Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti területi munkarész

Átírás

1 Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti területi munkarész Bozsok község településfejlesztési koncepciójához Kőszeg, 2015.

2 TARTALOM 1. Bevezetés A vizsgálatnál figyelembe vett, a kulturális örökség régészeti vonatkozásait érintő speciális törvények és rendeletek - Fogalmi meghatározások 2. Vizsgálat 6 a) Történeti leírás, régészeti örökség felmérése b) e) pontok nem képezik részét a régészeti munkarésznek f) Védettségek g) Örökségi értékek elemzése A hatástanulmány készítése során felhasznált szakirodalom h) Területhasználat és terület állapot a régészeti örökség összefüggésrendszerében 3. Változtatási szándékok atáselemzés 15 d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 5. Összefoglalás Nyilatkozat

3 1. Bevezetés A hatástanulmányt a 314/2012.(XI. 8.) és a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendeleteknek megfelelően Bozsok község Önkormányzata (9727 Rákóczi u. 42.) megbízásából a településfejlesztési koncepcióhoz a MODULOR KFT (9700 Szombathely, Szt. Flórián krt. 2. adószám: ) készítteti, amelyet a megbízó településtervezője, Gergye Péter képvisel. A tervező részéről a megkeresés november 17-én történt meg. A település szükséges átnézeti térképét és más térképállományokat, valamint a településfejlesztési koncepció készülő szöveges információit digitális formában a rendelkezésemre bocsátotta. A hatástanulmány szerkezetét és tartalmát a évi LXIV. törvény 66. (1) és a 395/2012. (XII. 20.) Korm. r. 1/A. (2), illetve utóbbi 1. sz. melléklete határozza meg. Felhívom a megrendelő figyelmet, hogy jelen munkát a szerzői jogról szóló évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása, vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet 7., valamint a 47/2001. (III. 27.) Korm. rend. szabályai szerint történhet. A hatástanulmány a rendezési tervhez változtatás nélkül, külön alfejezetként csatolandó. A vizsgálatnál figyelembe vett, a kulturális örökség régészeti vonatkozásait érintő speciális törvények és rendeletek IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, különösen a 216/A. kulturális javak megrongálása évi LIII. törvény a természet védelméről, amely a földvárak és halmok (temetkezési helyek) védelméről rendelkezik ld évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi CXL. törvény a kulturális örökségvédelem általános keretét adja 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet, különösen a 144. régészeti szabálysértés és a 146. kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása évi LXIV. törvény a Kulturális örökség védelméről (továbbiakban: Kötv.), amely a évi LXXXIX. törvénnyel módosított, hatályos január 1-től II. része a régészeti örökség védelméről általában, III. része az illetékes ivatal (jelenleg és ez esetben, jogszabállyal módosítva, a Vas megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási ivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi ivatala továbbiakban: ivatal) szakhatósági hatásköréről szól. 3

4 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a január 1-jét követően indult eljárásokban és megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A ivatal hatósági eljárásait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján végzi. 149/2001 (VIII. 31) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az urópa Tanács tagállamai között január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló urópai gyezmény kihirdetéséről 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól (z is módosításra kerül a fent jelzett Kötv. és kapcsolódó jogszabályai által, amelyek azonban még nem kerültek elfogadásra és nem jelentek meg a Magyar Közlönyben.) 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény végrehajtásáról, különösen 3. (1) (2) (5) f) 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, különösen a 19. sz. melléklet 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről Fogalmi meghatározások A régészeti elemek vizsgálatát a kulturális örökség védelméről hozott évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott és így a hatástanulmányban alkalmazott alábbi fogalmi meghatározások alapján végeztük el: Fenntartható használat (Kötv ) a védett kulturális örökség olyan módon történő használata ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára. Gyűjtemény (Kötv ) A gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét. Kulturális örökség elemei (Kötv ) A régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. Régészeti emlék (Kötv ) A régészeti örökség ingatlan eleme. Régészeti érdekű terület (Kötv ) Valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. 4

5 Régészeti lelet (Kötv ) A régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt jellegénél fogva ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn. Régészeti lelőhely (Kötv ) Az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a ivatal nyilvántartásba vett. Régészeti megfigyelés (Kötv ) A földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása. Régészeti örökség (Kötv ) Az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. Régészeti védőövezet (Kötv ) A védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. Védett örökségi elem (Kötv ) Az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem. A régészeti örökség védelme kiterjed (Kötv. 7/A. ): a) a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására; b) a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására; c) a régészeti örökség megőrzésére. Kötv. 8. (1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. Általános védelem (Kötv. 11. ) A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely (Kötv ) Az ország és annak régiói kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani (12. ). A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti (13. 1.). 5

6 A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni (13. 3.). Kötv. 29. (1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása a ivatalnál kezdeményezhető. (2) A védetté nyilvánítás előkészítését a ivatal folytatja le, ennek során értesíti: a) a védelemre javasolt ingatlan tulajdonosát; b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait; c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot; d) az illetékes építésügyi hatóságot; e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel bíró illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot); f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét. (3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a ivatal megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény ján) értesíti. 2. Vizsgálat a) Történeti leírás, régészeti örökség felmérése A mai település az Alpok nyúlványait lezáró Alpokalján, a Kőszegi-hegység déli lábánál, Kőszegtől délnyugatra Kőszegszerdahelyen át 10 km-re, Szombathelytől északnyugatra Lukácsházán és Kőszegdoroszlón, de Bucsun át (17 km) is megközelíthető fekvő határmenti település. Közigazgatási területéhez tartozik a 884 m magas Írottkő, mely a Dunántúl legmagasabb pontja. A település meghatározó vízfolyása a Bozsoki- vagy Aranypatak. A község az Írottkő Natúrpark gyesület tagja, s határának É-i része a Tájvédelmi Körzethez tartozik. A Frank Birodalom keleti határa itt húzódott (VÉKONY 1985, 1987), amelynek egyik emléke a szomszédos Velem községben az as években megkutatott (épületkutatás), majd a kápolna előtt feltárt 9. századi, Szent Vid titulusú kápolna, körülötte a temető néhány megmaradt sírjával (FKT 1996, 2008). Bozsok település neve a legkorábbi okiratokban: Bosuk. redete a szláv Bozuk személynévből vezethető le (Kiss 1980, 124). A település első írásbeli említése 1277-ből Villa Bosuk néven maradt fenn, egy helyben keltezett oklevélben. ( Datum apud villam Bosuk 1277 ) Akkor Szent-Vid várához tartozott a Németújváriak fennhatósága alatt dec. 31-én a Vasvári Káptalan előtt osztozkodik Rohonc és Kemend várán és tartozékain Németújvári Miklós fia enrik és ennek unokatestvére László. kkor Bozsokot is megosztják: a malom alatt álló diófától D-re eső 6

7 részt és a falu K-i oldalát enrik, a diófától É-ra eső részt és a település Ny-i oldalát László kapja ben tulajdonjogát a Garaiak kapták meg ben III. Frigyes német király foglalta el, majd 1478 után I. Mátyás magyar király is a híveit jutalmazta meg eladományozásával. A kincstartó Tárnok Péter tulajdonlása után 1487-től Bornemissza János jegyző birtoka lett. Az ő halála után a leányági örökös Sibrik család kapta királyi adományként, de a Szalónak birtokába jutott Batthyányak is igényt tartottak rá. zt a vitát I. Ferdinánd 1540-ben tett döntése zárta le, amelynek értelmében Bozsokot és Szerdahelyt kivette az uradalomból ban kap II. Lajostól pallosjogot Sibrik László és fiai. A falut az évi kőszegi ostrom idején valószínűleg egy török támadás elpusztította. A település Vas vármegye nyugati peremére jellemzően, ami ekkor is egy ütköző zóna volt elnéptelenedett. Az uradalmak tulajdonosai a munkaerőhiányt horvátok betelepítésével pótolták, így Bozsok nemzetiségi összetétele is megváltozott. Nagyrészt (grádistyei) horvát lakossága volt, valamint kisebb részt magyar, illetve német nemzetiségű ben Sibrik Gergely két részre osztotta birtokait. Mindkét ági örökösei építkeztek a faluban. ttől kezdve a Sibrik család három és fél évszázadon keresztül alapvetően határozta meg Bozsok történetét. Megépítik többek között a Felső- és az Alsó kastélyt. (Az előbbi a falu É-i, a másik a D-i részén. Utóbbi később 1616-ban ideiglenesen, majd később végleg a Batthyányiak birtokába kerül.) A település évszázadokon át alapvetően egyutcás, szalagtelkes, amelynek É D-i fő vonalát a Bozsoki-patak határozta meg. A patak két teraszán voltak s vannak ma is a telkek. zt igazolják pl. a középkori eredetű templom, illetve egy éremkincs topográfiai helyzete is. 1. Sibrik-kastély (1 2, 4. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43232) és környezete Felső-kastélynak is nevezik Középkor, újkor Az idősebbik ág őse, Osvát építtette az egészen a 20. század elejéig a család kezében maradt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, árkádos udvarú, hajdan vizeskal védett Felső- vagy Sibrik-kastélyt. rről a helyi hagyomány, de későbbi tulajdonosa, Végh Gyula is azt állította, hogy a vízvezetékre felügyelő római kori őrhely volt, más történet szerint Mátyás király saját használatú vadászkastélya is volt később. Mindezeket sem hiteles régészeti, sem történeti adatok nem erősítik meg. Az 1554-ben említett háromosztatú nemesi lakóház létezését nem igazolta eddig sem régészeti, sem műemléki kutatás (a feltételezés Sedlmayer Jánostól származik és a Ny-i szárnyra vonatkozik). Biztos azonban, hogy 1614-ben építették a mai kastély elődjét, vagy a ma is álló kastély egy részét. z az évszám látható ugyanis a kapu feletti kettőscímeres (Sibrik és gersei Pető) feliratban: Custodi Domine, introitum et exitum tuum (Védd meg Uram, aki itt belépett és innen távozott!). Az erődfalakat és a tornyokat Sedlmayer János XVI. századinak gondolja ben és 1815-ben is átalakították, utóbbi alkalommal nyerte el mai alakját. A Sibrik család 1906-ban adta el Végh Gyula művészeti írónak és feleségének Wimpfenn Mária grófnőnek, akik mind a kastélyt, mind a körülötte lévő angolkertet felújították

8 után az épület egy részében a atárőrség irodáit helyezték el ben végezték el a kastély műemléki felújítását, amikor Sedlmayer János tervei alapján Vas Megye Tanácsa üdülőházává alakították át. Ma kastélyszállóként működik ban Bakay Kornél régész kutatta meg, de csak a D-i romos, törmelékben álló tornyot. rről megállapította: szervesen nem csatlakozik a kastély K-i falához/szárnyhoz, így annál későbbi. Vizsgálatai szerint a D-i szárny a kastély legfiatalabb része, szerinte XVIII. századi. A feltárás régészeti dokumentációja sajnos egyetlen közgyűjteményben sincs meg. 2. Római katolikus, Szent Anna templom (69. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43234) és feltételezhető középkori temetője évi felújítása nem szakszerűen történt, de már ekkor középkori vakolatmaradványok kerültek elő, amelyeket megsemmisítettek. Jóval később (1991-ben, a Batthyány kastély kutatásával párhuzamosan ápr. szept.-ben bizonyosan) talán ezért is került sor a P. ajmási rika régész-műemléki mérnök (Savaria Múzeum) által ellenőrzött újabb külső felújításra, majd 1994-ben az általa kontrollált belső megújításra. Mindkét tevékenység során középkori építészeti elemek kerültek elő. Dokumentációja azonban hiányos, csak a kutatása közben készített jegyzeteit, valamint a felmérési rajzait őrzi a területileg illetéke múzeum adattára. A templomot körülvevő temetőre nincsenek adataink, de a XVIII. századig Mária Terézia tiltó rendeletéig itt kellett lennie. zt követően a temetőket a település lakott részén kívülre kellett helyezni. 3. Rákóczi u. 24. (71. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 59824) erődítés Középkor Kőből épült, jelenleg romos. Nyilvántartásba csak 2008-ban került. ddig semmilyen kutatás nem érintette. 4. Puszta (62/1. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 30967) fokozottan védett régészeti lelőhely (A határozat száma: 22/2004. (XI. 17.) NKÖM rendelet) Árpád-kor A temető és a templom közötti területen helyezkedik el a nyilvántartásban földvárként szereplő terület. lső (1959. júl. 1.) ismert terepbejárása Buócz Terézia nevéhez köthető, aki akkor újkori (kuruc kori) sáncnak gondolta. A Ny-i és K-i sánc is magasságuk, ami 2-2,5 m folyamatosan csökken a házak alá fut be. A Ny-i földsánc hossza: 86/76 m, a K-i 86, a D-i 68 és az É-i 64 m. Alaprajzilag tehát egy enyhén torzult téglalapot formáz. A sánc belsejében egy, és előtte, kívül egy-egy földhalom van okt között ugyanő ásatást végzett itt. Az 1. sz. árkot a Ny-i sánc D-i végén nyitotta, s ebben a faszerkezet cölöplyuk sora került elő római- és középkori kerámiával. A 2. sz. kutatóárkot a sánc közepén álló dombba húzta, amelynek feltöltéséből csak néhány csonttöredék származott, ugyanakkor a feltárási dokumentáció (fotó) szerint egy kb. 45 cm-es kőfalat is átvágott. A leletanyag és a kőfal, valamint az objektum mérete véleményem szerint arra utal, hogy inkább egy XIV XVI. századi megerődített udvarházra gondolhatunk, ami talán a forrásokban emlegetett legkorábbi a közelben található, ún. Felső-kastély előtti helyi, birtokosi (Németújvári, vagy Sibrik) hatalom központja lehetett. 8

9 5. Rákóczi 107. (284. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43235) Középkor máj Radics Józsefné telkén éremkincs került elő. 509 db-ból áll, amelyekből 3 db lengyel garas (1534, 1598, 1600), 5 db magyar vegyesházi királyok (I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos) által vert denár és 501 db absburg uralkodók (I. Ferdinánd legkorábbi verete: 1528; Miksa legkorábbi verete: 1565; Rudolf legkorábbi verete: 1578; II. Mátyás közötti 9 db denára) által vert érmét tartalmaz. Az elrejtést véleményem szerint helyi esemény (erőszak vagy csak félelem) generálhatta pl. a Sibrik és Batthyány családok közötti jogvita kapcsán. 6. Batthyány kastély (270. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 38656) kiemelten védett régészeti lelőhely (Védési határozat száma: MM 84717/1968) Alsó-kastélynak is nevezik Középkor Az Alsó- vagy Batthyány-kastélyt először egy adásvételi okirat említi: okt. 4-én Sibrik György 8000 forintért a rohonci várban székelő Batthyányi Ferencnek adta el a hozzá tartozó Kiskovácsi szőlőheggyel és a Káposztáskerttel együtt ben leégett ben ugyan a Sibrik családnak még egyszer sikerül visszavásárolnia, de végül mégiscsak Batthyányi Kristóf és utódai kezére kerül. Az új tulajdonosok a visszavásárlást megelőzendő, nagy beruházásba kezdtek néhány év alatt kétemeletes, négy saroktornyos (kettő négyzetes alaprajzú és kettő olaszbástyás), vizes kal körülvett, jellegzetesen 17. századi főúri várkastéllyá építették át, ahol Batthyány Ádám és felesége (Strattmann leonóra) is szívesen tartózkodott. A kastélyban több előkelő vendég, köztük 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is megfordult februárjában gróf sterházy Antal kuruc főgenerális, szept.-ben pedig Kisfaludy György brigadéros szállt meg benne. Az 1800-as években egyik Batthyányi lány hozományaként került gróf Althan Ferenc főudvarmester tulajdonába aug. 10-én (Lőrinc napja) este 8 óra táján a DNy-i tornyot villámcsapás éri, s ennek következtében teljesen leégett. (Feljegyzés a kőszegszerdahelyi istoria Dumusban.) Azóta csak pusztul, falait a helybeliek építőanyagnak hordták el, sok helyütt az alapozást is kiszedték, így ma már meglehetősen elhanyagolt környezetben csak romjai (csupán a DNy-i sarokbástya Ny-i fala részlegesen, valamint az ÉNy-i torony falainak egy része, továbbá a kettőt összekötő Ny-i szárny falai) láthatók. Bejárata az elpusztult É-i szárnyon volt. Az 1670-ben kelt leltár szerint az épületben nagyterem, kincstár, lisztes ház és pince is van. A vár vizes árkától K felé a majorság és istállók, Ny-ra pedig a kert és halastó tartozik a várkastélyhoz. Sedlmayer János júniusában terveket készített a helyreállítására, amely sajnos nem valósult meg, ahogy B. Benkhardt Lilla dec. 15-én kelt feljegyzésének egy sora sem. bben gyakorlatilag az 1960-as évben megrajzolt képet találjuk, de még inkább a további leés elpusztulást konstatálhatjuk. 9

10 1990 tavaszán P. ajmási rika régész kutatta a területet, de dokumentációja sajnos nem teljes a Savaria Múzeum Régészeti Adattárában. 7. Szentk (0230/4, 0213/3, 0216/1-2; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43238) nevű lelőhely nyilvántartási poligonjának kis része Velem község határában található. Őskor (?), római kor A Sibrik kastélytól és az attól É-ra elterülő ód és Végh-erdőtől É-ra valamelyik vízmű üzemi területén, amelyek a Szentk-, Tücsök-, Csücsör- és Pücsör-, valamint Lőtériforrásokra települtek, vagy annak/azok közelében sajnos a Savaria Múzeumban nincs meg a dokumentációja, csupán néhány leltározott színes diafelvétel az 1989-ben Buócz Terézia vezetett ásatást és vizsgálta a vízvezetéket. Korábban a vízbázis kialakításakor ( között) észrevették a római kori forrásfoglalás(oka)t, valószínűleg részben elrombolták/megrongálták azokat, de a tényt nem jelentették be a múzeumnak. Valószínűleg a jelenségek korával sem voltak tisztában. Az 1970-es években valamikor Cserményi Vajk régész is végzett ismeretlen jellegű és minőségű tevékenységet a területen. A téma részletes adatait lásd: Anderkó 2007, 10 15, 2 3. ábra. Az 1980-as években a területen a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát halastavakat akart létesíteni. z a beruházás szerencsére elmaradt ben prof. Szabó Miklós (LT) vezetésével zajlott itt halomsír(ok) feltárása. nnek dokumentációja azonban csak a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Régészeti Adattárában (III/41/1995., Lsz ) van meg. A Savaria Múzeumban hiányzik, holott jogszerűen itt is meg kellene lennie. 8. Vízvezeték (számos kül- és belterületi hrsz.-t érint; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 68961) Római kor Pannonia provincia I. század közepe táján alapított fővárosa, azaz Colonia Claudia Savaria történetében a Kőszegi-hegység e részének térsége a vízellátás okán játszott szerepet, hiszen a római kori forrásfoglalásokat a hegylábi völgyekben (pl. Bozsoki-patak, ún. Lőtéri forrás stb. lásd a 7. sz. alatt) megtalálták. Károlyi Mária (KÁROLYI 2004, 164) mindezeket helytelenül Velem határába tette. A vezeték az előbbi, a 7. sz. alatti lelőhelytől (0230/4, 0213/3, 0216/1-2; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43238), azaz a vízművektől a Bozsoki-patak völgyét követve Bozsok belterületén a patak Ny-i teraszán (az 1920-as években a Fő utca építésekor, illetve pincék építése során megtalálták: Anderkó 2007, 15) halad Bucsu Dozmat Torony és Sé érintésével (az Aranypatak völgyében) a szombathelyi Bagolyvár felé, ahová a kutatás Savaria vízfogadó létesítményét lokalizálja. 9. orvát-völgyi dűlő (örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43236) un kor A községtől Bucsu felé haladva, az Aranypataktól távolabb, K-i irányban található a dűlő. (Korábban Irtás dűlőnek nevezték.) Innen, ma szórványleletként tartja nyilván a kutatás azt a híres aranycsatot, amely a műkereskedelem révén 1927-ben került a baltimori Walters Art Gallery-be (USA), ahol ma is őrzik. 10

11 Az aranycsatot (KISS TÓT ZÁGORIDI 1998, 76 77, 72. kép; KISS 1990) Sibrik Kálmán kutatásai alapján (erről ismeretlen kéztől származó feljegyzés tudósít a SM RA-ban Lsz. 44.) 1874 őszén Vlaskovics József találta szántás közben saját földjén, egy domb tetején. A pataktól párszáz lépésre a községtől délre. Az ilyen korú tárgy nem tekinthető azonban önmagában álló és véletlen előfordulásnak a környéken, hiszen a közelben a hun kori, de talán germán etnikumú jelenlétre a velemi Szent Vid hegyen feltárt néhány torzított koponyás férfi és női sír (MISK 1904, 34, Abb. 14; TÓT KISS 2002) és azok szórvány leletei (MISK 1908, Taf. LXX. 25), valamint egy a Gencsapáti Kápolnadombon 1941-ben feltárt sír tárgyai (KISS TÓT ZÁGORIDI 1998, 76 77), továbbá egy a Lukácsháza határában a Gyöngyös-patakból származó torzított koponya utalnak (TÓT KISS 2002). 10. Bús-major (052/8. hrsz; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 29855) Kelta település lehetett itt. A orváth-völgyi dűlőtől tovább haladva, D, azaz Bucsu felé, a község határán található gazdasági egység. A falutól messze volt állítólag innen kapta a nevét, azaz hosszú ú -val írandó. Négyesi Lajos hadtörténész 1992-ben végzett itt terepbejárást. Az ennek során gyűjtött tárgyi emlékeket (edénytöredékek) e sorok írója határozta meg (ILON RASZTOVICS 2000, 151. A lelőhely tévesen Bucsu községhez tartozóként került publikálásra). 11. Kalapos-kő és oller-barlang (örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43237) A barlang a Természetvédelmi törvény alapján eleve védett. Őskor (kora vaskor), középkor A területen a XX. század első évtizedében egy bronz szobrocska került itt elő, amelyet Miske Kálmán 1908-ban közzé is tett (ILON 2002, Abb. 5. és ILON 2002, 4. ábra). Többen (Fekete Mária, Tóth István és e sorok írója) feltételeztük, hogy a hely a kövek furcsa alakja miatt a velemi település szakrális területe lehetett. Az 1997-ben e sorok írójának vezetésével, régésztechnikusok gyakorlataként végzett hitelesítő ásatás eredményei a velemi településsel részben egyidős leletanyagot és tűzhelymaradványt eredményeztek, amelyek publikálásra is kerültek és hipotézisünket megerősítették. A területről november 4., június és július 5., 27-én geodéziai felmérés készült, amelyet Isztin Gyula geodéta-régésztechnikus hallgató, ummel Balázs és Tóth András régésztechnikus hallgatók végeztek el. Az évi feltárás során a oller-barlangban is kialakításra került egy kisebb szonda, amely azonban csak közép- és késő középkori, újkori emlékanyagot eredményezett. Azaz a barlangnak csak a késői használatát igazolta. De nem zárható ki az őskori használat, amelynek nyomai a feltáratlan részeken esetleg meglehetnek. Máig tehát összesen 11 hely áll a törvény védelme alatt a falu bel- és külterületén. 11

12 A hatástanulmány készítése során felhasznált szakirodalom Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke. Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője 30 (2007) Bajzik Zsolt (szerk.): Utcanév sem jár énnekem. mlékezés verebi Végh Gyulára ( ). mlékkiállítás és konferencia, Bozsok, június 11. Szombathely, Balogh Lajos Végh József (szerk.): Vas megye földrajzi nevei. Szombathely, Boda László Orbán Róbert (szerk.): A Kőszegi-hegység. Szombathely, B.K.L. kiadó, szterhás István: Barlangok a Kőszegi-hegységben. Vasi Szemle 54:3 (2000) Fekete Mária: Adatok Velem-Szentvid középkori történetéhez (A lelőhely régészeti kutatásának 100. évében). Beiträge zur mittelalterlichen Geschichte von Velem-Szentvid (Im 100. Jahr der archäologischen Forschung des Fundortes) In. In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. (ed. Lengvári, I.) Pécs, Fekete Mária: Szentvid vára. Adatok Kőszeghegyalja ős- és középkori várainak topográfiájához. Die Burg von Szentvid. Savaria 31:2. (2008) arrach rzsébet, C.: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában. In. Vas megye múltjából. Levéltári évkönyv I. (szerk. orváth F.) Szombathely, Ilon Gábor: Kora vaskori rituális központ a bozsoki Kalapos-kőn? Vasi Szemle LVI. (2002): Ilon Gábor: Früheisenzeitliches rituelles Zentrum auf dem Kalapos-kő (utstein) in Bozsok bei Velem-Szent Vid? Specimina Nova. A Janus Pannonius Tudomány-egyetem Történelmi Tanszékénekeinek Évkönyve XVI. (2002) Ilon Gábor: A velemi Szent Vid környékének településtörténeti rekonstrukciója a régészeti leletek tükrében. The settlement historical reconstruction of St. Vids surroundings in Velem reflected by archaeological artifacts. Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője 30. (2006) Ilon, Gábor: Settlement pattern in the Velem Szent Vid area. In. Zatykó, Cs. Juhász, I. Sümegi, P. (ds.) nvironmental archaeology in Transdanubia. Varia Archaeologica ungarica XX. Budapest, Ilon Gábor Rasztovics János: Őskori lelőhelyek Vas megyében (lőmunkálatok Vas megye régészeti topográfijához Őskor I.) In. Pannicus Ser. B. No. 5. Szombathely, Károlyi Mária: Napszülöttek. Savaria földjének ősi kultúrái a rómaiak előtt. Ancient cultures of Savaria before the romans. Szombathely, Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, Kiss Gábor: A bozsoki aranycsat Savaria Múzeum Kiállítási Lapok 2. Kiss Gábor Tóth ndre Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria Szombathely története. A város alapításától 1526-ig. Szombathely, Marosi Sándor Somogyi Sándor: A magyarországi kistájak katasztere I. Budapest, Miske Kálmán: Funde aus Velem-St. Veit. MittAntropGesell. in Wien XXXIII. (1904) Miske Kálmán: Die prähistorische Ansiedlung Velem St. Vid. Band I. Wien, (magyarul 1907) Miske Kálmán: gy őskori bronzszobrocskáról. Archaeológiai Értesítő 28. (1908) Sedlmayer János: A bozsoki Sibrik-kastély helyreállítása. Műemlékvédelem VI:4 (1960)

13 Tóth Gábor Kiss Gábor: Torzított koponyalelet Lukácsházáról. Artifically deformed skull from Lukácsháza. In. A Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei XIII. Természettudományok 8. Szombathely, Veress Márton Szabó Levente: Adatok a velemi Kalapos-kő morfológiájához. Vasi Szemle 50:2 (1996) Vékony Gábor: Északnyugat-Dunántúl a IX. században és a Uuangariorum marcha. Savaria 15. (1985) Vékony Gábor: A Karoling Birodalom délkeleti határvédelme kérdéséhez. Komárom megyei Múzeumok Közleményei 2. (1987) b) e) pontok nem képezik részét a régészeti munkarésznek f) Védettségek Kiemelten védett a 6. sz. alatti Batthyány kastély (270. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 38656) régészeti lelőhely. Fokozottan védett a 4. az alatti Puszta (62/1. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 30967) régészeti lelőhely. A Kötv. általános elvei alapján pedig védett minden további (9 db), jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhely. g) Örökségi értékek elemzése Nem csak lokális de legalább közép-európai jelentőségű a Kalapos-kő, ami a késő bronzkorban valószínűsíthetően, de a kora vaskorban bizonyosan egy talán a velemi Szt. Viddel összefüggésbe hozható vallási-szakrális-rituális hely lehetett. Ugyancsak a helyi érdeklődésen túlmutató jelentőségű a római kori Savaria vízvezetékének vonala (és földben rejlő, de földmunka során jól felismerhető jelenségei = kőből, habarccsal épített, belül vakolt) és forrásfoglalásai (Szentk). Ugyanis Aquincum (Buda) településén kívül csak itt ismerjük (feltárásoknak köszönhetően) a teljes vízvezetéket és annak szerkezeti változatait, változásait. A orváth-völgyi dűlő hun kori feltételezhető temetője (az arany csat valószínűleg erre utal, esetleg egy temetkezéssel összefüggő áldozati helyre utóbbihoz lásd KISS TÓT ZÁGORIDI 1998, 76) igen fontos emléke az amúgy sem nagyszámú Vas megyei népvándorlás kori emlékanyagnak. Nem elhanyagolhatók középkori eredetű, ámde alig kutatott épületei (rk. templom, Sibrik- és Batthyány-kastély) és bizonyosan létező, de egyáltalán nem kutatott templom körüli, középkori temetője. Rejtélyes és mindenképpen figyelemre méltó a falu központi helyén álló (Rákóczi u. 24.), de egyáltalán nem kutatott rom kora és funkciója, valamint legalább ennyire érdekes az ún. Puszta nagyméretű, sánc-objektuma. 13

14 Összességében állítható, hogy a 11 jelenleg ismert lelőhely a település területe emberi lakottságának folyamatosságát a kora vaskortól a középkor végéig jól és színvonalas ingó valamint ingatlan örökség emlékekkel reprezentálja. h) Területhasználat és terület állapot a régészeti örökség összefüggésrendszerében Napjaink településhasználata alapvetően nem veszélyezteti a nyilvántartásból ismert régészeti lelőhelyek fennmaradását. Inkább ingatlan/épített örökség elmeinek egy része (Alsó- és Felsőkastély, Rákóczi u. 24. rom épület) van a fennálló elhanyagoltság vagy annak esetleges bekövetkezése miatt veszélyben. Batthyányi kastély és környékének (1960-tól megoldatlan!) rendezése természetesen állami vagy európai uniós pályázati források bevonásával nem csak a település általános képe szempontjából lenne fontos, de a védett terület állagmegóvása miatt is. Miután a községben már megtörtént a víz-, szennyvíz és gázellátás gerincvezetékeinek kiépítése, az aktuális telkekre történő bekötések, ilyen típusú munkálatok csak a tartalék lakóterületeken és üdülési övezetekben várhatók. A mai település völgyében (Bozsoki- vagy Aranypatak) és teraszain nagyon fontos a nyilvántartott lelőhelyek és a közöttük található helyszínek építési földmunkáinak régészeti szakfelügyelete. 3. Változtatási szándékok (Szöveges, vagy térképi folyamatok megjelenítése) a) d) pont együttes elemzése - Az esetleg kialakítandó tavak esetében, - A tervezett erdőtelepítések esetében, - A lakó-, és üdülőövezeti területek tervezése és kialakítása esetében régészeti szakfelügyelet előírása várható. rre számítani kell, amelynek pénzügyi vonzata is van. Minden fenti ügyben a Járási Örökségvédelmi ivatal szakhatósági állásfoglalását kell kérni. 14

15 4. atáselemzés d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A községbe látogató (pl. camping, falusi szálláshelyek) vagy azon áthaladó autós és kerékpáros (Írottkő Natúrpark kerékpár; Vashegy kerékpár) / gyalogos (Országos kéktúra és Vas-függöny vonal) turisták, látogatók nagy része nyilván nyitott a kulturális örökség régészeti emlékeire is. A Kalapos-kőn sem ártana egy táblát elhelyezni az Óriások Útja Tanösvényen, amely a hely kulturális örökség emlék mivoltára is felhívja a figyelmet. rre a tanösvény fenntartójával (Írottkő Natúrparkért gyesület) együttműködve talán lenne reális lehetőség. A bucsui sajnos mára elhanyagolt bemutatóhely (Savaria római kori vízvezetéke) mellett érdemes lenne legalább a Szentknál és a faluban, a patak közelében, frekventált helyen (pl. bolt és cukrászda) elmesélni Savaria római kori vízvezetékét, annak jelentőségét. A Rákóczi u. 24. szám alatt található rom építmény és a Batthyány-kastély romjai komoly veszélyt jelentenek pl. a csellengő gyerekekre, esetleges további leomlásuk / elbontásuk (pl. építőanyag nyerése céljából) pedig azok fennmaradását alapvetően veszélyezteti. 5. Összefoglalás A település bel- és külterületén máig összesen 11 hely (terület) áll a Kötv. általános elvei alapján védelem alatt. zekből kiemelten védett a 6. sz. alatti Batthyány kastély (270. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 38656) és fokozottan védett a 4. az alatti Puszta (62/1. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 30967) régészeti lelőhely. Minden ismert és nyilvántartott lelőhely esetében már a jelenlegi humuszréteg bolygatása / eltávolítása is sérti a régészeti örökség földben rejlő emlékeit. Amennyiben ezek területén elkerülhetetlen az építési tevékenység, annak eljárásába már a tervezés fázisában a szakhatóságot be kell vonni. Ilyen esetben megelőző régészeti feltárásra kell számítani, amelynek költségeit a beruházónak kell viselnie. nnek költsége ma a belügyminiszter február 21-i közleménye szerint bruttó Ft/m². nnek díja 2015-ben változni fog. A tervezett településfejlesztési koncepció csekély és kisléptékű földmunkákat vetít előre. A feltételezett esetekben a régészeti szakfelügyelet elégségesnek látszik. nnek jelenlegi maximált óradíja a belügyminiszter február 21-i közleménye szerint Ft + ÁFA. nnek óradíja nyilvánvalóan változhat, ugyanakkor a mindenkor érintett beruházónak az előzetes megkötött szerződés alapján logikus módon csak a szakfelügyelet általa igazolt összegét kell kiegyenlítenie. Kívánatos lenne, hogy a nem kis léptékű és részben nemzetközi és határmenti szolgáltatásokat igénybe vevő turizmusra (pl. étterem, cukrászda) való tekintettel örökségvédelmi ismertető táblák, illetve szabadtéri mini-kiállítások (lásd az Ausztriában már megvalósult példákat) elhelyezése. 15

16 A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a község területén a régészeti feladatellátásra a Savaria Megyei atókörű Városi Múzeum (Szombathely, Kisfaludy S. u. 9.) jogosult. Régészeti ügyekben szakhatóságként jelenleg a Vas megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási ivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi ivatala (9700 Szombathely, Bejczy u tel: , fax: , -mail: epitesugy@szombathely.jaras.gov.hu) az illetékes. 16

17 6. Nyilatkozat A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy a hatástanulmány régészeti munkarésze az örökségvédelmi jogszabályok és a hatósági eljárások figyelembe vételével készült. A hatástanulmány 1 (egy) db nyomtatott, aláírt példányát és 1 (egy) db digitális változatát CD-n a megrendelőnek, 1 (egy) nyomtatott példányát az illetékes ivatalnak és 1 (egy) nyomtatott és digitális verzióját a Savaria Múzeum Régészeti Tárának adtam át. A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy régész diplomával rendelkezem, és 2001-től szakértőként tevékenykedek ezen a területen. A 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (2) és a 439/2013. (XI.20.) Korm. rendelet 4. (1) a) pontja alapján van jogosultságom a régészeti szakterületi munkarész elkészítésére. Kőszeg, február Ilon Gábor régész (diploma: LT 1554/1986. sz.) szakértő (névjegyzéki eng. sorszáma: Sz-56/2001) 9730 Kőszeg, Várkör 18. Tel: 06-20/ Mellékletek aláírása 1. sz. melléklet: Bozsok község hrsz-os térképe a régészeti lelőhelyekkel (színes) 2. sz. melléklet Régészeti lelőhelyek Bozsok közigazgatási területén (2014. július 15-i állapot) 17

18 ISMRT ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VTT RÉGÉSZTILLŐLY ÉS NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA ISMRT ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VTT RÉGÉSZTI LLŐLYK Készült a régészeti örökségvédelmi hatástanulmányhoz. RÉGÉSZ: ILON GÁBOR LT 1554/1986. Sz-56/2001 MÉRNÖKI IRODA KFT 9730 KŐSZG, BCTOLD ISTVÁN U. 7. TL:70/ modulor.gergye@t-online.hu 009/2014 AKCIÓTRV BOZSOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Sz o 4 Sz o /2 019/2 405/ /13 268/14 341/1 422/4 268/ / /4 419/2 420/ /1 424/4 443/ /5 90/2 90/1 86/1 405/ /3 610/1 453/1 607/1 604/2 605/2 606/1 606/2 605/1 604/1 265/ /5 265/1 255/ / / /2 453/ /2 211/4 211/3 422/2 420/1 419/1 422/1 421/4 420/2 424/1 422/ / / /2 421/3 421/ / / / / /4 443/ / /4 78/ /2 96/ / /6 94/ / /1 86/ / / /2 62/ /3 94/ / / / / / / / / / /2 341/3 277/13 277/ /9 405/3 277/11 277/10 277/ /7 277/6 402/ /5 405/8 443/3 405/5 443/6 405/ /2 285/ / /2 189/ / / / / / / / / /5 3/ /2 9/1 8/2 8/1 9/3 1/2 12 1/4 9/2 1/ /1 268/18 443/8 268/12 255/2 255/ / /4 221/ /1 224/ / / /2 238/2 3/ / /1 415/ / / / /2 191/ /4 433/ / /16 268/17 236/1 268/ / /1 268/ / / /3 57/ /2 352/1 0195/ / /18 337/1 0195/ / /10 089/5 089/3 089/6 089/7 089/8 089/1 á. patak ud R R R R RR Szo R Szo R anyagbány a köz Bozsoki-patak orsz. köz major Gy 4 víztározó R 8 v ízállás R 8 R 8 vízállás v ízállás vízállás 4 kivett sáv orsz. köz Sötét-ág Gy 6 orsz. köz Gy 4 köz Szeredás-ér köz üzemi terület kivett sáv vízmű magán magán Gy 4 kivett sáv vízmű vízmű K 6 K 6 orsz. köz ud K 4 Gy 4 K 4 K 4 ud Gy 4 üzemi terület 4 kivett sáv vízmű üzemi terület üzemi terület Benzink sporttelep major Gy 4 üzemi terület 6 Szo 5 Sz o 5 Szo 5 orsz. köz m m. m. K 6 Gy 6 m. magán Vendéglő m. magán K 4 Szo 5 ud ud Sz o 4 Sz o 4 Sz o 4 Szo 6 Sz o 6 Sz o 6 Szo 6 Sz o 6 Szo 6 Szo 6 orsz. köz Sz o 4 Szo 5 K 6 Sz o 6 Sz o 6 Sz o 6 Sz o 6 Szo 6 Szo 6 Szo 6 Szo 5 Szo 5 Szo 5 Szo 5 Szo 5 Szo 6 ár ok TT/ /2011 TT/ /2011 GRGY PÉTR MGBÍZÓ: FLLŐS TRVZŐ: RAJZ MGNV: DÁTUM: MSZ: MÉRTARÁNY: M = 1: RSZ: Irott-kő kilátó Búsmajor Mogyorós Somlik szántók orvát-völgyi dűlő Somlik rétek Parragrét Kovácsi Szőlők alja ideg oldal Füteleki rétek Purga völgy Irott-kő Végh-erdő Fenyős-erdő Sötét völgy Patyi-erdő Két köz Gula völgy ód erdő Kovács völgyön alul Gaji-erdő Kalapos kő Fenyős-erdő Kecske-domb Készült az állami alapadatok felhasználásával! 0195/ / /49 089/3 089/8 020/61 089/1 089/7 089/5 089/6 020/ /72 020/71 020/73 020/74 020/75 020/ /1 020/28 020/13 020/14 020/15 020/16 020/17 020/18 020/19 020/20 020/21 020/22 020/23 020/24 020/25 020/76 020/78 020/80 012/78 012/79 011/7 012/76 011/8 011/10 012/74 012/75 011/11 012/77 011/9 011/6 012/71 012/72 012/73 011/12 020/60 012/ / / / / / / / / / / / /8 0183/7 0182/1 0172/ / /9 0183/9 0195/ / / / /4 0195/ / / / /2 0195/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /31 012/45 012/54 012/44 012/43 012/55 012/57 012/58 094/5 094/4 0183/ / / / /5 0101/7 0101/2 018/1 020/34 020/68 020/69 020/36 020/35 020/33 012/33 020/53 020/52 020/51 020/50 020/49 020/45 020/44 020/43 020/42 020/48 020/41 018/2 020/54 020/59 020/58 020/56 012/70 012/35 012/63 012/68 012/67 012/69 012/66 011/5 012/65 012/ / / / / / / / /16 020/40 020/39 020/38 020/10 020/37 020/1 020/11 020/12 020/26 020/ / / / /7 1667/ /2 1667/ / / / /9 1813/ / / / / / / / / / / /1 1868/2 1843/ / /2 1843/ /3 1813/2 1813/4 1813/8 1813/6 1813/7 1813/5 1813/ /1 1927/ /2 1915/4 1913/11915/3 1927/ /1 1634/1 1559/ / /2 1634/ / /2 1615/1 1383/5 1383/ / /2 1623/ / /2 1444/ /1 1435/ / / /4 1377/5 1383/7 1377/ / / / / /8 1422/ / / /2 1202/ /2 1255/9 1255/ / / / / / / / /2 1227/ /3 1227/4 1227/ /2 1520/ / /4 1500/ / / /1 1583/3 1320/ /5 1255/ /2 1320/ / /4 1255/ / /6 1255/ /3 1298/2 1255/ / /4 1127/3 1171/ / /7 1084/ / /8 1127/ / / /2 1084/9 1113/ / /6 1084/7 1095/ / /2 1051/4 1051/3 1051/5 1084/5 1084/1 1113/2 1084/ /2 1051/ /1 1796/ / / / /8 1051/ / /6 1051/ / / / /9 1051/ /2 1001/ / / /5 1298/6 052/8 0228/2 052/2 051/4 051/7 051/10 051/16 051/13 051/14 051/12 051/11 051/ /14 052/15 049/4 043/2 043/1 035/6 027/2 027/ /1 035/ / /3 074/2 0114/2 0114/1 035/22 035/23 035/ /9 035/31 035/11 035/32 035/7035/8 035/ /4 0104/2 090/2 089/4 096/ / /34 035/29 035/33 090/1 035/ /5 0101/3 0104/ /1 025/2 020/4 020/65 020/63 020/64 020/ /11 028/2 035/1 025/1 035/2 020/67 020/55 020/46 020/66 020/ / / / /4 0128/1 0162/ /3 0162/ / /5 0114/6 0114/4 0114/3 0114/ /13 052/13 049/3 052/ /8 052/6 042/1 052/ /17 051/18 042/2 052/ /1 0162/ /2 0162/7 0168/3 0162/9 0169/2 0162/ / / / / / /5 0172/ /1 0172/3 0172/ /6 052/7 052/19 052/18 052/11 052/20 052/ /6 0145/7 0101/ /4 035/25 049/1 035/ /2 035/12 035/13 035/14 035/15 035/16 035/17 035/18 035/19 035/20 035/21 096/1 024/1 035/ /1 0145/ / /5 012/50 012/51 012/ /4 0216/ /3 011/13 012/61 012/62 011/1 012/ /2 012/ /2 0216/ / /2 0213/6 0230/4 0230/1 0213/5 0213/3 0195/50 Bozsoki-patak Sötét-ág FBR. Sötét-ág--> Arany-patak