A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
|
|
- Zita Rácz
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső
2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. Keszthelyi-hegység Csodabogyós-barlang Szél-lik Vaddisznós-barlang Büdöskúti-víznyelő November 7-barlang Nagy-töbri-barlang Horda-barlang II. Tapolcai barlangok Tavasbarlang Kórház-barlang Plecotus 1-barlang Berger Károly-barlang...6 a. Feltáró kutatás...6 b. Dokumentáció és barlangvédelem...8 c. Hőmérsékletmérések a Berger Károly-barlangban d. Az új szakaszok leírása IV. Összefoglalás
3 I. Keszthelyi-hegység 1. Csodabogyós-barlang (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) A barlangban egyetlen alkalommal február 25-én végeztünk bontást a Styx Csoporttal közösen. Ennek során a Labirint-akna alsó részén, egy eddig még térképezetlen, néhány méter hosszú hasadék végén kíséreltük meg a továbbjutást. Itt egy lefelé menő lyukban a falról levált kőlapok zárták el a folytatást. Ezek szétverése után 2-3 méternyit sikerült lejjeb menni, itt újra vízszintessé vált a hasadék. Még kb. 1 métert lehet előre látni a járhatatlanul szűk résben, azután kőtömbök zárják el a folytatást. A kibontott lyuk alján a másik (visszafelé menő) irányban egy kb. 10 cm-es rés látható, melyből huzat áramlik fel. Ugyanezen a napon a barlang bejárata alatt, a nagyobb létránál két kis patkósorrú denevért láttunk. 2. Szél-lik (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) A barlang legalsó részén, az Óriás-terem alatt április 29-én és 30-án végeztünk feltáró kutatást a Styx Csoporttal közösen. Egy kőtömb oldalának lerepesztése után egy kis, kb. emberméretű fülkébe jutottunk. Ennek alján az eddigi kőomladékot homok (vagy valamilyen löszös anyag) váltotta fel. Az oldalfal mentén, a Csodabogyós-barlang irányába előreástunk 1-2 métert, de egyelőre újabb légteres járat nem látszik. Megjegyzendő, hogy a Csodabogyós-barlang Füstölős-ágának végén, tehát a barlang Szél-likhoz legközelebb eső pontján hasonló anyag alkotja a kitöltést. Április 29-én az Óriás-teremben 7,5 Co-t mértünk. 3
4 Április 29-én az Óriás-teremben két nagy Myotist figyeltünk meg, az Alsó-, illetve a Felső-Hágcsós-terem alatt pedig egy-egy elpusztult példányt találtunk. 3. Vaddisznós-barlang A barlangban jelenleg radondetektor-cserét folytatunk, a bejárat alatti teremben, két detektorral. A mérések célja a korábban egy alkalommal észlelt magas érték okának megállapítása. Elképzelhető ugyanis, hogy tórium jelenléte okozta a kiugró adatot. Az eredményekről mindeddig nem kaptunk értékelést. Denevérekkel febr. 12-én találkoztunk a barlangban: a bejárat alatti első teremben három nagy Myotis és két kis patkósorrú denevér telelt. 4. Kessler Hubert-barlang (Büdöskúti-víznyelőbarlang) A barlangban ez évben semmilyen tevékenységet sem végeztünk. 5. November 7-barlang A barlangban ez évben semmilyen tevékenységet sem végeztünk 6. Nagy-töbri-barlang A barlangban ez évben semmilyen tevékenységet sem végeztünk. 7. Horda barlang A barlangban ez évben semmilyen tevékenységet sem végeztünk. 4
5 II. Tapolcai barlangok 1. Tapolcai-tavasbarlang A Tavasbarlangban folytattuk a radondetektorok cseréjét az ATOMKI részére. Három helyen folyik mérés a barlangban: a váróteremben, a Batsányi-teremben levő rácsnál és a csónakázó járat fordulójánál található kuszodában (Telefonfülkék). Az eredményekről mindeddig nem kaptunk értékelést. 2. Kórház-barlang A barlangban ez évben csak egy bejárást végeztünk esetleges vízminta és egyéb vizsgálatok előkészítéseként, egy érdeklődő leendő szakdolgozóval. (Ezek elkezdése leghamarabb 2008 elején válhat aktuálissá.) A bejárás során, nov. 11-én a Törpék-termében elhelyezett hőmérőről 14,85 Co-t olvastunk le. 3. Plecotus 1-barlang Előző év során a beomlott lejárati akna kibontásával sikerült elérnünk a barlang vízszintes járatát januárjában két alkalommal végeztünk kisebb bontást. Ezek célja a vízszintes járat bejáratát leszűkítő, a feltárást akadályozó omladék eltávolítása volt. Bár a lejáraton most már legalább egy vödör kifér, még további tágításra lesz szükség, de ezt a nagyobb sikerrel kecsegtető Bergerbarlangi kutatások miatt későbbre hagytuk. A barlang végpontján sajnos még mindig megtalálható volt az előző év végén felfedezett tócsa. 5
6 5. Berger Károly-barlang a.)feltáró kutatás: 2006-os feltárásainkat új kutatási helyek kijelölésével kellett kezdenünk, mert a korábbi években kutatott végponton, a Kessler-terem omladékában ásott járatunk végét túl nehezen bonthatónak találtuk és létszámunkhoz képest már túl hosszúvá vált az anyagmozgatás útvonala is. Vizsgálódásaink során fedeztük fel, hogy a lejárati kút falában már a barlang feltárása során észlelt, akkor erősen huzatoló repedésen keresztül fény szivárog be a Horváth Tibor-terembe. Mivel a kút alján ásott eredeti bejárat meglehetősen szűk volt, valamint legszűkebb részén egy pocsolya is összegyűlt időnként, úgy döntöttünk, hogy új bejáratot készítünk, mely a kútból közvetlenül a terembe nyílik. Kényelmi szempontjaink mellett erre ösztönöztek a biztonsági szempontok is, hiszen addigi bejárónk a terem omladéka alatt vezetett el és különösen a felső végénél - lazán álló, mindössze saját súlyuknál fogva összetapadó kövek alkották a mennyezetet és az egyik oldalfalat. Az új bejárat kibontására január 22-én került sor, Czetli Tivadar és Kocsis Ákos részvételével. Kb. 1,5 méternyi szakaszt kellett áttörniük a Horváth-terem felől, egy a mennyezettől elvált, vastag réteglap darabjainak kifeszítésével. Csak az utolsó cm-es szakaszon kellett vésni, de szerencsére a kőzet itt is könnyen engedett. A bontott anyaggal a korábbi bejáró belső végét tömték el, de a kút felől bebújva az omladékon látható tűszerű kristályok továbbra is megtekinthetőek. Ugyanezen a napon Mészáros István és Szilaj Rezső a Piedl Endre-terem kiszélesedésénél a nyugati oldalon látható omladékdombot bontotta meg. A terem fala és a törmelék között ásott, mintegy 2 m hosszúra sikeredett kutatóvágatban a kövek alatt kerek kvarckavicsokat tartalmazó, homokszerű barna anyagot találtak, meglehetősen összetömörödött állapotban. Ez a felszínig hatoló felszakadásra utal, mivel az említett anyag egykori talajként határozható meg. Tekintettel a várható hatalmas omladékmennyiségre a kutatást ezen a ponton befejeztük. 6
7 Február 18-án először a Horváth-teremben lévő omlás tetejét bontottuk meg (Mészáros István, Szilaj Rezső). Itt a mennyezeten egy a teremtől réteglappal elválasztott kuszodát találtunk, melybe mintegy két méter hosszan sikerült bejutnunk. A vége 50 cm-re felmagasodott és elágazott, de a folytatást földes omladék zárja el. Ezután a Kessler Hubert-teremhez csatlakozó, homokos aljzatú járat jobb oldalán nyíló szűk rést kezdtük el alaposabban vizsgálni. Itt már korábban is huzatot észleltünk, de mivel az aljzata szálkőnek tűnt és kb. 1 m után teljesen beszűkült, korábban nem foglalkoztunk vele. Most rövidesen kiderült, hogy az aljzat valójában nem szálkő, hanem csak össze van cementálva, alatta pedig könnyen bontható, laza homok található. Ebben cm mélyen újabb cementált réteg volt, de utána fél méter mélységig leásva már nem volt szükség kalapácsra. A homok alól a vártnál magasabb és szélesebb járat bontakozott ki, melynek nagy részét színültig kitöltötte az üledék. Ezen a napon két métert sikerült járhatóvá tenni a járatból. Mivel ez a bontási hely meglehetősen ígéretesnek tűnt, a továbbiakban ide koncentráltuk a munkát. Először olyan méretűvé kellett tenni a kuszodát, hogy a bontó ember mellett még az a műanyag kanna is elférjen, amelyben az anyagot kihúztuk a Kessler-teremig. Miután újabb 1-2 métert haladtunk előre, az addig lefelé tartó mennyezet ismét emelkedni kezdett és hamarosan megjelent egy légrés. Egyúttal a járat is egyre szélesebbé vált, végül a negyedik itteni bontásunknál már némi erőfeszítéssel becsúszhattunk egy lapos rés elejébe. Végül ötödik alkalommal, május 28-án siker koronázta erőfeszítéseinket, amikor az említett rés bontásával előbb gömbfülkeszerű üregbe jutottunk, majd egy utolsó szűkület kitágításával Németh Richárdnak sikerült elsőként bekúsznia egy néhány méter átmérőjű terembe. A bontásokban rajta kívül Baráth István, Mészáros István, Sárközi Attila, Szilaj Rezső, Tinn József, Tóth Gábor vett részt. A feltárt rész bejárása két részletben történt. A feltárás napján bejártuk a később Plecotus-ágnak elnevezett nyugati járatszakasz főágát, valamint a keleti ág 7
8 (Mosóporos-ág) felé átvezető legtágabb járatot a Szeptáriás-ág torkolatáig. Ezeket a részeket 200 m hosszúságúra becsültük. A Mosóporos-ág nagyobb részét, valamint a kisebb oldalágakat június 7 én derítettük fel, Csepiova Krisztina, Huszár Boglárka, Mészáros István, Romhányi Balázs, Sárközi Attila, Szilaj Rezső, Tóth Péter, Vágó Dominika részvételévelaz ekkor talált járatok hossza méter volt becslésünk szerint. Néhány kisebb barlangszakaszt a térképezési munkák során is találtunk, pl. a délnyugati végponthoz vezető kuszodát. Egy-két próbabontást is végeztünk, pl. aug. 25-én a nyugati oldalágak kuszodájában a Styx Barlangkutató Csoport tagjaival közösen, amikor néhány méternyit beástunk egy rendkívül szűk, labirintus jellegű járatrendszerbe, de különösebb eredményt nem értünk el. Bár nem eredményezett új járatokat, a további kutatások szempontjából jelentős volt a július 19-i bejárás, melynek során a Barlangtani Intézet két munkatársa, Nyerges Attila és Kovács Richárd, valamint több bakonyi barlangkutató tekintette meg a barlangot. Ekkor figyeltek fel a Mosóporos-ág északi, beomlott végén tartózkodók arra, hogy a másik csoport mozgását közvetlenül a fejük felett hallják. Ily módon sikerült megállapítani, hogy ez a járat a Plózer-terem egyik leomlott réteglapja alatt végződik. Ezt az átjárót aug. 19-én bontotta ki Szilaj Rezső és Tinn József a terem felől, jelentősen megkönnyítve ezzel a keleti részek megközelítését. b. Dokumentáció és barlangvédelem Már az új részek második bejárásánál elkezdtük a digitális fotódokumentálást is, a Mosóporos-ág akkor még érintetlen szakaszait az aljzat összejárása előtt lefényképezve. Sajnos közben a fényképezőgép objektívjébe homok került, ami néhány kevéssé sikerült képet eredményezett, majd fotózás idő előtti befejezését. Végül július 16-án került sor a nyugati részek, a Plecotuság és a Kristályrezervátum fotózására. A térképezési munkákat június 20-án kezdtük. Három nap alatt, jún. 22-ig elkészült a nyugati részek felmérése, mintegy 155 méter hosszúságban. (Porszívó, 8
9 Halápi diákok terme, Plecotus-ág, Zákonyi-terem, Kristályrezervátum, felső kúszójáratok). Július 8-án végeztük el a Plecotus-ág nyugati oldalágainak, valamint a Zákonyi-teremből kiágazó rövid keleti ág és a délről csatlakozó kisebb labirintus térképezését. Hosszabb kihagyás után aug. 19-én folytattuk a munkát a Mosóporoság Plózer-terem és Szeptáriás-ág közti 55 méteres szakaszának felmérésével. Az őszi szezonban, október 30-án egy kb. 10 méteres kuszodát mértünk fel a Kristályrezervátum feletti járatokban, november 10-én pedig összekötöttük a Mosóporos-ág déli végét a Halápi diákok termével. A következő két napon a Mosóporos-ágból kiágazó, omlással végződő ágakat térképeztük, beleértve a Szeptáriás-ágat is. Végül a munka dec. 1-2-án fejeződött be, a Mosóporos- és Plecotus-ágak közti labirintus még hiányzó részeinek felmérésével. Végül a barlang poligonhossza az eddigi 281 méterről 752,5 m-re nőtt, azaz az új részek hossza 471,5 m. A térképezés nagy részét Szilaj Rezső és Tinn József végezte, egy-egy alkalommal Németh Richárd, Sütő Krisztián, Szlavoj Krisztián közreműködésével. Mivel a barlangban számos látványos és jelentős képződmény található, kezdettől fogva törekedtünk arra, hogy ahol csak lehet egyetlen nyomot használjunk közlekedésre. Az agyagfelületek taposásásának elkerülésére a Kristályrezervátumban zsinórral ösvényt jelöltünk ki, illetve a Mosóporos ág déli végén található rövid oldalágat lezártuk. c.) Hőmérsékletmérések: 2006-ban folytattuk a 2002-ben elkezdett méréssorozatot a barlang négy pontján (a legbelső terem kivételével minden régen ismert teremben). Ehhez tizedfokos beosztású hőmérőket használtunk. Ebben az évben néhány alkalommal a Kessler-teremben, valamint az újonnan feltárt szakaszokon is mértünk hőmérsékletet digitális hőmérővel. Ezek értékei hasonlóak a máshol mértekhez, de a Mosóporos-ág inkább a belső termek magasabb hőfokával mutat rokonságot, míg a magasabb 9
10 fekvésű, omladékosabb Plecotus-ág valamivel hűvösebb volt. Hasonló jelenséget egyébként a Kessler-teremben is tapasztaltunk, azaz a terem tetején alacsonyabb értékeket mértünk, mint az alján. Itt azonban a kis számú, és nem beépített hőmérővel végzett mérés miatt egyelőre ez a megfigyelés még meglehetősen bizonytalan. Idén is hasonlóan alakult a barlang hőmérsékletváltozása, mint az előző években, vagyis év elejétől nyárig fokozatos hűlés tapasztalható, utána többékevésbé stagnál, majd ősszel már ismét emelkedik a hőmérséklet. Az egyes termek hőmérséklete is hasonló volt, mint korábban, kivéve, hogy bejárati teremben a szokottnál valamivel erősebb lehűlést tapasztaltunk hideg időszakokban. Ennek oka minden bizonnyal az újonnan nyitott, közvetlen bejárat a kútból, melyen át könnyebben bejut a kinti levegő, mint a régi, szifonszerű és szűkebb bejáraton. A nagyobb hőingások elkerülésére a kút száját lefóliáztuk a téli félévben. A 2005-ig terjedő időszak méréseiről egyébként összefoglaló írtam a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének most megjelenő évkönyvébe. 10
11 Szórványos méréseink eredményei: Dátum Mérési hely Kessler-terem, felső rész Kessler-terem,alsó rész Kessler-terem, felső rész Plecotus-ág, Ny-i oldalágak előtt Kessler-terem, felső rész Kessler-terem, alsó rész Kessler-terem, felső rész Plecotus-ág, Ny-i oldalágak előtt Mosóporos-ág, gömbfülkék Szeptáriás-ág bejárata Mosóporos-ág, gömbfülkék M.poros- és Plecotus-ág között Celsius 16,2 15,35 15,7 15,7 15,8 15,6 16,4 17,2 17,2 17,2 16,5 Mérések a barlang régi részeiben: Hőmérséklet (Celsius)) Dátum Horváth-t. Keszler-t. Piedl-t. Plózer-t. Kessler-t ,4 15,8 16,8 16, ,4 15,8 16,7 16, ,1 15,8 16,1 16, ,1 15,7 16,1 16, ,7 15,35 16, ,6 15,3 15,5 16, ,2 16,2 16, ,9 15,2 16, ,2 14,7 15,3 16, ,2 14,7 15,3 16, ,3 14,6 15,2 16, ,3 14,6 15,2 16, ,3 14,6 15,2 16,05 15,7; ,3 14,6 15,2 16,05 15, ,3 14,6 15,2 16,05 15, ,6 16, ,3 14,6 16, ,6 16, ,8 14,7 15,95 16, ,8 14,7 15,7 16, ,3 14,7 16,15 16, ,7 16,2 16, ,6 15,1 16,85 17, ,6 15,6 16,6 17, ,6 15,3 16,8 17, ,65 15,3 16,85 17, ,7 15,3 16,7 17, ,8 16,9 17, ,1 15,6 16,9 17,1 11
12 17,4 17, ,8 16,6 16,4 16, ,8 15,6 15, ,8 14,6 14,4 14, ,8 13,6 13,4 13, Hőmérséklet (Celsius) A Berger-barlang hőmérsékleti adatai 2006 Horváth-t. Dátum Keszler-t. 12 Piedl-t. Plózer-t.
13 A Berger-barlang hőmérsékleti adatai ,6 16,4 16, ,8 15,6 15, ,8 14,6 14, , ,8 13,6 13,4 13, Celsius 18 17,8 17,6 17,4 17, ,8 Dátum Horváth-t. Keszler-t. 13 Piedl-t. Plózer-t.
14 d. Az új szakaszok leírása Az újonnan feltárt, térképezésünk alapján 471,5 méter hosszú járatrendszer a korábbi szakasztól déli, délkeleti irányban helyezkedik el. Déli lezárását az egykori TIAC-futballpálya mélyedése alkotja, melynek jelentős részét feltöltötték. Ez a mélyedés választja el a szomszédos, rokon genetikájú Kórház-barlangtól is. Úgy tűnik, hogy a barlang egy ÉK-DNY-i, méter széles, mintegy 130 méter hosszú sávban helyezkedik el, de a későbbi kutatások ezt a képet módosíthatják. A Berger-barlang jelenleg inaktív, pusztuló rendszer. A járatok kialakulása hasonló a többi tapolcai barlanghoz, aminek részletes leírását most mellőzöm, hiszen több publikációban és jelentésben lehet olvasni róla. Formakincsét tekintve a keveredési korróziós formák dominanciája mellett sok helyen a réteglapok leszakadozásával jött létre a járatok mai képe, illetve feltehetően a kicsapódó pára is jelentős szerepet kapott egyes lekerekített formák képződésében. A régi részekkel összehasonlítva az új járatokban kisebb a nagyméretű, akár a felszínig hatoló omlások aránya. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy ezek a járatok valamivel mélyebben helyezkednek el és mennyezetük nem éri el az igazán omlékony kőzet és agyagrétegeket. E mellett itt az alsóbb, kristályosabb, kagylóhéj-törmelékes anyagú járatok a fejlettebbek, míg az agyagos mészköves felső szint általában szűkebb. Állva, illetve lehajolva járható szakasz persze csak ott van, ahol a két szint egybeszakadt, vagy együtt fejlődött ki. Néhány helyen egyébként megfigyelhető egy kürtőkből nyíló harmadik szint is, ez azonban legfeljebb a legelején járható. Bár az egész barlang elhelyezkedésében megfigyelhető az említett Ék-DNY-i irányítottság, ennek az egyes járatrészek irányára nincs befolyása, inkább helyi repedéseknek és a kőzetrétegeknek volt ebben nagyobb szerepe. A barlang kitöltései közül legnagyobb tömegű az omladék. E mellett agyagos és homokos üledékek is megfigyelhetőek. A homokrétegek eredete bizonytalan, lehet oldási maradék vagy bemosódás. Az agyagok részben az egykori TIAC-pálya felőli járatokban képeznek 14
15 vörösesbarnás felső réteget, ami bemosódásra utal, másrészt sárgás-barnás változataik a felső szint oldási maradékát jelentik. Utóbbi típusban gyakori a vasas (limonitos) kiválás is. Harmadik agyagcsoportba sorolhatók a felszakadásokból származó agyaghalmok, pl. a nyugati oldalágak zöldes színű omlási anyagában. A régi résszel ellentétben talajbefolyást eddig még nem találtunk. Nagyon látványosak a barlang kiválásai. Legnagyobb tömegű és legfeltűnőbb a borsóköves kiválásokhoz sorolható, fehér színű kristálycsoport. Ennek anyaga eddig még nem volt vizsgálva, aragonit és kalcit egyaránt szóba jöhet. Leginkább az oldalfalakon jelentkezik, de az aljzaton, jóval ritkábban a mennyezeten is előfordul. Helyenként, pl. a Kristályrezervátumban összefüggő, barlangi karfiolhoz hasonló bevonatot képez. Máshol tűs, gömbös változataival találkozhatunk. Legérdekesebb azonban a Kristályrezervátum déli végében az aljzaton növekvő miniatűr, kb. 10 cm-es fenyőfa, mellette már kidőlt társával, kicsit távolabb egy fenyőkezdeménnyel. Ezek a belül üreges borsókőoszlopok kép és leírás alapján a Nagyharsányi-barlangból előkerült logomitokhoz sorolhatók, csak jóval kisebbek. Viszonylag gyakori és feltűnő az a szintén fehér, földes kifejlődésű ásványkiválás, amelyről a Mosóporos-ág a nevét kapta. Itt helyenként kupacokban áll ez a tudományos vizsgálat híján ránézésre huntitként meghatározható anyag. A kipreparálódások közül megemlíthetők az ősmaradványok, melyekkel lenyomatként is találkozhatunk. Leggyakoribbak a szívkagylók (Cardiumok) töredékei. Viszonylag gyakoriak, néhol már az aljzaton heverve a kéregszerű limonitkiválások. Megfigyelésünk szerint ezek a nagy agyagtartalmú mészkövek repedéseiben képződnek. Az új részek elsőként megnyitott bejárata egy, a Kessler-teremből induló 10 m hosszú, laza homok aljzatú, bontott kuszoda, melyet Porszívónak neveztünk el. Ennek vége egy szűkület, ez az első átjutóról a Richárd-lyuk nevet kapta. A szűkület után a járat kellemesen kitágul: ez a Halápi diákok terme. Nevét a barlangi bontásokban élenjáró zalahalápi iskolásokról kapta. Mennyezetét agyagos réteglap képezi, keleti végét omlás zárja le. A terem túlsó végén két irányban mehetünk tovább. Balra a 15
16 Mosóporos-ág felé mehetünk, egyenesen pedig a Plecotuság indul egy újabb homokban kúszással. Ezen átérve balra rövid, kristályos aljzatú járat húzódik, majd egy kisebb termecskében balra fordulva aránylag széles, de omladékkal és kőtömbökkel kitöltött folyosóba jutunk. Ennek bal oldali része egy oldott lyukon át a Halápi diákok terméből a Mosóporos-ág felé vezető barlangszakaszba torkollik. Az előbb említett kristályos járat is ebbe a bal felé menő részbe csatlakozik. Jobbra haladva egy bal oldali kiágazás és egy erre nyíló ablak után nagyobb üregbe érünk, mely az alsó és felső járatszintek összeszakadásával alakult ki. Keleti oldalán egy felső szinti gömbfülke látható. Az üreg után nyugat felé két oldalág indul. A rövidebb kb. 6 m hosszú, a másik melyben szép oldások találhatók - egy kiszélesedés után hamarosan kettéágazik. Mindhárom végponton nagy omlás zárja el az utat és némi huzat is érezhető. Számos kisebb lyuk is csatlakozik beléjük, ezek azonban nem járhatóak. Az oldalágak bejárata felett egy kristályokkal borított kürtő található, tetején járhatatlanná szűkülő kuszodával. A kristályok érdekében alkalmazott bejárási módról a Zoknis-kürtő nevet kapta. A Plecotus-ág végén az új feltárás legtágasabb részébe, a Balaton-környék kiváló kutatójáról, számos útikönyv szerzőjéről elnevezett Zákonyi Ferenc-terembe érünk. Ez a terem is a két fő járatszint egyesülésével jött létre, déli végén egy kürtőben még egy harmadik, bár járhatatlan szint megfigyelhető. A teremből négy irányban is továbbhaladhatunk. Keletre egy rövid, széles és lapos kiágazás található, amely kőomlásban végződik. Dél felé két fő ágra oszló labirintusba juthatunk, melynek északkeleti végéből kevés bontással tovább lehet jutni felé. A másik ág végpontján omlás figyelhető meg, kristályos kiválásokkal. Néhány szép lekerekített oldásforma is megfigyelhető, különösen a kanyarulatokban. Érdekes megfigyelni a rövid keresztjáratok keletkezését: egymáshoz közeli folyosóknál mindkét oldalról elkezd egy félkör alakú fülke kioldódni, majd ezek összeolvadnak, így homokóra-szerű alaprajz keletkezik. A barlang ezen részén megfigyelhetünk ilyeneket félkész, még összenyílás előtti állapotban is, főként az 1:100 arányú felmérésen. A labirintus elég 16
17 erősen feltöltött, a viszonylag széles járatok nagy része túl alacsony egy ember számára. A Zákonyi-terem nyugati oldalán indul a Kristályrezervátum járata, valamint az e fölött kanyargó kuszodarendszer, amely több helyen egybenyílt az alsó járattal. A lekerekített csőszerű járat falát agyag burkolja be, maga a kőzet is erősen mállott. A Kristályrezervátum egy derékszögben megtörő folyosó. Bevezető szakaszán az aljzat patakmeder jellegű, nagyrészt agyagos. Falait vastagon borítja a fehér kristálybevonat, az aláhajló részeken borsókőszerű formákkal. Helyenként a talajon is láthatók kristályos kiválások. A járat kanyarjánál érdekes agyagformák, pl. szeptáriák és egy kimosódásos miniatűr szakadéktöbör láthatók, A leglátványosabb kristályok a kanyar utáni szakaszon találhatók. A fal egyik párkányán pl. gombokhoz, vagy fiatal gombákhoz hasonló formációk nőnek, egy omlás mögött pedig felfedezhetjük a már említett logomitokat, vagy egy szőlőfürtszerű alakzatot. A járat vége egy beomlott kőtömb, e mögött még látszik néhány méternyit a kristályokkal borított folytatás. Ide egyébként egy kerülő úton el lehetne jutni, ugyanis a logomitok felett még indul egy csőjárat melynek töréspontjánál egy kis aknán leereszkedhetünk az alsó részbe, de az innen elérhető néhány méternyi új feltárás nem állna arányban a bekövetkező kristálypusztulással és sározódással. Az akna után egyébként az alsó járat teljesen beszűkül, több ágra oszlik, a felső pedig hamarosan egy beszakadással ér véget. A bontást egyébként azért sem érdemes erőltetni, mivel ez a rész már benyúlik a hajdani TIAC-pálya gödre alá, már pedig kórház-barlangi tapasztalataink szerint itt csak további omladék várható. A Berger-barlang új részének másodikként nyitott bejárata a Plózer-teremből nyílik egy lebújóval és rögtön a Mosóporos-ágba vezet. Itt mindjárt számos fehér huntitkupacot láthatunk, melyek a járat névadóivá váltak. Közöttük egy nagyobbacska limonitos ásványdarab sárgállik, melynek eredete egyelőre rejtély. Talán fentről gurult jelenlegi helyére még a bejárat beomlása előtt. A továbbvezető járatban az összecementált hajdani aljzat maradványain, homokban haladunk tovább. A falakat kristályok és huntitszemcsék varázsolják fehér árnyalatúvá, de igen szépek az oldás által kiemelt rétegformák is. 17
18 Érdekes, hogy ezen a szakaszon, akárcsak a Porszívón át vezető bejáratnál, nem találunk oldalágakat, amelyek délebbre már labirintust alkotnak. A járat hamarosan felmagasodik és kiszélesedik, köszönhetően egy felső járatszint megjelenésének. Jobbra fenn egy rövid ág is indul a Halápi diákok termét a másik irányból lezáró omladékig. Továbbhaladva hamarosan kőomlásos részhez érünk. Itt jobbra és balra, a főjárat talpától kicsit feljebb találhatunk egy-egy gömbfülkeszerű üreget, melyekből egy keveset tovább is lehet jutni. A jobb oldali a Halápi diákok termének omladéka alá vezet, a bal pedig egy csőjáraton át egy újabb üregbe. Kicsivel távolabb egy szűk kuszoda indul nyugati irányban, amely a Mosóporos- és a Plecotus-ág között húzódó járatba torkollik. Tovább délre elérjük a Szeptáriás ág széles, lapos bejáratát. Ezen bekúszva hamarosan még laposabbá válik a homokkal kitöltött járat, melynek aljzatát az elején huntit, beljebb a mennyezetről lepergett sárgás agyag alkotja. Végül egy keresztező járatban végre felülhetünk, úgy tűnik, itt a későbbi vízmozgás elszállította a kitöltés egy részét. Ezen keresztjárat keleti részében látható a járat névadója, a repedezett barna agyagos felület, melyet helyenként már kristályok borítanak. A végpontot ebben az irányban egy kőomlás képezi, míg a másik részen a mennyezet ereszkedik le szinte a kitöltés szintjéig. Visszatérve a Mosóporos ágba balra egy lapos, eddig érintetlen kuszoda vezet a Zákonyi-terem labirintusa felé. Terveink szerint, mivel nagyobb feltárás errefelé úgysem valószínű, a továbbiakban sem tapossuk össze az agyagfelületét. Jobbra is indul egy járat, melyen át kétfelé, egy felső és egy alsó szinten is elérhetjük a Mosóporos- és a Plecotus-ág közötti járatot. Érdekessége az elején látható nagymennyiségű limonitos kiválás, mely vöröses színűvé változtatja az omladékot. Maga a Mosóporos-ág két derékszögű kanyart követően egy nagyobb elágazásnál véget ér. A második kanyarban két kis ablakon át beleshetünk a már említett, eddig bejáratlan kuszoda folytatásába. Az aljzaton néhány érdekes, összecementálódott és kristályokkal borított homokfodrot figyelhetünk meg. 18
19 A nagy elágazás balra egy cementált homoklejtőn tágasabb, vízmosta aljzatú járatba vezet. Sajnos mindkét vége hamarosan ismert rész omladékához vezet a térképezés eredménye szerint. A továbbvezető járat előbb az eddig megszokott homokkitöltéssel, majd emelkedve, agyagosabb, omladékosabb aljzattal a Halápi diákok terme felé vezet. Jobbra nyíló oldalágai a Mosóporos-ághoz vezetnek vissza, egy felső szinti, vakon végződő, szépen oldott járat kivételével, de ez utóbbi ág is könnyen összebontható lenne a többivel. A bal felé vezető járatokon, néhol kis ovális lyukakon bekúszva a Plecotus-ág érhető el. A Halápi diákok terme előtt a kanyarban, még mielőtt egy kisebb lejtőn leereszkedve bezárnánk a kört, kerekded termecskén haladunk át. Az új részt innen a Porszívón át hagyhatjuk el leggyorsabban, bár korántsem a legkényelmesebben. Mosóporos-ág (Fotó: Szilaj Rezső) 19
20 Mosóporos-ág, huntitcsomók (Fotó: Szilaj Rezső) A Szeptáriás-ág bejárata (Fotó: Szilaj Rezső) 20
21 Kristálybevonatú agyagfelület, a járat névadója (Fotó: Szilaj Rezső) Borsókőoszlop (logomit) a Kristályrezervátumban (Fotó: dr. Riskó Ágnes) 21
22 Borsókövek a Kristályrezervátumban (Fotó: dr. Riskó Ágnes) 22
23 23
24 IV. Összefoglalás Ebben az évben két barlangban végeztünk jelentősebb feltáró munkát: a Plecotus 1- és a Berger Károly-barlangban. Kisebb bontásokra a Csodabogyós- és a Szél-lik barlangokban is sor került, valamint a Vaddisznósbarlang legalsó részét újra hozzáférhetővé tettük. A Plecotus 1-ben kibontottuk és kibiztosítottuk a néhány éve bedőlt kutatóaknát, így a vízszintes járatrész ismét kutatható. A Berger Károly-barlangban a Kessler-teremben levő omladék bontása egyelőre nem járt jelentősebb eredménnyel. Rendszeres hőmérsékletméréseket is végeztünk ezen a helyen. Úgy tűnik, a barlang korábban tapasztalt melegedése idén is megfigyelhető volt, bár már csak kis mértékben. Dokumentációs tevékenységünk keretében felmértük a Kessler Hubert-barlangot (Büdöskúti-víznyelő) és digitális képeket, valamint leírást is készítettünk róla. A Vaddisznós- és a Tavasbarlangban havonta radondetektor-cseréket folytattunk. Szorosan együttműködönk a Styx Barlangkutató Csoporttal, mellyel közösen kutatjuk a Csodabogyós- és a Szél-lik barlangokat. Jó a kapcsolatunk a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségével (melynek tagjai vagyunk), valamint a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálattal is. 24
Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal)
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2008. ÉVI JELENTÉSE Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) Feltárás: Ez évben is folytattuk a két barlangrendszer
Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/ Tisztelt Felügyelőség!
Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/27 30-268-1406 Tisztelt Felügyelőség! Ezúton tudatjuk Önökkel, hogy 2011. dec. 26-án sikerült a tapolcai Plecotus 1-barlang (4450/6
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-
Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport Szilaj Rezső csoportvezető 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/27. Tisztelt Igazgatóság!
Tisztelt Igazgatóság! Örömmel értesítem Önöket, hogy csoportunk, a Plecotus Barlangkutató Csoport április 5-6-án újabb jelentős feltárási eredményt ért el a tapolcai Berger Károly-barlangban. A barlang
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2007. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......2 I. Keszthelyi-hegység...3 1. Csodabogyós-barlang - Szél-lik rendszer.
Tapolcai-barlangrendszer (4450-1) (Eng. sz.2032/2015. Ikt. sz /2015)
Feltáró kutatás: Tapolcai-barlangrendszer (4450-1) (Eng. sz.2032/2015. Ikt. sz.. 20491/2015) Berger Károly-barlang (Ü.sz.16884/2012, i.sz..54759/2012) Feltáró kutatatást három alkalommal végeztünk a barlangban.
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2009. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Munkánk a Keszthelyi-hegységben Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató
Kutatási jelentés 2013
Nagy-töbri-barlang (Somos-barlang, Balatonedericsi Nagy-nyelő-barlangja)) (4440-78) ( KDT- KTVF 24088/2013, iktatószám:105877/2013) A barlangban 2013-ban egy alkalommal végeztünk bontást. Ekkor az alsó
2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:
Tárgy: barlanglezárás Tisztelt Nemzeti Park! Az ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2007-ben lezárta a Leány-Legény- Ariadne-barlangrendszer Ariadne-barlangi bejáratát. A lezárás az előzetes tervek
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2005. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 2.Szél-lik...3 3.
Új barlangszakasz feltárásának bejelentése
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport Honlap: www.mkcs.hu Vezető: Glöckler Gábor tel.+36-30/9730-338 Tárgy: Új barlangszakasz feltárásának bejelentése Tisztelt Hölgyem, Uram! A
Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/
Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ KUTATOTT BARLANGJAINKRÓL - RÖVIDEN A kutatási engedélyeinkben foglalt feladatainkról és a 2005. évben végzett tevékenységeinkről
MUNKANAPLÓ HIDEG-LYUK
MUNKANAPLÓ HIDEG-LYUK 2005.10.01. Bejárat takarítása; járattalpi omladék eltávolítása; ajtókozmetika; az új hasadék kitöltésének próbabontása (a nagyon nagy kövek mozognak, huzat van...); az új hasadékba
Csodabogyós-barlang 2005
Csodabogyós-barlang Januártól folytattuk, májusra pedig befejeztük a barlang szerződés szerinti újratérképezését, poligonozását. A munka fővállalkozója a szerződés aláírója az A.G. KFT volt. Felmérésünk
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)-326-3510
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)-326-3510 Juhász Márton Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 1025. Bp. Hűvösvölgyi út 52. Az ARIADNE Karszt és Barlangkutató
Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:
Ajándék-barlang 4840-83 Az Ez évben is tovább folytattuk a barlang mélypontjának bontását, ami azonban nagyon nehézkesen haladt, így megkértük a robbantási engedélyt, hogy a további munkát már hatékonyabb
Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Kórház-Berger-barlangrendszer
Kórház-Berger-barlangrendszer Tapolcai Kórház-barlang (4450/2) ( KDT- KTVF 31580/09, iktatószám: 8444/10) 2011 elején folytattuk az előző év novemberében elkezdett bontást a Tavas-ág északi végén ahol
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848 Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Juhász Márton úr részére Tárgy: új rész bejelentés Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszer
Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról
GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2003. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...3 a. A Füstölős-ág
BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/
8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 a Hárskúti-cseppk barlangban 2017-ben végzett munkájáról Kat. sz.: 4411-36 - Eng. sz.: PE-KTF/3641-4/2017. A 2017-es évben a barlang hossza nem változott.
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:
Ajándék-barlang 4840-83 Az 2005. évi kutatási jelentése 2005. november 27-én 435 munkaóra ráfordítással 6 méter hosszúságú táró kihajtásával végre ismét belyukadtunk a barlang belsőbb részeibe. Egyesületünket
KUTATÁSI JELENTÉS Kos-barlang
KUTATÁSI JELENTÉS Kos-barlang (kat.sz.: 5382-38, Cserépfalu községhatár) (2016) Összeállította: Vági Domonkos és Mező Ákos A Hajnóczy József Barlangkutató Sportegyesület 2012 év májusában kapott engedélyt
Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról
1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani
Kutatási jelentés 2008.
Kutatási jelentés 2008. Denevérek megfigyelése a Létrási-Vizes-, Láner Olivér-, Szent István- és Kecskelyuk barlangokban Barati Judit A négy barlangban a mérési útvonal az előzőeknek megfelelően alakul,
Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület
A Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület jelentése a 2014. évi kutatási tevékenységéről Pécs 2015. június Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék AZ EGYESÜLET 2014. ÉVI KUTATÁSI ENGEDÉLYEI... 1 FELTÁRÓ
ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/ DUNA-IPOLY NEMZETI PARK részére 2509 ESZTERGOM Strázsa-hegy
ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/418-224 DUNA-IPOLY NEMZETI PARK részére 2509 ESZTERGOM Strázsa-hegy Kutatási jelentés Tárgy: Alba Regia-barlang (4422-1) és felszínén
BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595
1 BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Tárgy: kutatási jelentés Korbély Barnabás
Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról
GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Kutatási jegyzőkönyv
Kutatási jegyzőkönyv a KÜJ: 103 011 602 sz. kutatási engedély alapján a Kopolya-forrásbarlangban és Kopolya-zsombolyban 2012 folyamán végzett tevékenységekről és a további feltáró kutatás előkészítéséről.
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2002. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2002. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső KESZTHELYI-HEGYSÉG Csodabogyós-barlang A barlangot a balatonedericsi Styx Barlangkutató Csoporttal közösen kutatjuk.
Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2014
Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2014 Készítette: Kocsis János Kocsis Gergely Stieber József Jóváhagyta: Lezárva: Stieber József
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848
Ajándék-barlangban 2002-ben végzett munkájáról Az elmúlt évek kitartó munkáját 2002 év elején siker koronázta. Több mint 1000 munkaóra ráfordítással mintegy 40 méternyi omladék átbontásával sikerült bejutnunk
Kutatási jelentés. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport évben végzett tevékenységéről
ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/418-224 BALATONI NEMZETIPARK IGAZGATÓSÁG Korbély Barnabás Úr Barlangtani felügyelő részére 8229 Csopak Kossuth u. 16. Kutatási
2011. évi kutatási beszámoló
készítette: Ország János elnökségi tag, túravezető ellenőrizte: Pál Zsolt kutatási programvezető jóváhagyta: Tarnai Tamás ügyvezető elnök, kutatásvezető Orfű, 2011. 12. 31. TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények,
Kutatási Jelentés február 10. Kocsis András szakosztályvezető
Kutatási Jelentés Tárgy: Az Anubisz Barlangkutató Csoport által a 2004. évben a Pomázi Kétlyukú Barlangban végzett barlang feltárási tevékenysége. Az Anubisz Barlangkutató Csoport hosszas utánajárást és
2011. évi kutatási beszámoló
készítette:.. Ország János elnökségi tag, túravezető ellenőrizte:.. Pál Zsolt kutatási programvezető jóváhagyta:.. Tarnai Tamás ügyvezető elnök, kutatásvezető Orfű, 2011. 12. 31. TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények,
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport évben végzett tevékenységéről
ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/418-224 BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Korbély Barnabás Úr! 8229 Csopak Kossuth u. 16. Kutatási jelentés Az Alba Regia
JELENTÉS A PLÓZER ISTVÁN VÍZ ALATTI BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2012. ÉVI KUTATÁSAIRÓL. Tartalom: Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Tapolca
JELENTÉS A PLÓZER ISTVÁN VÍZ ALATTI BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2012. ÉVI KUTATÁSAIRÓL Tartalom: Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Tapolca FELTÁRÓ KUTATÁS A TAPOLCAI-BARLANGRENDSZERBEN A Kórház-Berger-barlangrendszer
D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B
Bükki a Csipkéskúti víznyelı barlangban A munkát mint minden évben a felszínen kezdtük az idıszakos törmelékfogó patak medrének kitakarításával. Az ácsolatot a szükséges helyeken kijavítottuk, a létracsúszda
KUTATÁSI JELENTÉS. a Debreceni Búvárklub évben a Bánkúti 1. számú víznyelő (Diabáz I.) barlangban végzett kutatási tevékenységéről
Gergely részére D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B KUTATÁSI JELENTÉS a Debreceni Búvárklub 2013. évben a Bánkúti 1. számú víznyelő (Diabáz I.) barlangban végzett kutatási tevékenységéről A Diabáz-barlangtól
Kutatási jelentés 2017
Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C. VII. em. 27. Tel: 30-268 1406 Kutatási jelentés 2017 Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848
Ajándék-barlang 4840-83 2008 év elején folytattuk a barlang mélypontjának a bontását, ahol drótkötélpályát is kiépítettünk a termelés megkönnyítése végett. Ebben az évben azonban idő hiányában nem történt
KUTATÁSI JELENTÉSEK 2009.
KUTATÁSI JELENTÉSEK 2009. Kataszteri szám Barlang neve Kiadás ideje Érvényesség lejárta Határozat száma 4430-10 Baglyas 1. sz. víznyelőbarlang 2005.05.13. 2010.03.31. KDT KTVF 83270-8/2005 4430-462 Baglyas
Tárgy: Bongó - zsomboly (4422-3) KÜJ: 101 509620 ) a T. Felügyelıség által kiadott (Üsz.: 13909/2014, ill. Iktsz. 49906/2014 ) érvényes kutatási engedéllyel rendelkezett 2015-ben a Balatonfelvidéki Nemzeti
Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2015
Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2015 Készítette: Kocsis János Kocsis Gergely Stieber József Jóváhagyta: Lezárva: Stieber József
Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2004-2005-ben végzett munkájáról
1 BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8200 Veszprém Jutasi út 9/ 8. 7/19. tel: 70/3828-9 Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani felügyelő Tárgy:
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848
Ajándék-barlang 4840-83 A barlang kutatási engedélyét november közepén kaptuk meg, így a 2013-as évben komolyabb eredményről még nem tudunk beszámolni. Tavasszal összesen 9 barlangajtót rongáltak meg a
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
Összeállította: Nagy M. Péter, Rostás Attila és Szőke Emília Orfű, 2005. január 5.
2004. évi kutatási beszámoló Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület Összeállította: Nagy M. Péter, Rostás Attila és Szőke Emília Orfű, 2005. január 5. Az év első részében is szerveztünk kutatóhétvégéket,
Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július
Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott
Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
Jelentés a Solymári-ördöglyuk (obsz ) 2017 évi feltáró kutatásáról
Jelentés a Solymári-ördöglyuk (obsz. 4773-1) 2017 évi feltáró kutatásáról 2017 évben összesen 8 munkanapot töltöttünk a barlangban, melynek során, kettő különböző helyen folytattunk bontási munkálatokat.
K U T A T Á S I J E L E N T É S A ÉVI
K U T A T Á S I J E L E N T É S A 2004. ÉVI T E V É K E N Y S É G Ü N K R Ő L A 2004-es év túlnyomórészt a Csipkéskúti víznyelőbarlang művelésével telt, habár a munkák végzését nagyban megnehezítette az
Bátori-barlang. Kutatási jelentés Nagy Sándor, kutatásvezető. Guru Barlangkutató és Oktató Egyesület
Bátori-barlang Kutatási jelentés 2014 Nagy Sándor, kutatásvezető Guru Barlangkutató és Oktató Egyesület Bevezetés A Guru Barlangkutató és Oktató Egyesület 2007 óta kutat a Budai-hegységben található, fokozottan
Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség (3530 Miskolc, Mindszent tér 4. 3501 Miskolc, Pf.: 379.)
Címzett: Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség (3530 Miskolc, Mindszent tér 4. 3501 Miskolc, Pf.: 379.) Tárgy: Éves jelentés a Balekina-barlangban 7787-5/2010 Felsı-forrási-beszakadásban
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus
Vid Gábor. Kutatási jelentés
Vid Gábor Kutatási jelentés 2005 A 2004. 03. 25-én kérelmezett, és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által 2004 04. 05- én I-331-2/2004 számon kiadott kutatási engedély alapján az alábbi kutatási jelentést
KUTATÓTÁBOR A NAGY-STRÁZSA-HEGYEN 2012. március 15-18.
KUTATÓTÁBOR A NAGY-STRÁZSA-HEGYEN 2012. március 15-18. A BEBTE kihasználva az ünneppel járó hosszú hétvégét, barlangász kutatótábort szervezett a Dorog és Esztergom között húzódó Nagy- Strázsa-hegyre március
Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2016
Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2016 Készítette: Kocsis János Kocsis Gergely Stieber József Jóváhagyta: Lezárva: Stieber József
Kutatási jelentés. az István-lápai-barlangban végzett évi tevékenységekről. Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület
Kutatási jelentés az István-lápai-barlangban végzett 2016. évi tevékenységekről Egyesületünk 2016-ban csupán egyetlen alkalommal (2016.02.27.) tett kutatási célú látogatást az István-lápai-barlangban 7
2006. november 28-ig végzett munkáiról
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
Karsztvidékek felszínformái
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mészkőterületek változatos formakincseinek bemutatása A karsztos felszínformák kialakulásának megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, gipszpor,
Új feltárások a Harcsaszájú-barlangban
Szabó Lénárd Új feltárások a Harcsaszájú-barlangban Kutatási jelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. 2008. október Jelentés a Harcsaszájú-barlangban végzett kutatómunka eredményeiről Előzmények A Pál-völgyi-kőfejtő
Kutatási jelentés A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 2. sz. víznyelőbarlangban 2008-ban végzett munkájáról
1 BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Tárgy: kutatási jelentés Korbély
KUTATÁSI JELENTÉS. a Kismogyorós-barlang
KUTATÁSI JELENTÉS a Kismogyorós-barlang 2013. évi kutatásáról írta: Slíz György elnök Kutatásvezető: Sűrű Péter Szent Özséb Barlangkutató Egyesület 1112 Budapest, Eper u. 56 Tel: 30 4471255, email: gyorgy.sliz@gmail.com
2009. évi kutatási beszámoló
Készítette: Kopasz Imre kutatási programvezető Majer-Vass Laura iroda és pályázati vezető Jóváhagyta: Tarnai Tamás elnök, kutatásvezető Orfű, 2009. 12. 29. 1. Előzmények, összefoglalás A Szegedi Karszt-
Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2007. http://www.mlbe.hu/
Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Rövid éves jelentés 2007. http://www.mlbe.hu/ KUTATOTT BARLANGJAINKRÓL ÉS EGYÉB TEVÉKENYSÉGEINKRŐL - RÖVIDEN A kutatási engedélyeinkben foglalt feladatainkról és
BUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 5-6. évfolyam Téma: Az idő járás a
A Földpörgetők versenyen, minden tantárgy feladataira összesen 20 pontot lehet kapni, így egy forduló összpontszáma 100 pont a feladatok számától függetlenül. Csak a kiosztott fejléces üres papírokra lehet
HÉVÍZI TÓKRÁTER ÉS FORRÁSBARLANG ELLEN RZÉSE
HÉVÍZI TÓKRÁTER ÉS FORRÁSBARLANG ELLEN RZÉSE (A felmérés készült: 2016 03. 04-06 között) Összeállította: Müllner László Tervezett munkafeladatok a 2016 03 04-05-i merüléseken: 1. A korábbi kutatási merülések
Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.
Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc, 3530 Pf. 379. Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:
Tárgy: kutatási jelentés Az ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2004. évi kutatási jelentése Ajándék-barlang A barlang lezárást követő beomlása óta, kutatási tevékenységünket kénytelenek vagyunk
TROGLONAUTA BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET KUTATÁSI JELENTÉSE
TROGLONAUTA BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET KUTATÁSI JELENTÉSE 2015 1 A Naszályi-víznyelőbarlang kutatásában nyújtott segítségért ezúton mondunk köszönetet: - a Duna-Dráva Cement Kft és a Sejcei Bányaüzem vezetőinek,
1. Radon mérések. 1.1 Nyomdetektoros mérések a tapolcai Tavas-barlangban
A Veszprémi Egyetem Radiokémia Tanszék Radioökológia Munkacsoportjának és a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége Veszprém Megyei Búvárklubjának 23-as kutatómunkája és annak eredményei a tapolcai
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát.
Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva 2456. Hány fokosak a következő, radiánban (ívmértékben) megadott szögek? π π π π 2π 5π 3π 4π 7π a) π ; ; ; ; ; b) ; ; ; ;. 2 3 4 8 3 6 4 3 6 2457. Hány fokosak
Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2017
Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2017 Készítette: Kocsis János Kocsis Gergely Stieber József Jóváhagyta: Lezárva: Stieber József
2012. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2012. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2012. évi jelentése Barlangi feltáró
KUTATÁSI JELENTÉS. Terveink szerint a lejárt engedélyben megfogalmazott célokkal azonos kérelmet adunk be a 2017-es évben.
Beremendi - kristálybarlang (Kataszteri száma: 450-) Az Amphora Búvár Klub (027.Budapest,Varsányi Irén u. 33/b) a Kormányhivatal 3720-0/206 számú engedélye alapján biológiai kutatási célú tevékenységet
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
Éves jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport által a Pilisszentkereszt külterületén nyíló 3. számú víznyel
Éves jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport által a Pilisszentkereszt külterületén nyíló 3. számú víznyelı barlangban a 2014 évben végzett feltáró tevékenységrıl. A víznyelı a 2013. januári hóolvadás
A Mecsek-hegység jelentősebb földalatti denevérszállásai
A Mecsek-hegység jelentősebb földalatti denevérszállásai Szatyor Miklós Pécsi Állartkert Kht., 7621 Pécs, Munkácsy M. u. 31. Abaligeti-barlang Egyéb elnevezése: Pap-lika-barlang Település: Abaliget Barlangnyilvántartási
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.
Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK VERESS BALÁZS IGAZGATÓ
VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK VERESS BALÁZS IGAZGATÓ A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ BARLANGOK, JELENTŐS FÖLDTUDOMÁNYI ÉRTÉKEKKEL RENDELKEZŐ MESTERSÉGES
Készítette: Nagy M. Péter, Ország János, Salamon Szabolcs és Szőke Emília Szerkesztette: Szőke Emília Orfű, 2007. február 13.
2006. évi kutatási beszámoló Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület Készítette: Nagy M. Péter, Ország János, Salamon Szabolcs és Szőke Emília Szerkesztette: Szőke Emília Orfű, 2007. február 13. Előzmények
K U T A T Á S I J E L E N T É S
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Budapest K U T A T Á S I J E L E N T É S Készült a Molnár János-barlangban -2003 április és 2004 december közötti időszakban a 328/4/2003 számú kutatási engedély alapján-
XV. LAKATOS KUPA ALSÓ-HEGY 2008. szeptember 27. MAFC
XV. LAKATOS KUPA ALSÓ-HEGY 2008. szeptember 27. MAFC XV. Lakatos Kupa 2008. 2/24 XV. Lakatos Kupa 2008. 3/24 MOTTÓ : Minden barlangra ajtót lehet szerelni és lakatot tenni rá (ha ez valakinek úgy tetszik
JELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
JELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT. ÉVI MUNKÁJÁRÓL JELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT. ÉVI MUNKÁJÁRÓL FELTÁRÓ TEVÉKENYSÉG Kutatócsoportunk. év folyamán a Duna-Ipoly Nemzeti
EVEREST TREK SPORT CLUB
EVEREST TREK SPORT CLUB Szilvássy Andor barlangkutató csoport 2000. évi JELENTÉSE Évközben a barlangban érdemi munkát nem végeztünk, csak a vízszivárgást ellenőriztük két alkalommal, illetve terepbejárásokat
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Kutatási jelentés a Debreceni Búvárklub barlangkutató csoportjának 2007. évi tevékenységéről. Kutatási terv a 2008-as évre
Kutatási jelentés a Debreceni Búvárklub barlangkutató csoportjának 2007. évi tevékenységéről és Kutatási terv a 2008-as évre A korábbi évekhez hasonlóan 2007-ben is a Csipkéskúti-víznyelőbarlangot bontottuk.
Kutatási jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület 2008. évi kutató tevékenységéről
Kutatási jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület 2008. évi kutató tevékenységéről Bevezetés Az Anubisz és az Adrenalin Barlangkutató Csoportok 2007 év őszétől