SEW Eurodrive frekvenciaváltó ismertetése, üzembe helyezése, programozása [2018]

Átírás

1 SEW Eurodrive frekvenciaváltó ismertetése, üzembe helyezése, programozása [2018] Hunyaddobrai Gábor GZ4CEV Pozsgai László E5RNY4 Szép Norbert Y8JW7L

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Mi az a frekvenciaváltó? Frekvenciaváltó felépítése Frekvenciaváltó ki és bemenetek Minimális fordulatszám Maximális fordulatszám Terhelés jellege Frekvenciaváltó néhány funkciója Frekvenciaváltós alkalmazások A készülék felépítése Frekvenciaváltó típusa: MCV41A0015-5A3-4-0T es kiviteli méretű MCF/MCV/MCS4_A Telepítés Az alapkészülék bekötési rajza MCF/MCV/MCS4_A: a vezérlőfej bekötési rajza MCF/MCV/MCS4_A: az alapkészülék kapcsainak funkcióleírása Üzembe helyezés DBG11B kezelőkészülékkel végzett üzembe helyezés DBG11B üzembe helyezési funkciói A nyelv átállítása a DBG11B kezelőkészüléken Az üzembe helyezés folyamata Kézi üzemmód DBG11B kezelőkészülékkel Ellenőrző kérdések Források... 19

3 1. Bevezetés A villamos motorok fordulatszám változtatásának igénye nem új keletű dolog, gondoljunk csak a széles körben elterjedt egyenáramú hajtásokra, melyek már hosszú ideje szerves részét képezik a különféle ipari technológiáknak. Az iparban nagy darabszámban telepített villamos forgógép a háromfázisú rövidre zárt forgórészű aszinkron motor. Egyszerűségük, megbízhatóságuk és kedvező áruk miatt a háromfázisú aszinkron motorok az ipari alkalmazások leggyakrabban használt hajtóegységei, az iparban használt motorok legalább 90-95%-a ilyen. Ezek a motorok a legkülönfélébb technológiai folyamatokban futószalagok, ventillátorok, szivattyúk, kompresszorok működtetésében vesznek részt. A háromfázisú aszinkron motor fordulatszámát két tényező határozza meg: a háromfázisú váltakozó áramú hálózat frekvenciája a motor tekercselésének kivitele (a pólusok ill. póluspárok száma). Mivel a villamos hálózat frekvenciája állandó 50 Hz értékű, a motor fordulatszáma csak a tekercselés kialakításának megválasztásával befolyásolható. Ennek kiválasztása után a motor rögzített, pl min -1 vagy 1500 min -1 fordulatszámmal üzemel. Ahol egy motor hajtotta mozgó részt többé-kevésbé pontosan kell megállítani, ott a lassító áttételt (hajtómű) úgy méretezik, hogy a mozgó rész olyan sebességgel mozogjon, ami a szükséges pontosságot lehetővé teszi. Sajnos ez gyakran jelenti egyúttal azt is, hogy a berendezés mozgása túl lassú lesz, ami a termelékenység rovására megy. Az lenne a kívánatos, ha a megállás előtt a megállási pontosság tartásához szükséges sebességre lassítana, majd a megállási pontot lassan közelítené meg, de a megállási pontok közötti szakaszokon nagy sebességgel mozogna. Erre kétsebességű motorokat használnak melyek tekercselése olyan, hogy kétféle pólusszámmal kétféle fordulaton képesek forogni (gyorslassú). Egynél több fordulatszámot csak két tekercseléssel ellátott ún. pólusváltó motorok képesek biztosítani. Négynél több fordulatszám, illetve fokozatmentes fordulatszám-állítás azonban még pólusváltó motorokkal sem valósítható meg. A kétfordulatú motorok hátránya az, hogy drágák, és a fordulatuk csak két fokozatban állítható. Továbbá az alacsonyabb fordulaton a névleges teljesítményüknek csak töredékét képesek leadni. 1

4 Bizonyos alkalmazásoknál mégis elengedhetetlen a fordulatszám változtatása. Ezekre több megoldás is kínálkozik, de mindegyik jelentős hátrányokkal jár. Nagy teljesítményű motorok (20-30kW fölött) indításánál gyakori az a probléma, hogy az álló motorra rákapcsolt hálózati feszültség rendkívül nagy áramfelvétellel jár. Ez is az aszinkron motorok egyik sajátossága: a motor felpörgéséig a felvett áram a névleges áram tízszerese is lehet. Egy nagy teljesítményű motor esetén a tízszeres áramfelvétel komoly problémát jelenthet! Tovább rontja a helyzetet, hogy a nagy motorok nagy gépeket hajtanak, amiknek általában nagy a tömege is. A nagy lendítő tömeg tovább késlelteti a motor kipörgését, ami pedig meghosszabbítja azt az időt, amíg a motor nagy áramot vesz fel a hálózatból. Az lenne a jó, ha az egyszerű, közönséges és elterjedt, ezért olcsó aszinkron motorok fordulatszámát tudnánk fokozatmentesen változtatni. Erre csak a frekvencia változtatásával lehetünk képesek. Pontosan ezt csinálják az úgynevezett frekvenciaváltók, vagy VFD-k (Variable Frequency Drive). 2. Mi az a frekvenciaváltó? A frekvenciaváltók olyan elektronikus készülékek, amelyek szabályozhatóvá teszik a háromfázisú váltakozó áramú motorok fordulatszámát. A frekvenciaváltó a villamos hálózat és a motor közé kerül. Az eszköz az állandó feszültséget frekvenciát változtatva fokozatmentesen állítja a hozzá kapcsolt háromfázisú aszinkron motor fordulatszámát. Segítségével az egy tekercseléssel ellátott standard motorból széles fordulatszám-tartomáyban használható hajtásrendszer lesz. A frekvenciaváltó a motorra nem 50Hz-et, hanem egy (bizonyos határok között) tetszőlegesen változtatható frekvenciát ad. 2

5 A frekvenciaváltót az igényeknek megfelelő, változtatható váltakozó feszültség létrehozása céljából kapcsolják a motor elé. Ezáltal többé nem a elektromos hálózat határozza meg annak a feszültségnek a frekvenciáját és amplitúdóját, amellyel a motor működik, hanem innentől a frekvenciaváltó látja el ezt a feladatot és szabályozza a kimeneti frekvenciát, illetve a kimeneti feszültséget. Mi a frekvenciaváltó nagy előnye? Az, hogy fokozatmentesen változtatható vele a motor fordulatszáma a közel nullától a szükséges névleges fordulatszámig, és lényegesen kibővül vele a fordulatszám-tartomány. A motor forgatónyomatéka közben változatlan marad. Így a berendezések üzemeltetői a hajtástechnikát mindig az aktuális szükségletekhez és körülményekhez igazíthatják. Ezenkívül a frekvenciaváltó lehetővé teszi a forgásirány módosítását is. A fázissorrend megváltoztatásához egy egyszerűbb parancs is elegendő. A frekvenciaváltó mögé kapcsolt háromfázisú váltakozó áramú motor ezt követően az ellentétes irányba forog. 3. Frekvenciaváltó felépítése A betáplálás (1) kisebb teljesítményeknél lehet egy- vagy háromfázisú, nagyobb teljesítményeknél kizárólag háromfázisú. A betáplált áramot diódás híd (2) egyenirányítja és a közbensőköri (3) kondenzátorokat táplálja. A közbenső körön belül helyezkednek el a szűrőtekercsek (4). A kondenzátorok (5) egyrészt simítják a feszültség hullámosságát 3

6 (különösen az 1 fázisú betáplálásnál van ennek jelentősége), másrészt kisebb hálózati ingadozásoknál tartják a feszültségszintet is. A közbensőköri egyenfeszültség többnyire ugyanis szabályozatlan, így a tápfeszültség csúcsértéke határozza meg az értékét. A közbensőköri egyenfeszültség impulzusszélesség-moduláció segítségével ismét váltakozó feszültséggé alakul. A kívánt hullámforma a kimeneti tranzisztorok (IGBT) (6) meghatározott frekvenciával (kapcsolási frekvencia) történő ki- bekapcsolásával hozható létre, ami mint kimeneti feszültség tulajdonképpen egy négyszöghullám sorozat. (7) A meghajtott AC aszinkronmotor. (8) Vezérlő elektronika, amely vezérli a teljesítmény fokozatot, ellenőrzi az üzemi körülményeket, előállítja a kimenő jeleket, kezeli a bemeneteket, lehetővé teszi a paraméterezést Frekvenciaváltó ki és bemenetek A frekvenciaváltót digitális és analóg jelekkel lehet vezérelni, vagy valamilyen szabvány szerinti ipari kommunikációs vonalon (közönséges RS422, RS232, Modbus, Profibus, Interbus, CAN bus, stb). Gyakori a digitális be és kimenetek felhasználása a vezérlésre. Digitális, analóg ki és bemenetekkel minden általános célú frekvenciaváltó rendelkezik. A digitális bemenetek kontaktus vagy általában 0/+24V DC feszültség lehet. A ki és bemenetek funkciója paraméterezhető. A legegyszerűbb esetben a frekvenciaváltónak egy kontaktus ad start parancsot, esetleg irányváltás parancsot, és egy analóg bemenet szerinti sebességgel forgatja a motort, mint alapjel (referencia). Vagy a motor sebességét több lépcsőben, előre beállított paraméterek szerinti sebességgel forgatja, mely lépcsők között digitális bemenetek állapota választ. A frekvenciaváltó egy start parancs hatására egyre gyorsítva (felfutó rámpa) forgatni kezdi a motort. A gyorsítást addig végzi, amíg a motorfrekvencia el nem éri az alapjel által előírt frekvenciát. 4

7 Ezután ezzel a sebességgel forog tovább. Amikor a start parancs megszűnik, a motort lassítani (lefutó rámpa) kezdi, amíg az meg nem áll. Ez a felfutó és a lefutó rámpaidő: A fenti ábra szerint a motor lassításkor is feszültség alatt van, a frekvenciaváltó fokozatosan (lineárisan) csökkenő frekvenciával táplálja. Ilyenkor a motor nem szabadonfutással lassul le, a motor sebessége terheléstől függetlenül szigorúan követi a lassítás közben csökkenő frekvenciának megfelelő sebességet Minimális fordulatszám A motor szempontjából kritikus a kis fordulatszámon névleges terheléssel történő üzemeltetés, mivel ekkor már a motor tengelyére szerelt saját hűtés nem elegendő. Általános ökölszabályként elmondható, hogy a névleges fordulatszám feléig leszabályozható a motor fordulatszáma, utána csak teljesítménycsökkentéssel üzemelhet. Minden esetben érdemes kihasználni a frekvenciaváltókba beépített motorvédelmi funkciót, de a legkorrektebb megoldás a motor tekercsfejeibe épített PTC termisztor, melynek ellenállás változását a frekvenciaváltó kiértékeli Maximális fordulatszám A maximális fordulatszámot a motor mechanikai határfordulatszáma korlátozza be, melyet általában a gyártók a kétszeres névleges fordulatszámban adnak meg. A névleges frekvencia feletti tartományban azonban a motor fluxusa a fordulatszámmal fordított arányban csökken és ennek megfelelően a motor terhelhetősége is Terhelés jellege A frekvenciaváltó kiválasztásának szempontjából szintén fontos a meghajtandó terhelés jellege. Amennyiben a terhelő nyomaték a teljes fordulatszám tartományban közel állandó, akkor állandó nyomatékú terhelésről beszélünk. Ilyen tipikus terhelés lehet a szállítószalag. Ha a terhelőnyomaték növekszik a fordulatszám függvényében, akkor változó nyomatékú terhelésről beszélünk. Tipikus példa erre a szellőzőventillátor vagy a centrifugál szivattyú, ahol a terhelőnyomaték a fordulatszám négyzetével arányosan változik. ( A felvett teljesítmény a fordulatszám harmadik hatványának arányában nő!) 5

8 4. Frekvenciaváltó néhány funkciója Motor fordulatszámának fokozatmentes változtatása Elektromechanikus fékkel szerelt fékmotorok kezelésének képessége A motor védelme (túláram, túlterhelés, hőmérséklet védelem) Motor fáziskiesés és fázis zárlat és földzárlat védelem Hálózati fáziskiesés és túlfeszültség védelem Frekvenciaváltó túlterhelés és túlmelegedés védelem Nyomatékvezérlés Zárt és nyílt hurkú sebesség vagy nyomaték szabályozás Kommunikációs lehetőség számítógéppel, diagnosztikai és beállítási céllal Paraméterezés a készülékbe épített kezelőfelülettel Beépített PID vezérlő Többféle feszültség-frekvencia és nyomaték karakterisztika Start, stop késleltetési lehetőség Gyors leállítás A motor generátor üzemű járatása (fékezés) Teljesítmény monitor (motor áramfelvétele, számított fordulata, telj. felvétele, feszültsége, nyomatéka, stb) Statisztika és log (visszanézhető hibanapló, motor és frekv. váltó üzemóra számláló, újraindítás számlálók, stb) Több frekvenciaváltó esetén terhelés megosztás a DC körök sínre fűzésével Három fázisú kis teljesítményű motorok használata egy fázisú hálózatról Széles teljesítmény választék (néhány 100W-tól kW-ig) 6

9 5. Frekvenciaváltós alkalmazások A legegyszerűbb frekvenciaváltós alkalmazás egy szimpla motorindításból és egy sebesség állításból áll. Ilyenkor a frekvenciaváltó egy digitális bemeneten keresztül, ami START funkcióra van programozva, indítás parancsot kap egy kapcsolóról, vagy a berendezés vezérlésétől. A frekvenciaváltó alapjelét (ami a motor fordulatszámát fogja meghatározni) egy analóg bemenet adja, amire legegyszerűbb esetben egy potenciométer van kötve. Így a START jelre a frekvenciaváltó egy ún. gyorsítási rámpa szerint a motort fokozatosan növekvő frekvenciával gyorsítani kezdi, amíg a motor el nem éri az alapjellel meghatározott sebességet, vagyis azt a sebességet amit az analóg bemenetre kötött potenciométerrel a kezelő beállított. A motor mindaddig ezzel a sebességgel forog, amíg a START parancs meg nem szűnik. Ekkor a motort egy lassítási rámpa szerint fokozatosan megállásig lassítja. A gyorsítási és lassítási rámpák meredekségét a frekvenciaváltó paramétereivel lehet beállítani (általában időre). Egy másik példa jól szemlélteti hogyan használható a frekvenciaváltó két sebességű motor kiváltására. Két sebességű motorokat gyakran használnak pl. csomagológépeken, rakodógépeken, darukon, ahol viszonylag pontos pozícióban kell megállítani a gép mozgó részét, de ezt a pozíciót lehetőleg rövid idő alatt kell elérni. A vezérlés úgy működteti a motort, hogy nagy sebességgel közelítse meg a megállási pontot, majd annak elérése előtt (lassítás végállás kapcsoló segítségével) átváltja alacsony sebességre. A stop véghelyzetet kis sebességgel megközelítve a megállási pozíció pontosabb lesz. Ha valami indokolja egy ilyen berendezés átalakítását (pl. a motor javíthatatlanná válik, vagy nagyobb sebességre vagy nagyobb teljesítményre van szükség, stb.) egy frekvenciaváltó beépítése alternatívát kínál a problémára. Még az is előfordulhat, hogy a két sebességű motor önmagában drágább mint egy azonos teljesítményű közönséges motor a hozzá méretezett frekvenciaváltóval együtt. A frekvenciaváltó alkalmazása ráadásul előnyökkel is jár. A frekvenciaváltó feladata tehát előállítani a gyors és a lassú sebességet és biztosítani a pontos megállást. A legtöbb típus képes arra, hogy az alapjelet több, fix érték között váltogassa. A fix alapjel értékeket ilyenkor egy-egy paraméterben kell megadni. Hogy éppen melyik fix sebességgel forogjon a motor, a frekvenciaváltó digitális bemeneteivel lehet kiválasztani. Vagy egyéb 7

10 módon biztosít két fix sebességű működést. A frekvenciaváltó két bemeneten keresztül vezérelhető. Az egyik bemenet indítja vagy megállítja a motort, a másik eldönti a sebességet (gyors vagy lassú). Vagy mindkét bemenet start jellegű, az egyik gyors sebességgel indítja, a másik lassú sebességgel. Ha irányváltás is szükséges, akkor egy harmadik bemenetre is szükség lesz, amivel el lehet dönteni a forgásirányt. Ezek a vezérlő jelek viszonylag könnyen előteremthetők egy hagyományos (relés) vezérlésből is. A megvalósítás előnye, hogy gyors -> lassú és lassú -> stop átmenetnél a két sebességű motor az általa hajtott lendítő tömegtől függő idő alatt lassít le vagy áll meg viszonylag durva rántással. Frekvenciaváltóval ez a váltás (és természetesen a gyorsítás illetve indulás is) egy-egy paraméterben meghatározott ideig tart, mert a frekvenciaváltó a motort "végigvezeti" a gyorsítási és lassítási rámpa mentén. Az indulás, megállás és sebességváltás lágyabb, simább lesz. A gép sebességét akár gyorsíthatjuk is a sebességhatár felemelésével. A gép dinamikusabbá válik. Figyelembe kell azonban venni, hogy ha a berendezés olyan, hogy a motort a lefutó rámpán való lassuláskor a lendítő tömeg hajtja (vagyis a motornak kell fékeznie a lassuló tömeget a rámpa alatt) akkor a motor generátor üzemben működik és energiát termel. Ez az energia visszajut a frekvenciaváltó DC körébe, és emeli annak feszültségét. Egy küszöbfeszültség fölött a frekvenciaváltó hibajelzéssel leáll. Ezt fékező ellenállás használatával lehet kiküszöbölni. A frekvenciaváltó a motor által visszatáplált energiát a fékező ellenállással hővé alakítja. Az ábrán a fékező ellenállás az R+ és R- kapcsokra csatlakozik. Fékező ellenállás nem minden frekvenciaváltó típusra kapcsolható, ezért a típus kiválasztásánál az ilyen igényeket figyelembe kell venni! 8

11 SEW Eurodrive frekvenciaváltó 6. A készülék felépítése 6.1. Frekvenciaváltó típusa: MCV41A0015-5A3-4-0T MCV (típussorozat) vektororientált, aszinkronmotorhoz való jeladó nélkül, csak VFC üzemmódok 41 (típussorozat és változatok) PROFIBUSDP-vel A A változat 0015 (Ajánlott motorteljesítmény) = 1,5 kw 5 (Csatlakoztatási feszültség) AC V A (Hálózati zavarszűrő) A zavarszűrési szint 3 (Csatlakozás módja) 3 fázisú 4 (Hajtásnegyedek) 4 negyedes (fékszaggatóval) 0T (Kivitel) technológiai 9

12 es kiviteli méretű MCF/MCV/MCS4_A [1] X1: Hálózati csatlakozó 1/L1, 2/L2, 3/L3, bontható [2] X4: közbensőköri csatolás U z, +U z csatlakozása és PE csatlakozás, bontható [3] TERMINÁL: csatlakozó a DBG kezelőkészülék vagy az USS21A/USB11A opció számára [4] V1: üzemjelző LED és PORFIBUS diagnosztikai LED-ek (csak MCF/MCV/MCS41A esetében) [5] csatlakozóegység A rögzítő csavarja [6] csatlakozóegység fedele a feliratmezővel [7] X10: elektronikai sorkapocsléc [8] csatlakozóegység B rögzítőcsavarja [9] a vezérlőfej árnyékoló kapcsának csavarja [10] X3 : fékellenállás8/+r, 9/-R csatlakozója és PE csatlakozás, bontható [11] az erősáramú rész árnyékoló kapcsának csatlakozása (nem látható) [12] X2 : motor 4/U, 5/V, 6/W csatlakozója [13] csak MCV/MCS41A X30 esetében: PROFIBUS DP csatlakozó (9 pólusú Sub-D aljzat (anya)) [14] csak MCV/MCS4_A X14 esetében: inkrementális jeladó leképzésének kimenete vagy külső jeladó bemenete (9 pólusú Sub-D aljzat(anya)) [15] csak MCV/MCS4_A X15 esetében: motorjeladó bemenete ( 9 pólusú Sub-D aljzat (anya)) [16] csatlakozóegység, levehető 10

13 7. Telepítés 7.1. Az alapkészülék bekötési rajza Az erősáramú rész és a fék csatlakoztatása Az 1-es és a 2-es kiviteli méret esetében a hálózati csatlakozókapcsok és a motor csatlakozókapcsai (X1, X2) mellett nincs PE csatlakozás. Ilyenkor a közbensőköri csatlakozó (X4) melletti PE kapcsot használja. 11

14 7.2. MCF/MCV/MCS4_A: a vezérlőfej bekötési rajza MCF/MCV/MCS41A (PROFIBUS DP-vel): Az SEW-EURODRIVE javasolja, hogy ezeket a készülékeket mindig az X10:24 (VI24) kapcson át DC 24 V-tal táplálják. Ennek a külső DC 24 V-os feszültségellátásnak 50 W tartós teljesítményt és 100 W rövid idejű (1s) csúcsteljesítményt kell biztosítania. Az AI21 (X10:6) analóg bemenet használható 10 V-os feszültségbemenetként vagy TF/TH bemenetként. Az átkapcsolás a P120 paraméterrel történik. Az S11, S12, és az DIP kapcsolók csak levett csatlakozóegység esetén hozzáférhetők ( A csatlakozóegység levétele c. fejezet). Az DIP kapcsoló funkciójának magyarázata a Buszlezárás és az Állomáscímek beállítása c. fejezetben található. A TF/TH vezetéknek vagy árnyékoltnak kell lennie, vagy az erősáramú kábelektől (pl. a motor- és fékkábelektől) legalább 0,2 m távolságban kell futnia. Amennyiben hibridkábelt használnak a motor és TF/TH csatlakoztatására, akkor a TF/TH vezetéknek külön árnyékoltnak kell lennie. 12

15 7.3. MCF/MCV/MCS4_A: az alapkészülék kapcsainak funkcióleírása 13

16 8. Üzembe helyezés Az üzembe helyezés történhet DBG11B kezelőkészülékkel vagy PC és MOVITOOLS segítségével. Mi a DBG11B kezelőkészülékkel való üzembe helyezést választottuk. A DBG11B kezelőkészülékkel végzett üzembe helyezés csak MCF és MCV/MCH esetében, VFC üzemmódokban lehetséges. CFC és SERVO üzemmód üzembe helyezés csak MOVITOOLS kezelőszoftverrel lehetséges DBG11B kezelőkészülékkel végzett üzembe helyezés Dugja be a DBG11B kezelőkészüléket a TERMINAL csatlakozóhelyre. Kapcsolja be a hálózati feszültséget, majd kb. 13 másodpercre az alábbi üzenet jelenik meg: Szükséges adatok o A sikeres üzembe helyezéshez az alábbi adatok szükségesek: motortípus (SEW motor vagy idegen motor) motoradatok névleges feszültség és névleges frekvencia továbbá idegen motornál: névleges áram, névleges teljesítmény cos φ névleges hálózati feszültség DBG11B üzembe helyezési funkciói 14

17 A nyelv átállítása a DBG11B kezelőkészüléken Az üzembe helyezés folyamata 1. Kapcsoljon 0 jelet a DI00 /CONTROLLER INHIBIT (szabályozótiltás) bemenetre. 2. A DBG11B és gombjának egyidejű megnyomásával aktiválja az üzembe helyezési menüt. 3. A gomb megnyomásával indítsa el az üzembe helyezést. Ekkor megjelenik az üzembe helyezési menü első ablaka. A menüpontokat a 4. helyen * jelöli. Azok a menüpontok, amelyek csak az üzembe helyezési menüben jelennek meg, C -vel kezdődnek, a többi menüpont a paraméterlista számainak felel meg. Ha kész a menüpont szerkesztése, a gombbal lépjen tovább a következő menüpontra. 4. Válassza ki a paraméterkészletet, pl. az 1. paraméterkészletet. 5. Állítsa be az üzemmódot, pl. VFC1. 15

18 6. Válassza ki a csatlakoztatott motort. Ha két- vagy négypólusú SEW motor van csatlakoztatva, válassza ki a megfelelő motort a listából. Ha idegen motor vagy 4-nél több pólusú SEW motor van csatlakoztatva, válassza ki a lista NON-SEW MOTOR (idegen motort) bejegyzést. 7. Adja meg a motor névleges feszültségét a kiválasztott kapcsolási módnak megfelelően, a motor típustáblája szerint. Pl. 230 /400* 50Hz van a típustáblán * kapcsolás 400 V -ot adjon meg. kapcsolás, sarokpont 50 Hz-nél 230 V -ot adjon meg. kapcsolás, sarokpont 87 Hz-nél Szintén 230 V -ot adjon meg, azonban az üzembe helyezés után először állítsa a P302 MAXIMUM SPEED 1 (maximális fordulatszám 1) paraméter értékét 87 Hz-re és ezt követően indítsa el a hajtást. Pl. 400 /690* 50 Hz van a típustáblán Csak kapcsolás lehetséges 400 V -ot adjon meg. * kapcsolás nem lehetséges 8. Adja meg a motor adattábláján látható névleges frekvenciát. PL: 230 /400* 50 Hz 9. SEW MOTOROKNÁL a. A két- és négypólusú SEW motorok értékei el vannak tárolva, azokat nem kell megadni IDEGEN MOTOROKNÁL a. Adja meg a motor típustáblájának a következő adatait: a motor névleges árama, kapcsolási mód ( * vagy ) figyelembevételével a motor névleges teljesítménye cos φ teljesítménytényező a motor névleges fordulatszáma 10. Adja meg a hálózat névleges feszültségét. 16

19 11. Ha nincs TF/TH csatlakoztatva válassza a NO RESPONSE beállítást. Ha van TF/TH csatlakoztatva, akkor a kívánt hibareakciót állítsa be. 12. A YES kiválasztásával indítsa el az üzembe helyezés számítását. 13. SEW MOTORNÁL a. Megtörténik a számítás elvégzése. IDEGEN MOTOROKNÁL a. Idegen motoroknál a számításhoz bemérési folyamat szükséges: A felszólítást követően adjon 1 jelet a DI00 /CONTROLLER INHIBIT (szabályozótiltás) kapocsra. A bemérési folyamat megtörténte után adjon ismét 0 jelet a DI00 /CONTROLLER INHIBIT kapocsra. Ha nem lehetséges a motor bemérése (ellátása árammal), akkor a motorparaméterek megállapítása becsléssel történik. 14. Automatikusan a SAVE menüpont jelenik meg. A kezelőkészülék már szerkesztés üzemmódban van. 15. Állítsa a SAVE értékét YES -re, az adatok (motorparaméterek) átkerültek a MOVIDRIVE nem felejtő memóriákba. 16. Az üzembe helyezés lezárult. Az E vagy Q gombbal hagyja el az üzembe helyezési menüt. Az alapkép jelenik meg. 17

20 Kézi üzemmód DBG11B kezelőkészülékkel A kézi üzemmód funkcióban a hajtásszabályozó a DBG11B kezelőkészülékkel vezérelhető. A kézi üzemmód indításához a hajtásszabályozónak nincs engedélyezés állapotban kell lennie. A nincs engedélyezés állapot azt jelenti, hogy a DI00 /szabályozótiltás = 1 és a gyárilag programozott Di01 jobbra/állj, DI02 balra/állj és DI03 engedélyezés/leállás bináris bemenet= 0. A DI00 /szabályozótiltás bináris bemenet kézi üzemmódban is hatásos. A többi bináris bemenet a kézi üzemmód során hatástalan. A DI00 /szabályozótiltás bináris bemenetnek 1 jelet kell kapnia, hogy a hajtás kézi üzemmódban indítható legyen. DI00 = 0 jellel a hajtás kézi üzemmódban is leállítható. A forgásirányt nem a jobbra/állj vagy balra/állj bináris bemenet határozza meg, hanem a kezelőkészüléken történő forgásirány-választás. A kézi üzemmód a tápfeszültség ki- és bekapcsolását követően is aktív marad, azonban akkor a hajtásszabályozó le van tiltva. A vagy a gombbal kiadott forgásirány parancs hatása engedélyezés és indítás a kiválasztott forgásirányban, n min fordulatszámmal. A és a gombbal növelhető ill. csökkenthető a fordulatszám. A változtatási sebesség a másodpercenként 150 1/min. 18

21 9. Ellenőrző kérdések Miért van szükség frekvenciaváltó alkalmazására? Mi a frekvenciaváltó? Rajzolja le a frekvenciaváltó felépítést. Soroljon fel legalább 3 funkcióját a frekvenciaváltónak. 10. Források