.abc OLVASÓKÖNYV. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 1. osz TÁL. Y ASZ Á MÁR A AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTER RENDELET~RE TAN K Ö N Y VKI A O Ó.

Átírás

1

2 I í I

3 I~

4 964 AUG

5 .abc OLVASÓKÖNYV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 1. osz TÁL. Y ASZ Á MÁR A,.~,. AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTER RENDELET~RE * TAN K Ö N Y VKI A O Ó. BUD A PEST

6 AZ 19S4-BEN KIADOTT EZ A KÖNYV Kls~RLETI KÖNYVEK ALAPJÁN K~SZÜLT GERLÓCZI LAjOSNl KOssuTH-elIAs ts MAKOLDI MIHÁLYN~ KOSSUTH-elIAS MUNKÁIA A RAJZOKAT ÁTDOLGOZTA DEMj~N ZSUZSA REICH KÁROLY RÓNA EMMI MURAI RÓBERT TÖVISVÁRI OLGA

7 3

8

9 " 5 " '-.".

10 6

11

12 I. ljjiij [tj ~.~.r~j ~ ~ [[] 0 O O O UO U U 8

13 c L LJ LJ---.L---.lJ--~LJ

14 ,~ ~~!?E3-'-----~

15 , o o, o \ I oó I "T 11

16 a a., a a

17 " 0 o.. a- "O o o r "O 13

18 ló I lő. ól -----u-- ---u-r-- IT-TI -- - ~IT- 1 -~- ~-. ~!CD? ---=---n:cl- ----~ 14

19 ló. öl a ló." a 16 a 16 a CYEL-QHiY ló.. Ci11Yt. 15

20 áll r a. a a-iá áll. á il 16

21 la-la-la lá-iá-iá ál-ia <. ál-ió ál-ió.~..-., áll a áll.. lo-ia áll. 17

22 ..- " U,'U' ",, ül u lo-ia ü1. ü Ű ül ü-iő _'UJ~.."""'----'U)""""""r--_, ül-iő =~----",iie_ c..300' ~""- -~~_ 18

23 ló ól ló.. öl. ül áll áll;át:-16. ~~ a-iá I~\. ü-lö ül-lö ~. ol-ló

24 - ~ tü.. ~ t. ott a tű,..ol-ló!. t."..t t " tó... öt őt u - u ". o \" " ' 20

25 ott tol tolt, tol-ta \ a.tó! öḻ - ölt tölt _ 21. l _

26 .?. ot-tó ü-tött. ta-lált ö-töt.~ üt ü-tő ta-lál. ta-lált. A".., 1. o. '\1. ' CiffTF'--i~~---'- - 22

27 ot-tó tol-lat áll.. lát. ott a toll! 10-1a lát-ta.. ot-tó tol-la.., J-OH1i' EOHiiE EXfJ-, 23

28 ~ i-ta-tó ~_. i, la-ii i-tat. 1 i-1i itt il-lat I \ - Ii-1i ti ál-i ít.,~~~~~~-~~-, II~~~~~~~~- 24

29 a ló' ál-lat.,-. lát-tál' ál-la-tot? a-i i" ~ i::ia' lá-tott. i-1 i á 1-1a-ta-i:. Itt,, öt ál-lat.

30 u-tat! u-tat! a-u-tó! út ú-ti. túl tál út út-tól

31 -,. - '.. -a-u-tó ", tu-tú!.tu-tú!., -..Ii-I i a-u-tót lát. " -, ' ott 'túl, öt' a-u-tó! li-ii öt a-u-tót lát.. a-. -tó _. -, 27

32 , 28 * e-te-tő.,. e. e-te-tő e-lőtt a". te! te! el te-ie e-tet le tő-ie e~te-tő e oc i[í------fij 91--L ',---- ~ J

33 e-tel. Ii-1 i-1 i!". e-tel "e-tet- -i-tat.,.., e-lőt-te a ", I,

34 ~, ~;i')~;~\' é-tel e - itt a tál é-tel! e-ta tá-ial. é I lé é.i. lé e-ié-. é-ló é -ij il-n_-~- fie- 30

35 lj te " ti tó tő ta üt li-la, la:.1 i itt ott tál lát túl toll tél élt é-tel' i-tal e-te-tő i-ta-tó -ihj CL' tn± iiif/-.-- 1' '--- 31

36 ne " no.~ ~é-ni.a ta-n í-tó né-n i ta-nít., en un en-nl in-ni. I 1. n =::J:L n::li-~ul nlrtl- 32. '1 \

37 an-na an-na. ta-n u1. ó ta-nu-ió. e-lőt-te a ti n-ta. ott a toll!' an-ta lt in-ti: ta-n ul-n i! ö;n:n:,a:; I '- 3 Olvasókönyv 1. 33

38 .. _vo-nat :-. ~; ott a vo-nat! el-vit-te vi-lit. é-vi int. ív.' év vo-nal,, t ov nev vo-na V I I I -,...,...I'---""ü,~.. X,,'" ~_." '_.>" _

39 "".a vo-na-ton vi-i. i a' vo-na-ton van. vi -1i áll. a né-n i le-ü 1. ve-ie van an-tal. ". an-tal".ne-vet-ve int. 35

40 ma-ma m mtt mu-tat ma-ma? mit. lát l-ml i i-m i ne-vet. mi " mu töm tö-mi im-mel ám-mal 36

41 al-ma - rnlt ven-ne vii-ma? van itt: al-ma,,,, vii-ma té-li al-mát vett. te-ie a al-má-val. vi I-ma el-vit-te '-1.J;diiilli Ci17Ti2iF ~ 37

42 kút k - itt van a.kút! - ki-ál-tott ka-tó. le-ül-tek..a kút. mel-ié. ka-tó töl-tött, it-tak. kút. köt kő ők mák. makk 38.

43 ka-to-nák vo-nul-nak a ka-to-nák. a mi ka-to-ná-ink. me-ne-tel-nek. é-ne-kel-nek. kál-mán ve-iük me-ne-tel. ő nem ka-to-na. kál-mán ka-to-ná-i : 39

44 / ró:..kaor o kárt - tett. a ró-ka. ter-ka lát-ta. a kert a-latt le-lőt-ték. o, ra, ri, Ir "or kar rak er-re ar-ra -.0

45 a mun-ká-ért 'ma-mát ö-röm 'ér-te. ér-met tet-tek a' rnel-lé-re, ma-ri-ka te-át töl-tött. ve-ron-ka le-tet-te a tá-lat, - itt a tor-ta!' ma-rná-é. a tor-ta!, e

46 , zar z el-rom-iott a zár. zo-i i ráz-ta,.el-tör-te.. - nézz rám zo-li! mit tet-tél?., - nem a-kar-tam ',kárt. o-koz-ni., mez.kéz tíz tüz ez-zei az-zal. I.,. I Z --' z-- -z"""'--'dtf' n:uz;.rxjjztlcj. 42

47 .el-za. út-tö-rő ro-zi' né-ni le-tet-te a kan-nát.. állt, állt az ú-ton. kö-rü l-né-zett,. várt. el-za lát-ta ezt. ro-zi né-ni mel-ié ment. el-kér-te a víz-zei telt kan-nát. ez-u-tán ket-ten vit-ték. i1jzjjj ihjzie Uif±j

48 sá-tor s sok ve-vő áll' a sá-tor" e-iőtt. ' -' tes-sék! tes-sék!.c'.j3'.. ~ is~ka t' osk-~tortk ' ke-res. sa-ri. as-o a. er... I-lus is lát' va-la-mit. sor, sir sas, sas e-so",, a-so ~. " "'_ ""í ~ J.-"""--- ~..

49 e-slk az e-so" su-ru " ", sa-ros ta-más, sa-ros, sa-ros ta-más e-ső e-sik. az út. el-e-sik. lett a ke-ze. a tás-ka is. nem voltó-va-tos. - 45

50 1 fa f sok.fi-a-t'al fa van :itt. fe-rl-ék fát üi-tet-nek. a fák nő-nek, él-nek, a fa ér-té-kes.. fa fű.fi-zet fü-zet le-fe-ié fel-fe-ié 46

51 fő-zés ~".a ma-ma IOZ. e-lőt-te van a fa-zék. ná-ia a. fa-ka-nál. a ma-ma fél-re-áll. fá-n i.fát rak a tűz-re,. fűt. forr a Ie-ves. fő a fi-nom fő-ze-iék. 47

52 já-ték j - sok já-ték! _. ki-ált jós-ka. ju-lis-ka is né-zi. mit kér-je-nek? já-ték-ka-to-nát? más já-ték. is.. jó len-ne!.. - ott a ma-jam!.- mu-tat-ja.ju-i is-ka.. 48

53 jó é-tel a tej Ja-nl te-jet kér.., - itt a JO tej!.., van tej-fel, vaj es sajt. IS.., va-jat.ja-nl es saj-tot IS vá-sá-rol. kérj! rnér]! rr «, I')0J.jöjj! tej-jel vaj-jal,ii, a J. járj! 4 Olvasókönyv 1. 49

54 ba-ba, b al-vó u ba-ba! - rnu-tat-]a bo-rls-ka. ber-ta. ke-zé-be vet-te. bal kar-já-ra fek -tet-te... jobb-já-val át-ö-iel~te, al-tat-ta. bo-ris-ká-ék al-ta-té nó-tát é-ne-kel-tek, 50

55 bab ba-bos ab-ban eb-ben bé-ia.. be-vá-sá-rol bé-ia ke-zé-ben ko-sár van. az üz-let-be. si-et. I ma Ő vá-sá-rol, - ké-rek két ki-ló ba-bot.. -mást nem? - bor-sót is ké-rek. bé-la fi-zet. az á-rut ko-sár-ba rak-ja és.tá-vo-zlk. 51

56 x 1), cí-mer c. e-lőt-tünk van a cí-mer. vin-ce tet-te fel a fal-ra. cí-mer van az is-ko-la ut-ca-i. be-já-ra-ta fe-lett is. a. mi is-ko-iánk: ál-ta-lá-nos Is-ko-la ' _._---_. 52

57 cél léc tánc lánc. tár-ca.tál-ca mar-ci el-ső lett uc-cu ne-ki! fu-tot-tak a fi-ú k: mar-ci, la-ci és. vin-ce. mar-ci el-ső-nek ért. cél-ba.. ce-ru-za volt a.ju-tal-ma...mar-ci u-tán vin-ce fu-tott. vin-cé-nek a cu-kor ju-tott. 53

58 . dob d "dé-nes-nél van. a dob.' ő út-tö-rő. a ze-ne-kar do-bo-sa.. az e-lő-a-dá-son ődo-bol.. dé-nes' de-rék fi-ú..'.' dal dél du-dál 'dú-dol ad-ta.,' tud-ta. 54

59 vi-dám. dél-u-tán.'da-ni. és ru-di dél-u-tán a rá-dl-ó. mel-iett ü í-tek.. vi-dám me-sé-ket me-sélt a' rá-dl-ó. ne-vet-tek, de-rű-sek vol-tak'. u-tá-na' is-ko-iá-juk é-nek-ka-ra ked-ves'. da-lo-kat da-lolt..ör-vend-tek a si-ker-nek.. --diilif-. -~ J~.-.' --_._-,

60 ház h - sok ú] ház van itt!- mond-ja. hu-basán-dor-nak. - ti hol lak-tok? - ott, a ha-to-dik ház-ban, a har-ma-dik e-me-ie-ten. két he-te köl-töz-tünk o-da. hat hét hűl hűt eh-hez ah-hoz. 56

61 ,.hu-ba te-le-fo-nál - hal-ló! hal-ló!',., itt hu-ba! - mi van ve-led,. kls-fl-arn i - jó.hírt mon-dok. há-rom ö-töst hoz-tam ha-za! - ez. jó hír, hu-ba! Iá-tod, ha a-ka-rod, ~

62 a pos-táské-pes-'ia~pot vitt - a-pó-nak. a-pó,a lap-ra pit-lant.. ~pal-kó írt, a kls u-no-kám l+ör-vend '. a-pó, üd-vöz-let az ün-nep-re! PF~ EJ_~ 58 ;"" pos-tás P. f?_~! ".~ "", n... or.',:,' 1...L.-, VI """1 ""-"v! I!

63 pus-ka. pis-ta já-ték-pus-kát.ka-pott é-des-ap-já-tól. kl-pró-bál-ták a pus-kát.. fe-hér. pa-pír-ra. pi-ros kö-rö-ket raj-zol-tak, pé-ter a fal-ra tűz-te. ez volt acél. a fal-tól öt lé-pés-re cé-loz-tak, volt ö-röm,' mi-korpis-ta.el-ta-lál-ta '. a kör kö-ze-pét. 59

64 gép g a gőz..hen-ger gép. ez hen-ger-li si-má-ra az u-tat. reg-gel-től es-tig dol-goz-nak a gép-pel... gi-zi és ga-bi el~néz-né nap-es-tig. goz ", gaz, ag, eg,, I-ger,.e-ger 60

65 "....,... gé-pek gl-zl ma-ma-ja,, var-ro-ge-pen varr. ág-nes test-vé-re, ", I-ro-ge-pen Ir. é-des-ap-ja is gé-pen dol-go-zik. gé-pek-kel föl-de-ken, a gé-pek. dol-goz-nak a az ü-ze-mek-ben. a mi se-gí-tő-ink. 61

66 -. ün-nep az ís-ko-lá-ban az is-ko-lá-ban fel-ál-lí-tot-ták az ö-rökzöld fát. az á-ga-i n pa-pi r-lán-cok, ü-veg-almák, e-züst di-ók függ-tek. cuk-rok, pe-re-.cek, kls já-té-kok is vol-tak raj-ta. a paj-tá-sok' é-ne-kel-tek, ver-se-ket mondtak. vi-dá-man, bol-do-gan jár-ták kö-rül a tün-dök-lő fát. 62

67 föi-dön hó, fel-hő, az e-gen. ~. 63

68 új-év ün-ne-pé-re! új-év. ün-ne-pé-re az a kí-ván-sá-gom, e ház-nak né-pé-re ál-dás, ö-röm vár-jon! néjhclsl-tés 64

69 - '" -' ~ ~ --- itt van a tél... itt van a tél, ahi-deg tél kö-ze-pe,. zú-go-lő-dlk az idő kint I-zl-be. pe-t6-fi sdn-dor 5 Olvasókönyv 1. 6S.

70 ~ 4... ;..-, fill.,~- Il{> szén sz - itt a szén! - szól-tak a sze-nes embe-rek. szi-iárd sza-iadt az é-des-ap-já-ért. le-en-ged-ték az a-u-tó hát-só. desz-káját. szor-gal-rna-san la-pá-tol-ták a sze-net. le-hord-ták a pin-cé-be.. szl-iárd is.se-gí-tett. ösz-sze-szed-te a mesz-szi-re gu-ru-ló szén-da-ra-bo-kat. I SZ ':fzl ~.. -xaitszaxxx: 66

71 ,. a-paszer-sza-ma-i... é-d(s-a-pa szer-szá-rna-lt tisz-tít-ja, j~-vít- JOa.e-r' -ké-szí-tl é-ket li a ta-va-szt mun-ká- hoz.. I!! t r esz-ti né-zi é-des-a-pa szer-szá-ma-lt. neki. is van-nak szer-szá-ma-i. e-zek-kel Ir, ra]-. zol, fest.... ~.~ Mi~~,. ~.. I~..,..1 5* 67

72 csikó cs.a. kis esi-kó já-té-ko-san ug-rán-do-zik..szép fe-hér folt van a hom-lo-kán, mint-ha kis csil-lag len-ne. ki-esi esen-gő. csüng a kis esi-kón. ha sza-lad, esi-lin-gel a esen-gő.. a ko-esi mel-iől né-ha kl-cslt hát-ra esatan-gol.er-re a ko-esis bá-csi csat-tant os-.to-rá-val. a kis esi-kó meg-i-jed, visz-sza-fut. a kls esi-ké sze-re-ti a cuk-rot. még a cso-ko-lá-dét is meg-en-né, ha kap-na \, l \... "",.t -,. t a. \-- - ~-- ~. f I,...,. ~

73 --, ~ az. e-ge-rek meg a macs-ka a macs-ka ül-döz-te az e-ge-re-ket. az e-ge-rek ta-na-kod-n i kezd-tek: - mlt csi-nál-junk? ni lt : csi-nál-junk? azt mond-ja a leg-ö-re-gebb.e-gér: - nin-csen más mód, csen-gőt kell a- kasz-ta-ni a macs-ká-ra. a csen-gő majd hírül ad-ja, rnl-kor jön- az el-len-sé-günk, és ak-kor szé-pen el-fut-ha-tunk, ~ pom-pás! pom-pás! - ki-ál-tot-ták. most már csak az volt hát-ra, kl a-kasztja a csen-gőt a macs-ká-ra? er-re 'már nem a-kadt vi-téz a hős e-ge-. rek kö-zött. eg-ri györgy 69

74 ill i 1. I zsák zsi-ga.é-des-ap-ja ro-zsot, bú-zát rak a zsá-kok-ba..zsi-neg-gel be-kö-tö-zi a. zsá-kok szá-ját.. sze-kér-re rak-ja. te-te-jé-be ül-te-ti a kis zsi-gát. ót isel-vi-szi a "ma-lcm-ba... zst-ga meg-kér-de-zi az é-des-ap-já-tól:.-' mi tör-té-nik á.ma-lom-ban a rozs-.. zsal és a bú-zá-vali. - e-lő-ször le-má-zsál-ják -. fe-le-li é-des-. ap-ja.. -..u-tá-na ki-ön-ti k,. meg-tisz-tít-ják,. majd list-tet ő-röl-nek be-ló-ie. zs zs. zl5 ~..-_._~- 70

75 rnon-dó-ka... há-ta-mon a zsá-kom, zsá-kom-ban a má-kom,- má-korn-ban a rá-korn, ki-rág-ta a zsá-kom, ki-hul-lott a rná-kom, el-ve-szett a rá-kom. a-ki - szán-ja ká-rom, - varr-ja be a zsá-kom,,, - / ' ' szed-je fel a má-kom..' ~-~~..-. -~-~I, ~ r '1. 71

76 nyúl ny.sa-nyi é-des-ap-já-val az er-dő. mel-iett sé-tált. sé-ta köz-ben hir-te-ien meg-áll-tak. sa-nyi hal-kan meg-kér-dez-te: é-des-a-pám, mi ug-rál ott? _ -. me-ze-i nyúl - súg-ta é-des-ap-ja. - ma-rad-junk csönd-ben. sa-nyi moz-dul-ni sem mert. a nyúl fü-leit, ki-nyúj-tot-ta nya-kát, hirte-len fel-ug-rott és.el-fu-tott.. pii-ia-na-tok a-latt el-tű nt sa-nyl-ék szeme e-iől. 12

77 hull a hó... hull a hó.. hull a hó, me-se-be-ii á-lorn l tél-a-pó zúz-ma-rat fúj-do-gál az á -gon....a kis nyúi.di-de-reg,. meg-bú-jik a föl-dön:. "nem baj, ha hull ci hó, csak va-dász ne jöj-jön l" pa-rá-ny! ö-kör-szem ku-po-rog az á-gon, vi-dá-man csi-pog-ja: "süt még nap a nyá-ron!" 73

78 /,. gyar gy gyu-ri é-des-ap-ja gép-gyár-ban dol-go-zik. egy-szer mint lf-jú-rnun-kás kezd-te. min-. dig na-gyon' szor-gal-ma-san ta-nult meg-ta-. nul-ta a va-sat ko-vá-csol-nl, for-rasz-ta-nl. szak-mun-kás. lett. most már ő ta-nít-ja a fl-a-ta-le-kat, gyu-ri é-des-ap~ja a jómun-ká-ért ki- I tün-te-tést. ka-pott. I gyar gyur I. I ~gy lágy megy meggy..i gy qgt. qqan.' ~ - 74

79 mon-dó-ka ja-nu-ar e-iöl-jár. feb-ru-ár a nyo-mán. már-ei-us szán-tó-ve-tő. áp-rf-lls ne-vet-te-t~. má-jus szé-pen zöl-del-iő. [ú-nl-us ne-ve-iő.. jú-i i-us ér-ie-iő...a-u-gusz-tus csé-pe-iő. szep-tern-ber gyü-mölcs-ho-zó. ~!- ok-tó-ber bo-ro-zó ~no-vern-ber tél-e~lő. - -'... de-cem-ber pi-he-nő. 75

80 :t". ~(,~, --. '1> f ~~'- v"'; ~, tyúk 'i~~.~. ty tyúk-a-nyó. sé-tál az ud-va-ron. kis-cslbé-l kö-rü I-ve-szi k. meg-meg-áll tyúk-a-nyó, ka-par-gát. ennl-va-lót ke-res. ha va-la-mit ta-lál, hlv-]a a ki-esi-nye-it.. - kot, kot, e-gye-tek. - ko-tyog-ja. l-dőn-ként fel-néz, fi-gye-li, nines-e ra-ga-dozó ma-dár a _kö-zel-ben. fél-ti kls-csl-bé-lt. I ha hi-deg szél fúj, szár-nya a-latt melen-ge-ti ő-ket. na-gyon vi-gyáz rá-juk. 76

81 a két ku-tya ~eg a csont a kis bod-ri ku-tya egy cson-tot. ta-lált az ú-ton. büsz-kén - bal-la-gott ve-ie ha-zafe-lé, út-köz-ben egy pa-tak-hoz ért. kes-keny híd. ve-ze-tett át raj-ta. ment, men-de-gélt bod-rí a hídon. a kö-ze-pe tá-ján be-ie-né-. zett a víz-be. hát ott lá-tott egy má-sik ku-tyát. an-nak is egy nagy da-rab csont volt a szá..já-ban. bod-ri rá-mor-dult: - a-dod i-de azt a cson-tot! árn, a-hogy ki-nyi-tot-ta a szá-ját, a csont.. be-ie-poty-tyant a pa-tak-ba. nép-me-se 77

82 - lyuk ly ká-roly be-fu-tott a kony-há-ba. -. jaj, é-des-a-nyám! - ki-ál-tot-ta. e-gér van a kani-rá-ban. - hozd ha-mar a cl-cát l - szólt az é-des-any-ja.._ be-vit-ték a. macs-kát a kam-r~~ba. a macs-ka az e-gér-lyuk fe-ié som-poly-gott. e-gye-dül hagy-ták a macs-kát.. telt az. i-dő. ká-roly be-nyi-totta kam-rá-ba. rnlt _. lá-tott? ott állt a macs-kaaz - aj-tó-ban, - e- gér volt a szá-já-ban. ly 78 : - ibe. C@ijE--

83 . - --' I jiiffliiuiii Hii ii mu "...,.....",. -" #'. *',.,.. ~'. té~1j. reg-gel.h i-deg lett. éj-jel a földcsont~tá fagyott. a : nap is di-de-reg, nem bújt e-lő fel-hő-ru-há-já-ból..az ab-lak e-iőtt egy fe-hér toll-pl-bécs-. ke re-pül -et az-u-tán egy má-so-dik meg egy har-ma-dik. e-sika" hó! itt a tél!. men-nek a gye-re-kek az is-ko-iá-ba. ví-. gan' mon-do-gat-ják egy-más-nak: e-sik a hó! ez ám a jó!. a kis bo-ris-kaki-tart-ja a kezét,.és el-.. kap egy he-pt-hét. be a-kar-ja vin-ni az isko-lá. ba, de bi-zonyaz el-ol-vad. a na-gyobbak már szán-ká-zás-ről, hó-em-ber-ről be-.szél-get-nek. 79

84 rnon-dó-ka egy meg-é-rett a- meggy. 'ket-tő - cstp-ke-bo-kor-vesz-sző. há-rom - majd na-za vá-rom. négy -. biz' o-da nem' mégy. öt - le-e-sett a köd. hat -' ha-sad a pad. hét - dö-rög az' ég, nyolc - ü-res a polc. ki-lenc - kls fe-rene. tíz - tisz-ta. víz. ha nem tisz-ta, vidd visz-sza!, ott a sza-már, '. meg-isz-sza! népköltés OJ '~I 80

85 mondóka egy - megérett a meggy. kettő - csipkebokor-vessző. három - majd haza várom' ~négy. -.:biz' oda nem még}'. öt -, leesett a köd. hat _. hasad a pad.. 't - dörög az ég., yolc - üres a polc. l4í ro. ld U:J. _.- -k., k. r b=s..~i.ll~ ~;;\~:1 enc - IS rerenc. tíz - tiszta.víz. ha nem tiszta,. vidd vissza. ott a szamár, megissza! népköltés 6 Olvasókönyv I. 81 _... ~ _ J' _-

86 81, hófehérke volt' egyszer egy gyönyörű kisleány. arca piros volt, mlnt a rózsa, haja fekete, mint a szén, bőre fehér, min a hó. el is nevezték hófehérkének. mostohájának, a gőgös, irigy királynőnek volt" egy beszélő tükre., egyszer a beszélő tükör ezt mondta a királynőnek:..~ szép vagy királynő, de hófehérke százszor szebb'! ' mérges lett a királynő. szólt a vadászának, hogy vigye hófehérkét az erdőbe és ölje meg.

87 a vadász megsajnálta hófehérkét és elengedte. hófehérke bolyongott az erdőben. egyszer csak egy szép - kis házhoz tott.. ért.benyi- az asztalon hét tányérka, hét pohárka volt. a fal mellett hét ágyacska állt... hófe-..hérke lefeküdt az egyik ágyacskába, és nyomban elaludt. <, aki többet tud róla, rnondja el! 6* 83

88 az. ábécé. nyomtatott kisbetüi: a á b c cs d e é f g.gy h í j k I ly m n ny o ó öő p r s sz. t ty u ú ü ű v z zs az ábécé írott klsbetül: OJQ.,.tr c ~.L ~ -t, t q-. o/t.fv ~ ~..~ ~ t 4 1IV. 1. II. ru -n.af o-vo- o' o' fu.1-'. ~ ~ -L.-Lt '\J..J.~ ili ~ 'ly 'L 'z/:).~h, 1T\.i, 0JlJ! ~,~~~.. ~. ~~ ~I~ 84

89 . \ ~ c, e 6 ty betűvetés szép dolog a betűvetés, olyan, mint a kelő vetés. falr61: rnéhek, rózsák leslkt cslbék, gombák irigyelik.. levegöbe Jrnak, padra, végül fehér irkalapra. ' szépen kell itt írni, tudjál<, "1it s~61 majd a faliújság? erzsi összevissza írta, zs6fi keze nem tiszta, karcsi kövér pacá ejtett,, s a kis í-re pontot. sem tett.. palk6, évi j61 vigyázott, tlntam fac' be nem mászott a sok betű mosolyogva, egyenesen állt a sorba! fölkerültek az újságra, hogy az egész osztály lássa! U" jaj, de szép a betűvetés -, olyan, mint a kelő vetés! ~~ "O k6nya lajos lj.b 85

90 Csak egy öreg néni Csikorgó, hideg téli napon egy kisfiú és egy kisliny bal-. lagott az utcán. Csoszogva ment előttük egy öreg néni. Csúszós volt az út nagyon; és. a néni elesett. _. Ciii, fogd csak- a könyveimet! -. kiáltott a kisfiú. odafutott az öreg nénihez. és talpra segítette. néni. Ciii megkérdezte Csabát amikor vidáman tovább mentek: - a nagyniamád volt az az öreg néni?. / - dehogyis.-. felelte a fiú..- talán az édesanyád?.- az sem! hát a nagynénéd? vagy valami ismerősöd? -, egyik sem _. mosolygott 'a kisfiú. _. Csak egy öreg 86

91 \ ~ o,. - _ -":-L.., Cinkék etetése Cinkék szálltak az osztályablakára. Cslpogásukra odanéztek a gyerekek. a tanító bácsi ezt mondta: -. Csendben figyeljük a kis 'éheseket! Csikorgó hideg tél van. nem találtak ennivalót. az erdőben, kertekben, azért jöttek ide. a gyerekek ezt kérdezték : -.' hova. lett a sok légy, hangya, pók, bogár? - bebújtak a falak, fák repedéselbe, a kövek alá vagy a földbe. nagyon sok 'el is pusztult. Csaba megszélalt :. - Csak bogarat esznek a.clnkék? mlt adjunk neklk ] - Clrok-Lnapraforgö-, kendermagot, faggyút, sárgarépát. mondta a tanító bácsi. Csak tavaszig lesznek vendégeink, akkor újra lesz légy, bogár; azokat fogják pusztítani. ~Q..,~~... ' ~CL~,~, ~ ~ CL h alah.ov.. I. 87 ~. - _' -

92 Olvad a hó Olvad a hó. Csupa sár az út, Olga az iskolába igyekszik.. Óvatosan lépked a gyalogjárón, félti Cipőjét a sártól. - Olga, várj meg! - hallatszik az utca túlsó oldaláról. Ciii vágtat a pocsolyákon keresztüioiga után. Csakúgy fröccsen a sár amerre megy. Csakhamar utoléri Olgát az iskola kapujában. Olga éppen a cipőjét tisztogatja alábtörlőn. Ciii elrohan mellette, és uccu, nekiered a lépcsőnek. Örül, hogy megelőzheti Olgát. Ott marad azonban a sáros láb.' nyoma a lépcsőn. - Ciii, Ciii, sáros lesz a lépcső! - szól rá a napos. Ciii elszégyelli magát, és visszamegy a lábtörlőhöz. c;e II 0'8 ey8 88

93 Ó, de goromba télapó! Csúf. hideg szél süvöltve tépte a fák ágait. Olyan vidékre menekültek a költöző madarak. ahol mindig meleg yan. Csak egy-két madár maradt itthon, de azok is elbújtak' puha fészkükbe. Csillogó hóval fújta be télapó a földeket, és befagyasztotta a vizeket. a z állatok nem ijedtek meg. Odújukból kinevet ték a hideget,és a szelet.. Csacsik, lovak. tehenek. bárányok a [ö meleg Istállókban ropogtatták a szénát, nem féltek télapótél. a folyók és tavak befagytak. de a halak beh űzödtak a mélybe. Ott lenn, a jégtakaró alatt meleget találtak. Otthonukban az emberek a meleg kályha mellé húzódtak télapó elől. télapó egyszer csak meg. érezte. hogy közeledlk a tavasz. Csendesen sírva fakadt. Csorogtak könnyei az ereszről. II otu.-a..d., CN.~... otu.a..dv. CN ~ I {UL \ M<AI~ <Al UL I 89

94 , - z, Z ' ZS Zs Zsiga.padja Zsigáék iskolájában ünnep volt. Őszhajú nénik és bácsik is voltak a vendégek között, Örömmel jöttek, his~ ők is ebbe az iskolába jártak valamikor. Ők is itt tanultak írni, olvasni, számolni. Zsiga édesapja is eljött, és meglátogatta az első osztályt. Odaállt a gyerekek padja elé. Zsíga tanító bácsíja megkér-' dezte tőle, hogy hol ült, amikor ebbe az osztályba járt. - Ott volt a helyem! - rnondta, és Zsiga padjára mutatott. Zsiga a padra nézett, csöndesen megsimogatta, azt, majd. édesapjára. pillantott. Csillogó szeméből látszott az elhatározás, hogy ezután még jobban' vigyáz apadjára. 90

95 - ' ~, Zoltán lesz a napos - Zsófi után, holnap Zoltán lesz a napos -. mond]a a tanító néni. _ - Zoltán, Zoltán, nagyon jó! -. örülnek mindannyian. Olga jelentkezik. - Olga szeretne még valamit mondanl, hallgassuk meg! - szól a.' tanító néni.. '-' Zoltán megérdemli, hogy ő legyen a napos - rnondja Olga -, mert ma is nagyon szépen felelt olvasásbélls, számtanból is. Ott a' neve a faltújságon. Zoltán arca ragyogott az örömtől. Zsófi... Zsófi, Zsig«, Zsuzsika,. Zendül, a víg muzsika. Zsiga.zsófit tánco/tatja, Zsuzsikát is megforgat ja. ZOtf...CU-V o.a,' ~: ~.OJL~I ~\OJ""""" ~a..,.' ''-''~-'-',''. ~ OJ I.. 91.

96 eu T TT úu,üu'uu Új_cipőt kapott Zsuzsi Zsuzsi kinőtte a cipőjét. Zoli, a kis öccse viseli tovább. Zsuzsi' elment az édesanyjával cipőt vásárolni az Úttö rö áruházba. Ott, a cipőosztályon egy pár csinos magas szárúclpőt választottak ki. Zsuzsi felpröbálta, s azt meg is vették..- 6, köszönöm, édesanyám! Ugye, már az új cipőmben mehetek haza? - szólt Zsuzsi. Zsuzsi vigyázva lépegetett. Úgy érezte. hogy minden ember az ő uj cipőjét nézi. Otthon azt kérdezte a bátyja: - Zsuzsi, tudod-é, ki hordta azelőtt ezt a cipőt? -' Új cipő ez, nem hordta még senki! - Ugyan, Zsuzsi - nevetett a bátyja --, hát egy kis boci hordta, - ha nem is épp a lábán. de a hátán. II 92

97 ..~,. J.~.Vörös, sárga, zöld. Verát elküldte az édesanyja kenyérért. - Vigyázz kislányom az utcán! - így figyelmeztette. Vera vigyázott. Vörös fényt jelzett a közlekedési lámpa az utca sarkán. Vera megállt. Várt. Csilingelt a sok villamos,dudáltak a gépkocsik. Vidám fiúkat. vitt egy. autóbusz. Val6színű, hogy klrándulásra mentek. Zsákekkal. megrakott teherauté tülkölt az utca fordul6jában. Vera figyelte a közlekedési lámpát. Zöld színnél gondosan körülnézett, azután sietve ment át a széles úton. Ugyan(gy jött vissza is, figyelmesen, óvatosan, vigyázva. állj! Várj! mehetszl 93

98 Glzléknél. Gizi öltözteti a babáját. Csinos kis ruhát varr Gizi édesanyja a babának. Géza és Gyula édesapjukkaljátszanak. Vonatot állítanak össze _gyufaskatulyákb61 és -cérnaorsökból. Vidáman telik az idő. Gyorsanbeesteledik. - _ - Gyújtsd meg a villanyt. kislányom! -' mondja édesapa. Gizi az ajtóhoz szalad, felkattintja a villanyt. Világosság ömlik szét -a szobában. Vacsora után Gizi édesanyja vihanyvasal6val vasal. - Gyerekek, hallgassunk egy kis zenét! - mondja édesapa. Géza bekapcsolja- a rádiót. Gizi _még táncol is ababájával. Villanyfény ötéves tervünk küldte ajándékul nek'ünk! hát légy rá te is büszke, hogy fénylik életünk. - 94

99 Jó pajtások Csengetés után, a nagyszünetben minden gyermek uzsonnázott, jancsi félrevonult pajtásaitól. - [ancsl - biztatta jenő -, egyél te is! - jó lenne, de elvesztettem az uzsonnámat - felelte jancsi. - jobban kellett volna vigyáznod rá - mondta ]utka, egy nagy darab fehér kenyeret majszolva , pedig soká lesz még ebéd - sajnálkezott Gyuszi..- Vajon hol vesztett ed el? - kérdezte Zoli. - Valószínű, hogy az utcán - válaszolta jancsi, és elfordult. -. Ugye, a zsebedből csúszott ki, pedig az uzsonnát a táskába kell tenni - tanácsolta Zoli. Géza semmit sem kérdezett, kétfelé törte vajas kenyerét, s mosolyogva nyújtotta oda a pajtásának :'. - Válassz, jancsi! Oszejeya 95

100 ilílhh Hol volt, hol nem volt... Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy farkas, egy róka meg egy nyúl. Versenyeztek, hogy ki hid nagyobbat ugranl - Ugorjunk árkot! _. mondta a róka. Hosszú, széles árok volt az erdő szélén. Odaállt a róka az árok partjára, és így szólt: -. Hosszú lábam, rövid fülem, lompos farkam, hopp! - de nagy ez az árok. Zsupsz, már bele is esetb az árok kellős közepébe. Utána a nyúl ugrott. - Hosszú lábam, hosszú fülem, suta farkam, hopp! - de nagy ez az árok.,> Ügyesen átugrotta az árkot, s úgy futott tovább, mintha puskából lőtték volna ki. 96

101 Utoljára ugrott a farkas. - Hosszú Iábam, hosszú fülem, hosszú farkarn. hopp! - de nagy ez az árok. Odapottyant ő is a róka mellé az árokba. Igen mély volt az árok, nem tudtak kijönni, pedig már nagyon éhesek voltak. -Ide hallgass - szólt a róka -, ha segítesz kimászni, kihúzlak téged is; - [ó lesz biz' az -. állt rá a farkas. Hátulsó lábaira ágaskodott, és a róka felkapaszkodott a hátára. Innen egy ugrással klnn termett az árok szélén. Úgy elszaladt, hátra sem nézett. Várja, várja, még most is várja a farkas a.rókát, ha azóta el nem pusztu It. népmese 7 Olvasókönyv 1. 97

102 ~ ~ Ki az okosabb? Két kls kecske. szembetalálkozott a patak keskeny hidján.. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett. Úgy átmehettek volna -.rajta, ha az egyik visszafordul, s megvárja, amig a másik átmegy. -.. Vissza, vissza! -. szólt az egyik. - Hát még mlt nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordul] vissza. - Igen ám, de én léptem előbb a hídra. ~. Visszafordulni egyik sem akart, Vadul nekimentek egymásnak. Összeakasztották a szarvukat. Vékony lábukat megvetették a hldonvés verekedni kezdtek.. Csúszós volt a híd. és a nagy igyekezetben mind a ketten belepottyantak 98.a vízbe;

103 Keskeny ösvényen is találkozott két kis kecske. Kltérnt nem tudtak, mert az ösvény egyik oldalán szakadék volt, a másik oldalán meredek hegyoldal. Gondolkodtak, tanakedtak. rnltévők legyenek... Végül az egyik letérdelt. s.odasimult a hegyoldalhoz. rgy adott helyet a másiknak. Óvatosan átlépegetett a másik rajta; s mindkettötovábbhaladt a maga útján.. népmese._.~--_._---~ * "...'-- -.::~ ~ ~.._-

104 - - tt.ty OTy ff Február Ismét előbújt a napocska. Fényesen és vidáman sütött a havas táj ra, még melegített is egy kicsit. Jégcsapok lógtak az ereszről. Vízcseppek gördültek végig rajtuk. "Talán már vége a télnek, és kezdődik a tavasz" -. gondolta a cinke. Örvendezett és harsányan énekelte: Kis cipő, kls cipő, Itt van a jó idő. -Korán énekelsz, madárka! --szólt az öreg veréb. - Csalóka ez az idő! I:ázurik mi még tavaszig eleget! Februári estén, mikor tavaszt lesvén háborog Februári estén... a vén duna: kicsi meleg ágyban álom borul lágyan minden jó kisfiú ra. bianchi 100

105 Peti és a "r" Peti nem tudta kimondani a r" -to Ha azt mondták neki, hogy "rigó", ő azt mondta, hogy "rigó". Ha azt mondták ~,retek", Peti azt mondta "letek". Kinevették a gyerekek. Peti egyszer megint rosszul mondott valamit. Csúfolni kezdték a fiúk. Peti megsértődött. Bánatában felmászott a. tyúkól tetejére, és csendesen sfrdogált. Feltette magában, hogy megtanulja a "r"-t, ha akármilyen nehéz is. Üldögélt a tyúkól tetején, amikor egyszerre csak odarepült a kerítésre egy varjú. [ó hangosan károgni, kezdett : - Kár, kár'! Peti utánozta: - Kál, kál! Rákezdte újra a vaqu: - Kár, kár. kár,káár, kár, káár! Petinek így sikerült : - Kál," kál, kál, káál, kál, káál! 101 ",_",' _ li...

106 . Peti sokáig kiabált így varjú nyelven. Buzgón utánozta a var] úbeszédet. Örömmel vette észre, hogy lassanként már egyre jobban ki tudja mondanl : - Kár, kárl Gyorsan lemászott a tyúkól tetejéről. Folyton károgott. nehogy elfelejtse a ur" -te. Rohant a fiúkho~. Boldogan, ne-..,. vetve kiabálta:. - I(i tudom ám már mondani a,~r"-t. - Halljuk L - biztatták a gyerekek. Peti elgondolkozott és klvágta : - Riba! Peti azt akarta mondani, hogy.jlba", de örömében most : már azt hltte.: hogy rnlnden,,1" helyett "r"-t kell mondani. Jót nevettek a-"gyerekek, és 'örültek Peti sikerének. / -fl P-IYB..-- ~_ 102

107 Nem fogadott szót a kis kakas Hol volt, hol nem volt, volt két testvér, egy kis kakas _ és egy tyúkocska. Klszaladt a kertbe a _kls kakas, és esi pegetni kezdte a ribizlit. Figyelmeztette is a tyúkccska : - Ne edd meg, kis 'ka_kas! Várj, amíg a ribizli megérik. Nem fogadott sz6f a _kis kakas. Csipegetett, csipegetett, - és annyit csipegetett, _hogy alig bírt hazáig vánszorognl. -- Jaj, jaj! - kiabált a kls kakas. Fáj,' fáj! Testvérkém. segíts! Okos testvére megitatta orvossággal, borogatást rakott a gyomrára. - -Hamarosan meggy6gyult a kis kakas, és klment a rnezőre. OO:.~. Nyár volt. Nagy rnelegben - ugrándozott, szaladgált a kis kakas. Kimelegedett, megizzadt és odaszaladt a foly6hoz, -hogy szomját _cslllapítsa, - Ne igyál, kis kakas! -- kiáltotta- a tyúkocska. - Ne Igyál hideg -vizet! Várj, amíg lehűlsz l Nem - fogadott - sz6t a kis kakas, mohón itta a hideg vizet. Kilelte menten a hideg. O~os testvérkéje minden erejére szükség volt, hogy haza tudja vinni a beteg kis kakast. Orvosért szaladt a tyükocska, Nagy üvegorvoss.ágot rendelt az orvos ~ _ ::~ ~- - -~ -.. -

108 I Nagyon sokáig feküdt betegen a kis kakas. Tél volt már, mire felgyógyult. Jég borította a folyót. Korcsolyázni akart, de a tyúkoeska azt mondta neki: - Várj, kis kakas, várd meg, míg a folyö egészen befagy! Nagyon vékony most még a. jég, beszakad és elmerülsz! Hallgatott most már a kis kakas idősebb testvére okos tanácsára. Népmese,/ Gyorsan mondd! Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál! ~.~. 104

109 -. Mosakodás Mentem a lépcsőn, visítást hallottam a szornszédos lakásból. Meghökkentem. Miklós visított. _. Verik vagy mosdatják i - kérdeztern magamtól. Óvatosan lépkedtern az. ajtóig. Hát mosdatták Miklóst, édesanyja szappanozta a képét. Miklós ezt gondolhatta: - Mi jó van abban, hogy hideg vízzel dörzsölik az embert, és csípős szappannal habozzák be szernét, száját. Most Juliska nővére kapta el Miklós fejét, és jól megdörzsölte a törülközővel. - Ne sírj, Miklóskám! - vigasztalta. rgy, virágom, így, így - törülgette gyöngéden öcsikéje fejét. - Nézd, mllyen szépen mosdlk a cica is! Csakugyan, a cirmos ott mosdott a küszöbön. Megnedvesítette a talpát, és végighúzta a fején, fülén. Miklós még szepegett egy kicsit és könnyein át a cicára mosolygott. 105

110 Mia j ó és mia rossz? 'egy rnorzsányl kisfiúcska azapjától' kérdi : mi az, hogy rossz,' mi az, hogy j6?.mertő még nem érti..;. e.~!... Rossz az, hogyha mászatcs egy kísflúcska képe, n~ orrodra kend a lekvárt, hanem a kenyérre! [ó az.. ha a gyermek mosdik, fogát tisztán tartja, örül annak a kisgyermek apja, édesanyja! Rossz az, hogyha beleturkál plszokba, szernétbe : ráragad a sok-sok piszok arcára, kezére! [ó az, hogyha tiszta, gondos, vigyáz holmijára, nem szakad el a cipő]e, nem. foszlik ruhája. ezt tanulta jóról, rosszról a ~morzsányi gyerrnek o=hogy ti is megtanuljátok, elmeséltern nektek. Majakovszkij 106

111 ~... Jó a ropogó Pirimogyoró. Mackó uram szereti, Bokrában felkeresi: egy tenyere Tele vele.:,a m,ási kkal Úgy csap bele. Meghámozza, lám, 'lám, és bekapja hám, hám! Ha teleszed egy mancsot, Vigan eszi és csámcsog. Jó a ropogó,.piri mogyoró.. Móricz Zsigmond '10/ '-', --_ ~ -

112 Az orvosnál - Anyukám, fáj a torkom! - panaszkodott "Ágnes. - Aludni sem tudtam az éjjel. - Majd elviszlek az orvoshoz - mondta az" édesanyja. -" Üzenjünk előbb a tanító néninek. Ágnes első osztályba járt. Nagyon szeretett tanulni. IUdott már szépen írni, olvasni, számolni és énekelni. Nem" szívesen maradt el az iskolából. Na de ha beteg, akkor nem mehet az tskolába. " Ágnesék elmentek az orvoshoz. Mid fáj, Ágnes? - kérdezle az orvos. - A torkom - panaszolta. - Nyisd ki a szádat! Mondd szépen : á! Ágnes, a szorgalmas kis tanuló ezt kérdezte: Kérem szépe n, nagy át vagy kis át mondjak? ---'1-1\ 7\ rc el" :LU 108

113 ~--- ~..--#. -~..;"~-~ ~- - -"'" _.~... -A klsdobos A kis Antalnak dobot vett az édesapja. A kisfiú kiszaladt az utcára, és teljes erővel verni kezdte a dobot. A szornszéd házból kijött egy szomorú néni. - Klsflarn -. így szólt Antalhoz a néni -, bet~g a férjem. Az orvos azt rnondta sokat kell aludnia: A te dobodtói nem tud pihenni. A kis Antal az övébe dugta a dob-.verőket. Kifutott a város mellettí rétre, ott aztán dobolhatott kedvére. Korán kel ni... Korán kelni, énekelni, Nincsen annál vígabb semmi. Későn kelő jó barátom, Neked is csak ezt aján lom. NéPköltés 109

114 Szeresd az' állatokat! Három, 'búszkeségtől sugárzó fiú sietett haza az erdőből. Tarisznyájukban :egy foglyul ejtett' kis mókust szorongattak. ' Otthon várta őket beteg kis húguk.,-" Idenézz. mókust hoztunk! Olyan jókedvű, hogy biz-' tosan meggyógyulsz tőle '- újságolták örömmel a gyerekek. A beteg' kerekre nyitotta beesett szernét : Szegény kis mókuskám! Hol fogtátok? -, Az erdőben! ' - Szegénykém, rab lettél. Fiúk,,én majd' csak meggyógyulok nélküle is. Szépen engedjük el, hadd menjén haza, ' Azzal' szabadon engedték a mókust. Mókusmama sírva rohant gyermeke elé, Mikor' meghallotta, mi történt, meg' is kérdezte a közelben kaplrgáló kakast:, - Hogy hívják azt, a beteg kislányt? Áldani fogom egész életemben! -- A nevét nem tudom,' de azt tudom, hogy kék nyakkendős úttörőpajtás! -. válaszolt kukorékolva a kakas.. / 110

115 -~.. ~\. < ~~ ~ # -.,---~.-

116 Elmúlt a tél Tanítás után a tanító néni klvitte a gyerekeket a kertbe. Megmutatta nekik a fűzfát. Egyetlen levél sem volt" még a fák ágain. Itt-ott" kis dudorok voltak rajtuk. - Ezek" rügyek - mondta a tanító néni. Erzsi és Endre levágtak négy-öt ágat, és bevitték az osztályba." Éva" egy bádogedénybe vizet öntött,azablakba tette, és beleállította a fűzfaágakat a vízbe. Elhatározták, hogy minden második na-" " pon cserélik a vizet. Néhány nap múlva rnl történt? Elkezdtek duzzadni a rügyek, és nemsokára megjelentek a barkák. 112

117 Egy, kettő, három, négy, kis őztke, hová mégyl - Elég, hogyha tudom én: tavasz felé futok én! Tavaszi dal. Egy, kettő~ három te kis nyuszi, hová - Se erdőbe, se ré.ji szép tavasz elébe! Egy, kettő, három, négy, te kis madár, vígan I~gy: olyan szép dalt daloljál,. szebb legyen.a tavasznál! x Ze/k Zoltdn 113

118 Illy ly Látogatás' agépállomáson Lajos elkísérte édesapját a gépállomásra. Felcsillant a szeme. amikor a gépállomás udvarán meglátta- a traktorokat. -' Felülhetek az egyikre? - fordult édesapjához. - Na. nem bánom - hangzott a válasz. Lajos már fenn is volt a traktor nyergében. - Hű! Mekkora kormánykereke van!. - Szeme tágra nyflt. arca ragyogott. Nagyon tetszett neki a gép. és az, hogy édesapja helyén ülhet. Ezelőtt még traktort sem látott, most fel is ülhet rá. Lovas ekével szántottak még tavaly. Lajos nem maradhatott sokáig édesapja helyén. - Indulhatnak a traktorok! - hallatszott a gépállomásvezető hangja. Klmentek a földekre, és elkezdődött a munka. Z~gott, zakatolt a gép, hasitotta a földet.. Lajos ámulva nézte. hogy mennylvel gyorsabban megy Igya munka, mint lovas ekével. 1H

119 A szép tavasz.langyos szellő fújdogál, és egyre melegebben süt a nap. A mezőkön elolvad a hó. Az iskola mellett, a dombon kizöldell a fű. Barkát eresztenek a fozfák. Vidáman térnek haza az iskolából a gyermekek. A verebek csiripelnek a tetőn:,,1: "1" un k'. "1" 1: un k'. "1" 1: un k'". Átél ték. a telet, ezért oly boldogok. Szol<o/oy Melyik él, melylk nem éll Ló, akácfa, muskátli, szekrény, könyv, Pista, fecske, gólya, olló, kutya, asztal, "...:,~.,tulipán o 00,~~'~ir)]"1 ~I:: /... ;./~. ) Nem él: 8* L. _... _.-...

120 . Derűs reggel A napócska -.. felbukkantahegyek mögül. tbredni. kezdett a föld is. A nap. első sugara a pacsirtára hullt. A pacsirta kiröppent a fészkéből. Dalolva repült a magasba. A második napsugár a nyuszira esett. Dörzsölni kezdte a szemét, Oe aztán. hipp-hoppmáris ugrándozott a harmatos réten. Ropogtatta a friss füvet reggeli re. A harmadik napsugár a tyúk61at érte. A kakas a szárnyát verdeste. és klabálnl.. kezdett: kukurikú! A tyúkok felébredtek, kotkodácsolni kezdtek, és klszaladtak az udvarra magot keresni. A negyedik napsugár a méhkasra szállt. A méhecske elóbújt. Megrezegtette a szárnyait, s züm-zürn, márls elindult a virágokhoz friss mézet gyűjteni.. Az ötödik napsugár benézett a' szobába. Bevilágftott Dani szemébe. Dani felébredt. Fürgén kiugrott az; ágyból. Gyorsan. mosakodott, teggelizett. Sietett az iskolába. Elsó akart lenni az osztályban. Usinszkij 116

121 Cf3j,J3&iCi J.. _ ffiiiij5 A tavaszhoz. é -,télnek,. Ifjú lánya a v n.. K edves klkelet,. jelensz meg 1 mért nem.. Hol maradsz, 1...A világ felett.. Petőfi Sdndor

122 Az ábécé betűt Nyomtatott kis ábécé: a á b c cs d e é f g gy h i, I j k I ly m n ny o 6 Ö Ő P Ir r.s sz t ty u ú Ü u v z zs, frott kis ábécé: I OJ ClJ C CO ~ ~ ~ o/t. I. ~ el ~' ~. cr '\,., t ~ I... II 1'u 1"U.fD-' o' o' O- t., 4 UJ I...{, ~rrv fu 1-' ~ '::IL n "lj..., "lj..., "lj..., uo' ~ 2:,() Nyomtatott nagy ábécé: A Á B C CS O E ~ F G GY H I r J K L LY M N NY O 6 Ö Ő P R S sz T TY U Ú Ü O V Z zs frott nagy ábécé: I A A BC~l)~S, I TCr '~ }-t j j ( ~ ~ ~K,N.~OOOO I.P R S s-. T ~ 'LL 'LL 'LL II 'LL 'lj'2, 20' 118

123 Március tizenötödike - Holnap nevezetes nap lesz! - sz61t a tanítő néni a gyerekekhez. - Több mint száz évvel ezelőtt Petőfi Sándor erre a napra Irta egyik legszebb versét. Címe : Nemzeti dal. Az6ta minden magyar ember megtanulta. Igy kezdődik: Talpra magyar, hl a haza! Itt az idő most, vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válassza tok! A magyárok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A szabadságért harcolt Petőfi Sándor a bátor magyar ifjakkal. Szeretettel gondolunk rájuk. mindig. Ezen a napon ott, ahol Petőfi szebor van, megkoszorúzzák az iskolások, felnőttek. Mi is feldíszltjük virágokkal Petőfi képét, és elszavaljuk együtt a Talpra magyart! ~~I~I~! :kul~'". [.~,.(., ~;. 1C.L ~ I -h..ov ~ J'\fu-rv ~?. ~~ _ 4IL.. _ ~. ~ _..L... _ --"

124 _~ '\..J-Cl.lV. ~,~~". II J lj P I - -~....+ _ ~.+ ~'~I-~J~ OJZ.,~. -~ a.l,o..t o:. ~. -O ~ ~~ A kis kertészek,-. Holnap' babot ültetünk - szólt a' tanrtó néni. - ~n hozok babot! - jelentkezett Jancsi. - Oe cserép és föld is kell! - mondta a tanftó néni., öten is megígérték, hogy földet és cserepet hoznak. Másnap reggel ott állt az öt virágcserép az ablakban. A tanító néni vezetésével munkához fogott az osztály. A gyerekek megtöltötték a cserepeket porhanyós földdel. Mindegyik cserépbe két-három babszemet tettek, és sorjában megöntözték. Végül beírták a füzetbe: március 6-án babot ültettünk. Mindennap erősebben sütötte a nap a cserepeket. A gyerekek szorgalrnasan öntözték a földet. Nemsokára pici zöld levelek bujtak elő. A gyerekek boldogan Irták be a füzetbe: március 13-án kicsirázott a bab! ~Q, J h<l.4.uujul..-~..,...., ~'~I~" 110 ~~I'~'~~r

125 . Mi kék az ég! Mi kék Az égi Mi zöld A föld!...zöld föld felett, kék égalatt a Hangos pacsirta fütyörész: Dalával. a napot kicsalta, A nap rá gyönyörködve néz. Pet6fi Sándor

126 Oltess fát! Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád. Árnyékában megpihenhetsz, gondot ő visel reád. Jó tavasszal nyit virágot, mess2eérzed illatát. Kls madárka száll reája, ingyen hallgatod szavát. Ültess fát!. Jóka; Mór ~~I0L~1 ~~Uv~~. ~~... ~~ Ne bántsd a fát! Ne bántsd a fát, hisz Ő is érez. Szép gyöngén nyúlj a leveléhez., Ágát ne törd, lombját ne tépjed. Hagyd annak mi: épnek, szépnek Ne bántsd a _fát! 122 Benedek Elek

127 o A.kis ''/ A gyerekek fát ültettek az út mellé. Még kicsi volt a fa. Gyökeret eresztett, és nőni kezdett. Egy fiú elment mellette, leszakitott egy levelet. Összegyűrte és eldobta. - Miért szakitottam Ole? - gondolta. Oe aztán meg is nyugodott. - Mit számít egy levél! A fának sok levele van. Arra ment egy másik fiú, letört egy ágat, és így gondolkodott: - Mit szárnlt egy ág! A fának még négy ága van. Arra szaladt egy kislány Iabdával. Feldobta a labdát, az meg - puff! - éppen a fára esett, és letörte a felső ágát. - Hát ez baj! - mondta a kislány, és elkomolyodott. - No, de ettől még nem hal meg a fa. Nő nekiúj ága. Jött a kecske, és rágcsált egy kicsit a fakérgéből. Megállt ott egy ember, hozzátámasztott egy taligát. Az ls ledörzsölt a fa kérgéből egy darabot. Jött egy fiú az új bicskájával. - No - gondolta _0, mindjárt kipr6bálom, [é-e ] Levágta az egyik maradék ágat....;.j6 éles bicska! "A klsfa elszár~dt. Jöttek a gyerekek, akik ültették. - Ej, ej! - mondták - úgy látszik, itt nem tud megn6ni a fa. Biztosan. $ a föld. fa Puskin 123

128 / Elvándorol a madár... Elvándorol a madár, Ha őszre jár Az idő. Tavasszal azonban ismét visszajő. Pet6fi S6ndor. Fecske- hívogató' Villásfarkú fecskemadár. Jaj, de régen várunk! Kls ibolya. szép hóvirág Kinyílott' már nálunk! Fátyol$zárnyú' Zúgva-zöngve.kis méhecskék szállnak. Cifra lepkék, kék legyecskék Ide-oda járnak. Rózsa, rózsa, pi ros rózsa Nyitogatja kelyhét; Itt a,tavasz,' lessük, várjuk A csicsergő fecskét...., M6ro Ferenc,. 124

129 Megjöttek a fecskéink! Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. Az eresz szegletében ragasztották meg gömbölyű kis fészküket sárból,. szalmatörekből. Nincs az a kőművesmester, aki fürgebben dolgozna náluk. S ahogya 'sarat. hordták, rakták, simították, gömbölyítették, minden mozdulatuknál mondtak valamit:. - Vakolat van-e még? - Van elég! -' Fuss szalmáért. picike! - Hozom 'en ízibe! - Hocc ide! - Cvi kk, cvi kk,cvi kk!. - Mi tetszik?. - Jó ebéd tetszenék! - Mi legyen az ebéd? - Bogaracska, legyecske. - Kis fecske, gyere csak a kertbe, gyere, gyere, gyere! Azzal. huss, ki a kertbe, ahol igazán terített asztalt találtak. Csak a szájukat kellett tátogatni: szinte magától hullott bele a sok bogár. EI is pusztltották őket egy hét alatt. Még az utcánk tájékáról is eltakarodott a sok bogár, olyan rendet tudtak tar-, tani a rnl kis fecskéink. A fecskék Móra.Ferenc JII... -.~. _ ~. _. :: ~ -' _ ~ ~~

130 A gólya II t Mikor a gólyávirág megjelenik, már akkor várjuk a gólyát. Az igazi tavaszt a gólya hozza meg. Egy napon hallom ám a Gál gyerek hangját, amint kiabálja az ablakom alátt: -' A gólya! A gólya! Hát csakugyan itt a gólya. " ""'1; - A nyakát meg a lábát hosszan,:j el nyújtva, lassan és méltósággal kereng a magasban. Egyre d. J alább-alább ereszkedik, és leszáll egyenesen a Fodorék házára. Megáll ott a fészke szélén, és elégedetten. vidáman kelepel. Míg a. gólya el fészkének örülve ugrál a háztetőn, a gyerekek lenn az udvaron féllábon táncolva éneklik: G6lya, g6lya, gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágfa, Magyar gyerek gy6gyítja. Gárdonyi Géza C\, v( 'l I t f I Ut/A. 126

131 Laci segítőtársai A szoba asztalán volt egy szép piros frótoll. Nem a toll volt piros, hanem a szára. A toll acélból volt, de úgy fénylett, mint az ezüst. Ahogya reggel benevetett az ablakon, a piros szárú toll koppantott az asztalon. Hát téged mi lelt? - kotyogott a tintásüveg. - Talán már reggel van? - Bizony az - nyújtózkodott a toll. - Fel akarom ébreszteni a gazdámat. Lackó derék fiú, mindig gondomat viseli. Soha anélkül be nem tesz a tartómba, hogy meg ne törülné a hegyemet. Megérdemli, hogy én is kedvébe járjak..- Abban én is segítek! - kottyantott a tintásüveg. - Én is meg vagyok elégedve a kis gazdámmal. Nemhagyogat el szanaszét, nem tesz fejjel lefelé a táskájába. Nyitva sem felejt, hogy valami nyalakodó légy fejest ugorjon belém. Blzony, segítek keltegetni én ls,. Piros toll kopogott, tintatartótopogott - felneszelt erre álmából az irka is.. Mikor megtudta. miről van szó, neki is jókedve támadt. - Hohó, én is itt vagyok! - szélalt meg a füzet. - Engem se hagyjatok ki. Én is szeretem a kis gazdámat. Maszatos kézzel soha hozzám nem ér.: Sehol egy gyűrődést nem találtok rajtam. Kávéval nem itat, vajas kenyérrel nem etet. Én is ébresztgetern, ahogy tudom. Piros toll kopogott, tintatartó topogott, irkalevél susogott _. a kls László pedig felnyitotta a szemét. Először is az asztal felé tekintett, és összemosolygott hűséges segítőtársaival..m...u..nt,? Móra Ferenc.M.l.tnt ~ ~ r Ov ~?.M..U.nl ~ ~~~?.M.il.n:l vt-l ~ ~ OV ~?.. 127

132 A pajtáscsalád avatása Pereg az úttörődob az iskola nagytermében. jönnek a csapatzászlóval az úttörők, s utánuk az 1. osztályosok. Felsorakoznak. A csapattanács elnöke lép elő. Tiszteleg. Engedélyt kér a pajtáscsalád avató ünnepélyének megkezdésére! Felhangzik az úttörőinduló. Utána az igazgató bácsi beszél. Tudja. hogy minden kislány és kisfiú szorgalmasan készült az avatásra. Most felveszi őket a pajtáscsalád tagjai közé. Az első osztálycsók elmondják a pajtáscsalád fogadaimát. Az igazgató bácsi a fogadalom után nyakukba köti a szép nyakkendőt. Az egyik úttörőpajtás fel köszönti az első osztályosokat. Az énekkar' szép úttörőnótákat énekel. Színdara-. bot is játszanak. Vidám hangulatban hangzik fel ismét az úttörő induló és megperdül a dob.... Szüleiket fogva boldogan megindulnak hazafelé a felavatott kis pajtások. Büszkén pillantanak a szép kék nyakkendőjükre. A 6~: 1.A.~~~1 ~.- 2. A ~ # bu.j.,.. 3.A~~~, O_~_. ~ ~.. 4.A~~~..u:,,~-~... 5.A~~.u,~. ~.v.,~.' 6.. A~~'u:'~ OJ~., '. 128

133 Úttörő-induló Ej, haj, száll az ének, zeng. az ének, szép az élet,.ej, haj, úuörőknek kedve mindig jó. Nyári napban, téli szélben, harmatban, s ha hull. a hö, ej, haj száz torokból száll az énekszó. Ej, haj, kinn az utcán, kl dl'p /.J. fl '-.~ Inn az er on {)'lr...~ ~ 'v és a réten, ej, haj,. új erővel zengjen már a, dal, hogy mihozzánk jöjjön mind, ki tettre és fiatal! Ej, haj, kész fgy miénk lesz majd a diadal. jankovich Ferenc 9 Olvas6könyv

134 A felszabadulás ünnepe Vera és lajos ezen a napon már korán reggel az ablaknál.álltak~ Nézték a feldíszített házakat, a lobogó zászlókat. - Jönnek a katonák! kiáltotta Lajos, amint meg;' hallotta. a trombitaszót. Honvédek! -. ujjongott Vera. - Honvédek! A katonák beford u1- tak az utca sarkán, és kemény léptekkel vonultak tova, szinte retngett alattuk a föld. - Huszárok! mondta édesapa, aki odament maga is az ablakhoz - most meg a huszárok jönnek! Lelkesen nézték, kon a huszárok amint sorra léptettek el tüzes parlpál-.. Később harckocsik és : ágyúk dübörögtek el a ház előtt. A menet vége még_ csak most érkezett -Veráék ablaka alá, mlkor az elel~ pedig már régen eltünt. - Miért vonulnak fel a katonák? - kérdezte Lajos. -. Ezen á napon, április 4-én' ünnepeljük. annak évfor-. dulóját, hogya szovjet katonák felszabadltották hazánkat. Nagy ünnep ez mindannyiunknak! - válaszolt édesapa. Édesanya.már ~bédhezhívta őket, mikor az utolsó csapat is elvonult az ablakuk előtt. 130 I

135 :d"it, A tavaszt' kivirulva.köszöntík a bokrok, a fü, a barackfák... _Kivirulva, ünnepi díszben ~öszöntünk, drá a szabadság! 9* - 131

136 Csak akarni kelll Vége.atorna6rának. - Gyerekek. gyorsan húzzátok fel a cipőtöket!. Egy-kettőre elkészül mindenki,csak Jutka cipőfcízője lóg. Nem tudja csokorra. kötni. Zsuzsi szlvesen segít neki. Megmutatja, hogyan kell. Meg is köt], Jutka figyel, hogyan is kell. Otthon aztán Jutka kibontja a cipő- J fúzőjét, és újra megköti. Már gyorsabban megy! Harmadszor, negyedszer, ötödször is megcsinálja. Egyre jobban sikerül. A legközelebbi tornaórán Jutka készül el elsőnek a cipőfüzéssel, új osztálytárs Új kislány jött az osztályba, úgy hlvják, hogy: Varga Klára. - Előre!...;".szól mosolyogva. Csendesen a nevét mondja.... A szünetben körülveszik, simogatják, becézgetlk - s úgy tűnlk már, mintha Klára hetek óta idejárna. K6nya Lajos 132

137 Bokor, fa. Tegnap,.. E$ő, szél. Nyár.. Folyó, tó. Jég, Mondd tovább! Széna, szalma. Körte,.... Kicsi, nagy.. Olvad,. '... Asztal, szék. Piros,.... Az L osztály virágai Milyen virágokat látsz az ablakban? Milyen szlnűek! 'Melyiknek van illata? Neked milyen virágc1jd!~lanna 133

138 Miska bácsi méhei A ker bent ké.~ fa áll ~ú~': ~irágruhában: az ősztbarackfa halvány r6zsasxlnber'l" a kajszi~ eg pompás fehérben. A virágok;t -méhe.döngics~lik körül..bele-beleszállnak. a virág mélyébe. > Egy-két pill. t.vmülva az~án édes zengéssei. emelkednek újra't<r;zá Inak'. okr:~ ~~ Ezek a Szekeres ~lifo11 bácsi ~~ ~'.t>~!~ Miska bácsi március egyik flap~n klment a méhe.e, s. kinyitotta a kis kasajtót : ''''~ ~. Kis méheim, induljatok, rakodjatok, Minden mézet behordjatok! És a kis méhekmiska bácsi szavára elő is bújtak a Iyukon.Megdörzsölték álmos kis szemüket. Tántorogtak. Jófzűen nyújtózkodtak. Azután zim-zum,. föfrepültek, és megindultak a virágos világba, patakpartra. rétországba, zöldleveles erdőbe. Gárdonyi Géza \ 134

139 Hóka A Szabadság Termelőszövetkezetben nagy újság van mostanában. A Csillagnak. ennek anagyhírű 16nak kis csik6ja lett. A Csillag a legjobb 16 az összes lovak között. Most nagy nyuga~orrimal~ágcsálja a szénát, csak néha néz kicsi csik6jára oldalvást. A többi lovak, csik6k is mind arra néznek. A látogat6k jönnek, egyre jönn~k. Jönnek az irodákb61, jönnek a földekről, és nézik a Csillag fiát. Becézgetik, simogatják. Nevet is adtak a kis csik6nak. Mivel fehér folt volt a' homlokán', elnevezték H6kának. Szob6 Pál. 135 ~ -- ~ '.

140 Udvaron fehérlik... Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony éppen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta. Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Arany János Egy délután Lajosék a faluban, Pístáék a Petőfi Termelőszövetkezetben.laktak. - Jöjj ki délután hozzánk! - hívta Pista Laiost. Lajost tanulás után kiengedték szülei a szövetkezetbe. Pista örült a pajtásának. Sokat játszottak,és mindenhova benéztek. Nagy épül~tek közöt]; járkáltak. Az egyik épületben sok gazdasági gépet látta~.sok ember dolgozott a magtár előtt,. szekerékre rakodtak. A baromfiudvarban egy néni etette a sok tyúkot, kacsát, libát. - Megmutatom a kedvenc kismalacomat hívta Lajost Pista. - Ott van l Ott! - mutatott egy kis feketére, Lajosnak legjobban a hat kis veres tarka borjú tetszett. Az anyjukat döfködve szaladtak, amint hajtották be a teheneket. Pista édesanyja.fejés után friss forrart tejjel, kaláccsal klnálta meg a gyerekeket. Késő volt már. Lajos köszönt és siet~tt haza. Otthon nem győzte elmesélni, mi mindent látott Pistáéknál a szövetkezetben. Keresd ki a háziállatokat! Írd le a nevüket!.- Nyúl, kutya, macska, rnökus, liba, róka, szamár, medve, kecske, disznó. 136

141 Az állatok vitája Egy udvarban együtt lakott a macska, a kakas, a kutya meg a kecske. Esténként összeültek, hogy meghányják, vessék a dolgaikat. Csak egy kérdésben nem tudtak megegyezni: kinek-kinek mi Izlik a legjobban. - Nincs jobb a tejeeskénel - mondja a macska. ~. Egeret fogni se rossz, csak fáradságos. - Ugyan, a tej! A kukorlca vagy az árpa sokkal jobb - sz61t a kakas. - Igazán finom csak a csont. Mennyi csontot megettem már életemben! - állította a kutya..- Friss szénát ropogtatni, főleg, ha illatos, nagyon j6 ám! - mondta a kecske. Vitatkoztak, vltatkoztak, de nem tudták eldönteni, hogy mi a legfinomabb. Népmese' 137

142 -Ieiti - Pieiri Ajaj, hol volt,. Hol nem.. Volt egyszer egy Iciri Piciri Házacska; Ott lakott egy iciri Picifi kis macska... Volt annak két iciri Piciri kis ökre, Rákaptak egy Jelri Piciri kis tökre. 138

143 Csizmát húz az lelri Plclrl kis macska. Hová lett az ielri Pleiri barmocskal Bejárja az lclrl Plcirl kis erdőt, S nem leli az lclrl Piciri tekergőt. Bejárja az Iciri Picirl kaszál6t, S nem látja az jclrl PIciri k6szál6t ~---.,.. - ~---_.~ ". ~...~......

144 . Rátalál egy iciri. Pieiri kis tökre..bánatában ieiri.plclrlt meglökte. Felfordult azieiri Pieiri tököcske,.benne a két ieirl Pieiri ökröcske. Megörült két ieiri Pidri ökrének: Vége van az ieiri Pieiri mesének! M6ricz Zsigmond 140 ~----=-- --

145 Mi a veszedelmesebb l A kis egér elment sétálni. Sétálgatott az udvaron, majd újra visszament az anyjához. - Hű, édesanyám, két vadállatot láttam. Az egyik szörnyü, a mási k.barátságos. Az anyja megkérdezte: - Mondd el; milyenek ezek az állatok? Azt' mondja a kis egér: - Az egyik ijesztő, amint büszkén járkál az udvaron. Fekete a lába, vörös a. taré]a, kimered a szeme, és horgas esőre van. Mikor elmentem mellette, kinyújtotta a farkát, fölemelte a lábát, és olyan hangosan kezdett kiabálni, hogy a félelemtől azt sem tudtam, hová szaladjak. - Az a kakas - mondta az öreg egér. - Senkinek sem árt,.ne félj tőle. Oe milyen volt a másik állat? -. A másik a napon sütkérezett. Fehér a nyaka, lábai szürkék és slmák, nyalogatja a bundáját, és barátságosan kunkorltja a farkát. - Buta vagy' te még - mondta az öreg egér -, na-. gyon buta. Hisz ez maga a macska! Népmese 141

146 A ktscstbék Tyúkanyó a fészkén ül Hozzáfog a keltéshez. A 17..;...19 tojásból kis sárga cslbék bújnak elő. Kis ostoba sárga csibék. Örülnek a világosságnak meg az életnek. Három hét kell, amcg csirke lesz a tojásból. Békén tűrj" tyúkanyó, amikor a gazdasszony.a klkelt csibéket elszedi tőle. Nem tűri azonban az idegent, a kutyát, a macskát. Tyúkanyó büszkén sétál csirkéivel a napsugártól meleg udvaron. Amerre megy, szinte gurulnak utána a kls sárga eleven gömbök. Tyúkmama szerető gondossággal szölongatja őket: koty, koty! Aml bizonnyal azt teszi, hogy: erre, erre! A csibék pedig vékony hangon felelgetnek: csip,csip! ~.GárdonYi Géza 142.

147 A tyúkocska. az egérke. meg a kakas. ~It egyszer egy tyúkocska, egy egérke, meg egy kakas. Talált egyszer.a tyúkocska egy. szemrozsot. - Kctkodács," kotkodács, nézzétek, mit leltem! Ki viszi a rozsot a rnalemba i - ~n nem - mondta az egérke...:.. ~n nem - mondta ci kakas. Elvitte hát a tyúkocska a rozsot a malomba. Qtt a molnár lisztté őrölte: - Ki viszi a lisztet haza? -. kérdezte. a tyúkocska. - ~n nem - mondta az egérke.. - ~n nem - mondta a kakas. Hazavitte hát a tyúkocska a lisztet.-. Ki d~gasztja be a kenyeret-?- kér-.~. dezte. a tyúkocska. -:... ~n nem - mondta az egérke. ~ ~n nem - mondta a kakas

148 Hát bedagasztotta a kenyeret maga a tyúkocska. -. Ki gyújt be a kemencébe? - kérdezte atyúkocska.. - Én nem - mondta az egérke.. - Én nem - mondta a kakas. Begyújtott a kemencébe a tyú kocska. - KI veti be a kemencébe a kenyeret? - kérdezte a tyúkocska. - Én nem - mondta az egérke. -' Én nem - mondta 'a kakas. Bevetette a tyúkocska a kenyeret a kemencébe. - És ki fogja megenni a kenyeret? -' kérdezte a tyúkocska. - Én! - mondta az egérke. - Én! - rnondta a kakas. - Nem! - mondta a tyúkocska. -. A kenyeret én fogom. megenni a klscslbélmmel,. A' tyúkocska meg a kiscsibék megették a kenyeret, és nagyon Izlett neki k. 1H

149 """'--- ",". - - '".' J Tejfeltől fénylik a bajsza, egeret fog: " Ez a macskl" a. Csontrágást61. éles foga, házat őriz: "Ez a kutya!" Többször is kérődzik szegény, tejecskét ád : "Ez a tehén l" Kukerékel, váltig nyakas, szemétdombján : "Ez a kakas!" Csalánt61 nő begye, hasa,. falánk állat: "Ez a kacsa! ft Csöre sárga és nem hla, tollpelyhet ád : "Ez aliba!" Öregszik már, lépte botl6s, tojáson ül : "Ez a ketlés l". Ma-Fan-To ;z :1 ~.'~...

150 Építés Szép napsütéses idő volt. Gyuri és Veronika a. homokban játszottak. Gyuri klvltte a kis aut6ját is. Alagutat akartak épltenl. Először fellapátolták a homokot. J6 magas homokdombot csináltak. Le is veregették a homokkupac oldalát kézzel és kis lapáttal. Azután a homokdomb két oldalán lyukat kezdtek ásni. Oe csakhamar beomlott az alagút.. - Száraz a homok - mondta Veronika.. Már szaladt is, a kls -kannában vizet hozott, és meglocsolta a homokot. Most már nem dőlt össze. A gyerekek keze összetalálkozott. a homokhegy.alatt. Kész az alagút! Gyuri áttolta a kis aut6ját. J6. mulatság! Az egyik oldalon eltünik az autó, és a másik oldalon előbújik. Az alagút mellé vasúti. töltést és utat is építettek, Amikor mindez elkészült, gyönyörködve nézték munkájukat. EI is határcrták, hogy ha megnőnek, igazi alagutat, házakat; iskolákat és hatalmas gyárakat.. építenek tégláb61, kövekből. 146

151 Sokat tud Sokat tud az én kezem, Sokat tud az ujjam. Benne mindenféle régi S mindenféle ú]. van. az én kezem A régi a lecke, S én gyártom az újat,. Hogy megnöve szép hazámnak Segíteni tudjak. ~.~,~~? ~~~.~ ~~I ~.~, 1/ II ~ O-rH..J.O.Ö I ~~, ~~I ~.'.. '... 10* 147

152 (};U;2J ~t A piros. csillag e-ím;r{ Julika ma nagyon boldog volt. Édesapja korábban jött haza a munkából, és rgy együtt sétálgathattak a városban. Julika jól ismerte a közeli utcákat és tereket. de ilyen szépnek még sohasem látta azokat. A kapuk piros ruhát öltöttek magukra, az ablakokat virágok dlszítették, és a házak hom- lokánvígan lengette a zászlókat a friss tavaszi szél.. - Holnap május elseje lesz, a világ mlnden dolgozójának ünnepe - magyarázta [ullkának az édesapja. - Ezen a napon mindenütt felvonulnak a munkások, és ezzel hlrdetlk, hogy a világ dolgoz6i egyetlen nagy családba tartoznak. Mi is feldr szrtjük a házunkat, mi is felvonulunk. Másnap, május elsején korán reggel Julika szülei halk mocorgást hallottak a kislány ágya felől..-. Mit csinálsz, Julika? - kérdezte az édesanyja. -.tn is ünnepelni akarom május elsejét - felelte a kislány, és piros papírból egy kis csillagot vágott ki. A kis csillagot az ablakra ragasztotta. Enczi Endre

153 . Május 1. ~ájus egy, május egy, Unnepe rnunkának, Ünnepe a leghűbb, Legnagyobb családnak: M.inden dolgozónak, A munkásosztálynak. /4 1. Zelk Zoltán - _ 'Vf Cr _.- ~-

154 / Új ruhát kaptarn \' Nagy ünnepre készültek édesapámék. Közeledett május 1. a munka ünnepe. Ha este megjött a munkából, mindig arról beszélt,.hogyan teljesitették a napi tervüket..dolgos.ember az én apám, nem akar ő sem lemaradni a többiek mögött. Többet és jobbat,akar termelni. Megígérte, ha elsők lesznek, és jutalmat kapnak,' új ruhát vesz nekem. Most már én is nagyon vártam, kapnak-e jutalmat édesapámék. Egyik este boldogan mondta: - Holnap' megvesszük a ruhát, kislányom. Első lett az üzernünk a munkaversenyben. A szövetkezetből vettü k a ru hát. Kéket választottam, fehér köténykével. Abban voltam a felvonulásen. Örömmel láttam, hogy még igen sok pajtásernnak volt új ruhája. Béke' Tavasz van, mllyen szép tavasz van, de j6 futkosni a szabadban, a fű magas, sűrű a lomb; csfz búvik ott és vadgalamb, száll a gyermekek nevetése. Tavasz, vidámság - eza béke! Benjámin Lószló 150

155 Békét akarunk! Erősek vagyunk! Vidámak vagyunk! Élni akarunk!. Tanulni akarunk l Békét akarunk! H~Jnal Anna 151

156 Klnek, kinek.. ". " Klnek adjuk a sarlót? Kinek, ha aratnak? Felelik a gyermekek: " A dolgos" parasztnak!" Kié lesz a kalapács? Kinek adnánk másnak? Felelik a gyermekek: HA szorgos m.unkásnak!" Kinek adjuk a puskát? Ki védi hazánkat? Felelik a gyermekek: "Bátor katonának!" Ma-Fan-To í51

157 Gyurka édesapja _Egy szép, derűs _téli napon az első osztályosok a tanftó bácsi vezetésével meglátogatták a cipőgyárat. Gyurka jól ismerte az utat, mert az ő édesapja is a cipőgyárban _dolgozott. A bejárat. mellett arcképek voltak a falon szép sorjában. Egyszerre csak- a kis Balogh Jóska felkiáltott: - Ni! Kevács bácsi! A Gyurka édesapja! -- Bizony, Kovács bácsi - mosolygott a portás. A dpőgyár legjobb élmunkása! - és szelíd barackot nyomott Gyurka fejére. Oe már jött is Kovács bácsi. Nevetett, amint meglátta a gyerekeket a fényképe körül. - Na, fiúk - hívta őket -, gyertek,' megmutatom nektek a gyárat. Amint a kapu kitárult, el gyerekek izgatottan tódultak be. Sorra minden terembe elvezette a fiúkatko.vács bácsi. -Megnézték,. hogyan készíttk a sok-sok gépen a bőrből - a cipőt, a bakancsot. 153

158 Évi _édesanyja --,-Milyen szépúj ruhád van, Évl. - Van ám! Édesanyám varrta! Büszkén iiieg-billeg ~vi az új ruhában. - - Klre, mire vagy ol~ büszke? Az új ruhádra? - Az édesanyám ra. Mindent meg tud csinálni az én anyám. Azt rnond]a, van neki tíz olyan segítsége, hogy azok mindent elvégeznek. Ne beszélj! -- De bizony - nevet ~vi -, a tíz ujja a segftsége. - fgytréfál édesanyád? - -(gy tréfál velem. Nagyon szetetem őt. Hacsak lehet, mtndlg eléje megyek, mikor a munkából hazajön. -- Hol dolgozi k? - A szövőgyárban. Együtt megyünk azután haza, és elmesélek neki mindent, hogy mi történt az iskolában. -- Azt is ha rossz voltál vagy nem tudtad a leckét? - Hát... azt is elmesélern. Oe attól nagyon szemerü lesz, és én nagyon szégyellern ilyenkor magam. 154

159 Köszöntő Három gyerek azon t~nakodott. hogy mivel lep]e meg édesanyját a neve napján. - Virágot kellene hozni - mondta az egyik. - Oe honnan? - kérdezte a másik. józsika mindj~rt készen volt a felelettel;: - Felülök a Iovamra, el- I '--- vágtatok a tündérek kertjébe,,és szedek ott anyámnak szép bokrétát. Aranka azt felelte: - Kocsiba ülök, és elhajtátok a király kertjébe. - Minek? - Ott szedek bokrétát.anyárnnak. - Hát te honnan fogsz virágot hozni? kérdezte j6zsika és Aranka Sárttél. - Elballagok a kertészhez. és onnan hozok virágot: Felpattant hát j6zsika a. lovára, Aranka is beült a kocsiba, de csak állt a paripa. nem mozdult, a csacsifogat sem. Bezzeg eljutott Sárika a kertészhez. pedig csak gyalog- 155

160 ! ) szerrel ment. Vett ls szép cserepes virágot. sőt. köttetett egy-egy bokrétát a testvéreinek ts.. Mikor hazatért, Józsit és Arankát nagyon szomorünak találta.. - Lusta a lovam. nem akar. a tündérek kertjébe nyargalnl - panaszkodott Józsi. - Csökönyös a csacsit nem akar a helyéből kimozdulni -- mondta búsan Aranka.. - No, majd mindjárt megindí- : tom én őket - felelt Sári.. Ezzel elkíáltotta magát: _. Hlpp. hopp! Nyargalj [özslkajova! Vagtass Aranka csacsija! Hlpp,. hopp! Már meg is érkeztek. Itt bokréta a tündérek kertjéből. itt a másik a király kertjéből!. / Ezzel átadta meglepett testvéreinek a bokrétakat. A gyermekek szívdobogva közeledtek ahhoz a szobához, melyben édesanya tartózkodott. Ki mond]a el először a köszöntőt] [avában tanakodtak ezen, mikor Józsika egyszerre berohant a szobába. felugrott a zsámolyra, és forrón. megcsókolta édesanyját. Ez.volt a legszebb köszöntő, még a tündérek bokrétájánál is szebb volt. Oe azért verset is mondott mind a három. mikor átadták a virágot. Móricz Zsigmond 156

161 Anyák Aranyeső, jázminág, Kék nefelejcs, gyöngyvirág, Bokrétába kötlek én' ~desanyák ünnepén.., napjara Viruljatok, nyiljatok Bimbók, rügyek, csillagok, Harangocskák, levelek,..tarka virággyerekek. Helyettem is széljatok, Sziromesőt sz6rjatok Anyácskámra kedvesen.hogy örökké szeressen. Fazekas Anno' Serkenj fel... Serkenj (el, kegyes nép, mosolyog a hajnal. Röpködj, mint a maddr, aranyos tollakkal.. Ingó-bing6 zöld (úszdl szépen felöltözik, Liliom-r6zsdba meg..is törülközik. Amennyi v/rdg van a tarka mezőben,. Amennyi vízcsepp van a tenger medrében, Anny; öröm legyen jó ahydm szivében. Szívemből kívdnom. Néplcö/tés 157

162 A törött csésze Az asztalon egy törött csésze feküdt. A szép, virágo$ porceláncsésze oldaláb61 nagy darab hiányzott. ~desanya szomorúan vette kezébe a csészét, majd behfvta '. J6skát és azt kérdezte: - Ki törte el a csészét? Csend.lett a szobában. jóska vonogatta a vállát. Egyszer csak rápillantott a nyakán levő úttörő-nyakkendőre. Ránézett édesanyjára, és nagyon csendesen Igy sz6lt: -=- ~n, én törtem össze. Édesanya letette a törött csészét, és kisfiához lépett: Örülök flam, hogy megmondtad az igazat. 158

163 Édesanya Az utcán, a tömegben eltévedt egy kislány. Szaladgál, kiabál, keresi az édesanyját. Az emberek kérdezgetik a kislányt :. - Milyen aee anyukád? A kislány sírva felell ; - Hát nem tudjátok? Az az én anyukám. aki a világon 'a legjobb!. Madárfiókák Egy fészekbenöt ftöka Összebújnak édesen. Messze. messze szól a nóta: "Mindjárt. mindjárt érkezern!" Anyanóta. be szép nóta. Szebb ennél már nem lehet Örvendez az öt fióka: < "Jer. jer!'!..- ez 9. felelet. Jön már, jön már az anyóka. Bogár, hernyó van elég. Csicsereg az öt fióka:,,6, de pompás egyebéd" ~enedek Elek 159

164 'Száll a héja.- "'."'"' "f'''''~''''''-''i Mágosan, Földre röppen Hamisan. Tyúk: Mit akarsz iu, héja r Héja: Ások. Tyúk : Mit ásol, te héja l.héja: Kutat. Tyúk: Minek a kút, héja l Héja: Vlznek. Tyúk: Minek a vrz,' héja l Héja: FiSzni. Tyúk.: Mit fiszöl, te héja l.héja: Csirkét. Tyúk: A magadét" héja l Héja: A tiedet ellopom. Tyúk: Anyja vagyok, nem hagyom'! Hess! Hess! Hess! ~s a' héja Éhesen Tovább repült Mérgesen. M6ricz Zsllmolld 160

165 Ünnep < A, nagyapó volt a 'háznál: a nagy- ' apó neve napja. A gyerekek korán -keltek. Az erdőben vadvirágot szedtek; ko-. szorúba kötötték. Mikorra haza-.tértek, már nagyapó' javában ká-, " vezett..'.. ""'~:.:',,' ". Pista gyerek mint-legidősebb' előállott, és ígx kos2:q'otötte.. -'. -Ó«-:,.,. fel nagyapót : Kedves, jó nagyapó, édesapdnk: 6pja,- Ma- van a te drága, kedves neved napja. Az erdőben jártunk, -koszorút kötöttünk, Kedves, jó nagyapó; szívünkből köszöntünk., '. Nagyapónak,könnybe lábadt ~ szeme. Sorra megcsókolta unokáit. Eza nap a vidámság napja volt. Górdonyi Géza A nagymamaés az unoka Élt egyszer egy faluban egy nagymama és az unokája., A.klslány csak feküdt a bölcsőben. Sírt, evettés 'aludt. A nagymama sokat dolgozott. Főzött, mosott, vasalt, ta- - karított, mlndent maga csinált. Gondoskodott az unokájáról. - Múltak az évek. A nagymama megöregedett: Már nem tudott dolgozni. A kemence rnellett üldögélt. Keveset evett, sokat aludt. Most már az unoka kezdett dolgozni. Főzött, mosott, vasalt, takarított. Gondoskodott a nagymamájáról. L. Tolsztoj 11.olvasókönyv

166 A kecskegidák. meg a farkas Volt egyszer egy kecske. Házikót csinált magának az erdő szélén, s ott nevelgeue gyermekeit. Mindennap. elment a kecske az erdőre eledelért. Valahányszor elment, gyermekeinek megparancsolta, hogy. az ajtót zárják be jó erősen, s ki ne nytssák senkinek. Ha visszatért az erdőről, megkopogtaua szarvával az ajtót, s ezt énekelte: Gidácskóim, kiskecskéim! Nyissátok ki, csemetéim, anyáeskátok érkezett meg, édes tejet hozok nektek. A gidák meghallották az anyjuk szavát, s klnyitották az ajtót. A kecske megetette őket, s újra kiment az erdőre. Agidák jó erősen bezárkóztak, s úgy várták vissza az anyjukat. Egyszer megleste a kecskét a f~rkas. Mihelyt a kecske kiment az erdőre, odasompolygott a kunyhóhoz. Durva hangon üvölteni.kezdte: 162

167 Klskecskéim, gyermekeim! Nyissátok ki, kedveseim. anyácskátok érkezett meg. édes tejet hozok nektek. Oe a gidák így feleltek neki: - Halljuk, halljuk, de ez nem az anyánk hangja! A mi anyánknak fi nom a hangja. ha énekel. Nem nyitották ki a farkasnakaz ajtót. Egy darabig még várt a farkas. Még egyszer bekopogtatott, s aztán elment. Hazajött a kecske és kcpogtatctt : Gidácskáim, kiskecskéim! Nyissátok ki, csemetéim. anyácskátok érkezett meg,. édes tejet hozok. nektek. A gidák persze rögtön beengedték az anyjukat. Elmesélték neki, hogy mi történt. A kecske mama megetette és nagyon megdi-.csérte klsgldátt, mert jól vigyáztak magukra. Népmese 11* "~~"';"~...'<,::...,~ ~ ~~O. ---t>. --~...,v.~~~~'iiiiit"~ ",~:w :.,.#.~..,.. ~-_-<~_~t1o(~_~ ~~~~,-,~ ,._.~

168 Reggeli dal Felébredt a nap, kapuját kltárta, Nótával köszönti a dalos madárka. Ébredez az erdő; már a rét sem alszik, Madár dalolása messzire elhallszík. Harmat reng az ágon, fénye meg-megcsillan, Rásüt a napsugár, s egyszerre. elillan. RagyOg az áldott nap, a szellő se rebben, Dalol a kis madár, mindig édesebben. Benedek Elek A~a.- A~. ~.~I A~~. S ~ _. I ''''''''ÁI"'<'- ~~~ 164

169 Nagyapó lovai Nagyapó egyszer odafordult a gyerekekhez, és azt kérdezte:. - Tudjátok-é, melyik.ió tud repülni? - Egyik sem! - felelik a gyermekek.. - Hát a holló! Erre persze mindengyel~mek azt mondta, hogy az csakugyan tud repülni. De a nagyapó tovább kérdezett: M~~yik ló jár iskolába? A tanuló _. kiáltják a gyerekek.. - Van-e olyan ló, amelyik megtűrt a gyomrában a parazsat? - A vasaló. - Melyik ló az; amelyik nem bánja. ha kilógatják az ablakon? - A zászló. - Melyik ló tud fütyülni? Erre nem tudtak felelni a gyerekek. Végre szélalt az asztal végén: Én! László meg- Gárdonyi Géza "'I~"'''!f.~'''''''~'\::;;1~: ~ ~"',-;;*.~"'>~, \1' ~~~~-.---.'!Wt~.... ~~-"'.~~-c."~"~_.~,;.~'-'-- "_'_ - ~ r' 1'". -"",",..,t~i':~

170 A kérő és a kis madár Egyszer volt egy kis madár. Ez a kis madár nagyon unta magát. RászálIt a k6r6ra. - K6r6, ringass engem! - Nem ringatlak biz én! Megharagudott a kis madár. Elrepült <' onnan, talált egy kecskét. - Kecske, rágd el a kór6t! A kecske nem ment k6r6t rágni. A kis madár tovább repüit. Talált egy farkast. -. Farkas, edd meg a kecskét! A farkas nem ment kecskét enni. Tovább repült a kis madár. Talált egy falut. - Falu, kergesd el a farkast! A falu nem ment farkast kergetni. Ment.a kis madár. Talált egy tüzet. - Tűz, égesd meg a falut! A tűz nem ment falut égetni. Repült a kis madár tovább. Talált egy vizet. - Víz, oltsd el a tüzet! A víz nem ment tüzet oltani. Megint tovább ment r kis madár. Talált egy bikát. -' Bika, idd mega vizet! A bika nem ment vizet inni. Repült tovább a kis madár. Talált egy furk6t. - Furkó, üsd agyon a bikát! A furkó nem ment bikát ütni. A kis madár tovább repült. Talált egy férget. - Féreg, fúrd ki a furkót! A féreg nem ment furkót fúrni.' Ment, mendegélt a kis madár. Talált egy kakast. a 166

171 - Kakas, kapd fel a férget! Szalad a kakas, kapja a férget, Szalad a féreg, fúrja a furk6t. Szalad a furk6, üti a bikát. Szalad a bika, issza a vizet. Szalad a viz, oltja a tüzet. Szalad a tűz, égeti a falut. Szalad a falu, kergeti a farkast. Szalad a farkas, eszi a kecskét. Szalad a kecske, rágja a k6r6t. A k6r6 bezzeg ringatta a kis madarat! Ha még akkor sem ringatta volna, az én mesém is tovább tartott volna. Népmese A légy Ilonka a szobában tanult, édesanyja a konyhában főzött. - Ilonka, csukd be gyorsan a szobaajt6t! Nem tudom honnan, megint légy van a konyhában, nehogy bemenjen - sz61t édesanya. Ilon ka ugrott ~desanyja szavára, és becsu kta az ajt6t. Ezután gyorsan a bölcsőhöz szaladt. Abban aludt kis testvérkéje. Megnézte be van-é takarva vékony tü IItakar6val. Féltette kis hugát a csúnya legyektől. Ilonka már tudta, hogya légy mindenre rászáll, beteg emberekre, szemétre, hulladékra, s. terjeszti a betegséget. Az ő kis testvérkéje pedig ne legyen beteg! Ilonka édesanyja ezalatt az ételeket takarta be. Elsősorban az édességféléket. mivel azokat szeretik legjobban a legyek. Megnézte, hogyaszemétvödör j61 be van - e födve. Légyfogót is tett fel. Ilonka édesanyja nagyon tisztán tartotta a konyhát, a szobát, az egész házat. Nem is szapórodtak el náluk a csúnya legyek. 167

172 Marci vacsorája A déli ha rangszó előtt nagy úton volt Marci. Fönn járt piros Cseresznyeországban. a cseresznyefán. Ha már fenn járt. nem azért mentfel, hogy meg ne késtolja a cseresznyét. Ebédnél Marci barátságtalanul nézett a tálba. -' Nem [ó ez a bableves - mondotta a tányérját félretolva.. A húsból evett egy falatot, de a sajtra fitymálva nézett. - Nem jó ez a. sajt, a szaga bántja az orromat. Az édesanyja a fejét csóváltaerre a beszédre, de nem szólt. A délután úgy elrepűlt, hogy Marci az uzsonnáról is elfeledkezett. Napnyugtakor vette észre, be kellene nézni a szobába. - jaj, de éhes vagyok, édesanyám! - mondotta. Az anyja egy tányér bablevest tett eléje. - Ez már [ó bableves - szólott Marci -, nem olyan, mint a déli volt. - Az utolsó cseppet is kikanalazta a tányérból. Még éhes vagyok, kérek még valamit, édesanyám! Édesanyja a sajtot tette eléje az asztalra.' - De jó szaga van ennek a sajtnak -' szólott Marci, s [óízűt falatozott a sajtból.,. - Kitűnő az íze is, szinte elolvad a számban _. így folytatta a dicséretet. - Vajon hol vette ezt a sajtot édesanyám?. Az' édesanyja nevetve felelte: - Te hagytad meg délben, fiam ezt is meg a bablevest is. Gárdonyi Géza Rn-oo~~~ ~CÁ.;~~. O, ~ ~. -U:lLo, '. Cr,.~ '~, vo..to.-.. ~~ 168

173 Ki a mezőre... Ki a mezőre ballagok; Hol fa között virág tererp, Virágok. szép virágaim, Be' kedvesek vagytok nekem!

174 Itt a nyár! Zöldbe borult az almafa, KIsleányka ül alatta. Kislány ruhája hófehér, SzlSke haja válláig ér. Dalolva Jön egy kis madár. Kisleányka vállára száll. Vadvirágt61 ékes határ Ezer vidám örömmel vár. Azt csicsergi a kis madár: "Megjött a nyár! Megjött a nyár!" Kacagva híva napsugár A szabadba! Itt a nyár! 8enedek Elek A nap és a szivárvány Eső után a napocska kitekintett a felhők mögül, és megjelent az égen a hétszlnű szivárvány. Akárki nézzen is a szivárványra, gyönyörködik benne. Büszkélkedett is a szivárvány. és kezdett dicsekedni, hogy őszebb a napnál. Meghallotta ezt a beszédet a nap, és azt mondta: - Te szép vagy, az igaz. de nálam nélkül nincs szivárvány. A szivárvány csak nevetett. és még inkább dicsekedett szépségével, Akkor a nap megharagudott. és elbújt a felhők mögé. Hát a szivárvány abban a pillanatban eltúnt. Usinszk{j 170 I

175 Erdei dal Nyiri, rekkenő meleg Elbújok előled.,> ~ Lombjai közé megyek ij e=: Sitoros erdőnek. Haja hopp! Itt vagyok már, itt vagyok! Sirga rig6, j6 napot!, Fik között és fák alatt Be' vldám az élet. Nyúl szalad, vi'rig fakad, Zeng a lombon ének. Haja hopp! Kip! kop! a harkily kopog, S a kakuk sz61: j6 napot! Vadvlrigokat szedek, S kötözöm füzérbe. Vagy a fűben heverek. S.felnézek az égre.. S haja hopp! A madárral dalolok... Szép vi!ig te, j6 napot! Reviczky Gyula 171

176 I o:a: -u:r... ~i. '. I ti ~ I I I, ~~ ~. "\, - ~~ II,'A' (!lv v ';,r', '/'..-,, ( A forró nyár ' ) Bárhova nézel, aranyló rnezőt, aranyló tengert látsz. Hullá-.. mok futnak az aranyló tengeren, hajlonganak a kalászok. Az arany tenger tele szórva búzavirágokkal, kék csillagokkal. Amott meg a gabona szárán egy kis piros bogár igyekszik felfele, a katicabogár. Felmászik a tetejére, kltárja szárnyait és el~öpen;.'.'. ~ ~:eh~r.érett kalászok ha]longanak J ~slenullana~~~-8épalatt. 1>0 goz6 leá!lyok mennek a széles rnezőn, g~s ~ ekkel "'fik, vastag leeyéket.,... úz ~ stetén, a dűlőúton hangosan fj-úg neh~z érett gabona ömllk a zsákokba, a f. ISS, a n ló sz.makazal. 172

177 Mit mondanak? Mit kérdeznek?.. Jó reggelt!. Hogy vagy? Köszönöm, jól. Jó napot! -Erőt, egészséget! Jó étvágyat! - Váljék egészségedre! [ó estét! Jó éjszakát! Aludj jól! J6 szerencsét! Viszontlátásra! Szerenesés utat l Előre! 173

178 Négy kívánság jancsi egy kicsit szánkázott a havas domboldalon, aztán a befagyott' folyón korcsclyázótt. Klplrultan, jókedvűen szaladt haza, és azt mondta az édesapjának: - Gyönyörű az élet télen! Szeretném, ha mindig tél lenne! - Ird bele a kívánságodat a noteszembe - mondta az apa. jancsi beleírta. Eljött a tavasz. jancsi szabadon szaladgált a zöld mezőn, kergette a tarka lepkéket, virágot szedett. Aztán befutott a házba, és azt mondta édesapjának: - Micsoda gyönyörűség ez a tavasz! Bárcsak mindig ta- lenne! vasz Az apa elővette noteszét. és beíratta jancsival a kívánságát. 174

179 ... l' Eljött a nyár. jancsi elkísérte édesapját a szénakaszálásra. Egész nap játszott, halászott, bogy6t szedett, bukfencezett az illatos szénában. Este így sz61t édesapjához : - Milyen pompás napom volt ma! Azt kfvánom, sose 'legyen vége a nyárnak! jancsinak ez a kivánsága is belekerült a noteszba. Eljött az ősz. A kerti fákról leszedték a gyümölcsöt, a piros almát és a sárga körtét, jancsi izgatottan mondta édesapjának: - Az ősz a legszebb évszak! Bár sose lenne vége! Az apa akkor elővette noteszét. és megmutatta jancsinak, hogy ugyanazt mondta a tavaszról, a télről és a nyárr61 is. Usinszkij 175

180 Az én tltkalm Ősz óta járok az iskolába, ahol rnlndennap új titkokra találok. A sok titok a könyvemben van. Ránézek a sorokra. Olyan. mint a fehér mezőn a fekete szántás. Katonás rendben betűk állnak. Egyik gömbölyű', mint a zsernlye, a másik hosszú, rnlnt a liba nyaka. Van köztük görbe és van egyenes. Még az ősszel csak bámultarn. Azt hittem, hogy ákom-bákom. Ma. már minden betű titkát kltalálom. A szememmel látom, a fejemrnek megértem, miként lesznek a betűkből szavak, a szavak ból pedig mondatok. Meséket és verseket olvasok a könyvből. Levelet írok apámnak, anyámnak meg a barátaimnak. Aki elolvassa, éppúgy megérti, mintha a beszédemet hallaná. Ez a legnagyobb tudomány. A betűk titka. És én ezt a titkot már ismerem. " Móra Ferenc Kérdések Tudsz minden kérdésre felelni? 1. Hogy hfvnak? 2. Hol laksz? "3. Mikor van a születésnapod? 4. Hol születtél! 5. Hány éves vagy? 6. Hány testvéred van? 7. Hc;,1 dolgozik édesapád! 8. Hol dolgozik édesanyád? 9. Melyik országban élsz? 176

181 Pedagógus-napra Csupa titok a világ, minden körülöttünk. A virágok... meg a fák... az ég is fölöttünk; a könyvek... a bogarak... -_ Eltévednénk benne, ha tan ítón k szavakat nem adna mindenre. Ezért őt köszöntl ma minden tanítványa. Éljen soká boldogan, szívből ezt kivánja. Jobb6gy K6roly_ Felmegyek én... Felmegyek én egy nagy hegyre. -Annak is a tetejére. Onnan nézek hazám felé, _ Édesanyám. háza felé. Édesanyám gyújts gyertyára, Hazaérek vacsorára. Forralj nekem édes tejet! Apríts bele lágy kenyeret! Hadd egyem egy jó vacsorát, _ Amit édesanyám csinált! Népdal ScLt.o~~~1 I ~~~~~! ~. 12 Olvasókönyv I ~~

182 A mi hazánk ".. Apa. anya. nagyapa. nagyanya. testvéreim és én Magyarországon élünk. Magyarul köszönünk egymásnak. Jó reggelt. jó napot. jó estét klvánok l Magyarul írunk egymásnak levelet. Magyarország zöld erdős : hegyein patakok csörgedeznek A völgyekben tavasszal térdig járunk a virágban. A hegyek belsejében bányásszák a szenet. Ezzel a szénnel fűtik a gyárak kazánjalt, a vasutak mozdonyait s a' lakásokat. A magyar síkságon terem a búza. Ebből kerül kenyér az asztalunkra. A legnagyobb magyar városunk Budapest. Itt tanul a legtöbb gyermek az iskolákban. Itt gyógyít a legtöbb orvos a kérházakban. Itt dolgozik a legtöbb munkás a gyárakban. Budapest a mi szép fővárosunk. Magyarország a mi édes hazánk. Károly Amy 178

183 Hímnusz I lsten, áldd meg a magyart [é kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Balsors, akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt! Kölcsey Ferenc 12* 179

184 TARTALOMJEGYZÉK A * verset jelez 1: li '" Előkészitő időszak képanyaga 3-10 o ó ' a, ö ő I : á :, ü Ű t :.: i i u ú 26 Autó 27 e ~ 28 Etel 29 é n :... 3i Anna 33 v A vonaton 35 m 36 Alma : : k 38 Katonák : r 40 A munkáért 41. z 42 Elza úttörő : s 44 Esik az eső.. : f Főzés : j..... ; Jó étel a tej 49 b Béla bevásárol c : Marci első lett : d 54 Vidám délután 55 h BO

185 Huba telefonál p. Puska. g Gépek. Ünnep az iskolában. Földön hó *Újév ünnepére! Népköltés. Január elseje. {Írot: szöveg). *Itt van a tél Részlet a Pál nap kor" c. versből. Petéífi Sándor. sz. Apa szerszámai. *Jöjj be hozzám.. ~ Népköltés. (frott szöveg). cs. Az egerek meg a macska. Egri György. zs ~ Mondóka. (Hátamon ) Népköltés..". Zsip-zsup Mondóka. (frott szöveg). ny :. *Hull a hó Részlet. Gazdag Erzsi gy ó *Mondóka. (január.. ) NéPköltés. *Mondóka. (Süss fel.. frott szöveg). ty. A két kutya meg a csont. Népmese. ly. Téli reggel. Gárdonyi Géza. *Mondóka. (Egy ) Népköltés. Találd ki. mi az! (lroii szöveg). * Mondóka. (Egy' ) Népköltés. Hófehérke. Mese. Az ábécé nyomtatott kisbetiíi. Az ábécé írott kisbetűi :. Találd ki. mi az! ({rott szöveg).. *Betűvetés. Kónya Lajos. C Cs. Csak egy öreg néni. Oszejeva :. Cinkék etetése. *Csikorog a csizma sarka Részlet a Január" c. versből. Urbán Ernő. (irott szove g I. O 6 o Olvad a h 6. de goromba Télapó. *Olvad a hó Orosz dal. Részlet. (/rott szöveg). Z Zs Zsiga padja.. Zoltán lesz a napos ~. *Zsófi.., Népköltés. Zoltán az' iskolában. «(rott szöveg). u Ú Ü O

186 I II Új cipőt kapott Zsuzsa. Oldal Anna V..... Vörös, sárga, zöld. G Gy. Giziéknél *Villanyfény. Részlet a Falusi fény" c. versből. Fazekas Ann~ J. Jó pajtások. Oszejéva. I 1 H :. Hol volt, hol nem volt Népmese. I r H. «(rott betűk. szavak). *Hó, ha, hó Népköltés. «(rqtt szöveg). K. Ki az okosabb l Népmese. K. (Trott beta, szavak) *Kinn a bárány.. NépköJtés. (frott szbveg} T Ty F :. Február. Bianchi. "'Februári estén.. Ady Endre. P B R. Peti és a r". Szovjet tankönyvból. *Répa. retek Népkö/tés. (Trolt szöveg} N Ny. Nem fogadott szót a kis kakas. Njpmese Gyorsan mondd! Nyelvtörő :. *Nézzétek Mondóka. ({rott szöveg)... M. Mosakodás. Gárdonyi Géza :. *Mi a j6 és mi a rossz r Mojokovszkij :.-. *Csütörtökön. Népkö/tés. ({rott szöveg). *Jó a ropogó. Móricz Zsigmond :. A Á. Az orvosnál. A kisdobos. Szovjet tankönyvből. *Korán kelni.. Népkö/tés. Közmondások. (Erott szöveg) ;'. S Sz, :. Szeresd az állatokat. Bolgár mese. levél. (Erott szöveg) E É. Elmúlt a tél. Szovjet tonkönyvből. *Tavaszi dal. Zelk Zoltán. l Ly :. Látogatás a gépállomáson :. A szép tavasz. Szok%v. Szellőcske. Részlet. Vörösmarty Mihály. (frott szöveg). Melyik él, melyik nem él?.. :,: :. O : : Derűs reggel. Usinszkij. D. (Erott betű. szavak) , \ 182

187 *A tavaszhoz. Részlet. Petőfi Sándor ~. Sok magyar gyermeket hívnak így. (hatt szöveg). Az ábécé betűi. (Nyomtatott és írott betűk). Március tizenötödike. Tied vagyok Részlet a "Honfidal" c. versből. Petőfi Sándor. *Tavasz van. Részlet. Benjámin Lász/ó. (frott szöveg). A kis kertészek. Írd le.. (írott szöveg). *Mi kék az ég! Részlet. Petőfi Sándor.., Ültess fát! Jókai Mór. Kertész leszek. (frott szöveg). Ne bántsd a fát! Benedek Elek. A kis fa. Puskin,. *Elvándorol a madár. Részlet. Petőfi Sándor. *Fecske-hívogató. Móra Ferenc,. A fecskék. Móro Ferenc. A gólya. Gárdonyi Géza :. Mondd gyorsan! Nyelvtörő. (hatt szöveg). Laci segítőtársai. Móra Ferenc. Miért? (írott szöveg) :. A pajtáscsalád avatása. S;l.Ombatllelyi IX. ker. Áll. Ált. Iskola Munkaközössége. A pajtáscsalád 6 pontja. (hatt szöveg). *Úttörő-induló. Részlet. Jankavich Ferenc :. A felszabadulás ünnepe. *Április 4. Részlet. Benjámin Lászlá. Csak akarni kell. Oldal Anno :. *Új osztálytárs. Részlet. Kónya Lajos. Mondd tovább!. Az 1. osztály virágai. Miska bácsi méhei. Gárdonyi Géza. Hóka. Szabó Púl. *Udvaron fehérlik.,.. Részlet a "Családi kör"-ből. Arany János. Egy délután. Tóth Sándor. Keresd ki a háziállatokat!.. Az állatok vitája. Népmese :. *lciri-piciri. Móricz Zsigmond :. Mi a veszedelmesebb! Népmese. A kiscstbék. Gárdonyi Géza'. A tyú kocska, az egérke meg a kakas. ll'lese. *Állatok. Ma Fan- To. ~pítés ~. *Sokat tud az én kezem. Részlet. Szabó Lőrinc. Mi leszek, ha megnövök? ([rott szöveg). A piros csillag. Enczi Endre,. "Május 1. Részlet. Zelk Zoltán. Új ruhát kaptam. Pataki Béla. "Béke. Részlet. Benjámin Lőszló. *Békét akarunk! Részlet. Hajnal Anno. "'Kinek, kinek Ma-Fan- To '

188 Gyurka édesapja. Évi édesanyja Köszönt6. Móricz Zsigmond ; *Anyák napjára. Fazekas Anna. Közmondás. (Irot: szöveg),. *Serkenj fel. Népköltés c. A törött csésze. Kérem! Köszönöm!.(frott szöveg). Édesanya. Szovjet tankönyvból. *Madárfiókák. Benedek Elek. *A héja. Móricz Zsigmond ;. A nagyapó. Gárdonyi Géza :. A nagymama és az unoka. L. Tolsztoj. A kecskegidák meg a farkas. Népmese. *Reggeli dal. Benedek Elek -; :. *A méhek. Csokonai Vitéz Mihály. (frott szöveg) Nagyapó lovai. Gárdonyi Géza. A kóró és a kis madár. Népmese. A légy. Marci vacsorája. Gárdonyi Géza,. Találd ki, mi az! (frott szöveg). *Ki a mezlsre... Részlet. Petőfi Sándor :. :,Itt a nyár. Benedek.E/ek A nap és a szivárvány. Usinszkij ; *'Erdei dal. Reviczky Gyula *Sirt az ég... Részlet "A gyermek és a szivárvány- c. versblsl. Arany jános (frott szöveg). A forró nyár. Szokolov :. *Te is tudod, ls is tudja. Zelk Zoltán. Mit mondanak l Mit kérdeznek L. Négy kivánság. Usinszkij. " Az én titkaim. Móra Ferenc..,. Kérdések. *Pedag.ógus-napra. jobbágy Károly. *Felmegyek én Részlet a "Hazám" c. népdalból. *Hazám Részlet. józsef Attila. (lrot: szöveg). A mi hazánk. Károlyi Amy :,. * Himnusz. Részlet. Kölcsey Ferenc Akiadásért felel6. a Tankönyvki.dó Villarat igazgatója 1956 Szerke.ztő: Kovics Dezsőné Múszaki vezető: Horv:ith János Műszaki' szerkesztő: Himori József Képszerkesztő : Eigel István A kézirat nyomdiba érkezett: II. - Megielenés: VI. Példánynim: Terjedelem: 16 (A/5) Iv Készült: Monószedéssel. offset lves nyomá al, az MNOSZ 5601->4 és az l'1nosz 5602-S0Á sxabvinyok szerint Budapesti Szikra Nyomda, V., Honvéd u Felelős vezető: lengyel lajos igazgató

189

190

191 ...,. ~ ~~)': --._-- '1\ I~

192