Helyi Esélyegyenlőségi Program

Átírás

1 Helyi sélyegyenlőségi Program Izsófalva Nagyközség Önkormányzata 2018.

2 Tartalom I. Helyi sélyegyenlőségi Program (HP) Bevezetés A település bemutatása... 3 Földrajz:... 8 Történelem... 8 Értékeink Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi sélyegyenlőségi Program átfogó célja A HP helyzetelemző részének célja A HP IT célja II. A Helyi sélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HP H) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága III. A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HP IT) A HP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat IV. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás V. lfogadás módja és dátuma HP elkészítési jegyzék

3 I. Helyi sélyegyenlőségi Program (HP) 1. Bevezetés Összhangban az gyenlő Bánásmódról és az sélyegyenlőség lőmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) MMI rendelet rendelkezéseivel, Izsófalva Nagyközség Önkormányzata sélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott sélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az sélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az sélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 2. A település bemutatása 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Év Fő (TS 0101) Változás n.a % % % 2017 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Izsófalva lakónépessége között csökkenő tendenciát mutat, kisebb ingadozás megfigyelhető ugyan 2016-ban, de az nem számottevő, és első sorban a START közmunka programnak köszönhető, ugyanis az itt dolgozó és életvitelszerűen itt élő emberek lakóhelyet létesítettek a településen, hogy munkát vállalhassanak számú táblázat - Állandó népesség (a 2016-os év adatai) Az állandó népességből a megfelelő Fő Korcsoport korcsoportú nők és férfiak aránya (%) Nők Férfiak Összesen Nők Férfiak Állandó népesség száma (nők TS 0302, férfiak TS 0301) ,64% 51,36% 0-2 évesek (összes száma TS 0305, aránya TS 0316) 53 % 0-14 éves (nők TS 0307, férfiak TS 0306) ,39% 8,45% éves (nők TS 0309, férfiak TS 0308) ,67% 2,06% éves (nők TS 0311, férfiak TS 0310) ,24% 30,57% éves (nők TS 0313, férfiak TS 0312) ,22% 3,84% 65 év feletti (nők TS 0315, férfiak TS 0314) ,12% 6,45% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti táblázatból és diagrammokból jól látható, hogy a férfiak száma magasabb a nőkénél. Korcsoportonkénti vizsgálatból kiderül, hogy a 65 év felettieknél a nők aránya meghatározó. 4

5 2.2. számú táblázat éves gyermekek száma Korcsoport Fő Változás Fő 15 éves gyermekek száma n.a éves gyermekek száma (TS 0501) éves gyermekek száma (TS 0502) Összesen Forrás: TIR - KSH, Népszámlálási adatok A éves gyerekek esetében 2001-hez képest csökkent létszám, a legnagyobb eltérés a 16 éves gyerekek számánál figyelhető meg. 3. számú táblázat - Öregedési index Év 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) (TS 0328) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) (TS 0327) Öregedési index (%) ,02% ,79% ,35% ,56% 2017 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregségi index diagramon észrevehető, hogy évről-évre növekszik a 65 év felettiek száma, évtől pedig már öregségi index meghaladja a 100 %-ot. Az adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy a településre az elöregedő társadalom a jellemző. A népesség elöregedésének azt a tendenciát nevezzük, amely során egyre több ember éri meg az időskort, miközben egyre kevesebb gyermek születik. Magyarországon ez a folyamat komoly népességvesztéssel és az időskorúak nagyarányú emelkedésével zajlik, ez jellemző településünkre is. 5

6 Év Állandó jellegű odavándorlás (TS odavándorlás 0601) 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások lvándorlás (TS elvándorlás 0601) gyenleg Állandó oda-, és elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma (TS 0602) , , , , n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Izsófalva vándorlási egyenlege alapján elmondható, hogy között jóval magasabb volt az elvándorlások száma az odavándorlások számához képest, azonban azóta több odavándorlás jellemzi a települést. Az elvándorlások, odavándorlások aránya nem mutat reális képet, ugyanis településünkön működik egy Pszichiátriai Betegotthon, melynek betegei állandó lakosként vannak bejelentve, így az odavándorlások számát ez nagymértékben befolyásolja. Az elvándorlások oka első sorban az, hogy a településen, a megyében és a régióban egyaránt nehéz munkahelyet találni, így a fiatalok sok esetben Budapestre illetve külföldre költöznek jobb életszínvonal és munkahely reményében. 6

7 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Év Élve születések száma (TS 0701) Halálozások száma (TS 0702) Természetes szaporodás (fő) n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A diagram és a táblázat adatai alapján egyértelműen kiderül, hogy a halálozások száma magasabb az élve születések számához képest, azonban a két adat közötti nagy eltérést a Pszichiátriai Betegotthon betegeinek elhalálozása is indokolja. Így ezekből az adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. 7

8 Földrajz: Izsófalva nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, a Kazincbarcikai kistérségben, Miskolctól 26 kilométerre, északra fekszik. Izsófalva a szalagtelepülések közé tartozik, a völgyön végigvezető főút két oldalán helyezkednek el a házak, mögöttük kisebb-nagyobb kertek húzódnak. A nagyközség észak-déli irányban 3,5 km hosszú és átlagosan 500 méter széles. A település domborzatára jellemző a dombos, lejtős vidék, amit korábban erdő borított. A lakosság földművelésének köszönhetően az erdők helyét, szántók, szőlők és legelők vették át. A településen keresztül folyik az Ormos-patak, ami a Szuhába torkollik. A falu déli végénél 3 nagy tó található, amelyek az 1960-as évek elején folyt külszíni szénbányászatból maradtak vissza. Történelem: A nagyközség első említése 1283-ból ismert Hurva alakban. lső telepesei valószínűleg horvát telepesek voltak. redeti neve elé a XVII. században került a Disznós előtag, ami az akkori lakosokra jellemző disznótartásból eredt. Így az 1900-as évek elején Disznóshorvát néven szerepelt ben változtatták meg a község nevét Izsófalvára, ugyanis a település híres szülötte Izsó Miklós szobrászművész volt, és a lakosok így szerettek volna tisztelegni munkássága előtt. Izsófalva történelmében nagy jelentőséggel bír a 20. század elején megkezdett szénbányászat. A fellendülés a folyamatosan betelepülő munkásságnak volt köszönthető, akik a jobb megélhetés reményében települtek be. A népesség ugrásszerűen megnőtt így két bányatelep, Ormospuszta és Rudolftelep alakult ki a területén. A bányászat fénykorát a es években élte, és az 1971-ben nagyközséggé vált település lakói számára viszonylagos jólétet biztosított ben a szénbányászat megszűnésével nagy elvándorlás kezdődött, ugyanis a korábban bányászatból élő lakosság életszínvonala folyamatosan csökkent január 1-én Ormosbánya, míg december 11-én Rudolftelep vált ki Izsófalva településből. Értékeink: Izsófalva értékei között meg kell említeni, hogy itt született a legnagyobb magyar szobrász, Izsó Miklós (életrajza alább külön szerepel). Nemzeti kultúránk több nagy alakját is soros szálak fűzték a községhez. 8

9 A legnagyobb magyar színész, gressy Gábor ( ) és öccse, a Szózat megzenésítője és nemzeti operáink (Bánk bán, Hunyadi László stb.) szövegírója, gressy Béni ( ) rövid ideig itt élt, édesapjuk, gressy Galambos Pál ugyanis a község református lelkésze volt, majd halála után legnagyobb fia, Pál követte a tisztségben. Tehát hosszabb ideig tartó családi kapcsolatokkal rendelkeztek Disznóshorváton ben itt született Szeremlei Gábor híres sárosptakai tanár, teológus, filozófus, Hegel első magyarországi követője, több tankönyv szerzője. A 20. századi neves személyiségek: Fogarassy Mária színésznő itt született 1919-ben; Pécsi Sándor színművész az 1920-as évek második felében itt végezte az elemi iskola első négy osztályát (az akkor a községhez tartozó Ormospusztán); 20 éves koráig itt élt Tasnádi Fekete Mária színésznő, aki 1929-ben Miss Magyarország címet nyert a község lakosaként (az édesapja az ormospusztai bányaüzem orvosa volt); az 1940-es, 50-es években itt gyerekeskedett Lenkey Zoltán Munkácsy-díjas grafikusművész, akinek édesanyja disznóshorváti származású volt. Értékeink, küldetésünk Izsófalva küldetése az itt élő lakosság életkörülményeinek a javítása és a település színvonalának a fejlesztése, közbiztonság növelése. A nagyközség mai életében nagy szerepet játszik a hagyományok ápolása, a honismeretihelytörténeti tevékenység, melynek eredményei a következők: az Izsó Miklós mlékház létrehozása, a könyvtár honismereti adattárának folyamatosan gyarapodó anyaga, a helytörténeti kiadványok megjelentetése, a Magyar lektronikus Könyvtárba eljuttatott, Izsó Miklóssal foglalkozó könyvek, az évente megrendezésre kerülő Izsó Miklós mlékhét, a köztéri szobrok, az emléktáblák és emlékhelyek, a művelődési ház, az iskola és az óvoda ilyen irányú ismétlődő rendezvényei stb. A településen több civil szervezet is működik, amelyek munkájában fontos szerepet játszik a hagyományápolás, különösen a bányászati örökség őrzése, bemutatása és továbbadás. Fontosnak tartjuk, hogy a település lakossága színvonalas környezetben éljen, hogy megőrizze a település építészeti és természeti kultúráját, és annak szellemében fejlessze azt. Alapvetően fontos a meglévő értékek feltárása, a lakosokban való tudatosulása, valamint az új értékek konszenzus alapján történő megfogalmazása és létrejöttének célként való kitűzése. Izsófalva jövőjének formálásában nagy szerepet játszik a múltbeli értékekre való visszatekintés, ami a ma itt élők számára biztatást, pozitív példát adhat saját sorsuk alakításához, a településhez való ragaszkodáshoz. 9

10 3. Célok A Helyi sélyegyenlőségi Program átfogó célja Izsófalva település Önkormányzata az sélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HP helyzetelemző részének célja lsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HP IT tartalmazza. A HP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10

11 II. A Helyi sélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HP H) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: bktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) MMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: ütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Önkormányzat helyi rendeletében szabályozza az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő sajátosságokat. 11

12 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Helyi sélyegyenlőségi Program kapcsolatban áll az önkormányzat költségvetési és vagyongazdálkodási tervével, Izsófalva Nagyközség Gazdasági Programjával, Települési Arculati Kézikönyvével. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Rudabánya, Izsófalva és Alsótelekes Önkormányzatok napjától létrehozták a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatalt. zen időponttól kezdődően, a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó településeken az önkormányzati hivatal feladatkörét a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal látja el. rre a lépésre azért volt szükség, mert a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 85. (1) bekezdése értelmében közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken élő lakosság együttes száma 4558 fő. Izsófalva társulási megállapodást kötött a Rudabánya és Környéke Szociális Szolgáltató Önkormányzati Társulással. Az intézmény Rudabánya településen 1998-tól látja el a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat. A Szolgálat működésében január 01-vel változások következtek be. Korábban a Sz.B.T.Sz. (Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat civil szervezeteként működött. A Szövetség megszűnését követően a rudabányai Szociális Szolgáltató Központ vette át az ellátási területhez tartozó 16 települést a családgondozók egy részével. A törvényi változások következtében ma már Rudabánya és Környéke Szociális Szolgáltató Önkormányzati Társulás néven működik, és hét település tartozik az ellátási területéhez: Alsótelekes, Felsőtelekes, Izsófalva, Kurityán, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A évi adatok még nem állnak rendelkezésre. 12

13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. A mélyszegénységben élők nem csak anyagi gondokkal küzdenek. A rossz életkörülmények maguk után vonják az egyenlőtlenségeket az élet egyéb területein is. A nyomorban élők nehezebben jutnak jó lakás körülményekhez, megfelelő étrendhez, az írás, olvasás és a kommunikáció társadalmilag megfelelő képességéhez, a megfelelő társas támogatórendszerhez, a harmonikus fizikai és társas környezethez és a diszkriminációktól mentes társadalmi megjelenéshez. Nehezebben jutnak hozzá a civilizált életvitelt biztosító forrásokhoz és a megfelelő egészségügyi ellátáshoz is. A növekvő mélyszegénység kialakulásának és továbbörökítésének okai az alacsony képzettség és munkanélküliség, a jóléti rendszer szűkös és elégtelen minőségű eszköztára, illetve ezek igénybevételének hiányosságai, valamint a gazdasági szerkezeti átalakulások. A mélyszegénységben élők anyagi terheit jelentős mértékben csökkenti a településen 2017 évtől működő népkonyha, mely alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít. Rászorultsági foktól függetlenül minden helyi lakos ingyenesen veheti igénybe a népkonyhát nyilvántartásba vétel nélkül jövedelmi és vagyoni helyzet A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4. (1) bekezdés értelmében: Jövedelem: az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; Vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 13

14 A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 4. értelmében: Jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem; Izsófalva lakosságnak jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálatából kiderül, hogy magas a munkanélküliek, és a rossz anyagi körülmények között élők aránya. nnek oka első sorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők magas száma. Manapság szakmával is nehéz állást találni, így mondhatni alacsony iskolai végzettséggel szinte lehetetlen. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma Év év közötti állandó népesség (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Nő (TS 0804) Férfi (TS 0803) Összesen Nő (TS 0802) Férfi (TS 0801) Összesen Fő Fő Fő Fő % Fő % Fő % ,5% ,8% ,1% ,2% 91 13,7% ,4% ,0% 75 11,4% ,7% ,8% 77 11,7% ,3% 2017 n.a. n.a. n.a. 57 n.a. 71 n.a. 128 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

15 A fenti táblázat és diagram az álláskeresők arányát mutatja a év közötti lakónépességhez viszonyítva. lmondható, hogy a év közötti lakónépesség akik tulajdonképpen a lakosság keresőképes részét alkotják évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Jól látható, hogy az álláskeresők száma is csökken, ami első sorban a nők esetében a legmeghatározóbb. Az álláskereső nők számának csökkenése a START programhoz köthető, mely nagy létszámban foglalkoztat női közmunkásokat a település uborkaföldjén számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint Regisztrált munkanélküliek/ nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő összesen ,25 177,25 142, ,75 20 év alatti (TS 1002) év (TS 1003) év (TS 1004) év (TS 1005) év (TS 1006) év (TS 1007) év (TS 1008) év (TS 1009) év (TS 1010) 59 év feletti (TS 1011) Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Fő % 6,5% 3,1% 3,2% 7,1% 4,2% Fő % 17,7% 18,8% 15,9% 16,1% 10,9% Fő % 16,1% 13,8% 14,0% 12,8% 14,2% Fő % 9,5% 10,7% 9,3% 8,8% 8,8% Fő % 12,7% 10,0% 11,4% 8,9% 8,1% Fő % 1,2% 9,2% 9,3% 8,4% 8,8% Fő % 15,4% 13,4% 11,9% 11,1% 10,0% Fő % 12,7% 11,6% 13,8% 11,3% 15,1% Fő % 7,5% 7,9% 7,4% 10,9% 15,5% Fő % 0,5% 1,6% 3,9% 4,6% 4,4% 15

16 A fenti diagramból egyértelműen kiderül, hogy az álláskeresők száma között folyamatosan csökkent. A táblázat adatai alapján pedig megállapítható, hogy első sorban az év közötti,illetve a év közötti korcsoportban a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Az év közötti álláskeresők a nyugdíj előtt állók. gy állás elvesztése a huszonévesek számára is erőteljes stresszhelyzetet jelent, fokozottan igaz ez azokra, akik már betöltötték az 55. életévüket. Nagyon nehéz dolga vannak ennek a korosztálynak az álláskeresést illetően, sok esetben csak végzettségüknél jóval alacsonyabb beosztásban helyezkedjenek el. A településen a év közötti álláskereső korosztály magas számát az a tény indokolhatja, hogy sok iskolai tanulmányait befejező/ nem befejező fiatal hölgy, az iskolapad elhagyása után rögtön teherbe esik, így nem tud tapasztalatra szert tenni a munka világában. Az ilyen fiatalok elhelyezkedési esélyeit ez jelentősen megnehezíti. 16

17 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Év Nyilvántartott álláskeresők/regisztrált munkanélküliek száma 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők/regisztrált munkanélküliek száma fő fő % Nő (TS 0802) Férfi (TS 0801) Összesen Nő Férfi Összesen Nő Férfi Összesen ,4% 33,1% 36,8% ,8% 37,5% 78,2% ,5% 35,9% 49,7% ,6% 41,8% 45,3% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázat alapján elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma közötti időszakban mindkét nem tekintetében csökkent, a 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők száma is csökkent, de kisebb mértékben. A településen jellemzően a férfiak tartoznak a 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők közé, viszont a nyilvántartott álláskeresők számához képest, a nőkre jellemzőbb 180 napnál hosszabb ideje való nyilvántartás. 17

18 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség Év Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Nő (TS 1602) Férfi (TS 1601) Nő Férfi % % % % ,4% 86,9% 23,6% 13,1% ,6% 91,9% 12,4% 8,1% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A fenti táblázatból megállapítható, hogy 2001-hez képest csökkent az iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség száma, mind a férfiak mind a nők tekintetében. Az adatok alapján kiderül, hogy első sorban a nők esetében nem jellemző az iskolai végzettség megszerzése, amely főként a korai gyermekvállalás eredménye. 18

19 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Év Nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség (TS 0901) Általános iskolai végzettség (TS 0902) 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség (TS 0903) Fő Fő % Fő % Fő % ,6% 91 45,1% 95 47,3% ,8% 79 44,6% 86 48,7% ,5% 66 46,1% 68 47,5% ,8% 60 43,4% 70 50,7% ,6% 61 47,9% 57 44,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliek iskolai végzettsége alapján történő csoportosításból látható, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek és a csak 8 általános végzettségűek száma a nyilvántartott álláskeresőknek több mint felét teszi ki, ami nagyon magasnak mondható. Az alacsony iskolai végzettség nagy mértékben nehezíti ezeknek az embereknek a munkaerő piaci integrációjukat. c) közfoglalkoztatás Izsófalva Nagyközség Önkormányzat már a kezdetektől igyekszik a közfoglalkoztatást minél nagyobb létszámban megvalósítani, hogy ezzel is csökkentse a munkanélküliek számát, és jobb életkörülményeket biztosítson a lakosságnak. A település 2014-ben csatlakozott a START munkaprogramhoz is, melynek keretében 75 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség. Izsófalva Nagyközség Önkormányzata évben uborkatermesztésbe kezdett a nők foglalkoztatása érdekében. Az uborkapalántázás, kötözés és szedés első sorban női munka, így az 19

20 uborkaföld sok munkanélküli nő számára biztosított és biztosít munkahelyet a mai napig. A közfoglalkoztatottak száma 2016-ban 120 fő volt, melyből 74 fő nő volt. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Izsófalván a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási tényezői megfelelőek. A település megközelíthetősége, és tömegközlekedési viszonyai megfelelőnek mondhatók. Közúton a Miskolc-Bánréve közötti 26-os útról Kazincbarcikánál Rudabánya felé letérve, két községet (Múcsony, Szuhakálló) érintve érhető el Izsófalva. A településen áthalad a Kazincbarcika- Rudabánya viszonylatú útvonal. Sűrű Volán-autóbuszjáratok kötik össze Kazincbarcikával és a rudabányai völgy településeivel, a vasúti személyszállítás megszűnt. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen Óvoda, - 3 csoporttal -, és Általános Iskola, osztállyal -, működik, melyek hozzájárulnak a gyerekek magas színvonalú képzéséhez, így elérhetővé teszik számukra a legjobb iskolákba való bekerülést. A fiatalok képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférése megfelelő, ugyanis a Kazincbarcikán és Miskolcon rendelkezésre álló intézmények tömegközlekedéssel is rendkívül könnyen megközelíthetők. zen kívül a Kazincbarcikai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával karöltve arra törekszik az Önkormányzat, hogy minél több alacsony iskolai végzettségű számára biztosítsanak képzési lehetőséget, mellyel szakmát szerezhetnek (pl.: szociális gondozó, dajka, stb.) Hazánkban 2015-ben vezették be az Ifjúsági Garancia Rendszer nevű programot, melynek célja, hogy azon 25 év alatti (15-24 év közötti) fiatalok, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához, a munka illetve tanulás világába történő be- vagy visszajutáshoz. A program lényege, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél kevesebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához. A programnak köszönhetően a településen is sok 25 év alatti fiatal vett részt különböző képzéseken pl: családellátó, szociális gondozó és ápoló. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetként a Kazincbarcikai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályát szeretném kiemelni, ami a regisztrált munkanélküliek számára munkaközvetítést, tanácsadást biztosít, továbbá fogadja a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket. A szervezet munkavállalási tanácsadói ingyenes humánszolgáltatásként segítenek a pályatervezésben és munkakeresésben. A munkaközvetítés mellett álláskeresési technikák oktatásával és személyre szóló tanácsadással is támogatják az álláskeresőket, az új vállalkozások elindítását tervezőket, valamint felzárkóztató képzéseket is szerveznek a hátrányos helyzetű álláskeresőknek. Az önkormányzat nagyon jó kapcsolatot ápol a Kazincbarcikai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával. 20

21 g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat foglalkoztat mélyszegénységben élőket és romákat is az általa fenntartott intézményben, pl.: óvoda. Foglalkoztatásuk a közfoglalkoztatás keretei közt valósul meg, első sorban takarítónőként, konyhalányként dolgoznak az Önkormányzaton és az intézményben. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nem jellemző a hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők A településen nem jellemző a felnőttoktatásban való részvétel. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Év számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti állandó népesség száma Álláskeresési segélyben Álláskeresési segélyben (TS 0803 és TS 0804 részesülők (fő) - (TS 1101) részesülők % összesen) ,1% ,2% ,2% ,2% 2017 n.a. 3 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

22 számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma Év Nyilvántartott álláskeresők száma (TS 1301) Álláskeresési járadékra jogosultak (TS 1201) Fő Fő % ,25 8,00 4,0% ,00 12,50 7,2% ,75 8,50 6,0% ,25 12,00 9,2% ,75 11,00 8,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz képest változó tendenciát mutat, annak ellenére, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma évről-évre csökken számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma gészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők átlagos száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési márc. 1-től (TS 5401) segély - TS 7015 negyedévek átlagában számolva) Év (2015. február 28.-ig rendszeres szociális segélyben részesülők (TS 1401) Fő évesek %-ában Fő Munkanélküliek %-ában ,00 7,67% 91,79 45,61% ,50 5,98% 60,14 34,56% ,00 6,07% 85,80 60,11% ,78 5,08% 49,14 37,73% 2017 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 22

23 Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma évről-évre csökken évben a munkanélküliek 37,73%-a részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Év Lakásállomán y (db) (TS 4201) bből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma számú táblázat - Lakásállomány Bérlakás állomány (db) bből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma bből elégtelen Szociális lakhatási lakásállomány körülményeke (db) t biztosító lakások száma gyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlano k (db) bből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a lakásállomány relevánsan nem változott között. A jelenlegi minimális bérlakások számát az indokolja, hogy a bérlők a bérleti díjat is nagyon nehezen tudják megfizetni, a közös költség megfizetése az önkormányzatot terheli. Az önkormányzatnak nincs olyan szerve, amely a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat megfelelően el tudná látni. 23

24 számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Év Lakásfenntartási támogatásban részesített személyek száma (TS 6001) Összesen adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma (TS 6101) Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatást igénybe vevők számában 2014-től csökkenés figyelhető meg. nnek oka, hogy napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezései hatályon kívül helyezésre kerültek, ezáltal ez az ellátási forma megszűnt től hatályba lépett a törvény települési támogatásokra vonatkozó rendelkezése, mely szerint a képviselő-testület önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében biztosítható támogatás a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Izsófalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.13.) önkormányzati rendeletében szabályozza a települési lakásfenntartási támogatást. A települési lakásfenntartási támogatás természetbeni támogatási forma, mely közvetlenül a szolgáltatónak kerül minden hónapban átutalásra. A támogatás 12 hónapra kerül megállapításra. b) szociális lakhatás A településen jelenleg 6 db önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakás van ban az FOP kódszámú A szegregátumokban élők lakhatási körülményeinek javítása című pályázat révén sor kerül a 6 db szociális bérlakás felújítására. A pályázat célja a lakhatási körülmények, a lakhatás biztonságának javítása, a lakhatási mobilizáció támogatása infrastrukturális beruházásokkal. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok 24

25 A településen nincsenek egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. e) lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatásként települési lakásfenntartási támogatást biztosít az Önkormányzat a lakosság számára. A települési lakásfenntartási támogatás rendszeres, természetben nyújtott települési támogatás, mely havi rendszerességgel 12 hónapra kerül megállapításra. A kérelmező számára megállapított támogatás minden hónap 5-éig átutalásra kerül a legmeghatározóbb lakásfenntartási kiadást jelentő szolgáltatónak. f) eladósodottság A településen az alacsony életszínvonalon élő lakosságra jellemző az eladósodottság. Adósságkezelési támogatásra nagyközségünkben nincs lehetőség, azonban a települési lakásfenntartási támogatás keretei között lehetőség van az Önkormányzatnál fennálló tartozások (magánszemélyek kommunális adója, hulladékszállítás, vízdíj) rendezésére. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A közszolgáltatásokhoz könnyen hozzá lehet férni a településen. Izsófalva központjában található az Önkormányzat, Művelődési Ház, gészség-ház (házi orvos, védőnő), Gyógyszertár valamint a Fogászat is. A település infrastrukturális ellátása szinte teljesnek mondható. Minden utcában van ivóvíz, teljes körű a gázhálózat, telefon és villanyhálózat. Biztosított a nagyközségben a szennyvízelvezetés is. A közösség közlekedéshez való hozzáférés szintén megfelelő, a települést sűrű autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és a terület bányászfalvaival. 25

26 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Izsófalva 2011-es népszámlálás adatai alapján rendelkezett szegregátummal, azonban a KSH általi bejegyzésre csak évben került sor. A térképen jól látható, hogy a település mely részén alakult ki a szegregátum. 26

27 b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 40% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt Mutató megnevezése Izsófalva összesen 1. veszélyeztetett terület (Akác út - Izsó Miklós út - Rózsa u. - Akác út - Szabadság út - belterület határ) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,7 31,1 Lakónépességen belül évesek aránya 59,3 59,1 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 23,0 9,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 27,6 56,4 6,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 16,3 30,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 56,4 81,2 23,1 51,1 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 39,6 17,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 52,2 68,1 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül ,0 68,0 63,1 72,0 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 27,5 60,3 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 12,2 27,0 13,7 27,4 gyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 9,1 16,1 Forrás: évi népszámlálás 27

28 A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 50% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt Mutató megnevezése Izsófalva összesen 1. szegregátum (Akác út-szabadság út-belterület határ) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,7 33,0 Lakónépességen belül évesek aránya 59,3 57,4 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 23,0 9,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 27,6 63,6 6,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 16,3 42,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 56,4 83,3 23,1 56,1 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 39,6 15,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 52,2 67,9 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül ,0 72,7 63,1 71,3 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 27,5 66,7 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 12,2 27,3 13,7 38,5 gyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 9,1 23,1 Forrás: évi népszámlálás c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Izsófalva ezen településrészén főként alacsony iskolai végzettségűek élnek, akiknek nagy részre rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, első sorban közfoglalkoztatásból, gyerek jogán járó támogatásokból és aktív korúak ellátásból élnek. A szegregátumban jellemzően több generáció, illetve család él együtt. 28

29 3.6 gészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés számú táblázat Orvosi ellátás Év Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma (TS 4401) Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma (TS 4301) A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma (TS 4501) Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen egy háziorvosi szolgálat működik vegyes körzetként. Önálló gyermekorvosi szolgálat településünk nem rendelkezik. Ügyeleti szolgálat társulás formájában működik 12 település részvételével, rudabányai központtal számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Év Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (TS 5601) n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A fenti diagram alapján megállapítható, hogy a közgyógyellátottak száma 2013-ban volt a legmagasabb, azonban között ingadozik számuk. 29

30 számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma Év Ápolási díj, alanyi jogon: támogatásban részesítettek évi átlagos száma (TS 5901) Ápolási díj, méltányossági alapon: támogatásban részesítettek évi átlagos száma (TS 5902) Összesen n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A fenti táblázat és diagram adatai alapján elmondható, hogy az ápolási díjban részesülők száma 2013-hoz képest növekedett a településen, melyet idősödő generáció rossz egészségügyi állapota is indokol. A közeli hozzátartozók sokszor ápolási díjat vesznek igénybe idős családtagjuk otthoni gondozására az idősek otthonában vagy kórházban való elhelyezés helyett. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen egészségügyi alapszolgáltatáshoz való hozzáférés megoldott, minden nap rendel háziorvos, aki felnőtteket és gyermekeket egyaránt ellát. Izsófalván védőnői tanácsadás egy héten kétszer áll rendelkezésre. A szakellátáshoz való hozzáférés is megfelelő, hiszen a szakrendelők elérhető közelségben vannak (Kazincbarcika), könnyen megközelíthetők. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Szűrőprogramok közül a tüdőszűrés áll minden évben a lakosság rendelkezésére, mely szolgáltatást helyben vehet igénybe a lakosság. zen kívül mammográfiai behívót is kapnak a lakosok. A településen egy évben többször is van lehetőség véradásra, amely a Vöröskereszt szervezésében valósul meg. A kora gyermekkori szűréseket a védőnői szolgálat végzi. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Izsófalva településén működő óvodába és iskolába hetente egy alkalommal fejlesztő pedagógusok járnak ki, akik segítik az eltérő képességekkel rendelkező gyerekek alkalmazkodását. A Pollack Mihály Általános Iskolából gyógypedagógusok segítik az SNI-s tanulók előrehaladását, a BTMN-es tanulókkal a fejlesztőpedagógusi végzettséggel rendelkező kolléganők foglalkoznak. Az Izsófalvai Szivárvány Óvodában B-A-Z Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgáltató Központ tagintézményének logopédusa és fejlesztő pedagógusa biztosítja a gyermekek fejlesztését. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Izsófalvai Szivárvány Óvoda konyhája már májusában csatlakozott a Minta Menza Programhoz, jóval azelőtt, hogy megjelent Az emberi erőforrások minisztere 37/2014. (IV. 30.) MMI rendelete a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról. 30

31 Az intézmény célja az ellátottjainak, tanulóinak, dolgozóinak, illetve az étkezést igénybe venni kívánó külső étkezők igényes, szakszerű és magas színvonalú ellátása és az egészséges táplálkozás népszerűsítése és a rendelet betartása. bben segítséget nyújt a Start Munkaprogram is, melyből a helyben megtermelt magas színvonalú, nem vegyszerezett termékeket használja fel a konyha e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az Izsófalvai Sportegyesület létrehozásának gondolta 2015-ben vetődött fel, mely azóta is aktívan működik. Az egyesület a labdarúgás szerelmeseinek az igényeit elégíti ki. Izsófalván van igény a labdarúgásra és az emberek szeretnek mérkőzésekre járni. A csapat jelenleg az MLSZ által szervezett hivatalos megye III-as bajnokság kazincbarcikai csoportjában játszik, és jó eredményeket ér el. Izsófalva életében fontos szerepet tölt be mazsorett, mely a kisebb és nagyobb gyermekek számára is kellemes időtöltést biztosít. Az izsófalvai mazsorett csoport nagyon jól szerepel különböző versenyeken és rendezvényeken. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Izsófalva nagyközségben sok az időskorú, egyedül élő személy. zen személyeknek koruk és egészségi állapotuk miatt nehézséget okoz a napi bevásárlás, gyógyszerek felíratása, kiváltása, hivatalos ügyeik intézése, a lakókörnyezet tisztán tartása. bben kíván segítséget nyújtani az önkormányzat a házi segítségnyújtás biztosításával. A szolgáltatói nyilvántartás alapján január 1-től a személyi gondozásban ellátott személyek befogadott száma 18 fő. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem releváns. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Nem releváns. 31

32 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Izsófalván található Katolikus és Református gyház, mely már több mint 10 éve minden év nyarán hittan tábort szervez az izsófalvai és a környékbeli gyermekek részére. A tábor alatt a gyerekek megismerkedhetnek tanulságos Bibliai történetekkel, melyek elsajátítására játékos feladatok épülnek. A tábor alatt egyszeri meleg étkezés is biztosított, melynek alapanyagát az egyház adományokból biztosítja a táborozóknak. A táborban önkéntesek segítik a főzést, a gyermekfelügyeletet és a programok megvalósítását. Az Izsó Miklós Művelődési Ház, Könyvtár és mlékház az egyik legfontosabb színtere a közösségi életnek a településen. A Művelődési Ház közösségi színtér is egyben, gyakran ad helyet különböző programok megrendezésének (pl: bál, vásár, iskolai és óvodai programok, ünnepi előadások). Közös út női szervezet a településen élő aktív korú női lakosságból szerveződött. Célja a település környezetének felvirágoztatása, szebbé tétele. A szervezet alkalomszerűen tart gyűlést, főleg az ünnepek előtt nagy szerepe van a karácsony előtti adventi várakozás lebonyolításában (adventi koszorú készítése, várakozás előtti vasárnapokon a megjelentek vendégül látása.) Az Izsó Miklós Klub valamint az gressy Béni Klub Izsófalva településén élő időskorú lakosság szabadidejének hasznos eltöltésére jött létre. Havonta tartanak klub gyűlést illetve közös programokat szerveznek (kirándulások, bálok) Aktívan részt vesznek a nagyközség életében valamint a rendezvényeken való részvételükkel emelik a rendezvények színvonalát. lső Lépések Gyermekeinkért gyesület célja Izsófalva település közművelődési, szabadidős, gyermek-, ifjúsági és sport tevékenységének támogatása. A településen önkéntes polgárőrség is működik, melynek célja a nagyközség közbiztonságának a védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálat biztosítása. Vöröskereszt civil szervezet első sorban egészségmegőrző programokat szervez, szűréseket és véradást biztosít a lakosság számára. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Az etnikai konfliktusok nem jellemzőek a településen. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A közösségi szolidaritás jellemző a településre, hiszen a közösségi élet színterei pontnál említett szervezetek, intézmények önkéntes munkával és adományozással is hozzájárulnak a település fejlődéséhez. 32

33 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Izsófalván 2014 óta működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat, mely a települési Önkormányzattal nagyon jó kapcsolatot ápol. A két önkormányzat közötti gyüttműködési Megállapodás minden évben felülvizsgálatra kerül. Az Izsófalvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat aktívan részt vesz a romák esélyegyenlőségének megteremtésében. Minden évben megjutalmazzák a legjobban tanuló ballagó roma diákot az Izsó Miklós Általános Iskolában, ezzel is ösztönözve a roma gyerekeket arra, hogy jobb eredményt érjenek el az iskolában, és később az életben is. A Roma Kultúra Napja című rendezvényt minden évben megszervezik, ezzel is ápolják hagyományukat, kultúrájukat. Az idősebb generáció számára is biztosítanak minden évben programot, a gyerekeknek iskolakezdési füzetcsomagot biztosítanak. Megállapítható, hogy az Izsófalvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat aktívan tevékenykedik a roma nemzetiséghez tartozó fiatal és idős generáció segítésében, törekszik a romák életminőségének a javítására, testi-lelki egészségük megőrzésére, a tanulás ösztönzésére. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Munkanélküliek magas száma Szegregátumban élők rossz lakhatási körülményei Álláskeresés segítése, pályázási folyamatban segítségnyújtás, interjúra való felkészülés Szociális bérlakások felújítása 33

34 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A társadalmi méretekben folyó nevelés közösségi terepei közül a család az első, legfontosabb, legszorosabb, legérzelemtelibb közösség a benne felnövekvő gyermek számára. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. /Gyvt 6. (2)/. Izsófalva településén jellemzően a családok többsége többgyermekes. A 0-14 év közötti gyermekek száma 2016-ben 285 fő volt, amely a lakosság 16 %-a. A kiskorúak száma 352 fő volt 2016-ban. Az óvoda jelenleg 3 csoportot biztosít a gyermekek részére, összesen 75 férőhellyel. Az Általános Iskola 8 osztállyal működik a településen, 2017-ben összesen 151 fő tanulója volt A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A védelembe vett és a veszélyeztetett kiskorú gyermekek számáról a Rudabánya és Környéke Szociális Szolgáltató Önkormányzati Társulás adataiból kaphatunk képet. A Gyvt. a veszélyeztetettség fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: Olyan -a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az alapellátásban történő családgondozás esetében a családsegítő havonta három alkalommal keresi fel a családot. Ha a családsegítő úgy látja, hogy a veszélyeztetettség alapellátás keretében nem szüntethető meg, úgy kezdeményezi a Kazincbarcikai Központnál a gyermek védelembe vételét. A védelembe vett és alapellátás keretében gondozott gyermekek veszélyezettségének egyik oka az iskolai igazolatlan hiányzás, valamint magatartásbeli, beilleszkedési zavarok és ezzel szorosan összefüggő szülői elhanyagolás számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Év Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én (TS 3001) Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én (TS 3101) Forrás: TeIR, KSH Tstar 34

35 A fenti diagramból egyértelműen kiderül, hogy a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorúak száma évrőlévre csökken, azonban vannak családok, melyek esetében folyamatosan fennáll a veszélyeztetettség és generációról-generációra tovább terjed. zeknél a családoknál a családsegítő nagyon nehezen tudja megoldani a generációkon áthúzódó problémákat. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (TS 5801) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 35

36 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 2013-tól évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt évente 2 alkalommal, rzsébet utalvány formájában, alkalmanként Ft természetbeni juttatásként kapnak a rászorulók. A természetbeni juttatatás előnye, hogy így nagyobb valószínűséggel kerül a támogatás a gyermek alapvető szükségleteinek a kielégítésére való felhasználásra. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekek jogán járó helyi juttatáséként a települési gyermeknevelési támogatást szeretném megemlíteni. Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul. A támogatást kérelmezni lehet: a) a gyermek óvodáztatásához, iskoláztatásához, vagy b) a gyermek látását, hallását, mozgását segítő egészségügyi eszköz, vagy c) a gyermek egészségügyi intézménybe történő szállításához, vagy d) az egészségügyi intézményben történő tartózkodáshoz szükséges anyagi támogatásra évben 2 kérelmező a gyermek látását segítő egészségügyi eszköz megvásárlásához, 1 kérelmező a gyermeke óvodáztatásához kapott települési gyermeknevelési támogatást. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 36

37 Év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma n.a n.a. n.a n.a. 85 Forrás: Izsó Miklós Általános Iskola Az ingyenes étkezésben és ingyenes tankönyvben részesülők rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján jogosultak a megnevezett juttatásokra. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a kedvezményes iskolai és óvodai juttatásokban részesülők száma növekvő tendenciát mutat. Az 50 százalékos mértékű kedvezményre jogosultak száma nem túl magas. rre a kedvezményre jogosultak a három vagy több gyermeket nevelő szülők ben az összes általános iskolai tanuló ingyen tankönyv ellátásban részesült. A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja. A szünidei gyermekétkezés a hátrányos helyzetű családok válláról komoly anyagi terhet vesz le. Az óvodáztatási támogatás 2015-ben megszűnt. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincsenek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek számára biztosított az egészségügyi-, oktatási és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés. setükben megvalósul az esélyegyenlőség minden területen. 37

38 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) számú táblázat Védőnői álláshelyek száma Év Betöltött védőnői álláshelyek száma (TS 3201) gy védőnőre jutó gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az adatok alapján megállapítható, hogy az egy védőnőre jutó gyermekek száma 2013-hoz képest jelentősen megugrott 2017 évre. A táblázat a várandós fiatalkorúak számát mutatja közötti időszakban a településen: Év Várandós fiatalkorúak száma (fő) Forrás: Védőnői Szolgálat Megállapítható, hogy növekszik a várandós fiatalkorúak száma a településen. z egy komoly probléma, ugyanis a fiatalkorú terhesség és gyermekvállalás egyszerre egészségügyi és társadalmi probléma: egészségügyi a fogamzásgátlás, az abortusz, a koraszülés révén, társadalmi a fiatalkorú anyák szülését követően az iskolai tanulmányaik félbeszakadása miatt. A félbeszakadt tanulmányok folytatása pedig nem jellemző, különösképpen azért, mert első sorban a mélyszegénységben élő családokban fordul elő ez a jelenség. 38

39 b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői Év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma Házi gyermekorvosok száma (TS 4601) n.a n.a n.a n.a n.a. 0 n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A fenti táblázatból jól látható, hogy Izsófalván jelenleg egy felnőtt háziorvosi praxis van. A háziorvos által ellátott személyek számában között pedig évről-éve növekedés figyelhető meg. c) 0-7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Nagyközségükben nem működik bölcsőde és családi napközi sem számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI LLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek száma 75 Óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 3 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 6:30-16:30 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 10 munkanap Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 6 0 bből diplomás óvodapedagógusok száma 6 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő, pedagógiai asszisztens 4 0 Kisegítő személyzet 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 1 39

40 Izsófalva településen jelenleg egy óvoda működik, mely összesen 75 férőhelyet biztosít a gyermekek számára. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátást társulási megállapodás alapján a Rudabányai Szociális Szolgáltató Intézmény egy családsegítője látja el. A gyermekjóléti szolgáltatás célja a gyermekeknek, és családtagjaiknak nyújtott speciális személyes szociális ellátás, melynek célja, hogy elősegítse a gyermekek testi és lelki egészségének megőrzését, családban történő nevelkedését, valamint megelőzze a gyermek veszélyeztetettségét, segítséget nyújtson a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésében, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat (iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus), amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre. e) gyermekvédelem A gyermekvédelem alapellátás keretében működik a településünkön. A jelzőrendszer hivatott első sorban szolgálni a gyermekvédelmet, mely nagyon jól működik a jelzőrendszeri tagok között (családsegítő, nevelési- oktatási intézmény, védőnő, rendőrség, Járási Hivatal munkatársa, Hivatal munkatársa). f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás az Izsófalva Nagyközségi Önkormányzatnál igényelhető települési gyermeknevelési támogatás. A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű települési gyermeknevelési támogatásban részesíti ha a gyermeket gondozó család létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul. Az támogatást kérelmezni lehet a) a gyermek óvodáztatásához, iskoláztatásához, vagy b) a gyermek látását, hallását, mozgását segítő egészségügyi eszköz, vagy c) a gyermek egészségügyi intézménybe történő szállításához, vagy d) az egészségügyi intézményben történő tartózkodáshoz szükséges anyagi támogatásra. Településünkön jellemzően a gyermek látását segítő egészségügyi eszközhöz, illetve az óvodáztatáshoz, iskoláztatáshoz veszik igénybe ezt a támogatást a szociálisan rászoruló családok. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az Izsó Miklós Általános Iskola minden évben nyújt be pályázatot nyári Napközi rzsébet Tábor szervezésére ben négy turnusra nyerték meg a lehetőséget, így tartalmasabbá tették a nyarat és segítettek a szülőknek gyermekük nyári elhelyezésében ban két turnus lebonyolítására nyerték meg a pályázatot. Sport tevékenységek közül a gyerekek számára a mazsorett, néptánc és a labdarúgás lehetősége biztosított. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A Szivárvány Óvodában az óvodások tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. Az iskolai étkeztetés, menza 10 főt érint, akik csak ebédet kapnak, az iskolai napközis gyerekek tízórait, ebédet és 40

41 uzsonnát is kapnak. Az Izsó Miklós Általános Iskola gyümölcsöt is biztosít a gyerekeknek. A szünidei gyermekétkeztetés egyszeri meleg étkezést biztosít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek. Az Izsó Miklós Általános Iskolában a gyerekek gyümölcsöt, tejet, ebédet igényelhetnek. Az ebéd A gyerekek közül 104 fő vette igénybe az étkezési lehetőségeket s a Minta Menza program egyre jobban elfogadottá vált az étkezők körében. A Minta Menza program célja az egészséges táplálkozás, az egészséges étkezési kultúra megismertetése a gyerekekkel. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem jellemző a településen a hátrányos megkülönböztetés. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A szünidei gyermekétkeztetés egy hátránykompenzáló juttatás, így a rosszabb körülmények között élő gyermekek szünidőben is részesülnek egyszeri meleg étkezésben. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Év 3-6 éves korú gyermekek száma Óvodai gyermekcsoportok száma (TS 2401) számú táblázat - Óvodai nevelés adatai Óvodai Óvodai feladatellátási férőhelyek száma helyek száma (gyógypedagógiai (gyógypedagógiai neveléssel neveléssel együtt) együtt) (TS 2801) (TS 2701) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (TS 2601) Óvodai gyermekcsoportok száma gyógypedagógiai nevelésben (TS 2501) n.a n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A fenti táblázat adataiból megállapítható, hogy a település 3-6 év közötti gyermekek mind be vannak íratva óvodába, és az óvodai férőhelyek száma megfelel az óvodáskorú gyermekek arányának. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 41

42 számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma, általános iskolai napközis tanulók száma Napközis általános Tanév Általános iskola 1-4. évfolyamon tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 1801) Általános iskola 5-8. évfolyamon tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 1901) Általános iskolások száma iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (TS 1701) fő fő fő fő % 2012/ ,2% 2013/ ,7% 2014/ ,3% 2015/ ,7% 2016/2017 n.a. n.a. 0 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat - Általános iskolák adatai: osztályok, gyógypedagógiai osztályok, feladatellátási helyek Tanév Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban (a nappali oktatásban) (TS 2101) Az általános iskolai osztályok száma (a gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 2201) Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 2001) 1-8 évfolyamon 1-8 évfolyamon db összesen összesen 2012/2013 n.a /2014 n.a /2015 n.a /2016 n.a /2017 n.a. 8 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar 42

43 Az általános iskolában összesen 8 osztály biztosítja a tanulók képzését, akiknek a száma közel megegyező az alsó és felső tagozaton egyaránt. A településen nincsenek általános iskolai osztályok gyógypedagógiai oktatásban. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nem releváns. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban Tanév A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban (TS 2301) 2012/ / / / /2017 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Fő A Legjobban Tanuló Ballagó Roma Diák Díj létrehozását az Izsófalvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezte. Céljuk, hogy ösztönözzék a roma diákokat a tanulásra. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák alacsony iskolai végzettség várandós kiskorúak magas száma miatt az alacsony iskolai végzettségűek száma is növekszik, ami hozzájárul a későbbi munkanélküliséghez fejlesztési lehetőségek a gyerekek az iskolában 16 óráig foglalkozásokon vesznek részt, melyeken felkészülnek a következő nap óráira felvilágosító órák, prevenció 43

44 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy lépéseket kell tenni a nők tényleges egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. A nők foglalkoztatottsági aránya jóval alacsonyabb a férfiakénál és továbbra is a nők vannak túlsúlyban egyes kevésbé megbecsült és megfizetett ágazatokban és szakmákban. A nőket gyakrabban alkalmazzák részmunkaidőben és aránytalanul kis számban jutnak vállalati vezetői, illetve politikai vagy gazdasági döntéshozói tisztséghez. A nemek közötti egyenlőség ösztönzése az európai társadalmi és gazdaságpolitika meghatározó elemét képezi. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek Év Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők (TS 0804) (TS 0804) (TS 0801) (TS 0802) n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 44

45 A munkavállalási korú nők és férfiak száma egyaránt csökkent ez elmúlt években, ezzel egyidejűleg a munkanélküliek száma is. A munkanélküliség első sorban a férfiakat sújtja a településen. A nők esetében a munkanélküliség csökkenése a Start munkaprogramnak köszönhető, hiszen a közfoglalkoztatottak 71 %-a nő. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A fiatalabb nőkre jellemző, hogy részt vesznek a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya által szervezett képzési programokban, az idősebbek jellemzően a közfoglalkoztatást választják. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei korlátozottak. A régióra jellemző a kevés munkahely, ami így nemhogy az alacsony iskolai végzettségűek, hanem a kvalifikált lakosság helyzetét is megnehezíti. A foglalkoztatásuk így első sorban közfoglalkoztatás útján valósul meg, ugyanis a település mezőgazdasági programja sok alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nő számára biztosít állást, és megélhetést. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A hátrányos megkülönböztetés nem jellemző a nők foglakoztatási területén. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen iskola és óvoda is működik, amelyeknek férőhelyei a lakosság igényeit kielégítik. A nők munkaerő-piaci segítésére az óvoda nyáron csak két hétre zár be, mely alatt elvégzik a tisztasági festést és a szükséges karbantartásokat. Az általános iskolás gyerekek számára az Izsó Miklós Általános Iskola pályázat útján és évben Napközi rzsébet Tábort szervezett. A táborban a gyerekek napi négyszeri étkezést kaptak, és változatos programokon vehettek részt, ezzel is segítve a szülőknek gyermekük nyári elhelyezésében. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe számú táblázat Védőnői álláshelyek száma Év Betöltött védőnői álláshelyek száma (TS 3201) gy védőnőre jutó gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 45

46 Az egy védőnőre jutó gyermekek száma 2014 évtől folyamatosan növekvő tendenciát mutat, mely a kormány családpolitkájának is köszönhető, hiszen a Családi Otthonteremtési Kedvezmény igénybevétele három gyermek esetén nagyon kedvező. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak nem jellemző a településen. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzetben a családgondozó és a Hivatal munkatársai egyaránt megkereshetők a lakosság részéről, akik tanácsokkal, ügyintézési segítségnyújtással, közreműködéssel segítenek a felmerülő problémákban. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Közös út női szervezet a településen élő aktív korú női lakosságból szerveződött. Célja a település környezetének felvirágoztatása, szebbé tétele. A szervezet alkalomszerűen tart gyűlést, főleg az ünnepek előtt. Nagy szerepe van a karácsony előtt adventi várakozás lebonyolításában. (adventi koszorú készítése, várakozás előtti vasárnapokon a megjelentek vendégül látása.) Az Izsó Miklós Klub valamint az gressy Béni Klub Izsófalva településén élő időskorú lakosság szabadidejének hasznos eltöltésére jött létre, melynek tagjai első sorban nők. A klub tagjai gyakran szerveznek kirándulásokat, városlátogatásokat, színházi előadások megtekintését, bálokat. A klub nő tagjai aktív szerepet töltenek be a helyi közéletben. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket érintő társadalmi problémák felszámolására rendelkezésre áll a családsegítő szolgálat, mely minden héten egy alkalommal ügyfélfogadást tart Izsófalván. zen kívül a hivatal dolgozóihoz is bátran fordulhatnak, akik igyekeznek a problémáikra megoldást találni. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek 46

47 Anyukák elhelyezkedésének nehézségei Segítségnyújtás álláskeresésben, pályázatírásban 47

48 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége gy társadalom öregedését, vagyis az idősebb korcsoportok relatív súlyának növekedését két tényező idézi elő: a termelőképesség csökkenése, a halandóság javulása. két tényezőn kívül nagy jelentőséggel bír a népvándorlás is, ugyanis első sorban a munkaképes korúak hagyják el a települést. Ilyen esetekben az idősek sajnos egyedül maradnak, ugyanis gyermekeik, unokáik a jobb megélhetés reményében elhagyják a települést. Az időskor meghosszabbodásával ez a korosztály is igényli az aktív, tevékeny életet, de a társadalom ezt nem képes kielégíteni, és többnyire még mindig eltartottként gondol rájuk. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében ezen a szemléletmódon kell változtatni, a generációk közötti együttműködést kell szorgalmazni. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Év számú táblázat Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (TS 5201) Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (TS 5301) Összes nyugdíjas n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A nyugdíjasok száma évről-évre csökken, de ennek ellenére is arányuk meghatározó a lakosság összetételébe. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma magasabb a hasonló ellátásban részesülő férfiakénál. 48

49 Év számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma (TS 1010 és TS 1011) Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma Fő Fő % Fő Fő % % 74 n.a. n.a % 71 n.a. n.a % 71 n.a. n.a % 62 n.a. n.a % n.a. n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR A regisztrált munkanélküliek száma csökken, azonban az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma évről-évre nő ben már a regisztrált munkanélküliek számának 17%-át ez a korosztály adta. A nyugdíj előtti években a munkavállalóknak nehezebb állást találniuk, kiszolgáltatottabbak. A munkaerőpiacon az idősebbek számára a nagyobb tapasztalat és a rendezett háttér jelenthetne előnyt, ám ez esetben is szükség van az idősebb munkavállalók folyamatos továbbképzésére, tudásuk felfrissítésére. A nyugdíj előtt állóknak a legnehezebb munkát találniuk számú táblázat - 65 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Év 65 év feletti lakosság száma (TS 0328) Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (TS 5101) Fő Fő % n.a n.a n.a n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A 65 év feletti lakosság száma egy kis ingadozást mutat, de között folyamatos emelkedik a korcsoporthoz tartozók száma. Nappali ellátásban nem részesülnek. 49

50 számú táblázat - Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma Év Időskorúak járadékában részesítettek (évi) átlagos száma (fő) (TS 5701) , , , , n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak járadékában részesülők száma ingadozó a vizsgált időszakban. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A foglalkoztatásról szóló évi IV. törvény 24. -a értelmében az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. A nyugdíjasok foglalkoztatása a településen nem megoldott. Az 55 év felettiek foglalkoztatása közfoglalkoztatás keretében valósul meg. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A településen angol nyelv oktatására is sor került az idősek számára. A településen két Idősek klubja működik, melyek aktív közéletet élnek, programokat szerveznek. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A hátrányos megkülönböztetés nem jellemző. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 50

51 a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A háziorvosi ellátást az idősek könnyen el tudják érni a településen, ugyanis a rendelő a településen központjában található. Izsófalván gyógyszertár is működik a rendelő közvetlen környezetében, így a felírt gyógyszereket azonnal ki tudják váltani. A településen Mentőállomás és ügyelet is hozzájárul az egészségügyi szolgáltatások biztosításához. A szakellátásokat és szűrővizsgálatokat az idősek Kazincbarcikán tudják igénybe venni, mely tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető. Az Önkormányzat rendszeresen szállítja az időseket vérvételre, ezzel is levéve az utazás terheit a vállukról. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Izsó Miklós Klub valamint az gressy Béni Klub Izsófalva településén élő időskorú lakosság szabadidejének hasznos eltöltésére jött létre. Havonta tartanak klub gyűlést illetve közös programokat szerveznek (kirándulások, bálok) Aktívan részt vesznek a nagyközség életében valamint a rendezvényeken való részvételükkel emelik a rendezvények színvonalát. c) idősek informatikai jártassága Az idősek nem járatosak az informatikában, nem tudják kezelni a számítógépeket, előfordul, hogy a mobiltelefont sem. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősek sajátos igényeinek kielégítését célzó programok közül az idős klub által szervezett programokat szeretném kiemelni. Az idősekre jellemző az izoláció, a családtól való elszakadás, így az idős korosztály számára szervezett közösségi programok (bálok, színházi előadások, kirándulások) hozzájárulnak ahhoz, hogy ne érezzék magukat magányosan. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák 55 év feletti munkanélküliek számának növekedése Idősek informatikai hiányossága fejlesztési lehetőségek informatikai képzés biztosítása segítségnyújtás álláskeresésben, pályázásba informatikai képzés, melynek segítségével kapcsolatot tarthatnak távol élő rokonaikkal, barátaikkal 51

52 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személynek minősül valaki, ha érzékszervi (látás, hallás), mozgásszervi, vagy csökkent értelmi képességekkel bír, illetve ha a beszédben korlátozott, így nem tud aktívan részt venni a társadalmi életben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az élet semmilyen területén ne sérüljenek jogaik. Fontos a fogyatékos személyek életének minél teljesebbé tétele, ezért mindent meg kell tenni a betegségtudat enyhítéséért. gyenlő esélyt kell biztosítani a leginkább korlátozott területeken, így az egészség, az oktatás és a sport területein. Joguk van az akadálymentes közlekedéshez, valamint az ennek megfelelően kiépített környezethez, melyet megfelelően tudnak érzékelni, és kellőképpen biztonságos. Joguk van a kommunikációhoz, ami arra vonatkozik, hogy hozzáférhessenek a közérdekű tájékoztatáshoz. Fontos a munkához való jog is: a fogyatékos személyeket integrálni kell a munkaerőpiacra. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma nemenként Év Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - férfiak (TS 6201) Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - nők (TS 6301) n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A megváltozott munkaképességűek száma évről-évre csökken, és a férfiak esetében szignifikáns. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Az önkormányzat nincs felkészülve a fogyatékkal élők foglalkoztatására. 52

53 b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A hátrányos megkülönböztetés nem releváns. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Önálló életvitelt támogató szolgáltatások közül a házi segítségnyújtást és az étkeztetést említhetjük meg, ugyanis ez a két szolgáltatás saját lakókörnyezetükben biztosítja a szociális szolgáltatást, így az önálló életvitel megtartását is biztosítja. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen található a Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon, mely fekvőbeteg-ellátást és járóbeteg-szakellátást nyújtó gyógyintézet. Fekvőbeteg ellátást a pszichiátriai rehabilitáció valamint krónikus pszichiátria területén nyújt. zen kívül a fogyatékkal élő személyek igénybe vehetik az étkeztetést, házi segítségnyújtást. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A Közös Önkormányzati Hivatal az ügyfélforgalmat egy ügyfélfogadó irodában bonyolítja le, mely az akadálymentes közlekedés biztosítására a földszinten került kialakításra, és amely minden szempontból megfelel az akadálymentes közlekedés feltételeinek. Bejáratnál akadálymentes parkolót alakítottunk ki közlekedő sávval, előírásoknak megfelelő festéssel, táblával. Az épületen belül küszöbmentesítés, megfelelő méretű nyílászárók beépítése történt meg. Az ügyfélváróból nyílóan kialakításra került egy nemektől független használatú akadálymentes WC. Látássérültek és vak személyek, valamint hallássérült és siket személyek szempontjait kielégítve a kiépített jelölő és információs rendszer és az útbaigazító táblák lehetővé teszik az önálló közlekedést az épületben. Az egészségügyi intézmények (fogorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, háziorvosi szolgálat) szintén akadálymentesítve lettek. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az Izsó Miklós Művelődési Ház és Könyvtár megfelel az akadálymentes közlekedés feltételeinek, azonban a látássérültek számára nem rendelkezik hangos könyvekkel. A fogyatékkal élők számára nincsenek rendezvények a településen. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítettsége nem jellemző a településen. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 53

54 A közösségi közlekedése, járdák, parkok akadálymentesítettsége részben jellemző. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A településen található a Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon, mely fekvőbeteg-ellátást és járóbeteg-szakellátást nyújtó gyógyintézet. gyéb ilyen jellegű intézmény nem található a településen. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs tudomásunk pozitív diszkriminációról. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A fogyatékkal élők számára kevés rendezvény van a településen, illetve a könyvtár sem rendelkezik hangos könyvekkel a látássérülteknek. fejlesztési lehetőségek Könyvtárba hangos könyvek beszerzése Mozgáskorlátozott gyesület által tájékoztató tartása 54

55 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Nem releváns. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Rudabánya, Izsófalva és Alsótelekes Önkormányzatok napjától létrehozták a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatalt. zen időponttól kezdődően, a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó településeken az önkormányzati hivatal feladatkörét a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Izsófalva társulási megállapodást kötött a Rudabánya és Környéke Szociális Szolgáltató Önkormányzati Társulás. Az intézmény Rudabánya településen 1998-tól látja el a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat. A Szolgálat működésében január 01-vel változások következtek be. Korábban a Sz.B.T.Sz. (Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat civil szervezeteként működött. A Szövetség megszűnését követően a rudabányai Szociális Szolgáltató Központ vette át az ellátási területhez tartozó 16 települést a családgondozók egy részével. A törvényi változások következtében ma már Rudabányai Család- és Gyermekjóléti Szolgálat néven működik, és hét település tartozik az ellátási területéhez: Alsótelekes, Felsőtelekes, Izsófalva, Kurityán, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep. Izsófalván május 1-jétől állandó körzeti megbízott tevékenykedik a település közbiztonságának javítása érdekében ben alakult meg az Izsófalvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat, melynek feladata a nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának, hagyományápolásának és kultúrájának a megőrzése, ápolása. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége 1994 óta végzi a Borsodi Dombság térségében tevékenységét, 1999-től Kiemelten Közhasznú, 2009-től Közhasznú szervezetként. A szövetség 29 településen van jelen. Alapszabályban megfogalmazott célja a Bán-, Sajó-, Szuha- Rudavölgye térségében lévő települések fejlődésének összehangolása, a szociális foglalkoztatási problémák mérséklése, emberi kapcsolatok erősítése, a bányász szakmai és kulturális hagyományok ápolása, őrzése, továbbadása. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Településünkön egy nemzetiségi önkormányzat működik, mégpedig az Izsófalvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat az esélyegyenlőséget a hagyomány- és kultúra ápolásával valósítja meg. A település rendezvényein rendszeresen fellép 55

56 egy a településen élő fiatal romákból álló csoport, akik a hagyományos roma tánc bemutatásával teszik színesebbé a programokat. zen kívül a Roma Nemzetiségi Önkormányzat a hátrányos helyzetű nemzetiséghez tartozó fiatalok felzárkóztatása érdekében roma színdarab (pl.: Somnakaj), valamint fővárosunk nevezetességeinek (pl.: Parlament) megtekintését szervezte meg. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Alapítvány az Izsófalvai Pszichiátriai Ápoltakért: Az izsófalvai pszichiátriai intézményben fekvő betegek jobb ápolási körülményeinek biztosítása, az ellátás folyamatos fejlesztése: a betegek részére fizikai és szellemi képességeinek megtartó és fejlesztő programok, tréningek szervezése, az ehhez szükséges eszközök biztosítása: - az ápoló személyzet szakmai képzésének és továbbképzésének támogatása, tanfolyamok, tapasztalatcserék szervezése, megvalósítása: -az ápoló személyzet kiemelkedően teljesítő tagjainak rendszeres elismerése: -a betegek családtagjainak felvilágosítása, felkészítése a betegek gondozására, a betegséggel és a gondozással felmerülő beilleszkedési, szociális és egyéb problémák kezelése. Izsófalva Általános Iskola Oktatási-Nevelési Alapítvány: Az izsófalvai Általános Iskola tanulóinak sokoldalú segítése. Szivárvány Óvoda Gyermekeiért Oktatási Nevelési Alapítvány: Az Izsófalva településen élő mindenkori óvodás gyermekek szellemi, erkölcsi és fizikai fejlesztése, segítése, nevelésének, oktatásának támogatása, - az óvodai és oktatás tárgyi feltételeinek javítása, szemléletető és oktató eszközök beszerzése - az egészséges életmódra nevelés, különös tekintettel a mozgás, sportolás, életmódigény fejlesztése, ezzel összefüggő gyermekprogramok versenyek szervezése és ehhez szükséges feltételek biztosítása - az esztétikus környezet kialakításának támogatása - a gyermekek kirándulásokon, színház, - mozi látogatásokon s egyéb kulturális programokon való részvételének elősegítése - a nevelőmunka feltételeinek javítása, az óvodapedagógusok szakmai továbbképzésének támogatása - a tehetséges gyermekek fejlesztése, gondozása, - a település hátrányos helyzetéből adódó gyermeki esélyegyenlőség oldása, felzárkóztató (etnikai) program eredményének biztosítása - pedagógiai célú, alapfeladatokon túli szolgáltatások szervezése - egyéb nevelési célok támogatása gyermek programok szervezése, a szűkebb és tágabb környezet értékeinek megismertetése, a természetvédelemre való nevelés előmozdítása. lső Lépések Gyermekeinkért gyesület: Az gyesület célja Izsófalva település közművelődési, szabadidős, gyermek-, ifjúsági és sport tevékenységének támogatása, ennek keretében különösen: a településen élő lakosok öntevékeny, önművelő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvéseinek támogatása sportolási lehetőségek kiszélesítése a településen, gyermek és ifjúsági rendezvények támogatása kapcsolatépítés, kapcsolatfenntartás a település lakosai között, valamint szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó feltételek biztosítása sport, kulturális, gyermek és ifjúsági szabadidős közösségi terek létesítése Közös út női egyesület: A településen élő aktív korú női lakosságból szerveződött. Célja a település környezetének felvirágoztatása, szebbé tétele. A szervezet alkalomszerűen tart gyűlést, főleg az ünnepek előtt 56

57 nagy szerepe van a karácsony előtt adventi várakozás lebonyolításában. (adventi koszorú készítése, várakozás előtti vasárnapokon a megjelentek vendégül látása.) Az Izsó Miklós Klub valamint az gressy Béni Klub: Izsófalva településén élő időskorú lakosság szabadidejének hasznos eltöltésére jött létre. Havonta tartanak klub gyűlést illetve közös programokat szerveznek (kirándulások, bálok) Aktívan részt vesznek a nagyközség életében valamint a rendezvényeken való részvételükkel emelik a rendezvények színvonalát. Vöröskereszt: lső sorban egészségmegőrző programokat szervez, szűréseket és véradást biztosít a lakosság számára. Önkéntes Tűzoltó gyesület: Célja a működési területén a birtokában lévő technikai eszközök igénybevételével a tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladatokban közreműködés, szervezett keretek között tagjai tűzvédelmi ismereteinek folyamatos fejlesztése. Polgárőrség: Önkéntesekből álló egyesület, melynek célja a település közrendjének és közbiztonságának segítése. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-Profit szereplők nem vesznek részt a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi sélyegyenlőségi Program elkészítésében a Helyi sélyegyenlőségi Fórum vezetői biztosítottak információkat. Tapasztalataik megkönnyítették a problémák feltárását, beazonosítását, így együttes erővel kereshettünk a problémák megoldására javaslatot, továbbá részt vettek a fejlesztési lehetőségek, partnerek meghatározásában. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Helyi sélyegyenlőségi Program elérhető lesz a lakosság számára Izsófalva honlapján, továbbá egyéb hirdetőfelületen is. 57

58 III. A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HP IT) 1. A HP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Következtetések Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Álláskereséssel, pályázással kapcsolatos problémák Szegregátumban élők rossz lakhatási körülményei Alacsony iskolai végzettség Várandós kiskorúak magas száma 55 év feletti munkanélküliek számának növekedése Idősek informatikai hiányossága Anyukák elhelyezkedésének nehézségei A fogyatékkal élők számára kevés rendezvény van a településen, illetve a könyvtár sem rendelkezik hangos könyvekkel a látássérülteknek. fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Álláskeresés segítése, pályázási folyamat megtanítása, interjúra való felkészülés Szegregátumban élők lakhatási körülményeinek javítása a szociális bérlakások felújításával a gyerekek az iskolában 16 óráig foglalkozásokon vesznek részt, melyeken felkészülnek a következő nap óráira felvilágosító órák, prevenció Informatikai képzés biztosítása, segítségnyújtás álláskeresésben, pályázat írásban informatikai képzés biztosítása Segítség nyújtás álláskeresésben, pályázat írásban Könyvtárba hangos könyvek beszerzése Mozgáskorlátozott gyesület által tájékoztató tartása 58

59 A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők Jövőképünk Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Élni és dolgozni a digitális világban Szegregátumban élők helyzetének javítása Alacsony iskolai végzettségű fiatalok számának csökkentése Várandós kiskorúak számának csökkentése 55 év felettiek a munkaerőpiacon Szépkorúak és az internet Anyaként a munka világában Fogyatékkal élők kultúrához, művelődéshez való jogának biztosítása Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst Felelős: Polgármester, HP referens Partnerek: Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, Szakemberek, Hivatal dolgozói Felelős: Polgármester, HP referens Partnerek: Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói, Pályázatban résztvevők Felelős: Polgármester, HP referens Partnerek: Családsegítő, Pedagógusok Felelős: Polgármester, HP referens Partnerek: Családsegítő, Védőnő, Pedagógusok Felelős: Polgármester, HP referens Partnerek: Pályázatban résztvevők, Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya Felelős: Polgármester, HP referens Partnerek: Pályázatban résztvevők Felelős: Polgármester, HP referens Partnerek: Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, Családsegítő, Pályázatban résztvevők Felelős: Polgármester, HP referens Partnerek: Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói, egyesületi tagok, Művelődési Ház dolgozói Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák és a mélyszegénységben élők hivatalos ügyeiket könnyen el tudják intézni az ügyintézés folyamatának és menetének az elsajátításával. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek iskolai hiányzásának a csökkentését, hogy növeljük lehetőségeiket a munkaerő-piacon. Folyamatosan odafigyelünk az időseket érintő bűncselekmények megelőzésére, hogy biztonságban érezhessék magukat a településen. lengedhetetlennek tartjuk a nők esetén foglalkoztatottságuk növelését, hogy érezzék fontos szerepet töltenek be a társadalomban. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők foglalkoztatásának segítésére, hogy nehéz anyagi körülményeiken enyhíthessünk. 59

60 Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel): Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve redményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Élni és dolgozni a digitális világban Az alapvető digitális kompetenciák hiánya, mely megnehezíti az álláskeresést, így jellemző a munkanélküliek magas száma a településen Célunk, hogy csökkentsük településünkön a munkanélküliek számát. Rövid távon: Álláskeresésben, önéletrajz írásban és a pályázási folyamat lebonyolításában való segítségnyújtás biztosítása. Hosszútávon a programon résztvevők könnyebben feltalálják magukat a digitális eszközök területén, és az álláskeresési folyamatokban. lőadásokkal, gyakorlati képzéssel segítenénk az álláskeresési folyamatot, melyhez helyet is biztosítanánk a településen működő Művelődési Házban Oktató/Mentor HP referens, polgármester Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, Szakemberek, Hivatal dolgozói (péntek) önkormányzati adatok TIR KSH Hosszú távon eredményes lehet, mert csökkenne a munkanélküliség Jelentkezők hiánya: A kockázat csökkentése a program folyamatos hirdetésével valósulhat meg. Technikai feltételek mberi erőforrások mozgósítása Pályázat figyelése 60

61 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel): Szegregátumban élők helyzetének javítása A településen kialakult szegregátumban élők rossz lakhatási körülmények között élnek. A szegregátumokban élők számára jobb életörülmények biztosítása. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Rövid távon: Pályázási lehetőségek keresése, szociális bérlakások felújítása Hosszú távon: A szegregátumokban élők jobb lakhatási körülmények között élhetnek. Pályázati lehetőségek figyelése Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve redményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Szociális bérlakások felújítása Szegregátumban élők lakhatási körülményeinek javítása Pályázatban résztvevők HP referens, polgármester Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói Pályázatban résztvevők, szakemberek (szerda) Önkormányzati adatok KSH Teir Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Pályázati lehetőség hiánya Szakemberek, technikai feltételek, pályázati forrás 61

62 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel): Alacsony iskolai végzettségű fiatalok számának csökkentése A településen sok fiatalnak a legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola. Az alacsony iskolai végzettség hozzájárul a későbbi álláskeresési nehézségekhez. Fontos, hogy településünkön a fiatalok motiváltak legyenek arra, hogy egy szakmát megszerezzenek, és ez által is javítsák esélyeiket a munkaerőpiacon. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, középés hosszú távú időegységekre bontásban Rövid távon: Napközisek számának növelése az Általános Iskolában, hogy a gyerekek megcsinálják a házi feladatokat, és felkészüljenek a másnapi órákra Hosszú távon: A gyerekek szakmával a kezükben könnyebben találnak állást, ezáltal is csökken a munkanélküliség a településen. Pályázati lehetőségek figyelése Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve redményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Szociális bérlakások felújítása Szegregátumban élők lakhatási körülményeinek javítása Pályázatban résztvevők HP referens, polgármester Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói Pályázatban résztvevők, szakemberek (szerda) Önkormányzati adatok KSH Teir Pályázati lehetőség hiánya Szakemberek, technikai feltételek, pályázati forrás 62

63 Intézkedés címe: Várandós fiatalkorúak számának csökkentése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel): Védőnői adatok alapján megállapításra került. hogy évről-évre nő a fiatalkorú várandósok száma. Szeretnénk, ha a fiatalkorúak elővigyázatosabbak lennének és belátnák, hogy a gyermekvállalás a tanulmányaik befejezése után a legcélszerűbb. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, középés hosszú távú időegységekre bontásban Rövid távon: A fiatalkorú terhesség következménye az alacsony iskolai végzettség. Az alacsony iskolai végzettség pedig a munkanélküliség egyik alapvető oka. Hosszútávon a csökkenthető a munkanélküliség. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Prevenciós intézkedések biztosítása (pl.: felvilágosító órák) Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve Védőnő, családsegítő, Általános Iskola pedagógusai HP referens, polgármester Védőnő, családsegítő (hétfő) redményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Védőnői adatok Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Nincs kockázat Szakemberek, technikai feltételek biztosítása 63

64 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel): Anyaként a munka világában A gyermekek után járó ellátások igénybevételét követően az anyukák nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. Kiemelt cél, hogy az anyukák munkaerő piaci integrációja megvalósuljon Célok Általános megfogalmazás és rövid-, középés hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve redményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Rövid távon: Segítségnyújtás álláskeresésben Hosszú távon: Munkanélküliek számának csökkenése Segítségnyújtás álláskeresésben, önéletrajz írásban, pályázási folyamatban. Informatikai tudás felelevenítése Mentor/Oktotató HP referens, polgármester Pályázatban résztvevők, családsegítő (péntek) Önkormányzati adatok Kockázatok és csökkentésük eszközei Kockázatot jelenthet az informatikai eszközök és az oktató hiánya, azonban ezt a kockázatot pályázat útján kívánjuk csökkenteni. Szükséges erőforrások Informatikai eszközök biztosítása, szakemberek 64

65 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel): Célok Általános megfogalmazás és rövid-, középés hosszú távú időegységekre bontásban Szépkorúak és az internet Az idősek nem jártasak az internet világában. Az idősek számára informatikai képzés biztosítása, mivel ez a generáció nem rendelkezik gyakorlattal ezen területen. Így az alapoktól sajátíthatják el a közösségi oldalak használatát, mely egyre fontosabb a családtagokkal és ismerősökkel való kapcsolattartás szempontjából. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve redményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Hosszú távon: Az internet használatnak köszönhetően kinyílik számukra világ, hiszen az interneten keresztül rengeteg új információhoz juthatnak hozzá. A közös tanulás egyúttal közösségi élményt is jelent számukra. Informatikai képzés biztosítása Internet használatával való megismerkedés Közösségi oldalon profil létrehozása, Mentor/Oktotató HP referens, polgármester Pályázatban résztvevők, (péntek) Önkormányzati adatok Kockázatot jelenthet az informatikai eszközök és az oktató hiánya, azonban ezt a kockázatot pályázat útján kívánjuk csökkenteni. Informatikai eszközök biztosítása, szakemberek 65

66 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel): 55 év felettiek a munkaerőpiacon Az idősebb generáció nem igazán jártas az internet és az informatika világában, így nehezebben találnak munkát. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Az 55 év feletti munkanélküliek számára informatikai képzés biztosítása, mivel ez a generáció nem rendelkezik gyakorlattal ezen területen. Így az alapoktól sajátíthatják el az -ezést, szövegszerkesztést, önéletrajzírást, böngészést. Hosszú távon: A kompetenciáik bővítésével, jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Informatikai képzés biztosítása Segítségnyújtás önéletrajz írásában, álláskeresésben Mentor/Oktotató HP referens, polgármester Partnerek Határidő (k) pontokba szedve redményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Pályázatban résztvevők, (péntek) Önkormányzati adatok Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya KSH Kockázatok és csökkentésük eszközei Kockázatot jelenthet az informatikai eszközök és az oktató hiánya, azonban ezt a kockázatot pályázat útján kívánjuk csökkenteni. Szükséges erőforrások Informatikai eszközök biztosítása, szakemberek 66

67 Intézkedés címe: Fogyatékkal élők kultúrához, művelődéshez való jogának biztosítása Feltárt probléma (kiinduló értékekkel): A fogyatékkal élők számára kevés rendezvény van a településen, valamint a Könyvtár sem rendelkezik hangos könyvekkel a látássérültek számára. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Rövid távon: Fogyatékkal élők számára is elérhetőbb legyen a kultúra és a különböző rendezvények. Hosszú távon: A fogyatékkal élők is érezhetik, hogy fontos tagjai a közösségnek elszigetelődésük csökkentésének köszönhetően. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Hangos könyvek beszerzése a Könyvtár részére Fogyatékkal élők számára tájékoztató rendezvény szervezése Résztvevők és felelős Civil szervezetek bevonása HP referens, polgármester Partnerek Határidő (k) pontokba szedve redményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Pályázatban résztvevők, Civil szervezetek (péntek) Önkormányzati adatok Kockázatok és csökkentésük eszközei Kockázatot jelenthet a rendezvények esetében az anyagi forrás, azonban ezt a kockázatot pályázat útján vagy civil szervezetek bevonásával kívánjuk csökkenteni. Szükséges erőforrások Anyagi forrás, meghívott előadók 67

68 2. Összegző táblázat A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) MMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése Élni és dolgozni a digitális világban Szegregátumban élkők helyzetének javítása Alacsony iskolai végzettségű fiatalok számának csökkentése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Munkanélküliek magas száma Szegregátumban élők magas száma Alacsony iskolai végzettségűek magas száma a fiatalkorúak esetében Az intézkedéssel elérni kívánt cél Célunk, hogy csökkentsük településünkön a munkanélküliek számát, melyet álláskeresésben, önéletrajz írásban és a pályázási folyamat lebonyolításában való segítségnyújtással kívánunk elérni. A településen kialakult szegregátum felszámolásának segítése. Célunk, hogy jobb munkavállalási feltételeket teremtsünk a településen élő fiatalok számára, melynek elengedhetetlen A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége lméleti és gyakorlati képzés biztosítása Pályázat útján szeretnénk a szegregátumban élők életkörülményeit javítani, jobb lakhatási körülményeket biztosítani számukra II. A gyermekek esélyegyenlősége Szorosan együttműködve a pedagógusokkal, a családsegítővel nagy hangsúlyt helyezni a a szakma megszerzésére való motiválásra, délutáni foglalkozások Az intézkedés megvalósításá nak határideje Polgármester Polgármester Polgármester Az intézkedés eredményessé gét mérő indikátor(ok) Önkormányzati adatok, KSH, Teir Önkormányzati adatok, KSH, Teir Önkormányzati adatok, Teir Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Technikai feltételek, szakemberek biztosítása Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói Pályázat útján képzés biztosítása Technikai feltételek, szakemberek biztosítása Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói Pályázatban részvevők Pedagógusok, családsegítő bevonása, délutáni foglalkoztató órák tartása, korrepetáció, tájékoztatás Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Hosszú távon eredményes lehet, mert csökkenne a munkanélkülisé g Hosszú távon hasznos lehet, hiszen a szegregátumban élők életkörülményei javulnának Hosszú távon eredményes lehet, mert a fiatalok szakmával a kezükben könnyebben tudnak 68

69 Várandós fiatalkorúak számának csökkentése Anyaként a munka világában Szépkorúak és az internet Várandós fiatalkorúak magas száma Alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek magas száma Az egyedülélő idősek magas száma. feltétele egy szakma elsajátítása. Célunk, hogy az csökkenjen a várandós fiatalkorúak száma, hogy elővigyázatosabbak legyenek, és belátnák, hogy a gyermekvállalás a tanulmányaik befejezése után a legcélszerűbb Célunk, az édesanyák munkaerő piaci integrációjának megvalósítása Szeretnénk, az időseket bevezetni az internet világába, hogy megismerkedhesse nek a közösségi tartása a házi feladat megírására. A védőnő és a családsegítő bevonásával minél több prevenciós intézkedés (pl.felvilágosító órák) biztosítása. III. A nők esélyegyenlősége Az anyukák álláskeresésében kívánunk segítséget nyújtani, önéletrajz írásban illetve a pályázási folyamatban. Pályázat útján képzést biztosítani számukra az infokommunikációs eszközök használatáról, alapvető számítástechnikai ismeretek elsajátításának biztosítása. IV. Az idősek esélyegyenlősége Az idősek számár infokommunikációs képzés biztosítása, közösségi oldalak használatának megismerése Polgármester Polgármester Polgármester védőnői adatok önkormányz ati adatok, KSH, önkormányz ati adatok Védőnő, családsegítő bevonása Családsegítő, Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, Pályázatban résztvevők Pályázatok figyelése, igénybevétele, Művelődési informatikai eszközeinek Ház elhelyezkedni a munkaerő piacon, ezáltal is csökken a munkanélkülisé g a településen. Hosszú távon eredményes lehet, hiszen a fiatalkorú terhesség következménye az alacsony iskolai végzettség. Az alacsony iskolai végzettség pedig a munkanélkülisé g egyik alapvető oka. Hosszú távon eredményes lehet, hiszen az anyukák könnyebben találhatnak munkahelyet Hosszú távon hasznos lehet, mert az idősek az informatikai jártasságnak köszönhetően 69

70 év felettiek a munkaerőpiacon A fogyatékkal élők foglalkoztatásának segítése 55 év feletti munkanélküliek növekvő száma Szeretnénk, ha nagyközségünkben a fogyatékkal élők foglalkoztatási helyzete javulna. oldalak használatával, és könnyebben tarthassanak kapcsolatot családtagjaikkal, ismerőseikkel, valamint könnyebben juthassanak információhoz. Az intézkedéssel szeretnénk segíteni az idősek számára az álláskeresésben A fogyatékkal élők foglalkoztatásával szeretnénk a nehéz anyagi körülményeiken segíteni, és autonómiájuk megőrzését biztosítani. Infokommunikációs képzés biztosítása, hogy a kompetenciáik bővítésével jobb esélyekkel induljanak a munkaerő piacon. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Polgármester Munkaügyi Központtal karöltve, urópai Uniós pályázati lehetőségek minél szélesebb körű Polgármester kihasználásával, képzések, foglalkoztatás biztosítása. Önkormányz ati adatok Járási Hivatal Foglalkoztatá si Osztálya, KSH önkormányz ati adatok igénybe vétele Pályázatok figyelése, igénybevétele, Művelődési informatikai eszközeinek igénybe vétele Ház Munkaügyi központ Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói kapcsolatot tarthatnak távol élő rokonaikkal Hosszú távon eredményes lehet, hiszen az idősebb generáció az informatikai jártasságnak köszönhetően jobb esélyekkel indul a munkaerő piacon Hosszútávon hasznos lehet, mert a fogyatékkal élők önállóbbá válnak, nem éreznék teherként magukat a társadalomban. 70

71 IV. Megvalósítás 1. A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmény vezetője számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi sélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményétől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi sélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi sélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. 2. A megvalósítás folyamata A Helyi sélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HP Fórumot hozunk létre. A HP Fórum feladatai: - az HP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HP IT-be, a módosított HP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása 71

72 - a HP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az sélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az sélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. A HP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. 72