Internetes jogtudományi enciklopédia

Átírás

1 Internetes jogtudományi enciklopédia 1. Háttér az internet mint médium felértékelődése a jogtudományban Az elmúlt egy évtizedben általános elmozdulás figyelhető meg a tudományos ismeretek publikálásának módszereiben az internetes megjelenés felé. A műhelytanulmányokat (working papers) összegyűjtő oldalak a társadalomtudományok területén pl. a Social Science Research Network (ssrn.com) jelenleg több mint feltöltött szakcikket tárol és közel fél millió absztraktot működése 1 mellett az egyes szakfolyóiratok is egyre nagyobb súlyt fektetnek az internetes jelenlétre. Úgy tűnik, hogy az internet egyre jelentősebb szerepet kap a tudományos eredmények médiumaként. E tendenciák a jogtudomány hagyományos publikációs gyakorlatát sem hagyták érintetlenül. Világszerte egyre több jogi kar igyekszik tanáraik és kutatóik eredményeit az interneten keresztül is publikálni. Akár a korábban már hivatkozott ssrn.com, 2 akár önálló oldalakon keresztül, 3 továbbá a jogi folyóiratok is egyre szélesebb körben elérhetőek térítésért hozzáférhető, 4 vagy ingyenes portálokon keresztül. 5 A hazai jogtudományban ez az átalakulás elkezdődött ugyan, de még nem ment végbe teljesen: a tudományos közösség többségének megítélése szerint a publikálás meghatározó fórumainak a nyomtatott folyóiratok és szakkönyvek számítanak. Ezek egyes esetekben megjelenhetnek internetes formában is (ami alapvetően a kiadó által követett policy-től függ, lásd a HVG Orac által nemrégiben visszamenőleg digitalizált jogi folyóiratokkal ellátott Jogkódex című szolgáltatást). 6 Azonban, a hagyományos publikálási fórumok számára komoly kihívást jelent, vagy jelenthet rövid időn belül, az az egyébként világszerte megfigyelt és a hivatkozások vizsgálatával számszakilag is bizonyítható tendencia 7 1 Egy ezzel foglalkozó szakportál szerint 1650 tudományos jellegű dokumentumokat tartalmazó weboldal működik jelenleg. Ld. 2 Pl. az Oxford Legal Research Papers sorozat eleve úgy jelenik meg, hogy az SSRN-ra töltik fel magukat, még a címlapon is mindig az adott írás ssrn-címét adják meg. Lásd pl.: 3 Pl. lásd a Yale Law School oldalát: 4 Pl. lásd a sok száz angol nyelvű folyóirat anyagát tartalmazó HeinOnline oldalt (heinonline.org). 5 Pl. a francia jogi folyóiratok egy része elérhető a persee.fr vagy revues.org társadalomtudományi folyóiratokat digitalizáló honlapokon keresztül. 6 Lásd jogkodex.hu. Kizárólag az interneten megjelenő folyóiratként működik a Jogelméleti Szemle ( a Miskolc Journal of International Law ( műhelytanulmányok pedig a Pázmány Law Working Papers sorozatban ( jelennek meg. 7 Vö. Dorothy Bishop: How to bury your academic writing, 1

2 hazánkban is, hogy a kutatók tevékenysége során egyre inkább az interneten valamilyen formában fellelhető (absztrakt vagy teljes mű) források kerülnek előtérbe a kizárólag csak nyomtatott formában elérhetőekkel szemben. Avagy másként megfogalmazva: amit nem tud az olvasó a képernyőn megjeleníteni (abban keresni stb.), azt sokkal kisebb eséllyel fogja elolvasni és idézni. 2. Az internetes jogi enciklopédia általános szempontjai Az MTA TK Jogtudományi Intézete, az előbbiekben vázolt megváltozott környezetben, egy internetes, szabadon hozzáférhető (open access) jogtudományi enciklopédiát kíván létrehozni ( egy középtávú projekt keretében. 8 Úgy véljük, hogy egy ilyen jogtudományi enciklopédia több szempontból is hozzájárulhat az intézeti működés hatékonyságának javításához: - jelentősen javíthatja az Intézet alaptevékenységének társadalmi hasznosságát, hiszen magas színvonalú és tudományosan minősített és ellenőrzött tudásanyagot tesz bárki által hozzáférhetővé szakcikkek formájában; - fontos, hogy ezek az információk nem csak a jogtudósok, hanem a jogtudomány iránt érdeklődő állampolgárok által is elérhetőekké válnak, ez pedig segíthet a társadalom jogi és jogtudományi ismereti szintjének emelésében; - az enciklopédia szerkesztése és megvalósítása során a feladat jellege miatt szükségszerűen be kell vonni intézeten kívüli kutatókat leginkább az egyetemi, de akár a magánszférából is, ez pedig intenzív szakmai együttműködéseket és ehhez kapcsolódó vitákat indíthat el, és így magára a jogtudományi szakmai közegre is pozitív hatással lehet; - a projekt sikeres megvalósítása egyértelműen pozitívan hathat az Intézet szakmai elismertségére, és ez a célként kitűzött centrális szerep elérésében is segíthet. 3. Az enciklopédia megvalósítása 8 Az enciklopédia mintaadója e két, már sikeresen működő külföldi vállalkozás lehet: Stanford Encyclopedia of Philosphy Enzyklopädie zur Rechtsphilosphie 2

3 3.1. A szerkesztőség Az enciklopédia koncepciójának kialakításához és annak megvalósításához megfelelő szerkesztőségre van szükség. A szerkesztőségben három típusú szerkesztőnek kell helyet kapnia: 1. Főszerkesztők Feladatuk: az egész projektet átfogják, mozgásban tartják, stratégiai jellegű döntéseket hoznak, valamint a projekt gyakorlati megvalósítását segítendő összeállítják az enciklopédia szócikkek megírásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó ún. szerzői-útmutatót. 2. Szerkesztőbizottság Tagjai: az egyes jogterületek elismert szakértői. Feladatuk: a felügyeletük alá tartozó területeken kiválasztják a megírandó szócikkeket, javaslatot tesznek az egyes szerzőkre, irányítják a munkát, és megteremtik a minőségellenőrzés feltételeit. 3. Nyelvi szerkesztő Feladata: az elkészült szócikkek nyelvi színvonaláról gondoskodik Az enciklopédia felépítése Az enciklopédia szócikkekből épül fel, melyekre a szerkesztőbizottság tagjai tesznek javaslatot, és ez alapján készül majd egy vázlat a megírandó szócikkekről. E téren a szerkesztőbizottság tagjai teljesen szabad kezet kapnak, egy szempontot kell csak szem előtt tartaniuk. Mindenképpen úgy kell a szócikkeket kialakítani, hogy az egyes területek problémaszintje vagy absztrakciós szintje ne térjen el markánsan egymástól, azaz az egyik részterületen ne csak igen általános kérdésekről legyen szó, míg egy másikon pedig minuciózus problémákról. A szócikkek mennyisége szintén nem állapítható meg előre, az egyes területek eltérő tudásanyaga és a feldolgozás praktikus nehézségei (van-e elegendő kapacitás) miatt. Reményeink szerint minden terülten legalább szócikket el lehet készíteni, de ez nem zárja ki, hogy egyes területeken akár jelentősen több szócikk is készüljön. 3

4 A szócikkekkel szemben nem kívánunk általános terjedelmi korlátokat megállapítani. A szócikkek hosszúságának pontos meghatározása a szerkesztők kompetenciája a tárgyalt kérdések és a jogterület sajátosságaink figyelembevételével. Valójában csak a szélsőségeket érdemes a terjedelemnél elkerülni, a túlzottan rövid, egy-két oldalas, és túlzottan hosszú, akár három-nagy szerzői ívet kitevő cikkek lehetőség szerint nem kívánatosak. Tartalmi szempontból fontosnak tartjuk, hogy valóban tudományos igényű szócikkek kerüljenek az enciklopédiába, illetve jelentős mennyiségű szakirodalmat dolgozzanak fel a szerzők. Egy szócikk feladata kettős, egyrészt fel kell térképeznie ráirányítva a figyelmet az egyes vitákra, és az azokhoz kapcsolód pro és kontra érvekre és be kell mutatnia a témára vonatkozó szakirodalmat, valamint a szerző álláspontját is meg kell jelenítenie. A kiegyensúlyozottság követelményét tartjuk lényegesnek, az önálló vélemény nem fedheti el az egyéb szakirodalmi álláspontok létét, de a szerző sem rejtheti el álláspontját a szakirodalom bemutatása mögé. Minden, önálló internetes linkkel rendelkező, szócikk négy szerkezeti egységből épül fel: 1. Szerző és cím (a szócikkek idézését a szerző neve, a cikk címe, és önálló link feltüntetésével, nem pedig általában az enciklopédiára való hivatkozással javasoljuk, a stanfordi mintához hasonlóan, minden cikknél idézési mintát fogunk feltüntetni.) 2. Összegzés (két-három mondat, mely elhelyezi a jogtudomány rendszerében és meghatározza a cikk témáját) 3. A téma kifejtése (az egyes nagyobb egységeket célszerű számozni, mert így könnyebben lehet rá hivatkozni, ugyanis a html-es megjelenés miatt nem lesz oldalszám a szócikkeken) 4. Részletes irodalomjegyzék (erre utalnak vissza a szövegbe ágyazott (ún. author-date) hivatkozások) Az enciklopédiának ISSN számot igényelünk, így a szerzők teljes értékű tudományos publikációként tűntethetik fel az egyes szócikkeket publikációs listájukban. Továbbá, ellentétben más megoldásokkal, az egyes szócikkeket nem lehet majd kommentálni. Úgy véljük, egyrészt a több lépésből álló minőség-ellenőrzés miatt erre nem lesz szükség, másrészt a kommentálások moderálása vagy aránytalanul nagy energiát kötne le, vagy technikailag lenne bonyolult Az enciklopédia tudományos színvonalának és egységességének biztosítása, belső minőségellenőrzés 4

5 Egy ilyen volumenű projektnek természetesen több nehézséggel is szembe kell néznie, melyek közül az egységesség és a színvonal biztosítása emelkedik ki. Ezeket a következő mechanizmusok segítségével kívánjuk megoldani: Az enciklopédia egységessége (1.) A tervezés első lépéseként felkérünk minden szerkesztőbizottsági tagot, hogy készítse el a saját területéhez javasolt szócikkek listáját és jelölje meg az egyes javasolt szerzőket is. (2.) Ezt követően minden szerkesztőbizottsági tag megkapja az összes szócikk listáját, hogy az esetleges párhuzamosságok, átfedések kiszűrhetőek legyenek és így az anyag konzisztenciája biztosítható legyen. (3.) A főszerkesztők minden egyes szerkesztőbizottsági taggal végigbeszélik az egyes szócikkeket és szerzőket és így készül el az egyes területekhez tartozó szócikkek végleges listája. Szükség esetén szerkesztőségi üléseket is tartunk majd a kommunikáció megkönnyítése végett. (4.) E szócikkek listájának véglegesítését követően kezdődik a szócikkek megírása A tudományos színvonal biztosítása A szócikkek a következő kontroll-fázisokon mennek keresztül a megjelenés előtt: (1.) A szerkesztőbizottsági tag véleménye. (2.) Egy, a főszerkesztők és szerkesztőbizottsági tagok által közösen kijelölt külső olvasó véleménye. (3.) Olvasószerkesztés a nyelvi egységesség és színvonal biztosítására. Úgy véljük, hogy e mechanizmusok már elégségesek lehetnek ahhoz, hogy az enciklopédia egyenletes és magas tudományos színvonalát megfelelően biztosítsák. 4. Ütemezés A projektet három éves időtávban képzeljük el, január elseji indulással. Úgy véljük, hogy három év alatt a szócikkek egy jelentős része elkészülhet. Rövidebb időtávon, különös tekintettel a belső minőségellenőrzési mechanizmusok működésére és a bevonandó szerzők egyéb feladataira, a projekt nem megvalósítható. 5

6 2014. januártól júniusig: a szerkesztőbizottság tagjainak felkérése, a szócikkek listájának kialakítása, azok összeegyeztetése, az egyes problémák tisztázása, a végleges szócikklista kialakítása, a szerzők felkérése, a honlap elkészítése, az olvasószerkesztő felvétele, az anyagok előkészítése júliustól 2016 decemberéig: a szócikkek megírása, beleértve azok színvonalának biztosítását, és folyamatos feltöltése. (Amint a tervezett szócikkek legalább húsz százaléka elkészül, akkor indítjuk el az online felületet. Itt jelezni a fogjuk a készülő szócikkeket és szerzőiket is, hogy az érdeklődők általános képet kaphassanak a projektről.) Jakab András és Fekete Balázs főszerkesztők 6