TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 9. TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 9. 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem horvát nyelven emelt szint írásbeli vizsga I. összetevő

2 Važne informacije Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge! Pozorno pročitajte zadatke! Pozorno slijedite upute zadataka! Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Imena osoba, topografski podaci i pojmovi mogu se vrednovati samo ako su napisani ispravno! Želimo vam puno uspjeha u radu! írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / május 9.

3 I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA 1. Zadatak je u svezi sa židovskom vjerom. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! 3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem! 4. Ne csinálj magadnak faragott képet [ ] 7. Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi. 8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. 12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad tenéked! 13. Ne ölj! 16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! 17. Ne kívánd a te felebarátodnak házát! Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé! (Részletek a Tóra II. könyvének 20. részéből) 3. Nemoj imati tuđe bogove ispred mene! 4. Ne pravi sebi izrezbarenog kipa [...] 7. Ne uzimaj uzalud imena Jahve, Boga svoga, jer Jahve ne oprašta onome koji uzalud izgovara ime njegovo. 8. Sjeti se da svetkuješ dan subotnji, da ga posvetiš. 12. Poštuj oca svoga i majku svoju, da imadneš dug život na zemlji koju ti dâ Jahve, Bog tvoj! 13. Ne ubij! 16. Ne svjedoči lažno na bližnjega svoga! 17. Ne poželi kuće bližnjega svoga! Ne poželi ženu bližnjega svoga, ni sluškinje njegove, ni vola njegova, ni magarca njegova, niti išta što je bližnjega tvoga! (Ulomci iz 20. dijela II. knjige Tore) a) Gore navedene točke dijelovi su iz Biblije poznatih osnovnih propisa. Čega su oni dijelovi? Podcrtajte točan odgovor! (1 bod) 1) Deset zapovijedi 2) Govor na gori 3) iskonski grijeh b) Koja je ona židovska povijesna osoba uz koju se tradicionalno mogu vezati gornji navodi! (1 bod) c) Imenujte koje su kasnije vjere crpile iz židovskog vjerskog kruga! (Po elementu 0,5 boda) 1) 2) 3 boda írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / május 9.

4 2. Zadatak se odnosi na cehovski obrt. Odlučite, mogu li se tvrdnje u tabeli zaključiti na temelju izvora! Ako je odgovor da, onda u tabelu upišite odgovarajući redni broj pravilnika, ako ne onda u odgovarajući redak upišite znak X! (Po elementu 0,5 boda.) 2. Ha a céhen kívüliek közül bárki valamely élelmiszerkészletre vagy bármi hasonlóra alkuszik, és valamelyik a céhbeliek közül közbelép, csak az utóbbi vásárolhatja meg, tekintet nélkül arra, hogy a másik milyen árat ígért. Ha a céhbeliek valamelyike bármi olyan árura alkuszik, amely nem minősíthető élelmiszernek és értéke 5 nagy solidus, vagy annál több, és valamely más ugyancsak céhbeli közbelép, akkor ez utóbbi is, amennyiben úgy kívánja, részt kérhet az üzletből, és ha az alkut folytató elutasítja a közbelépőt, ez viszont a dékán (tizedszedő) előtt két céhbeli tanúval bizonyítani tudja, hogy amaz elutasította részvételét, akkor amaz két solidus pénzbírságot fizet. 3. Midőn beköszönt az italozás ideje, a dékánok feladata értesíteni a káptalan tagjait, hogy a kijelölt napon vegyenek részt az italozásban, és előírni, hogy kilenc órakor békésen jelenjenek meg a maguk helyén, és közülük senki ne kezdjen civakodást régi vagy közelmúlt dolgokat hánytorgatva. 5. Ha az italozáson nem céhbeli jelenik meg és titokban iszik, de ivás közben tetten érik, akkor ő 5 nagy solidust fizet, vagy ott nyomban köteles belépni a céhbe. Ez alól kivesszük a klerikusokat, a lovagokat és az idegen országbeli kereskedőket. 8. Ha valaki bárkit ököllel vagy kenyérrel vagy kővel megüt, más fegyverhez ne forduljon, így két unciát fizet. 13. Ha valaki az első harangszó után nem jelenik meg káptalanjában, 12 dénárt fizet, aki pedig engedély nélkül távozik el, ha nem betegség kényszeríti, 12 dénárt fizet. 15. Szabály, hogy a bor és minden céhbeli szükséglet költségeit a céh vagyonából fedezik. 17. Ha valaki belép a céhbe, akár fiatal, akár öreg, köteles a lajstromba vételig két dénárt fizetni az írnoknak, a dékánoknak úgyszintén kettőt. (Saint-Omer város kereskedőcéhének a XII. században született szabályzatából) 2. Ako se bilo tko van ceha pogađa na zalihu namirnica ili na bilo što slično i netko se od članova ceha uključi, robu može kupiti samo onaj drugi bez obzira na cijenu koju je onaj prvi ponudio. Ako se koji od članova ceha pogađa na bilo kakvu robu koja se ne može smatrati namirnicama i vrijednost joj je 5 velikih solida ili više te se jedan također od članova uključi ukoliko je ovaj drugi želi, može tražiti udio u poslu, a ukoliko onaj drugi koji se pogađao za robu odbije priključenog i to pred dekanom (ubiračem desetine) dokaže s dvoje svjedoka članova ceha da ga je onaj prvi odbio, tada je onaj prvi dužan platiti dva solida novčane globe. 3. Kada započinje vrijeme pijenja zadatak je dekana da izvijeste članove kaptola da na određenom danu sudjeljuju u pijenju, te propisati da se u devet sati s mirom pojave na svome mjestu i da od njih nitko ne započinje svađu zbog napominjanja starih stvari ili događaja iz nedavne prošlosti. 5. Ako se na pijenju pojavi takav koji nije član ceha i pije u potaji, ali ga uhvate na djelu, mora platiti 5 velikih solida ili smjesta stupiti u članstvo ceha. Izuzimaju se od ovoga klerikalci, vitezovi i trgovci iz stranih država. 8. Ako netko bilo koga udari šakom ili kruhom ili kamenom, neka se ne maši drugog oružja, tako će platiti dvije unce. írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / május 9.

5 13. Ako se netko ne pojavi u svome kaptolu nakon prvoga zvona, plaća 12 denara, ako netko bez dopuštenja napusti kaptol bez prisile bolesti plaća 12 denara. 15. Pravilo je da troškove vina i troškove cehovskih potreba treba platiti iz imovine ceha. 17. Ako netko pristupi cehu, bio mlad ili star, do uvrštenja u popis je dužan pisaru platiti dva denara, a dekanima također dva. (Iz Pravilnika o trgovačkim cehovima grada Saint-Omera iz XII. stoljeća) Tvrdnje a) Pravilnik o cehovima stvara jednake uvjete za rad svojih članova. b) Članovi ceha zajednički snose terete u svezi sa svojim zanatom. c) Prije učlanjenja u ceh budući članovi moraju položiti ispit. d) Pravilnik o cehovima narušava tržišno natjecanje. e) Ceh pruža zaštitu interesa svojih članova u odnosu na one koji nisu pristupili članstvu. f) Pravilinik propisuje koliko šegrta može zaposliti majstor. Redni broj u Pravilniku 3 boda 3. Zadatak je u svezi sa seobom Mađara. Odgovorite na pitanja na osnovi izvora i svojih spoznaja! A magyarok pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük lovassal vonul ki. Főnökük neve: Kende. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, Gyulának hívják. Minden magyar a Gyula nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben. Sátraik vannak, és együtt lovagolnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhová is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, [az uralkodó] kísérőivel és a trónussal, a sátrakkal és az állatokkal. (Ibn Ruszta, X. század) Mađari su pak jedna vrsta Turkmena. Njihov vođa izlazi s konjanika. Ime njihovog vođe je: Kende. Ali to je samo nominalno ime njihova kralja, jer čovjeka koji poput kralja gospodari nad njima zovu Gyulom. Svaki Mađar u poslovima u svezi s ratom, obranom i drugim stvarima slijedi zapovijedi njihovog vođe Gyule. Imaju šatore i jašu zajedno s niknulom travom i zelenom vegetacijom. Bilo kuda idu, voze sa sobom svoje terete i skladišta, s pratnjom [vladara], prijestoljem, šatorima i životinjama. (Ibn Rusta, X. stoljeće) a) Odredite ime vladajuće forme opisane u izvoru! (1 bod).. írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / május 9.

6 b) Imenujte na kojem području prebivališta i od kojeg naroda su Mađari preuzeli taj sustav! (Po elementu 0,5 boda.) 1) ime područja prebivališta:.... 2) ime naroda ili carstva:.. c) Imenujte kakav su način života imali naši preci u to doba! (1 bod).. Miután azonban Simeon újra kibékült a rómaiak [bizánciak] császárával, és bátorságban érezte magát, a besenyőkhöz küldött és megegyezett velük. Hogy leverik, és semmivé teszik a türköket. És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjukat teljesen kiirtották, és a földjük őrzésére hagyott türköket gonoszul kiűzték. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, amelyen ma is laknak [ ] (Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár, X. század) Međutim, budući da je Simeon ponovno sklopio mir sa carem Rimljana [Bizantinaca] i osjetio se hrabrim, poslao je Pečenjezima i dogovorio s njima. Da će potući i uništiti Turkmene. I kada su Turkmeni krenuli u vojni pohod, Pečenjezi su im se zajedno sa Simeonom suprostavili, njihove obitelji sasvim uništili i Turkmene koji su tamo ostavljeni radi čuvanja zemljišta zloćudno izgonili. Nakon što su se Turkmeni vratili i naišli na svoju opustošenu i razorenu zemlju, nastanili su zemlju gdje i sada obitavaju [...] (Konstantin Porfirogenet, bizantinski car, X. stoljeće) d) Odredite o kojem događaju je riječ u izvoru! (0,5 boda) e) Imenujte koji je narod označen u izvoru imenom Turkmeni! (0,5 boda) Zadatak je u svezi s razvitkom svjetskog gospodarstva. Riješite zadatke na osnovi izvora i svojih spoznaja! 4 boda [1504. február] ötödik napján Alexandriából visszatérőben Velencébe érkezett három gálya [ ] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza. Az Alexandriából visszatért kereskedők azt is beszélték, hogy a szultán úr nagy erőfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban a portugálokat és gályáikat ne fogadják be. [1506. június] Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levélből megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én áruval megrakott négy karavella érkezett, melyek az indiai útról tértek vissza, és rakományuk 25 ezer cantera [1 cantera kb. 72 kg] bors és szantálfa volt. írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / május 9.

7 Ugyanígy hír érkezett igen gyorsan a flandriai Antwerpenből e hónap 18-án. Ez is megerősítette az újságot, annak hozzáadásával, hogy Lisszabonba öt karavella érkezett Kálikutból árukkal megrakva [ ] Ez a hír Velence városában nagy elkedvetlenedést okozott, mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül világos lett az is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rendszeressé válik, és hogy általában évenként tehetik meg a karavellák ezt az utat. Így ezután a velencei kalmárok nem mehetnek Szíriába, mivel árut ott már nem kaphatnak. Az Indiába vezető másik út felfedezése igen nagy dolog volt. A Velencei Köztársaságot régóta nem fenyegette nagyobb kár vagy veszély. (Girolamo Priuli naplójából, XVI. század) petog dana [veljače 1504.] na povratku iz Aleksandrije su pristigle tri galije u Veneciju. [...] Stigle su prazne, bez robe, iako se nitko nije sjećao da se ikada desilo da se jedna galija s puta vratila prazna. Trgovci koji su se vratili iz Aleksandrije su i to pričali da je gospodin Sultan činio velike napore da Portugalce i njihove galije u Indiji, u Kalikuti ne prime. [lipnja 1506.] Iz brzog pisma koje je stiglo iz Genove smo saznali da su u portugalski Lisabon 24. ožujka stigle s indijskog puta četiri karavele natovarene robom, a teret im je bio 25 tisuća cantera [1 canter je otpr. 72 kg] papra i sandalovine. Isto tako je brzo stigla vijest iz flandrijskog Antwerpena 18. ovog mjeseca. I ona je potvrdila vijest, dodajući da je u Lisabon iz Kalikute pristiglo pet, robom natovarenih karavela [...] Ta je vijest u Veneciji prouzročila veliko neraspoloženje, jer plovidbi prijeti propast. Sada je već postalo nedvojbeno jasno i to da će to putovanje iz Portugala u Indiju postati redovito i da će karavele taj put napraviti uglavnom svake godine. Tako zatim venecijanski kramari neće moći ići u Siriju jer tamo više neće dobiti robu. Otrkivanje drugog puta koji je vodio u Indiju je predstavljao veliku stvar. Venecijanskoj Republici već odavno nije prijetila veća šteta ili opasnost. (Iz dnevnika Girolama Priulija, XVI. stoljeće) a) Na osnovi izvora objasnite zbog čega je prijetila opasnost Venecijanskoj Republici! (1 bod)... b) Na osnovi izvora ustanovite odakle kuda su se premjestili trgovinski putevi! (Po elementu 0,5 boda.) Odakle: Kuda: c) Objasnite, zbog čega je glede gospodarstva ta promjena bila nepovoljna za Tursko Carstvo! (1 bod)... írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / május 9.

8 d) Brojeve na zemljovidu upišite na odgovarajuće mjesto tabele! (Po elementu 0,5 boda.) Aleksandrija Lisabon Venecija Antwerpen 5. Zadatak je u svezi s Ugarskom XVII. stoljeća. Uz navedene zemljopisne nazive pridružite tvrdnje tabele, zatim upišite njihove slovne znakove sa zemljovida, odnosno postavite ih po kronološkom redoslijedu od manjeg prema većem! Jedno naselje izostaje! (Svaki redak po 1 bod.) Zemljopisna imena: Várad, Beč, Požun, Besztercebánya, Budim 5 bodova Ugarska XVII. stoljeća írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / május 9.

9 a) Bocskai sklapa mir s Habsburgovcima. Događaj Naselje Slovni znak Redoslijed b) Bethlena su ugarski staleži okrunili kraljem. c) Turčin je blizu grada predao Bocskaiju njemu namijenjenu krunu. d) Turci su po cijeni teških borbi osvojili vrata Erdelja. 4 boda 6. Zadatak se odnosi na političke struje velike francuske građanske revolucije. Identificirajte za koje su političke struje francuske revolucije karakteristični sljedeći navodi! (Po elementu 1 bod.) a) Eljött az új keresztes háború ideje, az egyetemes szabadság keresztes hadjáratáé. Egy népnek, amely hatszáz esztendős szolgaság után kivívta szabadságát, szüksége van a háborúra, háború kell, hogy megszilárduljék [ ] (Brissot) a) Došlo je vrijeme novog križarskog rata, općeg slobodarskog križarskog pohoda. Jednome narodu, koji je poslije ropstva od šeststo godina izvojevao slobodu, potreban je rat, treba mu rat da bi se ustalio [...] (Brissot). b) [ ] belekevertek egy olyan perbe, amelynek kimenetelét lehetetlen előre látni az embereket elborító szenvedélyek miatt. Erre a perre sem ürügyet, sem pedig eszközt nem lehet találni a létező törvényekben. (Capet Lajos) b) [ ] umiješali su me u jedan takav sudski spor čiji se krajnji ishod ne može unaprijed predvidjeti zbog strasti koje su obuzele ljude. Za ovaj se sudski spor u postojećim zakonima ne može pronaći niti povoda, niti interesa. (Luj Capet). c) Nemcsak az árulókat, hanem a közömböseket is meg kell büntetnetek, mindenkit meg kell büntetni, aki a forradalomban passzív és semmit sem tesz érte. [ ] (Saint-Just) c) Kazniti treba ne samo izdajice već i ravnodušne, svakoga onoga treba kazniti koji je ravnodušan prema revoluciji i ne čini ništa za nju. (Saint-Just). 3 boda írásbeli vizsga, I. összetevő 9 / május 9.

10 7. Zadatak je u svezi s državnopravnim odnosima Austrije i Mađarske. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! III. tc. Független felelős minisztérium alakítására. 3. Ő Felsége, s az ő távollétében a nádor a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független, magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratik. [ ] 5. Mindazon tárgyakra, melyek eddig a magyar királyi udvari kancelláriának a királyi helytartótanácsnak, s a királyi kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban őfelsége, a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni. [ ] 8. A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nem különben a katonai hivatalokra való kinevezéseket, szinte úgy, Ő Felsége fogja a király személye körüli leendő felelős magyar miniszter ellenjegyzése mellett elhatározni. 14. A minisztériumnak azon tagján kívül, mely a Felség személye körül [ ] ügyelend, a következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök és hajózás, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem, g) Honvédelmi osztály. (Az április törvényekből) III. čl. zak. Formiranje odgovornog neovisnog ministarstva. 3.. Njegovo Veličanstvo, u njegovoj odstutnosti palatin kraljevski namjesnik izvršnu vlast prakticiraju, sukladno zakonima, putem neovisnog mađarskog ministarstva, te je bilo koja njihova uredba, naredba, rješenje i imenovanje samo tako punovažeće ako je jedan od ministara koji stoluje u Budim-Pešti potpiše. 5.. Za sve one predmete koji su pripadali ili su trebali pripadati Ugarskoj kraljevskoj dvorskoj kancelariji, kraljevskom Namjesničkom vijeću, kraljevskoj riznici ubrajajući i rudarstvo i općenito u građanskim, vjerskim, rizničkim i općenito predmetima u svezi s obranom Njegovo će Veličanstvo prakticirati izvršnu vlast isključivo putem mađarskog ministarstva.[ ] 8.. Odluku o slanju mađarske vojske van granica, kao što i imenovanja u vojnim uredima, će također donijeti Njegovo Veličanstvo uz supotpis budućeg odgovornog ministra uz kralja Ministarstvo će, osim člana koje je zadužen za pozor osobe Njegovog Veličanstva, [ ] imati sljedeće odjele: a) Unutarnji poslovi, b) Državne financije, c) Javni radovi, prometala i plovidba, d) Poljodjelstvo, industrija i trgovina, e) Vjera i javno obrazovanje, f) Pravosudstvo i pomilovanja, g) Odjel obrane. (Iz Travanjskih zakona) a) Kako nazivamo međudržavni odnos dviju država određen Travanjskim zakonima godine? (05, boda)... írásbeli vizsga, I. összetevő 10 / május 9.

11 b) Koja su pitanja predstavljala osnovne sporove u odnosima dviju država? Navedite barem dva! (Po elementu 0,5 boda.).... c) Imenujte u kojem je dokumentu mađarska strana za vrijeme Oslobodilačke borbe prekinula odnose s dinastijom! Kada i gdje je izdan taj dokument? (Po elementu 0,5 boda.) 1) Naziv dokumenta:. 2) Datum (dan/mjesec/godina): 3) Mjesto: 3 boda 8. Zadatak je u svezi s kolonijalnim svijetom. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! a) Napravite legendu vjerskog zemljovida Indije! (Po elementu 0,5 boda.) Minden egyes falu keressen vagy állítson elő csempészett sót [ ] a fiatalok és öregek minden házban forgassák a rokkát és naponta fonjanak, szőjenek sok fonalat. A külföldi textilt el kell égetni. A hinduk vessék el az érintetlenséget. A hinduk, írásbeli vizsga, I. összetevő 11 / május 9.

12 muzulmánok, szikhek, párszik és keresztények teremtsék meg az őszinte egységet. [ ] A diákok hagyják el a kormány iskoláit és egyetemeit, és a kormány szolgálatában állók mondjanak le tisztségükről, és szenteljék magukat a nép szolgálatának. (Gandhi) Svako selo neka nađe ili izruči krijumčarenu sol [...] i mladi i starci u svakoj kući neka okreću kolovrate i predu svakodnevno puno prediva. Strani tekstil treba spaliti. Hindusi neka odbace nedodirljivost. Hindusi, muslimani, Sikhi, Parsi i kršćani neka stvore istinsko jedinstvo. [...] Učenici neka napuste škole i sveučilišta Vlade, oni koji su u službi Vlade neka odstupe sa svojih dužnosti i posvete se službi naroda. (Gandhi) b) Navedite koje su metode karakterizirale Gandhijevu politiku! Navedite tri! (Po elementu 0,5 boda.) c) Imenujte Gandhijevog učenika, sljedbenika njegove politike! (1 bod).. 4 boda 9. Zadatak je u svezi s gospodarskom situacijom Mađarske. Na osnovi tabele i svojih spoznaja odgovorite na pitanja u svezi s industrijskom proizvodnjom Mađarske između dvaju svjetskih ratova! (Po elementu 0,5 boda.) 1913.* Željezna i metalna industrija 15,5 11,3 14,2 Strojogradnja 13,8 10,2 9,7 Proizvodnja električne energije 1,5 4,2 4,4 Građevinska industrija 4,3 4,8 3,7 Kemijska industrija 7,8 7,4 9,7 Tekstilna industrija 4,8 14,2 15,3 Industrija odjeće 1,5 2,2 2,4 Industrija kože 2,7 3,2 3,9 Drvna industrija 2,5 3,2 2,5 Tiskarska industrija 2,6 2,4 1,7 Prehrambena industrija 42,4 35,7 30,4 Industrija ukupno 100% 100% 100% *Az 1913-as adatok az 1920-as országterületre vonatkoznak.- *Podaci iz godine se odnose na teritorij države 1920-ih godina! a) Imenujte one tri industrijske grane koje su između i godine zabilježile najveći pad? 1)... 2)... 3)... írásbeli vizsga, I. összetevő 12 / május 9.

13 b) Imenujte, kojim se povijesnim događajem koji se zbio poslije Prvog svjetskog rata može obrazložiti pad tih industrijskih grana?... c) Obrazložite, zbog čega je gore naveden događaj vodio do pada? Navedite barem dva razloga! d) Imenujte, koje su dvije industrijske grane znatno povećale udio unutar industrije između godine? 1)... 2)... e) Objasnite razloge dinamičnog razvoja dviju industrijskih grana! 1)... 2) Zadatak se odnosi na prekogranične Mađare. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! 5 bodova Kronologija travnja košički vladin program veljače Čehoslovačko-mađarski sporazum o razmjeni stanovništva Uredba vlade o reslovakizaciji 2. Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén lévő vagyonát állami kezelés alá veszik e dekrétum további rendelkezései értelmében [ ] 4. Állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni: a) német vagy magyar nemzetiségű személyeket. [ ] 1. (1) A [ ] német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépésnek napján elveszíti csehszlovák állampolgárságát. [ ] 1. A [ ] háború által tönkretett gazdasági élet megújítása érdekében bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik [ ] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. 2. A munkakötelezettség a éves férfiakra és a éves nőkre vonatkozik, e kor betöltését véve alapul. (Részletek Edvard Benes csehszlovák köztársasági elnök dekrétumaiból, május szeptember) 2. Imovina na području Čehoslovačke Republike onih osoba koje su s državnog stajališta nepouzdane, sukladno sljedećim odredbama ovoga Dekreta, stavlja se pod državni nadzor [...] 4. S državnog stajališta treba smatrati nepouzdanima: a) osobe njemačke i mađarske narodnosti.[...] írásbeli vizsga, I. összetevő 13 / május 9.

14 1. (1) [...] Čehoslovački državljanin njemačke ili mađarske narodnosti, danom stupanja na snagu ovoga dekreta, gubi čehoslovačko državljanstvo.[...] 1. [...] Radi obnavljanja u ratu upropaštenog gospodarstva uvodimo radnu obvezu za one osobe [...] koje su izgubile čehoslovačko državljanstvo. 2. Radna se obveza odnosi na muškarce između 14 i 60 godina starosti i na žene između 15 i 50 godina starosti, uzimajući kao osnovu postizanje te dobi. (Dijelovi Dekreta predsjednika Čehoslovačke Republike Edvarda Beneša, svibanj-rujan 1945.) a) Navedite u kojim ljudskim i građanskim pravima su čehoslovačke vlasti ograničavali mađarsko stanovništvo u Slovačkoj! Navedite dva! (Po elementu 0,5 boda.) 1)... 2).... b) Objasnite koji je bio opći cilj Dekreta! (1 bod)... c) Odredite što po Ugovoru znači razmjena stanovništva! (1 bod) boda 11. Zadatak je u svezi s položajem balkanskih država posljednjih desetljeća XX. stoljeća. Riješite zadatke na osnovi izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 0,5 boda.) A meghatározó nemzeteknek, a szerbeknek, horvátoknak és a szlovéneknek nem voltak már közös politikai céljaik, sőt aktuális törekvéseik egy része kifejezetten ellentétes volt. A világgazdasági korszakváltás, az európai integráció felgyorsulása és a szovjet tömb felbomlása magától értetődően újra napirendre tűzte körükben Jugoszlávia értelmének és funkciójának a kérdését. Szlovénia és Horvátország [ ] attól tartottak, hogy»jugoszláviába zártan«kimaradhatnak a modernizációs és az EU-integrációs folyamatokból. Ezért függetlenségi szándékokat fogalmaztak meg. Ezek ellentétesek voltak a földrajzilag szétszórtan élő szerbek egységtörekvéseivel. (Juhász József: Jugoszlávia felbomlása) Odlučujući narodi: Srbi, Hrvati i Slovenci više nisu imali zajedničke političke ciljeve, što više, jedan dio njihovih aktualnih nastojanja je bio izrazito suprotan. Promjene u svjetskom gospodarstvu razdoblja, ubrzanje europskih integracija i raspad sovjetskog bloka su na razumljiv način ponovno potaknuli pitanje razložnosti i funkcije Jugoslavije. Slovenija i Hrvatska [ ] su se bojale kako će zatvorene u Jugoslaviju izostati iz modernizacijskih i integracijskih procesa EU. Stoga su formulirale svoje zahtjeve za neovisnošću. Oni su bili suprotni nastojanjima za jedinstvo Srba koji su živjeli raštrkano. (József Juhász: Raspad Jugoslavije) írásbeli vizsga, I. összetevő 14 / május 9.

15 a) Upišite imena država (država nasljednica) koja nedostaju! Szlovénia Slovenija; Horvátország Hrvatska; Zágráb Zagreb; Vajdaság Vojvodina; Újvidék Novi Sad; Belgrád Beograd; Szerbia és Montenegró Srbija i Crna Gora; Koszovó Kosovo; Pristina Priština; Szarajevó Sarajevo b) Navedite razloge raspada Jugoslavije! Napišite dva! 1)... 2) boda írásbeli vizsga, I. összetevő 15 / május 9.

16 12. Zadatak se odnosi na društvene odnose u Mađarskoj. Dopunite tabelu pomoću izvora! (Po elementu 1 bod.) Omjer umirovljenika i onih koji plaćaju doprinose, Godina Godišnje prosječno brojno stanje (tisuća) Pučanstvo Omjer umirovljenika i aktivnih uposlenih u % ,8 12, ,6 16, ,7 28, ,2 40, ,3 52, ,0 80,3 A kötelező társadalombiztosításba bevont és nyugdíjjogosult lakosság aránya ben még nem haladta meg a 4,4 millió főt, azaz az összlakosság felét. [ ] Ezt követően 1951-től a kötelező társadalombiztosítás gyakorlatilag mindenkire kiterjedt. [ ] A nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 60, a nők esetében 55 évben állapították meg, és a nyugdíj összegét a szolgálati időtől és az átlagfizetéstől tették függővé. A nyugdíjasok száma és a nyugdíjak összege mindezek következtében rendkívül gyorsan nőtt és 1980 között a nyugdíjasok száma több mint megkétszereződött, és arányuk ezzel az össznépesség 8%-áról 19%-ára nőtt. A kifizetett nyugdíjak összege ugyanezen idő alatt évi 4,4 milliárd forintról 26,8 milliárdra emelkedett, tehát meghatszorozódott. A nyugdíjak 29%-át 1980-ban a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék fedezte. A többit az állami költségvetés biztosította. (Romsics Ignác: Magyarország története a huszadik században, 1999) Omjer stanovništva uključen u okvire obvezatnog društvenog osiguranja i onih s pravom na mirovinu godine nije prelazio brojku od 4,4 milijuna osoba, to jest polovinu cjelokupnog pučanstva.[...] Nakon toga je od godine obvezatno društveno osiguranje prošireno gotovo na svakoga [...] Kao vrijeme za odlazak u mirovinu, u slučaju muških ustanovljeno je 60 godina, a za žene 55 godina, a iznos mirovine ovisio je o vremenu provedenog u radnom odnosu i o prosječnoj plaći. Broj umirovljenika i iznos mirovina su usljed toga izuzetno brzo rasli. Broj umirovljenika se između i godine više nego udvostručio, a njihov je omjer u odnosu na ukupno stanovništvo s 8% porastao na 19%. U isto je vrijeme godišnja isplata mirovina s 4,4 milijardi forinti porasla na 26,8 milijardi, dakle, ušestostručila se. 29% mirovina godine osigurano je od doprinosa uposlenih za mirovinsko osiguranje. Preostali dio je osiguran iz državnog proračuna. (Ignac Romsics: Povijest Mađarske u XX. stoljeću, 1999.) írásbeli vizsga, I. összetevő 16 / május 9.

17 Pitanja su složene rečenice koje se sastoje od jedne trvdnje i jednog obrazloženja. Za donošenje odluka o njima pruža se pet mogućnosti. Znakom X označite onu koja je točna od 5 sljedećih mogućnosti! 1. I tvrdnja i obrazloženje su ispravni te obrazloženje doista objašnjava tvrdnju. 2. Oba su točna, ali nema uzajamne povezanosti među njima. 3. Trvdnja je istinita, ali obrazloženje nije. 4. Tvrdnja je neistinita, ali obrazloženje je samo po sebi ispravno. 5. I tvrdnja i obrazloženje su neispravni. Tvrdnje a) Kontinuirano je rastao omjer umirovljenika i onih koji plaćaju doprinose, jer je iznos mirovine ovisio o dužini radnog staža i od prosječne plaće. b) Uloženi iznos za mirovine se nije povećao, jer se omjer umirovljenika i onih koji plaćaju doprinose kontinuirano povećavao. c) Broj umirovljenika se između i godine otpr. 5,5-6- ostruko povećao, jer se i njihov omjer u odnosu na ukupno pučanstvo kontinuirano povećavao. d) U vrijeme Kádárovog sustava se povećao broj umirovljenika, jer je država samo u manjem omjeru sudjelovala u financiranju mirovina. 4 boda írásbeli vizsga, I. összetevő 17 / május 9.

18 írásbeli vizsga, I. összetevő 18 / május 9.

19 írásbeli vizsga, I. összetevő 19 / május 9.

20 Mogući broj I. Jednostavni, kratki zadaci postignutih bodova 1. Židovska vjera 3 2. Cehovski obrt 3 3. Seoba Mađara 4 4. Razvitak svjetskog gospodarstva 5 5. Ugarska XVII. stoljeća 4 6. Francuska revolucija 3 7. Državnopravni odnosi Austrije i Mađarske 3 8. Kolonijalni svijet 4 9. Gospodarski položaj Mađarske Prekogranični Mađari Balkanske države Društveni odnosi 4 Ukupno 44 Broj postignutih bodova Datum:... Strukovni profesor koji je ispravio test I. Jednostavni, kratki zadaci/egyszerű, rövid feladatok Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve /elért pontszám egész számra kerekítve Broj cijelih bodova upisan u program/programba beírt egész pontszám Profesor koji je ispravio radnju /javító tanár Bilježnik/jegyző Datum/Dátum:... Datum/Dátum:... Primjedbe: 1. Ako je pristupnik otpočeo rješavati zadatke II. dijela pismenog ispita, onda tabela i dio s potpisima ostaju neispunjeni! 2. Ako ispit tijekom I. dijela biva prekinut, odnosno ne nastavlja se s II. dijelom, onda se tabela i dio s potpisima moraju ispuniti! Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 20 / május 9.

21 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 9. TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 9. 8:00 II. Időtartam: 150 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem horvát nyelven emelt szint írásbeli vizsga II. összetevő

22 Važne informacije Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge! Pozorno pročitajte zadatke! Pozorno slijedite upute zadataka! Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! Uz svaki zadatak koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik! Imena osoba, topografski podaci i pojmovi mogu se vrednovati samo ako su napisani ispravno! Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed: 1. U zadataku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s datim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dati problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Napravite skicu, koncept ako je potrebno! 6. Otkrijte prethodne događaje, razloge i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Pripazite na konstrukciju i na pravopis teksta! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja: razumijevanje zadatka udovoljavanje sadržajnim zahtjevima konstrukcija odgovora, logičnost, jezična pravilnost Želimo vam puno uspjeha u radu! írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / május 9.

23 Pročitajte pozorno! Od ljedećih zadataka ukupno trebate izraditi četiri. Na osnovi sljedećih pravila trebate obaviti vaš izbor: trebaju se izraditi: dva kratka i dva dugačka zadatka, koja moraju biti iz dva različita razdoblja i barem dva zadatka koja se odnose na mađarsku povijest. Proučite pozorno zadatke! Opća povijest Mađarska povijest Redni broj Razdoblja, teme Tip zadatka 13. Merkantilizam kratak 14. Engleska ustavna monarhija dugačak 15. Mussolinijeva vanjska politika kratak 16. Gospodarstvo 1920-ih godina dugačak 17. Formiranje ujedinjenog kmetstva kratak 18. Zlatno doba Erdelja dugačak 19. Posljedice gospodarskog razvitka kratak 20. Revolucija godine i Europa dugačak 21. Proturatna nastojanja u Mađarskoj kratak 22. Položaj mađarskih Židova dugačak Nakon što ste proučili zadatke, zaokružite redne brojeve izabranih zadataka! Ispunjavanjem sljedeće tabele provjerite pravilnost izbora! Kriteriji izbora zadatka Jeste li izabrali četiri zadatka? Jeste li izabrali barem dva zadatka u svezi s mađarskom povijesću? Jeste li izabrali barem jedan zadatak u svezi s općom poviješću? Jeste li izabrali dva kratka i dva dugačka zadatka? Jesu li sva četiri zadatka iz dvaju različitih razdoblja? (U tabeli su razdoblja odvojena dvojnom crtom.) Jeste li vaš izbor nedvosmisleno označili? Da Izradite samo četiri izabrana zadatka, ostalo ostavite praznim! Prilikom izrade odgovora može se načiniti nacrt (skica)! írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / május 9.

24 13. Zadatak je u svezi s merkantilizmom. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite ciljeve i sredstva francuske merkantilističke gospodarske politike! Colbert minden más országnál gazdagabbá akarja tenni Franciaországot[ ], s egyetlen lehetőséget sem mulaszt el, hogy Franciaországban meghonosítsa a más országbeli iparágakat[ ]. Hogy elkerüljék a pénzváltással járó kellemetlenségeket, Franciaországba kell küldeni a pénzt, Colbert teljes megelégedésére, aki csak arra törekszik, hogy Franciaországot gazdagítsa ezáltal. (A velencei követ jelentése Colbert gazdaságpolitikájáról) Colbert je Francusku htio učiniti bogatijom od bilo koje države [ ], te ne propušta nijednu mogućnost uvoza industrijskih grana iz drugih država [ ]. Da bi izbjegli mogućnost u svezi s promjenom novca, novac treba slati u Francusku na veliko Colbertovo zadovoljstvo koji je time obogaćivao Francusku. (Izvješće venecijanskog poslanika o Colbertovoj gospodarskoj politici) oko oko oko oko oko Brojno stanje francuske vojske u doba Luja XIV. 80 tisuća osoba 120 tisuća osoba 250 tisuća osoba 330 tisuća osoba 400 tisuća osoba írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / május 9.

25 Kriteriji Broj moguće osvojivih bodova Broj osvojenih Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje čimbenika koji formiraju 8 događaje Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ 4 Broj ispitnih bodova Zadatak je u svezi s engleskom ustavnom monarhijom (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja karakterizirajte sustav vladanja engleske ustavne monarhije! Svojim odgovorom obuhvatite i okolnosti njenog postanka i njenu društvenu bazu! Bárki rendelkezzék is tehát egy államban a törvényhozó vagy legfőbb hatalommal, annak kötelessége, hogy ne rögtönzött rendeletekkel, hanem érvényes állandó törvényekkel kormányozzon, amelyeket kihirdettek és ismertettek az emberek előtt; hogy a hatalmat elfogultan és igazságos bírák útján gyakorolja, akinek e törvények alapján kell eldönteniük a vitákat; és hogy a közösség erejét otthon csakis e törvények végrehajtására, idegenben pedig külső sérelmek megelőzésére vagy orvoslására használja, és megvédje a közösséget ellenségek betöréseivel és támadásaival szemben. És mindez nem szolgálhat más célt, mint az emberek békéjét, biztonságát és a közjót. (John Locke: Értekezés a polgári kormányzásról 1689) Dakle, ako bilo tko raspolaže u jednoj državi sa zakonodavnom ili najvišom vlašću, njegova je dužnost vladati ne improviziranim uredbama, već važećim i stalnim zakonima koji su objavljeni i poznati ljudima, vladati putem nepristranih i pravednih sudaca koji u sporovima donose odluke na osnovi zakona, te da snagu zajednice doma koristi samo za provođenje tih zakona, a u inozemstvu za preduhitrenje ili liječenje vanjskih povreda i da obrani zajednicu od upada i napada neprijatelja. I sve ovo ne može imati drugi cilj već mir i sigurnost ljudi i opće dobro. (John Locke: Rasprava o građanskoj vlasti, 1689.) A felső- és alsóházak Westminsterben összegyülekezett egyházi és világi tagjai [ ] február 13-án írásban úgy nyilatkoztak: Hogy a törvényektől vagy végrehajtásuktól királyi tekintély alapján való eltekintés állítólagos hatalma, ahogy ezt a közelmúltban gyakorolták, törvényellenes. [ ] Hogy a felségjogokra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nélkül [ ] törvényellenes. [ ] Hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes. (A Jogok törvényéből, 1689) írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / május 9.

26 Crkveni i svjetovni članovi Gonjeg i Donjeg doma okupljeni u Westminstenu su u pisanom obliku 13. veljače godine dali sljedeću izjavu: Odstupanje od zakona ili od njegova izvršenja na osnovi ugleda kralja i njegove vlasti, kako su to nedavno radili, je protuzakonito. [ ] Da je, pozivajući se na pravo suvereniteta ubiranje poreza za krunu, bez odobrenja Parlamenta, [ ] protuzakonito. [ ] Da je u mirnodobsko vrijeme, na području Kraljevine okupljati i održavati vojsku, ukoliko se Parlament ne suglasi, protuzakonito. (Iz Zakona prava, 1689.) Anglia igazából éppen a forradalom után vált az arisztokrácia hazájává. [ ] Az angol arisztokrata azonban abban eltért a kontinens előkelőitől, hogy nem átallotta a gazdálkodást. Szívesen forgatták a pénzt. Fő jövedelmük ugyan gépesített gazdaságaikból vagy mezőgazdasági bérletekből származott, de a profitot szívesen fektették gyarmatárukba, biztosításba, kötvényekbe, bányaiparba. (Szántó György Tibor: Anglia története) Engleska je uistinu baš poslije revolucije postala domovinom aristokracije.[...] Engleski se aristokrat, međutim, u tome razlikovao od uglednika s kontinenta da se nije stidio gospodariti. Rado je obrtao novce. Istina da je njegov glavni izvor prihoda potjecao iz mehaniziranih gazdinstava ili poljoprivrednih najamnina, ali su profit rado ulagali u kolonijalnu robu, u osiguranja, u obveznice i u rudarsku industriju. (Tibor György Szántó: Povijest Engleske) Engleska ustavna monarhija A király kralj; Uralkodik, de nem kormányoz Vlada, ali ne upravlja; A parlament Parlament; a bíróság független neovisno sudstvo; lordok háza Dom lordova; alsóház: választott képviselők Donji dom: birani zastupnici; kormány, irányítja a hadsereget a bürokráciát vlada, upravlja vojskom i birokracijom; választók (cenzusos alapon) birači (na osnovi cenzusa); Az ország lakossága Stanovništvo države írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / május 9.

27 ... írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / május 9.

28 Broj Broj Kriteriji moguće osvojenih osvojivih bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 6 Korištenje izvora 10 Otkrivanje čimbenika koji formiraju 12 događaje Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 48 DJELITELJ 3 Broj ispitnih bodova 16 írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / május 9.

29 15. Zadatak je u svezi s Mussolinijevim vanjskopolitičkim nastojanjima. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja sažmite Mussolinijevu vanjskopolitičku djelatnost i ciljeve između dvaju svjetskih ratova! Vanjsko politička nastojanja Italije Olaszország és gyarmatai 1918-ban Italija i njene kolonije godine; olasz szerzemények 1939-ig talijanske stečevine do godine; olasz hadműveletek talijanske ratne ofanzive; országhatár 1920-ban državna granica godine; a francia-német és a belga-francia határokat garantáló locarnói szerződést Olaszországgal együtt aláró országok države koje su zajednički potpisale Locarnski ugovor s Italijom o garantiranju francusko-njemačke i belgijsko-francuske državne granice; Olaszországgal kétoldalú viszonyban álló országok države u bilateralnim odnosima s Italijom Dánia Danska; Svédország Švedska; Nagy-Britannia Velika Britanija; Hollandia Nizozemska; Németország Njemačka; Lengyelország Poljska; Belgium Belgija; Csehszlovákia Čehoslovačka; Szovjetunió Sovjetski Savez; Franciaország Francuska; Svájc Švicarska; Ausztria Austrija; Magyarország Mađarska; Románia Rumunjska; Olaszország Italija; Jugoszlávia Jugoslavija; Bulgária Bugarska; 1939 Albánia Albanija godine; Korfu (sikertelen) Krf (neuspješan); Görögország Grčka; Törökország Turska; Tunézia Tunis; Szíria Sirija; Irak Irak; Irán Iran; Líbia Libija; Transzjordánia Transjordanija; Egyiptom Egipat; Szaúd-Arábia Saudijska Arabija; Francia Egyenlítői Afrika Francusko-Ekvatorska Afrika; Angol-Egyiptomi Engleski Egipat; Szudán Sudan; Abesszínia Abesinija; Kenya Kenija; Olasz Szomália Talijanska Somalija írásbeli vizsga, II. összetevő 9 / május 9.

30 Mussolini pozdravlja Hitlera prigodom jednog posjeta Italiji... Kriteriji Broj moguće osvojivih Broj osvojenih bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje čimbenika koji formiraju događaje 8 Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ 4 Broj ispitnih bodova 7 írásbeli vizsga, II. összetevő 10 / május 9.

31 16. Zadatak se odnosi na XX. toljeće. (dugačak) Analizirajte na osnovi izvora i svojih spoznaja preuređenje svjetskog gospodarstva od završetka Prvog svjetskog rata do godine! Osvrnite se na gospodarstvene posljedice rata i privrednu konsolidaciju 1920-ih godina! Franciaországnak tehát a lehetőségek határain belül az volt a politikája, hogy visszaigazítsa az órát, és meg nem történtté tegye mindazt, amit 1870 óta Németország fejlődése elért. Ezen elgondolás szerint területcsatolás és egyéb rendszabályok révén csökkenteni kell népességének számát, legfőképpen azonban gazdasági rendszerét a vasra, szénre és szállításra alapozott hatalmas építményt kell megsemmisíteni, amelytől új ereje függött. Ha Franciaországnak akár csak részben sikerül megszereznie azt, amiről Németország kénytelen lemondani, több nemzedékre helyre lehetne billenteni az európai hegemóniáért küzdő két vetélytárs hatalmi egyensúlyát. Ez a magyarázata a magas szinten szervezett gazdasági élet szétrombolására irányuló [ ] egymást erősítő cikkelyeknek [ ] (Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei, 1919) Francuska je dakle, unutar granica svojih mogućnosti, imala politiku da pomjeri sat unazad i učini kao da se nije desilo sve ono što je od godine Njemačka postigla razvitkom. Prema toj zamisli spajanjem teritorija i drugim propisima treba smanjiti njen broj stanovnika, a što je najglavnije njen gospodarski sustav, veliku građevinu o kojoj ovisi njena snaga zasnovana na željezu, ugljenu i transportu treba uništiti. Kada bi Francuska makar samo i dijelom uspjela dobiti ono čega je Njemačka prinuđena odreći se, na više generacija unaprijed bi se mogla vratiti ravnoteža između dvaju suparnika koji se bore za europsku hegemoniju. To je objašnjenje članaka koji se međusobno dopunjuju [...] i koji su usmjereni prema razaranju gospodarskog života visoke razine [...] (Keynes: Gospodarske posljedice Mirovnog ugovora, 1919.) Dawesov plan o konsolidaciji njemačkog gospodarstva írásbeli vizsga, II. összetevő 11 / május 9.

32 Egyesült Államok Sjedinjene Države; hitelek folyósítása dostavljanje zajmova; Németország Njemačka; német bankok njemačke banke; hitelek folyósítása dostavljanje kredita; állam država; adók porezi; gazdaság gospodarstvo; jóvátételek naknade štete; Franciaország, Nagy-Britannia Francuska, Velika Britanija; háborús kölcsönök törlesztése otplaćivanje ratnih zajmova A háború előtti tizennéggyel szemben már huszonhétfajta fizetőeszköz volt Európában, a határok hossza kilométerrel növekedett; a»meggondoltan létrehozott«új határok elválasztották a gyárakat a nyersanyagoktól, a kohókat a szénbányáktól, a gazdaságokat a piactól [ ] Vitathatatlan, hogy a modern háború fellendítette az ipar termelékenységét, és ennek sok pozitív oldala is volt. Gazdasági és technológiai téren ezek az évek nagymértékű előrelépést eredményeztek. Fellendült az autó- és repülőgépgyártás, az olajfinomítás és a vegyipar, a villamos-, festék- és nemesacélipar, a hűtőgép- és konzervgyártás, valamint egész sor más iparág. (Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása, 1992) Prije rata, nasuprot četrnaest, u Europi je bilo dvadeset i sedam vrsta platežnih sredstava, duljina granice je povećana za kilometara, promišljeno ustrojene granice su razdvajale tvornice od sirovina, topionice od rudnika uglja, gospodarstva od tržišta [...] Neosporivo je da je moderni rat dao poleta produktivnosti indrustrije, te je to imalo i pozitivnu stranu. Na gospodarskom i tehnološkom polju su te godine rezultirale velikim napretkom. Automobilska industrija i proizvodnja zrakoplova, rafinerija nafte i kemijska industrija, industrija proizvodnje struje, boja i plemenitih metala, proizvodnja hladnjaka i konzervi, odnosno cijeli niz drugih grana industrije je doživio veliki uspon. (Paul Kennedy: Sjaj i pad velesila, 1992.) Porast cijena u Europi godine (razina prije rata = 1) Francuska 7 Austrija Mađarska Poljska Rusija Njemačka írásbeli vizsga, II. összetevő 12 / május 9.

33 írásbeli vizsga, II. összetevő 13 / május 9.

34 Kriteriji Broj moguće osvojivih bodova Broj osvojenih Razumijevanje zadatka 8 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 6 Korištenje izvora 10 Otkrivanje čimbenika koji formiraju 12 događaje Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 48 DJELITELJ 3 Broj ispitnih bodova Zadatak je u svezi s procesom ujedinjenja kmetstva. (kratak) Analizirajte pomoću izvora i svojih spoznaja kako i u kojem pogledu je u Ugarskoj ujedinjeno kmetstvo u XIV.-XV. stoljeću! 6. Ezen kívül bármely néven nevezett minden faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is kivéve a fallal övezett városokat ezek minden terményének és borának a kilenced részét fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani, és a fent említett bárók és nem csak bármely birtokaikon élő minden szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyuktól hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be azok minden terményének és borának kilenced részét a saját szükségletükre. És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét bármiféle mérséklés és engedmény nélkül a saját szükségletünk céljaira fogjuk behajtani. (Nagy Lajos évi törvényéből) 6. Osim toga, u selima bilo kojeg imena, što više i od svih kmetova poljodjelaca i vinogradara u selima dvora i selima kraljice osim u zidom omeđenim gradovima ubrat ćemo devetinu svakog proizvoda i vina, i kraljica će naplatiti, te gore navedeni baruni, i ne samo od kmetova poljodjelaca i vinogradara na bilo kojem posjedu na sličan način neka utjeraju i uberu devetinu svakog proizvoda i vina za svoje potrebe. I ako neki u svezi s malo prije napomenutim utjerivanjem postupe drugačije, takvim osobama koje pružaju otpor i to osujete, na njihovim posjedima ćemo deveti dio proizvoda i vina bez ublažavanja i popusta za potrebe svojih ciljeva ubrati. (Iz Zakona Ljudevita Velikog godine) 10. Aztán megállapítjuk, hogy ha országlakosaink közül akármilyen rendű vagy rangú, a főpapoknak, báróknak, nemeseknek vagy más rendű embereknek a jobbágyai vagy parasztjai ellen valami jogi keresete lesz, aziránt először és elsősorban azoknak földesurai előtt kell törvényesen föllépni. És ha e falusiak vagy parasztok urai az igazságszolgáltatást megtagadnák, vagy annak eszközlésében késedelmeskednének, akkor hívja az ilyen földesurakat az igazságszolgáltatás megtagadása címén annak a megyének ispánja vagy alispánja vagy szolgabírái elé törvényesen perbe, amelyben az igazságszolgáltatás megtagadása megtörtént. (Zsigmond évi, ún. nagyobb dekrétumából) írásbeli vizsga, II. összetevő 14 / május 9.

35 10. Zatim konstatiramo, ako tko od stanovnika države bilo kojeg staleža i reda ima pravni zahtjev protiv kmetova ili seljaka crkvenog velikodostojnika, baruna, plemića ili čovjeka drugog staleža s tim u vezi prvo i u prvome redu treba zakonski nastupiti kod njihovih vlastelina. I ako bi gospodari seljana ili seljaka uskratili usluge pravosuđa ili bi u njegovoj primjeni oklijevali, onda takvu vlastelinu neka po osnovi uskraćenja pravosuđa pozove župan ili podžupan ili solgabirovi pred zakoniti spor u kojem je učinjeno uskraćenje pravosuđa. (Iz tzv. Većeg dekreta Sigismunda iz godine) Kriteriji Broj moguće osvojivih Broj osvojenih bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje čimbenika koji formiraju događaje 8 Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ 4 Broj ispitnih bodova 7 írásbeli vizsga, II. összetevő 15 / május 9.

36 18. Zadatak je u svezi s poviješću Erdelja. (dugačak) Dokažite pomoću izvora i svojih spoznaja da Erdeljsku Kneževinu Gábora Bethlena opravdano nazivaju zlatnim dobom Erdelja! Osvrnite se i na to pod kakvim vanjskim okolnostima je knez ostvario zlatnu dob! [ ] a német császártól nagyon messzire vagyunk, valóban az oroszlán torkában vagyunk, s az oroszlán könnyen darabokra téphet és szétmarcangolhat minket, míg ő császári fölsége tanácskozik felőlünk [ ] Mégis: nem vagyunk törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak mindjárt pusztulnának s tűnnének el, akármit is hazudnak rólunk az emberek. (Bethlen Gábor, 1623) [ ] vrlo smo daleko od njemačkog cara, zaista smo u grlu lava koji nas lako može razderati na komade i razmrcvariti, dok se Njegovo Carsko Veličanstvo savjetuje o nama [...] Ipak: nismo Turci kojima želimo da bar odmah umru i izgube se, bilo što i lagali o nama ljudi. (Gábor Bethlen,1623.) az Erdélyhez csatolt hét vármegye ( ) sedam tvrđavnih županija priključene Erdelju ( ); törököknek 1616-ban visszaadott terület Turcima vraćeno područje godine; iskola - škola; Magyarország Ugarska; Lengyel Királyság Poljska Kraljevina; Nikolsburg 1621 Nikolsburg 1621.; Bécs 1608 Beč 1608.; Pozsony Požun; Körmöcbánya 1620 Körmöcbánya 1620.; bányászok, habánok rudari, Habani; Erdélyi Fejedelemség Erdeljska Kneževina; Török Birodalom Tursko Carstvo; Lippa 1616 Lipa Ugarska u doba Gábora Bethlena Bethlen Gábor, amint a fejedelemségét elnyerte, az ország megcsendesítésére, békességnek, törvénynek helyreállítására, végházainak, várainak építtetésére fordítá elméjét, s mind moldvai, havasalföldi vajdákkal, lengyelekkel jó szomszédságot, barátságot szerezvén, s az országot a sok kóborlóktól, nyúzó-fosztóktól [ ] megtisztíttatta. Azonnal hogy tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde [ ], székes helyén [Gyula]Fehérvárott, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és írásbeli vizsga, II. összetevő 16 / május 9.

37 Várad váraiban nagy, friss, fejedelmi pompás építésű házakat építtetett vala, a végházaknak minden külső-belső szükséges épületjüket, fogyatkozásukat nagy szorgalmatossággal dicséretesen igyekezvén helyreállítani, megorvosolni. A sóaknák, arany-, ezüst-, higany és rézbányáknak műveltetéseket jó helyben állíttatta, és azoknak míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket hozatott vala. De mindenekelőtt [ ] nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában scholákat építtetni, azokban deák széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni; a hazát református tudós keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal megékíteni fő gondja volt [ ] Bibliotechát, különb-különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel rakottat, olyat szerzett vala azon [ti. gyulafehérvári] kollegium szükségére, amelyeknek is megszerzése sok ezer tallérba kerülhetett [ ] (Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája, 1662) Gábor Bethlen pošto je postao knezom, svoj je um okrenuo na smirivanje države, uspostavu mira i zakonitosti, gradnju graničnih kuća i utvrda, stekavši dobro susjedstvo s Poljacima i moldavskim i vlaškim knezovima zemlju očistio od mnoštva lutalica, derikoža-pljačkaša [...]. Odmah nakon što mu se riznica počela množiti [...], u svome sjedištu [Gyula]Fehérváru, Radnótu, Alvincu, Balásfalvi i u tvrđavama Fogarasa i Várada dao izgraditi velike, svježe, kneževski sjajne kuće, nedostatke unutarnjih i vanjskih građevina velikim marom se trudio obnoviti, popraviti. Rudnike soli, srebra, žive i bakra se trudio držati u dobrome te i onda je velikim troškom dobre znalce majstore iz inozemstva doprenio. Ali, prije svega [...] se velikim marom trudio u zemlji škole graditi, u njima znanosti podučavati, velikim troškom ugostiti i učiti mlade znanstvenike akademce u Belgiji i u Engleskoj, a najveća mu je briga bila ukrasiti zemlju reformatskim mladim znanstvenicima učiteljiama, znanstvenicima profesorima [...] U biblioteku je dao složiti prekrasne i dobre knjige iz razno-raznih znanosti, takvih je nabavio za potrebe kolegija [u Gyulafehérváru] koje su koštale puno tisuća talira [...] (János Szilárdi: Kronika jadnog Mađara, 1622.) írásbeli vizsga, II. összetevő 17 / május 9.

38 írásbeli vizsga, II. összetevő 18 / május 9.

39 .. Kriteriji Broj moguće osvojivih Broj osvojenih bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 6 Korištenje izvora 10 Otkrivanje čimbenika koji formiraju događaje 12 Konstrukcija, jezična pravilnost 8 Sveukupni broj bodova 48 DJELITELJ 3 Broj ispitnih bodova Zadatak se odnosi na razdoblje dualizma. (kratak) Analizirajte na osnovi izvora i svojih spoznaja, kakav je utjecaj imao gospodarski razvoj na prirodnu i društvenu okolicu! Közegészségi viszonyaink Pesten az ekkori időben a lehető legalantasabb fokon állottak. Az egész Dunapart a szomszéd városok mindkét oldalán szemétlerakodásra használtatott. (Báró Podmaniczky Frigyes a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke) Montažna sala budimpeštanske tvronice strojeva MÁV-a Naše javnozdravstvene prilike su u to vrijeme u Pešti bile na moguće najnižoj razini. Cijela je obala Dunava s obje strane susjednih gradova korištena za odlaganje smeća. (Barun Frigyes Podmaniczky, predsjednik Savjeta za javne radove glavnoga grada) A folyószabályozásnak köszönhetően a Tisza 453 kilométerrel lett rövidebb, s ártere huszadára csökkent. Ennek következtében 26,5 ezer négyzetkilométer vált megművelhetővé. Elhárultak az akadályok a közlekedés további fejlődés elöl is, az Alföld végérvényesen bekerült az ország gazdasági vérkeringésébe. A vasúthálózat kiépítése is könnyebbé vált, a fontos útvonalakon a réveket hidak váltották fel, a hajózás könnyebb és gyorsabb lett. (A Tisza szabályozása) írásbeli vizsga, II. összetevő 19 / május 9.