OKTATÁSI KALAUZ. A világ MÚMIÁI. - kiállítás

Átírás

1 OKTATÁSI KALAUZ A világ MÚMIÁI - kiállítás

2 Hogyan használjuk ezt a kalauzt? A múmiák vizsgálata Ez az oktatási kalauz a A világ múmiái kiállítást meglátogató diákok számára készült. A magyarázó szakaszok és a gyakorlatok nem csak a történelem és a természettudomány, hanem a nyelv, a viselkedéstudomány és a mindennapi élethez szükséges képességek terén is illeszkedik az amerikai National Education Standard 4-8. osztályos szintjéhez. A foglalkozások, tevékenységek kisebb módosításokkal fiatalabb vagy idősebb diákok számára is átdolgozhatók. A tanárok a foglalkozásokat osztályuk igényeihez is igazíthatják. Annak érdekében, hogy segítsük a tanárokat, A világ múmiái kiállítás lehető legjobb hasznosításában, számos olyan tevékenységet kínálunk, amelyek a tárlat látogatása előtt, közben vagy utána végezhetők. A oldalon található tevékenységek lehetőséget adnak arra, hogy a diákok felkészüljenek a kiállításra, illetve, hogy felkeltsük érdeklődésüket a múmiák kutatása iránt. (Kérjük, vegyék figyelembe, hogy legalább két hét szükséges ahhoz, hogy az oktatási kalauzban szereplő egyes kísérletek eredményre vezessenek.) A 16. oldalon található foglalkozás teendőit ajánlott a látogatáson elkezdeni és utána befejezni, hogy a diákok elemezni és összegezni tudják a tanultakat. Naturhistorisches Museum Basel, Svájc Ez egy rejtélyes múmia. A tudósok annyit tudnak róla, hogy ő egy ókori Egyiptomból származó gyermek múmiája, de sok mindent kellene még róla megtudni. National Education Standards Az Oktatási kalauz az amerikai National Education Standards részét képező alábbi standardokat támogatja: A mindennapi élethez szükséges ismeretek standardjai Annak megértése, miért szükséges ellenőrizni a kísérletek eredményeit. Tisztában lenni azzal, hogy a kutatók azért ellenőrzik kísérleti eredményeiket, hogy bebizonyítsák, azok valós eredmények és nem valami váratlan dolog, pl. egy helytelen lépés következményei. Új hipotézisek felállítása és vizsgálata, ha egy korábbi hipotézis megdőlt. Tisztában lenni azzal, hogy egy hipotézis tévesnek is bizonyulhat. Tisztában lenni azzal, hogy egy hipotézist felül lehet vizsgálni. A kísérletek eredményeiből levont következtetések és azok hitelesítése. A hipotézisvizsgálat és a tudományos kutatás alapvető elméleteinek megértése és használata. Annak megértése, hogy a kapott eredmények többféle módon is értelmezhetők. Tisztában lenni azzal, hogy az emberek eltérő módon értelmezhetik az eredményeket. Az ugyanabban a témában létező különböző információforrások összehasonlítása az alapvető hasonlóságokra és különbségekre tekintettel. Természettudományos standardok Tisztában lenni azzal, hogy a világ történéseire adott tudományos magyarázat részben a megfigyelésből, részben annak értelmezéséből ered. A megfelelő eszközök (beleértve a számítógépes hardvert és szoftvert) és technikák használata tudományos adatok gyűjtése, elemzése és értelmezése céljából. Összefüggések létrehozása a tárgyi anyagok és logikai érvelések alapján (pl. ok-okozati összefüggés). A tudományos kutatások, kísérletek, megfigyelések, elméleti és matematikai modellek eredményeinek és a más kutatók által felvetett javaslatok (pl. kísérleti eljárások felülvizsgálata, tárgyi leletek vizsgálata, a hibás érvelés felismerése, a bizonyítékokból következőkön túlmutató állítások felismerése, alternatív magyarázatokra tett javaslatok) értékelése. Annak tudatosítása, hogy a tudományos kutatás fontos része a kérdésfeltevés, a kérdés megválaszolása, valamint a válasz összehasonlítása a világról alkotott meglévő tudományos ismereteinkkel. A tudományos kutatások megtervezése és végrehajtása (pl. hipotézisek felállítása, kutatások megtervezése és végrehajtása, adatelemzés, az eredmények magyarázattá szintetizálása). Nyelvi standardok Az olvasási készségek és stratégiák használata a különböző feliratok megértéséhez. Különböző forrásanyagok (pl. magazinok, újságok, szótárak, órarendek, naplók, felmérések, földgömbök, atlaszok, évkönyvek, weboldalak, adatbázisok, interneten elérhető hang- és videoanyagok, podcastek) használata a kutatási témához kapcsolódó információgyűjtéshez. Viselkedéstudományi standardok Annak megértése, hogy hogyan járul hozzá a kultúra fejlődéséhez, illetve annak átadásához a nyelv, az irodalom, a képzőművészet, az építészet, a tárgyi kultúra, a hagyományok, a hiedelmek, az értékek és az emberi viselkedés. Annak megértése, hogy hogyan fejezik ki a hiedelmeiket a különböző emberi közösségek. Történelmi standardok Az elsődleges és másodlagos források különféle típusainak, illetve az azokban kifejezett motivációk, érdekek és előítéletek felismerése (pl. szemtanúk beszámolói, levelek, naplók, leletek, fényképek, folyóiratcikkek, újságban megjelent beszámolók, hírek). További források a diákok és a tanárok számára Weboldalak A világ múmiái weboldal A mumifikálás megismerése és válaszok a gyakran feltett kérdésekre. Mummy Tombs (Múmia sírkamrák) Egy pedagógus vagy gyermekkönyvíró áttekintése a világban található múmiák fajtáiról. Nova A Nova a jégmúmiákkal foglalkozik. ThinkQuest Ez a weboldal sár-, mocsári- és jégmúmiákkal foglalkozik. Diákok hozták létre. Archaeological Institute of America (Amerikai Régészeti Intézet) clonycavan_croghan.html Két, 2003-ban Írországban felfedezett mocsári múmia új értelmezést adott a korábban fellelt más ír mocsári múmiáknak. The British Museum Az egyiptomi múmiák felfedezése a British Museummal. Discovery Kids maker/mummymaker.html Egyiptomi múmiák létrehozása a Discovery Kidsen. Könyvek Janet Buell, Time Travelers Series: Bog Bodies; Ice Maidens of the Andes; The Greenland Mummies; Ancient Horsemen of Siberia (Szibéria ősi lovasai) éveseknek. Elizabeth Carney, Mummies, National Geographic Kids, éveseknek. Harriett Griffey, Secrets of the Mummies, DK Readers, éveseknek. Sandra Markle, Outside and Inside Mummies, Walker & Company, éveseknek. Shelley Tanaka, Mummies: The Newest, Coolest and Creepiest from Around the World, Henry N. Abrams, éveseknek. Totally Amazing Mummies, Golden Books, éveseknek. Charlotte Wilcox, Mummies and Their Mysteries, Carolrhoda Books, éveseknek. Magazinok Dig, egy régészeti magazin gyerekeknek éveseknekwww.digonsite.com 2 A VILÁG MÚMIÁI

3 Bevezetés Az oktatási kalauz céljai Ez az oktatási kalauz abból a célból készült, hogy bemutassa A világ múmiái kiállítást a diákoknak, fejlessze tudományos és kulturális ismereteiket, és felkeltse érdeklődésüket a természet- és társadalomtudományok iránt. A kalauz önmagában is megálló részekből áll. Ezeket egy vagy több lecke keretében is elő lehet adni a kiállítás meglátogatása előtt, közben vagy utána egyaránt. Minden egység tartalmaz értelmező szöveget, amely rávilágít arra, hogy miért fontos a múmiák tanulmányozása, és hogy a vizsgálatok során alkalmazott módszerek milyen tudományterületekhez kapcsolódnak. Az egységek emellett kutatásokon alapuló tudományos, illetve a társadalomtudományokhoz kapcsolódó feladatokat is tartalmaznak. Ezek elmélyítik a tudományos kutatási módszerekről és a múmiák történelmi és kulturális kontextusáról meglévő ismereteket. A tiszteletre és méltóságra való figyelmeztetés A világ múmiái kiállításon látható emberi és állatmúmiák a Föld különböző tájain talált múmiák sokféleségét mutatják be. A kiállítás minden egyes múmiáját kezeljük tisztelettel és méltósággal. A múmiák egy olyan korban kerültek a különböző gyűjteményekbe, amikor az emberi maradványok gyűjtése elfogadott szokás volt. A tárlaton bemutatott múmiákat Európa különböző múzeumai és intézményei kölcsönözték. A kiállítás egyetlen múmiája sem származik vásárlásból vagy más módon történt beszerzésből. Amikor a tudósok a modern tudományos módszerek alkalmazásával megvizsgálják a múmiákat, gondosan ügyelnek azok épségére. Tárolásuk során a lehető legmegfelelőbb körülményeket biztosítják. A kutatások során ismeretekre tesznek szert a valaha éltek életéről, származásáról, kortársairól és történelméről. Ily módon a kutatók és mindenki, aki ellátogat a kiállításra segít abban, hogy a valaha élt, mumifikálódott embertársunk emléke fennmaradjon. A világ múmiái kiállítás létrehozói igyekeztek tiszteletben tartani azoknak a társadalmi és kulturális csoportoknak a nézeteit, ahonnan a múmiák származnak. Mi az a múmia? Múmiának nevezzük a halott ember vagy állat le nem bomlott, konzervált vagy konzerválódott maradványait; azaz, ha nemcsak a csontok, hanem egyéb szövetek vagy szervek is megmaradnak. Ahhoz, hogy valamit múmiának nevezzünk és ne csontváznak, a testnek meg kell őriznie valamit az úgynevezett lágyszövetekből is, mint a haj, a bőr vagy az izmok. A filmekben szereplő múmiáktól eltérően a valódi múmiák nem kelnek életre. Bomlás Ahhoz, hogy megértsd a múmiákat, tudnod kell, hogy általában mi történik a holttesttel a bomlás során. Az állatok és az emberek testében és bőrén számtalan baktérium él. Ne aggódj, az élő szervezet immunrendszere kordában tartja ezeket. De amikor a test meghal, a védelemnek is vége. A holttestek belül és kívül is bomlanak. Belül, a belső szervekben, a zsigerekben élő mikroorganizmusok kezdik el felfalni magukat a belső szerveket. Az egyes sejtek elhalnak és elválnak egymásról. A gyomorsav, amely az élő szervezetben az ételek megemésztésben segít, a holttest belső szerveit kezdi emészteni. Az addig a testen kívül, a bőrön élő mikroorganizmusok bejutnak a szervezetbe. A haj, a szőr és a körmök kihullanak. A bőrön elszaporodnak a mikrogombák. Amennyiben a holttest a szabadban marad, az állatoknak szolgál táplálékul; a rovarok pedig rárakják petéiket. A petékből kikelő lárvák elfogyasztják a maradék lágyszöveteket. A temetetlen holttestek többségéből egy évben belül csak a csontváz marad. Földbe temetés esetén öt-hét évbe telik, amíg a test minden lágyszövete elenyészik. A csontvázak lebomlásához évszázadok kellenek. A bomláshoz szükséges idő a környezettől függ, így az helyről helyre változik, és évszaktól függően lassabb vagy gyorsabb lehet. A meleg és nedves környezet általában gyorsítja, míg a hideg és száraz környezet lassítja a bomlást. Hogyan keletkeznek a múmiák? A bomlás természetes folyamata megszakad, amikor a folyamathoz nélkülözhetetlen élő baktériumok és gombák elpusztulnak. Elpusztulhatnak a nedvesség vagy az oxigén hiányától is. A szélsőségesen hideg klíma, valamint egyes kémiai anyagok, mint a savak vagy a sók is megölhetik őket. A test akkor mumifikálódik, amikor valami meggátolja a bomlást. Időnként ahogy a híres egyiptomi múmiáknál is - a temetési szertartás hagyományainak megfelelően gondosan megőrizték a holttesteket. A mesterséges mumifikálás során előfordult, hogy a belső szerveket, és velük a bomlást előidéző mikrobákat is eltávolították. A holttestet ezután tartósító anyagokkal kezelték, bebalzsamozták. Egyes kultúrák népei további lépéseket is tettek a tartósítás érdekében: olyan helyre temették a halottakat, amely elősegítette a mumifikálódást. Egyes vidékeken homokba temették, máshol száraz, hűvös barlangba függesztették fel őket. Az is előfordult, hogy a lápba sülylyesztették, ahol az állandó vizes környezet és a láp tetején lévő sűrű növényzet távol tartja az oxigént. Máshol a múmiák természetes módon jöttek létre. Voltak, akik olyan helyen haltak meg, ahol a külső körülmények a hőmérséklet, a páratartalom vagy kémiai anyagok tartósították a maradványokat. E kalauz segítségével megismerhetsz néhány természetes módon létrejött múmiát, például a jégmúmiákat, a sivatagi múmiákat vagy a sómúmiákat. Elvégezhetsz néhány kísérletet, amely során megtapasztalhatod, hogy a fagy, a szélsőségesen nagy szárazság és a magas sótartalom milyen hatással van a baktériumokra és a holttestek bomlásának sebességére. Staatliches Naturhistorisches Museum (Tartományi Természettudományi Múzeum), Braunschweig, Németország Ez a házimacska természetes módon mumifikálódott. A németországi Schwerinben, egy fegyverraktárban találtak rá. A VILÁG MÚMIÁI 3

4 Kultúra, történelem és a múmiák A múmiák sokat tudnak mesélni nekünk azokról a helyekről és időkről, ahol és amikor éltek. Testük elárulja, milyen magasak voltak, milyen sokáig éltek, milyen ételeket ettek, milyen betegségeik voltak és milyen sérüléseket szenvedtek. A múmiákkal együtt fennmaradt ruházat, ékszerek és más személyes tárgyak az adott egyén társadalmi helyzetéről, életmódjáról nyújtanak információt, valamint arról is, milyen volt az a kultúra, amelyben éltek, milyen szokásaik, hiedelmeik voltak. Ha valaki mindentől távol, egy istenháta mögötti helyen halt meg, és a teste természetes úton mumifikálódott, ruházata és megmaradt tárgyai sok minden elmesélnek a korról, a helyről és az ott élt emberek mindennapjairól. A múmiákon végzett vizsgálatok A kutatás legelső lépése a múmiák szabad szemmel történő vizsgálata. A kutatók alaposan megfigyelik, hogyan öltöztették fel vagy burkolták be a testet, milyen testhelyzetben temették el, és milyen tárgyakat temettek mellé. Ha nem tudni, honnan származik a múmia, néha már az alapos szemrevételezés is elég, hogy valamely hellyel és korszakkal kapcsolatba hozzák a maradványt. Ahhoz, hogy további információkat szerezzenek, a kutatóknak bele kell látniuk a testbe. Arra mindig gondosan ügyelnek, hogy mindezt a múmia károsítása, roncsolása nélkül tegyék. Az emberek betegségeinek diagnosztizálására használt modern komputertomográfiai (CT) berendezések használata lehetővé teszi, hogy a tudósok a múmia károsítása nélkül tekinthessék meg a test belsejét. Egy bepólyált múmia esetében a CT-felvétel azt is megmutatja, hogy rejtőzik-e valamilyen tárgy a ruházat alatt vagy a testet befedő pólyaszalagok között. A szénizotópos kormeghatározás segítségével a kutatók meg tudják állapítani, hogy mikor is élt a múmia. Ez az eljárás a maradványokban fellelhető 14-es szén izotóp (C 14 ) mennyiségének kimutatásán alapul. A C 14 mennyisége a szervezet halálát követően folyamatosan csökken, így a megmaradt mennyiség ismeretéből kiszámolható, milyen régóta tart a csökkenés, azaz milyen korú a maradvány. A mumifikált testből vett mintákon elvégzett kémiai vizsgálatok kimutatják, hogy az illető milyen növényekkel és állatokkal táplálkozott. Sőt azt is, hogy milyen mérgező anyagokat vagy drogokat fogyasztott, vagy hogy balzsamozása során használtak-e kémiai anyagokat. A nedvesség és a múmiák A páratartalom azaz, hogy milyen nedves az adott környezet - nagyon fontos tényező a múmiák kialakulásában. A páratartalom befolyásolja a holttest bomlásának sebességét, ugyanis a holttestek sokkal gyorsabban bomlanak le a nedves helyen, mint a szárazon. A világ múmiái kiállításon olyan múmiák is láthatók, amelyek sivatagokban vagy alacsony páratartalmú, száraz barlangokban jöttek létre. Ezek az Észak-Afrikában elterülő sivatagból, a Szaharából és a közel-keleti Jordániából származó múmiák jól szemléltetik, milyen drámai módon hat a környezet a múmiákra. Sivatagi múmiák A száraz meleg sivatag kitűnő hely a mumifikálódásra. Ugyanis, ha egy holttest kint marad a sivatagban, jó eséllyel múmiává válik. Sivatagnak nevezzük azokat a területeket, ahol az éves csapadékmenynyiség kevesebb, mint 250 mm. Lehetnek nagyon forrók, mint a Szahara Észak-Afrikában; vagy nagyon hidegek, mint az antarktiszi fagysivatagok. A száraz vagy szélsőségesen száraz sivatag valósággal kiszívja a nedvességet a tetemekből. A napsütés és a szél is segít ebben. Ahogy a tetem kiszárad, a baktériumok működése lehetetlenné válik. A bőr megkeményedik és nem engedi át a nedvességet, ugyanakkor a test víztartalmát a testen belül tartja. Ahhoz, hogy kiszáradjanak, a holttesteknek nem kell feltétlenül a napon lenniük. A forró homok is képes kiszárítani a tetemet. Barlangi múmiák A barlangok különleges környezeti viszonyainak köszönhetően jó esély van arra, hogy bennük természetes úton mumifikálódott állatokra leljünk. Ha egy barlang elég nagy mélységben fekszik, hőmérséklete és páratartalma az évszaktól, a napszaktól vagy a külső időjárás változásaitól függetlenül állandó, nem változik. A barlangokban uralkodó teljes sötétség nem kedvez a bomlást okozó baktériumoknak, és a dögevő rovarok sem képesek a mély barlangokban kialakult körülmények között élni. Sok barlangban a folyamatosan meglévő természetes légáramlás segíti a mumifikálódást, különösen az olyan magasabb páratartalmúak esetében, mint amilyenek a Közép-Európában lévők. Nem minden barlangban elhalt vagy ott hagyott test alakul múmiává. A sivatagi vidékek száraz barlangjaiban lévő holttesteknek például nagyobb esélyük van arra, hogy épségben maradjanak. Ezt a mumifikálódott zorilla, más néven afrikai csíkosgörény fejet a Szaharában találták. Az afrikai csíkosgörény, vagy rövidlábú görény a menyétfélék családjába tartozik. Ahogy más görényfélék, ezek is képesek a farkuk közelében lévő két végbélmirigyből támadójuk szemébe bűzös váladékot fecskendezni, és átmenetileg megvakítani azt. Mit tudsz megállapítani? A múmiákat vizsgáló tudósoknak a legapróbb részletekre is oda kell figyelniük. Mit tudsz megállapítani ennek a múmiának a jellegzetességei alapján? Miről árulkodnak a fogak? Mit mesél neked a szőr? Mit tudsz megállapítani a többi megfigyelt részlet alapján? 4 A VILÁG MÚMIÁI Az algériai Szaharából Staatliches Naturhistorisches Museum, Braunschweig, Németország

5 A fagy és a múmiák Talán nem is gondolnád, de családod is szokott kicsit mumifikálni. A fagyasztás megöli a baktériumokat és a gombákat, meggátolva ezzel a bomlást. Így a fagyasztóba tett hús tulajdonképpen mumifikálódik. Jégmúmiák A jégmúmiák a holttestek megfagyásával jönnek létre. A megfagyott testek hihetetlenül épen maradnak. Vannak olyan jégmúmiák, amelyek év multán is megőrizték belső szerveiket, sőt vérüket is. Ha a hideg környezet egyben párás és oxigénszegény is, a holttestekben lévő zsír az oxigénmentes közegben lejátszódó, hidrolízisnek nevezett kémiai folyamat során elszappanosodhat. Az így keletkezett szappanszerű anyag a hullaviasz, az úgynevezett adipocere. Az így képződött viasz beburkolja a testet, leállítva a bomlási folyamatot, és a test "szappanmúmiává" alakul. A kiszáradt és összeaszottnak tűnő egyiptomi múmiákkal ellentétben a szappanmúmiák sokkal inkább életszerűek. A jeges és nagyon száraz helyeken a lágyszövetek megfagyva kiszáradhatnak. Ez azt jelenti, hogy a testben lévő víz megfagy, jéggé alakul. A jég pedig szublimál, azaz megolvadás nélkül, vízgőzzé válva párolog el a szervezetből. A száraz környezetben a fagyott test fokozatosan elveszti víztartalmát és mumifikálódik. Ez annak köszönhető, hogy a mikroorganizmusok víz hiányában nem élnek meg, és az enzimek sem működnek a vízmentes közegben. Az eredményt jól demonstrálja ez az olasz gleccserben talált havasi nyúl múmiája. Annyira kiszáradt, hogy már nem is kell hidegen tartani. Azokat a múmiákat, amelyek nem ilyen módon, megfagyva száradtak ki, fagyott állapotban kell tartani. Ha kiolvadnának, lebomlanának. Sőt, gyorsabban bomlanának le, mintha meg sem fagytak volna. A fagy hatására a szövetekben lévő víz, és ezzel a sejtek térfogata is megnő. A növekedés széttöri, szétroncsolja a sejtfalat. Ha a szövet felolvad, a baktériumok és a gombák a sejtfalon keletkezett réseken keresztül elözönlik a sejtet. Természetes múmiák mesterséges környezetben Azt már megtanultad, hogy a múmiák természetes körülmények között is létrejöhetnek, ha valami miatt lelassul a bomlás és megőrződnek a szövetek. A múmiák mesterséges környezetben, például épületek padlásán, pincéiben vagy más elhagyatott részeiben is kialakulhatnak - balzsamozás, kezelés vagy más emberi beavatkozás nélkül. A világ múmiái kiállításon épületek pincéiben vagy padlásán mumifikálódott állatokat is láthatsz. Természetes múmiákat olyan helyeken találni a legkönnyebben, ahol száraz a levegő, folyamatos a légmozgás és kicsi a hőingadozás. Ilyen helyek például a padlások, a szekrények, a száraz pincék, az épület falain belüli üregek, a szellőző aknák, a templomi kripták és a várak pincéi. Előfordul, hogy valaki úgy hal meg egyedül az otthonában, hogy halála után egy ideig nem találnak rá. Bár ritkán, de előfordul, hogy természetes múmia lesz belőle. Talán nem is gondolnád, de családod is szokott kicsit mumifikálni. A fagyasztás megöli a baktériumokat és a gombákat, meggátolva ezzel a bomlást. Így a fagyasztóba tett hús tulajdonképpen mumifikálódik. Dél-amerikai múmiák Dél-Amerikában már jóval az egyiptomiak próbálkozásai előtt tartósították a holttesteket. A testek többféle módon konzerválódtak. Múmiabatyuba csomagolva, sivatagban kiszáradva vagy barlangokban megfagyva. A csincsorrók A mai Peru és Chile területén élt halásznép, a csincsorrók már a Kr.e V.-II. évezred közötti időszakban is mumifikálták halottaikat. Kétféle módszert alkalmaztak. Az egyik szerint levágták a halott fejét és végtagjait, majd eltávolították a belső szerveket és időnként a bőrt is. A test kiszárítása után újra építették a testet; a kart, a lábat és a gerincoszlopot a bőr alá helyezett ágakkal erősítették meg. A belső szerveket agyaggal, láma- és vikunyaszőrrel, tollal, szárított növényekkel helyettesítették. Végül az egész testet hamuval kevert sárral, majd fényes fekete festékkel kenték be. Egyes múmiákra emberi hajból készült hosszú parókát adtak. A másik módszer szerint a végtagokat megtartották, és a testen ejtett metszéseken keresztül távolították el a belső szerveket. A fejet itt is levágták az agy eltávolításához. A tetemet kiszárították, botokat helyeztek bele és teletömték, hogy visszanyerje alakját. Az arcot feketére, a testet okkerrel vörösre festették. A parakák A paraka nép az Andok hegységben, a mai Peru területén élt. Gyaníthatóan azért esett az egyik leghíresebb temetőjük helyszínére a választásuk, mert a száraz sivatagi körülményeknek köszönhetően az oda temetett holttestek mumifikálódtak. A sírmező több száz, Kr.e. 900 és Kr.u. 200 közötti időszakból származó holttestet rejtett. A parakák ülő helyzetben, hímzett szövetbe pólyálva helyezték el halottaikat. Némelyikük arany koronát visel. Ezek a múmiabatyuk szövetből készült maszkot viselnek. Arcot festettek nekik, és ékszereket erősítették rájuk. Az inkák Az Inka Birodalom 1100 és 1532 között állt fent, legnagyobb kiterjedése idején a mai Kolumbiától Chiléig terjedt, lélekszáma elérte a 12 milliót. Az inkák valószínűleg valamennyi halottukat mumifikálták, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. A földművesektől a királyokig mindenkit. A mumifikálást különböző módszerekkel végezték, múmiabatyut készítve, vagy jégmúmiákat létrehozva. A múmiabatyukban a testet természetes állapotban őrizték meg. Az elhunytat magzati pózba ültették. A testet vagy a testeket, akár egész családokét több rétegű hímzett szövetanyagokba csavarták, tömött batyut készítve. A rétegek közé szimbolikus és az illető számára fontos tárgyakat is csomagoltak. A batyu tetejére gyakran álfejet helyeztek, hogy ember-alakot nyerjen. Az inka jégmúmiák valójában az isteneknek bemutatott áldozatok voltak. Ezeket a gyerekeket a hegyi barlangokban hagyták hátra értékes tárgyak kíséretében. Alkohol tartalmú italt kaptak, amitől elvesztették az eszméletüket, mielőtt halálra fagytak volna. Számos ilyen jégmúmia meglepően jól állapotban maradt meg. Az árulkodó lófarkak Mivel számos dél-amerikai múmiának még mindig megvan a haja, a kutatók többet tudhatnak meg arról, hogy mit fogyasztottak életük során, mint haj nélküliek esetében. A stabil-izotópos-vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy mivel táplálkoztak, növényi vagy állati eredetű ételt fogyasztottak-e többségében. Sőt még az is kiderül, ha valaki dohányzott. A VILÁG MÚMIÁI 5

6 A sótartalom, a savasság és a múmiák Sómúmiák A világ leghíresebb sómúmiáit az ausztriai Halstatt-Dürrnberg sóbányájában fedezték fel. A testek a évvel ezelőtti időszakban élt sóbányászok maradványai. Bányaomlás áldozatai voltak és a só mumifikálta őket. A világ múmiái kiállításon láthatod egy hal Egyiptomból származó sómúmiáját, és megtudhatod, hogyan mumifikál a só. Ez kétféleképpen történhet. Az egyik lehetőség az, hogy a sókristályok kivonják a testből a nedvességet, és kiszárítják azt. A folyadék elvonásával a só segít megállítani a bomlást okozó baktériumok életműködését. A másik, hogy a sós víz ozmózissal kerül be a test szöveteibe. A só koncentrációja megnő, ez gátolja a baktériumok elszaporodását, és ez megállítja a bomlást. A bányamúmiákat a XVI-XVIII. század közötti időszakban találták. Miután kihozták őket a bányákból egy halstatti temetőben elhantolták őket. A bányában uralkodó környezeti hatások következtében évezredekkel korábban leállt természetes bomlási folyamat az eltemetéssel ismét beindult. Egy szemtanú 1573-ból származó feljegyzései szerint a sóbányában talált múmiák húsa, csontja, haja és ruhái teljesen rothadás mentesek voltak, bár a testek kicsit ellapultak, a húsuk olyan volt, mintha megfőtt volna, sárga és kemény volt, mint a szárított tőkehal. Thomas Kuppel gyűjteményéből, Bréma, Németország Ezt a sárga bőröndhal múmiát Egyiptomban találták a Vöröstenger északnyugati partvidékén. Lápi múmiák Észak-Európa lápi tetemei az egyik legfurcsább és legérdekesebb típusú múmiák. Titokzatosságukat növeli, hogy közülük néhányan gyilkosság áldozatai lehettek. A leghíresebbnek, a tollundi férfinak a nyaka körül egy megfeszített bőrszíj volt. Másokat leszúrtak, agyonvertek, megkínoztak vagy lefejeztek. Talán még ennél is különösebb, hogy az áldozatok közül számos kifejezetten jómódúnak tűnik. Maradványaik vizsgálata során kiderült, hogy egészségesen táplálkoztak, mi több, körmük ápolt, manikűrözött volt! A savas tőzeglápok hideg, vizes élőhelyek, különleges természeti körülményekkel. A tőzeglápokban az állandóan vizes környezet mumifikálhatja a testeket. A szervezet mikroorganizmusai az oxigéntől elzártan hamar elpusztulnak. A tőzeg a tőzegmoha (Sphagnum) lebomlása során keletkezik. A tőzeg savas, barna komposzt. A lápokban a tőzegmoha által létrehozott savas környezet, a moha antibiotikus tulajdonságai és az alacsony oxigénszint együttesen akadályozza meg a lápi tetemek bomlását. Bizonyos lápok nem savas, hanem épp ellenkezőleg, lúgos kémhatásúak. A lúgos lápokban csak a csontok maradnak meg, a lágyszövetek nem, így ezekben nem kerülnek elő mumifikálódott tetemek. A világ múmiái kiállításon egy hollandiai mocsárból származó múmiát lehet megtekinteni. Lápi tetemek A lápi holttest a természetes múmiák egyik legritkább típusa. Bár egykoron több száz mumifikálódott test lehetett Északnyugat-Európa lápjaiban, ma már kevesebb mint 50 múmia létezik csak a múzeumok gyűjteményeiben. Lápi tetemeket Európa számos országában találtak már, többségükre Írország, Anglia, Észak-Németország és Dánia területén bukkantak. A múmiákat többnyire a tüzelőnek használt tőzeg bányászata közben találták. A holttestek közül sokan 2000 évesek. Miért maradnak meg a lápi tetemek? A lápok vízzel borított területek. A lápokban lévő víz a csapadékból származik, nem a talajvízből. A hosszú ideig vízzel borított élőhelyeken növekszik a növényzet, majd előbb-utóbb bomlani kezd. Ez a tőzeg. A tőzeg többféle növényből áll, de legfőbb összetevője a tőzegmoha. A tőzegmoha óriási mennyiségű vizet képes felszívni. Ha egy maréknyi mohát összenyomsz, a víz kifolyik belőle! Ahogy évszázadok és évezredek alatt újabb és újabb tőzegrétegek rakódnak le, az alsó rétegekben anaerob, oxigénmentes környezet jön létre. Mivel a bomláshoz oxigén szükséges, a tőzegbe temetett holttestek némelyike épségben megmaradhat. Az oxigénhiány mellett a lápi környezet speciális kémiai összetétele is segíti a testek megőrzését. A tőzegmoha lebomlik, és egy sphagnan nevű, pektinszerű anyag keletkezik, amelyik antibakteriális hatásánál fogva segíthet konzerválni a holttesteket. A lápok csersavtartalma is igen magas, ami ugyancsak segíti a szerves anyagok, köztük a bőr lebomlásának megakadályozását. Az első lápi tetemeket a XIX. század végén vizsgálták meg. A kutatók azóta próbálják megfejteni, hogy tulajdonképpen melyek is azok a folyamatok, amelyek a lápokban konzerválják a holttesteket, de még ma sem teljesen tiszta a kép. A lápi tetemek rituális áldozatok voltak? Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért helyezték a testeket a lápba Európa északi tájain. Sokan úgy vélik, hogy a lápi holttesteket rituális céllal áldozták fel, feltehetően a termékenység istenének vagy istennőjének ajánlva fel őket. Tudjuk, hogy az őskori népek gyakorta áldoztak fel állatokat, kocsikat és más tárgyakat az isteneknek és istennőknek, így lehet, hogy néha embereket is feláldoztak. Azonban sok más lehetséges magyarázat is létezik. A lápokban életveszélyes járni, különösen sötétedés után. Néhányuk feltételezhetően véletlenül merült el a lápban, amikor megpróbált azon keresztül menni, vagy kimenteni az ott bajba jutott állatokat. Másokat haláluk után a föld helyett a lápba temettek. Olyan helyeken, ahol kevés volt a mezőgazdasági művelésre használható föld, a holttestek lápba temetése, és ily módon a művelésre fordítható terület kímélése is észszerűnek tűnik. Az is felvetődött már, hogy vannak közöttük olyanok, akik gyilkosság vagy rablótámadás áldozatává váltak, esetleg kivégzett bűnözők lehettek. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ezeknek a elméleteknek, teóriáknak mindegyike igaz lehet, és nincs egyetlen magyarázat a lápi múmiák létrejöttére; ezért keletkezésük titkát egyénenként kell kideríteni. Ahogy nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy a testek hogyan konzerválódnak a tőzegben, úgy arra sincs, egyáltalán miért helyezték őket a lápba. 6 A VILÁG MÚMIÁI

7 Egyiptomi múmiák A múmia szó hallatán szinte mindenki az ókori egyiptomi múmiákra gondol; a vászon pólyákra, a díszes koporsókra és szarkofágokra. Ennek az lehet az oka, hogy se szeri, se száma az egyiptomi múmiáknak. A világ majd minden múzeuma őriz belőlük párat. Nincs olyan ember, aki ne hallott volna róluk. A XVIII-XIX. században kultusza volt az egyiptomi múmiáknak. Az utazók szuvenírként vitték haza őket. Az Egyiptomból hozott kuriózumokat vándormutatványosok mutogatták. Később múzeumokban állították ki őket óriási sikerrel. Az egyiptomi múmiák átkáról szóló regények, legendák és mendemondák rabul ejtették a közvéleményt. A múmiákon keresztül megismerhetjük az egyiptomi kultúrát, az ókori emberek mindennapjait, és azt, miért és hogyan balzsamozták halottaikat. Az egyiptomiak hite szerint a halál nem jelentette az élet végét, csupán az egyén életciklusának következő állomása volt. Egy olyan kapu, amelyen a fáraótól a rabszolgáig mindenki átment. Bíztak abban, hogy az örök életbe utaznak, egy kényelmesebb és szebb világban születnek újjá de csak akkor, ha testük épségben megmarad. Noha a balzsamozás során a belső szerveket eltávolították, azokat kanópusz edényekbe helyezve az elhunyttal együtt eltemették. A mumifikálás célja mindvégig az volt, hogy a lehető legtökéletesebben megőrizzék a testet a túlvilági életre. A balzsamozásnak szigorú menetrendje volt, melyet rituális szertartások kísértek. A túlvilágba vezető út a temetés napján kezdődött. A koporsót, benne a múmiával és a kanópusz edényekkel, a család szállította a temetőbe. A sír előtt álló pap megérintette a múmia maszkján a szájat, a fület, a szemet és az orrot. Ez volt a Szájmegnyitás mágikus szertartása, amely visszaadta a halott érzékelési képességét, aki így a túlvilágon, új életében ismét tudott enni, inni, hallani, látni és szagolni. A koporsót behelyezték a sírba, és mellé tették mindazokat a tárgyakat, amelyekre odaát szüksége lehetett. Az elhunytat a túlvilágon őt segítő vallási és használati tárgyakkal együtt temették el. Így készült a múmia Az ókori egyiptomiak több mint év alatt jó pár millió múmiát készítettek. Hogyan is végezték az ókori balzsamozók munkájukat? Az évezredek során a mumifikálás módszerei sokat változtak. A leggyakrabban az alábbi módszert használták: 1. A has baloldalán egy vágást ejtettek. A nyíláson keresztül távolították el a belső szerveket, a gyomrot, a beleket, a májat és a tüdőt. Ez azért fontos lépés, mert ezek a szervek a bennük lévő enzimek, savak és baktériumok hatására gyorsan bomlanak. Az egyiptomiak hite szerint a gondolatok és az érzések nem az agyban, hanem a szívben lakoztak, ezért a szívet a helyén hagyták, és az agyat nem őrizték meg. Ez utóbbit egy hosszú fémkapó segítségével távolították el az orrüregen keresztül! 2. A testet kívül-belül megmosták, a koponyát is beleértve. 3. Külön-külön lemosták a májat, a tüdőt, a beleket és a gyomrot, majd mindezt gyantával vonták be. Ezután a szerveket a megfelelő kanópusz edényekbe rakták. 4. A testet kiszárították. Először megtöltötték a mellkast és a hasüreget lenvászonba csomagolt nátronnal. A nátron nem más, mint só és szódabikarbóna keveréke. Az egész testet vastagon beborították nátronnal, majd 40 napig száradni hagyták. 5. Eltávolították a sót a testről, kívülről, belülről egyaránt, majd alaposan lemosták. Bedörzsölték illatos olajjal, gyantával és különböző fűszerekkel, végül vékony réteg olvasztott gyantával vonták be az egész testet. 6. Hosszú vászonpólyákat folyékony gyantába mártottak, majd betekerték velük a testet. Az amuletteket, ékszereket, apró dísztárgyakat a testre helyezték, néhányat a pólyarétegek közé is rejtettek. 7. Ha ez elkészült, a fejet, a mellkast és a test többi részét kartonázzsal fedték be. A kartonázst formára vágott és plasztikusan domborított, gyantával átitatott vászonilletve papiruszdarabokból készítették, és vékony iszapréteggel vonták be. A száradás után a megkeményedett anyagra már festeni is lehetett. Gyakran aranyozással is díszítették. 8. Végül a múmiát egy vagy több koporsóba, majd egy díszes szarkofágba helyezték. Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum, Frankfurt am Main, Németország A bebalzsamozott szerveket ilyen vagy ehhez hasonló kanópusz edényekbe helyezték. A VILÁG MÚMIÁI 7

8 Múmiák a kriptából A németországi Bajorországban van egy késő XIV. századi kastély, amelynek kriptájában több természetes múmiát is találtak. Kriptának nevezzük az olyan föld alatti helyiséget, amelybe a halottakat koporsóba vagy urnába téve helyezik örök nyugalomra. A kriptákat általában templomok alá építették, de előfordul, hogy kastélyok alatt, esetleg barlangokban alakították ki. Itt, A világ múmiái kiállításon megtekintheted a Sommersdorf kastélyban talált múmiákat. A mumifikálódás egyik legfontosabb tényezője a kripta jó szellőzése volt, a légmozgás kiszárította a testeket. Von Holz báró teste kitűnő állapotban őrződött meg. Az Európa északi részén között dúló harmincéves háború elől menekülő arisztokrata a rokonainál keresett menedéket Sommersdorfban. Otttartózkodása során hunyt el, és testét a családi kriptába temették. A báró kifejezetten magas termetű ember volt. Még ma is azt a hosszú szárú csizmát viseli, amiben eltemették. A váci múmiák 1994-ben a váci Fehérek templomának felújítása során egy rég elfeledett XVIII. századi kriptára leltek. A majd kétszáz éve érintetlen kriptában 265 természetes múmiát találtak. Közülük láthatsz néhányat A világ múmiái kiállításon. Bámulatosan jó állapotúak, hajuk, bőrük, körmük, sőt ruházatuk is megőrződött. A mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezési mód tette lehetővé. A kripta átlaghőmérséklete 8-10 Celsius fok közötti volt. Meghatározó volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő két keskeny szellőzőkürtőn keresztül. A gondosan vezetett, részletes anyakönyvekből és más dokumentumokból megismerhető legtöbbjük neve, kora, foglalkozás és halálának oka. A koporsók felirataiból tudható a betemettek neve és a halál ideje. A korabeli anyakönyvekből a foglalkozásra, a halálokra és a családi állapotra vonatkozó adatok is kiolvashatók. A váci kripta egy időkapszula az XVIII. századból. Ismerd meg az Orlovits-családot! Három váci múmia Skripetz Veronika és kislánya Katalin. Ami a családtörténeti kutatásokból kiderült: Az apa, Orlovits Mihály ( ) molnár volt. Felesége Skripetz Veronika ( ) csupán 15 éves volt, mikor összeházasodtak. Hamarosan megszületett első gyermekük, Mihály, aki alig 2 hetet élt. Tizenkét év múltán, 1796-ban született meg Katalin, aki két és fél évesen meghalt. Harmadik gyermekük, János 1801-ben született, aki alig egy évet élt. Orlovits Mihály 1806-ban, 41 éves korában hunyt el. Az megözvegyült Veronika rövidesen újra férjhez ment Prohászka Pálhoz. Az új házasság sem tarthatott sokáig, mert az asszony hamarosan, 38 évesen elhunyt. Ami a tudományos vizsgálatok eredményeiből derült ki: A bakteriális DNS vizsgálatok feltárták, hogy Veronika szervezetét tuberkulózis támadta meg. A TBC általában a tüdőt betegíti meg, de más szervekre is átterjedhet. A váci kriptába temetettek közel 70%- ának szervezetéből kimutatták a kórokozót. A TBC, vagy más néven gümőkór azokban a védőoltás előtti időkben a vezető halálok volt Európában és a világban. A családfő Orlovits Mihály váci molnár volt. Jánoska Veronika és Mihály harmadik gyermeke volt. 8 A VILÁG MÚMIÁI

9 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: A múmiák vizsgálata Cél: Annak bemutatása, hogy különböző tudományterületek művelői hogyan kutatják a múmiákat. Standardok: Különböző forrásanyagok használata a kutatási témához kapcsolódó információk gyűjtésére (pl. magazinok, újságok, szótárak, órarendek, naplók, felmérések, földgömbök, atlaszok, évkönyvek, weboldalak, adatbázisok, podcastek) Tisztában lenni azzal, hogy a világ történéseire adott tudományos magyarázat részben a megfigyelésből, részben annak értelmezéséből ered. Anyagok Online és nyomtatott segédanyagok 1. rész: Párosítsd össze a kutatót a szakterülettel! Sokféle tudományterületen dolgozó kutató vizsgálja a múmiákat, hogy fény derüljön a valaha éltek mindennapjaira, betegségeire, halálára és a világra amelyben éltek. Folyamat: Használd a segédanyagokat, hogy megtudd, melyik kutató mit vizsgál! Kössed össze vonallal a kutatót és szakterületét! Kutató Régész Anatómus Genetikus Biológus Vegyész Antropológus Néprajzos Szakterület Az emberi kultúrák és a köztük lévő hasonlóságok, különbségek tanulmányozása. Az anyagok kémiai szerkezetének, összetételének és tulajdonságainak vizsgálata. Az emberi test részeinek, formájának és működésének vizsgálata. Régen élt emberek, kultúrájuk és viselkedésük tárgyi emlékeinek vizsgálata. Ezek közé a tárgyi emlékek közé tartoznak az eszközök, fegyverek vagy az ékszerek, de ugyancsak idetartoznak az épületek, a műemlékek és az egy adott területen végbement változások is. Az egykor élt emberek maradványainak, biológiai jellegeinek megismerése, az elhalálozási életkor becslése, a nem megállapítása, betegségeinek felderítése Az élővilág tanulmányozása és megismerése. Az élőlények genetikai állományának vizsgálata. 2. rész: Mit tanulhatunk a kutatóktól? A kutatók megfigyeléseket végeznek, amelyeket értelmezve következtetéseket vonnak le. Folyamat 1. Végezzétek el az párosításokat, majd az osztály közösen ellenőrizze a válaszokat! 2. Osszátok az osztályt hét csoportra! 3. Mindegyik csoport a hét kutató egyikének bőrébe bújva válaszolja meg a kérdéseket! 4. Válasszatok magatok közül egy főt, aki képviseli majd a csoportotokat! 5. Végül az osztály közösen vitassa meg, miért fontos a különböző szakterületen dolgozó kutatók együttműködése a múmiák vizsgálata során! A mi csoportunk: Írjátok le egy külön lapra az alábbi kérdésekre adott válaszaitokat: 1. T egyetek fel egy kérdést, amire a kutatásotokkal választ szeretnétek nyerni! 2. Milyen eredményeket vártok, amellyel választ kaptok a feltett kérdésetekre! 3. Írjátok le, hogy mit és milyen eszközökkel végeznétek a vizsgálatot! 4. Írjátok le, milyen kihívással kell szembenéznetek a múmiákkal kapcsolatos adatgyűjtés során! 5. Hogyan győznétek le ezt a kihívást? 6. Sikerül-e választ kapnotok a feltett kérdésre? 7. Ha nem sikerül, milyen következtetést vonhattok az adatokból, hogy segítsen megválaszolni a feltett kérdést? GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS A VILÁG MÚMIÁI 9

10 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: Hagyomány, érték és életmód Cél: Annak vizsgálata, hogyan segítenek a személyes tárgyak meghatározni a kulturális hagyományokat, értékeket és életmódokat. Standardok: Annak megértése, hogyan járul hozzá a kultúra fejlődéséhez, illetve annak átadásához a nyelv, az irodalom, a képzőművészet, az építészet, az egyéb tárgyi kultúra, a hagyományok, a hiedelmek, az értékek és az emberi viselkedés; annak megértése, hogyan fejezik ki a hiedelmeiket a különböző emberi közösségek. A Chancay-kultúra személyes tárgyai Arról már tanultatok, hogy a tudósok a múmiák mellett talált személyes tárgyak vizsgálatából derítik ki az illető életmódját, és szereznek információkat az adott kultúra hagyományairól és értékeiről. Ezek a kutatók már vizsgálták a helyet és a kort is, így sokat tudnak róla. Új bizonyítékokat keresnek, amelyek megerősítik, megdöntik vagy kiegészítik az ezekről a népekről alkotott elfogadott tényeket és elméleteket. Sok múmia származik a perui chancay-kultúrából. A gondosan kidolgozott temetkezési hagyományok azt mutatják, hogy a holttestek fontosak voltak a kultúra népei számára, és a chancay nép valószínűleg tudott a dehidratáció szerepéről, mert rendkívül száraz területre temette halottait. A chancay halottakat általában több réteg textillel batyuvá csomagolták. Díszített műfejet és maszkot kaptak. Ékszerekkel, állatokkal (kutya, láma, tengeri malac), vetőmaggal vagy kokalevelekkel teli erszényekkel látták el őket. Az edényekbe használati tárgyaikat és az egymás között adott-vett holmijaikat helyezték el, amelyekkel kereskedtek. Bizonyos kultúrák népei azért helyeztek ételt a sírokba, hogy a halottaknak legyen mit enniük a túlvilágon. A chancay-kultúrát tanulmányozó kutatók úgy vélik, hogy esetükben a sírokban talált élelmiszer a halál és a termékenység közötti kapcsolatot jelképezte. A termékenység fontos szerepet töltött be életükben, és hitük szerint a holtak testének megőrzése, konzerválása hozzájárul az élők erejének megújulásához. Kultúrád személyes tárgyai Mit mondanak kultúrádról - a te vidékeden és korodban élő emberek hagyományairól, értékeiről és életmódjairól - személyes tárgyaitok? Folyamat: 1. Az osztály együtt vitassa meg a kultúra jelentését és írjátok egy listát a táblára a mai Magyarország kultúrájának néhány hagyományáról, értékéről és életmódjáról! 2. Képzeld el, hogy mumifikálni fognak! Készíts egy listát arról, melyik az a 10 darab személyes tárgyad, amit szeretnéd, ha melléd temetnének a kriptádban, és indokold meg a választásod! Választhatsz olyan dolgokat is, amiket hordasz, amik nálad vannak, vagy amiket otthon tartasz. 3. Oszd meg a listát az osztálytársaiddal! Mit gondolsz, ha egy jövőbeni kutató megtalálná ezeket a tárgyakat, mit tudna kideríteni hagyományaitokról, értékeitekről és életmódotokról? Tárgyaim leírása Hogyan viszonyul életmódomhoz, egy számomra fontos hagyományhoz vagy értékhez? GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS 10 A VILÁG MÚMIÁI

11 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: Nedvesség és szárazság Cél: Annak bemutatása, hogyan hat a nedvesség vagy a szárazság a bomlásra. Standardok: Következtetések levonása a kísérletek eredményeiből és azok igazolása. A hipotézisvizsgálat és a tudományos kutatás alapvető elméleteinek megértése és használata. Anyagok: Két hasonló méretű és megjelenésű rózsa Olló Kismérleg (kézi vagy elektromos 0,1 grammra vagy kevesebbre kalibrálva) Kis doboznyi nagyon száraz homok Nem papírból készült tányér Folyamat: 1. Vágd le a két rózsa fejét! 2. Vizsgáld meg közelről és töltsd ki a Kezdéskori állapot című táblázatot! 3. Az egyik rózsafejet teljesen temesd be a doboz száraz homokba! Helyezd a dobozt napos, száraz helyre! 4. A másik rózsafejet vidd haza, tedd egy kicsi, nem papírból készült tányérra és vidd be a fürdőszobába! Olyan helyre rakd, ahol nem kap közvetlen napfényt és nem fröccsen rá víz! 5. Azt már tudod, hogy a szárazság múmiává aszalja a holttestet. Egy külön lapra írd le a hipotézisedet arról, melyik rózsa fog jobban lebomlani és miért! 6. Töltsd ki az Előzetes becslés című táblázatot! 7. Hagyd magára mindkét rózsát két hétre ne érj hozzá, ne mozgasd és ne is forgasd! 8. Óvatosan vedd ki a rózsát a homokból, és hozd ki a tányért a fürdőszobából! Vizsgáld meg őket és töltsd ki a Két hét elteltével című táblázatot! 9. Megfelelő volt a hipotézised vagy sem? Írj egy bekezdésnyit a nedvesség és szárazság bomlásra gyakorolt hatásairól! Kezdéskori állapot Száraz rózsa Nedves rózsa Külalak* Milyen a tapintásuk? Előzetes becslés Külalak* Milyen a tapintásuk? Száraz rózsa Nedves rózsa Két hét elteltével Külalak* Milyen a tapintásuk? Száraz rózsa Nedves rózsa *A sérüléseket és egyéb jegyeket is beleértve GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS A VILÁG MÚMIÁI 11

12 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: Fagyás és olvadás Cél: A megfagyás és a kiolvadás szerves anyagokra gyakorolt hatásainak meghatározása. Standard: Következtetések levonása a kísérletek eredményeiből és azok igazolása. A hipotézisvizsgálat és a tudományos kutatás alapvető elméleteinek megértése és használata. Anyagok: Két darab hasonló méretű és megjelenésű érett őszibarack Két darab, nem papírból készült tányér Hőmérő Kismérleg (kézi vagy elektromos, 0,1 grammra vagy kevesebbre kalibrálva) Fagyasztó Folyamat: 1. Óvatosan vizsgáld meg mindkét barackot! Töltsd ki a Kezdéskori állapot című táblázatot! Egy külön lapra készíts illusztrációt az állapot ábrázolására és feliratozd! 2. Tedd a barackokat egy tányérra és az egyiket tedd a fagyasztóba! A másikat hagyd a konyhapulton, távol a közvetlen napfénytől és hőforrásoktól! 3. Várj két napot, majd vedd ki a fagyott barackot a mélyhűtőből, vizsgáld meg mindkét barackot és töltsd ki a Két nappal későbbi állapot című táblázatot! Egy külön lapra készíts illusztrációt az állapot ábrázolására és feliratozd! 4. Vedd ki a fagyasztóból a barackot és tedd a másik mellé! 5. Tudod már, milyen hatással van a fagyás a bomlásra és hogy miért kell fagyasztva tárolni a jégmúmiákat. Egy külön lapra írd le a hipotézisedet arról, melyik barack fog gyorsabban lebomlani és miért! 6. Várj két hetet, és közben naponta figyeld meg a barackokat, de ne érj hozzájuk! Ezután óvatosan vizsgáld meg barackokat és töltsd ki a Két héttel későbbi állapot című táblázatot! Egy külön lapon rajzban ábrázold állapotukat, és készíts feliratokat is! 7. Megfelelő volt a hipotézised vagy sem? Írj egy bekezdésnyit a fagy és a kiolvadás bomlásra gyakorolt hatásairól! Kezdéskori állapot Általános leírás* Keménység A helyszín hőmérséklete A konyhapulton hagyott őszibarack A lefagyasztott őszibarack Két nappal későbbi állapot Általános leírás* Keménység A helyszín hőmérséklete A konyhapulton hagyott őszibarack A lefagyasztott őszibarack Két héttel későbbi állapot Általános leírás* Keménység A helyszín hőmérséklete A konyhapulton hagyott őszibarack A lefagyasztott őszibarack *A sérüléseket és egyéb jegyeket is beleértve GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS 12 A VILÁG MÚMIÁI

13 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: Sótartalom és bomlás Cél: A sótartalom bomlásra gyakorolt hatásának meghatározása. Standard: Következtetések levonása a kísérletek eredményeiből és azok igazolása. A hipotézisvizsgálat és a tudományos kutatás alapvető elméleteinek megértése és használata. Anyagok: Két hasonló méretű és állapotú citrom Kés Kis konyhai mérleg (kézi vagy elektromos, 0,1 grammra vagy kevesebbre kalibrálva) Só Két kisméretű befőttesüveg fedővel, amelyekbe éppen belefér egy-egy citrom. Folyamat: 1. Vágd fel mindkét citromot úgy háromnegyedéig! Légy óvatos, hogy a két rész ne váljon ketté! Fordítsd meg a citromot, hogy a vágás alulra kerüljön. 2. Vágj bele másodjára is az elsőre derékszögben! Most is úgy a háromnegyedéig vágj, vigyázva, hogy a két fél egyben maradjon! Így lesz két, még egyben lévő, felnegyedelt citromod. 3. Vizsgáld meg mind a két citromot és töltsd ki a Kezdéskori állapot című táblázatot! 4. Helyezd az egyik citromot az egyik üvegbe, zárd le a fedelét és helyezd száraz, hűvös helyre! 5. A másik citrom mindkét vágatába dörzsölj egy evőkanálnyi sót. 6. Ahhoz, hogy a só nagy része a helyén maradjon, jól fogd össze a sós citromot miközben behelyezed a másik befőttesüvegbe! Tégy még egy evőkanálnyi sót az üvegbe! Zárd le a fedelét és helyezd az első üveg mellé! 7. Már tudod, hogyan befolyásolja a só egy holttest bomlását. Egy külön lapra írd le a hipotézisedet arról, melyik citrom fog jobban lebomlani és miért! 8. Töltsd ki az Előzetes becslés című táblázatot! 9. Hagyd magukra az üvegeket két hétig! 10. Vedd ki a citromokat az üvegekből, vizsgáld meg mindkettőt és töltsd ki a Két hét elteltével című táblázatot! 11. Megfelelő volt a hipotézised vagy sem? Írj egy bekezdésnyit a só bomlásra gyakorolt hatásairól! Kezdéskori állapot Sima citrom Sós citrom Külalak* Előzetes becslés Külalak* Sima citrom Sós citrom Két hét elteltével Külalak* Sima citrom Sós citrom *a sérüléseket és egyéb jegyeket is beleértve GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS A VILÁG MÚMIÁI 13

14 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: A halál és a rituálék Cél: Annak összehasonlítása, hogy a különböző kultúrák népei hogyan mutatják ki tiszteletüket halottak iránt és hogyan emlékeznek rájuk. Standardok: Különböző forrásanyagok használata a kutatási témához kapcsolódó információgyűjtésre (pl. magazinok, újságok, szótárak, órarendek, naplók, felmérések, földgömbök, atlaszok, évkönyvek, weboldalak, adatbázisok, podcastek); annak megértése, hogyan járul hozzá a kultúra fejlődéséhez, illetve annak átadásához a nyelv, irodalom, a képzőművészetek, az építészet, az egyéb tárgyi kultúra, a hagyományok, a hiedelmek, az értékek és az emberi viselkedés. Anyagok: Segédanyagok A halálra vonatkozó hagyományok A halál az élet fontos és elkerülhetetlen része. A különböző kultúrákban különbözők a halottakra vonatkozó hagyományok. Ezek a hagyományok segítenek megnyugvást biztosítani a család számára, erősítik a kulturális tradíciókat, kifejezik a közösség értékeit és illusztrálják a spirituális és vallásos hiedelmeket. Folyamat: 1. Párokban vagy kis csoportokban vizsgáljátok meg két különböző történelmi vagy jelenkori temetkezési szokást! Ez lehet a világnak egy távoli vagy közeli szegletéből, a régmúlt vagy a modern időkből egyaránt. 2. Használjátok az internetet, könyveket és más megoldásokat arra, hogy megbízható forrásokra leljetek az általatok tanulmányozandó két temetkezési szokásáról! 3. Töltsétek ki az alábbi táblázatot! a. A ceremóniák leírása b. Ki vezeti le? c. Kik a gyászolók? d. Mit viselnek a gyászolók? e. Hogyan vesznek részt a gyászolók? f. Milyen zene szól? g. Hogyan helyezik a halottat örök nyugalomra? h. Hogyan jelölik meg a sírt? i. Vannak zártkörű és nyilvános ceremóniák is? Miben különböznek? j. A szokás más, különleges aspektusai 1. kultúra 2. kultúra a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. 4. Mit árulnak el a szokások a megfigyelt kultúrákról? 5. Milyen hipotéziseket tudtok felállítani arról, hogy mi a fontos az egyes kultúrák számára? 6. Osszátok meg egymással, és hasonlítsátok össze az eredményeiteket! 7. Milyen közös elemeket tudtok felfedezni a különböző kultúrák temetkezési szokásai között? 8. Írjatok egy összefoglalót ezeknek a kultúrák közi közös elemeknek a jelentőségéről. GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS 14 A VILÁG MÚMIÁI

15 Feladatok a kiállítás megtekintése előtt: A kripta titkai Cél: Elsődleges és másodlagos forrásokon alapuló helyi történeti kutatás elvégzése. Tanulási standardok: Különböző forrásanyagok használata a kutatási témához kapcsolódó információgyűjtésre (pl. magazinok, újságok, szótárak, órarendek, naplók, felmérések, földgömbök, atlaszok, évkönyvek, weboldalak, adatbázisok, podcastek); az elsődleges és másodlagos források különböző típusainak, illetve az azokban kifejezett motivációk, érdekek és elfogultságok felismerése (pl. szemtanúk beszámolói, levelek, naplók, leleltek, fényképek, folyóiratcikkek, újságban megjelent beszámolók, szóbeszéd). Anyagok: Segédanyagok Archívumok Helyi nyilvántartások A múmiák történelmi összefüggésben A múmiák tanulmányozásakor fontos, hogy a maguk korának történelmi összefüggésében vizsgáljuk őket. A régi, történelmi korokból származó információk gyűjtése bővítheti és értelmezheti a múmiák biológiai, fizikai elemzésével és a maradványok különböző módszerekkel történő vizsgálatával nyert adatokat. A kutatók elsődleges és másodlagos forrásokat egyaránt használnak. Az elsődleges források olyanoktól származik, akik közvetlenül érintettek voltak a kutatás tárgyában. Másodlagos forrás az, amit kutatók gyűjtöttek a közvetlenül érintettekről. Folyamat: 1. Fejleszd és javítsd a történelmi kutatói képességedet azáltal, hogy információkat szerzel be egy, a környezetedben lévő kriptáról vagy temetőben lévő síremlékről. 2. Használd az internetet, könyveket, könyvtári forrásokat és az alábbi táblázatot, hogy stratégiát készíts az elsődleges-, másodlagos-, internetes források és személyes beszélgetések használatára. A kripta vagy emlékmű neve A megkeresendő elsődleges források Az információ, amit nyújthatnak A megkeresendő másodlagos források Az információ, amit nyújthatnak A megkeresendő interneten lévő források Az információ, amit nyújthatnak A megkeresendő interjúalanyok Az információ, amit nyújthatnak Amint beazonosítottad a lehetséges információ forrásokat, gyűjtsd be a kriptáról, síremlékről vagy az ott eltemetettekről rajzolt történelmi portré elkészítéséhez szükséges adatokat! Az információk között megtalálhatónak kell lennie: A kripta vagy síremlék helye Az építménynek formájának a leírása vagy rajzos vázlata A felhasznált anyagok (kő, tégla stb.) Jelenlegi állapota A felsorolt nevek és dátumok A nevek sorrendje, amennyiben az lényeges Látható versek, mondások és egyéb feliratok A versek, mondások és feliratok jelentősége A látható szimbólumok A látható szimbólumok jelentősége. Az összegyűjtött információk segítségével írj egy rövid esszét, amiben összefoglalod kutatásaid eredményeit egy történészcsoportnak vagy történész társaságnak! Gondolj arra, hogy tudnád a lehető legérdekesebben előadva bemutatni a dolgozatod egy élő közönségnek! Figyelj arra, hogy ellásd lábjegyzetekkel, amiben leírod, milyen forrásban találtad az információt! Von Holz báró mumifikálódott holtteste a Harmincéves háború ( ) idejéből származik. Az élete során viselt hosszú szárú csizmában temették el. Családi kripta, Sommersdorf-vár, Ansbach mellett, Németország. Kölcsön, Dr. Manfred von Crailsheim báró magángyűjteményéből. GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS A VILÁG MÚMIÁI 15

16 Látogatás előtti és utáni feladatok: Kétféleképpen is tanulhatunk a múmiákról Cél: A forráskutatás és a terepmunka fontosságának vizsgálata. Standard: Az olvasási készségek és stratégiák használata különböző informális szövegek megértéséhez; ugyanabban a témában különböző információforrások összehasonlítása alapvető hasonlóságok és különbségek szempontjából; tisztában lenni azzal, hogy a világ történéseire adott tudományos magyarázat részben a megfigyelésből, részben annak értelmezéséből ered; a tudományos kutatások, kísérletek, megfigyelések, elméleti és matematikai modellek eredményeinek és más kutatók javasolt értelmezéseinek értékelése. Forráskutatás és terepmunka A múmiakutatók többféleképpen szerzik be információikat. Az információt részben forráskutatással szerzik be könyvtárakban, irattárakban vagy weboldalakon könyvek, folyóiratok, digitális források használatával. Információkat terepen is gyűjtenek; ahol maguk vizsgálják meg és tanulmányozzák a tárgyakat vagy helyzeteket. Mindkettő hasznos információforrás. Múmiákat kutatni ehhez az Oktatási kalauzhoz hasonló forrásokon keresztül egyfajta forráskutatásnak számít. Személyesen elmenni megnézni A világ múmiái kiállítást meg egyfajta terepmunkának. A lenti táblázat használatával hasonlítsd össze, mit tanultál a múmiákról az Oktatási kalauz segítségével és mit a kiállítás megtekintésével. Folyamat: 1. Nézd át a kalauz 5. oldalán a listát a kutatókról és a szakterületeikről! Írd be a lenti táblázatba, hogy mi volt az adott szakterületen a legjelentősebb dolog, amit ebből a kalauzból tudtál meg! 2. Amíg a kiállításon vagy, jegyezd fel, mi az adott szakterületen a legjelentősebb dolog, amit ott tanulsz róla. Például, az Anatómia témában elmondhatod, hogy egyes dél-amerikai kultúrákban a gyermekek koponyáját kötözőpólyákkal szorosan betekerve alakították, hogy hosszabb legyen. 3. Ha visszajöttél a kiállításról, ellenőrizd a táblázatba írt adatokat! 4. Nevezz meg valamit, amit csak a terepmunka - a kiállítás megtekintése - során tudhattál meg! 5. Nevezz meg valamit, amit csak a forráskutatást végzők szakértelmére támaszkodva tudhattál meg! 6. Egy papírra írj egy-egy bekezdést a forráskutatás és a terepmunka erősségéről és gyenge pontjairól, illetve arról, hogy miért szükséges mindkettő a tudományos témák átfogó, alapos elemzéséhez! Terepmunka Régészet Anatómia Genetika Biológia Vegyészet Biológiai antropológia Kulturális antropológia Az oktatási kalauzból tanultam A világ múmiái kiállításon tanultam GONDOLKODJ ÚGY, MINT EGY MUMIOLÓGUS Impresszum A Világ múmiái oktatási kalauz az American Exhibitions Inc. megrendelésére készült. Hollister Creative, Az oktatási kalauzt írta: Martha Michaela Hutchman Brown, tervezte: Heidi Karl, fordította: Pál Gábor - M&M Translation Services Kft., lektorálta: Pap Ildikó, Szikossy Ildikó Borítókép 2014 American Exhibitions, Inc. Minden jog fenntartva. 16 A VILÁG MÚMIÁI