A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon

Átírás

1 1 A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon A közös alkotmányos alapelvek mellett jelentős különbségeket is felfedezhetünk a középeurópai országok népszavazással kapcsolatos gyakorlatában. Ausztriában és Szlovéniában például csak egy már megszületett törvényről mondhatják el véleményüket a polgárok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Iroda közös nemzetközi konferenciáján az is kiderült: a referendumok többsége eredménytelenül végződik, amely jellemzően az alacsony részvételnek is köszönhető. A mai rendezvényeknek külön aktualitást ad az Alkotmánybíróság napokban hozott határozata, amellyel megsemmisítette a Kúria egyik népszavazási kezdeményezésben hozott végzését mondta köszöntő beszédében Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora. A Nemzeti Választási Bizottság elnökeként is tevékenykedő szakember szerint a népszavazás mintegy negyedszázada áll a politikai és közjogi érdeklődés középpontjában Magyarországon. A rektor szerint a konferenciának közjogi, politikatudományi, hétköznapi jogi és napi politikai aktualitása is van, ezért is lehet érdekes és hasznos minden résztvevő számára. A tagállamai számára nyújtott alkotmányozási tanácsadói tevékenysége mellett egyéb törvénykezési területeken, így a választásokkal és a népszavazásokkal kapcsolatos kérdésekben is megnyilvánul a Velencei Bizottság- hangzott el Prof. Dr. Paczolay Pétertől, a testület tiszteletbeli elnökétől. Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke elmondta, hogy a Velencei Bizottság 2002-ben adta ki választási kódexét, amelyet később a népszavazással kapcsolatos tanulmánya követett. Ez utóbbi arra a felmérésre épült, amely az európai országok népszavazással kapcsolatos törvényeit vette górcső alá 2005-ig. A Velencei Bizottság a népszavazások esetén ellenzi bármilyen eredményességi küszöb bevezetését tette hozzá Paczolay Péter, aki szerint a népszavazási kódex élő, a jogalkalmazásban is használható dokumentum. A konferencia résztvevői megismerkedhettek a környező országok népszavazással kapcsolatos joggyakorlatával. Mag. Gregor Wenda, az Osztrák Szövetségi Belügyminisztérium választási részlegének helyettes vezetője elmondta: Ausztriának 9 tartománya van, amelyeknek nagyon fontos szerepe van a demokratikus intézményrendszer működtetésében. Az országos választások lebonyolításáért azonban a szövetségi belügyminisztérium felel, amelynek vezetője a választási bizottság elnöke is egyben. Nyugati

2 2 szomszédunknál a népszavazások egy már elfogadott törvény hatályba lépéséről dönthetnek, ami kötelező a törvényhozásra nézve. Van emellett véleménynyilvánító referendum is, ami egy adott kérdés támogatottságáról szól és nem kötelező érvényű. Ausztriában a népszavazásokat a választásokhoz hasonlóan szervezik, bonyolítják és minden eleme nagyon pontosan, részletekbe menően van szabályozva a törvényekben. Az előadó példaként hozta fel az 1978-as kötelező népszavazást, amely a nukleáris energia használatának tilalmáról döntött. A társadalmi nyomás miatt annak ellenére döntöttek a népszavazás kiírása mellett, hogy közben már épült az első atomerőmű az országban. Gregor Wenda utalt arra, hogy törekednek a közvetlen demokrácia erősítésére, jelenleg is zajlik az ezzel kapcsolatos törvénycsomag konzultációja az országban. Ausztriához hasonlóan Szlovéniában is egy már megszületett törvény hatályba lépésről lehet szavazni, korábban megerősítő, most elutasító jelleggel. ezt már Prof. Dr. Marko Kambič, a szlovéniai Országos Választási Bizottság tagja mondta el a konferencián. A szakember előadásában felvázolta azt a jogfejlődési folyamatot, amelyen Szlovénia, a Jugoszláviától való elszakadás óta végig ment. A 2013-ig tartó, sokak által önkényesnek, homályosnak és bizonytalan tartott népszavazási rendszert két évvel ezelőtt változtatták meg Szlovéniában. A mostani szabályozás szerint is 40 ezer aláírás szükséges a népszavazási folyamat megindításához, de szűkítették a témaköröket, így nem lehet például a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben népszavazni. Ma egy törvény népszavazás útján akkor nem léphet hatályba, ha a többség (a szavazásra jogosultak legalább egyötöde) ellene szavaz. Marko Kambič szerint a közvetlen demokráciára vonatkozó korlátozások az állam normál működését támogatják, de törekednek arra, hogy ezek a korlátozások csak a legszükségesebbek területekre terjedjenek ki. Szlovákia is erősíteni szeretné a népszavazás intézményrendszerét, mivel azt látja, hogy kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Mgr. Pavol Kacic, a szlovák Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: északi szomszédunknál abszolút többség kell egy népszavazási kezdeményezés eredményességéhez. A szlovákok 1994-ben a privatizációs részleteinek nyilvánosságra hozataláról, 1997-ben a NATO-csatlakozásról, 1998-ban a nemzeti érdekeltségű állami vállalatok privatizációjáról, 2004-ben pedig az EU-csatlakozásról szavazhattak. Szlovákiában eddig 8 népszavazást tartottak, a többségük eredménytelen volt. tudtuk meg a főosztályvezető-helyettestől. A népszavazás kapcsán állandó a vita a korlátozó és a megengedő szabályozás között ezt már Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke mondta a rendezvényen, aki ismertette a népszavazás kapcsán megvalósult jogszabályi változásokat. Szólt arról is, hogy a korábbi szabályozáshoz képest szélesedett az úgynevezett tiltott tárgyak köre, tehát azok a témák, amelyekben nem lehet népszavazást kiírni. Változott a jogorvoslat módja is: a hitelesítéssel kapcsolatos eljárásokban az Alkotmánybíróság helyett a Kúria dönt. Az NVI elnöke azt is hozzátette, hogy a jogorvoslati időket is figyelembe véve még ma is 1,5-2 év kell ahhoz, hogy egy kezdeményezés eljusson a konkrét népszavazásig. A konferencia második szekciójában az Alkotmánybíróság, a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság népszavazással kapcsolatos szerepéről esett szó.

3 3 A népszavazással kapcsolatos jogorvoslati eljárási rendszerben a Nemzeti Választási Bizottságnak, a Kúriának és az Alkotmánybíróságnak van meghatározó szerepe, hiszen adott esetben ezen intézményekhez fordulhatnak a kezdeményezők, ha nem értenek egyet az ügyükben hozott döntésekkel. A kötelező, alulról kezdeményezett népszavazás nagyon ritka Európában: van olyan ország, ahol erre lehetőség sincs, máshol pedig elég sok akadályon keresztül valósulhat meg a közvetlen demokrácia gyakorlásának ezen formája- mondta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar dékánjaként is tevékenykedő jogtudós történeti visszatekintésében felidézte a népszavazás magyarországi intézményrendszerének kialakulását. Varga Zs. András szerint az 1989-es ideiglenes alkotmánytól számítva lépésenként kellett az alkotmányos alapelvekkel és egyéb szabályokkal valamint a parlamentáris berendezkedéssel összhangba hozni a népszavazással kapcsolatos rendelkezéseket. Ebben alapvető szerepe volt az Alkotmánybíróságnak (AB), amelynek döntéseit a törvényhozó folyamatosan emelt be az alkotmányba. Ilyen volt például az, amikor az AB kimondta, hogy a képviseleti hatalomgyakorlás az elsődleges, a közvetlen hatalomgyakorlást pedig kivételesként kell kezelni. Az AB 2013-ban erősítette meg azt, hogy megkerülhetetlen a szerepe a népszavazással kapcsolatos jogorvoslati rendszerben, 2014-től pedig az alaptörvény alapján már a Kúria valamennyi döntését- így a népszavazással kapcsolatosakat is- felülvizsgálhatja a testület alkotmányossági szempontból. Az AB népszavazással kapcsolatos jogorvoslati tevékenysége során figyelemmel van a többi között az Alaptörvényben meghatározott tilalmi listára, amely felsorolja azokat a területeket, amelyekben nem rendelhető el népszavazás. Az alkotmánybíró hozzátette, hogy a népszavazás elrendelését követően a testület már nem vizsgálhatja az eredeti kérdést, és a kivételességre is oda kell figyelniük. A Kúria és általában a bírói szervezet szerepéről beszélt a konferencián Dr. Balogh Zsolt bíró, aki elmondta, hogy 1997-től az Alkotmánybíróság, majd 2012-től a Kúria dönt abban a kérdésben, hogy ki lehet-e írni népszavazást a kezdeményezők által feltett kérdésekben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense hozzátette: a semleges bírói szervezetnek sokszor kell erősen politikai vonatkozású kérdésekben is döntenie. Példaként hozta fel az 1989-es négy igenes népszavazást, valamint a 2008-as vizitdíjról és tandíjról szóló referendumot. Az előadásban elhangzott, hogy a Kúria január 1-i megalakulásával párhuzamosan változtak a népszavazással kapcsolatos szabályok is, így például megszűnt a korábbi egynegyedes eredményességi küszöb, amelyet felváltott az 50 százalékos részvételi minimum. Megalakulásától számítva idén augusztus végéig összesen 72 döntést hozott a Kúria, ebből 48 volt érdemi, amiből 6 változtatta meg az NVB döntését. Balogh Zsolt érdekességképpen megjegyezte, hogy a hozzájuk érkezett ügyek közül 9 olyan kérdés is volt, amire a Kúria és az NVB is rábólintott, mégsem kezdődött el az aláírásgyűjtés az adott témában. A Kúria jogorvoslati tevékenysége során olyan szempontokat vesz figyelembe, mint a kérdés egyértelműsége, vagy hogy szerepel-e a téma az alaptörvénybe foglalt tiltott tárgykörök között. De vizsgálják azt is, hogy a referendumra szánt kérdés sérti-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét és az adott téma az Parlament hatáskörébe tartozik-e. Nem lehet népszavazást kiírni az alaptörvény megváltoztatására irányuló, a nemzetközi szerződésbe ütköző és a központi költségvetésre kihatással lévő ügyekben. Utóbbi

4 4 esetében jegyzete meg Balogh Zsolt - értelmezési problémák is felmerültek, így szerinte érdemes lenne a jogalkotónak átgondolni és egyértelműbbé tenni ennek szabályozását. Balogh Zsolthoz hasonlóan Dr. Fábián Adrián, az NVB tagja is újragondolásra érdemesnek nevezte az Alaptörvény ezen részét. A tanszékvezető egyetemi docens szerint elgondolkodtató az is, hogy az NVI-hez eddig beérkezett mintegy 90 népszavazási kezdeményezés közül mindössze 5 olyan eset van, amelynél el is jutott az ügy az aláírásgyűjtésig. Szerinte a társadalom nagy része értetlenül áll ezelőtt és mivel a közvetlen demokratikus döntéshozatal legfontosabb intézményéről van szó, nem szabad félvállról venni ezt a kérdést. Fábián Adrián úgy véli, hogy a népszavazást szabályozó törvények nem túl szigorúak, a problémát az jelenti, hogy a tiltó és korlátozó rendelkezések egy része homályos megfogalmazású. Szerinte a jogalkalmazó szervek így ezeket a jogszabályokat a kelleténél szigorúbban értelmezik és alkalmazzák. Az NVB tagja szerint a kezdeményezők többségében úgynevezett slágertémákat (halálbüntetés, devizahitelezés, menekültügy) nyújtanak be népszavazásra, amelyek olyan komplexek, hogy egy esetlegesen eredményes referendummal sem lehetne megoldani azokat. Fábián Adrián elmondta az is, hogy eltolódott a súlypont a népszavazás lényegéről egy formális, adminisztratív jellegű eljárásra. A népszavazás szabályozása és gyarkorlata Európában és Magyarországon Magyarország Alaptörvénye alapján a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze a népszavazás, amely az elmúlt hónapokban újra a közéleti érdeklődés fókuszába került. A téma aktualitását jól mutatja, hogy míg 2014-ben összesen 14 népszavazási kezdeményezés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz, addig ez a szám augusztus elejéig már 83-ra nőtt. A nagy érdeklődésre tekintettel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Iroda közös szervezésében megrendezésre kerül A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon című konferencia. A konferencia időpontja: szeptember 24. (csütörtök) 9.30 A konferencia helye: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület Díszterem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.) A rendezvényen neves hazai és külföldi előadók tekintik át a népszavazási eljárással kapcsolatos kérdéseket magyar és angol nyelven. A konferencián szívesen látunk minden, a témával foglalkozó oktatót, kutatót, érdeklődőt.

5 Részvételi szándékát szeptember 17-ig az alábbi címen szíveskedjen A rendezvény sajtónyilvános, kérjük, a sajtó munkatársai az alábbi címen jelezzék részvételi szándékukat: sajto@uni-nke.hu 5