A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata

Átírás

1 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. Tv az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében jött létre- az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel jött létre. A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása. A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata A területfejlesztés és területrendezés célja: a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d.a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében jött létre. A kistérségben - kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget - működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. E törvény alkalmazásában kistérségen a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kell érteni. 2. (1) A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladatés hatáskörök ellátásáról: a) oktatás és nevelés; b) szociális ellátás; c) egészségügyi ellátás; d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem; e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; g) ingatlan- és vagyongazdálkodás; h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás; j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; k) szennyvíztisztítás és -elvezetés; l) területrendezés; m) esélyegyenlőségi program megvalósítása; n) foglalkoztatás; o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;

2 p) állat- és növényegészségügy; q) belső ellenőrzés; r) területfejlesztés. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 27. (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el: 1. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából térség a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény mellékletében megjelölt kistérség. (2) Kedvezményezett kistérség a hátrányos helyzetű kistérség és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérség. 2. (1) A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban meghatározott feltételrendszer szerint - fejlettségük alapján - emelkedő sorrendbe állított kistérségeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) A kedvezményezett kistérségek besorolását - a hátrányos és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű, valamint annak részeként a komplex programokkal segítendő legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségeket - e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (3) 3. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a hátrányos helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek. 4. (1) Abban a régióban, ahol e rendelet 2. mellékletében meghatározott hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át, a regionális fejlesztési tanács regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség(ek)et jelölhet ki. (2) A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség(ek) kijelölésénél a regionális fejlesztési tanács az 1. mellékletben meghatározott kistérségek közül a rangsorban soron következő és a régió területén lévő, e rendelet 2. mellékletében nem szereplő, kistérség(ek)et veheti figyelembe. (3) A régió területén lévő, a 2. mellékletben szereplő hátrányos helyzetű és a regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem haladhatja meg a régió lakónépességének 30%-át. (4) A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség kijelöléséről a regionális fejlesztési tanács határozatban dönt. A határozatot az Önkormányzatok Közlönyében közzé kell tenni. (5) A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség a regionális operatív program megvalósítására, valamint a regionális fejlesztési tanács által kiírt pályázaton az átmenetileg hátrányos helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesül (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2)-(3) (4) Azok a kistérségek, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, folyamatban lévő ügyeikben kedvezményezettségüket az ügyek befejezéséig továbbra is élvezik. (5) 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

3 A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el: I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA 1. (1) E rendelet hatálya a programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások - az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével - felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 1. (2) bekezdés a)-b), d)-f), h), valamint j)-k) pontjában meghatározott szervezetekre, az adóhatóságra, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, természetes személyekre, továbbá a kedvezményezettekre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában adóhatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak a kedvezményezett állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetőleg székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes területi szerve. Értelmező rendelkezések 2. (1) E rendelet alkalmazásában 1. Alap: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap (a továbbiakban: az Alapok). 2. Átutalás igénylési dokumentáció: az Igazoló Hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, amely alapján az Európai Bizottság átutalja az európai uniós támogatást. 3. Pénzforgalmi számla: a Magyar Államkincstárban vezetett, az uniós hozzájárulások pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló, a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla és a lebonyolítási számla, továbbá a kedvezményezett által a támogatás fogadására szolgáló elkülönített kincstári vagy pénzügyi intézet által vezetett pénzforgalmi számla és a szállító pénzforgalmi számlája, amelyre szállítói finanszírozás esetén a támogatási összeg kiutalásra kerül. 4. Ellenőrzés tűrési kötelezettség: betekintés és hozzáférés biztosítása a nyilvántartási, adatszolgáltatási és működési rendszerbe, lehetővé téve azt, hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek. 5. Ellenőrzési nyomvonal: az Európai Unió által előírt, a Nemzeti Stratégia Referencia Keret operatív programok támogatásai felhasználásának rendszervizsgálati eszköze, a támogatás tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírása szövegesen vagy táblázatba foglalva, vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 6. Forrásgazda: az alapok előirányzatai esetében a tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettségek viselője és jogok gyakorlója. 7. Forráslehívás: azon tevékenységek elnevezése, melyek eredményeképpen a támogatás összege rendelkezésre áll a lebonyolítási pénzforgalmi számlákon annak érdekében, hogy a kedvezményezett kifizetési kérelme és az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok alapján számított támogatási összeg, illetve a támogatási előleg átutalásra kerüljön. 8. Hazai társfinanszírozás: központi költségvetési és elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. 9. Hitelesítés: a folyamatba épített - dokumentum alapú és helyszíni - ellenőrzések összessége, amelyek célja annak megállapítása, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben, vagy a támogatási okiratban rögzített vagy a projekt adatlap alapján vállalt kötelezettségeit - a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokkal összhangban - teljesítette. 10. Hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az Igazoló Hatóság részére benyújtandó jelentés. 11. Igazolás: az Igazoló Hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége az Európai Bizottság felé, melynek érdekében meggyőződik arról, hogy a költségnyilatkozatok adatai pontosak, megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak és ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak, továbbá a benne elszámolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel. 12. Költségigazolás: a hitelesítési és igazolási tevékenységek összefoglaló elnevezése. 13. Közösségi hozzájárulás rendezése: olyan tevékenység, melynek során az Igazoló Hatóság a központi

4 költségvetési forrásból a kedvezményezett, illetve a szállító részére már kifizetett támogatás közösségi hozzájárulási részét átutalja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében lévő megfelelő fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámlákra. 14. Négy szem elve : az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy felülvizsgálja. 15. Szabálytalanság: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. 16. Szabálytalanság gyanúja: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal. 17. Tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett számlák és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumok ellenőrzése. 18. Tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés. 19. Pénzügyi irányítás és kontroll: az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) ában megjelölt tevékenységek együttesen. 20. Biztosíték: e rendelet alkalmazásában a Ptk ban foglaltak, továbbá a támogatási szerződést biztosító egyéb kötelezettségek. 21. Szociális célú városrehabilitáció: társadalmi és fizikai értelemben leromlott lakóterületen véghezvitt integrált városrehabilitáció, amely szociális és fizikai típusú beavatkozásokat egyaránt tartalmaz a helyi lakosság életminőségének és életlehetőségeinek javítására. 22. Többségi tulajdon: ha egy tulajdonos közvetlen tulajdoni részesedésének vagy szavazati jogának mértéke több mint ötven százalék. 23. IMS: Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet 31. cikkében meghatározott, a szabálytalanságok jelentésére a Bizottság által rendelkezésre bocsátott modul. (2) Az itt nem szereplő fogalom-meghatározások az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben, illetve a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben, továbbá az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet), illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendeletben, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1828/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1828/2006/EK rendelet) foglaltak szerint értelmezendők. (3) 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: alapok) a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

5 Értelmező rendelkezések 2. (1) A rendelet alkalmazásában a) akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum; b) c) bíráló bizottság: a projekt javaslatok támogatására vagy elutasítására az értékelés alapján döntési javaslatot tevő testület; d) egyfordulós pályázat: pályázatos projekt kiválasztási eljárás, amelynek során kizárólag részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; e) egységes monitoring információs rendszer (a továbbiakban: EMIR): az Európai Unió alapjaiból nyújtott pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok figyelemmel kísérése céljából létrehozott egységes ügyviteli számítógépes rendszer, amely kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére; f) g) kétfordulós pályázat: pályázatos projektkiválasztási eljárás, amelynek során először előzetes projekt javaslat, majd - amennyiben az alapján indokolt a projekt javaslat részletes kidolgozása - részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; h) kiemelt projekt: a Kormány által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz; i) komplex program: több ágazatot érintő és több operatív program keretében megvalósítandó, egymással szoros kapcsolatban álló projektek együttese; j) központi harmonizációs egység: az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer központi harmonizációjára, szabályozásának előkészítésére és koordinációjára, valamint fejlesztésére kijelölt szervezeti egység; k) miniszter: az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része által lefedett szakmai területért felelős miniszter (a technikai segítségnyújtás operatív program esetében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter); l) Nemzeti Fejlesztési Tanács: a Nemzeti Fejlesztési Tanács létrehozásáról szóló 1064/2006. (VI. 29.) Korm. határozatban meghatározott, a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását nyomon követő, az NFT-ben rögzített célok teljesülését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját értékelő, javaslattevő testület; m) II. Nemzeti Fejlesztési Terv: a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet) 1083/2006/EK rendeletben foglalt nemzeti stratégia referenciakeret fogalma szerint értendő megnevezés; n) pénzügyi eszköz: hitel, tőke vagy garancia eszköz; o) projekt: oa) egy önálló fejlesztés, vagy ob) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél nem nagyobb összköltségű fejlesztés összessége (közvetett támogatás), vagy oc) pénzügyi eszköz; p) projektgazda: minden projekt esetében pa) egy önálló fejlesztés megvalósítója, vagy pb) egy közvetett támogatás lebonyolítója, vagy pc) egy pénzügyi eszköz lebonyolítója; q) támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat és/vagy kiemelt projekt; r) támogatási szerződés: az NFÜ vagy a közreműködő szervezet és a kedvezményezett között létrejött szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; s) nagyprojekt: környezetvédelem területén 25 millió euró, más szakterületen 50 millió euró összköltség feletti olyan beruházás, melynek kiválasztása kiemelt projekt, egyfordulós pályázat vagy kétfordulós pályázat eljárások szerint történhet, és támogatásához az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges; t) forráskezelő szervezet: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 44. cikke b) pontjának (ii) alpontja alapján az ott hivatkozott holdingalapra, illetve annak kezelésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátására kijelölt pénzügyi vállalkozás; u) kistérségi program: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti, komplex programmal segítendő, leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében a kistérség által kidolgozott és az NFÜ által jóváhagyott többéves tervdokumentum, amely tartalmazza az előzetes projektjavaslatokat is. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmak az 1083/2006/EK rendeletben foglaltak szerint értelmezendők. Intézményrendszer

6 A Kormány feladata 3. A Kormány az NFT tekintetében: a) dönt az NFT és az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról; b) elfogadja az NFT keretében megvalósítandó - az 1083/2006/EK rendelet 39. cikke szerinti - nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat; c) jóváhagyja az akcióterveket és azok módosításait, nevesíti az akciótervben a kiemelt projekteket; d) jóváhagyja az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokat; e) rendszeresen értékeli az NFT megvalósításának előrehaladását. A Nemzeti Fejlesztési Tanács feladata 4. A Nemzeti Fejlesztési Tanács az NFT tervezésére és végrehajtására vonatkozóan értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, az NFT-ben rögzített célok teljesülését, az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját, javaslatot tehet a Kormány részére fejlesztési tervek módosítására. 5. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata 6. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata különösen a következő: a) irányítja az NFÜ-t; b) a miniszterek véleményét is bemutató előterjesztést nyújt be a Kormány részére az NFT-ről, az operatív programokról, az akciótervekről, a kiemelt projektekről, az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokról; c) d) az operatív programokra, az akciótervekre és azok módosítására vonatkozó - a miniszter(ek) véleményét is bemutató - előterjesztés elkészítése a Kormány részére; e) beszámolók készítése a Kormány részére az NFT megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról; f) javaslattétel a Kormány számára a kiemelt projektek azonosítására, a miniszter és a regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével és bemutatásával; g) az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 5 milliárd forintot meghaladó, illetve a miniszter és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó, támogatásra javasolt projektekről szóló - a miniszter(ek) véleményét is bemutató - előterjesztések elkészítése a Kormány részére; h) az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó támogatásra javasolt projektek jóváhagyása. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai 7. (1) Az NFÜ feladata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet 2. -ának b)-h) pontjával összhangban az NFT tervezésének, programozásának, értékelésének és megvalósításának összehangolása, az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja. (2) Az NFÜ-nek az NFT tervezésével és programozásával, valamint értékelésével kapcsolatos feladatai: a) az NFT és az operatív programok tervezésének koordinációja; b) c) a Kormány által jóváhagyott NFT, operatív programok, valamint azok módosításának benyújtása az Európai Bizottsághoz; d) az akciótervek elkészítéséhez módszertan kialakítása; e) a komplex programok tervezése és értékelése; f) az NFT megvalósulásával kapcsolatos értékelő munka koordinációja, NFT szintű értékelések és elemzések készítése; g) stratégiai vizsgálat lefolytatása legkésőbb 2009 és 2012 végéig az összes operatív program tekintetében, a vizsgálatról készített jelentés benyújtása az Európai Bizottság részére; h) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, egyéb hazai, illetve külföldi támogatás, valamint a hazai ágazati, regionális és városi

7 fejlesztéspolitikákkal való összhang biztosítása. (3) Az NFÜ-nek az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatai: a) az NFT megvalósításának folyamatos nyomon követése; b) c) az NFT egészét vagy több operatív programot együttesen érintő kérdésekben kapcsolattartás az Európai Bizottsággal, és a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete; d) a közreműködő szervezetek előminősítése szempontrendszerének kialakítása, az előminősítés lebonyolítása; e) az NFT és az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszer leírásainak kidolgozása, folyamatos aktualizálása és megküldése az Európai Bizottság részére; f) a közreműködő szervezetek támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjeinek kialakításához működési kézikönyv kidolgozása; g) az EMIR folyamatos továbbfejlesztése, működtetése; h) az NFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és módosítása, az 1083/2006/EK rendelet 69. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése; i) egységes, minden operatív programot lefedő NFT pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése; j) forrás biztosítása az operatív programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin, illetve a lebonyolítási számlákon; k) a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegek visszautalása az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számláira; l) a komplex programok megvalósításának koordinációja, nyomon követése; m) a forráskezelő szervezettel a finanszírozási szerződés megkötése és e szerződés teljesítésének felügyelete. (4) Az NFÜ-nek az operatív programok megvalósításával kapcsolatos irányító hatósági feladatai különösen: a) az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozásának koordinálása; b) javaslattétel az operatív program módosítására, beleértve a pénzügyi tábla prioritástengelyek közti módosítását; c) az operatív program szakmai előrehaladásának nyomon követése és felügyelete, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, valamint a monitoring folyamat eredménye alapján szükségessé vált program szintű beavatkozások megtétele; d) kezdeményezés és közreműködés az operatív programot érintő értékelési tevékenységben; e) a monitoring bizottság működtetése, ügyrendjének kidolgozása, titkársági feladatainak ellátása; f) az operatív program végrehajtásáról éves és záró jelentés készítése, a jelentés előterjesztése a monitoring bizottságnak, majd megküldése az Európai Bizottságnak az éves jelentés esetében minden év június 30-ig, a záró jelentés tekintetében március 31-ig; g) az operatív program szakmai végrehajtása tekintetében kapcsolattartás az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával; h) i) a pályázati kiírások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási szerződések jóváhagyása; j) a közreműködő szervezet tevékenységéről szóló éves munkaterv véleményezése és jóváhagyása; k) a program irányítási és ellenőrzési rendszerének kialakítása; l) a projekt kiválasztást előkészítő bíráló bizottságok felállítása, ügyrendjének kidolgozása és elnöki feladatainak ellátása, vagy ennek delegálása a közreműködő szervezetre; m)-n) o) az értékelés alapján az 1 milliárd forintot nem meghaladó támogatásra javasolt projekt javaslatok jóváhagyása, vagy - meghatározott összeghatár alatt és feltételek szerint - ennek delegálása a közreműködő szervezetre; p) elszámolás az igazoló hatóság felé; q) a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása évente, operatív programonként és azon belül finanszírozó alaponkénti bontásban, majd az összeállított kifizetési előrejelzések legkésőbb március 31-ig az igazoló hatósághoz történő benyújtása. (5) Az NFÜ-nek a közreműködő szervezetekkel kapcsolatos feladatai: a) javaslattétel a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek a közreműködő szervezet kiválasztására; b) a közreműködő szervezettel szerződés megkötése, a közreműködő szervezet szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozás biztosítása; a szerződés a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyásával lép hatályba; c) a közreműködő szervezet támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjének jóváhagyása; d) az operatív program megvalósításának részleteit szabályozó utasítások kidolgozása és kiadása; e) a közreműködő szervezet operatív programmal kapcsolatos tevékenységének támogatáspolitikai felügyelete, ellenőrzése és értékelése; f) rendszerszintű szabálytalanság felmerülése esetén a közreműködő szervezet által végzett és a szabálytalansággal érintett tevékenységek felfüggesztése, illetve szükség szerint egyéb korrekciós intézkedések megtétele. (6) Az NFÜ belső szabályzataiban - az 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében meghatározott felelősségnek megfelelően - meghatározza az irányító hatóságok részletes feladat- és hatáskörét.

8 (7) A miniszterek feladatai 8. (1) A miniszter feladata a szakmai felelősségébe tartozó operatív program vagy prioritástengely és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel, ennek során a Kormány szakpolitikájának érvényesítése. (2) A miniszternek az operatív program vagy prioritástengely és akcióterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos feladata különösen a) tag delegálása a monitoring bizottságba; b) javaslattétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára; c) javaslattétel az akcióterv tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára. Amennyiben egy operatív program prioritástengelyeiért több miniszter felelős, az érintett prioritástengelyekért felelős miniszter és az operatív program forrásainak legnagyobb részéért felelős miniszter közösen tesz javaslatot; d) javaslattétel az NFÜ-nek kiemelt projektek azonosítására, a más szervezetek által javasolt kiemelt projektek véleményezése a közreműködő szervezet bevonásával; e) részvétel a pályázati kiírások kidolgozásában; f) tag delegálása a bíráló bizottságokba; g) az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok tekintetében szakmai állásfoglalás kialakítása, valamint az ezen alapuló értékelés megküldése az NFÜ számára; h) javaslattétel az NFÜ-nek a közreműködő szervezetek kiválasztására, amennyiben a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorolja, az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés jóváhagyása; i) a kizárólag hazai forrásból finanszírozott támogatások és a részben vagy egészben európai uniós forrásokból finanszírozott támogatások összehangolása, az átfedések kiküszöbölése. 9. (1) A regionális operatív programok, valamint a több régió együttműködésére alapozott komplex programok esetében a 8. -ban meghatározott feladatok elvégzéséért, az ezzel kapcsolatos tervezési és megvalósítási feladatok koordinációjáért a területfejlesztésért felelős miniszter felelős. (2) A területfejlesztésért felelős miniszter e feladatok ellátása során az érintett regionális fejlesztési tanácsokkal, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekkel egyeztetve jár el. (3) Az érintett regionális fejlesztési tanácsokra, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekre külön is vonatkoznak a 8. (2) bekezdés a), f), g), valamint h) pontjában foglaltak. A közreműködő szervezetek 10. (1) Az NFT végrehajtásában közreműködő szervezetként részt vehet a) közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő szervezet; b) költségvetési szerv; c) közalapítvány; d) gazdasági társaság. (2) Közreműködő szervezet csak olyan szervezet lehet, amely az NFÜ által lebonyolított előminősítési eljáráson megfelel. (3) A közreműködő szervezet kijelöléséről - a miniszterrel történt konzultációt követően - az NFÜ javaslatot készít a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek. (4) A közreműködő szervezet kijelöléséről és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogról - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és amennyiben a közreműködő szervezet felett a tulajdonosi és irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az érintett miniszter véleményének kikérését követően - a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter rendeletben intézkedik. (5) Ha a közreműködő szervezet feladatát nem megfelelően látja el, az NFÜ javaslatára a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonhatja az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és helyére - a miniszterrel történt konzultációt követően - új közreműködő szervezetet jelölhet ki. (6) Ha a közreműködő szervezet kijelöléséhez a Kbt. alapján közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, az eljárást az NFÜ folytatja le az érintett miniszter(ek) bevonásával. Az NFÜ a közbeszerzési bíráló bizottságba meghívja az érintett miniszter(ek) képviselőjét. A kijelölés visszavonásának, új közreműködő szervezet kijelölésének lehetőségéről az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés rendelkezik. 11. (1) A közreműködő szervezet feladatai különösen a következők: a) részvétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része kidolgozásában, illetve módosításában;

9 b) részvétel az akcióterv kidolgozásában, illetve módosításában; c) az NFÜ által meghatározott követelmények szerint éves munkaterv készítése, a munkaterv jóváhagyásra történő megküldése az NFÜ-nek; d) az akcióterv alapján az NFÜ koordinációja és felügyelete mellett és a minisztérium bevonásával a pályázati kiírás és támogatási szerződés minta tervezetének elkészítése; a tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek; e) a projekt javaslatok befogadása, értékelése, az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok megküldése a miniszternek értékelésre; f) a bíráló bizottságok titkársági feladatainak ellátása; g) a támogatási szerződések, szükség szerinti biztosítéki szerződések megkötése és módosítása, az NFÜ által jóváhagyott támogatási szerződés mintától eltérő egyedi támogatási szerződés-tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek; h) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemezésre alapozott helyszíni ellenőrzések) végzése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, szabálytalanságkezelési rendszer kialakítása és működtetése; i) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása; j) az EMIR-ben az adatok folyamatos rögzítése, az adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosítása; k) beszámolók készítése és megküldése a miniszter és az NFÜ részére az akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról; l) a 7. (3) bekezdés h) pontja szerinti kommunikációs stratégiában meghatározott tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok. (2) Amennyiben adott támogatási konstrukció megvalósításába közreműködő szervezet nem kerül bevonásra, az (1) bekezdés d)-k) pontjai szerinti feladatokat az NFÜ látja el. 12. (1) A közreműködő szervezetnek az NFT megvalósításához kapcsolódó szolgáltatásait az NFÜ az elvégzett teljesítmény alapján finanszírozza. (2) Amennyiben a közreműködő szervezet többségi állami tulajdonú szervezet vagy költségvetési szerv, a vezető kinevezését, illetve felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, illetve a kinevezésre jogosult személy az NFÜ egyetértésével kezdeményezi. Az éves munkatervben meghatározott teljesítménycéloktól való jelentős eltérés, késedelmes vagy szabálytalan teljesítés esetén, az indokolás megjelölésével az NFÜ indítványozhatja a közreműködő szervezet vezetőjének felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternél, illetve a kinevezésre jogosult személynél. (3) A közreműködő szervezet az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, és az NFÜ egyetértésével vonhat be. A közreműködő szervezet felelős az alvállalkozók teljesítéséért. A forráskezelő szervezet 12/A. (1) A forráskezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, ideértve különösen a következőket: a) a közvetítők kiválasztására irányuló pályázati felhívások elkészítése, majd az NFÜ jóváhagyását követően közzététele; b) a közvetítők kiválasztása az NFÜ jóváhagyásával, és velük a pénzügyi eszközök kihelyezésére vonatkozó szerződések megkötése; c) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és erről beszámoló készítése az NFÜ részére. (2) A forráskezelő feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ a forráskezelő szervezettel - egy, illetve több operatív programra vonatkozóan - finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés tartalmazza legalább az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Bizottság 1828/2006/EK rendelete 44. cikkében foglaltakat. (3) A forráskezelő szervezetre - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - nem alkalmazandók a közreműködő szervezetekre vonatkozó általános és különös jogszabályi rendelkezések. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai 13. (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása. (2) Az államháztartásért felelős miniszter feladatai az alapokból származó támogatások ellenőrzésének

10 szabályozása, harmonizációja, koordinációja terén, melyeket a központi harmonizációs egységen keresztül lát el: a) az alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó hazai jogszabályok és módszertanok előkészítése, kidolgozása és folyamatos továbbfejlesztése; b) részvétel az ellenőrzési vonatkozású közösségi jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében; c) annak biztosítása, hogy az ellenőrzéseket a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék; d) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról szóló - az ellenőrzési hatóság által elkészített - értékelés ( akkreditáció ) kritériumrendszerének véleményezése; e) f) a nemzeti ellenőrzési stratégiában foglalt ellenőrzések és az alapokból származó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások vonatkozásában végzett egyéb ellenőrzések áttekintése, harmonizálása révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása; g) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken; h) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában; i) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése, vizsgálata; j) beszámoló készítése a Kormány számára az uniós támogatások ellenőrzésének helyzetéről. (3) Az ellenőrzési hatóság az alábbi feladatokat látja el az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján: a) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek értékelése kritériumrendszerének kidolgozása, az értékelés lefolytatása, az értékelésről szóló jelentés és vélemény elkészítése; b) a nemzeti ellenőrzési stratégia elkészítése; c) rendszerellenőrzések elvégzése; d) műveletek mintavételes ellenőrzésének elvégzése; e) ellenőrzés végzése az Európai Bizottság felkérése alapján; f) az ellenőrzési jelentések megállapításai, javaslatai hasznosulásának, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése; g) az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenőrzési jelentések és vélemények) teljesítése; h) a részleges zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; i) a zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; j) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken; k) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában. (4) Az igazoló hatóság az alábbi feladatokat látja el: a) az alapokból származó támogatások folyósítása érdekében az operatív programra vonatkozó átutalás igénylés dokumentáció összeállítása, a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások uniós és hazai jogszabályoknak való megfelelőségének igazolása, és az igazolt átutalás igénylés dokumentáció benyújtása az Európai Bizottsághoz; b) a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az ellenőrzési hatóság vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményeinek figyelembevétele; c) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében saját hatáskörében kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján tényfeltáró vizsgálat és tényfeltáró látogatás elvégzése a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél; d) az NFÜ által közölt kifizetési ütemezések alapján a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása és benyújtása az Európai Bizottsághoz; e) az alapokból származó támogatások fogadása az Európai Bizottságtól; f) az alapokból származó támogatások átutalása az NFÜ vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára; g) az igazoló hatóság pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése, ennek keretében az alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása; h) az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciók végrehajtása, a visszafizetett alapokból származó támogatások Európai Bizottság felé történő elszámolása.

11 Monitoring bizottságok 14. (1) Az operatív programok végrehajtását monitoring bizottságok követik nyomon. (2) A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki. (3) A monitoring bizottság tagjainak száma legfeljebb 35 fő. A monitoring bizottságba tagot delegál az irányító hatóság, valamint az irányító hatóság felkérése alapján: a) az érintett miniszterek, b) a közreműködő szervezetek és a forráskezelő szervezet, c) az államháztartásért felelős miniszter, d) az érintett regionális fejlesztési tanácsok, e) az önkormányzati szövetségek közösen jelölt egy képviselője, f) legalább egy környezetvédelmi civil szervezet, g) a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő legalább egy-egy civil szervezet, h) az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, i) szakmai szervezetek. (4) A tagok legalább felét a (3) bekezdés d)-i) pontjai szerinti nem kormányzati szervezetek delegálják. (5) A monitoring bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet a) az Európai Bizottság és - amennyiben az adott operatív program finanszírozásához hozzájárul - az Európai Beruházási Bank, valamint az Európai Beruházási Alap képviselője; b) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap felhasználásáért felelős szervezet képviselője; c) az igazoló hatóság, az ellenőrzési hatóság és a központi harmonizációs egység képviselője. (6) A monitoring bizottság a) ellátja az 1083/2006/EK rendelet 65. cikkében meghatározott feladatokat, b) megtárgyalja az akciótervet. (7) (8) Az 1083/2006/EK rendelet 65. cikk a) pontja szerinti projekt kiválasztási szempontok meghatározásakor biztosítani kell, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek; c) költséghatékonyak; d) pénzügyileg és szervezetileg fenntarthatók; e) hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez; f) megvalósulásának feltételei biztosítottak. A programozással kapcsolatos rendelkezések 15. (1) A támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat az egy operatív programra, vagy - ha a különböző prioritástengelyekért különböző miniszterek, illetve regionális fejlesztési tanácsok felelősek - egy vagy több prioritástengelyre vonatkozóan készülő akcióterv határozza meg. (2) Az akcióterv tartalmazza a) az operatív program, illetve prioritástengely megvalósításának bemutatását, ütemezését és indikatív forrásfelosztását a teljes programozási időszakra; b) a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre. (3) Az akciótervben szereplő támogatási konstrukciókat részletes indoklással kell alátámasztani. (4) Az akcióterv az EU támogatással megvalósuló konstrukciók mellett tartalmazhatja a központi költségvetési támogatással megvalósuló konstrukciókat is. (5) Az akcióterv készítéshez az NFÜ módszertani útmutatást ad. (6) Az akcióterv tartalmára az NFÜ módszertani útmutatása és koordinációja mellett a miniszter javaslatot tesz, a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslatot a miniszter az NFÜ számára megküldi. (7) Az akciótervre vonatkozóan a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a Kormány számára előterjesztést készít. (8) Az akciótervet a Kormány hagyja jóvá. (9) Az akciótervet az NFÜ a jóváhagyást követően elhelyezi saját honlapján, továbbá közzététel céljából megküldi a kormányzati internetes portál fenntartójának. (10) A támogatási konstrukciókat az NFÜ az akcióterv jóváhagyását követő 2 éven belül értékeli és felülvizsgálja. Az akciótervben meg kell határozni az értékelés és felülvizsgálat módját, illeszkedve az NFT értékelési tervéhez. 16. (1) Az akciótervben az operatív program, illetve prioritástengely megvalósításának bemutatása tartalmazza a) a támogatási konstrukciók felsorolását; b) az egyes támogatási konstrukciók tervezett kötelezettségvállalásának éves ütemezését. (2) Az akciótervben a támogatási konstrukció részletes bemutatása tartalmazza:

12 a) a támogatás indokoltságát és célját; b) a támogatható tevékenységeket; c) a támogatásra jogosultak körét; d) a támogatásra rendelkezésre álló forrás mértékét; amennyiben adott konstrukció többféle eljárással valósul meg, a forrás eljárások közti indikatív megosztását; e) a támogatás formáját (vissza nem térítendő támogatás, hitel, tőke, garancia); f) a számszerűsített célokat (indikátorokat); g) a projekt kiválasztás eljárását (kiemelt projekt, kétfordulós pályázat, egyfordulós pályázat) és szempontjait; h) amennyiben a támogatási konstrukció kiemelt projektek megvalósítását támogatja, a megvalósítandó kiemelt projektek indikatív listáját. (3) A projekt kiválasztás minden támogatási konstrukció esetében a következő eljárások közül egy vagy - a (2) bekezdés a), b), e), f) pontjai szerintiek azonossága mellett - több szerint történhet: a) kiemelt projekt; b) kétfordulós pályázat; c) egyfordulós pályázat; d) kistérségi programban meghatározott projekt. (4) Az eljárások alkalmazásának együttes feltételei: a) b) kiemelt projekt esetén: ba) a projektgazda költségvetési szerv, illetve 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, Kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház, bb) a projektet az akcióterv tartalmazza, bc) a fejlesztés országos vagy regionális jelentőségű, bd) az akcióterv nem tartalmaz olyan pályázati kiírást, amelynek keretében az adott projekt támogatható; c) kétfordulós pályázat esetén: ca) a projektgazda költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház, cb) a támogatási konstrukció keretében adott évben támogatandó projektek várható száma nem több mint 25, cc) az egyes projektek támogatási igénye meghaladja a 250 millió forintot, cd) a projektek fejlesztéséhez a közreműködő szervezet - a projekt javaslat kidolgozására nem kiterjedő - ingyenes szakmai iránymutatást ad, ce) a projekt kiválasztás időigénye nem veszélyezteti a program határidők szerinti megvalósítását; d) egyfordulós pályázat: nem állnak fenn a kiemelt projekt vagy a kétfordulós pályázat feltételei. (5) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány a (4) bekezdés ba), illetve ca)-cc) pontjaiban meghatározott alkalmazási feltételektől indokolt esetben eltérhet, az eltérést az akciótervben megjeleníti. 17. (1) Kiemelt projektnek az akciótervben történő előzetes nevesítésére javaslatot tehet a) a Kormány bármely tagja, b) az érintett regionális fejlesztési tanács, c) az NFÜ. (2) A nevesítésre javaslatot tevő szervezet, illetve testület előzetesen meggyőződik róla, hogy a javasolt kiemelt projekt a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz és - a technikai segítségnyújtás kivételével - illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik; c) költséghatékony; d) megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak. (3) Az NFÜ értesítést küld az érintett miniszternek és regionális fejlesztési tanácsoknak, akik az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt küldenek azokról a javasolt kiemelt projektekről, amelyek előzetes nevesítésére nem maguk tettek javaslatot. (4) Az NFÜ a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra kiterjedő értékelést készít a javasolt kiemelt projektekről. (5) A kapott véleményeket, valamint a javasolt kiemelt projektek, illetve nagyprojektek - a (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti - tartalmi módosítására tett javaslatokat be kell mutatni az akciótervre vonatkozó előterjesztésben. (6) A kiemelt projekt nevesítése nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét. (7) A kiemelt projekt, illetve nagyprojekt fejlesztéséhez, az esetleges közbeszerzési eljárások lefolytatásához a közreműködő szervezet szakmai iránymutatást ad. (8) Az akciótervben nevesített kiemelt projektek előrehaladásáról a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter évente jelentést készít a Kormány részére. A programok megvalósításával kapcsolatos rendelkezések

13 Összeférhetetlenség 18. (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki (amely) az adott támogatási konstrukcióra projekt javaslatot nyújtott be, a projekt javaslat elkészítésében részt vett, vagy a projekt megvalósítója (a továbbiakban: érdekelt szervezet), valamint az olyan személy, aki a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja; c) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az értékelésre, minőség-ellenőrzésre vagy bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett; e) az a)-d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozója; f) elfogultságát a bíráló bizottság megállapítja. (2) Az egyfordulós és kétfordulós pályázatok esetében a döntés előkészítésében vagy meghozatalában értékelőként vagy bíráló bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő. (3) A támogatásra vonatkozó döntést megelőző értékelésben és bírálatban részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy fizetési titkot megőrzi, és a nyilatkozatot átadja a bíráló bizottság elnökének, illetve bíráló bizottság hiányában a közreműködő szervezetnek, közreműködő szervezet bevonása híján az NFÜ-nek. (4) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a bíráló bizottság elnökének, illetve bíráló bizottság hiányában a közreműködő szervezetnek, közreműködő szervezet bevonása híján az NFÜ-nek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (5) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a bíráló bizottság bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a bíráló bizottságnál kezdeményezni. Amennyiben a bíráló bizottság az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy (vagy szervezet) azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (6) A projektek folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzését, illetve kifizetése engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll. A folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzést ellátó személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem vehet részt sem ugyanazon projektre vonatkozó projekt javaslat elbírálásában, sem a kifizetés engedélyezésében. (7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az NFÜ által benyújtott és megvalósított, valamint az NFÜ vagy minisztérium által benyújtott, de más szervezet által megvalósított projektek esetében. (8) Kutatás-fejlesztési projektek támogatására irányuló támogatási konstrukciók esetében az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni. (9) A döntéshozó az értékelő, bíráló bizottság felállítása esetén a bíráló bizottság javaslatának jóváhagyásakor kizárhatja az adott támogatási konstrukció támogatásából azt a projekt javaslatot benyújtó személyt vagy szervezetet, aki az adott támogatási konstrukcióról a többi lehetséges projekt javaslatot benyújtó személy vagy szervezet rendelkezésére bocsátott adatkört meghaladó információt, vagy aki az adott támogatási konstrukcióról a többi lehetséges projekt javaslatot benyújtó személyt vagy szervezetet megelőzően információt szerzett. Panasz lehetősége 19. (1) A projektgazda a projekt javaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása ellen, jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, egy alkalommal, az indokok megjelölésével panasszal élhet az NFÜ-nél. Az NFÜ döntése elleni panaszt a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, a közreműködő szervezet döntése elleni panaszt az NFÜ bírálja el. (2) A közreműködő szervezet döntése elleni panaszokat az NFÜ haladéktalanul továbbítja a közreműködő szervezetnek. (3) A közreműködő szervezet a döntése ellen benyújtott panasz esetén: a) a panaszban foglaltaknak 5 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, erről haladéktalanul értesíti a projektgazdát, vagy b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját 5 napon belül az NFÜ-höz visszaküldi

14 elbírálásra. (4) Az NFÜ a döntése ellen benyújtott panasz esetén: a) a panaszban foglaltaknak 5 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, erről haladéktalanul értesíti a projektgazdát, vagy b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját 5 napon belül megküldi a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek elbírálásra. (5) A panaszokat érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, amennyiben: a) a panaszt az (1) bekezdés szerinti határidőn túl terjesztették elő; b) a panaszt nem az arra jogosult terjeszti elő; c) korábbival azonos tartalmú, ismételt panaszt terjesztenek elő; d) a panasz a megsértett jogszabályi vagy kiírás szerinti rendelkezésekre történő hivatkozást nem tartalmazza. (6) Amennyiben érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, az (1) bekezdésben foglalt döntések ellen benyújtott panaszokat a panasz beérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, erről a panasz beérkezésétől számított 10 munkanapon belül tájékoztatni kell a projektgazdát. (7) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a panasszal kapcsolatosan az alábbi döntéseket hozhatja: a) a panaszban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról; b) a panaszt indokolt döntésével elutasítja. (8) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a panasz tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a projektgazdát és a közreműködő szervezetet. (9) A panasz kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt az, aki a panasz által érintett projekt elbírálási eljárásában részt vett. Átmeneti és záró rendelkezések 20. E rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő, a programozási időszak támogatásaival kapcsolatos ügyekben az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 21. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) Ahol e rendelet regionális operatív programot említ, ez alatt az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó Közép-Magyarország operatív program regionális prioritását, illetve támogatási konstrukcióját is érteni kell. (3) Felhatalmazást kap a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter, hogy a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályait - a projekt kiválasztás, a támogatási szerződések megkötése, illetve módosítása, a projektek megvalósítása, a közvetett támogatásra, a pénzügyi eszközök keretében nyújtható támogatások felhasználására, valamint a forráskezelő szervezetre vonatkozó speciális szabályok tekintetében - együttes rendeletben szabályozza; b) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a közreműködő szervezetet és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogot rendeletben megállapítsa. (4) A Kormány a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Pénzügyi eszközök prioritásának, valamint a Középmagyarországi Operatív Program Pénzügyi eszközök intézkedésének végrehajtása érdekében a 2. (1) bekezdés t) pontjában és a 12/A. (1) bekezdésében meghatározott forráskezelő szervezetként a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli. (4a) A Kormány a Regionális Operatív Programok Akcióterveiben nevesített Regionális Tőkebefektetési Alap komponensek vonatkozásában alapkezelő szervezetként a Regionális Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli. (5) Ez a rendelet a következő közösségi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; b) az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; c) az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; d) a Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; e) a Bizottság 1828/2006/EK rendelete az 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól. 22. E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V.

15 13.) Korm. rendelet 6. -ával megállapított a 18. (7) bekezdését az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: alapok) a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. Értelmező rendelkezések 2. (1) A rendelet alkalmazásában a) akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum; b) c) bíráló bizottság: a projekt javaslatok támogatására vagy elutasítására az értékelés alapján döntési javaslatot tevő testület; d) egyfordulós pályázat: pályázatos projekt kiválasztási eljárás, amelynek során kizárólag részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; e) egységes monitoring információs rendszer (a továbbiakban: EMIR): az Európai Unió alapjaiból nyújtott pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok figyelemmel kísérése céljából létrehozott egységes ügyviteli számítógépes rendszer, amely kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére; f) g) kétfordulós pályázat: pályázatos projektkiválasztási eljárás, amelynek során először előzetes projekt javaslat, majd - amennyiben az alapján indokolt a projekt javaslat részletes kidolgozása - részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; h) kiemelt projekt: a Kormány által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz; i) komplex program: több ágazatot érintő és több operatív program keretében megvalósítandó, egymással szoros kapcsolatban álló projektek együttese; j) központi harmonizációs egység: az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer központi harmonizációjára, szabályozásának előkészítésére és koordinációjára, valamint fejlesztésére kijelölt szervezeti egység; k) miniszter: az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része által lefedett szakmai területért felelős miniszter (a technikai segítségnyújtás operatív program esetében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter); l) Nemzeti Fejlesztési Tanács: a Nemzeti Fejlesztési Tanács létrehozásáról szóló 1064/2006. (VI. 29.) Korm. határozatban meghatározott, a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását nyomon követő, az NFT-ben rögzített célok teljesülését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját értékelő, javaslattevő testület; m) II. Nemzeti Fejlesztési Terv: a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet) 1083/2006/EK rendeletben foglalt nemzeti stratégia referenciakeret fogalma szerint értendő megnevezés; n) pénzügyi eszköz: hitel, tőke vagy garancia eszköz; o) projekt: oa) egy önálló fejlesztés, vagy ob) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél

16 nem nagyobb összköltségű fejlesztés összessége (közvetett támogatás), vagy oc) pénzügyi eszköz; p) projektgazda: minden projekt esetében pa) egy önálló fejlesztés megvalósítója, vagy pb) egy közvetett támogatás lebonyolítója, vagy pc) egy pénzügyi eszköz lebonyolítója; q) támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat és/vagy kiemelt projekt; r) támogatási szerződés: az NFÜ vagy a közreműködő szervezet és a kedvezményezett között létrejött szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; s) nagyprojekt: környezetvédelem területén 25 millió euró, más szakterületen 50 millió euró összköltség feletti olyan beruházás, melynek kiválasztása kiemelt projekt, egyfordulós pályázat vagy kétfordulós pályázat eljárások szerint történhet, és támogatásához az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges; t) forráskezelő szervezet: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 44. cikke b) pontjának (ii) alpontja alapján az ott hivatkozott holdingalapra, illetve annak kezelésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátására kijelölt pénzügyi vállalkozás; u) kistérségi program: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti, komplex programmal segítendő, leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében a kistérség által kidolgozott és az NFÜ által jóváhagyott többéves tervdokumentum, amely tartalmazza az előzetes projektjavaslatokat is. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmak az 1083/2006/EK rendeletben foglaltak szerint értelmezendők. Intézményrendszer A Kormány feladata 3. A Kormány az NFT tekintetében: a) dönt az NFT és az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról; b) elfogadja az NFT keretében megvalósítandó - az 1083/2006/EK rendelet 39. cikke szerinti - nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat; c) jóváhagyja az akcióterveket és azok módosításait, nevesíti az akciótervben a kiemelt projekteket; d) jóváhagyja az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokat; e) rendszeresen értékeli az NFT megvalósításának előrehaladását. A Nemzeti Fejlesztési Tanács feladata 4. A Nemzeti Fejlesztési Tanács az NFT tervezésére és végrehajtására vonatkozóan értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, az NFT-ben rögzített célok teljesülését, az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját, javaslatot tehet a Kormány részére fejlesztési tervek módosítására. 5. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata 6. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata különösen a következő: a) irányítja az NFÜ-t; b) a miniszterek véleményét is bemutató előterjesztést nyújt be a Kormány részére az NFT-ről, az operatív programokról, az akciótervekről, a kiemelt projektekről, az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokról; c) d) az operatív programokra, az akciótervekre és azok módosítására vonatkozó - a miniszter(ek) véleményét is bemutató - előterjesztés elkészítése a Kormány részére; e) beszámolók készítése a Kormány részére az NFT megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról; f) javaslattétel a Kormány számára a kiemelt projektek azonosítására, a miniszter és a regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével és bemutatásával;

17 g) az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 5 milliárd forintot meghaladó, illetve a miniszter és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó, támogatásra javasolt projektekről szóló - a miniszter(ek) véleményét is bemutató - előterjesztések elkészítése a Kormány részére; h) az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó támogatásra javasolt projektek jóváhagyása. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai 7. (1) Az NFÜ feladata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet 2. -ának b)-h) pontjával összhangban az NFT tervezésének, programozásának, értékelésének és megvalósításának összehangolása, az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja. (2) Az NFÜ-nek az NFT tervezésével és programozásával, valamint értékelésével kapcsolatos feladatai: a) az NFT és az operatív programok tervezésének koordinációja; b) c) a Kormány által jóváhagyott NFT, operatív programok, valamint azok módosításának benyújtása az Európai Bizottsághoz; d) az akciótervek elkészítéséhez módszertan kialakítása; e) a komplex programok tervezése és értékelése; f) az NFT megvalósulásával kapcsolatos értékelő munka koordinációja, NFT szintű értékelések és elemzések készítése; g) stratégiai vizsgálat lefolytatása legkésőbb 2009 és 2012 végéig az összes operatív program tekintetében, a vizsgálatról készített jelentés benyújtása az Európai Bizottság részére; h) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, egyéb hazai, illetve külföldi támogatás, valamint a hazai ágazati, regionális és városi fejlesztéspolitikákkal való összhang biztosítása. (3) Az NFÜ-nek az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatai: a) az NFT megvalósításának folyamatos nyomon követése; b) c) az NFT egészét vagy több operatív programot együttesen érintő kérdésekben kapcsolattartás az Európai Bizottsággal, és a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete; d) a közreműködő szervezetek előminősítése szempontrendszerének kialakítása, az előminősítés lebonyolítása; e) az NFT és az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszer leírásainak kidolgozása, folyamatos aktualizálása és megküldése az Európai Bizottság részére; f) a közreműködő szervezetek támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjeinek kialakításához működési kézikönyv kidolgozása; g) az EMIR folyamatos továbbfejlesztése, működtetése; h) az NFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és módosítása, az 1083/2006/EK rendelet 69. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése; i) egységes, minden operatív programot lefedő NFT pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése; j) forrás biztosítása az operatív programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin, illetve a lebonyolítási számlákon; k) a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegek visszautalása az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számláira; l) a komplex programok megvalósításának koordinációja, nyomon követése; m) a forráskezelő szervezettel a finanszírozási szerződés megkötése és e szerződés teljesítésének felügyelete. (4) Az NFÜ-nek az operatív programok megvalósításával kapcsolatos irányító hatósági feladatai különösen: a) az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozásának koordinálása; b) javaslattétel az operatív program módosítására, beleértve a pénzügyi tábla prioritástengelyek közti módosítását; c) az operatív program szakmai előrehaladásának nyomon követése és felügyelete, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, valamint a monitoring folyamat eredménye alapján szükségessé vált program szintű beavatkozások megtétele; d) kezdeményezés és közreműködés az operatív programot érintő értékelési tevékenységben; e) a monitoring bizottság működtetése, ügyrendjének kidolgozása, titkársági feladatainak ellátása; f) az operatív program végrehajtásáról éves és záró jelentés készítése, a jelentés előterjesztése a monitoring bizottságnak, majd megküldése az Európai Bizottságnak az éves jelentés esetében minden év június 30-ig, a záró jelentés tekintetében március 31-ig; g) az operatív program szakmai végrehajtása tekintetében kapcsolattartás az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával; h) i) a pályázati kiírások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási

18 szerződések jóváhagyása; j) a közreműködő szervezet tevékenységéről szóló éves munkaterv véleményezése és jóváhagyása; k) a program irányítási és ellenőrzési rendszerének kialakítása; l) a projekt kiválasztást előkészítő bíráló bizottságok felállítása, ügyrendjének kidolgozása és elnöki feladatainak ellátása, vagy ennek delegálása a közreműködő szervezetre; m)-n) o) az értékelés alapján az 1 milliárd forintot nem meghaladó támogatásra javasolt projekt javaslatok jóváhagyása, vagy - meghatározott összeghatár alatt és feltételek szerint - ennek delegálása a közreműködő szervezetre; p) elszámolás az igazoló hatóság felé; q) a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása évente, operatív programonként és azon belül finanszírozó alaponkénti bontásban, majd az összeállított kifizetési előrejelzések legkésőbb március 31-ig az igazoló hatósághoz történő benyújtása. (5) Az NFÜ-nek a közreműködő szervezetekkel kapcsolatos feladatai: a) javaslattétel a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek a közreműködő szervezet kiválasztására; b) a közreműködő szervezettel szerződés megkötése, a közreműködő szervezet szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozás biztosítása; a szerződés a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyásával lép hatályba; c) a közreműködő szervezet támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjének jóváhagyása; d) az operatív program megvalósításának részleteit szabályozó utasítások kidolgozása és kiadása; e) a közreműködő szervezet operatív programmal kapcsolatos tevékenységének támogatáspolitikai felügyelete, ellenőrzése és értékelése; f) rendszerszintű szabálytalanság felmerülése esetén a közreműködő szervezet által végzett és a szabálytalansággal érintett tevékenységek felfüggesztése, illetve szükség szerint egyéb korrekciós intézkedések megtétele. (6) Az NFÜ belső szabályzataiban - az 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében meghatározott felelősségnek megfelelően - meghatározza az irányító hatóságok részletes feladat- és hatáskörét. (7) A miniszterek feladatai 8. (1) A miniszter feladata a szakmai felelősségébe tartozó operatív program vagy prioritástengely és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel, ennek során a Kormány szakpolitikájának érvényesítése. (2) A miniszternek az operatív program vagy prioritástengely és akcióterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos feladata különösen a) tag delegálása a monitoring bizottságba; b) javaslattétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára; c) javaslattétel az akcióterv tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára. Amennyiben egy operatív program prioritástengelyeiért több miniszter felelős, az érintett prioritástengelyekért felelős miniszter és az operatív program forrásainak legnagyobb részéért felelős miniszter közösen tesz javaslatot; d) javaslattétel az NFÜ-nek kiemelt projektek azonosítására, a más szervezetek által javasolt kiemelt projektek véleményezése a közreműködő szervezet bevonásával; e) részvétel a pályázati kiírások kidolgozásában; f) tag delegálása a bíráló bizottságokba; g) az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok tekintetében szakmai állásfoglalás kialakítása, valamint az ezen alapuló értékelés megküldése az NFÜ számára; h) javaslattétel az NFÜ-nek a közreműködő szervezetek kiválasztására, amennyiben a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorolja, az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés jóváhagyása; i) a kizárólag hazai forrásból finanszírozott támogatások és a részben vagy egészben európai uniós forrásokból finanszírozott támogatások összehangolása, az átfedések kiküszöbölése. 9. (1) A regionális operatív programok, valamint a több régió együttműködésére alapozott komplex programok esetében a 8. -ban meghatározott feladatok elvégzéséért, az ezzel kapcsolatos tervezési és megvalósítási feladatok koordinációjáért a területfejlesztésért felelős miniszter felelős. (2) A területfejlesztésért felelős miniszter e feladatok ellátása során az érintett regionális fejlesztési tanácsokkal, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekkel egyeztetve jár el. (3) Az érintett regionális fejlesztési tanácsokra, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekre külön is vonatkoznak a 8. (2) bekezdés a), f), g), valamint h) pontjában foglaltak.

19 A közreműködő szervezetek 10. (1) Az NFT végrehajtásában közreműködő szervezetként részt vehet a) közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő szervezet; b) költségvetési szerv; c) közalapítvány; d) gazdasági társaság. (2) Közreműködő szervezet csak olyan szervezet lehet, amely az NFÜ által lebonyolított előminősítési eljáráson megfelel. (3) A közreműködő szervezet kijelöléséről - a miniszterrel történt konzultációt követően - az NFÜ javaslatot készít a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek. (4) A közreműködő szervezet kijelöléséről és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogról - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és amennyiben a közreműködő szervezet felett a tulajdonosi és irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az érintett miniszter véleményének kikérését követően - a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter rendeletben intézkedik. (5) Ha a közreműködő szervezet feladatát nem megfelelően látja el, az NFÜ javaslatára a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonhatja az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és helyére - a miniszterrel történt konzultációt követően - új közreműködő szervezetet jelölhet ki. (6) Ha a közreműködő szervezet kijelöléséhez a Kbt. alapján közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, az eljárást az NFÜ folytatja le az érintett miniszter(ek) bevonásával. Az NFÜ a közbeszerzési bíráló bizottságba meghívja az érintett miniszter(ek) képviselőjét. A kijelölés visszavonásának, új közreműködő szervezet kijelölésének lehetőségéről az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés rendelkezik. 11. (1) A közreműködő szervezet feladatai különösen a következők: a) részvétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része kidolgozásában, illetve módosításában; b) részvétel az akcióterv kidolgozásában, illetve módosításában; c) az NFÜ által meghatározott követelmények szerint éves munkaterv készítése, a munkaterv jóváhagyásra történő megküldése az NFÜ-nek; d) az akcióterv alapján az NFÜ koordinációja és felügyelete mellett és a minisztérium bevonásával a pályázati kiírás és támogatási szerződés minta tervezetének elkészítése; a tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek; e) a projekt javaslatok befogadása, értékelése, az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok megküldése a miniszternek értékelésre; f) a bíráló bizottságok titkársági feladatainak ellátása; g) a támogatási szerződések, szükség szerinti biztosítéki szerződések megkötése és módosítása, az NFÜ által jóváhagyott támogatási szerződés mintától eltérő egyedi támogatási szerződés-tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek; h) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemezésre alapozott helyszíni ellenőrzések) végzése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, szabálytalanságkezelési rendszer kialakítása és működtetése; i) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása; j) az EMIR-ben az adatok folyamatos rögzítése, az adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosítása; k) beszámolók készítése és megküldése a miniszter és az NFÜ részére az akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról; l) a 7. (3) bekezdés h) pontja szerinti kommunikációs stratégiában meghatározott tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok. (2) Amennyiben adott támogatási konstrukció megvalósításába közreműködő szervezet nem kerül bevonásra, az (1) bekezdés d)-k) pontjai szerinti feladatokat az NFÜ látja el. 12. (1) A közreműködő szervezetnek az NFT megvalósításához kapcsolódó szolgáltatásait az NFÜ az elvégzett teljesítmény alapján finanszírozza. (2) Amennyiben a közreműködő szervezet többségi állami tulajdonú szervezet vagy költségvetési szerv, a vezető kinevezését, illetve felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, illetve a kinevezésre jogosult személy az NFÜ egyetértésével kezdeményezi. Az éves munkatervben meghatározott teljesítménycéloktól való jelentős eltérés, késedelmes vagy szabálytalan teljesítés esetén, az indokolás megjelölésével az NFÜ indítványozhatja a közreműködő szervezet vezetőjének felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternél, illetve a kinevezésre jogosult személynél. (3) A közreműködő szervezet az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, és az NFÜ egyetértésével vonhat be. A közreműködő szervezet felelős az alvállalkozók teljesítéséért.

20 A forráskezelő szervezet 12/A. (1) A forráskezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, ideértve különösen a következőket: a) a közvetítők kiválasztására irányuló pályázati felhívások elkészítése, majd az NFÜ jóváhagyását követően közzététele; b) a közvetítők kiválasztása az NFÜ jóváhagyásával, és velük a pénzügyi eszközök kihelyezésére vonatkozó szerződések megkötése; c) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és erről beszámoló készítése az NFÜ részére. (2) A forráskezelő feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ a forráskezelő szervezettel - egy, illetve több operatív programra vonatkozóan - finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés tartalmazza legalább az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Bizottság 1828/2006/EK rendelete 44. cikkében foglaltakat. (3) A forráskezelő szervezetre - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - nem alkalmazandók a közreműködő szervezetekre vonatkozó általános és különös jogszabályi rendelkezések. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai 13. (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása. (2) Az államháztartásért felelős miniszter feladatai az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja terén, melyeket a központi harmonizációs egységen keresztül lát el: a) az alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó hazai jogszabályok és módszertanok előkészítése, kidolgozása és folyamatos továbbfejlesztése; b) részvétel az ellenőrzési vonatkozású közösségi jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében; c) annak biztosítása, hogy az ellenőrzéseket a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék; d) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról szóló - az ellenőrzési hatóság által elkészített - értékelés ( akkreditáció ) kritériumrendszerének véleményezése; e) f) a nemzeti ellenőrzési stratégiában foglalt ellenőrzések és az alapokból származó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások vonatkozásában végzett egyéb ellenőrzések áttekintése, harmonizálása révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása; g) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken; h) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában; i) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése, vizsgálata; j) beszámoló készítése a Kormány számára az uniós támogatások ellenőrzésének helyzetéről. (3) Az ellenőrzési hatóság az alábbi feladatokat látja el az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján: a) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek értékelése kritériumrendszerének kidolgozása, az értékelés lefolytatása, az értékelésről szóló jelentés és vélemény elkészítése; b) a nemzeti ellenőrzési stratégia elkészítése; c) rendszerellenőrzések elvégzése; d) műveletek mintavételes ellenőrzésének elvégzése; e) ellenőrzés végzése az Európai Bizottság felkérése alapján; f) az ellenőrzési jelentések megállapításai, javaslatai hasznosulásának, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése; g) az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenőrzési jelentések és vélemények) teljesítése; h) a részleges zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; i) a zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; j) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken;