MÚMIÁI OKTATÁSI ANYAG

Átírás

1 AVILÁG MÚMIÁI OKTATÁSI ANYAG

2 Hogyan használjuk ezt a kalauzt? NATURHISTORISCHES MUSEUM BASEL, SVÁJC A MÚMIÁK VIZSGÁLATA Ez egy rejtélyes múmia. A kutatók annyit tudnak róla, hogy ő egy, az ókori Egyiptomból származó gyermek, de sokat kellene még róla megtudni. NATIONAL EDUCATION STANDARDS Az Oktatási kalauz a National Education Standards részét képező alábbi standardokat támogatja: A mindennapi élethez szükséges ismeretek standardjai Annak megértése, miért szükséges igazolni a kísérlet eredményeit. Tisztában lenni azzal, hogy a kutatók azért igazolják kísérleti eredményeiket, hogy bebizonyítsák, azok valódi eredmények és azokat nem valami váratlan történés, pl. eljárási hiba okozta. Új hipotézisek felállítása és vizsgálata miután egy korábbi hipotézis megdőlt. Tisztában lenni azzal, hogy bebizonyosodhat egy hipotézis tévessége. Tisztában lenni azzal, hogy egy hipotézist felül lehet vizsgálni. Következtetések levonása a kísérletek eredményeiből és azok igazolása. A hipotézisvizsgálat és a tudományos kutatás alapvető elméleteinek megértése és használata. Annak megértése, hogy adott eredményeknek többféle érvényes értelmezése is lehet. Tisztában lenni azzal, hogy az emberek az eredményeket eltérő módon értelmezhetik. Ugyanabban a témában különböző információforrások összehasonlítása alapvető hasonlóságok és különbségek szempontjából. Természettudományos Standardok Tisztában lenni azzal, hogy a világ történéseire adott tudományos magyarázat részben a megfigyelésből, részben annak értelmezéséből ered. A megfelelő eszközök (beleértve a számítógépes hardvert és szoftvert) és technikák használata tudományos adatok gyűjtése, elemzése és értelmezése céljából. Összefüggések létrehozása a tárgyi anyagok és logikai érvelések alapján (pl. ok-okozati összefüggés). A tudományos kutatások, kísérletek, megfigyelések, elméleti és matematikai modellek eredményeinek és más kutatók javasolt értelmezéseinek értékelése (pl. kísérleti eljárások felülvizsgálata, tárgyi leleltek vizsgálata, a hibás Ez az Oktatási kalauz a Múmiák világa kiállítást meglátogató diákok számára készült. A magyarázó szakaszok és a gyakorlatok nem csak a történelem és a természettudomány, hanem a nyelv, a viselkedéstudomány és a mindennapi élethez szükséges képességek terén is illeszkedik az amerikai National Education Standard 4-8. osztályos szintjéhez. A foglalkozások, tevékenységek kisebb módosításokkal fiatalabb vagy idősebb diákok számára átdolgozhatók. A tanárok a foglalkozásokat osztályuk igényeihez is igazíthatják. Hogy a tanárokat segítsük A világ múmiái kiállítás lehető legjobb hasznosításában, számos olyan tevékenységet kínálunk, amelyek a tárlat látogatása előtt, közben vagy utána végezhetők. A 9-1 oldalon található tevékenységek lehetőséget adnak arra, hogy a diákok felkészüljenek a kiállításra, és hogy felkeltsük érdeklődésüket a múmiák kutatása iránt. (Kérjük, vegyék figyelembe, hogy legalább két hét szükséges ahhoz, hogy a vezetőben szereplő némelyik kísérlet eredményre vezessen.) A 1 oldalon található foglalkozás teendőit ajánlott a látogatáson elkezdeni és utána befejezni, hogy a diákok elemezni és összegezni tudják a tanultakat. érvelés felismerése, a bizonyítékokból következőkön túlmutató állítások felismerése, alternatív magyarázatokra tette javaslatok). Tudni, hogy a tudományos kutatás része a kérdések feltevése, valamint a kérdésekre adott válaszok és a válaszok összehasonlítása a világról alkotott meglévő tudományos ismereteinkkel. Tudományos kutatások megtervezése és végrehajtása (pl. hipotézisek felállítása, kutatások megtervezése és végrehajtása, adatelemzés, az eredmények magyarázattá szintetizálása). Nyelvi standardok Az olvasási készségek és stratégiák használata különböző informális szövegek megértéséhez. Különböző forrásanyagok használata a kutatási témához kapcsolódó információgyűjtésre (pl. magazinok, újságok, szótárak, órarendek, naplók, felmérések, földgömbök, atlaszok, évkönyvek, weboldalak, adatbázisok, podcastek). Viselkedéstudományi standardok Annak megértése, hogyan járul hozzá a kultúra fejlődéséhez, illetve annak átadásához a nyelv, irodalom, a képzőművészetek, az építészet, az egyéb tárgyi kultúra, a hagyományok, a hiedelmek, az értékek és az emberi viselkedés. Annak megértés, hogyan fejezik ki a hiedelmeiket a különböző emberi közösségek. Történelmi Standardok Az elsődleges és másodlagos források különböző típusainak., illetve az azokban kifejezett motivációk, érdekek és elfogultságok felismerése (pl. szemtanúk beszámolói, levelek, naplók, leleltek, fényképek, folyóiratcikkek, újságban megjelent beszámolók, szóbeszéd). További források diákok és tanárok számára Weboldalak A világ múmiái weboldal A mumifikálás megismerése és válaszok a gyakran feltett kérdésekre. Mummy Tombs (Múmia sírkamrák) Egy oktató / gyermekkönyvíró áttekintése a világban található múmiák fajtáiról. Nova A Nova a jégmúmiákkal foglalkozik. ThinkQuest Ez a weboldal sár-, mocsári- és jégmúmiákkal foglalkozik. Diákok hozták létre. Archaeological Institute of America (Amerikai Régészeti Intézet) Két, 2003-ban Írországban felfedezett mocsári múmia új értelmezést adott a korábban fellelt más ír mocsári múmiáknak. The British Museum Az egyiptomi múmiák felfedezése a British Museummal Discovery Kids Egyiptomi múmiák létrehozása a Discovery Kidsen. Könyvek Janet Buell, Time Travelers Series: Bog Bodies; Ice Maidens of the Andes; The Greenland Mummies; Ancient Horsemen of Siberia éveseknek. Elizabeth Carney, Mummies, National Geographic Kids, éveseknek. Harriett Griffey, Secrets of the Mummies, DK Readers, éveseknek. Sandra Markle, Outside and Inside Mummies, Walker & Company, éveseknek. Shelley Tanaka, Mummies:The Newest, Coolest and Creepiest from Around the World Henry N. Abrams, éveseknek. Totally Amazing Mummies, Golden Books, éveseknek. Charlotte Wilcox, Mummies and Their Mysteries Carolrhoda Books, éveseknek. Magazinok Dig, régészeti magazin gyerekeknek.9-12 éveseknek.

3 Bevezetés AZ OKTATÁSI KALAUZ CÉLJAI Ezt az Oktatási kalauz abból a célból készült, hogy bemutassa A világ múmiái kiállítást a diákoknak, fejlessze tudományos és kulturális ismereteiket, és felkeltse érdeklődésüket a természet- és társadalomtudományok iránt. A kalauz önmagában is megálló részekből áll. Ezeket egy vagy több lecke keretében is elő lehet adni a kiállítás meglátogatása előtt, közben vagy utána egyaránt. Minden egység tartalmaz értelmező szöveget, amely rávilágít arra, hogy miért fontos a múmiák tanulmányozása, és hogy a vizsgálatok során alkalmazott módszerek milyen tudományterületekhez kapcsolódnak. Az egységek emellett kutatásokon alapuló tudományos, illetve a társadalomtudományokhoz kapcsolódó feladatokat is tartalmaznak. Ezek elmélyítik a tudományos kutatási módszerekről és a múmiák történelmi és kulturális kontextusáról meglévő ismereteket. A TISZTELETRE ÉS MÉLTÓSÁGRA VALÓ FIGYELMEZTETÉS A világ múmiái kiállításban lévő emberi és állatmúmiák a Föld különböző tájain talált múmiák sokféleségét mutatják be. A kiállítás minden egyes múmiáját tisztelettel és méltósággal kell kezelnünk. A múmiák megszerzése olyan korban történt, amikor elfogadott szokás volt az emberi maradványok gyűjtése. A tárlaton bemutatott múmiákat Európa különböző múzeumai és intézményei kölcsönözték. A kiállítás egyetlen múmiája sem származik vásárlásból vagy más módon történt beszerzésből. Amikor a tudósok a modern tudományos módszerek alkalmazásával megvizsgálják a múmiákat, gondosan ügyelnek azok épségére. Tárolásuk során a lehető legmegfelelőbb körülményeket biztosítják. A kutatások során ismeretekre tesznek szert a valaha éltek életéről, származásáról, kortársairól és történelméről. Ily módon a kutatók és mindenki, aki ellátogat a kiállításra segít abban, hogy a valaha élt, mumifikálódott embertársunk emléke fennmaradjon. A világ múmiái kiállítás létrehozói igyekeztek tiszteletben tartani azoknak a társadalmi és kulturális csoportoknak a nézeteit, ahonnan a múmiák származnak. Mi az a Múmia Múmiának nevezzük a halott ember vagy állat le nem bomlott, konzervált vagy konzerválódott maradványait; azaz, ha nemcsak a csontok, hanem egyéb szövetek vagy szervek is megmaradnak. Ahhoz, hogy valamit múmiának nevezzünk és ne csontváznak, a testnek meg kell őriznie valamit az úgynevezett lágyszövetekből is, mint a haj, a bőr vagy az izmok. A filmekben szereplő múmiáktól eltérően a valódi múmiák nem kelnek életre. BOMLÁS Ahhoz, hogy megértsd a múmiákat, tudnod kell, hogy általában mi történik a holttesttel a bomlás során. Az állatok és az emberek testében és bőrén számtalan baktérium él. Ne aggódj, az élő szervezet immunrendszere kordában tartja ezeket. Azonban amikor az élőlény meghal, a védelemnek is vége. A holttest bomlása a testben és azon kívül is zajlik. Belül, a belső szervekben, a zsigerekben élő mikroorganizmusok kezdik el felfalni magukat a belső szerveket. Az egyes sejtek elhalnak és elválnak egymásról. A gyomorsav, amely az élő szervezetben az ételek megemésztésben segít, a holttest belső szerveit kezdi emészteni. Az addig a testen kívül, a bőrön élő mikroorganizmusok bejutnak a szervezetbe. A haj, a szőr és körmök kihullanak. A bőrön elszaporodnak a mikrogombák. Amennyiben a holttest a szabadban marad, az állatoknak szolgál táplálékul; a rovarok pedig rárakják petéiket. A petékből kikelő lárvák elfogyasztják a maradék lágyszöveteket. A temetetlen holttestek többségéből egy évben belül csak a csontváz marad. Földbe temetés esetén öt-hét évbe telik, amíg a test minden lágyszövete elenyészik. A csontváz lebomlásához sokszor többszáz vagy többezer esztendő sem elegendő. A bomláshoz szükséges idő a környezettől függ, így helyről-helyre változik, és évszaktól függően is lassabb vagy gyorsabb lehet. A meleg és nedves környezet általában gyorsítja, míg a hideg és száraz környezet lassítja a bomlást. HOGYAN KELETKEZNEK A MÚMIÁK Amikor a bomlás folyamatához nélkülözhetetlen baktériumok és mikrogombák életfolyamata valami miatt lelassul, vagy a mikroorganizmusok elpusztulnak, a bomlás természetes folyamata megszakad. Elpusztulhatnak a nedvesség vagy az oxigén hiányától. A szélsőségesen hideg klíma, valamint egyes kémiai anyagok, mint a savak vagy a sók is megölhetik őket. A test akkor mumifikálódik, amikor valami meggátolja a bomlást. Időnként - ahogy a híres egyiptomi múmiáknál is - a temetési szertartás hagyományainak megfelelően gondosan megőrizték a holttesteket. A mesterséges mumifikálás során előfordult, hogy a belső szerveket, és velük a bomlást előidéző mikrobákat is eltávolították. A holttestet ezután tartósító anyagokkal kezelték, bebalzsamozták. Egyes kultúrák népei további lépéseket is tettek a tartósítás érdekében: olyan helyre temették a holttesteket, amely elősegítette a mumifikálódást. Egyes vidékeken homokba temették, máshol száraz, hűvös barlangba függesztették fel őket. Az is előfordult, hogy a lápba süllyesztették, ahol az állandó vizes környezet és a láp tetején lévő sűrű növényzet távol tartja az oxigént. Máshol a múmiák természetes módon jöttek létre. Voltak, akik olyan helyen haltak meg, ahol a külső körülmények a hőmérséklet, a páratartalom vagy kémiai anyagok - tartósították a maradványokat. E kalauz segítségével megismerhetsz néhány természetes módon létrejött múmiát, például a jégmúmiákat, a sivatagi múmiákat vagy a sómúmiákat. Elvégezhetsz néhány kísérletet, amely során megtapasztalhatod, hogy a fagy, a szélsőségesen nagy szárazság és a magas sótartalom milyen hatással van a baktériumokra és a holttestek bomlásánaksebességére. STAATLICHES NATURHISTORISCHES MUSEUM (TARTOMÁNYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM), BRAUNSCHWEIG, NÉMETORSZÁG Ez a házimacska természetes módon mumifikálódott. A németországi Schwerinben, egy fegyverraktárban találtak rá.

4 Kultúra, történelem és a múmiák A múmiák sokat tudnak mesélni nekünk azokról a helyekről és időkről, amelyben éltek. Testük elárulja, milyen magasak voltak és milyen sokáig éltek, milyen ételeket ettek, milyen betegségeik voltak és milyen sérüléseket szenvedtek. A múmiákkal együtt fennmaradt ruházat, ékszer és más személyes tárgyak az adott egyén társadalmi helyzetéről, életmódjáról nyújtanak információt, és arról is, hogy milyen volt az a kultúra, amelyben éltek, milyen szokásaik, hiedelmeik voltak. Ha valaki mindentől távol, egy istenháta mögötti helyen halt meg, és a teste természetes úton mumifikálódott, ruházata és megmaradt tárgyai sok minden elmesélnek a korról, a helyről és az ott élt emberek mindennapjairól. MÚMIÁKON VÉGZETT VIZSGÁLATOK A kutatás legelső lépése a múmiák szabad szemmel történő vizsgálata. A kutatók alaposan megfigyelik, hogyan öltöztették fel vagy burkolták be a testet, milyen testhelyzetben temették el, és milyen tárgyakat temettek melléje. Ha nem tudni, honnan származik a múmia, néha már az alapos szemrevételezés is elég, hogy valamely hellyel és korszakkal kapcsolatba hozzák a maradványt. Ahhoz, hogy további információkat szerezzenek, a kutatóknak bele kell látniuk a testbe. Arra mindig gondosan ügyelnek, hogy mindezt a múmia károsítása, roncsolása nélkül tegyék. Az emberek betegségeinek diagnosztizálására használt modern komputertomográfiai (CT) berendezések használata ehetővé teszi, hogy a tudósok a múmia károsítása nélkül tekinthessék meg a test belsejét. Egy bepólyált múmia esetében a CT-felvétel azt is megmutatja, hogy rejtőzik-e valamilyen tárgy a ruházat alatt vagy a testet befedő pólyaszalagok között. A szénizotópos kormeghatározás segítségével a kutatók meg tudják állapítani, hogy mikor is élt a múmia. Ez az eljárás a maradványokban fellelhető 14-es szén izotóp (C14) mennyiségének kimutatásán alapul. A C14 mennyisége a szervezet halálát követően folyamatosan csökken, így a megmaradt mennyiség ismeretéből kiszámolható, milyen régóta tart a csökkenés, azaz milyen korú a maradvány. A mumifikált testből vett mintákon elvégzett kémiai vizsgálatok kimutatják, hogy az illető milyen növényekkel és állatokkal táplálkozott. Sőt azt is, hogy milyen mérgező anyagokat vagy drogokat fogyasztott, vagy hogy balzsamozása során használtak-e kémiai anyagokat. A nedvesség és a múmiák A páratartalom - azaz, hogy milyen nedves az adott környezet - nagyon fontos tényező a múmiák kialakulásában. A páratartalom befolyásolja a holttest bomlásának sebességét, ugyanis a holttestek sokkal gyorsabban bomlanak le a nedves helyen, mint a szárazon. A világ múmiái kiállításon olyan múmiák is láthatók, amelyek sivatagokban vagy alacsony páratartalmú, száraz barlangokban jöttek létre. Ezek az Észak-Afrikában elterülő sivatagból, a Szaharából és a közel-keleti Jordániából származó múmiák jól szemléltetik, milyen drámai módon hat a környezet a múmiákra. SIVATAGI MÚMIÁK A száraz meleg sivatag kitűnő hely a mumifikálódásra. Ugyanis, ha egy holttest kint marad a sivatagban, jó eséllyel múmiává válik. Sivatagnak nevezzük azokat a területeket, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 250 mm. Lehetnek nagyon forrók, mint a Szahara Észak-Afrikában; vagy nagyon hidegek, mint az antarktiszi fagysivatagok.a száraz vagy szélsőségesen száraz sivatag valósággal kiszívja a nedvességet a tetemekből. A napsütés és a szél is segít ebben. Ahogy a tetem kiszárad, a baktériumok működése lehetetlenné válik. A bőr megkeményedik és nem engedi át a nedvességet, ugyanakkor a test víztartalmát a testen belül tartja. Ahhoz, hogy kiszáradjanak, a holttesteknek nem kell feltétlenül a napon lenniük. A forró homok is képes kiszárítani a tetemet. Ezt a mumifikálódott zorilla vagy afrikai csíkosgörény fejet az Antarktiszon találták. Az afrikai csíkosgörény, más néven rövidlábú görény a menyétfélék családjába tartozik. Ahogy más görényfélék, ezek is képesek a farkuk közelében lévő két végbélmirigyből támadójuk szemébe bűzös váladékot fecskendezni, és átmenetileg megvakítani azt. BARLANGI MÚMIÁK A barlangok különleges környezeti viszonyainak köszönhetően jó esély van arra, hogy bennük természetes úton mumifikálódott állatokra leljünk. Ha egy barlang elég nagy mélységben fekszik, hőmérséklete és páratartalma az évszaktól, a napszaktól vagy a külső időjárás változásaitól függetlenül állandó, nem változik. A barlangokban uralkodó teljes sötétség nem kedvez a bomlást okozó baktériumoknak, és a dögevő rovarok sem képesek a mély barlangokban kialakult körülmények között élni. Sok barlangban a folyamatosan meglévő természetes légáramlás segíti a mumifikálódást, különösen az olyan magasabb páratartalmúak esetében, mint amilyenek a Közép-Európában lévők. Nem minden barlangban elhalt vagy ott hagyott test alakul múmiává. A sivatagi vidékek száraz barlangjaiban lévő holttesteknek például nagyobb esélyük van arra, hogy épségben maradjanak. AZ ALGÉRIAI SZAHARÁBÓL - STAATLICHES NATURHISTORISCHES MUSEUM, BRAUNSCHWEIG, NÉMETORSZÁG Mit tudsz megállapítani? A múmiákat vizsgáló tudósoknak a legapróbb részletekre is oda kell figyelniük. Mit tudsz megállapítani ennek a múmiának a jellegzetességei alapján? Miről árulkodnak a fogak? Mit mesél neked a szőr? Mit tudsz megállapítani a többi megfigyelt részlet alapján?

5 A fagy és a múmiák Talán nem is gondolnád, de családod is szokott kicsit mumifikálni. A fagyasztás megöli a baktériumokat és a gombákat, meggátolva ezzel a bomlást. Így a fagyasztóba tett hús tulajdonképpen mumifikálódik. JÉGMÚMIÁK Az így képződött viasz beburkolja a testet, leállítva a bomlási folyamatot, és a test "szappanmúmiává" alakul. A kiszáradt és összeaszottnak tűnő egyiptomi múmiákkal ellentétben a szappanmúmiák sokkal inkább életszerűek. A jeges és nagyon száraz helyeken a lágyszövetek megfagyva kiszáradhatnak. Ez azt jelenti, hogy a testben lévő víz megfagy, jéggé alakul. A jég pedig szublimál, azaz megolvadás nélkül, vízgőzzé válva párolog el a szervezetből. A száraz környezetben a fagyott test fokozatosan elveszti víztartalmát és mumifikálódik. Ez annak köszönhető, hogy a mikroorganizmusok víz hiányában nem élnek meg, és az enzimek sem működnek a vízmentes közegben. Az eredményt jól demonstrálja ez az olasz gleccserben talált havasi nyúl múmiája. Annyira kiszáradt, hogy már nem is kell hidegen tartani. Azokat a múmiákat, amelyek nem ilyen módon, megfagyva száradtak ki, fagyott állapotban kell tartani. Ha kiolvadnának, lebomlanának. Sőt, gyorsabban bomlanának le, mintha meg sem fagytak volna. A fagy hatására a szövetekben lévő víz, és ezzel a sejtek térfogata is megnő. A növekedés széttöri, szétroncsolja a sejtfalat. Ha a szövet felolvad, a baktériumok és a gombák a sejtfalon keletkezett réseken keresztül elözönlik a sejtet. TERMÉSZETES MÚMIÁK MESTERSÉGES KÖRNYEZETBEN Azt már megtanultad, hogy a múmiák természetes körülmények között is létrejöhetnek, ha valami miatt lelassul a bomlás és megőrződnek a szövetek. A múmiák mesterséges környezetben, például épületek padlásán, pincéiben vagy más elhagyatott részeiben is kialakulhatnak - balzsamozás, kezelés vagy más emberi beavatkozás nélkül. A világ múmiái kiállításon épületek pincéiben vagy padlásán mumifikálódott állatokat is láthatsz. Természetes múmiákat olyan helyeken találni a legkönnyebben, ahol száraz a levegő, folyamatos a légmozgás és kicsi a hőingadozás. Ilyen helyek például a padlások, a szekrények, a száraz pincék, az épület falain belüli üregek, a szellőző aknák, a templomi kripták és a várak pincéi. Előfordul, hogy valaki úgy hal meg egyedül az otthonában, hogy halála után egy ideig nem találnak rá. Bár ritkán, de előfordul, hogy természetes múmia lesz belőle. Dél-amerikai múmiák Dél-Amerikában már jóval az egyiptomiak próbálkozásai előtt tartósították a holttesteket. A testek többféle módon konzerválódtak. Múmiabatyuba csomagolva, sivatagban kiszáradva vagy barlangokban megfagyva. Ezek a múmiabatyuk szövetből készült maszkot viselnek. Arcot festettek nekik, és ékszereket erősítették rájuk. A CSINCSORRÓK Az Inka Birodalom 1100 és 1532 állt fent, a mai Kolumbiától Chiléig terjedt, és lélekszáma elérte 12 milliót. Az inkák valószínűleg valamennyi halottjukat mumifikálták, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. A földművesektől a királyokig mindenkit. A mumifikálást különböző módszerekkel végezték, múmiabatyut készítve, vagy jégmúmiákat létrehozva. A múmiabatyukban a testet természetes állapotban őrizték meg. Az elhunytat magzati pózba ültették. A testet vagy a testeket, akár egész családokét több rétegű hímzett szövetanyagokba csavarták, tömött batyut készítve. A rétegek közé szimbolikus és az illető számára fontos tárgyakat is csomagoltak. A batyu tetejére gyakran álfejet helyeztek, hogy ember-alakot nyerjen. Az inka jégmúmiák valójában az isteneknek bemutatott áldozatok voltak. Ezeket a gyerekeket a hegyi barlangokban hagyták értékes tárgyak kíséretében. Alkohol tartalmú italt kaptak, amitől elvesztették az eszméletüket, mielőtt halálra fagytak volna. Számos ilyen jégmúmia meglepően jól állapotban maradt meg. A mai Peru és Chile part menti területén több ezer évvel ezelőtt élt halásznépek a legrégebbi múmiakészítők, a csincsorrók. Már a Krisztus előtti ötödik évezred elején kezdték mumifikálni halottaikat. Kétféle módszert alkalmaztak. Az egyik eljárás szerint levágták a halott fejét és végtagjait, majd eltávolították a belső szerveket és időnként a bőrt is. A test kiszárítása után újra építették a testet; a kart, a lábat és a gerincoszlopot a bőr alá helyezett ágakkal erősítették meg. A belső szerveket agyaggal, láma- és vikunyaszőrrel, tollal, szárított növényekkel helyettesítették. Végül az egész testet hamuval kevert sárral, majd fényes fekete festékkel kenték be. Egyes múmiákra emberi hajból készült hosszú parókát adtak. A másik módszer szerint a végtagokat megtartották, és a testen ejtett metszéseken keresztül távolították el a belső szerveket. A fejet itt is levágták az agy eltávolításához. A tetemet kiszárították, botokat helyeztek bele és teletömték, hogy visszanyerje alakját. Az arcot feketére, a testet okkerrel vörösre festették. A PARAKÁK A paraka nép az Andok hegységben, a mai Peru területén élt. Gyaníthatóan azért esett az egyik leghíresebb temetőjük helyszínére a választásuk, mert a száraz sivatagi körülményeknek köszönhetően az oda temettek holttestek mumifikálódtak. A sírmező több száz, Kr.e. 900 és Kr.u. 200 közötti időszakból származó holttestet rejtett. A parakák ülő helyzetben, hímzett szövetbe pólyálva helyezték el halottaikat. Némelyikük arany koronát visel. AZ INKÁK AZ ÁRULKODÓ LÓFARKAK Mivel számos dél-amerikai múmiának még mindig megvan a haja, a kutatók többet tudhatnak meg arról, hogy mit fogyasztottak életük során, mint haj nélküliek esetében. A stabil-izotópos-vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy mivel táplálkoztak, növényi vagy állati eredetű ételt fogyasztottak-e többségében. Sőt még az is kiderül, ha valaki dohányzott. PERUI MÚMIA

6 A sótartalom, a savasság és a múmiák SÓMÚMIÁK A világ leghíresebb sómúmiáit az ausztriai Halstatt-Dürrnberg sóbányájában fedezték fel. A testek a évvel ezelőtti időszakban élt sóbányászok maradványai. Bányaomlás áldozatai voltak és a só mumifikálta őket. A világ múmiái kiállításon láthatsz egy hal Egyiptomból származó sómúmiáját, és megtudhatod, hogyan mumifikál a só. Ez kétféleképpen történhet. Egyik lehetőség, hogy a sókristályok kivonják a testből a nedvességet, és kiszárítják azt. A folyadék elvonásával a só segít megállítani a bomlást okozó baktériumok életműködését. A másik út, hogy a sós víz ozmózissal kerül be a test szöveteibe. A só koncentrációja megnő, ez gátolja a baktériumok elszaporodását, és ez megállítja a bomlást. A bányamúmiákat a XVI-XVIII. század közötti időszakban találták. Miután kihozták őket a bányákból egy halstatti temetőben elhantolták őket. A bányában uralkodó környezeti hatások következtében évezredekkel korábban leállt természetes bomlási folyamat az eltemetéssel ismét beindult. Egy szemtanú 1573-ból származó feljegyzései szerint a sóbányában talált múmiák húsa, csontja, haja és ruhái teljesen rothadás mentesek voltak, bár a testek kicsit ellapultak, a húsuk olyan volt, mintha megfőtt volna, sárga és kemény volt, mint a szárított tőkehal. Ezt a sárga bőröndhal múmiát Egyiptomban találták a Vörös-tenger északnyugati partvidékén. THOMAS KUPPEL GYŰJTEMÉNYÉBŐL, BRÉMA, NÉMETORSZÁG MIÉRT MARADNAK MEG A LÁPI HOLTTESTEK A lápok vízzel borított területek. A lápokban lévő víz a csapadékból származik, nem a talajvízből. A hosszú ideig vízzel borított élőhelyeken növekszik a növényzet, majd előbb-utóbb bomlani kezd. Ez a tőzeg. A világ leghíresebb sómúmiáit az ausztriai Halstatt-Dürrnberg sóbányájában fedezték fel. A testek a évvel ezelőtti időszakban élt sóbányászok maradványai. Bányaomlás áldozatai voltak és a só mumifikálta őket. A világ múmiái kiállításon láthatsz egy hal Egyiptomból származó sómúmiáját, és megtudhatod, hogyan mumifikál a só. Ez kétféleképpen történhet. Egyik lehetőség, hogy a sókristályok kivonják a testből a nedvességet, és kiszárítják azt. A folyadék elvonásával a só segít megállítani a bomlást okozó baktériumok életműködését. A másik út, hogy a sós víz ozmózissal kerül be a test szöveteibe. A só koncentrációja megnő, ez gátolja a baktériumok elszaporodását, és ez megállítja a bomlást. A bányamúmiákat a XVI-XVIII. század közötti időszakban találták. Miután kihozták őket a bányákból egy halstatti temetőben elhantolták őket. A bányában uralkodó környezeti hatások következtében évezredekkel korábban leállt természetes bomlási folyamat az eltemetéssel ismét beindult. Egy szemtanú 1573-ból származó feljegyzései szerint a sóbányában talált múmiák húsa, csontja, haja és ruhái teljesen rothadás mentesek voltak, bár a testek kicsit ellapultak, a húsuk olyan volt, mintha megfőtt volna, sárga és kemény volt, mint a szárított tőkehal. LÁPI MÚMIÁK Észak-Európa lápi hullái az egyik legfurcsább és legérdekesebb típusú múmiák. Titokzatosságukat növeli, hogy közülük néhányan gyilkosság áldozatai lehettek. A leghíresebbnek, a tollundi férfinak a nyaka körül egy megfeszített bőrszíj volt. Másokat leszúrtak, agyonvertek, megkínoztak vagy lefejeztek. Talán még ennél is különösebb, hogy az áldozatok közül számos kifejezetten jómódúnak tűnik. Maradványaik vizsgálata során kiderült, hogy egészségesen táplálkoztak, mi több, körmük ápolt, manikűrözött volt! A savas tőzeglápok hideg, vizes élőhelyek, különleges természeti körülményekkel. A tőzeglápokban az állandóan vizes környezet mumifikálhatja a testeket. A szervezet mikroorganizmusai az oxigéntől elzártan hamar elpusztulnak. A tőzeg a tőzegmoha (Sphagnum) lebomlása során keletkezik. A tőzeg savas, barna komposzt. A lápokban a tőzegmoha által létrehozott savas környezet, a moha antibiotikus tulajdonságai és az alacsony oxigénszint együttesen akadályozza meg a lápi tetemek bomlását. Bizonyos lápok nem savas, hanem épp ellenkezőleg, lúgos kémhatásúak. A lúgos lápokban csak a csontok maradnak meg, a lágyszövetek nem, így ezekben nem kerülnek elő mumifikálódott tetemek. A világ múmiái kiállításon egy hollandiai lápból származó múmiát lehet megtekinteni. A LÁPI HOLTTESTEK A lápi holttest a természetes múmiák egyik legritkább típusa. Bár egykoron több száz mumifikálódott test lehetett Északnyugat-Európa lápjaiban, ma már kevesebb mint 50 múmia létezik csak a múzeumok gyűjteményeiben. Lápi holttesteket Európa számos országában találtak már, többségükre Írország, Anglia, Észak-Németország és Dánia területén bukkantak. A múmiákat többnyire a tüzelőnek használt tőzeg bányászata közben találták. A holttestek közül sokan 2000 évesek. A LÁPI HOLTTESTEK RITUÁLIS ÁLDOZATOK VOLTAK? Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért helyezték a testeket a lápba Európa északi tájain. Sokan úgy vélik, hogy a lápi holttesteket rituális céllal áldozták fel, feltehetően a termékenység istenének vagy istennőjének ajánlva fel őket. Tudjuk, hogy az őskori népek gyakorta áldoztak fel állatokat, kocsikat és más tárgyakat az isteneknek és istennőknek, így lehet, hogy néha embereket is feláldoztak. Azonban sok más lehetséges magyarázat is létezik. A lápokban életveszélyes járni, különösen sötétedés után. Néhányuk feltételezhetően véletlenül merült el a lápban, amikor megpróbált azon keresztül menni, vagy kimenteni az ott bajba jutott állatokat. Másokat haláluk után a föld helyett a lápba temettek. Olyan helyeken, ahol kevés volt a mezőgazdasági művelésre használható föld, a holttestek lápba temetése, és ily módon a művelésre fordítható terület kímélése is észszerűnek tűnik. Az is felvetődött már, hogy vannak közöttük olyanok, akik gyilkosság vagy rablótámadás áldozatává váltak, esetleg kivégzett bűnözők lehettek. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ezeknek a elméleteknek, teóriáknak mindegyike igaz lehet, és nincs egyetlen magyarázat a lápi múmiák létrejöttére; ezért keletkezésük titkát egyénenként kell kideríteni. Ahogy nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy a testek hogyan konzerválódnak a tőzegben, úgy arra sincs, egyáltalán miért helyezték őket a lápba.

7 Egyiptomi múmiák A múmia szó hallatán szinte mindenki az ókori egyiptomi múmiákra gondol; a vászon pólyákra, a díszes koporsókra és szarkofágokra. Ennek az lehet az oka, hogy se szeri, se száma az egyiptomi múmiáknak. A világ majd minden múzeuma őriz belőlük párat. Nincs olyan ember, aki ne hallott volna róluk. A XVIII-XIX. században kultusza volt az egyiptomi múmiáknak. Az utazók szuvenírként vitték haza őket. Az Egyiptomból hozott kuriózumokat vándormutatványosok mutogatták. Később múzeumokban állították ki őket óriási sikerrel. Az egyiptomi múmiák átkáról szóló regények, legendák és mendemondák rabul ejtették a közvéleményt. A múmiákon keresztül megismerhetjük az egyiptomi kultúrát, az ókori emberek mindennapjait, és azt, miért és hogyan balzsamozták halottaikat. Az egyiptomiak hite szerint a halál nem jelentette az élet végét, csupán az egyén életciklusának következő állomása volt. Egy olyan kapu, amelyen a fáraótól a rabszolgáig mindenki átment. Bíztak abban, hogy az örök életbe utaznak, egy kényelmesebb és szebb világban születnek újjá de csak akkor, ha testük épségben megmarad. Noha a balzsamozás során a belső szerveket eltávolították, azokat kanópusz edényekbe helyezve az elhunyttal együtt eltemették. A mumifikálás célja mindvégig az volt, hogy a lehető legtökéletesebben megőrizzék a testet a túlvilági életre. A balzsamozásnak szigorú menetrendje volt, melyet rituális szertartások kísértek. A túlvilágba vezető út a temetés napján kezdődött. A koporsót, benne a múmiával és a kanópusz edényekkel, a család szállította a temetőbe. A sír előtt álló pap megérintette a múmia maszkján a szájat, a fület, a szemet és az orrot. Ez volt a Szájmegnyitás mágikus szertartása, amely visszaadta a halott érzékelési képességét, aki így a túlvilágon, új életében ismét tudott enni, inni, hallani, látni és szagolni. A koporsót behelyezték a sírba, és mellé tették mindazokat a tárgyakat, amelyekre odaát szüksége lehetett. Az elhunytat a túlvilágon őt segítő vallási és használati tárgyakkal együtt temették el. ÍGY KÉSZÜLT A MÚMIA Az ókori egyiptomiak több mint 000 év alatt jó pár millió múmiát készítettek. Hogyan is végezték az ókori balzsamozók munkájukat? Az évezredek során a mumifikálás módszerei sokat változtak. A leggyakrabban az alábbi módszert használták: Ejts egy vágást a has baloldalán! A nyíláson keresztül távolítsd el a belső szerveket, a gyomrot, a beleket, a májat és a tüdőt! Ez azért fontos lépés, mert ezek a szervek a bennük lévő enzimek, savak és baktériumok hatására gyorsan bomlanak. A szívet hagyd a helyén! Az egyiptomiak hite szerint a gondolatok és az érzések nem az agyban, hanem a szívben lakoztak, ezért a szívet a helyén hagyták, és agyat nem őrizték meg. Egy hosszú, fém kapó segítségével távolítsd el agyat az orrüregen keresztül! A testet kívül-belül mosd meg! A koponyát se felejtsd ki! Külön-külön mosd le a májat, a tüdőt, a beleket és a gyomrot, majd vond be mindezt gyantával! Ha kész vagy, helyezd a szerveket a megfelelő kanópusz edényekbe! Szárítsd ki a testet! Először töltsd meg a mellkast és a hasüreget lenvászonba csomagolt nátronnal! A nátron nem más, mit só és szódabikarbóna (sütőpor) keveréke. Borítsd be az egész testet vastagon nátronnal! Hagyd száradni 40 napig! 5. Távolítsd el a sót a testről, kívülről, belülről egyaránt! Majd mosd le alaposan! Dörzsöld be illatos olajjal, gyantával és különböző fűszerekkel! Vékony réteg olvasztott gyantával mindenhol vond be az egész testet! Távolítsd el a sót a testről, kívülről, belülről egyaránt! Majd mosd le alaposan! Dörzsöld be illatos olajjal, gyantával és különböző fűszerekkel! Vékony réteg olvasztott gyantával mindenhol vond be az egész testet! 7. Ha elkészültél, fedd le a fejet, a mellkast és a test többi részét kartonázzsal! A kartonázst formára vágott és plasztikusan domborított gyantával átitatott vászon- illetve papiruszdarabokból készítették, és vékony iszapréteggel vonták be. A száradás után a megkeményedett anyagra már festeni is lehetett. Gyakran aranyozással is díszítették. 8. Végül helyezd a múmiát egy vagy több koporsóba, majd egy díszes szarkofágba! A bebalzsamozott szerveket ilyen vagy ehhez hasonló kanópusz edényekbe helyezték. SENCKENBERG KUTATÓINTÉZET ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM, FRANKFURT AM MAIN, NÉMETORSZÁG

8 Múmiák a kriptákból A németországi Bajorországban van egy késő XIV. századi kastély, amelynek kriptájában több természetes múmiát is találtak. Kriptának nevezzük az olyan föld alatti helyiséget, amelybe a halottakat koporsóba vagy urnába téve helyezik örök nyugalomra. A kriptákat általában templomok alá építik, de előfordul, hogy kastélyok alatt, esetleg barlangokban alakítják ki. Itt, A világ múmiái kiállításon megtekintheted a Sommersdorf kastélyban talált múmiákat. A mumifikálódás egyik legfontosabb tényezője a kripta jó szellőzése volt, a légmozgás kiszárította a testeket. Von Holz báró teste kitűnő állapotban őrződött meg. Az Európa északi részén között dúló harmincéves háború elől menekülő arisztokrata a rokonainál keresett menedéket Sommersdorfban. Ott tartózkodása során hunyt el, és testét a családi kriptába temették. A báró kifejezetten magas termetű ember volt. Még ma is azt a hosszú szárú csizmát viseli, amiben eltemették. ÍGY KÉSZÜLT A MÚMIA 1994-ben a váci Fehérek templomának felújítása során egy rég elfeledett XVIII. századi kriptára leltek. A majd kétszáz éve bolygatatlan kriptában 265 természetes múmiát találtak. Közülük láthatsz néhányat A világ múmiái kiállításon. Bámulatosan jó állapotúak, hajuk, bőrük, körmük, sőt ruházatuk is megőrződött. A mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezési mód tette lehetővé. A kripta átlaghőmérséklete 8-10 Celsius fok közötti volt. Meghatározó volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő két keskeny szellőzőkürtőn keresztül. A gondosan vezetett, részletes anyakönyvekből és más dokumentumokból ismertté vált legtöbbjük neve, kora, foglalkozás és halálának oka. A koporsók felirataiból ismert a betemettek neve és a halál ideje. A korabeli anyakönyvekből a foglalkozásra, a halálokra és a családi állapotra vonatkozó adatok is kiolvashatók. A váci kripta egy időkapszula az XVIII. századból. ISMERD MEG AZ ORLOVITS-CSALÁDOT! HÁROM VÁCI MÚMIA Ami a családtörténeti kutatásokból kiderült: Az apa, Orlovits Mihály ( ) molnár volt. Felesége Skripetz Veronika ( ) csupán 15 éves volt, mikor összeházasodtak. Hamarosan megszületett első gyermekük, Mihály, aki alig 2 hetet élt. Tizenkét év múltán, 1796-ban született meg Katalin, aki két és fél évesen meghalt. Harmadik gyermekük, János 1801-ben született, aki alig egy évet élt. Orlovits Mihály 1806-ban, 41 éves korában hunyt el. Az megözvegyült Veronika rövidesen újra férjhez ment Prohászka Pálhoz. Az új házasság sem tarthatott sokáig, mert az asszony hamarosan, 38 évesen elhunyt. Skripetz Veronika és kislánya Katalin. Ami a tudományos vizsgálatok eredményeiből derült ki: A bakteriális DNS vizsgálatok feltárták, hogy Veronika szervezetét a tuberkulózis kórokozója támadta meg. A TBC általában a tüdőt betegíti meg, de más szervekre is átterjedhet. A váci kriptába temetettek közel 70 %-ának szervezetéből kimutatták a kórokozót. A TBC, vagy más néven gümőkór azokban az időkben a vezető halálok volt Európában és a világban. A család fő Orlovits Mihály váci molnár volt. Jánoska Veronika és Mihály harmadik gyermeke volt.

9 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: A MÚMIÁK VIZSGÁLATA Cél Annak bemutatása, hogy különböző tudományterületek művelői hogyan kutatják a múmiákat. Standardok Különböző forrásanyagok használata a kutatási témához kapcsolódó információk gyűjtésére (pl. magazinok, újságok, szótárak, órarendek, naplók, felmérések, földgömbök, atlaszok, évkönyvek, weboldalak, adatbázisok, podcastek) Tisztában lenni azzal, hogy a világ történéseire adott tudományos magyarázat részben a megfigyelésből, részben annak értelmezéséből ered. Anyagok Online és nyomtatott segédanyagokanyagok. rész: Párosítsd össze a kutatót a szakterülettel! Sokféle tudományterületen dolgozó kutató vizsgálja a múmiákat, hogy fény derüljön a valaha éltek mindennapjaira, betegségeire, halálára és a világra amelyben éltek. Folyamat Használd a segédanyagokat, hogy megtudd, melyik kutató mit vizsgál! Kössed össze vonallal a kutatót és szakterületét! Kutató Régész Anatómus Genetikus Biológus Vegyész Antropológus Néprajzos Szakterület Az emberi kultúrák és a köztük lévő hasonlóságok, különbségek tanulmányozása. Az anyagok kémiai szerkezetének, összetételének és tulajdonságainak vizsgálata. Az emberi test részeinek, formájának és működésének vizsgálata. Régen élt emberek, kultúrájuk és viselkedésük tárgyi emlékeinek vizsgálata. Ezek közé a tárgyi emlékek közé tartoznak az eszközök, fegyverek vagy az ékszerek, de ugyancsak idetartoznak az épületek, a műemlékek és az egy adott területen végbement változások is. Az egykor élt emberek maradványainak, biológiai jellegeinek megismerése, az elhalálozási életkor becslése, a nem megállapítása, betegsgeinek felderítése Az élővilág tanulmányozása és megismerése. Az élőlények genetikai állományának vizsgálata. rész: Mit tanulhatunk a kutatóktól? A kutatók megfigyeléseket végeznek, melyeket értelmezve következtetéseket vonnak le. Folyamat Végezzétek el az párosításokat, majd az osztály közösen ellenőrizze a válaszokat! Mi csoportunk a(az).. Osszátok az osztályt hét csoportra! Mindegyik csoport egy-egy kutató bőrébe bújva válaszolja meg a kérdéseket! Válasszatok magatok közül egy főt, aki képviseli majd a csoportotokat! 5. Végül az osztály közösen vitassa meg, miért fontos a különböző szakterületen dolgozó kutatók együttműködése a múmiák vizsgálata során! GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS Írjátok le egy külön lapra az alábbi kérdésekre adott válaszaitokat: Tegyetek fel egy kérdést, amire a kutatásotokkal választ szeretnétek nyerni! Milyen eredményeket vártok, amellyel választ kaptok a feltett kérdésetekre! Írjátok le, hogy mit és milyen eszközökkel végeznétek a vizsgálatot! Írjátok le, milyen kihívással kell szembenéznetek a múmiákkal kapcsolatos adatgyűjtés során! 5. Hogyan győznétek le ezt a kihívást? Sikerül-e választ kapnotok a feltett kérdésre? 7. Ha nem sikerül, milyen következtetést vonhattok az adatokból, hogy segítsen megválaszolni a feltett kérdést?

10 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: HAGYOMÁNY, ÉRTÉK ÉS ÉLETMÓD Cél Annak vizsgálata, hogyan segítenek a személyes tárgyak meghatározni a kulturális hagyományokat, értékeket és életmódokat. Standardok Annak megértése, hogyan járul hozzá a kultúra fejlődéséhez, illetve annak átadásához a nyelv, az irodalom, a képzőművészet, az építészet, az egyéb tárgyi kultúra, a hagyományok, a hiedelmek, az értékek és az emberi viselkedés; annak megértése, hogyan fejezik ki a hiedelmeiket a különböző emberi közösségek. HAGYOMÁNY, ÉRTÉK ÉS ÉLETMÓD Arról már tanultatok, hogy a tudósok a múmiák mellett talált személyes tárgyak vizsgálatából derítik ki az illető életmódját, és szereznek információkat az adott kultúra hagyományairól és értékeiről. Ezek a kutatók már vizsgálták a helyet és a kort is, így sokat tudnak róla. Új bizonyítékokat keresnek, amelyek megerősítik, megdöntik vagy kiegészítik az ezekről a népekről alkotott elfogadott tényeket és elméleteket. Sok múmia származik a perui Chancay-kultúrából. A gondosan kidolgozott temetkezési hagyományok azt mutatják, hogy a holttestek fontosak voltak a kultúra népei számára, és a Chancay nép valószínűleg tudott a dehidratáció szerepéről, mert rendkívül száraz területre temette halottait. A Chancay halottakat általában több réteg textillel batyuvá csomagolták. Díszített műfejet és maszkot kaptak. Ékszerekkel, állatokkal (kutya, láma, tengeri malac), vetőmaggal vagy kokalevelekkel teli erszényekkel látták el őket. Az edényekbe használati tárgyaikat és az egymás között adott-vett holmijaikat helyezték el, amelyekkel kereskedtek. Bizonyos kultúrák népei azért helyeztek ételt a sírokba, hogy a halottaknak legyen mit enniük a túlvilágon. A Chancay-kultúrát tanulmányozó kutatók úgy vélik, hogy esetükben a sírokban talált élelmiszer a halál és a termékenység közötti kapcsolatot jelképezte. A termékenység fontos szerepet töltött be életükben, és hitük szerint a holtak testének megőrzése, konzerválása hozzájárul az élők erejének megújulásához. TÁRGYAIM LEÍRÁSA KULTÚRÁD SZEMÉLYES TÁRGYAI Mit mondanak kultúrádról - a te vidékeden és korodban élő emberek hagyományairól, értékeiről és életmódjairól - személyes tárgyaitok? Folyamat Az osztály együtt vitassa meg a kultúra jelentését és írjátok egy listát a táblára a mai Magyarország kultúrájának néhány hagyományáról, értékéről és életmódjáról! Képzeld el, hogy mumifikálni fognak! Készíts egy listát arról, hogy melyik az a 10 darab személyes tárgyad, amit szeretnél, ha melléd temetnének a kriptádban, és indokold meg a választásod! Választhatsz olyan dolgokat is, amiket hordasz, amik nálad vannak, vagy amiket otthon tartasz. Oszd meg a listát az osztálytársaiddal! Mit gondolsz, ha egy jövőbeni kutató megtalálná ezeket a tárgyakat, mit tudna kideríteni hagyományaitokról, értékeitekről és életmódotokról? HOGYAN VISZONYUL ÉLETMÓDOMHOZ, EGY SZÁMOMRA FONTOS HAGYOMÁNYHOZ VAGY ÉRTÉKHEZ? GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS

11 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: NEDVESSÉG ÉS SZÁRAZSÁG Cél Annak bemutatása, hogy hat a nedvesség vagy a szárazság a bomlásra. Standardok Következtetések levonása a kísérletek eredményeiből és azok igazolása. A hipotézisvizsgálat és a tudományos kutatás alapvető elméleteinek megértéseés használata. Anyagok Két hasonló méretű és megjelenésű rózsa Olló Kismérleg (kézi vagy elektromos 0,1 grammra vagy kevesebbre kalibrálva) Kis doboznyi nagyon száraz homok Nem papírból készült tányér Folyamat Vágd le a két rózsa fejét! Vizsgáld meg közelről és töltsd ki a Kezdéskori állapot című táblázatot! Az egyik rózsafejet teljesen temesd be a doboz száraz homokba! Helyezd a dobozt napos, száraz helyre! A másik rózsafejet vidd haza, tedd egy kicsi, nem papírból készült tányérra és vidd be a fürdőszobába! Olyan helyre rakd, ahol nem kap közvetlen napfényt és nem fröccsen rá víz! 5. Azt már tudod, hogy a szárazság múmiává aszalja a holttestet. Egy külön lapra írd le a hipotézisedet arról, melyik rózsa fog jobban lebomlani és miért! Töltsd ki az Előzetes becslés című táblázatot! 7. Hagyd magára mindkét rózsát két hétre - ne érj hozzá, ne mozgasd és ne is forgasd! 8. Óvatosan vedd ki a rózsát a homokból, és hozd ki a tányért a fürdőszobából! Vizsgáld meg őket és töltsd ki a Két hét elteltével című táblázatot! 9. Megfelelő volt a hipotézised vagy sem? Írj egy bekezdésnyit a nedvesség és szárazság bomlásra gyakorolt hatásairól! KEZDÉSKORI ÁLLAPOT SZÁRAZ RÓZSA NEDVES RÓZSA KÜLALAK* MILYEN A TAPINTÁSUK? ELŐZETES BECSLÉS KÜLALAK* MILYEN A TAPINTÁSUK? SZÁRAZ RÓZSA NEDVES RÓZSA *A SÉRÜLÉSEKET ÉS EGYÉB JEGYEKET IS BELEÉRTVE KÉT HÉT ELTELTÉVEL SZÁRAZ RÓZSA NEDVES RÓZSA KÜLALAK* MILYEN A TAPINTÁSUK?

12 Látogatás előtti feladatok: FAGYÁS ÉS OLVADÁS Cél A megfagyás és kiolvadás szerves anyagokra gyakorolt hatásainak meghatározása. Standardok Következtetések levonása a kísérletek eredményeiből és azok igazolása. A hipotézisvizsgálat és a tudományos kutatás alapvető elméleteinek megértése és használata. Várj két napot, majd vedd ki a fagyott barackot a mélyhűtőből, vizsgáld meg mindkét barackot és töltsd ki a Két nappal későbbi állapot című táblázatot! Egy külön lapra készíts illusztrációt az állapot ábrázolására és feliratozd! Vedd ki a fagyasztóból a barackot és tedd a másik mellé! Anyagok Két darab hasonló méretű és megjelenésű érett őszibarack Két darab, nem papírból készült tányér Hőmérő Kismérleg (kézi vagy elektromos, 0,1 grammra vagy kevesebbre kalibrálva) Fagyasztó Folyamat Óvatosan vizsgáld meg mindkét barackot! Töltsd ki a Kezdéskori állapot című táblázatot! Egy külön lapra készíts illusztrációt az állapot ábrázolására és feliratozd! Tedd a barackokat egy tányérra és az egyiket tedd a fagyasztóba! A másikat hagyd a konyhapulton, távol a közvetlen napfénytől és hőforrásoktól! KEZDÉSKORI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS LEÍRÁS* A HELY HŐMÉRSÉKLETE KEMÉNYSÉG A KONYHAPULTON HAGYOTT ŐSZIBARACK Tudod már, milyen hatással van a fagyás a bomlásra és hogy miért kell fagyasztva tárolni a jégmúmiákat. Egy külön lapra írd le a hipotézisedet arról, melyik barack fog gyorsabban lebomlani és miért! Várj két hetet, és közben naponta figyeld meg a barackokat, de ne érj hozzájuk! Ezután óvatosan vizsgáld meg barackokat és töltsd ki a Két héttel későbbi állapot című táblázatot (Egy külön lapon rajzban ábrázold állapotukat, és készíts feliratokat is!) 7. Megfelelő volt a hipotézised vagy sem? Írj egy bekezdésnyit a fagy és a kiolvadás bomlásra gyakorolt hatásairól! A LEFAGYASZTOTT ŐSZIBARACK KÉT NAPPAL KÉSŐBBI ÁLLAPOT A KONYHAPULTON HAGYOTT ŐSZIBARACK A LEFAGYASZTOTT ŐSZIBARACK ÁLTALÁNOS LEÍRÁS* A HELY HŐMÉRSÉKLETE KEMÉNYSÉG A SÉRÜLÉSEKET ÉS EGYÉB JEGYEKET IS BELEÉRTVE KÉT HÉTTEL KÉSŐBBI ÁLLAPOT A KONYHAPULTON HAGYOTT ŐSZIBARACK A LEFAGYASZTOTT ŐSZIBARACK ÁLTALÁNOS LEÍRÁS* A HELY HŐMÉRSÉKLETE KEMÉNYSÉG

13 Látogatás előtti feladatok: SÓTARTALOM ÉS BOMLÁS Cél A sótartalom bomlásra gyakorolt hatásának meghatározása. Standardok Következtetések levonása a kísérletek eredményeiből és azok igazolása. A hipotézisvizsgálat és a tudományos kutatás alapvető elméleteinek megértéseés használata. Anyagok Két hasonló méretű és állapotú citrom Kés Kismérleg (kézi vagy elektromos, 0,1 grammra vagy kevesebbre kalibrálva) Só Két kisméretű befőttesüveg fedővel, amelyekbe éppen belefér egy-egy citrom. Folyamat Vágd fel mindkét citromot úgy háromnegyedéig! Légy óvatos, hogy a két rész ne váljon ketté! Fordítsd meg a citromot, hogy a vágás alulra kerüljön. Vágj bele másodjára is az elsőre derékszögben! Most is úgy a háromnegyedéig vágj, vigyázva, hogy a két fél egyben maradjon! Így lesz két, még egyben lévő, felnegyedelt citromod. Vizsgáld meg mind a két citromot és töltsd ki a Kezdéskori állapot című táblázatot! Helyezd az egyik citromot az egyik üvegbe, zárd le a fedelét és helyezd száraz, hűvös helyre! 5. A másik citrom mindkét vágatába dörzsölj egy evőkanálnyi sót. Hogy a só nagy része a helyén maradjon, jól fogd össze a sós citromot miközben behelyezed a másik befőttesüvegbe! Tégy még egy evőkanálnyi sót az üvegbe! Zárd le a fedelét és helyezd az első üveg mellé! 7. Már tudod, hogyan befolyásolja a só egy holttest bomlását. Egy külön lapra írd le a hipotézisedet arról, melyik citrom fog jobban lebomlani és miért! 8. Töltsd ki az Előzetes becslés című táblázatot! 9. Hagyd magukra az üvegeket két hétig. 10. Vedd ki a citromokat az üvegekből, vizsgáld meg mindkettőt és töltsd ki a Két hét elteltével című táblázatot! 1 Megfelelő volt a hipotézised vagy sem? Írj egy bekezdésnyit a só bomlásra gyakorolt hatásairól! KEZDÉSKORI ÁLLAPOT SIMA CITROM SÓS CITROM KÜLALAK* ELŐZETES BECSLÉS KÜLALAK* SIMA CITROM SÓS CITROM *A SÉRÜLÉSEKET ÉS EGYÉB JEGYEKET IS BELEÉRTVE KÉT HÉT ELTELTÉVEL SIMA CITROM SÓS CITROM KÜLALAK*

14 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: A HALÁL ÉS A RITUÁLÉK Cél Annak összehasonlítása, hogy a különböző kultúrák népei hogyan mutatják ki tiszteletüket halottak iránt és hogyan emlékeznek rájuk. Standardok Különböző forrásanyagok használata a kutatási témához kapcsolódó információgyűjtésre (pl. magazinok, újságok, szótárak, órarendek, naplók, felmérések, földgömbök, atlaszok, évkönyvek, weboldalak, adatbázisok, podcastek); annak megértése, hogyan járul hozzá a kultúra fejlődéséhez, illetve annak átadásához a nyelv, irodalom, a képzőművészetek, az építészet, az egyéb tárgyi kultúra, a hagyományok, a hiedelmek, az értékek és az emberi viselkedés. Anyagok Segédanyagok A HALÁLRA VONATKOZÓ HAGYOMÁNYOK. A halál az élet fontos és elkerülhetetlen része. A különböző kultúrákban különbözők a halottakra vonatkozó hagyományok. Ezek a hagyományok segítenek megnyugvást biztosítani a család számára, erősítik a kulturális tradíciókat, kifejezik a közösség értékeit és illusztrálják a spirituális és vallásos hiedelmeket. Folyamat Párokban vagy kis csoportokban vizsgáljátok meg két különböző történelmi vagy jelenkori temetkezési szokást! Ez lehet a világnak egy távoli vagy közeli szegletéből, a régmúlt vagy a modern időkből egyaránt. Használjátok az internetet, könyveket és más megoldásokat arra, hogy megbízható forrásokra leljetek az általatok tanulmányozandó két temetkezési szokásáról! Töltsétek ki az alábbi táblázatot! a. A ceremóniák leírása b. Ki vezeti le? c. Kik a gyászolók? d. Mit viselnek a gyászolók? e. Hogyan vesznek részt a gyászolók? f. Milyen zene szól? g. Hogyan helyezik a halottat örök nyugalomra? h. Hogyan jelölik meg a sírt? i. Vannak zártkörű és nyilvános ceremóniák is? j.miben különböznek? k. A szokás más, különleges aspektusai KULTÚRA KULTÚRA a b c d e f g h i j k Mit árulnak el a szokások a megfigyelt kultúrákról? 5. Milyen hipotéziseket tudtok felállítani arról, hogy mi a fontos az egyes kultúrák számára? Osszátok meg egymással, és hasonlítsátok össze az eredményeiteket! 7. Milyen közös elemeket tudtok felfedezni a különböző kultúrák temetkezési szokásai között? 8. Írjatok egy összefoglalót ezeknek a kultúrák közi közös elemeknek a jelentőségéről.

15 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: A KRIPTA TITKAI Cél Elsődleges és másodlagos forrásokon alapuló helyi történeti kutatás elvégzése. Standardok Különböző forrásanyagok használata a kutatási témához kapcsolódó információgyűjtésre (pl. magazinok, újságok, szótárak, órarendek, naplók, felmérések, földgömbök, atlaszok, évkönyvek, weboldalak, adatbázisok, podcastek); az elsődleges és másodlagos források különböző típusainak, illetve az azokban kifejezett motivációk, érdekek és elfogultságok felismerése (pl. szemtanúk beszámolói, levelek, naplók, leleltek, fényképek, folyóiratcikkek, újságban megjelent beszámolók, szóbeszéd). Anyagok Segédanyagok Archívumok Helyi nyilvántartások A MÚMIÁK TÖRTÉNELMI KONTEXTUSBAN A múmiák tanulmányozásakor fontos, hogy a maguk korának történelmi kontextusában vizsgáljuk őket. A régi, történelmi korokból származó információk gyűjtése bővítheti és értelmezheti a múmiák biológiai, fizikai elemzésével és a maradványok különböző módszerekkel történő vizsgálatával nyert adatokat. A kutatók elsődleges és másodlagos forrásokat egyaránt használnak. Az elsődleges források olyanoktól származik, akik közvetlenül érintettek voltak a kutatás tárgyában. Másodlagos forrás az, amit kutatók gyűjtöttek a közvetlenül érintettekről. Folyamat: Fejleszd és javítsd a történelmi kutatói képességedet azáltal, hogy információkat szerzel be egy, a környezetedben lévő kriptáról vagy temetőben lévő síremlékről. Használd az internetet, könyveket, könyvtári forrásokat és az alábbi táblázatot, hogy stratégiát készíts az elsődleges-, másodlagos-, internetes források és személyes beszélgetések használatára. A KRIPTA VAGY EMLÉKMŰ NEVE A MEGKERESENDŐ ELSŐDLEGES FORRÁSOK AZ INFORMÁCIÓ, AMIT NYÚJTHATNAK A MEGKERESENDŐ MÁSODLAGOS FORRÁSOK AZ INFORMÁCIÓ, AMIT NYÚJTHATNAK A MEGKERESENDŐ INTERNETEN LÉVŐ FORRÁSOK AZ INFORMÁCIÓ, AMIT NYÚJTHATNAK A MEGKERESENDŐ INTERJÚALANYOK AZ INFORMÁCIÓ, AMIT NYÚJTHATNAK Amint beazonosítottad a lehetséges információ forrásokat, gyűjtsd be a kriptáról, síremlékről vagy az ott eltemetettekről rajzolt történelmi portré elkészítéséhez szükséges adatokat! Az információk között megtalálhatónak kell lennie: A kripta vagy síremlék helye Az építménynek formájának a leírása vagy rajzos vázlata A felhasznált anyagok (kő, tégla stb.) Jelenlegi állapota A felsorolt nevek és dátumok A nevek sorrendje, amennyiben az lényeges Látható versek, mondások és egyéb feliratok A versek, mondások és feliratok jelentősége A látható szimbólumok A látható szimbólumok jelentősége. Az összegyűjtött információk segítségével írj egy rövid esszét, amiben összefoglalod kutatásaid eredményeit egy történészcsoportnak vagy történész társaságnak! Gondolj arra, hogy tudnád a lehető legérdekesebben előadva bemutatni a dolgozatod egy élő közönségnek! Figyelj arra, hogy ellásd lábjegyzetekkel, amiben leírod, milyen forrásban találtad az információt! CSALÁDI KRIPTA, SOMMERSDORF-VÁR, ANSBACH MELLETT, NÉMETORSZÁG. Von Holz báró mumifikálódott holtteste a Harmincéves háború ( ) idejéből származik. Az élete során viselt hosszú szárú csizmában temették el.