Adatok Kolozsvár környékének geológiájához.
|
|
- Imre Soós
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET természettudományi szakosztályának közleményei DR. SZADECZKY GYULA SZERKESZTIK: DR. BALOGH ^RNO szakosztályi elnök szakosztályi titkár. Adatok Kolozsvár környékének geológiájához. Előadás az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi Szakosztályának évi március hó 16-iki szakülésén, tartotta: Dr. Szádeczky K. Gyula. Aki Múzeumunk Természettudományi Szakosztályának régi kiadványaiban lapozgat, megállapíthatja, hogy az mindenkor hű tükre volt városunk életével, fejlődésével kapcsolatos természettudományi mozgalmaknak; megörökítöje, okmánytára a tudományos megfigyeléseknek. Kolozsvár lakosainak száma a világháború kezdete óta ről majdnem re szaporodott. Ennek következtében a város erősen épül, sok új utca támadt, a régiek is fejlődnek, új vízvezetékek, csatornák építése válik szükségessé. Mindezek kapcsán rendkívül sok feltárás létesül, amelyekben becses, részletes geológiai megfigyelésekre nyilik alkalom. Ezek fehasználásával nemcsak tudományos ismereteinket tágíthatjuk, hanem városunk anyagi érdekeit szolgáló gyakorlati céloknak is hasznára leszünk. De e feltárások igen rövid életűek: a kiásott házhelyeket, csatornákat mihamar betemetik, az utcákat kikövezik. Most, hogy Múzeumunk hosszabb kényszerű tespedés után annyira jutott, hogy folyóirata újra megindult, kötelességünk az általános tudomány és városunk érdekében ezen feltárásokat tőlünk telhetőleg megfigyelni, tanulmányozni és az eredményeket közzétenni. Én ez alkalommal városunk déli oldalán emelkedő Házsongárdra, a Bükk melletti Nagyoldara és a kardosfavi téglagyár telepére vonatkozó megfigyeléseimet és az azokból vonható következtetéseket fogom előadni. A Házsongárd környéke. A Görögtemplom-utca (Str. Bfeericii ortodoxé Romána) külső részének 1930 őszén megkezdett rendezésével m. tengerszín feletti magasságban nagyjából É.-D. irányban futó, egészen 3^ m.-ig emelkedő, vagy 70 m. hosszú és erre merőlegesen, Lakatos városi mérnök telkére felvezető, vagy 22 m. hosszú bevágás létesült. Ez páratlanul tiszta belátást engedett a középső és felső miocénnek rendkívül
2 2 DR. SZÁDBCZKY GY.: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ gyorsan változó és a felület közelében a lejtő miatt szinte folyton mozgó, szoliflukciós, bonyolult rétegsorozatába. A bevágás alsó részén, a lényegében mezőségi márgából képződött felső fél m. vastag feketésbarna humuszos talaj és az alatta következő barnássárga réteg csúszás következtében még egyszer megismétlődik. Ezek alatt látjuk a rendes zöldesisárga mezőségi márgát, a mélyebb szinten sósavval nem pezsgő, zöld agyagréteggel váltakozva, legalól pedig 2 3 dm. vastagságban feltárt, az utca színe alatt folytatódó finom kvarchomok réteget. Ennek a sósavval nem pezsgő, fehéres szürke színű, lényegileg YÍ mm.-nél kisebb, szegletes és kevés gömbölyű kvarcszemekből, kevés fehér csillám- és ritka mállott biotitból álló homoknak olyan nagy volt a kelendősége, hogy feltárása után pár hónapra az aláaknázás következtében a felette lévő rétegsor betemette. A vagy 6 m. hosszban feltárva volt finom homokot felső végén lecsúszott, % m. átmérőjű szarmatakorú, durva homokkő konkreciós (feleki gömbös) talaj takarja, amire ismét reáosúszott, rendetlen helyzetben élire állított, elmeszesedett, biotitos dacittuf apaiák következnek. Ezek a dacittufák, amelyeknek elszórt cserepeit a szomszédos kertekből és felettük a 427'358 m. magasnak jelzett, vasoszlopot hordó temetőtetőről már régen ismerem, láthatók a feltárás felsőbb szakaszában is, váltakozva mezőségi márga- és agyagrétegekkel, úgy, hogy nem lehet kétségünk affelől, hogy itt is azzal a vagy 20 m. vastag tufás rétegsorozattal van dolgunk, amelyet a Hója déli faláról leírtam. * 1. kép. Görögtemplom-utca felső végén Dr. Lakatos telkének sarka, andezittufa íótegekkel. * Múzeumi Füzetek. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Ásványtárának Értesítője. III. kötet, 2. sz Tufatanulmányok Erdélyben II. rész.
3 DR. SZÁDECZKY GY,: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ 3 Ki kell azonban emelnem, hogy a Görögtemplom-utcai feltárásban, a Lakatos telkéhez való feljáró Görögtemplom-utcai felső szegletén 391 m. magasságban három vékony, veresszínű andesitásványiufaréteg is a felületre került, 2 3 dm. távolságban egymástól (1. és 2. kép t 2 ill. a). Ezek anyagát finomra tört porukat mikroszkóppal vizsgálva határoztam meg. A középsé réteg majdnem kizárólag zónás labradorit és andesin földpátból áll, mihez kevés angit ás magnetit is társul. A felső is ehhez hasonló. Az alsóban sok, nagyobb optikai tengelynyilású hypersthen, kevesebb földpát, sok magnetit van. Ezek felett a Lakatos-telekre vezető bevágás falán még két más andezittufaréteg látható. Ezzel a bevágással feltárt szelvénynek az az előnye, hogy míg a Görögtemplom-utcai részen az 1 2 mm. vastag adezittufa, valamint a felettük következő zöld és barnássárga SíZÍmben váltakozó márgarétegek pikkelyesen egymásra vannak torlódva, úgy, hogy eredeti helyzetüket csak a barnássárga réteg felett lévő, szétszakadozó szenes csík segélyével lehet kibetűzni; addig a bevágás rétegei eredeti sorrendjükben maradtak meg. Ttt a sárgásbarna márga tetején lévő szénosíkot fedő zöld réteg egy m. magasságában van a % dm. vastag, mállott andezittufa (1. és 2. kép t 2 ill. a 2 ), melynek egy cm.-nyi felső része vasoxyd festéstől sötétveres színű. A-zöld márga további egy m. vastag globigerinas rétegére mészben szegényebb, 2 dm.-es, barna, levelesen elváló agyag következik, ami felett % m. magasan van egy 1^2 cm. vastag amphibolandezitásványtufa-réteg, 10 cm. vastag barna agyagos fedővel (t 3 ill. a 3 ). Ez az amphibolos tufa mutatja legjobban a bevágás közepén a gyenge meggörb ülésre következő kis vetődést, melynek kapcsán a fe-
4 4 DR. SZÁDECZKY GY.: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ szülés kiegyenlítésénél a nyugati rém került mélyebb szintre. A keleti részen a márgás rétegek között palás dacittufa megszakadozó közbetelepülése is látható (2. kép d), a felület humuszos takarójából kioldott fehér kalciumkarbonátos kiválással. Ilyen andezittufarétegekettői a helytől K-re vagy 50 m.-re, ebben a magasságban, a temető nyugati szegélyén Koncz Ernő építész és társa sírboltjának alapozásánál is a^ felületre kerültek. Ez a körülmény a rétegeknek egészben véve táblás települését bizonyítja, ami fontos, mert a Görögtemplom-utcai feltárás amint láttuk a csúszásokból származó gyenge antiklinálisszerű kidagadást is mutat ÉK-re dőlő rétegekkel.* Az andezittufák három tagja feletti 1 cm. vastag, neg-megszakadó lignitréteget csak figyelmesen vizsgálva a rétegsorozatot fedezhetjük fel. Megemlítem itt, hogy pyroxenandezittufát vagy 20 m.-rel magasabb szinten az új temető K-i részén is találtam egy 1925 tavaszán ásott sírban és valamivel mélyebb szinten egy másikban dacittufarétegek társaságában limonittal festett amphibolandezittufának két vékony, szétszakadt rétegét. Finomra tört porában plagioklason kívül barnászöld amphiból, magnetit és sápadt augit volt felismerhető horzsaköves anyagban. Ezektől Ny-ra, kb. ilyen magasságban a Majális-utcai Szántótelken 1922-ben kútásásnál 8 m. mélyen három 1 2 cm. vastag amphibolandezittuf aréteg volt látható, amelyek a vizet vezették. Még tovább Ny-ra, a Pasteur-épület felső szomszédságában, Anca főtörzsorvos özvegye kertében, téglaégetésre nyitott feltárásban láttam 1922-ben két amphibolandezittufa rétegeit % m. távolságban egymás felett, palás daeittuf aréteg társaságában. Ezekkel a bizonyára egy üledékes szintet jelölő, táblás helyzetű rétegekkel kapcsolatban megemlítem azt is, hogy É-ra, szemben ezekkel a fellegvári katonalövölde bejáratánál, a kantin pincéje ásása alkalmával 1922-ben diluviális veres kavics alatt x /2 m. vastagságban mezőségi márgát tártak fel, amelyben két vékony, limonitos amphibolandezittufa került a napfényre. Még tovább É-ra a Nádasvölgyön túl, a Csillag-hegy déli lejtőjén, 460 m. magasságban az Asszú-patak mellől ismerünk régóta amphibolandezittufát, dacittufás területen. Ettől K-re pedig a Szentgyörgyhegyi téglagyár kajántói völgytől sízámított harmadik nagy bányájában 330 m. magasságtájról vizsgáltam meg andezittufát. Ez erősen uralkodólag 1 / 3 % mm. nagyságú labradorit szemekből álló ásványtufa. Némelyik lábradorit apró bytownitmagot iés vékony andezinburkot visel. A földpátok kalcitos elbomlásnak indultak és köztük is kalcit és kevesebb érc (vassulfid) rakódott le. Ezen kívül agyagos elváltozási termék és gyéren apró földpátléoes andezitalapanyagmorzsa is előfordul ebben a kőzetben. E homokos szerkezetű rétegnek vízvezetéise az oka ennek a nagyobb mértékű elváltozásnak, minek kapcsán az alatta lévő márgarétegben is felsza- *A táblás települést a bevágás felett 24 m. távolságban május havában épülő ház kiásott pincehelye is jól mutatta. Ennek fenekén felületre került a vékony, veres, egészen elmállott andezittufa réteg is.
5 DR. SZÁDECZKY GY.: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ 5 porodik a vasérc. így érthetővé válik, hogy ez a vékony réteg a téglagyártás ijesztő veszedelmeként szerepel, amit a leggondosabban el kell távolítani az előkészített anyagból. r Ezen, márgabánya tetején, 9 m.-rel az andezittufaréteg felett egy dm. vastag dacittufa réteg is előfordul a mezőségi rétegsorban. A feltárás alján, 6 m.-rel az andezittufaszint alatt pedig halmaradványokat tartalmazó rétegsor van Clupeá-val és egyéb nagyobb, meghatározásra váró fajtákkal. Fent említett Il.-ik tufatanulmányomban ezen táblás szerkezetű terület keleti szegélyéről, a katonatemető K-i részéről ÉÉK DDNy-i irányban ráncosodott mezőségi márgaterületről írtam le részletes mikroszkópi vizsgálat alapján, chemiai elemzés kíséretében az előbbiekhez hasonló amphibolandezittufát. Ennek a ráncnak folytatását láttam 1925 márc. 18-án a feleki út Ny-i oldalán, közvetlenül a régi Nagy Gábor-féle kert alatt épült ház kiásott alapján, ahol az erősen gyűrt mezőségi rétegek között szétszakadt daeittufaicserepek is voltak. A kolozsvári visai teknő ráncosodása tehát az andezittufa lerakódása után következett be. Végűi megemlítem, hogy ezen Il.-ik tufatanulmámyómban tárgyalt Cigánypataki gipszes gyűrt réteg szintjén is találtam amphibolandezittufát 1930 őszén egy kert rendezésénél a felületre került kövek között zöld amphibollal, hypersthennel. Az akkor leírt gipsznek azonban a felületen már nyoma sincs. Egy innen kikerült fekete, sűrű, réteges kő, poritva, mikroszkóp alatt labradoritot és bizonytalanul pyroxenmaradékot engedett felismerni. A cigánypataki és a sokkal nagyobb békása gipszen, a gyűrt területeken kívül eső apróbb gipszelőfordulásokat is ismerek a Görögtemplom-utca mindkét oldalán, a régi Terner-, most Prier-kertben, továbbá sokkal magasabb szinten, 467 m. magasságban, a Holdvilágutcából a Bükkbe vezető út Ny-i oldalán, a szarmatahomokkő dombok között lévő jelentéktelen, csúszott mezőségi márgában. A Görögtemplom-utcai feltárásban sűrűn egymásra következő meszes és m esztelen homok-agyag és tufás rétegek a középső miocén tenger partján, a self-en, a kiemelkedő és ismételve tenger alá került, észak felé lejtő lerakódásokra engednek következtetni. A felső miocén (sarmatien) féligsós vizi lerakódása táján hamut és homokot szóró, robbanó vulkáni kitörésekkel kapcsolatban végbe ment ez a gyors lüktetés mutatója a tenger és szárazföld folytonos küzdelmének, ami egyébként a harmadszaki üledékek egész során megnyilvánult. Az egymásra, egymás alá, sőt egymásba tolódó, keveredő, leszakadó rétegfoszlányok labirintusában legbiztosabb vezetőnk a messze idegenből ideszállt, még kevéssé ismert, vékony andezittufalerakódás, amelyik tehát az Erdélyi Medence neogen rétegei közt a legnagyobb figyelmet érdemli meg. A Nagyoldal. (Coasta cea maré.) Városunktól délre, a Bükk-erdő északi szomszédjaként húzódó Nagyoldal szakadásának a felső oligocen fellegvári corbulas rétegeire
6 ö DR. SZÁDECZKY GY.: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ rakódott alsó miocén korodi rétegeiről már dr. Koch Antal isimert könyvébein találunk közleményt. 1 A felette következő középső miocén dacittufájával, amit az 564 m. magas domb tetején lövészárokkal feltártak, én foglalkoztam részletesebben Il.-ik tufatanulmányomban. 2 A mélyebb szint felső oligocen üledékeiről dr. Tulogdy János is megemlékezik folyóiratunkban. 3 Ujabban a Nagyoldal nyugati lejtőjét, a tetőtől 100 m. távolságban, az ott előforduló, ércöntési célokra kitűnő minőségű, egy köbméterét 1000 lejjel fizetett homok termelésével nagyon jól feltárták és a könnyebb kiszállítás céljából a felette lévő, 5 m. vastag dacittufás mezőségi márgát is ca. 20 m. hosszban átvágták, miáltal az egész rétegsorról tiszta képet nyerhettünk. 3. kép. Nagyoldal homokbányája nyugatról nézve. P = Pectenpad. 0 3 felső oligosen kövűletes hely év tavaszán tisztán látszott a bevágásban, hogy az enyhén ÉK-re dőlő zöld márga alján 543 m. magasságban egy m. vastag biotitos, réteges finom dacittufa van, közsbételepült vékony márgaréteggel. Ezen közbetelepült réteg felett a többi, kemény tufától különböző, finom üvegpor volt látható, ami egyenetlen felületen szárazra hullt dacitpor benyomását keltette. Az alsó tufaréteg ialatt van a Kolozsvártól nyugatra eső területre jellemző, tufatanulmányomban részletesen tárgyalt vékony opálos homokkőréteg is, postvulkáni melegforrásoknak ez a terméke. A márgás', tufás felső szint alatt következik az öntési célokra olyan becses, rétegezetten, finom tarkahomok 537 m.-ig, mely magas- 1 Az Erdélyrészi Medencze harmadkori képződményei. II. Budapest, '.,', ^ 2 II. Kolozsvár nyugati környékének tufás rétegei. Múzeumi Füzetek. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Ásványtárának Értesítője. III. k sz. 37. oldal. 3 Kolozsvár környékének geo-morfologiai kialakulása. Erdélyi Múzeum. 35. évf
7 DR. SZADECZKY GY.: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ / ságban már a vékony pectenes pad a nyilt tengeri, korodi rétegeket teszi biztosan felismerhetővé. (3. kép P.) Ez a mindössze vagy 6 m. vastag, részben bizonyára kontinentális származású homoklerakódáis képviseli tehát ezen a helyen az alsó miocéntől a középső miooen hójai alsó dacittufarlétegnek, ennek a Il.-ik dacittufa kitöréséhez számított képződménynek lerakódásáig eltelt nagy idő összes hagyatékát. Kocn idézett könyvében (36. lapon) a korodi rétegekre következő hidalmási rétegek egymaguknak vastagságát 250 m.-re becsülte. A középső miooen vastagsága többszáz m.-t tesz ki a medence belsejében. 4 Ennek a rétegszegénységnek és az eddig ismert középső miooenrétegektől merőben eltérő, tarka, inkább a felső oligooen kontinentális rétegéhez hasonló kőzetfaciesnek az okát keresve, a feleld szarmata plató alatt feltételezett, kristályos kőzetekből álló alap közelségére kell gondolnunk. Az iparban is olyan becses ez a tarka homok, lényegében zöldes szürke színű, rendetlenül, hullámosan ibolyás sávokkal festett csillámos homok, amelyik sósavval nem pezseg. A domb külső részén mélyen átjárják fehér kalcitporral kitöltött erek, amelyek helyenként zsebekké tágulnak ki. Ezek a fedő, mezőségi márgáiból kioldott és a perem-repedésekben lerakodott kalcium-karbonátnak a termékei. E homok átlagos szem nagysága 60 y- A kőzetnek kb. fele kvarcból áll, egy negyedrésze pedig fehérosillám, amelynek egész 200 \>hosszaságig emelkedő foszlányai, valamint a mennyiségileg mindjárt utána következő vasoxyd sávok, minden irányban, rendetlenül vannak elhelyezkedve, igazi iránynélküli szövetet adnak a kőzetnek. Ez a vasoxyd, ami a kvaroszemek felületét is megfesti, javarészben a neogen meleg klímájában bekövetkezett infiltracio termékének tekinthető. Ritkább ásványaiként magnetitot, földpátot, gránátot, titanitot, chloritot, urmalint ismertem fel egy vékony csiszolatban. Ettől a homokbányától ÉNy-ra, közvetlen a peotenes szint alatt már Cyrenat találtam. Tovább a sűrű cserjében, vagy 80 m.-re a homokbányától, 508 m. magasság tájon több kutatóakna van mélyesztve, amelyekben sárga és veres homok sűrűn váltakozik szürke és fehér corbulás márga rétegekkel. A fellegvári szinthez tartozó ezeket az üledékeket tömör homokkő kiképződéssel követhetjük tovább le a Pappatak felé, egészen 400 m.-ig. Dacittufát nyers és elmeszesedett állapotban a tetőről a városba ereszkedő lejtőn több helyütt találunk a mezőségi márgában. Legújabban az épülő csillagvizsgálótól Ny-ra 200 m távolságban is feltárták 80 cm mélyen a kerti munkálatok. Olyan éleskavicsok (Dreikanter) is, minőket dr. vitéz Lengyel Endre tengerparti sekélylejtöjű öblökből leírt, elég sűrűn előfordulnak ezen a lejtön. 5 4 Dr. Böckh Hugó. Jelentés az Erdélyi Medence földgáz előfordulásai, stb. II. rész. 1. füzet. 21. lap. Budapest, Tengerparti éleskavicsok. Földrajzi közlemények
8 8 DR. SZÁDECZKY GY.- ADATOK KOLOZSVÁR KORNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ Felső oligocen üledékek a Szamos jobboldali részen. Az utóbbi időben kontinentális képű veres üledéket több új helyen ismertem meg. A Nagy oldalon előforduló ilyen miocén homokelőfordulás után az a kérdés áll előttünk, vezető kövület hiján a miocén rétegekhez soroljuk-e ezeket, (mert ilyenek városunk keleti részén le a Szamosig követhetők) vagy pedig a felső oligoeenhezl Koch könyvében 6 a kolozsmonostori Pappatak völgye talpán" felső oligocen forgácskúti veres agyagot" (I ), keleti lejtőjén fellegvári homokkő padokat" (I ), közel a gör. kath. templom dombjához, ahol a meredek oldalon kibúvó laza,_ sárgás homokból a Pecten solarium cserepei nagy mennyiségben kivájhatok", alsó miocén korodi rétegeket sorol fel. Én ettől a templomtól fel a Bükk felé vezető úton vagy 200 m. távolságban 387 m. t. az. f. magasságban az út mindkét oldalán lévő homokgödrökben az aprószemű régibb sárgahomokot lecsúszott durva, helyenként kavicsos feleki homokkal látom keveredve, mely utóbbinak egy méteres gömbjei is hevernek itt az út mentén. Az ifjabb neogen klimának vasoxid infiltraciója is festi e keverék homokot. Feljebb 440 m. magasságban már dacittufa cserepes, mezőségi márgának a foszlányai fordulnak elő. Keletre a tetőn a 463 m. magasnak jelölt hely alatt ásott homokgödörben azonban ismét az előbbihez hasonló keverékhomokot tártak fel a homokszedök. Innen északi irányban a város végén nagy, elhagyott homokgödrök, mocsaras mélyedések vannak, sok feleki gömbbel. A gazdasági főiskola kerté keleti oldalán vezető kezdetleges lejáró meredekén, 417 m. magasságban és lecsúszva mélyebben is, még mindig a feleki rétegek gömbös homokköve látható; 409 m.-ben azonban a régibb, finom sárga homok is kibúvik az árok falában. Míg ezek a sárga, igen kevés fehér csillámot tartalmazó homokok a Koch-tól közölt Pectenek alapján a korodi rétegekhez látszanak tartozni, addig tovább keletre, a radio állomás antenájától Ny-ra, vagy 200 m.-re lévő alacsony kiemelkedés altalajában veres, agyagos rétegekkel keveredett homok-lerakodást tártak fel a kerítés oszlopok gödrei és a kutak, amelyek már a Fellegvár alsó régiójának forgácskúti rétegeihez hasonlítanak. E két kiemelkedés közti mélyedésben kevés mezőségi márga és reá csúszva, uralkodó feleki homokkő van a felületen. Feleki homok adja. ezen zóna legtöbb kútjának, valamint a vagy 20 m.-rel ban fekvő Petean kolónia és a Cigánypatak felső része környékének vizét. A radio telkén 1925-ben víznyerés céljából lefúrtak vagy m-re. Az 5 m mélyen a fogyatékos feleki homok alján kapott kevés víz után mind végig mezőségi márgát találtak víz szaporulat nélkül. A temető nagy részén is, mint már előbb láttuk a mezőségi márga Az Erdélyrészi Medence harmadkori képződményei, I. rész. Budapest, II. rész 1900.
9 DR. SZÁDECZKY GY.: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ 9 van a felületen. Ebben a katonatemető DK-i legfelső részén egy sírásás alkalmával opálosodott fatörzset tártak fel. A mozgó mezőségi réteg az oka a sírkövek olyan gyakori elferdülésének, ledölésének. Fehéres szürke finom homokot csak a keleti szélen 390 m. magasságban Nagy Károly püspök sirjánál láttam. Tehát ez a GÖrögtemplom-utcából fennebb leírt homokrétegnek lesz a folytatása. Ettől EÉNyra a temető szomszédságában lévő kertekben, 365 és 360 m magasságban azonban az ásások ismét a forgácskúti rétegekhez hasonló veres, homokos üledéket tártak fel. Ez az utolsó veres üledék keleti irányban. A Cigánypatak vonalán többé ilyennek nincs nyoma. A kardosfalvi téglagyár közép miocén (tortonien?) rétegei. Az előadottakból az tűnik ki, hogy városunk nyugati felében a Szamos déli oldalán a jelenlegi meder felett 125 m magasságban is van olyan finom, sárga homok, amelyet az alsó miocén (burdigalien) korodi rétegekhez számíthatunk. Ez 3 km-el tovább délre a Nagyoldalon 60 m-el magasabb szinten jelenik meg. Ez alatt, mélyebb szinten a felső oligocen tarka üledékei kerülnek a felületre', felette pedig a középső miocén mezőségi (helvetien, tortonien 1) uralkodólag globigerinás márga, alárendelt homok, agyag, dacit- és andezittufa rétegei következnek, amelyek a felettük lévő felső miocén (sarmatien) feleki homokkővel együtt lecsúsznak a lejtőn különböző mélységig. A mezőségi rétegeket a Szamos északi oldalán is hosonló magasan találjuk a Hója és Fellegvár vonulatában a felső oligocen és régibb üledékek fedőjeként, megszakadozó foltokat alkotva, lecsúszva az oldalakon. Sokkal mélyebb szinten fordulnak elő a mezőségi márgák tovább északra, a Nádasvölgyében a vasúti műhelytől délre eső területen és legszebben feltárva a Nádas balodalán, a kardosfalvi téglagyár márga bányájában. Olyan benyomást tápunk itt, mintha ide esnék a középső miocén transgressió főárja. A kardosfalvi téglagyári feltárásnak egyik nevezetessége az, hogy abban az utóbbi idő munkálatai egy vékony osztrigás padot értek el, amelyiknek egyénei Ostrea cochlear Poli-nak bizonyultak, minek alapján ez a rétegsor a középső miocén legfelső, transgressios tagjának vehető. A trangressionak mutatója a Pappfalvi-patak baloldalán és Bácstól délre a lejtőn megmaradt durva konglomerát is. Ismeretes a mezőségi rétegeknek, Globigerinakon kívül, szerves maradványokban való nagy szegénysége. Ostrea cochlear eddigelé Koch adatai szerint (II. 81 és 144 lap) csak Dobokán a dacittufa alsó övében, a solyomkői dacitbrecciában, Szász-Orbón és a sinfalvai lajtmészben volt ismeretes a tengerparti faciesen kívül. Az osztrigás réteg a bánya ÉK-i aljában van, ahol 340 m abs. magasságban legalól mészkarbonátban gazdagabb, ezért téglagyártásra már nem alkalmas, sötét kékes zöldes-szürke homokos márga van, amely felett szenesült növénymaradványok is előfordulnak. E felett 40 cm-re esik a 7 8 cm vastag osztrigás pad a felhasznált, pár mm vas-
10 10 DR. SZÁDECZKY GY.: APATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ tag, finom homokréteggel sűrűn váltakozó sötétszürke márgában. Az ostreas réteg kelet felé elvész, nyugatra _ azonban folytatódik a rétegsorban. Feljebb vagy egy m-el sárgás szürke márga rétegek következnek, vagy 6 m vastagságban, amelyek közé egy m-enkénti átlagos távolságban megközelítőleg egy dm vastag, felfelé durvuló és vastagodó, finom muszkovitos kvarzehomokréteg iktatódik be. A legalsó homokréteg felett 20 cm-re egy világosabb színű, tömör, 12 cm vastag réteg van, amelyik sósavval nem pezseg és finomra dörzsölt porában mikroszkóppal csak mállott isotrop agyagot kvarc és csillám nélkül találtam. A márgabánya elhagyott keleti végén, % km távolságban a Papfalvipataktól, ahol ezek a rétegek többé nem láthatók, elérték a mezőségi márga fekvőjében a közeli Törökvágáséhoz hasonló tarka, finom homokos f orgácskúti rétegeket. A rétegek itt igen enyhén ÉN-ra dőlnek, dőlésük foka azonban nyugatra haladva fokozatosan nagyobbodik és a jelenlegi kitermelés helyén az ÉNy-i Sizögletben ÉÉNy-ra 10 -ot ér el. Tehát különbözik a Kolozsvárott általánosnak vett ÉK-i dőléstől. Tovább nyugati irányban a Nádasvölgy fenekén mihamar vége szakad a mezőségi rétegeknek. Itt 1 km-re az út mellett a felső eocén bryozoás márga, a túlsó oldalon, a bácstorokd bányában pedig a felső durvamészkő van a felületen. A középső miocén tengernek nagyon egyenetlen, hullámos fenekét mutatja az is, hogy a téglao-vári feltárás keleti folytatásában ismét bemélyed a márga. Ebben az irányban ugyanig egy fél km-el tovább Kardosfalván kútásásnál 8 m mélyen még mindig mezőségi márgát kaptak. Eszerint a téglagyár telepén a felső oligocen alapnak küszöbszerű kiemelkedésével van dolgunk. Ilyet árul el maga a Törökvágás f orgácskúti rétegből álló teste is, amelytől K-re a Fellegváron és Ny-ra a Donát-szobor alatt mindkét helyen mélyebb szinten ott van a fedő fellegvári réteg, ami tovább Ny-ra a Hóján egészen kimarad. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a Szamos alluvialis árterének különben tipikus fluviatilis kavicsai közzé a törökvágástáji szakaszon fejnagyságú, nem fluviatilis képű kavicsok keverednek. A Török vágásnak túlsó ÉNy-i lejtőjén is feltűnő sok, nagy, főleg pegmatitból álló, ilmenitet is tartalmazó, kavics fordul előy a Nádasvölgy téglagyár táji részén; a Papfalvi völgy közeli szakaszában pedig ritkábban egy m-nél nagyobb Vlegyásza tipusú rhyolith, verrucano konglomerat, andezites daoit hömpölyök a tortoni transgressio szétszórt termékei akadnak. Ilyet találtam tovább Ny-ra az andrásházi felső tarka üledékfal dombján is. Némelykor triasmészkő és átkristályosodott aprószemű márvány is előfordul ezekkel együtt.. Említésre méltó, hogy a Törökvágás nyugati oldalán a forgácskúti rétegek fedőjében a mezőségi alatt lévő kevés szürkeszínű durva kvarchomok maradvány felhasználás tárgyát is képezte. Hasonló miocén homok réteg fordul elő nagyobb mennyiségben a papfalvi völgyön vezető út 3 km-es szakaszában. Dr. Tulogdy a Szamosvölgy bal oldaláról említ fennebb idézett
11 DR. SZÁDECZKY GY,: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ 11 értekezésében ezekkel rokon természetűnek látszó konglomeratos lerakodásokat. Ezek a feleki alátámasztás kőzeteitől lényegesen kulonbo*, de verrueano, rhyolith, dacit, trias mészkővével a Gyalui tömegre nézve is idegen kavicsok a Nádas baloldalán egy külön típusú régi alap roncsaira engednek következtetni., Összefoglalás és következtetések. Kolozsvár újabb feltárásain tett ezek a megfigyelések a miocén lerakodások eddig ismeretlen tagjaira hívják fel a figyelmet, A Nagyoldalon, a feleki alátámasztás közelében a burdigalien korodi rétegek és a helvetien dacittufás márga közt, leszakadt helyzetben, mindössze 6 m-re zsugorodott, szárazföldi jellegű, ércöntésre használt, finom, tarka, muszkovitos kvarchomok lerakodás van. A kolozsvári Házsongárdon pedig a dacittufás szint alján egy aprószemű, kalciumkarbonátmentes, fehéres szürke kvarchomok lett ismeretes. A dacittufás régióban előforduló, távolról származó vékony, tiszta, pyroxen- és amphibolandezittufa rétegek a városban és környékén sok helyütt találhatók. Ezek azt mutatják, hogy a Medence belsejének dacittufakitöréseivel kapcsolódnak a szegély andezitkitörései. Ezek kiválóan alkalmasak a mezőségi rétegek egyhangú, vigasztalan sorozatában egy biztos szint megjelölésére, tehát fokozottab figyelemre méltók. A miocén tengerparti rétegek gyorsan egymásra következő nagy változatossága városunk határában arra a nagyon egyenetlen felületű és különböző kőzetű alapra vezethető vissza, amelyen a transgressio végig súrolt. Ennek legmélyebb feneke nem a Szamos, hanem a Nádas völgyére esik, ahol a kardosfalvi téglagyár telepén egy régi küszöb mutatkozik. Itt a lemélyedő, védettebb feneken vékony Ostrea cochlear Poli telep lett újabban feltárva. A feleki lejtőn a miocén rétegek a olifluctio: sokféle csúszás, szakadás, egymásra, egymás alá, egymásba tolódás, keveredés bélyegét hordják magukon. Ezért a rétegek egymásutánjának, vastagságának becsülésénél, meghatározásánál nagy óvatosan kell eljárnunk. A város környékén előforduló, ritkán egy méternél is nagyobb, nem fluviatilis képű kavicsokból arra kell következtetnünk, hogy a tertier üledékektől eltakarva a feleki fennsík alatt, továbbá a Nádas északi oldalán kristályos magú régi, autochton alaphegység roncsai rejtőznek, amelyek anyagukban egymástól, valamint a felületen lévő gyalui tömegtől is különböznek. A transgressio után folytatódott daeitkitörések, valamint az alátámasztott nem ráncos és közöttük a kolozsvári-visai teknő ráncos területe közti tektonikai különbségek arra mutatnak, hogy nem az egész területen egyformán en block", hanem helyenként változó mértékben (en detaille) következtek be a tektonikai mozgások.
12 12 DR. SZÁDECZKY GY.: ADATOK KOLOZSVÁR KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ Zur Geologie üer Umgebung von Kolozsvár (Cluj). Ton Dr. Július v. Szádeczky E. Auszug des Vortrages, gehalten in der Sitzung des Sieberibürgischen Museumvereines von 16. Marz Vortragender beschreibt mehrere, in Koloasvár und Umgebung wáhrend der letzen Jahre gemachten Aufschlüsse, welche neue Glieder und tektonische Profilé der miocénen und oberoligocenen, an der Schelf sich rasch wechselnden Sehichtenreihe erkennen liessen. Ausiser den bisher bekannten Dazitschichten führt er zahlreiche, vom Baridé des Tertiárbeckens herstammende, reine, mm máchtige Andesittuffe auf, welche náhere Einsicht dn die ursprungliche Zusammengehörigkeit der versteinerungbedürftigen, durch tektonische und Solifluktions-Störungen vielfach verstellten Schichtenreiben gewáhren. Von Nagyoldal (Coasta cea mar ) beschreibt er im Hangenden der Burdigalien (Koroder Schichten) und im Liegenden der dazittuffführenden Helvetien (Mezőséger Schichten) einenseobs m. machtigen aus etwa 60 p- grossen Quarzkörner, Weissglimmer, wenig Magnetit, Feldspat, Granat, Titanit, Chlorit Turmalin bestehenden, mit Eisenoxyd bűnt gefárbten Sand, welcher in der Metallschmelaindustrie mit vorzüglichen Erfolge verwendet wird, Dies, von dem übrigen Helvetien abweichende Ablagerung, wird als ein in der Náhe der feleker verdeekten Unterlage gebildetes, teils tervestrisches Gebilde aufgefasst. In einer Entfernung von 5^2 km. gegen Norden von hier, in dem Nádastale, in der Ziegelei von Kardosfalva, auf einen 300 m. tiefer liegenden Niveau, in dem unmittelbar als Hangendes der oberoligocenen Forgácskuter Schichten vorkommenden Mezőséger Schichten, wurde neulich eine dünne Bank der Ostrea cochlear Poli entdeckt. Westlich von Kolozsvár ist dieses Vorkommen das hier tiefstliegende Glied der Mezőséger Schichten, welches, sammt den wieter oben folgenden groben Konglomeratresten, als das Produkt der mittelmiocenen Transgression aufgefasst werden kann.
13 Erdélyi Tudományos Füzetek. Szerkeszti: Dr. György Lajos. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület" kiadása. 1. Hass Károly: Eeményik Sándor Párvan Bazil: A dákok Trójában Dr. Bitay Árpád: Gyulafehérvár Erdély művelődéstörténetében f Dr. Bitay Árpád: A moldvai magyarság Szokolay Béla: A nagybányai művésztelep Dr. Balogh Ernő: Kvarc az erdélyi Medence felső mediterrán gipszeiben i Dr. György Lajos: Az erd. magyar irodalom bibliográfiája év K. Sebestyén József: A brassai fekete templom Mátyás-kori címerei Dr. Karácsonyi János: Üj adatok és új szempontok a székelyek régi történetéhez Dr. Gál Kelemen: Brassai küzdelmei a magyartalanságok ellen Dr. Tavaszy Sándor: Erdélyi szellemi életünk két döntő kérdése Dr. György Lajos: Két dialógus régi magyar irodalmunkban K. Sebestyén József: A Becse-Gergely nemzetség, az Apafi és a bethleni gróf Bethlen család címere Dr. Ferenczi Miklós: Az erd. magyar irodalom bibliográfiája óv Dr. Gyárfás Elemér: A Supplex Libellus Valachorum Rónay Elemér: Kemény János fejedelem halála és nyugvóhelye Dr. György Lajos: Egy állítólagos Pancsatantra-származék irodalmunkban Dr. Ferenczi Miklós: Az erd. magyar irodalom bibliográfiája év K. Sebestyén József: A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum Egylet XVI XIX. századi kéziratos énekeskönyvei Dr. Ferenczi Miklós: Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája év, pótlásokkal az évekről Dr. György Lajos: A francia hellénizmus hullámai az erdélyi magyar szellemi életben Dr. Kántor Lajos: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület problémái Dr. Gál Kelemen: A nemzeti nevelés román fogalmazásban Dr. Tavaszy Sándor: Kierkegaard személyisége és gondolkozása Dr. Papp Ferenc: Gyulai Pál id. Bethlen János gr. körében Dr. Csűry Bálint: Néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról Dr. Biró Vencel: Püspökjelölés az erdélyi róm. kath. egyházmegyében Dr. Teleki Domokos gróf: A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár története Dr. Hofbauer László: A Remény című zsebkönyv története (1839 l w 41) Dr. Ferenczi Miklós: Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája év Dr. Gyalui Farkas: A Döbrentei-pályázat és a Bánk bán Dr. Rajka László: Jókai Törökvilág Magyarországon" c. regénye Dr. Temesváry János: Hét erdélyi püspök végrendelete Dr. Biró Vencel: A kolozsmonostori belső jezsuita rendház és iskola Bethlen és a Rákóczy fejedelmek idejében Szabó T. Attila: Ez Erdélyi Múzeum Vadadi Hegedűs-kódexe Dr. Kántor Lajos: Hídvégi gróf Mikó Imre szózata 1856-ban az Erdélyi Múzeum és az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakítása érdekében. 50. Megrendelhetők az Erdélyi Múzeum, kiadóhivatalában, Cluj-Kolozsvár. Str. Báron L. Pop (volt Brassai-u.) 5. Kolozsvári Taü archpénzf ár t% liiteldaisü Rí. Cluj-Kolozsvár, Piata Unirii (volt Mátyás király tér) 7. Fiókok: Dej (Dés), Diciosánmártin (Dicsőszentmárton), Alba-Iulia (Gyulafehérvár), Tárgu-Mures (Marosvásárhely), Oradea (Nagyvárad), Timisoara (Temesvár). Beléteket előnyős kamat mellett fogad el és rendszerint felmondás nélkül fizet vissza. Olcsó kölcsönöket nyújt. Minden bankügyletet legelőnyösebben végez. Amraktárai a vasút mellett Safát tőkéi 145 millió Lej
14 ERDÉLYI MÚZEUM" (MUSÉE DE TRANSYLYANIE) TomeXXXYI Nouvelle série II. n. 4- Rédacteur : L 0 U1S GYÖRGY. Éditeur: Société du Musée de TransylTanie. Rédaction: Cluj, Str. IMversitá^ii 10. Rounianie. Vencesias Biró: Le monagtére jésuite interné et l'école de Kolozsmonostor au temps des princes Bethlen et Rákóczy. T. Attila Szabó: Le manuserit Vadadi Hegedűs du Musée de Transylvanie. Albert Gianola: Ferdinánd Aloyse Marsili et la Transylvanie. Étienne Sulyok: Le eőté sociolögio.ue de la question des minoritás. DATES SüE L'HISTOIRE DE LA SOCIÉTÉ DU MUSÉE DE TRANSYL VANIE. La proclamation du comte Émerio Mikó de Hidvég en dans l'intéré de la fondation du Musée de Transylvanie et de la Soeiété du Musée de Transylvanie. Publióe par Louis Kántor. PETITES COMMUNICATIONS. Valentin Csüry: Dates sur la vie de George Kalmár. Ladislas Hofbaíier: Le röle de Francois Szilágyi dans la vie de Michel Szentiványi. T. Attila Szabó: L'explication au point de vue des couroutz" et des labantz" du Pi - o Libertate" de 1' époque couroutz. REVUE CEITIQUE. REVUE DES LIVRES ET DES REVUES.. LES COMMUNICATIONS DE LA SECTION DES SCIENCES NATUREL- LES DE LA SOCIÉTÉ DU MUSÉE DE TRANSYLVANIE. Jules Szádeczky: Dates á la géologie des environs des Kolozsvár. ERDÉLYI MÚZEUM" (SIEBENBÜRGISCHES MUSEUM) XXXVI. Banű Neue Eolge II. No Redigiert von LUDWIG GYÖRGY. Herausgegeben vom Siebenbürger Múzeum-Vérein. Rédaction: Cluj, Str. Universitá'Jii 10. Rumanien. Wenzel Biró: Das innere Jesuitenkloster und Schule in Kolozsmonostor zur Zeit der Fürsten Bethlen und Rákóczy. T. Attila Szabó: Der Vadadi Hegedűs Kódex des Siebenbürgischen Museums, Adalbert Gianola: Ferdinánd Aloysius Marsili und Siebenbürgen. Stephan Sulyok: Die soziologische Seite des Minderheitsproblems. DENKMÁLER ZUR GESCHICHTE DES SIEBENBÜRGER MUSEUM- VEREINS. Die Proklamation des Grafen Emerich Mikó von Hidvég im Jahre im Interessé der Gründung des Siebenbürgischer Museums und des Siebenbürgischer Museumvereins. Publiziert von Ludwig Kántor. KLEINERE MITTEILUNGEN. Valentin Csüry: Angaben zum Lében des Georg Kalmár. Ladislaus Hofbauer: Die Rolle des Franz Szilágyi im Lében des Michael Szentiványi. T. Attila Szabó: Die Erklarung des Pro libertate" aus der Kurützerzeit aus kurutzem und kaiserlichem Standpunkte. KRITISCE RUNDSCHAU. BÜCHER UND ZEITSCHRIFTEN RUND SCHAU. MITTEILUNGEN DER NATURWISSENSCHAFTLICHEN ABTEILUNG DES SIEBENBÜRGISCHEN MUSEUM-VEREINS. Július Szádeczky: Angáben zur Géologie der Umgebung v. Klausenburg.
AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET természettudományi szakosztályának közleményei. Adatok Kolozsvár környékének geologiájához.
AZ RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT természettudományi szakosztályának közleményei DR. SZÁDCZKY GYULA szakuztályi
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET természettudományi szakosztályának közleményei SZERKESZTIK;
AZ RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT természettudományi szakosztályának közleményei SZRKSZTIK; DR. SZADCZKY GYULA DR. BALOGH RNŐ izakfsztályi tinik. ' sakuiláljri titkár. A szamosfalvi sósfürdő geologiája. Várhatunk-e
Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire.
IX. Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire. Gesell Sándor-tól. Máramaros-megyének legkiterjedtebb geologiai képződése a kárpáti homokkő, mely az egész
Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye.
A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye. Ez év tavaszán Vajdahunyadon * a m. kir. vasgyár támogatásával a régi róm. kath. templom mögött végzett ásatásról 1 fénykép felvétel és 2 rajz melléklettel
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól.
109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól. Az erdélyi muzeum-egyl. megbízásából végzett földtani kirándulásaim egy részéről volt szerencsém jelentést
II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása.
II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. Komolló község Háromszék vármegye déli részében, Sepsiszentgyörgytől 10 km.-re a Feketeagy jobb partján terül el. A Feketeügy másik partján húzódik a komollói
2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet
Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága
Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága WANEK Ferenc Velünk élő tudomány a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. foruma Kolozsvár, 2013. november 22. d o m b o r z a t
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján
Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát.
Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva 2456. Hány fokosak a következő, radiánban (ívmértékben) megadott szögek? π π π π 2π 5π 3π 4π 7π a) π ; ; ; ; ; b) ; ; ; ;. 2 3 4 8 3 6 4 3 6 2457. Hány fokosak
Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról
1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani
Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
1900 körüli városlodi étkészlet
1900 körüli városlodi étkészlet SERGŐ ERZSÉBET Korábban is volt a Vendéglátóipári Múzeumban olyan, étkészletegyüttesek gyűjtésére irányuló tendencia, hogy a kiállításokon terítékeket lehessen bemutatnunk.
Erdélyi Magyar Adatbank
KVARC AZ ERDÉLYI MEDENCE FELSŐ MEDITERRAN GIPSZEIBEN. 1 A kvarcnak erre az érdekes előfordulására először a Kolozsvár melletti Békáspatakban levő gipszben akadtam. Később azon analógiánál fogva, melyben
AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
Dunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK
ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK A HAZAI FOLYÓIRATOKBAN (1778 1873) A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez A Vasi Kőház Kft megbízásából talajmechanikai vizsgálatot végeztünk a címben megjelölt létesítményhez.
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
Kerámiák archeometriai vizsgálata
Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.
Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi
Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi írta : HERRMANN MARGIT, Budapest Pápa és Devecser környékén Strausz László megállapításai szerint (l)a felszíni pannóniai homokrétegek
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.
Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban
Budai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület?
Gyakorlás 1. Az út emelkedésének nevezzük annak a szögnek a tangensét, amelyet az út a vízszintessel bezár. Ezt általában %-ban adják meg. (100 %-os emelkedésű a vízszintessel 1 tangensű szöget bezáró
Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
égalj-viszonyai az 1876-ik év második felében.
Részünkről bárkinek is sokkal inkább Neubrand művét ajánlhatjuk mint olyant, mely tárgyát kimerítőbben és szakavatottabban ismerteti, s mely felett Frilin müvének csak egy előnye van: az áttekintőbb és
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
A helvetien transgressié konglomerátja és sarmatien kavicsok Kolozsvár környékén.
/ / (Tt f% E? fi Y~ AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET természettudományi szakosztályának közleményei SZERKESZTIK: DR. SZADECZKY GYULA W32 DR. BALOGH ERNŐ szakosztályi ellik. szakosztályi titkár. A helvetien
Kvarc az erdélyi Medence első mediterrán gipszeiben
ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK SZERKESZTI: DR. GYÖRGY LAJOS 1926. ERDÉLYI IRODALMI SZEMLE" KIADÁSA 6. SZ. Kvarc az erdélyi Medence első mediterrán gipszeiben Quarz in den obermediterranen Gipsen des siebenbürgischen
A KEHIDA-ZALAUDVARNOKI TERÜLET MÉLYFÖLDTANI VISZONYAI
A KEHIDA-ZALAUDVARNOKI TERÜLET MÉLYFÖLDTANI VISZONYAI KŐHÁTI ATTILA* (z ábrával) Összefoglalás : A DNy-Dunántúlon, a nagylengyeli területtől ÉK-re levő kehida zalaudvarnoki terület földtani felépítése
A Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
Készítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
ÉRTEKEZÉSEK. ELTAKART HEGYEK AZ ERDÉLYI MEDENCE ÉSZAKNYUGATI RÉSZÉBEN. A Borrév-Oklos-i kristályospala északra a tercier rétegek takarója alatt
ÉRTEKEZÉSEK. ELTAKART HEGYEK AZ ERDÉLY MEDENCE ÉSZAKNYUGAT RÉSZÉBEN. rta: SZÁDECZKY K. GYULA dr.* /. A Gyalui-tömeg északi folytatása. A Borrév-Oklosi (Buru-Ocolisel) kristályospala-szigetet a Gyalui-tömeg
A monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
A választmány jelentése a közgyűlésnek az E. M. E. 1931. évi működéséről.
97 RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT A választmány jelentése a közgyűlésnek az... 1931. évi működéséről. Az rdélyi úzeum-gyesületnek 1931. évi működéséről szóló jelentésünkben sajnálattal ismét azt kell megállapítanunk,
3. Földművek védelme
3. Földművek védelme Általános tervezési kérdések 2 Alapkövetelmények a földművel szemben Funkcionális megfelelőség (vonalvezetés, űrszelvény, forgalmi kapcsolatok stb.) Statikai megfelelőség (teherbírások
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN
BENCZE ZOLTÁN EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN 1990-ben a Hadtörténeti Múzeum udvarán, a IV. Béla kori városfal tornyától nyugatra egy feljáró építésének munkálatai során lehetőség
- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés
6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az
A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.
Talajok osztályozása az új szabványok szerint
Talaj- és kőzetosztályozás Talajok osztályozása az új szabványok szerint :5 Geotechnikai vizsgálatok. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN ISO 14688-2:5 Geotechnikai vizsgálatok. 2. rész: Osztályozási
Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
Mit csináltak vacsora után? Hányan ültek a vacsoraasztalnál? Miért nem ismerte meg sem a kovács, sem a tanító Mátyás királyt?
"ÉRC, MÁRVÁNY ÉS KÖNYV NEM HAGY ENYÉSZNI SOHA." (BONFINI) MÁTYÁS KIRÁLY PÁLYÁZAT I. FORDULÓ (HATÁRIDŐ: 2018. MÁRCIUS 25.) ALSÓ TAGOZATOS EGYÉNI VERSENY NÉV: ISKOLA, OSZTÁLY: ELÉRHETŐSÉG: 1. Olvasd el Szép
Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései
Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei
Néhány aczélfajta Összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve.
Néhány aczélfajta Összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve. l)i". Aht Antal egyetemi tanártól. Az 1891-ben végzett vizsgálataimhoz, a mikor a moraviczai
ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI
ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI VOL. XXXVI. PARS 1945. ZOOLOGICA MÚZEUM FOLYÓIRATA X X X V I. K Ö T E T. 1943. ÁLLATTANI RÉSZ Pinx. Csánky KIADJA MÚZEUM PONGRÁCZ SÁNDOR FŐIGAZGATÓ
A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor
A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.
Mélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor
Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési
Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán
Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS. Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017. 1 I. Tervezési, kiindulási adatok A talajvizsgálati jelentés a Fehértó Non-profit Kft. megbízásából
Földtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
Talajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési
Nyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége
ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:
KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:
Természeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
Az éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
Falra rakható terméskövek
Falra rakható terméskövek 3-4cm magas vágott kövek A telephelyen kapható bármely kőből vágott 3-4cm magas változó hosszúságú felburkolásra alkalmas kövek: 10000 Ft/m 2 Bakonyi homokkő Bakonyi homokkő 1-3
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus 1. Bevezetés 2. A szél munkavégzése és hordalékszállítása 3. A szélfújta kőzetek jellemzése és területi elhelyezkedése
35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából.
35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából. A Kis-Szamos forrásvidéki kristályos hegytömeg központi magját,
RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben