MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Az oktatási és kulturális miniszter rendelete a Minősített Közművelődési Szervezet Cím és a Közművelődési Minőség Díj alapításáról Budapest, január

2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A közművelődés minőségfejlesztési programja a évi statisztikai jelentések alapján több mint 3300 közművelődési feladatot ellátó szervezet munkájának eredményességét és ezen adatszolgáltatók programjain résztvevő 50 millió főt meghaladó látogató érdekét szolgálja. Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek program közművelődési intézményrendszerre vonatkozó megállapításai a minőségi, költséghatékony fejlesztéspolitika kidolgozásának szükségességét hangsúlyozzák. A közművelődés minőségfejlesztési programja ezen célok megvalósításának egyik eszköze. Hosszabb távon elősegíti a közművelődés partnerközpontú működését, erősíti a marketing szemlélet térhódítását, javítja az intézményrendszer versenyképességét, megteremti az alapját az objektív tényeken és adatokon alapuló minőségközpontú finanszírozási rendszer kialakításának. A Miniszteri Értekezlet november 22-én tárgyalta meg A közművelődés minőségfejlesztési programjának bevezetése című, szabályozási koncepciót is tartalmazó tájékoztatót, s azt a 205/2007. (XI. 22.) számú MÉ határozattal elfogadta. A program bevezetésének, szélesebb körű elterjedésének egyik elengedhetetlen feltétele az ösztönző környezet kialakításának részeként a minősülő szervezetek szakmai elismerése, s az ehhez szükséges jogszabályi feltétel megteremtése. A Minősített Közművelődési Szervezet és a Közművelődési Minőség Díj alapításáról szóló rendelet biztosítja a minőségfejlesztésben nyújtott kiemelkedő teljesítmények pályázat útján elnyerhető állami elismerését. Tartalmazza a pályázati eljárás és a pályázatok elbírálásának alapvető elemeit, az elismerés módját, valamint a közreműködő szervezet, testület és szakértők feladatait. A közművelődési intézmények munkatársai és a folyamatban résztvevő szakértők felkészítése megkezdődött: a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerében akkreditált 2 modulos képzés az ország minden régiójában nagy érdeklődés mellett zajlik. A minőségfejlesztési program bevezetésének induló (egyszeri) költségei a évi Közkincs-program (XX. fejezet 11/32/7 Közkultúra, kulturális vidékfejlesztési támogatás c. előirányzat 8. részfeladat) költségvetési keretén belül biztosítottak, a rendszeres költségek az első 3 évben várhatóan nem haladják meg az 5 millió forintot. 2

3 II. INDOKOLÁS 1. Bevezetés A közművelődés minőségfejlesztési programja tárcánk anyagi támogatásával, a Budapesti Művelődési Központ szervezésében, egy közművelődési és minőségfejlesztési szakemberekből álló munkacsoport közreműködésével, több éves előkészítő munka eredményeként jött létre. A rendszer tesztelésében 15 intézmény vett részt. A program elősegíti az önértékelési gyakorlat meghonosítását, és egyben tükrözi, illetve figyelembe veszi a közművelődés speciális vonásait. A kialakított rendszer nem csak a hazai, de a nemzetközi összehasonlíthatóságot is megteremti, elsődleges célja a szakmai kihívásoknak való megfelelés annak érdekében, hogy a közművelődési tevékenységet végző szervezetek az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott feladatokat minél hatékonyabban tudják megvalósítani. A minősítésen részt vett és azon eredménnyel szereplő szervezet megbízhatóbb üzletfele lesz a piaci alapon működő szolgáltatásokat nyújtó beszállítók, közreműködők (programszervezők, kiállítók, eszköz-bérbeadók) számára. Mindez hozzájárul a köz műveltségének emeléséhez, ezáltal a kulturális tevékenység gazdaságélénkítő funkciójának elismertetéséhez. A program bevezetésének szükségessége A közművelődési tevékenység részvevőinek alapvető joguk van a minőségi szolgáltatáshoz. A közpénzek felhasználása felelősségteljes munkavégzést és gazdálkodást igényel. A közművelődési feladatellátók érdekérvényesítési képessége csak mérhető, átlátható tevékenységgel erősíthető. Várható, hosszú távon megvalósuló eredménye A folyamatok, eredmények mérhetőségének megteremtésével lehetővé válik a helyi közművelődési rendeletekben, térségi kulturális stratégiákban megfogalmazott célok megvalósulásának értékelése. A fenntartók rendszeresen tudják értékelni az intézményekben folyó szakmai munka eredményességét. A rendszeres adatgyűjtésen, mérésen, indikátorok használatán alapuló értékelés objektívebbé, hitelesebbé, a fejlesztés tudatosabbá, megalapozottabbá válik. Megvalósulhat az intézmények működési jellemzői, adottságai, teljesítményei összehasonlíthatósága, feltárulnak és ismertté tehetők lesznek a legjobb intézményi fejlesztési gyakorlatok. Lehetővé válik a nemzetközi összehasonlíthatóság. Lehetővé válik, hogy a látogatókat rendszeresen tájékoztassák a helyi közművelődés aktuális eredményeiről. A minőségszemlélet befogadása lehetővé teszi, hogy a közművelődési szervezet partnerei részt vegyenek a döntések előkészítésében, a tervezésben. 3

4 A rendszeres és folyamatos elégedettség- és igényfelmérések következtében az intézményhasználói elvárások jobban érvényesülnek a kínálat bővítése során. A partnerközpontú gondolkodás, a marketingszemlélet hosszú távon az intézmények gazdasági mutatók javulásában is megmutatkozó versenyképességét növeli. Megteremti az alapját a minőségközpontú finanszírozási rendszer kialakításának. Szakmai szempontból megalapozottabb és a közösségi igényeket is figyelembe vevő tervezés, koherens közkultúra-fejlesztési és finanszírozási stratégia valósulhat meg. Hitelesített tevékenység-mutatókkal megkönnyíti az uniós források fogadását, biztosítja a szakszerű elszámolást és az ellenőrzést. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény nem tartalmaz felhatalmazást ilyen tárgyú rendelet alkotására, ugyanakkor több példát látunk arra, hogy hasonló díj alapításának kizárólagos hivatkozási alapja a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló évi XXXI. törvény 7. -a (pl. a Nemzeti Minőségi Díj alapításáról szóló 3/1996. (VI. 19.) ME rendelet, a Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díjról szóló 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelet). A Miniszteri Értekezlet november 22-én megtárgyalta A közművelődés minőségfejlesztési programjának bevezetése című, szabályozási koncepciót is tartalmazó. tájékoztatót, s azt a 205/2007. (XI. 22.) számú MÉ határozattal elfogadta. A tájékoztató megállapítása szerint fontos, hogy a közművelődés szakmai területét szolgáló minőségbiztosítási és minőségfejlesztési munka a közoktatáshoz hasonlóan jogszabály által legyen szabályozott. A program bevezetésének, szélesebb körű elterjedésének egyik elengedhetetlen feltétele az ösztönző környezet kialakításának részeként a minősülő szervezetek szakmai elismerése. 2. Előterjesztés A most elfogadásra benyújtott, az előterjesztéshez csatolt rendelettervezet mintájául a közoktatás minőségbiztosításáról szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet szolgált. Ennek indoka egyrészt a két minőségbiztosítási, - fejlesztési rendszer hasonlósága, az önértékelési módszer alkalmazása, illetve a hozzá kapcsolódó modell hasonlósága, másrészt a szabályozás egységessége megteremtésének igénye. A rendelettervezet szerint a program működtetését az országos közművelődési szakmai és tanácsadó feladatokat ellátó Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus végzi. Az MMIKL szervezeti és működési szabályzatát ezért majd módosítani szükséges a feladatellátás szervezeti feltételeinek biztosítása érdekében. A minőségfejlesztési rendszer kétszintűre tervezett: - A Minősített Közművelődési Szervezet Cím egy olyan elismerés, amely azt mutatja, hogy a szervezet közművelődési feladatai ellátása során megfelel a működésével kapcsolatban meghatározott szakmai elvárásoknak, tevékenységeit jól, hatékonyan végzi, partnerei elégedettek vele. A cím elnyeréséért végzett önértékelés és külső értékelés egyrészt program (tevékenység) akkreditációs, részben intézmény (szervezet) akkreditációs elemeket tartalmaz, másrészt az EFQM modell néhány kritériumára épül. - A Közművelődési Minőség Díj a szervezeti kiválóságot hivatott bizonyítani, magasabb fokozat, mint a Minősített Közművelődési Szervezet Cím. Abban az esetben ítélhető oda, ha a szervezet a kiválóság kritériumainak megfelel. A Díjra csak hosszabb, tudatos 4

5 minőségirányítási és a teljes működést átható minőségfejlesztési munka eredményeként érik meg egy intézmény. A szervezet értékelése az EFQM modell sajátos közművelődési adaptációja segítségével történik. A díj pályázására csak a Minősített Közművelődési Szervezet Cím elnyerését követően kerülhet sor. A Cím és a Díj alapítója és odaítélője a kultúráért felelős miniszter. Az eredmények hitelesítését egy független szakértői csoport végzi, melyet a miniszter bíz meg. A címet és a díjat évente egyszer ítélik oda. Az adományozható Címek száma nem limitált, míg Díjat évente legfeljebb egy szervezet kaphat. 3. A szakmai és érdekképviseleti szervekkel történt egyeztetés és annak eredménye A minőségfejlesztési rendszer kidolgozásának egész folyamata a szakmai nyilvánosság előtt, a terület képviselőinek közreműködésével történt. Egy-egy munkaszakasz lezárásakor a szakmai szervezetek és a terület szakemberei nemcsak tájékoztatást kaptak annak eredményéről, de véleményük megtételére is mód nyílott a és a weblapokon, ahol a program teljes anyaga folyamatosan elérhető. A minisztérium és a szakmai szervezetek (Magyar Népművelők Egyesülete, és ennek megyei szervezetei) által szervezett országos, regionális, továbbá megyei és kistérségi szakmai értekezletek, konferenciák napirendjein rendszeresen szerepelt, nincs tudomásunk bevezetését ellenző, azt szakmai érvekkel alátámasztó álláspontról. A pozitív fogadtatást jelzi, hogy igen nagy érdeklődés mutatkozik a minőségfejlesztési programhoz kapcsolódó, a bevezetésre felkészítő Minőségfejlesztés a közművelődésben című, a kulturális szakemberek továbbképzési rendszerében akkreditált 2 modulos képzés iránt. A helyi minőségügyi felelős feladatra felkészítő modult eddig 220-an végezték el, míg a helyszíni szemle szakértői feladataira 43 közművelődési szakértő készült fel. Ezzel megteremtődött a minőségfejlesztési program bevezetésének humán feltétele. 4. Az előterjesztés kormányprogramhoz való kapcsolódása A Magyar Köztársaság Kormányának programjában szerepel a közszolgáltatások színvonalának, minőségének emelésére, az értéket, minőséget a pénzünkért elv érvényre juttatására való törekvés célkitűzése. Ezen túlmenően Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek program a közművelődést a társadalmi megújulás fontos alrendszereként határozza meg, amely biztosíthatja a társadalmi felemelkedés, a minőségi életesély bázisát a jelentős hátrányokkal élő társadalmi rétegek számára. Hangsúlyozza a közművelődési intézményrendszer, a programszerkezet újragondolásának, továbbá a munkaerő-piaci és a társadalmi célokat szem előtt tartó, minőségi, költséghatékony fejlesztéspolitika kidolgozásának szükségességét. A közművelődés minőségfejlesztési programja ezen célok megvalósításának egyik eszköze. 5. A pénzügyi-költségvetési vonzatok bemutatása, a források megjelölése 5

6 A minőségfejlesztési program bevezetésének egyszeri költségei a évi Közkincsprogram (XX. fejezet 11/32/7 Közkultúra, kulturális vidékfejlesztési támogatás c. előirányzat 8. részfeladat) költségvetési keretén belül biztosítottak. A program rendszeres költségei: a) A szakértők tiszteletdíja, útiköltsége, a pályázati eljárással kapcsolatban felmerülő egyéb kiadások becsült összeg: 3 millió Ft/év Forrása: A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletének működtetésére biztosított keret. b) Az MMIKL a pályázati folyamattal kapcsolatban felmerülő általános bonyolítási költségei (koordinálás, nyilvánosság megteremtése, minőségügyi szakember részidejű alkalmazása/megbízása stb.) becsült összeg: 2 millió Ft/év Forrása: Az MMIKL költségvetése, illetve a pályázati dokumentációért befolyó összegek. A költségek visszaszorítását szolgálja, hogy a Cím és a Díj odaítélése nem jár anyagi juttatással, továbbá beleilleszthető az eddigi pályázati rendszerbe; a lebonyolító ez esetben is az MMIKL, így az infrastruktúra biztosított. A pályázati dokumentáció költségének megállapítása az Értékelő Bizottság, illetve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus hatáskörébe kerül, így rendeleti szabályozása nem indokolt. 6. EU vonatkozások A közművelődés minőségfejlesztési programja az EFQM modellre épít ben alapították meg az Európai Minőségi Díjat, melynek alapja az EFQM Üzleti Kiválóság Modellje; ben változott a modell neve Európai Kiválóság Modellre. Az Európai Minőségi Díj modelljét többek között Magyarország is átvette saját Nemzeti Minőségi Díja számára. Budapest, január Dr. Hiller István 6

7 Az oktatási és kulturális miniszter./2009. (..) OKM rendelete a Minősített Közművelődési Szervezet Cím és a Közművelődési Minőség Díj alapításáról A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló évi XXXI. törvény 10. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. A rendelet célja megteremteni a közművelődés területén a minőségfejlesztésben nyújtott kiemelkedő teljesítmények állami elismerésének lehetőségét. Ennek érdekében a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató közművelődési intézmények tevékenységének elismerésére Minősített Közművelődési Szervezet Címet és Közművelődési Minőség Díjat alapítok. 2. A rendelet hatálya kiterjed a) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 74. -ában meghatározott közművelődési intézményekre, b) a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusra, c) az Értékelő Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság), valamint a szakértői tevékenységet végző személyekre. A Minősített Közművelődési Szervezet Cím és a Közművelődési Minőség Díj 3. A Minősített Közművelődési Szervezet Cím (a továbbiakban: Cím) és a Közművelődési Minőség Díj (a továbbiakban: Díj) azoknak a közművelődési intézményeknek adományozható, amelyek a közművelődés minőségfejlesztésének alkalmazásával kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. 4. (1) A Címet és a Díjat pályázat útján nyerhetik el a közművelődési intézmények. A részletes pályázati kiírást a Bizottság javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter) hagyja jóvá. (2) A részletes pályázati kiírást az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni. 5. (1) A Címet azok a közművelődési intézmények nyerhetik el, amelyek megfelelnek az évenként közzétett Minősített Közművelődési Szervezet Cím Pályázati Útmutató -ban (a továbbiakban: Cím pályázati útmutató), valamint a pályázati kiírásban rögzített követelményeknek. (2) A Díjat azok a közművelődési intézmények nyerhetik el, amelyek rendelkeznek Minősített Közművelődési Szervezet Cím -mel és megfelelnek az évenként közzétett Közművelődési Minőség Díj Pályázati Útmutató -ban (a továbbiakban: Díj pályázati útmutató), valamint a pályázati kiírásban rögzített követelményeknek. (3) A pályázati útmutatókat a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus készíti elő, a Bizottság hagyja jóvá és teszi közzé a minisztérium és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus honlapján. 7

8 A Minősített Közművelődési Szervezet Cím és a Közművelődési Minőség Díj odaítélése 6. A miniszter Címet adományoz minden olyan pályázó közművelődési intézménynek, mely megfelel a pályázati kiírásban és a Cím pályázati útmutatóban rögzítetteknek. 7. (1) A miniszter a Díj pályázati útmutatóban meghatározottak szerint évente legfeljebb egy díjat adományozhat annak a szervezetnek, amely a) az önértékelés keretében vizsgálja és értékeli a szervezet működését, különösen szervezeti adottságait és eredményeit, b) a mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít, c) az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. (2) A Díj nem vonható vissza. A Díjban részesült az elismerést az adományozás évének feltüntetésével használhatja. 8. (1)A Címet és a Díjat elnyert intézmény adományozást igazoló okiratot és egy kifüggeszthető táblát kap. A tábla az intézmény nevét, a Minősített Közművelődési Szervezet Cím, illetve a Közművelődési Minőségi Díj feliratot és a Cím, illetve a Díj odaítélésének évét tartalmazza. (2) A Címmel és a Díjjal pénzjutalom nem jár. 9. A miniszter a Díj pályázati útmutatóban meghatározottak szerint évente legfeljebb öt Elismerő Oklevelet adományoz azoknak az intézményeknek, melyek a közművelődési minőségfejlesztés területén átlagon felüli teljesítményt nyújtottak. Az oklevél adományozására az 5. (2)-(3) bekezdésében, 10. -ban és a 13. -ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az Értékelő Bizottság és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 10. (1) Az Értékelő Bizottság javaslatot tesz a részletes pályázati kiírásra, jóváhagyja és közzé teszi a pályázati útmutatókat, elbírálja a beérkezett pályázatokat. (2) A Bizottság 5 főből áll. A Bizottság elnökét és négy tagját a miniszter bízza meg a ban rögzített feltételeknek megfelelő szakértők közül. A megbízás 3 évre szól. (3) A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a miniszter hagyja jóvá. (4) A Bizottság szakértőket kér fel a beérkezett pályázatok értékelésére és a helyszíni szemlére. (5) A Bizottságnak a pályázatok elbírálása során figyelembe kell vennie a pályázó intézménynél alkalmazott, a vezetés minőség iránti elkötelezettségét, az erőforrás gazdálkodást, a célkitűzéseket és stratégiát, az alkalmazott értékteremtő folyamat irányítását, a társadalmi hatást és az eredményeket. (6) A Bizottság az értékelésre felkért szakértők véleményét figyelembe véve javaslatot tesz a díjazandó intézményekre a miniszternek. 11. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a Címmel és a Díjjal kapcsolatos ügyviteli, koordinációs, szervezési, lebonyolítási, nyilvántartási feladatokat lát el, 8

9 fejleszti a közművelődés minőségbiztosítási és fejlesztési rendszerét, szervezi az érintettek pályázók, szakértők felkészítését és továbbképzését, továbbá ellátja a Bizottság titkársági feladatait. A Minősített Közművelődési Szervezet Cím és a Közművelődési Minőség Díj átadása 12. A Címet és a Díjat a miniszter adja át ünnepélyes keretek között minden év januárjában, a Magyar Kultúra Napján. 13. A díjazottak névsorát a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni. Szakértői tevékenység 14. (1) E rendelet szerinti szakértői munkát az végezhet, aki a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről szóló 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet alapján szakfelügyeleti munka végzésére jogosult, és elvégezte a közművelődés minőségbiztosítási, - fejlesztési rendszerével kapcsolatos, a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerében akkreditált továbbképzési tanfolyamot. (2) A szakértők a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletének működtetésére biztosított keretből, a szakfelügyelet működési rendjében meghatározott mértékű díjazásban és költségtérítésben részesülnek. Hatálybalépés 15. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Budapest, Dr. Hiller István 9