EFOP Kisgyermekkori nevelés támogatása kiemelt projekt. Záró tanulmány június 30.

Átírás

1 EFOP Kisgyermekkori nevelés támogatása kiemelt projekt Záró tanulmány június 30. 1

2 3

3 Tartalom Nevelés kisgyermekkorban - A koragyermekkori nevelés szerepe a gyermekek fejlődésében... 5 A gyermekek napközbeni bölcsődei ellátása változásai Magyarországon... 6 A projekt bemutatása, tevékenységek és eredmények... 7 Kutatás... 9 Képzésfejlesztés és továbbképzések megvalósítása Képzésfejlesztés Továbbképzések megvalósítása A továbbképzésekre vonatkozó visszajelzések A képzések megvalósulásának összegzése Koordinátor és mentor hálózat Mentorálás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmai rendezvények szervezése Összegzés A projekt zárása után... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Felhasznált irodalom

4 Nevelés kisgyermekkorban - A koragyermekkori nevelés szerepe a gyermekek fejlődésében A csecsemők és kisgyermekek fejlődési szükségleteinek kielégítése azt is jelenti, hogy megteremtjük az élethosszig tartó fizikai és mentális egészség erős alapjait, és növeljük az iskolai beválás esélyeit, az iskolára való felkészültséget. Az ebben az életszakaszban történő intervenció és prevenció jóval kevesebb költséggel jár, mint később gyermek- illetve felnőttkorban a problémák kezelése (Center on the Developing Child at Harvard University, 2010). A megfelelő prevenciós és intervenciós tevékenységek pozitívan befolyásolják a gyermek fejlődését és a család jóllétét, javíthatják a szülők, később a gyermek munkavállalási esélyeit és társadalmi beilleszkedését, így jelentős a társadalmi szintű megtérülésük is. A fenntartható világ kialakításának a koragyermekkori fejlődésbe való befektetés a megfelelő kiindulópontja: A bizonyíték egyértelmű, a koragyermekkori fejlődésbe való befektetés nemek közötti egyenlőséghez és felhatalmazáshoz, jobb egészségi állapothoz és képzési eredményekhez, fejlettebb készségekhez, képességekhez és termelékenységhez vezet, csökkenti a jövedelmi, etnikai és földrajzi egyenlőtlenségeket, időben nyújt intervenciót a fogyatékos embereknek, és költséghatékony stratégia a hátrányok felszámolására. (Britto et al., 2012) A magas színvonalú koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférésnek alapvető szerepe van a gyermekszegénység és kirekesztettség csökkentésében, a szegénység generációk közti átörökítésének mérséklésében, mivel pozitív hatást gyakorol a hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi és kognitív képességeinek fejlődésére (European Commission, 2009; Van Belle, J., 2016; Akgündüz et al., 2015), illetve hosszabb távon jobb iskolai teljesítménnyel, magasabb iskolai végzettséggel jár (SCAA, 2012). Az intézményes nevelés hatásainak vizsgálatakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a hatások csak a kifejezetten jó minőségű szolgáltatásokra érvényesek. A különböző minőségű szolgáltatásokat összehasonlító kutatások szerint a magasabb színvonalú ellátás esetén a gyerekek jobban teljesítenek a kognitív, nyelvi, társas készségeiket mérő teszteken, valamint vidámabbak és jobban bevonódnak a feladatokba, mint rosszabb minőségű szolgáltatásoknál (Lowe Vandell és Wolfe, 2000). A magas minőségű szolgáltatások legfontosabb faktora a kutatások szerint a szakember, azaz a kisgyermeknevelő, illetve a szolgáltatást nyújtó személy (Winton és McCollum, 2008). A szakemberek szakmai fejlődése hozzájárul a nevelőmunka színvonalának növeléséhez, a gyermekek fejlődési kimeneteleihez, valamint a koragyermekkori nevelés és más, a gyermekekkel foglalkozó szakmák, színterek összekapcsolásához (Mitchell és Cubey, 2003). 5

5 A gyermekek napközbeni bölcsődei ellátása változásai Magyarországon A gyermekek napközbeni ellátásának rendszere január 1-vel kezdődően átalakult a szakterületi felügyeletet ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága és annak miniszteri biztosa irányításával. Új ellátási formák jelentek meg (mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde), a korábbi családi napközi, mint szolgáltatás átalakult. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége is megváltozott január 1-jétől már nem csak azon települési önkormányzatnak (a fővárosban kerületi önkormányzat) van feladata a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátásának megszervezésében, amelynek területén tízezernél több állandó lakos él, hanem azon települési önkormányzatnak is, ahol az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt. Az ellátás megszervezését az önkormányzat önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján is biztosíthatja (1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 94. (3a) pontja). Az önkormányzatoknak új kötelezettségüknek december 31-ig kell eleget tenniük. További változás, hogy január 1-től a családi bölcsődei, munkahelyi bölcsődei, valamint a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó munkatársaknak háromévente legalább egy alkalommal részt kell venniük a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott szakmai továbbképzésen, vagy speciális szakmai továbbképzésen (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről). A bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatók (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtók felkészítő tanfolyamával kapcsolatos változások: a bemeneti végzettségi szint legalább érettségire változik, valamint a tanfolyam óraszáma 40 óráról 100 órára növekszik. Az átalakulás szervezeti, működési és szakmai támogatását több ponton volt érdemes célozni. Az intézményeknek és szolgáltatóknak, valamint a leendő fenntartóknak szükségük volt olyan szakemberekre, akik segítik ezt a folyamatot, valamint szükség volt olyan továbbképzésekre, melyek új és korszerű ismeretrendszerrel, készségfejlesztéssel segítik a jó színvonalú kisgyermekellátás megvalósulását. 6

6 A projekt bemutatása, tevékenységek és eredmények A minőségi koragyermekkori nevelés - kutatások által alátámasztott - hatásaihoz, a magas színvonalú szolgáltatások meghatározó faktoraihoz kapcsolódik az EFOP Kisgyermekkori nevelés támogatása kiemelt projekt. A kiemelt projekt célja az óvoda és a családi napközi (2017. január 1-jétől bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet) esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítése, kiemelt figyelemmel a szeptember 1-től hatályba lépő, a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelés bevezetésének szakmai támogatására, és az Óvodai nevelés országos alapprogramjában rögzített hátránycsökkentő szerep eredményes megvalósítására. A projekt közvetlen célcsoportjai az óvodák, egységes óvoda-bölcsődék, óvoda-bölcsődék és családi napközik (a évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a, valamint a 6/2016. (III.24.) EMMI rendelet értelmében január 1-jétől bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet) vezetői, szakemberei és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak. A projekt február 1. és június 30. között, a konvergencia régiókban, konzorciumban valósult meg. A projekt költsége: Ft, a konzorciumi partner támogatási összege: Ft volt. A konzorcium vezetője az Oktatási Hivatal, a konzorciumi partner február 1. és augusztus 31. között a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet, szeptember 1-től a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. volt. Az Oktatási Hivatal közvetlen célcsoportja az óvodák, egységes óvoda-bölcsődék, óvodabölcsődék vezetői, pedagógusai és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársai, valamint a konvergencia terület önkormányzatainak óvodai ellátásért felelős köztisztviselői. A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. közvetlen célcsoportja elsődlegesen a bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet, másodsorban az óvodák, egységes óvodabölcsődék, óvoda-bölcsődék szakemberei. A projekt közvetett célcsoportjai a gyermekek, szülők, valamint a szakmai szervezetek. A tanulmány a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. által megvalósított projektrészt, annak tevékenységeit és eredményeit mutatja be. 7

7 A kiemelt projekt részcéljai között szerepelt: A bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet, valamint az óvodák munkatársainak továbbképzése, szakmai támogatása. A kisgyermekkori nevelés intézményei és szolgáltatói esélyteremtő és hátránykompenzáló képességének erősítése a konvergencia régiókban. Azon 2016-ban még családi napközikként működő szolgáltatók azonosítása és felmérése, ahol leginkább szükséges a szakmai támogatás. Színvonalas kisgyermekkori nevelés biztosítása minden gyermek számára, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek igényeire a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségének megteremtésére. A kisgyermekkori nevelés, fejlesztés során az egyéni képességekhez igazodó és a speciális igényekre is figyelő pedagógiai kultúra elterjesztése. A kisgyermekkori nevelésben a gyermeki képességeket kibontakoztató tevékenységrendszer, kiemelten a játék, a mozgás és a környezettudatos nevelés előtérbe helyezése, a folyamatos fejlődés nyomon követése, és szükséges beavatkozások biztosítása. A pedagógusok, kisgyermeknevelők, szolgáltatást nyújtó személyek, koordinátorok, segítők körében a család és az óvoda, bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet kapcsolatára vonatkozóan korszerű szemlélet átadása. A bölcsődei ellátásban és napközbeni gyermekfelügyeletben dolgozó, szolgáltatást nyújtó személyeknek, segítőiknek és hálózat esetén a koordinátoroknak szakmai tanácsadás és módszertani segítségnyújtás biztosítása, különös tekintettel a hátránycsökkentés lehetőségeire. Az érdekelt szereplők hálózatos együttműködésének támogatása, az önkormányzatok, munkáltatók, leendő fenntartók számára szakmai tanácsadás és információnyújtás új bölcsődei ellátások kialakításával kapcsolatosan. A szülők támogatása a kisgyermekkori gondozás és nevelés, kiemelten a kisgyermekkori tanulás pótolhatatlan jelentőségének tudatosításában, szakszerű eszközrendszerének megosztásában. A kiemelt projekt tevékenységei voltak: kutatás képzésfejlesztés és továbbképzések megvalósítása koordinátor és mentor hálózat kialakítása és működtetése kisgyermekes családok részére rendezvények megvalósítása 8

8 Kutatás 1 A kutatás célja a konvergencia régiókban a 0-3 éves korosztály számára biztosított gyermekek napközbeni ellátásába tartozó alapellátások, szolgáltatások, a szolgáltatók és intézmények sajátosságainak felmérése, valamint a kisgyermekes családok kisgyermekneveléssel, a családi napközikben és bölcsődékben biztosított alapellátással és egyéb szolgáltatásokkal, a munka-magánélet egyensúllyal kapcsolatos attitűdjeinek, elképzeléseinek, lehetőségeinek feltérképezése volt. A kérdőíves felmérés 2016 márciusában telefonos vagy személyes lekérdezés útján, 35 perces kérdőívvel történt. Összesen 1000 kérdőívet kérdeztünk le az intézményt, szolgáltatót képviselő vezetők, valamint 488 kérdőívet a 0-3 éves korú gyermeket nevelő családok körében. Az intézmények és szolgáltatók nagyobb arányban találhatóak Kelet-Magyarországon. A hálózatban működő szolgáltatók többen vannak a Dél-Dunántúlon, és Észak-Magyarországon. A régiós megoszlás mellett a települési lejtő mentén is van eltérés: az intézmények, szolgáltatók többsége inkább nagyobb településen találhatók. A felkeresett bölcsődék döntő többsége (94%) önkormányzati fenntartású, a családi napközik esetében ez az arány mindössze 18%-ra volt tehető. A bölcsődék valamivel kevesebb, mint fele (46%), a családi napközik hozzávetőleg egyötöde (20%) fogadott sajátos nevelési igényű gyermekeket. A felkészültség tekintetében a szolgáltatást nyújtó szakemberek körében valamivel még kedvezőtlenebb a helyzet: az SNI továbbképzésen részt vett munkatársakat foglalkoztatók aránya a bölcsődék esetében 19%, a családi napközik körében 12% volt. A finanszírozás kiemelt kérdés az intézmények, és a szolgáltatók számára egyaránt. A kutatás időpontjában a felkeresett intézmények/szolgáltatások döntő többsége (92%) részesült állami támogatásban. A bölcsődék nagy része (89%) kapott, a családi napközik nagy része (71%) nem kapott önkormányzati támogatást, emellett a családi napközik körében inkább (82%), a bölcsődék körében kevésbé (51%) határozott meg a fenntartó gondozási térítési díjat. Jelenleg a fenntartón kívüli a más szervezettől, gazdasági társaságtól vagy magánszemélytől kért hozzájárulás mértéke nagyságrendekkel eltért egymástól: a bölcsődék esetében mért átlag jóval alacsonyabb volt, mint a családi napközik esetében mért átlag. A családi napközik döntő többsége a tovább működésben gondolkozott, összesen 8 százalékuk számolt a megszűnéssel, a válaszolók fele családi bölcsődévé tervezett alakulni, ezt követte a mini bölcsőde. Az átalakulást követően a családi napközik a bevételeikben két fő forrásra terveztek támaszkodni: költségvetési hozzájárulás és szülői hozzájárulás. Ezen tételek együttes, tervezett aránya a teljes bevételi szerkezet több mint kétharmadát teszi ki. 1 Az adatok elemzését dr. Földvári Mónika, Mészáros Zoltán és Héra Gábor kutatók végezték. 9

9 Az átalakulásra vonatkozó szakmai témákkal kapcsolatban elmondható volt, hogy a megkérdezett családi napközik 86 százaléka elfogadna külső segítséget az átalakulással kapcsolatos tennivalók minél zökkenőmentesebb lebonyolításához, és a megkérdezett családi napközik valamivel több, mint háromnegyede elfogadna olyan külső segítséget, amely már az átalakítás utáni működtetést támogatná. A megkérdezett bölcsődék és családi napközik a rendszer átalakulása után is igényelnének támogatást. A bölcsődék az eszköz-, játék- és bútorkészlet megtervezésében, az ellátást nyújtók és az ellátást igénybe vevők kapcsolatának erősítésében és a működtetési ismeretekre vonatkozó segítséget igényelnék leginkább. A családi napközik a működési ismeretekben való támogatást, valamint a települési erőforrástérkép készítésében várnának segítséget. A különböző feladatok, témák közül, melyek a 0-3 éves korú gyermekekkel, és/vagy azok családjával való munkájuk során jelentkeznek, a megkérdezett intézményeknek/szolgáltatóknak leginkább a következők jelentenek nehézséget: 1. a szülőket érintő konfliktuskezelés, 2. a stressz kezelés, valamint 3. a gyermekek otthoni környezetéből adódó problémák kezelése. A bölcsődékbe és családi napközikbe járó gyermekek családjainak társadalmi helyzetével kapcsolatban elmondható, hogy a bölcsődéket igénybe vevők körében a családi napközikbe járókhoz képest némileg magasabb a városokban és alacsonyabb a községekben élők aránya. A családi napközit inkább választják a magasabb iskolai végzettségű és magasabb jövedelmű szülők. A szülők leginkább azért kerestek gyermekük számára napközbeni ellátási lehetőséget, mert az édesanyák visszamentek dolgozni. Emellett gyakori okként említették, hogy a kisgyermek kortársközösségben szocializálódjon, illetve, hogy a gyermeknevelésbe a családtagok mellett szakemberek is bekapcsolódjanak. Utóbbi szempontokat inkább a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettségűek tartották fontosnak. A szülők általánosságban az olyan intézményeket/szolgáltatásokat preferálják, amelyek barátságos, közvetlen, személyes légkört biztosítanak és lehetővé teszik a gyermekek egészséges életvitelét, melyben kiemelkedő jelentősége van a szabadban történő játéknak, a mozgásnak és az egészséges táplálkozásnak. A családi napközibe járók körében a szolgáltató melletti döntés hátterében álló tényezőknél a bölcsődét igénybe vevőkhöz képest dominált a családias jelleg, a saját nevelési elképzeléshez illeszkedő nevelési stílus, a kis létszámú csoportok preferálása. Ugyanakkor a családi napközi melletti döntés egyéb indokai között a szülők szóba hozták, hogy nem tudták gyermeküket önkormányzati bölcsődébe adni, mert vagy nem dolgoznak, vagy nincs munkáltatói igazolásuk; illetve, hogy a családi napközik híre jó. 10

10 Ha nem lett volna családi napközi, a szülők legnagyobb arányban inkább otthon maradnának a gyermekükkel, nem pedig másik településen keresnének napközbeni ellátási lehetőséget gyermeküknek. A válaszolók kétharmada számára a munka és magánélet összeegyeztetése nem teljesen zökkenőmentes. Nehézségek esetén az a jellemző, hogy a szülők inkább a munkához igazítják a családi életet, mint fordítva. Ami a munkavállalók munkaidő beosztására vonatkozó beleszólási lehetőségeit illeti, a szülők jelenleg inkább a szabadságuk kivételének időpontját választhatják meg, vagy a csúsztatásokról rendelkezhetnek közös megegyezéssel. A munkaidő kezdetét és végét azonban csak negyedük, leginkább a magasabb iskolai végzettségű, magasabb jövedelmű szülők képesek flexibilisen mozgatni. Pedig a rugalmas munkaidőre, mint a munka-magánélet egyensúly egyik zászlóshajójára nagy szükség lenne a megkérdezettek szerint. Összességében a bölcsődében és családi napközikben nyújtott szolgáltatással kapcsolatban nagyon magas szintű volt a szülők elégedettsége, a családi napközik némileg magasabb értékelést kaptak. A szülők javaslatai az ellátás színvonalának emelésére: A családi napközi olcsóbb igénybevételének lehetősége fontos lenne. A szülők szerint jó lenne, ha családi napközik ugyanolyan állami/önkormányzati támogatásban részesülnének, mint a bölcsődék. Ha a bölcsődék anyagi támogatását növelnék, mind a fizikai környezet, mind a szolgáltatások színvonala javítható lenne a szülők szerint. A válaszadó szülők szeretnék ezen felül, hogy több férőhely álljon rendelkezésre és a szülők időbeosztásához jobban igazodó nyitva tartást vezessenek be. A kutatás során két kérdést ugyanúgy tettünk fel az intézmény, szolgáltatás vezetőinek és a szolgáltatásaikat igénybe vevő szülők számára is, majd ezeket vizsgáltuk meg egymással összehasonlítva. A két kérdés a következő területekre vonatkozott: az alapszolgáltatáson felül nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások a szülő és a szolgáltató közötti kapcsolattartási módok Összességében a szülők véleményei és szükségletei tükröződnek az intézményi, szolgáltatói válaszokban is. A szülők a sport, zenei foglalkozás, sóbarlang, idegen nyelv szolgáltatásokat preferálják. A legkevésbé keresett szolgáltatások a bébitaxi, valamint a bébi- és gyermekhotel. Az alapszolgáltatáson felül nyújtható szolgáltatások közül három esetében a szülők számára kedvezőtlen módon alakult a kínálat: a játszóházat (időszakos gyermekfelügyelet) a szolgáltatást nyújtók a lekérdezés vonatkozási időszakában nem működtettek, ugyanakkor a szülői igények jelentős (21%) keresletről tanúskodnak. A sport és a sóbarlang esetében a szülői igények aránya pedig kétszerese a nyújtott szolgáltatások előfordulási arányához képest. 11

11 A szülők és az intézmény/szolgáltató közötti kapcsolattartás módjaira vonatkozó eredmények rímelnek egymásra, azaz a két csoport között nem tapasztaltunk eltérést. Egybehangzóan a leggyakoribb kapcsolattartási módok a beszoktatás, a szülői értekezlet, az ünnepekre való készülődés. Kicsit eltérően egymástól, és messze nem olyan gyakorisággal, mint az előző három esetben, de a szülők ide sorolták még a négyszemközti beszélgetést és a nyílt napot is, a megkérdezett intézményvezetők pedig a gyereknapot. Az intézmények/szolgáltatók (egy szolgáltatástól, a szülőkkel való négyszemközti beszélgetéstől eltekintve) magasabb arányban tettek említést a kapcsolattartási módok alkalmazására, a mindennapi munkában való előfordulására vonatkozóan, mint ahogyan a szülők látták ezeket. Képzésfejlesztés és továbbképzések megvalósítása Képzésfejlesztés A projekt keretében három témában négy továbbképzés került kidolgozásra. A továbbképzések elvégzésével a bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó munkatársai is teljesíthették továbbképzési kötelezettségüket. A képzésekhez tananyag, valamint az oktatók számára oktatási segédanyag készült. A képzések fejlesztése során szem előtt tartottuk, hogy a felnőttek tanulási jellemzőinek főbb szempontjait. Gyakorlat orientált, interaktív, motiváló, világos célokat és a fontos tanulási kimeneteket szem előtt tartó tananyagok kerültek kidolgozásra. Nyolc tananyagfejlesztő dolgozott a képzéseken. Három képzést a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletben rögzített eljárás szerint minősíttettünk, egy képzést pedig a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet alapján akkreditáltattunk. 1. Családpedagógia 6 év alatti gyermekkel foglalkozó szakembereknek 30 órás pedagógus továbbképzés, alapítási engedély száma: /2016 Célcsoport: óvodai szakemberek bölcsődei ellátás intézményeiben pedagógus munkakörben dolgozók bölcsődei ellátás szolgáltatóinál és napközbeni gyermekfelügyeletnél óvodapedagógus végzettséggel dolgozók A bölcsődei és az óvodai nevelés egyik alapelve a családi nevelés elsődlegességének tiszteletben tartása, a családi nevelés értékeire támaszkodás, azok megismerése, és szükség esetén a családi nevelés hiányosságainak ellensúlyozása. Minden család kapcsolatok rendszere, az egyes családtagok 12

12 viselkedése a kapcsolataikon keresztül érthető meg. A rendszerszemléletű családpedagógiai megközelítés a családban, mint rendszerben igyekszik pozitív változást létrehozni. A képzés összefoglalja a rendszerszemléletű megközelítés legfontosabb elemeit, meghatározza a családkonzultáció fontosabb irányvonalait, elemzi a sikeres családtámogatáshoz szükséges pedagógus kompetenciákat, ezek alakulását. Ezt követően részletes gyakorlati útmutatással szolgál a családokkal való együttműködés alakításához a bölcsődei ellátásban és óvodákban dolgozó szakembereknek. 2. A családközpontú pedagógia gyakorlata 30 órás szociális továbbképzés, engedélyszám: T /2016 Célcsoport: bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet munkatársai A családközpontú pedagógia a család működésének rendszerszemléletű megközelítésén alapul, lényegi kiindulópontja, hogy az intézményes nevelés sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a nevelő mennyire ismeri az egyes gyermekek családi hátterét, a családi nevelés jellemzőit, mennyire támaszkodik annak értékeire és hogyan tudja támogatni a szülőket gyermekeik nevelésében, szülői kompetenciájuk erősítésében. A kisgyermeknevelőtől elvárás, hogy ismerje azokat a kihívásokat, szerepelvárásokat, amelyekkel napjainkban a kisgyermekes szülők szembesülnek, és ezek figyelembevételével előítélet mentes, elfogadó attitűddel, nyitott, partneri kommunikációra képesen alakítsa a szülőkkel való kapcsolatát, támogassa őket gyermekeik nevelésében, a szülői szerepben való helytállásukban, segítse elő, bátorítsa a családok bevonódását az intézmény életébe. A kutatások alapján a családközpontú munka, a családok bevonása, bevonódása jelentősen hozzájárul a gyermekek optimális fejlődéséhez (pl.: Taguma, et al., 2012). A képzés a családközpontú pedagógiai szemléletmód elvi alapjainak elemzésével és a szülő-nevelő kapcsolat alakításának főbb szemléleti-módszertani aspektusainak végiggondolásával segíti a kisgyermeket nevelő szakemberek szemléletének és módszertani kultúrájának alakulását. 3. Mozgás és környezettudatosság 30 órás szociális továbbképzés, engedélyszám: T /2016 Célcsoport: bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet munkatársai A mozgásfejlődés a gyermek fejlődésének egyik kitüntetett területe. Az utóbbi évek kutatási eredményei alapján egyre inkább bizonyított, hogy a mozgásfejlődés alakulása befolyással bír más (pl. a kognitív) funkciók fejlődésének alakulására. A mozgás önmagában is fontos tevékenység a koragyermekkorban, és más tevékenységek megalapozója, kísérője is, így kiemelt figyelmet érdemel. A téma fontossága ellenére meglepően kevés szakirodalom foglalkozik önmagában a koragyermekkori mozgásfejlődéssel és a környezetnek ebben való szerepével, a fejlődés támogatásának lehetőségeivel. A tananyag első része a mozgásfejlődés főbb állomásainak és mozgásfejlődés támogatása helyes módjainak részletes bemutatásával, az atipikus fejlődés jellemzőinek ismertetésével nyújt segítséget a szakembereknek és a szülőknek a kisgyermek mozgásfejlődéséhez való viszonyulás alakításához. 13

13 A tananyag másik fő fejezete a környezettudatosság alapjainak megismeréséhez, a kisgyermek és a környezete közötti ideális viszony megalapozásához nyújt segítséget. A bolygónk fennmaradásához, a fenntartható fejlődés biztosításához a környezettudatos viselkedés, a természeti környezet tisztelete és megóvása gyakorlatának megismerése minél korábbi életkorban szükséges, hogy a felnövekvő kisgyermekek felelősségteljes állampolgárokká válhassanak e téren is (Pramling Samuelsson, és Kaga, 2008). 4. Játék az első életévekben 30 órás szociális továbbképzés, engedélyszám: T /2016 Célcsoport: bölcsődei ellátás és napközbeni gyermekfelügyelet munkatársai A képzés a játékkal kapcsolatos elméleti megközelítésekből kiindulva mutatja be a játék funkcióit és az első években zajló fejlődés főbb jellemzőit, érintve a sajátos nevelési igényű gyermekek játékának alakulását is. Elemzi a játéknak a családi nevelésben betöltött szerepét, kitérve korunk néhány jellemző tendenciájára. Összefoglalja a bölcsődepedagógia legfontosabb alapjait, definiálva olyan alapfogalmakat, mint pl. a tervezés, szervezés, támogató, megerősítő attitűd, stb., melyek elvi alapul szolgálnak a módszertani keretek megrajzolásához. Körvonalazza a kisgyermeknevelő játszókompetenciáját, részletezi a kisgyermeknevelőnek a játékkal kapcsolatos feladatait, ezen belül a feltételek megteremtését, a támogató-megerősítő jelenlétet, a gyermek igényeihez igazodó bekapcsolódást, részvételt, a gyermek játéktevékenységének megfigyelését, elemzését, dokumentálását, a kisgyermeknevelők játékkal kapcsolatos tevékenységének megfigyelését, elemzését, dokumentálását, érinti az önreflexió kérdéskörét, a játékban jelentkező nehézségek kezelését, a szülői kompetencia erősítését a játék területén. Továbbképzések megvalósítása A három minősített továbbképzés és az akkreditált továbbképzés a konvergencia régiókban november május 31. között valósult meg. A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. maradéktalanul teljesítette a Képzésben, átképzésben résztvevő pedagógusok száma indikátor esetében a vállalt 1000 fő, valamint a Továbbképzési programokban résztvevő humán közszolgáltatásokban dolgozók száma indikátor esetében 646 fő továbbképzésbe történt bevonását, akik a képzés típusának megfelelően valamennyien tanúsítványban vagy igazolásban részesültek. A képzések a konvergencia régióban (6 kevésbé fejlett régióban) valósultak meg, régiónként és megyénként az alábbi bontásban: 14

14 Megye / Régió Dél- Alföld Dél- Dunántúl Észak- Alföld Észak- Magyarország Középdunántúl Nyugat- Dunántúl Bács-Kiskun Baranya Békés Fejér Heves Somogy Összesen Borsod- Abaúj- Zemplén Csongrád Győr-Moson- Sopron Hajdú-Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Szabolcs- Szatmár- Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen A projekt céljának megfelelően az esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítése érdekében a leghátrányosabb régiókból (Észak-Magyarország 323 fő, Dél-Alföld 318 fő és Észak-Alföld 303 fő) kerültek a legtöbben bevonásra a projekt célcsoportjából. 15

15 Képzésen résztvevők megyénkénti megoszlása (fő) Zala; 58Bács-Kiskun; 77 Veszprém; 89 Baranya; 42 Vas; 65 Békés; 88 Tolna; 54 Szabolcs-Szatmár- Somogy; 81 Nógrád; 36 Komárom-Esztergom; 46 Jász-Nagykun-Szolnok; 59 Heves; 55 Hajdú-Bihar; 162 Borsod-Abaúj-Zemplén; 232 Csongrád; 153 Fejér; 91 Győr-Moson-Sopron; 176 Legtöbben az egyik leghátrányosabb helyzetű megyéből (Borsod-Abaúj-Zemplén fő) vettek részt a képzéseken, ezt követte az egyik legjobban fejlődő Győr-Moson-Sopron (176), és a szintén hátrányos helyzetű Hajdú-Bihar (162) és Csongrád (153 fő). A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. célcsoportja a továbbképzések tekintetében az óvodákban, valamint a bölcsődei ellátás intézményeiben és szolgáltatóinál, továbbá a napközbeni gyermekfelügyeletekben dolgozó szakemberek voltak. Az alábbi táblázatban látható, hogy régiónként mely ellátási formából érkeztek a továbbképzéseinkre. 16

16 Régió bölcsőde családi bölcsőde egységes óvoda-bölcsőde mini bölcsőde munkahelyi bölcsőde napközbeni gyermekfelügyelet óvoda óvoda-bölcsőde Összesen Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesen Az összesített eredmények alapján a továbbképzéseken résztvevők többsége intézményi keretek közül érkezett (összesen 1430 fő), nagy számban óvodákból (683 fő), bölcsődékből (677 fő), óvodabölcsődékből (53 fő), illetve kisebb mértékben, a szeptember 1-gyel megszűnő egységes óvodabölcsődékből (10 fő) és január 01-jétől újonnan alakult mini bölcsődékből (7). A családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, valamint napközbeni gyermekfelügyeletben szolgáltatást nyújtó személyekre vonatkozó továbbképzési kötelezettség január 01-jétől lépett életbe, melyet 3 éven belül egy továbbképzés keretében szükséges teljesíteniük. A projekt nagyhangsúlyt fektetett a szolgáltatók toborzására a továbbképzésekre, hírlevél, ek, telefonos megkeresés formájában, valamint a mentor és koordinátor hálózaton keresztül. Összességében a szolgáltatásokból 216 főt képeztünk ki, mely a továbbképzéseket elvégzők több mint 13%-a. Szolgáltatási és intézményi ellátásból érkezők arányának tekintetében megállapítható, hogy a Közép-Dunántúl (24,8%) és Dél- Dunántúl (23,7%) régiókból érkezett a szolgáltatásból a továbbképzést elvégzők közel 25%-a, az Észak- Alföld (16,5%), és Dél-Alföld (11,3%) régiókból több mint 10%-a, míg az Észak-Magyarország (5,9%) és Nyugat-Dunántúl (4,3%) régiókból nagyjából 5%-a. A szolgáltatások közül a legtöbben családi bölcsődékből (204 fő), majd napközbeni gyermekfelügyeletből (10 fő) és igen kis számban munkahelyi bölcsődéből (2 fő) jelentkeztek. A projektben kidolgozott négy továbbképzés célcsoportja eltért egymástól, a pedagógus továbbképzésre pedagógus végzettséggel, vagy pedagógus munkakörben dolgozó szakemberek érkezhettek a 6 éven aluli gyermek napközbeni nevelését biztosító intézményekből, szolgáltatóktól. 17

17 Képzés bölcsőde családi bölcsőde egységes óvoda-bölcsőde mini bölcsőde munkahelyi bölcsőde napközbeni gyermekfelügyelet óvoda óvoda-bölcsőde Összesen A családközpontú pedagógia gyakorlata (30 óra) Családpedagógia 6 év alatti gyermekkel foglalkozó szakembereknek Játék az első életévekben (30 óra) Mozgás és környezettudatosság (30 óra) Összesen A pedagógus akkreditált továbbképzést elvégzők több mint negyede a 3 éven aluli korosztályt ellátók köréből érkezett. A szociális minősített továbbképzést elvégző 646 fő 30%-a valamely szolgáltatási formában dolgozik. A szociális továbbképzések közül a családpedagógia témájú továbbképzés volt a legnépszerűbb. A továbbképzéseket elvégzők 66%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, összesen 1092 fő. Középfokú végzettséggel rendelkezik a továbbképzésbe bevontak kb. 33%-a, míg alapfokú végzettséggel kevesebb, mint 1%. Képzés alapfokú végzettség felsőfokú végzettség középfokú végzettség Összesen A családközpontú pedagógia gyakorlata (30 óra) Családpedagógia 6 év alatti gyermekkel foglalkozó szakembereknek (30 óra) Játék az első életévekben (30 óra) Mozgás és környezettudatosság (30 óra) Összesen

18 A továbbképzésekre vonatkozó visszajelzések Pedagógus továbbképzés Résztvevői és oktatói visszajelzések alapján a Családpedagógia 6 év alatti gyermekkel foglalozó szakembereknek továbbképzés sikeres volt. 52 csoport véleményét tükrözik a számok, melyek szerint a résztvevők a képzéseket megnyugtatóan teljesíthetőnek találták, az ismeretellenőrzés módja, az oktatók szaktudása és az alkalmazott oktatási módszerek ötös skálán 4,6 fölötti értéket kaptak. A képzés tartalmának újszerűsége kapta a legkevesebb pontot, de az is 4 fölötti értéket kapott. A képzés elméleti és gyakorlati arányával elégedettek voltak a résztvevők, de a gyakorlatot szinte kivétel nélkül minden csoportot jobban szerette, igény volt az interaktív témafeldolgozásra, az elmélyült megbeszélésre, a tanultak kipróbálására. Az oktatói visszajelzések alapján a helyszínek és az ellátás is maradéktalanul magas színvonalon valósult meg. Részben homogén (csak kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy, illetve csak óvodapedagógus) részben vegyes összetételű csoportok valósultak meg. Minden csoport gördülékenyen és jó hangulatban zajlott. Számos esetben a csoportban a kapcsolatok elmélyüléséről számoltak be a képzők, a vegyes csoportokban (pedagógusok, kisgyermeknevelők, szolgáltatást nyújtó személyek) a résztvevők ötleteket merítettek egymás gyakorlatából, értékelték, hogy mélyebben megismerhetik egymás munkáját, megfogalmazódott a közös továbbképzés igénye. Az oktatók visszajelzése alapján a résztvevők kiindulási tudásszintje, gyakorlati ismerete minden esetben megfelelő volt a képzés befogadásához. 19

19 Pedagógus továbbképzés résztvevői visszajelzések (52 csoport/1000 résztvevő) Szervezettség Tárgyi feltételek, tananyag Oktak szaktudása Ismeretellenőrzés Teljesíthetőség Oktatási módszerek Gyakorlati haszon Újszerűség Elvárásoknak való megfelelés 3,60 3,80 4,00 4,20 4,40 4,60 4,80 5,00 Szociális továbbképzések 28 csoport résztvevői visszajelzése alapján elmondható, hogy a képzések minden szempont esetében tízes skálán 9,25 és 10 közötti értéket kaptak. Ezen a nagyon kiemelkedő minősítésen belül az infrastrukturális feltételekkel való elégedettség érte el a legalacsonyabb pontszámot, míg az oktatók felkészültéségét értékelték a legmagasabbra a résztvevők. Szociális továbbképzések elégedettési mutatói az EFOP 311 projektben (28 csoport/646 résztvevő) Összbenyomás Elvárásoknak való megfelelés Ügyfélszolgálat Képzésszervezés Infrastruktúra Ismeretellenőrzés Gyakorlati rész Tananyag Gyakorlati oktatók Elméleti oktatók 8,40 8,60 8,80 9,00 9,20 9,40 9,60 9,80 10,00 Változatos javaslatok érkeztek általánosságban a képzésekre vonatkozóan. Voltak résztvevők, akik megfogalmazták az internetes, távoktatás igényét, de általánosnak volt mondható, hogy még inkább 20

20 gyakorlat hangsúlyú képzést javasoltak. Többen a Mozgás és környezettudatosság képzés esetében a beadandó mennyiségének csökkentését vagy hosszabb elkészítési idő lehetőségét vetették fel javaslatként. Új képzési témaként a Játék az első életévekben és a Mozgás és környezettudatosság képzésekben szinte mindegyik csoportban javasolták a szülő-szakember kommunikáció témát, és az összes képzés résztvevőinél felvetődött a problémamegoldás, stressz- és konfliktuskezelés téma, eltérő fejlődésmenet különböző változatai, integráció és adminisztráció témái, valamint említésre kerültek a zene, bábozás, vizuális kultúra, mese és ezek módszertani vonatkozásai témák is. Negatív visszajelzések a portfolió írásra vonatkozóan érkeztek. Fölöslegesnek, kevésbé jól strukturáltnak vagy a tesztírás mellett túlzott tehernek élték meg. Az összegző vélemények jelentős része pozitív volt, elégedettek voltak az előadókkal, az ismeretanyaggal, élvezték a közös munkát, úgy érezték, szakmailag a mindennapokban is hasznosítható tudást kaptak, a tapasztalatok és élménymegosztás során új ötletekkel gazdagodtak. Játék az első életévekben A képzésre vonatokozóan nagyon magas elégedettséget jeleztek vissza a résztvevők. A számszerű értékelés során tízes skálán az összes szempont esetében 9,75 és 10 közötti értéket adtak. Játék az első életévekben képzés elégedettésgi mutatói (8 csoport) Összbenyomás Elvárásoknak való megfelelés Ügyfélszolgálat Képzészervezés Infrastruktúra Ismeretellenőrzés Gyakorlati rész Tananyag Elégedettség_gyakorlati oktatók Elméleti oktatók 8,4 8,6 8,8 9 9,2 9,4 9,6 9,

21 Mozgás és környezettudatosság A számszerű értékelés során az összes értékelési szempont vonatkozásában a résztvevői visszajelzések tízes skálán 9 és 10 pont közöttiek voltak, tehát szinte maximálisan elégedettek voltak a képzéssel. Mozgás és környezettudatosság képzés elégedettésgi mutatói (8 csoport) Összbenyomás Elvárásoknak való megfelelés Ügyfélszolgálat Képzésszervezés Infrastruktúra Ismeretellenőrzés Gyakorlati rész Tananyag Gyakorlati oktatók Elméleti oktatók 8,4 8,6 8,8 9 9,2 9,4 9,6 9,8 10 A családközpontú pedagógia gyakorlata Hasonlóan a fenti két továbbképzéshez, A családközpontú pedagógia gyakorlata képzés értékelése is tízes skálán 9 és 10 pont között mozgott az összes szempontra vonatkozóan. A családközpontú pedagógia gyakorlata képzés elégedettésgi mutatói (12 csoport) Összbenyomás Elvárásoknak való megfelelés Ügyfélszolgálat Képzésszervezés Infrastruktúra Ismeretellenőrzés Gyakorlati rész Tananyag Gyakorlati oktatók Elméleti oktatók 8,4 8,6 8,8 9 9,2 9,4 9,6 9,

22 A képzések megvalósulásának összegzése Az EFOP projekt keretében valamennyi továbbképzés sikeresen megvalósult. A képzésszervezés során minimális volt a lemorzsolódási arány. A meghirdetett képzések országosan elindításra kerültek. A legtöbb továbbképzésre a leghátrányosabb régiókban, megyékben volt igény, mely illeszkedik a kiemelt projekt pályázati felhívásához is. A pedagógus akkreditált továbbképzést 1000 fő végezte el, akik nagy számban óvodai szakemberek, kisebb számban bölcsődei szakemberek voltak, és elenyésző volt a szolgáltatásból érkezők száma. Ugyanakkor pozitív tapasztalat volt, amikor vegyes csoportok indultak, és a különböző korosztállyal, vagy különböző ellátási formában tevékenykedő szakemberek együtt, konstruktívan dolgoztak a továbbképzéseken. Számos esetben alakultak ki szorosabb kapcsolatok, melyek a visszajelzések alapján a továbbképzéseket követően is fennmaradtak, a szakemberek keresik egymást, támaszkodnak egymás szakmai tapasztalatára, ismereteire. A szociális minősített továbbképzéseket összesen 646 fő végzete el. A középfokú végzettség mellett többen felsőfokú végzettséggel is elvégezték a képzéseket. Ők nagyjából fele-fele arányban érkeztek intézményekből, illetve szolgáltatóktól. A továbbképzéseket középfokú végzettséggel többségében intézményből érkező kisgyermeknevelők végezték el. Koordinátor és mentor hálózat Magyarországon a kisgyermekek és családok számára többféle szakember és intézmény nyújt szolgáltatásokat, például bölcsőde, óvoda, házi gyermekorvos, védőnő, pedagógiai szakszolgálat, család- és gyermekjóléti szolgálat, így a koragyerekkorban több ágazat, szakember, intézmény összehangolt együttműködésén múlik a gyermekek optimális fejlődésének, a családok jóllétének megfelelő támogatása. A szakemberek együttműködésen alapuló, közös munkával valósulhat meg igazán hatékony tevékenység, sőt, így szinergikus hatások is elérhetőek. Ebből következően minden ágazat és szakma, így a koragyermekkori nevelés oldaláról is a tevékenységek újragondolása, az intézmények és szakmák közötti együtt gondolkodás és gyakorlati munka, valamint a közösség bevonása szükséges a gyermekekkel és családokkal való sikeres munkához (Elliott-Johns et al., 2013). A projekt megvalósítása során 18 megyében 12 (majd 10) fős koordinátor és mentorhálózat szakmai támogatást és információnyújtást végzett a gyermekek napközbeni ellátásának szereplői, valamint az önkormányzatok, munkáltatók, leendő fenntartók számára. 23

23 A mentorok és koordinátorok 934 településen 1745 intézményt, szolgáltatót, leendő fenntartót értek el, melyekkel közel 2800 alkalommal történt egyeztetés személyesen, telefonon vagy e- mailen. A projekt keretén belül a hálózatfejlesztést, koordinációt négy koordinátor látta el június 1. és december 31. között, valamint február 1. és június 30. között 2 fő látta el a feladatot. A koordinátorok első feladata a helyzetfelmérés volt, mely strukturált interjúk keretében valósult meg azokban a céljárásokban, ahol aránytalan volt a 3 év alattiak létszáma és az elérhető gyermekek napközbeni ellátása. Strukturált interjúk és megbeszélések során segítették tehát a helyzetértékelést a szolgáltatáshiányos településeken, kommunikálták a rendszerszintű változásokat, felvettették megvitatásra a különféle ellátási lehetőségeket. A koordinátorok keresték meg a törvényi változások nyomán a gyermekek napközbeni ellátását biztosítani kötelezett önkormányzatokat, adtak tájékoztatást, szakmai segítséget nekik, a kormányhivataloknak, az iparkamaráknak, munkáltatóknak, hogy felhívják a figyelmet az ellátási kötelezettségre és felvázolják, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az ellátási formák közötti választás során. 577 intézménnyel, önkormányzattal, hivatallal stb alkalommal történt kontaktusfelvétel, melynek során segítették a mérlegelést, a döntéshozatalt, az infrastrukturális és szakmai feltételek átgondolását. Tevékenységük során szorosan együtt dolgoztak a mentorokkal. A döntéshozókkal, leendő fenntartókkal számos szakmai témában egyeztettek: elsősorban az átalakulás lehetőségeit, ellátási formákat ismertették, a lehetséges pályázatok kapcsán, forrásteremtéshez is nyújtotta információt, tájékoztatást adtak az ingyenes és egyéb továbbképzési lehetőségekről a megbeszéléseken előkerültek képzésszervezési kérdések, gyakoriság, helyszín, a továbbképzésekkel kapcsolatos dokumentációs kötelezettségek és tartalmi kérdések is. A koordinátorok feladatukhoz kapcsolódóan workshopokat is szerveztek. A tevékenység célja az volt, hogy a kisgyermekek korai nevelésében és gondozásában érdekelt szereplők hálózatos együttműködését támogassa, valamint a gyermekek napközbeni ellátási rendszerének átalakulásával kapcsolatos információk megosztása, szakmai támogatás nyújtása az érintettek, önkormányzatok, munkáltatók, szervezetek, leendő fenntartók számára, magas színvonalú új ellátások kialakításának elősegítése. A koordinátor munkája során kapcsolódott a mentorhálózat tagjaihoz, felhasználta az ott keletkezett tudásokat, információkat, összegyűjtötte a jó gyakorlatokat szeptember és december között országszerte 50 workshop valósult meg, összesen 1006 fő részvételével. 24

24 Workshop helyszínek és résztvevői létszámok országszerte Hatvan Perkáta Nagykanizsa Miskolc Szeged Sárvár Szurdokpüspöki Bakonycsernye Balassagyarmat Hódmezővásárhely Kazincbarcika Miskolc Székesfehérvár Sárisáp Balatonfűzfő Mohács Bonyhád Nyírbátor Abaújszántó Mosonmagyaróvár Fadd Vértesszőlős Székesfehérvár Szentkirályszabadja Mezőkovácsháza Tamási Szombathely Litér Zalakaros Balatonalmádi Szekszárd Nyírmártonfalva Karcag Gyula Gyöngyös Sopron Martonvásár Hatvan Almásfüzitő Mezőgyán Mátészalka Sárbogárd Szentgotthárd Vámosújfalu Mezőtúr Jánoshalma Katymár Kiskőrös Devecser Rétság

25 A találkozók célja a települések vezetőinek, a járásban működő munkáltatóknak, a gyermekek napközbeni ellátásában érintett szakembereknek, valamint a társágazatok szereplőinek személyes tájékoztatása volt a gyermekek napközbeni ellátásának megváltozott törvényi kötelezettségéről, valamint lehetőségeiről, fenntarthatóságáról. A koordinátorok által szervezett események alkalmával polgármesterek, jegyzők, bölcsődevezetők, bölcsődevezető helyettesek, kisgyermeknevelők, óvodavezetők, óvodavezető helyettesek, család- és gyermekjóléti központok és szolgálatok intézményvezetői és szakmai vezetői, védőnők, gyermekvédelmi szakszolgálatok munkatársai kerestek megoldásokat az adott településen a gyermekek napközbeni ellátásának megfelelő kialakításával kapcsolatban. Koordinátorokat gyakran elkísérték a mentorok is a minél információgazdagabb tájékoztatásnyújtás és a résztvevők által feltett kérdések minél pontosabb megválaszolása érdekében. A mentorhálózatot április 1. és június 30. között működtette a projekt. A mentorálási tevékenység során olyan támogató és problémamegoldó attitűddel rendelkező mentorok segítették a szakemberek és a szolgáltatók szakmai fejlődését, a családi napközik és egységes óvoda-bölcsődék átalakulását és a szolgáltatások, intézmények működtetését, akik jól ismerték a gyermekek napközbeni ellátásának jogszabályi hátterét, a kialakítás, működtetés, szakmai munka jellemzőit. A projekt nyolc mentora gondoskodott a tevékenységhez tartozó szabályozási környezet újdonságainak megismeréséről, alkalmazásáról, a szakmai tapasztalatok, jó gyakorlatok széles körű megismeréséről, valamint szakmai támogatást nyújtottak a szolgáltatók, intézmények számára a gyermekek napközbeni ellátása rendszerének átalakulásával kapcsolatosan. A projekt megvalósítási időszaka alatt 1168 szolgáltatóval, intézménnyel 1768 alkalommal egyeztettek a mentorok. Szolgáltatási típus szerint egyaránt előfordult bölcsőde, családi bölcsőde, mini bölcsőde, egységes óvoda-bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet. A szolgáltatásnyújtás során számos tevékenységforma valósult meg. A szakemberek végeztek tanácsadást, konzultációt, adtak információt, több alkalommal véleményezésre is szükség volt. A konzultációs egyeztetések, tanácsadás az alábbi témákat, segítségnyújtási tartalmakat ölelték fel: - Az intézmények, szolgáltatások átalakulásával, működtetésével kapcsolatos különféle szabályok, elvárások, lehetőségek o szolgáltatásformák feltételei o csoportindítás és csoportbővítés lehetőségei o létszám szervezés lehetőségei o tűz- és érintésvédelmi szabályok o élelmezési szabályok 26

26 - Szakmai támogatás o szakmai program elkészítésében tanácsadás o a szakmai alapelvek megvalósításának lehetőségei a nevelési-gondozási helyzetekben o pedagógus életpálya áttekintése o képzési lehetőségek átgondolása (OKJ, egyetemi alapképzés és továbbképzések) o a dokumentáció szakmai tartalma o a bölcsőde által nyújtható családtámogató szolgáltatások o az étkeztetés korosztályos jellemzői, ételallergiák - Finanszírozási kérdések o EU-s állampolgárságú gyermekek után járó finanszírozás o pénzügyi támogatás elfogadásának szabályai, lehetőségei o normatíva igénylés és az elszámolás menete o közalkalmazotti besorolás és fizetési kategóriák o általában a bérek és juttatások tervezése, mértéke o fenntarthatóság o pályázati lehetőségek a fejlesztésre o pénzügyi, ezen keresztül személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételek megteremtése o intézményi térítés - Jogi kérdések o jogszabály szövegének értelmezése o különféle ellenőrzések (kormányhivatal, államkincstár) menete és az arra való felkészülés o jogszerű szervezeti működés megvalósítása o a dokumentációvezetés szabályai o különböző munkakör betöltésének feltételei A tájékoztatások, információnyújtás főbb témái a következők voltak: - gyermekek napközbeni ellátásának új formái, reformok - jogszabály változások - információs napok ideje, programja - ingyenes továbbképzési lehetőségek - egyetemi, főiskolai képzés lehetőségei - nyelvvizsga követelmények - résztvevők toborzása a képzésekre - pályázati lehetőségek - az OSZIR regisztráció és annak használata 27

27 Elkészült pályázatok, szakmai program véleményezésére is sor került néhány esetben. A mentorok bekapcsolódtak workshopok szervezésének egyeztetésébe és emberi támogatást, bíztatást, a folyamat kísérését is nyújtották a szakmai segítség mellett. A szakmai támogatást segítendő, a projekt keretében szakmai anyagok is készültek, az alábbi témákban: Családi bölcsőde Tájékoztató Mini bölcsőde Tájékoztató Munkahelyi bölcsőde Tájékoztató Napközbeni gyermekfelügyelet Szakmai iránymutatás melyek online elérhetővé váltak a projekt weboldalán. Emellett a mentor és koordinátor hálózatban felmerült, a gyermekek napközbeni ellátási rendszerének átalakulásával és a működtetéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (GYIK) is megjelentek a projekt honlapján. Gyereknek áll a világ! rendezvények szervezése A Gyereknek áll a világ 30 alkalmas rendezvénysorozat 5406 résztvevővel valósult meg, célcsoportja elsődlegesen a kisgyermekes szülők, családok, továbbá helyi közösség szereplői voltak. A rendezvények célja volt a szülők (és a helyi szervezetek, szakemberek, intézmények, döntéshozók) tájékoztatása a gyermekek napközbeni ellátása rendszerének átalakulásáról, a koragyermekkori intézményes nevelés és gondozás jellemzőiről, előnyeiről. A rendezvények olyan kisebb településeken valósultak meg, ahol a három év alatti gyermekek napközbeni ellátása még nem volt megoldott, létszámuk ugyanakkor eléri a 40 főt. 28

28 Szakmai rendezvények/családi nap helyszínek és résztvevői létszámok országszerte Berzék Zomba Méhtelek Karancskeszi Mezőgyán Gellénháza Mocsa Somogyjád Pápateszér Páhi Szabolcsveresmart Pély Palotás Sarud Ladánybene Perkupa Vajszló Dunakiliti Bakonyszentlászló Tiszasüly Szentpéterúr Pitvaros Bana Taktabáj Báta Székkutas Csősz Nyírmártonfalva Nárai Véménd A projekt keretein belül biztosított családi napokra ellátogatók a gyermekek napközbeni ellátásának népszerűsítéséhez kapcsolódó szakmai előadásokon vehettek részt, mellyel alkalmat teremtettünk a szülőknek többek között a bölcsődei ellátás lehetőségeiről, előnyeiről, valamint a kisgyermekkori neveléshez kapcsolódó hátránycsökkentési lehetőségekről való tájékozódásra. Az eseményen résztvevőknek egyúttal gyerek-, családi, egészség és sport-, szórakoztató, valamint gasztronómiai programokat is biztosítottunk. A programokon való részvétel ingyenes volt, azok előzetes regisztráció nélkül látogathatók voltak. A visszajelzések alapján a rendezvénysorozat nagyon sikeres volt. Több szülő kiemelte, hogy az előadásokból ismerhette meg azokat a lehetőségeket, melyek az édesanyák munka világába történő (újra) integrálását segíthetik. A gyermekes családoknak a gyerekeknek szánt színes programok, játék lehetőségek, sportvetélkedők tetszettek, mely egy közös családi nap eltöltésére adott lehetőséget a résztvevőknek. A gasztronómiai programokat (főzőverseny, vitaminsátor) minden korosztály nagyon kedvelte. A versenyzők szívesen készítették el a tervezett ételeket, melyeket a zsűrizés végeztével 29