Index: HU ISSN

Átírás

1 AZ ERD O

2 A lapszám vendégszerkesztője: ZAGONI ISTVÁN. T A R T A L O M Bedö Tibor: Huszonöt év 193 Gönczöl Imre: A fűrészipari rekonstrukció néhány kérdése _ 197 Sarkadi Sándor: A faipari anyagmozgatás géptervezési tapasztalatai 205 Zágoni István: A műszaki tervezés feladata és szerepe 207 Kiss Ipoly, Dámosy Zoltán: A műszaki tervezőmunka folyamata és fejlesztési lehetősége 211 Zumpf András: Erdei útépítés a Hanságban 215 Pandula Zoltán, Mitnyik László: Tervezői organizáció létesítmények fajlagos költségei 220 Dr Vass Dénes: Korszerű faszerkezetek alkalmazásának lehetőségei 225 Oláh Sándor: Az erdőgazdálkodás ügyvitelfejlesztésének problémái 231 Árva Józsefné: A nyomtatvány- és kiadványszolgáltatás helyzete 234 Dr. Sali Emil: A fa felhasználásának és forrásainak változása 236 A címlapon: A FÜR-LEM-HO Vállalatnak ERFATERV tervezte, lombosfa-feldolgozó fűrészcsarnoka Cegléden. (Fotó: ERTI Jéróme R. felvétele.) A hátlapon: Melléklet Pandula Mitnyik cikkéhez. COflCPHÍAHME Bede T.: IjBaAuuTb nmb jret 193 rvnifcji M.: HeKOTopbie Bonpocfai pekonctpykuwn jteconhjibnoií npombiui/iehhocth 197 luapkaöu III.: Om,iT npoekthpobanmn MauiMii ;um nepeno3kh npcbechhbi B jteconn.nbhom npombiujjiehhocth 205 3monu II.: 3aaaMH w pojib TexnimecKoro npoexthpobahhh 207 Hiiuiui II., JXaMOmu 3.: nponecc M BO3MO>KHOCTM pa3rmtnsi TexHHMecKO-npoeKTMpoBoimoH pagotu 211 Iíy.vmtf> A.: CTponTejibCTBO JiecHblx Aopor B paftohe XaHmar 215 ÍIandy.ia 3., MurrmUKjI.: OpranH3auHji npoekthpobahhh yjie^bhbie pacxonbi coopywenmü 220 JX-p BaiULU jj.: Bo3MO>KnoCTH MCnOJ7b30BaHMÍl COBpeMeHHblX nepebhhhbix M3ne^HÍí 225 OJUIX III.: llpogjiembl pa3bhthh JieC0X03flftCTBeiIH0H aamhhhctpíluhh 231 JI-p lllaíiu E.: TpeHA ucnoab30bauhíi npebet'hhbi 236 C O N T E N T S T. Bedö: Twenty-five years 193 I. Gönczöl: Somé problems in reconstructing the sawing industry 197 S. Sarkadi: Experiences gained in planning the maehinery of transportation for sawmills Zágoni: The goal and function of the technical planning 237 I. Kiss and Z. Dámosy: The course of actions in technical planning; the potentialities for development 211 A. Zumpf: Constructing forest roads in the Hanság 215 Z. Pandula and L. Mitnyik: The organization of designer unit costs for establishments 220 Dr. D. Vass: The potentialities in using laminated beams 225 S. Oláh: Problems in improving the bookkeeping system for forest enterprises 231 Dr. E. Sali: Trends in consuming timber 236 AZ ERDŐ az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti: Keresztesi Béla akadémikus. A szerkesztőség címe: Budapest. II., Frankéi Leó u. 44. Levélcím: 1277 Budapest. Pf.: 17. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Lenin krt Levélcím: 1906 Budapest, Pf.: 223. Felelős kiadó: Sikicsi Norbert. Kapják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai; előfizethető még a Posta Központi Hírlapiroda (1900 Budapest, József nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó, egyes postahivatalok útján. Előfizetési díj egy évre 60, Ft. egyes szám ára: 5, Ft. Külföldön terjeszti a,,kultúra" könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (H 1389 Budapest, Pf.: 149.), az évi előfizetés ára: 7<fc. Révai Nyomda Egri Gyáregysége, Eger. Felelős vezető: Vilcsek János Index: HU ISSN

3 A történelemben 25 év nem jelent hosszú időszakot, de a most elmúlt esztendők mégis történelmet formáló időt ölelnek fel, s eltörölhetetlen jelentőségűek mind nekünk, mind a bennünket követő nemzedékeknek. Szocialista társadalomépítésünk kezdetét, útkeresését, sikereit, s az új szocialista társadalom kialakulásának.befejezését jelenti az elmúlt 25 esztendő, amely tervezőirodánk fennállásának időszaka is. Az iroda feladatában, munkájában, a megbízók igényeinek teljesítésében, társadalmunk átalakulását, fejlődését mindenkor érzékelte és kollektívája tevékenységében, magatartásában, törekvéseiben e fejlődést igyekezett szolgálni és a maga szakterületén elősegíteni. Az iroda működésének huszonöt éve, ez idő alatt elért sikerek, a megért kudarcok nem választhatók el ágazatunk, az erdőgazdasági és fafeldolgozási tevékenység fejlesztésétől, az ágazat műszaki fejlődésének csökkenő vagy növekvő ütemétől. Az alapítástól január 1. a mai napig, munkánkkal az erdőgazdálkodást és fafeldolgozást végző szervek műszaki fejlesztési feladatainak megoldását igyekeztünk segíteni, mind. döntés-előkészítésekkel, mind kiviteli tervek kidolgozásával, kivitelezések művezetésével, s január 1-től a munka-, üzem-, ügyvitelszervezési szolgáltatással. Egyszerű és könnyű lenne történeti visszaemlékezéssel vagy az iroda egy-egy kiemelkedő munkájának értékelésével az ünnepelt 25 esztendő tevékenységét, eredményeit méltatni, de irodánk életében a huszonötödik esztendő olyan alapvető változásokat hozott, amelyek jövőnk szempontjából nem hagyhatók figyelmen kívül a negyedszázados jubileum alkalmával sem. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 31/1976. számú utasításával, az ERDÖTERV-et és az EMSZI-t, ERFATERV megnevezéssel, ágazati műszaki-gazdasági tervezési és szervezési irodává vonta össze. Az utasítás szellemében, tartalmában követte a szocialista társadalom gazdasági igényeit, de az eltelt egy esztendő kevés volt ahhoz, hogy az ágazati követelményekre mindenben felkészülhessünk. A hivatkozott utasítás 5. pontja kimondja: Az ERFATERV elsősorban a MÉM felügyelete alá tartozó erdőgazdálkodó és egyéb erdészeti szervek, fűrész- és lemezipari üzemek, fagazdasági szakvállalatok, szövetkezetek és intézmények műszaki, gazdasági tervezési és szervezési igényeit tartozik kielégíteni".

4 E sokrétű feladatot ágazati felfogásban hatékonyan és jól csak akkor lehetne megoldani, ha a vállalatok és intézmények, s nem utolsósorban az illetékes felügyeleti szervek dolgozóival, vezetőivel sikerülne olyan együttműkö. dést, munkakapcsolatot kialakítani, amelyben az összetartó erő az ágazati érdekű, korszerű műszaki fejlesztés megvalósítása. A jövő ágazatunkban nem az egyes szervek egymástól független érdekű tevékenységéé, hanem a mind szorosabb együttműködésé, amely megalapozhatja a következő években az ágazat sikeres fejlesztését. Az ezzel kapcsolatos kérdések felvázolására az iroda vezető kollektíváját az iroda múltja és eredményei kötelezik. A műszaki fejlesztés sokrétű, összetett feladat, amely megállapítást e fogalom helyes értelmezése egyértelművé tesz. Az iparvállalatok vezetése és szervezése" c. kiadvány műszaki fejlesztésnek azt a műszaki-gazdasági tevékenységet nevezi, amely a munka eszközeiben, tárgyában, termékeiben és a technológiában végbemenő, s a műszaki fejlődés fogalmába tartozó változásokat előidézi. E tevékenységi körbe sorolja a kutatási, tervezési és szervezési munkát is. A műszaki fejlesztés ilyen értelemben nem más, mint meghatározott körű társadalmi-gazdasági tevékenységek sorozata, amelynek végső eredménye a műszaki fejlődés anyagiasult formája. A műszaki fejlesztés fogalomkörébe a kutatási tevékenységek egy része mellett mindazok a tevékenységek beletartoznak, amelyek a tudományos eredmények realizálására, technológiák, termelési rendszerek, munkamódszerek, prototípusok kidolgozására, s ezek tervezésére irányulnak. Mindebből következik, hogy a műszaki fejlesztési tevékenység nem egyszerűen műszaki munka vagy fejlesztő kutatás, hanem a legkülönbözőbb munkafolyamatokat magába foglaló, komplex tevékenység. Ha ez gazdaságilag' hatékonyan nem realizálódik, nem lehet sikeres a műszaki fejlesztés sem. A műszaki fejlesztés tevékenységi körei világosan rámutatnak arra, hogy valamennyi tartalmaz: általános ágazatot érintő, előkészítő részt és az ágazaton belüli szervek eseti igényeit kielégítő részt. Az eseti igény kielégítése akkor lehet ágazati szemléletű, ha az előkészítő rész azt megelőzte. Ha az előkészítő rész hiányzik, az. ágazati érdekek az eseti megrendeléskor nem érvényesülhetnek. E megállapítás fontosságát az iroda működését befolyásoló külső körülmények rövid visszapillantásával kívánjuk igazolni. Külső körülmények alatt értjük azokat a tényezőket, amelyek irodánk munkáját alapvetően befolyásolták. Az elmúlt 25 évben három jellemző időszakot különböztethetünk meg. Ezek: a centralizált irányítás, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének és továbbfejlesztésének ágazati vonatkozású időszaka. Irodánknak a munka szempontjából a centralizált irányítás időszaka viszonylag könnyű volt. A felügyeleti hatóság által biztosított megbízás, árbevétel és elhatározott döntések jellemezték ezt az időszakot, még a megoldásokban is. A munkahatékonyság, a személyes felelősségvállalás viszont jelentősen háttérbe szorult. Az új gazdaságirányítási rendszer első éveiben az iroda is futott" a megélhetés után, ami részben jó, részben helytelen eredményekhez vezetett. Igaz,

5 ágazatunkban csökkent az irányítás centralizáltsága, de ugyanakkor megszűnt az egységes műszaki fejlesztés is. A legkülönbözőbb egyéni útkeresés alakult ki, amit irodánk csak nagy nehézségek árán tudott követni, ugyanakkor lehe_ tétlenné vált még a technológiákban is az egységesítés. Majdnem minden telepítés megoldása egyedi volt,,ami egyrészt jelentősen növelte a költségeket, másrészt bizonytalanná tette a megoldások optimális hatékonyságát. Jelenleg a központi (felügyeleti hatóság) befolyásolás szellemében dolgozunk, amelyre példa a fűrészipar fejlesztése, amelyben a központi irányítás érvényesült, ugyanakkor a felügyeleti hatóság maximális mértékben lehetővé tette a vállalatok egyéni kezdeményezését. A fűrészipari fejlesztés azonban ágazatunk tevékenységének bár fontos, de csak kisebb részterülete, s nem valószínű, hogy minden részterületen a kívánt időben a korszerű szolgáltatás biztosítható lesz. Irodánk jövője, munkájának tartalma, munkastílusa pedig attól függ, hogy az alapítólevélben ágazatinak megjelölt feladatok mikor, milyen nagyságrendben jelentkeznek és korszerű szolgáltatással milyen mértékben tudjuk a kívánt időben a feladatokat megoldani- A mezőgazdaság területén mindinkább élő szervezeti formává válnak a rendszergazdák, az agráripari egyesülések, az ágazati intézmények, az eredmények és hiányosságok nyílt értékelése, a központilag elfogadott fejlesztési koncepció irányítottan támogatott megvalósítása. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás területén még mindig többnyire az egyéni útkeresés a jellemző a fejlesztésben. E módszer sajnálatosan a szellemi és anyagi erőforrások szétforgácsolását segíti elő, az intézményeket és szervezeteket a befelé fordulásra ösztönzi, amely védelmet nyújt a hibás megoldások eltakarásában, de ugyanakkor akadályozza a jó megoldások általános elterjedését. A korszerű együttműködés feltétele, hogy kilépjünk ebből a munkastílusból, mert különben lemaradunk az egyéb ágazatok korszerűsítési versenyében. Ez a megállapítás vonatkozik a 25 éves fennállását ünneplő ERFATERV-re is. Ügy véljük, irodánk további sikeres működésében nem nélkülözhetők a szocialista gazdasági rendszerünk fejlesztésében alkalmazott új módszerek. Hatékony alkalmazásuk azonban irodánkon kívül mindazon intézmény és vállalat támogató egyetértésétől függ, amelyeknek az ágazat műszaki fejlesztése éppen olyan kedves kötelessége, mint nekünk. Amikor köszönetet mondok az iroda minden, volt és jelenlegi dolgozójának az elért eredményekért, tisztelettel és szeretettel emlékezem meg nyugdíjasainkról és időközben az élők sorából eltávozott, az elért eredményekben közreműködő munkatársainkról, kérem, fogadják megértéssel és támogatással a jövőbeni működéssel kapcsolatban felvázolt elképzeléseket és gondolatokat. Bedö Tibor

6 A Szocialista Brigádok Parkjának avatása Kőbányán november 4-én. (MTI Fotó: Pólya Zoltán felvétele.) Fontos feladat a városok által benőtt, már nem funkcináló iparterületek tájromboló maradványainak felszámolása. Ezen munka sok gépi és kézi földmunkával, szállítással jár, ami tetemes költséget jelent. Ezért rendkívül nagy jelentőségű a lakosság és a környező üzemek társadalmimunka-aktivitásának felhasználása. Nemcsak az anyagi eszközök megtakarítása lényeges, hanem a lakosság szoros érzelmi kötődése lakótelepéhez, környezetéhez. Ez érvényesült legutóbb a Kőbányai Szocialista Brigádok parkjának létesítésekor is. Ez a park a Kőbánya Űj hegyi-lakótelephez tartozik. A terület vízzel elöntött, felhagyott téglagyári gödör. Partja meredek agyagfal, csúszás veszélyes. Különös figyelmet igényelt a partvédelem és a termőréteg regenerációs lehetőségeinek optimális biztosítása. A növényzet kiválasztása az ökológiai viszonyok messzemenő figyelembevételével történt. A szintkülönbség amely igen eltérő mikroklimatikus adottságokat teremt lehetőséget adott kis területen, igen széles skálájú növényegyüttesek bemutatására: mocsári növényektől (mocsárciprus) a száraz vidékek díszítő, lakótelepeink szélsőséges viszonyait is elviselő hazai növényeinkig (mezei juhar). A pihenőpark képzőművészeti alkotással (Varga Imre Munkás" szobra), helytörténeti szabadtéri múzeummal (téglatörténeti kiállítás és bányalovak eredeti itatóvályúja) ad egyedi jelleget a kertegyüttesnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készült park az igen nagy mennyiségű társadalmi munka elismerésére a Szocialista Brigádok Parkja" nevet kapta.