A hazai földrajz jelenlegi tudományági tagolódása

Átírás

1

2 A hazai földrajz jelenlegi tudományági tagolódása A magyar tudományok tagolásának szintjei: I.szint: tudományterület (társadalomtudomány, élettelen természet- és műszaki tudományok, élettudományok) II.szint: tudományág (pl. földtudomány) III.szint: tudományszak (pl. FÖLDRAJZ-GEOGRÁFIA) IV.szint: tudományszakterület (pl. társadalomföldrajz) V.szint: tudományszakág (pl. népességföldrajz) Mi a FÖLDTUDOMÁNY? A Föld fejlődéstörténetét, belső és külső szféráinak anyagát, szerkezetét, a bennük lejátszódó folyamatokat e ezek törvényszerűségeit, a georendszerek működését és kapcsolatrendszereit tanulmányozó tudományág, beleértve a társadalom és környezete kapcsolatrendszerét is.

3 A földtudomány részdiszciplínái és a földrajz helye a földtudományok körében: Geológia (Földtan) Talajtan szférikus tudományszakok Hidrológia (Víztan) Meteorológia (Légkörtan, légtüneménytan ) Planetológia (Égitesttan) FÖLDRAJZ-GEOGRÁFIA (társadalomföldrajz, természetföldrajz, regionális földrajz) Alkalmazott földtudomány (pl. bányászat) Geodézia (Földméréstan) Távérzékelés társtudományok Kartográfia (Térképészet) Geoinformatika

4 Mi a FÖLDRAJZ (GEOGRÁFIA)? A földkéreg, a vízburok és a légkör élettel átszőtt érintkezési terében a természeti és társadalmi folyamatok hatására, illetve kölcsönhatására kialakult és tovább formálódó georendszerek fejlődésével, változásaival, térbeli elrendeződésük törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozó tudományszak. A földrajz egyidejűleg természet- és társadalomtudomány is (!), mert tárgya, a földrajzi környezet egy olyan sajátos, minőségileg új tértípus, mely társadalmi-gazdasági-infrastrukturális és természeti szférák kölcsönhatás rendszere. Ennek megfelelően a földrajzi környezetet mint funkcionáló egészet és a benne lévő tényezőket együttesen, egymásra hatásukban törekszik értelmezni és látásmódjának meghatározója a komplexitás (!).

5 A földrajz szerkezete és kapcsolata a társtudományokkal Human Geography Physical Geography Regional Geography

6 Mi a TÁRSADALOMFÖLDRAJZ (HUMAN GEOGRAPHY)? Az egységes földrajztudomány tárgyát a társadalom felől közelítő tudományszakág, mely a társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok térbeli eloszlását, egymásra következését és ezek törvényszerűségeit vizsgálja. Megnevezése történetileg és országonként változott: emberföldrajz (humán-, antropogeográfia), kulturföldrajz, gazdaságföldrajz, társadalmi-gazdasági földrajz, társadalomföldrajz. A társadalomföldrajz tagolódása Gazdaságföldrajz: Agrár-, Ipar-, Szolgáltatások földrajza (Közlekedés, távközlés földrajza Turizmus, rekreáció földrajza Kereskedelem földrajza Pénzügy földrajz Egészségügy földrajz) Orvosföldrajz Népességföldrajz Településföldrajz Városföldrajz Faluföldrajz Etnikai földrajz Vallásföldrajz Kulturális földrajz Szociálgeográfia Viselkedésföldrajz Bűnözésföldrajz Politikai földrajz Választási földrajz Közigazgatásföldrajz Katona- (Biztonság-) földrajz

7

8 Mi a NÉPESSÉGFÖLDRAJZ (POPULATION GEOGRAPHY)?

9 A népességföldrajz adatforrásai (1) (elsődleges) Népszámlálás (census):

10 Az első népszámlálások éve a Kárpát-Pannon térség országaiban ország a nemzeti mások által hatóságok által Ausztria 1754 Magyarország /87 (osztrák) Szerbia (oszmán-török) Románia (oszmán-török) Csehország (osztrák) Lengyelország (osztrák), 1895 (német), 1897 (orosz) Szlovákia /87 (osztrák) Horvátország (osztrák) Ukrajna (orosz) Szlovénia (osztrák)

11 A magyarországi népszámlálások : osztrák 1857: osztrák 1869: magyar 1880: magyar 1890: magyar 1900: magyar 1910: magyar 1920: magyar 1930: magyar 1941: magyar 1949: magyar 1960: magyar 1970: magyar 1980: magyar 1990: magyar 2001: magyar 2011: magyar Fényes Elek Keleti Károly : Országos Statisztikai Hivatal (Fényes Elek) : Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai ügyosztálya (Keleti Károly) : Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal (Keleti Károly) : Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1946-tól: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapest, Keleti Károly utca 5 7.

12 A évi magyar népszámlálás

13

14

15 A legutolsó népszámlálás időpontja Földünk országaiban

16 Különböző népességfogalmak: Jelenlevő népesség: Állandó népesség: Lakónépesség: Nappali népesség: Éjszakai népesség:

17 A népességföldrajz adatforrásai (2) (elsődleges) (másodlagos)

18 A népességstatisztika és -földrajz adatforrásainak számító magyar (KSH) kiadványok Hivatalos Statisztikai Közlemények Magyar Statisztikai Közlemények Népszámlálások eredményei Bűnözésre vonatkozó adatok Mezőgazdasági összeírások összesítései 1872 (93-tól) (Magyar) Statisztikai Évkönyv 1923-tól (Magyar) Statisztikai Szemle (havi) 1931-től (Magyar) Statisztikai Zsebkönyv (évi) 1958-tól Demográfia (negyedévi) Népességfejlődés hazai és nemzetközi problémái 1960-tól Területi Statisztika (kéthavi)

19 A népességföldrajz rokontudományai Demográfia: Statisztika: Antropológia: Néprajz (etnográfia): Szociológia:

20 Tételsor (2018) 1. A földrajz, társadalomföldrajz, népességföldrajz definíciója, tagolódása, rokontudományai. A népességföldrajz adatbázisa (különös tekintettel a népszámlálásokra). 2. Az emberiség eredete, elterjedése, népességnövekedésének szakaszai, népességduplázódás. 3. A Föld eltartó képessége. A Föld népességének jövőbeni növekedése. Népesedési ciklusok és azokhoz kötődő népesedési elméletek. 4. Népességdinamika. A népesség termékenysége. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 5. A népesség halandósága és természetes szaporodása. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 6. A népesség vándorlásának elmélete. Definíciók, tipizálás, modellek. 7. A népesség nemzetközi vándorlása. Történetiség, területi eltérések és azok okai. 8. A népesség belföldi vándorlása és ingázása. Történetiség, területi eltérések és azok okai. 9. A népesség térbeli eloszlása (modell, szabályszerűségek, számítási módok, térbeli eltérések, az egyenlőtlenség gondjai). 10. A népesség nemi összetétele. Területi eltérések és azok okai. A nemi arányok felborulásának következményei. 11. A népesség korösszetétele. Definíciók, indexek. Területi eltérések és azok okai. A korszerkezeti arányok felborulásának következményei. 12. A népesség családi állapot szerinti összetétele. Definíciók, indexek, területi eltérések és azok okai. 13. A népesség emberfajták, nyelvek szerinti megoszlása. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 14. A népesség állampolgárság és vallás szerinti megoszlása. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 15. A népesség gazdasági aktivitása és foglalkozása. Definíciók, indexek, területi eltérések és azok okai. 16. A népesség kulturális helyzete és társadalmi tagozódása. Definíciók, területi eltérések és azok okai. 17. Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala. Definíciók, indexek, területi eltérések és azok okai. 18. Joker.

21 Kötelező szakirodalom

22 2004 Ajánlott szakirodalom 2006

23 A FÖLD NÉPESEDÉSE

24 Az emberiség eredete és elterjedése

25 Emberfélék (Hominidae) családja, Főemlősök (Primates) rendje, Emlősök (Mammalia) osztálya Australopithecus (5,3-1,6 millió év, pliocén) Homo erectus és Homo habilis (1,6 millió - 10 ezer év, pleisztocén) Homo sapiens ( ezer évvel ezelőtt jelenik meg) Korábbi hominida fajoktól megkülönbözteti: Felegyenesedett tartás Két lábon járás Átlagosan 1350 cm 3 -es agytérfogat Magas homlok, kicsiny fogak és állkapocs Szerszámok készítése és használata Szimbólumok nyelv, írás- használatának a képessége

26

27

28 ezer évvel ezelőtt

29 A népességnövekedés menete a Földön 0 1. periódus (az őskőkor v. paleolitikum ezer évvel ezelőttől Kr.e ig pattintott kőeszközök kora) őskőkor átmeneti kőkor újkőkor ókor ókor középkor újkor

30 0 2. periódus (Kr.e től a 17. század közepéig) Átmeneti kőkor (mezolitikum, Kr.e ig, átmeneti kor) Újkőkor (neolitikum, Kr.e ig csiszolt kőszerszámok kora) őskőkor átmeneti kőkor újkőkor ókor ókor középkor újkor

31 Bronzkor és Vaskor Ókor (Kr.e Kr.u. 476-ig) 0 Középkor ( sz. közepéig) őskőkor átmeneti kőkor újkőkor ókor ókor középkor Európa népességszámának változása újkor (Kr.e. 400 tól 1700-ig, millió főben)

32 ő s k ő k o r á t m e n e t i k ő k o r ú j k ő k o r bronzkor-vaskor (ókor) középkor

33 3. periódus (17. század közepétől napjainkig) A Föld népességének milliárdos mérföldkövei milliárd fő év eltelt idő

34

35 A Világ népességszámának változása földrészek szerint (Kr-tól 2050-ig) millió fő Afrika Ázsia Európa Latin-Amerika Észak-Amerika Au-Óceánia

36 A Világ népességszámának megduplázódásához szükséges idő változása (Kr.e től 2062-ig) Időszak Növekedés (millió fő) A megkétszereződéshez szükséges évek száma Kr.e Kr.e Kr.e Kr.e Kr.e

37 A világ 10 legnépesebb országa (millió fő) ország Kína India USA Indonézia Pakisztán Brazília Nigéria Banglades Oroszország Japán

38 A Föld országai népességszámának változása 2013-ban(%-ban)

39 Európa régiói népességszámának évi átlagos változása ( -ben)

40 A Kárpát-Pannon-térség régiói népességszámának évi átlagos változása ( , -ben) Prága Krakkó Kassa Ungvár Bécs Pozsony Miskolc Győr Budapest Debrecen Kolozsvár Ljubljana Zágráb Újvidék Temesvár Nagyszeben Belgrád Bukarest

41

42

43

44 A Föld eltartó képessége

45 Fogalmak: Optimális népesség (Optimum population): Túlnépesedés (Overpopulation): Alulnépesedés (Underpopulation): Maximális népesség (Maximum population): Minimális népesség (Minimum population):

46 Örök dilemma Földünk demográfiai eltartó képességéről (a népesség száma és az élelem mennyiségének egyensúlya): Malthus, Thomas ( , angol demográfus, közgazdász lelkipásztor) An Essay on the Principle of Population (1798) A Föld eltartó képessége korlátokat szab a népességnövekedés számára. Népesség száma (mértani haladvány): Táplálék mennyisége (számtani halad.): Ha nem lépnek fel megfelelő (preventív) fékek (későbbi házasság, önmegtartóztatás),, akkor hatnak a pozitív (valós) fékek (pl. éhínség, járvány, háború, egyéb katasztrófa). Követői szélsőségesen félremagyarázták elméletét. A malthusianisták szükségesnek tartják a születések csökkenését, a háborúkat, az emberek millióit pusztító csapásokat (például éhhalált), mert ezzel akarják megoldani a túl gyors népesedést. Süssmilch, Johann Peter ( , német statisztikus, demográfus lelkipásztor): a Föld max. 13,9 milliárd lakost tud eltartani, Ravenstein, Ernst Georg ( , német-angol geográfus, kartográfus) szerint max. 6 milliárdot (2072-ben érjük el, valójában már 1999-ben), Fischer, Alois (német demográfus) szerint a 6,2 milliárdot, Hollstein, Wilhelm ( , német talajtanos): 13,3 milliárdot (táplálkozási kapacitás).

47 A Föld eltartó képessége elsősorban nem a táplálkozási kapacitástól függ:

48

49 A Föld népességének jövőbeni növekedése

50 A Világ és földrészei népességszámának változása ( , a tények és becslések szerint)

51

52

53

54 A népességszám aránya a fejlett és a fejlődő országok között: Miért várható további népességnövekedés?

55 A fejlett országok jövője: elöregedés és népességcsökkenés

56 Ország A Föld legnépesebb országai 2018-ban és 2050-ben Népességszám (millió fő) Ország Kína India India Kína Egyesült Államok 327 Egyesült Államok 423 Indonézia 262 Nigéria 402 Pakisztán 211 Pakisztán 314 Brazília 209 Indonézia 309 Nigéria 193 Banglades 226 Banglades 164 Brazília 213 Oroszország 147 Kongói Dem.Közt. 194 Japán 127 Etiópia 167 Népességszám (millió fő)

57 A Föld népességének jövőbeni növekedése

58

59 Népesedési ciklusok (a demográfiai átmenet modellje) A Föld népesedéstörténete: 1. hosszú és lassú növekedés (18.sz. végéig), 2. rövid és robbanásszerű növekedés (18.sz. végétől) A természetes szaporodásban bekövetkezett változások modellezése: A jelenség és fázisainak leírása (okai nem): Thompson, Warren S. ( , amerikai demográfus) 1927: Population Problems, New York Landry, Adolphe ( , francia közgazdász és politikus) 1934: La révolution démographique, Paris A jelenség részletes leírás és magyarázata: Blacker, Charles Paton (amerikai demográfus) 1947: Stages in Population Growth. The Eugenics Review fázis leírása:

60 Magas stacioner korai népességnövek. késői népességnövek. alacsony stacioner természetes fogyás (pretranzitív) (poszttranzitív)

61 I. szakasz II. szakasz o Okai: III. szakasz IV. szakasz V. szakasz:

62 Notestein, Frank Wallace ( , amerikai demográfus) 1953: Economic Problems of Population Change., London. A gazdasági fejlődéssel összefüggő társadalmi és kulturális jelenségekkel magyarázta a termékenység csökkenését (a hagyományos és modern társadalmak összehasonlítása e tekintetben).

63 TERMÉSZETES NÉPMOZGALOM

64 A népesség mint rendszer Zárt rendszer (closed system) Nyílt rendszer (open system) Természetes népmozgalom (natural population movement) és vándormozgalom (migration)

65 Demográfiai esemény: Kohorsz: Generáció: Népességdinamikai általános fogalmak

66 Természetes népmozgalom (natural population movement) Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás (fertility) Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás (mortality) Mindenki meghal egyszer A halál csak egyszer történik meg egy ember életében

67 A termékenység mérése Nyers élveszületési arányszám (natalitás, crude/live birth rate CBR) Ezer lakosra jutó élveszületések száma az adott évben (évközépi össznépességszámhoz viszonyítva) H= 9 (2013) Általános termékenységi arányszám (fertilitási ráta, general fertility rate GFR) Ezer szülőképes (propagatív) korú (15-49 év közötti) nőre jutó élveszületések száma az adott évben Korspecifikus termékenységi arányszámok (age specific fertility rate ASFR) Adott korcsoportba tartozó (pl éves) nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával Teljes termékenységi arányszám (total fertility rate TFR) év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege, ez a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. Limit: 2,1 gyermek / nő Ez alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója!! H= 1,34 (2013), 2,1 (1978) Bruttó vagy nyers reprodukciós együttható (gross reproduction rate - GRR) Teljes termékenységi arányszám, DE csak a lányszületések figyelembevételével, egy nőre számítva A népesség reprodukciós erejének mérésére H= 0,65 (2013) Nettó vagy tiszta reprodukciós együttható (net reproduction rate - NRR) Számításánál figyelembe veszik a halálozási kockázatot is, és ennek megfelelően csökkentik a bruttó reprodukciós együtthatót a 0-14 éves csecsemő- és gyermekhalandósággal és a éves korú női halandósággal!! 1-nél nagyobb az értéke: növekvő népesség 1-nél kisebb az értéke: zsugorodó népesség H= 0,64 (2013)

68 Korspecifikus termékenységi arányszámok (age specific fertility rate ASFR) Adott korcsoportba tartozó (pl éves) nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával Korspecifikus termékenységi arányszám Magyarországon ( )

69 A termékenységet befolyásoló tényezők Gazdasági tényezők: Társadalmi tényezők:

70 Easterlin, Richard Ainly (1926 -, amerikai demográfus) a termékenységgel kapcsolatos közgazdasági és szociológiai elméletek összekötése: Toward a Socio-economic Theory of Fertility, A háztartás jövedelme, a gyerekek várható haszna és költségei + a folyamatosan változó szülői ízlések, preferenciák és attitűdök szerepe. A társadalmi-gazdasági modernizációs folyamat azon részei, melyek a gyermekszám csökkenése irányába hatottak: 1. Iskolai végzettség emelkedése, életmód változás, a nők fokozódó munkavállalása és emancipációja 2. Városiasodás, ipari nagyüzemi munka elterjedése, a hagyományok tekintélyének és a társadalmi kontrollnak a csökkenése, új értékek elterjedése 3. Fogyasztói társadalom kialakulása, az árúk választéka és értéke megnő a családok szemében 4. Jövedelemszint növekedése, új kívánságok és fogyasztási szokások kialakulása, a gyerek értéke csökken, a karrierhez és egyéb javakhoz, szolgáltatásokhoz viszonyítva, a gyereknevelés költsége egyre magasabb lesz Easterlin, Richard Ainly (1926 -

71 A munkamegosztás és a specializáció hatása a társadalomra (társadalmi struktúra - család, munka, életmód, stb.) (Birg, Herwig nyomán) Természettudományos ismeretek eredményeinek a gazdaságban való hasznosítása Munkamegosztás, specializáció nő a társ-i termék, nő az egy főre eső jövedelem, növekvő termelékenység fokozódik a nyers és késztermékek árucseréje növekszik a társadalmi interakció és a mobilitás városok növekedése, új munkahelyek létrejötte foglalkozási pályák skálájának robbanásszerű kitágulása életszínvonal növekedése szabadidő növekedése nagycsalád felbomlása egyedülálló fiatalok számának növekedése házasságkötések csökkenése válások számának növekedése a termékenység, a gyermekek számának csökkenése kibővül az egyén élete során bejárható utak fejlődési spektruma nyitottabbá válnak az emberek más életformák iránt, nagyobb szabadság lesz az egyéni döntésekben Birg, Herwig (1939, Nagytószeg- )

72 Melyek azok a tényezők, amelyek hatással vannak a termékenységre? John Bongaarts (1943- ) Házasságban, kapcsolatban élők aránya Kitolódó kapcsolatkezdés, házasság; Kulturális háttértől függ, de házasságon kívüli kapcsolatokban védekezés Családtervezést alkalmazók aránya Védekezők aránya: USA, Kanada: 70%; Kelet-Európa: 58%; Ázsia, Latin-Amerika, Afrika: 10% alatt Terméketlenek aránya Önkéntes és nem önkéntes: szoptatás, sterilizáció Abortuszok aránya Kelet-Európa: 43/1000 nő; Dél-, Közép- és Nyugat- Ázsia: 26/1000 nő; DK-Ázsia: 36/1000 nő

73 Abortusszal végződő terhességek aránya:

74

75 ,0 100 élveszületettre jutó terhességmegszakítás 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 A születéskorlátozás szerepének változása Magyarországon ( , Faragó T. nyomán) 100 élveszületettre jutó terhességmegszakítások száma Magyarországon ( )

76 Születési arány csökkenése

77 A magas termékenység következményei

78 Túl alacsony termékenység következményei

79 Nyers élveszületési arányszám (natalitás, live birth rate LBR) Ezer lakosra jutó élveszületések száma az adott évben (évközépi össznépességszámhoz viszonyítva) H= 9 (2013)

80 H= 9 (2013) 2013

81 Teljes termékenységi arányszám (total fertility rate TFR) év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege, ez a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. Limit: 2,1 gyermek / nő Ez alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója!! H= 1,34 (2013), 2,1 (1978)

82 H= 1,34 (2013)

83

84 A halandóság mérése Nyers halálozási arányszám (halandóság, mortalitás, crude death/gross mortality rate CDR) Ezer lakosra jutó elhunytak száma az adott évben (éveleji össznépességszámhoz viszonyítva) H= 12,8 (2013) Korspecifikus halálozási arányszámok (age specific death rates ASDR) Adott korcsoportba tartozó elhunytak számát osztjuk a korcsoportba tartozók számával, NEMEK szerint Csecsemőhalandósági arányszám (infant mortality rate) Ezer újszülöttre jutó egy (1) éven aluli meghalt gyermekek (csecsemők) száma H= 5,1 (2013), 91,0 (1949) Gyermekhalandósági arányszám (child mortality rate) Ezer újszülöttre jutó 5 éven aluli meghalt gyermekek száma H= 6 (2013)

85 A csecsemőhalandósági arányszám változása Magyarországon a 20. században

86 Halandósági tábla Graunt, John ( ) demográfus, epidemiológus Observations on the Bills of Mortality(1662). Megfigyelései: pl. jellemző halálokok, férfi-női halandósági Különbségek, halálozás szezonalitása. Halálozási valószínűség Adott évben meghaltak korából indulnak ki, ebből számítják ki azt, hogy az adott életkort megélők, milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt Továbbélési rend A halálozási valószínűség szerint kiszámítjuk, hogy egy hipotetikus személyből álló nemzedék, hogyan halna ki, ahogy életkora emelkedik, vagy megfordítva, újszülöttből hányan lesznek még életben 1, 2, 3, 4. 80, stb. év múlva. Várható élettartam Minden életkorban az azt követő továbbélési rend alapján ki lehet számítani, hogy az ilyen életkort megért személy átlagosan hány évig fog még élni leggyakrabban a születéskor várható átlagos élettartamot vesszük (az adott évben elhunytak átlagos életkora)

87 Születéskor várható átlagos élettartam változása Magyarországon ( ) 78,7 (2013) 72,0 (2013)

88 Halandóság mortalitás alakulása a Földön 1. szakasz: ipari forradalom megjelenéséig (18. sz. második fele) 2. szakasz: ipari forradalom megjelenése utáni időszak 3. szakasz: II. világháború után

89 Járványok és fertőzések újbóli térhódítása Malária Kolera Ebola (50-90%-os halálozási esély, 1976 óta, a kongói Ebola folyó vidékéről terjedt el) Fertőzéseket segítő tényezők Ebola-gócok ( )

90 HIV (Human immunodeficiency virus)/aids (acquired immune deficiency syndrome) = szerzett immunhiányos tünetegyüttes

91 Halálokok

92

93 Főbb halálokok Magyarországon ( ) egyéb öngyilkosság balesetek emésztőrendszer betegségei légzőrendszer betegségei keringési rendszer betegségei daganatok fertőző és élősdiek okozta betegségek 0

94 Nyers halálozási arányszám (halandóság, mortalitás, crude death/gross mortality rate CDR) Ezer lakosra jutó elhunytak száma az adott évben (éveleji össznépességszámhoz viszonyítva) H= 12,8 (2013)

95 H= 12,8 (2013) 2013

96 Csecsemőhalandósági arányszám (infant mortality rate) 2013 Ezer újszülöttre jutó egy (1) éven aluli meghalt gyermekek (csecsemők) száma H= 5,1 (2013), 91,0 (1949)

97 Születéskor várható átlagos élettartam (Life expectancy at birth) Az élveszületések halálozási életkorának átlaga. (Föld: nők 68,1 év, férfiak 63,5 év) Kiszámításának kiindulópontja a népesség tagjainak korspecifikus halálozási arányszáma. A várható élettartam eltéréseivel kapcsolatba hozható tényezők a következők: családtörténet, családi állapot, gazdasági helyzet, testalkat, mozgás, étrend, élvezeti cikkek (pl. cigaretta, alkohol) fogyasztása, betegségre való hajlam, végzettség, környezet, alvás, éghajlat és közegészségügy.

98 FÉRFIAK NŐK

99 2014-ben: férfiak 72,1 nők 78,9

100 Természetes szaporodás / fogyás

101 A természetes szaporodási arányszám változása Földünkön ( ) Csúcs: : 2,2% A kínai Nagy ugrás ( hatása)

102 Földünk és kontinensei népességének természetes szaporodása időszakok szerint ( , -ben) periods WORLD Europe Northern America Oceania Latin America Asia Africa ,8 10,4 15,1 15,1 27,1 19,4 21, ,3 10,7 15,5 16,0 28,1 19,3 23, ,1 9,3 13,2 15,6 28,7 20,9 25, ,6 7,0 8,7 14,6 26,9 24,7 26, ,6 5,4 6,4 14,7 25,5 23,0 27, ,7 4,3 6,3 12,4 24,3 19,8 28, ,8 3,6 6,9 12,4 22,8 19,8 28, ,0 3,1 7,0 11,8 20,8 20,1 28, ,2 0,3 6,9 12,0 18,9 16,5 26, ,0-1,3 5,7 11,3 17,4 13,4 25, ,2-1,5 5,4 10,7 15,6 12,2 24, ,0-0,5 5,6 11,1 13,5 11,5 25, ,0-0,5 4,0 11,0 12,0 11,0 24,5

103 A természetes szaporodás vagy fogyás Természetes szaporodási / fogyási arányszám (natural growth / increase or decrease) Az évi nyers élveszületési és nyers halálozási arányszámok különbözete (CBR CDR). H= -3,8 (2013), -3,3 (2014) 2010

104 H= -3,8 (2013) 2013

105 VÁNDORMOZGALOM

106 A mobilitás fogalomköre, ismérvei Mobilitás (az egyén pozícióváltása egy rendszer meghatározott egységei között) társadalmi mobilitás térbeli (földrajzi) mobilitás vertikális horizontális migráció cirkuláció (vándorlás) intergenerációs intragenerációs állandó ideiglenes

107 Migráció (vándorlás) Ingázás

108 A vándorlás elemei

109 A migráció mérőszámai Bevándorlási arányszám (odavándorlási, imigrációs ráta, imigration rate IR) Ezer lakosra jutó összes bevándorló, odatelepülő. Kivándorlási arányszám (elvándorlási, emigrációs ráta, emigration rate ER) Ezer lakosra jutó összes kivándorló, kitelepülő. Vándorlási különbözet (migrációs egyenleg, net migration, balance of migration) Ki- és bevándorlók egyenlege. Nettó migrációs arányszám (migrációs ráta, net migration rate NMR) A bevándorlási- és kivándorlási arányszámok különbözete, vagyis a vándorlási különbözet 1000 lakosra vetítve. Vándorlási volumen (teljes migrációs fluktuáció, nyers vagy bruttó migráció, gross migration GM) A ki- és bevándorlók számának összege, az összes vándorlási esemény. Fluktuációs arányszám (nyers vándorlási arányszám, mérték, bruttó migrációs ráta, gross migration rate GMR) A ki- és bevándorlók számának összege, az összes vándorlási esemény 1000 lakosra vetítve.

110 A migráció kiváltó okai Mi készteti arra az embereket, hogy lakóhelyet változtassanak, költözzenek? 1. Push pull (taszító vonzó) tényezők a a kibocsátó és befogadó területeken. 2. A kibocsátó és befogadó területeken lévő erőforrás-egyensúly hiány visszaállítása a migráció célja:

111 1. Természeti motivációk: 2. Gazdasági motivációk: 3. Társadalmi motivációk: 4. Politikai motivációk: A migráció motivációs háttere

112 A migráció típusai Az elkülönítés kritériumai Jellegzetes típusok Vándorlók száma Egyéni Csoportos Törvényi szabályozás Legális Illegális Motiváció, jelleg Önkéntes (proaktív) Kényszerű (reakítv) Időtartam Állandó Ideiglenes, periodikus Országhatár átlépése Külső (nemzetközi) Belső (belföldi)

113 A vándorlásban részt vevők száma szerint: A nem és életkor hatása a vándorlásra: A képzettség és foglalkozás hatása a vándorlásra:

114 Brain-drain (agyelszívás)

115 A vándorlás időtartama szerint: A vándorlás motivációja szerint: 1. Önkéntes (proaktív): pl. jobb megélhetés, tanulás, szakmai érvényesülés reménye, családegyesítés 2. Kényszerű (reaktív): pl. menekülés az élet, szabadság megtartása érdekében

116 A vándorlás térbeli kiterjedése szerint: Az országhatár átlépése alapján: belső és külső (nemzetközi) vándorlás 1. Belső (belföldi) vándorlás: 2. Külső (nemzetközi) vándorlás:

117 A mobilitási átmenet modellje: 1971 (Wilbur Zelinsky, ) A vándorlás iránya és intenzitása, a társadalmi-gazdasági fejlődés újkori szakaszai közötti összefüggést foglalja össze. Globális, nagytérségi szinten állja meg a helyét. A fejlődés előrehaladtával a kezdeti nagy távolságú migrációk egyre inkább átadják a helyüket a kis távolságot áthidaló vándorlásoknak.

118 I. A pre-modern (ipar előtti, hagyományos) társadalmak II. A korai átmeneti társadalmak (ipari forradalmak utáni időszak) III. A késői átmeneti társadalmak IV. A fejlett társadalmak (demográfiai átmenet utáni időszak) V. Posztindusztriális (jövőbeli rendkívül fejlett) társadalmak

119 A mobilitási átmenet modellje (Zelinsky) I II III IV V tengeren túli kivándorlás falu-város vándorlás városok közötti, városokon belüli vándorlás különböző területi mozgások (cirkulációk) I. szakasz: A pre-modern (ipar előtti, hagyományos) társadalmak II. szakasz: A korai átmeneti társadalmak (ipari forradalmak utáni időszak) III. szakasz: A késői átmeneti társadalmak IV. szakasz: A fejlett társadalmak (demográfiai átmenet utáni időszak) V. szakasz: Posztindusztriális (jövőbeli rendkívül fejlett) társadalmak

120 Migrációs modellek

121 Ernst Georg Ravenstein ( ) német-brit geográfus, térképész, testnevelő The Laws of Migration (1885)

122 Ravenstein szerint:

123 A vándorlási elméletek és modellek alapvető feltételezései

124 A terület objektív meghatározó jegyei A terület objektív meghatározó jegyei Vándorlási elméletek, modellek csoportosítása (Jacqueline M. Desbarats, 1983 nyomán) Vándorlás hagyományos objektív modellek (pl. a gravitációs modell Zipf-1946; Stewart- 1948; Kant-1946; Hagerstrand-1957; Albrecht- 1972; Schweitzer-Müller-1979; és a push-pull modell Lee-1966; Nipper-1975; Cebula-1981; Mitchneck-1991) információ / értékelés A terület szubjektív meghatározó jegyei Vándorlás Viselkedésorientáltmodellek Rosemann-1971; Weichhart-1987; Wirth-1980; Tzshaschel-1986 A terület objektív meghatározó jegyei információ / értékelés A terület szubjektív meghatározó jegyei Vándorlás Kényszer-modellek Kreibich-1979; Ipsen-1981; Gans-1984; Cadwallader-1989

125 Gravitációs modell Isaac Newton ( ) tömegvonzási modelljén (1687) alapul.

126 Push - pull modell Everett S. Lee (A Theory of Migration, 1966)

127 Viselkedésorientált-modell Kényszer-modell

128 Nemzetközi vándorlás

129 Jelentős nemzetközi vándorlások a múltban

130 Európai vándorlások az átmeneti- és újkőkorban Újkőkor (neolitikum, Kr.e ig, csiszolt kőszerszámok kora) Átmeneti kőkor (mezolitikum, Kr.e ig, domesztikáció fő időszaka)

131 Indoeurópai népek vándorlása (Kr.e Kr.e. 1000)

132 A germán törzsek vándorlása (3 5.sz.)

133 A hunok (4 5. sz.) és avarok (6 7. sz.) vándorlása

134 A szlávok vándorlása (5 8.sz.)

135

136 Viking, arab és magyar vándorlások, kalandozások (9 10. sz.)

137 Mongol vándorlások / tatárjárások (13. sz.)

138 Szefárd zsidók: Az Ibériai-félszigetről elűzött zsidók nemcsak nevükben különböznek az askenázi zsidóságtól, hanem megőrizték nyelvüket, a judeospanyolt, saját szokásokat és irodalmat, liturgiát és zenei hagyományokat alakítottak ki, a babilóniai hagyományokhoz ragaszkodva. Askenázi zsidók: az európai zsidó közösség tagjai, akik anyanyelvükként a jiddis nyelvet beszélték. Leszármazottaik az összes zsidó népesség több mint 80%-át teszik ki.

139

140

141

142

143 Európaiak és ázsiaiak kivándorlása ( ) : kivándorlás fő / év, napóleoni háborúk utáni gazdasági recesszió, demográfiai átmenet 2.szakasza, népességnövekedés, Brit-szigetek., Skandinávia : kivándorlás fő/év, főként nincstelen parasztok, városiak : kivándorlás fő/év, (1910: 2 millió/év), Közép- és Dél-Európa

144

145

146

147

148 A zsidók deportálása

149

150 A németek deportálása

151 Tömeges deportálások a Szovjetunióban ( ) ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей

152 1945 utáni vándorlások Jelentős célterület Jelentős kibocsátó terület Gazdasági hátterű migráció 1960 előtt 1960 után Politikai hátterű migráció

153 Hindu-muszlim migrációk India és Pakisztán között 1947 után

154

155 Vendégmunkás migráció Európába(n) ( )

156 Nemzetközi migráció napjainkban

157 A Föld népesedésének két ellentétes folyamata és az ebből eredő migrációs nyomás fejlett országok fejlődő országok migrációs nyomás

158 A nemzetközi migráció növekedése

159 Nettó migráció (vándorlási különbözet, 2011)

160 A nemzetközi bevándorlók aránya az össznépességen belül (2013)

161 A globális vándorlások Földünk makrorégiói között

162 A globális vándorlások fő áramlatai ÉSZAK ÉSZAK DÉL DÉL DÉL ÉSZAK Észak Észak migr. folyosó Dél Dél migrációs folyosó Dél Észak migrációs folyosó ÉSZAK ÉSZAK ÉSZAK DÉL DÉL DÉL

163 Dél Észak irányú vándorlások Észak Észak irányú vándorlások

164 Dél Dél irányú vándorlások Észak Dél irányú vándorlások

165 Dél Észak irányú vándorlások Honnét? Hová? Észak Észak irányú vándorlások Dél Dél irányú vándorlások Észak Dél irányú vándorlások

166 Célterületek Legfontosabb kibocsátó területek Magasan képzett gazdasági migránsok Képzetlen szegénységi migránsok Számottevő belső, gazdasági migráció Gazdasági jellegű és szegénységi migrációk

167

168 Legtöbb menekültet befogadó országok Menekültek Legtöbb menekültet A menekültek származási országa (2007) Menekültek: 1980-ban 8,5 millió fő 1990-ben 17,0 millió fő 2011-ben 10,4 millió fő

169 Szíriai menekültek és az Iszlám Állam (ISIS) I S I S Syrian gov. Kurdish control I R A Q Katonai helyzet február 28-án

170 Az európai migráció

171 A migráció iránya

172 Európai migrációs mérlegek ( , millió fő) Régiók Össz. Kelet -4,0-1,9-1,1-2,3-2,3-11,6 Szovjetunió 0,0 0,1-0,4-0,4-1,3-2,0 Észak -0,0 0,1 0,2 0,2 0,2 0,7 Dél -2,9-3,1 0,6 1,6 0,7-3,1 Nyugat 4,2 5,1 2,5 2,5 3,9 18,2 Európa -2,7 0,3 1,9 1,6 1,1 2,2

173 A kelet-európai migráció legfontosabb kibocsátó- és célországai, Kibocsátó ország NDK ( ) volt Jugoszlávia Kivándorló (ezer fő) Kivándorló (%) Célország Bevándorló (ezer fő) Bevándorló ,3 NSZK , ,2 Izrael ,1 Lengyelország ,0 Törökország 930 6,6 (%) volt Szovjetunió ,8 USA 700 4,9 Többi ország ,7 Többi ország ,3 Összesen ,0 Összesen ,0

174 A kelet-európai migráció legfontosabb okai 1950 után

175 A 20. század második felében lezajló vándorlások eredménye: külföldiek az Európai Gazdasági Térség országaiban(2006)

176 Az Európai Gazdasági Térség külföldön született népessége (2014)

177 Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett küldő régiók

178 Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett küldő régiók A külföldön nyilvántartott menekültek száma a legnagyobb kibocsátó nyugat- és délázsiai országok szerint ( ) Szíria Afganisztán Irak Pakisztán Az EGT területén néhány kibocsátó országból menedékkérelmet benyújtók számának változása (2014. január augusztus) Szíriaiak Irakiak Afganisztániak Pakisztániak Eritreaiak Szerbiaiak-koszovóiak

179

180

181 Spanyol-marokkói határ (Melilla) Görög-török határ Bolgár-török határ Magyar-szerb határ

182 Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migráció legfőbb útvonalai Görög török határzár Bolgár török határzár 2014 első fele 2015 első fele

183 Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migráció legfőbb útvonalai Az EGT felé irányuló nemzetközi migráció fő útvonalai ( )

184 Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett fogadó régiók szíriaiak irakiak afganisztániak pakisztániak 1,2 millió menedékkérelem: egy személyt útközben, az EU területén több tagállamban is regisztrálhattak. Emiatt a ténylegesen menedéket kérők száma lényegesen alacsonyabb.

185

186 Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett fogadó régiók

187 Az Európai Gazdasági Térségbe irányuló migrációban leginkább érintett fogadó régiók

188 Hazánkat, a Kárpát-medencét érintő nemzetközi migráció

189 A hazánkat érintő főbb nemzetközi migrációk (9 21.sz.)

190

191 A középkori szász-német, vlach-román, ruszin és szerb betelepülés-betelepítés

192 A középkori szász - német betelepülés-betelepítés

193 A középkori vlach - román betelepülés-betelepítés

194 Bécs Buda Nándorfehérvár

195

196 1735 A zsidó lakosság nagyobb arányú beköltözése Magyarországra ( sz.)

197 Kivándorlás Magyarországról a tengerentúlra ( )

198 A Magyarországot érintő ki- és bevándorlás ( )

199 Főbb nemzetközi migrációk 1918 és 1956 között

200 Ki- és bevándorlás Magyarországon ( ) Főbb nemzetközi migrációk 1989 után

201 A szomszédos országokból Magyarországra érkező bevándorlók ( )

202

203 Az EU tagállamaiban élő magyar állampolgárok (230 ezer fő) megoszlása országok szerint (2012)

204

205

206 A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságúak ( ) Ausztrália és Óceánia Afrika Amerika Ázsia Európa Románia Szerbia Ukrajna Szlovákia Román, szerb, ukrán és szlovák állampolgárságúak számának változása Magyarországon ( ) (Csökkenés= az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai magyarok tömeges magyar állampolgárrá válása + továbbköltözés Nyugatra.)

207

208 Külföldi állampolgárok aránya járásonként (%-ban) Szerb állampolgárok Román állampolgárok 2011 Kincses Á Területi Statisztika 54 (5) 2001 Osztrák állampolgárok Ukrán állampolgárok Német állampolgárok Szlovák állampolgárok 2011

209 Pozsony Pozsony és Kassa szuburbanizációjának hatása a határvidék magyar oldalán Kassa Államhatárt átlépő (formailag nemzetközi migrációnak, valójában ingázásnak számító) városkörnyéki fejlődés a magyar-szlovák és a magyar-román határvidéken Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti szuburbanizációjának hatása a határvidék magyar oldalán Szatmárnémeti Nagyvárad Pozsonyiak lakóparkja Rajkán Arad

210 Magyarországon menedéket kérők száma ( )

211 Belföldi vándorlás

212 Belső (belföldi) vándorlás:

213 A mobilitási átmenet modellje (Zelinsky) I II III IV V tengeren túli kivándorlás falu-város vándorlás városok közötti, városokon belüli vándorlás különböző területi mozgások (cirkulációk) I. szakasz: A pre-modern (ipar előtti, hagyományos) társadalmak II. szakasz: A korai átmeneti társadalmak (ipari forradalmak utáni időszak) III. szakasz: A késői átmeneti társadalmak IV. szakasz: A fejlett társadalmak (demográfiai átmenet utáni időszak) V. szakasz: Posztindusztriális (jövőbeli rendkívül fejlett) társadalmak

214 Belső (interregionális) vándorlás

215

216 Franciaország Anglia Belső (interregionális) vándorlás Németország Olaszország Oroszország Spanyolország Moszkva odavándorló elvándorló

217 A belföldi migráció főbb magyarországi vonatkozásai

218

219 A belső vándorlás mérlege Magyarországon (1910) Budapest népességszámának változása ( )

220 Budapest népességszámának változása ( )

221 Az állandó vándorlás ezer lakosra jutó mérlege Budapesten, a többi városban és a községekben ( )

222 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet évi átlaga

223

224 Az állandó vándorlás mérlege Budapesten, a többi városban és a községekben ( ) Budapest többi város község

225 ngázás: Az érintett személynek más településen van a lakóhelye és a munkahelye. Ez a mozgás nem jár lakóhely változtatással.

226

227 A NÉPESSÉG TÉRBELI ELOSZLÁSA

228 A népesség eloszlásának modellje (Boustedt, Olaf 1975)

229 A népességi súlypontszámítás és ábrázolás

230 A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők

231 1. Természetföldrajzi tényezők Föld népsűrűsége a tengerparttól való távolság szerint, egyetlen ideális kontinensre számítva (Hambloch, Hermann (1966) szerint.

232 A népesség megoszlása tengerszint feletti magasság szerint

233 2. Társadalmi-gazdasági tényezők

234 A népsűrűség számítása Nyers (vagy aritmetikus) népsűrűség (Arithmetic density): össznépesség/összterület (fő/km²) Fiziológiai népsűrűség (Physiological density): össznépesség/mezőgazdaságilag művelt területek Mezőgazdasági népsűrűség (Agricultural density): mezőgazdasági foglalkoztatottak és családtagjaik/mezőgazdaságilag művelt területek Nettó népsűrűség: a település össznépessége/a település belterülete Arealitási mutató, koefficiens: összterület/össznépesség (egy lakosra jutó terület nagysága) Urbanitás/ruralitás index: a városias és falusias térségek megkülönböztetésére

235 A népsűrűség eltérései a Földön (2013) fő/km 2 Ázsia 71,0 Európa 69,6 Afrika 36,7 Észak-Amerika 17,9 Latin-Amerika 32,1 Óceánia 4,5 FÖLD 49,0

236 A Föld népsűrűsége (2015)

237 A Föld népsűrűsége (2012) régiók szerint

238 A Föld népsűrűsége (2012)

239 A Föld népsűrűsége

240

241

242 Népsűrűség a Kárpát-Pannon-térségben (2011) Brno Ungvár Bécs Pozsony Miskolc Grác Győr Budapest Debrecen Kolozsvár Zágráb Pécs Szeged Temesvár Újvidék Belgrád Bukarest

243 Magyarország népsűrűsége (2013) Miskolc Győr BUDAPEST Debrecen Szeged Pécs

244 A népsűrűség jelentette gondok

245 A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE

246 A NÉPESSÉG NEMI ÖSSZETÉTELE

247 Nemek arányának kifejezése: Nemek szerinti megoszlás (sex structure, %-ban kifejezve) Nemi arány (sex ratio): Maszkulinitási arány (masculinity ratio: 1000 nőre jutó férfiak száma) Feminitási arány (feminity ratio: 1000 férfira jutó nők száma) Maszkulinitási index (1000 lakosra jutó férfiak száma) Feminitási index (1000 lakosra jutó nők száma)

248 A nemek arányát befolyásoló tényezők Észtország természetes fogyás, elöregedés, nagy nőtöbblet

249

250 Patriarchális családmodell (nők csekély megbecsülése) Magasabb természetes szaporodás Matriarchális családmodell (nők nagyobb megbecsülése) Alacsonyabb természetes szaporodás

251 Bahrein nagy számú férfi vendégmunkás

252 Eltérések (2001, 2011)

253 A nemek aránya (2014) Kék-lila árnyalatai: nőtöbblet, piros árnyalatai: férfitöbblet, fehér: hozzávetőleges nemi egyensúly

254 Egy nőre jutó férfiak száma (maszkulinitási arány) a teljes népességben, 2013

255 Egy nőre jutó férfiak száma (maszkulinitási arány) a 65 év feletti népességben, 2013

256 Egy nőre jutó férfiak száma Európában (2012) Piros árnyalatai: jelentős férfihiány Zöld árnyalatai: Kiegyensúlyozott nemi arány

257 Feminitási arány (1000 férfira jutó nők számának) változása Magyarország mai területén ( )

258 A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE

259 A kormegoszlást befolyásoló tényezők

260 Tartalmi korcsoportosítások

261 A népesség kormegoszlásának meghatározása

262

263

264 Magyarország népességének átlagéletkora nemek szerint ( ) 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 férfiak nők teljes népesség 5,0 0,

265 A világ népességének medián kora (1950, 2010)

266

267

268 Eltartási (korfüggőségi) mutatók (Zárójelben Miskolcra vonatkoztatva az adatok 2011-ből)

269 Teljes eltartási (korfüggőségi) arány néhány kiválasztott országban ( )

270 Gyermek- és időskorúak eltartási (korfüggőségi) arányai az Európai Unióban (2012)

271 80 Eltartási (korfüggőségi) mutatók Magyarországon gyermekkorúak eltartási mutatója 40 időskorúak eltartási mutatója gyermek- és időskorúak eltartási mutatója felnőtt (produktív) korúra (15-64 évesre) jutó gyermek (0-14 éves) és időskorúak (65 éves és idősebb) száma

272

273

274 Születéskor várható átlagos élettartam (Life expectancy at birth) Az élveszületések halálozási életkorának átlaga. (Föld: nők 68,1 év, férfiak 63,5 év) Kiszámításának kiindulópontja a népesség tagjainak korspecifikus halálozási arányszáma. A várható élettartam eltéréseivel kapcsolatba hozható tényezők a következők: családtörténet, családi állapot, gazdasági helyzet, testalkat, mozgás, étrend, élvezeti cikkek (pl. cigaretta, alkohol) fogyasztása, betegségre való hajlam, végzettség, környezet, alvás, éghajlat és közegészségügy.

275 FÉRFIAK NŐK

276 Korfa: a népesség kormegoszlásának grafikus ábrázolása (hisztogram) Progresszív népesség Stacioner népesség Regresszív népesség 1869 Magyarország mai területén élt népesség korfája

277

278

279

280

281

282

283

284

285

286 A korszerkezet torzulásának negatív következményei

287 A NÉPESSÉG CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI ÖSSZETÉTELE

288 Család: házastársi/élettársi illetve vérségi kapcsolatban élők kis csoportja. Funkciói: gazdasági (termelés-fogyasztás), reprodukciós, pszichológiai (érzelmi kapcsolat, pszichés védelem), szocializációs (gyermek nevelés) Családi állapot (az élet során szerzett tulajdonság): Jogilag (de jure) 1. Házasok (férjezettek, nősek) 2. Egyedülállók: hajadonok és nőtlenek elváltak özvegyek Ténylegesen (de facto) 1. Együtt élők: Házasok (házastársukkal élnek együtt) Nem házasok (nem törvényes házastársukkal élnek együtt) 2. Egyedül élők nem él együtt (esetleg családi állapot szerint megkülönböztetve)

289

290

291 Magyarország népessége családi állapot szerint (%-ban, ) férfiak nők

292 lakosra jutó házasságkötések és válások száma Magyarországon ( ) 14,0 12,0 házasségkötés/ezer fő 10,0 válás/ezer fő 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

293 Ezer 15 éves és idősebb nem házasra jutó házasságkötés Magyarországon ( ) férfira nőre

294 A házasságot kötöttek átlagos életkora Magyarországon ( ) férfi nő

295 1000 lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon (2012) H= 3,6

296 A házasságok 1000 lakosra jutó mérlege Magyarországon ( )

297 A házasságok megszűnése (1000 házasságkötésre) Magyarországon ( ) halál által megszünt válás által megszünt összes megszünt

298 1000 lakosra jutó házasságkötések és válások száma Magyarországon ( ) 14,0 12,0 10, lakosra jutó házasságkötés 1000 lakosra jutó válás 8,0 6,0 4,0 2,0 0,

299 14, lakosra jutó házasságkötések és válások száma Magyarországon ( ) 12,0 10, lakosra jutó házasságkötés 1000 lakosra jutó válás 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

300 1000 lakosra jutó válások száma Magyarországon (2012) H= 2,2

301 A NÉPESSÉG EMBERFAJTÁK, NYELVEK SZERINTI ÖSSZETÉTELE

302 Rassz (emberfajta): Homo sapiens sapiens egyetlen faj több egyenrangú fajtára, rasszra különült el az evolúció során Kialakulásuk oka: A Föld népességének becsült megoszlása nagyrasszok szerint:

303 A népesség megoszlása bőrszín szerint világrészenként

304 Az emberfajták elterjedése

305 Nagyrassz Rasszcsoport Rassz EUROPID Crômagnonid Nordoid Mediterrán Ny-, Köz.-, K-Med.(Orientalo-indid) Sötét színkomp.,rövidfejűek Lappid Alpi Dinári Armenid Pamíri NEGRID Europid-negrid Etiopid Nilotid Negrid Szudanid Paleonegrid Bantuid Pigmid Bambutid Negritid (Andamanid, Aétid) Koiszanid Khoid (busman) Sanid (hottentotta) Negro-ausztralid Melanézid VEDDO- Déli Ausztralid AUSZTRALID Tasmanid Veddid Északi Ainuid Europid-ausztralid Indomelanid

306 Nagyrassz Rasszcsoport Rassz MONGOLID Mongolid Bajkáli Szinid Szajáni É-Mongolid D-Mongolid Amerindid É-Amerikai D-Amerikai Eszkimid Mongolid-ausztralid Europid-Mongolid Polinezid Urali Turanid Jenyiszeji Újkori keverékfajták: Mongolid + europid = mesztic Europid + negrid = mulatt Mongolid + negrid = zambó

307

308

309 Földünk emberfajtái

310 Földünk népességének nyelvek szerinti megoszlása Második nyelvként (millió fő) Anyanyelvként (millió fő) nyelv Anyanyelvként Második nyelvként Összesen beszélik (millió fő) (millió fő) (millió fő) Angol Kínai köznyelv Hindi Spanyol Orosz Arab Bengáli Portugál Japán Német Francia Pandzsábi Koreai

311

312 A világ nyelveinek genealógiai csoportosítása Nyelvcsalád csoport Nyelvcsalád csoport Indoeurópai (46,3%) Kaukázusi Baszk Afroázsiai (Sémi-hámi) (6%) Szudán-guineai Nílusi Niger-Kongói (Bantu) (7%) Koiszan Urali (0,3%) albán balti germán görög indo-árja iráni kelta örmény szláv újlatin berber kusita sémi Finn Szamojéd Ugor Altáji (2,8%) Koreai (1,2%) Japán (2%) Sino (kínai)-tibeti (20,2%) Ausztroázsiai (1,6%) Türk Mongol Mandzsu-Tunguz Kínai Thai-dzsuan Miaó-jaó Tibet-burmai Vietnami Mon-khmer Munda Dravida (3,7%) Ausztronéz (Maláj-Polinéz) Indonéziai (5,1%) Polinéziai Melanéziai Mikronéziai Pápua Ausztráliai Paleo-szibériai Eszkimó-aleut Indián

313 A világ nyelvcsaládjai Indoeurópai (46,3%) Sino (kínai)-tibeti (20,2%) Niger-Kongói (Bantu) (7,0%) Afroázsiai (Sémi-hámi) (6,0%) Ausztronéz (Maláj-Polinéz) (5,1%) Dravida (3,7%) Altáji (2,8%) Japán (2,0%)

314

315 A Föld nyelvi kartodiagramja (1979)

316 A közigazgatásban és az üzleti életben dominánsan alkalmazott nyelvek

317

318 A NÉPESSÉG ÁLLAMPOLGÁRSÁG, VALLÁS SZERINTI ÖSSZETÉTELE

319 A népesség állampolgársága

320

321 Németország Külföldiek 2014: 10,1% 2014: 8,2 millió (10,1%) külföldi (1,5 m török, 670 e lengyel, 570 e olasz, 355 e román, 29 e görög)

322 Svájc Külföldiek Ausztria

323 A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságúak ( ) Ausztrália és Óceánia Afrika Amerika Ázsia Európa Románia Szerbia Ukrajna Szlovákia Román, szerb, ukrán és szlovák állampolgárságúak számának változása Magyarországon ( ) (Csökkenés= az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai magyarok tömeges magyar állampolgárrá válása + továbbköltözés Nyugatra.)

324

325 Külföldi állampolgárok aránya járásonként (%-ban) Szerb állampolgárok Román állampolgárok 2011 Kincses Á Területi Statisztika 54 (5) 2001 Osztrák állampolgárok Ukrán állampolgárok Német állampolgárok Szlovák állampolgárok 2011

326 A népesség vallási összetétele

327 A vallások fejlettségi fokozatai:

328 Vallásrendszerek:

329

330

331

332

333

334

335 A Világ népességének vallásossága

336 A népesség megoszlása vallás szerint világrészenként, 1993

337 A népesség megoszlása vallás szerint világrészenként, 1993

338 A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, FOGLALKOZÁSA

339 Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktívak (economically active population) munkaerő-állomány (labor force): Aktív keresők (foglalkoztatottak - employed) Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkezők Munkanélküliek Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók Gazdaságilag inaktívak (economically inactive population): Inaktív keresők Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek (pl. nyugdíjasok, munkaképtelenek, GYED-GYES ellátásban részesülők) Eltartottak Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik (pl. aktív kor alattiak, aktív kor fölötti tanulók, egyetemi hallgatók, háztartásbeliek)

340 Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya Demográfiai tényezők: Társadalmi-kulturális tényezők: Jogi tényezők: Gazdasági tényezők: Gazdaság szerkezete:

341 , 2013

342 Az aktív keresők aránya a 15 éves és idősebb nők körében

343 A munkanélküliségi ráta a Föld országaiban (2013)

344

345 Munkanélküliség a éves korúak körében az EU és TR területén (2012)

346

347 A éves népesség megoszlása Magyarországon gazdasági aktivitás szerint ( ) A munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta változása Magyarországon ( ) 9 000,0 60, , ,0 50, ,0 40, , , ,0 Gazdaságilag inaktívak Munkanélküliek Foglalkoztatottak 30,0 20,0 Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta 2 000,0 10, ,0 0, ,

348 Férfiak és nők gazdasági aktivitása Magyarország mai területén ( ) FÉRFIAK aktív kereső inaktív kereső eltartott munkanélküli NŐK 60 aktív kereső 50 inaktív kereső 40 eltartott 30 munkanélküli

349 15 64 évesek foglalkoztatási rátája (2013)

350

351 100 foglalkoztatottra jutó munkanélküli (2011)

352 A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből (2013. dec.20.)

353 Munkanélküliségi ráta (2013. január)

354 100 foglalkoztatottra jutó inaktív (2011)

355 100 foglalkoztatottra jutó eltartott (2011)

356 Foglalkozási szerkezet Fogalma: Az alapvető szektorok (Clark, C. és Fourastié, J. szerint): 1. Primer (nyersanyag-termelő) szektor: pl. mező-, erdőgazdaság, bányászat 2. Szekunder (feldolgozó) szektor: pl. energetika, feldolgozóipar, építőipar 3. Tercier (szolgáltató) szektor: 3.1. Gazdasági /termelő/ szolgáltatások (pl. kereskedelem, idegenforgalom, közlekedés, hírközlés, pénzügy), 3.2. Társadalmi /nemtermelő/ szolgáltatások (pl. közigazgatás, oktatás, egészségügy, kultúra) A magas szellemi tevékenységet igénylő részeinek kiválása: 4. Kvaterner (tudás) szektor (pl. információ tárolása, továbbítása, tudományos kutatás és fejlesztés tevékenységei)

357 Colin Clark ( ) brit-ausztrál közgazdász, a szektor modell leírója, a GNP mint mutató úttörője Colin Clark's sector model of an economy undergoing technological change. In later stages, the Quaternary sector of the economy grows.

358 Ipari forradalomtól kezdődően zajlik Első fázis: Második fázis: Harmadik fázis: Negyedik fázis: Foglalkozási átrétegződés

359

360 A foglalkozási átrétegződés menete a Földön ( ) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szekunder Tercier Primer

361

362 A mezőgazdaságban dolgozók aránya a Föld országaiban (2013)

363 Az iparban dolgozók aránya a Föld országaiban (2013)

364 A szolgáltatásban dolgozók aránya a Föld országaiban (2013)

365 Az aktív keresők foglalkozási szerkezete és az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (2012)

366 A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a 20. század második felében 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szekunder Tercier Primer

367 A foglalkoztatottak gazdasági szektorok szerinti megoszlása Magyarországon ( ) 100% 90% 80% 70% 58,3% 64,9% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ,3% 7,4% tercier szekunder primer 30,5% 4,6%

368 100 foglalkoztatott közül a mezőgazdaságiak száma (2011)

369 100 foglalkoztatott közül az ipariak, építőipariak száma (2011)

370 100 foglalkoztatott közül a vezetők, értelmiségiek száma (2011)

371 A NÉPESSÉG KULTURÁLIS HELYZETE, TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA

372 Hogyan vizsgálják? A népesség kulturális helyzete

373 Írni-olvasni tudók aránya a Föld országaiban (2011)

374 A 15 éves és idősebb népesség írni olvasni tudása

375

376 Tisztított iskolázottsági mutatók

377

378 Iskolázási arány 1992-ben

379

380 A középfokú iskolai végzettség tekintetében megfigyelhető különbségek a férfiak és nők között

381

382

383 A népesség legmagasabb iskolai végzettsége Magyarországon ( ) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Legalább általános iskola 8. évfolyam (15 évesnél idősebbek) Legalább érettségi (18 évesnél idősebbek) Egyetemi, főiskolai oklevél (25 évesnél idősebbek) 0,

384 A népesség legmagasabb iskolai végzettsége Magyarországon (korcsoportok szerint, 2011) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi 40,0 30,0 20,0 Egyetemi, főiskolai oklevél 10,0 0,

385 A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. osztályát elvégzettek aránya (2011)

386 Hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolákban (2013/2014-es tanévben) %

387 A magát cigány nemzetiségűnek (is) valló népesség aránya (2011)

388 A 18 éves és idősebb népességből legalább érettségizettek aránya (2011)

389 Felsőfokú iskolai végzettségűek a végzettség jellege szerint (1000 főre)

390 A népesség társadalmi tagozódása Szociológia: Szociálgeográfia: Társadalmi státusz:

391 A társadalmi státusz felbontása (Kolosi T. 1984)

392 Társadalmi státusz dimenziói: A társadalmi státusz legfőbb formálói:

393 Társadalmi réteg: Társadalmi rétegződés: Társadalmi mobilitás:

394 Társadalmi mobilitás egyik fontos tényezője az életkor A családi életciklus modell: A társadalmi mobilitás intenzitása és az egyén mobilitási esélyei alapján: 1. Nyitott társadalom 2. Zárt társadalom

395 GAZDASÁGI FEJLETTSÉG, ÉLETSZÍNVONAL

396 Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala Gazdasági fejlettség függ: Nemzeti vagyon mennyisége Munkaerő fejlettsége Természeti erőforrások gazdagsága Politikai társadalmi viszonyok fejlettsége mérésére: Bruttó hazai termék GDP $ (egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke) Bruttó nemzeti termék GNP $ (a bruttó hazai termékből (GDP) levonjuk a hazai devizakülföldiek teljesítményét, és hozzáadjuk a hazai állampolgárok és vállalatok külföldön szerzett jövedelmét) Életszínvonal ( életkörülmény) népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban mérése: Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható) Human Development Index (HDI) Életkörülmény (objektív életminőség) életszínvonal + adott társadalom jog és szokásrendje politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb.) környezet állapota és még sok minden más is Életminőség Objektív életminőség (jó életfeltételeket értenek, így a jövedelem, a lakáskörülmények, a munkakörülmények, a családi és a szociális kapcsolatok, az egészség, a társadalmi és a politikai részvétel, stb. ) Szubjektív életminőség (az érintett saját közérzetét jelenti, ennek kognitív dimenziója: az elégedettség, affektív dimenziója: az érzet)

397 Egy főre jutó GDP a Föld országaiban (2013, PPP: vásárlóerő paritás alapján számítva) PPP: purchasing power parity

398 A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján N W E S Countries ( '98) szegény országok közepes en fejlett országok tehetős országok gazdag országok szuper gazdag államok Kilometers

399 Human Development Index (HDI) A emberi fejlettségi index (Human Development Index, rövidítése: HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. A HDI-t az ENSZ már több, mint két és fél évtizede publikálja, melynek alapkoncepciója a kezdetek óta változatlan, de a konkrét számítási módban többször történt változás. Az ENSZ tagállamait minden évben rangsorolják a HDI szerint. A HDI 3 összetevőn alapul: hosszú és egészséges élet, amelyet a születéskor várható élettartam értékén keresztül ragad meg; oktatásban megszerzett tudás, amelyet a 15 éven felüliek írni-olvasni tudása (kétharmados súllyal), valamint a kombinált iskolázottsági arány (alap-, közép- és felsőfokú iskolázottság összevont mutatója) (egyharmados súllyal) segítségével mér. Ez utóbbi a megfelelő korosztály teljes létszámához viszonyítja az oktatásban részesülők számát a 3 szinten; tisztességes életszínvonal, amelyet a vásárlóerőparitáson (PPP) dollárban számított bruttó hazai termékkel (GDP) mér egy főre jutó GDP-ben kifejezve.

400

401

402