Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése

Átírás

1 Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat Kötelező szakmai továbbképzés berendezéseinek tervezése

2 1. Bevezetés, legfontosabb előírások, építészeti követelmények, nyomvonalak kialakítása (45 perc) 2. Csoport besorolás menete, higiéniai és a villamos rendszerek, világítási hálózatok (45 perc) 3. Energiaellátás kialakítása (45 perc) berendezéseinek tervezése 2

3 4. Áramütés elleni védelem (45 perc) 5. Gyengeáramú rendszerek (45 perc) 6. Mérések, vizsgálatok, tervezési dokumentumok (45 perc) berendezéseinek tervezése 3

4 Bevezetés, legfontosabb előírások Európai Parlament és a Tanács jogi aktusai: Rendelet: általánosan kötelező, amely az EU egész területén teljes egészében alkalmazandó Irányelv (direktíva): kötelezően elérendő cél, nem általánosan, csak a nemzeti kormányok számára kötelező, mivel határidőre be kell építeniük a nemzeti jogrendbe Határozat: csak a címzettjeit (szervezeteket, tagállamokat) kötelezi Ajánlás: nem kötelező Vélemény: nem kötelező berendezéseinek tervezése 4

5 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI): az 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel együtt lépett hatályba, évente felülvizsgálatra kerül. Az OTSZ-ben szereplő követelményrendszer kialakítására ad útmutatást. Alkalmazása önkéntes. Alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul. berendezéseinek tervezése 5

6 Védelmi cél: az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérése A teljesítés megvalósul: - Az OTSZ előírásainak teljesítésével - A vonatkozó műszaki követelmények (szabványok, vonatkozó előírások) kielégítésével - Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek teljesítésével - A fentiektől eltérő megoldások (OTSZ 3 (1) kivételével) alkalmazásával, amely igazolt biztonsági szintet jelent A TvMI és módosításai a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ( honlapján ingyenesen megtekinthetőek és letölthetőek. A TvMI tartalmának módosítása nélkül terjeszthető, sokszorosítható. berendezéseinek tervezése 6

7 A szabvány közmegegyezéssel elfogadott műszaki dokumentum, amelynek révén általánosan elismert megoldás érhető el. A szabvány alkalmazása a törvény alapján önkéntes. Önként vállalt alkalmazás esetén betartása változtatás nélkül és maradéktalanul kötelező! Műszaki tartalmú jogszabály szabványhivatkozása esetén a szabvány alkalmazása teljesíti a jogszabály követelményeit. Műszaki jellegű EU jogszabályhoz harmonizált szabvány alkalmazása teljesíti az EU és annak megfelelő magyar jogszabály követelményeit. A szabvány be nem tartása esetén szükséges az abban megkövetelt biztonsági szint teljesítésének igazolása, DE NEM UTÓLAG! berendezéseinek tervezése 7

8 Az új szabvány én váltotta fel a korábbit. Az MSZ 2040 és az MSZ HD között van átjárás, de szemléletbeli különbségek vannak: - nem az egészségügyi létesítmény, hanem az egyes gyógyászati helyiségek villamos berendezéseinek kialakítását szabályozza - a gyógyászati helyiségek ugyanúgy 3 csoportra vannak felosztva, de a csoportba sorolás szempontjai nem azonosak - az MSZ 2040 különféle hálózatfajtákat különböztet meg, (elektromedikai, röntgen, általános célú, biztonsági) ezeket az MSZ HD ben nem találjuk meg - korábban nem szereplő helyiségekkel is foglalkozik berendezéseinek tervezése 8

9 Mindkét szabvány lényegi részét adják az áramellátás folyamatosságának követelményei, és az áramütés elleni védelem. Mindkét szabványban szó van az elektromágneses zavartatásról, a tűz- és robbanás elleni védelemről, valamint a villamos berendezések dokumentációiról től magyar nyelven is elérhető berendezéseinek tervezése 9

10 Hatálya kiterjed (tulajdonosi viszonytól függetlenül): - kórházakra, klinikákra; - szanatóriumokra, egészségklinikákra; - olyan öregotthonra, ápolási otthonra, ahol a bentlakók orvosi ápolást kapnak; - gyógyászati központokra; - járóbeteg-klinikákra (az egynapos sebészet is!); - baleseti ellátóhelyekre; - egyéb járóbeteg-intézményekre (ipari, sport és egyéb intézmények); - orvosi és fogorvosi rendelőkre; berendezéseinek tervezése 10

11 - egészségügyi központokra és az egészségügyi létesítmények gyógyászati helyiségeire; - kozmetikai célú helyiségekre; - orvosi kutatóhelyekre; Az állatgyógyászati helyeken (állatkórház, rendelő) a szabvány alkalmazása javasolt Szükséges lehet a meglévő villamos hálózat módosítása az új szabvánnyal összhangban, ha változás áll be a gyógyászati hely funkciójában. Erről az orvostechnológiai tervből kell információt kapnunk. berendezéseinek tervezése 11

12 A szabvány az MSZ HD sorozat része. Számozása nem folytonos, hanem a sorozat alapszabványainak szakaszszámaira utal: az első három számjegy mindig a jelen szabvány száma: 710, az ezt követő három számjegy a sorozat, azaz a szabvány főfejezetének száma, amely a módosított követelményt tartalmazza, az ezt követő számok is az eredeti követelmény számai, majd ponttal van elválasztva a jelen szabvány százassal kezdődő, saját elkülönítő számozása. berendezéseinek tervezése 12

13 A szabvány harmonizációs dokumentum, amely annyiban különbözik az EN jelű szabványtól, hogy megenged nemzeti eltéréseket. Az egyes tagállamok általánostól eltérő követelményei a ZA függelékben találhatók. A szabvány a gyógyászati helyek biztonsági követelményeivel, az áramütés elleni védelemmel, a hibavédelemmel (közvetett érintés elleni védelemmel), a villamos szerkezetek kiválasztásával, elhelyezésével és szerelésével foglakozik és követelményeket határoz meg gyógyászati helyek villamos energiával történő ellátásának folyamatosságát illetően. berendezéseinek tervezése 13

14 Az MSZ HD felépítése (a sorszámok nem azonosak a szabvány sorszámaival): 1. Alkalmazási terület 2. Hivatkozott szabványok és előírások 3. Terminológia 4. A helyiségek besorolása (a gyógyászati villamos készülékek használata és az áramellátás biztonsága szempontjából) 5. Az áramütés elleni védelem követelményei 6. A hőhatás elleni védelem 7. Feszültség és elektromágneses zavarok 8. Villamos szerkezetek és berendezések létesítése, szerelésük 9. Biztonsági berendezések 9.1. Tápforrások 9.2. Tartalékvilágítás biztonsági világítás 10. Ellenőrzés 11. Mellékletek - Gyógyászati helyek besorolása és csoportba sorolása - Különleges nemzeti feltételek berendezéseinek tervezése 14

15 Csoportokba sorolja a gyógyászati helyeket egyidejűleg két szempontot vizsgálva: attól függően, hogy az ott használt villamos gyógyászati készülékek milyen módon kerülnek kapcsolatba a pácienssel, és a villamos energia ellátás megszakadása veszélyt jelenthet e a páciens számára. A követelmények meghatározásánál döntő szerepe van a gyógyászati villamos készülékeket kiválasztó, az alkalmazási helyeket, az ott folytatandó tevékenységeket meghatározó orvostechnológusnak. A villamos tervező feladata a készülékek és a tevékenységek villamos feltételeinek megoldása. berendezéseinek tervezése 15

16 A tervezéshez, kivitelezéshez, üzemeltetéshez feltétlenül szükséges az alábbiak ismerete (nem fontossági sorrendben): 96/2003.(VII.15.) Korm. r. az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 60/2003.(X.20.) ESZCSM az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 2/2004.(XI.17.) EüM az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről berendezéseinek tervezése 16

17 54/2014.(XII.5.) BM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ 5.0) 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről MSZ 447:2009 Csatlakoztatás kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra MSZ EN 50171:2001 Központi energiaellátó rendszerek MSZ EN 61140:2016 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok berendezéseinek tervezése 17

18 MSZ EN 61140:2002/A1:2007 MSZ EN 50172:2005 Biztonsági világítási rendszerek MSZ EN :2012 Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1.rész: Belső téri munkahelyek MSZ EN 1838:2014 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás ΜSZ ΗD :2018 Biztonság. Áramütés elleni védelem MSZ HD :2015 Biztonság. Hőhatások elleni védelem MSZ HD :2010 Biztonság. Túláramvédelem berendezéseinek tervezése 18

19 MSZ HD :2011 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek MSZ HD :2011/A11:2018 ΜSZ ΗD :2012 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések és védővezetők MSZ HD :2011/A11:2018 MSZ HD :2010 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Biztonsági berendezések MSZ HD :2010/A11:2013 MSZ HD :2010/A12:2018 MSZ HD :2010 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek fejezet: Kisfeszültségű áramfejlesztők berendezéseinek tervezése 19

20 MSZ HD :2017 Ellenőrzés MSZ HD :2007 Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal MSZ HD :2007/A11:2012 MSZ HD :2007/A12:2018 MSZ HD :2011 Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Úszómedencék és szökőkutak MSZ HD :2010 Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Kezelési vagy karbantartási folyosók MSZ HD :2009/A11:2018 berendezéseinek tervezése 20

21 MSZ EN :2009 Szünetmentes energiaellátó rendszerek (UPS). 1. rész: UPS általános és biztonsági követelményei MSZ EN :2008/A1:2013 TvMI 1.2: Tűzterjedés elleni védelem TvMI 7.3: Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat [40/2017. (XII. 4.) NGM] A Magyar Mérnöki Kamara kiadványai (orvostechnológiai alapismeretek I-II., Tervezési segédlet az 1/2012 EMMI rendelethez, Gép-műszer tervezési segédlet, orvostechnológiai műszaki terv tartalma stb.) Egészségügyi Minisztérium kiadványai (A kórház, mint műszaki létesítmény) berendezéseinek tervezése 21

22 Építészeti követelmények Az építészeti kialakítás alapvetően meghatározza a villamosenergia-ellátás kialakításának módját. - pavilon rendszerű kórház 19. és 20. századra jellemző, több különálló épületből áll, közöttük alapvetően nem volt összeköttetés az elkülöníthetőség miatt, később összekötő folyosók létesültek - tömbkórház 20. század közepén alakult ki, egyetlen épülettömbben helyezkedik el, lehet T-, Y-, H- és I- alakú berendezéseinek tervezése 22

23 - hotelkórház a betegeket külön épületben, a hotelszárnyban helyezik el. Magassága a 6-8 emeletet is elérheti. A központi diagnosztikai egységeket, a központi műtőblokkokat, a központi intenzív osztályt, a központi sterilezőt szintén külön, a hotelszárnynál alacsonyabb (3-4 emelet magas) épületrészben helyezik el, a két épületrészt zárt folyosóval kötik össze, a két épületrész T betűformát alkot. A kiszolgáló műszaki egységek (energiaközpont, konyhaüzem, mosoda, raktárak stb.) különálló épületekben helyezkednek el, de valamilyen zárt összeköttetésben vannak a hotelszárnyat is magába foglaló épülettömbbel. Az 1950-es évek utáni évtizedekben terjedt el. berendezéseinek tervezése 23

24 - strukturált vagy tömbösített hotelkórház nagyméretű, tágas fogadóépülethez hosszú folyosón keresztül csatlakoznak egyik oldalról a központi orvosi egységek épületszárnyanként, a másik oldalon pedig a betegosztályok, szintén több épületszárnyban, de a hotelszárnyhoz képest alacsonyabb (2-4 emeletes) kivitelben. Az 1980-as évektől kezdve alakult ki, elsősorban Nyugat- Európában. berendezéseinek tervezése 24

25 Tapasztalati adatok alapján az összes nettó alapterület kb. 10 %-a szükséges a gépészeti és a villamos helyiségek számára, ezt kell felosztani a szakágak között. A villamos helyiségek tervezése során a létesítési és üzemeltetési szempontokon felül az OTSZ-ben meghatározott tűzvédelmi előírásoknak is meg kell felelni. A feladat: tűz esetén a kiürítéshez és a tűzoltósági beavatkozáshoz szükséges rendszerek meghatározott ideig üzemeljenek, és az orvostechnológus által megjelölt hálózatok is működőképesek maradjanak mindaddig, amíg az előkészítéssel, vagy előkészítéssel sem menthető páciensek biztonságba helyezhetőek. berendezéseinek tervezése 25

26 A műtőket vagy a központi műtői területeket a technológiailag hozzá kapcsolódó gépészeti, villamos és orvostechnológiai helyiségekkel együtt önálló tűzszakaszban kell elhelyezni úgy, hogy a hő-, és villamosenergia-ellátás a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely egyéb rendszerének működőképessége a szomszédos tűzszakaszok tüze esetén is biztosított legyen - a funkció tartására való törekvés a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletben jelent meg először. berendezéseinek tervezése 26

27 Villamos tervezői feladat a funkciótartó hálózat kiépítésén felül annak biztosítása is, hogy a hálózat a szabványban meghatározott átkapcsolási időn belül, meghatározott időtartamra villamos energiával legyen ellátva. A szükséges működési idő az orvostechnológia, az építészeti kialakítás a tűzvédelmi tervfejezet szerint. A fentiek az intenzív terápiás osztályokra is érvényesek. Ügyelni kell arra, hogy a tápellátást, elosztást biztosító helyiségek határoló szerkezetei megfelelő tűzállósági teljesítménnyel létesüljenek, és ezen helyiségekhez csatlakozó, keresztező gépészeti, villamos rendszerekben tűzgátló lezárás létesüljön. berendezéseinek tervezése 27

28 Az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni: - a transzformátor helyiségeket, - a villamos kapcsoló helyiségeket és a biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiséget, - a tűzivíz ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyút tartalmazó helyiséget, - a kórházak üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó helyiségeket A kórházak intenzív részlegét és az elkülönítést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt külön tűzszakaszként kell kialakítani. berendezéseinek tervezése 28

29 A gyakorlatban az átalakító, áramfejlesztő és elosztó berendezések energiaközpontban kapnak helyet, ezt célszerű a létesítmény terhelési súlypontjában elhelyezni. Fokozottan ügyelni kell az üzemeltetés/karbantartás során fellépő káros hatások elleni védekezésre (pl. zaj, rezgés, kipufogógázok stb.). berendezéseinek tervezése 29

30 Villamos helyiségek minimális alapterülete (tájékoztatás): - 1,6MVA transzformátor kamrája 14m 2 - áramszolgáltatói kezelésű KÖF kapcsoló helyiség: 14m 2 - fogyasztói kezelésű KÖF kapcsoló helyiség: 10m 2 - általános villamos energia-ellátás főelosztó helyisége: 20m 2 - biztonsági villamos energia-ellátás főelosztó helyisége: 20m 2-2db max. 800kVA aggregátor helyisége: 80m 2 - biztonsági villamosenergia-ellátás 160kVA központi akkumulátortelep helyisége: 15m 2 berendezéseinek tervezése 30

31 Nyomvonalak kialakítása Az OTSZ 27. -a foglalkozik a villamos átvezetésekkel az épületszerkezeteken: - vízszintes átvezetés - függőleges átvezetés Vízszintes átvezetés: az átvezetésnek olyannak kell lennie, hogy az adott építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítmény követelmény időtartamáig meggátolja a tűz terjedését. A függőleges átvezetés: a korábbi OTSZ-hez képest további változások. berendezéseinek tervezése 31

32 377. (1) Kétszintesnél magasabb épületekben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelőaknákat úgy kell kialakítani, hogy az aknákat szintenként, a födémek vonalában a födémre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szerkezettel kell megszakítani, és az azon átvezetett épületgépészeti és épületvillamossági vezetékeket a vonatkozó tűzállósági határértéknek megfelelő tűzgátló tömítéssel kell ellátni. (2) Ha az aknák az adott épület tűzállósági fokozatának megfelelő tűzvédelmi jellemzőjű tűzgátló szerkezetekkel körülhatároltak, az (1) bekezdésben szereplő, födémek síkjában lévő megszakítások elhagyhatók. Ekkor a tűzgátló kivitelű aknafalakat áttörő épületgépészeti és épületvillamossági vezetékek áttörésein a tűz átterjedését arra minősített műszaki megoldással kell megakadályozni, a légtechnikai vezetékeket pedig tűzgátló csappantyúval kell ellátni. (3) Az aknákban szerelőnyílás szintenként csak az akna egyik oldalán létesíthető, abban az esetben, ha az aknafal és aknaajtó tűzvédelmi jellemzői eltérnek (1) Közösségi vagy legalább középmagas épületben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelvényeket, vezetékeket függőlegesen szerelőaknában kell vezetni. (2) A lakó, ipari, mezőgazdasági és tároló épületek esetében az egyes építményszintek között és az A - B tűzveszélyességi osztályú helyiségekben a határoló szerkezeteken (falakon, födémeken) átvezető szellőző vezetéket és egyéb, B-F tűzvédelmi osztályú vagy szigetelésű vezetékeket (ejtővezetékek, villamos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind csoportos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minősítésű szerkezettel kell határolni a födém- és falátvezetések egyidejű tűzgátló tömítése mellett. berendezéseinek tervezése 32

33 A hatályos OTSZ a KK és az MK kockázati osztályba tartozó építményeknél írja elő az aknában vezetést. A KK kockázati osztályba sorolt épületnél a villamos és gépészeti vezetékek közös aknában is elhelyezhetők, míg a MK kockázati osztályba soroltak esetén külön akna használandó. Az egészségügyi létesítményekben minden esetben önálló akna alkalmazása célszerű annak ellenére, hogy az egyes szinteket összekötő villamos felszálló vezetékekre a NAK és AK kockázati besorolású építményeknél nincs előírás villamos akna létesítésére. Így a kábelek akár falon kívül, vagy falhoronyban is vezethetők. Az akna falszerkezetének és lezárásának követelményét az emeletközi födémekre vonatkozó tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartama határozza meg, míg az aknákon biztosítandó nyílászáróra vonatkozó követelmény egy másik táblázatból állapítható meg. berendezéseinek tervezése 33

34 A villamos vezetékrendszereknek teljes hosszukban hozzáférhetőnek kell lenniük, ezért annak megfelelően kell megválasztani a kezelőnyílás méretét. Abban az esetben, ha menekülésre igénybevett folyosóra nyílik a villamos helyiség, vagy falifülke, akna kezelőnyílás ajtaja, akkor az ajtónak az építmény kockázati besorolásának és a falburkolatnak megfelelő tűzállósági teljesítménnyel kell rendelkeznie. berendezéseinek tervezése 34

35 Az épületekben jelentős vízszintes villamos vezetékrendszereket is létesítünk, jellemzően a menekülésre igénybevett utak felett elhelyezve. A TvMI B melléklete (nem kötelező érvényű) foglalkozik a vezetékrendszerek elhelyezésével: berendezéseinek tervezése 35

36 berendezéseinek tervezése 36

37 Az egyes előírások között sajnos ellentmondások is vannak: Az MSZ HD :2015 szerint a kijárati utakon vezethetőek bizonyos feltételek mellett kábelek, összesített keresztmetszettől függetlenül, az alábbi, ezen feltételek fennállása esetén: - a kábelek köpenyes kivitelűek legyenek (manapság teljesül) - lángterjedést gátló kábelek, védőcsövek, szerelési anyagok használata (egyesével, vagy kötegben vezetett, FÜGGŐLEGES lángterjedési vizsgálatoknak való megfelelés) - az MSZ EN nak megfelelő füstkibocsátású kábelek alkalmazása (halogénmentes kábelek, erre az OTSZ-ben is van már példa: a közúti alagutaknál) berendezéseinek tervezése 37

38 Sajnos a függőleges lángterjedés vizsgálati szabványa sem életszerű, ugyanis a legenyhébb A ketegória esetén 7l/m éghető anyagmennyiséggel vizsgálják a kábelköteget. Tájékoztatásul: 6db 5x70mm2 keresztmetszetű kábel vezethető egy kötegben, anélkül, hogy a megengedhető 7l/m éghető szigetelőanyag mennyiségét átlépnénk. berendezéseinek tervezése 38

39 az 1. rész VÉGE SZÜNET berendezéseinek tervezése 39

40 Csoport besorolás menete A tervezés megkezdése előtt a villamos tervező rendelkezésére kell bocsátani a helyiségek csoport besorolását, ennek elkészítése nem villamos, hanem orvostechnológiai feladat. A csoportbesorolás során mindig a páciens biztonságát kell szem előtt tartani, ezért kétség esetén mindig a magasabb biztonsági szintet jelentő csoportot kell választani. Az egyes rendszerek kialakítását (áramütés elleni védelem módja, energiaellátás biztonsága, nyomvonalak kilalakítása) a csoportbesorolás alapvetően befolyásolja, így a tervezési munka csak az adatszolgáltatás birtokában kezdhető meg. berendezéseinek tervezése 40

41 berendezéseinek tervezése 41

42 berendezéseinek tervezése 42

43 Az MSZ 2040 ugyanúgy három főcsoportba sorolta a helyiségeket. Ez továbbra is megmaradt az alábbiak szerint: 0. csoportba sorolt az a gyógyászati hely, ahol páciensrészt nem használnak, és ahol az energiaellátás kimaradása (hibája) nem okoz életveszélyt (nem tartózkodik rendszeresen élő páciens, vagy csak várakozás, tájékozódás céljából van ott) 1. csoportba sorolt az a gyógyászati hely, ahol az energiaellátás kimaradása nem veszélyezteti a pácienst, és ahol a villamos berendezést a következőképpen alkalmazzák: - külsőleg; - a páciens bármely belső részébe behatolva, a 2. csoportba soroltakon kívül. Egyetlen készülék szándékolt (de akár nem is rendszeres) jelenléte is már átsorolja a helyiséget az 1. csoportba. (pl. kórtermek, fogászati rendelők stb.). berendezéseinek tervezése 43

44 2. csoportba sorolt az a gyógyászati hely, ahol a villamos berendezést a következőképpen alkalmazzák: - intrakardiális beavatkozás; vagy - létfontosságú kezelések vagy műtétek, ahol a villamosenergiaellátás kimaradása (hibája) veszélyezteti a páciens biztonságát berendezéseinek tervezése 44

45 Higiénia és a villamos rendszerek A betegek által látogatott gyógyászati helyiségekben a rendszeres takarítás, fertőtlenítés döntő fontosságú. A gyógyászati helyiségekben történő időszakos fertőtlenítés technológiájához hozzá tartozik, egy un. záró fertőtlenítés, mely azt jelenti, hogy minden felületre (elektromos berendezésekre és készülékekre is) fertőtlenítő szert permeteznek, melyet a felületen hagynak megszáradni. A villamos szerkezetek kiválasztásánál és telepítésnél figyelembe kell venni a vegyszerek korrozív hatását, a nedvességet és a mechanikai behatásokat. Az erős-, és a gyengeáramú szerelvényeknek emiatt legalább IP44 védettségűeknek kell lenniük, melyeket a falburkolat síkjába kell besüllyeszteni. A falon kívüli egységek telepítését célszerű elkerülni, mivel azok szakszerű tisztítása gyakorlatilag kivitelezhetetlen. berendezéseinek tervezése 45

46 Világítási hálózatok Az általános világítás kialakítása az MSZ EN szabvány szerint történik. - kórtermek általános célú, olvasó- kezelő-vizsgáló és éjszakai ügyeleti világítása; - gyógyászati általános és speciális vizsgáló helyiségek, műtők, képalkotó diagnosztika céljára szolgáló helyiségek világítása; - dialízisre szolgáló helyiségek világítása, Lényeges a fényforrások megfelelő színhőmérsékletének kiválasztása, káprázáskorlátozás (fekvő betegek). Fényáram szabályozás Lámpatestek tisztasági követelményei berendezéseinek tervezése 46

47 A biztonsági világítás tekintetében az OTSZ, az MSZ EN 1838 és az MSZ EN ben meghatározott követelmények a mérvadóak. Az 1. és 2. csoportba tartozó gyógyászati helyeken legalább két különböző betáplálásról kell gondoskodni. A két betáplálás egyikét a biztonsági villamosenergia-ellátó rendszerhez kell csatlakoztatni. A menekülési útvonalakon a lámpatesteket a biztonsági berendezések tápforrásához kell csatlakoztatni. Kórházakon kívüli intézményekben (pl. orvosi, fogorvosi rendelőkben), ahol 1. csoportba sorolt gyógyászati hely található, az egyedi akkumulátoros tartalékvilágítás gazdaságos megoldást jelenthet. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyáltalán nem szükséges biztonsági táplálás, ha a táplálás kiesése nem okoz veszélyt az eljárás befejezésében, vagy a helyiség kiürítésében. berendezéseinek tervezése 47

48 A hálózati villamosenergia-ellátás hibája esetén, a biztonsági berendezések átkapcsolási ideje nem haladhatja meg a 15 s-ot. A szükséges minimális megvilágítást biztosítani kell a következő helyiségekben: - olyan helyiségekben, ahol a biztonsági áramfejlesztő berendezések kapcsoló- és vezérlőkészülékének főelosztói, valamint a normál táplálás- és a biztonsági táplálás főelosztói vannak; - az alapvető szolgáltatásokra szánt helyiségekben. Minden ilyen helyiségben legalább egy lámpatestet a biztonsági táplálásról kell táplálni; - a központi tűzjelző és megfigyelő rendszerek helyiségeiben; berendezéseinek tervezése 48

49 - az 1. csoport gyógyászati helyeiben. Minden szobában legalább egy lámpatestet a biztonsági táplálásról kell táplálni; - a 2. csoport gyógyászati helyeiben. Minden szobában a megvilágítás legalább 50 %-át a biztonsági hálózatokról kell táplálni; - az OTSZ-ben és az MSZ 1838 szabványban meghatározott helyiségekben. Ha olyan védelem van, amely a tápellátást megszakítja, akkor a világítási áramkört úgy kell kialakítani, hogy a védelmi készülék ne szakítsa meg a helyiség, vagy a menekülési útvonal minden világítási áramkörét. berendezéseinek tervezése 49

50 a 2. rész VÉGE SZÜNET berendezéseinek tervezése 50

51 Energiaellátás kialakítása Csatlakozás KIF illetve KÖF hálózatról A villamos hálózatok tervezésénél figyelembe kell venni a következő szempontokat: funkciónak való megfelelőség; közegészségügyi követelmények; moduláris rendszer; tartósság; gazdaságos üzemelés; alacsony összegű karbantarthatóság; tűzrendészeti követelmények berendezéseinek tervezése 51

52 A beépítendő berendezések, hálózatok kiválasztása során a gazdaságossági vizsgálatot nem kizárólag a beruházási összegre vetítve kell készíteni, hanem az üzemelési költségek figyelembe vétele is szükséges. A villamos hálózat megfelelő méretezése rendkívül fontos, mivel a gyógyászati létesítmények nagy része az év minden napján, megszakítás nélkül üzemel, így utólagos átalakítás nem, vagy csak igen nagy költséggel valósítható meg. A tervezés során a gyógyászati villamos berendezések egyidejű teljesítményigényét az orvostechnológus tervezőtől, a gépészeti berendezések egyidejű teljesítményigényét pedig a gépész tervezőtől be kell szerezni. A bővítési lehetőség érdekében a fővezetéki kábelrendszert, valamint az elosztókat 20% tartalékkal javasolt tervezni. berendezéseinek tervezése 52

53 Azt, hogy melyik esetben célszerűbb KÖF, vagy a KIF hálózatról való vételezés, mindig a létesítés és a villamos energia díjából meghatározott költségek alapján, egyedileg kell elbírálni. A gyakorlatban 700kW csatlakozási érték felett a létesítmények KÖF hálózatról vételeznek, saját tulajdonú transzformátor állomással. A közcélú hálózaton alkalmazott érintésvédelem TN-C-rendszer (négyvezetős). Az egyes épületek között megengedett a TN-Chálózat kialakítása, azonban a gyógyászati helyek és egészségügyi épületek főelosztó berendezéseitől kezdődően kizárólag TN-S-rendszer (ötvezetős) alkalmazható. Gyakori, hogy az orvosi, fogorvosi rendelőket más rendeltetésű (lakóház, irodaház stb.) épületben alakítják ki. Többcélú épületben a fogyasztásmérőtől kell kiépíteni a TN-S-rendszert a gyógyászati helyiségig. berendezéseinek tervezése 53

54 Ha a létesítmény saját vagy áramszolgáltatói tulajdonú transzformátorról üzemel, az egyes épületek között megengedett a TN-C-hálózat kialakítása, azonban az épületek főelosztó berendezéseitől kezdődően kizárólag TN-S-rendszer alkalmazható. Az MSZ HD :2011 szabvány ajánlása szerint a hálózat táppontja és bármelyik terhelési pont között a feszültségesés értéke állandósult állapotban ne haladja meg a következõ értékeket: berendezéseinek tervezése 54

55 Kábelnyomvonalak kialakítása Újdonság, hogy a 2. csoportba tartozó helyen kizárólag e helyen lévő szerkezetek és azok tartozékainak ellátására szolgáló vezetékrendszert lehet létesíteni, idegen kábeleket nem! A transzformátor illetve a biztonsági tápforrás és a főelosztó(k) közötti összekötést rövid, és földzárlatbiztos kivitelben kell kialakítani, minimalizálva az energiaellátás teljes kiesésének lehetőségét. berendezéseinek tervezése 55

56 Gyógyászati hely(iség)ek és a biztonsági ellátás kapcsolata Az OTSZ-ben meghatározott esetekben a tűzeseti fogyasztók tápellátására biztonsági tápforrás létesítendő. A közüzemi villamos hálózat biztonsági tápforrásként alkalmazható abban az esetben, ha az egyes tápforrásokat képező betáplálásoknak csak 120kV-os vagy nagyobb feszültségű állomások középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk (kettős biztonságú betáplálás). Az MSZ HD szabvány sem engedi meg az 1. és 2. csoportba tartozó biztonsági tápforrások céljára második hálózati betáplálást használni az általános célú villamosenergiahálózatról. A biztonsági tápforrás ennek megfelelően akkumulátor teleppel, illetve aggregátorral biztosítandó! berendezéseinek tervezése 56

57 Az új szabvány csupán az ellátásbiztonság fokozati csoportba sorolásával és az egyes csoportok követelményeivel foglalkozik. Hogy hová, milyen fokozat választása szükséges, az orvostechnológus tervezőre bízza, és csak a B tájékoztató mellékletben tesz javaslatot. Az egészségügyi létesítmény egészének biztonságtechnikai kialakítása, a biztonság követelményeinek meghatározása kikerül a villamos tervező feladatköréből. A villamos tervező feladata, hogy meghatározza a villamos berendezés kialakításának azon módját, amely alkalmas a más tervezők (pl. orvostechnológus tervező) által megadott követelmények teljesítésére. berendezéseinek tervezése 57

58 A tájékoztató jellegű B melléklet példákat ad gyógyászati helyekre a csoportba sorolásukkal együtt, megadja a hozzájuk tartozó biztonsági táplálásra történő átkapcsolási időket is ( 0,5 s és >0,5 s 15 s). A 2. csoportba sorolt gyógyászati helyeken külön elosztó berendezést kell létesíteni az általános és a biztonsági villamosenergia-ellátás számára. A 2. csoportú gyógyászati helyek elosztóit a 2. csoportú gyógyászati helyek közvetlen közelében kell létesíteni, továbbá világosan beazonosíthatóknak kell lenniük. A szabványban ugyan ajánlás szinten szerepel az elosztók zárhatósága, az elosztók illetéktelen személyek elleni hozzáférését ennek ellenére biztosítani kell. berendezéseinek tervezése 58

59 A 2. csoportba sorolt gyógyászati helyeken előírás, hogy a táplálás egyszeres hibája esetén a gyógyászati helyet védeni kell az energiaellátás teljes kiesésétől az alábbi megoldások valamelyikével: - két független betáplálás; - körvezeték hálózat; - helyi kiegészítő tápegység (pl. műszerek, műtőlámpák); - több, 2. csoportba sorolt gyógyászati helyiséget ellátó közös kiegészítő tápegység berendezéseinek tervezése 59

60 Normál és biztonsági hálózatok felépítése, megkülönböztetése A gyógyászati helyek fontos fogyasztói számára előírás a normál energiaforrás mellett biztonsági villamos tápforrás létesítése automata forrásátkapcsolóval. A forrásátkapcsolót úgy kell kialakítani, hogy a tápforrások biztonságosan el legyenek választva egymástól. A fontos fogyasztók körét az MSZ HD adja meg (pl. tartalékvilágítás, tűzoltó szivattyúk, biztonsági felvonók, vészjelző rendszerek, kimenekítési rendszerek, hő- és füstelvezető rendszerek, CO riasztó készülékek, fontos orvosi rendszerek, orvosigáz-ellátó rendszerek). berendezéseinek tervezése 60

61 Nemzeti szabályozás hiányában külön főelosztó helyiséget kell biztosítani a normál hálózati ellátásnak, a biztonsági ellátásnak, és a központi akkumulátoros biztonsági ellátásnak. Azon fogyasztók, amelyek biztonsági tápforrásának átkapcsolási ideje kisebb vagy egyenlő 0,5 s, és legalább 3 órás biztonsági ellátást igényelnek: - műtőlámpák - azok a gyógyászati villamos készülékek (ME), amelyek a berendezés alkalmazásához nélkülözhetetlen fényforrást tartalmaznak, endoszkópok, és azok fontos tartozék berendezései, pl. monitorok - kritikus, életfenntartó gyógyászati villamos készülékek Az energiaellátásnak 0,5 s átkapcsolási időn belül helyre kell állnia. A biztonsági táplálású dugaszolóaljzatokat egyértelműen meg kell különböztetni a többitől. berendezéseinek tervezése 61

62 A tartalékvilágítást (biztonsági világítást) 15 s-on belül rendelkezésre álló, min. 24 órás áthidalási idővel rendelkező biztonsági áramforrásra kell csatlakoztatni, ha a feszültség a biztonsági főelosztóban egy vagy több fázisban a névleges érték 90%-a alá esik több, mint 3 s-ig. A 24 órás áthidalási idő 3 órára csökkenthető, ha a gyógyászati követelmények, a gyógyászati hely használati módja (beleértve a kezelést) ezt megengedi és az épület 3 óránál rövidebb idő alatt kiüríthető. Ez az MSZ EN 1838-nál szigorúbb követelmény mind az áthidalási idő, mind a fényforrás felfutásának tekintetében. berendezéseinek tervezése 62

63 Azon fogyasztók, amelyek átkapcsolási ideje nagyobb, mint 15 s: azok a berendezések, amelyek nem tartoznak az előző kettőbe, de szükségesek a kórház szolgáltatásainak fenntartásához (konyha, automata ajtók, nyomásfokozó szivattyúk, szennyvízszivattyúk, riasztórendszerek, hűtő/fűtőrendszerek, tájékoztató és betegfelvételi rendszerek, nem biztonsági felvonók) Megengedett automatikusan vagy kézzel átkapcsolni a biztonsági ellátásra, amely legalább 24 órás áthidalási idővel kell, hogy rendelkezzen. A 0. és 1. csoport helyiségeiben, pl. orvosi rendelőkben sok esetben csak a helyiségek, illetve a menekülési utak tartalékvilágítása szükséges, egyedi vagy központi akkumulátoros hálózattal kialakítva. Biztonsági ellátás kialakítása az 1. csoportba sorolt helyiségekben csak akkor szükséges, ha a tartalékvilágításon kívül egyéb fontos gyógyászati villamos készülék is üzemel! berendezéseinek tervezése 63

64 Biztonsági ellátás eszközei lehetnek: - akkumulátortelep - fixen telepített, a normál táplálástól független áramfejlesztő A normál táplálástól független kifejezés úgy értendő, hogy a aggregátort meghajtó egységnek függetlennek kell lennie az általános energiaellátástól, pl. dugattyús belsőégésű motor. A biztonsági ellátás kialakításakor fokozottan figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gyógyászati villamos készülékek villamos energia minőségére fokozottan érzékenyek. berendezéseinek tervezése 64

65 Egyszer használatos (nem tölthető) szárazelem, indítóakkumulátor használata biztonsági áramforrásként nem megengedett. Belsőégésű motorral működő aggregátor csak az ISO :2018 szerinti prime gép lehet. A biztonsági áramforrások rendelkezésre állását figyelni kell, és célszerűen a 24 órás felügyelet alatt álló diszpécserhelyiségben ki kell jelezni. A biztonsági tápforrásokat megfelelő helyen és oly módon kell elhelyezni, hogy csak szakképzett vagy kioktatott személyek (BA5 vagy BA4) számára legyenek hozzáférhetőek. berendezéseinek tervezése 65

66 Egy biztonsági tápforrás a biztonsági berendezések táplálásán kívül más célokra is használható, feltéve, hogy a rendelkezésre állása a biztonsági berendezések számára nem sérül. A más célokra használt áramkörben bekövetkező hiba nem okozhat zavart a biztonsági berendezések áramköreiben. berendezéseinek tervezése 66

67 Biztonsági ellátás kialakítása akkumulátorral A fontos orvosi rendszerek szünetmentes tápellátására, valamint a gyógyító munka, illetve a kiürítés biztosíthatóságának érdekében a gyógyászati létesítményekben akkumulátorokat alkalmazunk. A nagyobb gyógyászati létesítményekben épületenként kialakított, egy vagy több központi szünetmentes tápegységről (UPS) táplált rendszerek kerülnek kialakításra. A gyógyászati helyek fontos fogyasztói számára és az egyéb (pl. informatikai) fogyasztók számára különálló UPS berendezés kialakítása javasolt az eltérő követelmények és biztonsági szint miatt. berendezéseinek tervezése 67

68 Az UPS berendezés megfelelő kiválasztása, elhelyezése és a gyártói előírások szerinti üzemeltetése döntő fontosságú a biztonsági tápellátás üzembiztonságára nézve. A környezeti hőmérséklet tervezésének kiemelt jelentősége van, mivel az akkumulátor kapacitását, élettartamát 20 C hőmérséklet mellett garantálják a gyártók. Megbízható gyártótól származó, MSZ EN szabványnak megfelelő, hazai képviselettel és szerviz hálózattal, gyógyászati referenciákkal rendelkező berendezés és akkumulátor beépítése javasolt. berendezéseinek tervezése 68

69 Az alkalmazott UPS-rendszer a következő feltételeknek feleljen meg: - az akkumulátorok élettartama legalább 10 év legyen; - az akkumulátorok legalább 1000 töltés-kisütés ciklust biztosítsanak; - legfeljebb 6 óra újratöltési idő a névleges töltöttségi szintig; - töltési folyamat felügyelete, szabályozása; - egyen és váltóirányító felügyelete, hibajelzés; - legalább 20% kapacitás tartalék legyen; - a villamos készülékek teljesítmény felvételének, az orvostechnológus által meghatározott legkedvezőtlenebb üzemállapotra vonatkoztatva; - a csatlakozó villamos készülékek bekapcsolási áramlökéseinek, a legkedvezőtlenebb üzemállapotra vonatkoztatva; - a szükséges áthidalási idő megléte berendezéseinek tervezése 69

70 Az akkumulátortelep és az UPS között rövid,- és földzárlatbiztos kábelezést kell kialakítani. A szellőzés légmennyiségét amennyiben lehetséges, természetes szellőzéssel kell biztosítani, egyéb esetekben mesterséges szellőzéssel. Mivel a hidrogén számos anyagon átdiffundál, az akkumulátortelep felett elszívóernyő telepítésére lehet szükség. Ha az MSZ EN ben meghatározott szellőzés kiépítésre kerül az akkumulátor helyiségben, nem kell számolni robbanásveszéllyel. berendezéseinek tervezése 70

71 Biztonsági ellátás kialakítása áramfejlesztővel Benzinüzemű áramfejlesztő alkalmazása tűzvédelmi szempontok miatt nem megengedett. Belsőégésű motorral működő aggregátor csak az ISO :2018 szerinti prime gép lehet. Mivel az MSZ EN :2017 szabvány szerint a feszültség toleranciának -10% és +10% között kell lennie, a frekvencia névleges értékétől ±1Hz eltérés engedélyezett, ezért legalább az MSZ ISO :2018 szerinti G2 osztályú berendezést szabad csak alkalmazni. Nagyszámú IT-transzformátor, nagy teljesítményű motorok, nagy teljesítményű UPS alkalmazása esetén G4 osztályú áramfejlesztőre lehet szükség. Karterfűtéssel, hűtővíz melegen tartással biztosítani kell, hogy az aggregátor az előrt időhatáron belül a névleges terhelés felvételére alkalmas üzemállapotban a hálózatra csatlakozhasson. berendezéseinek tervezése 71

72 Az aggregátor kiterheltsége ne haladja meg a 75-80%-ot. Amennyiben UPS berendezések kapcsolódnak a hálózatra, úgy azok névleges csatlakozási teljesítményét a THDI, töltőáram és veszteség miatt 25%-al növelve javasolt figyelembe venni. A motoros fogyasztók 2-5-szörös indító árammal csatlakoznak a hálózatra, az esetleges lépcsőzetes kapcsolásáról gondoskodni kell. Az egyidejűleg bekapcsolt motorok összteljesítménye az aggregátor névleges teljesítményének 20%-nál ne legyen nagyobb. Az elektronikus előtéttel szerelt lámpatestek felharmonikus torzítása miatt a világítási teljesítményt 50%-al növelve kell figyelembe venni. Aggregátoros üzemben a fázisjavítást le kell választani a hálózatról, mivel az a felharmonikus változás lengéseket okozhat, csökkentve az aggregátor terhelhetőségét. berendezéseinek tervezése 72

73 a 3. rész VÉGE SZÜNET berendezéseinek tervezése 73

74 Áramütés elleni védelem A gyógyászati helyiségekben az áramütés elleni védelem módja: táplálás önműködő lekapcsolása. Az általános hálózat lehet TN vagy TT rendszerű (akár IT-rendszerű is). A védőakadályok, az elérhető tartományon kívüli elhelyezés, a környezet elszigetelése, a védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel, a villamos elválasztás egynél több fogyasztókészülék táplálása esetén védelmi mód alkalmazása tilos. PEN vezető az épületek főelosztó berendezéseitől kezdődően nem alkalmazható. Az 1. és 2. csoportba sorolt gyógyászati helyeken a következőt kell biztosítani: IT-, TN- és TT-rendszerekben az U L megengedett érintési feszültség nem haladhatja meg a 25 VAC-t (U L 25 VAC) vagy a 60 VDC-t (U L 60 VDC). berendezéseinek tervezése 74

75 TN-rendszer, áram-védőkapcsoló (ÁVK) Az 1. csoportba tartozó gyógyászati helyen a legfeljebb 32 A névleges áramú végponti áramkörökben max. 30 ma érzékenységű áram-védőkapcsolót kell alkalmazni. A 2. csoportba tartozó gyógyászati helyen (kivéve a gyógyászati IT-rendszert) a táplálás automatikus kikapcsolására max. 30 ma érzékenységű áram-védőkapcsolót kell alkalmazni: - rögzített műtőasztal működtetésére - 5 kva-nél nagyobb teljesítményű készülékek áramköreiben Nemzeti eltérésként a röntgen berendezések áramköreiben 100mA érzékenységű áram-védőkapcsoló is alkalmazható. berendezéseinek tervezése 75

76 A táplálás automatikus lekapcsolása védelmi módok alkalmazásakor figyelmet kell fordítani arra, hogy egy áramkörre csatlakozó több fogyasztó estén egy fogyasztó hibája ne okozza az áram-védőkapcsoló nem kívánt kioldását. Az 1. és 2. csoportba tartozó gyógyászati helyeken, ahol ÁVK alkalmazása követelmény, csak A vagy B típusú ÁVK-t szabad használni a lehetséges fellépő hibaáram függvényében. berendezéseinek tervezése 76

77 TT-rendszer Az 1. és 2. csoportba tartozó gyógyászati helyeken áramvédőkapcsolókat kell alkalmazni a táplálás automatikus lekapcsolására, és a TN-rendszer követelményeit kell alkalmazni. Gyógyászati IT-rendszer készülékei, kialakítása A 2. csoportba tartozó gyógyászati helyeken gyógyászati ITrendszert kell alkalmazni azokban a végponti áramkörökben, amelyek életfenntartó, műtéti és egyéb a páciens környezetében lévő, vagy oda bevihető gyógyászati villamos készüléket, és gyógyászati villamos rendszereket táplálnak. A gyógyászati IT-rendszerekben nem alkalmazható kiegészítő védelemként áram-védőkapcsoló. berendezéseinek tervezése 77

78 berendezéseinek tervezése 78

79 Az azonos funkciót szolgáló gyógyászati helyek minden egyes csoportja számára, legalább egy elkülönített IT-rendszerű elektromedikai hálózat létesítése szükséges. A gyógyászati IT-rendszert el kell látni szigetelés figyelő készülékkel, amely megfelel az MSZ EN :2015 A ill. B mellékletének (gyártmányszabvány). Hang- és fényjelző rendszert kell kialakítani olyan alkalmas helyen, ahol az egészségügyi és műszaki személyzet folyamatosan figyelemmel kísérheti a hang- és fényjelzést: - zöld jelzőfény a normál üzem jelzésére; - sárga jelzőfény, amely azt mutatja, hogy a szigetelési ellenállás elérte az előre beállított minimum értéket. Az ehhez tartozó hangjelzés kikapcsolható; - a sárga jelzőfény meg kell, hogy szűnjön, ha a hibát elhárították és a normál üzem helyreállt berendezéseinek tervezése 79

80 A gyógyászati IT-rendszer transzformátorainak túlterhelés- és túlmelegedés figyelése kötelező Nem alkalmazható kikapcsolást eredményező túlterhelésvédelem. A 2. csoportba tartozó helyiségek gyógyászati IT-hálózatait tápláló transzformátor szekunder kapcsainál túlterhelésvédelem nem alkalmazható. Az innen táplált végáramkörökhöz túlterhelésvédelmet és zárlatvédelmet is kell alkalmazni, praktikusan ezeket a hálózati végpontokon, a vételezési pontok (dugaszolóaljzatok) mellett kell elhelyezni. A szekunder hálózatok vezetékeit az IT-transzformátor primer túlterhelés védelme védi. Hasonló módon a szigetelés vizsgáló berendezés védelmét is a primer olvadóbiztosító látja el, hogy a hálózatfigyelés semmilyen körülmények között se eshessen ki. berendezéseinek tervezése 80

81 Az IT-hálózat táptranszformátora az általa táplált gyógyászati helyiség közelében, a legtávolabbi villamos készüléktől legfeljebb 25 m vezetékhosszra legyen. Gyógyászati helyek, vagy a gyógyászati helyek funkcionális csoportjához legalább egy darab, egyfázisú transzformátort kell alkalmazni. A névleges kimeneti teljesítmény nem lehet 0,5 kva-nél kisebb, és nem szabad meghaladnia a 10 kva-t. A transzformátorokat nem szabad párhuzamosan kapcsolni. Mivel nincsen olyan nemzeti követelmény, mely megengedné a háromfázisú transzformátor alkalmazását egyfázisú terhelések táplálására, ezért azok alkalmazása ilyen célra nem megengedett. Amennyiben háromfázisú fogyasztók IT-rendszerű táplálása szükséges, akkor erre a célra egy külön háromfázisú transzformátorról kell gondoskodni. berendezéseinek tervezése 81

82 Általános (a helyiség besorolási fokozatától független) követelmény, hogy a rövidzárlat védelmet szelektíven kell kialakítani, a végáramkörök zárlata esetén nem oldhat le elosztóban lévő zárlatvédelem (különösen nem az IT-hálózat transzformátorának primer védelme). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kismegszakítóval védett áramkörök esetén az elosztóban olvadóbiztosítót kell alkalmazni. berendezéseinek tervezése 82

83 SELV és PELV rendszer Ha 1. és 2. csoportba tartozó gyógyászati helyeken SELV és/vagy PELV áramköröket alkalmaznak, akkor az alkalmazott fogyasztók névleges feszültsége nem haladhatja meg a 25 VAC effektív, vagy a hullámmentes 60 VDC értéket. Biztosítani kell az áramkörök alapvédelmét az üzemi részek alapszigetelésével, védőfedésével, vagy védőburkolattal. A 2. csoportba tartozó gyógyászati helyen, ahol PELV-et alkalmaznak, a készülékek testét (pl. műtőlámpák) az egyenpotenciálú összekötéshez kell csatlakoztatni. berendezéseinek tervezése 83

84 Földelés és egyenpotenciálra hozás (páciens központ, védővezető és potenciálkiegyenlítő vezetők) A villamos berendezésekre és villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontokkal az MSZ EN 61140, és az MSZ EN 61140:2002/A1:2007 foglalkozik. A földelő berendezésekre és védővezetőkre az MSZ HD tartalmaz előírásokat. berendezéseinek tervezése 84

85 Minden 1. vagy 2. csoportba tartozó gyógyászati helyen kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést kell kiépíteni és a védőösszekötő-vezetőket csatlakoztatni kell az egyenpotenciálú gyűjtősínhez azért, hogy a megengedett érintési feszültségnél magasabb érték még a védelem működési ideje alatt se léphessen fel. Ezek a következők: - védővezetők; - idegen vezetőképes részek; - villamos tér elleni árnyékolás, ha létesült; - vezetőképes padló, ha létesült (ha a padló bekötése az egyenpotenciálú összekötésben földhurkot hozna létre, az összekötés elhagyható); - szigetelő transzformátorok fém árnyékolásának összekötése a legrövidebb úton a védőföldelő-vezetőig berendezéseinek tervezése 85

86 A 2. csoportba tartozó gyógyászati helyen elegendő számú egyenpotenciálú csatlakozási pontot kell létrehozni a gyógyászati villamos készülékek (ME) csatlakoztatására. Ugyanez javasolt az 1. csoportba tartozó gyógyászati helyeken is. Azokat a rögzített, vezetőképes de nem villamos tartószerkezeteket, amelyek a pácienst tartják, (pl. műtőasztal, fizikoterápiás ágy, fogászati szék) célszerű csatlakoztatni az egyenpotenciálú összekötő hálózathoz, hacsak nem szándékoznak azokat a földtől elszigetelni. berendezéseinek tervezése 86

87 Az 1. csoporthoz tartozó gyógyászati helyeken a védővezetők és csatlakozások együttes ellenállása nem haladhatja meg a 0,7 ohm-ot, beleértve a dugaszoló aljzatok védővezetői és a rögzített készülék, vagy annak bármely vezetőanyagú burkolata, és az egyenpotenciálú gyűjtősín közötti csatlakozások ellenállását is. Az 2. csoporthoz tartozó gyógyászati helyeken a védővezetők és csatlakozások együttes ellenállása nem haladhatja meg a 0,2 ohm-ot, beleértve a dugaszoló aljzatok védővezetői és a rögzített készülék, vagy annak bármely vezetőanyagú burkolata, és az egyenpotenciálú gyűjtősín közötti csatlakozások ellenállását is. berendezéseinek tervezése 87

88 Az egyenpotenciálú gyűjtősínnek a gyógyászati helyen, vagy annak közelében kell elhelyezkednie, és csatlakoznia kell a fő védővezetőhöz egy olyan vezetővel, amelynek keresztmetszete azonos, vagy nagyobb azon vezetékek keresztmetszeténél, amelyek csatlakoznak az egyenpotenciálú összekötéshez. A csatlakozásokat úgy kell elrendezni, hogy azok hozzáférhetőek, feliratozottak, világosan azonosíthatóak, és egyenként könnyen oldhatóak legyenek. Ajánlatos csillag- vagy fa-topográfiájú vezetékezést használni, és kerülni a "földelési hurkokat". Nagy kiterjedésű hálózatok esetében a hálós potenciálkiegyenlítés alkalmazása javasolt, bevonva a vasbeton szerkezeteket is. Kisebb (pl. egy helyiségre kiterjedő) hálózat esetében a fa-topológia javasolt. berendezéseinek tervezése 88

89 a 4. rész VÉGE SZÜNET berendezéseinek tervezése 89

90 Gyengeáramú rendszerek Az egészségügyi létesítményekben kiterjedt informatikai hálózatokat létesítenek, nagy adatmennyiség közlekedik az egész létesítményt behálózó strukturált adatátviteli hálózaton. - telefonhálózat; - beteghívó és tájékoztató rendszer; - nővérhívó rendszer; - beléptető és vagyonvédelmi rendszer; - kamera megfigyelő rendszerek, - műsorvételi és zártláncú televízió rendszerek; - tűzjelző rendszer; - épületfelügyeleti rendszer berendezéseinek tervezése 90

91 az 5. rész VÉGE SZÜNET berendezéseinek tervezése 91

92 Mérések, vizsgálatok Az első üzembe helyezés előtt, átalakítás, illetve javítás utáni vizsgálatokra az MSZ HD követelményeire és a nemzeti előírásokra utal a szabvány. Ezen felül a következő vizsgálatok elvégzése is szükséges: - az IT-rendszerű elektromedikai hálózatok szigetelésellenőrző eszközeinek és túlterhelés-figyelő rendszerének, valamint az - akusztikus/vizuális riasztó rendszerének a funkcionális vizsgálata; berendezéseinek tervezése 92

93 - mérések annak igazolására, hogy a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés megfelel a szabvány előírásainak. A mérést erősáramú módszerrel kell végezni, mivel a szabvány előírja a csatlakozásokkal együtt mérhető maximális ellenállás értékeket. A hiba esetén pedig a zárlatvédelmi szerv névleges árama is folyhat, tehát a mérést is ilyen magas áramértékkel (praktikusan 10 A) kell végrehajtani; - a berendezések egyenpotenciálú összekötése sértetlenségének igazolása; - a biztonsági berendezések követelményei sértetlenségének igazolása; - szivárgó áram mérése a gyógyászati IT-transzformátorok kimeneti áramkörén és burkolatán; berendezéseinek tervezése 93

94 - a tervezési dokumentumok és a számítások tekintetében a biztonsági villamos energiaellátás megfelelőségének matematikai igazolása; - az alkalmazott védő intézkedések matematikai igazolása az 1. és 2. csoport követelményeinek való megfelelés szempontjából berendezéseinek tervezése 94

95 Az időszakos vizsgálatok gyakoriságára általánosságban a nemzeti és gyártói előírásokra utal. Évente: átkapcsoló eszközök, a teljes szigetelő rendszer működése, ÁVK vizsgálata, biztonsági világítás és irányfények működési vizsgálata Háromévente: EPH összekötések mérése, csatlakozók sértetlenségének ellenőrzése, a villamos berendezés szemrevételezése, működési vizsgálata, állítható védelmek beállításainak ellenőrzése Havonta: akkumulátorral (15 perc működés), aggregátorral (60 perc működés) működő biztonsági berendezések % terhelés mellett A hazai jogszabályok szerint minden munkahelyen kell kockázatértékelés alapján ellenőrzési tervet készíteni, s ez nem lehet kisebb biztonságú, mint a szabványos, tehát itt megadott. berendezéseinek tervezése 95