TELEPÜLÉSKÉPI ARCULAI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 Cserénfa TELEPÜLÉSKÉPI ARCULAI KÉZIKÖNYV 2017

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés, köszöntő 2. A település bemutatása 3. Örökségünk, a településünk értékei 4. Településkarakter bemutatása Lakóterület Jelentős zöldfelület 5. A településkép ajánlások, építészeti útmutató Telepítés Terepalakítás Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Szín Terepalakítás Tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzés, anyaghasználat Részletek Kerítések, térfalak Kertek közterületek településképi útmutatója: Utcák Közterek, közparkok, közkertek 6.Jó példák bemutatása CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

3 1. Bevezetés, köszöntő A településkép védelméről szóló 2016 évi LXXIV. Törvény értelmében Cserénfa község a település esztétikus lakókörnyezetének kialakítása, illetve védelme érdekében Településképi Arculati Kézikönyvet készít. A kézikönyv célja, hogy a település döntéshozói, lakói számára lényegre törő módon rögzítse a helyi közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A településarculati kézkönyv eligazítást kíván nyújtani azon lakóinknak, akik építkezni, vagy épületüket felújítani akarják. Célunk az, hogy a múlt értékeinek a feltárásával, azt szervesen folytatva tervezzük meg településünk jövőképét, oly módon, hogy az szerethető és jól használható legyen községünk lakóinak. Cserénfa Község Önkormányzata CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

4 A település bemutatása, általános településkép, településkarakter A megyeszékhely felől közeledve a település felé egyre varázslatosabb tájképi látvány fogadja az utazót, mert a Kapos vízszintjéhez képest a domborzat egyre inkább kiemelkedik. A Surján patak völgyének mindkét felén erdők sűrű állománya uralja a dombok gerincét és a lejtők oldalát. Észak-Zselicben vagyunk. A m magasságra emelkedő hegyhátakon láthatóan az erdőművelés a tájalkotó elem, az alsóbb szintek a mezőgazdasági növénytermesztés, míg a patakvölgy a legelőgazdálkodás színtere. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

5 A táj az erdők, szántók és rétek hármas egységében olyan megkapó harmóniát jelent, amely az arra tévedő idegen számára szinte páratlan élmény. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

6 Az erdők faállománya őshonos fajokból áll, meghatározó klímazonális növényzet az ezüsthársas bükkös, a fagyzugos völgyekben gyertyános-kocsánytalan tölgyesek találhatók. Előfordul a cser, a molyhos tölgy, a Surján völgyében fűzbokrok, éger és számtalan lágyszárú faj látszik. (A kép előterében vaddisznók turkálásának nyoma.) Cserénfához közeledve a keleti dombokon Szentbalázs lakóházai és jellegzetes, tájalkotó templomtornya néz szembe a Surján bal partján az emelkedő terepre épült Cserénfával. A település legmagasabb pontjain az északi oldalon szőlőhegyi művelésre utaló dombtetők, épületrészek látszanak. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

7 Az egykori motocross pálya hullámzó zöldterületének szélén a gondos mezőgazdálkodásról állattartásról árulkodva néhány legelő ló néz szembe az utazóval szerves tartozékaként a gondosan művelt tájnak. A falu déli felén is jelen van a mezőgazdálkodás, melyről a terményfeldolgozó épületet körülvevő legelőt szegélyező diszkrét kerítés árulkodik a képen, nem zavarva a bájos, barátságos hátteret. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

8 Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Cserénfa története A falu írásos története 1536-ig nyúlik vissza, ekkor említette Cyerefalva alakban először az adólajstrom. Abban az időben Török Bálint birtoka volt a környék, amely a török hódoltság után az Eszterházy család tulajdonába került, s később is a herceg hitbizományaként szerepelt. Cserénfa az első katonai felvételen ( ) Cserénfa a második katonai felvételen ( ) CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

9 Cserénfa (első kataszteri térkép) Az 1715-ös összeíráskor mindössze 10 adózó jobbágyról tett említést, öt évvel később már 22 családot regisztráltak. A XIX. században elindult fejlődést a lakosságszám növekedése is mutatja, 1870-ben már 369-en éltek a faluban. Az első iskola 1889-ben kezdte meg működését Cserénfán, ahol az első tanévben 47 gyereket írattak be az egy tanerős római katolikus iskolába. Ez az iskola folyamatosan működött a XX. században, még a második világháború idején is, amikor tanítójának hadba kellett vonulnia. Az első szakadást az 1963-as körzetesítés okozta az intézmény életében, amikor a felső tagozatot áthelyezték Szentbalázsra ra társadalmi összefogással elkészült a falu kultúrháza, mely a könyvtárnak és az orvosi rendelőnek is helyet adott. A helyi oktatás utolsó dátuma 1979, ekkor szűnt meg az alsó tagozat is. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

10 Épített örökségünk Térkép a védett holmikról CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

11 Helyi jelentőségű művi érték Cserénfa, Fő u. 28. szám, 5 hrsz. Az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős, oromfalas gazdasági épület környezetéből kiemelkedő jelentős tömegével, eredeti téglaarchitektúrával kialakított homlokzatával és nyílászáróival településképi és településtörténeti értéket képvisel. Cserénfa, Fő u. 2 szám, 42 hrsz. A lakóudvaron oldalhatáron álló nyeregtetős, oromfalas gazdasági épület kialakításánál a tégla díszítő elemek szimmetrikus használata dominál. A nyílászárók homlokzati beugratásával tagolt oromfalon a padlásnyílások és tagozatok geometrikus kialakításával, eredeti ajtajával az épület településtörténeti és építészeti szempontból helyi értéket képvisel. Cserénfa, Fő u. 4 szám, 44 hrsz. Az 1935-ben épített, utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetős, oromfalas, egytraktusos lakóépület eredeti formáját őrzi. Utcai homlokzatát a nyílásrendet kiemelő füleskeret tagolja. Cserénfa, Fő u. 22 szám, 60 hrsz. Az udvarházas beépítésű lakóudvaron álló, jelentős tömegével utcára forduló nyeregtetős, oromfalas gazdasági épület mértéktartó téglaarchitektúrával épült CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

12 Cserénfa, Kossuth L. u. 16. szám 79 hrsz. A lakóház mögé oldalhatárra épített nyeregtetős, oromfalas gazdasági épület, eredeti nyílásrendjét és homlokzati kialakítását őrzi. Cserénfa, Kossuth L. u. 20 szám, 82 hrsz. A keresztcsűrös lakóudvart lezáró, udvarra tömegével beforduló, nyeregtetős, oromfalas gazdasági épület finoman osztott homlokzatával, az eredeti fakapu magasságában futó szellőzőnyílásokkal megtört falsávval jelentős építészeti érték Cserénfa, Kossuth L. u. 23 szám, 84 hrsz. A gazdasági épület hagyományos tömegalakításával, eredeti nyílásrendjével településtörténeti szempontból helyi védelmet érdemel. Cserénfa, Kossuth L. u. 24 szám, 85 hrsz. A nyílásosztást kiemelő - falsíkot díszítő tagozatokkal megtört homlokzatú terméskő és tégla természetes anyagokkal kialakított épület településtörténeti, településképi szempontból egyaránt helyi építészeti értéket képvisel. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

13 Cserénfa, Kossuth L. u. 29 szám, 90 hrsz. Az utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetős lakóépület jelentős tömegével, eredeti karakterét őrző homlokzatkialakításával, a lakóudvaron álló gazdasági épülettel együttesen településtörténeti és településképi értéket képvisel Cserénfa, Kossuth L. u. 39. szám, 92 hrsz. Az 1942-ben épített lakó és gazdasági épületek településképi és településtörténeti értéket képviselnek. Cserénfa, Kossuth L. u. 35 szám, 93 hrsz. Utcai homlokzatát - eredeti faragott fa nyílászáróit keretező - ablakszemöldök és füleskeret, párkányzatnál csipke-díszítősor tagolja. Cserénfa, Kossuth L. u. 33 szám, 101 hrsz. A zártudvaros beépítésű lakóudvaron ben épült, tömegével jelentősen kiemelkedő gazdasági épület és az előtte álló, a lakóépülettel párhuzamosan beforduló ólépítmény együttesen helyi védelemre érdemes. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

14 Cserénfa, Kossuth L. u. 33 szám, 101 hrsz Cserénfa, Ady E. u. 2. szám, 107 hrsz. A nyeregtetős, faoromzatos ól és góré felépítmény eredeti formáját őrzi. Cserénfa, Dózsa Gy. u. 1 szám, 139 hrsz. A volt általános iskola udvarán álló kőkereszt, talapzatán fülkenyílásban elhelyezett Szűz Mária szoborral. A kereszt településképi szempontból jelentős érték. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

15 Cserénfa, Szent István tér, 155 hrsz. A falu központjában a Szent István téren álló harangláb és három kőkereszt együttesen településképi szempontból helyi védelmet érdemelnek Cserénfa, külterület, 03 hrsz. Kőkeresztek a temetőben CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

16 Cserénfa, külterület, 027 hrsz. Az országút mellett található feszület talapzatában a fülkébe helyezett álló Szűz Mária szoborral településképi szempontból jelentős helyi építészeti értéket képvisel. Cserénfa, szőlőhegy, 524 hrsz. A szőlőhegyi út mellett álló 1947-ben épített, nyeregtetős, oromfalas pince-épület téglafalazattal és natúr tégladíszitő elemekkel kialakított homlokzatával eredeti tömegében és formájában maradt fenn. Cserénfa, szőlőhegy, 539 hrsz. A nyeregtetős, oromfalas vályog pinceépület, boltíves, oszloppilléres, mellvédes áltornácával, településképi szempontból védelmet érdemel. A fehér meszelt falu présház hangulatos színfoltja a szőlőhegynek. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

17 Cserénfa, szőlőhegy, 546 hrsz. A nyeregtetős, oromfalas részben földbe süllyesztett borospince kinyúló faoromzatát tartó oszloppillérekkel kialakított eredeti formáját őrzi. Cserénfa, szőlőhegy, 552/2 hrsz. A nyeregtetős, oromfalas pinceépület, tégla díszítő elemekkel tagolt orommezőjével, boltíves tornácrésszel, eredeti nyílászárókat őrző nyílásrendjével. Cserénfa, szőlőhegy, 573 hrsz. Az út mellett álló kőkereszt korpusszal, talapzatán fülkében álló Szűz Mária szoborral. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

18 Cserénfa, szőlőhegy, 576/2 hrsz. A fehérre meszelt falú, nyeregtetős oromfalas kis tömegű présház, zsalugáteres ablaknyílásával, eredeti nyílásrendet őrző formájával. (forrás: Cserénfa örökségvédelmi hatástanulmány, Virányi Építész Stúdió Bt., 2002) CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

19 Természeti örökségünk A falu lakóházai lényegében azonos síkra, csaknem vízszintes terepre épültek a nyugati dombok lábainál, csupán a Kossuth Lajos utca északi vége kúszik fel a domboldalra a szőlőhegy irányába. A lakótelkeket nyugati oldalról sűrű fásszárú növényzet, főként erdő határolja. Ennek látványa meghatározó a településnek szinte minden pontjáról. Az erdő növényzete, fafajai kevésbé kapnak szerepet a lakótelkek területén. Jellemzően gyümölcsfák alkotják az udvarok, hátsókertek növényzetét. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

20 Településkarakterek bemutatása Lakóterület Jelentős zöldfelület Erdő területek Övezeti térkép CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

21 Történelmi lakóterület Cserénfa településképén megfigyelhető a történelmi fejlődése, a különböző építészeti stílusok, karakterek megjelenése. Ezeket a karaktereket azonban nem lehet markánsan elkülöníteni, térben egymástól elválasztani, hiszen sok helye a foghíjtelkekre építettek egy-egy későbbi korszakra jellemző épületet. Tornácos, udvar irányába bővített lakóház az Ad y Endre utcából. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

22 Jól megfér egymás mellett a régi tornácos parasztház az utcára merőleges gerincű tetővel, a hagyományos, szintén egytraktusos, tornác nélküli nyeregtetős parasztházzal (ezeknél jellemzően a lakóépület mögött keresztbefordított téglaarchitektúrás gazdasági épület is megfigyelhető). Az ezt követő időkben jelent meg a polgárosodásra és a kisvárosi utcaképre - jellemző utcával párhuzamos gerincű, általában a közterületre három ablakkal néző lakóház. A Kossuth Lajos utcában egymással szemben lévő lakóépületek. Szintén gyakori a 60-as, 70-es évekre jellemző sátortetős kétszobás kockaház, majd a 80-as évektől a tetőtér-beépítéses lakóházak. Sántos felől a faluba érkezve a Fő utca elején, a keleti oldalon találkozhatunk néhány modern, kétezres években épült lakóépülettel is. Emiatt a jövőben nem célszerű korlátozni az eltérő gerincű épületek építését, ha az építménymagasságban, illeszkedik a szomszédos épületekhez. A kis tető-hajlásszögű épület tájidegen, így a tetőhajlásszöget fok között célszerű korlátozni. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

23 Ugyanakkor új épület építésénél javasolt vizsgálni a telekadottságokat, a keskeny telkeken a keresztbefordított épület rontja a kert használhatóságát, zavarhatja a szomszédokat és rosszul befolyásolja az utcaképet. Új épület építésénél, meglévő épület tető-átépítésénél kerülendő a tetősíkból kiugró (un.: kutyaól), helyette a tetősíkba elhelyezett tetőablak javasolt. Lakóházak mögött, teljes telekszélességben álló melléképületek. A melléképületek építésénél - szintén a telek, és a domborzati adottságok figyelembevétele mellett javasolt azt a lakóépület vonalában építeni, a lakóépülettel egy tömegben, lehetőség szerint azonos tetőgerinc és párkánymagassággal, és a főépülettel megegyező tetőhajlásszöggel. Cserénfán a legtöbb háznál nem tartottak előkertet, azt közvetlenül a közterület határra helyezték, és ahol található, ott is jellemzően 1-3 méter. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

24 Tetőtér-beépítéses lakóház az átlagosnál nagyobb előkerttel. Az áttört mezős kerítés jó átláthatóságot biztosít a parkosított udvarra. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

25 Jelentős zöldfelület Észak felől a faluba érve balról rendkívül markáns malonyai tuja-sor fogadja a látogatót, a haza érkezőt. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

26 Jobb oldalon a vízelvezető árok rézsűje növények nélkül ellenkező értelemben rendkívül markáns. Mindkét megoldás javítandó ebben a tájképi környezetben. Településeinknek és épületeinknek illeszkedniük kell a természet és az ember által közösen formált környezetbe. Az utcakép az épületek, ezeket övező növények, műtárgyak együtteséből alakul előnyére vagy hátrányára. A tájba illesztés során a hagyományos településkép megőrzése elsődleges cél, a táj jellemző karakterétől való eltérés nem kívánatos. Itt a Zselicben a növénynélküliség több mint hiba. Ugyanakkor az épületek szinte teljes betakarása sem kívánatos. Különösen nem tájidegen növényekkel. A kert akkor tölti be szerepét, ha harmonikus egységet képez az épülettel, az utca jellemző részleteivel és a tájjal. A kertalakítás során az épületnek és a kertnek egységet kell képeznie. Az igényes épület teljes takarásban van, a háttérben lévő erdők hangulatától, formai elemeitől a zárt tujasor erőteljesen különbözik. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

27 Az utcakép meghatározó elemei az épületek. Az útmenti zöldsávok, az előkertek ezen a településképen javíthatnak, vagy ronthatnak. Sajnos a kétoldali légkábelek látványa zavaró elem. Célszerűen az épületek előtti sávokat, és az előkerteket változatos növényanyaggal kell beültetni, alkalmazkodva az épületek tömegéhez, formavilágához. Az utcai fasor jellemző utcaképi megoldás, vezeti a tekintetet, harmonikus ritmust jelent az utcán haladó részére, a rend érzetét kelti. Ebben a zselici természeti környezetben csak lombos fajok jöhetnek számításba, a légvezetékek magasságát figyelembe véve. A hosszan elnyúló, nyírt sövénynél kedvezőbb lehet a terep egyenetlenségeihez igazodó változatos cserjebeültetés. A cserjék 3-4 év alatt elérik egyedfejlődésük csúcsát, ezért a velük történő utcakép alakítás gyorsan eredményre vezet. Az utcán a dekoratív, zavaró részeleteket takaró növényzet hiányzik. (Korábban az utca elején nagytermetű Japánbirs bokrok voltak tavaszi varázslatos virágzással, de ezeket tövig visszametszették.) CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

28 A falu épületei fölötti domboldalon hihetetlenül gazdag a vegetáció. A lombos fák szinte az épületekre borulnak. Az erdő ölelésében rejtőzködő vendégház idilli hangulatot áraszt. A gondosan karbantartott előkert szerves egységben van a tájalkotó erdő hangulatával. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

29 A falu ilyetén lehetőségeit ez a kert példásan demonstrálja. A táji környezet eredendő dekorativitása a lakóházak környezetében általában jelen van. A tulajdonosok szándékán, akaratán, lehetőségein múlik, hogy ezt a képen látható varázslatot közel csalogatják-e a lakóházhoz. Az előkertben és részben az oldalkertben elhelyezhető növényzet a meglévő domboldali vegetációval szép belső terek, udvarok kialakítására ad lehetőséget. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

30 A falu főteréhez érve a közösségi épületek előtti árok rézsűjén dekoratív madárbirs ültetvény jelent minőségi megoldást. Sajnos, a lehetséges kártevők megjelenésével is számolni kell, jelen esetben atkakártétel sárgítja a lombozatot. Kár, hogy a szemközti kocsma előtt ez a kép nem köszön vissza. A főtéren lévő, harangláb körüli növényzet gondozottsága, jól megválasztott faji összetétele méltó a helyszínhez, a közösségi épületekhez, ennek folytatása az egykori iskola melletti játszótéren szintén példaértékű. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

31 A déli bejárat impozáns megjelenésű parkosított terület míves üdvözlő táblával. A képben a piros tetők és a fehér harangláb szinte egy képzőművészeti alkotás esztétikai élményét adja. Kár, hogy a Magyarországon mindenütt éktelenkedő közműoszlopok zavarják az összképet. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

32 A Kossuth Lajos utca növényállománya nem tükrözi vissza a lakóházak udvarai feletti gazdag természeti környezetet. A szakaszos fasorok egyedei nem egészségesek, célszerű lenne a gyümölcsfák helyett más növényeket telepíteni. Az elő- és oldalkertek alkalmasak lennének arra, hogy egy-egy lobos fa utcaképbe növő lombkoronája részben változatosabb látványt jelentsen, részben építészetileg kevésbé nívós elemeket takarjon. Az épületek udvarai gazdagabb vegetációt érdemelnek. A lakóházak mögötti melléképületek helyenkénti takarása előnyös a településkép szempontjából. Ugyancsak célszerű helyenként a hátsókert elválasztása, ha az nem a megkívánt esztétikai állapotot sugározza. A kedvező látvány a lakóház használóinak naponta, de az utcán közlekedőknek is pozitív élményt jelent. Némely lakótelkek növényállománya rendkívül szerény. A nagy telken szinte elvesznek az egyébként dekoratív egynyári virágok, mert magasságuk, tömegük nincs arányban a lakóház tömegével. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

33 Ugyanakkor láthatók szépen komponált kertek, épülethez arányosan illeszkedő növényzet, amely az egyszerű ám dekoratív, átlátható kerítés mögött az utcaképet előnyösen befolyásolja, a gondozottságot, épület és környezete harmóniáját sugározza. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

34 A falu temetője mint mindenütt a környéken domboldalban létesült. A növényzet némileg eltérően a jellemző flórától, jórészt luc, néhány helyen malonyai tujával megtűzdelve. Az állomány impozáns, méltóságteljes. A sírokon juniperusok, fáklyaliliomok, nőszirmok, peoniák fordulnak elő. Gondozott növényállomány. Figyelmet érdemel a település szőlőhegye. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

35 CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

36 A falu felett magasodó dombtetők még rejtenek néhány szépen gondozott ültetvényt, amelyeket a gazdák a sűrű vadállomány kártétele ellen különféle kerítésekkel védenek. A gyümölcsfákkal, szőlővel, kerti veteményekkel beültetett, megfogyatkozott zártkerti ingatlanok a szép természeti környezetben a pihenés, az élelmiszerellátás helyszínei. Az egykor gazdagon díszlő szőlőültetvények már nem jellemzőek, a mai kor embere a civilizáció új szokásai szerint talán többet törődik a számítástechnika vívmányainak időpazarló elemeivel, mint a felmenőktől megörökölt rekreációs területek, pincék ápolásával. A valaha szebb napokat látott, finom borokat rejtő pince és présház körül már nincs szőlő, a néhány, még termő gyümölcsfa a kertkultúra élő maradványa, de a nosztalgia a kaszált gyep tanúsága szerint képletesen elhelyez néhány darab tűzifát a még parázsló szőlőhegyi kandalló tűzhelyére. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

37 A településképi ajánlások Lakóterület Telepítés A Fő utcán az épületek jellemzően az utcával párhuzamos tetővel épületek, míg a Cserénfa többi részén a meghatározó az utcára merőleges elhelyezés is. A nem az utcára merőlegesen, vagy azzal párhuzamosan telepített, esetleg túlságosan hátrahúzott épületek telepítése nem javasolt. Célszerű a telek hátsó határán egyvonalban elhelyezett növényzettel védettebbé tenni a kertet. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

38 Cserénfán az épületek csak minimális előkerttel rendelkeznek, így az indokolatlanul hátrahúzott épületek megbontják az utca ritmusát. Törekedjünk arra, hogy az épületet minél inkább az utcai telekhatárhoz közel helyezzük el. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

39 Magasság Településünkön javasolt a kialakult épületmagasságho z alkalmazkodni, ettől való eltérés megbontja településünk arculati egységét, amit szeretnénk elkerülni. Tetőhajlásszög CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

40 A meglévő épületek közé épülő új házaknál törekedni kell arra, hogy azok tetőhajlásszöge illeszkedjen a környezetébe. A legyen túl alacsony, sem túl magas tetőhajlásszöggel rendelkező épületek kellemetlen tömegarány kelthetnek és rontják az utcaképet. Színek Cserénfán mind a tető, mind a homlokzati színválasztásra jellemző a visszafogott, nem rikító, élénk színek választása. Új épület építésénél és a meglévő épület falújításánál is törekedjünk a visszafogott, a szomszédos épületek színválasztásához hasonlót alkalmazni. Javasolt a fehér, vagy valamilyen meleg pasztel szín választása. Javasolt homlokzati színek Javasolt nyílászáró és zsalúzat színek CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

41 Tetőforma Nem ajánlott a tördelt és erősen tördelt tetőformák kialakítása. Figyeljünk arra, hogy a teljes épületegyüttesen a melléképületeken is ugyan azt a tetőhajlásszöget alkalmazzuk. Mindenhol kerüljük a félnyeregtetőt. Kerülendő a kutyaólak kialakítása, helyette inkább a tető síkjába illeszkedő tetőablakot válasszuk. Alkalmazzuk az egyszerű tetőformákat. Az épületeket jellemzően nyeregtetővel, vagy kontyolt nyeregtetővel javasolt kialakítani. Figyeljünk a szomszédos épületekhez javasolt illeszkedni. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

42 Homlokzatképzés, anyaghasználat Az épületetek homlokzata jellemzően a kőporos vakolat, a településen kevés nemesvakolatos, vagy vakolatlan házzal találkozunk. A lábazatuk műkő vagy kővel kirakott lábazat. A tetőfedő anyagok között a síkpala és a kerámia, esetleg betoncserép megfigyelhető. A korabeli melléképületek jellemzően helyi értékvédelem alatt állnak tégla architektúrával épültek. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

43 Az épületek méretétől és építési idejétől függetlenül megfigyelhető a természetes, tájba illeszkedő anyagok használata. Kerüljük a fémlemez fedést, és a tükröződő, csillogó anyagok használatát. Amennyiben mégis fémtetőt választunk, akkor a hagyományos kerámiacserép megjelenését kölcsönző cserepeslemezt alkalmazzunk. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

44 Terepalakítás Kerüljük a szükségesnél nagyobb mértékű terepalakítást. A túl nagy terepbemetszés rontja a panorámát és növeli a rossz csapadékvíz-elvezetés kockázatát, a feltöltés rontja az utcaképet. Ezek a problémák megelőzhetőek a megfelelő tájolás kiválasztásával, vagy az épület szinteltolásos kialakításával. Kerítések CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

45 Cserénfán az áttört kerítések a jellemzőek, kerülendő a tömör, átlátás nem biztosító megoldások. Drótfonatos kerítést alkalmazva ne használjunk nádfonatot, azt legfeljebb csak természetes növénytakaróval egészítsük ki. Arányos épület üde nyövényzettel. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

46 Sok helyen alkalmazzák a kerítés mögött természetes növénytakarót, amely hagyja érvényesülni a hagyományos kő, esetleg beton lábazaton lévő áttört fém vagy deszka kerítés könnyedségét.szintén jól passzol a tájba a deszkakerítés. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

47 A Polgármesteri Hivatal egyszerű homlokzati kerítése és kapuja, mely nem zárja el a gondozott udvart a közterülettől. A Fő utca egyik házának drótfonatos kerítése. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

48 Ajtók, ablakok Az épületek homlokzatát nagyban befolyásolják a nyílászárók. Törekedjünk arra, hogy a nyílászáról kiosztása, mérete összhangban legyen az épület tömegével és karakterével, de ne legyen hivalkodó. Anyagválasztásnál részesítsük előnyben a fa termékeket, illetve a fa hatású műanyagokat, lehetőség szerint sík üvegezzésel és osztott mintázattal. A településekre nem jellemző a zsaluk, zsalúziák használata, ha mégis e mellett döntünk, az ne legyen túl hangsújos, harmonizáljon az épület homlokzatával. Redőny alkalmazásánál lehetőség szerint a rejtett redőnyházas megoldást válasszuk. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

49 Utcák Egy szép, barátságos és harmónikus utcakép megteremése az egyik legösszetettebb feladat. Meghatározzák olyanok, mint a közterületek gondozottsága, a zöldterületeken ültetett növényzet vagy a buszvárók egységessége és kinézete. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

50 Szintén jó benyomást kelt az egész utcában azonos csapadékelvezető árok, vagy a hidak kialakítása. De fontos szempont örökségeink, a szobrok, keresztek állapotának megőrzése, karbantartása. Javasolt az elektromos légvezetékek jövőbeni földkábelre cserélése, vagy a betonoszlopok faoszlopokkal való kiváltása. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

51 Jó példák bemutatása Jó példa a Fő utcában álló épült a kellemes arányú nyeregtetős parasztházra. A fehér kőporos vakolatot feldobja az eresz alatti barna mintázott homlokzatdísz, a természetes színű égetett kerámiacserép, valamint a karakteres kémény. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

52 Szintén a Fő utcában található parasztház a még eredeti díszítésű homlokzatával és beton lábazatú, áttört mezős merítésével. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

53 A téglaarchitektúrás épületekhez jól illeszkednek az egyszerű homlokzatú, kellemes tömegű lakóépületek. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

54 Javasolt a párkányok, illetve az épület környezetének virágosítása. A településen az összes buszváró azonos megjelenésű legye. Előnyös, ha természetes anyagokból készül, meleg, feltűnő, de nem rikító színekkel, a környezetbe illeszkedő formákkal készül. Kellemes látvány egy faluban a gondozott kertek, virágágyások látvány. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

55 Javasolt meghagyni és az állagukat megóvni az esetleg már nem használt építményeknek, mint a kút(ház), vagy a terménytároló. Téglaarchitektúrás melléképület a Kossuth Lajos utcában. Eredeti formájában megmaradt melléképület a Kossuth utcában. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

56 Fehérre meszelt tornácos parasztház eredeti homlokzati ornamentikával. Díszes házszámtábla az Ady Endre utcából. Melléképület arányok tömegarányának és homlokzat képzésének rajza. CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

57 IMPRESSZUM Készíttette: Cserénfa Község Önkormányzata 7472 Cserénfa Szent István tér 1. Szerzők: Virányi Építész Stúdió Kft. Vezető tervező: Virányi István Munkatársak: Sziklai Judit, Hartner Rudolf Kelt: november CSERÉNFA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV