Az átláthatóság jelentősége az élelmiszeriparban és kapcsolata a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. más EU-s projektjeivel

Átírás

1 Az átláthatóság jelentősége az élelmiszeriparban és kapcsolata a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. más EU-s projektjeivel dr. Sebők András cégvezető A Campden BRI Magyarország részvétele a nemzetközi K+F pályázatokban, projektekben A Campden BRI Magyarország az elmúlt években a nemzetközi K+F projektek rendszeres résztvevője volt Szoros együttműködésünk alakult ki Európa vezető kutató-fejlesztő intézeteivel Rendszeres meghívás az EU FP6-FP7 projekt konzorciumokba a következő FP7 felhívásban jelenleg 5 konzorciumba Részvétel az ETP Food for Life munkájában és az EU szakértőjeként rendezvényeken, konzultációkon 2 1

2 Elnyert nemzetközi K+F projektek az elmúlt 5 évben (1) Élelmiszerbiztonság Élelmiszer lánc menedzsment Fenntarthatóság, ipari verseny- Képesség Fogyasztói vizsgálatok, érzékszervi vizsgálatok FP6 HELENA X SMEs-NET X X INPLISTA X X TRUEFOOD X X X FP7 DREAM X X AgriFoodResults Transparent_Food X X X X X NAMASTE X X X X EcoBioCAP X X SALSA X X X X X 3 Elnyert nemzetközi K+F projektek az elmúlt 5 évben (2) Élelmiszertechnológia Tudástranszfer Élelmiszerbiztonság Élelmiszer lánc menedzsment Fenntarthatóság, ipari Élelmiszertechnológia Tudástranszfer Fogyasztói vizsgálatok, érzékszervi vizsgálatok FP7 Research for SMEs ProPraline X X SmartAgriFood X X X FoodManufuture X X X X X SUSCLEAN X X X EUREKA AgriTool X X CORNET/ ERA-NET IMSFood X X LEONARDO WINDAIR X X South-East Europe CAPINFOOD X X X X 4 2

3 Partnerek 27 országból több mint 50 partner. Fő partnerek: Genti Egyetem, Belgium (7 projekt, további 6 pályázat) Federalimentare, Olaszország (4 projekt, további 2 pályázat) INRA, Franciaország (4 projekt, további 2 pályázat) ACTIA, Franciaország (3 projekt, további 3 pályázat) ADRIA, Franciaország (3 projekt, további 3 pályázat) Bonni Egyetem, Németország (2 projekt, további 2 pályázat) FIAB, Spanyolország (3 projekt, további 2 pályázat) Bolognai Egyetem, Olaszország (3 projekt, további 2 pályázat SIK, Svédország 5 TRANSPARENT_FOOD FP7 project Szerződés száma: FP7-KBBE dr. Sebők András, Berczeli Attila, Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Koordinátor: Prof Gerhard Schiefer, Bonni Egyetem 3

4 A projekt bemutatása Együttműködés az ágazat átláthatóságának javításához az alábbi célok megvalósításával: a projekt segítséget kíván nyújtani a fogalom összetettségének megértéséhez a jelen kutatási háttér megismerése az eddigi tapasztalatok hasznosítása a hiányosságok és kutatási igények feltárása jövőbeni kutatási kezdeményezéseket elősegítő kutatási keretprogram kidolgozása 7 Transparent_Food Projekt partnerek Rheinische Friedrich-Wilhelms Universität Bonn Németország Kuratorium für Technik und Bauwesen in der Landwirtschaft e.v. Németország Technische Universität Berlin - Németország European Association for Food Safety (SAFE consortium) Belgium Institutet för Livsmedel och Bioteknik AB SIK - Svédország Aarhus Universitet - Dánia City University London Anglia RLabs Market Research Ltd Görögország Ghent University Belgium Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Magyarország 8 4

5 Transzparencia fő területek Élelmiszer-biztonság Élelmiszer minőség Egészségre és tápértékre vonatkozó állítások Az élelmiszerlánc integrálása Eredet Környezet Etikai és szociális szempontok A nyomonkövethetőség alapvető feltétele az átláthatóságnak! 9 Miért van szükség az átláthatóságra? (1) Fogyasztó fizikailag távol az élelmiszer előállításától Kevesebb és kevesebb közvetlen információ és rálátás Nagyon korlátozott lehetőség az információ megszerzésére az előállító/gyártó/egyéb lánc szereplő támogatása nélkül A vásárlásnál hozott döntések az alábbiak kombinációján alapulnak: - a tulajdonságok közvetlenül mérhetőek - észlelés az érzékszerveken keresztül - a termék segítségével közvetítve - bizalom, hogy a termék rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal amit állítottak róla 10 5

6 Miért van szükség az átláthatóságra? (2) Amíg a bizalom erős - alacsony/nincs érdeklődés az átláthatóságra Élelmiszer-biztonsági esetek, botrányok, félreértések, vagy az állítás és a valóság közti eltérés észlelése: nagy publicitás Bizonytalanság érzése a fogyasztóban az állítások valódiságával kapcsolatban eredményezheti kockázat érzése további információ igénye 11 Az élelmiszerek iránti bizalmat meghatározó tényezők (forrás: Haas et al. 2011) A termékkel kapcsolatos jellemzők: A termelő és értékesítő vállalkozással kapcsolatos jellemzők A piaci/üzleti környezettel kapcsolatos jellemzők: Tekintély, hírnév Tulajdonságok Ellenőrzöttség Tanúsítványok, bizonyítványok Képesség-szakértelem Kapcsolatok Megbízhatóság Tekintély, hírnév Ellenőrző intézmények és rendszer Informális intézmények és rendszer Jogi környezet és intézmények 12 6

7 Definíció: Átláthatóság az élelmiszeriparban (1) Folyamat szemléletű megközelítés: Intézkedések a hitelesség kiépítésére a fogyasztók és a vevők szemében az élelmiszerláncban végzett tevékenységekre vonatkozó nyíltság és felelősségvállalás segítségével az üzenetek (állítások, jelzések) valóságtartalmának alátámasztásával, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók és a vevők megfelelő információ alapján hozhassanak döntést és a kellő információval való ellátottság érzését keltik bennük 13 Definíció: Átláthatóság az élelmiszeriparban (2) Ezt az állapotot és érzést az üzenetek (állítások, jelzések) valóság-tartalmát bizonyító, a termék jellegzetes tulajdonságaira és élelmiszerelőállítási folyamatok jellemző lépéseire és azok szabályozásra, az élelmiszerlánc szereplőinek tevékenységeire, a termelési környezet feltételeire vonatkozó információ/jelzések jól érthető formában történő hozzáférhetővé tételével érik el olyan esetekben, amelyeknél nem használhatók a szokványos egyszerű és gyors módszerek a bizonyításra. 14 7

8 Definíció: Átláthatóság az élelmiszeriparban (3) Az erők egyensúlyának figyelembe vétele: Megfelelő egyensúly a fogyasztóknak, vevőknek a megfelelő információ alapján hozott döntésekre vonatkozó reális és érvényes igényei az élelmiszerlánc tagjainak a bizalmas információ védelmére vonatkozó igényei között. 15 A világos, jól érthető átláthatósági üzenetek szükségessége A fogyasztók szakértelme korlátozott, rövid időt tud az információ feldolgozására fordítani az élelmiszer vásárlási döntés előtt. Az egyszerű, világos üzenetek szükségessége Információ csomagok kialakítása az egyes megoldások előnyeinek bemutatására, az aggodalmak eloszlatására alkalmas tartalom a célközönség számára a könnyen érthető tartalom A felhasználók számára a megfelelő időben és a megfelelő helyen elérhetővé téve 16 8

9 Az adatok és információ integrálásának, fontossági sorrendbe állításának szükségessége Az információval való elárasztás nem segíti elő az átláthatóságot Az adatok, fontos információk összevonhatók, integrálhatók világos, jól érthető üzenetekké Először ki kell választani a legfontosabb dolgokat, melyeket először teszünk közzé A további adatok, információ hozzáférhetővé tétele, amikor kérik 17 A projekt eredményei (1) Az átláthatóság definíciója Az átláthatóság gyakorlatának elemzése az alábbi szakterületeken: élelmiszer-biztonság és minőség környezeti aggodalmak etikai aggodalmak a fogyasztókkal történő kommunikáció Web-alapú Európai Átláthatósági Platform, konzultáció és tájékoztatás céljára Ajánlás az átláthatósági rendszerek egységes informatikai hátterére 18 9

10 A projekt eredményei (2) Ajánlások: a szabványok tulajdonosainak a hatóságoknak és a szakpolitikák készítőinek az informatikai rendszer szolgáltatóknak A tudás hézagainak elemzése: Stratégiai Kutatási Terv a hiányosságok azonosítására a jövőbeni kutatási igényekről és prioritásokról Gyakorlati kutatási összefoglalók Tájékoztató ismertető a fogyasztók számára GAP elemzés: minőségügyi szabványok összevetése a jelek/jelzések (signal-ok ) tekintetében 19 A projekt eredményei (3) A gyakorlati élelmiszeripari felhasználók számára Jó Gyakorlat Útmutató: Az élelmiszer-átláthatóság jó gyakorlata Gyűjtemény: Legjobb gyakorlat példák több mint 80 példa Tanfolyam a teljes Lánc minden érdeklődő szervezete számára Módszer az átláthatósági információ tartalmának kialakításához 20 10

11 Az átláthatósági információ tartalmának megtervezése (1) Mit akarunk kommunikálni? a bizalom meghatározó tényezői szerint kell megválaszolni az üzenetet - mire vonatkoznak az aggodalmak? (termék/folyamat eladó/előállító üzleti/piaci környezet) Kinek? a fogyasztók/célközönség megértő képessége értelmezhetőség/félreértelmezhetőség értékelése a különböző fogyasztói/felhasználói szegmensek közötti különbségek figyelembe vétele Ki? 21 Az átláthatósági információ tartalmának megtervezése (2) Mikor? Hogyan? Kommunikációs csatornák és segédeszközök Ajánlott a fogyasztók / vagy képviselőjük bevonása a tartalom megtervezésébe előnyök, pozitív vagy negatív következmények bemutatásának értékelése, visszajelzés a tartalomról és a kommunikáció módszereiről a kiváltott hatás figyelemmel kísérése a teljes kommunikációs folyamat, a következő lépések megismertetése 22 11

12 1. Bevezetés Jó Gyakorlat Útmutató: Az élelmiszer-átláthatóság jó gyakorlata 2. Az átláthatóság fogalmának meghatározása 3. Legjobb Gyakorlatok az élelmiszeripari átláthatóság területén 4. Ajánlott átláthatósági gyakorlatok különböző területeken 5. Átláthatósági rendszerek létrehozásának eszközei 6. Fogalomtár 7. Referenciák 8. Mellékletek 23 Jó Gyakorlat Gyűjtemény Domino s Pizza (US) Forrás: July 7, 2010 By Pamela Parseghian- Nation s restaurant News Red Lobster (US) Forrás:Sandra Pedicini, ORLANDO SENTINEL 10:41 p.m. EDT, July 8,

13 A Transparent_Food projektet az Európai Unió támogatja a 7. Keretprogramon belül. Szerződés száma: No.: FP7-KBBE További információ a pályázat honlapján: 25 Smart Food and Agribusiness A jövő internete a biztonságos és egészséges élelmiszerekért - a szántóföldtől az asztalig ig Dr. Sebők András (Campden BRI Hungary - CBHU) Gábor István (Campden BRI Hungary - CBHU) Viola Katalin (Campden BRI Hungary - CBHU) Homolka Fruzsina (Campden BRI Hungary - CBHU) Call: FP ICT-FI Proposal Number: Proposal Acronym: SmartAgriFood Nyílt nap

14 FI-PPP program felépítése CONCORD INFINITY Alkalmazási forgatókönyvek kidolgozása: 1. a nemzetközi logisztikai értéklánc hatékonyságának növelése 2. személyes mobilitás 3. intelligensebb élelmiszeripari értéklánc (SMARTAGRIFOOD) 4. közösségi szintű villamosenergia-gazdálkodás 5. hálózati média 6. nyilvánosan hozzáférhető környezetvédelmi adatok 7. városi területek biztonsága 8. a városi területek nyilvános infrastruktúrájának intelligensebbé és hatékonyabbá tétele FI-WARE Nyílt nap A pályázat főbb céljai A jövő internetének információs és kommunikációs technológiái alkalmazása a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorban: a jövő internet technikai, funkcionális és nem funkcionális tulajdonságainak kísérletezés útján történő azonosítása és leírása különös tekintettel: - intelligens mezőgazdaság, - intelligens agrár-logisztika, - intelligens élelmiszer-tudatosság. az agrár-élelmiszeripar - specifikus adottságok meghatározása, - koncepcionális prototípusok kifejlesztése a kritikus technológiai megoldások megvalósíthatóságának szemléltetése a nagyléptékű kísérletezések során végzett fejlesztésükhöz a létező kísérletezési struktúrák meghatározása és leírása, felhasználói közösség felépítése végrehajtási terv az FI-PPP program következő szakaszához Nyílt nap

15 WP100 A felhasználói esettanulmányok forgatókönyvének kialakítása Munkacsomagok (WPs) WP200 Intelligens mezőgazdaság WP300 Intelligens agrár-logisztika WP400 Intelligens élelmiszertudatosság WP500 Kérések/visszajelzések a Core Platformnak és megvalósíthatósági demo WP600 A megvalósítás tervezése WP700 Felhasználók bevonása és az eredmények közzététele, terjesztése WP800 Projekt menedzsment Nyílt nap WP200 Intelligens Mezőgazdaság Szenzorok alkalmazása és monitoring, valamint döntéstámogató rendszerek használata és a bejövő információk pontos felhasználása, a termeléshez szükséges erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében. Az adatáramlás, a nyomon követhetőség javítása az élelmiszerláncban 29 alkalmazási forgatókönyv javaslat Tervezett prototípus koncepciók: Intelligens permetezés (MTT-John Deere) A növénybetegségi állapot, az időjárási viszonyok (nedvesség, szél), a gépek GPS általi vezérlése (optimális sebesség) és az időjárás-előrejelzés összekapcsolt alkalmazása Intelligens üvegház-menedzsment: (OPEKEPE) érzékelők (hőmérséklet, páratartalom stb.), riasztó rendszer, automatikus beavatkozás (egyszerű eset), vagy ajánlott intézkedés, vagy a gazdálkodó informálása az eltérésről döntést támogató rendszer Nyílt nap

16 WP300 Intelligens Agrár-logisztika Agrár-élelmiszeripari Logisztikai Menedzsment, döntéstámogatás és monitoring A kereslet és kínálat ésszerű összehangolása az agrár-élelmiszeripari termékek intelligens szállítmányozásával és logisztikájával 7 meghatározott alkalmazási forgatókönyv: Intelligens ellátási lánc esemény menedzsment rendszer (SCEM) Eltérés-jelentés a zöldség/gyümölcs-láncban Valós-idejű és hiteles információk termékspecifikációkról és az azoknak való megfelelésről Megfelelés a jogszabályoknak és minőségellenőrzés Minőségellenőrzött logisztika (QCL) a virág-ellátási láncban Kiskereskedelmi üzletek intelligens utántöltése / feltöltése RFID-vel ellátott raklapok raktártól az üzletig 3 tervezett prototípus koncepció: Intelligens ellátási lánc esemény menedzsment rendszer Compliance and Master Data Management Intelligens kiskereskedelmi feltöltés Nyílt nap WP400 Intelligens Élelmiszertudatosság Élelmiszer termékprofil a végfelhasználóknak A fogyasztók releváns információkkal való ellátása a biztonságra, az elérhetőségre, az egészségre, a környezeti hatásokra, valamint az állatjólétre vonatkozóan amely segíti az átgondolt és tájékozott döntéshozatalt, és átláthatóvá teszi a teljes élelmiszerláncban zajló tevékenységeket Prototípus koncepciók: 1. Egyénre szabott termékinformációk a fogyasztók részére (BonPreu) Minden egyes fogyasztó szükségletének kielégítése, az átláthatóság és személyre szabott termékinformációk biztosításával Az élelmiszerlánc ellenőrzésének biztosítása, a hatékonyabb, biztonságosabb és átláthatóbb működés érdekében 2. Hústermékek jelölése (OrgaInvent) 3. Állatjólétre vonatkozó információk Nyílt nap

17 Módszertan Identify ideas develop common excepted view Task 710 felhasználók élelmiszeripar Interjúk 30 / ország (6) Fókuszcsoport útmutató Fókuszcsoport 6 országban Főbb eredmények Rövid prezentáció az agrár-élelmiszeripar részére a jövő internetéről Kérdőívek az interjúkhoz M8 Task 720 ICT közösség megoldást biztosítók M7 ICT/ ország (5) Lehetőségek megvitatása Főbb eredmények Discussion section Next 16 MM Nyílt nap WP 100 Eszmecsere WP200 Smart Farming WP300 Smart Agri-Logistics WP400 Smart FoodAwareness WP 500 Ágazatspecifikus lehetőségek és koncepciók A Jövő Internetének funkciói az agrár-élelmiszerláncbeli felhasználók értelmezésében (1) 1. A számítógépek integrálódnak az eszközökkel - a berendezések, mobiltelefonok, üzemek, hűtőszekrények közvetlenül is tudnak egymással kommunikálni a hálózathoz való hozzáférés és a szolgáltatások nem függenek a földrajzi helytől a szolgáltatások bárhol elérhetőek technológiasemlegese a berendezéseket, készülékeket közvetlenül lehet felügyelni és működésüket összehangolni, így hatékonyabb lesz minden, jobb időkihasználás a szolgáltatások hálózata integrált szolgáltatások előfeltétel egy gyakorlatban is alkalmazható szabványosítás 2. Hordozhatóság mobiltelefon (mobil eszköz) mint adatgyűjtő és megjelenítő (képernyő) és információ továbbító Nyílt nap

18 A Jövő Internetének funkciói az agrár-élelmiszerláncbeli felhasználók értelmezésében (2) 3. Nagy mennyiségű adat/videó/3d információ real-time (valós idejű) gyors, késedelem nélküli kezelése mobil és fix módon virtuális tér Virtuális tervezés lehetőségei, az információ bemutatása 3D-ben, térben, pl. egy doboz feliratai jól olvashatók, térben forgatva 4. Tartalom alapú keresés - internetes tartalmak irányított és hatékony szétosztása és tárolása minden információ(részlet) és minden tárgy kap egy egyedi azonosító kódot meg kell határoznunk, mit akarunk tudni, de nem kell tudnunk, hol keressük 5. Személyre szabás lehetősége - egyedi információ szolgáltatások beállításának lehetősége az információ automatikus integrálása megadott igény szerint - kijelölöm, milyen információ elemekből összeállított csomagot akarok kapni csak azt kapom Nyílt nap A Jövő Internetének funkciói az agrár-élelmiszerláncbeli felhasználók értelmezésében (3) 6. Sokkal pontosabb (földrajzi/térbeli) hely azonosítás tárgyak pontos beazonosítása mozgó gépek, berendezések pontos vezérlése 7. Cloud computing kapcsolt szolg. és erőforrás, megosztható közös infrastruktúra igény szerinti kapacitás és infrastruktúra rugalmas és költséghatékony együttműködő lokális alrendszerek és globális rendszer csökkenő hálózati forgalom 8. Az adatok védelme, biztonsága a személyes adatok védelmének garanciája (privacy) hálózatvédelem, hálózati biztonság tárolásvédelem Nyílt nap

19 A Jövő Internetének funkciói az agrár-élelmiszerláncbeli felhasználók értelmezésében (4) 9. Világméretű adatbázisok adattárolás, adatkezelés betegségek, kártevők, rovarirtók, fertőtlenítőszerek, idegen anyagok stb. 10.Követelmények monitoring eltérés esetén riasztás élelmiszer tárolási feltételek adatainak rögzítése nagyobb átláthatóság RFID, intelligens polc, érzékelőkapu szélessávú vezeték-nélküli kapcsolat távolabbi területek között videó-felügyelet szélesebb körű használata a SAF épületekben, a fokozottabb biztonság érdekében Nyílt nap Lehetséges alkalmazások Intelligens mezőgazdaság (1) 1. Intelligens permetezőrendszer 2. Üvegház-menedzsment rendszer 3. Termésbecslést segítő rendszer 4. Idegen anyag felismerő és azonosító rendszer Nyílt nap

20 Lehetséges alkalmazások Intelligens agrár-logisztika (1) 1.Valós-idejű megjelenítés, összekapcsolhatóság, logisztikai intelligencia 2.Intelligens ellátási lánc esemény menedzsment rendszer (SCEM) A logisztikai erőforrások optimális elosztása / felhasználása és ellenőrzése, a vállalatokon belüli logisztikai folyamatok átláthatóságán keresztül Eltérések felderítése és helyesbítő tevékenységek időben történő végrehajtása Szimulációs lehetőségek A lánc-partnerek látják egymásnál a logisztikai folyamat lépéseit gyors megelőző, helyesbítő intézkedések Felügyelet, értesítés, szimuláció, szabályozás, mérés (adatbányászat) Nyílt nap Lehetséges alkalmazások Intelligens agrár-logisztika (2) 3.Eltérés-jelentés a zöldség/gyümölcs-láncban Termékbiztonságban és minőségben jelentkező eltérések jelzése időben Mintavétel a földön A tételek mozgásának (szétosztás, egyesítés bonyolult rendszere) automatikus nyomonkövetése 4.Valós-idejű és hiteles információ a termékspecifikációkról és az azoknak való megfelelésekről Hústermelés, hústermékek és húskészítmények Nyomonkövethetőség a vágóhídtól a kereskedelmi üzletig, és a hozzátartozó higiéniai, feldolgozási, csomagolási és állattartási információk Nyílt nap

21 Lehetséges alkalmazások Intelligens agrár-logisztika (3) 5.Megfelelés a jogszabályoknak és minőségellenőrzés Paradicsom-ellátási lánc a termelőtől a kereskedelemig Melyek a tanúsított szereplők? Az egyes országok érvényes előírásai az egyes termékekre Útvonal-optimalizálás az egyedi tényezők (energia, idő, terhelés, útállapot, katasztrófahelyzetek) figyelembevételével Információ- és kockázatjelzés A kiskereskedő minőségi előírásainak továbbítása 6.Depó-hálózat Frissáruk személyre szabott bevásárlása 7.Intelligens háztartási élelmiszertároló rendszer Egyedileg beállítható különböző termékekhez Optimális tárolás és érlelés 8.Rugalmas parkolási rendszer Nyílt nap Lehetséges alkalmazások Intelligens élelmiszer-tudatosság (1) 1.Intelligens bevásárlókocsi Kapcsolat a terméken lévő RFID-val Információfogadás- és küldés plazmaképernyőn Ár, ajánlatok, preferenciák, receptek 2.Intelligens kereskedelmi szolgáltatás Intelligens bevásárlókocsi, olvassa a termék információit Mobil fizetés, módosítási lehetőség, nincs sorban állás Vonalkód alapú környezet Nyílt nap

22 Lehetséges alkalmazások Intelligens élelmiszer-tudatosság (2) 3.Egészség és tudatosság Egyéni vásárlói profil Egészséges étrend, energiamérleg Készletszámítás, utánrendelés, figyelmeztetés Vásárlási útvonalterv programozott bevásárlási lista 4. My Profile Egyéni vásárlói profil Tudatosság Választás egyéni preferenciák alapján Fogyasztó által megadott kritériumok Nyílt nap FoodManufuture Az élelmiszer-feldolgozás kutatási infrastruktúrájának koncepció terve az élelmiszeripari innováció élénkítésére A jövő élelmiszeripari üzeme KBBE Dr. Sebők András, Berczeli Attila 44 22

23 FoodManufuture Az ETP Food for Life és a Manufuture ETP az élelmiszeripar és a gépgyártás technológia együttműködése a Jövő élelmiszeripari üzemé -nek kialakításához szükséges infrastruktúra kialakítása érdekében. 45 A Campden BRI Magyarország feladatai (1) Részvétel a jövőkép forgatókönyvének kialakításában A jelenlegi és jövőbeli felhasználói igények (élelmiszeripar) jelenlegi és jövőben szükséges infrastruktúra (gépgyártás technológia) a jelenleg rendelkezésre álló műszaki, irányítás technikai, informatikai megoldások meghatározása (a munkacsomag irányítása termelési, ipari, gazdasági, környezeti, szervezési, oktatás és tudás transzfer, kutatási szempontok figyelése 46 23

24 A Campden BRI Magyarország feladatai (2) Részvétel a stratégia és koncepció terv kialakításában Részvétel az Európai konzultációban és a hazai konzultáció megszervezése 2-2 workshop/konzultáció 9 országban 2 európai konzultáció A szakmai feladatok általános irányítása 47 A projekt várható eredményei Koncepció terv a Jövő Élelmiszeripari Gyárának kialakításához szükséges infrastruktúrához Jövőkép forgatókönyvek A jövöbeli és jelenlegi felhasználói igények gyűjteménye A jövőbeli és jelenlegi kutatási infrastruktúra igények és feltételek gyűjteménye A jelenlegi műszaki megoldások gyűjteménye A hiányzó elemek meghatározása 48 24

25 A projekt résztvevői Koordinator: Lisbeth Munksgaard, Aalborgi Egyetem, Dánia Aalborgi Egyetem Dánia Campden BRI Magyarország Magyarország INESC Porto Portugália SPES Olaszország (+ 9 ország) TNO Hollandia ENEA Olaszország DTI Dánia Genti Egyetem Belgium ISI Frauenhofer Institute Németország ITIA-CNR Olaszország Campden BRI-UK - Anglia 49 A magyar EUREKA elnökség programja A határterületi együttműködés felhasználása az élelmiszeripari innováció előmozdítása érdekében Élelmiszeripar Gyártástechnológia Energia ipar Informatika, Internet 50 25

26 NAMASTE projekt Új fejlesztések az élelmiszeripari melléktermékek feldolgozásában Indiában és Európában: Fenntartható technológiák a gabona és gyümölcs feldolgozás melléktermékeinek hasznosításához dr. Sebők András, Kuti Tünde, Gyuró Ágnes 51 A projekt célja Namaste-EU és Namaste-India integrált projekt Alternatív megoldások kidolgozása gyümölcs és gabona feldolgozás melléktermékeinek hasznosításához EU: gabona és citrus-félék feldolgozásának melléktermékei India: rizs, mangó, gránátalma feldolgozás melléktermékei Új, hozzáadott értékű élelmiszerek előállítása a melléktermékekből kinyert összetevők segítségével. Stratégiák kidolgozása az új termékek kockázat elemzésére és gazdasági előnyök értékelésére

27 Campden BRI részvétele A melléktermékek jellemzése (WP3) Érzékszervi vizsgálatok, szín- és állománymérés különböző modell rendszerekben Új termékek kifejlesztése (WP4) Termékfejlesztési célkitűzés Minőségi előírások kidolgozása Érzékszervi és műszeres vizsgálatok Új termékek fogadtatásának mérése Protokollok kidolgozása és gazdaságossági értékelése (WP5) Élelmiszerbiztonsági és kockázat elemzés Környezeti és gazdasági hatástanulmány Lehetséges piacok azonosítása Tudástranszfer / Disszemináció (WP7 munkacsomag vezető) Hírlevelek, workshopok, ajánlások kidolgozása 53 Eddigi eredmények Melléktermékek stabilizálás: Citrus: Mikrohullámú szárítás bizonyult legjobbnak a citrus pép stabilizálására (hatékony, az összetevőkre kismértékkel van hatással) Korpa: Optimális tárolási feltételek meghatározása (pl.víz aktivitás) Új termék összetevők előállítása a melléktermékekből: Citrus citrus rost (por) felhősítő anyag (clouding agent) citrus pép Korpa gabona rost prebiotikus oligoszaccharidok biovanillin 54 27

28 További várható eredmények Innovatív technológiák a citrus és gabona feldolgozás melléktermékeinek hasznosítására. Új termékösszetevők felhasználása élelmiszerekben Fogyasztói fogadtatás meghatározása Ajánlások kidolgozása az élelmiszeripari melléktermékekből előállított élelmiszerek minőségi és élelmiszerbiztonsági követelményeire Általános információ a nyilvánosság számára a melléktermék feldolgozás fontosságáról és különböző módszereiről. 55 Partnerek EU résztvevők (7 szervezet) Alma Mater Studiorum Università di Bologna (Italy) AZTI Tecnalia / Unidad de Investigación Alimentaria (Spain) Campden BRI Magyarorszag Nonprofit Korlatolt Felelossegu Tarsasag (Hungary) Institute of Food Research (UK) Stichting Dienst Landbouwkundig Onderzoek, Institute Food & Biobased Research (Netherlands) Grupo Leche Pascual (Spain) J. Rettenmaier & Söhne Gmbh & Co.Kg (Germany) Indiai résztvevők (5 szervezet) North-East Institute of science & Technology Euro India Research University of Agricultural Science Nature Fresh Logistic Pvt Ltd. Desai Fruits and Vegetables 56 28

29 Költségcsökkentő és hatékonyságnövelő szervezési módszerek élelmiszeripari alkalmazása Berczeli Attila, dr. Sebők András, Gyuró Ágnes 57 Az IMSFood projekt célja Az élelmiszeriparban alkalmazható hatékonyságnövelő és költségcsökkentő módszerek kifejlesztése - az élelmiszeripari KKV-k speciális feltételeihez és adottságaihoz igazodva a hightech iparágakban használt módszerek (pl. lean) adaptálásával Gyakorlatban alkalmazható módszerekből álló eszköztár kidolgozása - az élelmiszeripari KKV-k saját speciális környezetükben alkalmazhatják a hatékonyság növelésére és a költségek csökkentésére

30 A projekt eredményei Élelmiszeripari költségcsökkentő módszerek A meglévő ismeretek összegyűjtése és rendszerezése Gyűjtemény A vállalati igények felmérése Élelmiszeripari alkalmazások Konzultáció az iparral, workshopok 59 Projekt további eredményei Az élelmiszeriparban alkalmazható módszerek gyűjteménye Élelmiszeripari KKV-k esetében is alkalmazható management módszer a veszteségek feltárására Költségcsökkentő módszerek alkalmazása az ipari környezetben 15 esettanulmány a módszerek kipróbálására ipari mintaprojektek - 10 pilot projekt Az eredmények terjesztése és megvitatása a kollektív kutatásban részt vevő KKV-kkal (workshopok) 60 30

31 Projekt eredményei Ipari munkacsoport megbeszélések 3 országban (rendszeres workshopok, egyeztetések) a projekt eredményeiről az ipari munkacsoportban részt vevő szakemberekkel Megvalósíthatóság Alkalmazhatóság Problémák Lehetőségek Egyéb ötletek Az ipar által megfogalmazott prioritások témaköreiben: Energia költségek csökkentése Víz fogyasztás Anyagveszteségek (nyersanyag, csomagolóanyag és berendezésekkel kapcsolatos) csökkentése November 23: Emberi erőforrások hatékony kihasználása Karbantartás hatékonysága 61 Projekt eredményei A módszer(ek) alkalmazása / módosítása / adaptálása a gyakorlati eredmények tükrében (ipari konzultáció) Milyen problémák, lehetőségek merültek/merülnek fel a rendszerek bevezetése, tesztelése során A költségcsökkentő módszerek alkalmazását segítő Jó gyakorlat útmutató élelmiszeripari KKV-k számára 62 31

32 A projektben részt vevő partnerek Campden BRI Magyarország, Hungary University of Ghent (UGENT), Belgium German Institute of Food Technologies (DIL), Germany Élelmiszer-feldolgozók Szövetsége (ÉFOSZ), Hungary Research Association of the German Food Industry (FEI), Germany Federation of Belgian Meat Industry (FENAVIAN), Belgium The Royal Belgian Association of the Biscuit, Chocolate, Pralines and Confectionary (CHOPRABISCO), Belgium 63 SALSA Tudásalapú, fenntartható, hozzáadott értékű élelmiszerlánc management: Innovatív eszközök felhasználása az etikai, környezeti és társadalom gazdasági jellemzők vizsgálatára és közös EU-Latin-amerikai piaci, kereskedelmi stratégia kidolgozása FP7 KBBE (Knowledge-Based Bio-Economy), topic KBBE Eco-challenges in the food chain of the Latin American region SICA (Latin America) témakör keretében dr. Sebők András, Hegyi Adrienn, dr. Horváth Erika, Homolka Fruzsina 64 32

33 A projekt célja A fenntarthatóság értékelése A latin-amerikai országok farm gazdaságaiban jelentkező környezetvédelmi kihívások (esőerdők védelme, Co 2 kibocsátás, csökkenő biodiverzifikáció, víz, levegő és talaj szennyeződés, stb.) vizsgálata EU és Latin Amerika között létrejövő szója és marhahús ellátási lánc szinten. A kutatás fő célkitűzése a versenyképesség és a hozzáadott érték növelése a szója és marhahús ellátási láncban. 65 A projekt felépítése és feladatok WP1 UNIBO Menedzsment és koordináció ÉRTÉKELÉS WP2 (Fibl): Szabványok alkalmazása és kereskedelmi lehetőségek a fenntartható élelmiszer láncban HASZNOSÍTÁS WP4 (WUR): A kiválasztott élelmiszerláncokhoz ökoinnovatív eszközök alkalmazása WP3 (UGENT): A kiválasztott EU-LAC élelmiszerláncokban a fenntarthatóság és a piaci teljesítmény értékelése WP5 (proq): Web alapú támogató eszközök kiépítése a fenntartható élelmiszer láncokra WP6 (CBHU) Ipar-orientált oktatás és hasznosítás WP7 (UFV) Eredmények közzététele és képzési stratégiák 66 33

34 Várható eredmények (1) A Latin-Amerika és EU között létrejövő élelmiszerlánc (marhahús és szója) társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságának növelése (WP3, WP4, WP5); A mezőgazdasági és élelmiszer előállítók fejlesztésével hozzájárulás a helyi és EU fenntartható élelmiszer export piacokon való megjelenéshez (WP2, WP4, WP5, WP6); Az élelmiszerláncot befolyásoló tényezők kapcsolatának vizsgálatával a hatékonyság megerősítése mind az ismeretátadás, mind a Latin Amerika és EU közötti hatékony kereskedem tekintetében.(wp8,wp4, WP5); 67 Várható eredmények (2) EU-ban és Latin Amerikában a politikai döntéshozók döntéseinek segítése olyan információkkal, képzéssel, amely szükséges a hatékony fenntartható élelmiszer előállítási politikához, valamint a fenntartható élelmiszer előállítás tudatosítása a törvényhozókkal (WP7, WP5, WP2); Az Európai és latin amerikai fogyasztókat ellátása a fenntartható élelmiszer előállításhoz szükséges információkkal, ismerettel, képzésekkel, tudatosítani a fogyasztókban ennek jelentőségét és a fogyasztás hatást az életkörülményeikre (WP7, WP5, WP2) 68 34

35 A projekt résztvevői: Koordinátor: Prof. Cesare Zanasi (projekt koordinátor) BOLOGNA UNIVERSITY (Olaszország) Projekt Partnerek: UNIBO, University, Bologna, Olaszország Gent University, Belgium Wageningen University, Hollandia proq, Németország Fibl, Svájc CBHU, Magyarország UFV, Brazília EMBRAPA, Brazília RTSR, Argentína UNAM, Mexico BEFEMA, Belgium FSLA, Dél-Amerika 69 EcoBioCAP pályázat Ökológiailag hatékony, biológiailag lebomló, fejlett, kompozit csomagolóanyag dr. Sebők András, Baár Csaba, Gyuró Ágnes ecobiocap.eu.com 70 35

36 A projekt célja ökológiailag hatékony biológiailag lebomló környezeti előnyökkel bíró fogyasztói előnyökkel bíró (élelmiszerminőség és biztonság) csomagolóanyag kifejlesztése az EU élelmiszeripara számára A pályázat kulcs gondolatai élelmiszer minőség és biztonság környezetbarát jelleg és fenntartható fejlődés ipari versenyképesség 71 Campden BRI részvétele WP1 (munkacsomag vezető: Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.) SPECIFIKÁCIÓK a biológiailag lebomló élelmiszercsomagolóanyagok elkészítésére és azok célszerű használatára. Csomagolásfejlesztés, feladat-meghatározás A célok részletezése, pontosítása a szakmai/kutató munkát megelőzően. Műszaki kérdőívek A különböző élelmiszerek csomagolásához (pl. sajt, gomba, eper, csomagolt szendvics) szükséges tulajdonságok összegyűjtése a specifikáció megalapozására Fogyasztói kérdőív A fogyasztók biodegradálható csomagolóanyaggal kapcsolatos érdeklődésének és szükségletének felmérése

37 WP1 Campden BRI részvétele Csomagolásfejlesztés, feladatmeghatározás (célok, fő feladatok meghatározása) Műszaki kérdőívek (tulajdonságok összegyűjtése) Csomagolóanyag specifikációk (tulajdonságok részletes leírása, csomagolóanyagok célszerű használata) A melléktermékek elérhetőségének, mennyiségének és tulajdonságainak vizsgálata A melléktermékek iránti érdeklődés igazolása, a melléktermékekhez kapcsolódó szükségletek felmérése Biodegradálható anyag és adalékanyag előállítók összegyűjtése, jelenlegi bio-csomagolás megoldások felmérése Anyagok jellemzőinek vizsgálata (feldolgozhatóság szempontjából) Fogyasztói kérdőívek 73 Campden BRI Magyarország részvétele WP6 Partnerek közti csomagolóanyag szállítás - logisztika szervezése, felügyelete Érzékszervi vizsgálat módszertana (minőség megőrzési időt tekintve) Szakértői panel - általános elfogadás vizsgálata (+ ha lehetséges, akkor fogyasztói panel is) 74 37

38 Eddigi eredmények Csomagolásfejlesztés, feladat-meghatározás Műszaki kérdőívek A különböző élelmiszerek csomagolásához (pl. sajt, gomba, eper, csomagolt szendvics) szükséges tulajdonságok összegyűjtése Fogyasztói kérdőív A fogyasztók érdeklődésének és igényeinek felmérése Vizsgálat a melléktermékek rendelkezésre állásáról, mennyiségéről és tulajdonságairól. 75 Eddigi eredmények - Az ipar melléktermékek iránti érdeklődésének és szükségletének felmérése - Információgyűjtés: biológiailag lebontható anyag előállítók, adalékanyag előállítók, bio-csomagolás megoldások - A komponensek elemzése: feldolgozásuk, fizikai tulajdonságaik - Céltermékek (élelmiszerek) kiválasztása; piaci elemzések; jellemző adatok összegyűjtése 76 38

39 További várható eredmények Specifikációk a biológiailag lebomló élelmiszercsomagolóanyagok elkészítésére és azok célszerű használatára. Alkotórészek meghatározása a biodegradálható anyagok összetételét tekintve (az élelmiszeripari melléktermékek környezetbarát módón történő feldolgozásából). A biológiailag lebomló csomagolóanyag fizikai-kémiai és mikrobiológiai stabilitása, a csomagolóanyag biztonságossága. Környezeti hatások vizsgálata a teljes életciklus alatt. Érvényesített EcoBioCAP prototípus. 77 Projekt partnerek SZERVEZET (16 résztvevő) Institut national de la recherche agronomique (INRA) PROJEKT KOORDINÁTOR Fraunhofer-Gesellschaft zur Förderung der angewandten Forschung e.v. (FRAUNHOFER) Instituto de Biologia Experimental e Tecnológica (IBET) Nanobiomatters S.L. (NBM) Universita Degli Studi di Roma la Sapienza (UNIROMA) SIK - Institutet för Livsmedel och Bioteknik AB (SIK) Universidade do Minho (UMINHO) University College Cork, National University of Ireland, Cork (UCC) Agencia Estatal Consejo Superior de Investigaciones Científicas (CSIC) Campden BRI Magyarország Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (CBHU) FÜRST-PLAST (Fuerstplast) Novamont SPA (Novamont) Le Fédou Fromagerie de Hyelzas SAS (Fedou) Alterbio France (Alterbio) Alma Mater Studiorum Universita degli Studi di Bologna (UNIBO) Inra Transfert S.A (IT) 78 ORSZÁG Franciaország Németország Portugália Spanyolország Olaszország Svédország Portugália Írország Spanyolország Magyarország Franciaország Olaszország Franciaország Franciaország Olaszország Franciaország 39

40 FOGYASZTÓI KÉRDŐÍV (Kérdőív a biodegradálható élelmiszer csomagolóanyagokkal kapcsolatos fogyasztói elvárások felmérésére) Örömmel vennénk, ha kitöltené a kérdőívet! Válaszai segítséget nyújthatnak a különböző anyagok kutatás-fejlesztéséhez kapcsolódó kérdéseiben AgriFoodResults Európai kezdeményezés az agrár- és élelmiszer kutatási eredmények jobb hasznosítására EU FP7 CSA Dr. Horváth Erika 80 40

41 A projekt célja A kutatási eredmények kommunikációs módszereinek javítása Célcsoportok: - KKV-k, vállalatok - a szakpolitikák készítői, hatóságok, politikusok - fogyasztók - kutatási projektek eredményeinek ismertetésével foglalkozó vezetők A meglévő tudás rendszerezése és továbbfejlesztése Új megoldások kidolgozása Népszerűsítő kampányok 81 Eredmények (1) Jó gyakorlat útmutatók az élelmiszer-kutatási projektek eredményeinek kommunikációjához Előszó koncepció, marketing mix szemlélet (Campden BRI Mo. szerző) Általános útmutató (Campden BRI Mo. belső felülvizsgáló) Útmutató a KKV-k képviselőivel történő kommunikációhoz (Campden BRI Mo. társszerző) Útmutató a szakpolitikák készítőivel, hatóságokkal történő kommunikációhoz (Campen BRI Mo. belső felülvizsgáló) Útmutató a fogyasztókkal történő kommunikációhoz Melléklet: Eljárás és űrlap a Disszeminációs terv készítéséhez (Campden BRI Mo. szerző) 82 41

42 Eredmények (2) Hasonlóságok a kutatási eredmények kommunikációja és a marketing között Marketing mix Eredmény közlési mix Ár Kutatási eredmények (termék) Hasznosítási költségek (ár) Emberek Kommunikációs csatornák Emberek Közlési eszközök (Promóció) 83 Eredmények (3) Kommunikációs (eredmény közlési) csatornák Kommunikációs csatornák: annak biztosítása, hogy Az új tudás, információ, szolgáltatás hozzáférhető legyen A célcsoport számára A megfelelő időben megfelelő helyen megengedhető költséggel/árral 84 42

43 Eredmények (4) Kommunikációs (eredmény közlési) csatornák Fő kommunikáció csatornák Egyéni, személyes a felhasználó számára, közvetlen Egyéni, nem személyes a felhasználó számára, közvetett Az információ hordozó elvitele fizikailag a felhasználónak internet passzív aktív tömegmédák hálózatok 85 Eredmények (5) Kommunikációs tevékenységek és eszközök Kommunikációs tevékenységek: gyakorlati tevékenység a szellemi termékek (kutatási eredmények) közlésére kiválasztott kommunikációs csatornákon keresztül a megcélzott felhasználók számára Kommunikációs eszközök: erőforrások az új ismeretek tartalmának átadására különböző formában szerkezetben stílusban a megfelelő minőségű felfogás és elmélyülés biztosítására A célcsoport tudás szintjéhez és szükségletéhez igazítva 86 43

44 Eredmények (6) Kommunikációs eszközök Személyes kölcsönhatásokhoz Pl. események, találkozók, látogatások, oktatások, stb. Írásos információkhoz nyomtatott Írásos információkhoz elektronikus Audio-vizuális eszközökhöz Tömegtájékoztatási eszközökhöz nyomtatott elektronikus Hálózatokhoz 87 Eredmények (7) Web 3D Hot-Spot új módszer a kutatási eredmények audio-vizuális bemutatására a számítógépes játékok módszereit felhasználva fényképek, rövid videók, rövid összefoglalók virtuális séta modellezés, szimulálás különböző alternatívák, kimenetek összehasonlítása Előnye: be lehet mutatni a gyakorlati kivitelezést tényleges üzemlátogatás nélkül (engedélyezési nehézségek, utazási költség nélkül) Sok eredmény egy helyen Terv: a potenciális felhasználól feltölthetik a saját demonstrációs anyagaikat 88 44

45 Eredmények (8) A kutatási eredmények bemutatását segítő honlap Működik a projekt befejezése után is Tartalma: Projekt adatlap Sajtó tájékoztató anyagok, hírek, események 1 oldalas összefoglalók a résztvevő projektek gyakorlati eredményeiről ( WIKIPEDIA ) +2 ajánlás 89 Eredmények (9) Communication Star Improving the communication of agri-food research results Az AgriFoodResults pályázat a mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatások számára bemutatja a jó kommunikáció gyakorlatának eszközeit 2011.március 1., Brüsszel díjátadás A díjat a kis projektek kategóriájában a HELENA ( Healthy Lifestyle in Europe by Nutrition in Adolescence = Egészséges Életstílus Európában a fiatalok táplálkozásában, előadó Prof. Luis A. Moreno) nyerte A nagy projektek kategóriájában a CASCADE (Chemicals as contaminants in the food chain - a Network of Excellence for research, risk assessment and education= Vegyületek, mint szennyezőanyagok a táplálkozási láncban, előadó Dr. Ingemar Pongratz) könyvelhette el a sikert 90 45

46 Eredmények (10) Jó kommunikációs gyakorlat útmutatók a honlapon: Communicating science: A scientist's survival kit. Guide from DG Research Comprehensive guide on science communication published under the programme Voice of Young Science I -II Guide published by STEMPRA for press officers and science communicators AgriFoodResults draft guideline of good practice Tájékoztató kampány 10 országban a 19 projekt eredményeiről Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. magyarországi kommunikációja az AgrifoodResults projekt keretében: Workshopok tartása 5 helyszínen a résztvevő19 projekt eredményeiről Előadás 4 nemzetközi rendezvényen 91 A projekt résztvevői: Koordinátor: ACTIA (Association de Coordination Tehnique pour l Industrie Agro Alimentaire), Franciaország Euroquality, Franciaország Ecole Nationale d ingenieurs des Techniques des Industries Agricoles et Alimentaires, Franciaország Innowise, Németország Pixelpark, Németország Food Processing Initiative, Németország Food Industrial Research and Technological Development Company SA-ETAT, Görögország European Food Information Council, EUFIC, Belgium Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Alma Mater Studiorum Universita Bologna, Olaszország Agenzia per la Promozione della Ricerca Europea, APRE, Olaszország Agrotechnology and Food Innovations, Hollandia Innovamais, Portugália Institute of Food Biursources, IBA, Románia Asociacion de Investigación de ls Industria Agroalimantaria. AINIA, Spanyolország Lunds University, Svédország 92 46

47 CAPINFOOD A dél-kelet európai élelmiszeripari szektor innovációjának elősegítése nemzetközi együttműködés segítségével, a megfelelő környezet megteremtése és a figyelemfelkeltés révén dr. Sebők András, Berczeli Attila, Hegyi Adrienn, Homolka Fruzsina Pályázati azonosító: SEE/ B/0027/1.3/X 93 A CAPINFOOD projekt fő céljai Nemzetközi együttműködés révén az élelmiszeripari innováció által nyújtott előnyök népszerűsítése a támogatható intézményi rendszer (nemzeti technológiai platformok, szakmai szövetségek is) szakmai felkészültségének emelése az élelmiszer-innovációt ösztönző környezet megerősítésére 94 47

48 A projekt konkrét célkitűzései (1) Nemzeti innovációs stratégiák kidolgozása Az innováció fokozására vonatkozó erőfeszítések koordinációs mechanizmusának fejlesztése A dél-kelet európai intézmények szakértelmének fejlesztése az innovációt elősegítő hatékony eszközök használatára vonatkozóan nemzeti technológiai platformok Az ICT alapú eszközök használatának népszerűsítése az innováció elősegítése érdekében Az élelmiszeripari KKV-k kollektív innovációját támogató szolgáltatások rendszerének kidolgozása az intézmények számára valamint ezek tesztelése 95 A projekt konkrét célkitűzései (2) Az élelmiszer-innováció és a vállalkozói szemlélet társadalmi elismertségének növelése Az eredmények szélesebb körben való terjesztése (az élelmiszer ágazaton túl is) A nem EU tagországok integrálása a dél-kelet európai terület fejlesztésébe, Regionális dél-kelet európai fórum létrehozása az erőfeszítések összehangolására és a sikeres módszerek megosztására (NTP-k: HU, SL, IT, RO, UKR, GR, SR, BG, BSH, CR) 96 48

49 A projekt várható eredményei Folyamatos párbeszéd az élelmiszerlánc minden szereplőjével Innovációs stratégiák fejlesztése és megvalósítása (6+3 országban) 3 tananyag kifejlesztése: Élelmiszerlánc menedzsment ICT alkalmazások használata az élelmiszeripari innováció elősegítése érdekében Tudás transzfer Legjobb Gyakorlat Útmutatók: A kollektív innováció erősítése és ezt elősegítő szolgáltatások ICT alkalmazások az innováció erősítésére az élelmiszeriparon belül Az innovációt támogató szolgáltatások kézikönyve Tanfolyamok rendezése 97 Partnerek Tudományos és Technológiai Alapítvány TETALAP, VEZETŐ PARTNER Magyarország Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. CBHU Magyarország Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA - SZTAKI Magyarország Görög Élelmiszeripari Szövetség SEVT Görögország Milánói Egyetem, Mezőgazdasági Élelmiszer és Környezetgazdasági Kar UMIL Olaszország Nemzetközi Kutatás-fejlesztés Intézet, Élelmiszer Bioforrás Osztály IBA Románia Szlovén Kereskedelmi és Ipari Kamara, Mezőgazdaság és Élelmiszer Vállalatok Kamarája CCIS-CAFE Szlovénia Plovdivi Egyetem UP Bulgária Genti Egyetem UGENT Belgium Horvát Munkaadók Szövetsége HUP Horvátország Belgrádi Egyetem, Mezőgazdasági Kar UB Szerbia Kelet-Szarajevói Egyetem, Technológiai Kar UES Bosznia-Hercegovina Ungvári Nemzetközi Egyetem UZH Ukrajna 98 49

50 ProPraline projekt Kiváló minőségű pralinék szerkezete és előállítása Hegyi Adrienn, Kuti Tünde, Gábor István 99 A projekt célja A KKV-k számára fontos technológiai és minőségi problémák megoldása A pralinékon jelentkező minőségi hibák (zsírkiválás, repedezés) megjelenési okának és mechanizmusának tanulmányozása. Gyakorlatban jól alkalmazható megoldást adjon ezen hibák kiküszöbölésére és a minőség-megőrzési idő növelésére. A pralinék fogyasztáshoz kapcsolódó fogyasztói attitűdök és preferenciák felmérése. Tudástranszfer a KKV-k számára Tanfolyamok és workshopok szervezése az KKV-k számára Útmutató készítése a praliné feldolgozással és minősítéssel kapcsolatban

51 Eredmények A Campden BRI MO. tevékenységéről A pralinék minőségének értékelése (WP1) Modell pralinék jellemzése, érzékszervi vizsgálata Tárolási hőmérséklet hatásának a vizsgálata az érzékszervi jellemzőkre Fókuszcsoportos vizsgálat a pralinéfogyasztási szokások megértése céljából 400 fős on-line megkérdezés, fogyasztói attitűdök vizsgálata 120 fős csarnok teszt / preferencia térkép késztése Tudástranszfer / Disszemináció (WP5 munkacsomag vezető) Speciális, a pralinékhoz kapcsolódó tanfolyamok megszervezése 4 országban (Svédország, Belgium, Svájc, Csehország) Kézikönyv kiváló minőségű pralinék előállításához Módszergyűjtemény összeállítása pralinék vizsgálatához 101 Főbb eredmények - fogyasztói vizsgálatok A pralinék megítélése különböző Belgiumban és Magyarországon Belga fogyasztók az alkoholos pralinékat kevésbé kedvelték Összességében az íz és állomány jellemzőknek van nagyobb hatása a minták kedveltségére. A külső megjelenést érintő egyes termékhibák ellensúlyozhatók, ha praliné íze, állaga megfelelő. Új módszer, a penalty analízis segítségével a termékfejlesztési irányok, prioritások könnyen megállapíthatók

52 Főbb eredmények - Technológiai megoldások Megoldások a repedezés megelőzésére A töltelék vízaktivitásának csökkentése, receptúra optimalizálás Megfelelő forma kiválasztása (a kocka kevésbé reped, mint a henger) Közel egyenletes vastagságú csokoládé bevonat Megoldások a zsírkiválás megelőzésére A temperálási paraméterek beállítása (nyomon követés temperométerrrel) A hűtési paraméterek beállítása (Detachlog- szilárdulás, formától való elválás nyomon követése) Utókezelés Fagyasztás(-18 C, 2nap - 1hét) csökkenti a későbbi olaj migrációt és a látható zsírkiválás mértékét (hat a kristályképződésre, mikrostruktúrára) Hűtés (4 C, 2nap-1hét) nem csökkenti az olaj migrációt Melegítés (30 C, 30 perc) csökkenti a későbbi olaj migrációt és a látható zsírkiválás mértékét (a nem megfelelő temperálás így korrigálható) 103 Partnerek The Swedish Institue for Food and Biotechnology (Sweden) Belgian Federation Choprabisco (Belgium) CHOKOFA (Sweden) Federation of the Food and Drink Industries of the Chech Republic The Institute for Surface Chemistry (Sweden) Swiss Federal Institute of Technology (Switzerland) Ghent University (Belgium) PERA (UK) Ganache (Sweden) Szamos Marcipán (Hungary) Guylian (Belgium) AarhusKarlshamn (Denmark) Buhler Group (Switzerland)

53 DREAM Realisztikus élelmiszer modellek tervezése és kifejlesztése ( FP ) Dr. Sebők András, Baár csaba, Gyuró Ágnes 105 DREAM Projekt koordinátor : Institut national de la recherche agronomique INRA / France Cél: reális fizikai és matematikai modellezésen alapuló élelmiszer modellek kialakítása Technológia transzfer (WP7): Az előző szakaszban az élelmiszeripari modellezés szükségleteinek és korlátainak felmérésére került sor - 4 ország élelmiszer előállítóinak igényei A technológia transzfer jelenlegi szakaszában a kifejlesztés alatt álló modellek ipari kivitelezhetőségének, az ipari körülményeknek az alkalmazhatóságra gyakorolt hatásának a tesztelése

54 Modell fejlesztők: A modellfejlesztők és a Technológia transzfer kapcsolata WP7 Általános validálási protokoll, a fejlesztési összefoglaló tartalma Modellek fejlesztési összefoglalói, protokollok Fejlesztett modellek Tesztelés 1. körben, jelentések Félüzemi tesztek, Gyakorlati útmutatók Javított modellek és protokollok Ipari értékelés 107 Az ipari alkalmazhatóság tesztelésébe bevont modellek (1) Káposztafélék hőkezelési modellje (WP2) Káposztafélék glükozinolát tartalmának csökkenése a főzés során, a folyamat paramétereinek szimulációjával a glükozinolát tartalom előrejelzése Paradicsom - likopin modell (WP2) a likopin biológiai hozzáférhetőségének jellemzése, a diffúzió sebesség és a növényi szövetekből az emulzióba szállítható karotin frakció értékelése Hús modell (WP3) Szabványosított hús minták ipari előállításának protokollja, a nyersanyag homogenitásának javítása általános vizsgálatokhoz

55 Az ipari alkalmazhatóság tesztelésébe bevont modellek (2) Tejes desszert és sajt modellek (WP4) Modellek (tejalapú desszertek, krémsajtok, savas fehérje gélek, kemény és lágy sajtok) zselésített / diszpergált / levegőztetett rendszerekhez Az ilyen jellegű élelmiszerek biztonságosságának, minőségének és táplálkozástani értékének kutatásához Kenyér és keksz modell (WP5) a hozzáadott rostok hatása a kenyér tészta tulajdonságaira és minőségére(térfogat, bélzet szerkezet, műszeresen mért állomány) a teljes kiőrlésű liszt és a hozzáadott különböző rostok (sötét és világos búzakorpa, hántolt korpa, oldható inulin) és a rost szemcsék méretének (durva és finom) hatása a kekszek nedvesség tartalmára, színére és állomány tulajdonságaira 109 A következő lépés: Általános modellezési útmutató kidolgozása az ipar számára Cél Áttekintés a modellekről és a modellező eszközökről A modellek gyakorlati alkalmazásának elősegítése Az ipar modellek iránti érdeklődésének fokozása Szerkezet A modellek általános fejlesztési folyamata A modellek áttekintése Előrejelző mikrobiológiai modellek: hőkezelés, növekedés.. Realisztikus élelmiszer modellek / példák