Stratégiai irányok a tudománypolitika számára TÁMOP /K kutatási projekt

Átírás

1 Stratégiai irányok a tudománypolitika számára TÁMOP /K kutatási projekt Mike Károly, PhD, tudományos főmunkatárs Kutatás résztvevői: Csite András PhD, Major Klára PhD, Remete Zsuzsa, Zsár Virág A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19.

2 Áttekintés 2 Kérdések: Milyen célokat tűzzünk ki a felsőoktatás elé? Hogyan érhetjük el ezeket a kitűzött célokat? Hol tart most a magyar felsőoktatás? Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség a célok eléréséhez? Válaszok alapja: Mi egy tudománypolitikai indikátorrendszer szerepe? NFÜ-értékelés (2013. január): 2007 ás 2012 közötti uniós felsőoktatási fejlesztések átfogó értékelése (kvalitatív módszer: 13 intézményi esettanulmány) TÁMOP (2013. december): felsőoktatási és kutatóintézeti K+F hatása a gazdasági növekedésre (kvantitatív módszer: modell alapú ökonometriai elemzés) javaslat tudománypolitikai indikátorrendszerre (komparatív módszer: nemzetközi jó gyakorlatok: indikátorok és szakpolitikai irányítás) Előadásban: fókusz a felsőoktatáson.

3 Milyen célokat tűzzünk ki a felsőoktatás elé? 3 1. A felsőoktatás merjen önmaga lenni! Szakpolitikai hangsúly a közvetlen piaci értékteremtésen: pl. szabadalmak, spin-off-ok, termékinnovációk. De mit értékelnek valójában a cégek? Szabad hozzáférésű tudományos tudás előállítását (Cohen et al. 2002) kodifikált és személyes tudásátadást Szakmai, technológiai közösségek létrehozását ez a valódi Szilícium-völgy (Clémentet al. 2013) Technológia-transzfer csak ezek után. A teljesítmény-célok három dimenziója: I. Nagy értékű, innovációra képes humán tőke kibocsátása II. Nemzetközi tudományos élet mércéi szerinti tudás előállítása III. Harmadik misszió : nem akadémiai szereplők innovációs tevékenységének támogatása sok csatornán keresztül

4 Milyen célokat tűzzünk ki a felsőoktatás elé? 4 2. A felsőoktatási intézmények merjenek különbözni! Két meghatározó terep : Nemzetközi tudományos élet Regionális gazdaság és társadalom igényei Differenciált elvárások Profilok tisztázódása: tanulási folyamat, amelyet segít az elvárások, teljesítménycélok minél pontosabb megfogalmazása (vö. kínai tapasztalat: nemzetközi élvonalba katapultálás csak nagyon kis számú intézménynél realitás )

5 Hol tart most a magyar felsőoktatás? 5 I. Nagy értékű, innovációra képes humán tőke kibocsátása Rendkívül magas bér-és foglalkoztatási prémium (bérprémium: HU: 72% -EU27: 44%) Ökonometriaimodell: diplomás foglalkoztatottak aránya a gazdaság termelékenységének kb. 50%-át magyarázza Kibocsátás szerkezetének megfelelőségéről nagyon keveset tudunk: MTMI: felfutó kibocsátás, de éves korosztályban még mindig nagyon alacsony arány (HU: 2% -EU27: 7%); keresleti piac : vállalati kutatói munkahelyek 48%-át 35 év alattiak töltik be. Vállalkozók aránya friss diplomások között 2% (DPR alapján) Egyes diplomák értékét nem tudjuk (DPR; OH: hallgatói életútkövetés rendszere) ]

6 Hol tart most a magyar felsőoktatás? 6 II. Nemzetközi tudományos élet mércéi szerinti tudás előállítása Reális képhez módszertanilag megalapozott bibliometriaimutatókra van szükség: V4-hez képest: átlag alatti publikációs volumen, átlag feletti minőség (citációsszámban kifejezve) Intézmények teljesítmények teljesítményéről nincs megbízható információ feladat MTA KIKnek Világrangsorok mint szépségversenyek nem teljesítményt, hanem láthatóságot mutat reputációépítés miatt fontos, de nem lehet elsődleges cél További dimenziók: Európai tudományos együttműködések: FP7: regionálisan nem rossz teljesítmény, de kelet-európai hendikep Publikációk innovációs hasznosítása (szabadalmi hivatkozások szakértői feladat)

7 Hol tart most a magyar felsőoktatás? 7 III. Harmadik misszió : nem akadémiai szereplők innovációs tevékenységének támogatása sok csatornán keresztül EU-fejlesztések értékelése szerint:sokrétű, fontos kapcsolat vállalatokkal, de nem a látványos, átütő innovációkról szól Szabadalmak, spin-off-ok, termékinnováció marginális szerepe Együttműködés földhöz ragadt témákban: szakemberképzés, személyes szakmai kapcsolatok, termelési folyamat támogatása Hivatalos technológia-transzfer helyett személyes bizalmon alapuló kooperáció Ökonometriai modell szerint:felsőoktatási K+F túlcsordulási hatása egyértelműen kimutatható Telepítő hatás vállalati K+F-re: 1%-kal több felsőoktatási K+F munkahely átlagosan 0,36%-kal több vállalati K+F munkahelyet jelent a megyében Közvetett pozitív hatás a szabadalmi tevékenységre Vö. kutatóintézeteknek nincs telepítő hatásuk, de közvetlen szabadalmi hatásuk igen

8 Hol tart most a magyar felsőoktatás? 8 III. Harmadik misszió : nem akadémiai szereplők innovációs tevékenységének támogatása sok csatornán keresztül Vállalati innovációs felmérés (CIS) szerint:vállalati innováció fontos forrása a felsőoktatás Felsőoktatással innovációs céllal együttműködő cégek aránya: HU: 21% - EU: 11% Innováló cégek közül azok aránya, akiknek a felsőoktatás az innováció fontos információforrása: HU: 11% - EU: 6%

9 Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? 9 A felsőoktatási intézményeknek (1) erőforrások és (2) ösztönzők kellenek. (1) Erőforrások (számérték: GDP%-a; zárójeles érték: helyezés a 15 elemű referenciacsoportban)

10 Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? (2) Ösztönzők azonosítása: Intézményi elemzés:milyen játékszabályok mellett játszanak a felsőoktatási szereplők? Hogyan reagálnak ezekre? Piaci analógia: mi ösztönzi a vállalatokat?» Fogyasztók mint a vállalatok megbízói közvetlen szankcionálás (jutalmazás/büntetés) lehetősége» Profitra jogosult tulajdonos ösztönzöttsége a szankciók figyelembe vételére Felsőoktatásnak ki a megbízója? Felsőoktatási intézménynek ki a tulajdonosa? 10

11 Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? A hiányzó megbízó problémája A kormányzat nem erős kezű megbízó:» gyenge pozíciójú ágazati irányítás» nemzeti és EU-s források párhuzamos finanszírozási rendszere 11 Megbízás delegálása részben, esetlegesen működik» Hallgatók és szüleik tandíj rendszerén keresztül (?)» Munkaadók, vállalati partnerek NFÜ-értékelés: eredményes forrásfelhasználás egyik kulcsa, de nincs explicit elismerés» Tudományos élet (nemzetközi) intézményei, reputációt támogató mechanizmusok NFÜ-értékelés: eredményes forrásfelhasználás másik kulcsa, de nincs következetes érvényesítés

12 Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? 12 Javaslat: megbízók megerősítése Kormányzat:» Teljesítményelvárások nemzeti szintű rendszerének kidolgozása indikátorrendszer szerepe» Hosszú távú (legalább 4-5 éves) teljesítmény-szerződések FOI-kel: nemzeti és EU-s források integrálásával» Intézményi indikátorok igazítása az intézményi profilhoz oktrojálás helyett közös kialakítás Kormányzaton kívüli megbízók, ösztönzők differenciált bevonása: Regionális tudásközpont Elsődleges hatókör Regionális Országos, európai Nemzetközileg versenyképes egyetem Főelvárás Irányítás Munkaerőpiaciés alkalmazott kutatási igények kiszolgálása Regionális szereplők (önkormányzat, kamara, vállalat) elkötelezése (beleszólás fejlesztési irányokba, saját források kockáztatása) Tudományos mércék szerinti kiválóság. Versenyképesség Európában a hallgatókért. Nemzetközitudományos életet szervező intézmények: Publikációk, tudományos hálózatok. Oktatói munkaerőpiac megnyitása.

13 Milyen szakpolitikai eszközökre van szükség? A hiányzó tulajdonos problémája: Cégszerű működés kis méretű, szűkebb profilú intézményeknél:» Erőskezű központi irányítás, centralizált, egyértelmű prioritásokat kijelölő menedzsment Respublika szerű működés nagy, tág profilú intézményeknél:» Központ szerepe a koordináció, nem a hierarchikus irányítás EU-források tapasztalata: nagy intézményeket nagyon korlátozottan lehet felülről intézményi szintű szerződésekkel, elvárásokkal, kontrollal ösztönözni Javaslat: intézményi sajátosságok elfogadása: Cégek és respublikák differenciált kezelése. Intézmények helyett alsóbb szinten erős ösztönzők alkalmazása: oktatók/kutatók, kutatóműhelyek szintjén» McCormack et al. (2014): verseny és menedzsment-autonómia pozitív szerepe a tanszékek jó menedzsment gyakorlatában, és ezen keresztül az oktatási és tudományos teljesítményében 13

14 A tudománypolitikai indikátorrendszer szerepe 14 Hangsúly a teljesítmény átfogó megragadásán Teljes rendszer 130 elemű, ebből javaslat 41 kulcsindikátorra Logikai szerkezete: R á f o r d í t á s o k I n p u t o k O u t p u t o k é s h a t á s o k Humán erőforrás kibocsátása Tudományos teljesítmény Gazdasági-társadalmi szereplők innovációjának támogatása M a k r o h a t á s o k

15 A tudománypolitikai indikátorrendszer szerepe 15 Funkciói: Nemzetközi összehasonlítás, országos szintű folyamatok nyomonkövetése Nyilvánosság biztosítása: web alapú megjelenítés sti2.nl és az nsf.gov mintájára Mérhetőség erős korlátot jelent:» Kiegészítés más értékelési eszközökkel» Szakpolitikai diskurzus kiindulópontja, nem pedig lezárása Keretrendszer a regionális és intézményi szintű monitoring mutatóknak Kiindulópont az intézmények teljesítmény alapú finanszírozásához» További elemzést igényel az alkalmazhatóságuk (hatékony kockázatmegosztás, torz ösztönzési hatások kiszűrése lásd TÁMOP-tapasztalatok)

16 A tudománypolitikai indikátorrendszer szerepe 16 Bevezetésének feltételei Kettős feladat: Adatbeszerzés (adathiány főként az output és hatásmutatóknál) Indikátorok előállítása, publikálása online és 1-2 évente jelentésekben Szervezeti háttér szükséges: Koordinációs Egység (OH vagy EMMI) Hiányzó adatok előállítása fellépés megrendelőként: a létező adatgyűjtési rendszerek fejlesztésével, kutatói-elemzői kapacitások bevonásával. Például:» Intézményi költségvetési kimutatások szerkezetének átalakítása» Hallgatói életútkövetés rendszerének kiépítése (adatbázisok összekapcsolása)» Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adattár intézményi K+F+I tevékenységekről Indikátorok előállítása: belső kapacitással vagy kiszerződéssel (lásd a holland példát)?

17 Köszönöm a figyelmet! Mike Károly mikekaroly@hetfa.hu 1051 Budapest Október 6. u