A Magyar Villamosenergia -rendszer. fogyasztói ig ényeinek előrejelzése 2017.

Átírás

1 MAVIR-RTO-DOK A Magyar Villamosenergia -rendszer fogyasztói ig ényeinek előrejelzése Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Budapest,

2 A Magyar Villamosenergia -rendszer fogyasztói ig ényeinek előrejelzése Készítette: Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Rendszerirányítási Igazgatóság Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztály Budapest, MAVIR-RTO-DOK

3 Tartalom jegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS... 7 SZABÁLYOZÓI HÁTTÉR... 7 CÉLKITŰZÉSEK, ALAPELVEK... 8 ALAPFOGALMAK VISSZATEKINTÉS VILLAMOSENERGIA-FELHASZNÁLÁS CSÚCSTERHELÉS, CSÚCSKIHASZNÁLÁS MINIMÁLIS TERHELÉSEK KORÁBBI ELŐREJELZÉSEINK ÉRTÉKELÉSE Kapacitáselemzések előrejelzései Összehasonlítás A FOGYASZTÓI IGÉNYEKET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A FOGYASZTÓI OLDAL ÖSSZETÉTELE ÁGAZATI ADATOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK, HŐMÉRSÉKLET-ÉRZÉKENYSÉG Hőmérsékleti szélsőségek Hőmérsékleti és időjárási hatások vizsgálata az ENTSO-E módszertan szerint ELŐREJELZÉS ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK VILLAMOSENERGIA-FELHASZNÁLÁS CSÚCSTERHELÉS ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLET HIVATKOZÁSOK H1. ÁBRAJEGYZÉK H2. TÁBLÁZATOK H3. IRODALOMJEGYZÉK H4. VÉGJEGYZET MAVIR-RTO-DOK

4 V e z e t ő i ö s s z e f o g l a l ó A fogyasztói igények közép- és hosszú távú előrejelzése a forrásoldali kapacitásfejlesztésről szóló elemzések, távlati teljesítőképesség- és erőműmérlegek egyik lényeges kiindulópontja. Közvetve a 132 kv-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv forrásoldali megalapozását szolgálja. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az időközben ismertté vált új fejlődési tendenciákat is figyelembe véve rendszeres időközönként sor kerül a prognózisok felülvizsgálatára. A fogyasztói igények előrejelzéséről szóló elemzés összeállítására kormányrendelet kötelezi az átviteli rendszerirányítót és 2011 között a rendszerterhelések alakulásának elemzése, illetve a fogyasztói igénynövekedési prognózis a kétévente közzétett a közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitáselemzésekben kapott helyet. A rendszerirányítási tevékenységet érintő jogszabályváltozások nyomán 2012-től önálló tanulmány foglalkozik a fogyasztói igények előrejelzésével és a hazai villamosenergiarendszer közép- és hosszú távú kapacitásfejlesztésével. Elemzésünk a 2032-ig terjedő időtávra tekint előre, a kapcsolódó forráselemzés sarokévei pedig 2022, 2027 és A szabályozói háttér és a keretdokumentumok figyelembevétele, valamint a gazdaságkutatók által elvégzett modellszámítások mellett az előrejelzés alapvető kiindulópontja az elmúlt évek villamosenergia-felhasználási és rendszerterhelési adatainak vizsgálata. Az elmúlt két és fél évtizedre visszatekintve a hazai villamosenergia-felhasználás alakulásában több szakasz különíthető el. A fogyasztói oldal összetételének jelentős változása, az igények nagymértékű visszaesése után az 1990-es évek második felétől viszonylag egyenletes növekedés volt megfigyelhető. Fordulópontot hozott a 2008 őszén bekövetkező gazdasági válság. Az átmeneti jelentős visszaesés után kezdetben stagnálás, illetve igen kismértékű növekedés jellemezte a hazai villamosenergia-felhasználás alakulását, ezzel párhuzamosan a villamosenergiarendszer bruttó csúcsterhelése gyakorlatilag MW körül állandósult ebben az időszakban. A legutóbbi három év tényadatai ismét növekedést jeleznek: 2016-ban az előzetes adatok szerint 44 TWh fölé került az összes villamosenergia-felhasználás, és az éves bruttó csúcsterhelés rekordnagyságú, 6749 MW volt. A villamosenergia-igények hosszabb távú alakulásában a fogyasztói összetétellel összefüggésben meghatározó szerepe van a gazdasági tényezőknek is. Ágazati statisztikai adatok alapján vizsgáltuk az egyes szektorok nettó villamosenergiafogyasztását, valamint az energetikai rugalmasságot, amelyben a nettó villamosenergia-fogyasztás és a reál GDP relatív változásának egymáshoz képesti aránya fejeződik ki. A 2008-at megelőző években (több egymás utáni évet figyelembe véve) jellemzően a 0,5 és 0,6 közötti tartományban alakult ez a mutató. Ez azt jelenti, hogy átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60%-ával bővült az éves nettó villamosenergiafogyasztás. Az utóbbi évek adatai enyhén emelkedő tendenciára utalnak. Az egyes igénynövekedési változatok kidolgozásához gazdasági prognózisokat vettünk alapul. Az előrejelzések elsődleges megalapozásául szolgáló gazdasági háttértanulmány a nemzetgazdaság várható növekedésével összefüggésben, két és fél évtizedre előretekintve vizsgálta a villamosenergia-igények várható alakulását. Emellett további, mértékadónak tekinthető növekedési prognózisok adatait is felhasználtuk. Különösen a rövid távú gazdasági fejlődés esetében jellemzőek az egymástól nagymértékben eltérő előrejelzések, de a hosszabb távú növekedési ráták becsléseiben is tapasztalhatók kisebb ellentmondások. A bizonytalanságok kezelése érdekében hagyományosan több növekedési változatot vizsgálunk. Emellett a gördülő tervezés is lehetőséget MAVIR-RTO-DOK

5 ad arra, hogy prognózisainkat időről időre helyesbítsük. Az elmúlt néhány év tendenciái, illetve a rövid távú gazdasági növekedési kilátások miatt eltértünk attól a 2011 előtt készült kapacitáselemzésekre jellemző megközelítéstől, hogy a teljes előrejelzési időszakra egyenletes mértékű igénynövekedést feltételezünk. Elemzéseinket a 2015-ben készült gazdasági háttértanulmány mellett más mértékadó prognózisokra alapoztuk. Előrejelzésünk lényeges kiindulópontja az energetikai rugalmasság általunk feltételezett alakulása is. Mindezek alapján a nettó villamosenergiafogyasztás kiegyenlítettebb, lassuló ütemű emelkedését feltételeztük. Mindhárom változat 2016 után a fenti prognózisok és hatások eredőjeként kezdetben a nettó villamosenergia-fogyasztás 0,2 %/év körüli bővülésével számol, majd az alapváltozat a 2020-as évektől lassuló mértékű növekedést feltételez, ekkor a várt növekedési ütem 1%/év, majd 0,95%/év körül alakul. Az alacsonyabb növekedési változatnál 2020 után 0,7%/év az éves igénynövekedés, majd 2030-ig fokozatosan 0,65%/évre csökken. A magasabb igénynövekedési változatot 2020 után 1,1%/év átlagos növekedési ütem jellemzi, amely 2030-ig 1%/évre mérséklődik. (Ld. 1. ábra). Az összes villamosenergia-felhasználás (amely tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is) 2022-re várt értéke 45,3 TWh, 2032-re pedig az alapváltozat szerint elérheti az 49,4 TWh-t [GWh] Tény Alapváltozat Nagyobb igénynövekedés Kisebb igénynövekedés ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2032-ig A csúcsterheléseket mindhárom változat esetében 6500 óra/év éves csúcskihasználási óraszám alapján jeleztük előre, hiszen a tényadatok azt mutatják, hogy a 2000-es évek elején megállt a csúcskihasználási óraszámok növekedése. (A 2015-ös adatokból közel 6800 óra/év csúcskihasználási óraszám adódott, azonban ez kivételesnek tekinthető.) Mindezeket figyelembe véve az alapváltozatban a 2017 és 2032 közötti időszakban jellemzően 55 MW/év körül MAVIR-RTO-DOK

6 alakul a csúcsterhelés éves növekedési üteme. Ez 2022-re 6950 MW, 2032-re pedig 7600 MW várható csúcsterhelést jelent. Természetesen másfél évtizedes távlatban bekövetkezhetnek olyan fordulópontok, amelyek alapvetően módosíthatják az igénynövekedési tendenciákat, a fogyasztói oldal összetételét vagy a fogyasztás időbeli eloszlását. Idetartozik az elektromos hajtású járművek széleskörű elterjedése, illetve a hőszivattyúk vagy fogyasztó oldali beavatkozás (Demand Side Management) eszközeinek a jelenleginél jóval általánosabb alkalmazása. Ezek hatását ma még nehéz megítélni, nem is képezték részletes elemzés tárgyát, jóllehet az ENTSO-E egyes szimulációs vizsgálataiban már szerepelnek. Az előrejelzések rendszeres felülvizsgálata ugyanakkor módot ad az újonnan jelentkező tendenciák figyelembevételére. MAVIR-RTO-DOK

7 1. B e v e z e t é s Szabályozói háttér A fogyasztói igények közép- és hosszú távú előrejelzése a forrásoldali kapacitásfejlesztésről szóló elemzések, távlati teljesítőképesség- és erőműmérlegek egyik lényeges kiindulópontja. Közvetve a 132 kv-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv forrásoldali megalapozását szolgálja. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az időközben ismertté vált új fejlődési tendenciákat is figyelembe véve rendszeres időközönként sor kerül a prognózisok felülvizsgálatára. A fogyasztói igények előrejelzéséről szóló elemzés összeállítására kormányrendelet is kötelezi az átviteli rendszerirányítót: a tanulmány elkészítését előíró jogszabály a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (VET Vhr.) és 2011 között a rendszerterhelések alakulásának elemzése, illetve a fogyasztói igénynövekedési prognózis a kétévente közzétett a közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitáselemzésekben kapott helyet. A rendszerirányítási tevékenységet érintő jogszabályváltozások nyomán 2012-től önálló tanulmány foglalkozik a fogyasztói igények előrejelzésével és a hazai villamosenergiarendszer közép- és hosszú távú kapacitásfejlesztésével. A VET Vhr. 9. (2) bekezdésben megadott tartalmi követelményeknek megfelelően elemző tanulmányunknak tartalmaznia kell a korábbi változatok értékelését, a jelen elemzési ciklus során figyelembe vett szempontok és kidolgozandó változatok leírását, valamint be kell mutatni magukat a változatokat. A hatályos jogszabályok mellett irányadók az idevonatkozó hazai energiapolitikai irányelvek és keretdokumentumok is, köztük a 77/2011. (X. 14.) OGY határozattal jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia. A 2030-ig szóló, 2050-ig előretekintő keretdokumentum az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság elsődleges céljainak együttes érvényesülését tartja szem előtt. Ennek jegyében az energiahatékonyság javítására, illetve a kiegyensúlyozott fogyasztási szerkezet elérésére, megőrzésére törekszik októberében új energiahatékonysági irányelvet fogadtak el (2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről). A Magyar Országgyűlés május 12-én hagyta jóvá az irányelvet honosító évi LVII. törvényt az energiahatékonyságról. Ez a jogszabály kötelező érvényű vállalást tartalmaz: az Unió évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az Mtoe primerenergiát vagy az Mtoe végső energiát. (3. cikk) A 24. cikkben foglaltak nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek elkészítésére kötelezik a tagállamokat. Mindezek alapján 2015 augusztusában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium összeállította a Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig című keretdokumentumot. 1 A nemzeti cselekvési tervekben foglalt intézkedések megvalósításának figyelemmel kísérése érdekében az irányelv szintén a 24. cikkben foglaltak szerint éves jelentéstételi kötelezettséget is előír ben sor került a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek felülvizsgálatára. Az új, a korábbiakhoz képest mérsékeltebb növekedéssel számoló alapadatokat a 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozat 1. mellékletében tették közzé. A stratégia három forgatókönyve 2 közül a 2015-ös felülvizsgálat két változatot érintett. A változatok közül a Közös erőfeszítés forgatókönyv tekinthető a stratégiai célokkal összhangban álló alapváltozatnak, amely a felülvizsgálatot követően évi 1%-os átlagos növekedési ütemmel számol a korábbi 1,5%-os - 7 -

8 növekedési prognózissal szemben. A stratégia felméri a hosszú távon tervezett nagyarányú közlekedési elektrifikáció és a hőszivattyúk nagyobb mértékű elterjedése okozta villamosenergia-igénynövekedést, ugyanakkor csökkentő tényezőként tekint az energiahatékonysági intézkedések eredményeként jelentkező megtakarításokra. A stratégiai célok között szerepel még az erőművi önfogyasztás és a hálózati veszteség csökkentése is. Az alapváltozat mellett a korábban 2%/év igénynövekedési ütemet prognosztizáló Ölbe tett kéz forgatókönyv is csökkentett, évi 2% helyett évi 1,5% növekedési ütemmel számol. Az 1%/év igénynövekedést feltételező Zöld forgatókönyv energiafelhasználási alapadatai nem módosultak. Célkitűzések, alapelvek A villamosenergia-igényekről szóló tanulmány elsődleges célkitűzése a várható összes villamosenergiafelhasználás, illetve a csúcsterhelések múltbeli és várható távlati alakulásának elemzése, a kapacitásfejlesztési tanulmányban vizsgálandó változatok kijelölése. A villamosenergia-felhasználási igényekhez igazodva készíthetők el a teljesítménymérlegek és a forrásoldali energiamérlegek (erőműmérlegek) a kijelölt sarokévekre. A forrásoldali kapacitásfejlesztésről szóló tanulmánnyal és a hálózatfejlesztési tervvel összhangban a kijelölt sarokévek a következők: 2022 (rövid táv), 2027 (középtáv), valamint 2032 (hosszú táv). Az előző pontban ismertetett jogszabályi elvárásoknak eleget téve tanulmányunk behatóbban foglalkozik a villamosenergiaigények alakulását hosszabb távon meghatározó gazdasági tényezőkkel évi elemzéshez hasonlóan a fogyasztáselemzési tanulmányunk és igénynövekedési előrejelzéseink megalapozásául elsősorban A magyar villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2040-ig című, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. által összeállított tanulmány szolgált. 3 Tanulmányunk a hatályos jogszabályok és az egyéb vonatkozó előírások alapján készült. Arra törekszünk, hogy mind az elemzési szempontjaink, mind az igények előrejelzésénél alkalmazott módszerek, számítások világosak és jól nyomon követhetők legyenek. Ugyanakkor a távlati elemzéseknél mindig számolni kell olyan fordulópontok bekövetkezésével, amelyek minőségi változást hoznak, és ennek következtében a korábban megfigyelt tendenciákra alapozott előrejelzésekhez képest gyökeresen más fejlődési pályát eredményeznek. A gördülő tervezés alkalmazása, az egymást követő elemzési ciklusok ilyen esetben lehetővé teszik az előrejelzések megfelelő korrekcióját. A jelentős gazdasági változások mellett fordulópontnak tekinthető például az elektromos hajtású járművek nagyobb arányú megjelenése a közlekedésben, a fogyasztó oldali befolyásolás és az intelligens hálózati megoldások nagymértékű elterjedése, illetve a villamosenergia-igények komoly csökkenésével járó energiahatékonysági intézkedések megvalósulása. Mindezek hatásának részletes számba vétele túlmutat elemzésünk keretein, azonban az ENTSO-E 2016-ban megjelent Tízéves Hálózatfejlesztési Tervéhez (TYNDP) kidolgozott távlati, 2030-ra vonatkozó víziók, illetve a víziókon alapuló összeurópai és regionális piacszimulációk eltérő mértékben már számoltak e tényezőkkel, és az előkészületben lévő évi Tízéves Hálózatfejlesztési Terv háttérszámításaiban is figyelembe veszik őket. Az elemzésünk megalapozásához készült gazdasági háttértanulmány is kitért az új villamosenergia-felhasználási területek vizsgálatára, megállapítva, hogy a hatások prognosztizálása még középtávon is meglehetősen bizonytalan. A fogyasztói igények távlati alakulásának előrejelzésénél főként a gazdasági háttértanulmányra támaszkodtunk, amely részletesen elemzi a nemzetgazdasági ágazatok közelmúltbeli villamosenergiafogyasztási és gazdasági növekedési - 8 -

9 adatsorait, illetve az általános gazdasági fejlődési kilátásokat, és ezek alapján többféle előrejelzési módszert köztük makromodelleket is alkalmazva határozza meg az irányadónak tekinthető növekedési változatokat. Emellett távlatilag a Nemzeti Energiastratégia háttértanulmányát, a különböző gazdaságkutató intézetek tanulmányait, nyilvános előrejelzéseit, illetve a nemzetközi szervezetek által közzétett gazdasági növekedési adatsorokat is figyelembe vettük. Megfigyelhető, hogy különösen egy-két éves távlatban az egyes előrejelzések között igen nagy különbségek mutatkoznak. Alapfogalmak 4 Az elemzésünkben használt energetikai alapfogalmak egy része energiamennyiségeket, más része pedig teljesítményt (illetve terhelést, teljesítőképességet) fejez ki. A 2. ábra azokat az energiamennyiségeket foglalja össze, amelyek az országos villamosenergiamérlegben szerepelnek. Bruttó villamosenergia-termelés (2. ábra: Hazai erőművek bruttó termelése) alatt a hazai erőművekben termelt összes villamos energia mennyiségét értjük. Ez a generátorkapcsokon mért termelt villamos energia mennyisége. Az import-export szaldó a határkeresztező vezetékeken importált és exportált villamos energia irányhelyes összege. Az erőművek önfogyasztása a termelt villamos energiának az a része, amelyet az erőmű a villamos energia termelésénél felhasznál. (Ennél bővebb fogalom a háziüzemi villamosenergia-fogyasztás, amely az önfogyasztás mellett azt a vásárolt villamos energiát is tartalmazza, amelyet az erőművek villamosenergiatermeléshez és hőszolgáltatáshoz használnak fel.) A nettó villamosenergia-termelés (2. ábra: Hazai erőművek nettó termelése) az erőművek önfogyasztásával csökkentett bruttó villamosenergia-termelés. Ez az egyes erőművek elszámolási pontjaira vonatkozó eredő betáplált villamos energia összege. A hálózati veszteség egyaránt tartalmazza az átviteli és az elosztó hálózati veszteségeket. Az energiaátvivő rendszerbe betáplált és a fogyasztóknak átadott villamos energia különbségeként adódik ki. A bruttó termelést és az import-export szaldót összegezve kapjuk az összes villamosenergia-felhasználást. Ez a mennyiség mind az erőművek önfogyasztását, mind a hálózati veszteséget tartalmazza. A bruttó villamosenergia-fogyasztás az erőművek önfogyasztását levonva kapható meg az összes villamosenergiafelhasználásból. A nettó villamosenergia-fogyasztás a hálózati veszteséggel csökkentett bruttó villamosenergia-fogyasztás. Ez megegyezik a fogyasztóknak átadott villamos energiával

10 2. ábra: A villamosenergia-mérlegben szereplő mennyiségek A 3. ábra a rendszerterheléssel kapcsolatos fogalmak jelentését szemlélteti, a december 8-án (az elmúlt évi maximális csúcsterhelés napján) regisztrált órás terhelési adatok alapján készült [MW] Önfogyasztás Napi bruttó villamosenergiafogyasztás [h] 24 Bruttó csúcsterhelés Nettó csúcsterhelés Bruttó rendszerterhelés Nettó rendszerterhelés 3. ábra: Napi terhelési görbe a évi csúcsterhelés napján (2016. december 8.) A bruttó rendszerterhelés a villamosenergia-rendszer forrásoldali igénybevételre összesített terhelése. A rendszerszintű üzemirányításba bevont és

11 az alkooperációs (rendszerszintű üzemirányításba nem bevont) erőművi egységek gépkapcsokon kiadott teljesítményének és a határkeresztező szállítások irányhelyes eredő teljesítményének összege (ld. Üzemi Szabályzat 2.9.3). A nettó rendszerterhelést úgy kapjuk meg, hogy a hazai erőművek önfogyasztásával csökkentjük a bruttó rendszerterhelést. Itt tehát a hazai erőművek elszámolási pontra vonatkozó eredő betáplált teljesítményét vesszük figyelembe. (Az eredő import-export teljesítmény tekintetében viszont már nincs különbség a bruttó és a nettó értékek között, itt nem számolunk önfogyasztással.) Rendszerterhelés alatt általában a bruttó rendszerterhelés értendő, azonban egyes nemzetközi statisztikai adatforrásokban így az ENTSO-E adatbázisaiban is a nettó rendszerterhelések szerepelnek. A rendszerterhelések közül forrásoldali kapacitásfejlesztési szempontból kiemelt jelentősége van a csúcsterhelésnek, különösen az éves csúcsterhelésnek. Csúcsterhelés alatt a meghatározott időtartamon (nap, hónap, év) belül igénybevett legnagyobb teljesítményt értjük. A bruttó és a nettó rendszerterhelések közötti különbségtételhez hasonlóan az éves csúcsterheléseknél is megadható bruttó vagy nettó érték. A hazai villamosenergia-statisztikai kiadványokban megadott éves csúcsterheléseket általában bruttó rendszerterhelésként kell értelmezni, nemzetközi viszonylatban viszont elterjedtebb a nettó csúcsterhelés, amely nem tartalmazza az erőművek csúcsidei önfogyasztását. A 3. ábra napi terhelési görbéi alatti területek energiamennyiségeknek felelnek meg. A nettó rendszerterhelés görbéje alatti terület a napi bruttó villamosenergiafogyasztás. A bruttó és a nettó terhelési görbe közötti terület adja meg energiában a hazai erőművek önfogyasztását. A napi bruttó villamosenergia-fogyasztás és az önfogyasztás összegeként a bruttó rendszerterhelés görbe alatti területként pedig a napi összes villamosenergiafelhasználást kapjuk meg

12 2. V i s s z a t e k i n t é s Villamosenergia-felhasználás Az közötti évekre vonatkozó országos villamosenergia-mérleg az 1. táblázatban 5 található meg. A villamosenergia-mérleg a hazai erőművekben termelt villamos energiát, az exportált és az importált villamos energiát, az erőművek önfogyasztását, a hálózati veszteséget, valamint az ezek alapján számítható mennyiségeket tartalmazza: az összes felhasználást, a bruttó és nettó fogyasztást. Az 1. táblázat adatsorai alapján a 4. ábra szemlélteti az importszaldó arányát az összes hazai villamosenergia-felhasználáshoz képest. A hosszú idősoros adatokat elemezve két nagyobb fejlődési szakasz különíthető el. Az 1992 és 2007 közötti időszakot közelítőleg egyenletesen bővülő összes felhasználás jellemezte, az átlagos növekedési ütem 1,49% volt, de egyes években elérte a 2,5%-ot is. Ezt követően 2008 őszén a gazdasági válság hatására jelentős átmeneti visszaesés következett be (az előző évhez viszonyítva 5,7%-kal volt kisebb az összes villamosenergiafelhasználás 2009-ben) 6, a következő években pedig lényegében stagnálás volt megfigyelhető tól azonban az előzetes adatok szerint ismét évről évre folyamatosan emelkedik az összes felhasználás. Év Bruttó termelés Nettó termelés Export Import Importexport szaldó Összes felhasználás Erőművi önfogyasztás Bruttó fogyasztás Hálózati veszteség Nettó fogyasztás GWh GWh GWh GWh GWh GWh GWh GWh GWh GWh táblázat: Országos villamosenergia-mérleg ( )

13 [GWh] Bruttó termelés Import-export szaldó ábra: Az összes hazai villamosenergia-felhasználás ( ) Csúcsterhelés, csúcskihasználás A magyar villamosenergia-rendszer tavalyi csúcsterhelését, egyben eddigi legnagyobb terhelését december 8- án regisztrálták (16:45). Ekkor a bruttó rendszerterhelés 6749 MW volt. Az közötti éves maximumok a 2. táblázatban szerepelnek. Bruttó csúcsterhelés MW táblázat: A magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelése ( )

14 Az 1990 óta eltelt két és fél évtized alatt az éves csúcsterhelések változását az összes villamosenergia-felhasználáshoz hasonló tendenciák jellemezték és 2015 között a villamosenergia-rendszer csúcsterhelése MW körül állandósult, majd 2016-ban rekordnagyságú, 6749 MW volt az éves csúcsterhelés. Részletes havi csúcsterhelési adatokat tartalmaz az elmúlt másfél évtizedre a 3. táblázat, ahol az egyes hónapok átlaghőmérséklete is szerepel. (A táblázatban színes háttér emeli ki a téli és a nyári csúcsterheléseket.) 2015-ben rendhagyóan nyáron, júliusban volt az év legnagyobb rendszerterhelése. A táblázatban megjelenített másfél évtized távlatában jól megfigyelhető a nyári csúcsterhelések jelentős növekedése, amely a légkondicionáló berendezések szélesebb körű elterjedésének tulajdonítható ben a nyári hónapok az év legalacsonyabb terhelésű időszakát jelentették ra alig fél évtized alatt a nyári csúcsterhelés 6000 MW fölé került, és a válság által érintett 2009-es évet leszámítva végig ezen a szinten is maradt. I. hó II. hó III. hó IV. hó V. hó VI. hó VII. hó VIII. hó IX. hó X. hó XI. hó XII. hó 2001 MW C 0,7 3,5 7,3 11,0 18,4 18,4 22,1 23,0 14,5 13,9 3,2-4, MW C 0,1 4,9 8,0 11,4 19,0 21,3 23,8 21,6 15,8 10,1 7,1-1, MW C -1,7-3,5 5,6 10,8 20,1 23,6 22,6 24,7 17,2 8,5 7,1 1, MW C -2,0 1,7 5,5 12,0 14,9 19,1 21,6 21,5 16,3 12,0 6,0 0, MW C 0,5-1,9 4,5 11,9 17,2 19,8 21,5 19,7 17,5 11,6 4,2 0, MW C -2,4-0,6 4,6 13,3 15,9 20,2 24,4 19,3 18,6 13,4 7,7 2, MW C 5,2 5,1 8,8 14,0 18,5 22,6 23,9 22,7 14,5 11,1 4,1-0, MW C 1,5 4,4 6,8 12,1 17,3 21,1 21,5 21,8 15,6 12,3 6,8 3, MW C -1,3 0,9 6,0 15,1 17,6 19,0 22,8 22,6 19,2 11,0 6,8 1, MW C -2,0 0,7 6,6 12,0 15,9 20,0 23,6 21,0 14,7 8,4 8,0-1, MW C 0 0 6,6 13,5 16,8 20,6 20,8 22,7 19,9 10,8 3,2 2, MW C 1,6-2,4 8,8 12,4 17,8 21,7 24,1 23,7 19,0 11,6 7,5-0, MW C 0,2 2,4 3,7 12,9 16,8 20,4 23,9 23,5 15,3 13,2 7,7 2, MW C 2,9 4,8 10,3 13,4 16,1 20,8 22,8 20,3 17,4 12,3 7,3 3, MW C 2,0 2,7 7,2 11,8 16,6 20,8 24,1 24,0 17,7 10,2 7,1 2, MW C -1,0 5,8 7,3 13,0 16,4 21,3 22,5 20,8 18,7 9,6 5,1-0,2 3. táblázat: Havi csúcsterhelések és átlaghőmérsékletek ( ) Az éves összes villamosenergiafelhasználás (ld. 1. táblázat) és a bruttó éves csúcsterhelések hányadosaként számított éves csúcskihasználási óraszámok változását az 5. ábra mutatja be. Az 1990-es években fokozatosan

15 emelkedett a kihasználási óraszám, majd a 2000-es évektől óra/év körül állandósult. (Kivételt jelent a évi kiugró érték, amely a gazdasági válság következtében visszaeső novemberdecember havi csúcsterhelésekkel magyarázható, valamint 2015.) 6900 [óra/év] 6800 Csúcskihasználási óraszám ábra: Éves csúcskihasználási óraszám ( ) 7000 [MW] Téli és nyári csúcsterhelések Nyári csúcsterhelés Téli csúcsterhelés : 111,2 MW/év : 21,0 MW/év : 45,8 MW/év : 209,6 MW/év ábra: Téli és nyári csúcsterhelések ( ) A 6. ábra együttesen tünteti fel a téli és a nyári csúcsterheléseket 2001 és 2016 között. Mivel a gazdasági válságot megelőző és az azt követő időszak trendjei

16 jól láthatóan eltérők, külön-külön illesztettünk lineáris trendvonalat a , illetve a közötti évekre. A 2007 előtti időszakra jellemző dinamikus növekedés 2008 után már nem folytatódott, az elmúlt években a téli csúcsterhelések alakulását stagnálás, a nyári csúcsterhelésekét enyhe növekedés jellemezte. A hosszabb távú trendek mellett a csúcsterhelések esetében nagy szerepe van az átmeneti, illetve időjárási hatásoknak is, ez magyarázza az adatok nagyobb trend körüli szórását. A nyári csúcsterhelés napját az elmúlt években kiugróan magas napi középhőmérsékletek jellemezték. A tavalyi nyári csúcsterhelés napján, június 24- én 28,3 C volt a napi középhőmérséklet, a megelőző napon szintén meghaladta a 27 C értéket. (Az előző napi hőmérsékletnek az épületek hőtehetetlensége miatt van jelentősége.) A 7. ábra a napi órás terhelési görbék lefutását mutatja be a legnagyobb csúcsterhelésű téli (december 8., napi átlaghőmérséklet: -3 C) és nyári napon (június 24., napi átlaghőmérséklet: 28,3 C) 2016-ban. Mivel nyáron a nappali időszak jóval hosszabb és a hűtési energiaigények a déli órákban a legnagyobbak, a nyári terheléslefutás különbözik a télitől, a napi csúcsterhelés a déli órákban jelentkezik. A grafikonon ábrázolt nyári csúcsterhelési napon a napi csúcsot 13:00 órakor regisztrálták, a téli csúcsterhelés időpontja a késő délutáni órákra (16:45) esett MW Nyári csúcs Téli csúcs h ábra: Napi terhelési görbe 2016 téli és nyári csúcsterhelési napjain Minimális terhelések Jóllehet a minimális rendszerterhelés alakulása a szükséges összes forrásoldali teljesítőképesség meghatározása szempontjából kevésbé mérvadó (a méretezés a várható csúcsterheléshez képest történik), a minimális terhelések alakulásának is nagy jelentősége van többek között az időjárásfüggő megújuló erőművekben termelt villamos energia befogadása, a szükséges szabályozási tartalékok nagyságának meghatározása, valamint a rendszerbe illeszthető

17 alaperőművi teljesítőképesség mértéke kapcsán. A 4. táblázat a csúcsterhelésekhez hasonló módon tartalmazza a havi minimális terhelések alakulását a 2001 és a 2016 közötti időszakra. Színes háttérrel emeltük ki a téli időszakban (október és március között), valamint a nyári időszakban (április és szeptember között) regisztrált legkisebb hazai bruttó rendszerterheléseket. I. hó II. hó III. hó IV. hó V. hó VI. hó VII. hó VIII. hó IX. hó X. hó XI. hó XII. hó 2001 MW C 0,7 3,5 7,3 11,0 18,4 18,4 22,1 23,0 14,5 13,9 3,2-4, MW C 0,1 4,9 8,0 11,4 19,0 21,3 23,8 21,6 15,8 10,1 7,1-1, MW C -1,7-3,5 5,6 10,8 20,1 23,6 22,6 24,7 17,2 8,5 7,1 1, MW C -2,0 1,7 5,5 12,0 14,9 19,1 21,6 21,5 16,3 12,0 6,0 0, MW C 0,5-1,9 4,5 11,9 17,2 19,8 21,5 19,7 17,5 11,6 4,2 0, MW C -2,4-0,6 4,6 13,3 15,9 20,2 24,4 19,3 18,6 13,4 7,7 2, MW C 5,2 5,1 8,8 14,0 18,5 22,6 23,9 22,7 14,5 11,1 4,1-0, MW C 1,5 4,4 6,8 12,1 17,3 21,1 21,5 21,8 15,6 12,3 6,8 3, MW C -1,3 0,9 6,0 15,1 17,6 19,0 22,8 22,6 19,2 11,0 6,8 1, MW C -2,0 0,7 6,6 12,0 15,9 20,0 23,6 21,0 14,7 8,4 8,0-1, MW C 0 0 6,6 13,5 16,8 20,6 20,8 22,7 19,9 10,8 3,2 2, MW C 1,6-2,4 8,8 12,4 17,8 21,7 24,1 23,7 19,0 11,6 7,5-0, MW C 0,2 2,4 3,7 12,9 16,8 20,4 23,9 23,5 15,3 13,2 7,7 2, MW C 2,9 4,8 10,3 13,4 16,1 20,8 22,8 20,3 17,4 12,3 7,3 3, MW C 2,0 2,7 7,2 11,8 16,6 20,8 24,1 24,0 17,7 10,2 7,1 2, MW C -1,0 5,8 7,3 13,0 16,4 21,3 22,5 20,8 18,7 9,6 5,1-0,2 4. táblázat: Havi minimális terhelések és átlaghőmérsékletek ( ) A 8. ábra grafikonja az éves téli és a nyári minimális terheléseket mutatja be. Az ábrán a 2001 és 2007 közötti időszakra illesztett lineáris trendet is feltüntettük. (2008 a válság miatt sajátos módon alakult: a nyári minimális terhelés a válságot megelőző időszakra esett, a téli legkisebb terhelés esetében már megfigyelhető a válság hatása.) A közötti időszakra a trendszámítás eredményeként kapott éves átlagos igénynövekedési ütem mind a téli, mind a nyári minimális terhelések esetében csak mintegy fele a csúcsterhelések növekedési ütemének. A minimális terhelések esetében is a nyári minimális terhelések növekedése volt dinamikusabb, hiszen a nyári hónapokra 80,82 MW/év, míg a téli időszakra 52,59 MW/év átlagos növekedési ütem adódott

18 A 2008-at követő néhány évben a minimális terhelések stabilan 3000 MW körül alakultak. A ben már 3100 MW fölé, majd 2016-ban 3200 MW fölé került a nyári minimális rendszerterhelés, ami kismértékű elmozdulást jelent [MW] 3500 Téli és nyári minimális terhelések Nyári minimális terhelés Téli minimális terhelés : 52,29 MW/év : 80,82 MW/év ábra: Téli és nyári minimális terhelések ( ) A 9. ábra grafikonján a bruttó órás 7 rendszerterhelések tartamdiagramja látható 2016-ra, illetve szaggatott vonallal 2001-re. A villamosenergia-felhasználás tényadatait értékelve érdemes felhívni a figyelmet arra a torzító hatásra, amely a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), különösen a napelemek egyre számottevőbb mértékű megjelenésével függ össze. Ezen kiserőművek egyelőre nem rendelkeznek fogyasztástól elkülönített, valósidejű termelésméréssel. Az úgynevezett szaldómérés nem ad valós képet a tényleges termelés és felhasználás nagyságáról. Így a HMKE termelés egyfajta negatív terhelésként jelentkezik a rendszerterhelési adatokban. A negatív irányú torzító hatás mértéke a MAVIR becslései szerint hozzávetőlegesen 0,2%-ra tehető a évi villamosenergiafelhasználás évhez viszonyított növekményében. Forráselemzési szempontból a jövőben a rendszerterhelés elemzése mellett egyre fontosabb szerepet kap az időjárásfüggő termeléssel csökkentett maradó terhelés (residual load, illetve net load) vizsgálata

19 7000 [MW] 6000 L csúcs = MW L min = 560 MW [h/év] 9. ábra: A bruttó órás rendszerterhelések tartamdiagramja (2001, 2016) Korábbi előrejelzéseink értékelése A jogszabályi környezet előírja az előző évek elemzéseiben található előrejelzésekre való visszatekintést, ezért jelen fejezet célja megvizsgálni az előző évek kapacitáselemzéseiben található fogyasztói becsléseket. Ezeket különböző szempontok alapján lehet megtenni, a következőkben ez két szemszögből lesz részletezve: a kapacitáselemzésekben található összes villamosenergiafelhasználásra és csúcsterhelésre vonatkozóan, továbbá az elosztóhálózati engedélyesek hálózatfejlesztési tervében található terhelés-előrejelzések és a kapacitáselemzések becsléseinek összehasonlításával. Kapacitáselemzések előrejelzései Ahogy azt már a 2.1. fejezet is említette, 1992 és 2007 között többé-kevésbé egyenletesen emelkedett az összes felhasználás, az átlagos növekedési ütem 1,49% volt, de egyes években elérte a 2,5%-ot is. Az előrejelzésekben ennek megfelelő tendenciák lettek figyelembe véve, ahogy az a 10. ábra grafikonján látható. Jól megfigyelhető, hogy 2001 és 2007 közt a gazdasági elemzésekhez illeszkedve enyhén emelkedő értékek voltak jellemzők a különböző sarokévekre vonatkozóan. A fejlődés folyamatos volt, és joggal lehetett gondolni, hogy az európai mértéket meghaladóan fog a magyarországi összes villamosenergiafelhasználás növekedni

20 10. ábra: Az összes hazai villamosenergia-felhasználás ( ) 8 Azonban 2008 őszén a gazdasági válság hatására jelentős visszaesés következett be, melynek hatásai a mai napig tartanak. Az összes felhasználás és a bruttó csúcsterhelés is zuhant, majd egy átmeneti konszolidációs időszak után előbbi folyamatosan emelkedik, utóbbi pedig 2016-ban rekordot döntött. Bizonyára várhatók visszaesések a következő húsz évben is, de most még értelmetlen lenne ilyeneket feltételezni. Be kell ismerni, hogy az elmúlt évtizedekben az előrejelzések mindig nagyobb értéket prognosztizáltak a későbbi tényadatokhoz képest. Ezért lehet kisebb valószínűséget adni a nagyobb igénynövekedési ütemnek, és többet az Európában kialakult irányzatoknak (takarékosság, hatékonyságjavulás stb.). A hőszivattyús hőellátás és a villamos motoros közúti közlekedés terjedése alapvetően nem fogja a következő két évtizedben megváltoztatni ezt az irányzatot. A 11. ábra grafikonján is jól megfigyelhetők az említettek. A válság előtt az egyes évekre folyamatosan növekvő csúcsterheléseket jeleztek előre, évről-évre egyre magasabbakat. Azonban nagyjából 2004 óta 6500 MW körül stagnált egészen 2015-ig. Ennek következtében az utóbbi idők MAVIR kapacitáselemzései már alacsonyabb csúcsterhelésekkel és kisebb felfutási ütemmel számoltak. Az évente elkészülő fogyasztói igényekről szóló elemzés viszont jó lehetőség arra, hogy a világ gazdasági folyamataiban történt változások azonnal megjelenjenek a tanulmányokban

21 11. ábra: A hazai bruttó éves csúcsterhelés ( ) 9 Összehasonlítás A visszatekintés természetesen nem lehet teljes anélkül, hogy össze ne legyen hasonlítva az elosztóhálózati engedélyesek fogyasztói előrejelzésének összesítése a rendszerirányító hasonló becsléseivel. A MAVIR fogyasztói igényekről szóló előrejelzésénél az éves villamosenergiafelhasználás lett megvizsgálva; különböző változók alapján, melyek jelentős összefüggést mutatnak a vizsgálandó mennyiségekkel. Ebből lett aztán a csúcsterhelésekre vonatkozóan elkészítve a becslés. Ez egy ún. top-down szcenárió. A hálózatfejlesztés tervének készítése során azonban az elosztóhálózati engedélyesek terveiben szereplő csúcsterhelések lettek figyelembe véve, hiszen sokkal pontosabban tudnak előre tervezni a saját területük csúcsterheléseire vonatkozóan, mert pontosabban ismerik, ismerhetik a 132 kv-nál alacsonyabb feszültségű hálózaton megjelenő fogyasztási igényeket, jóval több információval rendelkeznek erről a területről. Így érvényesül a szubszidiaritás elve is, mely szerint a felmerült kérdéseket, bizonytalanságokat azok keletkezési helyén kell megoldani, és a felsőbb szintek beavatkozásának a szükséges minimumra kell korlátozódnia. Ez a módszer egy fajta bottom-up szcenárió. A csúcsterhelések alakulásában a hosszabb távon érvényesülő nagyrészt a gazdasági növekedéssel összefüggő trendek, valamint a szezonalitások (éves, heti és napi) mellett meghatározók az időjárási tényezők, valamint a rövid távú hatások (pl. egy nagyobb fogyasztó hálózatra csatlakozása), melyekről egy elosztóhálózati engedélyes természetesen előbb szerezhet tudomást. A legelső hálózatfejlesztési terv készítésénél, 2004-ben, meglehetősen inhomogén tartalmú és formájú elosztóhálózati tervek kerültek benyújtásra, mivel ez volt az első alkalom, hogy azonos időpontra kellett a hálózati engedélyeseknek terveket készíteniük, és nagyban függtek attól, hogy legutóbb mikor készítettek fejlesztési tervet

22 A következő két tervben a terhelési viszonyok modellezésénél összességében elsősorban az adott terhelésfelfutási prognózishoz a kapacitáselemzés szerint tartozó növekmény lett figyelembe véve, azonban a rendszerterhelés elosztása a csomóponti terhelések egyedi beállításával lett elvégezve, melynek során számoltunk az elosztói engedélyesek által jelzett, az új 132 kv/középfeszültségű állomások belépése miatti átterhelődésekkel és az átlagtól egyéb okból jelentősen eltérő felfutással prognosztizált csomóponti terhelésekkel. A évi hálózatfejlesztési tervtől kezdődően jelentős eltéréseket mutat a rendszerirányító és az elosztóhálózati engedélyesek által elkészített, csúcsterhelésekre vonatkozó előrejelzés. Ez már a fentebb vázolt top-down, ill. bottom-up szcenáriókból fakad. Általánosságban itt is elmondható, hogy az évenkénti, gördülő tervezés jó lehetőséget nyújt a különböző gazdasági, fogyasztói folyamatok lekezelésére. Statisztikai adatok korlátozottan állnak rendelkezésre az elosztóhálózati engedélyesek és a MAVIR csúcsterheléssel kapcsolatos előrejelzéseinek összehasonlításához. A magyar villamosenergia-rendszer csúcsterheléséről viszonylag pontos információt lehet találni, de az ehhez az időponthoz tartozó elosztói terhelésekről már jóval kevesebbet és kevéssé megbízhatót. További bizonytalanság, hogy az országos csúcsterhelés nem az elosztóhálózatok csúcsterhelésének összege, azaz a legnagyobb rendszerterhelés időpontja egyáltalán nem biztos, hogy egybeesik az elosztóhálózatok legnagyobb terhelésének időpontjával. Nehézséget jelent, hogy a rendszer bruttó terhelése nem egyenlő az elosztóhálózatok adott pillanatbeli terhelésének összegével, mert az előbbi tartalmazza például az átviteli hálózati veszteséget és az átviteli hálózatra csatlakozó erőművek önfogyasztását is. Hivatalos terhelési adat áll rendelkezésre az Országos Terhelésmérés (OTM) alapján, mely minden év január és július harmadik szerdája és az azt megelőző vasárnap. Azonban itt is több mint valószínű, hogy a csúcsterhelések nem esnek egybe ezzel a nappal. Az elosztóhálózati engedélyesek területére vonatkozó előrejelzett terhelésfelfutások különböző mértékűek, hiszen a fogyasztás növekedésében kulcselem a térség gazdasági és ipari fejlettsége, a fogyasztóinak számossága, valamint egyegy nagyobb beruházás indulása. Ebből fakadóan a különböző elosztói engedélyesek előrejelzései jelentős eltéréseket mutatnak. Az azonban megállapítható, hogy prognózisaik jellemzően felülbecsültek, főképpen hosszabb távon. Ennek természetesen leginkább a 2008-ban indult válság az oka, mely a statisztikai alapon való elemzés jóságát, hasznosságát erősen megkérdőjelezi. Azon tény miatt, hogy a rendszer bruttó terhelése az elmúlt években 6500 MW körül mozgott, valamint amiatt, hogy az elosztóhálózati engedélyesek jellemzően magasabb terhelésfelfutást prognosztizáltak, mint a MAVIR által készített forrásoldali elemzések, felmerülhet, hogy az elosztóhálózati engedélyesek előrejelzései túlzottan optimisták. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a magasabb igénybecslés felesleges beruházásokat generál, hiszen rövid távra pontosabb becslést lehet adni, az évenkénti (elosztók esetében kétévenkénti) tervezési folyamat lehetőséget nyújt a tervezéshez szükséges adatok áttekintésére, felülvizsgálatára. A historikus adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy a MAVIR helyesen jár el, ha a hálózatfejlesztési terv elkészítésekor az elosztói engedélyesek előrejelzéséhez képest egy csökkentett bruttó rendszerterheléssel, alacsonyabb terhelésfelfutással számol

23 3. A f o g y a s z t ó i i g é n y e k e t m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő k A villamos-energiafogyasztás alakulását meghatározó tényezők között jól elkülöníthetők az igényeket elsősorban hosszú, illetve főként rövid távon befolyásoló hatások. A rendszerterheléseket erős szezonalitás jellemzi (éves, heti és napi ciklusok formájában), emellett egyes rövidtávú hatásokkal is szoros összefüggés mutatható ki. A hosszabb távon érvényesülő tendenciák elsősorban gazdasági és társadalmi okokkal magyarázhatók: a gazdasági növekedés alakulásával, konjunktúrahatásokkal, valamint az iparszerkezet módosulásával, a fogyasztói szokások megváltozásával. Az eltérő gazdasági fejlettség és iparszerkezet mellett földrajzi és éghajlati tényezőkkel is indokolhatók az egyes országok villamosenergiafelhasználásában mutatkozó eltérések. Rövidebb távon az időjárás alakulása és a naptári hatások (napkelte-napnyugta, hétköznapok, ünnepek, óraátállítás) jelentősen befolyásolják a villamosenergiaigényeket. Olykor egyes jelentősebb események is módosíthatják a napi terheléslefutást. Az alábbiakban az egyes gazdasági szektorok szerepét elemezzük a fogyasztói igények alakulásában, valamint a várható növekedési kilátásokat mérjük fel. A fogyasztói oldal összetétele ágazati adatok Az éves ágazati villamosenergiafogyasztási adatok két, részben különböző forrásból (Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, valamint az EUROSTAT adatbázisa) álltak rendelkezésünkre a 2000 és 2016, illetve az 1995 és 2015 közötti időszakra. Az adatsorokat a Mellékletben ( táblázat) közöljük. Azonos, illetve egyes években kismértékben eltérő országos nettó villamosenergia-fogyasztás mellett az ágazati bontás részletezettsége és feltehetően az egyes kategóriák pontos tartalma is különböző. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai jobban részletezik a szolgáltatási ágazatokat (G, I, H, J U NACE 10 kód), míg az EUROSTAT adatok az ipari ágazatokra vonatkozóan szolgálnak részletesebb információkkal. Az ágazati adatsorokat összevetve a kétféle forrás között helyenként jelentős eltérések mutatkoznak, különösen egyes kisebb ágazatok, de az ipar egészére számított adatok tekintetében is. E problémák, ellentmondások miatt célszerűnek látszik, hogy az ágazati adatok vizsgálatához három nagyobb egységet képezzünk: ipar (B, C, D, E, F NACE kód), háztartások, valamint a szolgáltatás és egyéb fogyasztás (A, G, I, H, J U NACE kód), az utóbbiban döntően a szolgáltató szektor jelenik meg. Elemzésünkben a továbbiakban elsősorban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványaiban közölt adatsorokat fogjuk irányadónak tekinteni. Ezek jelennek meg részletes ágazati bontással a 12. ábra grafikonján. Jól megfigyelhető a háztartási szektor (2) és a feldolgozó ipar (9) meghatározó szerepe, és az is látható, hogy a 2008 őszén jelentkező gazdasági visszaesés leginkább a feldolgozóipar fogyasztását vetette vissza. A háztartási fogyasztás csökkenése ehhez képest elhanyagolható mértékű volt, inkább a stagnálás volt jellemző

24 GWh ábra: Az egyes szektorok nettó villamosenergia-fogyasztása ( ) 1: Egyéb 2: Háztartások 3: Egyéb szolgáltatás 4: Szállítás, kommunikáció 5: Idegenforgalom, vendéglátás 6: Kereskedelem 7: Építőipar 8: Energetika, közműellátás 9: Feldolgozóipar 10: Bányászat 11: Mezőgazdaság A évi ágazati megoszlás részarányairól ad képet a 13. ábra, ahol a százalékos értékeket is feltüntettük. Az előző ábra kapcsán már utaltunk a háztartások és a feldolgozóipar meghatározó szerepére, együttesen 63%- ot tesznek ki. A hosszú idősorok adatait összevetve kitűnik, hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett a más kategóriákba nem besorolható egyéb fogyasztás részaránya: 1995-ben csak a nettó fogyasztás 2%-a került ebbe a kategóriába, az elmúlt három évben azonban 15%-ot tett ki az egyéb fogyasztás. Az ágazati adatsorok értelmezésénél tekintetbe kell venni a módszertani változásokat: az egyes kategóriák tartalmának módosulását, valamint az átsorolások hatásait

25 13. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás ágazati megoszlása 2016-ban A három összevont szektor nettó villamosenergia-fogyasztási adatsorai az 5. táblázatban találhatók meg. (Mint utaltunk rá, a vízellátást 2009-től átsorolták, aminek nyomán közelítőleg 1 TWh-val csökkent az ipari szektor nettó villamosenergia-fogyasztása, ugyanakkor feltételezhetően hasonló nagyságrendű növekedés jelentkezhetett a szolgáltatási és egyéb fogyasztásnál. Ezt a torzítást az elemzésünkben korrigált adatsorokkal igyekszünk kiküszöbölni. 12 ) Nemzetgazdasági ág Ipar Szolgáltatások egyéb Háztartások Nettó fogyasztás összesen táblázat: Éves nettó villamosenergia-fogyasztás a három összevont szektorban ( ) 13 Az 1995 és 2016 közötti fejlődési tendenciákat a 14. ábra szemlélteti az ipari, illetve a szolgáltatási és egyéb fogyasztásnál a grafikonon egyaránt feltüntettük a nyers és az átsorolások figyelembe vételével korrigált görbéket. Míg a háztartások fogyasztása másfél évtizedes távlatban viszonylag stabilan alakult és az utóbbi években alig változott, addig az ipari és a szolgáltatási ágazatokat eltérő ütemű növekedés jellemezte. Ez a fejlődés 2008 őszén a gazdasági válság nyomán megtört, jól megfigyelhetően az ipari villamosenergiafogyasztás esett drasztikusan vissza, a lakosság, illetve a szolgáltatási és egyéb szektorok csoportjának fogyasztása csak igen kis mértékben csökkent. Ugyanakkor 2010-re az ipari szektor nettó villamosenergia-fogyasztása már ismét emelkedni kezdett a 2009-es mélyponthoz képest, 2015-re ismét elérte a közel 15 TWh szintet. A szolgáltatási szektor fogyasztása az elmúlt két évben 12,5 TWh, a háztartásoké 10,5 TWh körül alakult

26 14. ábra: Az egyes szektorok éves nettó villamosenergia-fogyasztása ( ) Ipar -0,4% 3,7% -9,1% -11,1% 10,1% 3,2% -2,3% 4,5% 3,1% 3,8% -0,3% Szolgáltatások egyéb 11,0% 0,9% 11,0% -0,5% -3,0% 0,5% 3,8% -4,6% 2,9% 3,2% 1,4% Háztartások 1,2% 0,0% 1,9% -2,0% -1,8% -1,4% -2,4% -0,4% -1,4% 2,4% 0,5% Teljes nettó fogyasztás 3,0% 1,8% -0,3% -5,0% 2,1% 1% -0,5% 0,2% 1,7% 3,2% 0,5% 6. táblázat: A nettó villamosenergia-fogyasztás éves változásának mértéke szektoronként ( ) A 6. táblázat a három vizsgált szektor nettó villamosenergia-fogyasztásának éves változásait tartalmazza. (Az ipar, valamint a szolgáltatási és egyéb ágazatoknál az átsorolások figyelembevételével korrigált adatsort vettük alapul.) Megfigyelhető, hogy a táblázatban szereplő szektoronkénti adatokhoz képest a teljes nettó hazai villamosenergia-fogyasztás növekedése jóval kiegyenlítettebben alakult. Az éves növekedési mutatók alakulásában olyan rövid távú hatások is közrejátszhatnak, amelyek a hosszú távú fejlődés szempontjából már kisebb jelentőséggel bírnak. Ezek kiszűrése érdekében a három szektor adataira trendet illesztettünk. Gazdasági növekedés és villamosenergia-fogyasztás Az általános gazdasági növekedési előrejelzésekből, elemzésekből a villamosenergia-fogyasztás és az egyes ágazatok gazdasági teljesítményei között mutatkozó összefüggések alapján következtethetünk a villamosenergiaigények várható alakulására. A 7. táblázat a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tartalmazza a folyó áron vett GDP (bruttó hazai termék) értékeit,

27 valamint volumenindexeit 2000 és 2015 között. Érték folyó áron Volumenindex milliárd Ft Előző év = 100% 2000 = 100% ,5 104,2 100, ,4 103,8 103, ,6 104,5 108, ,3 103,8 112, ,6 105,0 118, ,8 104,4 123, ,0 103,9 128, ,4 100,4 128, ,9 100,9 129, ,4 93,4 121, ,9 100,7 122, ,1 101,7 124, ,5 98,4 122, ,3 102,1 124, ,1 104,0 130, ,0 103,1 134,1 7. táblázat: A bruttó hazai termék (GDP) értéke és volumenindexei ( ) 14 A 15. ábra grafikonja a GDP és a nettó villamosenergia-fogyasztás közötti összefüggést szemlélteti. (Az idősorokat ld. a Mellékletben található 16. táblázatban.) A két mennyiség közötti lineáris kapcsolat mértékét jelző determinációs együttható értéke: R 2 = 0,952, ami igen szoros lineáris összefüggésre utal. A gazdasági növekedési kilátásokból kiinduló hosszú távú villamosenergia-fogyasztási előrejelzések tehát a hazai adatok alapján kellően megalapozottnak tekinthetők. (Megjegyezzük azonban, hogy a válság utáni években számos fejlett országban megfigyelhető tendencia a villamosenergia-igények emelkedésének mérséklődése, illetve függetlenné válása az általános gazdasági növekedéstől.)

28 15. ábra: A GDP volumenindexe és a nettó villamosenergia-fogyasztás indexe (2000 = 100%) Az energetikai rugalmasság (más néven rugalmassági együttható) a gazdasági teljesítmény és a villamosenergia-igények változásának mértéke közötti kapcsolat számszerűsítésére alkalmas mutató. 16. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás energetikai rugalmassága ( ) A 16. ábra adatpontjaival a nettó villamosenergia-fogyasztás alapján és a GDP volumenindexei alapján számított energetikai rugalmasság alakulását

29 ábrázoltuk. Az energetikai rugalmasság az alábbi összefüggés szerint határozható meg: e Ei. év E Ebázisév GDPi. év GDP GDP bázisév bázisév bázisév Amennyiben az energetikai rugalmasság kiszámítása egymást követő évek adatai alapján történik, viszonylag nagyobb változékonyság jellemzi az adatokat. A rövid távú hatások (időjárás, gazdasági visszaesés, gazdaságpolitikai változások) nagyobb szerepe miatt kiugró értékek is előfordulhatnak, mint az a 16. ábra és évi pontjainál is megfigyelhető. A hosszú távú előrejelzésekhez emiatt célszerű többéves időszakokat alapul venni, mint az a 17. ábra adatainak kiszámításakor is történt. A tízéves változásokra meghatározott adatok esetében kisebb, az ötéves időszak esetében már nagyobb súllyal jelentkezik a 2008 őszén bekövetkező gazdasági válság hatása. (Ekkor a változások iránya is módosult, a korábbi növekedést csökkenés váltotta fel.) A 2008 előtti, viszonylag egyenletes növekedés időszakát 0,5-0,6 körüli energetikai rugalmasság jellemezte, azaz 1% GDP növekedéshez 0,5-0,6% nettó villamosenergia-fogyasztás növekedés társult. [-] Ötéves bázis Tízéves bázis ábra: Energetikai rugalmasság öt és tíz évvel korábbi bázisévekkel Hőmérsékleti hatások, hőmérséklet-érzékenység A meteorológiai, elsősorban hőmérsékleti hatások főként rövid távon befolyásolják a villamosenergia-rendszer terhelését. Döntően közrehatnak a terhelési csúcsok jelentkezésénél. Az alábbiakban a szélsőséges napi átlaghőmérsékletek jelentkezésének gyakoriságát, valamint a rendszerterhelések hőmérsékletérzékenységét vizsgáljuk. A terhelések hőmérséklet-érzékenységének ismeretében egyrészt kiszűrhető a sokévi átlagtól jelentősen eltérő hőmérsékletek hatása, másrészt pedig a későbbiekben becslés adható arra vonatkozóan, hogy a csúcsterhelések várhatóan milyen tartományba esnek

30 Elemzésünkhöz a budapesti napi átlaghőmérsékletekről 1961 óta rendelkezésünkre álló adatsort használtuk fel. Hőmérsékleti szélsőségek A 18. ábra a napi középhőmérsékletek átlagát, illetve az évek folyamán előfordult legalacsonyabb és legmagasabb napi átlaghőmérsékleteket mutatja be erre az időszakra. 18. ábra: Napi átlaghőmérsékletek éven belüli alakulása (Budapest, ) A nyári csúcsterhelések utóbbi években bekövetkezett növekedésében a légkondicionálás elterjedésével párhuzamosan az éghajlati tényezők is egyre inkább közrehatnak. Az elmúlt fél évszázad hazai hőmérsékletadatait vizsgálva megállapítható, hogy különösen az 1980-as évektől megnőtt a 25 C-nál nagyobb középhőmérsékletű hőségnapok éves előfordulási gyakorisága (19. ábra)

31 40 Hőségnapok száma ábra: Hőségnapok éves száma ( ) A 20. ábra, valamint a 21. ábra a csúcsterhelések szempontjából kritikus legalacsonyabb, illetve legmagasabb napi átlaghőmérsékletek előfordulását mutatja be. A nyári hőségnapok esetében az adott hőmérsékletnél magasabb (Tközép > T), a hideg téli napok esetében pedig az adott hőmérsékletnél alacsonyabb középhőmérsékletű (Tközép < T) napok előfordulási gyakoriságát ábrázoltuk. 20 [nap/év] Napi átlaghőmérsékletek Elmúlt tíz év Elmúlt ötven év [ C] ábra: A meleg nyári napok évi átlagos előfordulására illesztett görbe (Tközép > T)

32 15 [nap/év] Napi átlaghőmérsékletek Elmúlt tíz év Elmúlt ötven év [ C] 21. ábra: A hideg téli napok évi átlagos előfordulására illesztett görbe (Tközép < T) Az éghajlati modellekkel elvégzett meteorológiai számítások azt mutatják, hogy az elkövetkezendő időszakban a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására lehet számítani Magyarországon, ami kihat a villamosenergia-igényekre és a villamosenergia-hálózatokra is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlatdinamikai Osztálya, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 2010-ben készített modellszámításokat a közötti időszakra. 15 A távlati elemzéseket később a 2050-ig, illetve a 2100-ig tartó időszakra is kiterjesztették, ezek főbb következtetéseit 2012 elején hozták nyilvánosságra ban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megújításához készültek a várható éghajlatváltozást felmérő, modellszámításokon alapuló vizsgálatok. A különböző éghajlati modellekkel végrehajtott szimulációk összevetése alapján valószínűsíthető hazánkban, illetve a Kárpát-medencében a hőmérséklet szignifikáns emelkedése. Ennek várható mértéke a 2040-ig terjedő időszakban 1,0 1,4 C. A modellszámítások eredményei szerint az éghajlatváltozás következtében jelentősen átlagosan nappal csökkenhet a fagyos napok 16 száma, ugyanakkor a hőségriadós (hőhullámos) napok 17 gyakoribbá válására lehet számítani. A délkeleti országrészben akár 14 nappal is nőhet a hőségriadós napok száma. A csapadékmennyiség várható változása nem szignifikáns, csak igen kismértékű csökkenés valószínűsíthető. Hasonló eredményeket tartalmaz az OMSZ és az ELTE Meteorológiai Tanszék által 2012 februárjában közzétett négy regionális éghajlati modell eredményeinek figyelembe vételével készült összefoglaló tanulmány is. Az újabb vizsgálatok szerint a közötti időszakban évente átlagosan 3 26 alkalommal gyakrabban lehet hőhullámos napra számítani, a fagyos napok számában bekövetkező csökkenés nap között valószínűsíthető. Még komolyabb változásokat jósolnak a közötti időszakra elvégzett éghajlatimodellszámítások. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatához készült 2050-ig előretekintő háttérelemzés szerint a hazai évi középhőmérséklet 1-2,5 C-kal emelkedhet az évszázad közepére. Az éghajlati szélsőségeket vizsgálva megállapították, hogy a fagyos napok száma jelentősen, 35 %-kal csökkenhet,

33 míg a hőségriadós napok száma akár 30 nappal is gyarapodhat, különösen az. ország középső és északkeleti térségeiben. Hőmérsékleti és időjárási hatások vizsgálata az ENTSO-E módszertan szerint Az Electricity Coordination Group forráselemzési módszertant felülvizsgáló ad-hoc munkacsoportja 2013 őszén ajánlásokat fogalmazott meg az ENTSO-E számára az összeurópai forráselemzési módszertan átdolgozására vonatkozóan. A korábbi, referencia-időpontokra megadott kapacitásmérlegekből kiinduló számítást többéves továbbfejlesztési folyamat keretében fokozatosan felváltja a szimulációs módszerekre alapozott elemzés. Az új módszertan hangsúlyos eleme a rendszerterhelések hőmérsékletérzékenységének modellezése, hiszen országonként eltérő mértékben a hőmérséklet hatással van a mindenkori forrásoldali kapacitáshelyzet alakulására. Első alkalommal a évi Mid-Term Adequacy Forecast tanulmányhoz készültek első alkalommal szimulációs számítások. Ezek 14 különböző időjárású év ( ) adatait vették figyelembe a valószínűségi ellátásbiztonsági mutatók meghatározásához. A hamarosan konzultációra bocsátandó évi Mid- Term Adequacy Forecast elkészítésénél már 34-re ( ) nő a vizsgált időjárási évek száma. A rendszerterhelések modellezéséhez szükséges időjárási adatok az ENTSO-E Összeurópai Éghajlati Adatbázisból (Pan- European Climate Database, PECD) származnak. Az adatbázis idősorai órás hőmérsékleti adatsorokat tartalmaznak az 1981 és 2015 közötti évekre. A számításokat központilag, egységesen végezték el az egyes országokra. Kiindulásként a évi órás rendszerterhelési tényadatokat a tényadatokból becsült hőmérsékletfüggési tényezőkkel átszámították átlagos időjárású évre, az időjárási évek napi középhőmérsékleteinek átlagát figyelembe véve. Ezt követően képezték a 34 különböző időjárású év órás rendszerterhelési adatait. A számításokhoz egységesen alkalmazható lineáris, illetve polinomiális összefüggéseket használtak fel. A 22. ábra az ENTSO-E hőmérsékletkorrekciós módszertan alapján kapott számítási eredményeket mutatja be. A évi tény órás nettó rendszerterhelési adatokból kiindulva az egyes országokra meghatározott hőmérséklet-érzékenységi összefüggések felhasználásával kiszámítható a korrigált, a sokévi átlaghőmérsékletnek megfelelő éves rendszerterhelési adatsor. Az ebből kiadódó havi bruttó fogyasztási adatok, valamint a havi tény- és a referenciaátlaghőmérsékletek közötti eltérések láthatók az ábrán

34 5 [TWh] Tény hőmérséklet Referencia hőmérséklet I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 4 [ C] 3 Hőmérséklet-különbség I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 22. ábra. A havi bruttó fogyasztás hőmérsékletkorrekciója (ENTSO-E, 2015)

35 4. E l ő r e j e l z é s Az előző fejezetek számításai és elemzései alapján az alábbiakban rögzítjük azokat a változatokat, amelyek alapadatként szolgálnak a kapacitáselemzés elkészítéséhez. Általános gazdasági növekedési kilátások Az általános gazdasági növekedési kilátások áttekintésénél nemzetközi és hazai szervezetek, gazdaságkutató intézetek előrejelzéseire támaszkodunk. Mint az előzőekben utaltunk rá, elsődlegesen a MAVIR számára készült A magyar villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2040-ig című tanulmány adatait vettük alapul, amely három szektorra külön-külön alkalmazza a Gazdasági növekedés és villamosenergiafogyasztás fejezetben ismertetett, energetikai rugalmasságon alapuló megközelítést. A bruttó hazai termék várható növekedési üteme mellett a gazdaságkutatói tanulmány több változatra rögzíti az ipari hozzáadott-érték növekedési ütem, a szolgáltatások hozzáadott-érték növekedési üteme, valamint a háztartások fogyasztásának növekedési üteme várható alakulását. Az egyes szektorok várható nettó villamosenergiafogyasztásának előrejelzése az iparra, a szolgáltatásokra, valamint a háztartásokra becsült rugalmasság alapján történik. A MAVIR számára készült gazdaságkutatói tanulmány növekedési idősorai közép- és hosszú távon 2% körüli éves reál GDP növekedési ütemet prognosztizálnak, az egyes változatoknak megfelelően kisebb eltérésekkel. Ez a prognózis mérsékeltebb növekedéssel számol a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégiához készült gazdasági háttértanulmány adataihoz képest, azonban a stratégiához felhasznált gazdasági növekedési előrejelzések a közreadás óta eltelt hosszabb időszak miatt korrekcióra szorulnak. Amint arra a keretdokumentumokat ismertetve utaltunk, 2015-ben megtörtént a Nemzeti Energiastratégia egyes alapadatainak felülvizsgálata, azonban a GDP prognózis számadatait nem pontosították. (A GDP előrejelzés a 2020 előtti évekre 3%/év reál GDP növekedési ütemmel számolt, a 2020 utáni időszakra azt feltételezte, hogy a reál GDP éves növekedési üteme 2050-ig egyenletesen 2%/év-re csökken.) A hazai előrejelzések mellett három Magyarországra készült, mértékadónak tekinthető nemzetközi előrejelzést is bemutatunk rövid, illetve középtávra. Az IMF World Economic Outlook Database előrejelzése 2022-ig tekint előre (8. táblázat). A áprilisi prognózis az előző évhez képest kismértékben optimistább várakozásokkal számol ben a reál GDP növekedése elérheti a 2,9%-ot, ban a 3%-ot, majd fokozatosan lassuló növekedést feltételez GDP 4,047% 3,148% 2,000% 2,900% 3,000% 2,600% 2,400% 2,200% 2,200% 8. táblázat: Rövid és középtávú reál GDP változási előrejelzés (IMF, április) Az Európai Bizottság által közzétett legutóbbi rövidtávú előrejelzésben (European Economic Forecast Spring 2017) az alábbi rövidtávú GDP növekedési adatok szerepelnek (9. táblázat):

36 GDP 4% 3,1% 2% 3,6% 3,5% 9. táblázat: Rövid távon várható reál GDP változás (Európai Bizottság, 2017) Középtávú előrejelzésként az Európai Bizottság évi forgatókönyvei (Fiscal Sustainability Report 2015) a hazai 2020-as évek közepéig potenciálisan elérhető GDP növekedési rátákat is tartalmazzák. A 10. táblázat az alapváltozat idősorait adja meg. A közötti időszakra várt növekedési ütem alacsonyabb, mint az előbbi, 2017-ben készült előrejelzések esetében, viszont a 2020-as évekre összhangban vannak az IMF várakozásaival GDP 2,2% 2,5% 1,9% 1,7% 1,8% 2,1% 2,2% 2,2% 2,1% 2,1% 2,1% 10. táblázat: Középtávú potenciálisan elérhető GDP növekedés (Európai Bizottság, 2015) A fentiek tükrében az alapváltozat kidolgozásánál elfogadható a 2% körüli növekedési várakozás a 2020-as évekre, valamint az a feltételezés, hogy fokozatosan lassul a növekedés üteme a vizsgált másfél évtized távlatában. Villamosenergia-felhasználás A villamosenergia-felhasználási előrejelzés módszertana egyrészt a reál GDP feltételezett növekedésének előzőekben ismertetett becslésére, másrészt pedig az energetikai rugalmasság várható alakulásának figyelembe vételére épült. Az energetikai rugalmasságra vonatkozóan főként a 3.2. fejezetben ismertetett elemzés eredményeire támaszkodtunk. Három eltérő növekedési változatot dolgoztunk ki: Alapváltozat (normál igénynövekedés), Kisebb igénynövekedés és Nagyobb igénynövekedés. A három növekedési változathoz tartozó összes villamosenergia-felhasználásra vonatkozó előrejelzések a 11. táblázatban találhatók meg. A gazdasági háttértanulmánnyal összhangban azt feltételeztük, hogy a vizsgált időszakban a villamosenergiaigények lassuló ütemű, a korábbi előrejelzésekhez képest mérsékeltebb növekedésére lehet számítani. A 2020-ig terjedő időszakban az igénynövekedés meghatározásánál figyelembe vettük a MAVIR rövid távú tervezési alapadatait. A 2020 utáni időszakban a nettó villamosenergiafogyasztás növekedési rátáit a gazdaságkutatói tanulmányban szereplő idősorok alapján határoztuk meg. Alapváltozat Kisebb igénynövekedés Nagyobb igénynövekedés TWh TWh TWh ,1 44,1 44, ,3 45,0 45, ,4 46,3 48, ,4 47,7 50,3 11. táblázat: Az összes villamosenergia-felhasználás várható alakulása 2032-ig

37 A gazdasági háttértanulmány többféle előrejelzési módszer alkalmazásának eredményeit is bemutatta. A valószínűnek tekintett alapváltozat az energetikai rugalmasság alakulásának szektoronkénti elemzéséből és prognosztizálásából indul ki és így határozza meg a nettó villamosenergia-fogyasztás várható értékeit. A nettó villamosenergia-fogyasztáshoz egyrészt a hálózati veszteség, másrészt pedig a hazai erőművek önfogyasztása adódik hozzá és jelenik meg a 11. táblázatban szereplő összes villamosenergia-felhasználásban, a re, 2027-re és 2032-re vonatkozó sorok egyben a forrásoldali mérlegek kiindulási adatait jelentik a hazai villamosenergiaigények vonatkozásában. A hálózati veszteség és az önfogyasztás várható értékeit a részletes forrásoldali mérlegek elkészítése előtt előzetesen fel kell venni. A Nemzeti Energiastratégia 2030 Gazdasági Hatáselemzésével összhangban a hálózati veszteség nettó fogyasztásra vetített arányában kismértékű, fokozatos csökkenést feltételeztünk a 2010-es 10,5%- os szinthez, illetve a 2014-es 9,9%-os szinthez képest. Az igények előrejelzéséhez felvett, bruttó villamosenergia-fogyasztásra vetített erőművi önfogyasztás esetében eleinte szintén enyhén csökkenő, majd növekvő tendenciával számoltunk, hiszen alapvetően az import részarány, illetve az erőművi forrásösszetétel határozza meg. Mindezek alapján a nettó villamosenergiafogyasztás kiegyenlítettebb, lassuló ütemű emelkedését feltételeztük. Mindhárom változat 2016 után a fenti prognózisok és hatások eredőjeként kezdetben a nettó villamosenergia-fogyasztás 0,2 %/év körüli bővülésével számol, majd az alapváltozat a 2020-as évektől lassuló mértékű növekedést feltételez, ekkor a várt növekedési ütem 1%/év, majd 0,95%/év körül alakul. Az alacsonyabb növekedési változatnál 2020 után 0,7%/év az éves igénynövekedés, majd 2030-ig fokozatosan 0,65%/évre csökken. A magasabb igénynövekedési változatot 2020 után 1,1%/év átlagos növekedési ütem jellemzi, amely 2030-ig 1%/évre mérséklődik [GWh] Tény Alapváltozat Nagyobb igénynövekedés Kisebb igénynövekedés ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2032-ig

38 Kiegészítés- és összehasonlításképpen bemutatjuk a Nemzetközi Energiaügynökség Európai Unióra vonatkozó évi előrejelzését is (24. ábra), amely az előző évi prognózishoz képest csak kismértékű korrekciót tartalmaz. A legnagyobb igénynövekedéssel számoló Jelenlegi politikák forgatókönyv a 2014 és 2020 közötti években 0,97%, a húszas-harmincas években 0,68% átlagos növekedést prognosztizál. Az Új politikák forgatókönyv 2040-ig 0,19%, a 450 forgatókönyv 0,08% éves átlagos növekedést vetít előre [TWh] IEA előrejelzés Európai Unió Új politikák forgatókönyv Jelenlegi politikák forgatókönyv 450 forgatókönyv ábra: IEA előrejelzés (a World Energy Outlook 2016 alapján) Mindezt a lassuló ütemű gazdasági növekedés mellett az energiahatékonysági, valamint energiatakarékossági törekvések magyarázzák. Hazánk esetében azonban a szükséges felzárkózás miatt indokolt, hogy az Európai Unió átlagánál intenzívebb növekedéssel számoljunk. Csúcsterhelés Mindhárom igénynövekedési változathoz (alapváltozat, kisebb és nagyobb igénynövekedés) megadjuk a csúcsterhelések várható alakulását is a csúcskihasználási óraszám alapján. A 2. fejezetben bemutatott grafikon adatai szerint az 1990 és 2000 közötti időszakban egyenletesen növekedett a csúcskihasználási óraszám, majd 2000 után a h/év körül állandósult eltekintve a és a évi kiugró értékektől. Ezért indokolt, hogy az előző években követett gyakorlattal megegyezően továbbra is 6500 óra/év csúcskihasználási óraszámból induljunk ki a csúcsterhelés előrejelzésénél. (A tartomány alsó

39 határának figyelembe vétele nagyobb biztonságot jelent, mivel magasabb várható csúcsterhelés adódik.) A kapott értékek a 12. táblázatban találhatók. Az alapváltozatban az elmúlt évekhez képest mérsékeltebb átlagos növekedési ütemet feltételeztünk. Alapváltozat Kisebb igénynövekedés Nagyobb igénynövekedés MW MW MW táblázat: A várható éves csúcsterhelés alakulása 2032-ig Az egyes növekedési változatok a 25. ábra grafikonján is láthatók [MW] Tény Alapváltozat Nagyobb igénynövekedés Kisebb igénynövekedés ábra: Az éves csúcsterhelések várható alakulása 2032-ig A csúcsterhelések alakulásánál a jövőben nagyobb szerepet játszhatnak a fogyasztó oldali beavatkozás eszközei, azonban ezek hatásának figyelembe vételétől szintén a nagyobb biztonság érdekében a jelen elemzésben egyelőre eltekintünk. (Az ENTSO-E egységes módszertan szerint készülő összeurópai kapacitáselemzései a fogyasztó oldali beavatkozási lehetőségeket a szimulációs számítások során, a mindenkori forrásoldali kapacitáshelyzetnek megfelelően veszik figyelembe, a kiindulási adatként rögzített rendszerterhelés-idősorok ezeket még nem tartalmazzák.) A fogyasztó oldali beavatkozás mellett napjaink másik, hasonló figyelmet kapó témája a villamos járművek közúti közlekedésben való elterjedése. Az Európában jelenleg zajló folyamatok tapasztalatai alapján elmondható, hogy villamos autók elterjedése nagyobb hatással lesz a rendszer csúcsterhelésére,

40 mint az éves villamosenergiafelhasználására. A villamos közlekedés által felhasznált éves villamos energia nagyságrendjének megállapításához a Közlekedéstudományi Intézet villamos járművek darabszámaira vonatkozó előrejelzését vettük alapul, mely szerint 2030-ra nagyságrendileg félmillió elektromos gépjármű lehet üzemben Magyarországon. Ezek éves villamosenergia-igénye 15 kwh/100 km átlagos fogyasztást és km/év átlagos futást feltételezve 0,75 TWh, amely a 2030-as évek elején várható 49 TWh körüli összes villamosenergiafelhasználást figyelembe véve nem meghatározó. Csúcsterhelésre gyakorolt hatásukra vonatkozóan jelenleg nem áll rendelkezésre olyan mértékű tapasztalat, amelyből hosszú távú következtetéseket lehet levonni. A fogyasztási súlypontok térbeli és időbeni alakulásában középtávon lényeges változás nem várható (lásd 26. ábra 30. ábra) ábra: Fogyasztási súlypontok földrajzi elhelyezkedése [MW] ábra: Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] 2022 tél

41 28. ábra: Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] 2022 nyár 29. ábra: Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] 2027 tél 30. ábra: Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása [MW] 2027 nyár