Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 2. oldl Az európi értékrend sz

Átírás

1 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 1. oldl 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról1 Az Országgyűlés, figyelemmel rr, hogy sportolás kiemelkedően hozzájárul népesség mentális és fiziki egészségi állpotánk jvításához, és sjátos funkciói révén eszköz z egészséges társdlom megteremtéséhez, közösségi kpcsoltok fejlesztéséhez, népesség gzdsági ktivitásánk előmozdításához, nemzeti értékek és z önbecsülés erősítéséhez, z esélyegyenlőség jvításához, vlmint figyelemmel üzleti funkciójár is sportról szóló évi I. törvény 50. (1) bekezdése lpján következő htároztot hozz: 1. Az Országgyűlés elfogdj htározt mellékletét képező Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégi című strtégii progrmot ( továbbikbn: Sportstrtégi); 2. Az Országgyűlés felkéri Kormányt, hogy ) tevékenységében érvényesítse Sportstrtégiábn elfogdott, sport egyes területeire vontkozó cselekvési célkitűzéseket és z zokhoz rendelt megvlósítási koncepciókt; b) kétéves - első lklomml Kormány elé december 31-ig benyújtndó, évekre vontkozó - cselekvési progrmokbn gondoskodjék megállpított célok és prioritások megvlósításánk mérhető indikátorokt is mgábn foglló eszközrendszeréről, vlmint rról, hogy központi költségvetés tervezése során z érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői vegyék figyelembe Sportstrtégiábn meghtározott célokt; c) kétévente - első lklomml z Országgyűlés évi tvszi ülésszkán - tájékoztss z Országgyűlést Sportstrtégi megvlósulásáról. 3. Ez htározt közzététele npján lép htályb, ezzel egyidejűleg htályát veszti testnevelés és sport megújításánk koncepciójáról szóló 24/1993. (IV. 9.) OGY htározt. Melléklet 65/2007. (VI. 27.) OGY htározthoz SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA I. SPORT ÉS ÉLETMINŐSÉG - PARADIGMAVÁLTÁS I.1. BEVEZETÉS Az Európi Sport Chrt szerint sport minden olyn fiziki tevékenység, mely esetenként vgy szervezett formábn fiziki és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálj, társdlmi kpcsoltok teremtése vgy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A Chrt lehető legtágbbn értelmezi sport foglmát. 1 A htároztot z Országgyűlés június 25-i ülésnpján fogdt el.

2 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 2. oldl Az európi értékrend szerint z állm legfontosbb célj z, hogy állmpolgári életminőségét, egészségi állpotát jvíts. Minőségi munkár csk megfelelően edzett, tetterős társdlom, csoport, egyén képes. Mindezt leghtékonybbn z ktív sportolás megkülönböztetett, átfogó - nem csk pénzügyi - támogtás révén érhetjük el. E témkörben folyttott kuttások eredményei lpján kijelenthető, hogy sport életünk elidegeníthetetlen része, mely támogtásr érdemes, támogtásr szorul, hiszen átfogó eszközként, modern társdlom negtív htásink ellensúlyozásár, kiküszöbölésére htékony megoldásokt kínál. A mindenkori kormányztnk, gzdság szereplőinek, irányítóink, résztvevőinek nem szbd kihsználtlnul hgyni sportbn rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően strtégi meglkotóink legfontosbb célkitűzése z, hogy sport legyen mindenki szenvedélye! I.2. A SPORT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE Ideális esetben sportolás kiemelt szerepet játszik fiziki és mentális egészség megőrzésében, z egészségtudtos mgtrtás kilkításábn. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítője, nevelés egyik legfontosbb eszköze, mely játékos formábn vértezi fel megoldási készletekkel z ifjúságot, illetve lehetőséget nyújt z egyén önmegvlósításár. A sport, természeti környezetben történő időtöltés egyik eszközeként, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be környezetkímélő tudtformálásbn. Mindezeken túl sport, sportolás lényeges szerepet tölthet be csládi és társdlmi kötelékek erősítésében kulturált szbdidő-eltöltési, szórkozási lehetőség biztosításávl. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hsznos időtöltés, mely gykorlti eszköze is lehet hátrányos helyzetű csoportok (hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek és fitlok, fogytékossággl élő emberek, nők, romák) felzárkózttásánk. Mindezek segítségével sport jelentősen hozzájárul z életminőség jvulásához. A kiemelkedő sporteredmények ngybn hozzájárulnk nemzeti önbecsülés erősítéséhez, mi erősíti társdlmi kohéziót. A sport üzleti funkciój sem elhnygolhtó, sportgzdság számos országbn egyre ngyobb szeletét képezi z állmi bevételeknek. Érdemes megvizsgálni egy példán keresztül, hogy sportos életmódnk milyen pozitív htási lehetnek gzdságr és társdlomr. A sportoló lkosság rányánk 24%-r történő növelése csknem 6 milliárd Ft megtkrítást eredményezhet csupán táppénzkidások terén. Emellett csökkennek z orvosi ellátás, vlmint gyógyszerár-támogtás költségei, z összgzdsági termelési növekedés terén pedig kieső npok szám jelentősen csökken. Az egészségesebb társdlomnk mgsbb termelékenysége, növekszik produktivitás.

3 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 3. oldl A sportgzdság becsült árbevétele1 hzánkbn évi 350 Mrd forint, mely korábbi évekhez viszonyítv picbővülést mutt. Az állmi költségvetésbe sportszektorbn nyereségesen működő cégek áltl 2,1 Mrd Ft társsági dó kerül, végső sportfelhsználás révén pedig 60 Mrd Ft áf. Jelentős tételnek tekintendő sportbn fogllkozttottk szj-j, mely meghldj éves szinten 10 Mrd Ft-ot. A sportágzt ezzel nettó költségvetési befizető, nemzetgzdság bevételének 0,9%-át e szektor termeli. A sportválllkozások több mint 25 ezer embernek dnk főállásbn megélhetést. A sportbn fogllkozttott személyek szám is jelentős, közel fő, mi nemzetgzdság összes fogllkozttottjánk 0,9%-. Jelenleg viszonylg kevés z olyn, sportot ösztönző kedvezmény, támogtás, mit z ágztbn tevékenykedők igénybe tudnk venni. Hiányoznk sportpicot élénkítő, hátrányos helyzetű rétegek sportolását segítő megoldások. A sport szponzorálását válllók köre igen változó, szponzorációs gykorlt nemzetközi mintáktól lényegesen eltér. I.3. A SPORT MINT ESZKÖZ - SPORTOLÓ NEMZET A legtöbb civilizációs betegség kilkulás helytelen táplálkozásr és mozgásszegény életmódr is visszvezethető. Az életkor, nem, genetiki sjátosságok z egyén áltl nem befolyásolhtó tényezők, ugynkkor vnnk egyéb - mgtrtásbeli, biológii és szociális fktorok, melyek módosíthtók, sőt módosítndók. Az elhízás2 felnőtt- és gyermekkori formáj mindinkább szélesebb rétegeket érint szerte világon, mi fokozott egészségügyi kockáztot jelent. Az elhízás elleni hrc leghtékonybb és leginkább költségkímélő eszköze mindennpos testmozgás. A mgyr társdlom megítélése szerint kiemelkedő fontosságú sport minden területe. Ugynkkor mgyr sport jelenleg féloldls : míg versenysportbn legsikeresebb országok közé trtozunk, ddig lkosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytt, s részben ennek eredményeként rendkívül rossz z egészségi állpot. A mgyrok sportbn vló ktív részvétele lényegesen lcsonybb, mint Európ más országibn, kelet-közép-európi régióbn is csk középmezőnybe trtozunk. Sjnos figyelmen kívül hgyjuk zt, mi z Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-bn Helth nd development through physicl ctivity nd sport címmel kidott dokumentumábn megállpításr került, miszerint minden egyes dollár, melyet fiziki ktivitásb fektetnek, 3,2 dollár megtkrítást jelent z egészségügyben! A Sportstrtégiábn megfoglmzott jövőképet úgy lkítottuk ki, hogy Mgyrország - sportnemzet státuszánk megőrzése mellett társdlom jóvl szélesebb rétegeit bevonv - beláthtó időn belül sportoló nemzetté is váljon. Cél tehát, hogy sportos életmód érdekében ktivizáljuk z embereket és ezáltl: - jvítsuk mgyr polgárok életminőségét; jvulást érjünk el népegészség terén; 1 2 Jelen értelmezés szerint sportgzdságot sporttl fogllkozó válllkozások (sportválllkozások, sportcikk-kereskedők és sporteszközgyártók) közül társsági dóbevllást benyújtók lkotják. (A Stv. szerint sportválllkozásnk csk z válllkozás minősül, melynek cégjegyzékébe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység.) Összesített eredmények lpján túlsúlyos gyermekek rány Európábn kb %, z elhízottk rány pedig 9-13%-r tehető. Ezen információk figyelembevételével 2020-s évre dott prognózis szerint felnőtt lkosság jelentős része szenved mjd obezitásbn.

4 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 4. oldl - életvezetési és problémmegoldási képességek fejlesztésével felgyorsult világ kihívásir segítsünk felkészíteni z ifjúságot; - hozzájáruljunk közösségi, csládi kpcsoltok erősítéséhez; - növeljük fogllkozttottk és társdlom produktivitását; - csökkentsük z egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk hátrányos helyzetű társdlmi csoportok integrációjához. I.4. SPORTNEMZETI STÁTUSZUNK MEGTARTÁSA Jelentős sporthgyományinkr épülő versenysportunk sikerességének fenntrtás hthtós segítséget nyújt: - nemzeti önbecsülés erősítéséhez; - z ország ismertségének, turisztiki vonzerejének növeléséhez; - z ország áltlános megítélésének közvetett jvításához; - z állmpolgárok számár megfelelő mgtrtási példák közvetítéséhez. A mgyr sport z egyetemes és mgyr kultúr része. Az Európi Unióhoz vló cstlkozásunk kpcsán leggykrbbn - Nobel-díjs tudósink mellett z ország kiemelkedő eredményeket produkáló sportját emlegették értékként, melyet mgunkkl vittünk z Európi Uniób. Az Európi Sport Chrt és Sport Etiki Kódexe lpján váljon minden olyn sportoló, tnár, edző, versenybíró, sportszkember, sportvezető, sportorvos mgyr fitlok példképévé, ki: - tevékenységével hozzájárul z egyén és társdlom fejlődéséhez; - eredményeivel, mgtrtásávl hozzájárul sport önkéntes és mozglmi jellegének fejlesztéséhez; - nemcsk sportbn, hnem más terület(ek)en - tnulásbn, okttásbn, kultúrábn, z egészségügyben, szociális területeken, település- és területfejlesztésben, környezetvédelemben, művészetekben - is kimgslót lkot; - fiziki és erkölcsi integritásávl képes sportolói lét szimbólumát megtestesíteni, sport integráns helyét társdlmi-kulturális fejlődésben biztosítni; - sportolói tevékenységét megingthttlnul fir ply áltl képviselt etiki elvekre mint zsinórmértékre építi, mely mgáb fogllj egyrészt brátság eszméjét, mások tiszteletben trtását, megfelelő szellemű játékot, másrészt elveti cslást, szbályok kijátszását, doppingszerek hsználtát. I.5. A SPORT EURÓPAI UNIÓS ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSA A közigzgtáson belül sport önálló nemzetközi kpcsoltrendszert trt fent. Ezeket kpcsoltokt sport és külpolitik kettőssége jellemzi, mivel sporttl kpcsoltos nemzetközi tevékenység egyfelől Mgyr Köztársság külpolitiki kpcsoltrendszerébe ágyzódik, másfelől zonbn igzodik z állmi és civil sportigzgtás szkmi igényeihez. Éppen ezért feldt, hogy lehetőségei szerint e téren is támogss sportszervezeteket céljik elérésében. A mgyr állmi sportigzgtás ktívn részt vesz sport területén működő nemzetközi szervezetek munkájábn, illetve ösztönzi z utonóm civil sport szkigzgtási szerveket is nemzetközi szbályozási feldtok átültetésére. 1. Európi Unió

5 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 5. oldl Az Európi Uniónk jelenleg nincs közvetlen htásköre sportkérdések szbályozásár, zonbn sport gzdsági, társdlmi, egészségügyi és egyéb htásir tekintettel rendkívül ngy területeket fog át, így számos közösségi jogszbály közvetett módon vontkozik rá. A sportnk éppen ezért óriási szüksége vn rr, hogy mgsbb szintre kerüljön z európi politikábn, s így megmrdjnk értékei, specifikusság, sjátos szervezete, mint ezt már 2000-es Nizzi Nyiltkoztbn meghtározt z Európi Tnács. Jelenleg nem fordíthtók uniós források versenysport támogtásár, zonbn z EU támogt olyn kiemelt társdlmi célokt, mint z esélyegyenlőség, társdlmi kohézió, z egészségmegőrzés, melyek eléréséhez sport, mint eszköz felhsználhtó. Az Európi Unió népegészségügyi cselekvési progrmji például fontos szerepet szánnk lkosság testedzése gykorlttá válásánk, elterjesztésének. Ezek célok egyre inkább megjelennek sportpolitik tervezése során, elsősorbn mgától értetődő jelentőségük mitt. E célok érdekében z állmi sportigzgtás részt vesz hzi egyeztetésben (z EKTB szkértői csoportjibn, illetve z NFT tém szerint illetékes munkcsoportjibn), vlmint Bizottsággl és többi tgállmml folyttott megbeszélésekben. Ez folymt vezet od, hogy megszülessenek zok közösségi jogszbályok, melyek z európi sport számár vlós megoldásokt hoznk, s melyek lpján pályázti források nyílnk meg közösségi dimenziót felmuttó sportprojektek előtt. A sportfinnszírozás - különösen versenysport finnszírozás - tgállmi htáskörbe trtozik. Kiemelten kezelt terület viszont z elmrdott térségek felzárkózttás, fogllkozttottság és termelékenység növelése, vlmint htárokon átnyúló együttműködés, ezekhez sportpolitikánk és sportigzgtásnk is kpcsolódni kell. A sport kpcsolódási pontjin keresztül - okttás, ifjúság, egészségmegőrzés, munkhelyteremtés, turizmus - z európi uniós forrásokból közvetetten sportfejlesztés célji is támogtáshoz juthtnk. Ehhez fejleszteni kell hzi sportszfér forrásfelszívási (bszorpciós) képességét, miben z állmi sportigzgtásnk ktlizátor szerepet kell betöltenie. Emellett versenyképesség fenntrtás érdekében szükség lehet korábbinál htékonybb állmi forrásbevonásr. 2. Európ Tnács Az ET 46 tgországot mgáb tömörítő kormányközi szervezet, mely z EU-tól független és elsősorbn kulturális, emberi jogi és egyéb szociális témákbn ösztönzi tgállmok együttműködését. Az ET legmgsbb szintű döntéshozó szerve Miniszterek Bizottság, melynek munkáját sport területén három szkmi bizottság segíti. Ezek munkájábn z állmi sportigzgtás ktívn részt vesz. A három bizottság: - A 2007-ben létrejövő Sport Részegyezmény koordinációs szervezete (volt CDD, Sportfejlesztési Bizottság), mely lpvetően sportpolitiki kérdésekkel fogllkozik. - Két kormányközi szkértői bizottság, kpcsolódv hhoz két sport tárgyú nemzetközi konvencióhoz, melyeket 1990-ben Mgyrország is láírt: = 1987: Európi Egyezmény sporteseményeken, különösen lbdrúgó-mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszkról és nem megfelelő viselkedésről, = 1989: Európi Egyezmény mesterséges teljesítményfokozó szerek hsznált ellen.

6 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 6. oldl Az EU bővítése után z Európ Tnács tgországink még mindig csk lig több mint fele EU-tg, jövőben tehát továbbr is z ET mrd sportegyüttműködés egyik fő fórum. 3. UNESCO, WADA Az UNESCO nemzetközi doppingellenes egyezményét z UNESCO Közgyűlése 33. ülésén, október 19-én elfogdt, és z február 1-jén htályb lépett. Hzánk cstlkozást követően hivtlos résztvevője lesz z UNESCO főigzgtój áltl összehívott Részes Állmok Konferenciájánk, és ezáltl is figyelemmel kíséri nemzetközi doppingellenes szbályozás tgállmi folymtit, vlmint folymtosn kinyilvánítj mgyr kormány elkötelezettségét doppingellenes hrcbn. A WADA 1999-ben lkult meg Lusnne-bn, NOB kezdeményezésére. Célj, hogy egy egységes szbálykönyv (Kódex) kidolgozásávl hrmonizálják és szbványossá tegyék tgországok doppingellenes politikáját, ellenőrző rendszerét, jogszbályit, nevelő és informtiki bázisát, sznkcióit. Mgyrország teljesíti befizetési kötelezettségeit és ktívn részt vesz WADA ngy nemzetközi konferenciáin, mgyr doppingellenőrző szervezet WADA értékelése lpján - világ legjobbji közé trtozik. 4. ESK, regionális kpcsoltok, tudományos konferenciák A fenti kiemelt relációkon túli nemzetközi fórumokon (Európi Sportkonferenci, tudományos konferenciák stb.) Mgyrország szintén részt vesz. Ennek célj elsősorbn szkmi kpcsoltteremtés, számunkr hsznos tpsztltok megszerzésének elősegítése. A regionális együttműködésekben (pl.: Dun Kup, Olimpii Reménységek Versenye, Alpok-Adri Ifjúsági Játékok) z állmi sportigzgtás koordináló és támogtó szerepet tölt be. 5. Kétoldlú kpcsoltok A kétoldlú kpcsoltok fenntrtásábn és fejlesztésében z állmi és civil sportigzgtás szkmi érdekei jelentik z lpvető szempontot z erőforrások htékonybb kihsználás érdekében. Az állmi sportigzgtás tehát törekszik rr, hogy z dott, ktuálisn fontos szkmi témához keressen sikeres, itthon is hsznosíthtó külföldi megoldásokt. Ebből következik, hogy kpcsoltok írásbeli megállpodásokbn vló rögzítése csökkenő tendenciát követ, míg előtérbe kerülnek ruglmsn, de ngyon pontosn meghtározott témábn történő szkmi tnulmányutk, illetve külföldi szkértők hsonló lpokon nyugvó fogdás. A külföldi prtnerszervezetek, sportminisztériumok, illetve sporthivtlok figyelemreméltó projektjeiről, sikeres pályáztiról, fontos fejlesztéseiről z állmi sportigzgtás szkemberei szkirodlombn, interneten, továbbá nemzetközi fórumokon értesülhetnek. Kiemelt tém lehet például egy-egy újszerű, hsznos projekt, sportr vontkozó új jogszbály, rendelet vgy irányelv, jelentős nemzetközi sporteseményre benyújtott pályázt, illetve nnk előkészítése, egy-egy tárcközi együttműködés z egészségügyi prevenció terén vgy sporttl kpcsoltos más területen. A kétoldlú kpcsoltok további fontos eleme közjogi méltóságok, miniszterek (köztárssági elnök, miniszterelnök, külügyminiszter stb.) tájékozttás fontosbb kérdésekről különféle nemzetközi tlálkozóik lklmából, ezzel is segítve mgyr sport érdekeit.

7 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 7. oldl A kétoldlú kpcsoltok terén jelentős súlyt képvisel soros EU-elnökséget betöltő országokkl történő kpcsolttrtás, melynek célj hzi érdekek megfelelő érvényesítése, továbbá 2011-es mgyr elnökség fokoztos előkészítése. 6. Szövetségekkel kpcsoltos feldtok Az állmi sportigzgtás felhsználj meglévő két- és többoldlú kpcsoltit, hogy lehetőségei szerint segítse mgyr sportszövetségeket bbn, hogy érdekeiket érvényesítsék, például ngy nemzetközi versenyek rendezési jogávl, fontos nemzetközi sportdiplomácii tisztségek megszerzésével kpcsoltbn. A kormányzt szövetségek számár tájékozttást nyújt nemzetközi kérdésekben, például pályázti lehetőségekről (pl. Visegrádi Alp, EU-információk). II. HELYZETÉRTÉKELÉS II.1. A SPORT EGYES TERÜLETEINEK HELYZETE A sport áltlános megítélése mgyr társdlombn pozitív, társdlom véleménye szerint sport minden területe kiemelkedő fontosságú, így z iskoli testnevelés - beleértve diáksportot -, szbdidősport, vlmint versenysport. 1. Iskoli testnevelés és diáksport A gyermekkori sportolás bizonyítottn pozitív htássl vn felnőttkori sportolási hjlndóságr. Az iskoli testnevelés és diáksport jelentősége tehát korosztály fogékonyságábn rejlik. A közel másfél millió diák többsége kizárólg iskoli keretek között, testnevelésórán, illetve tnórán kívüli sportfogllkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig itt kellene tudtosítni sportos, egészséges életmód fontosságát. A testnevelésór elsődleges célj gyermekek mozgáskultúrájánk fejlesztése, megfelelő fiziki kondíciójánk megteremtése, miközben diáksport-fogllkozások szbdidős célokt szolgálnk, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítnk. Sjnáltos tény zonbn, hogy gyermekek 75%- kizárólg testnevelésór keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem lklms minden, korosztály szempontjából jelentős feldt ellátásár. Ennek elsődleges oki között tláljuk testnevelő tnárok motivációjánk hiányát, és pénzügyi, dminisztrációs nehézségeket. A tnórán kívüli sportfogllkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ebben z esetben ez egyértelműen minőség jvulását és célok elérését kdályozz. A diákolimpi versenyrendszerében diákok 19%- vesz részt. Sportegyesületi keretek között szövetségi versenyrendszerben 90 ezer 18 éven luli versenyengedéllyel rendelkező versenyző sportol, vgyis diákok csupán 6%-. A két rendszerben résztvevők között vn átfedés, de ngyobb számú igzolt versenyző csk diákolimpii országos döntőkön jelentkezik (35-40%). Problémát jelent z igzolt és nem igzolt versenyzők közös versenyeztetése. A diákolimpi tömegeket megmozgtó volt ellenére nem kényszeríti eléggé diákokt rendszeres testmozgásr.

8 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 8. oldl Az életkor emelkedésével csökken sportolási intenzitás. A mgyr serdülők nemzetközi viszonyltbn is ngyon keveset mozognk, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutt. Ez elsősorbn XX. százd végén megjelenő szociokulturális okokr vezethető vissz. Míg korábbn sport konkurenciáj csupán továbbtnulás volt, már számtln szbdidő-eltöltési lehetőség mitt kevesebbet mozognk diákok (mozi, számítógép, televízió, pláz stb.). Az igzolt sportoló fitlok, fiziki állpot is romlott z elmúlt években. Ezt szkemberek kori sportági specilizálódásnk és környezeti htásoknk tuljdonítják. 2. Szbdidősport A szervezett szbdidő-eltöltésnek jelentős hgyományi és szervezeti előzményei vnnk Mgyrországon (például Mgyr Természetbrát Szövetség, Mgyr Egyetemi-Főiskoli Sportszövetség és nnk jogelődje), de negtív tendenciként megállpíthtó, hogy szbdidő-eltöltési kultúránkbn jelentős változások, sőt torzulások következtek be. A szbdidő eltöltésekor sportolás nem élvez prioritást, szemben például z otthoni tv-nézéssel, melyre felnőtt lkosság 144 percet fordít npont. Az emberek lcsony sportolási hjlndóságukt elsődlegesen szbdidő hiányávl mgyrázzák. A felnőtt népesség csupán 16%- végez sporttevékenységet, h zonbn szűkebb értelemben vesszük sportolást (min. heti 2 lklom és min. fél ór lklmnként), kkor felnőtt népesség mindössze 9%- sportol. Egyes kuttási eredmények ennél lcsonybb részvételi hánydot is muttnk. A jelenleg nem sportolók 38%- szeretne vlmilyen formábn sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósíthtó, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális réteget jelent. A szbdidős sporttevékenységet végzők (szbdidő-sportolók) ngy része nem szervezeti keretek között végez testedzést. Az ő elérésük sportpolitik áltl eddig esetleges volt. Jelenleg még népesség kis hányd képes megfizetni z utóbbi években fejlődésnek indult, specilizálódott szolgálttók áltl nyújtott sportolási lehetőségeket (pl. fitness terem, squshpály). A vlóbn ktívk számár sportolás vásárolt szolgálttás lett. Szintén problém, hogy munkdók jelenleg nem kellő mértékben ismerik fel zt, hogy munkválllók egészségének megőrzése közös érdek, melynek fontos eszköze lehet szbdidős sporttevékenység. 3. Versenysport, utánpótlás-nevelés Jelenleg Mgyrországon versenysportot z olimpicentrikusság jellemzi. Mgyrország z olimpi eddigi történetében összesen 452 érmet szerzett, vlmint 430 helyezést ért el. Az érmek számát z országok méretéhez és gzdsági helyzetéhez viszonyítv ezzel legjobb ht között szerepelünk. A sportbn legjelentősebb világesemény világszerte óriási médiérdeklődéssel kísért olimpi, melyen több mint 200 ország versenyzői vesznek részt. A Mgyr Olimpii Bizottság meghtározó szerepet tölt be mgyr sportéletben, z olimpii felkészülésben, z olimpián vló részvétel biztosításábn.

9 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 9. oldl Hzánkbn versenyengedéllyel rendelkező sportolók szám körülbelül , ennek mintegy fele gyermek. A legnépszerűbb, legngyobb közösségteremtő htássl bíró, legtöbb gyermeket és felnőttet megmozgtó sportágk nemzetközi szinten is lbdjátékok. A hzi hgyományokkl rendelkező ht lbdjáték (jégkorong, kézilbd, kosárlbd, lbdrúgás, röplbd, vízilbd) versenyengedéllyel rendelkező sportolóink szám összesen mintegy fő. A sportági szövetségek feldtink ellátásához szétosztott, sportágknál összegszerűen megjelenő állmi támogtások összege 2003-bn 4 Mrd forint volt. Az egy főre jutó támogtás összegének szórás sportágnként jelentős, Ft/fő támogtás között mozog. A verseny-, élsport minőségi utánpótlás-nevelés céljink széles tömegbázis megteremtését biztosító Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Progrmbn ezer gyermek, tehetséggondozásr létrehozott Hérklész Bjnok Progrmbn 1300 tehetséges sportoló, illetve 112 edző, Hérklész Csillg Progrmbn pedig mintegy 400 tehetséges sportoló vesz részt. Az utánpótlás-nevelésből kieső, versenysportból lemorzsolódó gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított, zz z átjárás szbdidősport irányáb jelenleg megoldtln. Az állm fenntrtj példértékű jutlmzási rendszerét, ennek megfelelően elismerésben és megbecsülésben részesíti kiemelkedő eredményeket elért sportolókt és szkembereket. A fogytékossággl élők sportj eszköz kell, hogy legyen társdlmi integrációbn. Az integráció egy hosszbb folymt eredménye, melyben érintett és érdekelt társdlom minden tgj, fogytékossággl élők és z épek egyránt. A fogytékossággl élők sportjábn - éppúgy, mint z épek sportjábn - versenyengedéllyel rendelkező sportolók esetében beszélünk versenysportról, számuk jelenleg hzánkbn 6500 fő körül mozog. Hzi versenyeiket többnyire fogytékossággl élők sportszövetségei és zok tgszervezetei rendezik. Egyes sportágkbn zonbn z épek versenyrendszerében is megjelennek fogytékossággl élő sportolók. A sport ezen területén nemzetközi tendenci sportági integráció, melyre Mgyrországon is hjlndóság muttkozik. A fogytékossággl élők sportjábn két fő irány vn kibontkozóbn: egyrészt versenyorientált, elitsport jellegű, másrészt szbdidősport jellegű, de nemzetközi eseményeket is rendező egyéb sérülésspecifikus mozglmk. A fogytékossággl élők nemzetközi versenyrendszerei között vnnk kvlifikációs (mint például prlimpii mozglom) és nevezéses versenyek. Nemzetközi versenysport eseményeknek zok tekinthetők, melyek versenysorozton lpuló, folymtos versenyzést igénylő nemzetközi események, hsonlón z épek sportjához. Az egyéb események elsősorbn szbdidősport jellegű sportok versenyei. II.2. A SPORTOLÁST BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK Vnnk bizonyos kulcsfktorok, melyek befolyásolják sportpic ktivitásánk irányit, sportszfér szereplőinek viselkedését. Ezen mozgtórugók változttásávl lehetséges célok megvlósítás. 1. Létesítményellátottság

10 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 10. oldl A települések, illetve sportágk ngy része - mind létesítmények számát, mind pedig meglévők állpotát tekintve - jelentős gondokkl küzd. Ugynkkor kulcsfontosságú kérdés sportolási terek létének megoldás. Ngy hiány muttkozik z iskoli torntermek terén. Az 5500 áltlános és középiskol közül 600 nem rendelkezik sportcélr lklms fedett létesítménnyel. Ngy problémát jelent z uszodák hiány: 34 kistérségben egyáltlán nincsen, 91 kistérségben nincsen fedett uszod - ebből 15 kistérségnek népessége meghldj z 50 ezer főt. A téli sportok hátrányos helyzetét jól muttj, hogy jelenleg csupán 17 műjégpály üzemel z országbn, ebből mindössze 9 fedett. A sportélet kistelepüléseken legkevésbé biztosított, de ngyobb városok - eltérő módon - szintén létesítményellátottsági problémákkl küzdenek. A versenysport centrumi, zz z olimpii központok jelenlegi minőségi és felszereltségi állpot nem felel meg z igényeknek, korszerűtlenek, egyes létesítmények műszki állpot csupán 22-25%-os. Továbbá jelenleg egyetlen, z UEFA-előírásoknk mrdéktlnul megfelelő stdion sincs z országbn, mely lklms lenne világverseny rendezésére. A sportlétesítményekre áltlánosságbn jellemző mgs működési költségek mitt ngy teher hárul z üzemeltető önkormányztokr. Erre területre szükséges egy korszerű finnszírozási rendszer kidolgozás helyi modellértékű épületek fenntrthtóság érdekében, melyben fontos szerepet játszik mgántőke bevonás. 2. Finnszírozási rendszer A mgyrországi sportfinnszírozás modellje, struktúráj jelenleg még eltér z Európi Unióbn sikerrel lklmzott modellektől. A közösségi sportfinnszírozás nálunk is - közel zonos mértékben - z állmi és önkormányzti forrásokr épül, ugynkkor sportgzdság szerepe és hozzájárulás még jelentősen elmrd például szomszédos Ausztri egyébként példértékű - mintájától is. A sport működési mechnizmusink eddigi jellemzői, történeti kilkulási folymti mitt közvetítési jogdíjkból és szerencsejáték-bevételekből (pl. Olszország mintáj) befolyó összegek nem tudták jelentősebb mértékben kiváltni z állmi szerepválllást. A mgántőkével történő együttműködési modellek (pl. PPP-konstrukciók) önmgukbn még nem tudják, lefedni korábbi évtizedekben kilkult hiányosságokt, strukturális deformációkt. A jelenlegi finnszírozási modellben még gyenge mecentúr rendszere mellett szponzorálás különböző vriációi (pl. rcultvásárlás) egyre ngyobb mértéket öltenek, de még mindig nem nyújtnk elegendően erős finnszírozási támszt versenysportoknk, látványsportoknk. A munkhelyi sport rendszerének rendszerváltozást követő összeomlásávl nem szerveződött újjá - néhány modern kezdeményezéstől eltekintve munkhelyhez kötődő sporttevékenység, így sjnáltos módon munkdók csk ngyon ritkán és áttételesen vállltk fel sporttámogtási funkciókt dolgozóik körében. A háztrtások szerepe sportfinnszírozásbn z ismert gzdsági-társdlmi problémák mitt még nem elég jelentős, egy vékony társdlmi réteg képes csk jól rtikulálni és kielégíteni rendszeres testedzésre irányuló szükségletét, bár ehhez kpcsolódón jelezni kell szülői, csládi kidások, hozzájárulások - főképpen z utánpótlássportbn - jelentős növekedését.

11 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 11. oldl Az európi gördülő tervezési technikák megismerése kpcsán vetődött fel fokozottbb mértékű ágzti forráskoncentráció szükségessége, zonbn történelmi fejlődésünknek leginkább megfelelő modell kilkítás még jövő feldt. A sport horizontális jellege, életminőséget befolyásolni képes eszközrendszere igényli sport és területiség új típusú összekpcsolását, komplex megoldások keresését. A strtégi kilkításánk során jelentős gzdsági-társdlmi-szervezeti átlkulási folymtok közben kétségtelenül muttkozó forráshiány mellett, finnszírozás eddig kilkult szokásrendszerében több olyn tétel muttkozott (pl. működési költségek mgs rány progrm-, illetve pályázti lpú finnszírozássl szemben, szinergiák keresésének és megtlálásánk hiány, források felhsználásánk htékony nyomon követésén keresztül, z elszámolások szkmi értékelését követően bázis lpú tervezés túlsúly helyett, sport vlódi igényeinek megfelelő feldtokhoz történő forrásllokáció), mi sportb ármló források felhsználásábn muttkozó kiknáztln belső trtlékokt muttt. A htékonyságnövelés, költséghtékonyság szándék, sport versenyképességének fokozás prdigmváltó koncepció kilkítását követeli meg. 3. A sport szervezetrendszere A sport szervezeti felépítése túlstrukturált. A civil sportigzgtás tgolt, de nem decentrlizált szervezeti felépítés jellemzi, z egyes területeken egy-egy központi köztestület működik. A sport részterületei (szbdidősport/rekreációs sport, versenysport, olimpii és prlimpii sportágk, fogytékossággl élők sportj) között nem biztosított z átjárás, ugynkkor szervezeti-igzgtási szempontból több tekintetben átfedés tpsztlhtó. A jelenlegi jogi-gzdsági környezet nem ösztönzi z integrációt, zt, hogy például egy sportági szövetség krolj fel szbdidősportot, illetve fogytékossággl élők sportját. Vlmennyi szintet vertikális és horizontális kommunikáció nehézségei, továbbá z együttműködés hiány jellemzi. A finnszírozás átláthtóság és ellenőrizhetősége elmrd z ideálistól, források htékony felhsználásánk grntálás és ellenőrzése nem kellően részletes. A sok szervezet összességében ngyszámú pprátussl és ránytlnul mgs működési költséggel tevékenykedik. Az eddigi finnszírozási és igzgtási rendszer pirmis csúcsát támogtt, mi z lcsonybb szervezeti egységek függőségéhez vezetett. Központi szervezeti és irányítási rendszer Az állmi sportigzgtást pternlist gondoskodást elváró sportszfér pénzosztónk tekintette. Ennek ok többek között régi rendszerben kilkult mgtrtásformák, z állmi feldt pontos meghtározásánk tisztáztlnság, vlmint sport egészének lulfinnszírozottság.

12 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 12. oldl A jelenlegi tgolt szervezeti struktúr konzerválj sport területeinek elkülönülését. Külön köztestülettel rendelkezik szbdidősport (Nemzeti Szbdidősport Szövetség), fogytékossággl élők sportj (Fogytékosok Nemzeti Sportszövetsége), vlmint versenysport (Nemzeti Sportszövetség), továbbá z olimpii sportágk (Mgyr Olimpii Bizottság), vlmint prlimpii sportok (Mgyr Prlimpii Bizottság). Együttműködés helyett sjnos sokszor rivlizálás jellemző. A finnszírozási rendszer mnifesztált htlmi helyzetbe hozt köztestületeket, helyett, hogy modern finnszírozási technikák, modern menedzsment kilkítását ösztönözte voln (természetesen sikeres megoldások is muttkoznk). A törvényi szbályozás nem teremtette meg z állmilg támogtott körbe történő be- és kikerülés lehetőségét, kilkított struktúr nem szolgált eléggé gyorsn változó külső feltételekhez történő ruglms lklmzkodás képességét. Az állmi támogtási rendszert kiegészítve két közlpítvány, Wesselényi Miklós Sportközlpítvány, illetve Mező Ferenc Sportközlpítvány tevékenykedik. Előbbi szbdidősport támogtásánk, sportösztöndíjrendszer működtetésének feldtit látj el, utóbbi pedig kiemelkedő sporteredményeket elért nyugdíjsok és özvegyeik, és z eredményekben közreműködő sportszkemberek erkölcsi és nygi megbecsüléséről gondoskodik. A szövetségek egy része mindennpi működési és nygi problémákkl küzd. Többségüket koncepció nélküli működés jellemzi, nem rendelkeznek fejlesztési strtégiákkl, illetve opertív tervekkel, holott ez törvényi elvárás velük szemben. Ezek kidolgozásához és különösen végrehjtáshoz nincsenek meg személyi, tárgyi és nygi feltételek. Az állmi sportigzgtás ösztönzésére 2005 végére sportágk jelentős része elkészítette sportágfejlesztési strtégiájánk első változtát. Egyes jól működő szövetségek z állmi támogtások mellett mgánszférából is képesek tevékenységükhöz jelentős forrásokt bevonni. Ezen szövetségek esetében z állmi támogtás rány 8-10%, míg z állmi támogtást leginkább elváró, htékony működésre képtelen szövetségek esetében támogtás teljes bevétel 80-90%-át is kiteszi. Egyes szövetségek feldtikt mgs működési és személyi költségekkel látják el. Erre átlgosn teljes kidások 36%-át fordítják, zonbn ez esetenként meghldhtj 60, sőt 80%-ot is, miközben kevés fejlesztésre, progrmr fordíthtó pénz. Problémát jelent z is, hogy szkszövetségek z egyesületek helyett gykrn csk csúcs érdekeit képviselik, ezen gykorlton mindenképpen változttni szükséges. Területi sportigzgtás és szervezés A közigzgtási rendszer jelenlegi felépítésének megfelelően sportigzgtás is z országos-megyei-települési struktúrár épül. A megyei sportigzgtás korábbi jól felépített és működő rendszere z elmúlt 15 év ltt folymtosn leépült. Városi szinten is egyre kevesebb helyen, kistelepüléseken pedig egyáltlán nincs z önkormányztoknk sportigzgtási munkkörben fogllkozttott szkembere. Az önkormányzti törvény értelmében helyi közszolgálttások körében többek között sport támogtás is települési önkormányztok feldt, ezt sporttörvény áltlános felsorolássl részletezi. A nevesített feldtok ellátásához zonbn nincs mellérendelve kötött felhsználású állmi normtív, ezért nem kötelező feldtok válllás esetleges.

13 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 13. oldl Az állmi központi sportigzgtás továbbr is kpcsoltot trt megyei, vlmint megyei jogú városok még működő sportigzgtási szerveivel. A sportigzgtás vertikális és horizontális kpcsoltrendszerének újrgondolás kilkulóbn lévő regionális és kistérségi közigzgtási szervezetek együttműködésével képzelhető el. Gykorlti sportszíntér A szervezeti struktúr leglsó színterét z egyesületek képezik. Itt vlósulht meg leginkább z integráció sport egyes területei között. A gzdsági és jogi környezet változási z utóbbi években elindították z egyesületek lklmzkodási folymtát: megszűnőben vnnk sok szkosztályos ngy egyesületek, helyükre néhány, vgy csupán egy szkosztályt működtető egyesületek lépnek. Az egyesületi szfér igen heterogén. A sportági szkszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek szám 12 év ltt hrmdár, 1500-r csökkent. Ezzel szemben nőtt versenyrendszerben nem szereplő egyesületek szám, jelenleg 7500 körüli bejegyzett sportegyesület vn. Az egyesületből gzdsági társsággá átlkult sportválllkozások szám közel százr tehető, melyek jellemzően csptsportágkbn tevékenykednek, főleg sportágk látványsport jellegét kívánják kihsználni. Erősségek Gyengeségek - hgyományosn erős, nemzeti - szűkös állmi források z identitást támogtó eredményesség egészségmegtrtó testmozgás finnszírozásár kiemelkedő sportolóink sportbn rejlő életfelfogás, életvitele lklms társdlmi-gzdsági rr, hogy társdlom ktlizátorhtás nem érvényesül példképévé váljnk versenysportunk rendkívül szbdidősport jelentős nemzeti érték szokásrendszerének mintái nem lkultk ki - sport kiválón lklms - kevés z utánpótlás-nevelési közösségi kohézió erősítésére progrmokbn részt vevő fitl sportolók szám - ngy szkmi tpsztlttl, - z utánpótlás-nevelésből kieső, tudássl rendelkező humán tőke, versenysportból lemorzsolódó elkötelezett edzők, testnevelők gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított, megoldtln z átjárás szbdidősport irányáb - erős sportnemzet, mi lpját - volt sportolókkl (szenior képezi sportoló nemzetté válásnk korosztály) kpcsolttrtás hiányossági - meglpozott sportegészségügyi - nem kpcsolódnk össze háttér regisztrált sportbn meglévő források más szbdidő-sportolók számár európi, ágzti, önkormányzti és kilkítndó szűrési gykorlthoz privátgzdsági forrásokkl - működő és minőséget képviselő - hzi sporttudományi kuttási utánpótlásrendszer eredmények nem elég (Hérklész-progrmok) gykorltorientáltk, gyenge kpcsolt z elmélet és prxis között - működő diáksportrendszer Nyugt-Európához képest lcsony sportbn főfogllkozásúk rány z ktív népességhez viszonyítv

14 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 14. oldl - szbdidősport hgyományából következően - főleg z idősebb korosztálybn - jelentős sportot segítő önkéntes tevékenység - sportoló gyermekek szüleinek elkötelezettsége jelentős sportolási tevékenység ktív támogtás iránt - ngyszámú önkéntes részvétele Lehetőségek - lehetőség sportoló nemzet megszületésére sportideánk strtégiává lkul társdlmi - mgs diáksportb, vlmint szbdidősportb középtávon potenciálisn bevonhtó emberek szám (utóbbi 900e - 1 millió fő) - sportszfér számár is rendelkezésre álló mgs színvonlú minőségbiztosítási modellek - sportbn rejlő innovtív elemek kpcsolódnk humán területek innovtív elemeihez - sikeres építési progrm ellenére kevés sportolásr lklms tér (kevés tornterem, tnuszod) - fogytékos sportolókt befogdó egyesületek hiány Veszélyek - fennmrd forráshiány, finnszírozási modellek nem támogtják fenntrthtó modellek kilkítását - z európi források fejlesztő htás nem támogtj megfelelő mértékben szbdidős sportot, rekreációs sportot, ktív turizmust - humán ágztok törekvései nem kpcsolódnk össze, nem tlálják meg szinergikus kpcsolódási pontjikt, ennek következtében nem jön létre forráskoncentrálási lehetőség, nincsenek közös projektek - szbdidő-gzdság továbbr sem fejlődik, részesedése nem növekszik gzdsági tevékenységek körében - hosszú távon sem teremtődnek meg feltételei egy természetes kereslet-kínálti viszony kilkulásánk szbdidő-gzdság területén fennmrd válsztás szükségszerűsége sport és tnulás, kulturálódás között - már létező Regionális Fejlesztési Tnácsokhoz kpcsolódhtnk Regionális Sportbizottságok, befolyásolhtják z ott folyó tervezési-döntési folymtokt - működő nemzetközi (finn és - z ágzti esélyegyenlőségi jpán) minták multifunkcionális figyelem és progrm továbbr sem szolgálttó központok lesz elég krkteres, nem szerveződik egységes egésszé kilkuló kistérségi - fenntrtási nehézségek z társulásokkl új, lklms színterek intézményfenntrtók számár jönnek létre szbdidő-gzdság különböző sportlétesítményekkel igényeit kiszolgáló kpcsoltbn (rentbilitás) multifunkcionális szolgálttó központok kilkításához - megfelelően humántőke (működő szbdidő-szervezők, volt pedgógusok, állástln fitl diplomások, testnevelők, edzők) szolgálttó központokhoz kpcsolódó rekreációs, illetve szbdidősportos tevékenység koordinálásához megfelelő szkembergárd képzéséhez

15 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 15. oldl - meglévő htlms termálvízkincs z egészségturizmus-rekreáció kihsználásár - színvonls hzi IT háttér sportszférát támogtó információs rendszer kilkításához III. JÖVŐKÉP ÉS CÉLRENDSZER A Sportstrtégi eszmeisége egy ideális, távoli jövőképet vázol fel, célrendszere pedig zt hosszú távon elérni kívánt állpotot jeleníti meg, melyet z elkövetkezendő években sportpolitik eszközrendszerének felhsználásávl szükséges megvlósítni. A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL III.1. A SPORTPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI 1. Az életminőség jvítás A mgyr lkosság nincs kellően tisztábn zzl, hogy vn egy értéke, egy tuljdon, z egészsége. Az sem tudtosul kellően, hogy ezzel tuljdonnl nemcsk munkhelynek, nemcsk z állmnk, hnem neki mgánk kell gzdálkodni, hogy minél tovább, minél emberibb minőségű életet élhessen. Különböző felmérések szerint mgyr emberek kívánsági között z egészség z elsők között vn, tehát szeretnének egészségesek lenni, de nem ngyon tesznek érte. H vlki nem ismeri z egészsége értékét, kkor nem fog önfegyelmező, korlátozó életmódbeli szbályokt elfogdni, követni. Minden egészségfejlesztési ktivitás megbukik, h olyn embereket kíván célb venni, életmód-változttásb bevonni, kik nem ismerik, nem élik meg tuljdonosi szemlélettel egészségük értékét. Ezért minden egészségfejlesztési koncepció lpjául kell elfogdnunk z egészség érték voltánk következetes propgálását. Olyn ttitűdre és mgtrtásformáló ktivitásokr vn szükség, melyek túl z ismeretterjesztésen, z érintettek ktív bevonásávl fentiek kilkítását szolgálják. Az egészség értékóvó szemléletét z óvodák, z egészséges életmódot és nnk értékóvó voltát pedig z iskolák erősíthetik. A sportbn rejlő pozitív tényezők egymást erősítő (szinergikus) htás révén érezhetően jvíthtó z egyén és társdlom életminősége. Erre z állmnk kiemelt figyelmet kell fordítni. 2. A sport kpcsoltrendszereinek fejlesztése

16 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 16. oldl A sport mgyrországi megítélése - sport eredményeinek elismerése ellenére - sokszor politikum oldláról, potenciális és tényleges sportfogysztók, sőt sportbn szerepválllók részéről is rendkívül egyoldlú: sportról történő gondolkodás középpontjábn sportnk csk versenysport médifigyelemben részesülő szegmense áll. Miközben mi kultúr középpontjábn fiziki test kiemelkedő szerepet tölt be, érdekes módon sport elszigetelődött egyes humán területektől, tnulástól, kulturálódástól, z esélyegyenlőségi megoldásoktól, hétköznpi élet biztonságát meghtározó területektől. A sport rendkívül sokoldlú kpcsolódási, fejlesztési lehetőségei még nem tudtosultk. A sportolás egészségmegtrtó, egészségfenntrtó, egészségfejlesztő szerepét áltlábn elismerik, de konkrét, z egészséget primer prevenciós szempontból döntően meghtározó elemeként még nem került elismerésre. Pedig sport rendszeres gykorlás lklms hétköznpi élet döntő átlkításár, megújításár. A kitörési pontokr példként említhető turizmus mint ágzt, mely sport számár további fejlesztési potenciálll rendelkezik. A szbdidősport köré csoportosuló lehetőségek feltárás, z ktív turizmusr, sportturizmusr épülő komplex termékek népszerűsítése előmozdíthtj szbdidő-gzdság fejlődését is. 3. Egészséges társdlom Bizonyított, hogy rendszeres testedzés életkortól függetlenül közvetlen pozitív htássl vn z egészségi állpotr és közérzetre. Hzánkbn mgs dohányzásból, z egészségtelen táplálkozásból és mozgáshiányból fkdó betegségek rány. A sportolók körében ugynkkor kisebb mértékben jelentkeznek kóros stresszterhelés tünetei (lvászvrok, fejfájás), kevesebb káros szenvedéllyel élők szám, kisebb szív- és érrendszeri betegségben, nygcsere-betegségekben szenvedő betegek rány. Cél tehát népesség egészségi állpotánk jvítás sport segítségével: minél szélesebb rétegek mozgósítás, hogy z egészség megőrzése érdekében növeljék sportktivitásukt. Fontos feldt továbbá már megromlott egészségi állpotúk bevonás rehbilitációs célból. 4. A sport és tudástársdlom összekpcsolás Trthttln, hogy sokszor válsztni kell tnulás, kulturálódás és sport gykorlás között. Főleg fitl korosztályokt nem szbd z életminőséget döntően meghtározó területek közötti válsztásr kényszeríteni. A sport sem mrdht ki tudástársdlom és z informtiki társdlom vívmányink hsználtából. Az ktívn sportolók számánk emelése mellett kiemelkedő fontosságú minőség ismételt erősödésének tendenciáj sport minden területén. Minőséget modern tudástrtlmk mindennpi sportgykorlt felé történő intenzívebb visszforgtás jelentene. A mgyr sport legngyobb értékét meglévő humán tőke jelenti (pl. néhány mester) de sjnos sportbeli tudásuk nem szerveződik rendszerré. A meglévő információk nem kellően dokumentáltk, mozikszerűek, lcsony kooperációs szint, z információk nem szerveződnek élő tudáshálóztb. Az információs társdlom fejlődésével megteremtődik lehetőség egy sportszkembereket teljes mértékben átfogó sporthálózt kilkításár.

17 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 17. oldl 5. Hrmonikus társdlom, közösségi kohézió fejlesztése A hrmonikus társdlom meggyengült közösségi kpcsoltok erősítése és z egyén képességeinek és készségeinek fejlődése, fejlesztése nélkül nehezen képzelhető el. A sport z egyik leglklmsbb eszköz közösségi kohézió erősítésére, kilkult gykorlt, technikái, metodikáj vn. Az integrált sport megvlósulás esetén pedig különösen lklms lehet másság, fogytékosság széles körű elfogdttásár. A sport közösségi kohéziót erősítő htását jövőben kuttni, dokumentálni és tudtosn fejleszteni kell. A sporthoz szervesen hozzátrtozik - z egyén és közösség egészsége mellett - természet és környezet védelmének kötelezettsége is. A fenntrthtóság gondoltköre teljesen rokon, szinergiábn vn sport lpgondoltivl (lásd pl. német vgy finn sportfelfogást), hiszen sportoló legtöbbször rendszeresen természetben, vgy speciálisn kilkított védelemre szoruló sportkörnyezetben végzi tevékenységét. 6. A sport mint innovtív tényező - versenyképesség és fogllkozttottság növelése E területen kiemelt célok következők: - hozzájárulás z dott munkálttó, illetve mgyr kis- és középválllkozások versenyképességének jvításához; - jvuló egészségi állpotnk köszönhetően munkerő-kiesés rányánk csökkentése; - munkválllók produktivitásánk növekedése sportolásnk köszönhető jobb fiziki, szellemi és lelki kondíció eredményeként; - tnulási, koncentrációs és munkbíró képesség növelése fiziki és szellemi energiák összhngjánk sport áltli megteremtése révén. Mgyrország egyik legfőbb vonzerejét termálvíz, és z ehhez kpcsolódó gyógyturizmus jelenti. A termálturizmusnk egyre növekvő szerepe vn z egészség megőrzésében, betegségek megelőzésében, gyógyításbn, z utókezelésben, fiziki és mentális kondicionálásbn (fitness). Hzánk gyógyés termálfürdői, gyógybrlngji kedvező lehetőséget nyújtnk z egészségturizmust és modern szbdidős szolgálttásokt igénylőknek, mi szervesen összefügg szbdidősport és rekreációs lehetőségek fejlesztésével. A kerékpár- és kiránduló utk kiépítése hozzájárul flusi és z ökoturizmus fejlesztéséhez. Szintén versenyképesség jvítását szolgálj z iskoli testnevelés, vlmint diáksport fejlesztését biztosító továbbképzési progrmok temtikájánk kilkítás és implementációj. Kommunikációs progrmokt és országos kmpányt indítunk (keresve humán ágzti szfér kpcsolódási pontjit) sport szempontjából inktív rétegek és korosztályok célzott megszólítás érdekében. Aktív progrmokkl munkhelyeket teremtünk sportiprbn és nonprofit szfér területén. Kommunikációs strtégiánk középpontjáb lkosság életmód-tudtosságát fejlesztő kommunikációs progrmokt állítjuk. A sportfejlesztéseken keresztül hozzájárulunk lkótelepi környezet rehbilitálásához.

18 Htály: közlönyállpot (2007.VI.27.) Mgyr jognygok - 65/2007. (VI. 27.) OGY htározt - Sport XXI. Nemzeti Sportstrtégiáról 18. oldl Az állmi sportigzgtás kiemelt figyelmet és szkmi támogtást kell, hogy fordítson nnk biztosításár is, hogy z Európi Unió jánlásink megfelelő pályáztok szülessenek, illetve lehetőségekről sportszfér megfelelően legyen tájékozttv. A szbdidősport és rekreáció minél szélesebb körű elfogdttásávl munkképes korú népesség létszámánk növelése, fogllkozttottság bővülése, rendszeres szociális járdékbn részesülők számánk csökkenése ugyncsk célok között szerepel. 7. A nemzeti és közösségi identitás erősítése A rendszerváltás után közösségfejlesztésre kevesebb figyelmet fordítottk. A társdlom rendszerváltás előtti években olyn módon tomizálódott, hogy picgzdság térhódításávl hgyományos egyesületi élet, z öntudtos civilség, z állmpolgárok mozglmi és szervezetei még nem képesek tömegméretekben működni. Bár tetten érhetőek pozitív kezdeményezések, melyek sport köré igyekeznek összpontosítni tevékenységüket, ezek még nem túl elterjedtek. A sport z egyetemes mgyr kultúr részeként jelentős szerepet tölt be közösségformálásbn, mgyrságtudt fejlesztésében. A versenysportbn elért nemzetközi eredmények révén növelhető nemzeti büszkeség, z önértékelés. A helyi csptok, versenyzők eredményei révén erősödik lokálptriotizmus. A mgyrok közel 90%- büszke sportolóink sikereire, ismeri z olimpikonokt, kiemelkedő eredményeket elért versenyzőket. Nemzetközi sportsikereink széles körű, ktivitásr ösztönző bemuttásávl növelhető sport népszerűsége, és egyben példképeket állíthtunk gykrn értékorientációs zvrokkl küzdő ifjúság elé. A mi mgyr közösségfejlesztés - bizonyos történelmi sjátosságok mitt még nem leghtékonybb. Npjinkbn XIX. százd végére jellemző széles körű lulról építkezés, civil szerveződés csk kismértékben vlósul meg, vgy most kezd teret nyerni. A XIX-XX. százd fordulójánk társdlmi mozglmi, civil ktivitás és ezzel egyidejűleg társdlomjobbító technikáj népszerű volt, ennek ellenére szinte teljesen eltűnt. Sjnáltos tény, hogy rendszerváltássl párhuzmosn sport egyre ngyobb teret vesztett. Egyrészt megjelent egy olyn információs konkurenci, mely mindennpi társdlmi interkciók új formáink megteremtésével átlkított társdlmi viszonyokt, másrészt sport színterei megszűntek, beépítésre kerültek, vgy leépültek. A kiemelkedő eredményeket felmuttó versenyzőink teljesítménye elsősorbn olyn sportágkr jellemző, melyek versenyei nem számítnk világviszonyltbn számottevő érdeklődésre, vgy reltív nemzetközi jelentőségük stgnál, sok esetben csökken. Az olimpi műsor folymtosn megújul, ezt megújulást - kilkult sportstruktúr - csk lssn tudj követni. Az új, feltörekvő sportágk ngyobb figyelemre és szkmi támogtásr szorulnk nnk érdekében, hogy fejlesztésüket végrehjthssák. 8. Esélyegyenlőség