Bábolna pusztái. Hosszú távú koncepció kidolgozása a Bábolna környéki pusztákon lakók életminőségének javítására - állapotfelmérés

Átírás

1 Bábolna pusztái Hosszú távú koncepció kidolgozása a Bábolna környéki pusztákon lakók életminőségének javítására - állapotfelmérés 2007

2 Bábolna első okleveles említése 1268-ból származik, melyben pusztaként szerepel. A középkorban Bábolna a környező falvakat összekötő utak találkozási pontjában feküdt, a környező települések központja volt ben a magyar Földtani Intézet szakemberei kezdték meg a pusztabirtok részletes felmérését ben a majorokban bérlakások építését határozzák el. Egy épületben 16 család részére 16 szoba, 8 közös konyha épült, a padlás 16 részre osztva kamraként is funkcionált. A konyhaajtók előtt egy családnak 50 négyszögölnyi udvar jutott es évekből származó feljegyzésekből tudható, hogy a ménesbirtok területén 187 darab épület található. Egy jóval későbbi es - felmérés szerint a gazdaság birtokában 647 darab lakás volt. Ebből 229 Bábolnán, a többi 418 pedig a közigazgatási területen és a gazdaság távolabbi részein. Az 1947-es év végéig 75 család költözött ki a majorokból a településre ban Minisztertanácsi határozat alapján megalakult a Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat. Az Állami Gazdasághoz csatolták a kisbéri volt ménesbirtok részeit, Ölbőpuszta, Újpuszta, Ács, Bőnyrétalap és Mocsa határában lévő gazdaságokat is. Bábolna jelentős fejlődésen ment keresztül: pusztából 1958-ban község, 1971-ben nagyközség, 2003-ban pedig város lett. Farkaskút 2

3 Darányi Népesség Bábolna ma Komárom-Esztergom megye 76 települése közül lakosságszámát tekintve a tizenharmadik végén a bábolnai lakónépesség száma fő. A népsűrűségi adatok alapján a település kedvező helyzetben van. Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 114 fő/km 2 (KSH 2005.). Fentiek alapján elmondható, hogy a település se nem zsúfolt, se nem ritkán lakott. Bábolna városhoz 1990-ben még 10, napjainkban már csupán 8 külterületi lakott hely tartozik. Ezek a következők: - Farkaskút - Ritter - Darányi - Mihályháza - Csemerháza - Kisbábolna - Kajánd - Ölbő 3

4 A külterületi népesség számának alakulását Bábolnán az alábbi táblázat szemlélteti: Év Külterületi lakónépesség (fő) A külterületi népességszám alakulása Bábolnán között Külterületi népesség száma (fő) A népesedési folyamatokat megvizsgálva kiderül, hogy Bábolnához tartozó puszták népesség között folyamatosan csökkent, majd között kismértékben emelkedni kezdett. Lakónépesség száma az egyes puszták tekintetében (2007. január 30. állapot szerint) Külterület megnevezése Lakónépessége Ebből a gyermekek száma Ebből a nyugdíjasok száma Farkaskút Csemerháza Ölbő Mihályháza Darányi Kisbábolna Kajánd Ritter Összesen: A táblázat alapján megállapítható, hogy a legmagasabb népességszámmal Farkaskút puszta rendelkezik, ahol a lakónépesség száma 98 fő. Ez az összes külterületi lakott puszta lakosságának 38 %-át jelenti. A gyermekek száma is ezen a külterületi lakott ingatlanon a legmagasabb, 26 fő. 4

5 Külterületi lakott puszták népességszáma január 30-án Farkaskút Csemerháza Ölbő Mihályháza Darányi Kisbábolna Kajánd Ritter A külterületi lakott puszták népességének 25 %-át a 0-18 év közötti gyermekek, 13,5%-át pedig a nyugdíjasok alkotják. A puszták szerinti megoszlásukat az alábbi diagrammok szemléltetik: Gyermekek száma a pusztákon január 30-án Farkaskút Csemerháza Ölbő Mihályháza Darányi Kisbábolna Kajánd 5

6 Nyugdíjasok száma a pusztákon január 30-án Farkaskút Csemerháza Ölbő Darányi Kisbábolna Kajánd Lakáshelyzet A településhez tartozó lakott pusztákon összesen 110 lakás található. A lakások közül a legtöbb komfortos (56), de nagy számban találhatók félkomfortos (29) és komfort nélküli (25) lakások is. A puszták lakásállománya összességében rossz műszaki állapotúnak minősíthető. Ritter 6

7 Kajánd Darányi 7

8 Darányi Csemerháza 8

9 A lakások besorolása komfortfokozat szerint a K.S.H. meghatározása alapján: Komfortos az a lakás, amely legalább - tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, - közművesítettséggel, - melegvízellátással és - egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtárolós kályhával9 rendelkezik. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább - tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel és - közművesítettséggel (legalább villany és vízellátással) és - egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább - tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívüli WC/árnyékszék használatával és - egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint - a vízvétel lehetősége biztosított. Puszta neve Lakások száma Ebből komfort nélküli Ebből félkomfort os Farkaskút Csemerháza Ölbő Mihályháza Darányi Kisbábolna Kajánd Ritter Összesen: Ebből komfortos 9

10 Lakások átlagos alapterülete Alapterület (m 2 ) Lakások darabszáma x Lakások darabszáma x év folyamán Ölbő puszta kivételével valamennyi puszta magántulajdonba került. A pusztákon lakók vásárolták meg a lakásaikat, amelyek jogilag nem minősülnek önálló lakásnak, hanem osztatlan közös tulajdonok, melyből a tulajdonos társak az adás-vételi szerződésekben meghatározott mértékű tulajdonrészt szereztek. Infrastruktúra A külterületi lakott puszták közművesítettség szempontjából alacsony színvonalúak. Villamos energia Bábolna település a Nagyigmándon lévő 120-as állomásból induló E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. tulajdonában lévő 20 kv-os szabadvezetékről kapja az ellátást. A település egyes részeinek villamos energia ellátása a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. által üzemeltetett hálózatról megoldott. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. az alábbi telepeken szolgáltat villamos energiát: - Kisbábolna - Ritter major - Farkaskút puszta - Mihályháza - Csemerháza 10

11 A többi puszta villamos energia ellátása az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. hálózatáról történik. Kisbábolna Kajánd 11

12 Csemerháza Ivóvíz ellátás, csapadékvíz elvezetés Bábolna település ivóvízellátását a tatabányai regionális rendszerről biztosítják. A puszták vízellátása azonban az egykori Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát rendszereiről, fúrt kútból biztosított. Kutak tulajdonjogát nem sikerült kellőképpen tisztázni, mivel hivatalunknak erre vonatkozó nyilvántartása nincs. A rendelkezésre álló információk szerint a kutak a Baromfi Invest Kft., illetve a BBF Kft. tulajdonában vannak, a vízjogi engedélyek jogosultjai e társaságok. A puszták eladásakor a kutak területe nem került az ott lakók tulajdonába, azok változatlanul külön helyrajzi számon vannak, a legégetőbb problémák várhatóan a vízellátás területén jelentkeznek majd (a BBF Kft. már jelezte, hogy nem kívánja biztosítani a vízszolgáltatást Farkaskút puszta lakói részére). A csapadékvíz elvezetés nyílt árkos rendszerrel megoldott. 12

13 Kajánd Csemerháza Szennyvíz hálózat és gázellátás A szennyvízcsatorna és a gázellátó rendszer nincs kiépítve a településrészeken. A szennyvíz gyűjtése zárt, kommunális szennyvíztározókban történik. A lakások fűtése egyedileg fa, szén vagy olaj tüzelésű berendezésekkel megoldott. 13

14 Hulladékgyűjtés Bábolnán az 1980-as években kezdődött meg a szervezett hulladékgyűjtés alapfeltételeinek megteremtése január 1. óta a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi a hulladék elszállítását hetente egy alkalommal. A majorok területén szeptemberéig a Bábolna Rt. oldotta meg mind az üzemi, mind a lakossági hulladék elszállítását, mivel minden majorhoz egy-egy baromfitelep is tartozott. A cég végelszámolásával telepek és lakóingatlanok eladása megkezdődött, így a hulladékszállításról az új teleptulajdonosok gondoskodnak, a lakossági hulladékelszállításról a továbbiakban azonban már nem. Az november 30-án a Győri Kommunális Szolgáltató Kft-vel kötött vállalkozási közszolgáltatási szerződés értelmében a Közszolgáltató január 1-től vállalja, hogy a megbízó irányítása alatt lévő település közigazgatási területéről heti egy alkalommal kedden h. között, a veszélyes hulladékok körébe nem sorolt lakossági és intézményi szemetet elfuvarozza. Fentiek alapján március 1-től már a pusztákon is a Kommunális Szolgáltató Kft. végzi a lakossági hulladék begyűjtését és elszállítását. Kisbábolna 14

15 Farkaskút Úthálózat Bábolna település közlekedését megszabják a főbb közlekedési vonalak. A történelem folyamán nem mindig volt ez így, hiszen a település magja a Buda-Bécs közötti marhahajtó út mellé települt. A település környezetének közlekedéshálózatát az országos jelentőségű utak kialakításán túl a nagy termelőegységek közlekedési igényei alakították ki. Ezek a fő hálózatot kiegészítő úthálózati elemek kiteljesítik a meglévő hálózatot, de nem közforgalmú, mezőgazdasági utak. Ezek Bábolnáról sugaras irányban vezetnek. Az utak jellemzően kiépítetlenek, murvázottak. A kiépített utak minősége nagyon rossz, kátyúsak, hiányosak. Kábeltelevízió A Bábolnához tartozó puszták közül Farkaskúton épült ki a PICK-UP Kft. tulajdonában és üzemeltetésében lévő kábeltelevíziós hálózat, mely némiképp javítja az ott élők életminőségét. 15

16 Mihályháza Kajánd 16

17 Farkaskút Helyi építési szabályzat vonatkozó részei Bábolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2002. (V.30.) számú rendeletével elfogadott, többször módosított Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata alapján a külterületi puszták gazdasági területen belül jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület övezeti besorolásúak. ( IGz ) A jelentős mértékű zavaró hatású területbe a nagyüzemi állattartó telepek területei és a hígtrágyatározó tavak tartoznak. Az övezeti előírások alapján a beépítési mód szabadon álló, a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 30 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelület nagysága 40%, a megengedett legnagyobb építmény magasság 12,0 méter. A övezetben a legkisebb telekterület a kialakult, a telekméretek nem változtathatók! Fentiek alapján, mivel a lakóépületek egy helyrajzi szám alatt egybeépültek, osztatlan közös tulajdont képeznek, és a Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat módosítása nélkül nem is oszthatók meg. Az Igz jelű terület (állattartó telepek) védőterülete a telep körüli 1000 méter széles területsáv. A védőterületen belül lakó- és üdülőépület nem építhető. 17

18 Foglalkoztatottság A puszták népességének megoszlása munkaképesség alapján januárban az alábbiak szerint alakult: Farkaskút Csemerháza Ölbő Mihályháza Aktív dolgozó Álláskereső Munkanélküli Darányi Kisbábolna Kajánd Ritter Aktív dolgozó Álláskereső Munkanélküli Környezeti állapot Bábolna város illetve a településhez tartozó puszták környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva viszonylag kedvezőnek mondható. A túlnyomórészt mezőgazdasági hasznosítású területeken jelentősebb környezet károsodás nem tapasztalható. Jelentősebb a mezőgazdaságból és állattartó tevékenységből származó talaj- és talajvíz, valamint bűz szennyezés. A helyszíni bejárás során tapasztaltuk, hogy több helyen az erdős részeken a lakások mellett illegálisan lerakott szemét kupacok vannak. Ritter 18

19 Ritter A puszták magántulajdonba kerülésével olyan helyzet állt elő, mely az ott lakókat teszi felelőssé a környezet rendben tartásáért. Mindenki köteles nem csak a saját portája, hanem a puszta egészét nézve is rendet tartani, gondoskodni a terület kaszálásáról, gyommentesítéséről és tisztántartásáról is, különös tekintettel arra, hogy külterületekről lévén szó, az illetékes hatóságok részéről komoly szankciók várhatók a gondozatlan területek esetében. Összegzés: A felmérések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a bábolnai lakott puszták infrastruktúrája katasztrofális állapotban van. A magántulajdonba került lakások állapota változó, de alapvetően rendkívül rossz minőségűek és jelentős részük a földhivatali nyilvántartásban sem szerepel, vagy nem beazonosítható. Az alapvető életfeltételekhez szükséges közművek (víz, villany) helyzete bizonytalan, a vízszolgáltatás kvázi időzített bombaként ketyeg az ott lakóknak és az Önkormányzatnak is. Jelenlegi helyzet szerint az ingatlanok tovább nem oszthatók, társasház közösségek nem jöttek létre, a tulajdonos szemlélet kialakulóban van. Tovább nehezíti a pusztákon élők helyzetét a lakók eltérő anyagi és szociális helyzete, ami nem teszi lehetővé, hogy osztatlan közös tulajdonukról egységes akarattal, saját erőből gondoskodjanak. Egyértelműen megállapítható, hogy külső segítség nélkül a pusztákon élők helyzete nem, vagy csak nagyon nehezen javítható, ezért szükséges, hogy a Képviselő-testület megfogalmazza azokat a célokat, amelyeket el kíván érni, s ezeket egyeztesse az érintettekkel, majd meghatározza azokat az eszközöket, amik lehetővé teszik a célok elérését. Bábolna, március 14. Szennay István jegyző 19