Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig -

Átírás

1 Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar Szarvas Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig - Konzulens tanár: Dr. Kurunczi Jenő Ph. D. főiskolai docens Készítette: Csapóné Gyetván Andrea Békéscsaba 2004.

2 T artalomj egyzék Bevezetés... 1 o. I. Nyírbátor múltja és jelene 1. Földrajzi áttekintés... 2.o. 2. A kezdetek... 3.o. 3. Nyírbátor a Báthoriak korában... 3.o. 4. Híres, hírhedt Báthoriak... 8.o. 5. Nyírbátor a hajdúváros o. 6. A hanyatló város o. 7. A kétszer született város... ló.o. 8. A jövő tervei o. II. Nyírbátor műemlékei 1. Báthori István Múzeum o. 2. Református templom o Fa harangláb o. 3. Római Katolikus Templom o. 4. A hajdani Várkastély o. III. Művészet és hagyomány Nyírbátorban 1. Nyírbátori Zenei Napok o. 2. Nemzetközi Ifjúsági Vonós Zenei Tábor o. 3. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál 33.o. Befejezés o. Felhasznált irodalom Mellékletek

3 Bevezetés Kisgyermekkoromtól kezdve 1997-ig Nyírbátorban éltem. Ugyan nem ebben a városban születtem, mégis ez a város testesíti meg számomra a szülőváros fogalmát. Itt végeztem alap- és középfokú tanulmányaimat, itt találtam rá az igaz szerelemre, és itt kaptam meg életem első munkahelyét is ben munkám egy másik településre szólított, ám továbbra is aktív résztvevői vagyunk a város életének. Hétvégéinket és szüneteinket szüléinknél, Nyírbátorban töltjük. Az utóbbi hónapokban számtalanszor merültek fel bennem kérdések. Vajon jó lesz, ha diplomamunkám témája városunk története? Mi ösztönöz ennyi év után arra, hogy régi papírok, könyvek között kutassak? Van jogom erre? Van egyáltalán ahhoz jogom, hogy Nyírbátor múltjához tartozónak mondjam, ill. érezzem magam? Hiszen nem itt születtem, s már nem is itt élek. Ilyen és ehhez hasonló kérdések dolgoztak bennem. Mint mindenre, ezekre a kérdésekre is az idő adta meg a választ. Igen, van mindehhez jogom! Ehhez a városhoz tartozom! Fontos, hogy megismerjem a múltat, mert ezzel még több jogot érzek arra, hogy létezzek a jelenben! i

4 I. Nyírbátor múltja és jelene 1. Földrajzi áttekintés Nyírbátor a Nyírség déli részén, Szabolcs - Szatmár - Bereg megyében, hazánk északkeleti részén található. Ha az erre utazó az Alföld felől érkezik ide, a táj megváltozik számára. Megszűnnek a végeláthatatlan síkságok, helyükbe lankás dombok, dúsabb növényzet lép. A névadó fák sűrűje jelzi, a Nyírségbe érkezett. Ez a tájegység Magyarország második legnagyobb, futóhomokkal borított területe. Az alföldi tájak közül ez az egyik legváltozatosabb és legszebb terület. Eredetileg erdős, sztepp vidék volt, kiterjedt lápokkal és mocsarakkal. A XVIII. századi kéziratos térképek azt bizonyítják, hogy 200 éve még a terület 1/3-át erdők borították. Hogy az ember mikor vette birtokába ezt a területet, azt a régészet ma még nem tudja teljes biztonsággal meghatározni. A Dél - Nyírségnek a kora középkortól Nyírbátor, ez a 730 esztendején is túljáró település volt a gazdasági és a kulturális központja. Ezt a szerepét mindmáig megőrizte, olyannyira, hogy mint kulturális kisváros vált ismertté. A magyar Alföld ősi tájképét, a lápokkal tarkított erdős pusztát idézi elénk a Nyírség. A százados, terebélyes tölgyesek helyét mindinkább akácosok foglalják el, a buckákon a pusztai virágok sokaságát ekeföldek váltják fel, az egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik. Mégis, a Nyírség ősi hírmondóit a történelem előtti idők tájképének, a buckaközi mocsarak, fű z és nyírfások, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából, állatot, növényt egyaránt. 1 1 Forrás: Soó Rezső: Nyírség 2

5 2. A kezdetek A városnak, mint lakott helynek a múltja egészen a neolitikumig nyúlik vissza. A település magvát képező hármas halom, szinte szigetként emelkedett ki a környező nyírvizekből. A dombokat erdők, ligetek tarkították, a mocsarak és nádasok közötti mélyedésekben pedig rétek zöldelltek. A terület vadban, halban és szárnyasokban bővelkedett. A vidék így valósággal felkínálkozott az ősember számára telephelyül. A mai Szabolcs - Szatmár - Bereg megye területe a honfoglalás korában a legkorábban benépesült területek közé tartozott. Nyírbátorról és közvetlen környezetéről honfoglalás kori leletek nem ismertek, így csupán feltételezhető, hogy a terület a XII - XIII. század folyamán népesült be. A város történetének kezdetét tehát homály fedi. Ismeretlen előttünk, hogy mikor keletkezett, kik alapították, kik voltak az első betelepülők. 3. Nyírbátor a Báthoriak korában A Nyírbátort említő első írásos forrás egy 1272-ből származó oklevél, mely szerint a Gut - Keled nemzetség adonymonostori ágából származó Bereck és testvérei, Kun Lászlótól Bátor és Kisbátor nevű birtokokat, és azzal együtt vásártartási jogot kaptak adományba hűségük jutalmául. A gyorsan kialakult birtokközpontról kapta a nevét a középkor egyik leghatalmasabb családja, a Báthori család. Ettől kezdve a település és a család sorsa elválaszthatatlanul egybefonódik. A Báthoriak a XIV. század elején még nem képviseltek országos jelentőségű szerepet. Felemelkedésük Károly Róbert uralkodása alatt kezdődik, amikor a király mellé állottak a hatalmaskodó főurak ellenében. A király Berecket hűséges szolgálataiért, és az elszenvedett káraiért 1329-ben pallosjoggal ruházta fel, valamint teljes városi kiváltságot kapott. Ez a jog jelentős előnyöket biztosított az egész település számára. Bátor, a király 3

6 adománya alapján 1330-ban már szabad királyi város jogaival rendelkező település. Az erről szóló kiváltságlevél ide vonatkozó része így hangzik: II. 15. Visegrád Első Károly király Bátor falut mezővárosi rangra emeli... s felmentve épp úgy, mint a mi szabad királyi városaink polgárai és vendégei kivételezettek, s ők is ennek a kiváltságnak örvendezhessenek... 2 Bátor 1332-ben már vásárhely volt. A Tiszahátról marhát, az érmelléki Szalacsról pedig sót szállítottak a településre, ill. azon keresztül. Ez utóbbi emlékét őrzi a városban ma is meglévő sóhordó utca, mely keresztül szeli az egész várost. Ebben az időben Bátor ún. árumegállító joggal is rendelkezett. Ez a jog kötelezte a városon keresztül haladó kereskedőket arra, hogy a településen megálljának, és a csütörtökön tartott hetivásárokon árujukat kirakják. Ezt a hagyományt a város mai napig őrzi, mivel mindmáig a heti vásárok egyik napja a csütörtök. Az árumegállító jog biztosította a környék áruellátását, nagymértékben segítette a város kereskedelmi fejlődését, és számottevő jövedelmet is biztosított a földesúr számára. Károly Róbert király adománylevele a Báthori család tagjainak Nyírbátor falujukban gyakorolható árumegállító jogról febr. 17. Mi, Károly Isten kegyelméből Magyarország királya emlékezetébe idézzük mindeneknek, akiket illet, hogy megfontolván nagy viszontszolgálatra érdemes híveink, néhai Báthory Bereck ispán fiainak, mégpedig János szilágyi ispánnak, tisztelendő András mester váradi püspöknek, Lökösnek és Miklósnak érdemeit, amelyeket a nevezettek tanúsítottak attól az időtől kezdve, hogy Isten kegyességéből Magyarország trónjára kerültünk, 2 Forrás: Szabolcs - Szatmár - Bereg megyei Levéltár 4

7 ernyedetlen buzgósággal és serény hűséggel munkálkodván a mi ügyünkben, kedvező és kedvezőtlen változásoknak téve ki magunkat. Az ország és a mi dolgainkban fáradozva, rokonaikat és hozzátartozóikat, javaikat a hűtlen lázadók pusztításainak és rablásainak prédára téve, közülük némelyek hallatlan káruk mellett a mi szolgálatunkban hűségükért fegyver által pusztultak el. A minap is a testvérek közül Lökös a kezdettől meglevő hűségét megőrizve Havaselvén, mikor ott erős hadsereggel megjelentünk, az ellenünk támadt Bazaráb által elfoglalt havaselmi tartományunk visszafoglalására, elesett, János mester pedig ó fájdalom - fogságot szenvedett; őket, mint olyanokat a múltban megismervén, a jövőben pedig a számunkra megtartandó hűség érdekében, - akik nem félik a halál fenyegetését, vagyonuk kárát és a személyes veszélyt, amelyek a jó munka elszánt végrehajtásától vissza szokták riasztani az emberi gyengeséget - igazságosnak és méltónak ítéltük, hogy az érdemes munka méltó jutalommal, a nagy fáradság méltó bérrel jutalmaztassék, azért, hogy példájukon mások is a hűség munkájára jobban késztessenek, János mesterek, András püspök úrnak és Miklósnak részbeni kárpótlásképpen általuk pedig utódaiknak királyi kegyelemből olyan szabadságot adományozunk az idők végéig, míg csak maradékaik élnek, hogy bármiféle kereskedő és másféle ember is, aki Szatmárból és Szatmárnémetiből Domahidán és Kocsordon keresztül utazik és árut szállít, terhes szekéren sót, vagy bármiféle árut, az említett Bereck faluján, Bátoron keresztül vegye útját, ott megálljon és mindenféle áruját azon faluban a hét negyedik napján (csütörtök) tartott vásáron tartozzék kirakni, eladni, vagy elcserélni. A negyedik napon túl semmit se tartózkodván, bárhova szabadon elmehet. Ezért minden Szatmáron és Szatmárnémetiben lakó kereskedőnek, aki a fenti hidakon átkél, királyi rendeletünkkel meghagyjuk, hogy kivétel nélkül az említett híveinknek adott szabadalmat tartozzék maradéktalanul megtartani, az akaratunk áthágóit királyi hatalmunk teljességével személy válogatás nélkül megbüntetjük, mihelyt tettül tudomásunkra jut. 3 3 Szabolcs - Szatmár megyei történelmi olvasókönyv, Nyíregyháza,

8 A XIV. század végén és a XV. században Bátor már jelentős iparral és kereskedelemmel rendelkező mezővárossá fejlődött. A birtokaik már négy megyére terjedtek ki, a központ azonban mindvégig Bátor maradt. Amikor a család László nevű tagja feleségül vette Medgyessi Annát, hozományul megkapta a szilágysomlyói uradalmat. Ekkor a Báthori család két ágra szakadt, ecsedi és Somlyói ágakra. A Hunyadiak óta hol az egyik, hol a másik ág, de volt rá példa, hogy mindkettő tagjai országos méltóságokat képviseltek, sőt Mátyás királlyal anyai ágon még rokonságba is kerültek. A mohácsi vész utáni időszak nehéz napokat hozott a település számára. A Báthori család Mátyás óta mind nagyobb szerepet játszott az országos politikában. Belesodródott az európai politikába, és ezért birtokaikat többször is a pusztulás fenyegette. A két király, Ferdinánd és Szapolyi János, majd annak halála után fia, János Zsigmond között folyamatosan folyt a háború, melynek következtében az országhatárok évről évre változtak ben, Nyírbátorban kötötték meg azt a titkos szerződést, mely Erdélyt Ferdinándnak juttatta, ezt azonban a török ellenállása miatt nem lehetett végrehajtani. A nyírbátori egyezmény (1549) 1549-ben Salm Miklós császári tábornok Nyírbátorban találkozott Fráter György baráttal, és megállapodtak, hogy Erdélyt Ferdinánd hatalma alá helyezik. Az egyezségről Forgách Ferenc a következőképpen számolt be:...györgy, mivel látta, hogy az ország a királyné fe lé hajlik, s ugyanakkor az ifjúvá serdülő Jánostól is félt, bűnös csalárdságra adván a fejét új terveket forralt úgyhogy egymást keresztezték a titkos levelek és üzenetek. Végül is Ferdinánd Salm Miklós grófot küldi hozzá katonai főmegbízottként. György szeptember 8-án érkezett Báthori Andrásnak a tárgyalás színhelyéül kijelölt községébe, bátorba, válogatott lovas- és gyalogcsapatok kíséretében, amelyeket rendszeres zsolddal tartott testének őrizetére. Minden egyéb is a királyi udvar mintájára volt elrendezve: mert a királyi címen kívül királyi 6

9 hatalmat fitogtatott. Megbízását Miklós nagy hangon adja elő. Mi a lényegét fogjuk ismertetni, hiszen a titkos beszélgetéseket senki sem hallhatta. Ha (György) Magyarországot átadja Ferdinándnak, akkor ő viszont kiszolgáltatja János egész apai vagyonát, amely a királyi gazdasághoz képest igen tekintélyes volt; ugyanígy a királynénak mindkét fejedelem nagyságához mérten fényes hozományát; György számára pedig a váradi püspökséghez hozzá fogja csatolni Erdély kormányzóságát, és ki fogja eszközölni a vörös süveget a pápától. Erre a megállapodásra mindketten megesküdtek. 4 Eme egyezmény miatt küldötte Nyírbátorba Tinódi Lantos Sebestyént Nádasdy Tamás 1548-ban. A tárgyalás azonban - mint már azt említettem - a következő évre halasztódott. Tinódi küldetése értelmét vesztette, azonban ő mégis maradt, s nyírbátori tartózkodása idején írta meg egyik legkülönb versét a Sokféle részögösről címmel, melynek utolsó versszaka így hangzik: Az ki szörzé, neve Sebestyén, szoméhságában, Nyírbátorban ezör ötszáz és negyven nyolcban, Udvarbírák bort nem adnak vannak átkjában. 5 Tovább folytatódott a nehéz időszak ben János Zsigmond hadvezére Báthori István, a nyírbátori várat elfoglalta sógorától Báthori Györgytől ben egy zsoldoscsapat, Petrasko román vajda vezetésével kirabolta és felégette az egész várost. Bátorban a templomba hol hasonló nevű család fegyverei és régibb drága kincsei, melyeket számos csatában hosszú évek sorain gyűjtöttek, örök emlékezetül függőitek - betörtek, és mindezeket elrabolták. Még azokat a győzelmi jelvényeket is, amelyeket Báthori István, a nagylelkű hős, Helytörténeti olvasókönyv, Nyíregyháza, Forrás: Entz Géza - Szalontai Barnabás: Nyírbátor 7

10 évben Kenyérmezőn, Ali bég felett nyert diadaláért az Istennek ajánlott fel, tolvaj módon elrabolták, sőt még csontjait is kivonszolták a sírjából, és meztelenül hagyták heverni Híres, hírhedt Báthoriak A Báthori család egyike volt az olyan családoknak, akik bizonyos korszakokban és bizonyos személyeknek az idején az egész ország életét szervezték. A magyar történelem legrégibb időszakáig visszatekintve megtaláljuk a Báthoriakat. A legnevesebb magyar családok egyike. A család számos tagja történelmünkben igen fontos szerepet töltött be. Ezek közül - a teljesség igénye nélkül - szeretnék néhányat megemlíteni. Báthori András: Az ő jelentősége a történelem során abban rejlik, hogy Károly fiát, Lajost, az esztergomi érsek nem akarta megkoronázni, ezért annak megkoronázására pápai engedéllyel Báthori Andrást jelölte ki, mint váradi püspököt. rr Báthori András (ecsedi): O azért fontos számunkra, mert a mohácsi ütközetben, az első sorokban harcolt, s a csata után Ferdinánd tárnokká nevezte ki. Amikor pedig a király regensburgi gyűlésre ment, testvérével, Báthori István nádorral együtt őt bízta meg az ország távolléte alatti igazgatásával. Báthori András (ecsedi): Vitézül harcolt a törökök ellen. Ferdinánd őt nevezte ki Salu mellé, hogy Marinuzzival Erdély átadásáról alkudozzanak. Betegsége miatt azonban nem tudott részt venni ezen az egyezkedésen. Salu halála után Teufel Erussus báróval Diószegre ment, hogy Martinuzzival értekezzen. Az egyezség ekkor már létrejött. Izabella Erdélyt átadta 6Forrás: Miles Mátyás: Siebenbürgisscher Würg-Engel 8

11 Ferdinándnak, aki Báthori Andrást és Cadtaldót rendelte Erdélybe kormányzókká. Báthori András (somlyai): 1551-ben egyike volt azoknak, akik a királyi koronát és egyéb ékszereket vitték Tokajba, hogy átvegyék Ferdinánd követei. Báthori Boldizsár (somlyai): A család egyik olyan tagja, aki a zsamokoskodásáról híres. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemre nagy hatást tudott gyakorolni, ezáltal közvetve ugyan, de kénye-kedve szerint ő uralkodott. Flatalmaskodásai azonban sok ellenséget is szereztek számára, s Zsigmond fejedelem hatalomféltésből végül kivégeztette. Báthori Erzsébet (nyírbátori): Erzsébet az egyike azoknak a Báthoriaknak, akiket csak rosszhírű Báthoriakként emlegetnek. Kegyetlenségéről és gonosz tetteiről emlékezetes. Vad dühkitöréseinek, kínzásainak nagyon sok ember - legfőképp szűz leány - esett áldozatul. Mondák szerint tetteit hiúságból, arcának és bőrének szépítésére követte el. Erzsébetről azt is állították, ha nevét és kegyetlenségeit hamarabb ismerték volna, akkor talán a szadizmust nem De Sade márkiról, hanem róla nevezték volna el. Tetteiért elnyerte méltó büntetését ben egy kínzás alkalmával tetten érték, melyért életfogytig tartó fogságra ítélték, és saját házába, az ecsedi várba falazták, ahol 4 év múlva meghalt. Báthori Gábor (somlyai): Erdély utolsó Báthori családból származó fejedelme. Az erdélyi országgyűlés 17 éve korában választotta meg fejedelemmé. Zsarnoki természete, rendetlen élete, vak szenvedélyei lettek végzetévé ban Nagyváradon saját emberei vetettek véget életének. Teste több mint 15 évig hevert temetetlenül ban Báthori Gábor parancsára hozták haza, és Nyírbátorban díszes végtisztességet kapott. 9

12 Báthori György (nyírbátori ecsedi): 1554-ben az ő védnöksége alatt tartották meg az első óvári zsinatot, ami a wittenbergi reformáció elfogadását volt hivatva dokumentálni. Báthori Miklós (ecsedi)'. Az ő vezetésével verték le a Karácsony György és Szücs László által vezetett lázadást ben jelen volt a pozsonyi országgyűlésen. Rudolf koronáztatásán ő vitte a koronát. Báthori István (ecsedi): Nekünk Nyírbátoriaknak a legnagyobb Báthorink volt. A legnagyobb dicsőséget 1479-ben a kenyérmezei csatában szerezte Kinizsi Pál segítségével, ahol a törökök súlyos vereséget és veszteséget szenvedtek. A fényes győzelmet Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte. Városunk minden év október 13-án megemlékezik eme nagy csatáról és fényes győzelemről. Báthori Istvánt Nyírbátorban temették el. Vörösmárvány síremlékét a mai református templomban őrzik. Báthori István (ecsedi): A Dózsa féle parasztháború elfojtásában ő volt a főnemesség vezetője. Lajos király 1522-ben prágai utazása idejére rábízta az ország igazgatását. Jelen volt a mohácsi csatatéren is, de sajnos nem hősiességéről vált ismertté, hanem arról, hogy a menekülőket üldözőbe vette és kifosztotta. Amikor Szapolyai János királlyá választatta magát, azt Báthori István törvénytelennek nyilvánította, és Ferdinándot tette meg királlyá, akit ő maga koronázott meg. Dr. Makkai László ezzel kapcsolatosan így fogalmaz:...ő volt az, aki segített a Habsburgokat behozni ellenkirálynak. Mert nem az, hogy Magyarországon kettős királyválasztás volt 1526-ban. Magyarországon egy királyválasztás volt, Szapolyai Jánost megválasztották királynak s akkor egy kis párt ellenkirályt választott, Habsburg Ferdinándot. 10

13 Az ellenkirály megválasztásánál, egy kisebbség megszervezésében volt rendkívül tevékeny Báthori István nádor... 1 Báthori István (somlyai): A legjelentősebb Báthori ben közfelkiáltással választották meg erdélyi vajdának, s ekkor titokban letette az esküt a magyar királyra is. A központosított fejedelmi hatalom megteremtésén dolgozott. A katolikus vallás híveként törvényekkel korlátozta a reformáció híveinek tevékenységét ban Lengyelországba költözik. Még Erdélyben felesküdött a lengyel alkotmányra május 1-én Krakkóban lengyel királlyá koronázták, és felvette az erdélyi fejedelem címet is ben fényes győzelmet aratott az oroszokon, ezzel a cár hatalmát meggyengítve, s területeket szerezve Lengyelország számára. Reménységnek küldte az ég a földre gátnak és ostromnak átkozott törökre, Pannán földön is már csak ő benne bíznak, s pogány ok dögtestén éhes halak híznak. S minthogy minden ország sorsa az Úrnál van, király lettél, István szép Polóniánkban, király lettél s nemcsak a korona által, hanem személyednek sok szép hajlamával. Mert ki méltó hozzád? Hasonló is ritka! 8 Nikolaj Sep Szarzynski verse Báthori Istvánról Báthori István (ecsedi): Az ecsedi Báthori ág utolsó férfi tagja. Neki köszönhető, hogy a reformáció ezen a tájon megerősödött, ill. a magyar 7 Forrás: Folia Histórica Et Ethnographica 8Forrás: Nyírbátor város önkormányzata által kiadott fiizetecske 11

14 nyelvű zsoltárok megszülettek. Örök nyugalomra Nyírbátorban, Báthori István mellett helyezték el, mivel halálakor így rendelkezett. Síremléke a nyírbátori református templomban látható, írásos emlékeit pedig a Báthori István Múzeum őrzi. A Báthori családon belül nagyfokú szélsőségek figyelhetők meg. Voltak művelt, kemény emberek, akikre büszkék lehetünk. Voltak azonban olyanok is, akik erőszakosak voltak, zsarnokoskodtak, s csak saját hasznuk gyarapodása foglalkoztatta őket. Rájuk már kevésbé lehetünk büszkék. Elmondható, hogy ez a család nagy tehetségek és nagy végletek otthona. A hírhedt Báthoriak alakjai erősen be tudták volna árnyékolni a család hírnevét, ám szerencsére ott voltak mellettük a híres Báthoriak, legfőképp az Istvánok, s azok között is kiemelkedően Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király. 5. Nyírbátor a hajdúváros A település 1605-ig volt az ecsedi ágé. Báthori István országbíró halála után átszállt a Somlyói ágbeli Báthori Gábor fejedelemre, aki 1613-ban bekövetkezett haláláig birtokolta. Jelentős eseménye a város történelmének az, amikor 1608-ban a hajdúk megegyeztek Báthori Gáborral. Az egyezség arról szólt, hogy támogatják őt r az erdélyi fejedelemség elnyerésében. Am előbb hajdú kiváltságokban nem részesült hajdúkat telepít a megyébe, és 1611-ben 30 katonáját hajdúkiváltságokkal látja el, majd Nyírbátorba telepíti őket. Nem sokkal később kihalt a Báthori család Somlyói ága. A település Báthori Gábor erdélyi fejedelem birtokába kerül. Igyekezett Nyírbátor jólétét előre mozdítani, ezáltal számos kiváltságot kapott tőle a város. Ilyenek voltak többek között, hogy a polgári ügyekben kiadott okiratokat saját pecsétje alatt állíttatta ki, hogy a kereskedői számára vám- és harmincad mentességet kapott, ill. felmentették a királyi adó alól. Báthori Gábor fejedelem jóvoltából 12

15 Nyírbátor a szabolcsi hajdúvárosok sorába került. Azonban mégsem fejlődhetett igazi hajdúvárossá, mert a félig katona és félig polgár hajdúk mindig csak a város kisebb felét lakták. Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevele Nyírbátornak (1625) Bethlen Gábor fejedelem saját katonaságát figyelmezteti, hogy Bátor mezővárosát semmiben megkárosítani ne merjék. Báthori városunkban lakó híveink közönségesen adják értésükre, alázatos könyörgések által panaszkodnak azon minékünk, hogy az sok alá- és fe l járó vitézlő és egieb keözrendek miat sok el viselhetetlen iniuriakat (jogtalanságokat) szenvednének. Kiknek máltó köniörgesekre feidelmi kégiel (kegyelmes) tekinteünk el nem vettük, eőket az mi is keigels (kegyelmes) gondviselésünk és kiváltképpen való oltalmunk alá, mégis akarván őket minden illegitimus impetitorok (törvénytelen háborgatok) ellen oltalmazni. Annak okáért hadiuk és parancsiolliuk serio (komolyan) minden rendbeli híveinek, hogi valakiknek az mi salvus condustusunk (menetlevelünk) nem találtatik lenni, meg mondott Báthori városunkra zászlóstul seregeként, csoportonként, tizedenkét reá szállani, raita pénz nélkül élni, dúlni, fosztani, kóborlani, predálni, marháikban, aniagi maiorságokban (földjeikben, javaikban) kárt tenni, masunnan sakmanra (zsákmányra) reáiok kiiárni, ez levelünk láttán senki ne merészellen, mert alioquim (különben) ha kik ez mi kegyelmes parancsolatuk ellen találtatnak cselekedni, raitok való hatalmaskodásért kémén büntetésünket el nem kerülvén, megengettük nekiek hogi az ollian hatalmaskodók ellen oltalmazhassák magokat. 9 Bethlen Gábor halála után öccse, id. Bethlen István birtoka lett Nyírbátor, aki a településsel szemben irányuló rendkívül sérelmes, jogfosztó, és előzetes vizsgálatok nélkül hozott végzések végrehajtását igyekezett 9Helytörténeti olvasókönyv, Nyíregyháza,

16 megakadályozni. Nyírbátor tehát a Bethlen család védelme alatt állt továbbra is, ezáltal a város tovább fejlődhetett. Az ecsedi uradalom, melyhez Nyírbátor is hozzátartozott, 1647-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem birtoka lett. A korábban érvényes megállapodásokat nem vette figyelembe, a kiváltságokra nem volt tekintettel. Minden intézkedése csupán jövedelmeinek fokozását, gazdaságainak erősítését szolgálta. Ezzel megkezdődött volna Nyírbátor hanyatlása, ám a város szerencséjére I. Rákóczi György földesúri joghatósága rövid ideig tartott, így terveit teljes mértékben nem tudta megvalósítani. A Rákóczi szabadságharcban Nyírbátor is kivette a részét. Nyírbátor lakosai kezdettől fogva adtak önkénteseket a kuruc hadseregbe ban a Nyírbátoriak területileg önkéntesnek jelentkeztek. Ezzel kiérdemelte a város, hogy mentességet kapjon a földesúri adózás alól, az állami adó alól. Rákóczi még a megyei joghatóság alól is teljesen felszabadította a várost. Ezekkel a rendelkezésekkel a fejedelem szabadparaszti közösséggé emelte a mezővárost. Az eddig leírtakból kitűnik, hogy a település katonai teherviselése rendkívül nagy volt. Hogy miért? Elsősorban azért, mert Rákóczi birtok volt, másodsorban pedig vonzó volt a jobbágyok számára az önkéntes katonáknak kijáró szabadparaszti állapot, az adókedvezmények, a felszabadítás ígérete, azaz Rákóczi parasztpolitikája. Ezen felül még érzelmi okok is motiválták az önkénteseket, melyet a Habsburg-ellenesség és az ellenreformáció gyűlölete határozott meg. Ebből kifolyólag érthető az a köztudott tény, hogy a Rákóczi szabadságharcban a keleti országrész adta folyamatosan a kuruc hadsereg emberanyagának zömét. Úgy tűnt tehát, hogy a város élete ismét felfelé ível, ám ekkor az 1700-as években bekövetkezett egy olyan esemény, amely hatalmas mértékben befolyásolta a település halálának eljövetelét. 14

17 6. A hanyatló város Nyírbátor az ig tartó szabadságharc után a Károlyi család birtokába került. A város ettől kedve egyre inkább elveszíti kiváltságait. Az új fóldesúr jobbágy sorba akarta kényszeríteni a város lakóit. A korábbi fejedelmi város hanyatlásnak indult. A XVIII. századra nem maradt más a településből, csak a kifosztott és romos templomok, és az elszegényedett, pusztulásnak ítélt lakosság. Nyírbátor hanyatlása ekkorra már olyan mértékű, hogy privilégiumait is képtelen kihasználni. Inkább már csak nevében mezőváros, mint funkcióját tekintve. Ezt tovább fokozva az új uraság a család birtokainak központját áthelyezi Nagykárolyba. Ennek következménye az, hogy a kereskedelmi útvonalak elkerülik Nyírbátort, így az árumegállító jog is értelmetlenné válik. Ennek fokozására a város 1736-ban pallos jogát is elveszíti. Ezek a folyamatos atrocitások már túl soknak bizonyultak, a város tűrőképessége a határához ért, s évszázados harc kezdődött a Károlyi családdal. A Nyírbátoriak 1774-ben úrbéli pert indítottak a földesúr ellen a Báthoriak ősi kiváltságainak megnyirbálása miatt. Erre válaszként a Károlyi család felkínálta a város lakóinak az örökváltságot, de ők ezt nem fogadták el. A per csak a Mária Terézia-féle urbárium teljes méretű bevezetését akadályozta meg. Legnagyobb eredménye az volt, hogy a város két pusztáját és erdeit meg tudta menteni. A pereskedés végeláthatatlannak bizonyult, csupán kényszeregyezséggel fejeződött be 1812-ben. Saját akaratukból a Nyírbátoriak soha nem kötöttek megegyezést a Károlyi családdal. A későbbiekben is még több perük volt egymással. A Károlyiak jogfosztásainak és a Nyírbátoriak elnyomatottságának az as márciusi törvények vetettek véget. Ez az igen sokáig tartó harc lényegében ekkor fejeződött be. Nyírbátor az 1886-ban kiadott törvényerejű rendelet értelmében eddigi jogállását elvesztette, a városi rangjától megfosztották. A 15

18 megpróbáltatottságokkal teli időszak és a rendi szabadságküzdelmek elmúltával fokozatosan megkopott a település hajdani hírneve. Nyírbátor történelmi múltjában tehát két földesúri család gyakorolt döntő befolyást a város sorsának alakulására. A Báthori és a Károlyi család. Az első kiváltságos jogállást, felemelkedést és virágzást biztosított a városnak, míg ezzel ellentétben az utóbbi elnyomást, megalázást és a város visszafejlődését eredményezte. 7. A kétszer született város Az 1900-as éveket kitartó vezetői és szívós népi magatartás jellemezte. Lassan megindult a polgári fejlődés. A város településszerkezete ma is őrzi a magyar mezővárosi fejlődés sajátos formáit. Ennek egyik jellemzője a térré szélesedő főutca, mely alkalmas helyet teremtett a mezőgazdasági és kézműves termékek árusításához. A város egyre inkább a Nyírség egyik kereskedelmi, kulturális központjává vált, majd járási székhellyé nőtte ki magát. A település ilyen mértékű törekvésének és fejlődésének meg lett az eredménye ben először nagyközséggé emelkedett, majd április 29-én az Elnöki Tanács újra városi rangra emelte. Ezzel ismét új szakasz kezdődött a település életében. Nyírbátor 2003-ban másodszor is harminc éves város. A történelem igazságtalan és igazságos is egyben. Amit egy korábbi időben elvett Nyírbátortól, azt április 29-én vissza is adta. Azt, ami járt ennek a településnek, amit az itt lakók ősei méltó módon helytállásukkal megszereztek. Azt, amit már régen megérdemeltek, a városi rangot ban Nyírbátor másodszori várossá válásának 30. évfordulóját ünnepelte. A nevezetes évfordulóra méltóképpen készült a település. Rögtön az év elején, januárban Az én városom Nyírbátor címmel képzőművészeti, iparművészeti, irodalmi pályázatot hirdettek meg gyermek, ifjúsági és felnőtt kategóriában. Az érdeklődés nagy volt, sok szebbnél szebb 16

19 Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története Kezdetektől napjainkig munkadarab, anyag érkezett, melyekből áprilisban a Tinódi Sebestyén Alapfokú és Művészeti Iskola és Alkotóház kiállítást rendezett. Az újbóli várossá nyilvánítás 30. évfordulója alkalmából Nyírbátorban rendezték meg a Nemzetközi Mazsorett -fesztivált, melyen 10 hazai és 2 külföldi csapat is részt vett. Délelőtt menettánc bemutatóra került sor, melyen több mint 60 produkciót vonultattak fel; délután pedig színpadi táncbemutatókkal és gálaműsorral köszöntötték az érdeklődőket. A fesztivál résztvevőinek száma megközelítette a 250 főt. Említésre méltó még a Városi Könyvtár által október 28-án és 29-én megrendezett Kétszer született város városismereti vetélkedő. A vetélkedőn 3 középiskolás és 8 általános iskolás csapat mérte össze tudását. A vetélkedő érdekessége, hogy a nyírbátori iskolákon kívül a testvérvárosokból, Szilágysomlyóról és Nagykárolyból érkezett diákok is részt vettek rajta. Szólnék még a szeptember ig tartó Báthori Napokról, melyet a szilágysomlyói testvérvárossal közösen szerveztek meg, s mely Szilágysomlyón került megrendezésre. A Zenei Világnap alkalmából október 1-én a Báthori István Múzeumban kiállítást rendeztek Nyírbátor zenei életéből. Novemberben tudományos találkozót rendeztek a Báthori István Múzeumban Nyírbátor előző fél évszázada címmel, melyre a testvérvárosok is meghívást kaptak. Ezeken a programokon felül ebben az évben is megrendezésre kerültek azok a programok, amelyek minden évben hagyományosan megrendezésre kerülnek a város életében. Ilyenek többek között, pl.: Nemzeti ünnep Ünnepi könyvhét Blues Fesztivál Bátori korzó Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál EXPO 17

20 Zenei Napok Szüreti felvonulás... stb. Mindezen programok közül kiemelkedett a április 29-ei rendezvénysorozat. A város ezen a napon vált másodszor is 30 évessé, melyet gazdag programsorozattal, születésnaphoz méltóan ünnepelt a város és lakói. Eme ünnepi alkalomból díszpolgári címet, Pro Umbre Nyírbátorért kitüntetést, valamint Nyírbátorért Emlékérem elismerést adtak át azoknak, akik munkájukkal, életükkel sokat tettek a városért. Az ünneplés egyik legszebb mozzanata az volt, amikor a városháza homlokzatán felcsendült a harangjáték, mely az óta is minden órában jelzi az itt lakók számára az idő múlását. 8. A jövő tervei r Úgy gondolom, a város távol van még attól, hogy elégedett legyen, sok még a tennivalója. A város vezetése és lakói együttes erőfeszítéssel képesek lesznek minden céljukat teljesíteni, olyan eredményeket elérni, melynek hasznából majd mindenkinek jut. Jövőbeli tervek: Lesz végre háza a kultúrának! Nyírbátorban végre megépül az a művelődési központ, melynek hiányáról hosszú évek óta folyamatosan szó esik. A lerobbant moziépület helyén egy korszerű művelődési központ fog épülni, melyet Bán Ferenc, az a neves építész készít, aki annak idején a Nemzeti Múzeum tervét is papírra vetette. Bán Ferenc kivetítette az általa készített tervet, s bemutatta az épületet, amelyet megálmodott, s amely - ha megvalósul - az egyik legkorszerűbb lehet a megyében. A nyitott, kifelé forduló épület a mai, szinte életveszélyes mozi helyén áll majd, széles lépcsőn lehet bejutni, az egyes szintek között 18

21 panorámalift közlekedik, s a mozgatható nézőtéri pódiumnak köszönhetően kamara-előadásokra, nagyobb színházi bemutatókra és bálok, koncertek megrendezésére egyaránt alkalmassá tehető. 10 A Báthori vármaradvány, közismert nevén a magtár felújítása, melyről időközben kiderült, hogy nem magtár, hanem ebédlőpalota volt. Cél az, hogy a műemléket eredeti állapotába állítsák helyre. Előbb az ebédlőpalotát, később pedig a teljes várépületet. Másik szép terv, egy új tér kialakítása a Báthori szobor környékének kibővítésével, a református müemléktemplom kertjének bevonásával. Szintén említésre méltó terv, a nyírbátori strand vízének gyógyvízzé minősítése, mely már folyamatban van. Első lépésben már ásványvízzé nyilvánították a bátori vizet, mely Báthori víz néven már forgalomban is van. Ha a gyógyvízzé minősítés is megtörténik, akkor számos dologban léphet előre az önkormányzat, és a fürdőt üzemeltető cég. A tervek között újabb medencék építése, és egy fedett uszoda építése is szerepel. Evek óta a tervek között szerepel annak a műemléksétánynak a megépítése, mely a két műemléktemplomot összeköti. Talán nem csupán terv marad, s lesz elég pénze a városnak a megvalósításhoz. A település lakóival együtt bízom abban, hogy a város vezetésének ígéretei nem csupán ígéretek maradnak, s azok minél hamarabb, minél magasabb színvonalon megvalósulnak. Ezáltal egyre közelebb kerülünk álmaink városához, egy virágzó, nyüzsgő nyírségi kisvároshoz, ahol értékeiket, hagyományaikat kellőképpen ápolják, s ahol nyaranta sok turista megfordul. 10Kelet - Magyarország júl

22 II. Nyírbátor műemlékei 1. Báthori István Múzeum A minorita rend a XIV. század elején telepedett le Nyírbátorban, s ekkor épült a mai kolostorépület elődje. A XIV. század közepén a reformáció terjedésével a szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni a kolostort, amely lassan pusztulásnak indult. A romos épületet a XVIII. század elején visszatérő minorita szerzetesek építették újjá, rendfőnökük Kelemen Didák irányításával. Az épület ekkor nyerte el mai formáját. Kelemen Didák emlékét őrzi A Múzeum északi oldala felőli utca, mely róla kapta a nevét. A rend tagjai 1950-ben ismét kénytelenek voltak a kolostorukat elhagyni, melyet a múzeummá való átalakítás mentett meg a végső pusztulástól. A nyírbátori Báthori István Múzeumot 1955-ben alapította dr. Szalontai Barnabás. Az állami díjas etnográfus, történész, múzeumigazgató egész életét a múzeum gyűjteményeinek felkutatására, kiállítására, gyarapítására, az anyagok tudományos feldolgozására szentelte. Áldozatkész munkája nyomán az intézmény Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb közgyűjteményévé vált. A múzeum otthona 1961-től a minoriták egykori késő gótikus kolostorának barokk stílusú műemlék épülete, mely a templom északi oldalához csatlakozik. A múzeum tájmúzeumként őrzi a Nyírség, a Ligetalja népének közösségi emlékeit. Állandó kiállítása Nyírbátor évszázadai címmel bemutatja a város történetét a középkortól a XIX. -tói a XX. század fordulójáig. A múzeum anyaga, szakok szerint tagolódik természettudományi, régészeti, numizmatikai, néprajzi, iparművészeti, művészettörténeti, irodalomtörténeti kiállításokra. 20

23 A régészeti kiállítás Nyírbátor és környéke csiszolt kő-, réz-, bronz-, kelta-, normata-, szkíta kori, valamint dáciai kapcsolataira utaló anyaggal foglalkozik. A várostörténeti részt az 1955-ben, 1958-ban, 1961-ben ill ben végzett ásatások leletei igazolják. A várostörténeti helyiségekben céhemlékek, fegyverek, az es szabadságharc idejéből tárgyak, írások, nyomtatványok, XX. századi női viseletek, valamint ipar-, gyártörténeti s a Tanácsköztársaságra vonatkozó helyi emlékek alkotják a kiállítás anyagát. A néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a háztartás tárgyaival foglalkozik. A bútor- és iparművészeti kiállításon reneszánsz, barokk, empire és biedermeier bútorok, kályhák kerülnek bemutatásra. Itt található, pl. Madách Imre íróasztala is, melyen az ember tragédiáját írta. A helytörténeti részen található a Bátorliget élővilágát bemutató kiállítás. A Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállításán kapott helyet az Európa-hírű nyírbátori reneszánsz, mennyezet nélküli stallum, melynek párja a Nemzeti Múzeumban található. A képzőművészeti gyűjtemény műalkotásai között országos és nemzetközi hírű Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek alkotásival is találkozik a látogató. Igen jelentősek még ezen felül a Nyírbátorhoz kötődő művészek alkotásai is. Mint minden tájmúzeum, a nyírbátori is egy emberi közösség, történetesen a Nyírség népének kollektív emlékezetét őrzi, s ezzel hozzájárul történeti és etnikai tudatának fenntartásához, formálásához. 21

24 2. Református templom A templomot a XV. század második felében Báthori István, az 1479-es kenyérmezei csata győzelmének emlékére építtette. Báthori a csatát megelőzően eme fogadalmat tette: Uram Isten, ha én ezt a csatát megnyerhetném, két templomot építek Bátorban. 11 A csata előtti ígéretét megtartva a hadizsákmányból a városban templomot és a minorita rend számára zárdát építtetett, s a mostani református templom alapjait is lerakatta. A nemes arányú későgótikus templom a város legmagasabb pontján található, mely a legszebb hazai teremtemplomunk. Egyetlen hatalmas teremből áll. Főbejárata a déli kapu. Az előcsarnokba belépve a Báthori család 1448-ból való sárkányos címerét látjuk. A lófejes pajzsban lévő hármas sárkányfogas címert a sárkány alakja fonja körül. Mögötte mondatszalag hullámzik a vajda nevével: Stephani de Bátor Vaivodas, azaz Nagyságos Báthori István Vajda. A nagy sárkány közepén, karmaiba tartja a címerpajzsot, s azt egy reneszánsz koszorú veszi körül. A templomba az előcsarnokból a nemes veretű, kettős reneszánsz kapun át léphetünk be, mely a századforduló legszebb és legépebb példái közé tartozik. A kapun belépve minden megszakítás nélküli teljesen egységes térbe, azaz egy hatalmas, egységes testű hajóból és a nyolcszög három oldalával záruló szentélyből álló templomba érünk. A látvány lenyűgöző, melynek hatását az oldalfalak finom tagolása és az egészet lezáró hatalmas csillagrácsos hálóboltozat tovább fokozza. Elemi erővel érződik a későgótika teljes egységre való törekvése. Ilyen kivitelben, ilyen tömegben, ilyen megjelenítésben, ehhez hasonló hálóboltozattal sehol másutt nem 11 Forrás: A Nyírbátori Református Egyház és templom története, Nyírbátor, o. 22

25 találkozhatunk az országban. A látvány önmagáért beszél az igen dekoratív megoldásával. A templom északkeleti sarkához sekrestye csatlakozik, melynek emeleti része volt az oratórium. Ez azonban leszakadt, s később nem került helyreállításra. Ma már csak a befalazott erkély jelzi, hogy az a templomba nyílt. A templom eredeti berendezéséből megmaradt két tölgyfából készült, művészi faragású, fa mozaikkal ékesített reneszánsz hátas padsor, stallum. Az egyik delfinek párkányzattal díszített, a másik párkányzat nélküli. Hogy miért is említésre méltó ez? Nos azért, mert a stallum, azaz imapad a reneszánsz asztalos művészet legmagasabb fokú alkotása. A stallumok ig voltak a református templomban tól az egyiket a Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma őrzi, míg a másik a nyírbátori Báthori István Múzeum ékessége. A templom a Báthori család temetkezési helyéül is szolgált. Az ott elhelyezett síremlékek közül mindössze kettő maradt meg. A kenyérmezei hős ecsedi Báthori István vajda vörösmárvány sírlapja, és az 1605-ben elhunyt ecsedi Báthori István országbíró és zsoltárfordító kőből faragott síremléke. A templomot fennállásának mintegy 500 éve alatt mindösszesen egy nagyobb károsodás érte az évi földrengés alkalmával. Erről tanúskodik a templom főbejárata felett elhelyezett emléktábla is. A földrengés okozta károkat 1837-ben hozták helyre között kiemelkedő esemény volt a templom történetében az a nagyszabású helyreállítási munka, mely során az évi földrengéskor elrepedt falakat vasbeton koszorúval fogták össze és erősítették meg, ill. ekkor történt meg a templom addigi zsindely fedésének palával történő cseréje is. Jelentős munkálatokat végeztek még az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával 1958-ban, majd ben is ban pedig sor került a templom teljes körű tatarozására, és a szükséges belső javítási ás karbantartási munkálatok elvégzésére. 23

26 2. 1. Fa harangláb A templom délnyugati oldala mellett magasodik az 1640-es években épült fa harangláb, mely az erdélyi egyházi-népi építészeti alkotások testvére. A magyar építészet legidősebb, legnagyobb és legszebb emlékei közé tartozik. Alapjának szélessége 10,5 méter, magassága 35 méter. A harangszék a XVII. századi erdélyi székely stílusban, tölgyfából épült, négy fiatoronnyal, felül kerengővei, alul szoknyás résszel, fazsindely fedéssel. A toronyban lévő 300 kilogrammos harangot 1640-ben Eperjesen öntötte Wierd György harangöntő mester. Bethlen harangnak is nevezik, mivel két gyermeke emlékének hirdetésére öntette. Ez a harang országunk tíz legöregebb harangjai között van számon tartva. Az Országos Műemlékügyi Felügyelőség a harangtornyot 1978-ban felújíttatta. További felújításokra lett még szükség, amikor a torony a templom felé dőlt az évszázadok esővize által alámosott talajon. Ezáltal az alapozásnak a megerősítése, ill. újrafedése vált szükségessé. Emellett le kellett cserélni a korhadó zsindelyezést is. A munkálatok ezúttal is az Országos Műemléki Felügyelőség irányítása alatt folytak. A felújítás kiemelkedő eseménynek számított, melyről a városi újságban szereplő cikk is tanúbizonyságot tesz Megújul a harangtorony! A laza talaj ill. a csapadékvíz hatására a torony elmozdult a helyéről, tornya a templom felé billent. A harangtornyot több szakaszban újították fel. Új gerendákat faragtak, melyek már nem a földbe, hanem egy betonkoszorúba kerültek, mely védelmet nyújt a nedvesség ellen. A betonkoszorú elkészülte után az építményt egyszerűen megemelték, és így helyezték be a gerendákat. Több mint 1 méter magasra emelték a fa tornyot. Az építmény súlya mintegy 75 tonna, a magassága pedig 35 méter. 24

27 Ezt követően gerendázatát és a fiatornyokat javították ki, ezután pedig a zsindelyt cserélték. Egy nyíregyházi Kft. szakemberei 9 darab, egyenként 55 tonna teherbírású, amerikai gyártmányú emelőszerkezet beépítésével, levegőbe emelték a harangtornyot. Az országban építészettörténeti szempontból párját ritkító művelet volt ez. Ez volt a felújítás leglátványosabb monumentuma Római Katolikus Templom A XV. század utolsó negyedében ezt a templomot is Báthori István erdélyi vajda építtette, szintén a kenyérmezei győzelem emlékére. A templom a magyarországi késő gótika jelentős építészeti emléke, mely eredetileg minorita kolostortemplom volt, s eredetileg a család temetkezési helyéül szolgált. Petrasko vajda hadai 1587-ben feldúlták és felgyújtották a templomot és a kolostort. Ennek fejében a XVI. század végére még a lakosság is teljesen áttért a református hitre, ezáltal a templom épülete egyre elhagyatottabbá és elhanyagoltabbá vált. A romállapot közel 130 évig tartott. A feldúlt és elhagyott épület a XVIII. század első felében új életre kelt. Történt ekkor ugyanis, hogy Kelemen Didák lett a minorita tartományfőnök a településen, s a királyi rendeletre hivatkozva helyre akarta állítani a templomot a barokk ízlés szerint. A templomot Károlyi Sándor Szabolcs megye főispán támogatásával néhány év alatt helyreállították. A helyreállítás 1718-ban a szentély ideiglenes befedésével indult meg, majd a hajó befedése került sorra ban már a boltozásról esik szó és 1724 között készült el a mai barokk boltozat. A templomot 1725-ben szentelik fel, majd 1749-ben ismét befedik. A XIX. században újabb súlyos károk érik a templomot ben földrengés, 1889-ben pedig tűzvész által. A helyreállítás, mely 1890-ben 12Bátor, október 25

28 fejeződött be, nagyjából való volt csupán. A torony ekkor kapta lapos sátortetejét. A templom továbbra is elhanyagolt volt ben Sándy Gyula műegyetemi tanár tervi szerint kívülről javították meg. Az oltárok és szószékek is rendkívül rossz állapotban voltak, melyeket az Országos Müemlékügyi Felügyelőség Németh Kálmán szobrászművésszel állíttatta helyre, a belső festéseket pedig az egyházközség végeztette el. A pócsi oltár és a karzat ekkor került a mai helyére. A templomot 1974-ben kívülről újra restaurálták. Ekkor a homlokzat vakolatának leverése során fölfedeztek rajta egy késő gótikus szamárhátívű faragott kőkaput, amely hazai viszonylatban szinte páratlannak számít. A kaput 1978-ban analógiák alapján restaurálták, s a kapu elé került ovális alaprajzú előcsarnok. Szeretnék néhány szót szólni a belső értékekről. Az egyszerű építészeti belsőben fokozottan érvényesülnek a formában és színben rendkívül változatos, jó művészi színvonalú, gazdag díszítéssel ellátott oltárok, valamint a szószék, melyek a hazai barokk fafaragás kitűnő emlékei. A munkák egy kézből származnak, s ez alól csupán a Passió-oltár kivétel. Eme oltárnál a jellegzetesen faragott alakok, de főként a dúsan alkalmazott növényi díszítések a reneszánsz továbbéléséről tanúskodnak. A főoltár hatalmas építménye a két mellékoltárral méltóan zárja le a szentélyt. A három oltárhoz szorosan kapcsolódik a gyönyörű szószék. Említésre méltó még a méretben és kivitelben is szerényebb ún. pócsi oltár, melyet Radics Menyhért nyírbátori minorita édesapja készíttetett. Ezen kívül jelentőséggel bír még a Passió-oltár, ismertebb nevén a Krucsay-oltár. Ez az alkotás mind formailag, mind pedig tartalmilag sokban különbözik a többi oltártól. Keletkezésének története: Krucsay első hitvesét hűtlenség gyanúja miatt - Magyarországon utolsóként élve pallosjogával - kivégeztette. Később azonban teljes bizonysággal kiderült a kivégzett asszony ártatlansága. Krucsayt szörnyű bűntudat gyötörte, s az oltár építtetésével akart feloldozást nyerni tette súlya alól. 26

29 ... látván el-közelgetni halálának napját; el-rendelé hova temettessék teste, tudni illik azon szegény szerzeteseknek Templomába, kiknek Atyafiságos Társaságába Confraternitási levél által már régen bé írattatott vala: ottis nem más helyre, hanem a Kristus JESUS keserves kínszenvedéseit példázó, és r r r r yy 13 jelentő Oltár elejbe, ki maga kölccségén épített vala... A Krucsay-oltárt készítő eperjesi mester szoborformálása nagyban elüt a templom többi oltárának alkotóitól. Aszkéta típusú, nyúlánk, csontos, vézna alakjainak kissé merev gesztusai felolvadnak a barokk művészetben fogant mozgékony, nyugtalanságot kifejező koncepcióban, és meglepően bensőséges, tartózkodó felfogásban tolmácsolják a megrázó drámát. 4. A hajdani várkastély A várat a Báthoriak építtették a XIV. században ben és 1958-ban ásatásokat végeztek, melyből arra következtettek, hogy a mai gimnázium helyén egykor nagy kiterjedésű téglaépület állhatott, s a református templom mögött lehetett a Báthoriak urasági települése, mely a XVI. században már kastélyként ill. várként szerepelt. A várkastély építésének befejezése az 1500-as évek elejére tehető, pusztulása pedig János Zsigmond évi ostromával kezdődik. A vár fontos események helyszínéül is szolgált. Ilyen volt például az Erdély és Magyarország egyesítéséről szóló egyezmény megkötése Fráter György és Ferdinánd király megbízottjai között. A XVI. század háborús éveiben a református templom és a vár köré védőfalat emeltek, melynek árokvonala a mai napig látható. A XVI. század utáni időszakról fennmaradt emlékek nem említik a várat, így annak a következő századbeli sorsáról adatokkal és ismeretekkel nem rendelkezünk. 13Forrás: A Nyírbátori Római Katolikus Egyház kiadványa - részlet Krucsay János halotti búcsúztatójából 27

30 A XVIII. századi urbáriumok már azonban ismét megemlékeznek róla, de ekkor azonban már erősen romos épületként emlegetik. Az utókor számára a városi várkastélyból már csak dongaboltozatos pincéjének részei, egyik téglaépületének romjai és a gazdasági célokra átalakított, egykor magtárként üzemelt, romos téglaépület maradt fenn. A vár területén 1953-tól többször volt kisebb-nagyobb ásatás. A leletek a helybeli Báthori István Múzeumba kerültek, és részben ki vannak állítva. Nyírbátor műemlékeinek vizsgálata, tanulmányozása belevilágított Nyírbátor történeti fejlődésébe, hajdani életébe. Távlatokat nyitott a múltba és a jövőbe. A múltba: mert kirajzolódtak elém az örök keserves és szép napjai. A jövőbe: mert meg kell továbbra is őrizni az utánunk következő nemzedékek számára mindazt a történeti és művészeti értéket, amelyet a korábbi századok ránk hagytak. A jövőbe: mert biztatást kapunk, hogy mint az elődeink, mi is képesek leszünk megtartani kultúránkat, az emberiség további haladásának javára. 28

31 III. Művészet és hagyomány Nyírbátorban 1. Nyírbátori Zenei Napok A Zenei Napok rendezvény-sorozata 1967-ben kezdődött, mely országos hírnevet szerzett a városnak. Innen kezdve minden évben a Báthori család által épített református templomban kerül sor a hangversenyek megrendezésére, ugyanis ez a műemlék kiválóan alkalmas a klasszikus zene tolmácsolására. Kőhálóboltozatával korabeli hangulatot idézve még a zenét nem értőkre is lenyűgözően hat, megkönnyítve ezzel a komolyzene megszeretését és megértését. Az épület tiszta harmónia, mint maga a zene. Egyetlen hatalmas teremből áll, s a belső magasság szinte fokozza a zenének az embert magával ragadó sodrását. Úgy gondolom, építeni sem lehetett volna szebb és korhűbb hangversenytermet a Nyírség számára ben a Zenei Napok alkalmából Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző toronyzenét komponált Tinódi Lantos Sebestyén dallamának felhasználásával. Ez a mű azóta is minden évben felhangzik a templom harangtomyában. A rendezvénysorozaton nagyhírű zenekarok, karmesterek, előadóművészek és kórusok vesznek részt, és műsoraikon a leghíresebb zeneművek hangzanak el. Ezen művek közül is ki kell emelni Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét, amely szintén évről-évre felcsendül a templom falai között. A kritikusok egybehangzó megállapítása, hogy Kodály eme világhírű müve templomunk falai között hangzik a legtökéletesebben. A Zenei Napok rendezvénysorozatról júniusában Tárnok Ferenc református lelkipásztor a Bátor című városi újságban így nyilatkozott: Ami itt Nyarán Nyírbátorban, templomunkban elkezdődött, annak ezután is támogatói, továbbvivői vagyunk, hiszen bebizonyosodott, hogy a zenei rendezvények, a hallgatóság lelki épülését és egyben a város javát is 29

32 szolgálják. A programtervezések idején ezután is szükséges a közös együttmunkálkodás, egyeztetés a szervezőkkel. A Zenei Napok rendezvényeit a gyülekezetek számára is nagy nyereségnek tekintem, hisz templomunk ökonomenikus jellegű, a békét, testvériséget kifejező együttlétek, találkozók helyszínévé vált. A mai művelődési válságban hányódó ember számára szükség van nemes, komoly szellemi táplálékra és indíttatásra. Mindezt felvállalta és misszióként közvetíti a nyírbátori zenei rendezvénysorozat méltó történelmi helyszíne, az igényes műsorok, az egyház és világi közösségek ezerirányú felelősséggel megérzett együttes munkálkodása. 14 A Zenei Napok kezdete óta minden évben készül egy-egy érem vagy plakett a fesztivál emlékére. Az elsőt Margittai Jenő készítette 1967-ben, amelynek teljes terjedelmét egy kompozíció tölti ki: a világi zene behatolása a müemléktemplomba, amihez szimbolikusan illeszkedik a hárfa. r Úgy gondolom, felbecsülhetetlen érték, hogy Nyírbátor a nemzetközi zenei életbe bekapcsolódhatott, s az itt élők a legkiválóbb művészek előadásaiban részesülhetnek. Azt pedig, hogy milyen fontos is ez az eseménysorozat településünk lakói számára, városunk szülötte, Mester Attila egy versében így fejezte ki: És megszólalt az estben Tinódi Lantos Sebestyén, Fölkiáltott a csendben seregeink veszedelmén, gyalog jött, vállán a lant, szemében várak égtek, bástyák lobogtak, szörnyű halottak feketélltek, 14Bátor, jún., Tárnok Ferenc református lelkipásztor 30

33 és felszólalt az éjnek, felszólt a csillagoknak végre csordult a fűből kinövő kardvasaknak. Lovát kantáron hozva Nagyságos Báthori Gábor, fehéren, mint a nyírfa vált ki az éjszakából, ivott valahol egy jót, - úgy szebben szól az énekés mint a történelem ritmusát lépi a vérnek, köti lovát a fához, maga eltűnik csendben, kürt kurjant kakaskiáltást, derengő szürkületben Nemzetközi Ifjúsági Vonós Zenei Tábor A Zenei Napok rendezvénysorozatának 10. évfordulója alkalmából megnyitásra került a Nyírbátori Zenei Tábor, melynek megrendezésére azóta is minden évben sor kerül. A táborba a résztvevők sokoldalú képzést kapnak. Vannak hangszeres kurzusok, kamarai foglalkozások és zenekari munka is. A tábor működése évről-évre eredményesebbnek mondható. Ezt bizonyítja az is, hogy a tábort felvették a Jeunesse Musicales Magyarországi Szervezetébe, s az utóbbi időben a zenei felsőoktatási intézmények az itt végzett munkát elfogadják, és elismerik nyári szakmai gyakorlatként. Az oktatás magas színvonalának 15 Mester Attila: A Nyírbátori Zenei Napok Szignáljára 31

34 garanciájául szolgál még az is, hogy a szakmai munkát általában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárai irányítják. Néhány résztvevő véleménye a Zenei Táborról: 1995-ben voltam itt először, mint ösztöndíjas. Nagyon jó k voltak a benyomásaim, ezért évről évre visszatérő vendég vagyok, és még az is ismerőseim közül is sokakat elhoztam már magammal a táborba. 16 L.T. Budapestről Jól érzem magam a táborban, ha lehetne, máskor is eljönnék. Azért jöttem, hogy dolgozzak. Szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek. 16 C.J. Bratislavaból A tábor tehát egybeesik a Zenei Napokkal, ahol rendszeresen fellépnek a hazai és külföldi zenei élet kiválóságai. A fesztivál és a tábor programját folyamatosan megújítják a résztvevők és a közönség igényeinek, kéréseinek figyelembevételével. Úgy gondolom, ez is nagyon pozitív, és közönségbarát dolog, mely többek mellett nagy szerepet játszik sikerességében. A fesztivál és a tábor folyamatosan bővül ben további bővülés és átalakulás jellemző rá. Ettől az évtől a komolyzene mellett már helyet kap benne egy népzenei programsorozat is. Ezzel az átalakulással még több érdeklődő és leendő résztvevő figyelmét felkeltették, mely garancia a sikerességre. A megyei napilapunkban a következő cikket lehet olvasni a zenei táborról és fesztiválról: Nyírbátor nem csak akarta, de meg is valósította a lehetetlent: aranykoszorús kórust mondhat magáénak, évente megszervezi a nemzetközileg is nagyon jelentős vonóstábort, és minden évben megajándékozza a környék lakosságát néhány ízletes zenei csemegével. n 16Forrás: A nyírbátori Zeneiskola kiadványa 17 Kelet-Magyarország, Szept

35 3. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál a Barokk Nemzetközi éve volt. Mivel Nyírbátor is a barokk városok sorába tartozik, ezért a Városi Művelődési Központ és az Országos Idegenforgalmi Hivatal képviselői úgy gondolták, hogy városunk megfelelő helyszíne lehetne egy olyan jellegű kulturális eseménynek, mely a barokk évhez kötődik. Ez mind nagyon szép volt, azonban adódott egy kis probléma. A városban nincs Művelődési Ház, nincs színházterem. Hosszas tanakodás után jött a mentő ötlet. Legyen utcai rendezvény. Innen már egyenes út vezetett a Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál ötletéhez, mely egy 3 napos ünnepsorozat lehetne a barokk évben. A szervezők tovább igazították az ötletet a város arculatához. Szükség volt továbbá egy névre, amely a fesztivál és a város jellegéhez egyaránt igazodik. Mivel a várost a Báthoriak alapították, az ő címerállatuk pedig a szárnyas sárkány volt, máris adott volt az elnevezés. így lett ennek a fesztiválnak a neve Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál. Ez nagyon találóan kifejezte a városhoz való tartozását és a rendezvény jellegét egyaránt. Az első fesztivál a lakosság számára igen szimpatikus volt. A szervezők úgy tapasztalták, hogy nagy népszerűségnek örvendett, s ők is nagyon meg voltak elégedve munkájuk eredményeivel. Ezért úgy döntöttek, hogy ezt a rendezvénysorozatot érdemes folytatni. A rendezvénysorozat létrehozását Dózsa György a Városi Művelődési Központ igazgatója a következőképpen kommentálta interjúm során: A programsorozat létrehozásánál nem elsősorban rendezvényben gondolkodtunk, hanem egyfajta városi ünnepet szerettünk volna teremteni, mely sokkal inkább hasonlít egy családi évforduló megünnepléséhez, mint egy kulturális megmozduláshoz. Célunk természetesen a Báthori-kultusz ápolása is. Ezt jelzi többek között a címerből átvett szárnyas sárkány is Forrás: Saját interjú 33

36 A fesztivál sikerességének következményeként 1993-óta minden nyár júliusában 4 napos rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre. A rendezvény helyszínéül a római katolikus templom melletti rét, az ún. papok rétje szolgál. Az országban egyedülálló műemléki környezet, rendkívül alkalmas ilyen típusú rendezvények megtartására. Nagyon szép hátteret ad a templom, kellemes látványt nyújt a tó. Mindehhez tartozik még kb. 5 hektárnyi terület, mely kiválóan alkalmas arra, hogy az események egyszerre több szálon, több helyszínen zajlódjanak. A fesztivál lehetőséget ad a magyar és a határon kívül élő utcaszínházasok bemutatkozására, találkozására. A sikerességét bizonyítja, hogy a 3. megrendezéskor már elnyerte a nemzetközileg is elismert kategóriát, s mára már közép-kelet európai jelentőségű fesztiválként tartják számon. Ennek bizonyítékául szolgál, hogy a hazai utcaszínházasokon kívül számtalan külföldi művész is érkezik ide, főleg a szomszédos országokban élő magyar, amatőr színházi társulatok (Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely...). A rendezvénysorozat nagyon népszerű. 4 nap alatt látogató, 40 fellépő csapat, fellépő művész van jelen ben újabb változás történt. Létrejött ugyanis a régi Művelődési Központ jogutódjaként a Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás, mely új formában, új modellt ad az ország közművelődésének. Ez a 6 főből álló stáb irányítja azóta is a város közművelődési életét. Programjait, rendezvényeit az ünnep fogalma köré rendezi, ezáltal szívesen épül be a város életébe. A Szárnyas Sárkány Hete Nyírbátor polgárainak és az utca művészeinek megvalósult közös álma. A magyar Átreida háznak, a Báthoriaknak ősi fészkében, Nyírbátorban évről évre összegyűlnek színházak, bábosok, zenészek és mindenféle csepűrágók, hogy lelkes közönségükkel találkozván visszahelyezzék jogaiba az ünnepet, annak eredeti, közösségi értelmében. A Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál a résztvevők nagy 34

37 számát és az előadások színvonalát tekintve a szabadtéri színházi formák legrangosabb magyarországi eseménye ban 11. alkalommal rendezték meg a fesztivált, melyről a következőképpen tudósított megyei napilapunk: Repül a Szárnyas Sárkány Szlovákiából Uj-Zélandig a Papok rétjén Nyírbátor (KM) A Szárnyas Sárkány Hete XI. Nemzetközi Utcaszínházi fesztivált július 4-6-ig rendezik meg Nyírbátorban. A nemzetközi színekben repülő sárkány erős szárnyain sokan elférnek, hetedhét országon innen és túl, Szlovákiától Új-Zélandig, Németországtól Ausztriáig. A színház, a zene, a tánc fesztiváljának ünnepét a nyírbátori Papok rétjén tartják. 20 r Úgy gondolom, bátran kijelenthetem, hogy Báthori István büszkén figyeli a katolikus templom terén a címeréről megelevenedett szörnyet, s a körülötte nyüzsgő embertömeget. A hétköznapokon csendes kisvárost ilyenkor dobok, tárogatók hangja riasztja fel egész éves álmából. Az emberek kíváncsian és vidáman követik a sárkány és a komédiások felvonulását. A rendezvénysorozat minden évben a sárkány elégetésével zárul, mely a Báthoriak győzelmét szimbolizálja a sárkány felett. A sárkány azonban minden év nyarán újjá születik csak azért, hogy ismét elpusztulhasson, s vidámságot, nyüzsgést vigyen ezzel a városka életébe. Szilágyi Mária fotóriporter és Sivadó Sándor a Megyei Közművelődési Iroda vezetője a rendezvényről így nyilatkozott: Az első pillanattól az utolsóig figyelemmel kísértem a Szárnyas Sárkány Hete programjait. Óriási élményt jelentett számomra. Engem már az is 19Forrás: A Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás kiadványa 20Kelet- Magyarország, júl. 2. 7,o. 35

38 megfogott, ahogyan a Nyírbátoriak befogadták ezt a rendezvényt. Ez a csodálatos közönségháttér kevés helyen adatik meg. Emlékeimben mindezek mellett megmaradtak Nyírbátor csodálatos műemlékei, és az itt élő emberek közvetlensége, kedvessége is. 21 Nagyon tetszett, hogy bár utcaszínházi fesztiválnak hirdetik a programot, ez r annál szélesebb műfajkört érint. A propagandát is jónak tartom. Úgy érzem, hogy a város vezetői és lakossága befogadta ezt, és ezt a fesztivál jövője szempontjából fontosnak tartom. A Szárnyas Sárkány Hete a megyében, de az országban is hiánypótló, jelentős rendezvény lett. 21 Úgy gondolom, a Zenei Fesztivál és Zene Tábor, ill. a Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál olyan részei az országos művészeti életnek, ami egyedülálló hazánkban. Nyírbátorban a nyár egyáltalán nem nevezhető eseménytelennek. A város ilyenkor feléled hosszú, téli álmából, s teljes erőből pezseg a város vére. A felsorolt rendezvények sok érdeklődőt vonzanak ide, s így a város sokféleképpen profitálhat is belőlük mind idegenforgalmi-, mind pedig történelmi szempontból egyaránt. Nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy tőlünk minél messzebb lévő megyében élő emberekkel találkozom, annál kevésbé tudják, hol található az országban a mi kis városunk. Ezen rendezvények segítségével azonban egyre többen ismerkedhetnek meg településünkkel, és a történelmi szempontból igen jelentősnek mondható nevezetességeinkkel. Ezért ezek a rendezvények által minden nyáron nagyon jól érezzük magunkat, s emellett még segítségünkre vannak városunk történelmi hírnevének öregbítésében is. Befejezés 21 Bátor, júl.-aug

39 Amikor témát választottam, mindössze csupán annyiban voltam biztos, hogy Nyírbátorról fogok írni. Konkrétumok ekkor még egyáltalán nem körvonalazódtak ki bennem. Feladatomhoz anyaggyűjtéssel kezdtem hozzá, s örömmel tapasztaltam, hogy megfelelő mennyiségű szakirodalom, folyóirat, tájékoztató jellegű szórólapok állnak rendelkezésemre. Sokáig gondolkodtam, melyik részt ragadjam ki városunk történelméből, míg végül úgy döntöttem, r nem csupán egy részt akarok megmutatni. Úgy gondolom, hogy azon olvasó számára, aki nem ismeri Nyírbátort, úgy szolgál szakdolgozatom teljes körű r tájékoztatással, ha teljes egészében mutatom azt be. így tehát döntöttem, s így lett szakdolgozatom alcíme Kezdetektől napjainkig. Igaz ugyan, hogy nem tudtam teljes mértékben a tökéletességre törekedni, mert akkor dolgozatom akár több száz oldal is lehetett volna. Mivel az oldalszám valamennyire elő van írva, ezért úgy határoztam, megpróbálok minden fontosabb dolgot megemlíteni, de a teljesség igénye nélkül. Próbáltam arra törekedni, hogy az olvasó a leírtakból megismerje a városunkhoz kapcsolódó legfontosabb személyeket, adatokat, nevezetességeket, rendezvényeket, s ha pedig bármelyik felkeltette érdeklődését, számos szakirodalom áll rendelkezésére, hogy részletekben is elmélyülhessen. A legfőbb célom az volt, hogy más megyékben élő emberek is megismerjék városunkat, azok értékeit. Főiskolai éveim alatt számtalanszor tapasztaltam, hogy nem tudják, merre található Nyírbátor, s Szabolcs - Szatmár - Bereg megyei város révén elmaradott kis városnak gondolják. Szakdolgozatommal tehát próbálom más emberekben is tudatosítani, hogy igenis értékes város a mienk! Nagyon kevés olyan város található országunkban, amelyik ilyen gazdag történelmi múltat tudhat a háta mögött. Nyírbátor egy ilyen város! Talán sokáig nem megfelelően figyeltek oda rá a várost vezető emberek, de olvasván a városrendezési-, fejlesztési tervét bizton állíthatom, hogy Nyírbátor az elkövetkező években látványos változásokon fog keresztül menni! 37

40 Munkám során alkalmam nyílt az elmúlt századokra és a közelmúltra egyaránt visszatekintést nyerni, s mondhatom, gazdag örökség a miénk. Olyan hagyaték, mely szemet-lelket gyönyörködtető, akár szellemi kincs, akár annak vetülete épületben, zenében, anyagban, munkában. Reménykedem abban, hogy szakdolgozatomat több hallgató is át fogja nézni majd, ha hasonló munkába kezd, s így akár szájról - szájra is terjedhet városunk hírneve. Örömömre szolgálna továbbá, ha diplomamunkám a város törekvéseivel, hagyományt őrző, jelent építő, jövőt formáló tevékenységével ismerteti meg az érdeklődőt. Hagyományaink mérhetetlenül gazdag tengeréből minden elhivatott magyar embernek merítenie kell legalább egy cseppnyi olyan ismeretlent, melynek feltárásával tovább gyarapítható tudatunk, bemutatható értékes múltunk a jelenben, és bizonyítható a népek közötti egyenlő helyünk a jövő Európájában! 38