Gyújtogatások vizsgálata

Átírás

1 TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz c. szabvány alapján 6. rész Gyújtogatások vizsgálata Oktatói útmutató National Fire Protection Association An Internal Codes and Standards Organisation Fordítás: Promatt Elektronika

2 TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' c. szabvány alapján Gyújtogatások vizsgálata Oktatói útmutató Tartalomjegyzék 6. rész Bevezetés... 3 Miért kell vizsgálni?... 3 A gyújtogatás... 3 Az indíték... 3 A gyújtogatás vizsgálatának bűnügyi vonzatai... 4 Bűnügyi kutatási engedély... 4 A gyanúsítottak kikérdezése... 4 Vizsgáló szervezetek... 4 Az oktató szerepe... 5 Előadói gyakorlat... 5 A tanfolyam menete... 6 A tanfolyam célkitűzései... 6 Ismeret-felmérő kérdéscsoport... 7 Ismeret-felmérő kérdések... 8 Gyújtogatások vizsgálata Megvitatandó kérdések Tevékenységek Ellenőrző kérdéscsoport Ellenőrző kérdések A függelék: Gyújtogatásra utaló jelek B függelék: Gyújtogató eszközök Példák gyújtogató eszközökre Késleltető eszközök C függelék: Nagyobb tűzvizsgálatok irányítása Bevezetés A résztvevők közötti egyetértés A résztvevők közötti megegyezés A vizsgálat megszervezése A csoportvezetők bizottsága Tervezés A lakók, bérlők bejutása A vizsgáló csapat megszervezése Rendszeres megbeszélések, találkozók Erőforrások Előzetes információk Biztonság Világítás A tűzvizsgálók helyszínre jutása A helyszín biztosítása Egészségügyi és kényelmi szükségletek Kommunikáció Kihallgatások Tervek és rajzok A helyszín rögzítése Kutatási minták Bizonyíték Információ szolgáltatás A helyszíni vizsgálat lefolytatása A jelentősebb tűzvizsgálatok előtervezése D függelék: Javaslatok a tűzvizsgálók számára a bűnügyekben tett tanúságtételhez Promatt Elektronika

3 Bevezetés A tűz eloltása a csatának csak egy része. Kitalálni, hogy mi okozta a tüzet, legalább annyira érdekes, sőt még nehezebb is lehet. Ez a tűzvizsgáló feladata. Ez az Oktatói útmutató az NFPA 'Gyújtogatások vizsgálata' c. videójához tartozik, amely egy 6 videóból álló tűzvizsgálattal foglalkozó sorozat utolsó része. A sorozat az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' c. (Guide for fire and explosion investigation) szabványon alapul. A sorozat célja, hogy segítse a hatékony tűzvizsgálat módszeres kereteinek kialakítását. Miért kell vizsgálni? Az Egyesült Államokban évente mintegy 2 millió tűzeset történik 8-10 milliárd dollár kárt okozva. Ezekben a tüzekben közel 5000 ember hal meg, és mintegy sérül meg. A tűz okának pontos meghatározásán alapuló hatékony tűzvizsgálat egy fontos kiindulási pont az emberveszteség és az anyagi károk minimalizálásához. Addig nem lehet megoldani egy problémát, amíg azt nem azonosítottuk vagy definiáltuk. A tűzvizsgálat hozzájárulhat a véletlen tűzesetek csökkentéséhez meghatározva a veszélyes anyagok, a hibás tervezés, kivitelezés vagy a gondatlan napi gyakorlatok miatt bekövetkező tüzeket. A tűzvizsgálatokból származó információk hozzásegítenek a tüzek jobb megértéséhez, s ez még hatékonyabb szabványok és tűzvédelmi gyakorlatok kidolgozásához vezethet. A szándékosan gyújtott tüzek és az általuk okozott károk az összes tűzeset negyedét teszik ki, sőt a tipikus gyújtogatások különösen pusztítóak. A költség-esemény vizsgálaton alapuló FBI statisztikák azt mutatják, hogy a gyújtogatás a legdrágább vagyon ellen elkövetett bűneset: egy gyújtogatási esemény által okozott átlagos kár nagyobb, mint egy gépkocsi lopás, vagy tízszer nagyobb, mint egy betörés vagy rablás által okozott kár. A tűzkárok gyakran szerepelnek polgári perekben. A perek tárgya lehet a tűz által emberi életekben, az emberek sérüléseivel, az értékekben, az üzleti forgalomban okozott kár. A legtöbb ilyen per a gondatlanság állításán alapul: olyan helyzeten, amikor egy személy nem az adott körülményeknek megfelelő, indokoltan körültekintő módon viselkedik. Az emberi élet és az értékek tűztől való megóvása érdekében szabványokat hoztak létre, melyek közül többet már törvénybe is foglaltak. E törvények megsértése teremthet alapot a polgári felelősség vizsgálatára tűz vagy robbanás esetén. Ilyen törvénysértések esetén a bíróság a gondatlanság vagy a feltételezett gondatlanság tényállását állapíthatja meg. Egy hatékony tűzvizsgálat bebizonyíthatja, hogy törvénysértés történt-e. Számos polgári per a termékfelelősség jogi kategórián alapul. Ha bebizonyosodik, hogy egy termék indokolatlanul veszélyes vagy nem biztonságos a felhasználó számára, akkor ezért általában a gyártó a felelős. Tűzvizsgálat: Gyújtogatások vizsgálata A termék tervezése vagy gyártása során lehetnek hibák, vagy nem hívják fel a figyelmet a termék veszélyeire, vagy a termék nem felel meg az alkalmazandó szabványoknak, előírásoknak. Ha a gyártó a felelős, kompenzálnia kell a vevőt, a felhasználót vagy akármilyen érintettet az elszenvedett kárért vagy sebesülésért. Ilyen esetekben is egy hatékony tűzvizsgálat segíthet eldönteni, hogy esetleg hibás anyag volt-e a károk oka. A gyújtogatás Az NFPA szerint a gyújtogatás "szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett bűntény tűz vagy robbanás okozására". A pontos jogi meghatározások törvényhozásonként változnak, ahol a gyújtogatást törvények vagy bírói döntések definiálhatják. Több államban a gyújtogatást első-, másod- és harmadfokú bűntényekre osztják. Az elsőfokú gyújtogatás egy lakott épület éjszaka történő felgyújtása. A másodfokú gyújtogatás szintén éjszaka történik, nem lakóépület ellen irányul, de hatása kiterjedhet a közeli lakóépületekre. Harmadfokú gyújtogatás minden, az első két osztályba nem sorolható gyújtogatási cselekmény, vagy a biztosító becsapására, megkárosítására irányuló gyújtogatás, melyet valaki a saját vagy más tulajdona ellen követ el. A különböző törvényhozásoknál gondosan ellenőrizni kell a gyújtogatás bűntényére vonatkozó követelményeket, a büntetési tételeket és a bizonyítékok súlyát. A gyújtogatást általában (legalábbis első- és másodfokon) súlyos bűncselekménynek tekintik. Ilyen bűncselekmények esetén bizonyítani kell, hogy az elkövető személy vagy személyek szándékosan okozták vagy fokozták a tüzet, robbanást. A harmadfokú gyújtogatás általában csak vétségnek számít, melynek során meggondolatlan viselkedés eredményezi a tulajdonban bekövetkezett károkat. A tűzvizsgálóknak az alábbi tényezőkre kell különösen figyelniük, ha egy lehetséges gyújtogatás gyanúja merül fel: a) Az épületben bekövetkezett tüzet vagy robbanást szándékosan követték el? b) Jelen volt valaki az épületben az esemény alatt? c) Ki az épület tulajdonosa? d) Ha az esemény egy épületben történt, milyen típusú az épület, és kik voltak jelen az épületben a tűz során? e) Az elkövető, bár tudatában volt a veszélynek, valóban gondatlanul viselkedett-e? f) Láng is volt-e a helyszínen? g) A tüzet vagy robbanást okozó személy tulajdona vagy ő maga valóban megsérült? Az indíték Bár az indíték még önmagában nem tekinthető egy bűntény bizonyítékának, fontos lehet a felelősség tisztázásában. Egy gyújtogatásnak több és igen összetett indítéka lehet. A leggyakrabban emlegetett indítékok: bosszúból vagy haragból elkövetett gyújtogatás, más bűntények elfedésére vagy bizonyítékok megsemmisítésére, illetve haszonszerzési célból szándékosan gyújtott tüzek. A szándékosan gyújtott tüzek oka lelki eredetű is lehet, mint például depresszió vagy skizofrénia. Promatt Elektronika - 3 -

4 A gyújtogatás vizsgálatának bűnügyi vonzatai Gyújtogatáskor a tűz helyszíne egyben bűnügy helyszínévé is válik. A helyszín biztosításának felelőssége törvényhozásonként (államonként) változó, azonban a tűzvizsgáló elsődleges érdeke, hogy a helyszínt felügyelete alatt tartsa, míg a vizsgálat folyik és az összes bizonyíték össze nem gyűlik. (A bizonyítékokról és a helyszín dokumentálásáról a 2. részben, a 'Tűzvizsgálati technikák'- ban olvashatunk részletesen.) Bűnügyi kutatási engedély Ha a tűz keletkezési helyének és okának vizsgálata során a tűzesettel kapcsolatos bűntényre utaló bizonyíték is felmerül, meg kell szakítani a vizsgálatot, és "bűnügyi kutatási engedélyért" kell folyamodni. Az engedély célja, hogy az állam képviselői, hivatalnokai számára biztosítsa a bűntény bizonyítékainak megőrzését. Az engedély megszerzéséhez a tűzvizsgálónak bizonyítania kell a bűntény elkövetésének valószínű okát. A "bűnügyi kutatási engedély' megszerzéséhez mellékelni kell az alábbi adatokat: a) A kutatás célját és kiterjedését b) A kutatás helyét c) Azokat a feleket, személyeket, akik ellen a kutatás irányul d) A kutatás kezdetének és lefolytatásának idejét e) A kutatás során feltárni kívánt bizonyítékokat Fontos, hogy a tűzvizsgáló a kutatást a helyi jogszabályi követelményeknek megfelelően végezze, mivel csak így biztosított az összegyűjtött bizonyítékok bíróság előtti érvényessége. A gyanúsítottak kikérdezése A tűzvizsgálóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az Egyesült Államokban milyen alkotmányos biztosítékok védik a tanúként kihallgatott személyeket az állami képviselők által vezetett kihallgatások során. Az állami képviselők közé tartoznak a tűzoltóságok tagjai és általában a nyilvános területen dolgozó tűzvizsgálók is. A tanúként kihallgatottakra az alkotmány 5. és 6. függeléke vonatkozik, melyek alapján a tanúnak joga van ügyvéd jelenlétében nyilatkoznia. A személyazonosságra vonatkozó kérdések nem esnek alkotmányos védelem alá. Mivel egy tűzeset miatt kiszabható büntetés igen súlyos lehet, ezért a tűzvizsgálónak először meg kell bizonyosodnia arról, hogy a tanút kikérdezése előtt figyelmeztetnie kell-e jogaira a 'Miranda Szabály' szerint. E szabály szerint a hivatalos kihallgatás előtt a tanút figyelmeztetni kell a következők szerint: a) Joga van hallgatni b) Minden állítása bizonyítékként felhasználható ellene c) Joga van csak ügyvéd jelenlétében nyilatkozni d) Ha nincs lehetősége ügyvédet fogadni, kívánságára ügyvédet jelölnek ki számára, még a kihallgatások előtt A bírósági tárgyalás során mindaddig nem lehet a vádlott (korábban tanú) vallomását ellene szolgáló bizonyítékként kezelni, míg be nem bizonyosodik, hogy előbb említett jogairól lemondott. Az előzetesen letartóztatásban levő tanúk kihallgatása előtt ismertetni kell velük alkotmányos jogaikat. Bár a tűz helyszínén történő kihallgatások általában nem, csak különleges körülmények esetén tekinthetők az "előzetes letartóztatásba vettek" kihallgatásának. Az "előzetes letartóztatásban történő" kihallgatás több tényezőtől függ: a kihallgatás helyszínétől és hosszától, a jelenlévők személyétől, valamint attól is, hogy a tanú úgy érzi-e, hogy bármikor szabadon eltávozhat, ha éppen úgy akarja. Ha a tűzvizsgálónak is kétségei vannak afelől, hogy a tanút "előzetesen letartóztatottnak" kell-e tekintenie, akkor ismertetnie kell a tanúval alkotmányos jogait. Ha a tanúval ismertetik alkotmányos jogait, akkor ezt érdemes írásban megtenni, és a tanúval aláíratni. Vizsgáló szervezetek Minden tűzesetnél, különösen gyújtogatásoknál, valószínűleg több szervezet is részt vesz a vizsgálatban. Ezek a szervezetek különböző célból vizsgálódnak, de mindegyiküknek együtt kell működniük, és a megszerzett információkat egymással meg kell osztaniuk (ld. C- függelék a "Jelentősebb tűzvizsgálatok irányítása"). A tűzvizsgálatban az alábbi szervezetek vehetnek részt (az Egyesült Államokban): Helyi tűzoltóság, rendőrség, állami tűzoltóság, területi ügyészi hivatal és különböző szövetségi végrehajtó szervezetek. Feladatuk a tűz keletkezési helyének és okának felderítése. Ezen kívül el kell dönteniük, hogy történt-e bűntény, és ha igen, meg kell találniuk az elkövető(ke)t, és eljárást kell kezdeményezniük ellene/ellenük. A tűzvizsgálatban résztvevő biztosító társaságok képviselőinek meg kell határozniuk, hogy a keletkezett kár a biztosított összeghatárokon belül van-e, és hogy a tűz körülményei kötelezik-e a biztosítót a szerződés szerinti fizetésre. Az esetleges csalások megelőzése érdekében egyes biztosító társaságok minden egyes esetet saját maguk vizsgálnak ki. Olyan szervezetek is részt vehetnek a tűzvizsgálatban, amelyeket a tűz okának kiderítéséből levonható további tanulságok érdekelnek (pl. NFPA és egyebek) Promatt Elektronika

5 Az oktató szerepe A tanfolyam oktatójának járatosnak kell lennie a tűz és gyújtogatás vizsgálatában, és ismernie kell az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' (Guide for fire and explosion investigation) és az NFPA 1033 'A tűzvizsgálók hivatásos minősítései' (Standard for Professional Qualifications for Fire Investigators) című szabványokat. Az oktatónak jártassági szintjétől függetlenül komoly felkészülésre és bizonyos előadói gyakorlatra is szüksége van (ld. NFPA 1041 'A tűzoltósági oktatók hivatásos minősítései' /Standard for Fire Service Instructor Professional Qualification/). Az oktatónak érdemes végignéznie a videó sorozatot és elolvasnia az útmutatót az előadás előtt. Érdemes különös figyelmet fordítani a 'Tanfolyam célkitűzéseire' (ld. 6. oldal). Megfelelnek-e ezek a célok a résztvevők elvárásainak, vagy módosítani kell a csoport igényeinek megfelelően? A tanfolyam céljának módosítása a megvitatandó kérdéseket is befolyásolhatja. Érdemes másolatokat készíteni az egyes kérdéscsoportokról, tevékenységekről, a függelékről, és kiosztani a résztvevők között. Az oktatónak figyelnie kell arra, hogy a tevékenységek az adott jogi szabályozókhoz igazodjanak. Az ilyen jellegű 'testre szabás' a tanfolyamot még hatékonyabbá teheti. Az oktató legfontosabb szerepe, hogy a tanulást a csoport céljainak megfelelően segítse az alábbiakkal: Vezesse a tevékenységeket és a csoport megbeszéléseket. Hívja fel a figyelmet a lényeges pontokra. Tisztázza a félreértéseket. Bátorítsa a csoportos részvételt, és adjon teret a nézetek kicseréléséhez. Koordinálja a tanfolyam menetét és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket. Értékelje a résztvevők fejlődését és az általuk elért szintet. A tanulás sokkal hatékonyabb, ha az emberek aktívan részt vesznek a munkában. Egy jó tanfolyamon az oktatónak olyan kérdéseket kell feltennie, amelyekre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Az ilyen kérdések segítik a hallgatókat, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban, és mélyebben elgondolkodjanak az adott témán. Az olyan jellegű oktatás, amely megadja a válaszokat, kevésbé hatékony módszer, mint a csoport segítése a helyes válaszok megtalálására. Tűzvizsgálat: Gyújtogatások vizsgálata A személyes tapasztalatok csak javíthatnak a tanfolyam színvonalán. A résztvevőknek általában értékes személyes és hivatásos tapasztalata, széleskörű tudása van, amelyek jól hasznosíthatók a tanfolyam során. Az oktatónak segítenie kell, hogy a résztvevők e témával kapcsolatos tapasztalata és tudása érvényesülhessen, és segítenie kell az ismeretek és tapasztalatok kölcsönös kicserélését. A tanfolyam tervezete úgy készült, hogy az oktató felmérhesse a résztvevők tudását még a kurzus előtt. A megvitatandó kérdések speciális információk felszínre hozását szolgálják. A vita során a résztvevők a keresett információhoz közeli válaszokkal fognak felelni, tehát az oktató feladata a legpontosabb és legteljesebb válaszok kierőszakolása. Ugyanakkor fontos, hogy az oktató elfogadjon minden ésszerű választ. Egy nyitott, nem ellenséges légkör a résztvevőket nagyobb aktivitásra készteti. A tanfolyam során hagyni kell, hogy a résztvevők a témával kapcsolatos saját tapasztalataikat is elmondhassák. A tanfolyam programja utáni viták és tevékenységek segíthetik a résztvevőket, hogy a tanultakat saját munkakörnyezetükre alkalmazzák. Egy jó oktató minden lehető módon személyre szabja a tanfolyamot. Vicces történetekkel, a legutóbbi vizsgálatok tényeinek ismertetésével a tanfolyam élénkebbé tehető. Előadói gyakorlat Általános szabály, hogy az oktató ne csak 1-2 személlyel, hanem lehetőleg a csoport minden tagjával foglalkozzon, és ahányszor csak lehet, próbáljon szemkontaktust kialakítani. Helyes testtartásban álljon, és sétáljon az emberek felé beszéd közben. Mosolyogjon, és mutasson érdeklődést a téma iránt. Nyitott kérdéseket tegyen fel, amelyekre nem csak igennel/nemmel kell válaszolni. Magyarázatával, válaszaival demonstrálja, hogy figyel a résztvevők által közbevetett kérdésekre, felvetésekre. Ha azt tapasztalja, hogy a résztvevők unatkoznak vagy fáradtak, tartson szünetet, vagy kezdjen egy lazább foglalkozásba. Ha lehetőség van rá, gyakran szervezze át a csoportokat. Tapasztalat szerint, ha tehetik, a résztvevők mindig azonos csoportokba szerveződnek a tanfolyam során. A résztvevők átcsoportosítása a tantermi tevékenységek során a másokkal való együttműködésre ösztönzi őket, és segíti a jobb tapasztalatcserét. Promatt Elektronika - 5 -

6 A tanfolyam menete I. szakasz Üdvözlés és bemutatkozás A tanfolyam célja Ismeret-felmérő kérdéscsoport II. szakasz A 'Gyújtogatások vizsgálata' c. videó levetítése A látottak megvitatása A tanfolyam célkitűzései A tanfolyamot a résztvevők bemutatkozásával kezdjük. Kérjük meg őket, hogy ismertessék elvárásaikat a tanfolyammal kapcsolatban. Írjuk fel válaszaikat, elvárásaikat a táblára. A tanfolyam során többször is visszatérhetünk és ellenőrizhetjük, hogy mely elvárások teljesültek. Őszintén valljuk be, ha egyes elvárások nem teljesültek. A tanfolyam végére a résztvevőknek ismerniük kell: A gyújtogatásokra utaló lehetséges jelzéseket A gyújtogatás helyszínén lefolytatandó vizsgálat lépéseit A tipikusan gyújtogatásra használt eszközöket és azok működési mechanizmusát Hogyan kell meghatározni, hogy a helyszínen éghető folyadékok voltak jelen A gyújtogató által használt módszereket, melyekkel a tűzkár növelhető, vagy a tűzoltó berendezés szabotálható Hogyan kell a tűzvizsgálónak bizonyítania a gyújtogatásra vonatkozó indítékot és a lehetőséget Bonyolult vizsgálatnál hogyan kell felállítani az eseményt irányító rendszert, csapatot Összetett vizsgálat esetén a feladatok koordinálását III. szakasz Tevékenységek IV. szakasz Ellenőrző kérdéscsoport A főbb pontok összefoglalása Záró kérdések és válaszok, ahogy az idő engedi Promatt Elektronika

7 Ismeret-felmérő kérdéscsoport Az ismeret-felmérő kérdéscsoport célja egyrészt, hogy a résztvevők kicsit ráhangolódjanak a tűzvizsgálat témakörre, másrészt, hogy felmérjük jelenlegi tudásszintjüket. Nincs semmiféle teljesítendő minimum határ, sőt a résztvevők esetleg úgy érezhetik, hogy többet tudnak, mint képzelték. Osszuk ki az ismeret-felmérő kérdéseket, és adjunk percet a kitöltésre. Ne szedjük be a kitöltött kérdőíveket, hagyjuk a résztvevőknél, hogy a megbeszélés során saját válaszaikat ellenőrizhessék. A kérdések megvitatása segíthet az oktatónak a csoport tudásszintjének felmérésében. Vegyük át újra az összes kérdést, és kérjünk meg egy-egy résztvevőt, hogy mondja el válaszát. A legtöbb esetben minden ésszerű válasz elfogadható. Mielőtt egy új kérdésre rátérnénk, ismertessük a helyes választ, és adjunk időt a résztvevőknek újabb kérdésekre, megjegyzésekre. 1. Mik azok a fizikai jelek, amelyek szándékos gyújtogatásra utalnak? A gyújtogatásra utaló jelek a következők lehetnek: több, elkülönült tűzfészek; gyorsítók (akceleránsok) jelenléte; a tűz keletkezési helyén a szokásosnál nagyobb mennyiségű éghető anyag (tűzterhelés); bútorok vagy személyes tárgyak hiánya a helyszínen, lángvezetők (trailer) jelenléte; véletlen gyújtóforrás hiánya. Fontos azonban megjegyezni, hogy az előbbiek bármelyike vagy bármilyen kombinációja sem jelent végső bizonyítékot arra, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. 2. Írjon néhány példát gyújtogató eszközökre! Gyújtogató eszköz lehet egy gyufás vagy cigarettás doboz, gyertyák vagy viasszal telített eszközök, "megbuherált" elektromos vezetékek, berendezések, éghető anyagok mellett szándékosan elhelyezett hőtermelő berendezések, Molotov koktélok. 3. Milyen ésszerű okai lehetnek azonos időben, több helyen kialakuló független tüzeknek? A gyújtogatáson kívül a tűzvizsgálónak tekintetbe kell vennie a hővezetést, hőáramlást és hősugárzást, a közvetlen lánghatást, a leeső lángoló anyagokat, a szellőzőrendszer csatornáin továbbterjedő tüzet, a túlterhelt elektromos vezetékeket, a közművek meghibásodásait valamint a fali vagy mennyezeti üregekben továbbterjedő tüzet. 4. Milyen módokon próbálhatja a gyújtogató növelni a tűzkárokat? A tűzjelző rendszer tönkretételével a gyújtogató késleltetheti az épületben tartózkodók vagy a tűzoltóság riasztását. A sprinkler rendszer vagy tartályainak megrongálása késleltetheti a tűz oltását. A kinyitott tűzgátló ajtókkal gyorsítható a tűz és a füst szétterjedése. A tűz gyújtási helyén felhalmozott bútorokkal, fiókok tartalmával, ruhákkal és más tárgyakkal növelhető a tűzterhelés és a kár. 5. Milyen jogszabályi kötelezettségei vannak a tűzvizsgálónak egy feltételezett gyújtogatás esetén? A tűzvizsgálónak mindig a megfelelő eljárási szabályokat kell követnie, szükség esetén kutatási engedélyért kell folyamodnia, és nem sértheti meg a belépésre vonatkozó szabályokat. Általában az eljárási szabályokat államonként külön szabályozzák. A tanúk kihallgatásakor figyelemmel kell lenni az alkotmányos jogokra is. 6. A tűz helyszínén kívül hol találhat a tűzvizsgáló további bizonyítékokat egy esetleges gyújtogatás indítékaira? A tűzvizsgálónak ellenőriznie kell a biztosítóknak az épületről vezetett bejegyzéseit: történtek-e a közelmúltban változások. A helyi földhivatal információt adhat esetleges zálogjogról vagy az ingatlan eladási szándékáról. Az adóhivatal a kifizetetlen adókról, hátralékokról adhat tájékoztatást. A helyi önkormányzattól egyéb szabálysértésekről, a tűzoltóságtól pedig az épület illetve a tulajdonos által birtokolt egyéb épületek tűz szempontjából tekintett előéletéről kaphatunk tájékoztatást. 7. Mire kell figyelnie a tűzvizsgálónak egy gyanúsítottnak vélelmezett tanú kihallgatásakor? A kihallgatást olyan helyszínen kell tartani, ami a tűzvizsgáló számára kedvezőbb, mint a tanúnak, például egy irodában vagy a rendőrségen, lehetőleg nem a tanú lakásán. A kikérdezett számára minél kevesebb információt kell adni a kihallgatásról. A tanú által adott információk pontosságát ellenőrizni kell, és minden ellentmondó információt dokumentálni kell. A tűzvizsgálónak tisztában kell lennie a gyanúsított alkotmányos jogaival, és ezeket a jogokat ismertetni kell a gyanúsítottal. 8. Milyen általános indítékai lehetnek egy gyújtogatásnak? Rengeteg válasz létezhet, beleértve a pénzügyi nyomást, a bosszút, a biztosítási csalást, lelki betegségeket, az üzleti versenytárs ellehetetlenítését, más bűnügyek elleplezését vagy félelemkeltést. 9. Jelentősebb gyújtogatások esetén általában milyen szervezetek vesznek részt a vizsgálatokban? Összetett események vizsgálatában a következő szervezetek vehetnek részt: tűzoltóság, rendőrség, országos vagy megyei tűzoltóság, orvos-szakértők (ha a tűz során haláleset is történt), ügyészi hivatal, biztosító társaságok stb Jelentősebb vizsgálatok során miben kell megegyezniük a résztvevő szervezeteknek? Jelentősebb vizsgálatok alkalmával a résztvevőknek egyezségre kell jutniuk a területre való bejutásban és annak ellenőrzésében, a vizsgálat során felfedezett információk egymás közötti elosztásában, a bizonyítékok őrzésében és vizsgálatában, az információk nyilvánosságra hozatalában és a helyszín vizsgálatának protokolljában. Promatt Elektronika - 7 -

8 Ismeret-felmérő kérdések 1. Mik azok a fizikai jelek, amelyek szándékos gyújtogatásra utalnak? 2. Írjon néhány példát gyújtogató eszközökre! 3. Milyen ésszerű okai lehetnek azonos időben, több helyen kialakuló független tüzeknek? 4. Milyen módokon próbálhatja a gyújtogató növelni a tűzkárokat? 5. Milyen jogszabályi kötelezettségei vannak a tűzvizsgálónak egy feltételezett gyújtogatás esetén? Promatt Elektronika

9 6. A tűz helyszínén kívül hol találhat a tűzvizsgáló további bizonyítékokat egy esetleges gyújtogatás indítékaira? 7. Mire kell figyelnie a tűzvizsgálónak egy gyanúsítottnak vélelmezett tanú kihallgatásakor? 8. Milyen általános indítékai lehetnek egy gyújtogatásnak? 9. Jelentősebb gyújtogatások esetén általában milyen szervezetek vesznek részt a vizsgálatokban? 10. Jelentősebb vizsgálatok során miben kell megegyezniük a résztvevő szervezeteknek? Promatt Elektronika - 9 -

10 A videó szövege: Gyújtogatások vizsgálata A gyújtogatásból származó tüzek különleges problémákat jelentenek a tűzvizsgáló számára. A gyújtogatás a legszokványosabb tűzzel összefüggő bűntény. Gyújtogatásnak azt a tevékenységet nevezzük, amikor valaki azért okoz tüzet vagy robbanást, hogy egy épületet tönkretegyen vagy az anyagi javakban károkat okozzon. A Tűzvizsgálat sorozat az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz és az NFPA 1033 A tűzvizsgálók hivatásos minősítései c. szabványokon alapul. A program felépítése elősegíti a hatékony tűzvizsgálat módszeres kereteinek kialakítását. A Gyújtogatások vizsgálata a sorozat hatodik, utolsó része. A bejelentett tűzesetek között a gyújtogatásokból származók igen nagy részt képviselnek, így a legköltségesebb tűzzel kapcsolatos bűnesetnek számítanak. A legtöbb gyújtogatás célja egy épület lerombolása, esetleg emberek veszélyeztetése. A helyszín vizsgálata során a tűzvizsgálónak folyamatosan figyelnie kell azokra a jelekre, amelyek arra utalhatnak, hogy a tüzet szándékosan gyújtották. Egy vagy akár több erre utaló jel még nem bizonyítja azt, hogy a tüzet szándékosan okozták. A gyújtogatásra utaló bizonyítékok a következők lehetnek: több, különálló, egymással nem összefüggő tűz; szokatlan mennyiségű éghető anyag vagy tűzterhelés; gyújtóeszköz, éghető folyadékok, lángvezetők (trailer) jelenléte; véletlen gyújtóforrások korlátozott megléte. A gyújtogatás egyik jele lehet két vagy több különálló, egymással nem összefüggő, de azonos időben égő tűz. Hogy több tűzről beszélhessünk, először ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a "különálló" tüzek egy kezdeti tűz természetes továbbterjedésének eredményei. A tűz helyszínének alapos felmérése deríthet fényt a további tűzfészkekre. A valóságban különálló tüzeket eredményezhet a hővezetés, hőáramlás, hősugárzás, közvetlen lánghatás, lehulló lángoló anyagok, az aknákban, csatornákban továbbterjedő tűz, a falakban vagy padlóban levő üregeken keresztül terjedő tűz, a túlterhelt elektromos vezetékek és egyes közművek (pl. gázvezeték) meghibásodásai. Hasonlóan különálló tüzekkel lehet találkozni, ha az oltás során az épület távolabbi területei tovább égnek, különösen, ha az épület vagy egy része össze is omlik. A tűz helyszínének tüzetes vizsgálata további tűzfészkeket is felfedhet. Minél korábban sikerül eloltani egy tüzet, annál könnyebb a további tűzfészkeket azonosítani. Egy helyiség teljes égése után vagy, ha a tűz szobáról-szobára terjedt, már sokkal nehezebb rábukkanni a többszörös tűzfészkekre. Ha az épületben korábban is volt már tűz, akkor figyelni kell arra, a korábbi károkat ne több különálló tűz jeleként értékeljük. A tűzvizsgálónak azt is meg kell figyelnie, hogy a tűz keletkezési helyén talált éghető anyag mennyisége, típusa és elhelyezkedése nem nagyobb-e, mint amit az adott területen normál körülmények között elvárnánk. Nem tűnik-e úgy, hogy a bútorokat, árukat szándékosan egy kupacba halmozták, vagy szemetet, törmeléket, kartonpapírokat hordtak egy halomba, hogy a tűz gyorsabban elterjedhessen? Lehetséges-e, hogy a berendezési tárgyakat eltávolították vagy kevésbé értékesre, vagy tán még értékesebbre cserélték ki a tűz előtt? A tűzvizsgálónak teljes leltárt kell készítenie a berendezési tárgyakról, mielőtt elhagyná az épületet. A tűz előtti állapot leltárát kell elkészíteni, melyet olyan szemtanúkkal kell hitelesíteni, akik ismerték a korábbi állapotokat. A berendezési tárgyak számlái és a korábban felvett leltári listák is segíthetnek a felvett leltár hitelesítésében. Néhány államban a "gyújtogatási mentességi törvény" is létezik, melynek alapján a biztosítók feljegyzéseihez is hozzáférhet a tűzvizsgáló. A tűzvizsgálónak tisztában kell lennie a hatályos jogszabályi környezettel. A biztosító kárfelvételi lapja tartalmazza a bejelentett károkat. A tűz előidézéséhez gyújtogató vagy robbantó eszközök használhatók, melyek maradványai esetleg fellelhetők a helyszínen. Ha a tűzvizsgáló gyújtogatásra gyanakszik, akkor még további elégett vagy nem aktiválódott gyújtogató eszközöket kell keresnie. Egy még nem aktiválódott gyújtó vagy robbantó eszközt nem szabad mozdítani. Az ilyen eszközök megmozdítása vagy akár érintése is rendkívül veszélyes, mivel újabb gyulladáshoz vagy robbanáshoz vezethet. Ezeket az eszközöket csak a különlegesen ilyen célra képzett szakemberek távolíthatják el a helyszínről. A gyújtogató eszközök különböző formákban maradhatnak fenn. Gyufás vagy cigarettás dobozok. A tűz keletkezési helyének környékén esetleg gyufaszál, cigaretta szűrője vagy hamuja található. A gyújtóeszköz gyertya vagy viasszal átitatott eszköz is lehet, amiből a viasz esetleg megmarad. Az elektromos rendszer "megbuherálása", módosítása vagy az éghető anyagok közelében elhelyezett fűtőberendezések is okozhatnak tüzet. A Molotovkoktélban használt éghető folyadék vagy vegyi anyag, tároló edényének darabjai vagy kanóca nyomokat hagyhat. A gyújtogatók gyakran késleltető eszközöket használnak, melyek lehetővé teszik számukra, hogy időben elhagyják a helyszínt. A tűzvizsgálónak figyelnie kell az esetleges "csapdákra", melyeket a gyújtogató a tűzoltók vagy a tűzvizsgálók számára helyezett el. A tűz keletkezési helyén talált éghető folyadékok nyomai is gyújtogatásra utalhatnak. Ez különösen akkor igaz, ha folyékony égésgyorsító jelenlétére utaló minták találhatók olyan helyeken, ahol egyébként nem számítanánk rá Promatt Elektronika

11 Ha a tűzvizsgáló éghető folyadék jelenlétére gyanakszik, akkor ezzel kapcsolatban további bizonyítékokat kell szereznie: speciális vegyi egységek helyszíni mérései, a folyadék maradványok vegyelemzései vagy a megtalált folyadék tároló tartályai révén. Meg kell tudni, hogy a helyszínen a hétköznapi körülmények között használnak-e hasonló folyadékokat. A legtöbb műanyag elolvad a tűzben. E maradványok szaga hasonlít a petróleum termékekhez, mely szag mérőeszközökkel detektálható. Pozitív mérési eredmény esetén újabb vizsgálatokat kell végezni, és a begyűjtött mintákat részletesen elemezni kell. Lángvezetőnek (trailer) nevezzük az éghető anyagokból álló általában hosszú, széles tűzmintát eredményező képződményt, amely arra szolgál, hogy a tüzet egyik helyről a másikra vezesse. A lángvezetők anyaga lehet éghető folyadék vagy azzal átitatott rongy illetve papír. Lángvezetőket találhatunk egy adott szinten két különálló tűzfészek között, vagy lépcsőkön, mely az egyik szintről a másikra terjeszti a tüzet. Gyakran előfordul, hogy a törmelékek eltávolítása után egy hosszú, egyenes, széles, erős hőhatástól károsodott terület válik láthatóvá, melyet mindkét oldalról kevésbé vagy egyáltalán nem károsodott rész vesz körül. Ezek a minták általában lángvezetőkre utalnak, habár bútorok, pultok, polcsorok vagy a bent tartózkodók által kitaposott, kikoptatott részek is okozhatnak hasonló egyenes jeleket. A tűz keletkezési helyének magtalálása után a tűzvizsgálónak meg kell keresnie a gyújtóforrást. Ha nem található nyilvánvalóan véletlen gyújtóforrás, akkor a szándékos gyújtogatást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy gyújtogatásnak olyan jelei is vannak, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az égéshez. Távoli, nehezen felfedezhető helyen keletkezett a tűz? Eltorlaszolták a bejáratot, hogy a tűzoltókat gátolják az oltásban? A gyújtogatók sokszor egy kályha, melegítő, kemence vagy más hőtermelő berendezés közelében gyújtják meg a tüzet, hogy az véletlen tűzesetnek látsszon, így tévesztve meg a vizsgálókat. Megrongálták vagy megbuherálták a berendezést? Az áldozatok égési sérülései is támpontokat adhatnak. Lehet, hogy a sérülések a szándékosan okozott tűz gyújtásakor keletkeztek. A tűzvizsgálónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a sérültek égései megfelelnek annak a hipotézisnek, amit a tűz okára és elterjedésére vonatkozóan állított fel. A közeli kórházakban ellenőrizni kell a bejelentett vagy kezelt égési sérülteket. Megsérült-e az épület szerkezete? Mi okozta a sérüléseket: szabotázs, hibás szerkezet, a karbantartás hiánya, helytelen tervezés vagy maga a tűz? Megsérültek-e a tűzálló szerelvények? A tűzálló szerkezetek, szerelvények használatának az a célja, hogy a tüzet és füstöt a keletkezési területen tartsa, meggátolja továbbterjedésüket az épület többi részébe. A tönkrement tűzálló szerelvények arra utalhatnak, hogy a gyújtogató igyekezett a tüzet minél nagyobb területen elterjeszteni, de az ok lehet az eredeti konstrukció hibája, hibás felújítás vagy a tűzoltási tevékenységek során keletkezett hiba is. A tűz legkönnyebben nyitott ajtókon keresztül terjedhet szét az épületben. Tűzvizsgálat: Gyújtogatások vizsgálata A kitámasztott tűzgátló ajtók meggyorsítják a tűz és füst szétterjedését. Gyakran azonban az épület használói hagyják nyitva ezeket az ajtókat a jobb szellőzés vagy könnyebb átjárhatóság érdekében. A nyitva hagyott ablakok vagy külső ajtók is meggyorsíthatják a tűzterjedést. A tűzvédelmi berendezések állapotát is vizsgálni kell. A tönkrement vagy károsodott riasztásjelző eszközök miatt késhetett a bent tartózkodók vagy a tűzoltóság értesítése. A sprinkler rendszer, a függőleges nyomóvezeték, a fecskendő csatlakozások szabotálása, tönkre tétele az oltórendszer működését késleltetheti vagy gátolhatja. Lehet, hogy a füst-, hő-, vagy a lángérzékelőt leszerelték, letakarták, a sprinkler fejeket letakarták vagy vezérlő szelepeit tönkretették. Ha fennáll a lehetősége, hogy gyújtogatási bűntény történt, akkor több kérdés is felmerül. Mi bizonyítja, hogy a tűz szándékos volt? Ki az épület tulajdonosa? A tűz keletkezése előtt volt-e valaki a helyszínen? Miután a tűzvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy gyújtogatás történt, megfelelő bizonyítékokat kell találnia, és azonosítania kell a gyanúsítottakat. Ilyen esetekben a tűzvizsgáló feladata jóval több, mint a tűz helyszínének fizikai vizsgálata és dokumentálása. A vizsgálatnak ezt a részét elvégezheti az, aki a helyszínt vizsgálta, de egy olyan csapat is folytathatja a munkát, melynek tagjai a vizsgálat bűnügyi aspektusait jobban ismerik. Meg kell próbálni bizonyítékokkal dokumentálni a gyújtogatás indítékát és lehetőségét. A csapatnak véleményt kell alkotni arról, hogy ki vagy kik felelősek a tűzért, és ezt feljegyzésekkel, jegyzőkönyvekkel, dokumentumokkal és bizonyítékokkal kell alátámasztani. Pénzügyi nyomásra utaló nyomokat is keresni kell. Ilyenek lehetnek a zálogjog, kifizetetlen adók, hátralékos jelzálog fizetések vagy egy eladhatatlan tulajdon. Módosították vagy növelték-e a közelmúltban a biztosítási tételeket? Az épület használatában is történhettek változások. Gyártó vagy kereskedelmi épület esetén vizsgálni kell, hogy az adott gazdasági területen bekövetkezett-e pangás, elöregedtek-e a berendezések, nem lépett-e új versenytárs a piacra? Lakóépület esetén lehet, hogy a háziúr nem volt képes beszedni a bérleti díjakat, kiadni az üres lakásokat, vagy a tulajdonos szeretne új helyre költözni. Minden épületnél vizsgálni kell, hogy korábban történt-e törvényszegés, pénzügyileg képes-e a tulajdonos az épület karbantartására, nem akarták-e, hogy az épület magától tönkremenjen? Lehet, hogy történtek már korábban is tűzesetek az épületben vagy a tulajdonoshoz tartozó egyéb épületekben. Fel kell jegyezni, ha a tulajdonos a korábbi tüzek során biztosítási kártérítést kapott. Lehet, hogy az épület túlbiztosított. Azt is vizsgálni kell, hogy a tűz nem volt-e valamilyen szempontból időzítve. Nem esett-e egybe olyan feltételekkel vagy körülményekkel, amelyek elősegíthették az épület sikeres megsemmisülését, például súlyos természeti csapásokkal, zavargásokkal, vagy amikor a tűzoltóság erőit más helyszínek foglalták le? Egy téves riasztással nem hívták-e ki a tűzoltóságot egy távoli helyszínre? Promatt Elektronika

12 Egy-egy tűzvizsgálat igen bonyolult is lehet, mely több szervezet együttes munkáját igényelheti. Az ilyen vizsgálatok irányításának megszervezése a siker kulcsa. A gyújtogatások vizsgálatában részt vehet a helyi, megyei vagy országos tűzoltóság, rendőrség, orvos szakértők, ügyészi hivatal, biztosító társaságok stb.. Egy gyújtogatás jelentős tűzeset is lehet, ha nagyméretű, több épületre is kiterjedő, vagy, ha komoly sérülésekkel, halálesettel jár. Jelentős tűzesetnek számítanak a magas épületek tüzei, a több halálesettel, sérüléssel járó tüzek vagy a komoly károkat okozó tűzesetek. Több szervezet részvétele esetén a feleknek meg kell állapodniuk egymással. Mindenekelőtt együtt kell működniük a tények felkutatásában még akkor is, ha a vizsgálatuk céljai különböznek egymástól. Mindezek ellenére egy közös eljárást folytathatnak, melyen belül különálló és független vizsgálatokat is végezhetnek. Különböző szervezetek emberei különböző szakértelemmel, berendezésekkel és munkaerővel járulhatnak hozzá a közös vizsgálathoz. Az együttműködő feleknek meg kell egyezniük arról, hogy a helyszínt hogyan ellenőrzik és hogyan szabályozzák a bejutást; hogyan osztják meg egymás között a vizsgálat során felfedezett információkat; hogyan tárolják és vizsgálják a bizonyítékokat; hogyan hozzák nyilvánosságra az információkat; és milyen protokoll szerint vizsgálják a helyszínt. Mindegyik szervezet felállíthat egy-egy csapatot, melynek tagjai különböző szempontokat vizsgálnak. A csapatok közösen is állhatják egyes speciálisan képzett szakemberek (pl. fotósok) költségét. A vizsgálat megszervezésére és a helyszínre történő belépések, valamint a bizonyítékok hozzáférésének koordinálására az "esemény irányító szerkezetet" kell alkalmazni. Ennek irányítását az NFPA 1561 (Standard on Fire Department Incident Management System: A tűzoltóság esemény irányító szervezetére vonatkozó szabvány) szerint kell megvalósítani. Általában a vezető szervezet legrangosabb képviselője a parancsnok. Ennek a személynek tapasztalt tűzvizsgálónak kell lennie, és vezető szerepet kell vállalnia a vizsgálat céljának, a résztvevő szervezetek, csoportok szerepének meghatározásában, valamint az esetleges jogi viták megoldásában. Az esemény parancsnokának rendszeres találkozókat kell összehívnia, ahol a vizsgálat aktuális helyzetét és a további intézkedéseket megvitatják. Az irányító szervezetnek legyenek műveleti, tervezési, logisztikai, adminisztrációs és pénzügyi részegységei, szekciói. A tervezési egység feladata a vizsgálat szisztematikus megközelítésének megtervezése. A tervnek rugalmasnak kell lennie, mivel szükség lehet módosítására a vizsgálat későbbi fázisaiban, ha új körülmények merülnek föl. A logisztikai egységnek kell biztosítania a megbeszélések helyszíneit, a pihenő helyeket, az ellátást és az egészségügyi lehetőségeket. A logisztikai egységnek kell gondoskodnia arról is, hogy a vizsgálat vezetése megfelelő számú telefonvonallal, fax és másoló berendezéssel, számítógépekkel rendelkezzen. A parancsnoki vagy kommunikációs központ ideiglenesen utánfutóban vagy más épületben is felállítható. Egy sajtószóvivő tisztet kell kijelölni, akinek feladata a média számára készülő közlemények elkészítése és a média embereinek a helyszínre történő illetéktelen bejutásának megakadályozása. A vezetésnek egyezségre kell jutni a publikálandó információkban. A vizsgálatok megkezdése előtt a vezetésnek ellenőriznie kell a helyszíni körülményeket, és meg kell tennie a megfelelő biztonsági óvintézkedéseket. A kijelölt biztonsági tisztnek a helyszín teljes biztonságáért felelősséget kell vállalnia. Mint minden tűzhelyszínen a tűzvizsgálóknak figyelembe kell venni a veszélyes környezeti levegőt, a közművek és az épületszerkezetek veszélyeit. A vizsgálatok elkezdése vagy a törmelékek eltávolítása előtt meg kell vizsgálni az épület szerkezetét. A vizsgálatokhoz esetleg védőruhát kell használni. A helyszíni munkák irányítását egy tűzoltásban és a jogszabályokban egyaránt jártas tiszt végezze. Szükség lehet biztonsági őrök bérlésére vagy kordon felállítására a kívánt biztonsági szint biztosítására. A vezetésnek gondot kell fordítania arra, hogyan lehet azonosítani az egyes csoportok tagjait, és hogyan ellenőrizhető bejutásuk a helyszínre. Egy "kitűzős" rendszert kell bevezetni, hogy csak a megfelelő jogosultsággal bírók juthassanak a helyszínre. A vezetésnek biztosítania kell, hogy a bejutást szigorúan ellenőrizzék, és minden be- és kilépés regisztrálva legyen. Ha mód van rá, lehetővé kell tenni, hogy a lakók, bérlők vagy dolgozók a tűz által nem érintett épületrészeket használhassák. Ezzel csökkenthetők a tűz miatt keletkező gazdasági károk és termelés kiesések. Ezekre a területekre csak egy teljes biztonsági felülvizsgálat után adható ki nyilvános belépési engedély. A tűz helyszínét továbbra is biztosítani kell. Ki kell kérdezni minden olyan személyt, aki információval szolgálhat: a tűzoltásban résztvevőket, szomszédokat, lakókat stb.. Egy személyt lehetőleg csak egy alkalommal hallgassunk ki. A többi szervezet képviselőivel együtt végzett kihallgatások jobb eredményt, több információt adhatnak. Megismerhetjük a többi résztvevő gondolatát, kérdéseit, így az eredmény több részletre is fényt deríthet. Vannak olyan helyzetek is, amikor nem célszerű közös kihallgatást lefolytatni. El kell készíteni, és a többi szervezet rendelkezésére kell bocsátani a kihallgatások kivonatát. Be kell szerezni a tűz helyszínét ábrázoló rajzokat, másolatokat. A rajzok segítségével könnyebben követhető az elektromos, a szellőző rendszer nyomvonala, a tűzvédelmi berendezések elhelyezkedése. A rajzok alapján könnyebben készíthetők vázlatok is a helyszínről. Egy négyzethálós (vagy rácsos) rendszer kialakításával a helyszín egyforma részekre osztható. Ennek segítségével a kutatás és a bizonyítékok négyzetenként dokumentálhatók. A kijelölt négyzetek átlapolásával biztosítható a teljes terület lefedése Promatt Elektronika

13 A bizonyítékok bejelentését, gyűjtését, feldolgozását és tárolását egy megszabott protokoll szerint kell végezni. A bizonyítékokat a vizsgálatban résztvevő többi szervezet számára is hozzáférhetővé kell tenni. A bizonyítékok őrzésére kijelölt helynek minden résztvevő számára megfelelőnek kell lennie. Minden roncsolásos vizsgálat vagy ellenőrzés előtt értesíteni kell a résztvevő csoportokat. A résztvevők kérhetik, hogy egy szakemberük megnézhesse vagy részt vehessen a vizsgálaton. A gyújtogatásra utaló tüzeknél néhány dologra különösen oda kell figyelni. A tűzvizsgálónak gyújtogatásra kell gyanakodnia, ha több tűzfészket, lángvezetőket, szokatlan tűzterhelést, gyújtogató eszközöket, gyúlékony folyadékokat vagy tönkretett tűzvédelmi berendezéseket talál. Miután a gyújtogatás ténye bebizonyosodik, a tűzvizsgálónak bizonyítékot kell találnia általában a tűz helyszínétől távol a gyújtogatás indítékára és lehetőségére. Jelentősebb tűzesetek vizsgálatakor lehetőséget kell adni minden olyan szervezet részvételére, amelyeknek jogos érdekük van a tűz vagy a tűz utáni állapotok felderítésére. A résztvevőknek azonban meg kell egyezniük abban, hogyan folytatják le a vizsgálatot, és hogyan osztják meg a megtalált bizonyítékokat. Fel kell állítani egy "esemény irányító rendszert", ha egyszerre több vizsgáló csoport tartózkodik a helyszínen. A tűzvizsgáló munkája igen összetett és igényes. A sikeres munkához széleskörű ismeretekre és jártasságra van szüksége. Az NFPA921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' (Guide for fire and explosion investigation) c. szabvány a hatékony tűzvizsgálat módszeres kereteinek kialakításában segíti a tűzvizsgálót. Egy-egy sikeres tűzvizsgálat során szerzett ismeretek és tapasztalatok hozzájárulhatnak egy biztonságosabb világ megteremtéséhez. Tűzvizsgálat: Gyújtogatások vizsgálata Promatt Elektronika

14 . Megvitatandó kérdések A videó megtekintése után az oktatónak időt kell szánnia a programban látott lényeges pontok megerősítésére. Az alábbi kérdéscsoport segíthet a tanfolyam e részének előkészítésében. A jobb hatás kedvéért az oktatónak érdemes személyes vagy helyi tapasztalatokat kiemelni. Valós tűzhelyszínek fotói vagy vázlatai nagyban segítik a vitát. A vitát vezetve ne elégedjünk meg egyszavas vagy egymondatos válaszokkal, inkább ösztönözzük a résztvevőket komoly, mélyebben kifejtett válaszokra. A kérdések az oktató igényeinek megfelelően megváltoztathatók. 1. Mik a leggyakoribb jelzői egy gyújtogatásnak? a. Több, egymástól független tűz. b. Szokatlanul nagy tűzterhelés. c. Gyújtogató eszközökre utaló bizonyítékok. d. Gyúlékony folyadékok megléte. e. Lángvezetők (trailers) f. Korlátozott teljesítményű véletlen gyújtóforrások 2. Milyen szabályok vannak az alábbiakkal kapcsolatban? a. Hozzáférés a biztosítási kötvényekhez, biztosítási káreseményekhez. b. Belépési jog. c. Tanúk és gyanúsítottak kihallgatása. d. Kutatás és lefoglalás. 3. Volt már olyan esete, ahol szabotálták, tönkretették a tűzálló / tűzgátló berendezéseket vagy a tűzvédelmi rendszert, hogy nagyobb károk keletkezzenek? 4. A tűz helyszínén túl, hol kell még folytatni a vizsgálódást? a. Biztosító társaságok b. Földhivatal c. Kórházak d. Tűzoltóság (korábbi esetek) 5. Milyen információkra bukkanhatunk a biztosítók adataiban? a. A biztosítási összeg közelmúltban történt emelése b. Túlbiztosításra utaló bizonyíték c. Az ingatlan tulajdonosának korábbi követelései d. Pénzügyi gondokra utaló jelzések 6. Milyen gyújtogatási indítékokkal találkozott eddig a munkája során? a. Biztosítási csalás b. Bosszú c. Más bűntény eltusolása d. Pirománia 7. Jelentősebb tűzvizsgálatokban milyen szervezetek vehetnek részt? a. Helyi tűzoltóság b. Rendőrség c. Megyei vagy országos tűzoltóság d. Orvos szakértők e. Ügyészi hivatal (?) f. Biztosító társaságok 8. Több szervezet által végzett vizsgálatoknál miről kell megegyezniük a résztvevő szervezeteknek? a. A helyszín ellenőrzéséről és a helyszínre történő bejutásról b. A biztonsági szabályokról c. Az információk szétosztásáról d. A bizonyítékok őrzéséről e. A bizonyítékok vizsgálatáról f. Az információk nyilvánosságra hozataláról g. A helyszín vizsgálatának protokolljáról 9. Hogyan épül fel az "esemény irányító szervezet" egy jelentősebb tűzvizsgálat során? a. Az esemény parancsnoka a vezető szervezet legrangosabb képviselője b. Külön felelősséggel rendelkező műveleti (operatív), tervezési, logisztikai, adminisztrációs és pénzügyi egységeket kell felállítani c. A tervezési egység a vizsgálat szisztematikus megközelítésű megtervezéséért felel d. A logisztikai egység biztosítja a kommunikációs berendezéseket, az ellátást, a megbeszélések helyszíneit stb. e. A biztonsági tiszt a helyszín teljes biztonságáért felel f. A helyszíni munkák irányítását egy tűzoltásban és a jogszabályokban egyaránt jártas személy végzi Promatt Elektronika

15 Tevékenységek A tevékenységek egyik javasolt formája a "brainstorming". Hagyjuk a résztvevőket párban vagy kisebb csoportokban tevékenykedni. Minden tevékenység után osszák meg eredményeiket a teljes csoporttal. Ha lehetőség van rá, szervezzük át a csoportokat minden egyes tevékenység után. Alapként használhatók az itt bemutatott feladatok is, de esetleg hatékonyabb lehet más feladatok elvégzése. 1. Válasszon ki néhány gyújtogatást korábbi esetei közül! a. Milyen jelek utaltak gyújtogatásra ezekben az esetekben? b. Mik voltak azok a véletlen okok, szcenáriók, amelyeket kizártak a vizsgálat során? c. Voltak ezek között olyan esetek, amelyek elsőre gyújtogatásnak tűntek, s amelyekről végül bebizonyosodott, hogy véletlenek voltak? 2. A fentebb említett tűzesetekben milyen gyújtogató eszközöket használtak? 3. Hívjon meg egy előadót, aki a gyújtogatások jogi megítéléséről ad tájékoztatást. 4. Szemléltetésként hozzon be gyúlékony folyadékok felismeréséhez használt műszereket, és a háztartásban gyakran használt gyúlékony folyadékokat. Ezek között legyen faszén gyújtó folyadék, festékoldó, petróleum, lakklemosó stb. az eredeti tárolóedényben. Összehasonlításként néhány nem éghető folyadékot is mutasson meg: fehérítőt, szódavizet, folyékony szappant. Mutassa be hogyan használhatók a műszerek a folyadékok észlelésére. 5. Osszon ki másolatokat egy korábbi tűzvizsgálatánál alkalmazott "esemény irányító rendszerről". A tanfolyam résztvevői keressék ki, hogy ők mely szervezetet képviselték volna az adott eseménynél. 6. Végezzenek esettanulmányt az "esemény irányító rendszer" működésének demonstrálására. Ha az idő engedi, a hallgatók is írhatnak egy feltételezett szcenáriót. (Egy lehetséges szcenárió: Leég egy bérlakásokat tartalmazó épület, amelyben már többször megszegték a tűzvédelmi törvény előírásait. Az épületben már korábban is voltak kisebb tüzek. Szemtanúk a helyszínről elsurranó embereket láttak. A vizsgálat több tűzfészket állapít meg. Néhányan esetleg meg is sérültek.) Ossza ki a vizsgálati feladatköröket a hallhatóknak (rendőrség, tűzoltóság, orvos szakértő, kerületi ügyész, biztosító embere stb.). Mindegyik csapat határozza meg, mi a célja saját vizsgálatával. Együttesen jussanak megegyezésre a vizsgálat céljai és módszerei tekintetében. A vizsgálat parancsnoka a vezető szervezet legmagasabb rangú képviselője legyen. A parancsnok nevezze ki az operatív, tervezési, logisztikai, adminisztrációs és pénzügyi részleg vezetőit. Az egyes egységek határozzák meg feladatukat az "esemény irányító szervezeten" belül. Ne feledkezzünk el a helyszín biztonságáért felelős biztonsági tisztről sem. Az egységek próbáljanak együtt dolgozni a bizonyítékok vizsgálatában, a tűz helyének, okának meghatározásában, és a tanúkihallgatások során. 7. Kísérjünk el egy tűzvizsgálót egy gyújtogatás helyszíni vizsgálatához. Figyeljük meg az esetleg gyújtogatásra utaló jeleket. Ha a helyszínen több szervezet is jelen van, figyeljük meg, hogyan vizsgálják együtt a bűnügyet. Nézzük meg, hogyan gyűjtik be a bizonyítékokat, hogyan határozzák meg a tűzterhelést a keletkezés helyszínén, és hogyan készítik el a helyszín leltárát. El lehet vetni minden lehetséges véletlen tűzkeletkezési okot? Figyeljük meg, hogyan szerez a tűzvizsgáló az épületre és tulajdonosára vonatkozó információkat a biztosító társaságtól, a földhivataltól és más szervezetektől. Vegyünk részt a tanúk kihallgatásán. Promatt Elektronika

16 Ellenőrző kérdéscsoport Az ellenőrző kérdéscsoport a tanfolyam hatékonyságának és a résztvevők által elsajátított ismeretek felmérésére szolgál. Osszuk ki a kérdéseket és adjunk 20 percet a kitöltésre. Ha az oktató szükségesnek tartja, beszedheti a kérdőíveket, sőt teljesítendő minimum követelményt is előírhat. A kitöltés után minden egyes kérdésre adjuk meg a helyes választ. 1. Igaz vagy hamis: Egyértelműen gyújtogatásra utal két vagy több egymástól független tűzfészek jelenléte? A választ: hamis 2. A gyújtogató eszközökkel kapcsolatban mely állítások igazak? a. A nem aktiválódott gyújtogató eszközöket csak nagy óvatossággal szabad megmozdítani. b. Ha a tűzvizsgáló egy olyan gyújtogató eszközt talál, amellyel vélhetően a tüzet okozták, akkor további esetleg még nem aktiválódott gyújtogató eszközöket is keresnie kell. c. A gyújtogató eszközök esetleg robbanó anyagokat is tartalmazhatnak. d. A fenti állítások közül mind igaz. 3. A lángvezetőkkel (trailer) kapcsolatban mely állítások igazak az alábbiak közül? a. A lángvezetőket a tűz egyik helyről a másikra történő továbbterjesztésére alkalmazzák. b. A lángvezetők hosszú, egyenes, a hőhatás által erősen károsodott területek, melyek mindkét oldalán kevésbé károsodott területek találhatók. c. A lángvezetők jelenléte még nem bizonyíték a gyújtogatásra. d. A fenti állítások mindegyike igaz. 4. Milyen jelek bizonyítják a szándékos gyújtogatást? a. Gyúlékony folyadékok jelenléte. b. A nyilvánvalóan véletlen gyújtóforrások hiánya. c. Az ingatlan tulajdonosának pénzügyi gondjaira utaló bizonyíték(ok). d. A fentiek közül egyik sem. 5. A több résztvevős tűzvizsgálatokat milyen rendszer szerint kell irányítani? a. Egymást kölcsönösen segítő rendszerrel b. Esemény irányító rendszerrel c. A gyújtogatás utóműveleteinek parancsnokságával d. Több-szervezetes parancsnoki rendszerrel 6. Jelentősebb tűzvizsgálatoknál miben kell egyezségre jutniuk a résztvevő szervezeteknek? a. A bizonyítékok őrzésében b. A helyszín vizsgálatának protokolljában c. Az esemény parancsnokának kiválasztásában. d. Az információk nyilvánosságra hozatalában 7. A gyúlékony folyadékok jelenléte... a. gyújtogatásra utalhat. b. vegyelemzéssel kimutatható. c. különleges lángminták alapján kimutatható. d. A fenti állítások mindegyike igaz. 8. Néhány sorban definiálja, mi a gyújtogatás! Gyújtogatás akkor történik, ha valaki szándékosan tüzet vagy robbanást okoz az épület lerombolása vagy károkozás céljából. 9. Az "esemény irányító szervezet" milyen részegységeket, szekciókat tartalmaz? a. Operációs (műveleti) egység b. Tervezési egység c. Logisztikai egység d. Bűnügyi vizsgálóegység 10. Az alábbi állítások közül melyek igazak az esemény vezetőjére, parancsnokára vonatkozóan? a. Az esemény parancsnokának tapasztalt tűzvizsgálónak kell lennie. b. Az esemény parancsnoka általában a vezető szervezet legrangosabb képviselője. c. Az esemény parancsnokának feladata többek között a jogi problémák, viták megoldása. d. A fent említett állítások mindegyike igaz Promatt Elektronika

17 Ellenőrző kérdések 1. Igaz vagy hamis: Egyértelműen gyújtogatásra utal két vagy több egymástól független tűzfészek jelenléte? A gyújtogató eszközökkel kapcsolatban mely állítások igazak? a. A nem aktiválódott gyújtogató eszközöket csak nagy óvatossággal szabad megmozdítani. b. Ha a tűzvizsgáló egy olyan gyújtogató eszközt talál, amellyel vélhetően a tüzet okozták, akkor további esetleg még nem aktiválódott gyújtogató eszközöket is keresnie kell. c. A gyújtogató eszközök esetleg robbanó anyagokat is tartalmazhatnak. d. A fenti állítások közül mind igaz. 3. A lángvezetőkkel (trailer) kapcsolatban mely állítások igazak az alábbiak közül? a. A lángvezetőket a tűz egyik helyről a másikra történő továbbterjesztésére alkalmazzák. b. A lángvezetők hosszú, egyenes, a hőhatás által erősen károsodott területek, melyek mindkét oldalán kevésbé károsodott területek találhatók. c. A lángvezetők jelenléte még nem bizonyíték a gyújtogatásra. d. A fenti állítások mindegyike igaz. 4. Milyen jelek bizonyítják a szándékos gyújtogatást? a. Gyúlékony folyadékok jelenléte. b. A nyilvánvalóan véletlen gyújtóforrások hiánya. c. Az ingatlan tulajdonosának pénzügyi gondjaira utaló bizonyíték(ok). d. A fentiek közül egyik sem. 5. A több résztvevős tűzvizsgálatokat milyen rendszer szerint kell irányítani? a. Egymást kölcsönösen segítő rendszerrel b. Esemény irányító rendszerrel c. A gyújtogatás utóműveleteinek parancsnokságával d. Több-szervezetes parancsnoki rendszerrel 6. Jelentősebb tűzvizsgálatoknál miben kell egyezségre jutniuk a résztvevő szervezeteknek? a. A bizonyítékok őrzésében b. A helyszíni vizsgálatok protokolljában c. Az esemény parancsnokának kiválasztásában. d. Az információk nyilvánosságra hozatalában 7. A gyúlékony folyadékok jelenléte... a. gyújtogatásra utalhat. b. vegyelemzéssel kimutatható. c. különleges lángminták alapján kimutatható. d. A fenti állítások mindegyike igaz. 8. Néhány sorban definiálja, mi a gyújtogatás! 9. Az "esemény irányító szervezet" milyen részegységeket, szekciókat tartalmaz? a. Operációs (műveleti) egység b. Tervezési egység c. Logisztikai egység d. Bűnügyi vizsgálóegység 10. Az alábbi állítások közül melyek igazak az esemény vezetőjére, parancsnokára vonatkozóan? a. Az esemény parancsnokának tapasztalt tűzvizsgálónak kell lennie. b. Az esemény parancsnoka általában a vezető szervezet legrangosabb képviselője. c. Az esemény parancsnokának feladata többek között a jogi problémák, viták megoldása. d. A fent említett állítások mindegyike igaz. Promatt Elektronika

18 A függelék: Gyújtogatásra utaló jelek Számos olyan tényező és feltétel van a tűz keletkezési helyével és elterjedésével kapcsolatosan, melyek gyújtogatásra utalhatnak. Ezek a következők: Többszörös tüzek Lángvezetők (trailers) Az elvárt éghető anyagok vagy tűzterhelés hiánya Gyújtóforrások hiánya Szokatlan tűzterhelés és kiterjedés Égési sebek Egzotikus gyorsítók (akceleránsok) jelenléte Gyújtogató eszközök megléte Kiterjedt tűzkár Természetellenes tűznövekedés B függelék: Gyújtogató eszközök A "gyújtogató eszköz" kifejezés használatos minden olyan mechanizmus leírására, mely gyújtogatás előidézésére használható. Néhány esetben a gyújtogató többféle gyújtogató eszközt is használhat. Gyakran előfordul, hogy a gyújtogató eszköz mellett a felhasznált éghető anyag maradványai is fellelhetők. Feltételezett gyújtogatás esetén a tűzvizsgálónak meg kell vizsgálnia az összes tűzfészket, nem maradt-e aktiválatlan gyújtóeszköz. FIGYELEM: Ha egy még nem aktiválódott gyújtóeszközt talál, ne mozdítsa meg! Ezeket az eszközöket csak a speciálisan erre a feladatra képzett szakemberek távolíthatják el. Az aktiválatlan gyújtóeszközök érintése vagy mozdítása igen veszélyes, gyulladást vagy robbanást okozhat. Példák gyújtogató eszközökre Néhány gyújtogatásra szolgáló eszköz és az általuk hagyott bizonyítékok: a. Gyufás vagy cigarettás dobozok, melyekből a tűz keletkezési helyszínén esetleg még megtalálható a gyufaszál, a cigaretta filtere, hamu vagy a gyufával, illetve a cigarettával meggyújtott éghető anyag maradványa. Távoli helyen vagy nehezen felfedezhető helyen bekövetkező tüzek Berendezések közelében keletkező tüzek A tűz előtt az épület berendezését eltávolították vagy kicserélték Személyes tárgyak hiánya Az épületbe való bejutás gátolt vagy nehezített A tűzvédelmi berendezés tönkretétele A tűzálló vagy tűzgátló berendezések megrongálása A tűzvédelmi berendezések szabotálása Nyitott ablakok vagy kijárati ajtók b. Gyertyák, melyekből a viasz vagy a gyertyák által meggyújtott éghető anyag maradványai fellelhetők esetleg a tűz keletkezési helyén. c. A tűz beindításához használt fűtőberendezések vagy az elektromos vezetékezési rendszer, melyek bizonyítékai lehetnek a módosított vagy 'megbuherált' vezetékezés, a fűtőberendezések oly módon történő elmozdítása vagy elrendezése, hogy azok éghető anyagok közelébe kerüljenek, vagy az éghető anyagok elhelyezése a fűtőberendezések közelében. d. Molotov-koktélok, melyek bizonyítékai lehetnek a bennük használt éghető folyadékok vagy vegyi anyagok nyomai, a tároló edényük maradványai vagy kanócai. e. Fűrészporral átitatott parafin-viasz is lehet gyújtogató eszköz, melynek nyoma maradhat a helyszínen. Késleltető eszközök Időzítőket vagy késleltető eszközöket is használhat a gyújtogató, melyek segítségével módjában áll a helyszín tűz kitörése előtti elhagyására, és megfelelő alibi biztosítására. A leggyakoribb késleltető eszközök közé tartozik a gyertya, a cigaretta, és más mechanikus vagy elektronikus késleltetők Promatt Elektronika

19 C függelék: Nagyobb tűzvizsgálatok irányítása Bevezetés Ez a függelék elsősorban a jelentősebb tűz- és robbanásvizsgálatok irányítási feladataival foglalkozik. A jelentősebb vizsgálatokat az jellemzi, hogy a helyszínen egyszerre több érdekelt szervezet tevékenységét kell koordinálni. Az egyes szervezetek egy-egy vizsgáló csapattal is rendelkezhetnek. A különböző érdekeltségű csapatok jó együttműködése érdekében a munkákat egy kialakított protokoll szerint kell végezni. Ebben a függelékben ezekről a feladatokról lesz szó. A jelentősebb tűzesetek vagy robbanások kategóriájába tartoznak a halálos kimenetelű tüzek, a magas épületek tüzei, a nagyobb épületegyüttesekben bekövetkezett jelentősebb károk, nagy anyagi veszteséggel járó, illetve sok vagy nagyobb sérüléssel járó események. Bár a jelentősebbnek tekintett események nem mindig a legnagyobb méretűek, kiterjedésűek, azonban mindig a legösszetettebbek. Az ilyen körülményekből következik, hogy a jelentősebb vizsgálatoknál mindig a bizonyítékok megőrzése és a résztvevő felek érdekeinek megvédése a fő cél. Egy mélyreható vizsgálatot nem lehet "csak úgy" elvégezni. Gondos tervezést, szervezést igényel, sőt előre fel kell készülni a később felmerülő problémákra is. A helyszíni vizsgálatok tényleges megkezdése előtt számos körülményt és tényt figyelembe kell venni ahhoz, hogy eldönthessük, hogyan fog lezajlani a vizsgálat. A résztvevők közötti egyetértés Minden érdekelt szervezet számára lehetővé kell tenni a részvételt, és a még háborítatlan bizonyítékok helyszíni vizsgálatát. Egyik résztvevő fél sem távolíthat el semmilyen anyagot vagy bizonyítékot, a többiek megfelelő értesítése nélkül. A közösen lefolytatott vizsgálatban részvevők mindeközben saját, független vizsgálatot is végezhetnek. A közös vizsgálat lehetővé teszi a helyszín vizsgálatát, dokumentálását annak megváltoztatása, vizsgálata vagy épp a bizonyítékok gyűjtése közben is. Tűzvizsgálat: Gyújtogatások vizsgálata Érdemes a résztvevőknek azonos lehetőségeket biztosítani, így elkerülhetők a későbbi, pl. megváltoztatott bizonyítékok vagy eltitkolt tények miatti vádaskodások. A résztvevőknek a vizsgálat koordinációja szerint kell együttműködniük és együtt dolgozniuk. A személyes érdekeket alá kell rendelni a közös célnak. A vizsgálatban résztvevő szervezetek segíthetik egymást szakértelemmel, berendezésekkel és munkaerővel is. Minden egyes vizsgálat célja a tények felkutatása. A résztvevők közötti megegyezés A vizsgálat megkezdése előtt egy konszenzuson alapuló megállapodást kell kötniük a résztvevő szervezeteknek. A megállapodásnak az alábbi pontokra kell kitérnie: a. A helyszín ellenőrzése és a helyszínre történő bejutás b. A vizsgálat során szerzett információk (pl. kihallgatások vagy a kutatás során szerzett információk). Melyek, és hogyan lesznek megosztva a résztvevők között? c. A bizonyítékok közös vizsgálata és őrizete általában minden résztvevő részéről követelmény. Roncsolásos vizsgálatok előtt minden résztvevőt értesíteni kell. Biztosítani kell, hogy a bizonyítékokhoz csak aláírt igazolással lehessen hozzáférni. d. A résztvevő szervezetek tagjairól a szükséges személyes információk beszerzése és feldolgozása. e. Az információk nyilvánosságra hozatala (általában egy szóvivő bevonásával). f. A helyszín vizsgálatának és a törmelékek eltávolításának protokollja. Ez rendszeres és ütemezett megbeszéléseket igényel, ahol meg kell vitatni a vizsgálat aktuális helyzetét és a közeli teendőket. Meg lehet bízni valakit a találkozók és a helyszíni vizsgálat vezetésével. g. Folyamatábra elkészítése, amely útmutatást ad a vizsgálat általános kiterjedtségéről. A C-1 ábra egy mintát mutat a közös vizsgálatokban alkalmazott együttműködési nyilatkozatra. C-1-ábra: Együttműködési nyilatkozat (minta) Ez az Együttműködési Nyilatkozat az "ekkor és ekkor" "itt és itt" történt tűzeset vizsgálatára vonatkozik. A független résztvevő felek által egy időben és egy helyen lefolytatott vizsgálatok közös célja a tűz keletkezési helyének és okának meghatározása. A résztvevők egyetértenek abban, hogy az együttműködés mindegyikük számára előnyös, és hatékony, minőségi eredményt fog hozni. A résztvevők egyetértenek az alábbiakban: A vizsgálatot a tűz keletkezési helyének és okának vizsgálatára folytatják. A vizsgálatot az X tűzoltó parancsnokság, az Y megyei tűzoltó parancsnokság, a Z biztosító társaság és a W cég végzi. A vizsgálat lépéseit és a bizonyítékok gyűjtését rendszeres találkozók során koordinálják. A begyűjtött bizonyítékokat egy olyan helyen gyűjtik és tárolják, ahova csak ellenőrzött módon lehet bejutni. A bizonyítékok minden ellenőrzése és vizsgálata előtt értesítik a résztvevő feleket. W céggel vagy a bérlőkkel, lakókkal kapcsolatos minden nem személyes természetű információ csak kinevezett képviselőjükön keresztül kérhető. Ezekhez az információkhoz minden résztvevő hozzáférhet, ha azt igényli. A tűz keletkezési helyével és okával kapcsolatos minden információ közlését az X tűzoltó parancsnokság koordinálja, a többi résztvevő nem közölhet információkat. A résztvevők megegyeznek abban, hogy az anyagok, törmelékek elmozdítása, az ellenőrzések lefolytatása csak az összes fél beleegyezésével történhet. A kérést írásban kell benyújtani, bár szóbeli kérés is elfogadható, ha az idő sürget, és a kérést később írásban is megerősítik. A vizsgálattal kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok protokollja: 1. A résztvevők előre megegyeznek, hogy az egyes ellenőrzéseket és vizsgálatokat ki végzi. 2. Megegyeznek abban, hogy az ellenőrzéseket minden résztvevő megtekintheti. 3. Megegyeznek abban, hogy minden ellenőrzés után a megmaradt anyagokat a tároló helyre visszaszállítják. Promatt Elektronika

20 A vizsgálat megszervezése A vizsgálatban résztvevők mindegyike kiállíthat egy csapatot, melynek tagjai különböző szempontokból vizsgálódhatnak. A résztvevők egyes különleges szolgáltatásokat vagy személyzetet (pl. fotósok, biztonsági felügyelők, laboránsok stb.) közösen is állhatnak. Minden csapatból a vezetőnek kell részt vennie a "csoportvezetők bizottságában". Felelősség szempontjából sok funkció hasonló lehet a csapatban és a "csoportvezetők bizottságában". A "csoportvezetők bizottsága" szervezi a vizsgálat egészét és koordinálja a helyszínre való bejutást, valamint hozzáférést a bizonyítékokhoz. A csoportvezetők bizottsága A csoportvezetők bizottságának kell -a helyszínt aktuálisan felügyelőn keresztül- koordinálnia a helyszínre történő bejutást. Ez lehet az épület tulajdonosa, a biztosító társaság, egy helyi hatóság vagy a bíróság. A bizottságnak rendszeresen meg kell vitatnia a vizsgálat aktuális állását, és egyetértésre kell jutnia a résztvevőkkel a vizsgálat következő lépéseiben. A munkát segítheti egy folyamatábra vagy terv kidolgozása a vizsgálat irányítására. A tervben történt változtatásokat meg kell vitatni a résztvevőkkel, így a bizottság minden tagja tudni fog a változtatásokról, és azok okáról. A C-2 ábrán egy vizsgálat szervezésére felhasználható minta-folyamatábra látható. A bizottsági ülések levezetésére és szervezésére olyan személyt kell választani, akinek feladata a találkozók megszervezése és a vizsgálat folyamatábra szerinti lefolytatása lesz. A bizottság elnöke koordinálhatja a jelentéseket, dokumentumokat, kihallgatásokat, de maga is írhat jelentéseket a megfigyeléseiről. A több résztvevős vizsgálatoknál a bizottság elnökének általában azonos szavazati joga van a többi bizottsági taggal. A bizottság elnökének tapasztalt tűzvizsgálónak kell lennie, aki képes felismerni és a bizottság segítségével megoldani a felmerülő problémákat. A csoportvezetők bizottságának elnöke általában a következőkből kerülhet ki: a. Az esemény vizsgálatával megbízott osztály vagy ügynökség képviselője. b. A csoportok vezetői közül egyetértéssel megválasztott személy. c. Az önkormányzat képviselője, akinek célja a tűz helyének és okának felderítése. Érdemes egy jegyzőkönyvvezető "titkárt" is választani. A jegyzőkönyvekben fel kell tüntetni a megbeszélések dátumát, helyét, a résztvevők nevét, a megvitatott témákat, és a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyv lehet magnókazettán is megfelelő kísérő jegyzettel. Az első bizottsági megbeszélésre a helyszíni vizsgálatok előtt kell sort keríteni. A résztvevőkkel ismertetni kell a helyszín állapotát, a betartandó biztonsági óvintézkedéseket. A lehetséges jogi felelősségeket és érdekeket is ismertetni kell. A biztonsággal és a jogszabályokkal kapcsolatos megfelelőségeket is meg kell vitatni. A megbeszéléseken minden résztvevő szervezetnek csak egy szóvivője lehet. Bár egy-egy csapatból többen is jelen lehetnek, de csak a szóvivőjükön keresztül szólhatnak, hogy a megbeszélés hatékony maradhasson. Vitákra is számítani kell, de az alább felsoroltakat megfelelő tervezéssel és megbeszélésekkel lehet megoldani. a. A vizsgálat célja b. A bizottság és az egyes csoportok célja c. Milyen szervezetek vesznek részt a vizsgálatban (pl. helyi, állami, önkormányzati) d. A csoportok tagjainak azonosítása (pl. kártyák, kitűzők stb.) e. Az egyes csoportok tagjainak száma f. A helyszínre történő bejutás felügyelete Tervezés A vizsgálat lefolytatásához tervre, azaz az elvégzendő feladatok módszeres sorrendjének leírására van szükség. Ahogy a vizsgálat folyik, szükség lehet a terv vagy a folyamatábra módosítására, ezért a tervnek rugalmasnak kell lennie. A lakók, bérlők bejutása Ha lehetséges, a vizsgálatot úgy kell lefolytatni, hogy az esemény által nem érintett területeket a lakók, bérlők használhassák. Emiatt lehet, hogy bizonyos vizsgálatokat késleltetni kell, amíg a körülmények az érintettek számára megfelelővé nem válnak. Fontos, hogy a lakók, bérlők használhassák az érintetlen területeket, de a tűz vagy robbanás helyszínét mindig biztosítani kell. Így csökkenthetők a tűz által okozott üzleti veszteségek. Csak akkor engedélyezhető a bejutás a lakók, bérlők számára, ha az adott terület már teljesen biztonságos. A vizsgáló csapat megszervezése Meg kell határozni a csapatok tagjainak felelősségét és kötelességét. Egyes tagoknak esetleg több funkciót is el kell látniuk. A funkciókat fel kell tüntetni a folyamatábrán vagy a terven is. A vizsgálati csapatokban a levegő minőségéért, az épületszerkezetek biztonságáért, a világításért, a szállításért és a biztonságért felelősöket kell kinevezni. Egyes funkciók megoszthatók több személy között, de össze is vonhatók. A vizsgálatban résztvevő szervezeteknek a bizonyítékok gyűjtését és vizsgálatát meg kell osztaniuk és szervezniük egymás között. Meg kell határozni a csapat méretét, szervezetét és az egyéni feladatokat. Túl sok ember jelenléte és tevékenysége károsan hat a helyszínre, de a szükségesnél kisebb létszám befejezetlen vagy kevésbe hatékony vizsgálatot eredményezhet. A vizsgálatba bevontak száma mindig az esemény méretétől és bonyolultságától függ. Tehát egy személy több feladatkört is elláthat Promatt Elektronika