Gergely Kristóf (pályázó) a Nyírség álmodója. Krúdy Nyíregyházája

Átírás

1 Gergely Kristóf (pályázó) a Nyírség álmodója Krúdy Nyíregyházája 2018

2 Tartalomjegyzék Címlap... 1 Tartalomjegyzék... 2 A témaválasztás személyes indoklása... 3 A pályamunka rövid ismertetése... 3 Krúdy Gyula életpályája és irodalmi tevékenysége... 4 Krúdy Nyíregyházája... 6 A szülői ház... 7 Az író nyíregyházi gimnáziumi diákévei ( )... 8 Krúdy Gyula: Nyíregyháza büszkesége... 9 Megyeszékhelyünk megjelenése a műveiben Összegzés Felhasznált irodalom Internetes források Internetes források (Címlap) Nyomtatott források Képek (Krúdy-emlékjelek és helyek Nyíregyházán) Utószó (Krúdy szellemi szintézise)

3 A témaválasztás személyes indoklása Témaválasztásomat személyes okok, és a téma aktualitása indokolja. A pályázat kiírásában az alábbi követelmények voltak megfogalmazva: A tudományos munka megírása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és történelmi vármegyéi (Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung) múltjának történetéből címmel volt meghirdetve. Elvárás volt, hogy oldal terjedelmű legyen a dolgozat, figyelve a formai és a tartalmi követelményekre, melyet augusztus 31-ig lehet beadni. 11 témakör közül lehetett választani. Nem sokat hezitáltam akkor, amikor megláttam. Egyből tudtam, hogy a Krúdy Gyula Nyíregyházája című lesz az én szakmai munkám témája. Miért is? Személyes okok állnak a leginkább mögötte. Gergely Kristóf vagyok, magyartörténelem szakos középiskolai tanár. Jelenleg egy nyíregyházi szakgimnáziumban tanítok. Régi álmom vált most valóra. Mindig is szerettem volna azt, ha ki tudok dolgozni egy olyan témát valamilyen pályamunka keretében, amelyben ötvözni tudom a két tudományterületet. A jelenlegi ilyen. Irodalom, helytörténet, és részben történelem is egyben. Felsőoktatási tanulmányaimat a Nyíregyházi Egyetemen folytattam, és már a tanulmányaim alatt sokat jártam a város és a megye kulturális helyein, éppen ezért figyelem gyakran az intézmények honlapjait, ahol ráleltem erre a pályázatra is. Egyik egyetemi tanárom meghívására időközben tagja lettem a Magyar Történelmi Társulatnak, sok konferencián és rendezvényen voltam jelen a levéltárban, a múzeumban, a könyvtárban és az egyetemen, éppen ezért úgy döntöttem, hogy eljött az ideje annak, hogy egy-két pályázat megírásából is kivegyem a részem. Mint említettem, a cím kiválasztását a téma aktualitása is indokolja. Hatodik éve élek Nyíregyházán, történelem-magyar szakos tanár vagyok, az általam választott, országosan ismert író is helybeli, éppen ezért nem is lehetne időszerűbb témát választani, mint a jelenlegi. A pályamunka rövid ismertetése Ha egy irodalmi személy életével foglalkozunk, akkor elengedhetetlen pár gondolatot írni az életéről és a munkásságáról. Munkám eleje ezt fogja képezni, majd kifejtem a pályázat témáját (Krúdy Nyíregyházája, a szülői ház, nyíregyházi diákévei, megyeszékhelyünk megjelenése a műveiben, a város büszkesége), végül összegzem munkámat, feltüntetem a felhasznált irodalmakat, s bemutatom azokat a képeket, amelyeket a Krúdy Gyulával kapcsolatos emlékhelyeken készítettem. Pályamunkám elvárt feladata az, hogy ismertessem, hogy milyen is volt Krúdy idejében az élet Nyíregyházán, és hogyan érezte magát az író a városban, azaz milyen is volt Krúdy Nyíregyházája. Minderre Krúdy műveiből és a fennmaradt forrásokból kapunk választ. 3

4 Krúdy Gyula életpályája és irodalmi tevékenysége Ha meghalljuk Krúdy Gyula nevét, akkor egyből a jelenlegi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye jut az eszünkbe, de ha irodalmi berkekben járunk, akkor Nyíregyháza hallatán egyből a közismert íróra gondolunk ban született Nyíregyházán, jómódú családban. Az elemi iskolát ( ) Nyíregyházán (ma általános iskola alsó tagozat), az alsó gimnáziumot Szatmárnémetiben ( ) (ma felső tagozat) és Podolinban ( ), a felsőt (ma középiskola-gimnázium) ismét szülővárosában ( ) végezte, s itt is érettségizett. 1 A Krúdy család az első két gyerek megszületése után balszélen látható Gyula 2 A kisdiák Krúdy 3 Irodalomszeretete hamar megnyilvánult. Gimnáziumi évei alatt közel száz novellát írt. Már 15 évesen publikált, majd a későbbiekben tagja volt a Nyugatnak is ban Budapestre költözött, ahol 1933-ban halt meg. Két felesége volt Krúdynak ben vette el Spiegler Bella tanítónőt, akitől 1919-ben vált el, majd nem sokkal később ismét megházasodott, második feleségét Rózsa Zsuzsannának hívták. Az irodalom szeretete nem volt véletlen, ugyanis rokonságban állt Mikszáthtal, és Adynak pedig jó barátja volt. Az érettségi után rövid ideig újságírással foglalkozott (Debrecen, Nagyvárad), majd felkerült a fővárosba. Krúdy igazi életművész volt. Rengeteget írt, de nem csak a munka és a tudományokban való elmerülés tették ki a mindennapjait. Különc életet élt, szeretett utazni, enni, inni, és a szebbik nem is igen vonzó volt számára. Mindemellett szeretett kártyázni és lóversenyekre járni. Akkoriban ez a két szórakozási forma az írók körében közkedvelt szerencsejátéknak számított. Ugyan peches kártyás volt, és a lóversenypályán sem volt szerencsés, de ő akkor is szívesen űzte ezeket. 4 Azt írták róla, hogy bárhova ment, mindig betért egy új étterembe. 1 Péter, 1994, ( ) 3 U.o. ( ) 4 Hatvany, 1963,

5 Korában már lehetősége lett volna villamossal, vagy földalattival utazni (Budapesten), de ő a legtöbbször lovas kocsival utazott a fővárosban, mert az volt a kedvenc közlekedési eszköze. Nem véletlen ül kocsiban a színház előtt, a Bessenyei téren. Élete végén testi fájdalmak gyötörték. Legyengüléséhez nagyban hozzájárult az életstílusa. 5, 6 Munkásságának vizsgálatakor nem árt tisztázni azt, hogy ki is Krúdy Gyula. Ha röviden szeretnénk rá válaszolni, akkor azt mondhatjuk, hogy író, (mindemellett modern magyar prózaírás kiváló mestere, és hírlapíró is volt), de lényeges egy kis irodalmi áttekintést tartanunk ahhoz, hogy megértsük, mely műfajokban is alkotott leginkább. Három műnem van: a líra (versek-óda, elégia, epigramma ), az epika (eposz, regény, novella), és a dráma (tragédia, komédia, tragikomédia). Mindemellett még megkülönböztetünk egy ún. átmeneti műfajok kategóriát is. A költő a líra műnemén belül tevékenykedik, leginkább verseket ír. Az író fogalmának vizsgálata összetettebb. Alkothat az epika műnemében, és a drámáéban is. A műfordító pedig idegen műveket fordít le magyarra (általában drámát és regényt). Krúdyt íróként tartjuk számon, azon belül is az epika műnemén belül tevékenykedett, a kört szűkítve pedig azt mondhatjuk, hogy regény-és novellaíró volt. Márai Sándor, a század jeles írója így emlékezik meg róla: Krúdy Gyula a magyar nemzet egyik legnagyobb prózaírója, de lehet, hogy később ébred rá a nemzet, hogy a legnagyobb volt. 7 Azért lényeges ezt látni, mert az emberek nagy részének általában a drámaírók nevei (Shakespeare, Katona József) jutnak az eszükbe a legtöbb esetben. Adyt leginkább költőként, Krúdyt íróként, Kosztolányit pedig íróként, költőként, és műfordítóként tartjuk számon. Nevének hallatán három műve jut leginkább az eszünkbe. A Szindbád-novellák, a Podoloni kísértet, és A vörös postakocsi című regénye, amelyek igazán jelentős szellemi alkotások. Minden irodalmi személy tartozik valahova, a legtöbb elkötelezi magát valamely irányzat mellett, de vajon mi igaz Krúdyra? Schöpflin Aladár a következőket írja róla: Soha semmihez nem tartozott, irodalmi irányhoz vagy iskolához, párthoz, társasághoz, - még az emberek társaságához sem. Élte a saját maga alkotta életét, és írt a saját maga alkotta módon. 8 Krúdy neve hallatán szerencsére az embereknek általában nem az életstílusa szokott az eszükbe jutni, hanem az író méltán elismert irodalmi tevékenysége. Nem véletlen, hiszen ő is hozzájárult városunk hírnevének az öregbítéséhez. 5 ( ) 6 Sőtér, 1965, Krúdy, 2002, 3. 8 Tóbiás, 1964,

6 Krúdy Nyíregyházája Nagyon találó a pályamunka címe. Én többféleképpen értelmezem. Egyrészről értelmezhető úgy, hogy milyen is volt Krúdy számára Nyíregyháza, de úgy is, hogy egy átlag polgár számára, egy munkás számára, az utca embere számára milyen is volt jelenlegi megyeszékhelyünk. Sőt úgy is, hogy milyennek képzelte el maga az író. Azért, mert tudjuk jól, hogy a műveiben, melyben megeleveníti az ifjúkorát és a diákéveit (Szindbád-novellák, Podolini kísértet), gyakran keverednek a valós és a fiktív események, azaz a megtörtént, és az elképzelt világ, s egyben maga a város. Erre fogok választ adni a következő sorokban. Krúdy szerette szülővárosát, melyet a műveiben is gyakran megidéz. Egy vallomásos levelében a következőket írta: Az én olvasóim sohasem kérdezték: hol születtem? Minden írásomból kitűnik, hogy nyíregyházi vagyok, aki büszke származására. Harminc esztendeig mindig Nyíregyházáról írtam. Könyveim éppúgy jelentik a régi Nyíregyházát, mint akár a város múzeumai. 9 Az 1800-as évek végén, Krúdy gyerekkorában Nyíregyháza nem úgy nézett ki, mint napjainkban, maga a város is serdülőkorát élte, úgy, mint az író. 10 A város lakossága ban fő volt, az 1900-as évek elejére pedig éppen hogy elérte a 33 ezret. 11 Krúdy megyeszékhelyre született, ugyanis két évvel a születése előtt, 1876-ban Nagykálló helyett Nyíregyháza lett Szabolcs vármegye központja. (Trianon előtt vagyunk, a történelmi Magyarországon, ekkor még nem volt egyben Szabolcs, Szatmár és Bereg.) Ez azért is lényeges, mert ő már egy fejlődő városba született, ugyanis ide költöztek a hivatalok, és a népesség száma is kezdett emelkedni, 12 s a település a nagy Magyarország 20. legnagyobb városa lett (a 143 közül) 13. A település ettől függetlenül megőrizte még a falusias jellegét, és az országos politikában is alig hallatta a szavát. 14 A város kulturális életében kétarcúság volt megfigyelhető a század végén. A település ugyan már kinőtt a falusorból a lélekszám tekintetében, de még nem volt történelmi múltja és öröksége, hogy városnak nevezhesse magát, ámbár próbált mindent megtenni, hogy behozza a lemaradását. Az irodalmi életet a helyi költők versei jelentették, melyeket a szerzők a korban alakult egyesületeknek az összejövetelein adtak elő. Tevékenykedett a városban egy ún. Casino-egylet is, melynek rendszeres olvasója volt Krúdy felsős diákkorában. 15 Kezdetben nem volt színház Nyíregyházán. Később ugyan megépült, de sajnos nem volt rá társadalmi igény, kevesen 9 Krúdy levele Nyíregyháza város közgyűléséhez okt. 26. Nyíregyháza Állami Levéltár 10 Katona, 1971, Frisnyák-Hajnal, 2003, Katona, 1971, Szabolcs vármegye monográfiája. Bp Szerk: Borovszky Samu Katona, 1971, U.o

7 látogatták a darabokat. 16 Az első előadáson a város és a vármegye minden előkelősége megjelent, a nyolcadik előadás azonban már üres nézőtér előtt folyt le. 17 Láthatjuk azt, hogy a Millenium éve nem hozott minden település számára jelentős átalakulást és fejlődést. A honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére minden településen készültek, de jelentős fejlesztések (építkezések) a fővárosban mentek végbe. Egyrészről az anyagi támogatásoknak köszönhetően, másrészről pedig a polgárosultabb fővárosban nagyobb is volt rá az igény, mint vidéken. Ennek ellenére dicséretre méltó az, hogy Nyíregyháza igyekezett behozni a lemaradását. Bármilyen is volt ez az új megyeszékhely, egy biztos. Krúdy szerette, és büszke volt rá. Az 1890-es években új folyóiratok jelentek meg. Az eddig meglévő Nyírvidék mellett napvilágot látott két hetilap, a Szabolcsi Szabadsajtó, és a Nyíregyházi Hírlap. Krúdy Nyíregyháza irányába érzett tiszteletét az is jelzi, hogy amikor már Pesten élt, akkor is rendszeresen elküldte írásait szeretett folyóiratába, a később megalakult Szabolcsi Híradóba. 18 A 19. század végére Nyíregyháza a polgárosodás útjára lépett. Egyre nagyobb igény mutatkozott az olvasásra és a művelődésre. Létrejött a Bessenyei-kör, emléket állítva megyénk szülöttének, Bessenyei Györgynek, nőtt a folyóiratoknak a száma is, és a minőségük is jónak volt mondható. Krúdy nagyon szerette a nyíregyházi éveit, amelyek visszatükrözték is egyben az ő alkotói elhivatottságát. A szülői ház Krúdy tágas, kertes házban nőtt fel. Hosszú épület volt, mely öt szobából állt. Az apja ügyvédi irodája is itt volt. Aki a lakásba belépett, az érezhette, hogy úri családnál jár. Divatos bútorok díszítették az épületet, és a vizitszobát zongora ékesítette. A hatalmas udvaron volt a cselédszoba, a konyha és az istálló, és a tornafelszerelések sem hiányoztak a gyerekek nagy örömére. Az udvar hátsó oldalán szőlőskert volt. Krúdyék vendégszeretőek voltak, sokan megfordultak náluk, több családdal összejártak esténként. Gyula már fiatalon szeretett kocsikázni, oda volt a lovakért, és kedvelte a zenét is. 19 A Krúdy emlékkönyvben olvasható egy történet, melyből kiderül az, hogy hova járt szívesen. Egyszer van megemlítve a szövegben, de más feljegyzésekben is olvastam, hogy egy ún. Zöldág nevű kocsmába szeretett járni (legalábbis többször volt ott), amely nem volt messze a 16 U.o Az 50 éves Nyírvidék albuma Katona, 1971, Katona, 1968,

8 szülői házhoz (ez derül ki a szövegekből). Nem tudom, hogy hol van, ugyanis kerestem, de nem találtam ma ilyen nevezetűt. Vagy megszűnt, vagy nevet változtatott száz év alatt. Krúdy szülőháza 20 (Az épület az egykori Kállói, ma Szent István utca elején található) Az író nyíregyházi gimnáziumi diákévei ( ) Azért kívánom inkább a gimnáziumi éveit részletezni, mert több feljegyzés született, mint az elemiből. Boldogan, és büszkén emlékszik vissza erre az időszakra az író. Olyan kitűnő tanárok tanították a Nyíregyházi Főgimnáziumban (ma Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium), mint például a máig ismert Vietórisz József 21, de a legtöbbet Porubszky Pálnak köszönhette, ugyanis ő fedezte fel művészi vénáit. Hogy író lettem, azt neki köszönhetem. Mondta Krúdy. 22 Irói szárnyait már ekkor kezdte kibontani. Részt vett az önképzőkörök tevékenységein, és az irodalmi pályázatokon is. Olyan karakteres pedagógusok foglalkoztak vele, akik hamar megszerettették vele a tudományterületet. Nem véletlen, hiszen amikor csak tudott, akkor olvasott. 23 Kijelenthetjük, hogy a nyíregyházi diákévei olyan nagy hatással voltak rá, melyek már a kezdetektől megalapozták és végigkísérték írói szárnybontogatásait és műveltségét. Olvasottságát javarészt ebben a korban szerezte meg. Emléktábla a mai Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium falán 24 Nyíregyházi Főgimnázium ( ) 21 Katona, 1987, 345. Latin-görög szakos tanár, s igazgató volt a gimnáziumban, és mindemellett költő is. (Jelenleg Nyíregyháza kiváló pedagógusait szokták jutalmazni minden évben Vietórisz József-díjjal.) 22 Szabó, 1970, Katona, 1968,

9 Krúdy Gyula: Nyíregyháza büszkesége Ennek a városnak voltam az írója. Mondta. Krúdy a Nyírség álmodója is volt, ugyanis a szabolcsi világ, a táj, az emberek és Nyíregyháza elevenen élnek a műveiben ben, a Nyírvidék egyik tudósításában így írtak erről a kapcsolatról: ebből a csodákra képes, sajátos egyéniségű világból sarjadt Krúdy Gyula, a modern magyar mesélés fejedelmi írója, akinek minden mondatában az akácos Szabolcs szíve dobog. 27 Az író is szerette települését. Egyik utolsó levelében a következőket írta: Nyíregyházára vágyom. Ott szeretném öreg napjaim eltölteni az erdő egyik villájában. De vajon elérem-e ezt a boldog időt, nem tudom. 28 A 20. század elején megjelent vármegyei monográfiában a következőket írták róla: legtermékenyebb szépíróink közé tartozik, akinek fiatal kora dacára sok sikere volt. 29 Geduly Henrik evangélikus lelkész az alábbi módon vélekedik a 18 éves ifjúról az 1896-ban megjelent várostörténeti monográfiájában: "A nyíregyházi születésű s irodalommal foglalkozó férfiak sorában megemlítendő még ( ) legifj. Krudy Gyula, ki mint a Nagyvárad munkatársa, majd a Fenyvessy Ferenc szerkesztésében megjelenő Magyar Ujság belmunkatársa a novellaírás terén aratott sikert. 30 Írói nagyságát az is jelzi, hogy halála után három évvel, 1936-ban már utcát neveztek el róla, melyet Szohor Pál akkori polgármester terjesztett elő. 31 A hírt így kommentálta a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap: (a hosszas idézetben először a város szépségei vannak felsorolva, ami így folytatódik):..s az új Nyíregyháza az ő nevét örökíti meg, őt őrzi a halhatatlanság számára. Nyíregyháza példát adott az irodalmi értékek megbecsülésére, amikor Krúdyról utcát nevezett el. 32 Ő nemcsak Nyíregyházára büszke, hanem arra is, hogy szabolcsi származású. Mi is büszkék vagyunk rá, és szerencsére ez a térség rajta kívül számos híres irodalmárt tudhat magáénak. Ha a történelmi Szabolcsot vesszük alapul, akkor ide való Bessenyei György is (Tiszabercel). Mivel a három megye eggyé lett a Trianon után, ezért ide soroljuk a Szatmárban és a Beregben született írókat és költőket is. Olyan emberek emelik a térség színvonalát, mint 24 ( ) 25 U.o. ( ) 26 Ilyés, 2003, Nyírvidék, 1924.október Szabolcsi Hírlap, május Borovszky, 1901, Geduly, 1896, Ilyés, 2003, Nyírvidék Szabolcsi Hírlap, április

10 Kölcsey Ferenc, Czóbel Minka, Móricz Zsigmond, vagy Váci Mihály (már a legismertebbeket említve). Megyeszékhelyünk megjelenése a műveiben Krúdy mindig is büszkén vállalta fel kötődését szeretett városához. Hősei többnyire kisemberek, hivatalnokok és kereskedők (majd később dzsentrik) voltak, s korai elbeszéléseinek kisvárosi rajzain egyre felismerhetőbb volt az akkori Nyíregyháza képe. 33 Műveiben jelen van a nosztalgia. Szép emlékek fűzik a településéhez. A valóságot írja le, egy kis fikcióval megfűszerezve. A nyíregyházi diákéveit a Szindbád ifjúságában, és A vörös postakocsi című regényében eleveníti fel. Szindbád élete igaz az író egész földi létére. Krúdy az ő utazó szerepébe bújik, és rajta keresztül próbálja szemléltetni a világot az olvasóval. A Régi Nyíregyházi hősök című művében a város szépségeiről olvashatunk. Ír a Bujtos gyönyöréről, az orosi szőlők alatt, a város határában lévő Csárda-tóról, ahova sokat járt fiatalon, az ábrándos Szentmihály utcáról, ahol a legszebb lányok laktak, a Tokaji utcáról, ahol mindig szerenád, és a Selyem utcáról is, ahol mindig rozmaringillat volt. A Sóstón kedvenc hegedűse, Benczi Gyula muzsikált, és írt a már eltűnt sárga Európa-szállodáról, és a Bessenyei-kert helyén terjeszkedő Rózsakerti-féle nagyvendéglőről is. Az Első utazás repülőgéppel a Nyírségbe című művében pedig megeleveníti a nyírségi kocsikázásait. Összegzés Munkásságának nagyságát az is jelzi, hogy már életében komoly elismerést kapott, megkapta a Baumgarten-díjat 34, és az utókor is büszke irodalmi tevékenységére. Utcák, terek, intézmények vannak róla elnevezve, sőt nagyságának emléket állít a róla elnevezett díj is. Minden évben fesztivált rendeznek a tiszteletére Nyíregyházán, 35 és a szülővárosában Krúdy napokat is tartanak. 36 Szakmai berkekben is nagyra tartják. A nyíregyházi középiskolákban a magyartanárok előszeretettel teszik be Krúdyt az irodalom szóbeli érettségi tételei közé. (A szaktanároknak a feladatok összeállításában némileg szabad kezük van, s ezt a központilag sajnos nem kötelező tételt is be szokták tenni általában.) Nem véletlen, hiszen van mire büszkének lennünk. 33 Katona, 1968, Irodalmi díj és jutalom, melyet 1923-ban alapított Ferenc Ferdinánd esztéta, műkritikus. Olyan személyeknek adják oda, akik kimagasló irodalmi tevékenységet folytatnak. ( ) 35 Bodnár, 2007, ( ) 10

11 A dolgozatban olyan képek vannak jelen, melyek javarészt Krúdy korából származnak. A képek fejezetben pedig azok vannak feltüntetve, amelyek mind a mai napig emléket állítanak neki. Felkerestem a városban a legtöbb máig meglévő olyan emlékhelyet, utcát, épületet, amely az ő nevét viseli, és készítettem pár fényképet, melyet itt bemutatok, s pár gondolatban ismertetem az alábbi képek történetét. Igyekeztem mindvégig a témánál maradni, és szándékosan nem részleteztem az irodalmi tevékenységét, a szatmárnémeti, podolini, és a budapesti éveit. Örömmel dolgoztam ki ezt a testhezálló témát. 11

12 Felhasznált irodalom Bodnár, 2007 Borovszky, 1901 Frisnyák, 2003 Geduly, 1896 Hatvany, 1963 Ilyés, 2003 Ilyés, 2008 Katona, 1968 Katona, 1971 Katona, 1987 Krúdy, 2002 Péter, 1994 Sőtér, 1965 Bodnár István: Sóstó, a Nyírség Oázisa. Örökségünk Kiadó Bt., Nyíregyháza, Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Apolló, Budapest, Frisnyák Sándor (szerk) Dr. Hajnal Béla (írta): Nyíregyháza. Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza, Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Jóba Elek Nyomda, Nyíregyháza, Hatvany Lajos: Beszélő tájak. Magvető Könyvkiadó, Budapest, Ilyés Gábor: A nyíri pajkos. k.n. Nyíregyháza, Ilyés Gábor: Beszél a márvány Nyíregyháza szobrai és emléktáblái. Nyíregyházi Városvédő Egyesület, Nyíregyháza, Katona Béla: Krúdy Gyula emlékkönyv az író születésének 90. évfordulójára. Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. Akadémiai Kiadó, Budapest, Katona Béla: Kisebb hazám. Szabolcsszatmári irodalmi olvasókönyv. Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács, Nyíregyháza, Krúdy Péter: Krúdy Gyula élettörténete. Felelős kiadó: Krúdy Anna, h.n., Péter László: Új magyar irodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, Sőtér István: A magyar irodalom története V. Akadémiai Kiadó, Budapest,

13 Szabó, 1970 Tóbiás, 1964 Szabó Ede: Krúdy Gyula. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, Tóbiás Áron: Krúdy világa. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, Internetes források ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Internetes források (Címlap) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Nyomtatott források Az 50 éves Nyírvidék albuma. 51. Krúdy levele Nyíregyháza város közgyűléséhez okt. 26. Nyíregyháza Állami Levéltár Nyírvidék, 1924.október Nyírvidék Szabolcsi Hírlap, április Szabolcs vármegye monográfiája. Bp Szerk: Borovszky Samu Szabolcsi Hírlap, május

14 Képek (Krúdy-emlékjelek és helyek Nyíregyházán) A képen Krúdy Gyula szülőháza látható (ma Szent István utca, akkor Kállói utca volt). A falon márványtábla található, melyen a híres idézete szerepel: Ennek a városnak voltam az írója. Evangélikus Főgimnázium. Ma Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. Itt töltötte az író gimnáziumi éveinek egy részét. Az intézmény jogelődjét a 19. század elején alapították. 37 Én írónak születtem, semmi másnak. - Olvasható a falon a közismert idézete ( ) 14

15 Itt időzött családjával Krúdy Gyula a nagy nyírségi író, a Sóstó szerelmese, 1924 nyarán, a szülőváros vendégeként. Olvasható a Svájci-lak falán lévő emléktáblán. A híres Krúdy Vigadó előtt. Egykoron Krúdy Szállónak hívták. Az épületet 1911-ben építették Pazár István tervei alapján Ilyés, 2003,

16 A (mai) Krúdy Gyula Gimnázium szeptember 1-jén nyitotta meg a kapuit. Ekkor még név nélkül várta a diákokat, de mivel a köz, ahol az iskola épülete állt, a Krúdy Gyula utcából nyílt, így a népnyelv hamarosan Krúdyra keresztelte, amely aztán a hivatalos neve lett. 39 Krúdy szobránál. A Mészáros Dezső alkotta szobor emléket állít a Sóstó szerelmesének, mely a strandfürdő előtti parkban található, a tó mellett Ilyés, 2003, Ilyés, 2003,

17 A Krúdy moziban ben itt mutatták be először az országban a nagysikerű Szindbád című filmet. (Kicsit újszerű a kép, akkoriban persze nem így nézett ki.) A Krúdy család síremlékénél. A szülőkön kívül itt nyugszanak Erzsike és Ilona nevű testvérei is. (Északi temető, IX. parcella) 17

18 A Varga Imre szobrászművész alkotta szobor a Bessenyei téren. Születésének 125. évfordulójára készült, 2003-ban adták át. Krúdy bronzba öntött alakja egy krómacélból készült kocsiban ül. 41 Berky Nándor szobrászművész mészkőből készült domborműve 1948-ban, az író halálának 15. évfordulójára készült, ma a Szent István utca 42. szám alatt található. Gyermekkorának egy részét itt töltötte Ilyés, 2008, ( ) 18

19 A Svájci-lak előtt. A Krúdy utcán. (Mert majdnem minden, ami Krúdy.) 19

20 Utószó (Krúdy szellemi szintézise) Krúdy emléke, szellemi hagyatéka ahogyan azt Katona Béla egyik írásának a címe, Az élő Krúdy is mondja mindig élő maradt a szülővárosban. Humboldt, a nagy német nyelvfilozófus híres tétele alapján a nyelv nem ergon, azaz nem holt termék, nem lezárt mű, készítmény, hanem energia, vagyis eleven teremtőerő, állandó mozgás, működés. Ezt a metaforát alkalmazhatjuk analógiaként: Krúdy nyelvből teremtett világa sem holt produktum, hanem élő, sőt éltető szellemi energia. Olyan energia, amely Nyíregyháza város történetének utóbbi évtizedeiben nem egyszer jelentős művészeti és tudományos tevékenységet ösztönző, maradandó értékeket előhívó, azaz teremtő erővé tudott válni. Mi, a 21. század szellemi követői/örökösei nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ez a szellemi hagyaték egyben jelentős összetartó erő is, a nyíregyháziság szerves és nagyra becsülendő része. Napjainkban a nyíregyháziak is ugyanezzel a szeretettel és büszkeséggel gondolnak a város karizmatikus írójára, mint az elődök. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy Krúdy ezután is élő és éltető marad, Nyíregyházán és mindenütt máshol, ahol felismerik és őrzik az igazi szellemi javakat. Nyíregyháza, augusztus 24. Gergely Kristóf pályázó 20