Vírusok az z informatikaoktatásban

Átírás

1 Módszertani ajánlások a 9. évfolyam informatikatanításához Vírusok az z informatikaoktatásban Juhász Tibor Zrínyi Miklós Gimnázium Zalaegerszeg

2 Új j tankönyv nyv 9. osztályos informatika módosított kerettanterv, érettségi kompetenciák, új NAT Komponensek tankönyv, nyv, munkafüzet, tanári segédk dkönyv, témazáró feladatlapok. Kiegész szítéseksek az Interneten: 2

3 9. osztályos fejezetek 1. Az informatikai eszközök k használata (hardver, op.. r., hálózatok, h adatkezelés, adatbiztonság) 2. Informáci ció és kommunikáci ció 3. Számítógépes grafika 4. Szövegszerkeszt vegszerkesztés 5. Weblapok készk szítésese 6. Prezentáci ció 3

4 Folytatás: 10. évfolyam Algoritmusok és adatok Táblázatkezelés Modellezés Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat, könyvtári informatika Információs társadalom 4

5 A fejezetek felépítése 1 lecke = 1 óra = 2 oldal! (bvebben: mf.!, Internet) emlékeztet keztet/ismétl kérdések motiváci ció összefoglaló kérdések és s feladatok rendszerezés/ s/összefoglalás témánként gyakorlati jelleg fejezetek: összetett feladaton keresztül a nagy méret m elnye (margó) kiegész szítések, sek, érdekességek példák, megjegyzések négyszínnyomás s (színk nkód) 5

6 Vírusok vírusirtó tankönyv nyv elterjedt tévedt vedések, mítoszok, hibás s elképzel pzelések a továbbiakban: fejezetenként nt néhány n ny fontos vírus (meg ami kimaradt a könyvbl ) 6

7 1. Informatikai eszközök 7

8 A RAM ROM: read-only memory csak olvasható memória RAM: random access memory Random: : véletlen, v rendszertelen (?!) Lásd: hot dog = forró kutya ( ( ftt virsli) Lásd: shift = ni n i alsónem nem (?!) tetszleges vagy közvetlen elérés memória semmilyen szerepe nincs a véletlennek!!! v 8

9 A memóri riák k csoportosítása sa Az informáci ciótárolás s rendszere szerint rögzített tartalom: ROM változtatható tartalom: RWM (read/write memory) 9

10 A memóri riák k csoportosítása sa A címzc mzési rendszer (elérés) szerint Soros elérés (SAM: serial access memory) például: mágnesszalag, m pipeline tkp.. nem kell címeznic Közvetlen (tetszleges) elérés (RAM) az elérési id független a címtl (helytl) (Asszociatív v elérés CAM: content address memory,, illetve verem) A ROM is RAM!!! 10

11 Katalógus, könyvtár, mappa Directory, library, folder A könyvtár csak logikai fogalom (rossz metafora) Katalógus: bejegyzések fájlok, további katalógusok (speciális fájlok). Lásd: áthelyezés ugyanazon a háttértáron (csak a katalógusbejegyzés változik) Linux: hardlink és softlink 11

12 Hoszt terminál l modell telnettel lehet levelezni Szerver-kliens modell: a programok a kliens gépen g futnak (munkaállom llomás, ügyfél) Nem feltétlen tlenül l számítógép p (pl. ugyanazon a gépen g fut a web-szerver és s a böngb ngész) Hoszt-termin terminál modell: a programok a hoszton (távoli gépen) g futnak Elny nyök hátrányok Terminálemul lemuláció: Futtatás/telnet telnet, Putty (SSH protokoll), Távoli T asztal 12

13 Bejelentkezés s a Távoli T asztallal 13

14 Bejelentkezés a Távoli asztallal Iskolai gépek elérhetk Távoli asztallal! 14

15 2. Informáci ció és s kommunikáci ció 15

16 Mi is az a bit? binary digit: 0 vagy 1 számjegy a binárisan kódolt adat mennyiségét t mérim 9. osztályban elegend így definiálni! binary unit: bináris egység az informáci ció mennyiségét t mérim A A bit az informáci ció legkisebb egysége. ge. Tovább már m r nem bontható,, azaz nincs értelme például fél f l bit informáci cióról l beszélni. lni.!!! 16

17 Az informáci ció értelmezése Új j ismeret, értesülés szubjektív v jelleg értelmezés Mennyi informáci ciót t nyújt egy matematikakönyv? Matematikai értelemben használjuk! Véletlentl l függf gg kísérlet aktuális kimenetelének nek megismerése se. Valósz színségi változv ltozó egy értékének a bekövetkez vetkezésérl érl tudósító ismeret. 17

18 Az informáci ció tulajdonságai Minél l kisebb a bekövetkez vetkezés s valósz színsége, annál okosabbak leszünk tle. t Nagy valósz színség g bekövetkez vetkezése keveset mond a számunkra munkra. Széls lsségesen: biztos esemény bekövetkez vetkezése semmitmondó. Független események bekövetkez vetkezésére vonatkozó informáci ciók összeadódnak. dnak. Az egyiknek a bekövetkez vetkezése nem szolgáltat ltat informáci ciót t a másikrm sikról (ugyanannyival tudunk meg többet) t bbet). 18

19 Az informáci ció definíci ciója Függvény: I(x) = f (p(x)) 1. monoton fogyó (nagyobb pkisebb I ) 2. független f eseményekre: I(x y) = I(x) + I(y) Bizonyíthat tható,, hogy Mértékegység logaritmus alapszáma (!) Legyen I(x) = 1 ha p = 0,5 Ekkor I ( x) = log 1 p( x) 1 I( x) = log2 = log2 p( x) p( x) 19

20 Példák k az informáci cióra 6-ost dobtam a dobókock kockával I = log 2 6 = 2,585 (nem egész szám!) nem 6-ost 6 dobtam a dobókock kockával I = log 2 6/5 = 0,263 (kisebb, mint 1!!!) p = 0-ra 0 nincs értelmezve (tekinthetjük -nek) Véletlenszeren en választunk v egy természetes számot. Megtudjuk, hogy 100-nál l nagyobbat választottunk. lasztottunk. I = log 2 1 = 0 (pedig nem biztos esemény!) 20

21 Információ és entrópia C.E. Shannon: információnak akartam nevezni, de a szó túlságosan meg volt terhelve. Így elhatároztam, hogy bizonytalanságnak nevezem. Amikor a kérdést megvitattam Neumann Jánossal, jobb ötlete volt: Nevezze entrópiának. Senki sem tudja, hogy igazából mi is az entrópia, s így ha vitára kerül sor, ön mindig elnyben lesz! mondta. Entrópia: az információ várható értéke: 2 p i log p i Más értelmezés szerint a várható érték az információ, ekkor a log 2 p a váratlanság mértéke. 21

22 3. Számítógépes grafika 22

23 Vírus: a tanterv (!) Kiemelked szerepet játszikj a digitális korszakban. Pl. fénykf nyképezgép p kijelzjén fényesség-hisztogram. Ahogy esik, úgy puffan (pl. vakuzás s a Csalagútban tban) Jobb esetben: automatikus képkorrekcik pkorrekció (sok grafikai programmal) 23

24 Cián n vagy türkizkt rkizkék? k? Angol szótár: cyan = kékeszk keszöld (!), cyanid = cián n (vegyület) Cián: a görög g szüanosz (= sötétks tkék, k, ciánk nkék!) k!) szóból l származik (a németbn metbl l vettük át) t). A cián-hidrog hidrogén n sötétks tkék k festéket képez. k Német értelmez szótár: zyane = Kornblume (búzavir zavirág) Dummies Photoshop-4: türkizkék k (pl színes ábra) 24

25 Cián n vagy türkizkt rkizkék? Türkiz ásvány egyik gyakori színárnyalata Klasszikus színes fotózásban az egyik színsz nszr színe. Színtan a képzk pzmvészetekben, szövetek, festékek, utazási irodák k reklámjai stb. 25

26 Openoffice képernykép p a türkizkékkelkkel 26

27 Weblapok türkizkék színekkel 27

28 Hivatkozások Ország-Magay Magay-Futász-Kövecses: : Angol-magyar kéziszótár r (Akadémiai Kiadó,, 1999, 2002) Német értelmez szótár (Kultura International,, Budapest, 1990) Türkiz: :// targyak/targyak_hun.htm :// :// :// 28

29 A hardvereszközök k felbontása Ha 300 dpi-vel beszkennelünk egy képet, és 600 dpivel kinyomtatjuk, akkor mekkora lesz a mérete? pixel dot pixel: képelemk (picture element), szín- és s fényessf nyességárnyalatok pixel: szkenner, monitor digitális fénykf nykép, képfájl (!) 29

30 Pixelek a felbontásnál fizikai felbontás: megadott hosszon elhelyezked pixelek száma szkenner: spi (samples per inch) helyette dpi-t mondanak! (monitor: pixelméret széless lesség magasság, g, illetve a pixel fizikai mérete) digitális képek: k pixelméret (~ megapixel) nem tartozik hozzá fizikai méretm ret! a méret m a megjelenítést stl l függf 30

31 A nyomtató felbontása dot: : egyetlen festékszemcse a papíron nincsenek árnyalatok felbontás: dpi (dots per inch) számíthat tható a festékcsepp méretem pl. 300 dpi esetén n 25,4 mm/300 = 0,085 mm szabad szemmel kb. 0,1 mm-t t látunkl 31

32 Színes lézerprinter nyomata Juhász Tibor 32

33 Árnyalatok megjelenítése Juhász Tibor Féltónusos nyomtatás, raszterháló 33

34 A nyomtatott kép felbontása képfelbontás: ppi (pixels per inch) hány pixel kerül l egymás s mellé a papírra 25,4 mm-en a képfelbontás s csak a nyomtatásn snál számít!!! ugyanannál l a képnk pnél l (pixelméretn retnél): nagy felbontás kicsi méret m (~ jobb minség) kis felbontás nagy méret m (~ rosszabb minség) 34

35 A nyomtatott kép p felbontása grafikai programokkal állítható!!! meghatározza a kinyomtatott kép k p méretm retét nyomtatott méret m = pixelméret 25,4 mm / ppi pl. Word-be beillesztve ekkora lesz a kép k p!!! minimális érték: 25,4 mm / 0,1 mm = 254 ppi inkább nagyobb, legalább 300 ppi legyen adott pixelméret esetén n a maximális méret: m pixelméret 25,4 mm /

36 A grafikai programok és s a felbontás Gimp, Corel Photo-Paint Paint: dpi-t ír, de ppi-t ért TIFF és s JPEG tárolja, t pl. GIF nem tároljat kép átméretezése a ppi módosításával a pixelméret módosm dosítása sa helyett! (megengedhet határokon belül) l) fotólaborok esetén elre állítsuk be a képfelbontk pfelbontást! 36

37 A rácssr cssrség pixel rasztercella lpi (lines per inch): az egy hüvelyk h hosszúságú szakaszon elhelyezked rasztercellák száma cellaméret (mm) = 25,4 mm/lpi napilapok: lpi (cellaméret: 0,35-0,25 0,25 mm) csúcsmin csminség magazinok: 200 lpi (óriásplakátok!) 37

38 Az árnyalatok száma cellaméret (dot( dot-ban) ) = = nyomtatófelbont felbontás s / rácssr cssrség g = dpi / lpi meghatározza a nyomtatható árnyalatok számát n n n pont esetén n n 2 +1 árnyalat (az adott színb nbl) nyomtatók: max árnyalat (pl. a szétter tterülés s miatt), így pont elég lpi dpi/10 38

39 Rácssrség és képfelbontá s 150 lpi 2 2 pont 5 árnyalat 100 lpi 3 3 pont 10 árnyalat 300 dpi 60 lpi 5 5 pont 26 árnyalat

40 Nyomtatás/Tulajdonságok/ Minség/Részletek (PCL) A nyomtatók k beáll llításai 40

41 Csak PostScript üzemmódban mködik 41

42 A raszterrács beáll llítása 30 lpi kör (45 ) kereszt (45 ) vonal (0 ) vonal (45 ) vonal (90 )

43 4. Szövegszerkeszt vegszerkesztés Esztétikai nevelés, igényesség! 43

44 Vírus: szövegszerkesztés = a Word használata Talpas (serif) és talp nélküli (sans( serif) betk Szóközök, tabulátorok (ECDL!) Szöveget a táblázatok oszlopaiban balra zárunk! Számozás zárása jobbra! ( ( Word) Nem emelünk ki aláhúzással! (Félkövéren is csak szótárban, lexikonban, tankönyvben.) Tipográfiai alapismeretek abcdefgmr abcdefgmr (újságok, tankönyvek!) 44

45 A szóköz ( ( szünet net) használata Az írásjel tapad az eltte lévl szóhoz, de utána szóköz z következik!!! k Kivételek: kezd zárójel, kezd idézjel, kezd hármaspont (eltt ttük k van, utánuk nincs szóköz), z), kötjel (egyik oldalán n sincs szóköz), z), gondolatjel (személynévp vpárok,, számjegyek között: k egyik oldalán n sincs szóköz,, ill. negyed szóköz!), gondolatjel (más s esetben mindkét t oldalán n van szóköz), z), két írásjel egymás s után: pl.: pl.:, ( stb.).. 45

46 A gondolatjel használata Gondolatjel: (Ctrl + num. ) egy mondatba beszúrt gondolat elkülönítésére (eltte, utána szóköz!) z!), párbeszéd, a bekezdés s kezdetén n (utána szóköz) z), felsorolások sok elején n (utána szóköz) z), évszámok, oldalszámok, római r számok közöttk ( , 49, oldal, I IV) I IV), számtartom mtartományok számért rtékei közé, k szerzpáros ros nevénél, nemzetek, tantárgyak közék (Kiss Kov Kovács, németn met magyar magyar szótár, matematika fizika szakos), negatív v számok eljele ( 10( C) C). 46

47 A kötjel k használata (-)( szóö óösszetételek telek felsorolásánál l (pl. képzk pz- és s iparmvészet, bettípus és -méret) nem tartományt jelöl számokn moknál l (pl esetben) szóö óösszetételekben telekben (pl. egy-két, ejnye-bejnye bejnye) hosszú összetett szavakban (pl. könyvritkask nyvritkaság-gyjtemény) ketts s családi és s földrajzi f nevekben (pl. Holt-Tisza) az -e kérdszócska kapcsolásánál kétezernél l nagyobb, betvel kiírt számok tagolásánál mássalhangzó torlódáskor (pl. sakk-kör) idegen nevek toldalékol kolásánál, l, ha az írás s nem egyezik a kiejtéssel (pl. Glasgow-ba ba) Windows-nak nak (?), Windows-zal (?) 47

48 Egyéb szabályok Hosszú gondolatjel/nagykötjel ( ): a magyarban nem használjuk (tipográfiai szabály!) MaHeSZa 263.? nagyon ronda, könyvekben nem figyelhet meg! Szorzásjel: (nem a kis x!). A százal zalékjel tapad a számhoz: 25%, 7%-kal, 32%-át. Drájv, flopi (MTA) 48

49 5. Weblapok készk szítésese 49

50 Mi is az az Internet? Nem mködik m az Internet.!!! szeretnénk nk internetezni! Internet web!!! Internet: világméret hálózat, különböz szolgáltat ltatásokkal (web,, , e hálózati h hírek, h FTP! freeweb, on-line kommunikáci ció stb.) 50

51 Windows IIS Fiskolás szakdolgozat: program fájlátvitelre! Egyetemi oktató: nem tud átküldeni egy nagy fájlt! Webszerver: c:\inetpub\wwwroot 51

52 Az IIS webszervere webhelyek webalkalmazások webhely: önálló DNS-névvel (illetve IP-címmel címmel) és portszámmal azonosított mappa webalkalmazás: : a webhely egy mappája önálló beállítá- sokkal (default fájl, hozzáférési/futtatási jogok, alkalmazásvédelem, global.asa fájl stb. rendszergazda)

53 A webhely szerkezete 53

54 Webhelyek és webalkalmazások Webhely: :// ( Webalkalmazások (alwebhelyek): ( (/default.htm default.htm) 54

55

56 internet vagy Internet Akadémiai szótár: nagy I-vel I írjuk, ha a szervezetet jelöli li..???? Internet: a világh gháló (tulajdon)neve. Több T világh gháló is létezik l (péld ldául nem nyilvános nos hálózatok). h internet: TCP/IP protokollra épül hálózat (akár r LAN is lehet) intranet: internet + lokális Internet-szolg szolgáltatások (pl. web,, e mail). extranet: megfelel jogok birtokában ban kívülrl l elérhet rhet intranet. 56

57 WWW vagy nem WWW? Árulja már m r el nekem valaki, hogy mikor kell kiírni a www-t, és s mikor nem kell kiírni rni!!! Informatika szakos kollégák k lehagyják! A DNS-név v részei: r a gép g p neve+{altartom altartomány}+tartomány+ftartomány Kivétel: a DNS-szerveren beáll llítható (péld ldául ) e A www-t nem szabad lehagyni!!! (például mozilla.fsf.hu!)

58 !! " 58

59 A DNS-vil világ hu bme com gov edu mil jp sch sulinet balu zmgzeg at gamow albireo dfmk www 59

60 Kiegészítések az Interneten kiegészítések a fejezetekhez táblázatok a programok kezeléséhez képfájlok a grafika fejezethez Eladás: Tankönyvszerzink, Informatika 9. 60

61 Fontos információk Informatika Informatika 9. Raktári szám: Szóbeli tételjavaslatok Rsz Irány az ECDL Rsz Érettségire felkészít fgy. Rsz Megoldások az Interneten! Angol webes verseny az interneten a tankönvkiad nvkiadó honlapján 61