HÍREK. Roland Pressât a Population évi 1. szám ában beszámolót írt az novem ber án B udapesten ta r to tt Demográfiai Symposionról.

Átírás

1 FIGYELŐ HÍREK A MTA Demográfiai Elnökségi Bizottságának T örténeti Demográfiai M unkabizottsága m ájus 7-én ülést ta rto tt; ezen Dávid Zoltán,,A történeti demográfia forrásanyaga címen előadást ta rto tt. Az előadást élénk vita követte. Az előadásra lapunkban vissza fogunk térni. A MTA Demográfiai Elnökségi B izottságának M ódszertani M unkabizottsága március 19-i ülésén dr. Vincze István előadást ta rto tt,, U tánpótlási m utatószám ok címen. Az előadást vita követte. F olyóiratunk jelen száma tartalm azza az előadás k ibővített szövegét. A MTA Demográfiai Elnökségi B izottsága június 7-én vitaülést ta r to tt; az ülés tárgya dr. Barsy Gyula és dr. Sárkány Jenő közös m unkája : A művi vetélések hatása a születési mozgalomra és a csecsemőhalandóságra volt. Az előadás ism ertetésére visszatérünk. Dr Frantisek Fajfг a Csehszlovák Demográfiai Bizottság elnöke a,, Demografie évi 2. számában megemlékezett a Magyar Tudom ányos Akadémia Demográfiai Elnökségi B izottsága által novem ber között rendez e tt Nemzetközi Demográfiai Symposionról, a m agyarországi demográfiai k u ta tások helyzetéről és eredményeiről. Roland Pressât a Population évi 1. szám ában beszámolót írt az novem ber án B udapesten ta r to tt Demográfiai Symposionról. Az Európai Gazdasági Bizottság Lakásügyi Bizottságának folyamatos lakás- és építésügyi szakértői m unkaértekezlete november között Genfben ta rto tt ülésén felkérte Belgiumot, Franciaországot, M agyarországot és a Német Szövetségi K öztársaságot, hogy közösen dolgozzák ki a reprezentatív lakásstatisztikai adatgyűjtések m ódszertanát. A bizottság vezetője, M. Calot, az Európai Gazdasági Bizottság megbízásából m ájus között B udapesten, a Központi Statisztikai H ivatalban tanulm á nyozta a m agyar lakásstatisztikai adatgyűjtések rendszerét, az évi népszámlálás reprezentatív lakásstatisztikai feldolgozását, és a közösen kialakítandó m unkaterv több kérdéséről fo ly tato tt megbeszéléseket.

2 256 F IGYELÖ A KSH Népességtudom ányi K utató Csoportjának igazgatója dr. Szabady Egon, valam int dr. Vukovich György és Tekse Kálmán, a K utató Csoport főm unkatársai a Svéd Statisztikai Társaság felkérésére m ájus között előadásokat ta rto tta k a stockholm i egyetemen a társadalm i átrétegeződés demográfiai hatásairól, valam int a m agyar népesedésstatisztikai adatgyűjtések során felhasznált reprezentatív módszerekről. A svéd magyar társaság fogadásán ta r to tt előadáson ism ertették M agyarország népesedési helyzetét. A delegáció tanulm ányozta a Svéd Statisztikai Hivatalban, valam int az erre a célra szervezett kutatóintézetben folyó m intavételi megfigyeléseket. Az évi m agyar népszámlálás eredményeinek közzététele 25. kiadványaként megjelent á Foglalkozási adatok c. 6. kötet (Budapest, oldal, 24 grafikon). A k ö tet első része az ország jelenlegi területének és gazdasági szerkezetének megfelelően 1900-ig visszamenően közli a fontosabb foglalkozási összefoglalt adatokat, m int pl. a keresők szám át, kereső-eltartott arán y t, a népgazdasági ágak keresőit; a keresők és eltarto ttak foglalkozási viszony, kor, legmagasabb iskolai végzettség szerinti, nem enkénti számát. A második rész az évi népszámlálásnak a megyei kötetekben közölteknél részletesebb országos eredm ényeit tartalm azza. A kötet végül az évi népszám lálásnak az egyes megyei kötetekben m ár m egjelent m egyénkénti fontosabb foglalkozási ad atait összehasonlíthatóság céljából megyénként is közli. Az I.N.E.D. (a francia népességtudom ányi k u tató intézet) rendszeresen vizsgálja a közvélemény tájékozottságát és állásfoglalását különböző demográfiai kérdésekben. A Population 1964" 4. szám a közli a legutóbbi közvéleményk u ta tás eredm ényeit. Összesen 2268 személyt kérdeztek meg 180 helységben. A m egkérdezettek nagyrésze tu d o tt róla, hogy Franciaországban a születési arányszám a második világháború után jelentősen m egnövekedett és ennek következtében Franciaországban az előző korszakhoz képest jelentősebb term észetes szaporodást figyelhetünk meg. A népesség növekedésével kapcsolatos állásfoglalások azonban egyáltalán nem egyértelműek: a háború után a a franciák nagy többsége kívánatosnak látta a" népesség növekedését, ez az irány zat azonban rövidesen m egtört, és a gazdasági válságtól és a m unkanélküliségtől való félelem következtében a népesség nagyrésze jelenleg is a stacioner népességet tekinti a legkedvezőbbnek, bár 1955-höz képest ismét kissé nőtt a dem ográfiai növekedés híveinek száma. A népesség növekedésének megállítá sá t kívánó személyek nagyrésze nem volt tisztában ennek a k o rstru k tú rára gyakorolt hatásával, a népesség öregedésével és az ennek következtében megnövekvő terhekkel. M A G Y A R O R S Z Á G M E G Y É N K É N T I N É P E S É G E V Á R H A T Ó A L A K U L Á S Á N A K K IS Z Á M ÍT Á S A Az országos távlati tervezés végrehajtásának nélkülözhetetlen része az egyes tervezési körzetek területek népességének volumenében és kor szerinti összetételében bekövetkező változások minél pontosabb megbecsülése. A népesség országos alakulását két fő tényező befolyásolja: a halandóság és a születés, vagyis a term észetes szaporodás összetevői. ~A népesség regionális előreszám ításánál azonban egy harm adik tényezőt is figyelembe kell venni: a te rü letek közötti vándorlási különbözetet, ami ad o tt gazdasági fejlődési szakaszban és ad o tt területeknél nagyságában sokszor jóval meghaladja a természetes szaporodás m értékét. így a körzeti előreszám ításoknál m ind a három tényezővel a tényleges szaporodás összetevőivel számolni kell.

3 FIGYELŐ 257 Az összetevők évről évre változnak társadalm i-gazdasági, demográfiai és még számos tényező h atására. A változások irányának és nagyságának előrevetítése megfelelően részletezett statisztikai ad ato k at és nagy körültekintéssel végz ett elemzést igényel. Á ltalában azt az eljárást követik, hogy bizonyos elgondolások alapján analitikus vagy más módszerrel m egállapítják a változást előidéző három legfontosabb összetevő tren d jét és az így n yert halandósági, term ékenységi és vándorlási együtthatókkal, az alapul v e tt kezdő népességet a koreltolás módszerével továbbvezetik a tervidőszak végéig. A leírta ib ó l következik, hogy akárm ilyen módszerrel is végezzük el a népesség továbbszám ítását, az eredm ény csak abban az esetben reális, ha a feltételezések a számítás időtartam a a la tt olyanok lesznek, m int ahogy azokat előre elgondoltuk. Bármilyen előre nem lá to tt és így a számításoknál figyelembe nem v ett változás alapvetően m ódosítja a k apott végső eredményeket. A Központi Statisztikai H ivatal Népességtudományi K utató Csoportja, az Országos Tervhivatal kérésére, népesség előrebecslést végez az ország 19 megyéje és B udapest lakosságára vonatkozólag I. 1-ig. A megyék népességének előrevetítésénél a következő alapfeltevéseket alkalm azzuk : a halandóság és a term ékenység 1960-as szintjeit fokozatosan változta tju k 1980-ig; a megyék népességének várható alakulásánál tekintetbevesszük a megyék közötti vándorlásokat is; a vándorm ozgalom megközelítő becslése céljából az Országos T ervhivatal m egadta a megyék aktív népességének általuk tervezett alakulását; az országból való ki- és bevándorlásokat nem vesszük szám ításba. A HALANDÓSÁGI SZINT VÁLTOZÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy nem minden megyének a halandósági szintje különbözik egymástól olyan m értékben, ami szükségessé tenné a megyénkinti népességnek saját halandóságukkal való továbbvezetését, vagyis a közel azonos halandósági szintű megyéket azonos halandósággal indokolt továbbvezetni. E zt az eljárást az is alátám asztja, hogy a csoportokba való beosztás némileg kiegyenlíti az alapul v ett esztendő az 1960-as év halandóságainak esetleges rendkívüli kiugrásait, amelyek, ha nem tom pítanánk őket, szám ításainkban 20 éven keresztül éreztetnék h atásukat. A csoportosítás céljából az és 1960-as évek halálozásainak átlagából és az I. 1-i népességből mind a 19 megyére és Budapestre halálozási gyakoriságokat képeztünk korcsoportonként férfiakra és nőkre külön-külön. Az így k ap o tt gyakoriságok at az ország népességének kormegoszlására standardizáltuk, vagyis olyan halandósági szinteket alkottunk, amelyek azonos kormegoszlású népességek halálozási viszonyait tükrözték, te h át összehasonlíthatók voltak. A standardizálás eredménye azt m utatja, hogy a megyéknél a legalacsonyabb és a legmagasabb halandóság közötti különbség két ezrelék körül van., Á férfiak halandó- j A megyék standardizált halandósága, férfiak, 1959/60 saga a megyék felénél az Стандартные коэффициенты смертности по комитатам, országos atlag (10,91%-) ' мужчины, 1959/60 ala tt m arad. A nőknél Standardized mortality rate of counties, males, 1959/60

4 258 FIGYELŐ I I. A m egyék slcm riardizált halandósága, nők, 1939/60 Сдандартные коэффициенты смертности по комитатст, эюенщины, 1959/60 Standardized mortality rate of countiest femasdj, 1959/60 ugyanezt a jelenséget csak hat területnél észleljük. Az átlagtól való eltérések a két nemnél, mind nagyság, mind irány szem pontjából jelentősen különböznek egymástól. Tíz olyan megyét találunk, ahol ellentétes irányú eltéréseket tapasztalunk. Ezek közül három ban Budapest, Heves és Pest megyéknél a nők halandósága jobb, a férfiaké pedig roszszabb, mint a megfelelő országos átlag. Veszprém az egyedüli olyan megye, ahol a nők h a landósága, h a kevéssel is, de több a férfiak halandóságánál. A férfi népesség h alandósaga veszprém megyében a legalacsonyabb (9,93% 0), B aranyában a legrosszabb (11,91 %0). A nőknél Budapesten legkedvezőbb a halandóság (8,89% 0) és Somogybán a legrosszabb (10,76% o). Földrajzi elhelyezkedés szerint a két nem m egyénkinti halandósága merőben eltér egymástól. Amíg a nők halandósága az ország közepén, a függőleges tengelyen egymás m ellett elhelyezkedő megyékben a legkisebb, addig a férfiaké a keleti perem m egyékben és az észak-nyugati részen a legkedvezőbb. A nők halandósága a legmagasabb három dunántúli megyében, Komárom, B aranya és Somogy megyében, a férfiaké pedig Tolna^B áes és Baranya megyében. A k ap o tt eredm ények elemzése alapján, a megyéket, standardizált halandósági szintjüknek megfelelően, öt csoportba soroltuk be. A megyék rangsorolását és halandósági szintjüket az III. sz. ábra szemlélteti. Az így m egalkotott csoportoknak a halandósági táb láit kiszám ítva megkaptuk az ötéves korcsoportok továbbélési valószínűségeit, amivel az egy-egy csoporthoz tartozó megyék népességét továbbvezettük. A halálozási valószínűségek kiszám ítási m ódszereként a naptári évre kiszámított év járatos (generációs) halálozási valószínűségeket használtuk. Ez a valószínűség azt m utatja, hogy egy generációból január 1-én x korú életbenlevők am it a népszámlálás ad meg milyen valószínűséggel halnak meg az év folyamán, vagyis X II. 31-ig. Ez éppen az az adat. amire a továbbszám ításnál kíváncsiak vagyunk, hogy ti. a I. 1-i népességből hányán halnak meg X II. 31-ig Ȧ felhasznált képlet a következő az 1960 i. í-én életbenlevő x korúakból az 1960-as év folyamán m eghaltak száma. (Ezek a meghaltak x és x -f- 1 évesek). az I. 1-én életbenlevő x korúak száma. (Népszámlálási adat). Ez a módszer igen alkalm as az olyan korcsoportos halandóságok kiszámítására, amilyen korcsoportositásban a népességet továbbvezetni szándékozunk. Természetesen m indkét nem valószínűségeit ötéves korcsoportonként ötéves időtartam ra szám ítottuk ki.

5 FIGYELŐ 259 A halálozási valószínűségeket, az alapfeltevés szerint, válto ztatn i kell éspedig csökkenteni olyan ütem ben, ahogyan azt az 1961-ben készült országos népesség továbbvezetésénél alkalm azott analitikus módszerrel határoztuk meg. E nnek lényege az a feltevés, hogy a halandóság csökkenése tovább fog folytatódni, és az évek között várható változás nem független az előző időszakban tö rté n t változásoktól, valam int a korcsoportoktól sem. A vizsgálatokat az es évekre végeztük, és az adatok azt m u tatták, hogy az 5 9-éves korúak halandósága csökken a leggyorsabban tren d je esik legmeredekebben s ettől kezdve a csökkenés ütem e az idősebb korcsoportokban egyre kisebb. Ez a tapasztalati m egállapítás vezetett ahhoz az eljáráshoz, hogy a 17 korcsoport (0 4; 5 9 ;... ; 80 x) halandóságának hiperbolákkal kiegyenlített csökkenését, egy, az életkortól függő tényezővel korrigáljuk. Az így m egállapított országos halandósági szintek csökkenési ütem ének arányában csökkentettük azután az öt csoport évi korcsoportos halálozási valószínűségeit 1980-ig. A TERMÉKENYSÉGI SZINT VÁLTOZÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A megszületendő új generációk várható szám ának megbecsülése a népességi továbbszám ítások egyik legnehezebb része. Különösen érvényes ez abban az esetben, ha az előreszámítás hosszabb időre történik, m ert pl. azok a leánygyermekek, akik m ajd 20 év m úlva kerülnek be a szülőképes korba, még mégsem születtek. Ezeknek a m ajdani szülési kedvét előre m egállapítani nagyon bizonytalan. A születések szám ának alakulása olyan sok tényezőtől függ amilyenek az anya kora, a házasságok alakulása, a család gyermekeinek száma, a szülések közötti időtartam, gazdasági tényezők, stb., hogy valam ennyinek számbavétele igen körülményes és hatásuk nagyságának fokát még elméletileg sem tisztázták teljesen. E zért azt a m ódszert szokták alkalm azni, hogy több feltételezést fogadnak el a propagatív korú nők születési gyakoriságaival kapcso

6 260 FIGYELŐ latban és ennek megfelelően több változattal szám ítják ki a megszületendő új évjáratok szám át. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a születéseket befolyásoló összes tényezők h atásait egy szám m al, a gyakorisági arányszám okkal jellemezzük, és amikor egy adott év gyakoriságaival szám ítjuk ki egy másik esztendő újszülöttjeinek szám át, feltételezzük, hogy az összes tényező hatása ugyanolyan, m int amilyen az ad o tt évben volt. A jelen továbbszám ításoknál az Országos Tervhivatal által m eghatározott term ékenységi szintnövekedéssel szám oltunk. Feltételezésük szerint az elkövetkező 20 év a la tt az élveszületési arányok növekedni fognak, mégpedig olyan arányban és ütem ben, m int ahogy az 1956-os term ékenység lecsökkent az es szintre, vagyis a m ostani szint fokozatosan emelkedni fog 1980-ig. A kiinduló term ékenységi szintek m egállapításánál ugyanazt a jellegzetességet vettük figyelembe, m int a halandóságnál, vagyis hogy a korspecifikus élveszületési arányok szintén m utatnak hasonlóságot egyes megyéknél. E zért itt is ajánlatos a csoportosítás. A standardizált tisz títo tt élveszületési arányszám okat vizsgálva, a legterm ékenyebb és a legmagasabb élveszületést m utató megyék arányszámai közötti különbség sokkal nagyobb, m int am ilyet a halandóságnál találunk. A különbség m eghaladja a 49% 0et! E zt főleg két területnek Szabolcs 85,18 % és Budapest 36,14% az országos átlagtól (59,8 % ) igen nagy mértékben eltérő értékei okozzák. De ezektől eltekintve is nagy a két szélső érték közötti differencia, éspedig több m int 18% 0. Az átlagnál alacsonyabb élveszületést m utató megyék Békés, Heves, Pest, Csongrád és Budapest - - az ország középső részén, északon és délkeleten helyezkednek el. Legmagasabb termékenységi szinttel a három észak-keleti megyében Szabolcs, H ajdú és Borsod találkozunk. IV. A megyék propagalív korú női népességének standard élveszületési arányszámai nagyság szerint, Стандартные коэффициенты эюиворолсдаемости эюенского населения комитатов в родоспособном возрасте по их величине, Standard liue-birth rates of the female population of the counties according to order of value,

7 FIGYELŐ 261 Az és 1960-as évek propagatív korú (15 49 éves) női népesség ötéves term ékenységi arányszám ainak standardizálása azt m utatja, hogy a megyéket term ékenységi szintjük alapján 7 csoportba indokolt sorolni, amelyek közül három terület Szabolcs, Csongrád és Budapest kiugró értékeik m iatt külön csoportot alkotnak. A csoportosítást és a megyék standardizált élveszületési arányszám ait a IV. sz. ábra m u ta tja be. A VÁNDORLÁSOK KÜLÖNBÖZEIÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Az ország különböző területei közötti vándorm ozgalom nagyságát és irányát főleg a társadalm i-gazdasági tényezők határozzák meg. Elsősorban egy-egy vidék iparosodása, ami nagyban növeli, a m unkalehetőségeket, h a t vonzólag különösen a produktív korú népesség odavándorlására. Ahhoz, hogy egy körzet oda- vagy elvándorlását megközelítően is meg tudjuk becsülni, szükséges tudni a körzetben és a közelében tervezett ipari létesítm ényeket, azok nagyságát, m unkaerő igényét. Ism ernünk kell a körzet produktív népességének helyi körzeten belüli és más körzetekben való foglalkoztatottságát, a dolgozó nők arányát, a nyugdíj korhatáron túli népesség esetleges igénybevételét, az aktív korba belépő új generációk nagyságát és nemek szerinti megoszlását. Ezen adatok nélkül a m unkaerőtervezés bizonytalanná válik. Az Országos Tervhivatal m egadta megyénként az ötévenként tervbevett fejlesztések m unkaerő igényét. E zeket a tervszám okat szám ításainkban összev etjük az 1960 és 1961-es évek tényleges vándorlásaiból képzett, tisz títo tt vándorlási arányszám ok alapján k apott aktív népességgel és így állapítjuk meg öt évenként, 1980-ig, a vándorlók szám át. Ezzel a módszerrel elérjük azt, hogy a megyék közötti vándormozgalom nagyságának megbecsülésénél figyelembe veszünk egy olyan tényezőt, az iparosodás vonzó h atását, amelyik tap asztalatunk szerint a mi viszonyaink m ellett, döntően h at a területek közötti vándormozgalom kialakulására. M iután m eghatároztuk a három fő tényező a halálozás, születés és vándorlás változásának nagyságát, irányát és ütem ét a fenti feltételezések m ellett a táv lati tervezés egész ta rta m ára, a megyék népességének tulajdonképpeni továbbszám ítását a következő technikai változatokkal végezzük el. I. változat szerint, az i népességből kiindulva kiszám ítjuk mindegyik megyének a továbbélő népességét a halandósági szintek feltételezett változásai alapján. M eghatározzuk a megyék állandó jellegű vándorlási egyenlegének népességszám át változatlan 1960/61-es vándorlási arányszámokkal. Ezek után állapítjuk meg a megszületendő korosztályok létszám át azokkal a növekvő korspecifikus termékenységi gyakoriságokkal, amelyeket az alapfeltevés szerint válto ztatu n k öt évenként. Ez a változat azzal, hogy nem veszi figyelembe az Országos Tervhivatal által m egadott aktív népesség tervezett szám át, azt tükrözi, hogy ha a megyék közötti állandó jellegű vándorlás olyan szintű és irányú m arad m int amilyen 1960/61-ben volt, és a halandóság, valam int az élveszületések úgy változnak, ahogyan azt előre megbecsülve feltételeztük, akkor mennyi lesz a várható népessége egy-egy megyének 1965, 1970, 1975 és I. 1-én. A II. változatot m ár a vándorlások szükség szerinti változtatásával készítjü k el. A továbbélő népességet ugyanolyan halandósági feltételezéssel és eljárással szám ítjuk ki, m int az I. változatnál. Az így k apott népességből megállapítjuk a kereső népesség szám át a munkaképes korúak arányának, a női kereső népesség arányának növekedése, valam int a munkaképes koron túli keresők arányának figyelembe vétele alapján. E zt az aktív népességet összevetve az Országos Tervhivatal által tervezett aktív népességgel, a közöttük m utatkozó különbséggel szám ítjuk ki azután, m egyénkén t, a szükséges oda- vagy elvándorlók teljes szám át (kereső + e lta rto tt vándorlók). Ez a változat azt fogja m egm utatni, hogy a term észetes szaporodás mellett, az állandó jellegű vándorlásokkal lehet-e egyáltalán biztosítani megyénk én t az Országos T ervhivatal által tervezett aktív népességet és ha igen, akkor milyen m érvű és irányú legyen az. 18 Dem ográfia

8 262 FIGYELŐ Szándékunk egy III. változatot is elkészíteni, amelyik tulajdonképpen az I. és II. változatok kom binálása. Először a kezdő népességet továbbvezetjük a halálozások és vándorlások figyelembe vételével (I. változat). M egállapítjuk az így k ap o tt népesség keresőinek szám át és összevetjük az Országos T ervhivatal által m egadott aktív népességgel és a különbségekkel határozzuk meg a még szükséges oda- illetve elvándorlások teljes szám át. A II. és III. változatok csak abban különböznek egymástól, hogy a vándoroltatandó népesség mindegyiknél más és más. A három változat elkészítésének m enete fiktív számok alapján a következőképpen tö rténik : Tegyük fel, hogy egy megye (körzet) férfi népessége I. 1-én fő volt,"ami öt év a la tt halálozás (és születés) következtében 4000 fővel, bevándorlás m iatt pedig 6000 fővel fog gyarapodni. Az I. változat szerint, a például v e tt megve népessége I. 1-én = fő lesz. A II. változat szerint a népesség csak halálozás (és születés) következtében főre növekszik. Ebből a keresők száma tegyük fel, hogy a foglalkoztato ttság i arány 50% fő. Az Országos Tervhivatal ebben a megyében aktív népességet tervezett, teh át 8000 keresővel többet. Ez szintén 50%-os kereső arányt tételezve fel fő vándoroltatását igényli. Ezek figyelembe vételével a megye népessége I. 1-én fő lesz. A III. változat szerint a kezdő népesség halálozás (és születés), valam int vándorlás következtében főre növekszik (m int az I-es változatnál). Ebből a keresők száma (50%) fő. Az Országos T ervhivatal által tervbe vett és a most kapott aktív népesség közötti különbség 5000 fő, ami egy es népességnek a vándoroltatását jelenti. Így a megye népessége I. 1-én fő lesz. A szám ításokat a megyék I. 1-i népszámlálási adataiból kiindulva megyénként, ötéves korcsoportokban, férfi és nő bontásban I. 1.; , I. 1. és I. 1-i időpontokra végezzük el. p p ИСЧИСЛЕНИЕ ОЖИДАЕМОЙ ДИНАМИКИ НАСЕЛЕНИЯ В ТЕРРИТОРИАЛЬНОМ РАЗРЕЗЕ Резюме Демографическая научно-исследовательская группа Центрального Статистического У правления по поручению Общегосударственной П лановой Комиссии производит прогноз формирования численности населения относительно 19 комитатов и Будапешта по состоянию на 1 января 1980 года. При прогнозе населения комитатов мы применяем следующие основные предположения : производим постепенное изменение уровня смертности и плодовитости 1960 года до 1980 года ; в рам ках ожидаемого формирования динамики населения в комитатах мы принимаем во внимание такж е и миграцию между комитатами. В целях приближенной оценки миграции Общегосударственная П лановая Комиссия предоставила планируемую ею динамику самодеятельного населения комитатов ; эмиграцию и иммиграцию мы не включаем в прогноз. При определении изменения уровней смертности и плодовитости мы исходим из того соображения, что не между всеми комитатами имеют место такие различия в уровнях, которые бы вызвали необходимость в исчислении коэффициентов смертности и плодовитости для каждого комитата в отдельности. Поэтому является мотивированным произвести на основании стандартизированных коэффициентов деление комитатов на группы (см. рис. 1 и 2).

9 FIGYELŐ 263 Вероятности в отношении обоих полов были исчислены по пятилетним возрастным группам в отношении пятилетних периодов. Предполагаемое сокращение мы экстраполировали до 1980 года на основе фактической смертности возрастных групп годов посредством откорректированных гиперболл. Комитаты были разделены нами по уровню плодовитости на 7 групп и на основе изменения специфической возрастной частоты живорождений мы приняли гипотезу, согласно которой уровень плодовитости будет возрастать медленно такими темпами и в таких соотношениях, как это имело место в отношении динамики фактического уровня в годы. При установлении разностей в области миграции мы приняли во внимание разработанные Общегосударственной П лановой Комиссией в разрезе по комитатам и по пятилетним периодам плановые показатели по самодеятельному населению. Перспективную проекцию численности населения мы осуществили в трех вариантах. Все расчеты были нами произведены исходя из данных переписи насегения по состоянию на 1 января 1960 года, в разбивке по комитатам, пятилетним возрастным группам и половому составу в отношении 1 января 1965, 1970, 1975 и 1980 годов. CALCULATION OF THE FUTURE TREND OF THE POPULATION OF HUNGARY BY AREAS Summary At the request of th e N ational Planning Office th e D em ographic R esearch Group of th e C entral S tatistical Office draws up projections on th e population of 19 counties of th e country and B udapest till Ja n u a ry 1, W hen projecting th e population of th e counties th e follow ing basic assum ptions are applied: th e 1960 levels of m o rtality and fertility are gradually changed till 1980; when projecting th e fu tu re population of the counties also th e m igration betw een counties is considered; for th e purposes of an approxim ate estim ation of th e m igratory m ovem ent th e N ational Planning Office has placed a t our disposed its projection figures abo ut the tren d of the active population of the counties; th e em igrations fi-om, an d the im m igrations into th e country are not considered. W hen determ ining th e changes in th e level of m o rtality and fe rtility we have sta rte d ou t from th e consideration th a t th e level of not all counties differ from each o th er to such an e x te n t as would m ake it necessary to m ake our com putations w ith th e aid of th e m o rtality and fe rtility rates b y counties. The grouping of th e counties on basis of th eir standardised rates seems, therefore, to be justified (G raph 1 and 2). W e have com puted th e probabilities of b o th sexes by five y ear age groups for five y ear periods. On basis of th e actu al m o rta lity by age groups of the y ears we have extrapolated th e decrease supposed to tak e place till 1980 by th e aid of hyperboles corrected. The counties have been divided into 7 groups on basis of th eir level of fe rtility and w ith regard to th e changes of th eir age-specific frequency of b irts we have accepted th e hypothesis th a t th e level of fe rtility will slowly increase a t such a pace and to such an extent as th e actu al level changed betw een W hen determ ining th e differences of m igrations we have considered th e p lanned figures of th e active population, supplied by the N ational Planning Office according to counties and a t five year intervals. The continuous com putation of the population is prepared in 3 v ariants. All com putations are m ade on basis of th e population census d a ta of jan u a ry, 1, 1960, by counties and five y ear age groups, broken down b y m ales and fem ales, relatin g to the dates Ja n u a ry, 1, 1965, Ja n u a ry, 1, 1970, Ja n u a ry, 1, 1975, and Ja n u a ry, 1, »