JELENTÉS. a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /2006. Témaszám: 828 Vizsgálat-azonosító szám: V0291 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Solymár Ágnes számvevő főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Brebán Andrea számvevő Sas Imréné számvevő tanácsadó Szappanos Júlia számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Jelentés a Táncsics Mihály Alapítvány évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 9 1. A gazdálkodás szabályozottsága és szabályossága A törvényi előírások teljesülése az alapító okiratban A szervezeti és működési szabályzat A kuratórium vagyonkezelési tevékenysége Az éves beszámolók A beszámolók szabályossága A mérleg Az eredmény-kimutatás Az alapítvány bevételei Az alapítvány ráfordításai A könyvvezetés szabályozottsága A könyvvezetés gyakorlata A könyvvezetés szabályossága Az analitikus nyilvántartások A bizonylati elv és fegyelem érvényesülése Az adó és járulék fizetési kötelezettségek teljesítése Az alapítvány ellenőrzési rendszere A Polgári Szemle Alapítvány 24 MELLÉKLETEK 1. számú Az alapítvány évi mérlege 2. számú Az alapítvány évi eredmény-kimutatása 3. számú Az alapítvány évi mérlege 4. számú Az alapítvány évi eredmény-kimutatása 5. számú Az alapítvány évi mérlege 6. számú Az alapítvány évi eredmény-kimutatása 1

4 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁSZ Állami Számvevőszék ÁSZ törvény az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény FB Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány felügyelő bizottsága Kincstár Magyar Államkincstár pártalapítványi törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló évi XLVII. törvény párttörvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Szja törvény a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII törvény SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat SZPMA Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány Szt. a számvitelről szóló évi C. törvény Tbj. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 2

5 JELENTÉS a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Országgyűlés a pártok Alkotmányban biztosított, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában történő közreműködésének elősegítése, az állampolgári tájékoztatás szélesítése, a politikai kultúra fejlesztése érdekében történő politikai képzés, kutatás, tudományos és ismeretterjesztő tevékenység támogatására a pártalapítványi törvénnyel lehetővé tette, hogy a parlamenti pártok költségvetési támogatásra jogosult alapítványokat hozzanak létre. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség a pártalapítványi törvényben biztosított lehetőséggel élve létrehozta a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványt, amelyet a Fővárosi Bíróság sorszámon, november 5-én jogerőssé vált végzésével vett nyilvántartásba. Az SZPMA célja a politikai kultúra fejlesztése a nemzeti elkötelezettség és a kereszténydemokrata eszmekör jegyében, az ország határain belül, illetve a határon túli magyarság lakta területeken tudományos, kutatási tevékenység szervezése, oktatási, ismeretterjesztő tevékenység végzése, a professzionális politika tudományos igényű vizsgálata, ennek eredményeként javaslatok, új módszerek, eljárások kidolgozása. A kuratórium az SZPMA céljaival összhangban álló havi gazdasági-társadalmi folyóirat megjelentetése céljából ötmillió Ft induló vagyonnal létrehozta a Polgári Szemle Alapítványt. A pártalapítványi törvény 3. (6) bekezdése szerint az alapítvány céljára legalább a párttörvény 9/A. (5) bekezdés a) pontja szerinti alaptámogatás 1%- ának megfelelő összegű vagyont kell rendelni. Az alapítvány a párttörvény 9/A. (5) bekezdés alapján alaptámogatásban, mandátumarányos kiegészítő támogatásban és eseti támogatásban részesülhet. A támogatás összegét a költségvetésről szóló törvény évenként állapítja meg. A pártalapítványi törvény 4. (2) bekezdése alapján az alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az ÁSZ jogosult, ugyanezen törvény 4. (4) bekezdése alapján az ÁSZ kétévenként ellenőrzi azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek e törvény szerint állami költségvetési támogatásban részesültek. Ellenőrzésünk célja volt törvényességi szempontból értékelni, hogy 3

6 BEVEZETÉS a kuratórium az induló vagyonnal, a központi költségvetési támogatással, az egyéb támogatással és az alapítvány egyéb bevételeivel, a párttörvénynek és a pártalapítványi törvénynek, valamint az alapító okiratban megjelölt céloknak megfelelően gazdálkodott-e; az alapítvány alapító okirata és belső szabályzatai megteremtették-e az induló vagyon és a központi költségvetési támogatás felhasználásának törvényes kereteit; a kuratórium biztosította-e az alapítvány könyvvezetésének és éves beszámolóinak törvényességét. Az ellenőrzés az alapítvány megalakulásától a december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. A SZPMA ellenőrzésére első alkalommal került sor, így az eredendő és belső kontroll kockázatot magasnak minősítettük, ez alapján az alapítványi bevételeket, a kuratórium vagyonkezelést és gazdálkodást érintő döntéseit tételesen, az alapítvány költségeit és ráfordításait reprezentatív minta alapján ellenőriztük. 4

7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványt a Fidesz Magyar Polgári Szövetség a párttörvény és pártalapítványi törvény előírásának megfelelően, 600 ezer Ft induló vagyonnal hozta létre. A évekre összesen ezer Ft központi költségvetési támogatást kapott, amelynek mértéke megfelelt a párttörvény által meghatározott alap-, és mandátumarányos kiegészítő támogatás együttes értékének, eseti támogatásban nem részesült. A csatlakozó szervezetek és magánszemélyek ezer Ft támogatást nyújtottak, elfogadásukról a törvényi, és az alapító okirat előírásának megfelelően a kuratórium döntött, a támogatást minden esetben az alapítvány pénzforgalmi számlájára folyósították. A támogatók azonosításhoz szükséges adatok az alapítványnál megtalálhatóak voltak, az alapítvány a törvény szerinti közzétételi kötelezettségét teljesítette. A támogatásokon kívül bevétel csak az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből származott, vállalkozási tevékenységet nem folytatott az alapítvány. A kuratórium az ellenőrzött években realizált bevétel 96%-át ( ezer Ft) használta fel a év végéig alapítványi célok megvalósítására és az alapítvány működésére. Az alapító okirat előírásainak megfelelően a kuratórium az alapítvány céljait szervezetek és magánszemélyek részére továbbadott támogatások, továbbá az alapítvány szervezeti keretei között végzett tevékenységével valósította meg. A kuratórium által nyújtott támogatások, és az alapítvány szervezeti keretei között megvalósított programok a pártalapítványi törvényben és az alapító okiratban rögzített célok megvalósítására irányultak. A támogatások odaítéléséről és a cél szerinti tevékenységekről a határozathozatal módjára és a határozatképességre vonatkozó, alapító okiratban rögzített előírások betartásával minden esetben a kuratórium döntött. A támogatottakkal a kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén a főigazgató támogatási szerződést kötött, a támogatottak eredeti számlák bemutatásával és szakmai beszámolók benyújtásával számoltak el, a kuratórium döntött az elszámolások elfogadásáról és a szerződéstől eltérő teljesítés esetén szankciók alkalmazásáról. Az SZPMA az ellenőrzött években az egyszerűsített éves beszámolókat elkészítette, és a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzétette. A beszámolók tartalma kielégítette a valódiság követelményét. A beszámolókat leltár és főkönyvi kivonat, a főkönyvi kivonatokat szintetikus és analitikus nyilvántartás támasztotta alá. A évben a tárgyi eszközök leltára eltért a leltárkészítési és leltározási szabályzattól, mivel az abban előírt fordulónapi leltározással szemben a tárgyi eszközökről folyamatos nyilvántartást vezettek mennyiségben és értékben, amely a mérlegsoron kimutatott értékkel megegyezett. A évi beszámolóban eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő hiba nem volt. A és évi beszámolókban és az azt alátámasztó könyvvezetésben feltárt hibák mérleg főösszegre vetített értéke egyik évben sem érte el a számviteli politikában meghatározott (2%-os) jelentős összegű hibahatárt, így azok a megbízható és valós képet nem befolyásolták. 5

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az alapítványi vagyon felhasználásának kereteit a pártalapítványi törvény és az alapító okirat, részletes szabályait az alapítvány belső szabályzatai rögzítették. Az alapító okirat az alapítvány célját, a cél elérése érdekében meghatározott tevékenységeket a pártalapítványi törvény, a képviseleti és a bankszámla feletti rendelkezési jogot a Ptk. előírásainak megfelelően tartalmazta. A kuratórium a működés szervezeti kereteit és rendjét SZMSZ-ben rögzítette, ebben az alapító okirattól eltérően, a főigazgatónak lehetőséget adott a bankszámla feletti rendelkezési jog saját hatáskörben történő meghatározására (erre az ellenőrzött években nem került sor). A kuratórium a vagyont érintő gazdasági döntéseit az alapító okirattal és az SZMSZ-szel összhangban, határozatképes üléseken hozta meg, a kuratóriumi ülésekről készített jegyzőkönyvek, és a határozatok tára megfelelt az alapító okirat és az SZMSZ vonatkozó előírásainak. A kuratórium az alapító okirat előírásának megfelelően éves költségvetés alapján gazdálkodott, az alapítványi vagyon kezeléséről és felhasználásáról évente beszámolt az alapítónak. Az SZPMA rendelkezett a számviteli törvényben előírt a könyvvezetés és beszámoló készítés rendjét meghatározó számviteli szabályzatokkal, a kuratórium azokat jóváhagyta. A számviteli politika, a számlarend, valamint az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata nem igazodtak az alapítvány gazdálkodásának sajátosságaihoz. A számviteli politika nem tartalmazta a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályait, a könyvviteli zárlathoz kapcsolódó feladatok és időbeli elhatárolások körét, nem határozta meg konkrétan az éves beszámoló választott formáját. A pénzkezelési szabályzat nem tartalmazta a banki átutalások utalványozásának, az elektronikus átutalások és a bankkártyák használatának rendjét (utóbbit a kuratórium elnöke az alapítvány belső szabályzataival összhangban meghatalmazásban rögzítette). A szabályzatok hiányosságai is hozzájárultak a könyvvezetésben feltárt hibákhoz. A könyvvezetést a kettős könyvvitel rendszerében, számítógépes programmal végezték, a gazdasági eseményeket idősorrendben, az Szt. előírásainak megfelelő alapbizonylatokkal alátámasztva rögzítették. Az SZPMA az alapítványok gazdálkodásáról szóló kormányrendelettől eltérően számviteli nyilvántartásában nem különítette el teljes körűen az alapítvány cél szerinti tevékenysége közvetlen, az alapítvány kezelő szervének közvetett, és az egyéb közvetett költségeit. A főkönyvi nyilvántartásban esetenként téves számlakijelölés miatt a tartalmukban azonos gazdasági eseményeket eltérően számolták el (a részletekben folyósított támogatást eltérő számlákra, a nyomdaköltséget téves számlára, a szakmai rendezvényekhez kapcsolódó terembérleti díjat és szállásköltséget nem azonos költségszámlákra könyvelték). A évben az immateriális javak és tárgyi eszközök 12,7%-át, 2005-ben 1,2%-át tévesen számolták el, így a számviteli politika előírásától eltérően az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti eszközök egy részénél használatba vételkor nem számolták el egy összegben az értékcsökkenést, az SZPMA honlap értékét a szoftverek helyett tévesen a költségek között számolták el. A téves elszámolások az eredmény és a saját tőke összegét lényeges szinten nem befolyásolták. Az immateriális javak és tárgyi eszközök egyharmadánál az analitikus nyilvántartás nem felelt meg az egyedi értékelés elvének, mivel a rendeltetésükben és értékükben eltérő eszközökről összevont nyilvántartást vezettek. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A házipénztári nyilvántartások vezetése, a pénztárellenőrzés szabályszerű volt, az elszámolásra kiadott előlegekkel elszámoltak, a szigorú számadás alá vont bizonylatokat nyilvántartották. A kötelezettségvállalási és utalványozási jogot az arra felhatalmazottak gyakorolták, az utalványozás módja azonban eltért a pénzkezelési szabályzat előírásától, mivel a kifizetés alapbizonylata helyett a kiadási pénztárbizonylaton utalványoztak. Az utalványozott pénzforgalmi bizonylatokhoz minden esetben csatolták az alapbizonylatokat, amelyek alapján minden kifizetés beazonosítható volt. Az alapítvány munkáltatói jogkörében eleget tett az adózási és társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek, az előírt nyilvántartásokat vezette, az adatszolgáltatásokat teljesítette. A kifizetett bér- és bérjellegű jövedelmekből a magánszemélyeket terhelő adóelőleget és járulékokat levonta, a munkáltatót terhelő költségvetési befizetési kötelezettséget előírta és határidőben befizette. Azon alkalmazottaknál, akiknél az éves nyugdíjjárulék köteles jövedelem a járulékfizetési felső határt meghaladta, a havi nyugdíjjárulék elszámolása nem felelt meg a törvényi előírásnak, mivel az alapítvány a biztosítottakat terhelő járulékot nem a tárgyhónapban kifizetett teljes jövedelem, hanem a járulékfizetési felső határ egy naptári napra meghatározott összege után állapította meg. Emiatt az alkalmazottakat terhelő járulék megállapítása és befizetése havonta nem a kötelező mértékben teljesült, csak a tárgyévek végére rendeződött. Az alapítvány a külföldi kiküldetések napidíja, a saját gépjármű hivatali célú használata miatt kifizetett útiköltség térítés, és a természetbeni juttatások után az adó- és járulékfizetési kötelezettséget teljesítette. Az elszámolt reprezentáció és üzleti ajándék értéke nem érte el az adóköteles mértéket. A évben az alapítvány tulajdonában lévő személyautót a főigazgató hivatali és magáncélra egyaránt használhatta, ennek megfelelően az SZPMA a cégautó adót és a kapcsolódó járulékot megfizette. A gépjármű használatáról szóló januártól hatályos elnöki utasítás a törvényi előírástól eltérően a munkába járást az alapítvány érdekében történő használatnak minősítette. A kuratóriumi elnök gépjármű tárolására vonatkozó nyilatkozata, és az útnyilvántartások alapján a főigazgató az alapítvány tulajdonában álló személyautót munkába járásra nem használta. A évben a gépjármű magáncélú használatát a kuratórium elnöke egy alkalommal engedélyezte. A főigazgató a használat során felmerült költségeket (üzemanyag költség, parkolási díj, autópályadíj) megfizette, a vonatkozó törvény szerinti ún. normaköltséget (kilométerenkénti 3 Ft) azonban nem térítette meg az alapítványnak. Emiatt az alapítványnak cégautó adó fizetési kötelezettsége keletkezett július hónapra, amelyet nem teljesített. A évben vezetett útnyilvántartások a felkeresett üzleti partnerek megnevezését a törvényi előírástól eltérően nem minden esetben, csak mintegy 25%-ban tartalmazták. Az alapító az alapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére háromfős felügyelő bizottságot jelölt ki. A bizottság az alapító okiratban és saját ügyrendjében foglalt feladatait teljesítette, véleményezte az alapítvány éves költségvetéseit és beszámolóit, belső szabályzatait, ellenőrizte az alapítványi rendezvények pénzügyi elszámolását. Az éves beszámolókat az ellenőrzött években független könyvvizsgáló hitelesítette. A belső ellenőrzés a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzésen keresztül, a képviseleti- és utalványozási 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jog gyakorlása, a számlák ellenőrzése, és a kifizetések engedélyezése során megfelelően működött. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: az alapítvány kuratóriumának 1. Módosítsa és egészítse ki az alapítvány belső szabályzatait a következők figyelembevételével: a) törölje az SZMSZ-ből a főigazgatónak a bankszámla feletti rendelkezés meghatározására vonatkozó hatáskörét; b) pontosítsa a számviteli politikában az éves beszámoló formáját és tartalmát, határozza meg az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségeibe, illetve a működési költségekbe tartozó költségek körét, elkülönítésük módját, a zárlati munkák, az időbeli elhatárolások körét, szabályozza az értékcsökkenés elszámolását, pontosítsa a kis értékű immateriális javak és tárgyi eszközök elszámolásának szabályait, az alapítványi sajátosságoknak megfelelően módosítsa az eszközök és a források értékelésének szabályait; c) módosítsa a számlarendet az alapítvány gazdálkodására jellemző, sajátos elszámolások figyelembevételével; d) egészítse ki a pénzkezelési szabályzatot a banki átutalások utalványozási rendjére, az elektronikus átutalásokra és a bankkártyák használatára vonatkozóan; e) módosítsa a leltárkészítési és leltározási szabályzatot az alapítványi gazdálkodás sajátosságainak megfelelően; f) gondoskodjon a szabályzatok előírásainak betartatásáról. 2. Biztosítsa a könyvvezetésben az azonos tartalmú gazdasági események következetes elszámolását, továbbá érvényesítse az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásában az egyedi értékelés elvét. 3. Gondoskodjon a foglalkoztatottak nyugdíjjárulékának a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény. 50. (1) bekezdése szerinti levonásáról és befizetéséről, továbbá vizsgálja felül a és évi nyugdíjjárulék elszámolását, és tegyen eleget az abból adódó kötelezettségének. 4. Hozza összhangba az alapítvány tulajdonában álló gépjármű használatának szabályozását a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 70. (1) bekezdésével, továbbá követelje meg az útnyilvántartás hivatkozott törvény 5. számú melléklete szerinti vezetését. Önellenőrzés keretében tegyen eleget a július havi cégautó adó és kapcsolódó járulék befizetési kötelezettségének. 8

11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZOTTSÁGA ÉS SZABÁLYOSSÁGA 1.1. A törvényi előírások teljesülése az alapító okiratban Az alapítványt a Fidesz Magyar Polgári Szövetség a pártalapítványi törvény alapján hozta létre, a Fővárosi Bíróság sorszámon, november 5-én jogerőssé vált végzéssel vette nyilvántartásba. Az alapítvány célja és a cél elérése érdekében az alapító okiratban meghatározott tevékenységek megfeleltek a Ptk., a párttörvény és a pártalapítványi törvény rendelkezéseinek. Az alapító okirat szerint az alapítvány célja a politikai kultúra fejlesztése, a nemzeti elkötelezettség és a kereszténydemokrata eszmekör jegyében, az ország határain belül, illetve a határon túli magyarság lakta területeken tudományos, kutatási tevékenység szervezése, oktatási, ismeretterjesztő tevékenység végzése, a professzionális politika tudományos igényű vizsgálata, ennek eredményeként javaslatok, új módszerek, eljárások kidolgozása. Az alapító okiratot az ellenőrzött időszakban az alapító két alkalommal módosította, 2003-ban az alapítvány székhelye, egy kurátor személyi adataiban bekövetkezett változás, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásáról szóló bekezdés törlése, 2005-ben az alapító címe, az alapítvány tevékenységi területének kiterjesztése (a határon túli magyarság lakta területekre), a bankszámla feletti rendelkezési jog pontosítása miatt. A képviseleti és a bankszámla feletti rendelkezési jog alapító okiratbeli szabályozása megfelelt a Ptk. 29. (3) bekezdésében foglaltaknak. Az alapító okirat 12. pontja az alapítvány képviseletével a kuratórium elnökét, akadályoztatása esetén a kurátori tisztséget is betöltő főigazgatót hatalmazta fel. Rögzítette továbbá, hogy az alapítvány bankszámlája felett a kuratóriumi elnök és a főigazgató, 2005-től két, képviseleti joggal felruházott személy rendelkezik. Az alapító a Ptk. 74/C. (4) bekezdése előírásának megfelelően, az alapító okiratban élt azzal a lehetőséggel, hogy a kuratórium az alapítvány alkalmazottja számára is biztosíthat képviseleti jogot, és a képviseleti jog terjedelmét és gyakorlásának módját a kuratórium elnökével megegyezően határozta meg. Az alapító 600 ezer Ft induló vagyont bocsátott az alapítvány rendelkezésére, és az alapítványi vagyon kezelésére, ötéves időtartamra öttagú kuratóriumot bízott meg. A kuratórium személyi összetétele megfelelt a pártalapítványi törvény 3. (7) bekezdése és a Ptk. 74/C. (3) bekezdésében foglaltaknak, mivel az alapító a kuratóriumban a vagyon felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolt. 9

12 1.2. A szervezeti és működési szabályzat A kuratórium a szervezeti és működési szabályzatot az alapító okirattal összhangban az alapítvány létrehozásával egyidejűleg elkészítette, majd azt követően két alkalommal módosította. Az SZMSZ teljes körűen meghatározta az alapítvány belső jogviszonyait, szervezeti és irányítási rendszerét, ezen belül a kuratórium feladat-, hatás- és jogkörét, működési rendjét. Rögzítette a munkaszervezet felépítését, a Védnöki Tanács tevékenységét, a jogi képviselő és a könyvvizsgáló feladat- és hatáskörét, az FB működését. Szabályozta a kötelezettségvállalások és a kifizetések aláírásának rendjét, továbbá a munkavállalók részére nyújtott természetbeni juttatások körét. Az ellenőrzött időszakban az SZMSZ az alapító okirattól eltérő rendelkezést tartalmazott, mivel a főigazgató számára is lehetőséget biztosított a bankszámla feletti rendelkezési jog saját hatáskörben történő meghatározására. Az ellenőrzött időszakban a főigazgató ezzel a hatáskörrel nem élt, így nem került sor az alapító okirattól eltérő gyakorlatra. Az SZMSZ pontja alapján a bankszámla felett két, képviseleti joggal felruházott személy rendelkezhet. A pénzügyi átutalások esetében a kuratórium elnöke, a főigazgató és a szervezési igazgató írnak alá. Minden további aláíró megnevezése a főigazgató jogkörébe tartozik. Az ellenőrzött időszakban a banki átutalás elektronikus úton történt. A banki aláírás bejelentő karton alapján a bankszámla felett rendelkezni jogosultak köre megfelelt az alapító okirat és az SZMSZ vonatkozó előírásainak. A bankszámla feletti rendelkezésre a kuratórium elnöke, az alapítvány főigazgatója és szervezési igazgatója voltak jogosultak, és a banki aláírás ennek megfelelően történt A kuratórium vagyonkezelési tevékenysége Az SZPMA a párttörvény 9/A. -ában meghatározott mértékű, rendszeres költségvetési támogatást kapott, amelyet a kuratórium kizárólag az alapító okiratban meghatározott célok megvalósítására fordította. Az alapítványi vagyon felhasználásának kereteit a pártalapítványi törvény, az alapító okirat, az SZMSZ, illetve az alapítvány belső szabályzatai tartalmazták. A kuratórium az ellenőrzött időszakban az alapító okirattal és az SZMSZ-szel összhangban hozta meg a vagyont érintő gazdasági döntéseit. A kuratórium 2003-ban egy, 2004-ben hét, 2005-ben nyolc alkalommal ülésezett. Valamennyi kuratóriumi ülésről jegyzőkönyv készült, amely tartalmazta a napirend alapján elhangzott viták legfontosabb megállapításait és a határozatokat. A kuratóriumi ülésekről készített jegyzőkönyvek, valamint a határozatok tára minden esetben megfelelt az alapító okirat 9.5., illetve az SZMSZ pontokban foglalt jegyzőkönyv-készítési, hitelesítési és nyilvántartási előírásoknak. 10

13 A kuratórium az alapító okirat vonatkozó előírásának megfelelően a évekre egyhangúlag elfogadta az alapítvány költségvetését. A részletes költségvetés tartalmazta az alapítvány éves gazdálkodási és munkatervét is. Az alapító okirat 5.8. pontja értelmében az alapítvány éves költségvetés alapján gazdálkodik, a 8.3. pontja pedig a kuratórium jogkörébe rendelte az alapítvány munkatervének, gazdálkodási tervének, költségvetésének, beszámolójának elfogadását és jóváhagyását. Az alapítványi vagyon kezeléséről és felhasználásáról a kuratórium évente beszámolt az alapítónak. A beszámolók elsősorban az alapítvány szakmai tevékenységére terjedtek ki, ezekben a működési költségek alakulását a kuratórium csak részben követte nyomon. Az alapítvány működési költségeit a kuratórium elnöke, a főigazgató és a szervezési igazgató analitikus nyilvántartás alapján figyelemmel kísérte többek között annak érdekében, hogy a következő évi költségvetés elkészítésekor az előző évi tényadatokhoz igazodva tervezzenek. 2. AZ ÉVES BESZÁMOLÓK Az SZPMA az ellenőrzött időszak mindhárom évében eleget tett beszámoló készítési kötelezettségének. Az éves beszámolókat a számviteli politikájában megjelölt határidőre elkészítette, és azokat a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzétette. Az SZPMA egyszerűsített éves beszámolója mérlegből és eredmény-kimutatásból állt. Az éves beszámolókat az alapító okirat előírásának megfelelően az SZPMA felügyelő bizottsága véleményezte és elfogadásra javasolta. A könyvvizsgáló az éves beszámolókról jelentést készített és azokat hitelesítő záradékkal látta el. A kuratórium a beszámolókat minden évben határozattal elfogadta A beszámolók szabályossága Az SZPMA az egyszerűsített éves beszámolói összeállítása során az Szt.-ben foglalt számviteli alapelveket érvényesítette. A évi beszámolóban eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő hiba nem volt. A években a téves könyvvezetés miatti eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő hibák mérleg főösszegre vetített értéke nem haladta meg a 2%-os jelentős öszszegű hibahatárt, ezáltal a beszámolók valódiságát és megbízhatóságát nem befolyásolták. A feltárt hibák együttes értéke a évben ezer Ft (1,89%), ezen belül tárgyi eszközöket és immateriális javakat érintő hiba ezer Ft, kerekítési és összeadási hiba 2 ezer Ft volt. A évben feltárt hiba 31 ezer Ft (0,03%) volt, és teljes mértékben az immateriális javakat érintette. Az SZPMA könyvvezetésében a évben az immateriális javak és tárgyi eszközök 12,7%-át, a évben az immateriális javak 1,2%-át tévesen számolta el. 11

14 A beszámoló sorokat érintő hibák: Az alapítvány az Szt. 25. (7) és a 26. (5) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a évben beszerzett 515 ezer Ft értékű szoftvert az immateriális javak helyett, a tárgyi eszközök, a évben 106 ezer Ft értékű számítógépet a tárgyi eszközök helyett az immateriális javak között mutatott ki. A könyvvezetési hibák a mérlegben a befektetett eszközök és a saját tőke értékét egyik évben sem módosították. Az Szt. 25. (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a évben az alapítványi honlap elkészítésének értékét, 575 ezer Ft-ot az igénybe vett szolgáltatások között költségként számolták el, így azt a mérlegben kimutatott immateriális javak értéke nem tartalmazta. A könyvvezetési hiba miatt az eredmény-kimutatásban a jelzett összeggel magasabb ráfordítást, illetve alacsonyabb eredményt mutattak ki. Az alapítvány a számviteli politika előírásától eltérően az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti eszközöknél a évben ezer Ft, a évben 31 ezer Ft azok használatba vételekor nem számolta el egy összegben az értékcsökkenést, és a mérlegben a befektetett eszközök között mutatta ki. A könyvvezetési hiba miatt ezen évek eredmény-kimutatásai alacsonyabb ráfordítást, illetve magasabb eredményt tartalmaztak. Az Szt. 80. (2) bekezdése szerint az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a vállalkozó döntésétől függően a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható, az SZPMA számviteli politikája pedig előírta használatba vételkor az egyösszegű értékcsökkenésként való elszámolást. Az alapítvány évi beszámolójának összes bevétel sora kerekítési és öszszeadási hiba miatt 2 ezer Ft-tal kisebb értéket tartalmazott a főkönyvi kivonat és a főkönyvi számlák adataiból levezethető értéknél, emiatt a beszámolóban kimutatott eredmény alacsonyabb volt. A évi eredmény-kimutatást a főkönyvi kivonat alátámasztotta. A években az eredmény-kimutatás sorai az anyag- és a személyi jellegű ráfordítások sorok kivételével a főkönyvi kivonattal megegyeztek. Az eltérés a évben 384 ezer Ft, a évben 120 ezer Ft volt, amely a ráfordítások végösszegét, és az eredmény értékét egyik évben sem érintette. A évben az eltérés abból adódott, hogy a cégautó személyi jövedelemadója (384 ezer Ft) a főkönyvi kivonatban helyesen a személyi jellegű ráfordítások, míg az eredmény-kimutatásban tévesen az anyagjellegű ráfordítások között szerepelt. A évben a munkába járással kapcsolatos költségtérítést (233 ezer Ft) a főkönyvi kivonatban tévesen az anyagjellegű, az eredmény-kimutatásban helyesen a személyi jellegű ráfordítások, továbbá az egyéb személyi jellegű kifizetések személyi jövedelemadóját (113 ezer Ft) az eredmény-kimutatásban tévesen az anyagjellegű, a főkönyvi kivonatban helyesen a személyi jellegű ráfordítások tartalmazták. A főkönyvi kivonat és az eredmény-kimutatás közötti eltérés (120 ezer Ft) a két hiba különbségéből (233 ezer -113 ezer) adódott. 12

15 2.2. A mérleg Az ellenőrzött időszak egyszerűsített éves beszámolóinak mérlegsorai a főkönyvi kivonat, továbbá főkönyvi számlák adataiból levezethetők voltak. Az alapítvány mérlegében kimutatott főösszeg a évben ezer Ft, a évben ezer Ft, a évben ezer Ft volt. Az ellenőrzött években a mérleg sorok adatai az analitikus és főkönyvi nyilvántartások összesített adataival megegyeztek. A mérlegben kimutatott eszközök értékét leltárakkal alátámasztották, azonban a tárgyi eszközök leltárral való alátámasztása a évben eltért a leltárkészítési és leltározási szabályzat előírásától. Az SZPMA leltárkészítési és leltározási szabályzata a tárgyi eszközöknél évente, fordulónapra vonatkozó leltározást írt elő, és a leltár mellé csatolni kellett a leltár felvételéről szóló jegyzőkönyvet. A évben fordulónapra összeállított, tételes, mennyiségi és értékadatokat tartalmazó leltárt, és a leltár felvételről leltározási jegyzőkönyvet nem készítettek. Az alapítvány a tárgyi eszközökről a mennyiségben és értékben vezetett egyedi nyilvántartás alapján helyiségenként, illetve személyenként folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetett. Az ellenőrzött években az immateriális javak és tárgyi eszköz beszerzések értéke összesen ezer Ft volt. A beszerzett eszközök az alapítvány működését, célszerinti feladatai ellátását szolgálták. Az SZPMA a beszerzések során betartotta az SZMSZ-ben rögzített kötelezettségvállalási szabályokat. Az ellenőrzött években az alapítvány mérlegében kimutatott induló vagyon összege (600 ezer Ft) megfelelt a pártalapítványi törvény 3. (6) bekezdésében és a párttörvény) 9/A. (5) bekezdés a) pontjában előírt mértéknek, és megegyezett az alapító okiratban rögzített induló vagyon értékével. Az SZPMA mérlegeit az 1., 3. és 5. számú mellékletek tartalmazzák Az eredmény-kimutatás Az alapítvány bevételei Az ellenőrzött években az alapítvány összes bevétele a főkönyvi kivonatok alapján ezer Ft volt, ennek 95,9%-át a központi költségvetési támogatás, 1,1%-át a szervezetektől, magánszemélyektől kapott támogatás és egyéb bevétel, 3,0%-át a pénzügyi műveletek bevételei tették ki. Az SZPMA a évi eredmény-kimutatásban kerekítési és összeadási hiba miatt, a főkönyvi kivonat adataitól 2 ezer Ft-tal kevesebb bevételt mutatott ki. Az ellenőrzött években az alapítvány az eredmény-kimutatásaiban kimutatott költségvetési támogatást az egyéb támogatásoktól és bevételektől elkülönítette a könyvvezetésében, a kimutatott költségvetési támogatás megegyezett a bankkivonatok alapján összesített értékkel. 13

16 Az alapítvány számára évenként biztosított költségvetési támogatás mértéke megfelelt a párttörvény által meghatározott alap-, és mandátumarányos kiegészítő támogatás együttes összegének. A pártalapítványok központi költségvetési támogatásra jogosultságáról, a támogatás formáiról és mértékéről, a párttörvény 9/A. (5) bekezdése rendelkezett. Az ellenőrzött időszakban az alapítvány központi költségvetésből származó összes bevétele ezer Ft, ezen belül a év második félévre ezer Ft, a évre ezer Ft, a évre ezer Ft volt. Az éves költségvetési törvényben kiemelt célra rendelt eseti támogatást az alapítvány nem kapott. Az alapítvány a évekre a párttörvénynek megfelelően ezer Ft alaptámogatásra és a Fidesz Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakció létszáma (164 fő) alapján ezer Ft mandátumarányos kiegészítő támogatásra volt jogosult. A évi időarányos támogatás biztosítására a Kormány a pártalapítványi törvény 5. (5) bekezdése alapján kapott felhatalmazást. A évi költségvetési törvény az Országgyűlés fejezeten belül egy összegben tartalmazta a pártalapítványok támogatását, amelynek felosztását a pártalapítványok támogatásának felosztásáról szóló 2024/2004. (I. 31.) Korm. határozat szabályozta, ez az SZPMA számára ezer Ft támogatást biztosított. A évi költségvetési törvény az Országgyűlés fejezeten belül ezer Ft támogatást különített el az SZPMA részére. A évben a Miniszterelnökség fejezet a évi időarányos támogatást egy összegben december 15-én folyósította, az alapítvány jogerős bírósági nyilvántartásba vételét követő tizenöt napon túl. A pártalapítványi törvény 5. (3) bekezdése alapján a évi időarányos támogatást egy összegben, az alapítvány nyilvántartásba vételét követő tizenöt napon belül kellett volna rendelkezésre bocsátani. Az alapítványt a Fővárosi Bíróság november 5-én vette nyilvántartásba, bankszámláját november 27-én nyitotta meg. A költségvetési támogatás folyósítása a első negyedév kivételével a és évben a pártalapítványi törvény 2. (1) bekezdésének megfelelő ütemezésben történt, a Kincstár a támogatást a negyedév első napjaiban, egyenlő részletekben utalta. A év első negyedévi támogatást február 11-én folyósította, mivel az Országgyűlés által egy összegben elfogadott támogatásnak a pártalapítványok közötti felosztásáról a Kormány január 31-én határozott. Az ellenőrzött időszakban az alapítvány ezer Ft egyéb bevételt realizált, ezen belül az alapítványhoz csatlakozó szervezetek és magánszemélyek által nyújtott támogatás ezer Ft. Az eredmény-kimutatásban az egyéb bevételként kimutatott értékadat minden évben megegyezett a könyvelési alapbizonylatok (bankkivonatok, pénztárbizonylatok) összesített értékével, kivéve a évet, ahol kerekítési hiba miatt 1 ezer Ft-tal kisebb érték szerepelt. Az SZPMA-hoz csatlakozó magánszemélyektől és szervezetektől kapott támogatások elfogadását a pártalapítványi törvény 3. -ának és az alapító okirat előírásának megfelelően a kuratórium határozattal hagyta jóvá. A támogatók azonosításhoz szükséges adatok az alapítványnál rendelkezésre álltak, a támo- 14

17 gatások folyósítása az SZPMA pénzforgalmi számlájára történt, a közzétételi kötelezettségének az alapítvány eleget tett. Az SZPMA a csatlakozó támogatók közül egy szervezettel kötött szerződést, és a szerződésben megjelölt célra nyújtott támogatás felhasználásáról elszámolt. Az SZPMA pénzforgalmi számlájára a évben belföldi támogatóktól 250 ezer Ft, a külföldi támogatótól ezer Ft, évben a külföldi támogatótól ezer Ft, összesen ezer Ft támogatás folyt be. Az átmenetileg szabad pénzeszközök egy évnél rövidebb időtartamú lekötésével a és évben összesen ezer Ft kamatbevétel származott. Az éves eredmény-kimutatásban a pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott kamatbevétel a bankkivonatok összesített adataival megegyezett. Az ellenőrzött időszakban az alapítvány összes rendkívüli bevétele 2 ezer Ft volt. A bevételek évenkénti összetételét a következő diagram mutatja be. Az SZPMA bevételei (évenként, ezer Ft-ban) Egyéb és rendkívüli bevétel Egyéb támogatás Pénzügyi bevétel Központi költségvetési támogatás Az alapítvány ráfordításai Az SZPMA céljait egyrészt a kuratórium által megítélt, továbbadott támogatások útján, másrészt saját szervezeti keretei között végzett tevékenységével valósította meg. Az ellenőrzött években realizált bevételeinek 95,7%-át használta fel december utolsó napjáig. Az években az SZPMA a saját szervezeti keretein belül végzett tevékenységével és működésével kapcsolatban költségként összesen ezer Ft-ot (24,4%) számolt el, ezen belül ezer Ft-ot anyagjellegű, ezer Ft-ot személyi jellegű ráfordításként, továbbá ezer Ft-ot értékcsökkenésként mutatott ki. A kuratórium határozattal döntött az alapítvány 15

18 saját szervezeti keretein belül végzett cél szerinti tevékenységekről, és a finanszírozás feltételeiről, amelyek az alapító okirat céljaival összhangban álltak. Az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992 (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése és az 5. előírásaitól eltérően az SZPMA számviteli nyilvántartásában nem különítette el teljes körűen az alapítvány cél szerinti tevékenysége közvetlen, az alapítvány kezelő szervének közvetett, továbbá az egyéb közvetett költségeit. Az SZPMA saját rendezvények szervezésével, nemzetközi kapcsolatok építésével, képzések szervezésével és egyéb tevékenységgel (kiadványok, fordítások, kutatások, tanulmányok megrendelése) látta el az alapítvány cél szerinti tevékenységét, a főkönyvi könyvelésben azonban csak a saját rendezvények költségeit különítette el. Az ellenőrzött években az alapítvány egyéb ráfordításként ezer Ft-ot (75,2%) számolt el, ezen belül a kuratórium ezer Ft támogatást nyújtott. Az eredmény-kimutatásban kimutatott érték a vonatkozó főkönyvi számlák és a könyvelési alapbizonylatok (banki kivonatok, pénztár bizonylat, támogatási szerződések) adataival megegyezett. Az alapítvány a évben nem nyújtott támogatást. A magánszemélyeknek és szervezeteknek kifizetett támogatás a évben ezer Ft, a évben ezer Ft volt. Az egyéb ráfordításokon belül az egyéb kifizetés (bírság, késedelmi kamat) 36 ezer Ft-ot tett ki. A kuratórium az alapító okirattal összhangban támogatást nyújtott magánszemélyeknek és szervezeteknek különféle programok (kutatási tevékenység, felnőttképzés, kiadvány, könyvkiadás, ismeretterjesztés, rendezvény, stb.) megvalósításához. A támogatásokat az alapító okirat előírása szerint pályázatok kiírása útján, kuratóriumi kezdeményezés alapján és egyedi kérelemre nyújtotta. A kuratórium az alapító okirattal összhangban a támogatásokról határozattal döntött, ennek során a határozathozatal módjára és a határozatképességre vonatkozó alapító okiratban rögzített előírásokat betartotta. Az alapító okirattal összhangban a támogatottakkal az alapítvány képviseletében a kuratórium elnöke illetve akadályoztatása esetén a főigazgató a határozattal összhangban álló támogatási szerződést kötött. A szerződés tartalmazta a támogatás célját, mértékét, folyósításának és elszámolásának módját, határidejét. A támogatások folyósítása a könyvelési alapbizonylatok alapján a megkötött szerződések szerint valósult meg. A támogatottak a támogatás cél szerinti felhasználásáról az eredeti számlák bemutatásával, és szakmai beszámolók benyújtásával számoltak el. A kuratórium döntött az elszámolás elfogadásáról, a hiányos elszámolás megjelölt határidőre történő kiegészítéséről, a szerződéstől eltérő teljesítés esetén a fel nem használt és a szerződéstől eltérően felhasznált támogatás visszafizettetéséről. A támogatottak az ellenőrzött években összesen ezer Ft támogatást fizettek vissza. Az ellenőrzött években az alapítvány összesen ezer Ft-ot (0,4%) pénzügyi ráfordítást és 2 ezer Ft-ot rendkívüli ráfordítást számolt el. Az eredménykimutatásában kimutatott érték a vonatkozó főkönyvi számlák, és könyvelési alapbizonylatok adataival megegyezett. Az SZPMA eredmény-kimutatásait a 2., 4. és 6. számú mellékletek tartalmazzák. 16

19 A ráfordítások évenkénti összetételét a következő diagram mutatja be. Az SZPMA ráfordításai (évenként, ezer Ft-ban) Egyéb és rendkívüli ráfordítás Pénzügyi ráfordítás Cél szerinti és működési költség Adott támogatás A KÖNYVVEZETÉS SZABÁLYOZOTTSÁGA Az SZPMA gazdálkodásának, éves beszámolói elkészítésének és könyvvezetésének belső szabályozási rendszere az Szt. által kötelezően előírt szabályozáson alapult. Az Szt. 14. (3-5) bekezdései szerint el kellett készíteni a számviteli politikát, azon belül az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási-, az eszközök és a források értékelési-, és a pénzkezelési szabályzatokat, valamint a 161. szerint a számlarendet. Az SZPMA a szabályzatokat a számlarend kivételével határidőben elkészítette, számlarenddel az Szt. által előírt, a november 5-ei megalakulás időpontjától számított 90 napon túl májustól rendelkezett. A könyvelő program törzsadat állományként tartalmazta a számlatükröt, a könyvelés az alapítvány létrehozásától kezdődően az abban rögzített főkönyvi számlákra történt. A kuratórium a szabályzatokat és azok módosításait elfogadta. A hatályos számviteli politikában meghatározták a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából lényeges és jelentős összegű hiba mértékét. A szabályzatban nem határozták meg egyértelműen a beszámoló választott formáját, mivel az 1.1 pontban az Szt. szerinti, a 2. pontban pedig a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót jelölték meg, amely mérlegből és eredménykimutatásból állt. Kiegészítő mellékletet nem kellett készíteni, az alapítvány nem is készített, ugyanakkor a számviteli politika a beszámoló részeként jelölte azt meg. 17

20 A számviteli politika nem tartalmazta az alapítvány gazdálkodására jellemző, sajátos elszámolásokat. A számviteli politika nem tartalmazta például az alapítványi célú tevékenység közvetlen, és a közvetett (működési) költségek körét és tartalmát, elkülönítésük módját (az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése és 5. -a, valamint az alapító okirat egyaránt előírta), az alapítvány számára adott támogatásoknak a pártalapítványi törvénynek megfelelő, a támogatások összege, illetve belföldi vagy külföldi támogatók szerinti kimutatását. A számviteli politikában nem határozták meg az éves könyvviteli zárlathoz kapcsolódó, kiegészítő, helyesbítő, egyeztető könyvelési feladatok és az időbeli elhatárolások körét, nem rendelkeztek a számlák technikai lezárásáról, amelynek követelményeit az Szt (1) bekezdése rögzíti. (A gyakorlatban a főkönyvi számlákat év végén lezárták.) Nem tartalmazta a számviteli politika a tervszerinti és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának konkrét szabályait, nevezetesen azt, hogy ki jogosult, milyen jellemzők és tényezők figyelembevételével megállapítani az egyes eszközök (eszközcsoportok) maradvány értékét, hasznos élettartamát, az alkalmazott leírási kulcsokat. Az eszközök és a források értékelésének szabályait a számviteli politika tartalmazta. A szabályzat olyan tételeket is tartalmazott, amelyek az alapítványnál nem értelmezhetőek. A szabályzatban a negatív előjelű, vagy jegyzett tőke alatti saját tőke esetére előírt pótbefizetési, tőkeemelési, tőke leszállítási, stb. kötelezettség az alapítványoknál nem értelmezhető. A szabályzat szerint saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott az alapítvány rendelkezésére, amíg az alapítványoknál a saját tőke részét képező induló tőkét az alapító bocsátja rendelkezésre. A leltárkészítési és leltározási szabályzat a leltározással kapcsolatos fogalmakat, folyamatokat, előírásokat nem az alapítvány szervezeti felépítésének és működésének megfelelően tartalmazta. Az alapítvány könyvvezetésében nem szereplő eszközök (pl. anyag, bolti, áru és raktári készlet) leltározásának folyamatát is részletesen szabályozta, ennek során a leltározás személyi feltételei között az alapítványnál nem létező szervezeti egységeket (pl. áruforgalmi, anyaggazdálkodási), munkaköröket (pl. vállalkozás vezetője, főkönyvelő, termelési-, kereskedelmi igazgató) jelölt meg, illetve nem létező szabályzatra (kollektív szerződés) hivatkozott. Az alapítvány mérlegében nem szerepeltethető tételeket (jegyzett tőke, tőketartalék, céltartalék) is tartalmazott. A pénzkezelési szabályzat tartalmazta a házipénztár vezetésére és kezelésére vonatkozó előírásokat és a pénztári kifizetések utalványozási rendjét, nem tartalmazta a banki átutalások utalványozásának, a bankkártyák használatának, és az elektronikus átutalások rendjének szabályait. A kuratórium elnöke külön meghatalmazásban szabályozta a bankkártya használatát. A meghatalmazás összhangban volt a kuratórium által elfogadott szervezeti és működési-, valamint pénzkezelési szabályzatok vonatkozó előírásaival. 18

21 Az alapítványnál a készpénzforgalom egy részét (pénzfelvétel házipénztárba, személygépkocsi üzemeltetéssel összefüggő és reprezentációs kifizetések) bankkártyákkal bonyolították, a banki átutalásokat pedig elektronikus úton végezték. A számlarend tartalmazta a főkönyvi számlák megnevezését, tartalmát, a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, az egyes számlákat érintő főbb gazdasági eseményeket, azoknak más számlákkal való kapcsolatát, bizonylati alátámasztását, a főkönyvi- és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát. A számlarend a számlákat és azokat érintő főbb gazdasági eseményeket nem az alapítványi sajátosságoknak megfelelően tartalmazta, így például nem tartalmazta a saját tőke részeként a tőkeváltozást, az egyéb ráfordítások között a kuratórium által nyújtott (továbbadott) támogatások, illetve a bevételek között a költségvetési és egyéb támogatások elszámolásának szabályait. A számlarendben a tárgyi eszköz beszerzés elszámolásánál tévesen az áfa számla alkalmazását is megjelölték, holott az alapítvány alanyi adómentes volt. Az SZPMA általános forgalmi adót nem igényelhetett, és nem is igényelt vissza. A főkönyvi számlák részletezését a számlatükör tartalmazta. A évben a bevételeken belül az állami és az alapítványi támogatás elszámolására kijelölt főkönyvi számlák tekintetében a számlatükör nem volt összhangban a számlarenddel. 4. A KÖNYVVEZETÉS GYAKORLATA 4.1. A könyvvezetés szabályossága Az ellenőrzött időszakban az SZPMA könyvvezetését és éves beszámolóinak öszszeállítását ugyanazon megbízott külső könyvelő végezte. A számviteli szolgáltatást végző rendelkezett az Szt (1) bekezdésben előírt képesítéssel és szerepelt a Pénzügyminisztérium által vezetett könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában. A könyvvezetést a kettős könyvvitel rendszerében, az alapbizonylatok számítógépes feldolgozásával, az ellenőrzött időszakban azonos könyvelési programmal végezték. A kialakított számítógépes könyvelési rendszerből az ellenőrzéshez szükséges adatokat biztosították. Az Szt.-ben rögzített előírásoknak megfelelően a gazdasági eseményeket idősorrendben, megfelelő alapbizonylatokkal alátámasztva rögzítették, a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit a könyvvezetésben érvényesítették. A könyvvezetésben a következő esetekben a tartalmukban azonos gazdasági eseményeket eltérő módon rögzítették, az eltérő elszámolási módok alkalmazása az eredményt, a saját tőke összegét, valamint az éves beszámoló valódiságát és megbízhatóságát nem befolyásolta: A évben egy szerződés alapján két részletben átutalt támogatást a bevételek között két különböző főkönyvi számlán rögzítették, az eredménykimutatás sorait ez nem befolyásolta. 20 ezer euró összegű támogatás első részletét az alapítványi támogatás, a második részletét az egyéb kapott támogatás megnevezésű számlára könyvelték. 19

22 Az alapítvány cél szerinti tevékenysége keretében a kiadványokhoz kapcsolódó nyomdai szolgáltatást téves költségszámlára könyvelték, az eredménykimutatás sorait ez nem befolyásolta. A 358/2005. számú számla szerinti nyomdai szolgáltatást (237 ezer Ft) az igénybevett szolgáltatások helyett tévesen az anyag költségek között könyvelték. A szakmai rendezvényekhez (konferenciák, képzések) kapcsolódó terembérleti díj és szállás költség elszámolása a könyvvezetésben nem volt egységes. A terembérleti díjat részben az anyagjellegű ráfordítások (ezen belül bérleti díjak), másrészt a személyi jellegű ráfordítások (ezen belül reprezentációs költségek), a szállásköltséget részben az anyagjellegű ráfordítások (ezen belül kiküldetési költségek), másrészt a személyi jellegű ráfordítások (ezen belül reprezentációs költségek) között mutatták ki. A szakmai rendezvényeken a reprezentáció értékébe nem kell beszámítani azoknak a juttatásoknak a költségét, amelyek a rendezvény lebonyolításának feltételeit képezik (pl. terembérleti díj, a hivatalból résztvevők utazási és szállásköltsége). Ezeken a rendezvényeken az étel-ital, a szabadidőprogram költségek, a szakmai programban nem érintett személyek (pl. hozzátartozók, díszvendégek) miatti utazási és szállásköltségek tartoznak a reprezentáció értékébe (2002/18. számú adózási kérdés). Az éves beszámolók elkészítését megelőzően a könyvviteli zárlattal kapcsolatos feladatokat elvégezték. A éves terv szerinti értékcsökkenés elszámolás azonban hiányos volt, mivel a októberben leszámlázott, üzemeltetett internetes honlap (bekerülési értéke 1500 ezer Ft) után nem számoltak el időarányos értékcsökkenést. Az SZPMA üzembe helyezéskor nem határozta meg az amortizációs kulcsot, így az el nem számolt értékcsökkenés összege nem volt számszerűsíthető Az analitikus nyilvántartások Az SZPMA az Szt (2) bekezdés c) pontjának megfelelően, számlarendjében szabályozta a főkönyvi számlákhoz rendelt analitikák körét, tartalmát és vezetésük rendjét. Az immateriális javak, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása csak részben felelt meg az egyedi értékelés elvének, mivel az eszközök mintegy egyharmadát érintően az egymástól értékükben és rendeltetésükben eltérő eszközöket összevontan tartottak nyilván. Az analitikus nyilvántartásban például egy nyilvántartólapon irodai berendezések megnevezéssel különböző jellemzőkkel és értékkel rendelkező szekrényeket és íróasztalokat; számítástechnikai eszközök megnevezéssel számítógépeket, nyomtatókat, szoftvert, telefonkészüléket; lámpák, szőnyeg megnevezéssel egymástól eltérő világítótesteket és szőnyegeket; szekrények megnevezéssel asztalokat, székeket, kanapékat, stb. tartottak nyilván. Az összevontan nyilvántartott, de különböző eszközök maradványértékét egy összegben állapították meg, a terv szerinti értékcsökkenést összevontan számolták el, és a számviteli politika előírásától eltérően nem érvényesítették az öt- 20