SÁRVÁR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 SÁRVÁR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 2. SÁRVÁR BEMUTATÁSA 2.1. Várostörténet 2.2. Általános településkép, településkarakter 3. ÖRÖKSÉGÜNK 3.1. Sárvár településképi szempontból meghatározó épületei, építészeti emlékei 3.2. Sárvár védett természeti értékei 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 4.1. KARAKTERVIZSGÁLAT VÁROSRÉSZENKÉNT 1. Városközpont 2. Fürdőnegyed és északi rekreációs zóna 3. Ipari park 4. Hegyközség 5. Kertváros 6. Óvár péntekfalu 7. Volt cukorgyári területek 8. Északi gazdasági terület 9. Déli rekreációs zöldzóna 10. Rábasömjén 11. Külterületek 4.2. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 5. AJÁNLÁSOK 6. JÓ PÉLDÁK ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK Kortárs épületek Ajtók, kapuk emlékek Ajtók, kapuk mai példák Ablakok Anyaghasználat Színhasználat, homlokzatképzés Kémények Építészeti részletek Kerítések Kertek 7. JÓ PÉLDÁK SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK A falusi emlékek Utcák, közterületek Utcabútorok Reklámok, hirdetések Szobrok, emlékművek 8. BEÉPÍTÉSI VÁZLATOK

3 3 BEVEZETÉS A település az ember mesterségesen kialakított lakóhelye, élettere, amelyet tulajdonképpen a természetből szakít ki. Minden település egyedi jelenség, csakis rá jellemző sajátos arculattal, amelyet a története során kialakult épített és természeti környezete együttesen határoz meg. A település épített környezete az ott lakó emberek generációinak tevékenysége során alakult ki, rövidebb, vagy hosszabb idő, akár több száz éves folyamat alatt. Az adott település története mint egy kőbe vésett lenyomat megőrződik az épített környezetében, és így válik mint építészeti örökség a település arculatának egyik meghatározó elemévé. Az egyes települések története igen eltérő, így vannak nagy múlttal rendelkező, vagy újonnan létrejött, vannak szerencsés, vagy kevésbé szerencsés sorsú települések, mindez megmutatkozik megmaradt építészeti örökségükben is. Sárvár azok közé a városok közé tartozik Magyarországon, amelyek ezen a téren jelentős értékekkel büszkélkedhetnek. A település arculatát befolyásoló másik fontos tényező a természeti környezet. Az, hogy a település a természetből kiszakított terület, nem jelenti azt, hogy arculatát ne befolyásolná a természeti környezete. Éppen ellenkezőleg, valójában minden település a kedvező természeti adottságoknak köszönheti létrejöttét. Az éghajlat, a domborzat, a növényzet, a vízfolyások, a környezetben fellelhető építőanyagok alapvetően meghatározzák egy település szerkezetét, de lényegesen befolyásolják annak építészeti karakterét is. Sárvár a természeti környezet tekintetében is szerencsésnek mondható, a gyógyvízen túl a Rába völgyének különleges adottságai is kedveznek a rekreációnak, idegenforgalomnak. Jelen Kézikönyv feladata Sárvár város arculatának feltárása és bemutatása, amelyet a fentiek szerint a város természeti adottságainak és történelmileg kialakult épített környezetének értékelésével lehet megközelíteni. Az Arculati Kézikönyv új műfaj a városrendezési szakmán belül, melynek távlatos célja az adott település épített környezetének minőségi fejlesztése, az ott lakók életminőségének javítása. A Kézikönyv egyrészt ismeretterjesztő dokumentum, amely felhívja a figyelmet az adott település értékeire, azok védelmének fontosságára. Ugyanakkor segítséget kíván nyújtani ahhoz is, hogy új építések esetén hogyan lehet igazodni ezekhez az értékekhez, hogyan lehet tovább gazdagítani a település épített örökségét. A gyakorlatban már megvalósított jó példákon keresztül igyekszik megmutatni, hogy a hely szelleme milyen építészeti igazodásokat sugall, hogy nem kell feltétlenül távoli, idegen gondolatokat, formákat utánozni. A Kézikönyv konkrét ajánlásokat, javaslatokat is megfogalmaz a településkép védelme, és/vagy javítása érdekében. A város arculata ugyanis folytonosan változik a fejlesztések során. Ez a változás általában folyamatosan, tendencia-szerűen érvényesül, de előfordulnak helyenként és időnként ugrásszerű változások is. (Ilyen ugrás-szerű, radikális változást jelent például Sárvár esetében a gyógyászati és fürdő funkció megjelenése a 60-as évek végén.) Az Arculati Kézikönyv ezért nem csupán a jelenlegi helyzet bemutatásával foglalkozik, hanem kitekint a jövőbe is, ismerteti a város jelentősebb fejlesztési elképzeléseit, amelyek jelentős kihatással lehetnek a településkép alakulására is. Ezeket a terveket a 8. Beépítési vázlatok című fejezet mutatja be. Bízunk abban, hogy az Arculati Kézikönyv hozzá tud járulni Sárvár településképének még vonzóbbá tételéhez.

4 4 SÁRVÁR BEMUTATÁSA általános településkép, településkarakter 2.1. VÁROSTÖRTÉNET Sárvár nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös - patak torkolatától délre fekszik. A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült, közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben egyesítették Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént. A város területe a kedvező természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően az újkőkor óta lakott. A rómaiak Bassiana néven alapítottak a közelében települést. A római uralom után a 9. században itt élt Karoling-kori lakosság temetőjét a Végmalomnál tárták fel. A város nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és a belváros területén fekvő Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. A település (Sársziget néven) ban kapott városi kiváltságokat Károly Róbert királytól. A középkorban földesurai között a király mellett ott találhatóak a Kőszegiek, Ozorai Pipó és kisebb megszakításokkal között a Kanizsai család. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1534-ben kötött házasságával Sárvár és a többi Kanizsai birtok a Nádasdy család tulajdonába került. Szulejmán szultán hadserege 1532-ben Bécs elfoglalására indult. A Nádasdy Tamás által sánccal és árokkal megerősített mezővárost augusztusban két török támadás érte. A Nádasdy Ferenc vezette lakosság és az ide menekült környékbeliek sikeresen visszaverték az ellenséget. A török támadások közül az augusztus 15.-én lezajlott ostrom számított a legsúlyosabbnak, ugyanis közel kettőszáz védő halt hősi halált. Evangélikus templom (régi képeslap) Az ostrom után a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban ben iskolát alapított, ami még a reformáció kiemelkedő egyéniségének, Philipp Melanchtonnak az elismerését is kivívta. A földesúr 1537-ben nyomdát is létesített, amelynek négy kiadványa ismert. A nyomda első fennmaradt terméke az iskola tanítómestere, Sylvester János által írt latin - magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina (1539) volt. A Sylvester János által magyar nyelvre fordított Új Testamentum pedig 1541 januárjában jelent meg a sárvár -

5 5 újszigeti nyomdában. Ez a mű volt az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv. Az Újszövetség kiadásának a nyomdai munkálatait az első képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte. Nagy hírnévre tett szert emellett a Nádasdy Tamás híres gyümölcsös kertje, az európai fejedelmek hasonló jellegű gyűjteményeivel vetekedő, a család minden nemzedéke alatt gyarapodó műkincsgyűjteménye. A várban nyert elhelyezést a család könyvtára is. Nádasdy Tamás udvarában nemes ifjak tanulták az udvari és vitézi életet, valamint leányok ismerték meg a háziasszonyi teendőket, de nem elhanyagolva szellemi nevelésüket sem. A várban halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Sebestyén. A földesúri udvar nyitva állt a reformáció nagy alakjai, mint a magyar Luthernek is nevezett Dévai Bíró Mátyás prédikátor, de a katolikus hitben megmaradt Verancsics Antal humanista történetíró előtt is. A vár palotaépülete is folyamatosan bővült a reneszánsz stílus jegyében folyó építkezéseknek köszönhetően. A Nádasdyak között tartó másfél évszázados birtoklása alatt öltötte fel a vár a napjainkban is jellemző késő-reneszánsz várkastély formáját. A Nádasdy - várnak a török ellen készítetett ó-olasz bástyás védműveit Nádasdy Ferenc és fia, Nádasdy Pál építette. A Nádasdyak kora ma is rányomja bélyegét a városszerkezetre. Ekkor keletkeztek olyan településrészek, mint Péntekfalu, Tizenháromváros és a Hegyközség. A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért Nádasdy Ferenc országbírót ben fej- és jószágvesztésre ítélték. A kivégzése után, de különösen a 18. századi földesurak idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fordulat 1803-ban következett be, amikor a Habsburg Estei család megvásárolta az uradalmat. A település a dualizmus korában fénykorát élte. A vasúthálózatba 1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését. A cukorgyárat ben, a műselyemgyárat 1904-ben építették fel. E két gyár más nagyipari üzemekkel 1910-ben 1232 dolgozónak adott munkát. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült. A lakosság száma megemelkedett, és 1920-ra Vas megye második legnagyobb lélekszámú településévé vált. Az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszer alapját képző oktatási intézményeket ben avatták fel a napjainkban is működő kórházat. Az uradalom tulajdonosa, III. Lajos bajor király 1921-ben halt meg a várban. Az első világháború után a település fejlődése megtorpant, majd a műselyemgyár megszűnése után (1927) a lakosság egy része a munkanélküliség miatt kivándorolt Franciaországba és Belgiumba. A korszak minden negatív változása ellenére maradót is alkotott, ugyanis 1918-tól kezdett kiépülni napjaink egyik legnagyobb kiterjedésű és lélekszámú városrésze, a Kertváros, amelynek lakossága 1940-ben már 2500 főt számlált. A Hild János Emlékérem tiszteletére állíott szobor

6 6 A II. világháborút követően Sárvár munkásvárossá kezdett válni. Új üzemként a Baromfifeldolgozó Vállalat kezdte el működését, majd 1958-tól további üzemek telepedtek le. A kor iparosítása miatt meginduló bevándorlás következtében lakossága jelentősen gyarapodott. Sárvár augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját. Az 1970-es években újabb üzemekkel, valamint a Csónakázó tóval és a Parkerdővel, továbbá iskolákkal gazdagodott. A Nádasdy-vár a felújítását követően 1978-tól a település közművelődésének központjává vált. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1982-ben az ország akkor 96 városa közül 21.-ként Sárvárnak adományozta a Hild János emlékérmet a harmonikus városfejlesztésben elért kimagasló eredményeiért, különösen a hagyományok, a település-karakter megőrzésében elért kimagasló eredményeiért. A rendszerváltás követően Sárvár gazdasága minden tradíciója, adottsága és értéke ellenére sok problémával terhelten kapcsolódott be a piacgazdaság rendszerébe. Az 1990 es évek első felében már kezdetét vette a helyi gazdaság átrendeződése. A jelenlegi gazdasági bázis markáns eleme, az Ipari Park 1995-től épült ki. Ezen gazdasági komplexum a foglalkoztatottak létszáma és a beruházott tőke alapján a régió hetedik, a kisvárosi környezetben működök között pedig az első ipari parknak számít. A XXI. század első évtizedében a település fejlődését alapvetően a gyógy-idegenforgalom fellendülése határozta meg. A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet, aminek hasznosítására 1968-ban még egy kisebb méretű termálfürdő épült. Az új gyógy- és wellness fürdő december 1-től várja korszerű szolgáltatásokkal a gyógyulni és a pihenni vágyókat. Sárvár 2004-től tagja lett az Európai Királyi Fürdővárosok Szövetségének. A növekvő vendégforgalom szállodák építését eredményezte. A gyógyfürdő az utóbbi évek fejlesztésének eredményeképpen hullámmedencével (2008), és új szárnnyal bővült (2010). Emellett megújultak a város közterei és zöldterületei, fejlődött anyagi és humán infrastruktúrája, gazdagodott kulturális élete között megépült a települést elkerülő közút, sor került a Nádasdy vár bástyáinak és falainak rekonstrukciójára ( ). Kossuth tér annó (régi képeslap)

7 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER Sárvár városszerkezetét és egyes településrészeinek karakterét tekintve igen sokszínű város. A településszerkezetet alapvetően meghatározó elem a Rába folyó és annak erdőkkel kísért területe, amely déli és keleti oldalról határolja a központi várostestet, egyben természetes határt szabva a város ilyen irányú fejlődésének. A város természetes központjának a Nádasdy vár és az azt körülvevő park tekinthető, amely a várostest geometriai súlypontjában helyezkedik el. A várterülettől keletre, a Rákóczi Ferenc utca túlsó oldalán található a Sárvári Arborétum természetvédelmi területe. A központi városmagtól északi, déli, keleti és nyugati irányban eltérő karakterű városrészek alakultak ki. A vár területétől északra, észak-nyugatra alakult ki a település kisvárosias (mezővárosias) területe, jellemzően zártsorú beépítéssel. Ez a mai városközpont területe, itt található Sárvár legfontosabb intézményeinek nagy része. A kisvárosias beépítésű területhez északi és keleti irányban kiterjedt kertvárosi területek kapcsolódnak, jellemzően földszintes, F+1 szintes, oldalhatáron álló beépítéssel. Hasonló jellegű településrész alakult ki az arborétumtól keletre is. A lakótelep-építés Sárvárt sem kerülte el, de a megépült lakótelepek szerencsére kisebb kiterjedésűek, mint számos más, hasonló nagyságú magyar város esetében. Ugyanakkor különösen az F+11 szintes paneles lakóépületek a városképet sok nézetből rendkívül zavaró módon befolyásolják. A lakótelepi területek a kisvárosias és a kertvárosias jellegű területek határán, a központi magtól észak-nyugatra (Petőfi Sándor lakótelep), valamint a Belváros északi, déli és keleti peremén épültek meg. Önálló karakterű városrésznek tekinthető a Sárvári Gyógy és Wellness fürdő komplexuma, az ehhez kapcsolódó rekreációt szolgáló létesítmények, illetve területek, a város délkeleti szélén. A jelentősebb ipari területek a város északi és nyugati részén találhatók. A Sárvárhoz csatolt, egykor önálló települések közül Vármellék, Tizenháromváros, Péntekfalu és Sár ma már teljesen integrálódott a központi várostestbe. Rábasömjén a központi várostesttől északi irányban fekszik. Az egykori egyutcás falu nyugati irányban egy újabb utcával bővült, eredeti falusias karakterét a főutca nyomokban őrzi. Sárvár madártávlatból (sarvarvaros.hu)

8 8 A XIX. században készült térképen jól nyomon követhető a város kialakulása. Sárvár városát akkoriban még csak a Vár környéke, és a mai városközpont területe jelentette, amelynek városszerkezete azonban már kialakult, lényegében a mai állapotot mutatja. Tizenháromváros és Péntekfalu amolyan külvárosokként már szervesen összeépült Sárvárral, viszont Sár még önálló település, miként Kutina is, a Rába mellett. Hegyközség területén Sárvári hegy elnevezés alatt még csak a Kálváriát ábrázolja a térkép. A Rába folyó völgyének árterülete még kiterjedt mocsaras terület, melyen a Vadkert már fel van tüntetve. Sárvár és környéke a XIX. században (Kataszteri térképek mapire.eu)

9 9 ÖRÖKSÉGÜNK a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők SÁRVÁR TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉPÜLETEI, ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEI Sárvárt a világ más, jelentős történelmi múlttal és építészeti örökséggel rendelkező városához hasonlóan a történelmi városközpontja teszi SÁRVÁR-rá. Itt koncentrálódnak a város műemlékei, helyi védettségű emlékei, és még a védelem alatt nem álló épületei is sok esetben jelentős értékeket hordoznak. Sárvár sajátos múltja azonban abban is tükröződik, hogy az egykori önálló településrészei (Sár, Péntekfalu, Tizenháromváros, Hegyfalu, Rábasömjén) is rendelkezik jelentős építészeti emlékekkel.

10 10 A NÁDASDY VÁR SÁRVÁR EMBLEMATIKUS MŰEMLÉKE A város központjában elhelyezkedő (Várkerület utca 1.), szabálytalan ötszög alakú reneszánsz várkastély az ország egyik kiemelkedő jelentőségű műemléke, a város szimbóluma, és tulajdonképpen a város névadója is, hiszen az egykori mocsaras területre utal, amely azt körülvette. A mai palota-együttes a délnyugati sarkában álló XIII. századi, háromszintes lakótoronyból, és a mai épülettömb északi egyemeletes szárnyából fejlődött ki. A vár első említése 1288-ból való. A következő nagy építkezések a XV. század második felében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes reprezentatív termekkel ékesített főúri lakóépület készült el. A XV. század végén készült el a mai kaputorony alsó szintje. A XVI. század elejére nagy kiterjedésű zárt udvar alakult ki, a védelmet palánkos földsáncok biztosították. A Nádasdy család között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota mai formája. A vár jelenleg a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ad helyet.

11 11 SÁRVÁR TEMPLOMAI Sárvár sajátossága, hogy a várossal összeépült, vagy a városhoz csatolt egykor önálló települések különkülön rendelkeztek templommal, így ma a városban több, építészetileg is értékes templom található. Ilyenek a Szent László templom a városközpontban, a Kálvária kápolna Hegyközségben, a Szent Márk templom Rábasömjénben, a Szent Miklós templom az egykori Sár településen. (Tizenháromvárosban és Péntekfalun nem épült templom, nyilván a Szent László templom közelsége miatt.) Jellegzetes, egyszerűségében is figyelemre méltó még az Evangélikus templom épülete a városközpontban. Szent László római katolikus plébániatemplom A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini volt. A görögkereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A templomtérben látható a Fájdalmas Krisztus szobor, amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyás. A szobor egyedi műemléki védelem alatt áll. Evangélikus templom A Türelmi Rendeletet követően között épült evangélikus templom május 3-án tűzvész áldozata lett. Az új templom közadakozásból épült fel között, klasszicista stílusban. Építője Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A templom fő sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétől.

12 12 Kálvária kápolna Az Úr-hegyen álló templom helyén már 1758-ban kápolna állt, amelyet a város polgárai 1800-ban újjáépítettek. A kéttornyú templom akkor nyerte el mai alakját. Az épület, melyet ovális fallal vettek körül, egy dombon áll. Bejáratához széles lépcsősor vezet fel. A kápolna körítő falán, a kő stációk fülkéiben lévő műkő domborműveket Horváth Marietta szobrászművész készítette 1977-ben. Az épületet többször restaurálták. Szent Márk templom Rábasömjén temploma már egy 1279-es oklevélben szerepel, mint Szent Péter templom. A mai latinkereszt alaprajzú egyhajós templom nyugati tornya a homlokzatból emelkedik ki. Román kori eredetre utalnak a torony középoszloppal elválasztott ikerablakai, béllelt kapuzata. A kereszthajót 1775-ben építették ban jelentős változtatásokra került sor, az eredetileg félköríves szentélyt ötszögűvé alakították és délről sekrestyét építettek. Mai formában neoromán stílusú. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő.

13 13 Szent Miklós templom A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, és a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX- XX. századi átalakítások során nyerte el. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását január végén.

14 14 SÁRVÁR TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA A FŐ TÉR ÉS A VÁROSHÁZA A város főterének a Kossuth Lajos tér tekinthető. Itt található a Városháza, a Szent László templom, de a tér nyugati oldalát határoló szecessziós és klasszicista épület is kiemelkedő építészeti értéket képvisel, egyben a város építésének folyamatosságát is kifejezi. A főtéret 2005-ben megújították, melynek eredményeként a templom előtti térrel egy egységes, nagyobb rendezvényekre befogadására is alkalmas tér alakult ki. A megújításkor a téren hangulatos szökőkutat állítottak fel, amely hang-, és fényjátékkal is szórakoztatja a látogatókat. A Városháza épületét Geschrey Lajos, sárvári építőmester tervezte és építette között. Az L alakú, egyemeletes eklektikus épület a mester legjobb művei közé tartozik. Az épület főtérre néző erkélye a XX. században készült.

15 15 SÁRVÁR TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA SÁRVÁR FŐUTCÁJA Sárvár főutcája a Batthyány utca, illetve folytatásaként a Kossuth utca, melyben számos klasszicista lakóház épült. Az utca menti épületek egy része műemléki védelemben, más része helyi védelemben részesült. Az utca jellegzetességét egyben a városközpont történelmi karakterét mégis a különböző stílusban épült házak egymás mellett élése és harmóniája határozza meg. Ugyanis az újabb korban épült házak nagy része is hordoz építészeti értékeket, így az eklektikus, szecessziós, art deco stílusú épületek is jelentősen hozzájárulnak a város történelmi központjának képéhez, hangulatához. Az 1945 után épült házak egy részének építészeti minősége sajnos elmarad a korábbi korokétól, illeszkedésük a városképbe sok esetben problematikus. Első takarékpénztár épülete a Kossuth utcában A Batthyány utca lakóházai

16 16 SÁRVÁR TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA A VÁRKERÜLET A Várkerület utcában is több klasszicista épület található, amelyek egy része szintén műemléki védelemben, más részük helyi védelemben részesült. Ezek a házak kiegészítik a Batthyány utca karakterét azzal a különbséggel, hogy csupán az utca egyik oldalán sorakoznak, hiszen a másik oldalon maga a Várpark helyezkedik el. A Várkerület déli részén már később épült, kisebb léptékű házak állnak, de ezek között is számos építészetileg is figyelemre méltó épület található. Egykori Korona szálló és vendéglő Sárvár legnagyobb klasszicista épülete 1818-ban épült. A szimmetrikus épület főhomlokzatához hátrafelé U alakban két földszintes melléképület csatlakozik. Régente szalma fedeléről Szalmakocsmának hívták. írta róla Szeibert János Sárvár monográfiájában.

17 17 Nagyposta épülete Zeneiskola A Várkerület, jobbra a Várkerület 33. szám alatti klasszicista lakóház

18 18 SÁRVÁR ISKOLAÉPÜLETEI Külön fejezetet érdemelnek Sárvár iskolaépületei, amelyek nemcsak rendeltetésükkel, de magas építészeti színvonalukkal is bizonyítják a város kimagasló kulturális szerepét a térségben. Ezek a régi iskolák a város XVI. században megindult kulturális központtá fejlődéséről tanúskodnak, több közülük napjainkig is megőrizte jellemzően oktatási funkcióját A hagyomány szerint az 1830 körül, klasszicista stílusban újjáépített Széchenyi utcai iskola eredetileg földszintes épülete adott helyet a Sylvester János vezette iskolának és nyomdának. Ebben az épületben tanított Gárdonyi Géza az 1884-es tanévben. Az épületben ma óvoda működik. Az 1889-ben eklektikus stílusban épült Szent László Katolikus Iskola eredetileg fiúiskolaként működött. A Gárdonyi Géza általános Iskola épülete jellegzetes későszecessziós (art deco) stílusjegyeket mutat. A Batthyány utcai egykori zárda, volt katolikus leányiskola 1822-ben épült klasszicista stílusú épülete. SÁRVÁR REJTETT KINCSE A CUKORGYÁRI KASTÉLY

19 19 A város keleti felén, Péntekfalu városrész végében, a mára lebontott Cukorgyár mellett áll a gyártulajdonos Hatvany-Deutsch család nyári lak céljára épült kastélya. Az épületet Schannen Ernő műépítész tervezte, aki munkatársa volt Ybl Miklósnak és Hauszmann Alajosnak is. A kastélyt báró Hatvany Béla építette között. A kastély sarkain csonkakúp tetővel fedett enyhe toronyszerű kiugrások vannak. Az egész épület tömeghatásában a négy sarokpavilonos francia barokk kastélyokra emlékeztet. Az 1930-as évek közepétől, amikor már Hatvany Pál volt a gyár tulajdonosa, egyre ritkábban látogatott ide a család után a kastélyt államosították, és a cukorgyári dolgozók kultúrházaként használták ben felújították az épületet, ekkor átépítések is történtek. A belső terek stukkóiból rengeteg megsemmisült, ahogy a külső díszítésekből is. A csarnok eredeti U alakú erkélyét megtoldották, valamint ide színpadot építettek. Eltűnt a déli oldalán álló bábkorlátos híd is, amely egykor az Aranyos-árok felett ívelt át. A kertészet és a szép park is jelentőségét vesztette; igaz, az előbbit a cukorgyár még évtizedekig használta. A kastély épületében lakásokat alakítottak ki, a nagyterem a cukorgyár rendezvényeinek, később más városi eseményeknek is otthont adott. A melléképület nyugati oldalán kocsmahelyiség kapott helyet. A rendszerváltást követően a kertészet végleg megszűnt. A cukorgyár 1999-ben történt végleges bezárása nyomán a kastélyt is eladták.

20 20

21 21 SÁRVÁR IPARI MÚLTJÁNAK EMLÉKEI A város ipari múltját alapvetően a cukorgyár megépülésétől (1895) számíthatjuk ben épült meg a műselyemgyár, és más iparvállalatok is létrejöttek ebben az időszakban. Az ipari termelés beindulásával jelentősen átalakult Sárvár társadalmi szerkezete is, növekedett a munkásság és az értelmiség száma és szerepe. Mindez nyomot hagyott a településképen is, amely egyre városiasabbá vált. A korábbi klasszicista épületek mellé a kornak megfelelő stílusú (romantikus, eklektikus, szecessziós) épületek létesültek. Ostffyasszonyfa vasútállomáshoz tartozó bakterház Uradalmi víztorony, Lánkapuszta Műselyemgyári épület Műselyemgyár víztornya

22 22

23 23 Vasútállomás Sárvár a Magyar Nyugati Vasút 1871-ben történt kiépítésével kapcsolódott be a vasúti vérkeringésbe, ami Stájerországgal és a trieszti kikötővel is kereskedelmi kapcsolatot teremtett Ebben az időszakban épülhetett meg a helyi védelem alatt álló vasútállomás is. Az állomás környezetét nemrég újították fel. A kortárs építészeti elemek, utcabútorok harmonikusan illeszkednek a történelmi környezetbe.

24 24 SÁRVÁR MEZŐGAZDASÁGI MÚLTJÁNAK EMLÉKEI Magtár A XIX. század második felében Sárvár a megye egyik legfontosabb gabonapiaca volt, ahonnan Ausztriába, Németországba, Svájcba exportálták a vidék búzáját. Érdekes és a város múltjáról sokatmondó, hogy az között épült magtár a városközpontban helyezkedik el. Eredetileg olyan gazdasági épület volt, amelynek padlásterében gabonát tároltak, egyterű földszintjén pedig kocsival lehetett átjárni. Jelenlegi állapota nagyon leromlott, felújítása és hasznosítása sürgető feladat. Újmajor Sárvár külterületén több major is található, melyek ma már nem működnek, elhagyottak. (Kivételt képez ez alól a Vadkert major, a fürdőközpont közelében, amelyet idegenforgalmi célra hasznosítanak.) Az egykori majorsági épületek jó része építészetileg is értékes (volt), egyik-másik megmentésére még lenne remény. Műemléki védelem alatt van az Újmajor területén az egykori Igazgatói épület, az Északi boltozott istálló és a Déli boltozott istálló épülete. Jelenleg valamennyi épület igen leromlott állapotban van, felújításuk, hasznosításuk halaszthatatlan feladat. Pince-présház A Hegyközség területén található ún. Tápi ház 1860 körül épült, Geschrey Lajos tervei alapján, késő klasszicista historizáló stílusban.

25 25

26 26 SÁRVÁR TERMÉSZETI ÉRTÉKEI VÁRPARK A Nádasdy-várat a várárok helyén létesült, szépen gondozott zöldövezet, a Várpark veszi körül. A nyugati rész parkosításához a modenai uralkodók fogtak hozzá az 1810-es években. A várárok keleti és déli részén Eőry Vilmos városbíró 1931-ben közparkot hozott létre. A Várpark helyi jelentőségű védett természeti érték.

27 27 SÁRVÁRI ARBORÉTUM A Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye. A vártól keletre fekszik az Arborétum, amelynek helyén eredetileg a várost felvirágoztató Nádasdy család ban alapított gyümölcsös és zöldségeskertje működött. Az Arborétumot 1812-ben Habsburg Ferdinánd Este- Modenai főherceg alapította, szinte a teljes pusztulásból újjáalkotva a kertet, gyümölcsös telepítésével és a régi fákat megtartva angol stílusú parkként. A park megvalósítása Nábich Antal kertész nevéhez fűződik. A 10 hektáros természetvédelmi területen éves kocsányos tölgy, 190 éves japánakác, platánok, tiszafák, számtalan örökzöld, a május és június fordulóján virágzó rododendronok csodálatos pompájukkal lepik meg a parklátogatót. A félhektáros tó által kedvezően befolyásolt mikroklímában igen jól érzik magukat a ritka növényféleségek. Az arborétum növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép.

28 28 A HATVANY-DEUTSCH-KASTÉLY KERTJE A sárváriak többsége által csak cukorgyári kastélyként emlegetett kastélyhoz egy 4,7 hektáros park is tartozik. A parkban jelenleg több idős és nagyméretű fa - főleg kocsányos tölgy és magas kőris - található, amelyek még az egykori ligeterdő maradványai lehetnek. Erre utal, hogy a faji összetétele is megegyezik a közeli Szatmár-erdőével. A park értékes növényállományának megőrzése érdekében helyi védelme indokolt lenne.

29 29 TEMETŐK, SÍRKERTEK Városi temető A Soproni utcai Városi köztemetőt az as évek elején nyitották meg ben épült meg a katolikus temetőkápolna (Krauthauf György), 1849-ben az evangélikus temetőkápolna. A Sírkápolnák műemléki védettséget élveznek. A temető egy elkülönített részében található a II. világháború idején, a sárvári táborban meghalt egykori szerb és szlovén internáltak temetője, ahol 750 fejfa sorakozik. A temetőrészt az Önkormányzat kegyeleti parkként tartja fenn. A teljes temetőt az Önkormányzat 2020-tól kegyeleti parkként kívánja fenntartani. Az új kegyeleti hely létrehozása azért vált szükségessé, mivel a köztemető kezdi elérni befogadó-kapacitásának határát. Helyette 2015 végén átadásra került Sárvár új köztemetője Hegyközség városrészben.

30 30 A Tizenháromvárosi temető maradványa A Gyöngyös pataktól délre, a Horgász Tó (Téglagyári-tó) keleti oldalán gyönyörű természeti környezetben található az 1970-es években megszüntetett egykori Tizenháromvárosi temető maradványa. A hatalmas fák árnyékában megbújó aprócska sírkert festői hangulatot áraszt. Izraelita temető A Rákóczi úti lezárt izraelita temetőben található a háborúban elhurcolt zsidók emlékére állított emlékfal. Az emlékfalon a sárvári JIZKOR-könyv címlapjával egyező, kétnyelvű szöveg szerepel. Eredetileg az emlékfal 1848-ban, a Deák Ferenc utcai zsinagóga előterében épült, majd 1950 után helyezték át a temetőbe.

31 31 TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK Rába folyó és holt-ágak menti ártéri területek A várost délről és keletről megkerülő Rába folyó és a belétorkolló patakok árterülete a város kiemelkedő természeti értéke. A kanyargó folyó, a holtágak, a tavak teljesen egyedi, vadregényes világot alakítottak ki, amelynek turisztikai értéke szinte felbecsülhetetlen. A Rába holt-ágak közül a Szatmár erdő területén végighúzódó élővizű holtág a legjelentősebb. Sárvári kirándulóerdő A Téglagyári-tó közelében, a Vadkert körút északi oldalán található a ben, közjóléti program keretében kiépített és megnyitott, a lakosság és a turisták számára is látogatható közel öthektárnyi erdőterület. Sárvári tórendszer A termálfürdő közelében található tórendszer az év minden évszakában csodálatos látványt nyújt.

32 32 A Gyöngyös patak és környezete A várost észak-déli irányban átszelő Gyöngyös patak Sárvár rejtett értéke. A hangulatos patak-parton összefüggő sétány alakítható ki, amely a várost egy újabb vonzerővel növelheti. Az egykori malomépület romjai Eredeti formájában való visszaépítésére vállalkozó kerestetik.

33 33

34 34 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK eltérő karakterű területek lehatárolása, településképi, arculati jellemzők és településkarakter bemutatása 4.1. KARAKTERVIZSGÁLAT VÁROSRÉSZENKÉNT Sárvár 2015-ben elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) a város területét 14 városrészre osztotta fel. A felosztás figyelembe vette ugyan az egyes városrészek karakterét is, de a lehatárolás fő szempontja azonban a kialakult városszerkezet által meghatározott városszerkezeti egység volt. Ebből következően előfordul, hogy az egyes városrészeken belül eltérő karakterű területek találhatók. Annak érdekében, hogy a kétféle lehatárolás ne okozzon zavart, az eltérő karakterű területek bemutatását városrészenként végezzük el.

35 35 1. VÁROSKÖZPONT A településkép, az arculati jellemzők és a településkarakter szempontjából Sárvár leginkább összetett és legtöbb építészeti értéket hordozó városrésze természetesen a történelmi városközpont. A Nádasdy vár Sárvár kiemelkedő építészeti öröksége önálló, egyedi települési karakternek tekinthető. A Sárvári Arborétum egyedi, különleges természetközeli karakterű terület, melynek külön értéke/érdekessége, hogy a város központjában található. Egyedi karakterű területként kezelhető továbbá az arborétum szomszédságában található a Gyöngyös patak fölött híddal összekötött két épületből álló Danubius Hotel, illetve a kórház területe.

36 36 A városközpontban az egyedi karakterű területek mellett további három eltérő karaktert lehet megkülönböztetni: Kisvárosias beépítési karakter klasszikus városközpont A kisvárosias jellegű, klasszikus városközpont jellemzően zártsorú beépítésű, többségében földszint emeletes épületekkel beépült. Ezen a területen található a legtöbb (műemléki, vagy helyi) védelem alatt álló épület, amelyek tulajdonképpen az egész város egyedi karakterét jellemzik. Az egyes épületek építészeti stílusát tekintve a késő klasszicista épületeket lehet kiemelni, amelyek jelentős száma és minősége meghatározó a városkép védelmében és fejlesztésében. A későbbi korok változó építészeti stílusai (eklektika, szecesszió, art deco) gazdagítani tudták a városképet, amelyet ma már ezeknek a stílusoknak a harmonikus keveredése jellemez. Egykori önálló települések Átalakuló területek A városközponthoz tartozik az egykori Tizenháromváros település területe is. A forrásokban már 1639-ben is szereplő önálló településen hajdúk, mesteremberek és katonák telepedtek le. Önálló templommal nem rendelkezett, temetővel azonban igen, amely ma már nem működik, és helyi védelem alatt áll. Az egykori falusias jelleg az átépítések következtében sajnos már eltűnőben van, de az utca- és telekszerkezet még emlékeztet a múltra. A városrész keleti szélén a Fekete híd utca és a Temető utca mentén a kis- és a kertvárosias beépítés keveredik, ez azonban városképi szempontból egyáltalán nem zavaró.

37 37 Telepszerű lakóterületek Három tömbtelkes lakóterület is található a városrészben. A nagyobbik délen, a Gyöngyös patak két oldalán; a két kisebb északon (a Deák Ferenc utca Gárdonyi Géza utca térségében), és keleten (az Újsziget utca Dévai Bíró Mátyás utca között). Az északi lakótelepen F+11 szintes panelépületeket is építettek, amelyek a városképben több nézőpontból is markánsan jelennek meg.

38 38 2. FÜRDŐNEGYED ÉS ÉSZAKI REKREÁCIÓS ZÓNA 1961-ben Sárvár körzetében kőolajat keresve termálvizet találtak. Ezzel Sárvár előtt óriási fejlesztési lehetőségek nyíltak meg, a város gyakorlatilag teljesen új fejlődési pályára állt, mint fürdőváros és gyógyhely. A gyógyfürdő 1968-ban épült meg, és mára már Sárvár turisztikai szempontból az ország 7. legkedveltebb települése lett. A városrész karakteres, Sárvár fürdőváros és gyógyhely jellegét meghatározó területe a Fürdőnegyed, amelynek építészeti karakterét a természeti környezetbe illeszkedő, színvonalas kortárs építészet határozhatja meg. A városrészben az alábbi eltérő karakterű területek határolhatók le: Fürdőnegyed és kapcsolódó rekreációs területek Az egyedi karakterű Fürdőnegyed és kemping a városrész keleti részén, a Rákóczi Ferenc utca és a Vadkert körút közötti területen helyezkedik el. Itt található a fürdőkomplexum, szállodák, camping és egyéb szolgáltató, vendéglátó létesítmények. A termálfürdőhöz közel tőle nyugatra elterülő természetközeli rekreációs területet a 9 hektárnyi vízfelületű, négy részből álló tórendszer és az azt körbeölelő egybefüggő zöldterületek (jelentős részük erdő) alkotják.

39 39 Kertvárosias karakterű terület A Markusovszky utca két oldalán klasszikus, előkertes kertvárosias lakóterület ékelődik a nagytelkes intézményterületek közé. Az Esze Tamás utca keleti oldala menti szintén kertvárosias beépítésű teleksor valójában a Kertváros városrész lezárása. Itt is előkertes családi házas beépítés alakult ki. Kisvárosias karakterű terület A Rákóczy Ferenc utca észak-keleti oldala mentén, a szomszédos területekhez kapcsolódóan kisvárosias jellegű, zártsorú / hézagosan zártsorú béepítés alakult ki, jellemzően földszintes épületekkel. Az átépülés (intenzitás-növekedés) ezeken a területeken is megkezdődött, amelyet elsősorban a fürdő-komplexumhoz kapcsolódó szálláshely-fejlesztések generálnak. Átalakuló területek A Gyöngyös-patak déli oldala mentén található átalakuló terület valójában Tizenháromváros egykori területe, mely jelenleg még nagyrészt beépítetlen. A természetközeli területek közelsége miatt (is) az utóbbi években jelentősen megnőtt az itteni telkekre a kereslet családiház céljából.

40 40 3. IPARI PARK A sárvári ipari park a város nyugati részén terül el. Jellemzően földszintes ipari csarnokokkal beépített terület. A terület elrendezése, az egyes ipari épületek megjelenése nem különbözik a hasonló ipari parkokétól, a város építészeti karakterét nem befolyásolja. A városrész érdekessége az Ikervár utca mentén, mintegy zárványként megmaradt kertvárosias lakóterület. A családi házak mögül előbukkanó víztorony különleges látványt nyújt

41 41 4. HEGYKÖZSÉG A városrész a központi várostesttől kissé elszakadva, a Rába keleti oldalán fekszik, felkúszva a Kemeneshát dombvidékére. Különleges fekvése miatt tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet. Kialakulása a török korra vezethető vissza. A XVI. századtól kezdett kialakulni a szőlőhegyek tulajdonosainak, bérlőinek bizonyos fokú önkormányzata. A szőlőtermesztésre vonatkozó első írásos anyagok az 1600-as évekből származnak. A Hegyközségbe történő kiköltözés között indult meg. Beépítése eredetileg falusias-zártkertes jellegű volt, mára azonban szinte teljes mértékben átépült, kertvárosias jelleget mutat. Az átépülés ugyanakkor nem járt az eredeti telekstruktúra megváltozásával, így ezt is őrzendő értéknek kell tekinteni. A városrészben található a Kálvária kápolna, Sárvár egyik legértékesebb egyházi műemléke.

42 42

43 43 5. KERTVÁROS Klasszikus kertváros Kertváros kiépülése az I. világháborút követően indult meg, a Nemzeti Tanács által 1918-ban elindított házépítési akció nyomán. A nagy kiterjedésű városrész a városközponttól nyugatra terül el. A közel szabályos utcahálózat közel szabályos alakú tömböket határol le, amelyekben a telkek is szabályosak, többségükben földszintes, nyereg, vagy sátortetős épületekkel beépítettek. (Újabban egyre több F+1 szintes, F+ tetőtér-beépítéses házat építenek.) Egyes utcákon (utcaszakaszokon) az épületek az utcavonalon állnak, máshol előkerttel kapcsolódnak a közterülethez. A városrész beépítése kellemes hangulatú, élhető, egységes arculatot tükröz.

44 44 Sár egykori településközpontja A városrészben van az egykori Sár nevű település területe is, amelyről feltételezhető, hogy korábban keletkezett, mint maga Sárvár. Sár településszerkezete ma is őrzi középkori orsós-főutcás elrendezését. Az egykori falu középpontjában állt a jelentős építészeti értéket képviselő Szent Miklós templom, környezetében az utca és telekszerkezet helyi védelem alatt áll. Kertváros a történelmi városközpont közvetlen szomszédságában helyezkedik el, így a közös határoló utcák (Batthyány utca és az Árpád út) mentén a városközpontra jellemző zártsorú kisvárosias karakterű beépítés folytatódik. A Hunyadi János utca és a Laktanya térségében a zártsorú kisvárosias beépítés mögött telepszerű lakóterület húzódik két tizenkét szintes pontházzal. Egyedi karakterként definiálható a városrészben a tűzoltóság és a buszállomás területe. A városrész településképi megjelenése egységes arculatot tükröz. A városrész karakterét nem az egyedi épületek magas építészeti minősége, hanem a beépítés egységessége és a rendezett környezet határozza meg.

45 45 6. ÓVÁR PÉNTEKFALU Óvár a Gyöngyös patak keleti oldalán található, történelmileg kialakult városrész. Az i.sz. I. század elején a Rába két partján katonai táborok épültek, így Óvár területén is, ahol az út védelmére épített egykori római erőd maradványait találták meg. A Gyöngyös patak és a Deák Ferenc utca közötti területen ma kereskedelmi-szolgáltató létesítmények működnek. Péntekfalu első írásos említése 1570-ből való. A településen a sárvári vár szolgálatában álló hajdúk, katonák, iparosok telepedtek le. Az egykori egyutcás falu 1912-ben vált Sárvár részévé. Mára teljesen átépült, zömében földszintes, nyeregtetős házaival kertvárosias jelleget mutat. A múlt nyomait mutatja a még néhány helyen (a Fekete híd utca nyugati részén) megmaradt egykori szalagtelkes struktúra. A Fekete híd utcán dél felé haladva a Fürdő felé közeledve a kertvárosias jelleget fokozatosan intenzívebb beépítés, kisvárosias jelleg váltja fel. A városrészben alapvetően három különböző karakterű beépítés figyelhető meg.

46 46 Kertvárosias jellegűvé átépülő egykori falusias beépítésű területek A terület jellemzően mára már kertvárosias karaktert öltött, az egykori falu emlékét csupán néhány megmaradt oromfalas parasztház, illetve a telekszerkezet őrzi. Az újabb kori Bartók Béla utca és Medgyessy Ferenc utca mentén kertvárosias jellegű sorházas beépítés húzódik. Az Újsziget utca keleti oldala mentén pedig kertvárosba illeszkedő kétszintes társasházas beépítéssel találkozhatunk. A terület átépülése folyamatban van, alapvetően rendezett keretek között, azonban a Dévai Bíró Mátyás utca déli oldala mentén a telkek beépülésének gondos koordinálása elengedhetetlen, annak érdekében, hogy a fürdő-negyedhez csatlakozó beépítés megfelelő átmenetet képezzen a kertváros és a zártsorúvá váló főút menti beépítés között. Egyedi karakterű területként jelenik meg a volt Cukorgyári területhez kapcsolódó Szatmár utca menti egykori tisztviselőtelep, melynek egy része Óvár - Péntekfalu területére esik. A Deák Ferenc utca és a Gyöngyös-patak között nagy kiterjedésű gazdasági terület húzódik.

47 47 7. VOLT CUKORGYÁRI TERÜLETEK A rendszerváltáskor privatizált majd több néven és tulajdonos kezében működő cukorgyárat ban bezárták, majd a gyár épületeinek többségét 2005-ben lebontották. Az egykori gyártól északra található a sárváriak által csak Cukorgyári-kastélyként emlegetett jelenleg magántulajdonban lévő Hatvani-Deutsch-kastély. A kastélyhoz közel 5 hektáros park tartozik. Az épület és a kertje helyi védelem alatt áll, a kastélykert történeti kertként nyilvántartott. A cukorgyári kastély mellett a városrész egyedi karakterjegyeket hordozó épületegyüttese a Szatmári utca mentén a gyárhoz épített egykori tisztviselőtelep. Sajnos az épületeket az elmúlt évtizedek alatt jelentősen átépítették, fizikai állapotuk is igen gyenge. A Zrínyi Miklós utca térségében vegyes beépítésű kertvárosias terület húzódik. A városrész dél-keleti részét gazdasági telephelyek foglalják el.

48 48

49 49 8. ÉSZAKI GAZDASÁGI TERÜLET A városközponthoz északról kapcsolódó, igen vegyes területhasználatú, így karakterében is sokszínű településszerkezeti egységet a vasútvonal két eltérő jellegű részre osztja. A vasútvonaltól északra a Tilosalja erdő szomszédságában nagy kiterjedésű, telephely jellegű gazdasági területek húzódnak. Itt az egyes üzemek nem képeznek egyetlen összefüggő területet, közéjük beépítetlen területek részben erdőfoltok, részben mezőgazdasági területek ékelődnek. A Tilosalja utca mentén, közvetlenül a vasútvonal mellett kertvárosias beépítés húzódik. A vasútvonaltól délre a vasút menti egykori selyemgyár ma már jelentősen átépített és átépülőben lévő gazdasági területe és a Sársziget utca kisvárosias karakterű területei közé ékelődve helyezkedik el a Városi Temető. A Soproni utca és a Hunyadi János utca között található Sárvár legnagyobb lakótelepe, a Petőfi Sándor lakótelep. A régebbi épületek paneles technológiával épültek, az újabb lakóházak már falazott szerkezetűek, alacsonyabbak, és önálló telkeken állnak. A lakóépületek mellett azonos technológiával alapfokú intézmények (iskola, óvoda, stb.) is épültek.

50 50 Átalakuló területek A Hunyadi János utca és a Petőfi Sándor utca (Szegedi Kőrös Gáspár utca meghosszabbítása) menti kisvárosias beépítésű telkek valójában a szomszédos (Péntekfalu-Óvár) városrészhez kapcsolódnak szervesen. Ezen a területen a telkek beépítése jellemzően oldalhatáron álló vagy hézagosan zártsorú, a földszintes épületek utcára párhuzamos gerincű magastetővel épültek. A városrészben az átalakulóban lévő kis- és kertvárosias beépítésű területek között nincs éles határ. A kisvárosias jelleg elsősorban a (hézagosan) zártsorú, előkert nélküli beépítésnek köszönhető, de itt is előfordulnak kivételek, miként (fordítva) a kertvárosias beépítésnél. Az épületek magassága mindkét beépítés esetén jellemzően földszintes, F+1 szintes. Klasszikus kertvárosi beépítés A Laktanya utca északi oldala menti teleksor sárvári klasszikus kertvárosi karakterűnek tekinthető, amennyiben előkert nélkül, oldalhatáron álló, földszintes, (többségében) sátortetős épületekkel épült be. A városrészben a volt selyemgyár egy-egy megmaradt épülete, építménye, valamint a vasútállomás épülete képvisel jelentős építészeti értéket.

51 51

52 52 9. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA A városrész területe lényegében a Rába folyó (és mellékfolyói) háborítatlan természeti környezete. A Rába folyót és a Csömör-Herpenyő patakot kísérő ártéri erdők a területnek vadregényes jelleget kölcsönöznek. A városrész egyetlen beépített területe a Vadkerti út déli oldalán, a fürdővel szemben fekvő Vadkert major épületegyüttese. A Vadkert területe a vadaskert a Nádasdy vár birtokrendszeréhez tartozott. Az uradalmat a XIX. század elején a Habsburg ház modenai ágából származó Ferenc este-modenai herceg vette meg, aki 1803-ban lótenyésztésbe kezdett és megalapította a ménest, amely a mai napig megtalálható Vadkert Majorban. A Vadkert Major területén a meglévő, 1870-ben épült klasszicizáló stílusú intézői lak (mai Vadászház) mellé ig felépítették a 2 istállót, a csikósházat és magtárat (régebben Turistaszálló). A családnak 1945-ben el kellett hagynia Magyarországot. Az állatállományt evakuálták, de 1984-ben a Magyar Államnak ajándékozták a ménes egy részét. Az épületegyüttes ma szépen felújított állapotban turisztikai célokat szolgál. A major főbejáratánál található tölgyfa helyi jelentőségű védett természeti értékként van nyilvántartva. A Vadkert körút és az árvízvédelmi töltés között a természetközeli területekhez kapcsolódó idegenforgalmi-, rekreációs célú építmények elhelyezésére kijelölt jelenleg még beépítetlen területek húzódnak.

53 RÁBASÖMJÉN Az 1968-ban Sárvárhoz csatolt Rábasömjén Hegyközséghez hasonlóan a központi várostesttől különálló, belterületi városrész. Az egykori egyutcás, orsós-főutcás településszerkezetű falu minden bizonnyal Sárvár legrégebbi településrésze, amely a XI. században, az államalapítás korában jöhetett létre. A városrész nyugat felé egy újabb utcával bővült. Falusias jellege megszűnőben van, az átépítések következtében egyre inkább kertvárosi jelleget mutat. A városrész kiemelkedő építészeti műemléke a Szent Márk templom, környezetében az utcaszerkezet is helyi védelem alatt áll. A templommal szemben található az egykori polgármesteri hivatal homlokzatán az 1913-as, feltehetően az építés évszámot hirdető épülete, amely eklektikus és szecessziós stílusjegyeket is hordoz.

54 54

55 KÜLTERÜLETEK Észak-keleti külterület A településrész tájhasználatát alapvetően a Rába folyó, a Gyöngyös patak és a Lánka patak kanyargó vízfolyásai, holtágai, és az ezeket kísérő összefüggő erdőterületek határozzák meg. A mezőgazdasági termelés ezek között, a nagyvízi mederben, hullámtérben tudott kialakulni. A Rába és holtágai mentén húzódó mélyfekvésű, vízjárta területek Sárvár összefüggő, nagy kiterjedésű erdőtömbjei ökológiai szempontból értékes területek. A tájban művi de gyakran a tájképet gazdagító elemként jelennek meg az erdők között megbúvó, mezőgazdasági majorok, tanyák, amelyek gyakran építészeti értéket is hordoznak. A majorok közül a településrész területén Lánkapuszta a legjelentősebb. Az egykori település egyik fele típusos major, melynek épületállománya jelenleg sajnos pusztulóban van, a másik részét pedig az Ostffyasszonyfa vasútállomás közelében található falusias házsorok alkotják.

56 56 Dél-nyugati külterület A terület nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll. A városrészt nyugat-keleti irányban átszelő Gyöngyös-patak, valamint a visszaduzzasztásával nyert tó a terület kiemelkedő táji értéke, amely jól hasznosítható idegenforgalmi fejlesztési potenciált jelent. A Gyöngyös-patak és az Ikervár utca találkozásánál található Újmajor, amely 1968 óta tartozik Sárvárhoz. Már az első katonai felmérés ( ) is épületeket jelez ezen a területen. A felhagyott egykori mezőgazdasági major épületállománya műemléki védelem alatt áll, ennek ellenére jelenleg pusztulóban van.

57 57 Dél-keleti külterület A településrész valójában az egykori önálló település, Hegyközség környezete, amely országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. A dél-északi irányban kanyargó Rába folyó, és a beléje torkolló Csörnöc- Herpenyő patak erdőfoltokkal kísért árterülete festői látványt nyújt. A kiterjedt erdőfoltok közötti területen mezőgazdasági tevékenység folyik. A városrészben a Celli út északi oldalán, a Rába-hídtól keletre épült meg a Tesco áruház Itt található a korábban Sitkéhez, ma Sárvárhoz tartozó Saroltamajor. A majort 1910-ben 70, míg ben 39 fő lakta, de az 1970-es években teljesen elnéptelenedett. A megmaradt épületek romosak, de még így is impozáns látvány nyújtanak. A majort ma semmilyen módon nem hasznosítják, környéke gondozatlan. Az egykor valószínűleg jobb sorsú majorban talán valaki hamarosan meglátja a lehetőséget és megmenti a pusztuló épületegyüttest.

58 A városrészenkénti vizsgálatokat összesítve, Sárvár területén az alábbi eltérő karakterű, beépítésű területek különböztethetők meg: 58

59 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK A városrészenkénti részletes karaktervizsgálat alapján az alábbi védendő, illetve településképi szempontból meghatározó területek kerültek kijelölésre Sárvár területén: KÖZPONTI VÁROSTEST Történelmi városmag kisvárosias karakterű terület Átalakuló területek: Tizenháromváros, Rábasömjén, Sár, Péntekfalu Sárvár-kertváros klasszikus kertvárosias karakterű terület Hegyközség hegyvidéki zártkertes karakterű terület Fürdőnegyed és gyógyhelyi területek RÁBASÖMJÉN HEGYKÖZSÉG

60 60 TÖRTÉNELMI VÁROSMAG A kisvárosias beépítés Sárvár történelmileg kialakult városközpontjára jellemző. Ez a beépítési karakter fokozatosan alakult ki az 1820-as évektől, melynek során jellemzően F+1 szintes, újabban F+2-3 szintes épületek létesültek, zártsorú beépítéssel. A mai utcakép is hűen tükrözi ezt a közel két évszázados folyamatot, hiszen a legrégebbi klasszicista stílusú épületekhez a későbbi korok romantikus, eklektikus, szecessziós, modern és kortárs épületei kapcsolódnak. A stílusok egymás mellett élése kisebb-nagyok zökkenőkkel összességében a városra jellemző egyedi karaktert alakított ki. Ennek legjellemzőbb területei a Batthyány utca, a Kossuth Lajos tér és a Várkerület utca. ÁTALAKULÓ TERÜLETEK Önálló települési karaktert képviselnek azok a régebbi eredetű, jellemzően falusias beépítésű területek, amelyek kis- vagy kertvárosias jellegűvé átépülése folyamatban van. Az átépülés elsősorban a lakók életmódjának megváltozása miatt következik be, de a folyamatot elősegítheti az adott terület városon belüli kedvező fekvése is. Sárvár ilyen átalakuló területei az egykori önálló községek (Sár, Péntekfalu, Tizenháromváros, Rábasömjén). Az átépülést nem lehet megakadályozni nem is kell, de a folyamatnál figyelemmel kell lenni a történelmi településszerkezet (utca és telekszerkezet) megőrzésére. SÁRVÁR-KERTVÁROS A kertvárosias jellegű területek karakterét a kevésbé intenzív (földszintes, F+1-szintes) beépítés, a zöld környezet, a családi házas, vagy legfeljebb néhány lakásos épületek együttese jellemzi. Az épületek a telken belül jellemzően oldalhatáron, vagy szabadon állnak. Az utcához kapcsolódhatnak előkerttel, vagy előkert nélkül. Az előkertes beépítések esetén az utcaképet a zöld növényzet határozza meg, az épületek (épületrészletek) a háttérből bukkannak fel. Az előkert nélküli beépítések közelebb állnak a kisvárosias jelleghez, itt az épületek válnak dominánssá az utcaképben. A kertvárosias és a kisvárosias beépítés nem mindig különíthető el határozottan, a kettő között léteznek átmenetek, és gyakran keverednek is egyes területeken. Sárvár nagy kiterjedésű kertvárosias jellegű beépítése a nevében is ezt hordozó Kertváros, de a város más részein is előfordulnak hasonló karakterű területek. Sárvár kertvárosias területeire eredetileg az előkert nélküli, oldalhatáron álló beépítés volt a jellemző, mára ez a határozott karakter egyre inkább fellazul. Az épületek jellemzően földszintesek, magastetős kialakításúak, utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel, ritkábban sátortetővel. Újabban gyakran tetőtér-beépítéses, vagy emeletes házak épülnek. HEGYKÖZSÉG Az utóbbi években Hegyközség egykori zártkertes területeinek átalakulása - főként az északi területeken -, és a lakóterületek külterület irányába történő terjeszkedése figyelhető meg, annak ellenére, hogy a domborzati viszonyok nem éppen a legkedvezőbbek lakófunkció telepítésére. (A szűk, meredek utcák, a keskeny telekstruktúra rendkívül költségessé teszi a lakóterületté történő átalakulást, és a lakóterület üzemeltetését is.) Mindezt viszont kárpótolja a csendes, természetközeli környezet, a jó levegő, a kilátás. Az egykori településközpontokhoz hasonlóan az átépülést nem lehet megakadályozni, de a folyamatot koordinálni szükséges, hogy a kedvező táji környezet, valamint a látványfeltárulások ne sérüljenek.

61 61 FÜRDŐNEGYED ÉS GYÓGYHELYI TERÜLETEK Az 1968-ban megnyitott gyógyfürdő egyben egy új településképi karakter megszületését is jelentette: Sárvár fürdőváros és gyógyhely lett. A Fürdőnegyed arculatának két meghatározó eleme: a természetközeli elhelyezkedés, és a kortárs építészet. A természetközeli elhelyezkedés nem csak földrajzi meghatározást jelent, hanem minőséget is, hiszen a kiterjedt tórendszer és az egybefüggő erdőterületek különlegesen szép és egyedi természeti környezetet biztosítanak a pihenésre, gyógyulásra, rekreációra vágyó embereknek. A városrészben a kortárs építészet jelenléte ma már több évtizedet jelent, és ez természetesen tükrözi ennek az időszaknak a különböző építészeti felfogásait, útkereséseit. Az egyes épületek tömegformálása, magassága, anyag és színhasználata még nem kellően összehangolt, építészeti minőségük is eltérő. A jövőben törekedni kell arra, hogy egyedi mással össze nem téveszthető, csakis Sárvárra jellemző, határozott, egységes építészeti karakter jöjjön létre a városrészben. Bíztató, hogy a fejlesztési tervek színvonalas, és összehangolt építészeti koncepciót mutatnak. A Fürdőnegyed fontos részét képezi a Rákóczy Ferenc utca, amely a fürdőt a városközponttal köti össze. Az utca észak-keleti oldalán kisvárosias jellegű, zártsorú / hézagosan zártsorú beépítés alakult ki, jellemzően földszintes épületekkel. A fürdő közelsége miatt az átépülés sok esetben szálláshelyek létesítése gyors ütemben folyik, amely a beépítés intenzitásának növekedésével is jár, azonban nem cél a túlépítés. Az utca átépülését a szabályozási terv valamelyest kordában tartja (beépítési magasság), ugyanakkor nagy hangsúly fektetendő az utca mentén a településképi követelményekre is.

62 62 AJÁNLÁSOK a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató TÖRTÉNELMI VÁROSMAG KISVÁROSIAS KARAKTERŰ TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZET Sárvár korábban készült térképein jól látható a kisvárosias jellegű városközpont kialakulása a Nádasdy vártól északra. Ennek a területnek a településszerkezete a XIX. század elejére gyakorlatilag kialakult, azóta szinte semmit nem változott. Ez a történelmileg kialakult utca- és telekszerkezet a város identitását alapvetően meghatározó egyedi jellemző, melyet minden lehetséges eszközzel védeni kell: a teljes lehatárolt terület helyi területi védelem alá helyezése javasolt. Az utcák, terek vonalvezetése, térfalai (a szabályozási vonalak) nem változtathatók meg, az utcák nem szélesíthetők. Kivételt ez alól csupán azok az utcaszakaszok jelenthetnek, ahol nem alakult ki vagy nem őrződött meg történeti értékű térfal (például a Dózsa György út déli oldalán az utca eredeti vonalvezetésének megfelelő térfal kialakítása ajánlott). A városépítészeti szempontból funkcionális változtatások csak a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hozzájárulásával engedélyezhetők. A térfalak megtartása nem jelenti azt, hogy az utcák, terek a szabályozási vonalon belül nem épülhetnek át. Ellenkezőleg, azok korszerűsítése, a gépkocsi-forgalomtól való lehetséges mentesítése, a gyalogos és a zöldfelületek növelése, a minőségi burkolatok alkalmazása, utcabútorok kihelyezése egyaránt ajánlott. A telkek utcai ritmusa (szélessége) nem, vagy csak abban a kivételes esetben változtatható meg, amennyiben a kialakult állapot nem teszi lehetővé, vagy súlyosan korlátozza az érintett ingatlan beépíthetőségét. Telekrendezés csak a teljes tömbre kiterjedő terv alapján engedhető (különös tekintettel a Batthyány utca, Dózsa György út, Ady Endre utca, Hunyadi János utca menti telkekre).

63 63 AZ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE A történelmi városközpont legtöbb utcájára az előkert nélküli zártsorú beépítési karakter a jellemző. Kialakult zártsorú beépítés esetén az épületek zárt sorát nem szabad megszakítani, új épület építése esetén sem. (Kivételt ez alól az jelenthet, ha az új épület létesítése esetén a zártsorú beépítés a már meglévő épületek, beépített lakótelkek használatát korlátozná.) Azokban az utcákban, ahol a zártsorú beépítés még nem teljesen kialakult pl. Dózsa György utca, új épületet előkert nélkül, zártsorú, vagy hézagosan zártsorú módon kell elhelyezni. Utóbbi eset akkor alkalmazható, ha a szomszédos telkek felé azok kialakult beépítése miatt a tűzfalas csatlakozás nem biztosítható. AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA A városrészben elhelyezhető épületek építménymagasságát a szabályozási terv határozza meg. Az épületek épületmagassággal történő szabályozása valójában egy átlagértéket ad meg, ezért annak betartása sokféle adott esetben akár kedvezőtlen homlokzati kialakítást is eredményezhet. Ezért településképi szempontból javasolt meghatározni az adott épületmagasságtól megengedhető eltérés mértékét is. Javasolható a 10%-os eltérés alkalmazása, amely 7,5 m-nél kisebb épületmagassággal szabályozott telkek esetében ± 0,75 m, legfeljebb 12,5 m épületmagasság esetén ± 1,5 m eltérést jelent. Az előbbiekben javasolt mértéknél nagyobb homlokzatmagasság-különbség csak abban az esetben engedhető meg, ha az engedélyezési terv igazolja, hogy a tervezett tömeg, valamint homlokzat a meglévő, vagy átalakuló városképhez megfelelően illeszkedik, és a tervezett megoldás az előírttal egyenértékű vagy annál kedvezőbb városképi megjelenést eredményez.

64 64 A Batthyány utca és a Dózsa György utca közötti területen a megkezdett passzázs rendszer kialakítását javasolt folytatni. A tömbbelsőben a passzázsok menti belső beépítés épületmagassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t. Sárvár történelmi belvárosára a földszintes, és az egyemeletes beépítés a jellemző. Ennél magasabb (három-négyszintes) beépítés a Batthyány utca menti újabb kori beépítésekre jellemző (az emeletmagasság csökkenése, valamint a szabályozás nyújtotta keretek maximális kihasználása miatt). Javasolt a karakter védelme érdekében a megengedhető szintszám előírása a területen, legfeljebb két szint plusz tetőtérben.

65 65 A TETŐ KIALAKÍTÁSA A városrészben a meglévő épületek döntő többsége utcával párhuzamos gerincű, magastetős kialakítású. Ezért új épület létesítése, valamint meglévő épület átalakítása esetén azokat is utcával párhuzamos gerincű, a telektömb érintett tömbszakaszán kialakult, illetve a szomszédos épületekhez igazodó módon, magastetővel javasolt kialakítani. Fél-nyeregtetős épületfedés az utcai épületszárnyon nem engedhető. Lapostetős épület elhelyezése nem javasolt. A tető hajlásszögét 40-45º között javasolt kialakítani. (Ennél meredekebb tetők a csapadékos hegyvidékekre, míg az alacsonyabb hajlású tetők a szárazabb mediterrán vidékekre jellemzőek.) Kivételes esetekben amennyiben azt a szomszédos épületekhez való illeszkedés megkívánja a tető hajlásszöge 30 és 50 fok között is felvehető. Egy épületen általában csak egyféle hajlásszögű tető létesítése javasolt. Kivételt jelentenek ez alól a torony-, illetve kupolaszerű és az íves lefedésű tetőfelépítmények. A domináns párkány-, illetve gerincvonalra merőleges (beforduló) épületszárnyak és tetőfelépítmények lefedését úgy javasolt kialakítani, hogy azok gerincvonala íves vagy egyedi formájú lefedés esetén a fedés legfelső felülete a tetőzet fő tömegének gerincvonalánál alacsonyabb, de legfeljebb azzal azonos magasságú legyen.

66 66 Tetőtér-beépítés, vagy kialakítás esetén kerülni kell a városképben erőteljesen megjelenő tetőfelépítményeket. Városképi szempontból a tető síkjába elhelyezett, az utcai homlokzat ritmusához illeszkedő tetőablakok kialakítása javasolt. A tetősíkból kiemelkedő tetőablakok nem ajánlottak, mivel ezek Sárváron nem tekinthetők történelmi jellegzetességnek. Kizárólag egy tetőtéri szint engedhető. Manzárd-tető létesítése a zártsorúan beépített, illetve beépítendő területeken nem ajánlott. A tetőzet kialakítására a főépítész kötelező szakmai konzultáció keretében javaslatot adhat.

67 67 A HOMLOKZAT KIALAKÍTÁSA, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEZÉS A homlokzat kialakításánál figyelemmel kell lenni a környező épületek tagolására, ritmusára. Az épületek földszinti portálját az eredeti homlokzati kiosztást figyelembe véve, az épülethez illeszkedő anyag- és színhasználattal lehet kialakítani. Meglévő épületek felújításánál az eredeti anyagok használata ajánlott. A sárvári épületek homlokzata jellemzően vakolat-architektúrás. Sok helyen használtak terméskövet lábazatokhoz, homlokzati díszítésekhez. Elterjedt a kovácsoltvas építészeti elemek használata kapuzatoknál, kerítéseknél, korlátoknál. A tégla-architektúra elég ritka, inkább az ipari épületekre jellemző. A tetők fedése jellemzően égetett cserép. Védett épületek energiatakarékos felújítása során a homlokzat külső hőszigetelését az építészeti elemek védelme érdekében kerülni kell. A helyi védelem bármely fajtája alá vont, illetve településképi szempontból meghatározó zártsorú beépítésű épületek, építmények homlokzatainak átszínezéssel együtt járó részleges homlokzatfelújítását nem javasolt megengedni, kizárólag a teljes homlokzat egy ütemben történő átszínezése preferálható. Az átszínezéskor kizárólag az utcaképpel és a szomszédos épületekkel, illetve az épület önmagával harmonizáló homlokzat-színezése alkalmazandó. A meglévő tégla-, illetve kőburkolat vakolt felülettel vagy egyéb anyaggal (szerkezettel) történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása, illetve színezett felületképzése még az épület egészének egységes felújítása során sem engedhető. Az álkváderköves vakolt homlokzaton a kváderosztást a felújítás során meg kell őrizni. Az épületek homlokzati színezése során az előbb leírtakat is figyelembe véve általában legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, illetve azok egyikének legfeljebb két (egy szín alkalmazása esetén három) árnyalata alkalmazandó. Mind a homlokzatok, mind pedig a takaratlan tűzfalak színezésénél kerülni kell az élénk, sötét színek (kék, lila, piros) használatát, a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket kell előnyben részesíteni. Természetes anyag (kő-, tégla-, illetve faburkolat) homlokzati felületként történő alkalmazása esetén vakolt homlokzati felület(rész) színezése során általában csak két, egymással és a természetes anyaggal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható. Új épület létesítése esetén a környező épületek anyaghasználatából célszerű kiindulni. Ez azonban nem zárja ki újabb, lehetőleg természetes anyagok (fa, rozsdamentes acél, üveg, stb.) használatát sem, amennyiben azok erősítik az építészeti koncepciót, és harmonikusan illeszkednek a környezetbe.

68 68 A homlokzati feliratokat, cégéreket az épület stílusához illeszkedően kell megtervezni és elhelyezni. Ugyanez vonatkozik az árnyékoló szerkezetekre (pl. csuklókaros napellenzők), előtetőkre, esőbeállókra. A történelmi környezetben elsősorban a védett utcákban kiemelt figyelmet kell fordítani a homlokzati sík megtervezésére. A kiugró erkélyek, loggiák idegenek ebben a környezetben, ezért itt előnyben kell részesíteni a franciaerkélyek használatát. A korlátok formai kialakítása legyen egyszerű, (nem túldíszített). Kedvezőek az áttört, légies hatású és a fényt jól áteresztő fém (acél vagy kovácsoltvas) korlátok. Az épületek homlokzatain megjelenő ilyen egyéb felületek és szerkezetek (pl. a lábazatok felületei, a lépcsőházak egyedi szerkezetei, mellvédek és/vagy korlátok) azok anyaghasználatával összhangban egyedileg, de egységesen, a homlokzat egészéhez illeszkedve színezendők. Kerülni kell a reklámok túlzott mértékű alkalmazását a homlokzaton. Az üvegfelületek, kirakatok reklám célú fóliázása nem engedhető meg. A településképi szempontból védett utcák (Ady Endre utca, Batthyány utca, Pap köz és Berzsenyi Dániel utca közötti szakasza, továbbá a teljes Várkerület) épületeinek a homlokzatát érintő bármilyen jellegű, nem engedély és bejelentés-köteles változtatás (átalakítás, felújítás) esetén a városi főépítész véleményét mindenre kiterjedően ki kell kérni.

69 69 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK (AJTÓK, ABLAKOK) Az épületek megjelenését a nyílászárók kialakítása alapvetően befolyásolja. Sárváron elsősorban a történelmi városrészben nagy változatossággal jelennek meg az ablakok, kapuk, az adott építészeti korszak stílusára jellemző módon és díszítésekkel. Ezek megőrzése elsődleges cél, így az épületfelújításoknál nagy figyelmet szükséges fordítani minden részletre az ablakok formájára, osztására, anyagára, homlokzati keretezésére és minden részletet az eredetivel megegyező módon kell helyreállítani. Új épületek létesítése esetén nem a historizáló megoldásokat kell keresni, hanem a korszerű építészeti elveknek megfelelő nyílászárókat kell alkalmazni. Jó, ha ezek mérete, alakja és homlokzati kiosztása ugyanakkor illeszkedik a környező épületekhez. Új épületeknél ahol a műanyag nyílászárók használata általánosan elterjedt a minél karcsúbb tok-szerkezetű, kevés osztást tartalmazó, így nagyobb üvegfelületeket biztosító ablakok, ajtók használata ajánlott.

70 70 KÖZTERÜLETEK ALAKÍTÁSA A közterületek kialakítása, azok minősége alapvetően befolyásolja az egész város imázsát. A városkép alakításában igen nagy szerepe van az utcák, terek burkolatának, az utcabútoroknak, a növényzetnek. Ezért különösen nagy gondot kell fordítani a parkokra, közterületi zöldfelületekre, kihelyezett növényekre, a megfelelő városi környezetet jól tűrő növényfajok kiválasztására. Jó, ha az utcaburkolatokat egységes, az adott városra (városrészre) jellemző anyag és színhasználattal alakítják ki. Hasonlóan célszerű az utcabútorok egyedi megjelenésének biztosítása is a közterületek berendezésénél. Jó benyomást kelt, ha a különböző utcabútorok (padok, világítótestek, kandeláberek, kerékpár-tárolók, hirdetőoszlopok, pavilonok, stb.) egy adott városrészben, annak építészeti karakteréhez igazodó, formailag egységes családot alkotnak. Sárváron két ilyen család is fellelhető: az egyik a történelmi városközpont területén (historizáló jellegű elemekkel), valamint az újonnan kialakított Posta téren, és a vasútállomás környékén (kortárs építészeti elemekkel). Mindkét elemkészletnek létjogosultsága van a maga helyén. A Posta tér és a Kossuth tér között húzódó Hild park megújítása is szintén kortárs elemekkel folyamatban van (bővebben lásd. 8. Beépítési vázlatok c. fejezet). A közterületi vendéglátó teraszok kialakításánál is az egységességre kell törekedni (szintén típuselemek használatával). Javasolt a közterületi közmű műtárgyakat lehetőség szerint a környezethez illeszkedő módon takartan, vagy növénnyel befuttatva kialakítani. Bármely településképi szempontból védett, vagy meghatározó területen csak a főépítész által jóváhagyott hirdető-berendezések ( Sárvár-tábla ) létesíthetők. A közművek felújítása során a meglévő légkábeleket lehetőség szerint meg kell szüntetni, gondoskodni kell azok fölbe helyezéséről. Újonnan létesülő közművezetékek kizárólag földben helyezhetők el. Korhű utcabútorozás

71 71 Kortárs utcabútorozás A történelmi városközpont meghatározó új közösségi tere a Posta tér. A modern tér mind anyag, mind formahasználatával egy új karaktert teremtett a város szívében.

72 72 NÖVÉNYÜLTETÉS A közterületeken, utcákon, tereken, parkokban lévő növényállomány fontos funkciót tölt be a település életében. Egyrészt az ápolt, jól karbantartott fa, cserje és virágos növényállománynak kiemelkedő esztétikai szerepe van, mely növeli a lakosság és a településre látogatók komfortérzetét is. Jól megválogatott fajok esetében a városban tavasztól őszig mindig lehetnek virágzó növényegyedek. A növényállomány másik fontos szerepe a települési klíma fenntartásában, és a környezeti ártalmakkal (levegőszennyezés, zajártalom) szembeni hatékony védelem szempontjából van. Különösen terhelt területek esetében több szintes növényállomány (lombkorona és cserje szint) javasolt. A parkokban telepített fajokkal szemben - a környezet függvényében - igen különböző elvárások lehetnek, de a díszítőérték minden esetben kiemelkedően fontos. Kisebb, közlekedéssel jobban terhelt területek estében a várostűrő képesség, és a szemetelés is fontos tényező lehet. Nagyarányú burkolt felületek esetében dézsás növények kihelyezésével is növelhető a zöldfelületet (pl. Ginkgo Biloba). Nagyobb parkok esetében fontos lehet, az árnyékadás kérdése is. Különleges, egyedi díszítőértékkel rendelkező egyedeket inkább szoliterként javasolt ültetni. Törekedni kell az egységes megjelenésre, így kisebb területen ne ajánlott túl sok különböző növényfajt használni. Frekventált helyeken virágágyások telepítése javasolt. Várpark A Várpark területén a fentiek figyelembevételén túl alkalmazkodni kell a már meglévő fafajokhoz, új telepítés esetén lehetőség szerint a környezetben lévővel azonos fajokat vagy habitusukban, és igényeikben hasonlóakat ajánlott választani. A kastély bejáratának közelében - rálátási okokból - inkább cserjéket és/vagy egynyári, évelő virágkiültetéseket javasolt elhelyezni. Ezek jó megválasztásával tavasztól őszig virágban pompázhat a kastély környezete. A szegélyeken cserjeszint alkalmazásával jó térhatárolás alakítható ki, melyre főként télálló (örökzöld) fajták használata javasolt. Ajánlott fafajok: Platanus x hybrida, Picea sp., Larix decidua, Pinus nigra, Salix alba, Acer platanoides, Tilia sp.

73 73 Ajánlott cserjefajok, alacsony fák: Ligustrum vulgare, Buxus sempervirens, Ilex aquifolium, Berberis julianae, Kerria japonica, Amygdalus nana, Buddleja davidii, Crataegus monogyna Stricta, Crataegus laevigata Paul s Scarlet, Malus x purpurea Eleyi Ajánlott egynyári, évelő kiültetés: Viola sp., Petunia sp., Tagetes sp., Gaillardia aristata Hild park A Hild park a kastéllyal szemközti reprezentatív elhelyezkedéséből adódóan a város egyik kiemelkedő fontosságú zöldfelülete. Elsősorban egynyári és évelő kiültetések ajánlottak, a Várpark virágágyas kiültetései összhangban. Ajánlott egynyári, évelő kiültetés: Viola sp., Petunia sp., Tagetes sp., Gaillardia aristata, Lavandula angustifolia Posta tér A tér új telepítésű növényállománnyal rendelkezik. A nagy burkolt felületek, valamint a még fiatal faegyedek miatt célszerű lehet dézsás növények, virágládák kihelyezése. A tér kortárs jellegéhez a kevésbé harsány virágkiültetés, és a lombbal díszítő cserjék ajánlhatóak. Javasolt cserjék: Berberis thunbergii 'Atropurpurea'(és egyéb színváltozatok), Physocarpus opulifolius 'Andre', Cotinus coggygria Royal Purple, Pennisetum sp., Festuca pallens Javasolt virágoskiültetés: Lavandula angustifolia Utcák: Utcák fásítása esetében fontos a várostűrő, kifejezetten útsorfának való fafajok alkalmazása hiszen ezek jobban tudnak alkalmazkodni a környezeti ártalmakhoz, valamint a közlekedés és a közművek által rájuk rótt elvárásokhoz. A viszonylag alacsony termetű fajok nem érik el a légkábeleket, egyenes törzsük nem dől be a közlekedési keresztszelvénybe. Fontos, hogy termésükkel ne szemeteljék a közlekedő felületet, gyökerük ne tegye tönkre a burkolt felületeket. Az egységes utcakép érdekében egy utcában javasolt azonos fafajokat alkalmazni, így nem alakul ki zavaros utcakép. Ajánlott útsorfák: Fraxinus ornus 'Mecsek', Pyrus 'Bihar', Tilia platyphyllos 'Favorit' Tilia cordata, Acer platanoides, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica, Prunus cerasifera 'Nigra', Carpinus betulus Fastigiata, Crataegus laevigata Paul s Scarlet, Crataegus monogyna Stricta, Prunus serrulata Amanogava, Sorbus thuringiaca Fastisiata

74 74

75 75 SÁRVÁR-KERTVÁROS KLASSZIKUS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰ TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZET Sárvár klasszikus kertvárosára a közel derékszögű tömb-és utcahálózat jellemző, közel azonos méretű telkekkel. Az utcák egyenes vonalvezetésűek és jellemzően m szélességűek. A kialakult utca és telekszerkezet megváltoztatása nem indokolt.

76 76 AZ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE A XX. század első felében kialakult kertvárosias beépítésű területek legtöbb utcájára az előkert nélküli, oldalhatáron álló beépítési karakter volt a jellemző. Ilyen jellegű területrészek többé-kevésbé változatlanul nemcsak a Kertvárosban, de más városrészekben is megmaradtak. Sajnos már sok helyen a meglévő épületek átalakítása / bővítése esetén eltértek ettől, és előkertet alakítottak ki, vagy (ritkábban) szabadonálló módon helyezték el az épületeket. Amennyiben az előkertes beépítés az adott utcaszakaszon már dominánssá vált, úgy új épület létesítésekor indokolt a már kialakult helyzethez igazodni. Új építés esetén a fő rendeltetésű épületet és azt kiszolgáló egyéb funkciójú építményeket (garázs, tároló, stb.) javasolt egy tömegben kialakítani. AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA Az elhelyezhető épületek épületmagasságát a szabályozási terv határozza meg. A városrészben eredetileg földszintes házak álltak, később azonban a tetőterek megemelésével és beépítésével, vagy emelet ráépítésével bővítették azokat. Az újabb építésű házak többsége már eleve így épült/épül. Ennek a folyamatnak a megakadályozása aligha lehetséges, de nem is szükséges, mert megfelelő településképi kontroll mellett ez az épületmagasság még nem okoz városképi problémát. Magasabb épületek építését viszont kivéve egyes közintézményeket nem szabad megengedni. Az épületek szintszámának engedélyezésénél is javasolt az utcára, az adott tömbszakaszra jellemző szintszám és magassági viszonyok figyelembe vétele. A TETŐ KIALAKÍTÁSA A városrészben szinte kizárólagos a magastető alkalmazása. A tetőformák általában egyszerűek (bár újabban egyre több, bonyolultabb formájú tető jelenik meg, amely az adott területen idegenül hat). Az utcavonallal párhuzamos nyeregtetők, az utcavonalra merőleges az utcavonalon oromfallal megjelenő nyeregtetők, és a sátortetők vegyesen fordulnak elő. Ez a vegyesség a kertvárosias környezetben a legtöbb helyen nem zavaró. Mindenképpen javasolt azonban átépítésnél, vagy új épület építésénél a környezetben kialakult rendhez történő alkalmazkodás. Újabban (országszerte) teret hódít a mediterrán tájakra emlékeztető lapos hajlásszögű (30 fok körüli) tetőformák alkalmazása, kolostorfedéssel. Az önmagában barátságos és a tulajdonos szívéhez minden

77 77 bizonnyal közelálló megoldás idegen a hazai településeinken, ezért ennek lehetőség szerinti mellőzése ajánlott. A HOMLOKZAT KIALAKÍTÁSA, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEZÉS Az épületek homlokzatának kialakításánál a területen hagyományos vakolt architektúra figyelembe vétele javasolt. Kisebb felületek (pl. lábazatok) természetes kővel történő burkolása lehetséges, de a homlokzat túlzott mértékű burkolása (kővel, téglával, vagy fával) idegen a városrészben. A tetőfedésekre égetett agyagcserép használata ajánlható. Fémtető, zsindely alkalmazása nem javasolt. A homlokzatok színezésénél kerülni kell az élénk, sötét színek (kék, lila, piros) használatát, a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket kell előnyben részesíteni. Jó eredményt hozhat egy épületen belül egy adott szín eltérő de legfeljebb két-három árnyalatának használata. KERÍTÉSEK KIALAKÍTÁSA A kertvárosias lakóterületeken az alkalmazott kerítések széles tárháza megtalálható az áttört drótkerítéstől a tömör, szinte erőd-szerű kerítésekig. A kerítések megválasztását is alapvetően az egyéni ízlés, illetve igények határozzák meg, nem javasolt ráerőltetni a tulajdonosokra egy esetleg neki nem tetsző megoldást. Tömör kerítéseknél az alumínium hullámlemezes megoldás, valamint a nádszövettel takart dróthálós kialakítás kerülendő.

78 78 Figyelembe véve a kertvárosias beépítésű területek utcahálózatát, közlekedésbiztonsági okokból javasolt előírni, hogy a saroktelkek esetében a sarokponttól számítva mindkét irányban legalább 5-5 méterre tömör kerítés (ide értve a növényzettel befuttatott áttört kerítést is) ne létesüljön. KÖZTERÜLETEK ALAKÍTÁSA A városrész utcáinak keresztmetszeti kialakítására jellemző, hogy az úttest és a járda között viszonylag széles zöldsávok húzódnak. Ennek a keresztmetszeti elrendezésnek a megtartása indokolt és javasolt. Az utak menti zöldterületeket meg kell őrizni, lehetőség szerint a zöld-hiányos utcák esetében ezek kialakításáról gondoskodni szükséges. A zöldsávokban futó nyílt földárkok az utcakép jellegzetességei, ezek megszüntetése (burkolása) nem ajánlott. A városrészben indokolt a közterületeken egyedi jellegű a történelmi városközpontban alkalmazottól eltérő karakterű utcabútorokat alkalmazni. A közművek felújítása során a meglévő légkábeleket lehetőség szerint meg kell szüntetni, gondoskodni kell azok fölbe helyezéséről. Újonnan létesülő közművezetékek kizárólag földben helyezhetők el.

79 79 TIZENHÁROMVÁROS KIS- ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰVÉ ÁTALAKULÓ TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZET Az egykor önálló falu eredeti beépítési karaktere eltűnőben van, azonban utca és telekszerkezete továbbra is megőrzendő, tehát védendő értéket jelent: a telkek utcai homlokvonala (szabályozási vonal) nem változtatható meg, az utcák nem szélesíthetők. A telkek utcai szélessége csak indokolt esetben, a Gyöngyös műcsatornától északra eső területen a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hozzájárulásával, a műcsatornától délre eső területen pedig a legkisebb telekszélesség figyelembevételével változtatható meg. Telekrendezés (megosztás, összevonás) esetén a telkek oldalsó határait is lehetőség szerint meg kell tartani. Ennek megváltoztatása csak kivételesen, és indokolt esetben lehetséges, ha és amennyiben a kialakult állapot nem teszi lehetővé, vagy súlyosan korlátozza az érintett ingatlan beépíthetőségét.

80 80 AZ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE A területen már csak néhol lehet találkozni a falusias beépítésre jellemző a legtöbb esetben sajnos igen rossz állapotú földszintes, utcára merőleges tetőgerincű, oromfalas, oldalhatáron álló épületekkel. A településközponthoz közeledve ez a beépítési forma az épületek kicserélődésével és a keskeny telkek jobb kihasználásával már fokozatosan átvált zártsorú (kisvárosias jellegű) beépítéssé. Ma már az átépülést nem lehet, de nem is célszerű meggátolni, azonban annak megfelelő koordinálására szükség van. Az épületek jellemzően az utcavonalon helyezkednek el, előkert nélkül. Erre az adottságra a városrész utca és telekszerkezetének megtartása érdekében az új épületek esetében is tekintettel kell lenni. A telekhatárok átrendezését csak abban az esetben javasolt engedni, amennyiben a meglévő telek a beépíthetőséget jelentősen korlátozza.

81 81 AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA Az egykori földszintes épületek fokozatosan átalakultak/átalakulnak tetőtér-beépítéses, vagy emeletes házakká. Ezt a folyamatot sem lehet meggátolni, legfeljebb egy-két helyen lehetne ahol még együttesként van jelen az eredeti falusias beépítés megfelelő támogatással elősegíteni a megőrzést. (Tudomásul kell venni, hogy a hagyományos parasztházak sajnos ma már nem felelnek meg a korszerű lakhatási feltételeknek, azok korszerűsítése pedig igen költséges és a lehetőségek is korlátozottak.) Az egységes városkép megőrzése érdekében azonban kétszintesnél magasabb épületek elhelyezése ebben a városrészben nem javasolt.) A TETŐ KIALAKÍTÁSA A városrészben szinte kizárólagos a magastető alkalmazása. A tetőformák általában egyszerűek (bár újabban egyre több, bonyolultabb formájú tető jelenik meg, amely az adott területen idegenül hat). Jelenleg már az utcavonallal párhuzamos nyeregtetők és az (eredeti) utcavonalra merőleges az utcavonalon oromfallal megjelenő nyeregtetők vegyesen fordulnak elő. Ez a vegyesség a kertvárosiassá alakuló karakter miatt a legtöbb helyen nem zavaró. Mindenképpen javasolt azonban átépítésnél, vagy új épület építésénél a környezetben meglévő épületekhez történő alkalmazkodás. Sok esetben az épületek átalakítását, bővítését a tornácok fölé terjeszkedő tetőtéri szint kialakításával oldották meg, amely szintén megváltoztatja ugyan az egykori falusi utcakép arányait, mégis többet őriz meg annak hangulatából, mint a zártsorúsodás irányába mutató, utcavonallal párhuzamos nyeregtető. Ez a megoldás javasolható ebben a városrészben.

82 82 A HOMLOKZAT KIALAKÍTÁSA, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEZÉS Az épületek homlokzatának kialakításánál a területen hagyományos vakolt architektúra figyelembe vétele javasolt. Kisebb felületek (pl. lábazatok) természetes kővel történő burkolása lehetséges, de a homlokzat túlzott mértékű burkolása (kővel, téglával, vagy fával) idegen a városrészben. A tetőfedésekre a nem fényes, égetett agyagcserép használata ajánlható. Fémtető, zsindely alkalmazása a Városi Főépítész hozzájárulásával engedhető. A homlokzatok és tűzfalak színezésénél kerülni kell az élénk, sötét színek (kék, lila, piros) használatát, a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket kell előnyben részesíteni. Jó eredményt hozhat egy épületen belül egy adott szín eltérő árnyalatainak használata.

83 83 KÖZTERÜLETEK ALAKÍTÁSA A városrész utcái karakteresen változó szélességűek és vonalvezetésűek. Jellemző, hogy az úttest legalább egyik oldalán változó szélességű zöldsáv húzódik, amelyek harmonikusan kiegészítik az előkert nélküli beépítést. Az utcák karakterének kiemelése érdekében az utak felújítása esetén javasolt a vegyes használatú kialakítás a meglévő zöldfelületek megtartása, lehetőség szerinti bővítése mellett. A városrészben indokolt a közterületeken sajátos karakterű, a történelmi múltat idéző burkolatokat alkalmazni. Utcabútorok elhelyezése esetén javasolt a faanyagú és rusztikus jellegű a történelmi belváros stílusától eltérő utcabútorok használata.

84 84 PÉNTEKFALU KERTVÁROSIAS KARAKTERŰVÉ ÁTALAKULÓ TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZET Az egykor önálló falu máig megőrizte eredeti utcaszerkezetét és (részben) telekszerkezetét. Utcaszerkezetének az utcák szélességének, vonalvezetésének megtartása része a települési értékvédelemnek. A telkek utcai homlokvonala (szabályozási vonal) nem változtatható meg. Lehetőség szerint a telkek oldalsó és hátsó határait is meg kell tartani. Ennek megváltoztatása csak kivételesen, és indokolt esetben lehetséges, ha és amennyiben a kialakult állapot nem teszi lehetővé, vagy súlyosan korlátozza az érintett ingatlan beépíthetőségét.

85 85 ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE Az egykori falu maradványai szinte teljesen eltűntek, mára csupán egy-egy utcára merőleges tetőgerincű, oromfalas, két ablakos ház őrzi az emlékét. Kertváros városrészhez hasonlóan itt is az oldalhatáron álló előkertes és előkert nélküli beépítés a jellemző, de az újabb kori tömbszabályozások eredményeként sorházas, ikres, és szabadonálló (tömbtelkes) beépítésű területek is találhatóak a városrészben. A rendezési tervek beépítési módra és előkertekre vonatkozó előírásán túl nincs szükség településképi követelmények megállapítására, azonban javasolt a beépítési mód függvényében - az építési helyet a kialakult, az adott utcára jellemző, tehát a szomszédos telkek beépítését is figyelembe véve megválasztani.

86 86 AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA A városrészben eredetileg földszintes házak álltak, később azonban a tetőterek megemelésével és beépítésével, vagy emelet ráépítésével bővítették azokat. Az újabb építésű házak többsége már eleve így épült/épül. Ennek a folyamatnak a megakadályozása aligha lehetséges, de nem is szükséges, mert megfelelő településképi kontroll mellett ez az épületmagasság még nem okoz városképi problémát. Magasabb épületek építését viszont kivéve egyes közintézményeket nem szabad megengedni. Az épületek szintszámának engedélyezésénél is javasolt az utcára, az adott tömbszakaszra jellemző szintszám és magassági viszonyokat figyelembe venni. Az építhető szintek számát legfeljebb F+1+tetőtérben javasolt meghatározni. A TETŐ KIALAKÍTÁSA A városrészben szinte kizárólagos a magastető alkalmazása. A tetőformák általában egyszerűek (bár újabban egyre több, bonyolultabb formájú tető jelenik meg, amely az adott területen idegenül hat). Az utcavonallal párhuzamos nyeregtetők, az utcavonalra merőleges az utcavonalon oromfallal megjelenő nyeregtetők, és a sátortetők vegyesen fordulnak elő. Ez a vegyesség a kertvárosias környezetben a legtöbb helyen nem zavaró. Mindenképpen javasolt azonban átépítésnél, vagy új épület építésénél a környezetben kialakult rendhez történő alkalmazkodás. Újabban (országszerte) teret hódít a mediterrán tájakra emlékeztető lapos hajlásszögű tetőformák alkalmazása, kolostorfedéssel. Az önmagában barátságos és a tulajdonos szívéhez minden bizonnyal közelálló megoldás idegen a hazai településeinken, ezért ennek lehetőség szerinti mellőzése ajánlott.

87 87 A HOMLOKZAT KIALAKÍTÁSA, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEZÉS Az épületek homlokzatának kialakításánál a területen hagyományos vakolt architektúra figyelembe vétele javasolt. Kisebb felületek (pl. lábazatok) természetes kővel történő burkolása lehetséges, de a homlokzat túlzott mértékű burkolása (kővel, téglával, vagy fával) idegen a városrészben. A tetőfedésekre égetett agyagcserép használata ajánlható. Fémtető, zsindely alkalmazása a Városi Főépítész hozzájárulásával engedhető. A homlokzatok színezésénél kerülni kell az élénk, sötét színek (pl. kék, lila, piros) használatát, a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket kell előnyben részesíteni. Jó eredményt hozhat egy épületen belül egy adott szín eltérő de legfeljebb két-három árnyalatainak használata. KERÍTÉSEK KIALAKÍTÁSA A kertvárosias lakóterületeken az alkalmazott kerítések széles tárháza megtalálható az áttört drótkerítéstől a tömör, szinte erőd-szerű kerítésekig. A kerítések megválasztását is alapvetően az egyéni ízlés, illetve igények határozzák meg, nem javasolt ráerőltetni a tulajdonosokra egy esetleg neki nem tetsző megoldást. Fontos azonban, hogy alapvető közlekedésbiztonsági okokból a saroktelkek esetében a sarokponttól számítva mindkét irányba legalább 5-5 méterre tömör kerítés (ide értve a növényzettel befuttatott áttört kerítést is) ne létesüljön. Tömör kerítések közül a nádszövettel takart dróthálós kerítés, valamint az alumínium hullámlemezes kerítés kerülendő

88 88 KÖZTERÜLETEK ALAKÍTÁSA Az utcák szélessége és vonalvezetése igen változatos. A városrész főutcája a Fekete-híd utca: a kétirányú útpályát széles zöldsáv kíséri, a járdák szélessége 0,8-1,0 m között változik. A kisebb utcákban több helyen egyoldali járda, illetve egyoldali zöldsáv kíséri a közlekedési területeket. Az utak menti zöldterületeket meg kell őrizni, lehetőség szerint a zöld-hiányos utcák esetében ezek kialakításáról gondoskodni szükséges. Kétoldali járda kialakítása nem indokolt, hiszen a kis lakóutcák alapvetően célforgalmat bonyolítanak le, a vegyes úthasználat is javasolható. Az utcák csapadékvíz elvezetése nyílt árkos rendszerben történik. A zöldsávokban földmedrű és burkolt (nyíltszelvényű beton) árkok váltakozva fordulnak elő. Az utcaképet jelentősen befolyásolja az árkok kialakítása. Ugyan a burkolt árkok helyigénye jóval kisebb, mégis javasolt előnyben részesíteni a földárkos megoldást, hiszen így jelentősen nagyobb zöldterületek alakíthatók ki. A közművek felújítása során a meglévő légkábeleket lehetőség szerint meg kell szüntetni, gondoskodni kell azok fölbe helyezéséről. Újonnan létesülő közművezetékek kizárólag földben helyezhetők el.

89 89 SÁR KIS-ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰVÉ ÁTALAKULÓ TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZET Az egykori, templom köré szerveződő, orsós településmag emlékét ma már csupán a telekszerkezet őrzi, amelyet továbbra is védeni kell. A telkek utcai szélessége nem változtatható meg. Telekrendezés (megosztás, összevonás) esetén a telkek oldalsó határait (telekszélesség) is lehetőség szerint meg kell tartani. Ennek megváltoztatása csak kivételesen, és indokolt esetben lehetséges, ha és amennyiben a kialakult állapot nem teszi lehetővé, vagy súlyosan korlátozza az érintett ingatlan beépíthetőségét.

90 90 AZ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE A terület a spontán átépülés következtében jelenleg meglehetősen vegyes helyenként inkább kisvárosias, máshol inkább még kertvárosias jelleget tükröz. Az átépülés iránya a jövőben a városközpont közelsége miatt jellemzően kisvárosias irányt fog venni (a szabályozási terv is ezt támogatja). Ezért az épületek kicserélődése esetén a zártsorú/hézagosan zártsorú beépítés ajánlott. A kialakult helyzethez igazodva javasolt az előkert nélküli épület-elhelyezés. Ez alól kivételt jelenthetnek azok az előkertes jellemzően az utca északi oldalán kialakult beépítések, melyek környezetében a rendezett településkép érdekében a ma már meghatározónak tekinthető előkertes beépítést indokolt folytatni. AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA A területen található épületek jellemzően földszint, legfeljebb kétszintesek. Az egységes városkép megőrzése érdekében a két szint és tetőtér-beépítésnél magasabb épületek elhelyezése nem javasolt.

91 91 A TETŐ KIALAKÍTÁSA A kisvárosias zártsorúvá alakuló területeken az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtető, míg a kertvárosias beépítésű telkeken a sátortetős tetőforma a jellemző. A Sársziget utca mentén új épület létesítése esetén az utcával párhuzamos gerincű magastető kialakítása az ajánlott. A tető hajlásszögét 40-45º között javasolt kialakítani. Kivételes esetekben amennyiben azt a szomszédos épületekhez való illeszkedés megkívánja a tető hajlásszöge 30 és 50 fok között is felvehető. A meglévő épületek átalakítása esetén azokat is utcával párhuzamos gerincű, a telektömb érintett tömb-szakaszán kialakult, illetve a szomszédos épületekhez igazodó módon, magastetővel javasolt kialakítani. Lapostetős épület elhelyezése nem ajánlott a területen. Fél-nyeregtetős épületfedés az utcai épületszárnyon nem engedhető. Egy épületen általában csak egyféle hajlásszögű tető létesítése javasolt. Kivételt jelentenek ez alól a torony-, illetve kupolaszerű és az íves lefedésű tetőfelépítmények. A domináns párkány-, illetve gerincvonalra merőleges (beforduló) épületszárnyak és tetőfelépítmények lefedését úgy javasolt kialakítani, hogy azok gerincvonala íves vagy egyedi formájú lefedés esetén a fedés legfelső felülete a tetőzet fő tömegének gerincvonalánál alacsonyabb, de legfeljebb azzal azonos magasságú legyen. Tetőtér-beépítés, vagy kialakítás esetén kerülni kell a városképben erőteljesen megjelenő tetőfelépítményeket. Városképi szempontból a tető síkjába elhelyezett, az utcai homlokzat ritmusához illeszkedő tetőablakok kialakítása javasolt. A tetősíkból kiemelkedő tetőablakok nem ajánlottak. Kizárólag egy tetőtéri szint kialakítása engedhető. Manzárd-tető létesítése a zártsorúan beépített, illetve beépítendő területeken nem ajánlott.

92 92 A HOMLOKZAT KIALAKÍTÁSA, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEZÉS Az érintett területen az épületek homlokzata jellemzően vakolat-architektúrás. Helyenként a lábazatoknál, homlokzati díszítéseknél terméskövet használtak. A tetők fedése jellemzően égetett cserép. A homlokzat kialakításánál figyelemmel kell lenni a környező épületek tagolására, ritmusára. A településképi szempontból meghatározó Sársziget utca mentén a homlokzat színezése/átszínezése esetén kizárólag az utcaképpel és a szomszédos épületekkel, illetve az épület önmagával harmonizáló homlokzat-színezése alkalmazandó. Az épületek homlokzati színezése során általában legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, illetve azok egyikének legfeljebb két (egy szín alkalmazása esetén három) árnyalata alkalmazandó. Mind a homlokzatok, mind pedig a takaratlan tűzfalak színezésénél kerülni kell az élénk, sötét színek (kék, lila, piros) használatát, a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket kell előnyben részesíteni. Természetes anyag (kő-, tégla-, illetve faburkolat) homlokzati felületként történő alkalmazása esetén vakolt homlokzati felület(rész) színezése során legfeljebb két, egymással és a természetes anyaggal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható. Új épület létesítése esetén a környező épületek anyaghasználatából célszerű kiindulni. Ez azonban nem zárja ki újabb, lehetőleg természetes anyagok (fa, rozsdamentes acél, üveg, stb.) használatát sem, amennyiben azok erősítik az építészeti koncepciót, és harmonikusan illeszkednek a környezetbe. A homlokzati feliratokat, cégéreket az épület stílusához illeszkedően kell megtervezni és elhelyezni. Ugyanez vonatkozik az árnyékoló szerkezetekre (pl. csuklókaros napellenzők), előtetőkre, esőbeállókra. Kerülni kell a reklámok túlzott mértékű alkalmazását a homlokzaton. KERÍTÉSEK KIALAKÍTÁSA Tekintettel arra, hogy a terület forgalmi terhelése jelentős, valamint átépülése kisvárosias irányt vett, ezért az utcai telekhatárra állított tömör, vagy zölddel befuttatott kerítések alkalmazása ajánlott (különös tekintettel a már meglévő előkertes beépítéseknél). Ez a megoldás az egykori főutca védendő vonalvezetését is jobban kiemeli. A tömör kerítések közül az alumínium hullámlemez és a nádszövettel takart drótkerítés nem alkalmazható. A kerítés anyaghasználata, színe, formája illeszkedjen az épülethez és a tágabb környezethez.

93 93 KÖZTERÜLETEK ALAKÍTÁSA A városközpontba jelentős forgalmat bevezető Sársziget utca közterületi kialakítása az egész városimázs szempontjából meghatározó. Az utca déli oldalának jellegzetessége a Szent Miklós-templom és a Kazinczy Ferenc utca között húzódó széles, dupla-fasoros zöldsáv. Az északi oldal mentén keskenyebb, fás, cserjés zöldfelület kíséri az utat. Az utca keresztmetszeti elrendezésének megtartása ajánlott (amelyet a szabályozási terv is biztosít). Javasolt a zöldsávban a földmedres nyílt árkos csapadékvízelvezető rendszer megtartása. A templom környezetében utcabútorok elhelyezése (padok, kerékpártároló, világítótestek, stb.) ajánlott, amelyek stílusukban, anyaghasználatukban alkalmazkodjanak a templom kertjében már elhelyezett elemekhez (kerítés, kerékpártároló). A közművek felújítása során a meglévő légkábeleket lehetőség szerint meg kell szüntetni, gondoskodni kell azok fölbe helyezéséről. Újonnan létesülő közművezetékek kizárólag földben helyezhetők el.

94 94 RÁBASÖMJÉN KERTVÁROSIAS KARAKTERŰVÉ ÁTALAKULÓ TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZET Az egykori falu legértékesebb területe a templom körül kialakult orsós településszerkezet, amely máig megmaradt. A keletre tájolt templom az egykori község közepén, az út menti, szépen rendezett szilvamag alakú zöldfelületben áll. Jelenleg (is) ez a településrész központi tere, északi oldalán korszerű játszótérrel, déli oldala pedig parkosított. Az egykori egyutcás falu nyugati irányba egy a főutcával közel párhuzamos utcával bővült: a Mátyás király utca mindkét oldala mentén oldalhatáron álló kertvárosias beépítés húzódik. Ugyan a fésűs beépítésű tradicionális parasztházak mára már teljesen eltűntek (helyükön oldalhatáros beépítésű családi házak épültek), azonban az egykor önálló falu templom körüli telekszerkezete máig megmaradt. A Rábasömjéni utca lágyan ívelt vonalvezetése településszerkezeti érték, annak megváltozatása nem javasolt, az utcát kísérő telkek utcai homlokvonala (szabályozási vonal) és szélessége nem változtatható meg. A telkek utcai szélessége nem változtatható meg. Telekrendezés (megosztás, összevonás) esetén a telkek oldalsó határait (telekszélesség) is lehetőség szerint meg kell tartani. Ennek megváltoztatása csak kivételesen, és indokolt esetben lehetséges, ha és amennyiben a kialakult állapot nem teszi lehetővé, vagy súlyosan korlátozza az érintett ingatlan beépíthetőségét.

95 95 ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE Az eredeti falusias beépítés mára már szinte teljesen eltűnt, csupán néhány romos épület őrzi még emlékét. A városrész a fokozatos átépülés következtében gyakorlatilag kertvárosi jellegűvé vált/válik. Ebben a helyzetben reálisan már csak az átépülés településesztétikai szempontból történő koordinálására van lehetőség, a helyi építési szabályok által engedett keretek között. A Rábasömjéni utca menti oldalhatáros, előkert nélküli beépítési módot meg kell tartani. Mindemellett jó lenne azt is elérni, hogy a helyenként még rövidebb utcaszakaszokon megmaradt eredeti beépítés esetleg megváltozott funkcióval megmaradhasson, de ennek kötelezővé tétele csak jelentős önkormányzati támogatások nyújtásával képzelhető el. Tudomásul kell venni, hogy a hagyományos parasztházak sajnos ma már nem felelnek meg a korszerű lakhatási és egyéb feltételeknek, azok korszerűsítése pedig igen költséges. AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA A városrész jellemzően földszintes, legfeljebb földszint és tetőtér-beépítéses épületekkel beépült, ennél magasabb épületek elhelyezése nem indokolt. Az egységes városkép megőrzése érdekében kétszintes (vagy annál magasabb) épületek elhelyezése ebben a városrészben nem javasolt.

96 96 A TETŐ KIALAKÍTÁSA A városrészben kizárólagos a magastető alkalmazása. A tető hajlásszögét o között ajánlott meghatározni. Ennél alacsonyabb (beleértve a lapostetőt is), valamint manzárd-tető kialakítása nem engedhető meg. A tetőformák általában egyszerűek, az utcavonallal párhuzamos nyeregtetők és az (eredeti) utcavonalra merőleges az utcavonalon oromfallal megjelenő nyeregtetők vegyesen fordulnak elő. Ez a vegyesség a kertvárosiassá alakuló karakter miatt a legtöbb helyen nem zavaró. Mindenképpen javasolt azonban átépítésnél, vagy új épület építésénél a környezetben meglévő épületekhez történő alkalmazkodás. Kerülni kell a bonyolult tetőformák alkalmazását.

97 97 A HOMLOKZAT KIALAKÍTÁSA, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEZÉS Az épületek homlokzatának kialakításánál a területen hagyományos vakolt architektúra figyelembe vétele javasolt. Kisebb felületek (pl. lábazatok) természetes kővel történő burkolása lehetséges, de a homlokzat túlzott mértékű burkolása (kővel, téglával, vagy fával) idegen a városrészben. A tetőfedésekre a nem fényes, égetett agyagcserép használata ajánlható. Fémtető, zsindely alkalmazása a Városi Főépítész hozzájárulásával engedhető. A homlokzatok és tűzfalak színezésénél kerülni kell az élénk, sötét színek (kék, lila, piros) használatát, a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket kell előnyben részesíteni. Jó eredményt hozhat egy épületen belül egy adott szín eltérő árnyalatainak használata. KERÍTÉSEK KIALAKÍTÁSA A területen a tömör kerítések alkalmazása a domináns. A kerítések megválasztását alapvetően az egyéni ízlés, illetve igények határozzák meg, nem javasolt ráerőltetni a tulajdonosokra egy esetleg neki nem tetsző megoldást, azonban javasolt előírni, hogy a kerítés anyaghasználata, színe, formája illeszkedjen az épülethez és a tágabb környezethez. A nádszövettel takart dróthálós kerítés és a tömör alumínium hullámlemezes kerítés használata nem engedhető.

98 98 KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA A Rábasömjéni utca jellegzetessége az utcát két oldalról kísérő széles zöldsáv, melynek megmaradása a szabályozási tervben (is) biztosított. Javasolt az zöldsávban a földmedres nyílt árkos csapadékvízelvezető rendszer megtartása. A közművek felújítása során a meglévő légkábeleket lehetőség szerint meg kell szüntetni, gondoskodni kell azok fölbe helyezéséről. Újonnan létesülő közművezetékek kizárólag földben helyezhetők el.

99 99 HEGYKÖZSÉG HEGYVIDÉKI ZÁRTKERTES KARAKTERŰ TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZET Az egykori szőlőhegy beépítése eredetileg falusias-zártkertes jellegű volt, mára azonban szinte teljes mértékben átépült, kertvárosias jelleget mutat. Az átépülés ugyanakkor nem járt az az eredeti külterületi dűlőút rendszer és telekstruktúra megváltozásával, így ezt megőrzendő értéknek kell tekinteni. A nagyon keskeny utak szélesítése műszaki okokból szükségessé válhat, de a vonalvezetésüket meg kell tartani. Telekrendezés legfeljebb a nagyon hosszú telkek esetén, egységes terv alapján engedhető. A telkek utcai ritmusa (szélessége) csak abban az esetben változtatható meg, amennyiben a kialakult állapot nem teszi lehetővé, vagy súlyosan korlátozza az érintett ingatlan beépíthetőségét.

100 100 ÉPÜLET ELHELYEZÉSE A terület tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő, ezért az épületek elhelyezését a tájkép védelmének kell alárendelni. Ez azt jelenti, hogy a beépítési módot, valamint helyet minden esetben az adottságoknak a domborzatnak, a kialakult telekszerkezetnek, a rálátási és kilátási viszonyoknak megfelelően, egyedileg javasolt meghatározni, természetesen a szomszédos telkek beépítését is figyelembe véve. Megfelelő telekszélesség (14,0 m) mellett szabadon álló módon is beépíthető a telek. Az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a város és a környező területek irányába a látványt ne gátolja. Új épület létesítése esetén a melléképület(ek)et a főépülettel egy tömegbe célszerű elhelyezni. Nagy hangsúlyt kell fektetni az épületek elhelyezésekor a tájba illesztésre (tereprendezésre). Az épületeket általában a terep lejtésére merőlegesen, vagy azzal párhuzamosan kell elhelyezni. A lejtésviszonyok markáns megváltoztatását kerülni kell. AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA Az épületek magasságát a szabályozási terv 4,5 m-ben határozza meg, ez legfeljebb egy szint és tetőtérbeépítést tesz lehetővé.

101 101 TETŐKIALAKÍTÁS A tető hajlásszögét o kötött ajánlott felvenni. A látványfeltárulás miatt a területen a 45 o feletti hajlásszög alkalmazása nem ajánlott. A tető gerincvonala a lejtővel párhuzamos, vagy arra merőleges lehet. Kerülni kell a bonyolult tetőformákat. HOMLOKZATI KIALAKÍTÁS, ANYAGHASZNÁLAT A területen egyszerű tömegű és homlokzatú épületek elhelyezése ajánlott. A tetők és a homlokzatok színezését a tájhoz illeszkedő módon kell megválasztani. Nem javasolt például kék, rikító piros, stb. tetőfedés használata. Az épületek anyaghasználata is egyszerű legyen, kerülni kell a homlokzatok egészének (vagy nagy részének) burkolását, többféle anyag együttes használatát. Előnyben kell részesíteni a természetes anyagokat, a tetőfedés anyaga kizárólag cserép lehet.

102 102 KERÍTÉSEK KIALAKÍTÁSA A területen kizárólag áttört, vagy zöld-kerítés létesítése ajánlott. A kerítések tartó-oszlopainak anyaghasználatánál a természetes anyagokat (pl. fa, kő) javasolt előnyben részesíteni.

103 103 KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA A hegyvidéki egykori zártkerti területen a földutak burkolásánál a vegyes használatú kialakítás ajánlott, a burkolt felületek minimalizálása érdekében. A csapadékvíz elvezetésére különös figyelmet kell fordítani. Alapvetően a nyílt földárkos megoldás preferálható, de az utak szélességét és a szabadmedrű árkos vízelvezetés helyigényét figyelembe véve a burkolt árkos kialakítás is engedhető. A terület alapvetően lakó/üdülőhelyként szolgál, a hegyvidéki jellegből adódóan közösségi zöldfelületek kialakítása nem indokolt. A kilátópontokon, a Kálvária-kápolna környezetében pihenőhely kialakítása esetén faanyagú utcabútorok alkalmazása javasolt.

104 104 FÜRDŐNEGYED ÉS GYÓGYHELYI TERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZET A sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, valamint a környezetében kialakuló rekreációs térség kétségkívül és egyre inkább a város meghatározó karakterű területévé válik. A terület a központi városmagtól kissé leválva, attól délkeletre terül el, különlegesen szép természeti környezetben. A fürdő és a szállodaépületek egy karakteres központi teret vesznek körül. A szabályozási terv nagy vonalakban meghatározza a fejlesztésre rendelkezésre álló terület szerkezetét, ennek nagy része (természetesen) még nem alakult ki. A meglévő Vadkert körúton túlmenően további átmenő forgalmi utak létesítése nem ajánlott, az új épületek elhelyezése olyan területeken történjen, amelyek gépkocsival könnyen megközelíthetők. Javasolt a gyalogos és kerékpáros úthálózat fejlesztése, tóparti sétányok kialakítása, ehhez kapcsolódóan kisebb, pihenést, kikapcsolódást szolgáló létesítmények elhelyezése. A településrészt a történelmi városközponttal összekötő Rákóczi Ferenc utca településképi szempontból meghatározó, hiszen a városba látogatók biztosan végighaladnak rajta. Az utca menti térfal átépülése, az épületek kicserélődése megkezdődött (elsősorban a fürdő- és rekreációs területekhez kapcsolódó szálláshely-fejlesztés). Fontos, hogy az átépülés településképi szempontból (is) rendezett keretek között menjen végbe,

105 105 AZ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE A gyógyhelyi területeken (térképen pontozott területek) új épület létesítése esetén az épület(ek)et az idegenforgalmi körútra (Vadkert körút) javasolt szervezni, a természetes környezetbe illesztetten, minél nagyobb növénytakarással kell kialakítani. Az egyes épületeket a telken belül szabadonálló beépítéssel kell elhelyezni oly módon, hogy a természeti környezet látványfeltárulását akadályozó/elzáró térfal ne alakuljon ki. A telken belül csak a legszükségesebb helyek legyenek burkolva, ahol lehetőség van rá (pl. nincs beszivárgó talajszennyezési veszély), ott gyeprácsos/gyeptéglás megoldással javasolt a közlekedő felületeket (is) kialakítani. Melléképítmény, valamint a fő rendeltetést kiszolgáló egyéb építményt kizárólag a hátsókertben, az idegenforgalmi körútról nem látható helyen ajánlott elhelyezni. Új épület elhelyezése esetén rendeltetéshez szükséges 12 férőhelyszámot meghaladó számú parkolóhelyeket a telken belül kell elhelyezni. Felszíni parkoló kizárólag fásított parkolóként valósítható meg oly módon, hogy minden megkezdett 4 db várakozóhely után legalább 1 db lombos fát kell telepíteni. Kerülendő a mezőn kialakított elkerített/betonozott parkoló-területek kijelölése, a környezetbe nem illő, ideiglenesnek tűnő majd végleg ott maradó árnyékoló szerkezetek alkalmazása. A telkek be nem épített területén (kert) a közlekedő területeken kizárólag vízáteresztő burkolat (gyeprács, gyeptégla), vízáteresztő térkő alkalmazható. A Rákóczi Ferenc utca menti telkek beépítési mód szempontjából igen vegyes képet mutatnak. A délnyugati oldal menti telkek előkertes (5 m) elhelyezésűek. Az előkertes épület-elhelyezés esetén a szabályozás lehetővé teszi, az előkertben vendéglátó-terasz, illetve azt kiszolgáló építmény (fedett, vagy zárt terasz) kialakítását. Az észak-keleti oldal mentén a zártsorú, illetve oldalhatáron álló előkert nélküli beépítések között egy szakaszon (Fekete híd utca és Temető utca között) szabadonálló, villaszerű beépítés húzódik (ennek a beépítésnek a megőrzése javasolt). Az épületek telepítését mindenkor a szomszédos beépítést figyelembe véve kell meghatározni, az ugráló utcakép elkerülése érdekében. AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA A gyógyhelyi területeken eddig megvalósult épületek magassága nem haladja meg a F+4, F+5 szintet. Ennél magasabb épületek elhelyezése továbbra sem ajánlott. A melléképítmény(ek) legmagasabb pontját úgy kell meghatározni, hogy a főépület takarásában legyen(ek). A Rákóczi Ferenc utca mentén az épületek magassága legfeljebb két szint plusz tetőtér lehet. Ennél magasabb épületek elhelyezése nem ajánlott. A TETŐ KIALAKÍTÁSA A gyógyhelyi területeken az egyes épületek magastetővel, mások lapostetővel épültek. Ez az épületek szabadonálló (szoborszerű) telepítése esetén nem okoz városképi problémát, ezért új épület létesítése esetén a tető kötelezően kialakítandó formájának előírása helyett minden esetben a környezetbe való illeszkedést kell vizsgálni. A Rákóczi Ferenc utca mentén a zaklatott utcakép elkerülése érdekében magastatős épület kialakítása esetén az azonos hajlásszögű, utcával párhuzamos gerincű tetőkialakítás az ajánlott. Kétszintes tetőtér, illetve a tető előtetőként történő meghosszabbítása nem engedhető.

106 106 A HOMLOKZAT KIALAKÍTÁSA, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEZÉS A gyógyhelyi területeken az épületek homlokzatának kellően reprezentatívnak kell lenni, tükrözve a fürdőhelyi funkciót. Más városrészekkel szemben, a Fürdőnegyedben a homlokzatok burkolásánál bátrabban lehet használni nemes burkolóanyagokat (kő, tégla, fa), és helye van a kortárs építészetben szívesen alkalmazott anyagoknak is (üveg, rozsdamentes acél, stb.) A magas tetők fedésénél alkalmazható a fém is. A homlokzatoknál bátrabban lehet használni a színeket is, de ügyelni kell azok épületen belüli harmóniájára, és a környező épületekkel való összhangra is. A Rákóczi Ferenc utca mentén a térfal kialakításánál vakolat architektúra esetén az épületek homlokzati színezése során általában legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, illetve azok egyikének legfeljebb két (egy szín alkalmazása esetén három) árnyalata alkalmazandó. Mind a homlokzatok, mind pedig a takaratlan tűzfalak színezésénél kerülni kell az élénk, sötét színek (kék, lila, piros) használatát, a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket kell előnyben részesíteni. A kortárs építészetnek az utcában helye van, ugyanakkor az új, modern épületeken alkalmazott anyagok (üveg, acél, fa, stb.) esetén szintén kerülendő az élénk, illetve a környező hasonló korú beépítéseknél alkalmazott anyag és azok színhasználatától (pl. színezett üvegfelületek) jelentősen eltérő homlokzatkialakítás.

107 107 KERÍTÉSEK KIALAKÍTÁSA Az idegenforgalmi körút mentén épített kerítés nem létesíthető, vizuális elválasztóként fasor, vagy legfeljebb 1,0 méter magas sövény alkalmazható. Egyéb területeken kizárólag zöld-kerítés, vagy áttört (pl.: minőségi dróthálós, bevonatos hegesztett tekercses) kerítés alkalmazható, a környezethez, illetve az objektumhoz illeszkedő színhasználattal (ezüst-szürke, zöld, sötétbarna).

108 108 KÖZTERÜLETEK ALAKÍTÁSA A gyógyhelyi területen indokolt a fürdő-, illetve az egyéb idegenforgalmi funkciókat hangsúlyozó, reprezentatív burkolatok és utcabútorok (padok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, stb.) alkalmazása. A közterületek berendezésénél és a burkolatoknál az egységes imázs kialakítása érdekében egyaránt ügyelni kell az egységes anyag, forma és színhasználatra. A vízelvezetésnél a Vadkert körút mentén már több helyen alkalmazott gyeprácsos rézsűfal kialakítású nyílt árkos rendszert javasolt folytatni. A Csónakázó-tó környékén sem javasolt a terület karakterét adó közterület-berendezésektől jelentősen eltérő (kontrasztos) bútorozást alkalmazni. A tó környezetében ugyanúgy helye lehet a modern utcabútoroknak, mint a klasszikus (az Arborétumban is használt) fa elemeknek. A tavak környékén a zöldfelületek, közösségi terek kialakításakor/rendezésekor elsősorban a vizes élőhelynek megfelelő fafajokat javasolt alkalmazni, alkalmazkodva a már meglévő egyedekhez. (Ilyenek például a Salix fajok vagy a Betula pendula.) A Rákóczi Ferenc utca menti vendéglátó teraszok kialakításánál törekedni kell az egységes kialakításra (fedés, előtető anyaga) és bútorok használatára. A vendéglátó helyeket hirdető berendezéseket, homlokzati feliratokat, cégéreket az épület stílusához illeszkedően kell megtervezni, elhelyezésük a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság pozitív állásfoglalása alapján engedhető.

109 109

110 110 JÓ PÉLDÁK ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása KORTÁRS ÉPÜLETEK

111 111

112 AJTÓK, KAPUK EMLÉKEK 112

113 AJTÓK, KAPUK MAI PÉLDÁK 113

114 ABLAKOK 114

115 115

116 ANYAGHASZNÁLAT 116

117 117

118 SZÍNHASZNÁLAT, HOMLOKZATKÉPZÉS 118

119 119

120 KÉMÉNYEK 120

121 121

122 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK 122

123 123

124 KERÍTÉSEK 124

125 125

126 KERTEK 126

127 127

128 128 JÓ PÉLDÁK SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések FALUSI EMLÉKEK

129 KORTÁRS MEGÚJULT ÉPÜLETEK 129

130 UTCÁK, KÖZTERÜLETEK 130

131 131

132 UTCABÚTOROK 132

133 133

134 REKLÁMOK, HIRDETÉSEK 134

135 135

136 SZOBROK, EMLÉKMŰVEK 136

137 137

138 138 BEÉPÍTÉSI VÁZLATOK arculatteremtő építészeti és közterület megújítási tervek SPORT ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT A Nádasdy Ferenc utca déli oldalán, az egykori téglagyár területén épül Sárvár új kulturális és sportközpontja. A Kertváros és Tizenháromváros között elterülő hatalmas jelenleg még beépítetlen terület teljesen új, modern arculatot kap. A terület fejlesztése több ütemben tervezett, az első ütemben a Zala Art Építész Iroda tervei szerint épülő sport- és kulturális komplexum a terület keleti részén kap helyet, a későbbi ütemben pedig a nyugati, illetve déli területrészen további sportpályák elhelyezése tervezett. A létesítményben a sport funkciók mellett mozi, konferenciaterem, illetve vendéglátóegység is helyet kap. A kortárs épület és a kialakuló új piac, valamint közösségi terek a jövőben a településkép meghatározó elemeivé válnak. Az ütemezett fejlesztés során az első ütemben használt burkolatok, utcabútorok, növénykiültetések, az építményeknél alkalmazott anyagok meghatározóak, a későbbi ütemekben már ezekhez kell alkalmazkodni. Így érhető el, hogy a helyi-, valamint térségi kulturális igényeket kielégítő, nemzetközi szintű sportesemények megrendezésére is alkalmas létesítmény a város új ikonikus jelképévé váljon.

139 GYÓGYHELYI TERÜLETEK CSÓNAKÁZÓ TÓ ÉS KÖRNYÉKE 139

140 140 Közösségi terek kialakítása A tó környéki építmények (esőbeálló, horgász-stég, tűzrakóhely) a helyszínre látogatók pihenését szolgálják. Az egyszerű szerkezetű, természetes anyaghasználatú (fa, kő) szerkezetek a természeti környezetben harmonikusan jelennek meg. A II. öböl déli félszigetén egy interaktív fénytorony elhelyezése tervezett. A 12,5 méter magas (négy pihenőszintes) kilátótorony mind formai kialakítását, mind anyaghasználatát tekintve kortárs alkotásnak tekinthető. Az építmény jellemző anyagai a beton, az acél és a színes edzett üveg. Gyermek KRESZ-park épülete A Csónakázó-tó déli oldalán (egészen az Alkotmány utcáig) az új (felújított) gyermek KRESZ-park kiszolgáló épülete is kortárs megfogalmazású. Anyaghasználatára a roppantott kő, a fa, a fehér vakolat jellemző. A földszintes, pavilon jellegű épület lyuggatott homlokzata és a környezetében tervezett kör alakú ülő dobozok a környezethez illeszkedve idézik fel a boxutca hangulatát.

141 141 Vizesblokk és jégpálya kiszolgáló épülete A tó környéki szabadős tevékenységeket kiszolgáló vizesblokk szintén kortárs építmény, amely a sétányok térkő burkolatához illeszkedő anyag és színhasználattal kerül kialakításra. A nagyrészt faburkolatú földszintes pavilonon napelemes rendszer is helyet kap. Vízi rendezvényhelyszín A sárvári csónakkölcsönző kikötője is megújul, funkciója is kibővül. Az idilli környezetben egy rendezvények befogadására is alkalmas vendéglátóhely kerül kialakításra. A kortárs építmény homlokzatának jellemző anyaghasználata (szintén) a fa és az acél.

142 142 HILD PARK KÖZTÉR MEGÚJÍTÁS A városközpont közterületeinek fejlesztésében jelentős szerepet kap az új Hild park kialakítása. A város szívében, a Nádasdy vár (Várpark) szomszédságában a Kossuth tér és Várkerület találkozásánál elhelyezkedő jelenleg nagyrészt kihasználatlan zöldfelület a Hild János díj emlékére itt felállított szoborról kapta a nevét (amely majd a tervek szerint a park súlypontjában új helyet kap). A tervezett park a Kossuth tértől a Sylvester János utca déli oldala mentén egészen a Posta térig húzódik. Az Evangélikus templom előtti közterületekkel kibővülő park megújítása, funkciókkal történő megtöltése erősebb összeköttetést teremt a történelmi városközpont és az újonnan kialakított főként burkolt Posta tér között. Valójában egy városközponti térfüzér jön létre a Kossuth tér-hild park- Posta tér elemekkel. A parkban tervezett utcabútorok, köztéri elemek (faveremrács, ivókút, stb.), térburkolatok a Posta tér hasonló elemeihez illeszkednek.

143 143 IMPRESSZUM A dokumentumot a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal megbízásából az Aczél Városépítész Bt. készítette. FOTÓK: Aczél Gábor, Márton Melinda, Schild Dorottya SZERKESZTETTE: Aczél Gábor, Márton Melinda GRAFIKA, ÁBRÁK: Márton Melinda Budapest, 2017