Biodiversity Heritage Library, var. purpurea DC. H.pycnotricha Borb.et I )eg.
|
|
- Bence Katona
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Biodiversity Heritage Library, H. nivea Baumg. 268, 373 II. 19. H. nivea R. F. II. l. H. oblongifolia Schur. II. 13. var. oblongifolia Fonni. H. oblongipetala Borb. 268, 373, 379 H. obtusa Moench 269, 374, II. 18. H. odora Kit var. odoratissima Schur. II. 20. H. Orsiniana Ten. var. ovalifolia Schur II. 14. var. ovális Fourn. var. pachycarpa Borii H. pachypodium Fourn. H. paehyrrhiza Trautv. H. paniculata Boiss. H. pannonica Cam H. parviflora Schur II. 14. H. parvula Retz. H. pendula DC. H. pendula Ten. II. 19. var. perlanata Borb H. persica Boiss. var. plena DC. var. piliperda Borb. 374, II. 15. H. pinnatiflda Michx. H. podocarpa Boiss. H. pulchella DC. H. pulmonarioides Boiss H. pumila Boiss. H. purpurascens Jord. var. purpurea DC. H.pycnotricha Borb.et I )eg. 269, 374, II. 17. H. pygmuea (Adains) H. quadrangula Boiss. H. raniosissima Desf. H. renifolia Boiss. et Hoh. H. reticulata Auch.-E. H.ReuterianaBoiss.etHnet. H. rhainphicarpa Boiss. H. runcinata W. et Kit H. rupestris Boiss. et Noé H. Sabauda Rouy etfouc. var. scabricarpa Boiss. 347 H. scahrida Boiss. H. scapigera (Adams) 164. H. secundiflora Boiss. et Sprunn. 347 var. semiglabra Borb. 267, 373, 379. H. sibirica L. 269, 374, II. 13. H. silvestris Crantz 267, 372, 375, II. 13. var. simplex DC. H. spectabilis Jord. H.Steveniana DC.268, 373, II. 18. H. suaveolens ( Andrz.)267, 373, 378 var. suaveolens Schur II. 12. var. subruncinata Borb. 267, 376. H. subsinuata Borb. 268, 373, II. 20. H. succulenta Schur II. 18. H. syriaca Rauw. H. tauricola Ky. H. Theophrasti Borb. 267, 372, 375, 377. var. thracica Vei H. thyrsoidea Boiss. var. trichogyna Borb. 267, 372, 377. H. trichosepala Turcz. H. tricuspidata Lain. H. tristis L. 300, 345 H. umbrosa Herb. II. 20. H. uncinata Steud. H. unguinosa Schrank. H. unguicularis Boiss. var. variegata DC. H. Velenovskyi Fritsch 379. H. verna L. H. verna Pali. H. villosa DC H. violaria Lám. H. violacea Boiss. H. Visianii Fourn. 347 H. Vrabélyiana (Schur), 267, 268, 372, 373, II. 21. Kirándulásom a Risnyák-ra. Meine Excursion auf den Berg Risnyák l>r. Simonkai Lajos (Budapest). Erre a fél-havas hegyre 1902 július végén rendeztem tudományos czélú kirándulást, üti társam Smoquina Antal, fiumei illetség ifjú és budapesti egyetemi tanítványom volt. Retten, miként csak egy ember, küzdöttük át a kirándulás kellemetlenségeit és fáradalmait. A Risnyák fél-havas (alhavas) a magyar-horvát Karszt-nak uralkodó, leghatalmasabb hegytömbje. Sziklás tarajának ormai eme hegyvidéken legszakgatottabbak és m. magasra mered f púpjukkal e hegyvidéken a legmesszebbre látszanak ki. Kzete Karszt, dolomit. Növényzete az alján bükkös rengeteg, itt-ott az Abies Picea (L.k vagyis a jeyenyefeny csoportjaival tar-
2 ! Biodiversity Heritage Library, kázva : az erdk övén feljebb, a csaknem járhatatlan meredekség és sziklajú havasalj i kinaagasláson pedig füves és virágos havasalji mez. Csak a tet felé akadunk bokrokra, egy pár fz-fára (Salir grandi fólia Ser.) rózsabokorra (Rosa alpi na L.) és még feljebb a tobzos növények jellemz havasalji cseptéire, a melyekben uralkodó a Pinus Maghas Scoe. és jelentéktelen szerep a dunipórus nana Willd.. vagyis a Törpe Boróka. Utitársam, Smoquina Antal, a fiumei turista-klub tagja, elmondta egyesülete tagjainak. a kik között hölgyek is vannak. hogy a Risngák- ra teszünk botanikai kirándulást. Rögtön az volt rá a felelet, hogy k ösmerik szépséges flóráját, hogy a Risnyák bérezem sok a Havasi gyopár [Leontopodiam Leontopodium (L.)] meg az ott honos Havasszépe (Rhododenron hirsatum L.) és hogy ezekbl egyrészt emlékül hozzunk csokrokat, másrészt tanúbizonyságéi is arra. hogy a nehezen megjárható Risnyák tetin fent voltunk-e? Hoztunk is e szép intelemre ama gyönyör havasi virágokból annyi takaros csokrot, a mennyit csak izmaink elbírtak! De mi. S.mooi r\.\-val együtt, nemcsak ezekért a havasi, vagy havasalji eredet, kívánós bokrétákért tettük meg a három napot (július ) igénybe vev fárasztó kirándulásunkat, gyalog és alkalmatossággal hanem tettük elre megfontolt botanikai kutatások végett. Mert Smoquina Antal, a ki pedig a fiumei «Liburnia* nev turista-egyesület kiváló tagja, a ki a magyar-horvát Karszt hegyvidékét már évek hosszán bejárta és ott sok botanikai megfigyelést és gyjtést is tett: a Risnyákon ekkorig még nem volt. Megvallom, hogy én sem jártam e hegyen és flóráját saját megfigyeléseimbl nem ösmertem : azért óhajtottam azt megfigyelni, érdekességeit meggyüjteni. Tudtam, hogy a florisztikai irodalom sok érdekes adatot közlit már a Risnyák flórájából : tudtam, hogy sok neves botanikus fordult már meg botanizálva e hegytömbön, így többek közt Sadler. Noé, Vlkotinoyic, Borbás, a kik megannyian csak futva botanizáltak ott. Ezért az eddig közlött adatokkal megelégedve nem voltam : vágytam á Risnyák flórájából egy olyan csokorra is. a mely a tudományt érdekli. Mert a Risnyák a magyar-horvát Karsztnak f havasal ji bércztömbje. Ennek a kimagasló havasalji béreztömbnek, úgy véltem, - érdekesebb, gazdagabb flórájának kell lennie, mint a hogy azt az eddig ott járt botanikusok megfigyelhették. A Risnyák geográfiái helyzetébl véltem ezt így Hol is van az a Risnyák é A magyar-horvát Karszt vidék uralkodó hegytömege az! PA hol ennek a mi Karszt-vidéktinknek a határa? lsoxkt.ar Károly vezérrnagy, az «Osztr.-Magy. mon.» czimö mben úgy szabja meg a határát, hogy Fiúmétól s onnan a Lujza-át mentén addig, a míg az a Kulpa folyót Károlyváros felé el nem éri : addig a mi Karsztank az. azontúl a Balkán hegyvidéke kezddik. legelbb is a Xagy-Kapellával.
3 Biodiversity Heritage Library, :> Ennek a mi Kasztunknak t hegytömegébl, ennek éjszaki határain ered egy forrás-tóból, meg még odább éjszaknyugatra egy másik patak-ágból a Kulpa, ez a CarnioUa (Krajna) és hazánk határát jó hosszú vonalon jelz jelents kis folyó. A Risnyák tetirl éjszaknak tekintve, meglátszanak azok a horpadások, a melyekbl kibugyog a Kulpa folyó : a Risnyák magaslatairól éjszak-nyugatnak tekintve, kékes légrétegben meglátszik a sziklás Krajnai SnezniJc, a krajnai Karszt 1796 méterre, elég szabadon, láthatóan kimagasló f hegytömbje: a Risnyák magaslatairól gyönyörködhetünk az isztriai Karszt hírneves hegyének. a Monte-Mayyiore-nek távoli képén : a Risnyák- ról helyenként megpillanthatjuk a Lujza-út kanyarulatait, meg az attól délkeletre emelked Nayy-Kapella erds fhegyeit, a Bitóra}-1 s a Bjelalasiczáf a Kisnyékrl belátunk a Quarnero-tenger víztükrére, ott, a hol az Fiume és Buccari dombjai alatt terül el. Az ilyen geográfiái helyzet hegytömbnek, a magyar-horvát Karszt derekának, a mely kitekint a karnioliai Karsztra, kitekint az isztriai Karsztra határos a Nayy-Kapellá-v&\: úgy véltem, hogy flórájában is valami kapcsolata lehet az t környez érdekes vidék flórájával. E vélekedésem be is vált. De itthon, a mikor megfigyeléseimet összeírtam, a mikor gyjtött növényeimet meghatározás közben gyjteményembe berendeztem, még annak a tudatára is jöttem: hegy a Risnyákon olyan átmeneti növényzeti vonások is vannak, a melyek oda szögezik az úgynevezett «Nyugotpontusi flórához» olyan vonások. a melyek Kárpátaink délkeleti szakaszának flórájára is jellemzk. E kis közleményemben emezek a növénygeografiai szempontok fognak vezetni vezet gondolatom lesz az, hogy a Risnyák flórájának képét nehány újabb jellemz s ekkorig új adataimmal is kidomborítsam annyira, a mennyire egy botanikailag reám is ú j. kirándulás révén az most megtehet. Utitársammal, Smoquina Antallal, jul. 29-én d. e. indultunk útnak Fiúméból. Lökve-ig vasúton tettük meg az utat: onnan gyalog ('rnug-ig. Lökve állomástól gyalog elindulva, rögtön feltntek a Bükkös-erdk szélein és patakos tisztásain a Telekia speciosa Bau.mg. gyönyören virágzó tömegei, a melyek a Kisnyékig kisértek. s a melyeket bizonyára csak tolihibából nevezhetett Kami/ A. IvERNER-nek az «Osztrák-magyar monarchia leírásában megjelent czikkének fordításában «Telekia speciosissimay> néven. Érdekes délkeleti vonás volt ez, mert a Telekia speciosa Baumg. délkeleti Kárpátaink. meg a Kaukázus flórájának a jellemzje. Feltnt úgy itt, mint a Risnyák egész hegycsoportjának bükköseiben az erdélyi Melittis nivea (Baumg.), valamint a délnyugat európai s javában virító Satureja yrandiftora (L.). Lökve kaszálóin s innen Crnilug-ig közönséges volt a Centaurea lacera (Koch). Lokve-tl Szedni-Jurak telepig a Lujza-úton haladtunk. Ennek sziklás partjain helyenként
4 Biodiversity Heritage Library, tömeges volt a Hieracium illyricum Fmr.s, valamint az innen a Risn vakig közönséges Viola sa.ratius Sch.midt. Szedni Járul- teleptl, gyönyör gyepes kaszálója völgyön át, Zelin telepnek csaptunk át. Sok sást. sok füvet gyjtöttünk itt, így a Horvátország flóristáinak Festuca ovinaját. mely els sorban nem más. mint Festuca valesiaca Schleich. Köz. Csenkesz ez a Risnyákon is, meg a hegyvidékén. Eme kellemes, hvös, pázsitos völgyben szedtük a Folyyala amarélla Crtz példányait is. a melybl Crnilugig több helyt akadt képvisel valamint a csupán itt megfigyelt Lathyriis meyalanthus Síkúd, növényt. Zelin teleptl kezdve ( rnilug- ig a bükkös erdk növényzetét jellemz út szélein haladtunk. Itt elénk tntek már a Fisnyák bükköseit is jellemz'. Rhamnus alpina L., Aconitum oulparia Reichb., Aremonia ayrimononoides De.. Scopolia earniolica Jacq. és az Acer obtusatum \V. K. Crniluyra megérkezve, vezett, illetleg málháinkat czipelt kezdtünk keresni. Lökvén nem kaptunk szolgálatunkba álló embert, sem egyebütt Crnilugig. Itt is nehéz volt ilyen embert kapni, pedig elég korán érkeztünk a községbe és csak a következ két napra óhajtottam egy vezet és málha-czipel embert felfogadni. Nincs ott ilyesmire való fiatalabb ember: mind kivándorolt Amerikába..\ közlekedés fereitl kissé távol fekv, hegyvidéki, karsztos, különben kellemes, egészséges Crniluy községben nagy a szegénység. s manap kevés a fiatalabb munkabíró ember. Elvégre mégis akadt vezetnk, illetleg málha-czipelnk. Nekünk czipelésre kellett inkább az ember, mint átirányításra: mert katonai térképekkel jól fel voltam szerelve. Egy vén vadorzó (nevét nem tudom), vállalkozott arra. hog\ segítségünkre legyen. Feladatának emberül megfelelt: mert úgy. a hogy az ösmerte a Risnyák hegyvidékét, alig van több ember Crnilug községében. Egy tördéssel eltöltött, félig álmatlan éjszaka után. másnap reggel ha jnal hasadtakor elindultunk tehát emberünkkel Crni lúgról a Risnvákra. Eleinte unalmasak voltak a lerágott legelk és hápahupás utak, unalmas az emberünk: de a mint kiértünk a hegyhát lábához, a hol a bükkös kezdetét vette és a hol bal kezünk fell a «Medvedovo-orata», vagyis a v-medvekapúd felé vezet völgy kezdett tátongani : azonnal változni kezdett a kedélyünk. Melegen sütött akkor már reánk az ég tiszta boltozatjáról a reggeli napsugár. Mi botanikusok, sértetlen, érdekes növényzet kezdetén éreztük magunkat: emberünk pedig a teherhordásban felmelegedve örömmel nézte a kezdd vadont, a cserjéssel kezdd bükköst, a mely az valódi otthonja volt. N a mint azután belemélyedtünk kapaszkodó lépteinkkel a hegyhát gerinczének oldalán a bükkösbe és kezdtünk megfigyelni, írni, gyjteni: emberünk elre sietett! Gazdag flórára bukkantunk mi ott. Egynéhány növény nevét ide jegyzem : Hacqaetia Fpipactis I)c. bven: ( haerophylhwi maculahnn Willd: Doronicum aastria -
5 a! : - Biodiversity Heritage Library, eam Jacq. Prenanthes purpu reá L. Homogyne sdvestris (Scoe.) Cardamine trifólia L. Pkyteama nigruju Sch>iii>t Fed itat silratica Vili.. Festaca heterophylla Lám. Thymus danubiális (JBimk.) Bascas Hypoglossam L. Platanthera obtasifólia (Schur) Daphne Laareola L. Actaea nigra (L.) Scopolta carniolica Jacq. Aconitum Valpari Reichb. Euphorbig earniolica Jacq Fananculns piatan t folius L. Bábu.s brachyandrus Gremli: Tamas communis L. Ária Ária (L.) Dentaria enneaphyllos L. Atragene alpina L. Stellaria nemorani L. Digitális ambigua Mim Salvia glatinosa L. Convallaria verticillata L. Paris qaadrifólia L. Daliam rotandifolium L. Blechnam spicant Roth Miliam effasamh. Triodia decumbens P. B. Melica natans L. köz Dlyceria pl irata Fries Cynosurus cr istatus L. tírarhypodiam silvaticam Röm. et Ncrult Carex gallescens L. : Garex silvatica Huds. etc. etc. Ezeknek a növényeknek a megfigyelésével és gyjtésével annyira el voltunk foglalva, hogy emberünk hol létérl megfeledkeztünk. De a mint ígyen kutatva a helyesnek ösmert ösvény mentén elrehaladunk, egyszerre csak a «Medve árok»-hói jövet elénk toppan az emberünk és mutatja, hogy ime itt a balta. Baltáját az O rejtett vadonja helyébl kertté el. Azért tévé ezt, mert elbb megpirongatám a miatt, hogy ilyes havasi útra, mint élemedett ember, baltát miért nem hozott Balta is megkerülvén a mire éjjelre szükség van a tz rakásához meg a kalapácsom is kezemben levéli : most már nyugodtan botanizáltunk odáig, a hol egy deszka fészerben, esetleges es ell meg akartunk húzódni éjjelre, a Risnyákról visszajövet. A Risnyák e magasabb táj ú bükköseiben bukkantam reá egy növényfajra, a mely az itáliai flóra hatását gyakorolja e hegytömbön arra a növényre, a mely a Physospermum verticiuatam (W. K.) fajjal nem azonos, hanem legalább is délibb fajváltozata. Ez a fajváltozat az Italiában honos és hazául' flórájára áj Physospermum actaeaefoli am Presl. Ugyancsak e magas fekvés bükkösökben honos a hazánk flórájából eddig nem közölt Daliam laevigatam L. Ezt a Daliam- ot, fejletlenül bár, szedtem már elbb az Ogulin-melléki Kleken. Közel e menedék-fészerhez bven termett a Vicia oroboides Wulf. és a Keleti-Kárpátok flóráját is jellemz : Orobas laevigatas \V. K. Megvillásreggelizvén a ments-fészernél, még mieltt a nap delelre ért volna, neki indúltunk a Risnyák gerinczének és fkúpjának. Alja még bükkös, díszítve lila-fürt Malgediam alpinam L. ezreivel. Megvan itt már, valamint feljebb is a Laserpitiam marginatam W. K., valamint a Lathyras sepiam Scoe. A bükkösön feljebb virágos havasi mez borítja egyenetlen, csaknem járhatatlan sziklatalaját és még feljebb a Pinas Maghas Scop. cseptéje zöldelik. Ebbl a virágos koszorúból, a mely színeiben ezerféle, ide jegyzem a következ díszeket
6 :: Biodiversity Heritage Library, Pieurospermnm austriacum Hoffm. bven Peacedanum austriacum Jacq. bven Laserpitium Siler L. bven Laserpitium peacedanoides L. bven : Heradeum pyrenaicum L. gyéren Eryngium alpinum L. még csak szalonként fejlett ki: Bupleurum Sibthorpianum Sm. (B. gramineum Auct. plur. non Yill., B. exáltat um Koch.. Vük. non Mb., B. cérna um Tea.) bven Athamanta cretensis L. (f. hirsata et glabriuscula ) Polygala arnblyptera Reichb. Cineraria alpestris Hoppf. elég bven : Adenostyles glabra (Vill.), a mely leszáll a bükkösökig Achillea Clavennae L. teljes virágdíszben, a zöld fsznyeget fehér foltokkal tarkítva : Chrysanthemum montanum L. Carduus alpestris W. K. bven : Hypericam aipigenum Kit. bven Geufiana symphyandra \Iurb. helyenkint le egész a havasai ji rétekig Leontodon caucasicas (M. B.) bven, akár csak a mi Délkeleti-Kárpátainkon : Gentaurea psendophrygia C. A. Mey. bven Centairrea stricta W. K. bven, le egész Jelenje havasalji rétjeiig Erigeron glabratmn Hoppé bven Hieraci um porrifolium L. csupán csak a szirtes tetn: Hieraci um bifidmn Kit. közönséges a sziklákon Hieraci um subglabratu/m (Fries) bven Lonicera coerulea L. var. glabrescens Rupr. kevés helyt, ép úgy, mint a Buesecsen Phyteunw Erdélyben (\mipanula consangu inea Schott. elég bven orbic ulare L. elég bven : Heliosperma pusilla (W. K.) a sziklás ormokon bven : Silene dalmatica Schele a sziklás ormokon köz: Dianthus monsgessulanus L. bven Cerastium suff'r uticosum L. (f. cd'ud um W. K.) bven: Heiianthemum giabrum (Koch) bven: Geránium alpesire Schur a kúp teteje felé elég bven: Thymas longicaulis Presl a melegebb fekvés sziklákon : Stachys.Tag nini (Gren-Godr.) a virágos mezkön bven: Galium lucidum Au., sziklás helyeken bven Asperula montana Kit. köz itt és az egész havasalj vidékén: Bhinanthus aristatus Cél. bven Aquileg-ia Stembergii Reichb. (A. vulgáris Mahler ex subalpe Risnyák) elégbven : Festuca picta Kit. ritka : Festuca pungens Kit. a tetn bven: F. porcata Kit. (F. croatica Kern.) a tetn bven Festuca hybrida Gauu. a bükkösök felé Festuca siivicola Gaud. ugyanott, s a cserjés, erds helyeken is: Sesleria tennifólia Schrad. a sziklás ormokon bven Cárex tenuis Hst kevés példányban, mert elmagzóban volt. Alkonyodéi kezdett reánk, a mikorra ezeket meggyüjténk. Törekednünk kellett ezért, hogy még világosság mellett jöjjünk le a nyakatör sziklatömbrl és hogy mén ts-fészerünket elérjük, a hol háló holmink volt és egy fiatal suhancz is várakozott reánk. Leértünk! Keservesen töltöttük el az éjt és hajnal eltt óra közt már ittuk teánkat, készüldtünk az újabbik útra. Ez az újabb út a Risnyák havasalján vezetett el bennünket Jelenjébe. A mikor a «Medve-lcapú» -hoz értünk, felkelt a nap. gyönyörn ragyogó széles korongjával bevilágított minden tért megláttuk a medvék borzalmas kapuját, megkopogtattuk a sziklákat. medvét akarván látni.
7 Biodiversity Heritage Library, Azután tova iramodtunk -Jelenje felé mert a medvéknek nem volt semmi nyoma, semmi nesze. Ilyes módon iramodva noha én nem iramodtam, hanem nyugalmasan lépkedtem szedtem a Risnyák havasalji horpadásain, gyönyör szép kaszálóinak töbörein a következ növényeket: Verbaseum lanatum Schrad. Galinm commatatam Jord. Amiéa montana L. Cirsium eriocephalum (Clus.) Gentiana spath illata Bartl. Coronilla vaginalis La.m. Epipactis micréphylla Ehrh. Platanthera obtusifolia (Schur). De a legérdekesebb, a mit ezen a magános botanizálásomban találtam, egy Hypochaeris macalata termet növény volt. Ebbl Isztriában a Monte- Maggiorcn találtam volt már egy példányt. Most szép példányokban de igen kevés volt a Risnyák alatt ismét meglelvén, kitnt, hogy az a Crepis montana Tausch alakkörébe tartozik. Helyes neve : Hypochaeris pontana L. Lehet, hogy ez a bükkösök havasalji rétjein term növény, habár csak faj változat számba vehet, elbbséggel van a Tausch Crepis montanaja, eltt, a mely magasabb, alpesvidéki hegyvidéken van otthon. Az imént közölt adatokból is ki lehet böngészni, hogy a Risnyák flórájából ekkori kutatásaink szerint mi egyezik meg a Carnióliai-Karszt, mi az Isztriái-Kársát flórájával. Vannak vonások, a melyek Italia délibb régióira is illenek : ilyen a Physosospernnm adaeaefolium Presl és a Hypochaeris pontana L. De mind ezen különféle egyez vonásoktól most eltekintek, azok fejtegetését a késbbi alaposabb, részletesei)!) kutatókra bízva. Nem hagyhatom azonban szó nélkül, hogy feltnt nekem a Risnyákon és hegyvidékén néhány olyan növényfaj, a mely Erdélyben, Délkeleti-Kárpátainkon is otthonos. Zárja be e kis közleményemet, az Erdély flórájával közös risnyáki fajok felsorolása! Erdély flórájában is honos risnyáki növények a következk: Telekia spéciosa Baumg. Festuca pieta Kit. Orobus laevigatus W. K. Hyperieum alpigenmn Kit. Eaphorbia carnioláca Jagq. Poa svicola (Juss. Lonicera coerulea v. qlabrescens Rupr. Melittis nivea (Baumg.) Campanula consanguinea Schott. Cerastium suff'ruticosnm L. Geránium alpesire Schur Platanthera obtusifolia (Schur) Leontodon caucasicas (M. B.). Több ilyes lehet még ott! Aufzálung dér gelegentlich einer Ende -Juli 1902 auf (len im Titel genannten Berg unternommenen botanischen Exeursion gesammelten Pflanzen.
Cseres - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon
Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából*
288 TUZSON JÁNOS Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából* (V. tábla, térkép.) Az elbb közzétett, S i m o n k a i L. tudományos munkálkodásáról szóló megemlékezésben röviden ki
PULTON INNEN Évelők, nyáron is
PULTON INNEN Évelők, nyáron is Az évelők iránti kereslet jelentős növekedéséről számolnak be évek óta a nyugat európai kereskedők és az utóbbi években a hazai kertészeti árudák is. Az évelők eladásával
A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin
Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-
Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes
Növényrendszertan 10. elıadás Dr. Bartha Dénes 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak - Gentianales 2 termılevélbıl alakult
F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)
CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás
A nép néhány orvosi növényéről.
A nép néhány orvosi növényéről. Alig van vidék az országban, a hol valami orvosi fű ne teremne. A nép mindenütt talán minden faluban gyűjt egyes füveket orvosságul s ellátja velők a házat, úgy hogy nélkülözheti
ű Ó Á ú ü Á É É ü ü Áú Ő Ó Ü Á
Ö Ö ű Ó Á ú ü Á É É ü ü Áú Ő Ó Ü Á ü Á Ó Ü ű Ü Ó Ó ú Ü Ű ú ü Ó ú Ó Ü É Ü Ő Á Ó Ó É Ó ú Ó Á ü Á Ó Ü Ü Ó ú ü ü ü Ü ü Ü Ü ű Ó ű Ű Ó ú Ó Ü Á ü Ü É ű ü ű Ü ú ü ú ü ú Á Ü Ü Ö ü ü Ü ű ú ü ú É ü ú ú Ü Ü Ü ü ú
Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú
ú Á ú ű ú ú ű ú ű ű Ö Í ű ű Í ú Í ú Á Í ú ú ú Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú Ö Í ű ű Í ű Ö Í Í Í ű Í ű Í ú ű ú Í Í ú ú ú ú Í ú Ü Á ú ű ú ű ű Í Í Í ű ú Ö ú ű ű Í Í Í Í ű ű Í
Új adatok a Soproni-hegység flórájához
TÍMÁR G.-SZMORAD F.: Új adatok a Soproni-hegység flórájához 17 KITAIBELIA I. évf. pp.:17 24. Debrecen 1996. május Új adatok a Soproni-hegység flórájához TÍMÁR Gábor SZMORAD Ferenc Erdészeti és Faipari
A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk
Szlovénia és Horvátország magyar emlékeivel ismerkedtünk Iskolánk diákjai ismét külföldi tanulmányi kiránduláson vehettek részt a Határtalanul! program jóvoltából: április 10. és 13. között Szlovéniában
Bogarászati kaland Horvátországban.
69 Bogarászati kaland Horvátországban. Ii'ta BiEó Lajos. Úgy 1893 táján sokat kalandoztam Horvátország- félrees vidékein, odalent Lika-Krbava megyében, abban a zugban, a mi oda van ékelve a tenger, Dalmáczia
TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám: KJKF/851/2008. Tervezet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben
GRASAGARÐUR a kulturális és természeti örökség önkénteskertje
GRASAGARÐUR a kulturális és természeti örökség önkénteskertje A West fjords Botanikus Kert a Bolungarvik városban lakó szenvedélyes kertész és a Náttuústofa Vestfjarða (NAVE) a Nyugati Fjordok Természettudományi
Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
SUBIECTELE Limba maghiar
ROMÂNIA JUDEUL TIMI MUNICIPIUL TIMIOARA DIRECIA DE MEDIU SERVICIUL PROTECIA MEDIULUI SUBIECTELE Limba maghiar pentru competiia intercolar în vederea seleciei unitilor colare (elevi i cadre didactice) care
Magnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
A GYÍMESI-HÁGÓ KÖRNYÉKÉNEK FLÓRALISTÁJA (KELETI KÁRPÁTOK, ROMÁNIA)
K A N I T Z I A Kanitzia 17: 43-75. Szombathely, 2010 Journal of Botany A GYÍMESI-HÁGÓ KÖRNYÉKÉNEK FLÓRALISTÁJA (KELETI KÁRPÁTOK, ROMÁNIA) PÁLFALVI PÁL 535600-Székelyudvarhely, Bethlen negyed, Céhek u.
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén
II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz
Újabb florisztikai adatok a Duna-mentére, Nagymarostól Dunakesziig
116 Újabb florisztikai adatok a Duna-mentére, Nagymarostól Dunakesziig PINTÉR Balázs 1 HÁZI Judit 2 SELMECZI KOVÁCS Ádám 3 (1) Tölgy Természetvédelmi Egyesület, H-2103 Gödöllõ, Péter Károly utca 1.; pinyob@gmail.com
É Á Á Ö Á
É Á Á Ö Á Á É Á Ü ű Á É Ü ű Ú ű ű É É ű ű Á ű ű ű ű ű É ű ű ű Á É É É ű Á É É Á É Á É Ü Ü ű Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Ü ű Á ű Ü É É Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É É ű É ű Ő ű É Ő Á É É ű ű Ú Á
ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú
ő ű ű ő ö ö Á ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ö Á Ó ő ő ü ú ő ő ő ő Á ő ú ű ő ő ő ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ö ü ú ő ő ő ő ű ű ő ő ö ű ü ő ő ő ö ö
ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó
É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó
ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü
ü ü É ű ű É É ű ü ű ü ü ü Á ü ü ü ü ü ű É ü ű É ű ü ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü Á ü ü ü ü ü Ú ü ü ű É ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü É ü ü ü ü ü ü ü ü É ű ü Á ü ü ü ü ü Á Ö É ü ü ű Ú ü ü ü ű
Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű
Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Á Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú Á ű Ó ű Ú É É Ú Ú ű É ű ű ű ű É ű Ő ű Ő ű ű ű ű ű É ű É Á ű ű Ü Á Ó ű ű ű Ú ű ű É ű ű Ú
Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u-
aray János: Viszonláás Szegszáron iola Péer, 2012.=60 a 6 s s s s s so s s s 8 o nz nz nz nz nzn Ob. Blf. a 68 s C s s s s am s s n s s s s s s a s s s s s o am am C a a nz nz nz nz nz nznz nz nz nz nz
Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú
Ö ű ű Ö Ü ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú ű ű Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ö Ó Ú ű ű ű ű Ü Ó Ú ű É É Ó É É Ó É É É É Ó ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű Á ű Ú Á Á Ö É Á Á Ö É Ü ű ű Ü
ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű
ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű
ű Ú ű ű É Ú ű ű
ű ű ű ű Ú Á É Ú ű Ú ű ű É Ú ű ű ű Á ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű Á Á ű ű ű É ű ű ű Ú É ű ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Ö Ü ű É ű ű Ö É Ü Ú ű Ó ű É Ó Ó Ó ű É Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á Á ű Ú ű Ú ű ű Ó ű ű Ü Ü
ü ú ú ü ú ú ú ú
ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á
Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö
ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö
Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö
É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú
ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É
Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű
Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő
É Ó Ű Á Ó É Ó Á É Ó Á ő ű Ó ú Ö ú é Ö Ó Ö ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Ó ű é ű ű Ó Ó ú ű ű é é Ö ö Ö Ö Ó ű Ó Ö ü ű Ö Ó ő Ó ő Ó ú Ó ő Ó é Ó ű Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó ö ő ü é ü Ö é é é Á é Ó Ó ú ú ű é Ö é é é Ó é é Ó Ó
Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö
Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű
ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö
ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó
ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á
ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. I. HELYZETELEMZÉS A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon kívül 3 Tájvédelmi Körzet, 26
é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é
Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü
Határtalanul program Erdély május 3-6.
Határtalanul program Erdély 2017. május 3-6. Május harmadikától hatodikáig Erdélyben jártunk. Mindenki nagyon várta a kirándulást, amin a Határtalanul pályázat segítségével vehettünk részt. Szerdán korán
Ó Ó ó ö ó
É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
ü ő ú í ő ö ő ő í ü ő ö ó Ü ü É ő ő ö Í ó Í ő ő ő ö ü í ő í ö í ú í ö ü í Ő ő ő ő ő í Ü ő ó ö ó ő ó Ö Ó ö í Ü í ó ú ó Ö Ü ó ő ő ő ő ő ü ó í í í ö ó ö
ü É ö Á Á ő É ö ö ő ú í Á ő ö ő Í ö ö ó ó ö ü ő ó ó í ő ő ö ő ó ó Ö ö í ó Ó Ó ö ó ó ő í Ü ü ő ő ű í ó őí ő ő í Ö ö ő ö í ö ő őí ö í Ó ö ü ű ö í í ő Í ú ö ó ő ő ö ő ó ö ö ö ű Ü ő í Ü ő ó ú ö ő ő Ó ü ő ö
Érzékszerveink. Olvasószint: A
Az Olvass magyarul! kiskönyvsorozat azoknak a tengeren túl élő magyar gyerekeknek készül, akik az angol mellett magyarul is tanulnak írni és olvasni. Természetesen a világ bármely részén élő magyar gyermeknek
6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A
6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A TÉRSÉGBEN (FEHÉR UTÁN 2001) Boglárkafélék családja - Ranunculaceae Erdei szellırózsa - Anemone sylvestris: Mészkedvelı faj, mészkedvelı
Ágyásterv Rovar- és pillangókert
Ágyásterv Rovar- és pillangókert Rovar- és pillangókert A rovar- és pillangókert valóságos paradicsom azok számára, akik szeretik a dúsan virágzó és illatozó növényeket, és kihasználják a lehetőséget,
Szlovákiában jártunk Természetvédelmi MSc terepgyakorlat
Szlovákiában jártunk Természetvédelmi MSc terepgyakorlat A természetvédelmi mérnök MSc szak megújult tanterve a nemzetközi irányba való nyitás jegyében külföldi terepgyakorlattal bővült. A másodéves hallgatók
Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK
Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,
ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű
ü ú É Á Á ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű ü ű í ü í í ü ű í ü ű ü í ü í í í ü í ű ü í ú í ü ü ú í ü ü ű ü í í í ü ü ü í ü Ü ü ü ü ü ü í í í ü í í ü í í ü ű ü ú í ü í ü í ű í
Pünkösd a Retyezátban
Pünkösd a Retyezátban 2016 Pünkösd hétvégéjét a Retyezátban töltöttük és ennek a pár napnak a történéseit szeretném megosztani Veletek, aminek legyen a mottója: "beszéljenek a képek ". Ajánlanám ezt a
Talajápolás a szőlőben
Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény
T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045
T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési
K5 Bükkösök Beech forests
Üde lomboserdők Neuhäusl & Neuhäuslová-Novotná 1968, 1972, Pallay 1961, Penksza et al. 1994, Pócs 1960, Pócs et al. 1958, 1962, Simon 1977, Simon et al. 2007, Soó 1931, 1941, 1946, 1947c, 1951, 1958, 1960a,
Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra
Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta,
2012. január 1-én adóhátralékkal rendelkező adózók listálya:
1 ÖNKORMÁNYZATI HIRADÓ MELLÉKLET 2012. január 1-én adóhátralékkal rendelkező adózók listálya: Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzatának Adóhatósága az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;
Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért
Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri
Porcelán dísztégelyek gyógynövényes dekorral Zeke Hajas Ilona festőművésznő tervei alapján
DESIGN Porcelán dísztégelyek gyógynövényes dekorral Zeke Hajas Ilona festőművésznő tervei alapján 3 Adonis Vernalis Tavaszi hérics Calendula Officinalis Körömvirág Papaver Rhoeas Pipacs Digitalis Purpurea
Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)
Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2015. I. forduló FELADATLAP
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2015 I. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei Túzok Tusa I. fordulójában, mely hagyománnyá vált verseny elnevezését
á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á
Á Á ó É Á ü ö ö Á ó É É Á Á ü á ó ő í á ü á á ö í í ü á á á á á á á á ó á á á ö ú á ó á á ű í ú á á ó ó á á á á á ü ö á á ú á á ö á ö á ö ó ü ö ö ő ő á á á á ó ö á á á á ó ü ú á á á ó ü ü á ó á á ó ó ó
I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS
I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, ami lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük,
A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az
S C.F.
Ref. 1140 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Monte Argentario Luxusvilla eladó az olasz Monte Argentario
Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből
http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 260 266.; 2014 Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből
Időutazás Dél-Erdélyben a Hunyadiak nyomában
Időutazás Dél-Erdélyben a Hunyadiak nyomában 2016. június elején került sor a Nagymágocsi Hunyadi János és a Vásárosnaményi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulmányi kirándulására a Határtalanul program
Miért szerethetők az évelők?
Gudmonné Jenei Magdolna Miért szerethetők az évelők? A követelménymodul megnevezése: Szabadföldi dísznövénytermesztés A követelménymodul száma: 2223-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-007-30
Mohács. Felfedező: Felfedező. 17-35mm F11-1/80sec - ISO100
VIDEO Felfedező Felfedező: komoly történelmi múlttal rendelkező, több mint 900 éves kisvárosunk. A Duna partján fekvő várost, gyönyörű természet övezi. Az átlag polgár számára mégis az első, ami eszünkbe
Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Red list of the vascular flora of Hungary. Szerkesztette / Edited by:
Vörös Lista A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai Red list of the vascular flora of Hungary Szerkesztette / Edited by: Király Gergely Sopron, 2007 Szerzők / Authors: BARINA Zoltán CSIKY János
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
After-LIFE Természetvédelmi terv
LIFE08 NAT/RO/000502 Kiemelt fontosságú élőhelytípusok kedvező konzervációs állapotának biztosítása a Kelemen-Görgény Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területen After-LIFE Természetvédelmi
Pannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére
Pannon Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére Projekt adatok 3 TARTALOMJEGYZÉK PROJEKT ADATOK: Azonosítószáma: LIFE08/NAT/H/000288
Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika
Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1.
Téli Túrák nemzeti parkjainkban
Téli Túrák nemzeti parkjainkban Időpont: január 23. (szombat) országszerte számos helyszínen A téli időszakban nemzeti parkjaink egészen más arcukat mutatják felénk. Akik a friss időben csatlakoznak az
Magyarorsza gi Nemzeti Parkok
Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Név: Kvaszingerné Prantner Csilla Szak: Informatika Évfolyam: III. Tartalomjegyzék Az Aggteleki Nemzeti Park szövegrésze... 3 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park... 3 Tihany...
Országhatártúra 2016-17. Országhatártúra felvidéki része
Országhatártúra 2016-17 A második (két túraszakaszos) túra kiírása Országhatártúra felvidéki része Az ezeréves - történelmi Magyarország északi határa a mai Szlovákia, Lengyelország és Csehország területére
Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.
Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának, mint fenntartónak a szociális intézményekre vonatkozó 2011. évi ellenőrzése és az értékelés
Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának, mint fenntartónak a szociális intézményekre vonatkozó 2011. évi ellenőrzése és az értékelés A Segítő Kéz Kispesti
A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Tapolca-Csopak 2014 Pályázat azonosítója
MOST JELENT MEG: ERNST-MÚZEUM.
MOST JELENT MEG: ERNST-MÚZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent- István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet.
ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő
É Ö Á Í Á Ó Ö ü
Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő
Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok
Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Általános tanulmányok BARTHA D. (1995): Új mozgalom német mintára. Középpontban az elfelejtett fafajok. Számadás 7(49): 17. BARTHA D. (1995): "Év fája"
É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű
É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati