Alátámasztó munkarészek

Átírás

1 21 Alátámasztó munkarészek VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT HECKENAST&HECKENAST BT KÉSZ KFT SZEPTEMBER

2 22 1.TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT A településrendezési eszközök változásai a módosítással érintett területeket illetően A településszerkezeti terven ábrázolásra kerülnek: -a különböző szintű kerékpárutak irányadó nyomvonalai -a kerékpáros pihenők és vizesblokk tervezett helye A külterület szabályozási terven: -ahol szükséges, a közlekedési terület szabályozási szélességének növelésével vagy új nyomvonal kijelölésével biztosításra kerül az újonnan építendő kerékpárút helye A belterület szabályozási terven: -a 177 hrsz-ú közlekedési terület szabályozási szélességének növelésével biztosításra kerül az újonnan építendő kerékpárút helye A HÉSZ-ben -a zöldterület övezeti előírásának módosításával lehetővé válik a kerékpárosturisztikai pihenő és vizesblokk megvalósítása -a falusias lakóterületen az építési övezeti előírás módosításával lehetővé válik a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények elhelyezése Bőszénfa HÉSZ javasolt módosítása 1. A Bőszénfa helyi építési szabályzatáról szóló 13/2004. (XI. 19.) sz. rendelet (a továbbiakban: R) 3..(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.. vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a.,az OTÉK 14. (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett a jelen szabályozási előírás szerinti lehet b.,nem helyezhető el üzemanyagtöltő c.,a területen a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények (pihenőhely, szervizpont, kölcsönző, vizesblokk, vendéglátóhely, sátorhely) is elhelyezhetők. (1) A R 8..(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) A zöldterületekre közpark (Zkp), közkert (Zkk) vonatkozóan az OTÉK 27. vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények (pihenőhely, vizesblokk) is elhelyezhetők.

3 23 3. (1) A R mellékletét képező Külterület szabályozási terv módosítással érintett területeinek normatartalma helyébe e rendelet 1. mellékletének normatartalma lép. (2) A R mellékletét képező Belterület szabályozási terv módosítással érintett területének normatartalma helyébe e rendelet 2/1. mellékletének normatartalma lép. (3) A R mellékletét képező Belterület szabályozási terv jelmagyarázata helyébe e rendelet 2/2. melléklete lép. Hatályát veszti a R 8..(3) bekezdése E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Nyitrai István polgármester Dr. Horváth László címzetes főjegyző Kihirdetés napja: Dr. Horváth László címzetes főjegyző

4 24 2. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT (a 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti értékelésnek megfelelő tartalommal) A településrendezési eszközök egy adott település fejlődésének adják meg a jogi keretét. Feladata, hogy összhangba hozza a hosszú- és középtávú táj- és a településfejlesztési célkitűzéseket, feladatokat és eszközöket, s ezáltal megvalósítható, egymással szinergiában lévő konkrét fejlesztéseket indítson el. A településrendezési eszközökben lehetővé tett fejlesztések esetében a társadalmi hasznosságot is kell vizsgálni. Nem lehet a társadalom számára hasznos az a tevékenység, amely a társadalom egészét - bizonyos érdekcsoportok érdekeinek kiszolgálása miatt - környezeti-problémák megoldására kényszeríti. A környezeti vizsgálat feladata, hogy a településrendezési eszközök készítésének folyamatát, kimenetelét ellenőrizze, szükséges esetben megváltoztassa, s a jövőbeli környezeti problémák megelőzésének eszköze legyen. A környezeti vizsgálat készítése során az alábbi releváns tervek és programok lettek figyelembe véve: a település érvényben lévő településrendezési eszközei az Országos Területrendezési Terv (OTrT) Somogy megye Területrendezési Terve Zselici kerékpáros-turisztikai hálózat kialakítása és fejlesztése. Kerékpáros fenntartási terv (készítette: MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt, 2016) Zselici kerékpáros-turisztikai hálózat kialakítása és fejlesztése, kerékpárút építés, közlekedésépítési terve (generáltervező: ibéria Bt, január) A településrendezési eszközök és a fejlesztések rövid ismertetése A munkaközi útépítési engedélyes tervek ismeretében az önkormányzat és a településrendezési eszköz módosításának tervezői meghatározták a megvalósítás érdekében szükséges tervmódosítási pontokat. Az elfogadott konkrét módosítási igények: A településszerkezeti terven jelölendő a különböző szintű kerékpárutak irányadó nyomvonala, valamint a tervezett kerékpáros pihenő és szervíz helye. A külterületi szabályozási terven ahol szükséges a közlekedési terület szabályozási szélességének növelésével, vagy új nyomvonal kijelölésével biztosítani kell az újonnan építendő kerékpárutak helyét. A 177 hrsz-ú közlekedési terület szabályozási szélességének növelésével biztosítani kell az újonnan építendő kerékpárút helyét. A Helyi Építési Szabályzatban lehetővé kell tenni, hogy a falusias lakóterületen a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények elhelyezhetők legyenek. A Helyi Építési Szabályzatban lehetővé kell tenni, hogy zöldterületen kerékpáros-turisztikai pihenő és a vizesblokk megvalósítható legyen, valamint a falusias lakóterületen a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények elhelyezhetők legyenek. A tervezett módosítások célja a Zselici kerékpárút projekt keretein belül megteremteni a feltételeket a tervezett kerékpárutak megvalósításához. Bőszénfa

5 25 község területét érintő szakaszok a 67. sz. főút mentén, valamint a főúttal párhuzamosan a Fő utcán kerülnek kialakításra. A település igazgatási határán belül kisforgalmú lakóút mentén és erdei és mezőgazdasági úton kerül kijelölésre a nyomvonal, illetve új kerékpárút épül. A kerékpárút megvalósításának célja a térség ökoturisztikai vonzerejének növelése, a térségi kapcsolatok javítása Környezeti alapállapot Tájszerkezet A tájszerkezet az elmúlt években nem változott jelentősen. A település három domb ölelésében helyezkedik el a 67. sz. főút mentén. Bőszénfa közigazgatási területe erősen erdősült, területe állattenyésztésre, vadászatra és erdőgazdálkodásra kiválóan alkalmas. Jellegzetesnek mondható a településen az É-D tengelyű, homogén területek változása, az erdőterületek nyugati térfoglalása, a szántó és a kert, szőlő, gyümölcsös művelésű területek belterület körüli, dombtetőn való elhelyezkedése, a belterület völgyet követő alaprajza Mezőgazdasági területek A község külterületén viszonylag kevés a szántóterület. A tervezett új építésű kerékpáros nyomvonal mezőgazdasági területekkel határos, de azokat nagy mértékben nem érinti. A belterület körül található területek meglehetősen tagoltak, szántó, gyep, rét és legelőterületek egyaránt előfordulnak. Szőlős-kertes művelésű területek a belterülettel keleti és északi oldalon határos szőlőhelyen találhatók Erdők, fasorok, fás bozótok Bőszénfa területe erősen erdősült. Az Országos Erdőállomány Adattárban az egybefüggő nyugati erdőterület védelmi erdőként számon tartott. Ezek megegyeznek az Észak-Zselici erdőségek nevű Natura 2000 területekkel, illetve a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartoznak Vízfolyások, vízfelületek A település sűrű vízhálózattal rendelkezik. Bőszénfa területén a mélyvonalakon több természet alakította nyílt árok, vízfolyás alakult ki, amelyek a felszíni vizek elvezetésében fontos szerepet töltenek be. Fenntartásuk során biztosítani kell természetközeli kialakításukat, mérnökbiológiai módszerek alkalmazását. A felszín alatti víz állapota szempontjából Bőszénfa település érzékeny kategóriába van sorolva Környezetvédelem, táj- és természetvédelem A település területén a rendezési terv távlatában a környezeti alapállapotok nem változtak.

6 Talaj- és vízvédelem A módosítással érintett területek geológiai adottságai, a talajhasználat, a meglévő és kialakult talajállapotok a terv időszakában nem változtak. A településen jelentős talajés vízszennyezést okozó létesítmény nem található, illetve a településrendezési eszközök módosítása ilyen létesítmények elhelyezését nem eredményezi. Bőszénfa területén a csapadékvíz-elvezetés módja nem változott. A településen nagyrészt nyíltárkos csapadékvíz-elvezetés működik Levegő A település levegőkörnyezeti állapota az erdőterületek nagy száma miatt kiváló, a tervezett fejlesztésekhez elegendő terheltségi tartalékokkal rendelkezik. A településen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a rendelet előírásait kielégítik Zajvédelem A módosítással érintett területek zajvédelmi besorolásai és a rajtuk folytatott tevékenységek az eltelt időszakban nem változtak Hulladék A település kommunális hulladékgyűjtése és elszállítása megoldott. A kommunális szilárd és folyékony hulladékot a térségi hulladéklerakóba kell szállítani Táji és természeti értékek A települést magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete egyaránt érinti, a tervezett nyomvonalak ezeken áthaladnak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek) közül az alábbiak találhatók a területen, valamint határosak és érintettek a módosításokkal: HUDD20016 jelű Észak-Zselici erdőségek nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, és a HUDD10013 jelű Zselic nevű különleges madárvédelmi terület. A Natura 2000 erdőterületek egyben a Zselici Tájvédelmi Körzethez is tartoznak. A fejlesztéssel érintett területeken természeti érték nem található.

7 27 Természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása Országos ökológiai hálózat övezete Duna-Dráva Nemzeti ark Igazgatóság datszolgáltatása Natura 2000 területek

8 Tájképvédelem Az OTrT alapján és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint Bőszénfa csaknem teljes közigazgatási területével a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete alá esik. A tervezett új kerékpárút szakaszok és kijelölések tájképi szempontból nem jelentősek, hiszen azok többnyire a 67. sz. főúttal párhuzamosan, meglévő lakóutakon, valamint erdei és mezőgazdasági utakon kerültek kijelölésre. Az OTrT 14/A. (6) bekezdése alapján a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni Jelentős hatótényezők A környezeti határértékek, követelmények, a környezeti állapot egyéb jellemzői A településrendezési eszközök módosítása során vizsgáltuk az előzetes adatszolgáltatás során közölt további adatokat: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete; jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete; erdőtelepítésre alkalmas terület; erdőtelepítésre elsődlegesen és másodlagosan javasolt terület övezete; földtani veszélyforrás területe A fennálló, környezeti konfliktusok, problémák összefoglalása és mindezek várható alakulása A községben jellemző legfőbb környezeti konfliktus a közúti közlekedésből (67. sz. főút forgalma) eredő zajterhelés és légszennyezés, valamint a főútvonal erős fragmentáló hatása. A tervezett kerékpáros nyomvonal és a pihenőhelyek megvalósítása során jelentkező konfliktusok várhatóan átmenetiek lesznek. Az üzemeltetés során fellépő terhelések a jelenlegi állapoton nem változtatnak. Újabb konfliktusok, problémák lehetnek: növekvő kerékpáros forgalom esetlegesen hulladékképződéssel járhat; kereskedelmi létesítmények emissziója; havária helyzetek kockázatának növekedése A településrendezési terv módosításban lefektetett fejlesztések megvalósításának környezeti hatásai, következményei A tervmódosítás tartalma a megvalósulás során várhatóan nem generál számottevő negatív környezeti hatást. A környezeti hatások mérséklését a tervmódosítás megfelelően kompenzálja.

9 29 Jelen tervmódosítás a vonatkozó jogszabályi előírások, a környezetvédelmi szempontú megalapozó vizsgálatok és tanulmányok, valamint az egyeztetésekbe bevont államigazgatási szervek releváns véleményeinek figyelembevételével készült. A tervmódosítás előkészítésének részeként megvizsgálásra került az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint környezeti vizsgálat készítésének szükségessége, a várható környezeti hatás jelentőségének eseti meghatározásával. A rendelet 3. sz. melléklete szerinti államigazgatási szervek beérkezett véleménye alapján a tárgy szerinti módosítás kapcsán nem szükséges lefolytatni az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (1. 11.) Korm. rendelet 6., 7. szerinti környezeti vizsgálatot. A terv megvalósítása, az építésengedélyezés során a jelentős környezeti hatások elkerülését, csökkentését szolgáló szabályozási elemek érvényesítése lehetővé teszi a fejlesztéseknél a környezetvédelmi követelmények teljesítését. Ez azonban nagyban függ az építmények engedélyezési terveitől és a kivitelezés sajátosságaitól. A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézzen elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást és megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. Talaj- és vízvédelem A talajokat a tevékenység során, majd a földanyag lerakása alatt is érik hatások. Jelen tevékenység során egy speciálisnak tekinthető terület-igénybevétellel számolhatunk, ugyanis korszerű, környezetkímélő hasznosítás valósul meg, a természetvédelmi követelmények szem előtt tartása mellett. Természetesen lesznek a munkák során átmenetileg igénybe vett, ún. felvonulási területek is, ezeknél is arra kell törekedni, hogy azokat a munkák befejeztével eredeti állapotába adják vissza. A tevékenység a talajok állapotára, amennyiben a vonatkozó jogszabályok betartásra kerülnek (humusz leszedés, humuszanyagok megfelelő tárolása, szerves anyagok bedolgozása a rekultiváció során, stb.) nem okoz talajminőségbeli problémát. Funkcionálisan a földanyag elhelyezés jelen esetben kedvező eredményt érhet el, hiszen a jelenlegi használat biztonságát növeli. Így hatását a talaj- és földtani viszonyokra nézve javítónak minősíthetjük. Az új építésű kerékpárút megvalósítása, valamint üzemeltetése a felszíni- és felszín alatti vizeket nem befolyásolja, azokra hatással nem bír. A megvalósulás vizeket érintő hatásai elsősorban a hulladékok megjelenésével mérhetők, azaz a gépek üzemszerű működése, valamint az általuk okozott haváriák jelenthetnek terhelést. Jó műszaki állapotú gépek alkalmazásával, az előírások betartásával a vizekre gyakorolt hatás elviselhetőnek értékelhető. Levegővédelem A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, 33/2015. (VI.25.) FM rendelettel módosított 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 4. számú melléklete határozza meg a légszennyezettség ökológiai határértékeit.

10 30 A zavaró hatások mérséklése érdekében teendő intézkedések: - a tevékenység megvalósítási idejét optimális szervezéssel minimálisra kell csökkenteni, - a szállítási útvonalakat, az esetlegesen lakott területeket érintő szakaszokat optimalizálni szükséges, - a szálló por mennyiségét száraz időben sebességkorlátozással csökkenteni kell, a szállítási útvonalakat rendszeres locsolással pormentesen kell tartani. Zajvédelem A létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelményeket a 427/2015. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 8 -a szabályozza. Az új építésű kerékpárút létesítésével összefüggő területhasználatok szerepelnek a településrendezési tervben. A tervezett módosítás zavaró zajhatást a zajtól védendő területeken közvetlenül nem okozhat. Közvetett módon, a szállítójárművek forgalma esetlegesen zavaró lehet, azonban ennek mértéke nem számottevő. Hulladékgazdálkodás A hulladékképződést érintő hatások ideiglenesen megjelenhetnek az építés során. A kerékpárút üzemelése során a növekvő kerékpáros forgalom esetlegesen hulladékképződéssel járhat, mely később környezeti konfliktust eredményezhet. Természetvédelem A földmunkák helyén, az új nyomvonalon kiépülő pálya nyomvonalán az addig ott található élőhelyek és az élővilág visszafordíthatatlanul károsodik, valamint az építési területtel szomszédos területeken néhány méteres sávban gyomosodás várható. A kivitelezés során szántók, akácosok, őshonos és nem őshonos fasorok és jellegtelen üde gyepek élőhelyei érintettek. A gondos tervezésnek köszönhetően a nyomvonal a legtöbb helyen az értékes élőhelyek szélén vagy attól távolabb halad, így az újonnan leválasztott élőhelyfoltok állapota a már meglévő infrastruktúra elválasztó hatása miatt alig fog eltérni a jelenlegi állapottól. A jelenleg is zavarás alatt álló területekre pozitív hatással is lehet a kerékpárút padkájának és rézsűjének folyamatos fenntartása, kaszálása. A tervezett fejlesztés kapcsán Natura 2000 jelölő, vagy közösségi jelentőségű élőhely megszűnése nem várható. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében az üzemeltetés nem jár változással, illetve hatással az érintett területre. Tájképvédelem A tervezett új építésű kerékpárút szakaszok és kijelölések tájképi szempontból nem jelentősek. A létesítmény természetre, tájra való hatása a tájképvédelmi előírások maximális betartása mellett várhatóan elhanyagolható mértékű lesz. Fontos azonban a kerékpárutak mentén a településkapuk és településszegélyek megfelelő módon történő kezelése, az épített jellegből a természetbe való átmenet megfelelő biztosítása. Ennek értelmében javasolt ezen területeken a természetközeli kialakítás,

11 31 az ökológiai adottságoknak megfelelő, elsősorban honos cserje és fafajok telepítése, a településkapuk hangsúlyozása fasorok telepítésével Tájrendezési javaslatok A tervezett kerékpárút és a kiszolgáló létesítmények kialakítása közvetett módon a turizmussal összefüggő funkciójú területek bővülését eredményezheti a térségben, elsősorban a belterületen. A jelenlegi mezőgazdasági, erdőgazdálkodási dominanciájú területfelhasználás átalakulását nem eredményezi, nem teremt lehetőséget a tájhasználat megváltoztatására, új építési jogokat nem keletkeztet. A tájszerkezet védelme érdekében ügyelni kell arra, hogy az építés közben a földmunka miatt kikerülő humuszos termőföld megfelelő módon, lehetőleg helyben kerüljön felhasználásra, lerakásra. A változások csak kis mértékűek, melyek mellett a jelenlegi tájszerkezeti és tájhasználati adottságok egysége nem bomlik meg, nem sérül. A településrendezési terv jelen módosításának általános elveként kiemelt figyelmet kell fordítania a természetvédelmi területek kezelésére, azok megőrzésére. Elsődleges feladat a települési vízfolyások védelme és fenntartása, az ökológiai folyosók összeköttetésének biztosítása, a természetközeli területek megőrzése. Ezen felül fokozottan ügyelni kell az erdőterületek védelmére, folyamatos karbantartására és lehetőség szerinti továbbfejlesztésére. A megvalósítás során törekedni kell arra, hogy csak a fejlesztésre kijelölt területek közvetlen területén történjenek munkálatok, a zavarás és a szomszédos élőhelyek károsításának elkerülése érdekében. Az építés során az építéshez, kiszállításhoz használt nyomvonal meg kell, hogy egyezzen a kerékpárút nyomvonalával. A megvalósítás során konzultációra van szükség a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel és a Természetvédelmi Őrszolgálattal. A Natura 2000 területeken végzett egyes munkálatok megkezdése előtt a természeti károk minimalizálása érdekében az Igazgatóság munkatársaival terepi egyeztetést kell tartani A fejlesztési és védelmi elképzelések (szándékok) összehasonlítása, a hatályos releváns tervek, programok és rendeletek módosítási szükségessége, a szükséges újabb tervek, programok A település környezetvédelemmel kapcsolatos rendeleteinek karbantartásáról a változó jogszabályi környezet figyelembevételével folyamatosan gondoskodni kell Közérthető összefoglaló A környezeti vizsgálat és értékelés feladata, hogy a településrendezési eszközök készítésének folyamatát, kimenetelét ellenőrizze, szükséges esetben megváltoztassa, és a jövőbeli környezeti problémák megelőzésének eszköze legyen. A településfejlesztési döntés, a településszerkezeti terv módosítás, a szabályozási terv módosítása és a helyi építési szabályzat összhangban van.

12 32 A szabályozás nem ütközött magasabb szintű jogszabályba, a szabályozás figyelembe vette a településre vonatkozó felsőbb szintű jogszabályokat. A környezeti elemeket, a természeti, az építészeti és régészeti örökséget negatív hatású fejlesztések nem érik. A településrendezési eszközök módosítása tartalmazza a területen folyó tevékenységeket és építési lehetőségeket befolyásoló övezeteket. A szabályozás megfelel a táj- és természetvédelmi igényeknek. A településrendezési eszközök módosítása várhatóan nem generál az emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében különösen életminőségében, társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományaikban negatív változásokat. A tervezett fejlesztések turisztikai vonzerő növelő hatásuknak köszönhetően az emberi környezetre várhatóan pozitív hatást gyakorolnak. A településrendezési eszközök módosítása nem alakítja át a térszerkezetet, a tervezett fejlesztés várhatóan nem jár a lakóterületekre negatív hatással. A terv a meglévő hagyományos tájelemeket fenntartja. A településrendezési eszközök módosítása nem csökkenti a térszerkezeti mintázat változatosságát. A település környezetvédelemmel kapcsolatos rendeleteit felül kell vizsgálni. Összességében a településrendezési eszközök módosítása megfelelő mélységben foglalkozik a település környezeti feltételeivel és természeti értékeit nem veszélyezteti.

13 33 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT Bőszénfa hatályos településrendezési eszközeinek jelen módosítása a közúthálózati kapcsolatokra, a belső úthálózatra, a közösségi közlekedésre, a parkolásra, és a gyalogos közlekedésre nincs hatással. A településszerkezeti terv közlekedési szempontból csak annyiban módosul, hogy a magasabb rendű tervek szerinti országos és térségi kerékpárút, valamint a helyi kerékpárút mellett, önálló jellel, feltüntetésre kerül a zselici kerékpárút is. A HÉSZ közlekedési előírásainak megváltoztatását a módosítás nem teszi szükségessé. A szabályozási tervlapok közül a külterületi lapon a 67.sz. főút mellett és helyi külterületi utak mentén, a belterületen egy telek esetében módosul kismértékben a közúti közlekedési terület szabályozási szélessége. Hálózati kapcsolatok A módosítás nincs hatással rá. Belső úthálózat A módosítás nincs hatással rá. Közösségi közlekedés A módosítás nincs hatással rá. Gyalogos közlekedés A módosítás nincs hatással rá. Parkolás A módosítás nincs hatással rá. Kerékpáros közlekedés A módosítás a zselici kerékpárútra készült közlekedésépítési (engedélyezési és kiviteli) tervek településrendezési eszközökbe történő beépítése érdekében készül. A projekt célja nagyjából a 67.sz. főút nyomvonalát követő, a lehető legkisebb idegen terület igénybevételével megvalósítható új kerékpáros nyomvonal kijelölése volt, több település bekötésével a Kaposvár környéki kerékpáros hálózatba. Bőszénfára a kerékpárút Simonfa felől érkezik, Bőszénfán önálló kerékpárútként csak a belterület északi részéig vezet, onnan kijelölt útvonalként halad végig a településen. Bőszénfa északi részén ágazik ki a kerékpárútból (a 67sz. főutat keresztezve) a Zselickisfalud felé vezető kijelölt kerékpáros útvonal, ami egyúttal az országos kerékpárút nyomvonala is. A Bőszénfa-i szakasz külterületen először a 67sz. főúttal párhuzamosan, illetve közvetlenül mellette halad, majd elválik a főúttól és jelenlegi mezőgazdasági utak mentén érkezik a belterület határához. A meglévő földutak a kerékpárút mellett továbbra is használhatóak maradnak a mezőgazdasági járművek számára annak érdekében, hogy a mezőgazdasági forgalom ne a kerékpárutat használja. A belterületen a kerékpárút kisforgalmú lakóutcán (a 177hrsz utcán) vezet a Dózsa György utcáig, ahol kerékpárútként véget ér, kijelölt kerékpáros útvonalként folytatódik tovább, végig Bőszénfa lakott részein. A 177hrsz utca jelenleg is burkolt, de a burkolat minősége és szélessége nem megfelelő, ezért új pályaszerkezet kiépítése szükséges. A végső 76 méteren az utca vegyesforgalmi út lesz, mert azon a szakaszon nem lehet külön kerékpárutat kialakítani.

14 34 A kerékpárút megvalósításához a külterületi szakaszon a főút és a mezőgazdsági utak mentén is szükség van területigénybevételre, a belterületen csak a 177hrsz út nem vegyesforgalmú része mellett kell közterületet szabályozni. Az új építésű kerékpárút-szakaszok tervezési alapadatai (engedélyezési és kiviteli tervek adatai): Kerékpárút vonalvezetése: dombvidéki Vízelvezetés: nyíltárkos vízelvezetés Kerékpárút jellege: külterületi Kerékpárút hálózati szerepe: B, C Útkategória: K.V. Tervezési sebesség: 20 km/h Burkolatszélesség: 2,25m Koronaszélesség: 3,25m Forgalmi kialakítás: Kétirányú, 2x1 sávos kerékpárút

15 35

16 36 4. KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT Somogy megyében, Kaposvártól délre, 8 települést összekötő új kerékpárút létesítését tervezik, amelynek nyomvonalát kijelölő előkészítő tervek, a kerékpárút engedélyezési és kiviteli tervei elkészültek. Az előkészítő tervek alapján a kerékpárút nyomvonalának a településrendezési eszközökbe való beillesztéséhez az érintett települések településrendezési eszközeinek módosítása szükséges. A településrendezési eszközök módosításához készül a közmű és elektronikus hírközlési munkarész. A tervezett, meglevő út-nyomvonalhoz kapcsolódó új kerékpárút nyomvonalának a településrendezési tervi beillesztésére szolgáló településrendezési eszközök módosításához készülő közmű alátámasztó munkarész keretében, az új kerékpárút nyomvonalával érintett közműhálózatok, létesítmények vizsgálata szükséges. A közművek vizsgálata az előkészítő tervek alapján, az eközmű figyelembe vételével készült, kiegészítve a MePAR böngésző és a katonai térképekből kivehető információkkal. A rendelkezésre álló kerékpárút építési tervek alapján az új építésű kerékpárút nyomvonala oly módon érinti Bőszénfa közigazgatási területét, hogy a belterület északi szélétől Simonfa település külterületéig a m-ig belterületen, azt követően a település külterületén halad. A tervezett új építésű kerékpárút a kezdő m-nél keresztez ivóvíz vezetéket, továbbá keresztezi a kisnyomású gázvezeték, valamint az oszlopon haladó kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat nyomvonalait. A m-nél az északi irányban haladó bekötő úton mentén induló új kerékpárút nyomvonala keresztezi a Dózsa Gy. utca nyomvonalát, így a Dózsa Gy. utca menti árok biztosítja a csapadékvizek elvezetését a Surján-patak felé. Ennek a vízfolyásnak mellék-ágát a földhivatali térkép önálló telekként is jelzi, és mint telkesített vízfolyást vízgazdálkodási területként kell jelölni és az előírások szerinti karbantartó sáv kijelölése is szükséges. Az új kerékpárút a m között szintén keresztezi a kisnyomású gázvezeték nyomvonalát, majd a m szelvényt elhagyva a ,4 m között Simonfa közigazgatási határa felé északi irányba haladva az út árkának kivételével közműhálózatot nem érint. A kerékpárút a 1+390,4 m-nél becsatlakozik a 67. számú főút mellé, így a kerékpárút csapadékvizek elvezetését a főút menti árkok biztosítják. Az 1+840, ,4 m között, a végszelvényig a tervezett kerékpárút elektronikus hírközlési hálózat nyomvonala mentén halad, Simonfa külterületéig érve, több helyen keresztezi a földkábelt. A felsorolt, új kerékpárút nyomvonalát érintő keresztezések kezelését, az út menti árok rendezését a továbbtervezés során vizsgálni szükséges. A kiviteli terv készítése során az érintett szolgáltatóval, az E.ON-Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-vel, illetve a 67. számú főút kezelőjével, valamint a vízfolyás kezelőjével egyeztetni kell.

17

18

19

20 40 5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA A tervezési munka részeként a hatályos területrendezési tervek Bőszénfát érintő területfelhasználási kategóriái és műszaki infrastruktúra hálózatai, valamint övezetei felsorolásra illetve térképi ábrázolásra kerülnek az alábbiak szerint: Bőszénfa közigazgatási területét -az országos területfelhasználási kategóriák közül: -az erdőgazdálkodási térség -a vegyes területfelhasználású térség -a vízgazdálkodási térség -a települési térség -az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok közül: -a 67. sz. főút -az országos kerékpáros törzshálózat (Belső-somogyi kerékpárút: Fonyód - Buzsák - Somogyvár - Kaposvár - Szenna - Almamellék - Abaliget - Orfű Pécs) -az országos övezetek közül: -az országos ökológiai hálózat övezete -a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete -a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete -a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete -a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete érintik (ld. mellékelt térképkivonatokat).

21 41 A JÚLIUS 1-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTOTT ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV BŐSZÉNFÁT ÉRINTŐ ÖVEZETEI

22 OTrT Országos ökológiai hálózat övezete 42 OTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

23 43 OTrT Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete OTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

24 44 OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

25 45 a 13/2011. (IV. 26.) sz. önkormányzati rendelettel módosított Somogy Megye Területrendezési Terve (jóváhagyva a 15/2004. (XII. 27.) számú rendelettel) -szerkezeti terve szerint (ld. a mellékelt térképrészleten) -a megyei területfelhasználási kategóriák közül -az erdőgazdálkodási térség -a vegyes területfelhasználású térség -a vízgazdálkodási térség -a hagyományosan vidéki települési térség -a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok közül -a 67. sz. főút -a térségi jelentőségű mellékút -az országos kerékpárút törzshálózat -a térségi kerékpárút hálózat -a 120 kv-os elosztó hálózat

26 46 A ÁPRILIS 26-TÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTOTT SOMOGY MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK BŐSZÉNFÁT ÉRINTŐ ÖVEZETEI Térségi szerkezeti terv

27 47 -a megyei övezetek közül -a magterület övezete -az ökológiai folyosó övezete -a pufferterület övezete -a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete -a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete -az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete -az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete -a földtani veszélyforrás terület övezete -a vízeróziónak kitett terület övezete érintik -a 23/2011. (IV. 1.) KH határozattal elfogadott a rendelettel elfogadott övezeteken kívül meghatározott ajánlott sajátos megyei térségek -a turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai övezete -a védendő szerkezetű települések övezete -a védett természeti területek övezete -a Natura 2000 területek -a nitrátérzékeny terület övezete -térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdasági terület övezete érintik A július 1-től hatályos OTrT 31/B. előírása szerint: 31/B. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: e)azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv* megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. (Bőszénfát érintően ilyen övezet: -az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete) f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv*. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv*.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, (Bőszénfát érintően ilyen övezetek: -az országos ökológiai hálózat övezete -a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete -a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete) g)azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv* megszüntetett, az I) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. (Bőszénfát érintően ilyen övezetek:

28 48 -az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete -a vízeróziónak kitett terület övezete.) h)azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv*. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv*.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, (Bőszénfát érintően ilyen övezetek: -a magterület övezete -az ökológiai folyosó övezete -a pufferterület övezete -a földtani veszélyforrás terület övezete.) l)azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv* állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv*-vel megállapított 12/A (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. (Bőszénfát érintően ilyen övezetek: -a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete -a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete -az erdőtelepítésre javasolt terület övezete MTv*: Egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX tv Fenti előírások az OTrT 31/B. átmeneti rendelkezései alapján a tervezés során az alábbi országos és megyei övezeteket kell figyelembe venni: -a magterület övezete -az ökológiai folyosó övezete -a pufferterület övezete -a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete -a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete -a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete -a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete -az erdőtelepítésre javasolt terület övezete -a földtani veszélyforrás terület övezete. A módosításhoz az önkormányzat megkérte a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet szerinti előzetes adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek közül -a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály -a kiváló minőségű szántóterület övezetre -a jó minőségű szántóterület övezetre -az erdőtelepítésre elsődlegesen javasolt terület övezetre -az erdőtelepítésre másodlagosan javasolt terület övezetre -a SMKH Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Erdészeti Osztály

29 49 -a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetre -a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a megkeresésre nem válaszolt, de 2017-ben a TAK készítéséhez -az országos ökológiai hálózat övezetre -a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetre -a Natura 2000 terület övezetre vonatkozóan az adatszolgáltatást a közigazgatási terület egészére megadta. -a BMKH Hatósági Főosztály, Bányászati Osztály Bőszénfára vonatkozó adatszolgáltatása szerint a település közigazgatási területén -a Bányafelügyelet nyilvántartása szerint jelenleg aktív, földtani veszélyforrásként, felszínmozgásosként értékelhető terület nem található -a Bányafelügyelet bányatelket, illetve megkutatott ásványi nyersanyagot nem tart nyilván. Az OTrT 31/B.. átmeneti rendelkezései alapján figyelembe veendő országos és megyei övezetek a területrendezési tervek övezeti tervlapjai és a 282/2009.(XII.11.) Korm. rendelet adatszolgáltatásai szerinti területi elhelyezkedését lásd az alábbi térképkivonatokon:

30 Somogy Megye Területrendezési Terve Ökológiai folyosó, Magterület, Puffer terület 50 Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása Országos ökológiai hálózat övezete