I. A Bíróságok fejezet szakmai tevékenységének rövid bemutatása

Átírás

1 VI. BÍRÓSÁGOK

2

3 I. A Bíróságok fejezet szakmai tevékenységének rövid bemutatása A bíróságok központi igazgatása A bíróságok évben is ellátták a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 45. (1) bekezdésében, valamint a más jogszabályokban meghatározott igazságszolgáltatási tevékenységüket. Az Országgyűlés az elmúlt évben a bíróságok központi igazgatásának hatékonyabbá tétele, és a bírósági eljárások ésszerű időn belül történő befejezése érdekében módosította a bíróságok szervezetét és igazgatását, a bírák jogállását és javadalmazását meghatározó törvényeket. A módosítás érintette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) és Elnökének hatásköreit a központi igazgatás operatívabb működtetése érdekében. Változtak a peres eljárás szabályai is. A kiemelt jelentőségű ügyek intézésére vonatkozó új rendelkezések alapján a törvényekben meghatározott esetekben eltérő eljárási szabályokat írtak elő, ezzel gyakorlatilag az ügyek sajátos soron kívüli intézését tették lehetővé. Mivel a törvénymódosítások év közben léptek hatályba, és a rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellett, a bíróságokat különösen a központi régióhoz tartozókat a végrehajtás nehéz feladat elé állította, mert többlet létszám és erőforrások nélkül a többi ügy terhére kellett intézni az ilyen ügyeket. Az OIT foglalkozott a kiemelt jelentőségű ügyek intézéséből adódó problémákkal. A törvénymódosítás hatályba lépésekor július 13-án 686 folyamatban lévő ügyben kellett az új szabályokat alkalmazni, amihez az év folyamán még kiemelt ügy érkezett, összesen ügy évben március 1-jétől a pertárgyérték öt millió forintról tíz millió forintra történő módosítása, kisebb mértékben (1.638 ügy) csökkentette a polgári-gazdasági ügyszakban a megyei első fokra érkezett ügyek számát. A szabálysértési törvény év közbeni változása a bírói hatáskörbe kerülő elzárásos ügyek számának növelése viszont fokozta a bíróságok munkaterhét. Az OIT az elmúlt évben is többször foglalkozott a központi régió a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság helyzetével. A vizsgálat alapján a testület meghatározta a vezetés feladatait, és a hátralék feldolgozásával kapcsolatos teendőket. Ennek alapján több intézkedésre került sor elsősorban a rendelkezésre álló létszámokkal való célszerűbb gazdálkodás, a szakmai munka erősítésére és a hosszú pertartamú ügyek ellenőrzésére. Az OIT foglalkozott a bírói munkateher és a bírói létszám alakulásával is. A évek közötti adatok országos felmérése alapján megállapította, hogy az egyes bíróságok között a munkateher szempontjából jelentős eltérések tapasztalhatók, és a kiemelkedő ügyhátralékkal rendelkező bíróságok elsősorban a központi régió bíróságai a személyi és tárgyi feltételek javítása nélkül nem képesek az ügyhátralék feldolgozására. Létszám elvonásokra, átcsoportosításokra azonban már nem került sor.

4 Az OIT az elmúlt évben is elemezte a bíróságok igazgatási tevékenységét, és az egyes bíróságok ítélkezése időszerűségének javítása érdekében konkrét feladatokat határozott meg. A jogszabály-módosításokra figyelemmel új szabályzatot alkotott a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól. Felülvizsgálta és módosította a bíróságok igazgatásáról szóló, valamint a statisztikai szabályzatot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elektronikus közigazgatási operatív programja keretében tovább folytatódott a Civil Szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja című projekt megvalósítása. A cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése című projekt keretében pedig a cégbírósági informatikai rendszerbe bekapcsolták az ítélőtáblákat. Ezzel lehetővé vált, hogy az elektronikus ügyintézés ne záruljon le az első fokú cégbírósági eljárásban, hanem erre az ítélőtáblák előtti másodfokú eljárásban is lehetőség legyen. A Céginfó Portálon a cégeljárással kapcsolatos általános jellegű információkról, a cégalapítási feltételekről az ügyfelek folyamatosan tájékozódhatnak. A rendszer fejlesztése megvalósította az elektronikus aktákba történő betekintés lehetőségét is. A Call Center pedig önálló tudásbázisra épülő problémamegoldó központként az egyedi ügyekben történő tudakozódás esetében a megyei cégbíróságokhoz való kapcsolást is biztosítja. Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban megnevezésű projekt megvalósítása elkezdődött. Ennek segítségével a már elektronizált eljárásokon felül, más ügyszakokban is lehetőség lesz elektronikus kapcsolatok létesítésére, valamint a bírósági határozatok anonimizálásának kiterjesztésére, ez utóbbival segítve a bíróságok jogalkalmazásának megismerését, egységesítését. A bíróságok ítélkezési tevékenysége A év során összességében az elmúlt évhez képest ötödével kevesebb, ezer ügy érkezett a bíróságokra. A nagyarányú mérséklődést elsősorban az a jogszabályváltozás okozta, amely a fizetési meghagyások intézését június 1-jétől döntően közjegyzői hatáskörbe utalta. A fizetési meghagyásokat figyelmen kívül hagyva összesen 4,1 %-kal több, ezen belül a helyi bíróságokon minimálisan kevesebb ügy érkezett 2011-ben, mint 2010-ben. A jogszabályváltozások következtében a teljes ügyérkezés (peres és nemperes) bírósági szintenkénti megoszlása jelentősen módosult 2010-hez képest. Többek között a Pp március 1-jétől hatályos módosítása miatt, aminek értelmében a megyei bíróságok hatáskörébe tartozó vagyonjogi perek esetében a pertárgy értékhatárát ismét felemelték 5 millióról 10 millió Ft-ra.

5 A helyi bíróságokon összesen 37,0 %-os mérséklődés történt (538 ezer ügy érkezett), a már említett, I. félévében az ügyszám több mint felét kitevő fizetési meghagyások csaknem teljes visszaesése miatt (2010. I. félév: 304,7 ezer II. félév: 6,5 ezer, I. félév: 1,7 ezer, II. félév: 0,4 ezer). Ezzel szemben a szabálysértések száma évhez hasonlóan, és a korábbi évekkel ellentétben emelkedett, összesen több mint egytizedével. (A szabálysértési ügyeknél kibővítették az elzárással is sújtható szabálysértések körét, valamint a szabálysértés értékhatárát 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelték.) A Legfelsőbb Bíróságon nem változott az érkezések száma, míg a többi bírósági szinten hez hasonlóan növekedés következett be: megyei első fokon 7,2 % (ezen belül a felszámolásoknál 6,5 %, az érdemi cégügyeknél pedig 14 %-kal); megyei másodfokon 5,4, az ítélőtáblákon pedig 7,2 %-kal. A perérkezés a helyi bíróságokon, szinten maradt, a megyei elsőfokon tizedével mérséklődött, míg megyei másodfokon 5,9 %, az ítélőtáblákon az első fokú közigazgatási perek nélkül 4,0 %, a Legfelsőbb Bíróságon pedig a peres felülvizsgálati eljárások nélkül 5,6 %-kal több lett. A perek a teljes ügyérkezés 42,0 %-át tették ki (2010-ben: 33,0 %), ami jelentősen meghaladja az elmúlt nyolc év csúcsértékét. (2004-es adat: 34,0 %) A peres és nemperes ügyek arányának változása elsősorban ugyancsak a fizetési meghagyásokat érintő jogszabály-változásra vezethető vissza. (Az utolsó olyan évben, 2009-ben, amikor az ilyen ügyek még teljes egészében bírósági hatáskörben voltak, ez 584 ezres érkezést jelentett.) A teljes befejezésszám, követve az érkezést, szintén csökkent 22 %-kal a 2010-es értékhez képest: összesen ezer ügyben hoztak határozatot. Az érkezésszámhoz hasonlóan, a helyi bíróságokat kivéve ahol 39 %-kal kevesebb befejezés volt minden bírósági szinten több ügyet fejeztek be, mint egy évvel korábban. Összesen 3,5 százalékkal több, 476 ezer volt a peres ügyben hozott határozat a Legfelsőbb Bíróság peres felülvizsgálati eljárásai nélkül (azzal együtt pedig 483 ezer). Ezen perek döntő hányada, 88 %-a változatlanul éven belül befejeződött a bíróságra érkezéstől számított eljárási időtartam alapján. A perek átlagos befejezési időtartama a helyi bíróságokon a munkaügyi, megyei másodfokon a büntető, az ítélőtáblákon szintén a büntető pereknél (katonaival együtt) nőtt számottevően. Megyei elsőfokon az ügybefejezés időtartama a büntető pereknél 2010-hez hasonlóan meghaladta a 12 hónapot. A helyi bíróságok gazdasági pereinek esetében viszont 7,6-ról 7,0 hónapra csökkent. Az ügyhátralék csökkenés a helyi bíróságokon realizálódott, itt az előző év végéhez képest 7,6 %-kal lett kevesebb a hátralék (ezen belül a nemperes eljárásoknál 20, míg a pereseknél 6,8 %-kal). A megyei elsőfokú bíróságok nemperes ügyei esetén a csőd- és felszámolási ügyeknél 13 %-os volt a növekedés; a többi nemperes ügynél (érdemi cégügyek nélkül) 3,3 %-kal csökkent az ügyhátralék, a pereseknél pedig (az

6 érkezésnél már említett hatáskörváltozás miatt) 12 %-kal mérséklődött így összesen egytizedével több ügy maradt folyamatban. Megyei másodfokon 9,7 %-os, az ítélőtáblákon 8,0 %-os, míg a Legfelsőbb Bíróságon 1,6 %-os emelkedés történt. Az év végén, a Legfelsőbb Bíróság peres felülvizsgálati eljárásain kívül, 187 ezer per maradt folyamatban (azzal együtt 190 ezer), a 2010 véginél 6,4 %-kal kevesebb. Megyei másodfokon és az ítélőtábláknál nőtt, a többi szinten mérséklődött a perhátralék. A megyei bíróságok ügyhátralékának területi koncentrációja kissé mérséklődött. A főváros részesedése csökkent, míg Pest megyében mind a helyi bíróságokon, mind megyei másodfokon nőtt. Összességében a fővárosban az országos hátralék 34,0 %-a, Pest megyében pedig 12,0 %-a koncentrálódik (2010. évben 35,0 % és 12,0 %). A peres hátralékon belül az egy évnél régebben érkezett ügyek száma (38 ezer) volt, 4,8 %-kal kevesebb, mint 2010-ben (ezen belül az 1-2 év közöttieké 2,1 %, a 2-3 év közöttieké 12,0 %, a 3 éven túliaké pedig 6,6 %). A 3 éven túl folyamatban maradt ügyek 22,0 %-a Pest megyében, 54,0 %-a pedig a fővárosban volt. II. A Bíróságok fejezet költségvetési előirányzatainak felhasználása A szakmai feladatok végrehajtását a bíróságok az éves költségvetésben biztosított előirányzatokból valósították meg. A Bíróságok fejezet évi költségvetési előirányzatainak változása millió forintban, egy tizedessel M e g n e v e z é s Kiadás Bevétel Támogatás Kiadásból személyi juttatás évi CLXIX. törvény szerinti előirányzat , , , ,5 Módosítások jogcímenként /2011. (VI. 6.) Korm. határozat a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjának 399,9 399,9 314,9 finanszírozásáról /2011. (XII. 20.) Korm. határozat a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjának -24,1-24,1-19,0 elszámolásáról - Megállapodás alapján fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás -0,7-0,7 - Előirányzat-maradvány igénybevétele 2.077, ,0 50,6 - Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítások ,6 - Bevételi többlet előirányzatosítása 1.458, ,2 3, évi módosított előirányzat , , , ,7

7 A ,3 millió forint összegű eredeti kiadási előirányzat ,6 millió forintra módosult. A 3.910,3 millió forint előirányzat változásból 375,8 millió forint a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi bérkompenzációja, 0,7 millió forint a fejezetek között létrejött megállapodás alapján az intézményi beruházások terhére történt előirányzat átcsoportosítása, 2.077,0 millió forint a évi előirányzat-maradvány igénybevétele és 1.458,2 millió forint a évi intézményi többletbevételek előirányzatosítása. Megnevezés Az előirányzatok és azok teljesítésének alakulása: évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény 4/1 4/ millió forintban egy tizedessel %-ban - Kiadás , , , ,8 99,9 92,7 ebből: személyi juttatás központi beruházás , , , ,4 99,8 99, ,1 943, , ,4 106,2 61,3 - Folyó bevétel 6.985, , , ,7 98,8 98,8 - Támogatás , , , ,8 105,6 100,0 - Előirányzatmaradvány 1.378, , ,0 101,9 67,6 - Létszám (fő) ,3 92,9 A kiadások teljesítése ,8 millió forint, amely 5.759,8 millió forinttal maradt el a módosított előirányzattól a kiadási megtakarítást korrigálja a 85,1 millió forint bevételi lemaradás. A fejezet évi előirányzat-maradványa 5.674,7 millió forint, mely összegből 1.988,2 millió forint kötelezettségvállalással terhelt, a folyamatban lévő épület-rekonstrukciós munkálatokra, a megrendelésekre és az előző évi december havi kifizetések vonzatára. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány 3.686,5 millió forint. A teljesített kiadásokon belül a személyi juttatások aránya 60,9 %, a kapcsolódó járulékok aránya 15,5 %. Ez a két tétel a teljesített kiadások 76,4 %-át képezi. A személyi juttatások kiadásai az előző évhez viszonyítva 0,2 %-os csökkenést mutatnak. A költségvetési támogatás az eredeti előirányzathoz viszonyítva 375,1 millió forinttal növekedett. A költségvetési törvény felhatalmazása alapján a kormány a céltartalék terhére 375,8 millió forint pótelőirányzatot biztosított a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjára. A fejezetek

8 felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján a fejezetek közötti előirányzat-átadás 0,7 millió forinttal csökkentette a költségvetési támogatást. A bevételek módosított előirányzata 9.061,7 millió forint. A 3.535,1 millió forintos növekedés saját bevételek többletéből, az előirányzat-maradvány felhasználásából, támogatásértékű működési és felhalmozási bevételből, és az átmeneti támogatási programok bevételéből keletkezett. A tárgyévi bevételből az intézményi működési bevétel 6.899,7 millió forint, ennek 90,7 %-a az alaptevékenység bevételéből származik. Az alaptevékenység bevétele a bíróságokon folyó eljárások időtartamától és a bírói döntésektől függ. Nagyságának alakulása a bírói függetlenség sérelme nélkül pénzügyi szempontból nem befolyásolható. A évi előirányzat-maradvány 5.001,7 millió forint, előző évi felhasználatlan előirányzat-maradvány 673,0 millió forint. A rendelkezésre álló 5.674,7 millió forint előirányzat-maradványból 3.686,5 millió forint a kötelezettségvállalással nem terhelt keret. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványából 672,6 millió forint a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság nyilvántartásában szerepel, amely a Soproni Városi Bíróság új épülete létesítéséhez kapcsolódik. A Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház számára a évben rendezésre javasolt ingatlanok rendezéséről, az e célra elkülönített költségvetési keret elosztásáról szóló 1047/2008. (VII. 16.) Korm. határozat előírja a Győr-Moson- Sopron Megyei Bíróság székhelyét biztosító Sopron, Színház u. 27. szám alatti és 239/1, 239/2. helyrajzi számú, 799 m² épület visszaadását a volt tulajdonos részére és egyben 1,4 milliárd forint összegű kártalanítást hagyott jóvá. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány az intézmények visszaigazolt szerződéseinek és megrendeléseinek fedezete. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál az előirányzat-maradvány az Igazságszolgáltatás beruházásai és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása törvényi soron keletkezett. A kormány 1156/2012. (V. 16.) Korm. határozata rendelkezik a évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok felhasználásáról. A Bíróságok fejezet évi összevont mérlegfőösszegének értéke ,3 millió forint, amely 7,3 %-kal haladta meg az előző évi értéket. A saját tőke mérleg értéke ,5 millió forint, amely az előző évhez képest 4,5 %-kal nőtt, a költségvetési tartalékok 3.597,7 millió forinttal emelkedtek. Az adott kölcsönök állományában a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére nyújtott lakáscélú támogatás szerepel, év végi állománya 346,2 millió forint. A lakásvásárlási és korszerűsítési kölcsön kérelmekre évben 92,1 millió forint folyósítása történt, melynek forrását a befolyó törlesztő részletek biztosították.

9 A bíróságok az évi LIII. törvény alapján végrehajtói letéteket, az évi XLIX. törvény alapján felszámolási díj fedezeti letéteket, a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet alapján bírói és elnöki letéteket kezelnek. A bíróságok a fentiekben ismertetett letétekből az év folyamán ,8 millió forint letéti bevételt fogadtak. A évi nyitóállományból és az év folyamán befolyt bevételből ,9 millió forint kiadás teljesült. Az így keletkezett év végi állomány ,3 millió forint, amely az előző évhez képest 5,5 %-os csökkenést mutat. A Magyar Államkincstárral a bíróságok és a fejezet kapcsolata zökkenőmentes volt. Az intézményeknél jelentkező likviditási nehézségek keret-előrehozásokkal és előirányzat-átcsoportosításokkal kezelhetők voltak. A fejezet előirányzatai és azok teljesítése az 1. Bíróságok cím és a 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím alatt kerülnek bemutatásra. 1. cím: Bíróságok A Bíróságok címhez 27 intézmény tartozik, melyek felsorolását a melléklet tartalmazza. A Bíróságok évi költségvetési előirányzatainak változása millió forintban, egy tizedessel M e g n e v e z é s Kiadás Bevétel Támogatás évi CLXIX. törvény szerinti előirányzat Kiadásból személyi juttatás , , , ,7 Módosítások jogcímenként /2011. (VI. 6.) Korm. határozat a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi 399,9 399,9 314,9 kompenzációjának finanszírozásáról /2011. (XII. 20.) Korm. határozat a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjának elszámolásáról -24,1-24,1-19,0 - Megállapodás alapján fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás 3,1 3,1 - Fejezeti tartalék átcsoportosítása intézményekhez 150,9 150,9 - Központi beruházás támogatási előirányzat átadása fejezeti kezelésű 757,1 757,1 előirányzatból - Fővárosi és Pest Megyei Bíróságon felhalmozódott ügyhátralék kezelésére előirányzat átadás 735,5 735,5 423,8

10 - Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásához szükséges előirányzat átvétel 10,7 10,7 - Előző évi felhalmozási célú maradvány átvétele központi beruházásra 201,4 201,4 - Előirányzat-maradvány igénybevétele 1.875, ,0 50,6 - Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítások ,1 - Fejezeten belüli átcsoportosítás fejezeti tartalék képzésére -661,6-661,6-157,5 - Bevételi többlet előirányzatosítása 1.196, ,2 3, évi módosított előirányzat , , , ,7 A költségvetési támogatás az eredeti előirányzathoz képest 1.371,5 millió forinttal nőtt. A növekedés a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációja, a fejezeti kezelésű előirányzatokból történő átcsoportosítás és megállapodás alapján a fejezetek közötti előirányzat átadásból származik. A központi beruházás keretében végrehajtott épület-rekonstrukciók az intézményeknél valósultak meg. A fejezeti egyensúlyi tartalék az intézmények dologi kiadására került felhasználásra. Megnevezés Az előirányzatok és azok teljesítésének alakulása évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény 4/1 4/ Millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás , , , ,6 99,9 97,5 ebből: személyi juttatás , , , ,4 99,8 99,8 központi beruházás 1.290, , ,4 106,2 66,7 Folyó bevétel 6.927, , , ,2 98,7 98,8 Támogatás , , , ,5 100,0 100,0 Előirányzat-maradvány 1.133, , ,4 106,1 64,1 Létszám (fő) ,3 92,9 Az intézmények évi teljesített kiadásai 2.780,0 millió forinttal haladták meg az eredeti előirányzatot, a ,6 millió forint tényleges kiadás az alábbi kiemelt előirányzatokon került felhasználásra. A személyi juttatások teljesítése ,4 millió forintban, amely az eredeti előirányzathoz képest 2.530,3 millió forinttal csökkent.

11 A rendszeres személyi juttatások teljesítése ,0 millió forint, amely tartalmazza a kötelező előresorolások és a bírák egyhavi különjuttatásának összegét. A nem rendszeres személyi juttatás 4.736,6 millió forintban teljesült, amely 14,1 %-kal alacsonyabb az előző évi kifizetéstől (5.511,6 millió forint). Ebből az összegből a készenléti, ügyeleti díjak, a jubileumi jutalmak, a napidíjak és a cafetéria keretén belül a személyhez kapcsolódó költségtérítések kerültek kifizetésre. A külső személyi juttatásokon teljesített kiadás 1.815,8 millió forint. Az előirányzat az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, tolmácsok, védők, tanúk díját, továbbá megbízási díjak kifizetését tartalmazza. Az átlagos állományi létszám a évben fő volt. A munkaadókat terhelő járulékok teljesítése ,2 millió forint, amely a járulékköteles személyi juttatások vonzata. Az élő munka utáni közteher fizetési kötelezettség mértéke az előző évhez viszonyítva nem változott. A dologi kiadások és az egyéb folyó kiadások eredeti előirányzata ,2 millió Ft, a saját bevételi többletek összegével, az előirányzat-maradvány igénybevételével és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással növekedett. A felhasználás a évi ,2 millió forinttal szemben a visszafogott és takarékos gazdálkodás ellenére is ,7 millió forintban teljesült. A évhez viszonyított kiadási többlet évben 351,5 millió forint, 2,5 %-kal magasabb az előző évi teljesítésnél. Az intézmények az ellátás színvonalának megtartására törekedtek, visszafogott kifizetésekkel és szigorú takarékossági elvek betartásával. A jelentősebb többletkiadások az ár- és díjemelésekkel érintett kiadásoknál (energia, közműdíjak, karbantartások, bérleti díj, adatátviteli és egyéb kommunikáció, postai szolgáltatások), a rehabilitációs hozzájárulás befizetési kötelezettségének drasztikus emelése és az ítélkezésben közreműködő szakértők, védők, ülnökök, tanúk, tolmácsok, pártfogó ügyvédek részére kifizetett díjaknál mutatkoztak. Az egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,2 millió forintban teljesültek. A felhalmozási kiadások teljesítése 2.840,6 millió forint volt. Ebből a központi beruházásokon 1.370,4 millió forint, az intézményi beruházásokon 878,6 millió forint, a felújításokon 588,0 millió forint és egyéb felhalmozási kiadásokon 3,6 millió forint került felhasználásra. A felhalmozási előirányzatok és teljesítésük alakulása millió forintban, egy tizedessel Megnevezés évi előirányzat évi eredeti módosított teljesítés Felújítás 500,0 680,1 588,0 Intézményi beruházás 245, ,6 878,6 Központi beruházás 2.053, ,4

12 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,6 3,6 Felhalmozási kiadások összesen 745, , ,6 Az eredeti előirányzat évközben 3.035,8 millió forinttal növekedett. Ennek forrása a fejezeti kezelésű előirányzatokból átcsoportosított központi beruházási előirányzat előző évi előirányzat-maradványa, a folyó évi támogatási előirányzat, a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtási feladataira átcsoportosított előirányzat és az intézményi előirányzat-maradvány igénybevétele volt. A felújítási előirányzatok teljesítése 588,0 millió forint. A módosított előirányzat az előző évi teljesítéshez képest 207,0 millió forinttal növekedett. Az előirányzatból a megyei bíróságok illetékességi körébe tartozó helyi bíróságok épületein homlokzat veszélyelhárítása, tetőszigetelések elvégzése, a kazán- és egyéb gépészeti felújítási munkák, az elektromos vezetékek cseréje és a nagy esőzések és viharkárok okozta helyreállítási munkák kerültek elvégzésre. Az intézményi beruházások keretében kisebb épület-rekonstrukciók, irodai és informatikai eszközbeszerzések, valamint az elhasználódott eszközök pótlása történt. A központi beruházások keretében megvalósuló, nagyobb volumenű épületrekonstrukciók a következők: folytatódott a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság épület rekonstrukciója, befejeződött a Nyírbátori Városi Bíróság épületének rekonstrukciója, folytatódott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság épülete kiviteli terveinek készítése, elkezdődött a Bács-Kiskun Megyei Bíróság épülete tető- és homlokzat rekonstrukciója, elkezdődött a Ceglédi Városi Bíróság és a Salgótarjáni Városi Bíróság épülete rekonstrukciójának tervezése, Kisvárdai Városi Bíróságon megtörtént a nyílászárók cseréje. A bevételek teljesítése 6.839,2 millió forint, amelyből a működési bevételek 6.404,9 millió forintot, a felhalmozási bevételek 387,7 millió forintot, valamint a kölcsönök 46,6 millió forintot tettek ki. A működési költségvetés bevétele 6.404,9 millió forint volt, amelyből 6.259,9 millió forint intézményi működési bevétel, 142,0 millió forint támogatás értékű működési bevétel és 3,0 millió forint működési célú pénzeszköz átvétel. A tárgyévi 6.259,9 millió forint bevételből 5.529,3 millió forint az alaptevékenység bevétele, amely 714,2 millió forinttal, 14,8 %-kal magasabb az előző évi teljesítésnél. Az alaptevékenység bevételei melyek az intézményi működési bevételek 93,6 %-át teszik ki döntően bírói határozatokon alapulnak, azok alakulása függ a bíróságokon folyó eljárásoktól és bírói döntésektől, ezért nehezen tervezhetők.

13 A felhalmozási bevételek a felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülésből, a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből, felhalmozási célú pénzeszköz átvételéből és támogatásértékű felhalmozási bevételből keletkeztek. A követelések a meg nem fizetett pénz-főbüntetések, a pénz-mellékbüntetések, a bűnügyi költségek és a pénzbírságok december 31-i állománya 7.040,0 millió forint volt, amely 16,5 %-kal magasabb az előző évi állományi értéknél. A évben keletkezett előirányzat-maradvány 1.106,5 millió forint, melyből 1.081,6 millió forint kötelezettségvállalással terhelt és szabad előirányzat 24,9 millió forint. 2. cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok A Bíróságok fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználása többnyire az intézményeknél teljesült, ennek következtében az egy-egy célt szolgáló előirányzat előirányzat-módosítással leadásra került az intézményekhez. Igazságszolgáltatás beruházásai Az igazságszolgáltatás beruházásai keretében a bírósági épületek rekonstrukciójára került sor, amelyek több év alatt valósulnak meg. A központi beruházás eredeti előirányzata 943,6 millió forint volt, amelyből 757,1 millió forint az intézményekhez, 3,8 millió forint megállapodás alapján fejezetek között került átcsoportosításra, valamint az előző évi 188,2 millió forintos előirányzat-maradványból 176,9 millió forint felhasználása valósult meg. A központi beruházásokból megvalósult rekonstrukciók az 1. Bíróságok címnél kerültek ismertetésre. A évben keletkezett 182,7 millió forint előirányzatmaradvány kötelezettségvállalással terhelt. Nemzetközi tagdíjak Szerződések és megállapodások alapján a nemzetközi bírósági szervezetek számára évben 3,7 millió forint tagdíj befizetése teljesült. Kincstári számlavezetési díj kiadásai Az előirányzatból a fejezeti kezelésben lévő előirányzatoknál jelentkező számlaforgalom után fizetendő díjak kerültek teljesítésre. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása Az előirányzaton az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételét követőn 90,5 millió forint állt rendelkezésre, melyből 39,6 millió forint teljesítés valósult meg. Az előirányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló

14

15 VI. BÍRÓSÁGOK fejezet Melléklet I N T É Z M É N Y E K TÖRZSKÖNYVI AZONOSÍTÓ HONLAPOK CÍMEI Kúria Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Fővárosi Törvényszék Pécsi Törvényszék Kecskeméti Törvényszék Gyulai Törvényszék Miskolci Törvényszék Szegedi Törvényszék Székesfehérvári Törvényszék Győri Törvényszék Debreceni Törvényszék Egri Törvényszék Szolnoki Törvényszék Tatabányai Törvényszék Balassagyarmati Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Kaposvári Törvényszék Nyíregyházi Törvényszék Szekszárdi Törvényszék Szombathelyi Törvényszék Veszprémi Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék Országos Bírósági Hivatal Fejezeti kezelésű előirányzatok

16