A tűzminták elemzése

Átírás

1 TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz c. szabvány alapján 4. rész A tűzminták elemzése Oktatói útmutató National Fire Protection Association An Internal Codes and Standards Organisation Fordítás: Promatt Elektronika

2 TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz c. szabvány alapján A tűzminták elemzése Oktatói útmutató 4. rész Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Miért kell vizsgálni?... 3 A tűzminták... 3 Határoló (demarkációs) területek és vonalak... 3 Felületi hatások... 3 Beégés vízszintes felületekbe... 3 Anyagveszteség... 4 Az áldozatok sérülései... 4 Az oktató szerepe... 4 Előadói gyakorlat... 5 A tanfolyam menete... 5 A tanfolyam célkitűzései... 5 Ismeret-felmérő kérdéscsoport... 6 Ismeret-felmérő kérdések... 7 A tűzminták elemzése... 9 Megvitatandó kérdések További tevékenységek Ellenőrző kérdéscsoport Ellenőrző kérdések A függelék: Hasadás A hasadás értelmezése B függelék: Anyagok olvadása C függelék: A fa elszenesedése Az elszenesedés sebessége Az elszenesedés mélysége Az elszenesedés mélységéről készített diagramm Az elszenesedés mélységének elemzése Az elszenesedés mélységének megmérése Elszenesedési minták éghető gázok esetén Az elszenesedés értelmezése D függelék: Rajzok Promatt Elektronika

3 Bevezetés A tűz eloltása a csatának csak egy része. Kitalálni a tűz okát legalább annyira érdekes, sőt még nehezebb is lehet. Ez a tűzvizsgáló feladata. Ez az Oktatói útmutató az NFPA A tűzvizsgáló c. videójához tartozik, amely egy 6 videóból álló tűzvizsgálattal foglalkozó sorozat 4. része. A sorozat az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz c. (Guide for fire and explosion investigation) szabványon alapul. A sorozat célja, hogy segítse a hatékony tűzvizsgálat módszeres kereteinek a kialakítását. Miért kell vizsgálni? Az Egyesült Államokban évente mintegy 2 millió tűzeset történik 8-10 milliárd dollár kárt okozva. Ezekben a tüzekben közel 5000 ember hal meg, és mintegy sérül meg. A tűz okának pontos meghatározásán alapuló hatékony tűzvizsgálat egy fontos kiindulási pont a emberveszteség és az anyagi károk minimalizálásához. Addig nem lehet megoldani egy problémát, amíg azt nem azonosítottuk vagy definiáltuk. A tűzvizsgálat hozzájárulhat a véletlen tűzesetek csökkentéséhez meghatározva a veszélyes anyagok, a hibás tervezés, kivitelezés vagy a gondatlan napi gyakorlatok miatt bekövetkező tüzeket. A tűzvizsgálatokból származó információk hozzásegítenek a tüzek jobb megértéséhez, s ezek még hatékonyabb szabványok és tűzvédelmi gyakorlatok kidolgozásához vezethetnek. A szándékosan gyújtott tüzek és az általuk okozott károk az összes tűzeset negyedét teszik ki, sőt a tipikus gyújtogatások különösen pusztítóak. A költség-esemény vizsgálaton alapuló FBI statisztikák azt mutatják, hogy a gyújtogatás a legdrágább vagyon ellen elkövetett bűneset: egy gyújtogatási esemény által okozott átlagos kár nagyobb, mint egy gépkocsi lopás vagy 10-szer nagyobb, mint egy betörés vagy rablás által okozott kár. A tűzkárok gyakran szerepelnek polgári perekben. A perek tárgya lehet a tűz által emberi életekben vagy sérülésekben, az értékekben, az üzleti forgalomban okozott kár. A legtöbb ilyen per a gondatlanság állításán alapul: olyan helyzeten, amikor egy személy nem az adott körülményeknek megfelelő, indokoltan körültekintő módon viselkedik. Az emberi élet és az értékek tűztől való megóvása érdekében szabványokat hoztak létre, melyek közül többet már törvénybe is foglaltak. E törvényeknek a megsértése teremthet alapot a polgári felelősség vizsgálatára egy tűz vagy robbanás esetén. Ilyen törvénysértések esetén a bíróság a gondatlanság vagy a feltételezett gondatlanság tényállását állapíthatja meg. Egy hatékony tűzvizsgálat bebizonyíthatja, hogy törvénysértés történt-e. Számos polgári per a termékfelelősség jogi kategórián alapul. Ha bebizonyosodik, hogy egy termék indokolatlanul veszélyes vagy nem biztonságos a felhasználó számára, akkor ezért általában a gyártó a felelős. A termék tervezése vagy gyártása során lehetnek hibák vagy nem hívják fel a figyelmet a termék veszélyeire vagy a termék nem felel meg az alkalmazandó szabványoknak, előírásoknak. Ha a gyártó a felelős, kompenzálnia kell a vevőt, a felhasználót vagy akármilyen érintettet az elszenvedett kárért vagy Tűzvizsgálat: A tűzminták elemzése sebesülésért. Ilyen esetekben is egy hatékony tűzvizsgálat segíthet eldönteni, hogy esetleg hibás anyag volt-e a károk oka. A tűzminták Tűzmintáknak a tűz által okozott látható és mérhető fizikai változásokat nevezzük. Ilyenek lehetnek az anyagokon a hő hatására keletkező nyomok, mint pl. az elszenesedés, az oxidáció, az éghető anyag elfogyása, a füst- és koromlerakódás, a torzulás, az olvadás, a színváltozás, az anyag tulajdonságainak változásai, a szerkezetek összeomlása és egyéb nyomok. Határoló (demarkációs) területek és vonalak A demarkációs területek vagy vonalak a hővel, füsttel vagy tűzzel károsított területek és a nem vagy csak kevéssé károsított területek közötti határon találhatók. A demarkációs területek vagy vonalak és az őket meghatározó tűzminták kialakulása függ magától a károsodott anyagtól, a tűz által termelt hőkibocsátástól, a hőforrás hőmérsékletétől, a szellőzéstől, a tűzoltási tevékenységtől és attól az időtől, ameddig az anyag a hőhatásnak ki volt téve. Például egy adott anyag hasonló vagy azonos tűzmintát mutathat egy alacsony hőmérsékletű hőforrásnak kitett hosszú idejű hatás és egy magasabb hőmérsékletű hőforrás rövidebb idejű hőhatása után. A tűzminták elemzése során erre mindig figyelni kell. Felületi hatások A tűzmintát tartalmazó anyag felülete és milyensége szintén hatással van a kialakuló tűzminta alakjára és természetére. A felület alakja és szerkezete befolyásolhatja a kialakuló demarkációs vonal alakját, illetve növelheti vagy csökkentheti a különböző felületek égését vagy a parázslását. Ha egy adott anyag sima és durva felületét azonos hőforrás hatásának tesszük ki, akkor a durvább felület jobban fog károsodni. Ennek oka egyrészt a nagyobb felület/tömeg arány, másrészt a forró gázok örvénylése révén kialakuló nagyobb kölcsönhatás. A különböző felület borítások pl. festés, burkolatok, tégla, tapéta, vakolat stb. csökkenthetik vagy növelhetik az égést. Az éghető anyagok felülete a parázslástól elsötétülhet, megéghet, változó mértékben elszenesedhet vagy teljesen megsemmisülhet. A nem éghető anyagok (pl. ásványok, fémek) a hő hatására elszíneződhetnek, oxidálódhatnak, eltorzulhatnak vagy elolvadhatnak. Beégés vízszintes felületekbe Vízszintes felületeken a tűzminták általában felülről vagy alulról származó sugárzó hő, közvetlen láng vagy helyi parázslás hatására alakulhatnak ki. Promatt Elektronika - 3 -

4 A lefelé irányban történő beégés szokatlan, mivel a felhajtó erő miatt a hő természetes mozgása felfelé irányul. Olyan területeken azonban, ahol belobbanás történt a forró gázok a padlózat meglevő nyílásain keresztül áthatolhatnak és beégést okozhatnak. Beégés tapasztalható intenzíven égő bútorok alatt is pl. poliuretán matracok, díványok, karosszékek alatt. A leszakadó mennyezetek alatt tovább folytatódó lángolás vagy parázslás szintén beégést eredményezhet. A tűzvizsgálónak figyelnie és elemeznie kell a lefelé irányuló beégéseket, mint pl. a padlózaton vagy asztallapon található lyukakat. Azt, hogy a vízszintes felületen található beégés alulról vagy felülről történt-e, a lyuk oldalainak meredekségéből dönthető el. Ha a lyuk felfelé szűkül, azaz alsó átmérője nagyobb, mint a felső, akkor a beégés alulról történt, és fordítva. Van egy másik megbízható módszer annak eldöntésére, hogy a tűz felülről-lefelé vagy alulról-felfelé terjedt-e: meg kell vizsgálni a felülettel elválasztott két szint károsodását. Ha a tűz felfelé terjedt, akkor az alsó rész jobban károsodott, és fordítva. Az oktató szerepe A tanfolyam oktatójának járatosnak kell lennie a tűz- és gyújtogatás vizsgálatban, ismernie kell az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz (Guide for fire and explosion investigation), és az NFPA 1033 A tűzvizsgálók hivatásos minősítései (Standard for Professional Qualifications for Fire Investigators) c. szabványokat. Az oktatónak jártassági szintjétől függetlenül komoly felkészülésre és bizonyos előadói gyakorlatra is szüksége van (ld. NFPA 1041 A tűzoltósági oktatók hivatásos minősítései /Standard for Fire Service Instructor Professional Qualification/) Az oktatónak érdemes végignéznie a videó sorozatot, és elolvasnia az útmutatót az előadás előtt. Érdemes különös figyelmet fordítani a Tanfolyam célkitűzéseire (ld.4. oldal). Megfelelnek-e ezek a célok a résztvevők elvárásainak, vagy módosítani kell a csoport igényeinek megfelelően? A tanfolyam céljának módosítása a megvitatandó kérdésekre is hatással lehet. Érdemes másolatokat készíteni az egyes kérdéscsoportokról, tevékenységekről, a függelékről, és kiosztani a résztvevők között. Az oktatónak figyelnie kell arra, hogy a tevékenységek az adott jogi szabályozókhoz igazodjanak. Az ilyen jellegű testre szabás a tanfolyamot még hatékonyabbá teheti. Az oktató legfontosabb szerepe, hogy a tanulást a csoport céljainak megfelelően segítse az alábbiakkal: Vezesse a tevékenységeket és a csoport megbeszéléseit Hívja fel a figyelmet a lényeges pontokra Tisztázza a félreértéseket Bátorítsa a csoportos részvételt, és adjon teret a nézetek kicseréléséhez Koordinálja a tanfolyam menetét és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket Természetesen az is lehet, hogy a tűz során mind a lefelé irányú, mind a felfelé irányuló mozgás is bekövetkezett. A tűzvizsgálónak szem előtt kell tartania, hogy általában csak a legutolsó terjedési fázis követhető nyomon utólagosan. Anyagveszteség Tipikusan a fa vagy más éghető felületek égésekor anyaguk és tömegük csökken. A megmaradó anyag alakja és mennyisége önmagában is a tűzvizsgáló által elemezhető tűzmintát eredményezhet. Például egy alacsony magasságig leégő oldalfaltartó gerendán található 'nyílforma' tűzminta jól használható a tűzterjedés elemzésekor. Az áldozatok sérülései A tűzvizsgálónak gondosan jegyeznie és dokumentálnia kell a helyszínen talált áldozatok helyét, állapotát, egymáshoz és más tárgyakhoz viszonyított helyzetét. A boncolási és egyéb orvosi jegyzőkönyvek hasznos információkkal szolgálhatnak az égéskárokkal kapcsolatosan is. Értékelje a résztvevők fejlődését és az általuk elért szintet A tanulás sokkal hatékonyabb, ha az emberek aktívan részt vesznek a munkában. Egy jó tanfolyamon az oktatónak olyan kérdéseket kell feltennie amelyekre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Az ilyen kérdések segítik a hallgatókat, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban, és mélyebben elgondolkodjanak az adott témán. Az olyan jellegű oktatás, amely megadja a válaszokat, kevésbé hatékony módszer, mint a csoport segítése a helyes válaszok megtalálásában. A személyes tapasztalatok csak javíthatnak a tanfolyam színvonalán. A résztvevőknek általában értékes személyes és hivatásos tapasztalata, széleskörű tudása van, amelyek jól hasznosíthatók a tanfolyam során. Az oktatónak segítenie kell, hogy a résztvevők e témával kapcsolatos tapasztalata és tudása érvényesülhessen, és segítenie kell az ismeretek és tapasztalatok kölcsönös kicserélését. A tanfolyam tervezete úgy készült, hogy az oktató felmérhesse a résztvevők tudását még a kurzus előtt. A megvitatandó kérdések speciális információk felszínre hozását szolgálják. A vita során a résztvevők a keresett információhoz közeli válaszokkal fognak felelni, tehát az oktató feladata a legpontosabb és legteljesebb válaszok kierőszakolása. Ugyanakkor fontos, hogy az oktató elfogadjon minden ésszerű választ. Egy nyitott, nem ellenséges légkör a résztvevőket nagyobb aktivitásra készteti. A tanfolyam során hagyni kell, hogy a résztvevők a témával kapcsolatos saját tapasztalataikat is elmondhassák. A tanfolyam programja utáni viták és tevékenységek segíthetik a résztvevőket, hogy a tanultakat saját munkakörnyezetükre alkalmazzák. Egy jó oktató minden lehető módon személyre szabja a tanfolyamot. Vicces Promatt Elektronika

5 történetekkel, a legutóbbi vizsgálatok tényeinek ismertetésével a tanfolyam élénkebbé tehető. Előadói gyakorlat Általános szabály, hogy az oktató ne csak 1-2 személlyel, hanem lehetőleg a csoport minden tagjával foglalkozzon, és ahányszor csak lehet, próbáljon szemkontaktust kialakítani. Helyes testtartásban álljon, és sétáljon az emberek felé beszéd közben. Mosolyogjon, és mutasson érdeklődést a téma iránt. Nyitott kérdéseket tegyen fel, amelyekre nem csak igennel / nemmel kell válaszolni. Magyarázatával, válaszaival demonstrálja, hogy figyel a résztvevők által közbevetett kérdésekre, felvetésekre. A tanfolyam menete I. szakasz Üdvözlés és bemutatkozás A tanfolyam célja Ismeret-felmérő kérdéscsoport II. szakasz A Tűzminták elemzése c. videó levetítése A látottak megvitatása A tanfolyam célkitűzései A tanfolyamot a résztvevők bemutatkozásával kezdjük.. Kérjük meg őket, hogy ismertessék elvárásaikat a tanfolyammal kapcsolatban. Írjuk fel válaszaikat, elvárásaikat a táblára. A tanfolyam során többször is visszatérhetünk és ellenőrizhetjük, hogy mely elvárások teljesültek. Őszintén valljuk be, ha egyes elvárások nem teljesültek. A tanfolyam végére a résztvevőknek ismerniük kell: A tűzminták geometriáját, és azt, hogy ezek alapján hogyan lehet a tűz lefolyására következtetni A demarkációs (határoló) vonalakat, területeket és ezek jelentését Az elszenesedést, a hasadást, az oxidációt és az olvadást A füst- és a koromnyomok jelentését A tűznek az üvegre gyakorolt hatását A belobbanás (flashover) és a 'teljes helyiség égés' hatásait, és ezek tűzmintákra gyakorolt hatását Tűzvizsgálat: A tűzminták elemzése Ha azt tapasztalja, hogy a résztvevők unatkoznak vagy fáradtak, tartson szünetet, vagy kezdjen egy lazább foglalkozásba. Ha lehetőség van rá, gyakran szervezze át a csoportokat. Tapasztalat szerint, ha tehetik, a résztvevők mindig azonos csoportokba szerveződnek a tanfolyam során. A résztvevők átcsoportosítása a tantermi tevékenységek során a másokkal való együttműködésre ösztönzi őket, és segíti a jobb tapasztalatcserét. III. szakasz Osztálytermi és területi tevékenységek IV. szakasz Ellenőrző kérdéscsoport A főbb pontok összefoglalása Záró kérdések és válaszok, ahogy az idő engedi Promatt Elektronika - 5 -

6 Ismeret-felmérő kérdéscsoport Az ismeret-felmérő kérdéscsoport célja egyrészt, hogy a résztvevők kicsit ráhangolódjanak a tűzvizsgálat témakörre, másrészt, hogy felmérjük jelenlegi tudásszintjüket. Nincs semmiféle teljesítendő minimum határ, sőt a résztvevők esetleg úgy érezhetik, hogy többet tudnak, mint képzelték. Osszuk ki az ismeret-felmérő kérdéseket, és adjunk percet a kitöltésre. Ne szedjük be a kitöltött kérdőíveket, hagyjuk azokat a résztvevőknél, hogy a megbeszélés során saját válaszaikat ellenőrizhessék. A kérdések megvitatása segíthet az oktatónak a csoport tudásszintjének felmérésében. Vegyük át újra az összes kérdést, és kérjünk meg egy-egy résztvevőt, hogy mondja el válaszát. A legtöbb esetben minden ésszerű válasz elfogadható. Mielőtt egy új kérdésre rátérnénk, ismertessük a helyes választ, és adjunk időt a résztvevőknek újabb kérdésekre, megjegyzésekre. 1. Mit nevezünk tűzmintáknak? Tűzmintáknak a tűz által okozott látható és mérhető fizikai változásokat nevezzük. Ilyenek lehetnek az anyagokon a hő hatására keletkező nyomok, mint pl. az elszenesedés, az oxidáció, az éghető anyag elfogyása, a füst- és koromlerakódás, a torzulás, az olvadás, a színváltozás, az anyag tulajdonságainak változásai, a szerkezetek összeomlása és egyéb nyomok. A tűzminták tárgyakon, felületeken, épület elemeken és szerkezeteken találhatók. 2. Hol találhatók általában a tűzminták? A tűzminták minden tűznek vagy a tűz melléktermékeinek kitett felületen megtalálhatók pl. belső falakon, külső falakon, ablakokon, mennyezeten, tetőn, ajtókon, tornácon, padlón, lépcsőn és bútorzaton. 3. Mi okozza a tűzmintákat? A tűzminták az alábbi tényezők kombinációjából keletkeznek: Az égő anyag(ok) mennyisége és természete A tűznek és a tűz melléktermékeinek kitett felület természete A tűzoltáshoz kapcsolódó tevékenységek A hőforrás Az égő helyiség vagy épület szellőzése A tűz időtartama 4. Mire lehet következtetni a tűzmintákból? A tűzminták megmutathatják, hol keletkezett a tűz, milyen irány(ok)ban terjedt a tűz, és milyen típusú éghető anyagok vettek részt a tűzben. 5. A tűz időtartama hogyan hat a tűzmintákra? Minél nagyobb kiterjedésű és minél hosszabb ideig tartott a tűz, annál nehezebb meghatározni, hogy melyik tűzminta származik az elsőként meggyulladó anyagtól a tűz keletkezési helyén. Egy nagyobb, tiszta égés során a füst és koromlerakódások is eltűnhetnek a várt helyekről. Egy szoba teljes kiégése vagy belobbanása teljesen megváltoztathatja az eredeti tűzmintákat. 6. Milyen hatások érik az ablaküveget a tűz során? Egy tűznek kitett ablaküveg állapota függ az üveg típusától és vastagságától, az üveg széleinél a szigetelés mértékétől, az ablakkeret által biztosított stabilitástól, az üveg és a láng egymásra hatásától, valamint az üveg lehűlési folyamatától. 7. Miért találhatók általában kör alakú tűzminták a mennyezeten? A forró gázok az égő tárgy felett kialakuló, fordított kúp alakú oszlopban szállnak felfelé. A gázoszlop kúpszöge állandó. Amint a gázoszlop eléri a mennyezetet, a kialakuló metszeti kép majdnem egy kör lesz. A hőforrást általában a kör közepén kell keresni. 8. Hogyan befolyásolja a helyiség teljes kiégése a tűzmintákat? Amikor a tűz az egész helyiségre kiterjed, akkor a helyiség alsóbb régióiban is (pl. a padlón) nagyobb károkra kell számítani a lefelé szálló forró gázok sugárzása és konvekciója miatt. Átégett lyukak keletkezhetnek a szőnyegeken vagy a padlón. Ilyen esetekben nagyobb és az egész helyiségben egyenletesen felfedezhető károkra lehet számítani, melyek nehezebbé teszik a tűzminták elemzését. 9. Mi a különbség a füst és a korom között? A korom a szenet tartalmazó éghető anyagok égése során keletkező fekete égéstermék, amely falakon, mennyezeten, padlón rakódik le. A korom könnyen letörölhető a felületekről. A füst a parázslás során keletkezik és a hidegebb felületeken (falakon, ablakokon) csapódik le, barna színű bevonatot hagyva. A füst által hagyott réteg nehezen törölhető le a felületekről. A nagyobb, tiszta égésű és a kormos területek közti demarkációs vonalak jól mutathatják a tűz terjedési irányát. 10. Hogyan jelennek meg a tűzminták a bútorzaton? Minden olyan tűzminta, ami falakon, mennyezeten vagy padlón található, felfedezhető karosszékek, asztalok, polcok, bútorok, berendezések oldalán, tetején vagy alján is. A minták alakja teljesen hasonló lehet, csak a tárgy mérete és orientációja miatt tapasztalhatunk eltéréseket Promatt Elektronika

7 Ismeret-felmérő kérdések 1. Mit nevezünk tűzmintáknak? 2. Hol találhatók általában a tűzminták? 3. Mi okozza a tűzmintákat? 4. Mire lehet következtetni a tűzmintákból? 5. A tűz időtartama hogyan hat a tűzmintákra? Promatt Elektronika - 7 -

8 6. Milyen hatások érik az ablaküveget a tűz során? 7. Miért találhatók általában kör alakú tűzminták a mennyezeten? 8. Hogyan befolyásolja a helyiség teljes kiégése a tűzmintákat? 9. Mi a különbség a füst és a korom között? 10. Hogyan jelennek meg a tűzminták a bútorzaton? Promatt Elektronika

9 A videó szövege: A tűzminták elemzése A tűz romjai. Majdnem minden elpusztult. Mégis, hogy megérthessük, hogyan keletkezett és terjedt a tűz, a tűzvizsgálónak fel kell ismernie és értelmeznie kell a tűz által hagyott nyomokat, hogy a tűz keletkezési helyét, a tűzben résztvevő anyagokat meghatározhassa és nyomon követhesse a tűz terjedését. A Tűzvizsgálat sorozat az. NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz és az NFPA 1033 A tűzvizsgálók hivatásos minősítései c. szabványokon alapul. A program úgy lett felépítve, hogy segítse a hatékony tűzvizsgálat módszeres kereteinek kialakítását. A Tűzminták elemzése a sorozat negyedik része. A tűzvizsgálóknak fel kell ismerniük, azonosítaniuk és elemezniük kell a talált tűzmintákat. A sorozatnak ez a része a tűzminták típusaival és azok geometriájával foglalkozik. Szó lesz még a demarkációs (határoló) területekről és vonalakról, az elszenesedésről, az oxidációról, az olvadásról, a hőtágulásról és deformációról, a füstről, a koromról, az üvegeket ért hatásokról, valamint a belobbanáskor és a helyiség teljes leégésekor tapasztalt hatásokról. A helyszínen talált tűzminták felhasználhatók a tűz lefolyásának, történetének felderítésében. A tűz teljes időtartama alatt keletkeznek tűzminták, de a hosszan tartó tüzek esetén sokkal nehezebb értelmezni őket. A vízszintes felületek (pl. mennyezet) alján keletkező tűzminták a hőforrás helyére utalhatnak. A közvetlenül a hőforrás feletti területek általában hosszabb idejű és nagyobb intenzitású hőhatásnak vannak kitéve. Ezek a minták durván kör alakúak. A tűzvizsgálónak a kör alakú területen kell a hőforrást keresnie. Figyelembe kell azonban vennie, hogy vannak olyan esetek is, amikor az elsőként meggyulladó anyag hamar elég, és a tűz egy másodlagos anyag égésével terjed tovább, melynek égése hosszabban és nagyobb intenzitással folytatódik. A padlókon, padlóburkolatokon található minták általában lángoló bútorok, égő műanyag, folyadék, vagy a felsőbb rétegekben levő forró égésgázok intenzív hősugárzásától eredhetnek. A padlólapok közti réseknél vagy az ajtók küszöbjénél található minták a hősugárzásból vagy szellőzésből, illetve a padlóelemek összeeresztéseiben felgyűlő éghető folyadékok égésére utalhatnak. A helyiség teljes égésének azt az esetet nevezzük, amikor a helyiség minden része károsodik a tűzben, a helyiség esetleg teljesen kiég. Ilyen nagy méretű tűzben a padlózaton is lyukak keletkezhetnek. Ezek a minták a forró égésgázok jelenlétét, olvadt műanyagot, a tető vagy födém beomlását, illetve éghető folyadékot jelezhetnek. A padlón talált lyukak felfedezésekor, ha más értelmes tűzlefolyás nem jöhet szóba (pl. alsóbb szintekről átterjedő tűz), égésgyorsítókra (akceleráns) kell gyanakodni, és mintát kell venni az égett részekből. Az épületszerkezet külső felületeinél is találhatunk átégéseket. Ezek a nyomok mindig intenzív és hosszú idejű égésre utalnak. Tűzvizsgálat: A tűzminták elemzése A falakon, mennyezeten vagy padlón kialakuló tűzminták természetesen a bútorokon, polcokon, egyéb berendezési tárgyakon is felfedezhetők. Ezeken csak a minta egy része látható a tárgyak méretétől, formájától és a tűzhöz viszonyított helyzetétől függően. A gyakorlatban a tűzminták négy fő típusát különböztetjük meg: a forró gázoszlop (plume) által létrehozott minták, a szellőzés által létrehozott minták, a forró gázréteg által létrehozott minták és a helyiség teljes égésekor keletkező minták. A forró gázoszlop által létrehozott minták az égő tárgy fölött felfelé szálló forró égésgázok hatására keletkeznek. A felfelé szálló forró gázokat a környező levegő folyamatosan hűti, ezért a gázoszlop egyre jobban szétterül. A mennyezetet vagy más fizikai korlátot elérve az oszlop egyre inkább szétterül. Végső formájában a gázoszlop egy fordított kúpra hasonlít, melynek csúcsa maga a hőforrás. Ideális esetben, ha a gázoszlopot szellőzés vagy más fizikai határoló elem nem zavarja, a kúp oldalainak a függőlegessel bezárt szöge kb. 15 o (azaz a kúpszög=30 o ). A jól szellőzött, elegendő levegőt kapó tüzek olyan magas hőmérsékletűek lehetnek, hogy a padlót is átégethetik. Amint a lyuk kialakul, a lyukon keresztül érkező levegő még tovább gyorsíthatja az égést. Egy zárt ajtajú helyiségben keletkező tűz nyomása az égésgázokat az ajtóréseken keresztülnyomja, így az ajtó széle és kerete megpörkölődhet, elszenesesedhet. A forró gázréteg által létrehozott minták sugárzásból erednek. Amint a helyiségben a belobbanáshoz közeli állapot alakul ki, a forró gázréteg hősugárzása károsítja a bútorzat felső felületét és a padlózatot is. A felületek felhólyagosodhatnak, elszenesedhetnek vagy elolvadhatnak. A függőleges felületeken esetleg felfedezhető demarkációs vonal a forró gázréteg alsó szintjét mutatja. Lehet, hogy demarkációs vonalakat találunk a vízszintes felületeken is a tárgyakkal, bútorzattal védett területek, illetve egyes könnyen éghető tárgyak körül. A károsodás mértéke általában mindenhol egyforma lesz, kivéve a tárgyak által védett területeken vagy olyan helyen, ahol égő tárgyak estek le. A helyiség teljes égése percek alatt óriási károkat okoz. Tűzminták találhatók a helyiség alacsony szintjein is, beleértve a padlót, a bútorok és ajtók alatti területeket, az asztallábak körüli területeket és a sarkokat. Az éghető anyagot tartalmazó függőleges felületek (falak, ajtók) megégnek vagy elszenesednek a rendelkezésre álló levegő függvényében. A tűzmintát tartalmazó felület természete hatással van a minta alakjára is. Azonos anyagot és egyforma hőterhelést feltételezve egy durvább felületű anyag jobban károsodik a tűzben, mint egy simább felületű. Promatt Elektronika - 9 -

10 Az alsó részükön szélesebb átégések, lyukak alulról-felfelé terjedő tűzre utalnak. Ennek ellentéte, amikor az átégés átmérője felül szélesebb, elég szokatlan, mivel felülrőllefelé terjedő tűzre utal, bár minden természetes hőmozgás általában felfelé irányul. Ez utóbbiak a bútorok alatti intenzív égésre vagy beomlott épületrészek alatti égésre utal (ld. 1 ábra). A tűz terjedési iránya Elszenesedett részek 1. ábra: Vízszintes felület átégése alulról, illetve felülről terjedő tűz esetén A faanyagok vagy más éghető anyagok égésük során anyaguk egy részét és tömegüket is elvesztik. A megmaradó anyagrész formája és mennyisége sok esetben jól mutatja a hőforrás helyét (ld. 2. ábra). Sok felület a hő hatására felbomlik, átalakul. Az elszíneződés, elszenesedés mértékét a szomszédos területekkel összehasonlítva megállapíthatók a legerősebben megégett területek. Egy fa égése után megmaradó szilárd anyag döntően szén. A megpörkölődött rész összehúzódik, repedések és hólyagok alakulnak ki rajta. A fában levő nedvesség eltávozásakor, a dehidráció során is kialakulhatnak repedések. Tartóoszlopok A tűz terjedési iránya A hőforrás helye 2. ábra: Fából készült választófal tartógerendák. A tűztől távolodva csökken a károsodás mértéke Ha az elsőként meggyulladó anyag valamilyen gáz, akkor nagy területeken egyenletes mértékű elszenesedéssel találkozhatunk. Komolyabb elszenesedés általában csak a gázszivárgás közvetlen közelében található, mivel ott az égés az eredeti gázmennyiség elfogyása után is fennmarad. A magas hőmérsékletnek kitett beton vagy téglafelületek felületi húzóerejének hirtelen csökkenése a felület hasadását okozza. A hasadt mennyezetek nagy veszélyt jelentenek a tűzvizsgáló számára, mivel bármikor nagy darabok szakadhatnak le váratlanul. A felületek hasadását más okok is előidézhetik: pl. a szerkezet terhelése a tűz során, a meghasadó anyag mérete, összetétele vagy nedvességtartalma. A felület néha már a tűz előtt meghasad fagyás, kémiai anyagok vagy rázkódás hatására, de hasadás következhet be a tűz oltása miatt is az oltóvíz hirtelen hűtőhatására. Egy hasadt felület nem jelzi egyértelműen éghető folyadékok jelenlétét vagy a tűz keletkezési helyét. Az oxidáció az égéssel kapcsolatos legalapvetőbb jelenség. Néhány nem éghető anyag oxidációja az anyag színének vagy mintázatának megváltozása miatt jól megkülönböztethető demarkációs vonalakat, tűzmintát eredményez. Minél magasabb hőmérsékletnek minél hosszabb ideig van kitéve az anyag, annál meggyőzőbbek az oxidációs hatások. Az olvadás a hő hatására bekövetkező fizikai változás. A törmelékek között talált megolvadt tárgyakból következtetni lehet a tűz hőmérsékletére. Ha ismerjük az anyag olvadási hőmérsékletét, akkor megbecsülhetjük, hogy milyen hőmérsékletnek volt kitéve. Ha hőmérsékletjelzőként akarunk egyes megolvadt tárgyakat felhasználni, akkor a legjobb, ha a tárgy megmaradt darabján olvadási hőmérsékletét hivatalos laborban ellenőriztetjük. Az egyes anyagok megolvadásának illetve összeolvadásának elemzése segíthet meghatározni, hogy a vártnál nagyobb hőenergia volt- e jelen a tűz során. Egy tűzben a legtöbb anyag alakja is megváltozik: hő hatására majd mindegyik anyag kitágul. Az épületszerkezet tönkremegy, ha egyik anyaga nagyobb mértékben tágul a többinél. Melegítés hatására az acélgerendák vagy oszlopok kitágulnak, tartóerejük csökken, majd deformálódnak. Minél nagyobb a szerkezet terhelése, annál nagyobb lesz a deformáció azonos hőmérsékleten és azonos idő alatt. Jól látható demarkációs vonal jelzi a helyileg melegített vakolt fal- vagy mennyezetrészeket, melyek kitágulnak és elválnak a tartószerkezetüktől. A szenet tartalmazó éghető anyagok égése során korom képződik, mely a mennyezeten, falakon, padlón rakódik le. Ez a fekete színű korom könnyen letörölhető az ablakokról vagy más sima felületekről. A füst, különösen a parázsló tüzekből származó, általában a falakon, ablakokon, egyéb hidegebb felületeken csapódik le. A barna színű füstlecsapódások kiszáradásuk után nehezen törölhetők le a felületekről. Nyílt lángú tüzek esetén kormozódásra és füst lecsapódásra is kell számítani. Hosszabb idejű intenzív hő hatására a füst- és koromlerakódások leégnek a felületekről. Az ilyen tiszta égésű területek általában szomszédosak a kormos területekkel. A köztük látható demarkációs vonal alapján sok esetben meghatározható a tűz terjedési iránya, az égés intenzitása vagy időtartama. A vakolt vagy gipsz falakon a tűz hatására bekövetkező változásokat elmeszesedésnek (kalcinációnak) nevezzük. A gipsz falelemek sokkal bonyolultabban viselkednek hőhatásra, mint a vakolt részek. Először is a külső papírrészek megpörkölődnek. A tűznek kitett oldalon a gipsz elszürkül, ahogy a benne levő szerves kötőanyag elszenesedik. További hőhatásra az egész felület elszürkül, és a hátsó papírborítás is elszenesedik. A tűznek kitett oldal színe egyre fehérebb lesz, ahogy a benne levő szén kiég belőle. Végül a falelem teljes vastagságában kifehéredik, mindkét oldalról kiég a papír, a gipszből eltávozik a víz és az elem egy törékeny, morzsolódó anyaggá változik. Az ilyen falelem a függőleges falrészeken még megtartja magát, de a vízszintes mennyezeti részekről leszakad Promatt Elektronika

11 A tűzálló gipsz falelemekbe ásványi anyagok szálait is bekeverik, így ezek megtartják formájukat egy tűz után is. A vakolt vagy gipsz falelemeken jól észrevehető demarkációs vonalak láthatók az elmeszesedett (kalcinálódott) és a még el nem meszesedett területek között. Egy ablaküveg tűz utáni állapota több tényezőtől függ: az üveg típusától és vastagságától, az üveg széleinél a szigetelés mértékétől, az ablakkeret stabilitásától, az üveg és a láng egymásra hatásától valamint az üveg lehűlési folyamatától. Az üveg tűznek kitett és tűztől elszigetelt oldalai között kialakuló hőmérsékleti gradiensek a sarkoktól kiinduló repedéseket idéznek elő. A repedés mértékétől függően az üveg ki is eshet a keretéből. A vízzel lehűtött üvegen kisebb gödrök, kráterek keletkezhetnek. Ha az üveg egyik oldalát hirtelen lánghatás éri, míg másik oldala viszonylag hideg, könnyen nagyobb darabokra törhet. A szilánkos repedések általában gyors hűtési folyamat eredményei. Az üvegen lerakódó füst és korom mennyisége az üvegfelület és a hőforrás távolságától függ. Az elszennyeződés mértékére a szellőzés és a nem teljes égés is hatással lehet. A tiszta (nem kormos és nem füstös) üvegcserepek valószínűleg a tűz korai szakaszában erős hőhatásra vagy közvetlen láng hatására keletkeztek. Hőárnyékok keletkeznek, amikor egy tárgy blokkolja a hősugárzás, a hőáramlás vagy a közvetlen láng hatásának útját. A hőárnyékok megjelenésükben nagyon hasonlóak azokhoz a takart területekhez, amelyek akkor alakulnak ki, amikor egy tárgy miatt az égéstermékek nem tudnak lerakódni a tárgy által takart felületeken. A takart területek mintái jól használhatók a tűz helyszínének rekonstruálásakor, mivel jól jelzik az egyes tárgyak tűz előtti pozícióját. A tűzminták felhasználhatók a kezdeti égés magasságának meghatározására. A tüzek a keletkezési helyüktől kiindulva általában felfelé és oldalirányban terjednek, emiatt a tűzminták legalsó része van legközelebb a hőforráshoz. A minták elemzése már nehézkes, ha belobbanás is történt vagy a helyiség teljesen kiégett. Gyakran esnek le égő tárgyak, törmelékek felsőbb szintekről, amelyek azután felfelé irányban égnek tovább. A leeső, égő tárgyak újabb éghető anyagokat meggyújtva gyakran olyan jellegű tűzmintákat eredményeznek, amelyek könnyen összetéveszthetők a tűz keletkezési helyén található tűzmintákkal. A tűzminták geometriájából is következtetni lehet a tűz terjedésének irányára. A V-alakú minták általában függőleges felületeken láthatók. A V-alakú mintát képező demarkációs vonalak jól visszakövethetők a V csúcsáig, a kezdőpontig. Minél nagyobb a V szárai által bezárt szög, annál hosszabb ideig volt a falfelület hőhatásnak kitéve. Szintén függőleges felületeken találhatók a fordított kúp alakú minták, melyek leginkább egy alul szélesebb háromszögre hasonlítanak. Leggyakrabban párolgó üzemanyagok égésekor keletkeznek, melyek csak rövid ideig tartanak, és nem válnak egy padlótól-mennyezetig terjedő, lángoló tűzoszloppá. A rövid idejű égés abból Tűzvizsgálat: A tűzminták elemzése adódhat, hogy a kezdeti üzemanyag elfogyása után további anyag nem vesz részt az égésben. A homokóra formájú minta akkor alakul ki, amikor a tűz nagyon közeli vagy közvetlen kontaktusban van a függőleges felülettel. A kialakuló minta a forró gázok zónájának nagyobb V alakját és a láng hatásának alsó, kisebb, alakját mutatja. Az alsó alak tehát általában kisebb és intenzívebb égést vagy tiszta égési területet jelez. Az U-alakú minták a V-alak határozott egyenes demarkációs vonalaihoz képest sokkal lágyabb görbületet mutatnak, és általában sugárzó hő hatására alakulnak ki. A hőforrás ilyenkor nagyobb távolságban található a felülettől, mint a V-alakú minták esetén. Az U-alakú minták a V-alakúakhoz hasonlóan elemezhetők. Ha ugyanattól a hőforrástól származó két minta is látható, akkor az alacsonyabb tetejű a hőforráshoz közelebbi. A csonka-kúp alakú három-dimenziós tűzminták mind vízszintes, mind függőleges felületeken megtalálhatók. A normálisan kúp alakú tűzoszlopot függőlegesen vagy vízszintesen megszakító felületeken alakulnak ki ezek a minták. A függőleges felületeken a csonka-kúp függőleges metszetének megfelelő, míg a vízszintes határoló felületeken kör alakú két-dimenziós minták alakulnak ki (ld. 3. ábra). 3. ábra: Csonka-kúp alakú tűzminta kialakulása Promatt Elektronika Tűz Tiszta égés Kör-alakú minta a mennyezeten U-alakú minta a falon Gyakran találhatók nyílvessző alakú minták fából készült oldalfal tartó függőleges gerendákon. A tűz terjedése és iránya a falon általában jól visszakövethető a forrásig megvizsgálva a megmaradt oszlopok egymáshoz viszonyított beégési magasságát és a beégések formáját. Az alacsonyabban levő mintázatú, de jobban elszenesedett oszloprészek a hőforráshoz közelebb voltak. Kör alakú mintákkal találkozhatunk vízszintes felületeken, mint mennyezeten vagy asztalok, pultok lapjának alsó felületén. Minél kisebb területű volt a hőforrás, annál inkább kör alakú a minta. A mintán belül általában a középső rész károsodik, szenesedik el a legjobban, ami a legnagyobb hőhatásra utal. A legtöbb modern műanyag a hő hatására először megolvad, folyóssá válik, majd meggyullad, kör alakú mintát hagyva maga után. Ezek a kör alakú minták könnyen összetéveszthetők az éghető folyadékok égésekor keletkező mintákkal.

12 A padlón kialakuló szabálytalan formájú tűzminták demarkációs vonalai a hőhatás nagyságától és az anyagtól függően az éles, jól elkülönülő élektől a lágy átmenetekig terjedhetnek. Az ilyen minták leggyakrabban a belobbanás utáni állapotokban, hosszú oltási folyamat vagy leomlás eredményeként alakulhatnak ki a forró égésgázok, a lángoló vagy parázsló törmelékek, megolvadt műanyag vagy éghető folyadékok hatására. A fánk-alakú minták is kör alakúk, de belső részük kevésbé égett. Ezeket éghető folyadékok égése okozhatja, amelyeknél a belső részen levő folyadék hűtőhatása miatt kisebb az égés, míg a külső gyűrűben a lángok elszenesítik a padlót vagy annak burkoló anyagát. A nyereg-alakú minták, melyek tulajdonképpen két U-alakú mintából állnak általában födémgerendák felső felületén találhatók. Akkor alakulnak ki, amikor a felettük levő padlódeszkák lefelé átégnek, és elérik a födémgerendát. A nyereg-alakú minták általában enyhén görbülnek, és elég mélyen elszenesednek. Kúszó mintákkal szándékos gyújtogatásoknál lehet találkozni, amikor éghető folyadékot öntenek ki vagy vezetnek egyik helyről a másikra, majd meggyújtják. A kúszó minták vagy két tűzfészket kötnek össze, vagy továbbterjeszthetik a tüzet egyik szintről egy másikra. A hosszú, széles és egyenes, erősen megégett területek, melyeket mindkét oldalon kevésbé károsodott területek határolnak, általában kúszó minták, bár a padlón elhelyezett bizonyos bútorzatok is okozhatnak hasonló mintákat. Vannak olyan minták is, amelyek a teljes helyiségre vagy nagy területekre terjednek ki anélkül, hogy forrásukat egyértelműen azonosítani lehetne. Ezek általában akkor alakulnak ki, amikor az éghető anyag már a tűz bekövetkezte előtt szétterül a helyiségben vagy belobbanáskor vagy a helyiség teljes égésekor, amikor a tűz terjedése rendkívül gyors. A 25W-nál nagyobb teljesítményű izzólámpák is jól mutathatják a hőhatás irányát, mivel az izzónak a hőhatás felé néző oldala általában meglágyul és kidudorodik. Ez természetesen más műanyag tárgyakra is igaz. A 25W-nál kisebb teljesítményű izzók belsejében vákuum van, így ezeknél a hőhatáshoz közelebbi oldaluk általában belapul, összeesik. A tűzvizsgálóknak fel kell ismerniük, azonosítaniuk és elemezniük kell a tűzmintákat. Ismerniük kell a tűz által produkált különböző típusú tűzmintákat, és tudniuk kell, hogyan használhatók ezek a tűz terjedésének és keletkezési helyének meghatározásában Promatt Elektronika

13 Megvitatandó kérdések A videó megtekintése után az oktatónak időt kell szánnia a programban látott lényeges pontok megerősítésére. Az alábbi kérdéscsoport segíthet a tanfolyam e részének előkészítésében. A jobb hatás kedvéért az oktatónak érdemes személyes vagy helyi tapasztalatokat kiemelni. A vitát vezetve ne elégedjünk meg egy szavas vagy egy mondatos válaszokkal, inkább ösztönözzük a résztvevőket komoly, mélyebben kifejtett válaszokra. A kérdések az oktató igényeinek megfelelően megváltoztathatók. 1. Mit lehet mondani a mennyezeten talált tűzminták alapján? a. A minta általában kör alakú b. A kör közepe a hőforrás felett található 2. Mit lehet mondani a padlón talált tűzminták alapján? a. Esetleg egy égő bútordarab hősugárzása okozta b. Esetleg a helyiség teljes égése során keletkezett c. Esetleg a padlóburkolat égése okozta d. Esetleg egy égésgyorsító folyadék (akceleráns) okozta 3. Mi a négy alapvető tűzminta típus, és hogyan keletkeznek? a. Forró gázoszlop által létrehozott minta: az égő tárgyak felett felfelé szálló forró égésgázok alakítják ki. Amint a mennyezetet vagy más fizikai korlátot elérik, szétterülnek. b. Szellőzés által létrehozott minták: az ajtók, ablakok résein vagy lyukakon keresztülmenő légmozgás hatására alakulnak ki. c. Forró gázréteg által létrehozott minták: hősugárzás okozza, a forró égésgázok rétege demarkációs vonalat hoz létre a függőleges felületeken. d. A helyiség teljes égésekor kialakuló minták: általában a helyiség alacsonyabb szintjein, a padlón vagy a bútorok alatt alakulnak ki. 4. Mit nevezünk elszenesedett fadarabnak, és hogyan kapcsolódik a tűzmintákhoz? a. A fa égése után visszamaradó döntően szenet tartalmazó anyag az elszenesedett fa. b. Az anyag összehúzódása és vízvesztése miatt az elszenesedett részek megrepedeznek. c. A mélyebb elszenesedés hosszabb idejű égésre utal. 5. Mit nevezünk hasadásnak, és hogyan kapcsolódik ez a tűzmintákhoz? a. A magas hőmérsékletnek kitett beton vagy téglafelületek felületi húzóerejének hirtelen csökkenése a felület hasadását okozza. A hasadás következtében az anyagok elvékonyodhatnak, sőt össze is omolhatnak. b. Hasadás következhet be a szerkezetek túlterhelése vagy az anyag összetételének tulajdonsága miatt is. c. Hasadás következhet be az oltás során is a víz hirtelen hűtőhatása miatt. d. A hasadás egy különösen forró tűzre vagy hosszú tűzterhelésre utalhat. Tűzvizsgálat: A tűzminták elemzése 6. Mi a korom és a füst? Mire következtethetünk belőlük? a. A korom a szenet tartalmazó éghető anyagok fekete színű maradványa, amely a falakon, a mennyezeten és a padlón rakódik le. b. A füst általában a parázsló tüzek során keletkező barna színű égéstermék, mely a hidegebb felületeken (falakon, ablakokon) csapódik le. c. Tiszta égés során mind a korom, mind a füst teljesen leéghet a felületekről. d. Tiszta égésű és kormos felületek közötti demarkációs vonalak jól mutathatják a tűz terjedésének irányát. e. Az erősen kormos lerakódások a lángoló égés előtti hosszú parázsló szakaszra vagy nem megfelelő szellőzés miatti elégtelen égésre utalhatnak. 7. Mi történik az üvegekkel a tűz során? a. Az üveg tűznek kitett és tűztől elszigetelt oldalai között kialakuló hőmérsékleti gradiensek a sarkoktól kiinduló repedéseket idéznek elő. A repedés mértékétől függően az üveg ki is eshet a keretéből. A füst általában a parázsló tüzek során keletkező barna színű égéstermék, mely a hidegebb felületeken (falakon, ablakokon) csapódik le. b. A vízzel lehűtött üvegen kisebb gödrök, kráterek keletkezhetnek. c. Ha az üveg egyik oldalát hirtelen lánghatás éri, míg másik oldala viszonylag hideg, könnyen nagyobb darabokra törhet. d. A szilánkos repedések általában gyors hűtési folyamat eredményei. e. Egy ablaküveg tűz utáni állapota több tényezőtől függ: az üveg típusától és vastagságától, az üveg széleinél a szigetelés mértékétől, az ablakkeret stabilitásától, az üveg és a láng egymásra hatásától valamint az üveg lehűlési folyamatától. Promatt Elektronika

14 9. Milyen geometriájú tűzmintákat ismerünk? a. V-alakú minta függőleges felületeken. A v betű alsó pontja a hőforrásra mutat. b. Fordított kúp alakú minta általában párolgó üzemanyagok rövid idejű tüzével kapcsolatos. c. Homokóra alakú minta a tűz nagyon közel vagy közvetlen kapcsolatban volt a függőleges felülettel. d. U-alakú minta sugárzó hő következtében alakul ki. A hőforrás nagyobb távolságban keresendő, mint a V-alakú minta esetén. e. Nyílvessző alakú minta általában függőleges oldalfaltartó gerendákon jelenik meg. Az rövidebb, de jobban elszenesedett oszloprészek a hőforráshoz közelebb voltak. f. Kör alakú minták vízszintes felületeken (mennyezeten, asztalok lapja alatt) találhatók. Az További tevékenységek 1. Hozzunk be képeket különböző tűzmintákról. Kérjük meg a hallgatókat, hogy azonosítsák a mintákat, és mondják el, milyen körülmények között keletkezhettek. 2. Felhasználva a Megvitatandó kérdések között található és a videón látott tűzmintákat, kérjük meg a hallgatókat, hogy különböző tűzlefolyásokat feltételezve határozzák meg, hogy az oktatásnak helyszínül szolgáló teremben milyen tűzminták alakulhatnak ki a különböző felületeken. (Például milyen tűzlefolyás eredménye lehet homokóra formájú minta a falon stb.) 3. Hozzunk be egy tűzben elszenesedett fadarabot. Megfelelő eszközzel mérjük meg, hogy a fadarab mely részei égtek meg jobban. Ennek alapján próbáljuk meghatározni a tűz terjedési irányát. 4. Hozzunk be tűzben meghasadt beton vagy tégladarabot. A hallgatók figyeljék meg, milyen különbség tapasztalható egy meghasadt és egy rendben levő darab között. 5. Hozzunk be különböző mértékben elmeszesedett (kalcinált) gipsz faldarabokat. A hallgatók figyeljék meg, milyen különbségek láthatók az egyes részletek között, és határozzák meg az egyes részletek helyes sorrendjét figyelembe véve a tűzterjedést. erősebben károsodott középpont alatt található általában a hőforrás. g. Szabálytalan formájú minták általában belobbanás után, hosszú oltás vagy leomlás eredményeként alakulnak ki. h. Fánk alakú minta éghető folyadékok tüze okozhatja, amikor a belső részen a folyadék hűtőhatása miatt kisebb az égés. i. Nyereg alakú minták a keresztgerendák felső élén található minták, amelyeket a padlódeszkák átégése okoz. j. Kúszó minták hosszú, széles, egyenes minták, melyeket általában valamilyen tüzelőanyag (szándékos) szétöntése és meggyújtása okoz. Létrejöhetnek más éghető anyag (pl. rongy vagy papír) meggyújtásával is. 6. Hozzunk be különböző üvegdarabokat, melyeken jól láthatók a tűz során bekövetkezett repedések, gödrösödések illetve szilánkos törések. Mutassuk be a hallgatóknak a különböző mintákat. 7. Hozzunk be kormozódott vagy füstös üveg illetve faldarabokat. A hallgatók figyeljék meg a két égéstermék közötti különbséget. 8. Látogassunk meg egy tűzhelyszínt egy tűzvizsgálóval: a. Figyeljük meg, hogyan végzi a tűzvizsgáló a helyszín előzetes felmérését. b. Vázoljuk fel a helyszínt, és jelöljük meg az erősebben károsodott területeket (használjuk a D. függelékben bemutatott mintát). c. Milyen tűzminták találhatók a helyszínen? Készítsünk ezekről egy teljes listát. Ne feledkezzünk el az épület külső részén találtakról sem. d. Meghatározható a tűz keletkezési helye a tűzminták segítségével? e. Meghatározható a tűz terjedési iránya a tűzminták alapján? Promatt Elektronika

15 Ellenőrző kérdéscsoport Az ellenőrző kérdéscsoport a tanfolyam hatékonyságát és a résztvevők által elsajátított ismereteket méri fel. Osszuk ki a kérdéseket, és adjunk 20 percet a kitöltésre. Ha az oktató szükségesnek tartja, beszedheti a kérdőíveket, sőt teljesítendő minimum követelményt is előírhat. A kitöltés után minden egyes kérdésre adjuk meg a helyes választ. 1. Mi okozza a szellőzés által képződött tűzmintákat? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. A teljes helyiség leégése b. Forró égésgázok jelenléte c. Az ajtó-, ablakrések vagy az épület egyéb nyílásain keresztülmenő légáramlatok d. A hősugárzás 2. Az alábbi feltételek közül melyek hoznak létre jellegzetes tűzmintákat? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. A forró égésgázok rétege b. A megrepedezett elszenesedett fa c. Az üveg szilánkos törése d. A szellőzés vagy légáramlás 3. Milyen szöget zár be a függőlegessel a felfelé szálló égésgázok oszlopa? a. 15 o b. 25 o c. 45 o d. A fenti értékek egyike sem helyes. 4. Igaz vagy hamis? Ha egy vízszintes felület átégésekor a lyuk alul nagyobb átmérőjű, akkor ez egy felülről-lefelé terjedő tüzet jelez. Az állítás: hamis 5. Mit nevezünk elmeszesedésnek (kalcinációnak)? A tűznek kitett vakolt vagy gipsz falfelületek állapotváltozását nevezzük elmeszesedésnek. 6. Általában hol találhatók a V-alakú tűzminták? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. Függőleges felületeken b. Mennyezeten c. Padlón d. A fentiek közül egyiken sem 7. Igaz vagy hamis? Egy hosszabban tartó tűz alatt kialakuló tűzmintákat könnyebb értelmezni, mint egy rövid ideig tartó tűz mintáit. A válasz: hamis 8. A helyiség bútorzata: (Jelölje be az összes helyes választ!) a. minden olyan tűzmintát tartalmazhat, amelyek egyébként a falakon vagy a mennyezeten is megtalálhatók. b. meggátolja a hőárnyékolódást. c. részleges tűzmintákat tartalmazhat. d. A fenti állítások mind igazak. 9. Hogyan nevezzük a fa égése során keletkező szilárd maradványt? A válasz: megpörkölődött, elszenesedett fa 10. A hasadással kapcsolatosan mely állítások igazak? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. A hasadás fa és műanyag felületeken következik be. b. A hasadás magas hőmérsékletnek kitett anyagfelületre utal. c. Hasadás következhet be az oltási tevékenység hatására is. d. A fenti állítások mind igazak. 11. Mely állítások igazak a füstre és a koromra vonatkozóan? (Jelölje be az összes helyes állítást!) a. A szenet tartalmazó éghető anyagok égése során korom keletkezik, amely a falakon, mennyezeten vagy a padlón lerakódhat. b. A füst lehűlése és megszáradása után már csak nehezen törölhető le a felületekről. c. A korom általában könnyen letörölhető. d. A tiszta égés nagy mennyiségű füstöt és kormot termel. 12. Definiálja az üvegek szilánkos törését! A forró üvegfelületek szilánkosan törnek repedések hálózatát alkotva a hirtelen hűtés hatására. 13. Az alábbiak közül melyekkel hozható kapcsolatba a fordított kúp alakú tűzminta? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. A helyiség teljes égésével b. A fa-alapú tüzekkel c. A párolgó éghető folyadékok tüzével d. A gyújtogatásokkal 14. A kör alakú tűzminták: (Jelölje be a helyes válaszokat!) a. általában égő műanyag tárgyaktól keletkeznek. b. általában függőleges felületeken találhatók. c. középpontja általában a hőforrás felett van. d. A fenti állítások mindegyike igaz. 15. Mi okozza a forró gázréteg által keletkező tűzmintákat? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. Közvetlen lánghatás b. Áramlás (konvekció) c. Hővezetés d. Hősugárzás Promatt Elektronika

16 Ellenőrző kérdések 1. Mi okozza a szellőzés által képződött tűzmintákat? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. A teljes helyiség leégése b. Forró égésgázok jelenléte c. Az ajtó-, ablakrések vagy az épület egyéb nyílásain keresztülmenő légáramlatok d. A hősugárzás 2. Az alábbi feltételek közül melyek hoznak létre jellegzetes tűzmintákat? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. A forró égésgázok rétege b. A megrepedezett elszenesedett fa c. Az üveg szilánkos törése d. A szellőzés vagy légáramlás 3. Milyen szöget zár be a függőlegessel a felfelé szálló égésgázok oszlopa? a. 15 o b. 25 o c. 45 o d. A fenti értékek egyike sem helyes. 4. Igaz vagy hamis? Ha egy vízszintes felület átégésekor a lyuk alul nagyobb átmérőjű, akkor ez egy felülről-lefelé terjedő tüzet jelez. A válasz: Mit nevezünk elmeszesedésnek (kalcinációnak)? a. b. c. 6. Általában hol találhatók a V-alakú tűzminták? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. Függőleges felületeken b. Mennyezeten c. Padlón d. A fentiek közül egyiken sem 7. Igaz vagy hamis? Egy hosszabban tartó tűz alatt kialakuló tűzmintákat könnyebb értelmezni, mint egy rövid ideig tartó tűz mintáit. A válasz: A helyiség bútorzata: (Jelölje be az összes helyes választ!) a. minden olyan tűzmintát tartalmazhat, amelyek egyébként a falakon vagy a mennyezeten is megtalálhatók. b. meggátolja a hőárnyékolódást. c. részleges tűzmintákat tartalmazhat. d. A fenti állítások mind igazak 9. Hogyan nevezzük a fa égése során keletkező szilárd maradványt?. A válasz: A hasadással kapcsolatosan mely állítások igazak? (Jelölje be az összes helyes választ!). a. A hasadás fa és műanyag felületeken következik be. b. A hasadás magas hőmérsékletnek kitett anyagfelületre utal. c. Hasadás következhet be az oltási tevékenység hatására is. d. A fenti állítások mind igazak. 11. Mely állítások igazak a füstre és a koromra vonatkozóan? (Jelölje be az összes helyes állítást!) a. A szenet tartalmazó éghető anyagok égése során korom keletkezik, amely a falakon, mennyezeten vagy a padlón lerakódhat. b. A füst lehűlése és megszáradása után már csak nehezen törölhető le a felületekről. c. A korom általában könnyen letörölhető. d. A tiszta égés nagy mennyiségű füstöt és kormot termel. 12. Definiálja az üvegek szilánkos törését! 13. Az alábbiak közül melyekkel hozható kapcsolatba a fordított kúp alakú tűzminta? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. A helyiség teljes égésével b. A fa-alapú tüzekkel c. A párolgó éghető folyadékok tüzével d. A gyújtogatásokkal 14. A kör alakú tűzminták: (Jelölje be a helyes válaszokat!) a. általában égő műanyag tárgyaktól keletkeznek. b. általában függőleges felületeken találhatók. c. középpontja általában a hőforrás felett van. d. A fenti állítások mindegyike igaz. 15. Mi okozza a forró gázréteg által keletkező tűzmintákat? (Jelölje be az összes helyes választ!) a. Közvetlen lánghatás b. Áramlás (konvekció) c. Hővezetés d. Hősugárzás Promatt Elektronika

17 A függelék: Hasadás A magas hőmérsékletnek kitett beton vagy téglafelületek felületi húzóerejének hirtelen csökkenése a felület hasadását okozza. A fellépő erők az alábbi okok következtében alakulhatnak ki: A friss betonban jelenlevő nedvesség miatt A merevítő acélháló és a beton különböző mértékű tágulása miatt A betonkeverék és a töltőanyag különböző mértékű tágulása miatt (ez leginkább szilikon alapú töltőanyagok esetén igaz) A finomszemcsés külső felület és a durvább belső rész különböző mértékű tágulása miatt A tűznek, erős hőhatásnak kitett külső felület és a belső részek különböző mértékű tágulása miatt A beton vagy tégla felületek hasadása erős hő, hűtőhatású vegyi anyagok vagy rázkódás hatására is bekövetkezhet. Gyakrabban létrejöhet a hasadás rosszul öntött vagy elterített felületek esetén. A hasadást elkülönült barázdák, a felületi anyag hiánya (törés, repedés, különálló anyagdarabok) vagy a felületen kialakult kráterek jelezhetik. A beton vagy tégla felületek hasadása gyakran valamilyen égésgyorsító (akceleráns) égésekor keletkező szokatlanul magas hőmérséklettel hozható összefüggésbe. Ha a hasadást erős hőhatás vagy gyors hőmérsékletváltozás okozza, akkor nincs szükség égésgyorsítóra. A hasadás elsődlegesen a felület és a belső részek különböző mértékű kitágulásának vagy összehúzódásának az eredménye. A meghasadt részek általában világosabbak a szomszédos területeknél, mivel a hasadás közvetlen környékén a tiszta alsóbb felületi rétegek kerülnek felszínre, míg a többi rész kormos. A hasadás további oka lehet a felület terhelése és az anyagban kialakult feszültségek kialakulása tűz idején. Ilyen esetekben a hasadás nem feltétlenül a tűz keletkezési helye környékén következik be (ld. A-1 ábra). A hasadás értelmezése Korábban a tűzvizsgáló szakma a betonfelületek hasadását úgy értelmezte, hogy az egyértelmű bizonyítéka valamilyen égésgyorsító anyag jelenlétének. A nagy, egybefüggő beton vagy tégla felületek gyors hűtése is hasadást okozhat. Ilyen gyors hűtés az oltóvíz hatására is bekövetkezhet. Egy tűz helyszínén talált hasadt felület tehát nem feltétlenül jelzi azt, hogy az égésben égésgyorsító is szerepet játszott. Egy éghető folyadék égésekor nem biztos, hogy az alatta levő felület meghasad. A felület folyadékelnyelő vagy megtartó képessége erősen befolyásolja a hasadás kialakulását. Így például nem valószínű, hogy egy festett vagy védőburkolattal ellátott beton felület könnyen meghasad. Egy éghető folyadék égésekor keletkező gyors és intenzív hőfejlődés esetleg hasadást okozhat a szomszédos felületeken, vagy az ezt követő tűz csak a folyadék elégése után repeszti meg a felületet. Mivel az egyes felületek nem csak tűz hatására hasadhatnak meg, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a hasadás létezett-e már a tűz kialakulása előtt is. Végső soron a tűzvizsgáló számára a hasadások vizsgálata a hőforrás dokumentálása és elemzése céljából fontos. Promatt Elektronika

18 B függelék: Anyagok olvadása Az anyagok hő hatására bekövetkező fizikai változását nevezzük olvadásnak. Az olvadékony anyag megolvadt és még szilárd részei között a hőmérséklet hatására létrejövő demarkációs vonalak jól használhatók a tűzminta megállapítására. A legtöbb anyag meglágyul, majd elolvad annak eredményeként, hogy a hőmérséklet növekszik. A különböző anyagok olvadási hőmérséklete az alábbi táblázatban található. Anyag Olvadási pont o C Anyag Olvadási pont o C Alumínium (öntvény) Műanyagok Alumínium 660 ABS Sárgaréz 932 Akril Vörösréz 996 Nylon Bronz 982 Polietilén Öntöttvas (szürke) Polisztirol Öntöttvas (fehér) Polivinilklorid (PVC) Króm 1845 Platina 1773 Réz 1082 Porcelán 1550 Tűzálló tégla Kvarc (SiO 2 ) Üveg Ezüst 960 Arany 1063 Ón Vas 1540 Acél (rozsdamentes) 1427 Ólom 327 Acél 1516 Magnézium 627 Bádog 232 Nikkel 1455 Vax (parafin) Parafin 54 Cink 375 C függelék: A fa elszenesedése Elszenesedett fával majdnem minden szerkezet égésekor találkozhatunk. Egy magas hőmérsékletnek kitett fa kémiai bomlási folyamatokon megy keresztül, melyek során gázok, víz és égéstermékek (pl. füst) távoznak belőle. A megmaradó szilárd anyag döntően szén. A szenesedés során a fa összehúzódik, repedések és hólyagocskák keletkeznek rajta. Az elszenesedés sebessége Az elszenesedés mélységének mérése nem alkalmazható az égés időtartamának meghatározására. Az a szabály, amelyik kimondja, hogy a fenyőfa 45 perc alatt 2,54 cm mélységben szenesedik el, csak laboratóriumi körülmények között, vizsgáló kemencével elvégzett mérésre igaz. A valóságban a tüzek intenzitása erősebb vagy gyengébb lehet, mint a laborkörülmények között előállított, ellenőrzött tüzeké. A laboratóriumi vizsgáló tüzek is változatos eredményt mutatnak: az egyik oldalán tűznek kitett fa 390 o C-on 1 cm mélységben ég be, míg 1090 o C-on már 25,4 cm mélységben. Ezek az értékek még a fa típusától, erezetétől, a víztartalomtól és egyéb tényezőktől is jelentősen függenek. Az elszenesedés mértéke a forró égésgázok sebességének és a szellőzés állapotának is függvénye. A gyorsan mozgó égésgázok vagy a megfelelő levegő utánpótlás, szellőzés meggyorsítja az elszenesedést. A faanyagok égési vagy elszenesedési sebessége nem függ a fa életkorától, ha a faanyagot már kiszárították. A környező levegő hőmérsékletének és páratartalmának megfelelően vesznek fel vagy veszítenek nedvességet a faanyagok. Ennek következtében egy öreg, kiszáradt fa nem ég jobban, mint egy új, frissen kemencében-szárított, ha azonos környezeti körülmények között található. Mindenesetre óvatosan kell használni az elszenesedés természetéből származó információkat. Önmagukban ezekből az adatokból nem következtethetünk egyértelműen az égésben résztvevő anyagokra. Minden további információt fel kell használni, ami az égés sebességére és kiterjedésére hatással lehet. Az elszenesedés mélysége Az elszenesedés mélységének elemzése a legbiztosabb módszer a tűz terjedésének meghatározására. Az elszenesedés relatív mélységének és kiterjedésének megmérésével a tűzvizsgáló megállapíthatja, hogy az egyes anyagok vagy szerkezetek mely részei voltak a leghosszabb idejű hőhatásnak kitéve. Az elszenesedési mélységek pontról-pontra történő megmérésével meghatározhatjuk, hol volt a legnagyobb a károsodás a hőhatás, a szellőzés vagy egyes éghető anyagok elhelyezkedése miatt. Ennek alapján lehet következtetni a tűz terjedésére: minél kisebb az elszenesedés mélysége, annál távolabb vagyunk a hőforrástól Promatt Elektronika

19 Az elszenesedés mélységéről készített diagramm Első látásra nem nyilvánvaló demarkációs (határoló) vonalakat kaphatunk, ha a különböző pontokon megmért elszenesedési mélységeket egy kiterített hálózatos diagrammra felrajzoljuk. A demarkációs vonalakat úgy kaphatjuk meg, ha az azonos elszenesedési mélységgel rendelkező pontokat összekötjük a diagrammon. Az elszenesedés mélységének elemzése Az alábbi tényezők befolyásolhatják az elszenesedés mélységének méréséből származó minták elemzésének az érvényességét: a. Az elszenesedés mélységének mérése segíthet eldönteni, hogy egy vagy több hő- vagy tűzforrás okozta-e a beégést. b. A méréseket mindig azonos anyagokon kell elvégezni. A mérés és az eredmények nem használhatók, ha az egyik mérést egy 5x10cm-es tartóoszlopon, a másikat egy szomszédos fa burkoló lapon végeztük. c. A szellőzés, levegőellátás befolyásolja az égési sebességet. A szellőzési pontok (befúvó vagy elszívó nyílások) vagy egyéb nyílások közelében levő farészek jobban elszenesednek a forró égésgázok nagyobb áramlása miatt. d. A mérést mindig azonos módon, ugyanazzal a mérőeszközzel és egyforma technikával (nyomással) kell végezni. Az elszenesedés mélységének megmérése A pontos és használható értékek érdekében nagyon fontos, hogy a mérést mindig azonos módon végezzük. Éles végű eszközök (pl. zsebkés) nem alkalmasak a pontos méréshez. A kés éles hegye a fa nem szenesedett részébe is behatol. Vékony, tompa végű szerszámot (mint pl. gumiabroncs futófelület mérő) kell használni. Összehasonlítható mérésekhez mindig ugyanazt a mérőeszközt kell használni, közel azonos erővel nyomva az eszközt az elszenesedett részekbe. A szenesedést mindig a szenesedett rész (hólyag) közepén mérjük meg, ne a hólyagok közötti repedéseknél (ld. C-1 ábra). Mérőeszköz Hiányzó farész Szenesedett rész Pirolízis zónája Tűzvizsgálat: A tűzminták elemzése A mérésnél figyelembe kell venni a már teljesen elégett részek mélységét is, és ezt hozzá kell adni a mért értékekhez!! Elszenesedési minták éghető gázok esetén Ha a tűz szivárgó éghető gáz begyulladásából keletkezik, akkor igen nagy területen azonos mélységű elszenesedésre lehet számítani. Ilyen esetekben általában nem tapasztalható folyamatos elszenesedési mélység változás, ami alapján eldönthető lenne a tűz terjedési iránya. Egyedül csak a gázszivárgás környezetében található mélyebb elszenesedés, mivel az égés itt azután is folytatódik, miután a kezdeti gázmennyiség az égés hatására elfogy. Mivel a gáz szivárgási helye közelében nagynyomású gázkifújás lehet, a közvetlen környezet erősen elszenesedik, ami jól használható a szivárgási hely beazonosítására. Az elszenesedés értelmezése Az elszenesedett részek és a köztük levő repedések formájára vonatkozóan a tűzvizsgáló szakma eddig nagyobb jelentőséget tulajdonított, mint amit ellenőrzött vizsgálatokkal bizonyítani lehet. Régebben azt állították, hogy a nagy, csillogó felületű hólyagos szenesedések egyértelműen égésgyorsító folyadék jelenlétére utalnak. Ez tévedés. Hasonló formájú elszenesedéssel találkozhatunk teljesen különböző típusú tüzek esetén is. Nincs tehát bizonyíték arra, hogy az említett formájú elszenesedések egyértelműen égésgyorsító jelenlétére utalnának. Gyakran azt állítják, hogy az elszenesedett rész felületének kinézete (tompasága, fényessége, színe) kapcsolatba hozható szénhidrogén alapú égésgyorsítókkal vagy a tűz növekedési sebességével. Az ilyen jellegű kapcsolatra sincs tudományos bizonyíték, ezért csupán az elszenesedés kinézete alapján nem szabad kijelentéseket tenni az égésgyorsító jelenlétével vagy a tűz növekedési sebességével kapcsolatban. Az elszenesedés mélységét gyakran használják a tűz időtartamának megbecsülésére. A faanyagok elszenesedési sebessége az alábbi tényezőktől függ: a. A hőhatás nagyságától és időtartamától b. A szellőzési, légáramlási viszonyoktól c. Az égett rész felület/tömeg arányától d. A fa belső erezetének iránya, mérete, orientáltsága e. A fa fajtájától (fenyő, tölgy, kőris stb.) f. A nedvességtartalomtól g. A felületi bevonat típusától Ismét fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egyedül az elszenesedés mélységéből még nem lehet következtetni az égés időtartamára. Az elszenesedés mélysége C-1. ábra: Az elszenesedés mértékének mérése Promatt Elektronika

20 D függelék: Rajzok A tűz helyszínének dokumentálását és elemzését különböző rajzok, vázlatok és jegyzetek segíthetik: Fordítás: Északi fal Nyugati fal Déli fal Keleti fal D-1 ábra: A helyszín kiterített rajza, feltüntetve a minták, bizonyítékok és fényképek helyét Mennyezet Gyenge szenesedés Erős szenesedés Füstlerakódás Az X. minta helye A hőforrásra mutató nyíl Fényképfelvétel (P) helye és a tekercs (R) száma Észak 1116 BUDAPEST Hauszmann A. u HUNGARY Tel. : Fax : Drót : Web oldal: (36-1) , , (36-1) info@promatt.hu