SEMMELWEIS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONT

Átírás

1 SEMMELWEIS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONT 2018 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI 1 KONCEPCIÓ

2 tartalom 1. Vezetői összefoglaló 4 2. Deklaráció 6 3. Koncepciónk háttere 7 4. Cselekvési terv A központ gazdasági és szervezeti alapja 32 2

3 Főszerkesztő: Dr. Hajnes József Szakmai felelős: Dr. Horváth Ildikó Hegedűs Judit Dr. Feith Helga Judit Dr. Falus András Dr. Eörsi Dániel Tördelőszerkesztő: Fekete Aimie Szerkesztő: Váczi András Támogatók: Dr. Hunyady László, dékán, Általános Orvostudományi Kar Dr. Gaál Péter, dékán, Egészségügyi Közszolgálati Kar Dr. Nagy Zoltán Zsolt, dékán, Egészségtudományi Kar Dr. Gerber Gábor, dékán, Fogorvostudományi Kar Dr. Zelkó Romána, dékán, Gyógyszerésztudományi Kar Dr. Tenk Miklósné Dr. Zsebe Andrea, dékán, Pető András Kar Közreműködtek: Dr. Bartha Károly Bátri Zsuzsanna Dr. Döbrössy Bence Márton dékánhelyettes, egyetemi docens, Fogorvostudományi Kar Elméleti Orvostudományi Központ, Balassagyarmati Egészségnevelő Program (BEP) egyetemi tanársegéd, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet Dr. Eörsi Dániel Dr. Falus András Dr. Feith Helga Judit Dr. Hajnes József Hegedűs Judit Dr. Horváth Ferenc Dr. Horváth Ildikó Jáki Zsuzsanna Dr. Kapitány-Fövény Máté Kerkovits Nóra Melinda Matiscsák Attila Dr. Sárdy Miklós Dr. Szabó Diána Lili Dr. Terebessy András szakmai vezető, Elméleti Orvostudományi Központ, Balassagyarmati Egészségnevelő Program (BEP) professor emeritus, Általános Orvostudományi Kar, EDUVITAL, TANTUdSZ főiskolai docens, tanszékvezető, Egészségtudományi Kar, EDUVITAL, TANTUdSZ projektvezető, Elméleti Orvostudományi Központ, Általános Orvostudományi Kar, Balassagyarmati Egészségnevelő Program (BEP) kari gazdasági igazgató, Általános Orvostudományi Kar, igazgató, Elméleti Orvostudományi Központ tanársegéd, Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet igazgató, Népegészségtani Intézet, Általános Orvostudományi Kar tanársegéd, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet adjunktus, Egészségtudományi Kar, tanszékvezető, Addiktológiai Tanszék elnök, Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete szaktanácsadó, Egészségtudományi Kar igazgató, Általános Orvostudományi Kar, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Általános Orvostudományi Kar adjunktus, Népegészségtani Intézet, Általános Orvostudományi Kar 3

4 1. Vezetői Összefoglaló Az egészségfejlesztés napjaink egyik legnagyobb kihívása jelentősége olyan, mint a szepszisé volt Semmelweis Ignác korában. A népesség általános jólléte, az egészséges élethez szükséges erőforrások hozzáférhetősége, az emberek egészségműveltségének szintje alapvetően határozza meg egy társadalom életét kulturális és gazdasági szempontból is mindehhez pedig az emberek minőségi információkkal kell, hogy rendelkezzenek. Mi, az egészségügyben dolgozó és a jövő orvosait képző szakemberek felelősek vagyunk a társadalom egészségéért, az egészség fejlesztéséért első felében a Semmelweis Egyetem hat karának egyetértésével, az egészségfejlesztés irányában elkötelezett oktatók, kutatók részvételével munkacsoport jött létre. Egy önálló, rektori irányítás alatt álló szervezeti egységet, egy Egészségfejlesztési Központot javaslunk létrehozni, mely koordinálja a témába vágó, karokon átívelő oktatási, kutatási tevékenységeket, valamint társadalmi felelősségvállalási programokat indít. Célunk, hogy a Semmelweis Egyetem egy olyan egészséges színtérré váljon, mely működésének minden szintjén az egészségtudatosságot képviseli, a rendelkezésre álló eszköztárát bővíti, fejleszti. Jelen tanulmányunkban összefoglaljuk az egészségfejlesztés fogalomrendszerét, szemléletének az elmúlt évtizedekben mutatkozó intenzív fejlődését. Ismertetjük Egyetemünk szervezeti egységeiben jelenleg zajló egészségfejlesztési programokat, és a kormányzati szándék alapján életre hívott országos egészségfejlesztési koncepciót. Ezt követően arra adunk választ, hogy az Egyetem miként tud akár január első napjától készen állni arra, hogy az egészségfejlesztés kiemelt rangú szereplőjeként lépjen ki a társadalom elé. Az onkológiai, szív- és érrendszeri, illetve mentális egészség területén, valamint a népesedéspolitikában elérni kívánt változások eléréséhez társadalmi szintű tudásátadására van szükség. Javaslatot teszünk azon hatékony és gyors oktatási, tudományos és szervezeti fejlesztésekre, melyek által a Semmelweis Egyetemen intézményesül az egészségfejlesztés. Főbb célkitűzéseink rövid, közép és hosszú távú elemeket tartalmaznak, négy területre oszthatóak: tudomány, oktatás, szervezetfejlesztés és kommunikáció. Tudományos téren hosszú távú, nemzetközi együttműködési vonatkozással is rendelkező egészségfejlesztés kutatási programok folytatását, indítását tűzzük ki célul, melyek fókuszában a vizsgált populáció egészségműveltsége, egészségviselkedése és az alkalmazott intervenciók hatékonysága áll. Oktatási téren rövid távú célkitűzés a különböző képzési formák hallgatói számára hozzáférhető, kötelezően választható új tantárgyak bevezetése az ÁOK Népegészségtani Intézet koordinációja mellett. Hosszabb távon kívánatosnak tartjuk a kötelező graduális és posztgraduális képzési struktúra prevenciós, egészségfejlesztési szemléletének véleményezését, fejlesztését is. Mindez hozzájárul az Egyetemünk képzéseiben résztvevő hallgatók preventív szemléletének elmélyítéséhez, karokon átívelő oktatási kultúrát teremt, elősegíti az interdiszciplináris gondolkodást. A szervezetfejlesztés vonatkozásában hosszú távon fenntartott egyetemi egészségfejlesztési koncepció megvalósítása a célunk. Ennek oszlopait szűrési programok, sportesemények, konferenciák jelentik, melyeken keresztül valamennyi egyetemi polgár egészségmegőrző magatartását támogatja az intézmény. Egy egészségfejlesztési koncepciónak túl kell mutatni az egyes diagnosztikai kategóriák mentén történő gondolkodásmódnál. Célunk a társadalmi szintű egészségfejlesztés, ehhez meg kell, hogy teremtsük a megfelelő közeget. Fontos kiemelni, hogy megközelítésünk innovatív, nemzetközi szinten is új, mivel a munkahelyen belül történő tevékenységszervezés és szervezeti kultúrafejlesztés keretében tervez megvalósítani egészségfejlesztést, integrált prevenciós tevékenységet. Javasoljuk, hogy az Egyetem álljon ki a szélesebb társadalmi nyilvánosság elé bizonyítékon alapuló ismeretek tömegkommunikációs terjesztésével, számos, a társadalmat megosztó, az egészséges élet szempontjából releváns kérdésben való határozott állásfoglalással. Tanulmányunk végkövetkeztetéseként gazdaságilag alátámasztott megoldást mutat a Semmelweis Egyetem vezetésének arra, hogy az egészségfejlesztést innovatív módon integrálja szervezetébe, és hozza létre a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központot. 4

5 Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. Orvosi Eskü - Semmelweis Egyetem 5

6 2. deklaráció A Semmelweis Egyetem orvos- és egészségtudományi képzésben, a magyar lakosság egészségügyi ellátásában, és a globális orvostudomány fejlődésében betöltött szerepe kötelez bennünket, egyetemi polgárokat arra, hogy a XXI. század kívánalmainak megfelelően gondolkodásunkat, erőforrásainkat a tudatos egészségfejlesztésnek szenteljük. Az Egyetem valamennyi karának támogatásával kezdeményezzük a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központ létrehozását, melynek elsődleges célja az egyetem egészségfejlesztési koncepciójának megalkotása és megvalósítása, társadalmi szerepvállalásának elmélyítése. Elkötelezettek vagyunk a Semmelweis Egyetem oktatási programjában az egészségfejlesztés szemléletének elterjesztésére és megerősítésére. Célul tűzzük ki, hogy az egyetemi polgárok minél szélesebb köréhez eljussanak a prevenciós programok. Célunk, hogy az Egyetemünkhöz páciensként forduló laikus populáció számára is komplex egészség-megőrzési programokat biztosítsunk. Törekszünk az egészségfejlesztési koncepciók harmonizálására a többi magyar orvos- és egészségtudományi egyetemmel és más, határterületi felsőoktatási képzések képviselőivel. Kiemelt szerepet kívánunk vállalni a közoktatásban megvalósuló egészségfejlesztésben; célcsoportnak tekintjük az óvodás, az általános iskolás és a középiskolás korosztályt egyaránt. Meggyőződésünk, hogy az egészségfejlesztés szempontrendszere tágabb értelemben vett társadalmi nyilvánosságot érdemel. Valamennyi tevékenységünk tudományosan megalapozott, ezért nyitottak vagyunk a nemzetközi irodalomban fellelhető jó gyakorlatok felkutatására, alkalmazására. Innovatív kutatásainkkal bővíteni kívánjuk az egészségfejlesztés témájában fellelhető hazai és nemzetközi irodalmat. Meggyőződésünk, hogy az egészség a társadalom legfontosabb értékei közé tartozik. Megőrzése, fejlesztése pedig multidimenzionális szemléletet, társadalmi szintű beavatkozást igényel. 6

7 3. Koncepciónk háttere 3.1 Az egészségfejlesztés jelene és jövője Az egészségről alkotott koncepciók az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan változtak. Szemléletváltást hozott az a felismerés, miszerint a betegségek kialakulásában nemcsak az egyéni, hanem a társadalmi, politikai, szociális tényezők is fontos szerepet játszanak, sőt alkalmanként még jelentősebb hatásuk is van az egyén egészségi állapotának alakulásában. A Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Kartája egy egyedülálló paradigmaváltást hozott a közegészségügy szemléletében és gyakorlatában egyaránt. Létrejött az egészségfejlesztés definíciója: szeptemberében a 194 tagországot tömörítő Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) történelmi csúcstalálkozója egy merész, új víziót fogalmazott meg, melynek címe: Átalakítjuk a világunkat. A dokumentum rövid távon, ig 17 fenntartható fejlődési célt (Sustainable Developement Goal SDG) fogalmaz meg, melynek alapja biztosítani minden ember számára, hogy méltóságban, egyenlőségben és egészséges környezetben éljen. A fenntartható fejlődési célok közül több deklaráltan az egészséges életre, az általános társadalmi jóllétre irányul: minden korosztályt, minden embert megillett az egészséges élet lehetősége. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége. Az Ottawai Karta öt integrált területet határozott meg az egészségfejlesztésen belül: Egészséget támogató politikai intézkedések Egészséget segítő környezet Közösségi aktivitás Egyéni képességek fejlesztése Az egészségügyi ellátórendszer újraszervezése A világ lényegesen megváltozott az 1986-ban elfogadott egészségfejlesztési modellhez képest. A globalizáció, internet, és klímaváltozás mind olyan példák, amelyek új kihívásként jelennek meg az emberek egészségét és jóllétét tekintve, és szükségessé teszik a 30 évvel ezelőtt megfogalmazott egészségfejlesztés újraértelmezését. A következő meghatározó eseménye, az Egészségügyi Világszervezet által koordinált 9. Nemzetközi Konferencia az Egészségfejlesztésről volt Shanghaiban, 2016-ban. A konferencián elfogadott Shanghai Deklaráció kinyilvánítja, hogy az egészség és a jóllét alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés eléréséhez. A dokumentum az egész- séget egyetemes jogként említi, mely nélkülözhetetlen forrás a mindennapi élethez, közös társadalmi cél és politikai prioritás minden országnak. 3.2 Az egészségfejlesztés és a prevenció alapfogalmai A betegségmegelőzés (prevenció), amely specifikus, lakos- sági és egyéni beavatkozások összességeként értelmezhető, a betegségek okozta terheket és a kapcsolódó rizikótényezőket minimalizálja. A primer prevenció a betegség kialakulásának megelőzésére irányuló tevékenységeket jelent. Ehhez tartozhatnak olyan egészségfejlesztő tevékenységek, melyek a társadalmi és gazdasági tényezők egészségre gyakorolt hatásának megváltoztatása révén hatnak. (Ádány, 2011) A szekunder prevenció célja a krónikus betegségek tünetmentes stádiumban történő felismerése, a korai, hatékonyabb beavatkozás céljából. Ide tartoznak például a bizonyítékon alapuló szűrőprogramok, melyek kivitelezése szintén egészségfejlesztési módszertant igényel. A tercier prevenció a már ismert, kezelt krónikus betegségek szövődményeinek megelőzését jelenti. A primer és szekunder 7

8 Prevenció egészségfejlesztés Primer prevenció Védőoltások, posztexpozíciós profilaxis Kommunikáció az egészségügyi és életmódhoz kapcsolódó kockázatokról, egyéni és populációs szintű intézkedések a kockázati tényezők csökkentésére Betegségmegelőző programok megjelenése az egészségügyi ellátásban és az ezekhez való hozzáférés Dohányzással, alkoholfogyasztással, táplálkozással, testmozgással kapcsolatos irányelvek, stratégiák, kommunikációs programok Multidiszciplináris irányelvek és az egészségügyi szolgáltató rendszer elérhetőségének fokozására, a mentális egészségügyi problémák kezelésére A szexuális és reproduktív egészség javítását célzó irányelvek és stratégiák (laikus egészségügyi oktatás, családtervező szolgáltatások) Szekunder prevenció Társadalmi szintű szűrőprogramok Családon belüli erőszak elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiák, beleértve a szociális támogató rendszereket és a bűnüldözést Anyai és gyermekegészségügyi programok, veleszületett rendellenességek szűrése és megelőzése Kemoprofilaxis használata a kockázati tényezők csökkentésére (pl. hipertenzió kezelése) prevencióhoz képest a tercier prevenciónak viszonylag szerényebb egészségfejlesztési vonatkozásai vannak, ezért itt ezt a területet bővebben nem fejtjük ki. Kiemelendő, hogy bár a primer prevenciós tevékenységek más egészségügyi szolgáltatásoktól függetlenül is megvalósíthatók, ugyanez nem mondható el a szekunder prevencióról. A szűrés és a korai diagnózis hasznossága megkérdőjelezhető abban az esetben, ha az egészségügyi ellátórendszer nincs felkészülve arra, hogy biztosítsa a szükséges ellátást és kezelést a beteg számára. A szekunder prevenció szempontjából nagyon fontos a jól szervezett alapellátás, regisztrált népességi adatokkal, mely megkönnyíti a szűrőprogramok szervezését és eljuttatását a célpopulációhoz. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi a társadalom tagjait arra, hogy növeljék az egészségük feletti kontrollt. Ez a tevékenység irányulhat nagyobb közösségekre, vagy olyan szub-populációkra is, akik több rizikótényezővel rendelkeznek. Az egészségfejlesztés általában olyan kockázati tényezők elkerülésére vonatkozik, mint a dohányzás, az elhízás, az egészségtelen táplálkozás és az elégtelen testmozgás, valamint a mentális egészség, a sérülések megelőzése, a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem, az alkohol-kontroll és a reproduktív egészség. 8

9 3.3 Az egészségfejlesztés szereplői Az egészség és a jóllét szempontjából általában az egészségügy és az egyén szerepét, felelősségét vizsgáljuk, azonban jelentős részben függ az ezen kívül eső tényezőktől is. A fenntartható fejlődés szemléletében végzett hatékony egészségfejlesztő tevékenységek széleskörű társadalmi együttműködést és legmagasabb szintű politikai támogatást igényelnek. A Shanghai Deklaráció kiemeli, hogy ezeket a közös célokat a politikai, gazdasági és társadalmi szereplőknek együtt, egy közös értékrend mentén kell megvalósítaniuk. A gyorsan változó globális környezet és az egyre növekvő igény a koherens és összehangolt szakpolitikai döntéshozatalra megköveteli a folyamatos kapacitásfejlesztést az egészségfejlesztés minden szintjén. EGÉSZSÉGES INTÉZMÉNYEK Életünk jelentős részét munkahelyünkön töltjük. A munkahelyi környezet adottságai alapvető hatással vannak jóllétünkre, egészségi állapotunkra. Az intézményi színtér minden elemében közvetítheti az egészséges élet szempontrendszerét. Támogathatja a dolgozók mindennapi fizikai aktivitását, hozzáférhetővé teheti a kedvező élettani hatású étrendet, korlátozhatja a napközben történő dohányzást. Az intézményi struktúrában vezetői döntés kérdése, hogy egyes szűrővizsgálatok, egészségügyi információs anyagok hozzáférhetőek-e a dolgozók számára. Mivel a kormányok, az egyetemek, a piaci szereplők és a civil társadalom együttműködése nem magától értetődő, új készségekre van szükség az egészség és a jóllét megteremtésében részt vevő valamennyi szereplő számára. Ehhez kíván csatlakozni a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ, melynek egészségügyi szektorban végzett tevékenysége hatással lehet más egyetemek, országos szervezetek, illetve a társadalom különböző rétegeire. A fentebb felvázolt nemzetközi célkitűzések jól illeszkednek Egyetemünk értékrendjébe. Fontosnak tartjuk egy jól szervezett, több szinten működő egészségfejlesztő program kialakítását, mely úttörő lehet a magyar orvosi egyetemeken, és élére állhat akár egy nemzeti egészségfejlesztő programnak is. EGÉSZSÉGÜGYET TÁMOGATÓ KORMÁNYZÁS Kulcsfontosságú megközelítés az egészségmegőrzés fontosságának közvetítése a legmagasabb szintű kormányzás felé. Az egészséges életmód támogatása jelentősen hozzájárulhat a gazdasághoz is. Gazdasági értéket teremt, ha a munkavállalók, a közösségek egészségesek és eredményesek, illetve az új iparágak, lehetőségek megjelenése például olyan vállalatoké, akik megújuló energiaforrásokkal foglalkoznak. Jelenleg Magyarország kormányzati környezetében egy támogató miliő mutatkozik az egészségfejlesztés tárgykörében, mely mindenképpen kedvez egy témába vágó egyetemi program elindításának. EGÉSZSÉGES VÁROSOK EGÉSZSÉGES ÉLETRE MOTIVÁLT EMBEREK A világ népességének több mint fele városokban él, és a következő években várhatóan ez az arány csak növekedni fog. Ez azt jelenti, hogy egyre több ember függ az egészségéhez és egyéb igényeihez szükséges városi infrastruktúrától és szolgáltatásoktól. Minden egészségfejlesztési program célja, hogy az egészségműveltség javítása, az információhoz való jobb hozzáférés révén lehetővé tegye az emberek számára, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a saját és családjuk egészségével kapcsolatban. Például a városi környezetnek pozitív és negatív hatása is van a mentális egészségre. A városban élő embereknek nagyobb a rizikója a stressz és más mentális betegségek kialakulására; 40%-kal magasabb a depresszió, 20%-kal pedig a szorongás előfordulása a városi lakosoknál. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok és az egészségügyi szektor szoros együttműködése révén a városok zöldebbé, aktívabbá, biztonságosabbá és a kiegyensúlyozott szociális életet támogatóvá válhatnak. Az emberek gyakran használják a digitális és kommunikációs technológiát az információhoz való hozzáférésben és az egészségükkel kapcsolatos döntések meghozatalában. Nem minden online egészségügyi információ hiteles és megbízható. Nagyon fontos olyan hiteles egészségkommunikációs csatornák létrehozása és támogatása, melyek hozzájárulhatnak az emberek egészségértésének fejlesztéséhez, egészségesebb és tudatosabb életmódjához, valamint jobb életminőségéhez. 9

10 10

11 GRADUÁLIS Graduális oktatás OKTATÁS 3.4 Egészségfejlesztés a Semmelweis Egyetemen - lehetőségek és jó gyakorlatok - KUTATÁS Kutatás Az egészségfejlesztés kutatása speciális módszertant, a kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok integrálását igényli. Jelenleg is zajlanak az egészségfejlesztés hatását vizsgáló kutatások Egyetemünkön. Az alábbi két példa az Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi és Népegészségtani Intézeteihez kötődik, de más aktivitások is fellelhetőek. Az egyik ilyen kutatásban a HuMánia Pályaszocializációs műhely hatékonyságát vizsgálta egy tanulmány. A komplex, utánkövetéses kérdőíves vizsgálat arra kereste a választ, hogy a műhely munkájában részt vevő hallgatók általános jólléte és kiégési szintje hogyan változik a kontrollcsoporthoz képest. A kutatócsoport súlyos, ugyanakkor mégis reményt keltő következtetésre jutott: Egyetemünk oktatási tevékenységében számos ponton jelenleg is megjelenik az egészségfejlesztés szemlélete, keretrendszere. Az Egészségtudományi Kar Egészségügyi gondozás és prevenció szakán is történik graduális oktatás, mely alapvetően prevenciós szemléletű képzés, kurrikulumának számos egészségfejlesztési vonatkozása van. Emellett az ETK más képzéseiben is hangsúlyos szerepet kap a prevenciós szemlélet (dietetikus, gyógytornász, MSC ápoló stb.). Az ÁOK, a GYTK, az EKK és a FOK hallgatói számára a Népegészségtani Intézet oktatási tevékenysége biztosítja a megfelelő elméleti alapok elsajátítását, de természetesen számos más tantárgy is tartalmaz témánkba vágó elemeket. Elmondhatjuk, hogy Egyetemünkön minden karán megjelenik a graduális képzésben az egészségfejlesztés. Azonban a rendelkezésre álló átfogó, egységes tananyagok köre bővítendő, valamint a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos ismeretek, készségek kialakítása terén még jelentős fejlődési potenciál látható. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak egy olyan központ létrehozását, amely egységes platformja lehet az egészségfejlesztés elméleti és gyakorlati oktatásának. A nemrégiben az ÁOK-n elfogadott Egészségfejlesztés és az életmód-függő betegségek megelőzése című kötelezően választható tantárgy minden bizonnyal kedvező változást hoz majd ezen a területen. Az orvostanhallgatók mentálhigiénés állapota rossz. A HuMánia Pályaszocializációs Műhely lehetséges megoldást nyújt a diákok állapotának javítására. (Rosta, Karácsony, Hegedűs, Konkoly-Thege, & Almási, 2012) Szintén ide sorolható az Egészségügyiek egészségéért program hatékonyságvizsgálata, ami egy pilot jellegű projekt. Elvégzett vizsgálataink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy bár a sportolás központi eleme az egészségfejlesztésnek, önmagában a mozgás megfelelő életmódváltás nélkül még nem elegendő. [ ] Teljes körű egészségfejlesztési eredmény azonban természetesen csak komplex programmal és alapvető munkáltatói szemléletváltással érhető el, ezért lehetővé kell tenni a programokban dietetikai, valamint mentálhigiénés szakember igénybevételének lehetőségét is. (Terebessy, és mtsai., 2016) KORTÁRSOKTATÁS Kortársoktatás Kortársoktatás alatt azt értjük, hogy a gyermek- vagy fiatalkorú célcsoporthoz életkorban közel álló, középiskolai vagy felsőoktatási hallgatók végzik a vonatkozó ismeretek átadását. Ezáltal az információ közelebb kerül a tanulókhoz, nem csak tudásukat, de attitűdjüket, motivációjukat is érinti. Az egyik első ilyen kezdeményezés az akkor még Közegészségtani Intézet munkatársa, Prof. Dr. Simon Tamás vezetésével az 1990-es években életre hívott kortársoktatás, amelynek keretén belül orvostanhallgatók végeztek egészségnevelő munkát középiskolákban. Tulajdonképpen ezt a hagyományt viszi tovább az egyetemhez szintén köthető Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete ( amely hasonló tevékenységet végez, semmelweises orvostanhallgatók évente mintegy 750 prevenciós órát tartanak országszerte, mellyel körülbelül diákot érnek el közvetlenül. A kortársoktatás különleges formája a Semmelweis Egészségverseny ( amelyre ban 365 ötfős csapat, azaz több, mint 1800 középiskolás diák nevezett az ország minden területéről és a határon túlról is. A verseny témái megfelelnek a legfőbb hazai haláloki tényezőknek és az Egészségügyi Világszervezet fókuszpontjainak. 11

12 2012. február óta működik a néhai Kopp Mária professzor asszony és Falus András professzor által alapított EDUVITAL Nonprofit Egészségnevelési Társaság ( Az akkreditált szerveződés a képzők képzése céljából az egészségre vonatkozó sokoldalú oktatási, nevelési programokat fejlesztett ki, tehát elsősorban az ifjúságra közvetlenül ható szakemberek (óvó- és iskolapedagógusok, nevelési tanácsadók, háziorvosok, védőnők, lelkészek, szociális munkások, média szakemberek) számára. Az EDUVITAL tevékenységében pedagógusok, orvosok, pszichológusok, lelkészek, szociológusok, biológusok, bioetikusok és egészségtudományi szakemberek vesznek részt. Fontos megemlíteni még az orvosi pályára felkészítő HuMánia pályaszocializációs műhelyt, amely a Magatartástudományi Intézetben Prof. Dr. Túry Ferenc közreműködésével kezdte meg működését. A műhely az ÁOK, a FOK és az ETK hallgatóinak számára meghirdetett kötelezően választható tantárgy keretei között működik. Fókuszában a gyógyítóvá válás, mint belső fejlődési folyamat áll. Segít a már a képzés során sokszor megterhelő hivatás iránti mélyebb elköteleződésben, csökkenti a kiégés veszélyét, ezáltal belső egészségfejlesztést végez. TUDAT-TÖRŐ Tudat-törő SZABADULÓSZOBA szabadulószoba Az Egészségtudományi Kar Addiktológia Tanszékének munkatársai fiatal szenvedélybetegek felépülési lehetőségeivel kapcsolatos kutatásuk során a VoltEgySzer nevű interaktív prevenciós okostelefonos alkalmazás hatékonyságát vizsgálták. Mérték, hogy mely kommunikációs stratégiákkal lehet a leghatékonyabban megszólítani a célpopuláció tagjait, és arra a következtetésre jutottak, hogy a gamification, azaz a játékelemek bevonása a prevenciós munkába típusú kommunikációs irány bizonyul a legeredményesebbnek. Erre alapozva között az Egészségtudományi Kar, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet valamint a XIII. kerületi Prevenciós Központ munkatársai létrehozták a Tudat-törő elnevezésű, kooperatív játékélményen alapuló prevenciós szabadulószobát. A szobát a megnyitás óta eltelt fél évben több száz tizenéves látogatta már meg, köztük felépülő szenvedélybetegek is. A játékosok kiemelték, hogy maga a játékélmény nem tér el más szabadulószobák élményétől, annak ellenére sem, hogy a Tudat-törő szobában elsősorban információátadás, illetve érzékenyítés zajlik. A 45 perces csapatjátékot kiscsoportos diszkusszió követi. Ez segíti a játékosokat abban, hogy a megszerzett tudást elmélyítsék, illetve a szobában szerzett érzelmi hatásokat feldolgozzák. A szoba koncepciója szerint a játékosok egy szerhasználó tudatába lépnek be, majd innen kooperatív feladatok megoldásával jutnak ki a szobából, így szimbolikusan a felépülés útjait keresik. TANTUdSZ PROGRAM Program Dr. Falus András akadémikus vezetésével 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával (Tantárgypedagógiai Kutatási Program) egy kortársoktatásra épülő munkacsoport alakult a TANTUdSZ (Tanulj, Tanítsd, Tudd!) ifjúsági egészségnevelési program köré. Tagjai között a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szakemberei is aktívan tevékenykednek. A TANTUdSZ program elsődleges célja az, hogy létrejöjjön egy tudományos alapokon nyugvó pedagógiai módszertanra, az egészségügyi és a pedagógusképző felsőoktatási intézményekben, valamint a hazai középiskolákban tanuló diákok közreműködésére építő egészségnevelés, közoktatási színtereken. Nem pusztán az egészségtudományi témákhoz kötődő tudásátadás a cél, hanem az ismeretek bensővé tétele innovatív és korosztály-specifikus módszerekkel, olyan formán, hogy az példaértékűvé és taníthatóvá váljon, szerethető legyen a fiatalabb korcsoportok számára tavaszától a TANTUdSZ munkacsoportban tevékenykedő kortársoktató hallgatók és középiskolások, szakmai tutorálás mellett megközelítőleg 1600 óvodásnak, általános- és középiskolás diáknak tartottak, életkori csoporttól függően három témában (kézhigiéné, folyadékfogyasztás, újraélesztés) 4, illetve 8 tanórás egészségfejlesztési programot. HALLGATÓI Hallgatói szervezetek SZERVEZETEK Az egészségnevelést középpontba állító hallgatói szervezetek a következők: az Általános Orvostudományi Kar hallgatóiból szerveződő Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete (BOE), a Gyógyszerésztudományi Kar hallgatóit is tömörítő Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesülete (HuPSA) és a Fogorvostudományi Karon működő MFHE, vagyis a Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete. Hatalmas lehetőséget rejt magában a hallgatói szervezetekkel való együttműködés, hiszen ezen szakmai közösségek jelentős humánerőforrással rendelkeznek, míg egy, a jövőben létrehozandó Központ számukra megfelelő szakmaiságot, háttértudást és adott esetben gazdasági segítséget tud nyújtani. Felelősséget érzünk valamennyi hallgató prevenciós-szakmai tudásának biztosításáért, annak érdekében, hogy az Egyetemről kikerülő tudásanyag, hozzáállás és szemlélet megfelelő összhangban legyen a jelenlegi evidenciákkal. Így biztosítható a Semmelweis-védjegy valamennyi aktivitás számára, mely a lakosság egy széles rétegét, a fiatal generációt szólítja meg egészségmegőrzéssel kapcsolatos információkkal. 12

13 BalassagyarmatiEGÉSZSÉGNEVELŐ Egészségnevelő Program BALASSAGYARMATI PROGRAM nyarán az EFOP pályázat keretén belül egyetemünk komplex egészségnevelési, egészségfejlesztési programot indított elsősorban az Észak-magyarországi régióból érkező leendő és jelenlegi hallgatói számára. A több Kar részvételével zajló, kutatási modullal is kiegészülő koncepció elsődleges célja Egyetemünk telephelyének, a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház vonzáskörzetében, azaz a balassagyarmati kistérségben élő középiskolás korú lakosság egészségfejlesztése, továbbá a kistérség gyermekellátásban részt vevő szakembereinek prevenciós fókuszú továbbképzése. A program az Egyetemünk különböző nappali képzéseibe való bekerülést is támogatja, továbbá a hátrányos térségekből származó felvett hallgatók képzésben történő bennmaradását is segíti. A programban jelenleg Egyetemünk mintegy ötven oktatója és hallgatója vesz aktívan részt, a képzések során elért célcsoport nagyságrendje több ezer fő. EgészségesEOK EOK Program EGÉSZSÉGES PROGRAM Az Elméleti Orvostudományi Központnak a szakmai tudáson, az oktatáson és ismeretén túlmenően a tudatos munkahelyi egészségmegőrzés is céljai közé tartozik. Meggyőződése, hogy az egészség megőrzése a legjobb hosszú távú befektetés, mely nemcsak a teljesítőképességre, de az élet minőségére is pozitív hatással van. Ennek érdekében kelt életre az Egészséges EOK programsorozat, mely keretén belül az egyetemi élet minden szereplőjének lehetősége nyílik aktív sportprogramokban való részvételre, ismertető előadásokat, bemutatók megtekintésére. Jó példa erre a tavaszi szemeszter zárásaként megrendezett Sporthét, ahol a közösségben megélt kötetlen, örömteli pillanatok olyan kohéziós erőt teremtettek, mely hidat képezett oktatók diákok-dolgozók között. Rendszeresen felhívják a dolgozók és a diákok figyelmét a szűrővizsgálatokon való részvétel horderejére, újraélesztő oktatásuk a társadalmi szerepvállalás jelentőségét hangsúlyozza. Az EOK számos eszközzel törekszik arra, hogy Egyetemünk az egészség értékének példaértékű nagykövetévé válhasson. 13

14 3.5 Egészségfejlesztés Magyarországon Az állam népegészségügyi felelősségvállalása a munkaegészségügy megjelenésével kezdődött a XIX. században. A XX. század első felében már rendkívül szerteágazóak voltak azok a tevékenységek, amelyeket mai fogalmaink mentén egészségfejlesztésnek tekinthetünk. Klasszikusan ide tartoznak a fertőző betegségek kivédésére irányuló tevékenységek (ivóvíz tisztítás, lakóhelyek komfortfokozatának növelése, kézmosással, fertőző betegek elkülönítésével kapcsolatos ismeretek terjesztése, vakcináció). A szakterület kiemelkedő, európai jelentőségű alakja Fodor József volt, de számos más magyar szakember is méltán szerzett nemzetközi hírnevet. Kiemelendő, hogy az 1970-es években még ugyanolyan volt a várható élettartam Magyarországon, mint nyugaton. Később a helyzet változott, mégpedig nem csak az egészségügyi ellátórendszer eszköztárának fejlődésében mutatkozó különbségek miatt, hanem az egészségfejlesztés irányában mozgósított erőforrások mennyisége miatt is. A magyar társadalom jelenlegi nemzetközi összehasonlításban is rossz egészségi állapota és távlati kilátásai a társadalom minden felelősen gondolkodó szereplője számára kötelező feladatokat jelölnek ki. Magyarországon az 1980-as évek közepe óta a témába vágó programok terén egy új hullám alakult ki, megjelentek az egyes részterületekre specializálódott koncepciók. A rendszerváltozás óta találkozhattunk megfelelő szemléletű kormányzati intézkedésekkel is. Úgy látjuk, hogy ezeknek csak kisebb része folyamatosan fenntartott, gyakoribbak a kampányszerű programok. Minden kezdeményezés és kisebb-nagyobb siker dacára a területre egyelőre még mindig kiaknázatlan lehetőségként tekinthetünk. A korábban sokszor egészségnevelésnek is nevezett folyamat egyelőre nem nyerte el az őt megillető helyet. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős politikai szándék mutatkozik a helyzet megváltoztatására, az egészségfejlesztési programok hatékonyságának növelésére. Célszerűnek tartjuk röviden összefoglalni az elmúlt években indult legjelentősebb országos egészségfejlesztési programot, azaz az egészségfejlesztési irodák hálózatának kialakítását ben a TÁMOP-6.1.2/11/3 és TÁMOP-6.1.2/11/LHH/B kódszámú pályázati felhívások nyomán, Magyarországon 61 egészségfejlesztési iroda (továbbiakban EFI) jött létre és kezdte meg működését, melyeket jelenleg az Országos Közegészségügyi Intézet koordinál. AZ EFI-k következő generációjának létrehozását a pályázati lehetőség második lépcsője tette lehetővé nyarán kapták meg nyertes pályázatukkal kapcsolatos kiértesítésüket azok az EFI-k, melyek a Közép-magyarországi régióban is megalakultak. A népegészségügyi szervezetrendszer egyik alapját képező irodák létrehozásának alapvető célja azonos a szakirodalomban található standardokkal. Így a fókuszban a szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések prevenciójának támogatása, a korai és elkerülhető halálozás csökkentése, az egészséget meghatározó életmód, illetve az egészségmagatartást befolyásoló szokások, attitűdök javítása és a lakosság egészségtudatosságának növelése áll, mindezt kiegészítve a lelki egészségfejlesztést célzó programokkal is. Az egészségfejlesztési irodák intézményi hátteret biztosítanak a betegségmegelőzési, egészségfejlesztési tevékenységhez oly módon, hogy aktívan működtetik, tartós helyi, kistérségi hálózatba integrálják az egészségfejlesztési tevékenységet végző szervezeteket. Tehát nemcsak megvalósítják a helyi szintű egészségfejlesztési tevékenységeket, hanem összefogják a helyi kapcsolódó szervezeteket, koordinálják a közös munkát. Ezen túlmenően fontos cél az is, hogy a helyi érdekhordozókat és véleményformálókat is minél nagyobb mértékben érdekeltté tegyék, hogy hatékonyabban valósuljanak meg az adott járásban az egészség- nevelési és egészségfejlesztési programok. Az EFI-k tevékenységét 3 fő területre lehet bontani: Egyéni állapotfelmérés és kockázatbecslés, illetve az ehhez kapcsolódó egyéni tanácsadás. Életmódváltó programok és közösségi szintű egészségnevelési és egészségfejlesztési programok megvalósítása különböző színtereken (települési, munkahelyi és iskolai színterek). Az EFI járásban megvalósuló egészségfejlesztési tevékenységek nyomon követése, egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek közötti együttműködés javítása, a szervezetek hálózatba szervezése. Programunk hangsúlyos eleme az egyetemi belső egészségfejlesztési program megtervezése és elindítása. Ennek fontos párhuzamai vannak a regionális Egészségfejlesztési Irodai hálózat működési módszertanával. Meg kell jegyezni, hogy az egyes EFI-k működésében a számos közös elem mellett (például Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ képzései és segédanyagai) jelentős divergencia is tapasztalható. Ez inspirálhatja a tervezett Egészségfejlesztési Központot arra is, hogy működésének során egyfajta módszertani prototípust alakítson ki az országos EFI-hálózat számára. 14

15 Egy-egy kistérség lakosságszáma és a Semmelweis Egyetem polgárainak száma ugyanabban a nagyságrendben van, ezért a kistérségi populáció egészségfejlesztésére méretezett intervenciók egy része alkalmazhatónak tűnik az egyetemi környezetben is. Ez a korreláció fordítva is igaz lehet, a Központ működése során bevált tevékenységek módszertanát megfelelő megállapodási keret esetén átadhatjuk majd az EFI-knek. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy amikor az Egészségfejlesztési Irodák működését mintául vesszük, akkor kizárólag a módszertan egyes elemeinek átvételén gondolkodunk, szervezetileg a tervezett belső egészségfejlesztési tevékenység természetesen nem tartozna az egészségfejlesztési irodák rendszeréhez. anyagokkal. A különböző szakterületek (például kardiometabolikus terület, onkológia, depresszió) által megkívánt egészségfejlesztési protokollok integrálása mentén egy olyan új, komplex működési modell jön létre, mely lehetővé teszi az emberközpontú egészségfejlesztési és -megőrzési működésmódot. 2. HOGYAN TÖRTÉNJEN A PREVENCIÓS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Valamennyi egészségfejlesztési aktivitás cselekvés-orientált, a fókuszban a társadalom egészség-viselkedése (health behaviour) van. Az egészségfejlesztési irodák tevékenységének koncepció-modellezése során a hangsúly a tényleges beavatkozásokon van. Ennek számos olyan elméleti pillére ismert, amely meghaladja a konvencionális egészségügyi gondolkodás kereteit. Az EFI-k működésének módszertanát az egyszerűség kedvéért két részre lehet osztani: 1. MILYEN PREVENCIÓS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG TÖRTÉNJEN Az egyik hangsúlyozandó pillér a kommunikáció kérdése. Az egészségfejlesztési aktivitások ismertté, vonzóvá kell, hogy váljanak a társadalom tagjai számára, ez pedig nem nélkülözheti a modern, digitális kommunikációs csatornák használatát. Ezen a téren számos erőfeszítést tesznek az EFI-k, tapasztalataiknak megismerése gyümölcsöző lehet a mi számunkra is. Az első kérdés, hogy az egészség fenntartásának mely dimenziói, valamint, hogy mely egészségkárosító tényezők kiküszöbölése álljon az egészségfejlesztési tevékenység fókuszában. Ebben a vonatkozásban Egyetemünk számos szempontból megfelelő tudásbázissal rendelkezik, ugyanakkor a korszerű, progresszív, korunk informatikai forradalmának eszköztárát alkalmazni tudó egészségfejlesztési koncepciók módszertanának elsajátítása terén sok feladatunk van még. Az EFI-k koncepciófejlesztése során Egyetemünk számos prominens szakértője szolgált szakmai Fontos kérdés a szűrésekre történő toborzás logisztikai alapú eszköztára. Tekintettel arra, hogy a szűrések során minősített adatok kerülnek a szűrést végző intézmény birtokába, tekintettel kell lenni az adattárolás és az adatvédelem kérdéseire is. 15

16 3.6 A társadalmi felelősségvállalás szerepe nagy szervezetek életében A nagy piaci szereplők évtizedek óta rendszeresen válnak az üzleti jellegű tevékenységüket meghaladó, a társadalom egészének problémáira választ kereső, környezetük tagjait személyesen is megszólítani hivatott ügy éllovasaivá. A társadalmi felelősségvállalás-alapú koncepcióknak nem a közvetlen megtérülés a célja, hanem az adott vállalat presztízsét, pozícióját javítja az adott társadalmi környezeten belül. Javítja a munkavállalók munkamorálját, hosszú távon növeli a termelés hatékonyságát. Ezek a szempontok a Semmelweis Egyetem esetében is relevánsak, esetünkben is szóba kerül a társadalmi felelősségvállalás-jellegű tevékenységek megerősítése. Szervezeti egységeinkben sporadikusan mindig is voltak társadalmi felelősségvállalás-jellegű programok, kezdeményezések. Azonban az egyetemi működési struktúrában folyamatosan fenntartott, ilyen célra intézményesített, garantáltan ilyen célú szervezeti egység egyelőre nincsen. Úgy látjuk azonban, hogy napjainkban a felsőoktatási képzőhelyeknek, így Egyetemünknek is egyre lényegesebb kérdés, hogy mi az a kép, arculat, amelyet tágabb társadalmi környezete felé mutat. Az Egyetem alaptevékenységei az oktatás, a tudományos kutatás és a betegellátás (Semmelweis Egyetem, szervezeti és működési szabályzat, bekezdés). Mint később kifejtjük, a javasolt Egészségfejlesztési Központ számos aktivitása túlmutat ezen hármas tevékenységi körön, ezért társadalmi felelősségvállalási koncepcióként fogható fel. 16

17 4. cselekvési terv HOSSZÚ TÁV / 3 ÉV Az operatív szervezet stabil működése; A WHO Heath Promoting Universities elnyerése; Az országos egészségpolitikai javaslatok megfogalmazása; Nemzetközi kutatásokban való részvétel és publikációs tevékenység; Társegyetemek bevonása; Környezetvédelmi szempontok érvényesítése az egyetemi döntésekben; Az egészségfejlesztés presztízsének növelése; Ifjúsági egészségnevelő programok beindítása, közoktatási programba, az alaptantervbe való bekerülés; Az egyetemi polgárság egészségi állapotának és kontrollmérése; Rendszeres szűrővizsgálatok minden egyetemi polgárnak Saját munkánk hatékonyságának vizsgálata. KÖZÉP TÁV / 2 ÉV Az operatív szervezet fejlesztése; Egyetemen kívüli együttműködések kialakítása; pl.: WHO, EFI hálózat; Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia megszervezése Budapestre; Lakossági egészség-kommunikáció megszervezése és megkezdése; Az első kutatási eredmények publikálása; Szakmai programok: társadalmi szűrőprogramok és tudomány kommunikáció elindítása; Szűrések, egyetemi sport és egészségmegőrző rendezvények; Belső szakmai fórum rendszeresítése; Épülő és fejlesztés alatt álló egyetemi épületek kialakítása egészségtudatos szempontból. RÖVID TÁV / 1 ÉV Szenátusi határozat előkészítése; Az operatív szervezet felépítése; Stratégia kialakítása; Egyetemi együttműködések kialakítása; A program sajtónyilvános elindítása; Egyetemi polgárok egészségi állapotának és egészségműveltségének felmérése; Egészségfejlesztési tantárgy bevezetése és oktatása valamennyi kar hallgatója számára; A kutatási program elkezdése; Első szakmai programok lebonyolítása; Szűrések, egyetemi sport és egészség-megőrző rendezvények; Belső szakmai fórum; Nyári egyetem szervezése; Tömegkommunikációs terv. 17

18 4.1 Egészségfejlesztési Központ a Semmelweis Egyetemen Hatékony egészségfejlesztési program komplex erőforrások mozgósítását, ezért önálló szervezeti egység létrehozását igényli. Javasoljuk a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ létrehozását, mely a Rektor irányítása, valamint az Oktatási illetve a Klinikai Rektorhelyettesek szakmai felügyelete mellett működne. A Központ Elnökének, Elnökhelyetteseinek, valamint munkacsoportjainak munkáját az Egészségfejlesztési Központ Kabinet koordinálná és támogatná. Javasoljuk, hogy a Központ szakmai munkáját szervezeti alegység koordinálja: tudományos, oktatási, rendezvényszervezési és kommunikációs, valamint gazdasági bizottságok. A szervezeti egység működését megalapozandó javasoljuk, hogy a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ kerüljön be az egyetemi SZMSZ-be, ezáltal is intézményesüljön az egészségfejlesztés Egyetemünkön. Célunk egy olyan intézmény létrehozása, mely összehangolja, koordinálja a már meglévő egészségfejlesztési tevékenységeket a kapcsolódó tudományos kutatásokkal, valamint új stratégiát dolgoz ki és valósít meg a prevenció területén. Ehhez szükséges a Rektor által benyújtott szenátusi előterjesztés, mely előterjesztés szövegezését, valamint az SZMSZ-ben szereplő szövegrész megírását jelen tanulmány alapján munkacsoportunk vállalja. szűrés megvalósulása esetén az egyetemi polgárok egy-egy szolgáltatást, béren kívüli juttatás -ként kapnak. Ez növelheti a dolgozók lojalitását, az egészség, mint érték propagálásán keresztül fejleszti a belső környezet családbarát jellegét. Tekintettel arra, hogy egészségfejlesztési programunk egyik kiemelt témája a biztonságos, tervezett családtervezés szemléletének tudatosítása, mindez kiváló tanárunk Kopp Mária professzor asszony szellemiségét különösen mélyen idézi fel, az általa életre hívott Három királyfi, három királylány mozgalom céljaival jól korrelál. Mint a későbbiekben részletezni fogjuk, egészségfejlesztési programjaink humánerőforrás igényének jelentős részét az Egyetem különböző karain képződő hallgatók bevonásával képzeljük biztosítani. A hallgatók visszajelzései alapján tanulmányaik során egyik fontos nehézségük, hogy alapvetően befogadó szerepben vannak, kevés alkalmuk nyílik hasznosítani azt a szépen gyarapodó tudást, amit képzésük során elsajátítanak. Ezért minden olyan kontrollált környezetben végzett tevékenység javítja pálya-elköteleződésüket, növeli a bennmaradás esélyét, csökkenti a lemorzsolódást, ahol a hallgatók aktivitást élhetnek meg. Külön haszon, hogy projektünkben a különböző karokon képződő hallgatók közös tevékenységet fognak végezni, mely javítja az interdiszciplináris szemlélet kialakítását, a team-munka irányú elköteleződést. Mindezeken keresztül fejlődik Egyetemünk eleve jó színvonalú oktatási kultúrája. 4.2 Az Egészségfejlesztési Központ létrehozásából származó előnyök Egyetemünk kiemelkedő tudásbázissal rendelkezik, ugyanakkor szükség van újabb kutatási területek integrálására, a publikációs teljesítmény fokozására. A megelőzés, egészségfejlesztés témakörének igen intenzív tudományos feldolgozása zajlik hazai és nemzetközi környezetben is. Egyetemünkön is számos kutatás zajlik egészségfejlesztési témában, ugyanakkor a tágabb szakmai környezet mindig igényli az újabb tudományos eredmények prezentálását, amit a nemzetközi színtéren megjelenő, egészségfejlesztési szakmai publikációs felületek nagy száma is mutat. Az Egészségfejlesztési Központ munkája nyomán lehetőség nyílik a WHO által alapított, nemzetközileg elismert Health Promoting Universities cím megszerzésére. A társadalmi felelősségvállalás egyik kiemelt célja a társadalmi nyilvánosság előtti presztízs javítása. Amennyiben a Semmelweis Egyetem a széles körű társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenik egészségfejlesztési programjával, az értelemszerűen javítja Egyetemünk megítélését, társadalmi beágyazottságat. Bár a Semmelweis Egyetem nemzetközi megítélése így is kiemelkedően pozitív, minden multicentrikus kutatási és beavatkozási program, így egészségfejlesztési koncepció is alkalmas arra, hogy tovább javítsa nemzetközi elfogadottságunkat. Egy másik potenciális haszon az egyetem belső környezetének fejlesztése. Minden vállalati társadalmi felelősségvállalási program, így a tervezett program haszna, hogy ennek mentén a szervezetben dolgozók elkötelezettsége javul, hiszen egy jó ügyben vesz részt minden egyetemi polgár. Szintén a belső szervezeti kultúrát javítja, hogy a tervezett belső egészségfejlesztési programok, tehát a tájékoztatás és a szervezett A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ költségigénye az 5. fejezetben kifejtett módon jelentős költségvetést tesz ki, ugyanakkor számos eddigi, az egyetem számára elérhetetlen bevételi forrás nyílhat meg, elsősorban pályázati, másodsorban piaci irányból. Összességében maximum 5 éven belül pénzügyi egyensúly, vagy akár nyereséges működés is elképzelhető. 18

19 19

20 4.3 Tudományos programok NEMZETKÖZI STANDARDOK Nemzetközi standardok Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészségfejlesztő Egyetem Programja (Health Promoting Universities) gokból, kézikönyvekből és útmutató csomagokból. Segíti a tapasztalatcserét a rendszeresen tartott egészségfejlesztő egyetem nemzetközi konferenciák is. A WHO-nak több egészséges színtér alapú hosszú távú projektje is van. A legismertebbek az Egészséges Városok, Egészséges Munkahelyek, Egészséges Iskolák, Egészséges Kórházak ben az University of Central Lancashire kezdeményezte az Egészségfejlesztő Egyetemek Programot (Tsouros, Dowding, Thompson, & Dooris, 1998). Lényege, hogy szisztematikusan, a teljes rendszer szintjén fejleszti az egyetemi polgárok és az egyetem környezetében élők egészségét és az azt befolyásoló tényezőket. A program felismeri, hogy a felsőoktatás intézménye ideális helyszín az egészség fejlesztésére. Az egészségfejlesztő egyetem döntéseiben és tervezési folyamatokban értékeli, hogy ez jó hatással van-e az egyetemi polgárok egészségére vagy sem ben Magyarországon is napirenden volt az Egészségfejlesztő Egyetem cím megszerzésének lehetősége a WHO ajánlásai és a külföldi egészségfejlesztő egyetemek tapasztalatai alapján (Nemzeti Egészségfejlesztő Intézet, 2015). A TÁMOP / Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása kiemelt kormányzati programot a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ konzorciuma koordinálta. A projektnek volt egy felsőoktatási alprojektje a Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT) és a NEFI szervezésében, a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) közreműködésével. Az Egészségfejlesztő Egyetemek Program célját a kiadvány így fogalmazta meg: A WHO fontosnak tartja a hálózatépítést programjai terjesztésében és fentarthatóságában. Sok országban létezik egészségfejlesztő egyetemek hálózata és 2010-ben megalakult az Európai Egészségfejlesztő Egyetemek Hálózata (EuroHPU) is. Azok az egyetemek, akik szeretnének a mozgalomhoz csatlakozni, hasznos személyi és szellemi segítséget kaphatnak a WHO és a hálózatok által kidolgozott segédanya- Az Egészségfejlesztő Egyetem Program a hallgatók, az oktatók, kutatók és a dolgozók, vagyis az összes egyetemi polgár egészségének, életkörül-ményeinek, életminőségének előmozdítását célozza egy olyan program keretében, amely a polgárok bevonásán és aktív részvételén alapszik és pozitív hatással van az intézmény környezetében élő polgárokra is. 20

21 A WHO Európai Regionális Irodája által kiadott technikai dokumentum alapján következő pontokban lehet megnevezni az egészségfejlesztő egyetemek lehetőségeit a hallgatóik, dolgozóik és környezetük egészségének fenntartásáért és fejlesztéséért: Mint komplex szervezet, az egészség iránti elkötelezettséget beépítve az egyetem szervezeti kultúrájába, struktúrájába és működési folyamataiba, demonstrációs anyagaiba, az egészségfejlesztő egyetem egészséget támogató környezet lehet. Az egészségközpontú szemléletet integrálva az egyetem napi tevékenységeibe, szervezetileg ki lehet küszöbölni olyan tényezőket, amik ártanak az ott tanuló és dolgozó emberek testi, lelki egészségének és beépíteni olyanokat, amik megvédik és fejlesztik ezeket. Ha a holisztikus egészség értékként jelenik meg a szervezet működésében, olyan légkört lehet kialakítani, amiben elkerülhető a felesleges szorongás és léteznek megfelelő támogató szolgáltatások azoknak a hallgatóknak, akik ezt szükségesnek érzik. A büfében, étkezdében jelen lehet az egészséges étel választás lehetősége. A megfelelő létesítmények biztosításával lehetővé teszik a sportolási lehetőségeket. Az órarend összeállításánál megfelelő tanulás-szabadidő egyensúly alakítható ki. Az épített környezet kellemes, biztonságos, nem egészségrongáló a világítás és a levegő minősége. Vannak beszélgetésre, pihenésre alkalmas terek. Mint munkáltató, az egészségfejlesztő egyetem az ott dolgozók testi, lelki, szellemi és szociális jóllétét figyelembe vevő működési feltételek biztosításával járulhat hozzá az alkalmazottak egészségéhez. Az egészséget elősegítő szociális és épített környezet, a stresszcsökkentő légkör, a pihenés és munka egyensúlya az egyetemen dolgozók egészsége szempontjából is kulcskérdés. Mint oktató és kutató intézet, az egészségfejlesztő egyetem fejlesztheti és szintetizálhatja az egészséggel kapcsolatos tudást és ismereteket, hozzájárulhat az egészségfejlesztés bizonyítékokon alapuló módszertanához. Támogatni kívánjuk az egészségfejlesztés globális intézményrendszerét azzal, hogy elméleteit, módszereit és programjait tudományos vizsgálatok tárgyává tesszük. Mint képzőhely, az egészségfejlesztő egyetem hozzájárulhat, hogy a jövő döntéshozói és értelmisége elkötelezett legyen az egészségfejlesztés értékei mellett, amivel közvetve a jövő társadalmára is hathat. Egészségügyi és orvosképzésben is fontos, hogy a hallgatók megértsék és magukénak vallják a WHO holisztikus, szocio-ökológiai egészség értelmezését. A jövő orvosai és egészségügyi dolgozói így nem csak a gyógyítás, hanem az egészségfejlesztés mellett is elkötelezettek lesznek. Mint szocializációs színtér, az egészségfejlesztő egyetem hozzájárulhat függetlenedő fiatalok egy stresszforrásokkal teli életszakaszában, hogy a hallgatók egészségtudatos gondolkodást sajátítsanak el. Az egészség, mint érték megjelenése a hallgatók életében hozzájárulhat, hogy nem csak a jelenben választják az egészségesebb megoldást különböző élethelyzetekben, hanem a jövőben is. Az egyetem az oda járó éves fiatalok számára nemcsak egy oktatási intézmény, hanem egy szocializációs színtér is ahol tartós viselkedésmintákat, értékékeket és attitűdöket sajátítanak el, ami kihathat egész további életükre is. Mint helyi és országos tudásközpont, az egészségfejlesztő egyetem erőforrása és képviselője lehet a fenntartható egészségközpontú politikának helyi és országos szinten. Együttműködhet a helyi önkormányzattal a fizikális környezet javításában, sportolási létesítmények kialakításában. Partnere lehet helyi vállalkozásoknak, iskoláknak a közösség egészségfejlesztésében. A hallgatók mentorálhatnak középiskolás tanulókat. A WHO Egészségfejlesztő Egyetemek Programban többről van szó, mint arról, hogy egy egyetemen van néhány betegséget megelőző program. Itt az egészségnek, mint értéknek kell megjelenni az egyetem teljes szervezeti struktúrájában és kultúrájában. Az egészségfejlesztő egyetemek nemcsak az ott tanulók és dolgozók egészségét javítják, hanem az egyetem hallgató vonzó és megtartó képességét is. Versenyelőnyhöz juttathatja az intézményt, ha köztudott róla, hogy ott az egészség érték és fontos a dolgozók és tanulók testi, lelki, szellemi és szociális jólléte. A Központ létrejöttét követően középtávú cél lehet az együttműködés felépítése a hazai WHO-val. Központunk célja, hogy a WHO kollaborációs centrumává váljon, ez a szakmai presztízs és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése mellett esetleg anyagi bevételi forrás lehetőségével is kecsegtet. 21

22 KUTATÁSI-PUBLIKÁCIÓS TERVEK A tervezett Központ tudományos ambícióinak megfelelően kutatási-publikációs terv megalkotását tűzzük ki célul. Tevékenységünket a legmagasabb szakmai színvonalon, evidencia-alapú standardok mentén kívánjuk végezni. Az egészségfejlesztés témakörében rejlő kutatási potenciál gyakorlatilag végtelen, számtalan kérdés merül fel. Tekintettel arra, hogy számos egyetemi kutató-csoport végez a témakörbe vágó vizsgálatokat, a meglévő tudományos aktivitások integrálása, kiegészítése mentén várhatjuk a vonatkozó kutatási és publikációs aktivitás fokozódását. A kutatási eredmények magyar és nemzetközi folyóiratokban történő rendszeres közlése nem csak lehetőség, de egyben kötelezettség is, hiszen a Semmelweis Egyetem minden, az orvos- és egészségtudomány szempontjából releváns területen az egyik zászlóshajója a vonatkozó szakirodalom erősítésének, a szakmai standardok kialakításának. További nem kellőképpen feltárt terület az egészségügyi dolgozók és a laikus társadalom megelőzéssel, egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdjének kutatása, a jó és rossz egészségmagatartásra predisponáló tényezők feltérképezése. Meg kell, hogy értsük, hogy milyen tényezők befolyásolják a szűrővizsgálatok hozzáférhetőségét, a részvételi hajlandóságot. A társadalom kommunikációs folyamataiban a közösségi média rendkívüli szerepet tölt be, ennek negatív (torzító) és pozitív (tisztázó) aspektusai is összetett kutatást igényelnek. A kutatási tevékenység interdiszciplináris és nemzetközi együttműködést igényel. Egyetemünk rendkívül szerteágazó nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerének felhasználásával, tovább bővítésével olyan multicentrikus vizsgálatok tervezhetőek, amelyek jelentősen fokozzák a kutatások értékét, magyarázó erejét. TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ Tudománykommunikáció, tudomány & PROMÓCIÓ promóció Egyetemünk természetes célja, hogy nemzetközi összehasonlításban is a lehető legmagasabban jegyzett egyetemek közé tartozzon, melyet a rendelkezésre álló összehasonlító rendszerek alapján betöltött pozíció is jelez. A kutatásfejlesztés megvalósításához fontos elem az egyetemen belüli együttműködések erősítése, ezen együttműködések lehetőségeinek kiaknázása (pl. genetikai-epigenetikai-környezeti hatások komplex vizsgálata, a társas kapcsolatok egészségfejlesztő hatásával kapcsolatos közös kutatómunka vagy egyéb a szociológiai- népegészségügyi- és biológiai együttműködésben végzett kutatások). A TDK-s, PhD hallgatók ezirányú kutatási tevékenységi lehetőségeinek bővítése, külföldi társegyetemekkel való közös programok kialakítása olyan területek, amelyeket a közeljövőben az eddigieknél intenzívebbé téve jelentős eredmények érhetőek el. Külön kiemelendő, hogy EU-s pályázatokba való belépés, azok indítása a következő években még számos innovatív elgondolás megvalósítását biztosíthatja az egészségfejlesztés több területén. A jelenleg tapasztalható digitális forradalom jelentősen alakítja át az egészségfejlesztés és a prevenció lehetőségeit, kommunikációs csatornáit, eszközeit. A digitalizáció hatásainak kutatása nem ismeretlen Egyetemünk több kutatóműhelye számára sem, a Központ koordinálni, facilitálni kívánja a témába vágó kutatási projektek folytatását is. A közelmúltig a szakmai nyilvánosság számára egyértelmű volt, hogy kik a tudománykommunikáció főszereplői: a Magyar Tudományos Akadémia, számos jeles folyóirat, prominens tudós és néhány elkötelezett értelmiségi szakember. Az internet, de különösen az on-line közösségi terek megjelenésével a lehetőségek kibővültek, a kommunikáció sokirányúvá vált, így azonban lokális véleményvezérek, információs buborékok alakultak ki. A nyilvánosság tágulása, a szabad információ-áramlás paradox módon információs stopot, egymásról lehasadt szubkulturális mini-nyilvánosságokat eredményez. Ebben a helyzetben nagyon éles kérdés, hogy a tudományos eredményeket ki és milyen hatékonysággal tudja közkinccsé tenni, és különösen igaz ez az egészséggel, betegségekkel kapcsolatos kérdésekben. Mint korábban is utaltunk rá, meglátásunk szerint az orvos- és egészségtudományi egyetemi képzőhelyeknek, így a Semmelweis Egyetemnek is lehetősége, sőt talán kötelessége is van arra nézve, hogy ebben a nehéz kommunikációs helyzetben megnyilvánuljon, a releváns információk megjelenítését felvállalja. Különösen nagy a jelentősége a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségekkel kapcsolatos ismeretek, a megelőzés, és a laikus társadalom felelősségére vonatkozó ismeretek kommunikációjának. A tervezett Központ egyik kiemelt feladata tehát a folyamatos tudomány-kommunikáció megtervezése és lefolytatása lenne. Tudománykommunikáció alatt minden olyan erőfeszítést értünk, ami a hiteles tartalmak terjesztésére irányul. A témán belül érdemes elkülöníteni egymástól a laikus társadal- 22

23 mat és a szakmát célzó kommunikációt. A laikus célcsoport irányába történő tudománykommunikáció kérdéseire a fejezetben térünk ki. tartó területen a tudománytalan megközelítések kiszelektálása, a tudományos módszertannal igazolt eredmények hangsúlyozása. A szakmát célzó kommunikáció célja, hogy a szakmabeliek minél szélesebb rétegét elérje, és azon keresztül megértessük, hogy minden egészségügyi dolgozónak és különösképp orvosnak saját felelőssége van. Segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy minden kolléga saját magát a környezetén belül egészségfejlesztő véleményvezérnek, divatos közösségi média-szóhasználatban influencer-nek tekintse. Egészségfejlesztési konferenciákat szervezünk, ahol orvosok és egészségügyi szakdolgozók megoszthatják egymással az egészségfejlesztés területén elért eredményeiket, a nemzetközi tapasztalatokat. Lényeges, hogy ezeken a konferenciákon lehetőséget biztosítsunk a hallgatói részvételre, ezáltal is megteremtve a hosszú távú fenntarthatóságot. Fontos, hogy a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ tudománykommunikációja legyen aktív. Vállalja fel a kényes témákat is, mint például a vakcináció, kellemetlenséggel járó szűrések, krónikus betegségek gyógyszeres kezelése, mellékhatások kérdése stb. A szakmát célzó tudománykommunikáció elsődleges célja nem csak a legújabb ismeretek terjesztése. Legalább ugyanilyen fontos, hogy az ambivalens kulturális környezetben dolgozó egészségügyi szakemberek számára megkönnyítse a jelenlegi ismeretek tudatos felvállalását, terjesztését. Mindezek érdekében a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ az alábbi tevékenységeket tervezi megvalósítani: Proaktív feladatok: meghatározni azokat a fő témákat, amiket az Egyetem kommunikálni szeretne a belső és külső nyilvánosság felé. Reaktív feladatok: figyelni a szakmai és a laikus nyilvánosságban megjelenő diskurzusokat, és reakciót megfogalmazni akkor, amikor a félretájékoztatás lehetősége áll fent. Kutatási és publikációs terv: a témának folyamatos közlési igénye van, számos magyar és idegen nyelvű periodika közöl a témába vágó cikkeket. Központunk felelősséget vállal azért, hogy a legfrissebb, népegészségügyi jelentőségű egészségproblémákkal kapcsolatos irányelvek a legszélesebb egyetemi nyilvánossághoz eljussanak. Így tervezzük például néhány szűrési-betegellátási irányelv (Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia rizikóbecslési irányelve, tudatos antibiotikum-választással kapcsolatos irányelv stb.) terjesztését Egyetemünk betegellátó ambulanciáin. Kiemelt cél, hogy növeljük a kutatók és hallgatók tudományos aktivitását a tudatos egészségfejlesztés területén. Emiatt fontos felmérnünk az Egyetemen jelenleg egészségfejlesztési témában folyó tudományos programokat, lehetőleg hidat képezve ezen programok között. Ösztönözzük a hallgatókat TDK munka végzésére, s megerősítsük az Egyetem ilyen irányú doktori képzési programját, ezzel kinevelve a terület leendő tudományos szakembereit. Az Egészségfejlesztési Központ vállalja a közeljövőben Semmelweis Szimpózium szervezését, mely konferencia a későbbiekében tovább fejleszthető nemzetközi kétéves rendszerességű Health Education Symosium eseménysorozattá. Vállaljuk a folyamatos tudománykommunikáció módszertanának megismerését, a megfelelő csatornák feltérképezését. Hosszú távú együttműködést tervezünk kialakítani azon, elsősorban online médiumokkal, amelyek rendszeresen közölnek releváns, lektorált szakmai tartalmakat a szakmai nyilvánosság felé. Megemlítendő, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozott egy elnöki bizottságot a témában (EBE: Elnöki Bizottság az Egészségért), melynek alelnöke Ádám Veronika, Egyetemünk professzor emeritusa. Továbbá az MTA beindított egy portált tudomany.hu címen, melynek deklarált célja néhány kiemelt társadalmi érdeklődésre számot A Központ hosszú távú célja a közép-európai régióban a téma vezető egyetemévé válni. Ehhez nem elég a tudományos aktivitás és a nemzetközi együttműködési programok fokozása, konferenciák szervezése. A szakmai előrelépés legfontosabb oszlopa a belső egészségfejlesztési program elindítása, az intézményi szintű egészséges színtér megvalósítása. A laikus közönség egészségnevelése kapcsán Központunk tervezi az egyetem ambulanciáin lévő kivetítőkön keresztül felvilágosító céllal érthető, világos, rövid, lényegre törő, akár humoros kisfilmek, animációk vetítését. 23

24 Fő célok: 4.4 Oktatási programok GRADUÁLIS Graduális OKTATÁSI oktatási szint SZINT Az Egyetemen tanuló hallgatók leendő szakmájához kapcsolódó preventív szemléletének erősítése; A gyakorlati irányultságú (akár terepmunkára épülő) oktatás hangsúlyosabbá tétele; Az egyetemi Karokon átívelő, multidiszciplináris és multiprofesszionális együttműködések erősítése a graduális oktatásban oktatói és hallgatói szinteken; Hosszútávon más egyetemek számára is adaptálhat oktatási gyakorlat megteremtése. Célunk feltérképezni, véleményezni az egészségfejlesztés- hez kapcsolódó kötelező kurzusok tantárgyi tematikáját, pedagógiai módszertanát, megtalálni az oktatás közös csomópontjait, erősíteni ezekben a tantárgyakban a modern szemléletű egészségfejlesztési oktatást. Az ÁOK-n, FOK-n, GYTK-n, ETK-n és EKK-n történik kötelező kurzusként népegészségtan tantárgy oktatása, mely jó kiinduló alapot adhat az egyetem graduális oktatásában az egészségfejlesztési szemlélet és társadalmi felelősségvállalási kötelezettség megerősítésének. Mindenképpen fontos egyetemi szintű egyeztetés az egészségfejlesztéshez kapcsolódó tantárgyakat oktató szervezeti egységek között annak érdekében, hogy a tantárgyak oktatásában nagyobb hangsúlyt kapjanak az egészségfejlesztési témakörök, a modern szemléletű, fiatal generációk számára hatékony pedagógiai módszertan, valamint ehhez kapcsolódóan - akár karokat átívelő - egészségfejlesztés orientációjú területi gyakorlatok alakuljanak ki. (pl. iskolai programok, EFI gyakorlatok, stb.). Célunk egészségfejlesztési témában kötelezően választ- ható kurzusok indítása egyetemi szinten. Ez alatt moduláris jellegű oktatási rendszer kiépítését értjük a választható kurzusok keretrendszerén belül. Ennek első lépése már megtörtént azzal, hogy a munkacsoportunk kidolgozott egy alapozó választható kurzust. Cél, hogy az alapozó választható kurzusra épüljön egy komplex, de témaspecifikus (pl. dohányzás leszoktatás, szerhasználat, újraélesztés, stb.) választható kurzus rendszer, melyek lehetnek tantermi és/vagy online learning formában zajló képzések is. Mindegyik kurzus lehetőség szerint innovatív pedagógia módszerre és gyakorlati szemléletű outputokra, vizsga termékekre épül (pl. team munkában elkészített iskolai egészségfejlesztési terv egy adott témában, vagy prevenciós program tervezése és kivitelezése). Fontos szempont, hogy lehetőleg elsőéves hallgatók körében indítsuk ezeket a kurzusokat, mert ők nyitottabbak, fogékonyabbak az egészségfejlesztés iránt, illetve van hallgatói karrier kifutási lehetőségük. Ugyancsak fontos, hogy a kurzushoz kapcsolódóan legyen kontrollált utánkövetéses attitűd-mérés azon hallgatók körében, akik egészségfejlesztési kurzust végeztek el. Célunk továbbá intézményesíteni az egészségfejlesztéshez kapcsolódó oktatási és kutatási területeket. Fontos a graduális oktatásban a korábban meghatározottakon túl tovább intézményesíteni az egészségfejlesztési területet, így egészségfejlesztési szakkollégium alapítása, ahová az összes Kar hallgatója pályázhatna és megfelelő minősítés esetén felvételt nyerhetne, megteremtve ezzel is a multidiszciplináris és multiprofesszionális együttműködés alapjait. A Központhoz kapcsolódóan demonstrátori rendszer kiépítését tervezzük egészségfejlesztési témában, szorosan együttműködve a Karok témához kapcsolódó tanszékeivel, intézeteivel. Középtávon hallgatói életpályamodell kidolgozását és létrehozását tervezzük az egészségfejlesztés oktatási és kutatási programjainkkal párhuzamosan. Létrehozunk egy komplex hallgatói életpályamodellt az egészségfejlesztési területen, melynek főbb elemei az alábbiak lennének: Diákmunka-lehetőség egészségfejlesztési területeken (pl. a kiépítendő egyetemi prevenciós pontokon vagy EFI-nél Demonstrátori munka végzése a Központhoz kapcsolódóan Szakkollégiumi felvétel, ehhez kapcsolódó speciális oktatási környezet kialakítása TDK munka Ösztöndíjrendszer (presztízs szempontú és/vagy tényleges díjazással járó ösztöndíj) Rektori pályamunkák benyújtása Publikációs lehetőség PhD felvétel (ehhez a PhD képzést is meg kell erősíteni az egészségfejlesztési területen) Egészségfejlesztési Irodákkal történő kapcsolatfelvétellel hoszszútávú együttműködések kialakítása. A budapesti és vidéki EFI pontokkal elengedhetetlen a kölcsönös előnyökkel kecsegtető kapcsolatfelvétel. A Semmelweis Egyetem hallgatói számára jó lehetőség arra, hogy bekapcsolódhassanak külső egészségfejlesztési munkálatokba, esetleg közös hallgatói és oktatói kutatási együttműködéseket is ki lehet alakítani, mindeközben a korábban vázoltaknak megfelelően az EFI-k is jelentős szakmai hozadékot remélhetnek az együttműködéstől. 24

25 A külföldi hallgatók bevonásával tovább szélesítjük az egészségfejlesztési programot. Miközben a külföldi hallgatói jelenlét kiváló lehetőség arra, hogy hosszú távon kialakulhassanak a már végzett hallgatóink segítségével külföldi egyetemi és intézményi partnerekkel együttműködések, jól látható, hogy ezen a területen még van lehetőség a fejlődésre. Különösen igaz ez az egészségfejlesztési területre. Ezek miatt a Központ fontosnak tartja, hogy felépítsen egy graduális oktatási programot idegen nyelven is, és ennek segítségével bevonja a külföldi hallgatókat az egészségfejlesztési területen az oktatási és kutatási együttműködésekbe. Szükséges tehát nem csak magyar nyelven, hanem a magyar hallgatók által is felvehető fentebb ismertetett módon - angol nyelvű választható kurzusok meghirdetése az egészségfejlesztési témákban, s lehetőség szerint biztosítani a kurzushoz kapcsolódó területi gyakorlatokat. Így például alap- és középfokú, angol nyelvű budapesti oktatási intézményekben iskolai egészségfejlesztési programokat esetleg ezzel is toborozva leendő külföldi diákokat a Semmelweis Egyetem graduális képzési programjaihoz. Hosszútávon jó oktatási gyakorlat megteremtéssel járulhatunk hozzá más hazai, esetleg a régióban található egyetemek munkájához. Munkacsoportunk rendkívüli érdeklődéssel kíséri az Egyetem több szervezeti egységében mutatkozó oktatás-módszertani reformkísérleteket. Egyre bővül a gamifikáció, a digitális eszközök, az interaktív oktatásmódszertan alkalmazásának gyakorlata Egyetemünkön. Tekintettel arra, hogy az egészségfejlesztés szemléletének lényegi eleme a célcsoport aktivitásának fokozása, a tervezett Központ által facilitált oktatási aktivitások szempontjából kiemelten érdekesek az új oktatási technikák. Hosszú távon elengedhetetlen a Központ által kialakított jó oktatási gyakorlatot megosztani más hazai, esetleg közép-európai egyetemekkel, ezáltal is erősítve az egészségfejlesztési szemlélet és oktatásmódszertani újdonság fontosságát a graduális képzésekben. Mindez szerepet játszhat a Semmelweis Egyetem presztízsének fokozásában. A fenti programpontok megvalósulása esetén létrejön egy modern szemléletű, összegyetemi szintű, az új generációk által igényelt, modern pedagógiának megfelelő, gyakorlatorientált graduális képzési anyag az egészségfejlesztés területén. Hangsúlyosabbá válik a prevenció oktatása, ezáltal is hatást fejt ki a jövő orvos- és szakdolgozói társadalmára. Meggyőződésünk, hogy mindezek növelik az egyetemi polgárok saját egészségtudatosabb szemléletét is, ezzel is hatva, jó példát mutatva a laikus társadalom számára. 25

26 POSZTGRADUÁLIS OKTATÁSI SZINT Fő célok: A végzett és már egészségügyi területen dolgozók egészségfejlesztési tudásának, pozitív attitűdjének, érzékenységének növelése; Idegen nyelvű nyári egyetemek, 2-3 hetes intenzív kurzusok szervezése külföldi és magyar graduális képzésben tanuló vagy egészségfejlesztési területeken már dolgozó szakemberek részére; Ezen programok segítségével a Központ ismertségének megerősítése, további hazai és külföldi kapcsolatépítés; Az egészségfejlesztési oktatási program intézményesítése az Egyetem ezen szintjén is. Célunk pontszerző kurzusok szervezése orvosok, egészségügyi szakdolgozók és más érintett szakmák számára. Felül kell vizsgálni a jogszabályban rögzített kötelező szakmacsoportos továbbképzések kurzusainak listáját, s kezdeményezni, hogy bizonyos szakmacsoportok számára bővítsék ki ezeket gyakorlatorientált egészségfejlesztési kurzusokkal. A megfelelő szakmai anyagok kidolgozása érdekében felvesszük az illetékes javaslattevő szakmai szervezetekkel (pl. szakmai kamarák) a kapcsolatot. Választható pontszerző továbbképzések szakmai anyagainak kidolgozása és szervezése orvosok, egészségügyi szakdolgozók, pszichológusok, esetleg pedagógusok számára, lehetőség szerint konferenciák keretein belül, hagyományos és e-learning formában vagy azzal kombinálva. Mindkét típusú továbbképzési program szakmai szervezésében a Központ koordináló feladatkört kíván ellátni az Egyetemen. Ezeknek a pontszerző kurzusoknak, konferenciáknak a tudásátadáson, attitűdformáláson kívül célja a figyelemfelkeltés és a program ismertségének növelése is. Nyári egyetemek, intenzív nyári kurzusok szervezése egészségfejlesztési témakörökben. Fontos lenne a külföldi kapcsolatteremtés, a jó gyakorlatok megismerése miatt, idegen nyelvű nyári egyetemek, 2-3 hetes intenzív kurzusok szervezése külföldi és magyar graduális képzésben tanuló vagy egészségfejlesztési területeken már dolgozó szakemberek részére. Ez jó lehetőség lenne az oktatási együttműködések és partneri viszonyok kialakításán túl a jövőbeni nemzetközi szintű kutatások megalapozására is. Az intenzív kurzusok szervezésére jó pénzügyi alapot jelenthetnek a hazai és a külföldi pályázatok. Hosszútávon MSC szintű egészségfejlesztő képzés alapítása és elindítása. Jelenleg nincs Magyarországon az egészségfejlesztés, egészségvédelem tevékenységkör és szakmai kompetencia közvetítésével és az arra való felkészítéssel foglalkozó önálló mesterképzési szak. Ennek a területnek egyes szegregált és partikuláris kérdései, illetve komponensei természetesen reprezentálódnak bizonyos alap-, mester- és szakirányú továbbképzésekben, azonban egy komplex megközelítésű képzés hiányzik. Ezt a hiátust tölthetné be a Központ szakértői által kidolgozott mesterképzési anyag, mely tartalmazza majd az egészségfejlesztés általános és speciális szempontjait is (pl. ifjúságvédelem, időskorúak egészségvédelme stb.). A tervezett mesterképzést elsősorban az Egészségtudományi Kar képzési rendjébe látjuk integrálhatónak. Nemcsak a graduális képzések során, hanem a posztgraduális kurzusokon, a továbbképzésekben is nélkülözhetetlen az egészségügyi vagy pedagógiai területen dolgozó szakemberek egészségfejlesztéshez kapcsolódó tudásának, attitűdjének formálása, érzékenységének és aktív szerepének a növelése. A fenti programpontok mindegyike hozzájárul ehhez, eredményesebbé téve az egészségfejlesztési programokat, hozzájárulva azok számának és minőségének emelkedéséhez. 26

27 DOLGOZÓI, FELNŐTT LAIKUS SZINT Fő célok: Az egyetemi polgárok tudását, ezzel együtt egészségtudatos magatartási szintjét növelni, érzékenyíteni a téma iránt, a személyes jóllétük és az Egyetem iránti elköteleződésüket elősegíteni; A laikus felnőtt (beteg)társadalom tudásszintjét növelni, egészségmagatartását pozitív irányba formálni; Rövidebb távon az egyetemi honlapon keresztül, hosszú távon a klinikákon, mindenki számára elérhető és megbízható online tudásbázist fejleszteni, az áltudományos hírek és gyógyítási eljárások ellen küzdeni; Ezúton is elősegíteni a Központ pénzügyi bevételét. Célunk egészségfejlesztési tevékenységet bevezetni az Egyetem dolgozói és hallgatói számára. Fontos az internetes tudásbázis felépítése, rendszeres egészségfejlesztési hírlevelek bevezetése, valamint fizikai jelenlétet is igénylő, Karokon átívelő Prevenciós Pontok létrehozása a hallgatók és az egyetemi dolgozók (később családtagjaik) számára. Például szűrőtesztek, kérdőívek, tanácsadás, szükség szerint a kiszűrt emberek tovább irányítása a megfelelő szakorvosi vagy tanácsadó helyre, ez utóbbi érdekében egy egyetemi és egyetemen túlmutató kapcsolati hálózat kiépítése is szükségessé válhat. Ugyancsak az egyetemi polgárok egészségfejlesztéséhez kapcsolódóan állandóan szervezett programok, sportolási lehetőségek, családi napok, a különféle betegségekhez és azok megelőzéséhez kapcsolódó egészségnapok szervezése, illetve akció programok (pl. dohányzásmentes nap a Semmelweisen) szervezése összegyetemi szinten segíthet a célok elérésében. A Központ feladatának tartjuk az eddigi kari szintű jó gyakorlatok megosztását, a többi karokon történő bevezetését, mely programokba az Egyetem hallgatói mint egészségfejlesztő instruktorok is bekapcsolódhatnak. Egészségfejlesztés a laikus közönség számára. Internetes, valamint a klinikákon is elérhető tudásbázis felépítése (regisztrációt követően egészségnevelési/egészségfejlesztési hírlevelek kiküldésével), valamint bizonyos időkorlátok mellett a Központ által létrehozott Prevenciós Pontok szolgáltatásainak elérhetővé tétele. Hasonlóan az egyetemi polgárok számára tervezett akcióprogramokhoz, a laikus felnőttek és családjaik számára egészségfejlesztési programok szervezése, állandó egészségnapokhoz kötődően vagy eseti, kampányjelleggel. Munkahelyi egészségfejlesztő programok vállalása. A piaci szektor számára gyakran vonzó a szervezeti szintű egészségfejlesztési oktatások, rendezvények (pl. újraélesztési tanfolyamok, étkezési tanácsadások, stb.) szervezése, mely az egyik bevételt eredményező tevékenysége az Egészségfejlesztési Központnak. Mindezen keresztül egyes partnerek hosszú távon támogatóivá is válhatnak a Központ egyes állandó vagy akció programjainak. A fenti programok megvalósításával a Semmelweis Egyetem erősíti a dolgozó- és hallgatóbarát intézményi jelleget, ezzel is támogatva az egyetemi polgárok számára az intézmény iránti elköteleződést. Növeli mind az egyetemi polgárok, mind a laikus társadalom tudásszintjét, illetve egészségmagatartását. Lehetőség nyílik arra, hogy az Egészségfejlesztési Központ bevételi forrást teremtsen, mely segíti az egyéb programok működtetését. A kitűzött célok értelmében továbbá a korszerű betegtájékoztatás és a lokális szintű betegirányítás kialakítása révén akár az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítése is bekövetkezhet. 27

28 FIATAL GENERÁCIÓ Fiatal generáció EGÉSZSÉGNEVELÉSE egészségnevelése Fő célok: Az ifjúság és rajtuk keresztül a családjaik számára megfelelő tudásszint és egészségmagatartás kialakítása/ fejlesztése korszerű, korosztályspecifikus pedagógiai módszerek felhasználásával; Egyetemi hallgatóság téma iránti felelősségi szintjének növelése, területi gyakorlat biztosítása; A közoktatási programokhoz kapcsolódó tudományos objektivációk; Jó gyakorlatok kialakítása más egyetemek számára. Célunk egészségfejlesztési programok kidolgozása és lefolytatása gyermekek, fiatalkorúak számára. A már meglevő jó gyakorlatok, mint például a BOE, az EDUVITAL TANTUdSZ és a VoltEgySzer programok, valamint ezek tapasz- talatai alapján szükséges meghatározni egy összegyetemi, a fiatalokat és rajtuk keresztül akár a családjaikat megcélzó egészségfejlesztési koncepciót. A kortársoktatás, bár nagy hagyománnyal rendelkező, kifejezetten hatékony pedagógiai módszer, mégis méltánytalanul alacsony számban van jelen Magyarországon. Ráadásul, a fiatalokat megcélzó egészségfejlesztési programok sokszor nem interaktívak, nem veszik figyelembe a Z és az alfa generáció életkori sajátosságait, s ehhez kapcsolódó újszerű igényeit a tudásszerzési módszerekre. A hallgatók felől folyamatosan jelen lévő kritika, hogy a képzések túlságosan elméleti jellegűek. Erre a problémára is hatással kívánunk lenni, miközben az egyetemi hallgatóság számára valódi gyakorlatot biztosítunk az egészségfejlesztés területén. Mindezek mellett az Egészségfejlesztési Központ tevékenysége példát is mutat a hazai és a közép-európai régióban található társegyetemek számára, különösen akkor, ha az egészségfejlesztési programok tudományos színvonalú hatásvizsgálatai is megtörténnek. Meggyőződésünk, és a vonatkozó szakirodalom is alátámasztja, hogy a fiatal életkorban kezdett egészségtudatos magatartás, attitűd kialakítása hatékonyabb, ráadásul az életkorban közelebb álló fiatalok által átadott tudás is sokkal erősebb hatásfokú. Emellett a programok által növekszik a hallgatók felelősségvállalási szintje, valamint a prevenciós programok iránti elköteleződése. A tudományos mérőeszközök kidolgozása, a programok tesztelése pedig hozzájárul az Egyetemen folyó tudományos munkák számának emelkedéséhez Rendezvények, aktivitások, kommunikáció Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy a Semmelweis Egészségfejlesztő Központ létrejötte esetén milyen egészségfejlesztési aktivitásokkal találkoznak majd az egyetemi polgárok és az érdeklődők. Az egyetemen zajló egészségfejlesztési aktivitás felmérése, rendszerezése, támogatása Jelenleg is számos szervezeti egységnek van egészségfejlesztési aktivitása, és nyilván még több egyetemi szereplő tervez indítani ilyen jellegű programot a közeljövőben. Központunk feladatának érzi, hogy: A folyamatban lévő programokról folyamatosan tájékozódjék, az aktivitásokról összesített jelentést, statisztikát, kutatható adatbázist készítsen; Amennyiben az egyes szervezeti egységek igénylik, az egészségfejlesztési aktivitásukhoz módszertani ajánlással, segédlettel szolgáljon; Hosszabb távon a források felkutatása, pályázás terén is megkívánunk nyilvánulni, egyfajta egészségfejlesztési ügynökséget szeretnénk létrehozni. A Semmelweis Egyetem társadalmi felelősségvállalási koncepciójának keretében külső egészségfejlesztési aktivitások modellezése, szervezése, indítása KAMPÁNYSZERŰ Kampányszerű EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI egészségfejlesztési programok PROGRAMOK Kampányszerű programok alatt a folyamatosság igénye nélkül tervezett egészségfejlesztési aktivitások összességét értjük, például falunapok, óvodai-iskolai egészségnapok alkalmával. Mindennek irodalmi háttere kidolgozott, és a koncepcióba illő tevékenységek már jelenleg is vannak az Egyetemhez kapcsolódó szervezetek irányítása alatt (pl: BOE, EDUVITAL Alapítvány). Felmerül a regionális EFI-kkel való együttműködés lehetősége is. Hangsúlyozzuk, hogy jelenleg viszonylag jelentős rés van az egészséggel kapcsolatos társadalmi információigény és a megvalósuló szolgáltatások hozzáférhetősége között. Számos pályázati kiírásra nem érkezik megfelelő pályázat, a regionális EFI-k szakmai forrásigénye óriási. 28

29 Korosztályok Egészségfejlesztési területek Eszköz, kommunikációs megoldás, platform Célok, megvalósítás 3-7 kézhigiéne és kézmosás, fertőzések elkerülése, mozgás, sport szeretete, egészségtudatos táplálkozás, folyadékfogyasztás, balesetmegelőzés óvodai foglalkozások, TANTUdSZ Program és a BOE Teddy Maci Program fejlesztése, egészségügyi játékok, társasjátékok, mesekönyvek tervezése Az egészségfejlesztést nem lehet elég korán kezdeni, a legkisebbek nyelvén, egyszerűen megfogalmazott információkkal alapvető egészségügyi tartalmak ismeretterjesztése a cél. Az Egyetem önkéntes hallgatóit bevonva célunk minél több óvodai foglalkozás szervezése, ahol az óvodás korúak megismerkedhetnek az egészségügyi ellátással, valamint szimulált környezetben kipróbálhatják magukat a gyógyító szerepében, ezzel is csökkentve szorongásukat egy következő orvosi vizsgálat esetében kézhigiéne és kézmosás, fertőző betegségek elkerülése, mozgás, sport szeretete, egészségtudatos táplálkozás (gyümölcs- és zöldségfogyasztás elősegítése), folyadékfogyasztás, balesetmegelőzés + felsőbb évfolyamokon (7-8. évf): szenvedélybetegségek (alkohol, drog, dohányzás), reproduktív egészségügy, testképzavar, egészségtudatos táplálkozás, újraélesztés, mentális egészség, elhízás, fiatalkori cukorbetegség animációs videók készítése, társasjátékok, kvízek, iskolai versenyek szervezése, prevenciós foglalkozások tartása kortárs oktatás közösségi média kampány Megfigyelhető, hogy alacsonyabb, akár az általános iskola felső tagozatában is felmerülnek a szexualitással kapcsolatos kérdések, olyanok is, amelyek néhány évvel korábban csak legfeljebb a középiskolás korosztálynál volt tapasztalható. Ezért elengedhetetlen, hogy alapszintű reproduktív egészségügyi felvilágosítást és ismeretterjesztést kezdjünk meg, illetve erősítsük a már meglévő aktivitást, akár személyes keretek között, akár az online térben. Ezen korcsoport a videós tartalmak felé kifejezett nyitottságot mutat, ezért célszerű animációs rövidfilmeken, vagy iskolai programokon (témanapokon, témaheteken) foglalkozni a legfontosabb egészségfejlesztési témakörökkel a témakörök azonosak a fentiekkel + tudatos családtervezés kortárs oktatás (BOE, TANTUdSZ, BEP), online média kampány (social media), vlog csatorna, véleményvezérekkel való együttműködés, középiskolai rendezvényeken megjelenés (alkohol, drog, szexprevenció, védőoltások), középiskolásoknak szóló egészségügyi versenyek (Semmelweis Egészségverseny) Az egészségmegőrzés témaköre irányába különösen nyitott populáció. A korosztály jellemzője, hogy első önálló döntéseinket elsősorban ebben a korban hozzuk meg, először döntünk a bevásárlásról, a mozgásról, a szexuális biztonságról. Az ilyen irányban átélt felelősség miatt megszólítható korcsoport. 29

30 Korosztályok Egészségfejlesztési területek Eszköz, kommunikációs megoldás, platform szív-érrendszeri, onkológiai, és mentális betegségek- egyetemi és főiskolai rendezvényeken kel kapcsolatos prevenció megjelenés, közösségi folytatása, valamint tudatos médiában történő családtervezés témaköre. kampány, szűrések, és más kampányszerű családtervezéssel kapcsolatos egészségmegőrző információk, teherbeesés, aktivitások termékenység, infertilitás okai, fogamzásgátlók hosszú távú hatásai, asszisztált reprodukciós program, munkahelyi ártalmak elleni védelem szív-érrendszeri, onkológiai és mentális betegségek televíziós médiakampányok, (szűrővizsgálat), közösségi prevenciós program folytatása média, munkahelyi prevenciós programok Célok, megvalósítás stresszkezelés, szűrővizsgálatok, daganatok megelőzése, médiakampány kampányszerű szűrések és más egészség- Ebben a korosztályban az attidtűd megváltoztatására tett törekvések hatkékonysága mentálhigiéne, menopausa megőrző aktivitások, munka- már csökken a fiatalabb korosztályokhoz helyi prevenciós programok képest. A gyerekek miatti felelősség valamint egészségügyi ellátórendszer az ebben a korosztályban fellépő új egész- hozzáférhetőségével kap- ségproblémák miatt azonban megszólítható csolatos alapvető ismeretek ez a populáció. (mikor hívjunk mentőt stb) 65- dementiák, diabetes mellitus, hypertonia, osteoporosis televíziós médiakampányok, (szűrővizsgálat), közösségi média, munkahelyi prevenciós programok MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ Médiakommunikáció Koncepcióvázlatunk korábbi részében kitértünk a tudománykommunikáció kérdéseire, és hangsúlyoztuk, hogy módszertani okokból elkülönítendő a szakmai és a laikus közönséget célzó médiakommunikáció. A szakmai közönséget célzó tudománykommunikáció kérdéseire már kitértünk, jelen fejezetünkhöz tartozik a laikus társadalmat célzó, tömegkommunikációs eszköztárat felhasználó egészségfejlesztés felvázolása. A potenciálisan érintett szakterületek köre széles. A magyar lakosságra vonatkozó morbiditási és mortalitási adatok alapján kívánkozik, hogy elsősorban 30

31 a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek megelőzésére vonatkozó egészségügyi ismeretek terjesztésére fókuszáljon a Központ. Ugyanakkor a magyar társadalom kedvezőtlen demográfiai szerkezete miatt szintén jelentős a tudatos családtervezéssel kapcsolatos ismeretek és attitűd propagálása is. Emiatt koncepciónk egyik fontos elméleti forrásbázisa a marketing világának irodalma, hiszen a piaci szereplők már jó ideje jelentős tapasztalattal rendelkeznek a laikus társadalom attitűdjének kedvező irányú befolyásolásának terén. Elemzések szerint a 40 év alatti korosztály csaknem 100%-a, de még a év közötti korosztálynak is mintegy kétharmada napi rendszerességgel használja az internetet, számukra elsődleges információs forrás az online média. Az egészségügyi kérdésekben történő információkeresések száma körülbelül 22 millió/hó Magyarországon (összehasonlításul a járóbetegellátás forgalma 12 millió alkalom/hó körül van. Az egészségügyi tematikájú online tartalom menynyisége jelentősen megnőtt, egy-egy betegség szempontjából akár százezres nagyságrendű is lehet az online elérhető információk száma. Ezek jelentős része azonban nem valid információkat tartalmaz, melyek értelemszerűen ártalmasak az olvasók számára. Kutatások alapján a laikus olvasó számára elsősorban a tartalom mögött álló orvos személye jelenti a hitelességi garanciát. Egyetemünk jó hírnevére alapozva oktatóink, kutatóink fontos társadalmi szereplőkké válhatnak a hiteles, megalapozott egészségügyi információk széles társadalmi rétegek számára hozzáférhető kommunikációjában. Tekintettel arra, hogy rendkívül széles körből lehet meríteni, fontosnak tartjuk, hogy orvos-szakértőinkkel és kommunikációs szakembereinkkel közösen kidolgozzunk egy központi üzenetből álló kört, és az erőforrásokat eleinte az ezeknek megfelelő területekre összpontosítsuk. Előzetes felmérésünk alapján a 30 leglátogatottabb magyar nyelvű internetes portál között két-három, egészségügyi ismeretekkel foglalkozó médium is van. A havi internetes keresések száma meghaladja a tízmilliót mely nagyobb szám, mint a hazai járóbetegellátás teljes forgalma. Ebből az látszik, hogy a társadalomnak nagyon komoly igénye van hiteles egészségügyi információkra, illetve, hogy kialakult annak a néhány, megfelelő elfogadottsággal rendelkező, egészségügyi tematikával foglalkozó online médiumnak a köre, amelyeket a leggyakrabban keresnek fel a laikusok. Központunk tervei szerint stratégiát alakít ki arra nézve, hogy néhány állandó médiapartnerrel való együttműködés keretein belül az Egyetem felől folyamatos minőségi információ-kommunikáció történjen a kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bíró témákban. BELSŐ Belső EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS egészségfejlesztés: Belső egészségfejlesztési programunk a Semmelweis Egyetem belső működését célozza, a folyamatos egészségfejlesztést szolgálja. Az Egyetem egy színtér, melynek egészségessége az egyetemi polgárok egészségének összességével azonos. Ezért kiemelt célunk az egyetemi polgárok körében az egészség minél szélesebb körű támogatása. A tervezett Központ koordinálásában folyamatos, minden egyetemi polgár számára hozzáférhető prevenciós szolgáltatást szeretnénk biztosítani, különös tekintettel a szűrésekre. Központunk kiemelt feladata, hogy a nagy, népegészségügyi jelentőségű betegségek vonatkozásában integrált, komplex szűrési protokollt dolgozzon ki. A gyakorlatban jelenleg megvalósuló szűrési programok egy része szakma-specifikus, azaz egy-egy betegség, vagy betegségcsoport szekunder prevenciójára irányul. Ennek hátránya, hogy az ilyen programok megvalósulása esetén az egyén feladata marad, hogy a számára releváns szűrési-gondozási feladatokat számon tartsa, és magának megszervezze. Ezért az igazi segítség a laikus populáció számára az, ha komplex, multidimenzionális szűrési programokat teszünk hozzáférhetővé, melyben való részvétel során a nem, életkor, illetve esetlegesen más tényezők alapján személyre szabott kardiovaszkuláris, onkológiai és egyéb (pl. depresszió, COPD, osteoporosis) kockázatbecslés történik a további teendők felvázolásával. A komplex, társadalmi fókuszú egészségfejlesztés multidimenzionális voltát illusztrálja, hogy olyan infrastruktúrát kell létrehozni, hogy az emberek óhatatlanul az egészséges életmódot támogató lehetőségeket válasszanak, például gyalog menjenek fel az emeletre, sok ponton legyen hozzáférhető a vérnyomásmérés stb. A program humán erőforrás-igényét jelentős részben egyetemi hallgatók bevonásával tervezzük megoldani, a módszertani irányelvek kidolgozásában Egyetemünk prominens oktatóinak közreműködését kérjük. A szervezés-bonyolítás és a kommunikáció természetesen Központunk apparátusának feladata. Kiemelt kérdés lesz az ilyen módon létrejövő egészségügyi vonatkozású adathalmaz kezelése, ezt természetesen a megfelelő adatvédelmi szabályok betartásával, a hallgatók és dolgozók személyiségi jogainak maximális figyelembevételével képzeljük el. 31

32 5. A központ gazdasági és szervezeti alapja A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ működését jelen fejezetben három évre modelleztük, abból kiindulva, hogy a Központnak addigra el kell érnie működési hatékonyságának maximumát. Elemzésünk bemutatja, hogy a tanulmány fejezeteiben felvetett kérdésekre és megoldásokra a Semmelweis Egyetemnek adott szervezeti válasza nagyságrendileg milyen költségeket és lehetséges bevételi potenciált jelent. A továbbiakban javaslunk egy konkrét szervezeti struktúrát és költségvetést is az újonnan létrejövő Központ számára. A költségvetés tervezésekor konzervatív költségbecslési módszert alkalmaztunk, kiindulva az Egyetem jelenlegi pályázatainak költségvetéseiből. A bevételek tervezésekor pedig piaci alapokra támaszkodva ambiciózusabb, a tényleges potenciált megmutató becsléssel számoltunk Költségvetés Az Semmelweis Egészségfejlesztési Központ három éves működtetése és lehetséges bevételeinek realizálása összeségében megtérülő beruházás tud lenni. Ennek eléréséhez elsősorban Európai Uniós pályázatból az Egyetem életé- ben közepes méretűnek számító forrást kell megnyerni. Erre jelentős eséllyel számos lehetőség nyílik, tekintve a Központ országos hatását, a Semmelweis Egyetem hírnevét és az eddigi pályázatírásba fektetett tudását. A Központ januárjától három évre tervezett minden költséget figyelembe vevő költségvetése nagyságrendileg hatszázmillió forintból nagy biztonsággal megoldható. Az alábbi táblázatban minden adó, járulékteherrel együtt részletesen is kifejtett forrásigény egy év alatti felfutással, a második és harmadik évben már teljes működéssel számol. A tervezett költségvetés progresszív jellegű, a szükséges munkaerő és az általuk végrehajtott programok költségigénye fokozatosan gyorsulva éri el a harmadik év végére maximumát. Összeségében a forrásigény felét a munkaerő és hozzájuk kapcsolódó járulékköltségek teszik ki. Mivel a szakmai programok jelentős részét munkaerő bevonásával valósítjuk meg, így azok külön költségei mindössze a teljes költségvetés 36%-ban állapítható meg. Az általános irodai, rezsi és egyéb költségek a teljes központ forrásigényének 10%-ban maximalizálhatók. Költségvetés (forintban) 1. év 2. év 3. év Összesen Bérköltség (szuperbruttó) Vezetők Munkatársak Szakmai tanácsadók Egyetemi hallgatók Infrastrukturális költségek Irodai költségek Adminisztrációs költségek Rezsi költségek Szakmai programok költségei Konferenciák Rendezvények Szakmai kommunikáció Szűrések Kutatás, adatbázis Összesen

33 Ft semmelweis egészségfejlesztési központ év 2. év 3. év Bérköltség Infrastrukturális költségek Szakmai programok költségei BÉRKÖLTSÉG Bérköltség SZAKMAI Szakmai KÖLTSÉGEK költségek A Központ hatékony beindításához a vezetők, a hozzájuk kapcsolódó szakmai és tanácsadói személyzet jelentős és összehangolt munkájára van szükség. A vezetők részmunkaidőben átlagosan bruttó 300 ezer forint havi céljuttatásban végzik munkájukat, akiket három fős csapat segít hasonló havi díjazás mellett 8 órás munkakörben. Eseti vagy állandó jelleggel összesen havi bruttó 750 ezer forintnyi tanácsadói díjat különítettünk el az Egyetemen belülről, vagy kívülről jövő szakmai segítők díjazására. A szakmai eseményekhez kapcsolódóan a Központ elsősorban az Egyetem hallgatóbázisára támaszkodik, akik az első évben 200, majd 400 embernapnyi munkát végeznek, alkalmanként bruttó 10 ezer forint díjazással. A bérköltségek a második évben jelentősen nőnek, hiszen a kezdeti munkafázisból a működés kiteljesedik, így a munkatársak száma 3 főről 15 főre emelkedik, és ezzel együtt növekszik a tanácsadók és vezetők munkamennyisége is. A Központ szakmai típusú költségei szolgáltatási, kisértékű eszközbeszerzési, terembérleti és egyéb más költségeket tartalmaznak. Kiemelkedő eleme az első évben megvalósítandó 50 egyedi egészségnevelő rendezvény és a mellette párhuzamosan futó szűrés megszervezése, melynek költségigénye nettó ezer forintot tesz ki alkalmanként. Az események száma a második és harmadik években megduplázódik, azaz évente összesen eseményt ölel fel. A szakmai feladatok jelentős eleme a kommunikációs költség, aminek első évében jelentős hányadot képvisel a kommunikációs terv megalkotása, majd a követő években annak kivitelezése a korábbi fejezetekben kifejtett módon. Terveink szerint rendszeres konferenciát szervezünk a Semmelweis Egyetem égisze alatt, így a konferenciákon való részvétel és előadások mellett ennek is szerep jutott a költségvetésben. Nem elhanyagolható költséget képvisel az első évben a szükséges kutatási és adatbázisokhoz kapcsolódó költségnem, mely a Központ működéséhez szükségszerű és az egyszer megjelenő forrásigényt összegzi. INFRASTRUKTURÁLIS Infrastrukturális költségek KÖLTSÉGEK A Központ fenntartása és működtetése együtt jár, jellemzően belső-önköltség arányos viselésével is. A Központnak otthont adó épület, valamint azokhoz járulékosan kapcsolódó költségek a teljes költségvetés 10%-át teszik ki. Ebben a költségvetési sorban összegeztük a szükséges informatikai és infokommunikációs eszközök forrásigényét is. 33

34 BEVÉTELI Bevételi LEHETŐSÉGEK lehetőségek A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ tervezésekor nagy hangsúlyt fektettünk a hosszútávú fenntarthatóságra és arra, hogy a Semmelweis Egyetem költségvetését a koncepció bevezetése ne terhelje túlzott mértékben. Ennek érdekében feltérképeztük a piaci és támogatási forrásból potenciálisan elérhető bevételeket, így a Központ létrehozása már középtávon is pénzügyileg pozitív mérleggel zárható. A bevételek elsősorban Európai Uniós forrásból teremthetők meg, hiszen a program meglévő európai uniós, valamint hazai politikai, népegészségügyi, családügyi országos célokat valósít meg. Ugyan jelenleg nincs nyitva erre a célra fordítható pályázati forrás, de a tervezett Központ több operatív program stratégia céljaival teljesen egybevág, így kedvező politikai döntés után a maradvány összegek mindössze elenyésző részével könnyen beindíthatóvá válik. A program támogatása esetén szervezetünk pályázatot kíván benyújtani a célok Európai Uniós finanszírozásának megteremtése érdekében. A Semmelweis Egyetem Balassagyarmati központja, mint fejlesztendő régióban lévő telephely ezen túlmenően új, eddig kiaknázatlan határon átnyúló (INTERREG) vagy közvetlenül Brüsszeli forrásra is igényt tarthat, ennek érdekében munkacsoportunk folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket. KÖLTSÉGVETÉSI KOCKÁZATELEMZÉS: A költségvetés kiemelkedő kockázata a támogatási forrás hiánya, ennek bekövetkezésekor összeségében 600 millió forint forrást az Egyetemnek szükséges biztosítania, vagy a programot minimális működésre kell csökkentenie. További kockázatot jelenthet annak a lehetősége, hogy versenytárs jelenik meg a folyamatban, így számolni kell azzal, hogy más szervezetek, egyetemek, piaci szereplők is hasonló programokkal állnak elő, így a forrás megszerzése nehezebbé vagy akár lehetetlenné válik. Alacsony valószínűséggel ugyan, de megjelenik a személyi juttatások piaci tendenciájának emelkedése is a kockázatok között. Ekkor a jelenleg konzervatívan becsült bérköltségek a piaci tendenciák következtében alulbecsültté válnak. A kockázat várhatóan kezelhető megfelelő humánpolitikai módszerekkel. A piaci és önkormányzati bevételek lehetősége is jelentős a Központ számára, hiszen egészségnevelési programok és szűrési lehetőségek számos szervezetben igényként merülnek fel. Ilyen igények teljesítésére alkalmas a Központban tervezett programok jelentős része. Mind az önkormányzati, mind a piaci oldalon működő szervezeteknél várható ilyen igény, melyek Központunk számára önálló bevételt generálhatnak. Így tervünkben már az első évben 20, majd a későbbiekben különböző, igényre szabott eseményt kívánunk értékesíteni, valamint szponzorok és támogatók bevonásával csökkenteni tudjuk a forrásigényt. CashFlow szempontból elemezve a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ költségvetését, az Egyetemnek az első bevételek megérkezéséig szükséges finanszíroznia a szervezet felállítását. Az első éves költségek megfinanszírozásával és sikeres pályázattal a Központ számára biztosítható a folyamatos működés. A központ felállításához az első évben millió forint forrásigény mutatkozik, majd évente a pályázati forrás mértékétől függően ez a finanszírozás minimalizálható. A Központ teljes, maximumon történő üzemeltetése évente megközelítően 250 millió forint forrást igényel. 34

35 Bevételi lehetőségek (forintban) Pályázati támogatás Piaci szolgáltatási bevételek Egyéb piaci bevételek (szponzoráció) Összesen 1. év 2. év 3. év Összesen Cash flow Kiadás Lehetséges bevétel 1. év 2. év 3. év 35

36 5.2. Semmelweis Egészségfejlesztési Központ szervezeti és működési rendje Semmelweis Egészségfejlesztési Központ szervezeti és működési rend alapján közvetlenül a Rektorhoz tartozó központként tud a leghatékonyabban működni. Működését a Központ elnöke irányítja, operatív módon a 3 fős kabinet vezetőjével és az alelnökökkel közösen. Az alelnökök a két stratégiai területet, azaz a tudományos és az oktatási feladatokat irányítják, valamint harmadik önálló elnökhelyettesi funkcióként ellátják a teljes szervezetet átfogó szervezői és adminisztratív feladatokat. A kabinetfőnök irányítása alatt álló szervezet pedig hidat képez a rektorhelyettesek, a karokat irányító szervezeti egységek és a Központ között. A munkacsoportok és más szervezeti egységek az elnökhelyettesekhez közvetlenül tartoznak. Az ellapított szervezeti-piramisnak köszönhetően a Központ egyszerre gyorsan tud reagálni az egyetem nyújtotta változatos szakmai igényeknek, ugyanakkor jól beazonosíthatóan elkülönülnek a feladatok és hatáskörök. A Központ munkatársainak többsége a szervezeti életciklus elején részállásban látja el feladatait, hiszen az egység kialakulása kezdetben nem követeli meg a teljes munkaidőt. Az tervek szerint a tervezési munkafolyamatok után feláll a szervezet teljes struktúrája, ekkor összesen fővel látja el feladatait, részben teljes, részben tört munkaidőben. Rektor elnök kabinet tudományos elnökhelyettes oktatási elnökhelyettes általános elnökhelyettes rendezvények tudományos csoport oktatási csoport gazdaság, p énzügy 36

37 37

38 Irodalomjegyzék [1] OEFI (2004) Az egészségfejlesztés alapelvei Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai.dr. Kishegyi Júlia és Dr. Makara Péter (szerk.) Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. [2] [3] Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Egészségfejlesztő Egyetem Alapelvek, Célok, Koncepciók a TÁ- MOP / Egészsgéfejlesztési szakmai hálózat létrehozása kiemelt projekt, felsőoktatási alprojekt keretében, Online elérhető: (Utolsó letöltés dátuma: ) [4] Tsouros, A. D. Dowding, G. Thompson, J. Dooris, M. (1998) Health Promoting Universities: Concept, Experience and Framework for Action. (Egészségfejlesztő egyetemek: elmélet, tapasztalat és cselekvési keret) (szerk.) WHO, Regional Office for Europe, Koppenhága. online megjelenés: data/assets/pdf_ file/0012/101640/e60163.pdf (Utolsó letöltés dátuma: ) [5] Promoting health: Guide to national implementation of the Shanghai Declaration [6] Promoting health in the SDGs: Report on the 9th Global Conference for Health Promotion: All for Health, Health for All, November 2016 [7] Megelőző orvostan és népegészségtan Róza, Ádány (2011) (még kikeresem, hogy melyik fejezet) [8] Ádány, R. (2011). Megelőző orvostan és népegészségtan. Debreceni Egyetem. Kishegyi, J., & Makara, P. (2004). Az egészségfejlesztés alapjai. OEFI. Nemzeti Egészségfejlesztő Intézet. (2015). Egészségfejlesztő Egyetem Alapelvek, Célok, Koncepciók. Rosta, E., Karácsony, I., Hegedűs, K., Konkoly-Thege, B., & Almási, Z. (2012). Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben. Orvosi Hetilap, Terebessy, A., Matyasovszky, M., Horváth, F., Horosz, Á., Juhász, I., & Győrffy, Z. (2016). A testmozgás szerepe az egészségügyi dolgozók egészségfejlesztésében. Orvosi Hetilap, fotók & vektor grafikák A tanulmányban illusztrációként alkalmazott fényképeket a közreműködő szerkesztők, a Szinapszis és a Pexels.com szabadon felhasználható képeiből, a vektorgrafikai elemek a FreePik.com oldalról származnak. kapcsolat Dr. Hajnes József hajnes.jozsef@semmelweis-univ.hu 38

39 39