Kompenzációs és kárfelmérési rendszer kidolgozása. Javaslat nagyragadozó okozta károk rendezésére

Átírás

1 Kompenzációs és kárfelmérési rendszer kidolgozása A kompezációs é kárfelmérési rendszer kidolgozása című részprogram a megvalósítás során kicsit megváltozott, a körülmények alapos kivizsgálása, az érintettek érdekeinek alapos feltérképezése után egy támogatási rendszer javaslatával egészült ki. A támogatási rendszer kidolgozása nem tartozik a LIFE Projectben vállalt feladatok közé, de mivel szorosan összefügg azzal, egy helyen közöljük azzal. Az itt olvasható dokumentum egy tervezet, sem a kompenzációs rendszer, sem a támogatási rendszer nincsen semmilyen hivatalos szerv által elfogadva, ezzel összefüggésben semmilyen igény, vagy panasz nem támasztható. Javaslat nagyragadozó okozta károk rendezésére Az 1980-s évek elejétől fogva megindult a nagyragadozók a farkas (Canis lupus), és a hiúz (Lynx lynx) visszatelepülése Magyarország területére. A nagyragadozók megjelenésével párhuzamosan felmerülő probléma azok esetleges kártételének rendezése. A környező országokban ennek többféle rendezési módjára is van példa. Az Európai Unió területén a fajvédelmi tervek kötelező pontját képezi a kompenzációs rendszer kidolgozása és működtetése. Az ott működő gyakorlat szerint a kompenzáció csak a háziállatokban esett károkra vonatkozik, vadban tett kárra nem. Más országokban, (pl. Szlovákia, Lengyelország) azonban ez utóbbira is van példa. A visszatelepülés megindulásával Magyarországon is aktuálissá vált a nagyragadozók okozta károk rendezésének kérdése. Mivel az érintett régiókban a jövedelem meghatározó részét jelentik az állattartás, és főleg a vadgazdálkodás, a gazdálkodók és vadgazdák igen érzékenyek erre a problémára. Mivel ugyanezek a személyek vannak egyszersmind a legközvetlenebb hatással a nagyragadozó létfeltételeinek alakulására a terület kezelésének kivitelezése révén. A konfliktusok megelőzésének érdekében mindenképpen fontos mihamarabb olyan megoldást találni a problémára, amelyet mindkét fél a természetvédelem, és a lehetséges károsult számára is elfogadható. Háziállatban okozott kár rendezése Az 1996/LIII Törvény a természet védelméről 72. paragrafusa értelmében a védett fajok okozta kárért a károsult kártérítést kaphat. Ugyanakkor egyenlőre nincs hivatalosan

2 meghatározott útja a károk bejelentésének, objektív felmérésének és az esetleges károk meghatározásának. A károk rendezésével kapcsolatban több problémára is megoldást kell találni. A jelenlegi hazai helyzetben rendkívül kevés szakembernek van megfelelő tapasztalata és képzettsége a kárt okozó faj meghatározásához. A konfliktusok oka sok esetben a kárt felvevő ismerethiánya ill. elfogultsága. Az objektív és reális kárfelvételéhez mindenképpen szükséges egy kárfelmérő szakértői csoport létrehozása, melynek minden tagja kellő ismertekkel rendelkezik a fent említett nagyragadozókról, kiképzése révén a helyszínen talált nyomokból meg tudja határozni a kárt tevő állat faját és részrehajlástól mentes. Mivel a szóbajövő nagyragadozók fajok a fokozottan védett kategóriába esnek, ezért egyrészről a KvVM Természetvédelmi Hivatala a felelős, másrészt, mivel a kár a nagyvadak és a háziállatok körében esik, a károsultak (vadgazdálkodók és állattartó gazdák) részéről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is illetékes a kérdés rendezésében. Ezért a felállítandó szakértői listát mind a KvVM-nek, mind az FVM-nek akkreditálnia kell. A közösen elfogadott listán szereplő emberek hatáskörének ki kell terjednie a kár tényének és mértékének megállapítására, valamint el kell érni, hogy bírósági ügyekben az ezen a listán szereplők legyenek a preferáltak /kétes esetben kizárólagosan döntésre hivatottak/. A kompenzációs eljárás tervezett menete a következő: A területileg illetékes nemzeti park, megyei vadászati felügyelőség és falugazdász hivatal egyaránt rendelkezik a fent említett szakértői listán szereplő nagyragadozó kárfelmérő szakemberek elérhetőségével. Ezek az intézmények ugyanakkor nyilvános helyen közzéteszik, hogy a nagyragadozó okozta károk bejelentésének és a kompenzáció igénylésének ők a hivatalos felvételezői. A káreset bejelentését követően a területileg illetékes Nemzeti Park, vadászati felügyelőség vagy falugazdász hivatal (attól függően hol történt a kár bejelentése) azonnal értesíti a legközelebbi kárszakértőt a listáról. A szakértő kiszáll a káreset helyszínére, és a károsult, ill. az illetékes Nemzeti Park képviselőjének jelenlétében helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle időpontja nem lehet a káreset bejelentését követő harmadik napnál később. A szakértőnek a káreset helyszínén talált összes nyomot (lábnyom, szőr, prédamaradvány) archiválnia kell. Ha a szakértő úgy ítéli meg, hogy a talált jelek alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani a kárt okozó állat faját, a károsultnak kártérítés nem jár. A kár felmérése során a kárfelmérési szakember kitölti a hivatalos kárfelmérési jegyzőkönyvet (ennek formátuma a későbbiekben kidolgozandó), melyet, egyetértés esetén, mind a károsult mind a területileg illetékes nemzeti park hivatalos képviselője kézjegyével lát el. A keletkezett kár forintban kifejezett értékét nem szükséges a kárfelmérés alkalmával egyidejűleg megállapítani.

3 A kárfelmérő költségeit a KvVM viseli. Ha a károsult és/vagy a Nemzeti Park hivatalos képviselője nem ért egyet a nagyragadozó kárfelmérési szakember az adott esetre vonatkozó szakértői nyilatkozatával, akkor másik nagyragadozó vadkárfelmérési szakembert hívhat a hivatalokban rendelkezésre álló listáról. Ennek költségeit azonban viselnie kell. A KvVM feladata az FVM illetékeseivel egyeztetve a kompenzáció mértékének megszabása a károk kompenzálására több lehetőség is kínálkozik. Pénzbeli kártérítés: ez esetben előre tisztázni kell, mely fajok milyen tulajdonságú /nem, kor, tenyészérték stb./ egyedei után mekkora a kártérítés forintban kifejezett maximális összege, valamint el kell különíteni az ehhez szükséges pénzügyi keretet. A külföldön /pl. Lengyelországban/ már a gyakorlatban alkalmazott módszer tapasztalatai szerint azonban ennek a megoldásnak lehetnek nemkívánatos következményei. A kártérítésből származó nyereség növelése érdekében a gazdák hajlamosak a káresetek túlértékelésére, ami heves vitákat válthat ki. Természetbeni kompenzáció: ebben a rendszerben a károsult nem pénzbeli kártérítést kap az elszenvedett kárért, hanem központilag pótolják számára a tartott állatok közül a sérült/elhullott egyedeket. Ezzel elkerülhetők a jószág értékének felbecsléséből származó nézeteltérések. A rendszer működtetéséhez szükséges az utánpótlás hátterének biztosítása a felelős hivatal részéről. Megelőzés: E módszer alkalmazásakor a veszélyeztetett területeken gazdálkodóknak alanyi jogon jár bizonyos mérsékelt támogatás a nagyragadozó tolerálására, valamint a farkas ellen bevált őrzőkutya a jószágok védelmére. Ennek fejében az adott gazdálkodó lemond további kompenzációs igényeiről valamint vállalja, hogy a kutyát a támogatás lejárta után is tartja. Ez estben is szükséges az utánpótlás hátterének biztosítása a felelős hivatal részéről. Vadban esett kár rendezése Az Európai Unió gyakorlata szerint kizárólag a háziállatokban okozott kárért jár kompenzáció vadban okozottért nem. Ennek jogi alapja, hogy a vad minden esetben vagy az állam tulajdona, vagy res nullius, tehát senki vagyonát nem képezi. Abban az esetben /így hazánkban is/ ha a vad az állam tulajdonát képezi, tulajdonképpen feleslegessé válik az állami keretből folyósított kompenzáció hiszen annak haszonélvezője ugyancsak az állam lenne. Res nullius esetén pedig nincsen kárigényre jogosult személy. Magyarországon azonban a vadgazdálkodás jelentősége, gazdasági súlya nagyobb, mint

4 általában az EU országaiban. A vadászatra jogosultak probléma érzékenysége ebből kifolyóan lényegesen nagyobb, és a probléma rendezése sokszor mellőzi a természetvédelmi szempontokat. /Az illegális elejtések legtöbbször a vadgazdálkodók számlájára írhatók./ A hazai nagyragadozó állományok stabilizálása és növelése igényli a vadgazdálkodók problémáinak kezelését. A konfliktusok megelőzése végett szükséges az esetleges károk/kellemetlenségek ellensúlyozása valamilyen formában. A nagyragadozó megjelenése a területen nehézségeket okozhat a vadgazdálkodónak, mivel a zsákmányállatok állatok esetleges zavarása /ennek mértéke egyenlőre kérdéses/ nehézségeket vagy kiesést okozhat a vadásztatásban, illetve szelektáló tevékenysége révén csökkentheti az állomány létszámát. A nagyragadozó tartós jelenléte egy területen mindenképpen annak minőségét jelzi, az ott kialalkult ökológiai rendszer egészséges működésére utal. Ennek megfelelően a területet kezelő vadgazdálkodó jól megválasztott módszerekkel, helyesen végzi a terület kezelését, melynek elismeréseként jutalmazható is. Ez a jutalmazás megnyilvánulhat közvetlen pénzbeli támogatásban, illetve közvetetten pl. a vadgazdálkodási terv teljesítésében tett engedményekkel. A SzIE VVT javaslata szerint azokon a természetes, vagy természetközeli élőhelyeken, ahol bizonyított a nagyragadozó /tartós/ jelenléte, pályázati rendszerben támogatás igényelhető. A támogatás folyósítására külön pénzalapot kell elkülöníteni a két érintett Minisztériumnak /KvVM-nek és az FVM-nek/ közösen. A támogatás/kedvezmény megjelenhet ezen kívül a vadgazdálkodási/kilövési terv mérséklésében, illetve a kötelezően előállítandó nyereség mérséklésében is, ehhez azonban a megfelelő szervekkel /APV Rt./ további egyeztetések szükségesek. A nagyragadozó jelenlétének megállapítását minden esetben független szakértők /a fenti szakértői lista tagjai, illetve a SzIE VVT munkatársai/ végzik. Ennek kivitelezésre egy szigorú monitoringrendszert kell létrehozni és működtetni, mely az év során több alkalommal is ellenőrzi a terület támogatásra jogosultságát. Ennek keretében nem pusztán a nagyragadozó jelenlétét, de az erdők állapotát, és a vadgazdálkodási kezelések kivitelezésének minőségét is ellenőrzik az adott területen. Ezt a természetvédelmi szakemberek, az Erdészeti Szolgálat szakemberei, valamint a Vadászati Felügyelőség szakemberei együttmőködésével valósítják meg. Ha a támogatott területről bármilyen oknál fogva eltűnik a nagyragadozó, vagy a vadgazdálkodás minőségének, illetve az erdők egészségi állapotának jelentős romlása észlelhető, az automatikusan /az okok további vizsgálata nélkül/ kizárja a támogatásra/kedvezményre való további jogosultságot. A támogatási rendszer a kompenzációs rendszerrel szemben más, pozitívabb üzenetet közvetít a vadgazdálkodók számára. Míg a kompenzációs rendszert csak akkor veszi igénybe az érintett, ha valamilyen kár éri, a támogatási rendszer üzenete az, hogy a jól végzett munkáért, illetve a nagyragadozó tolerálásához szükséges apró kompromisszumok elviseléséért az érintett jutalmat kap /illetve kaphat pályázati rendszerben/. Ez fontos szerepet játszhat a szakmai közönség ragadozókhoz való hozzáállásának megváltoztatásában, e rendszer ugyanis a nagyragadozókkal való sikeres együttélést állítja be követendő példaként. Ez biztosíthatja a nagyragadozók nyugalmát a területen egyben elősegítheti hosszútávú megtelepedésüket a

5 területen. A VVT javaslata a támogatási rendszer működésére: 1. A támogatás csak a nagyragadozók által lakott vagy látogatott területekre adható. Ennek megállapítására és az esetleges háziállatban esett kárigény jogosságának elbírálására létre kell hozni egy nagyragadozó-szakértői listát. szakértői csoport minden tagja kellő ismertekkel rendelkezik a fent említett nagyragadozókról, kiképzése révén a helyszínen talált nyomokból meg tudja határozni az állat faját és részrehajlástól mentes. Mivel a szóbajövő nagyragadozók fajok a fokozottan védett kategóriába esnek, ezért egyrészről a KvVM Természetvédelmi Hivatala a felelős, másrészt, mivel a kár a nagyvadak és a háziállatok körében esik, a károsultak (vadgazdálkodók és állattartó gazdák) részéről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is illetékes a kérdés rendezésében. Ezért a felállítandó szakértői listát mind a KvVM-nek, mind az FVM-nek akkreditálnia kell. 2. Ha a támogatást igénylő szervezeti egység területe a fenti bizottság által jóváhagyott területen van, akkor a szervezet működésének következő elemekből álló minősítési rendszernek kell megfelelnie: A terület adottságai Az adott területen élő nagyragadozó populáció tulajdonságai: milyen gyakori az állatok megjelenése, mennyire stabil az állomány, milyen mennyiségben (létszámban) vannak jelen az állatok. A terület helyeződése a nagyragadozó populáció szempontjából: magterület élőhelyek közötti folyosó új terület A terület vadlétszáma, nagyragadozóra vonatkozó eltartóképessége. A pályázó gazdálkodói előélete Kapcsolata a természetvédelmi hatósággal működése az elvárásoknak megfelelő kapott már természetvédelmi bírságot rendszeresen konfliktusa van a természetvédelmi hatósággal Kapcsolata a vadászati és vadgazdálkodási hatósággal működése az elvárásoknak megfelelő

6 kapott már vadgazdálkodási bírságot a) etikai vétségért (pl. orvvadászat) b) kilövések teljesítésének elmaradásáért c) trófeabírálati hibáért rendszeresen konfliktusa van a vadászati hatósággal Kapcsolata az erdészeti hatósággal működése az elvárásoknak megfelelő kapott már erdőgazdálkodási bírságot rendszeres kirívó konfliktusa van az erdészeti hatósággal 3. Ha a támogatást igénylő a fenti minősítésnek megfelel, akkor földalapú támogatást kaphat, melynek mértéke hektáronként Ft közé eshet. A támogatás elnyeréséhez az igénylőnek a fenti szakértői lista illetékes tagja felé bizonyítania kell (terepi szemle során, esetleg fényképekkel), hogy a területén nagyragadozó fordul elő. 4. A támogatás elfogadásával a támogatott a következő kötelezettségeket vállalja: Kíméleti területet jelöl ki a szakértői lista tagjaival egyeztetve A nagyragadozókat veszélyeztető tényezők ellen fellép, illetve az erre irányuló tevékenységek során együttműködik az illetékes természetvédelmi hatósággal A területén folyó vadászati tevékenységeket, és beavatkozásokat az illetékes Nemzeti Parkkal (amelynek tartania kell a kapcsolatot az illetékes szakértővel) egyeztetett módon időben és helyen végzi. Hozzájárul, hogy a fent említett szakértői lista bármely tagja előzetes bejelentés nélkül ellenőrizheti a nagyragadozók védelmére irányuló szabályok betartását Az érintett területen szakértői lista javaslataival összehangolt monitoringtevékenységet folytat, és az ebből származó adatokat az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja A nagyragadozók kártételével kapcsolatos minden egyéb kártalanítási/kompenzálási jogosultságáról lemond Az érintett terület vadgazdálkodóit, hivatásos- és sportvadászait éves rendszerességgel továbbképzésben részesíti. 5. A támogatásból kizárható az igénylő: adott évre: ha a nagyragadozó a gazdálkodó önhibáján kívül eltűnik a területéről további három évre: ha nagyragadozó eltűnése a területről a gazdálkodó tevékenységével hozható összefüggésbe 6. A támogatás megítélése minden esetben egy naptári évre vonatkozik (június 1.-től június 1.-ig) A támogatásról szóló döntést az illetékes természetvédelmi hatóság a fent említett szakértői lista javaslatával egyetértésben hozza meg.

7 A támogatási rendszer a kompenzációs rendszerrel szemben más, pozitívabb üzenetet közvetít a vadgazdálkodók számára. Míg a kompenzációs rendszert csak akkor veszi igénybe az érintett, ha valamilyen kár éri, a támogatási rendszer üzenete az, hogy a jól végzett munkáért, illetve a nagyragadozó tolerálásához szükséges apró kompromisszumok elviseléséért az érintett jutalmat kap /illetve kaphat pályázati rendszerben/. Ez fontos szerepet játszhat a szakmai közönség ragadozókhoz való hozzáállásának megváltoztatásában, e rendszer ugyanis a nagyragadozókkal való sikeres együttélést állítja be követendő példaként. Ez biztosíthatja a nagyragadozók nyugalmát a területen egyben elősegítheti hosszútávú megtelepedésüket a területen.