- Új Alaptörvény, megújult Költségvetési Tanács, új ÁSZ-törvény -

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának VIII. Nemzetközi Tudományos Konferenciája "Tudásalapú társadalom - Tudásteremtés - Tudástranszfer - Értékrendváltás" Miskolc, május Példátlan elkötelezıdés a közpénzügyekben - Új Alaptörvény, megújult Költségvetési Tanács, új ÁSZ-törvény - Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma már nem kérdéses, hogy a költségvetési kiadások korábbi elszaladása és az államadósság ebbıl adódó növekedése nagyon komoly gazdaságpolitikai problémát jelent Magyarországon. A mai elıadásomban az új Alaptörvény közpénzügyi fejezetérıl, a megújított és megerısített magyar Költségvetési Tanácsról, illetve az Állami Számvevıszékrıl szóló új törvényrıl fogok beszélni. Mindezek célja a felelıs gazdálkodás elısegítése és az adósságprobléma hatékony kezelése. Új idıket élünk, amik új megoldásokat követelnek, és ez különösen igaz a közpénzek területén. Azért kellett váltani, azért kellett új szabályokat lefektetni és új intézményeket létrehozni, mert a korábbi évek krónikus állami túlköltekezését és az államadósság drasztikus megemelkedését sem maga az Állami Számvevıszék, sem pedig az egyéb független intézmények nem tudták megakadályozni. A gazdasági válság és a rendezetlen magyar állami pénzügyek miatt nem kérdés, hogy takarékosságra van szükség. Ebbıl az is következik, hogy változatlan vagy növekvı mennyiségő feladatot ugyanannyi vagy még a korábbiaknál is kevesebb erıforrás felhasználásával kell megvalósítani. Így a megújítás nem az intézményrendszer felduzzasztását jelenti, hanem a jogosítványok kiszélesítését, az átláthatóság növelését és a szankcionálás lehetıvé tételét. A cél: ne szálljon el a hiány és az adósság! A gazdasági felemelkedés és az adósságcsapdából való kitörés egyik záloga a szigorú takarékosság, a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelıs gazdálkodás, ami mindenekelıtt kordában tartott állampénzügyeket jelent. Alapvetı nemzeti érdek ebbıl adódóan, hogy átlátható, megbízható és számon kérhetı legyen az állami bevételeket és kiadásokat kezelı költségvetési törvény. A kü-

2 lönbözı intézményeknek azt kell elısegítenie, hogy a parlament reális és betartható költségvetést alkosson, a kormány pedig ezt hajtsa végre. Ha a költségvetés túl optimista makrogazdasági elırejelzésekre épül, az veszélyezteti a költségvetési törvényjavaslat végrehajthatóságát. Így vizsgálni kell, hogy a kormányzat makrogazdasági prognózisa kellıen megalapozott-e. Az állampénzügyeket fenntartható pályára kell állítani, azaz biztosítani kell, hogy ne szálljon el a hiány és az adósság. Az új Alaptörvény közpénzügyi fejezete, a Költségvetési Tanács megerısítése és az ÁSZ-törvény újrakodifikálása annak az elismerése volt, hogy a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni az állami pénzügyekre, illetve hogy az eddigi intézményrendszer nem tudta biztosítani a fenntarthatóságot. 1. Alaptörvény és közpénzügyek - új megközelítéssel az adósság ellen Magyarország pénzügyi körökben éveken keresztül az állami költségvetés sérülékenységének egyik mintapéldája volt, ami az évrıl évre a tervezettnél jóval nagyobb deficitek láttán nem is nevezhetı meglepınek. Szintén rosszat tett az ország megítélésének, hogy az Európai Unión belül hazánk volt az elsı olyan állam még ban -, amelynek mentıövet kellett kérnie a nemzetközi szervezetektıl. A magyar költségvetés elszállt, az államadósság növekedése pedig korábban nem tapasztalt sebességbe kapcsolt: az adósságráta már meghaladja az éves gazdasági teljesítmény 80 százalékát. A folyamatok láttán nem meglepı, hogy a felelıs közpénz-gazdálkodás a 2012 januárjában hatályba lépı új Alaptörvényben is hangsúlyosan szerepel. Ez jelentıs változás a még most is hatályos alkotmányhoz képest, az ugyanis legfeljebb áttételesen foglalkozott közpénzügyi kérdésekkel. Az Alaptörvény több olyan, kifejezetten szigorú elıírást tartalmaz, amely a felelıs gazdálkodást szolgálja. Ilyen például, hogy az Országgyőlés nem fogadhat el olyan költségvetést, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Sıt, mindaddig, amíg az államadósság magasabb ennél az értéknél, az Országgyőlés csak olyan büdzsét fogadhat el, amely az államadósság csökkentését tartalmazza. A fenti szabályoktól csak nagyon kivételes esetben lehet 2

3 eltérni, ami jól mutatja, hogy Magyarországon az adósság csökkentése a legfıbb gazdaságpolitikai prioritássá vált. Az Alaptörvény fontos újdonsága az is, hogy a Költségvetési Tanács az alkotmányi jogállással rendelkezı szervek közé került, azaz az Állami Számvevıszékkel és a Magyar Nemzeti Bankkal megegyezı státuszt kapott. Az Alaptörvény rögzíti azt is, hogy az adósságállomány leszorítása érdekében a szervezet általános visszaküldési jogot kap. Ez azt jelenti, hogy a magyar parlament nemzetközi szinten is kiemelkedı önkorlátozást vállalt, a költségvetést ugyanis csak a Tanács hozzájárulásával lehet majd elfogadni. A Tanácsnak adott jogosítvány elsısorban azt szolgálja, hogy a lehetı legjobb, legmegbízhatóbb, leginkább megalapozott költségvetési terv jusson el a parlamentig szavazni és a felelısséget vállalni a képviselıknek kell majd. Az Alaptörvényt sok kritika érte egyes politikusok és elemzık részérıl, amiért csökkenti a kormányzati kontrollokat és fékeket. Az igazság ezzel szemben az, hogy az új Alaptörvény közpénzügyi elıírásai, azokon belül is elsısorban az adósságra vonatkozó kikötések, illetve a megerısített Költségvetési Tanács eddig soha nem látott kontrollt jelentenek majd a költségvetés szempontjából. 2. Az új Költségvetési Tanács - jelentıs jogosítványok A Költségvetési Tanács az Országgyőlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. Az új Alaptörvény kifejezetten erıs jogosítványokat adott a Költségvetési Tanácsnak, mégpedig nem csak az elızı magyar Tanácshoz képest, hanem a többi ország hasonló intézményéhez viszonyítva is. Miben más, milyen többletjogosítványokkal rendelkezik az új Költségvetési Tanács? Magyarországon elıször 2006-ban, az államadósság elszállásának idején vetıdött fel a Költségvetési Tanács létrehozásának ötlete, 2009-ben pedig létre is jött egy saját apparátussal rendelkezı, így költséges, de valódi jogosítványokkal fel nem ruházott, tehát viszonylag gyenge tanács. A Költségvetési Tanács feladata ekkor az volt, hogy gazdasági elırejelzéseket, hatásvizsgálatokat és becsléseket készítsen minden 3

4 olyan törvényjavaslathoz, amelynek hatása van a költségvetésre, de döntési jogkört nem kapott a testület. Ezt a Tanácsot 2011-ben váltotta fel az új, kisebb, olcsóbb, ugyanakkor több jogosítvánnyal rendelkezı Költségvetési Tanács, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Állami Számvevıszék (ÁSZ) elnökébıl, illetve egy, a köztársasági elnök által kinevezett tagból az elnökbıl - áll. A testületet mindössze három fı alkotja, saját hivatala nincs, amit az tesz lehetıvé, hogy a Tanács az MNB és az ÁSZ szakmai apparátusára és a magyar tudományos élet elismert mőhelyeinek elemzéseire épít. A 2011-es váltás jelentıs volt, míg ugyanis az új tanács nem kap állami támogatást és visszaküldheti a költségvetési tervezetet a kormánynak, addig a régi tanácsra csak az idén 835,5 millió forintot kellett volna költeni a költségvetési terv szerint, miközben csupán véleményezési joga volt. A 2011-es átalakítás egyik oka az volt, hogy a tanács az eredeti elképzelés szerint ugyan egyfajta vétójogot kapott volna a költségvetési kérdésekben, de végül ez nem valósult meg, így a testület fogatlan oroszlánná vált ben úgy változott a törvény, hogy a Tanács a parlamenti benyújtás elıtt visszaküldheti a kormánynak a költségvetési tervezetre vonatkozó véleményét, és újabb tervezet elkészítésére kötelezheti a kormányzatot, ami a véleményezési jognál jóval nagyobb hatáskört jelent. Ez a jog annyiban korlátozott, hogy a Tanács bár egyszer visszaküldheti a költségvetési tervet, a második tervezetnél azonban már erre nincs lehetısége, a törvény csak azt biztosítja, hogy a Tanács véleményét közzétegyék az Országgyőlés honlapján. Ezt a jogot fejlesztette tovább az új Alaptörvény, amely azt rögzítette, hogy 2012 után a Tanács beleegyezése nélkül egyáltalán nem lehet elfogadni a költségvetést, azaz nem csak egyszeri lehetıség lesz a büdzséterv visszaküldése. A Tanácsnak meg kell ítélnie, hogy teljesül-e az alkotmány államadósságra vonatkozó feltétele (vagyis hogy biztosított-e az adósság csökkenése, vagy legalábbis szinten maradása), ha nem, akkor pedig a kormánynak új költségvetési tervet kell készítenie. A Tanács jogosítványát tovább erısíti, hogy az Alaptörvény szerint amennyiben március 31-éig nincs elfogadott költségvetése az országnak, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyőlést, és új választásokat írhat ki. 4

5 A Költségvetési Tanácsról szóló sarkalatos törvény még nem készült el, és egyelıre gyakorlati tapasztalatok sem állnak rendelkezésre a mőködéssel kapcsolatban, így kérdéses, hogy a Tanácsnak adott általános visszaküldési jog mit jelent majd a gyakorlatban. Az Alaptörvény szövege alapján formálisan a Tanácsnak vétójoga lesz, az általános indoklás szerint ugyanis az alkotmány a Tanácsot erısíti azáltal, hogy vétójogot biztosít számára a központi költségvetési törvénnyel szemben, ha az nem felel meg az Alaptörvény államadósság mértékére vonatkozó rendelkezéseinek. Ugyanez szerepel a részletes indoklásban is, miszerint a testület a központi költségvetésrıl szóló törvényre vonatkozó vétójogot is kap. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy végsı soron a magyar Országgyőlés felel a költségvetésért, hiszen a parlament az egyetlen illetékes, a választók által felhatalmazott testület, amely a költségvetésrıl dönthet. Ez azt is jelenti, hogy egyetlenegy grémium, így a Költségvetési Tanács sem veheti át a magyar Országgyőléstıl a költségvetés elkészítésével kapcsolatos felelısséget - a Tanácsnak így abban van elsısorban felelıssége, hogy milyen költségvetési terv jut el a parlamentig, ami szintén komoly felelısséget jelent. Miben más a magyar Költségvetési Tanács a többi ország hasonló szervéhez képest? Költségvetési tanácsok a nyugati világ tucatnyi országában mőködnek. Vannak olyan tanácsok, amelyek jogelıdjét évtizedekkel ezelıtt hozták létre: Hollandiában például 1945-ben, Dániában 1962-ben és Egyesült Államokban pedig 1974-ben jöttek létre azok a szervezetek, amelyeket ma a fiskális tanácsokhoz lehet sorolni, Az utóbbi kéthárom évben az adósságproblémák felszínre kerülése miatt több olyan állam is létrehozott ilyen szervezetet, ahol korábban nem mőködött ilyen többek között az Egyesült Királyság, Svédország és Magyarország is. A tanácsokat mindenhol ugyanaz a jelenség, a kormányok krónikus túlköltekezése és az államadósság emelkedése hívta életre. A mostani válság miatt több nyugateurópai államban és OECD-tagországban is egyszerre kellett az államháztartási hiány hatalmasra duzzadásával és az államadósság korábban elképzelhetetlen szintre emelkedésével szembesülni. A világ vezetı gazdasági hatalmában, az Egyesült Államokban a bruttó államadósság már meghaladja a milliárd dollárt, ami az amerikai bruttó hazai termék, a GDP csaknem 98 százalékának felel meg. A pár éve 30 százalékos adósságrátával rendelkezı Egyesült Királyságban ez az arány már 5

6 csaknem 60 százalék, a 2007-ben még csak 25 százalékos adóssággal rendelkezı, azóta pedig államcsıd közelébe került Írországban 94 százalék. A tavasszal természeti katasztrófák sorával sújtott Japánban az államadósság a GDP több mint 200 százaléka ez már önmagában komoly eladósodást jelent, és erre rakódnak majd rá a hatalmasra becsült újjáépítési költségek. Már említettem, hogy Magyarországon az adósság GDP-hez viszonyított aránya valamivel 80 százalék fölött van, ami ugyan alacsonyabb a fenti értékeknél, de két szempontból is aggasztóak a magyar folyamatok. A magyar államadósság kevesebb mint egy évtized alatt csaknem 30 százalékponttal emelkedett, Magyarország pedig az utóbbi évek krónikus túlköltekezése miatt elvesztette a befektetık bizalmát is, ami csökkentette a fenntartható adósság szintjét. A magyar helyzet súlyosságára utal az is, hogy az új magyar Költségvetési Tanács nemzetközi összevetésben is komoly döntési jogot kapott az Alaptörvény megújításakor. A nemzetközi gyakorlatban a magyaron kívül csak véleményezési joggal rendelkezı intézményekre van példa. A tanácsok nagy része jellemzıen olyan független szervezet, amely tanulmányokat készít a költségvetéssel és a gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban, illetve ajánlásokat fogalmaz a fiskális politika fenntarthatósága érdekében, döntési kompetenciái azonban nincsenek. Hatáskörük szempontjából három fı csoportba sorolhatóak a költségvetési tanácsok. A leggyengébb jogosítványokkal rendelkezı tanácsokra az jellemzı, hogy véleményük a költségvetés elkészítésének folyamatába illeszkedik, azaz a kormány és a parlament egyfajta tanácsadó intézményeinek tekinthetıek, amelyek elırejelzéseket készítenek, de még ajánlásokat sem tesznek. Ilyen bölcsek tanácsa típusú szervezet a német, a dél-korai, a mexikói és a japán tanács, illetve az egyik legismertebb ilyen szervezet, a Kongresszusi Költségvetési Hivatal az Egyesült Államokban. A tanácsok nagy többségének a fentinél valamivel szélesebb jogköre van, ugyanis a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól független tanácsadó szervezetként mőködnek. Szerepük és feladatuk jellemzıen annyi, hogy minden évben ajánlásokat tesznek az adott évi költségvetésre, amiket nyilvánosságra hoznak. A büdzsérıl természetesen a parlament dönt. A tanácsoknak ebben az esetben akkor van hatása a költségvetési folyamatokra, ha befolyásosabbnak és erısebbnek bizonyulnak azoknál az érdek- 6

7 csoportoknál, amelyeknek a költségvetési kiadások emelése, illetve az adók csökkentése az érdeke. Ebbıl adódóan ezeknek a tanácsoknak az ereje a hitelességükben rejlik és feltételezi az egyéb érdekcsoportok visszaszorítását, azaz a jó kormányzást. Ilyen költségvetési tanács mőködik például Belgiumban, Dániában és Hollandiában, vagy épp Chilében. Valamivel jelentısebb a tanács szerepe Svédországban, ahol a tanácsi mandátum nem csak elırejelzésre, hanem a gazdaságpolitikai döntések következményeinek vizsgálatára is kiterjed. Komolyan eladósodott és éveken át hiteltelen gazdaságpolitikát követı országokban a fenti modellek azonban nem jelentenek megoldást. Igazi elırelépést ilyen államokban csak azok a költségvetési tanácsok hozhatnak, amelyek döntési jogokkal is rendelkeznek, meg kell ugyanis kötni a túlköltekezésre hajlamos kormányok kezét. A költségvetési tanácsokkal foglalkozó elméleti munkákban ez a döntési jog jellemzıen azt jelenti, hogy a költségvetési tanács meghatározhatja az éves költségvetési egyenleg, jellemzıen költségvetési hiány nagyságát, de anélkül, hogy befolyása lenne a költségvetés méretére, illetve összetételére ez ugyanis egyértelmően a törvényhozók feladata. A tanács döntéseinek erejét növeli, ha kötelezıek a kormányra és a parlamentre nézve, vagyis a választott testületeknek, azaz elsısorban a parlamentnek a tanács által meghatározott kereteken belül van mozgástere. A magyar Költségvetési Tanács egyértelmően ebbe az utóbbi kategóriába sorolható: a tanácsnak ugyan nincs befolyása a költségvetés abszolút nagyságára és szerkezetére, az Alaptörvény értelmében azonban kötelessége biztosítani, hogy a büdzsé ne okozza az államadósság megemelkedését. A magyar Tanács 2011-es átalakítása és az új Alaptörvény elfogadása nemzetközi szinten is példát mutathat, ilyen erıs döntési jogkörrel felruházott tanács ugyanis sehol máshol nem létezik: Magyarországon kívül egyetlen ország sem akadt, amely annyira komolyan vette volna az államadósság leszorítását, hogy saját kezét is megkösse ezzel kapcsolatban. Speciális a helyzete a magyar Tanácsnak abból a szempontból is, hogy nincs önálló apparátusa, azaz csak három fıbıl áll. Ezzel a magyar Költségvetési Tanács a legkisebb a világon és mivel a tagok nem kapnak juttatást, így a legtakarékosabb is. Más országok hasonló intézményei legalább tucatnyi munkatársat foglalkoztatnak, sıt van olyan szervezet is, amely több mint 250-et. 7

8 3. Az ÁSZ szerepe a fenntartható közpénzügyek biztosításában A költségvetés ellenırzésében az Állami Számvevıszéknek kiemelkedı szerepe van. Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevıszék az Országgyőlés pénzügyigazdasági ellenırzı szerve. Az ÁSZ feladata - többek között - az államháztartás gazdálkodásának és az állami költségvetési javaslat megalapozottságának ellenırzése is. A Költségvetési Tanács az ÁSZ munkáját kiegészítve, de más jogosítványokkal felruházva dolgozik, a két intézmény közötti szoros kapcsolatot pedig mutatja, hogy az ÁSZ elnöke egyike a Tanács tagjainak. A magyar közpénzügyi rendszer megújulásának fontos eleme az Állami Számvevıszékrıl szóló új törvény, amit a parlamenti ülésterv szerint júniusban fogadhatnak el a képviselık. Az Állami Számvevıszékrıl szóló törvényjavaslat jelentıségét mutatja, hogy ez az elsı olyan sarkalatos törvénytervezet, amely a Parlament elé került az Alaptörvény elfogadása óta. A tervezet elıkészítésében az Állami Számvevıszék is részt vett, a törvényjavaslat a Számvevıszék több mint húsz éves tapasztalataira építkezve született meg. A törvénytervezet három területen ígér komoly megújulást, mégpedig a számvevıszéki jogosítványok, a függetlenségi garanciák, illetve az átláthatóság területén. Szankciókkal a hatékonyabb mőködésért A törvényjavaslat elfogadása esetén a Számvevıszék a jelenleginél érezhetıen erısebb jogosítványokkal rendelkezik majd, ami azt a célt szolgálja, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenırzések. Bár a törvényjavaslat megtartja a hivatali típusú számvevıszéki jelleget, de az eddigiekkel szemben a Számvevıszékkel való együttmőködést kötelezıvé teszi, annak elmulasztását pedig szankcionálja. A törvénytervezet a korábbi törvény megengedı szabályaival szemben konkrét cselekvést elıíró rendelkezéseket tartalmaz, amelyekhez szoros határidıket rendel. A tervezet kimondja, hogy az ellenırzések lefolytatása és megtervezése érdekében az ellenırzött szervezetnek meg kell adnia az ellenırzéshez szükséges tájékoztatást és rendelkezésre kell bocsátania a szükséges dokumentumokat. Ez azért komoly elırelépés, mert a jelenlegi törvény nem szankcionálta az együttmőködés megtagadását, miközben az meghiúsíthatta az ellenırzést. A közpénzek pazarlása esetén az 8

9 Állami Számvevıszék elnöke lehetıséget kapna arra is, hogy kezdeményezze a keretek zárolását, vagy akár az állami támogatások folyósításának felfüggesztését. A törvénytervezet szerint az ellenırzött szervezet vezetıje köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt határidıre az Állami Számvevıszék elnökének megküldeni, míg az eddigi szabályozásban ilyen kötelezettség nem szerepelt. Az Állami Számvevıszék erejét nagyban növeli, hogy a számvevıszéki ellenırzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért a jövıben akár három évig terjedı szabadságvesztés is kiszabható. A javaslat lehetıvé teszi azt is, hogy kisebb jogszabálysértés, illetve pazarló gyakorlat esetén az Állami Számvevıszék elnöke figyelemfelhívó levéllel forduljon az ellenırzött szerv vezetıjéhez, akinek ebben az esetben is kötelessége lenne a szükséges intézkedést megtenni és errıl az Állami Számvevıszék elnökét értesíteni. Megerısített számvevıszéki függetlenség A javaslat körülbástyázza a számvevıszéki munka alapfeltételének tekinthetı függetlenséget mind pénzügyi, mind pedig intézményi és szervezeti szinten. Ezt szolgálja, hogy a tervezet szerint az Állami Számvevıszék költségvetése nem csökkenhet nominális értelemben egyik évrıl a másikra, illetve hogy pluszfeladatot törvény csak úgy adhat a Számvevıszéknek, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet is biztosítja. A pénzügyi függetlenséget garantálja az is, hogy a számvevıi illetményalap elszakad a köztisztviselıi illetménytıl, a javaslat ugyanis a szigorú öszszeférhetetlenségi szabályoknak alávetett számvevık keresetét a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset függvényében határozza meg. Az illetményalap változása ezzel automatikussá válna, azaz a kormánynak nem lenne lehetısége annak befolyásolására. Az intézményi és szervezeti függetlenség legfıbb záloga, hogy az Állami Számvevıszék továbbra is csak az Országgyőlésnek van alárendelve, a jelentések, illetve az abban foglalt megállapítások, következtetések pedig bíróság vagy más hatóság elıtt nem támadhatók meg. Az Állami Számvevıszék az általa végzett ellenırzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki. A Számvevıszék elnökének a törvénytervezet jelentıs szervezetalakítási szabadságot biztosít, ami lehetıvé teszi, 9

10 hogy a Számvevıszék rugalmasan tudjon reagálni az új kihívásokra. Továbbra is a függetlenség egyik garanciája, hogy nem jelölhetı az Állami Számvevıszék elnökévé olyan személy, aki a megelızı négy évben tagja volt a kormánynak, vagy bármely párt országos, központi szervezetében választott vezetı tisztséget töltött be. Garanciális elem az is, hogy a tervezet szerint az Állami Számvevıszék elnöke a számvevıszéki munkával és az államháztartással kapcsolatos összes jogszabály elıkészítésében részt vesz majd. Átlátható mőködés és a nyilvánosság ereje A tervezet kiemelt helyen kezeli az átláthatóság kérdését és rögzíti, hogy az Állami Számvevıszék összes jelentése nyilvános. Ez azt biztosítja, hogy az ellenırzések a nyilvánosság számára megismerhetık legyenek, és így is hozzájáruljanak a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelıs gazdálkodáshoz. A mőködés átláthatóságát szolgálja, hogy bár az ellenırzésekkor alkalmazott módszertan megválasztása a Számvevıszék felelıssége és hatásköre, de a törvénytervezet rögzíti, hogy az ellenırzési módszereket és az ellenırzések során alkalmazott szakmai szabályokat a Számvevıszéknek nyilvánosságra kell hoznia. Az új törvény elıírja, hogy a közpénzek felhasználásáról és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásról szóló ellenırzések a nyilvánosság számára megismerhetık legyenek. Ez egyrészrıl javítja a számvevıszéki munka hatékonyságát és a jelentések hasznosulását. A Számvevıszék ugyanis nem bíróság és nem is hatóság, ereje nagyban a nyilvánosságból fakad. Másrészrıl pedig megfelel annak a demokratikus társadalmi elvárásnak, hogy az adófizetı állampolgárok tudják, hogy mi történik a pénzükkel. A törvénytervezet kifejezi azt a szándékot is, hogy a számvevıszéki jelentéseknek elismert és keresett információforrásként kell szolgálniuk. Ennek érdekében a Számvevıszék élve a világháló adta lehetıségekkel is - aktív és kezdeményezı kommunikációt folytat, gondoskodik arról, hogy a társadalmilag releváns információk közérthetı formában és elérhetı csatornákon jussanak el a közvéleményhez. Köszönöm megtisztelı figyelmüket! 10