I n n ovációs Rendszerek E l e m zése

Átírás

1 51 I n n ovációs Rendszerek E l e m zése The project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme and is co-financed by the European Regional Development Fund.

2 E U 1 List of Contents Project FREE 3 National Innovation Systems 3 HU SLO CZ Magyarország 3 Szlovénia 8 Cseh Köztársaság 11 Regionális, szektorális és egyetemi Innovációs rendszerek 16 HU HU SLO SLO IT IT IT IT Észak-alföldi Régió 16 Dél-alföldi Régió 19 Maribori Egyetem 22 TECOS 27 Filas Laboratórium 30 Lazio Régió 33 Emilia Romagna High-Tech Hálózat 35 Lombardia Régió 38 Innovációs rendszerek az Európai Unióban 40 EU EU EU EU Európai Kutatási Térség 40 Europe INNOVA 42 BOOST-IT 44 Európai Innováció és Technológia Intézet 46 Partnereink 48

3 P R O J E C T F R E E E U 2 A FREE projekt célja, hogy hozzájáruljon Közép-Európa regionális fejlődéséhez olyan innovációs rendszerek kialakításával, amelyek képesek összekapcsolni a szakembereket, kutatókat, vállalkozókat, valamint a regionális és országos intézményeket. A régió szereplőinek azon képessége, hogy a tudást és a készségeket fenntartható és versenyképes előnnyé alakítsák át, kulcsfontosságú a régiók gazdasági teljesítményének szempontjából, mivel az innováció regionális szinten a leghatékonyabb, ahol a fizikai közelség elősegíti a szereplők közötti együttműködést. A projekt általános céljai a következők: a technológia transzfer és tudáscsere mechanizmus ösztönzése; a tudományos ismeretekhez történő hozzáférés biztosítása és a már meglévő tudás hasznosításának elősegítése; az egyetemek, illetve kutatóintézetek és az ipar között alkalmazás-orientált együttműködés kiépítése és megerősítése. Ezen célok keretében az Innovációs Rendszerek Kézikönyve áttekintést nyújt a nemzeti, regionális és ágazati innovációs rendszerekről a projektpartnerek országaiban, valamint az Európai Unióban. Az elemzés különböző irányelvek alkalmazásával lehetővé teszi az innovációs rendszerek közötti kritikai összehasonlítást, valamint meghatározza a megvalósíthatóság és a hatékonyság legfontosabb tényezőit. Egyéb, a FREE projekt célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek: innovációs szolgáltatások elemzése regionális, országos és uniós szinten; K+F Arany oldalak létrehozása, amely tartalmazza a partnerek régióinak K+F eredményeit; innováció-közvetítői hálózat kialakítása, amelyben a tudástranszfert elősegítő, számos interdiszciplináris képességgel rendelkező személyek vesz részt; képzési modulok kidolgozása és képzések szervezése az innováció témakörében; Szabadalmi és Technológiai Hírlevél kiadása; technológia transzfer napok szervezése. A projekt júniusában ér véget, azonnal megvalósítható és továbbfejleszthető eredményeket kínálva. Projekt partnerek: Debreceni Egyetem (Magyarország), Velenje város önkormányzata (Szlovénia), Maribori Egyetem TechnoCenter (Szlovénia), Centuria RIT (Olaszország), Amitié (Olaszország), Klimentovská a.s. (Csehország), Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás (Magyarország). További információ a projekt honlapján érhető el:

4 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K - M a g y a r o r s z á g 3 M a g y a r o r s z á g Oktatási és Tudományos Bizottság Parlament Jogi háttér Az 1990-es években az innovációhoz kapcsolódó szabályozó keret a piacgazdaság igényeihez és az Európai Unió irányvonalaihoz lett igazítva. A Magyar Tudományos Akadémiáról (1994), a felsőoktatásról (1993) és a kockázati tőkéről (1998) szóló törvények közvetlenül az innovációs rendszerek reformálását és az innováció tevékenységek elősegítését célozta meg. (OECD, Háttérbeszámoló, Nemzeti Innovációs Rendszer, 2007) ben kiadták az Országos Tudományos Kutatói Alapról (OTKA) szóló CXXXVI számú törvényt. Az OTKA nemzeti szinten három területen támogatja a K+F-et saját pályázatok meghirdetésével: kutatások, publikációk és ösztöndíjak ban a Magyar Innovációs Rendszernek egy átfogó reformja indult azért, hogy megújítsa azt és hogy fejlessze az ország versenyképességét. Az adott célok elérése érdekében a következő jogi intézkedéseket kezdeményezték: 1. A kutatás, fejlesztés és innováció pénzügyi és jogi háttérének megerősítése 2003 novemberében elfogadták a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap törvényét (KTIA). Az alap forrásai azonos mértékben vállalati hozzájárulásokból (kezdetben 0,2%, 2006-tól 0,3%) és kormányzati hozzájárulásokból állnak. A vállalkozások csökkenthetik az innovációs hozzájárulásukat azzal az összeggel, amelyet saját kutatásra és fejlesztésre költenek vagy a kormánytól vagy non-profit kutatói központoktól megrendelt K+Fszolgáltatásokra fordítanak, így ez azt jelenti, hogy az ő K+F kiadásaik levonhatóak az innovációs hozzájárulásból. Mikro-vállalkozások és kisvállalkozások mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól. Ez az innovációs alap az elsődleges forrása az országos és régió szintű kormánykezdeményezések támogatásának A következő év decemberében a Magyar Parlament elfogadta az Innovációs törvényt (CXXXIV). A Törvény fő céljai a következők: i) a Magyar gazdaság fenntartható fejlődésének elősegítése a feltételek javításával, azzal a céllal, hogy elérjen és kiaknázzon K+F eredményeket és technológiai innovációt; ii) a vállakozások versenyképességének növelése azért, hogy megkönnyítse a regionális K+F és innovációs lehetőségek hatékony kiaknázását; iii) magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahe- Kutatási és Innovaációs Eseti Bizottság Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok OTKA Bizottság Minisztériumok Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) Kormány Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT) Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Gazdasági Kabinet Fejlesztéspolitikai Kabinet Kutatási és Tudománypolitikai Tanács Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Magyar Tudományos és Technológiai Alapítvány Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közreműködő Szervezetek Új Magyarország Fejlesztési Terv (EU Strukturális Alapok) Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) Forrás: lyeinek megteremtése; iv) kutatók szakmai képességeinek fejlesztése és tevékenységük megbecsülésének elősegítése; és v) a fejlett technológiák elterjesztéséhez való hozzájárulás az ország védelmi képességének javításával. Az innovációpolitika kormányzati szereplői A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium a miniszterelnök vezetésével működő, a kormány által alapított legfelső kormányzati tudomány-, technológia- és innovációpolitikai egyeztető fórum. A fórum munkáját egy tanácsadó, döntéselőkészítő, koordináló és értékelő tesület, a Tudomány- és Technológiapoltikai Tanácsadó Testület segíti. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal együtt végzi munkáját, és stratégiai ügyekkel foglalkozik. A Tanács, együttműködve a Hivatal vezetőjével, álláspontokat határoz meg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tervezésének, működésének és hasznosításának stratégiai kérdéseivel kapcsolatban.

5 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K - M a g y a r o r s z á g ban a kormány által alkotott 216/2003-as rendelet létrehozta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), mint a rendszer legfontosabb résztvevőjét, hogy az kidolgozza és végrehajtsa Magyarország tudomány-, technológia- és innovációs politikáját. 2. Regionális innováció megerősítése A nemzeti innovációs rendszer elemei nem egyenlő mértékben fejlettek, melynek kedvezőtlen hatása van a magyar gazdaság egészének versenyképességére. Ezért a régiók innovációs kapacitásának fejlesztése elsődlegessé vált az utóbbi néhány évben. A regionális fejlődés motiválásához a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 25%-át regionális innovációra kell költeni. Decentralizált regionális programok A program célja a régiók innovációs lehetőségének és kapacitásának erősítése az adott régiók SME innovációs aktivitásának támogatásával, valamint az ezek K+F+I kooperációs struktúráiknak létrehozása és fejlesztése. A decentralizált regionális programokból három típusú intézkedést támogatnak: 1. Baross Gábor Regionális Programok, 2. A Regionális Innovációs Ügynökségek programja és 3. Innocsekk Plusz programok, innovációs utalvány. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben kialakított egy középtávú K+F és innovációs stratégiát a kormány számára. A stratégia általános célkitűzése, hogy Magyarország 2013 ig olyan országgá váljon, amelynek gazdaságát az innováció hajtja, valamint annak a biztosítása, hogy a magyar vállalatok versenyképes termékekkel legyenek képesek megjelenni a nemzetközi piacon. A stratégiában megjelölt fő feladatok: I. Magyarországon a vállalati K+F ráfordítások aránya érje el a GDP 1,4%-át, miközben az állami ráfordítások mértéke megmarad 0,7%. II. Épüljenek ki nemzetközileg is elismert K+F kapacitások, központok. A költségvetési és a non-profit szférában működő kutatóhelyeken javuljon a minőség és a hatékonyság, kiemelt tevékenység legyen az eredmények hasznosítása és erősödjön a gazdasággal való kapcsolat. Jöjjenek létre a világ élvonalába tartozó kutatóegyetemek, amelyek szorosan együttműködnek a vállalatokkal és rugalmasan reagálnak a gazdaság igényeire. III. Megkülönböztetett módon szükséges kezelni a hazai kis- és középvállalati kört. Az innovatív KKV-k fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia kimunkálása az egyik legsürgetőbb feladat. Az állami támogatás ne egyszerűen tőkepótló eszköz, hanem az innovációs aktivitást élénkítő tényező legyen. Az innovációpolitika szereplői A Kutatási és Tudománypolitikai Tanács a legmagasabb szintű TTI tanácsadó és koordinációs testület a kormányon belül. A Tanács feladata a kormánynak benyújtott politika-előkészítő dokumentumok megvitatása, a TTI politika intézkedéseinek koordinálása, illetve megvalósításuk elősegítése. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: a minisztérium számos innovációs intézkedést működtet, és felügyeli a minőségirányításért, a szellemi tulajdonért, standardizációért, metrológiáért, energiaügyért és fogyasztóvédelemért felelős kormányirodák munkáját. A kormány nevében a miniszter felügyeli a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt. Oktatási és Kulturális Minisztérium: a minisztérium a tudomány- és oktatáspolitika kialakításáért és megvalósításáért felelős. Felügyeli a teljes közoktatási rendszert az általános iskoláktól az egyetemekig, így széles körű felelősséggel rendelkezik a megfelelő oktatás elősegítéséért az innovációhoz szükséges humán erőforrás megteremtése érdekében. A szakminisztériumok, különösen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium felelős a saját területéhez kapcsolódó küldetésorientált kutatásokért. Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács: A Tanács legfontosabb felelőssége a stratégiai döntéshozatal a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról (elosztási stratégia, elindulásra váró támogatási tervek stb.). A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) a kormány STI politikájának megvalósításáért felelős, mely magában foglalja a K+F és az innovációs programok megfogalmazását és nemzetközi K+F együttműködések

6 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K - M a g y a r o r s z á g 5 irányítását a kormány nevében. A hivatal elnökét és alelnökeit a miniszterelnök nevezi ki. Az NKTH elnöke a Hivatal operatív feladataiért felelős. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. kezeli a gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos EU alapokból és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból finanszírozott pályázatokat és támogatási szerződéseket. A Magyar Szabadalmi Hivatal feladatai egyebek között (1) hivatali eljárások lefolytatása az iparjogvédelem területén, (2) a kormány stratégiájának előkészítése és megvalósítása a szellemitulajdon-védelem érdekében, (3) küldetéshez kapcsolódó intézkedések javaslatainak kidolgozása és gyakorlati megvalósítása, valamint (4) nemzetközi és európai együttműködés folytatása a szellemitulajdon-védelem területén. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok intézménye 1991-ben jött létre egy törvény nyomán azzal a határozott küldetéssel, hogy támogatást nyújtson a tudományos kutatásnak, valamint fejlessze a kutatási infrastruktúrát. Független támogató ügynökségként végzi munkáját, mely az alapkutatásra összpontosít. Különös figyelmet fordít arra, hogy kutatók új nemzedéke jelenjen meg. Teljes függetlenséget élvez alapjának elosztási stratégiáját illetően, a támogatási tervek indításában és a kutatóprojektek támogatását célzó döntésekben. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: a kormányügynökség feladata közép- és hosszú távú fejlesztési és tervezési tevékenységek folytatása, stratégiai tervek és operatív programok előkészítése és megvalósítása az EU Kohéziós és Strukturális Alapjának kiaknázására, beleértve a TTI-politika I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) által meghatározott prioritásait. Magyar Tudományos Akadémia: az évi XL. törvény értelmében a Magyar Tudományos Akadémia egy önálló irányítású állami testület. Magas fokú önállósággal rendelkezik tudományos, politikai és a pénzügyekben. A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szakmai jelentéseket készít a kormány számára. Szakmai csoportok támogatják az irányítást a döntéshozási folyamat során. Az NKTH felelős a kormány politikájának megvalósításáért. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács felügyeli az Innovációs Alap felhasználását, és kezeli a stratégiai kérdéseket. További információ: Nemzeti fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: HYPERLINK Oktatási és Kultúrális Minisztérium: HYPERLINK Magyar Tudományos Akadémia: HYPERLINK Magyar Szabadalmi Hivatal: HYPERLINK Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal: HYPERLINK Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: HYPERLINK Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok: HYPERLINK Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.: HYPERLINK

7 6 Erősségek és gyenge oldalak 1. Kormányzási Rendszer Noha a fentebb kifejtett struktúrából úgy tűnik, hogy Magyarország képes működtetni egy jól működő innovációs irányítási rendszert, mégis hozzá kell tenni, hogy a rendszernek komoly problémái vannak a stabilitás és a kiszámíthatóság tekintetében. Mindez az irányítási rendszer kritikus elemeinek, azok állapotában, mandátumában és működtetésében végbemenő gyakori változásoknak köszönhető, melyek nyílvánvalóan akadályozták a szervezeti tanulást és így a politikatervezés, együttműködés és végrehajtás jó gyakorlatának a megteremtését. (OECD, Háttérjelentés, Nemzeti Innovációs Rendszer, Magyarország, 2007). 2. Jogi háttér Egy következetes innovációs rendszer érdekében nemrég hagytak jóvá főbb törvénykezési lépéseket, amelyek egy innovációbarát környezetet teremthetnek, mindazonáltal a korábban már említett rendszerbeni instabilitás nehezebbé teszi, hogy a rendszerben megbízzunk. 3. Centralizáció, decentralizáció Magyarország hét NUTS2 régióra van felosztva, amelyek inkább statisztikai egységeknek tekinthetőek, mint adminisztratívnak. A nagyban centralizált gazdaságnak és közigazgatásnak köszönhetően a Magyar kutatás- és fejlesztéspolitika és a politika bármely más területe országos szinten van szabályozva. Gyenge tendencia létezik a régiók számára több jogosultságot biztosítani és regionális tanácsokat is adtak, de a jelenlegi kormányfolyamatok inkább centralizációra, mint decentralizációra utalnak. Még az elindított intézkedések is, melyeknek célja hogy növelje a kutató K+F+I teljesítményt a régiókban, központilag vannak irányítva és eldöntve. Így a régióknak alacsony a teljesítménye a közvetlen helyi, regionális K+F+I eredmények befolyásolására. A regionális szinten működő innovációs politika irányítása nem túl fejlett, erős a függés a központi kormánytól ben regionális innovációs ügynökségeket hoztak létre. Ezek ajánlásokat adnak a központi innovációs költségvetés felhasználására, elkezdték koordinálni a K+F projekteket és folymatokat regionális szinten és léteznek felhívások javaslattételekre, ahol az innovációs tanács javaslatot készít a nyertesekről. A régióknak nincs saját költségvetésük vagy politikai döntés hatalmuk, így Magyarországon nincs regionális szinten vezetett innovációs politika. 4. Politika koordináció és integráció Az irányítási rendszer állandó változásai miatt a K+F+I területén lévő együttműködés és integráció viszonylag alacsony. Noha az együttműködés alapját a két magas szintű tanácsadói testület képezi, ez a gyakorlatban nem működik jól, mivel nem megfelelő ezen struktúrák integrációs szintje a politikai döntéshozatalban. 5. Monitoring rendszer Nem létezik jól szervezett, széles skálájú monitoring rendszer. A jelenlegi hálózat csak a projektek pénzügyi és műszaki ellenőrzéséért felelős, azaz hogy a projekt a szerződés szerint lett-e kifejlesztve vagy sem. A K+F+I projektek típusától függően a következő szervezeteknek van joguk az ellenőrzésre: Kezelő Hatóság, Köztes Testület, Magyar Államkincstár (MÁK), Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), Magyar Állami Ellenőrzési Hivatal és az Európai Unió szervezete. Az összes projekt szerződés által ellenőrzött. Az STI stratégia az első dokumentum, amely egyértelmű mutatókat állított fel előre, hogy mérje a megvalósulás hatását ben a KTIT elfogadta ennek a monitoring stratégiáját. Ezen dokumentum szerint az NKTH alaposan ellenőrzi azokat a programokat és projekteket, amelyek tetemes összegű költségvetési támogatást kapnak vagy alapvető politikai célokat tűznek ki maguk elé, míg azok, amelyeknek alacsonyabb a támogatása csak pénzügyi és adminisztrációs kritériumok alapján lesznek ellenőrizve. Előnyök és hátrányok Az OECD Háttérjelentés: Nemzeti Innovációs Rendszer, Magyarország, 2007 szerint a következő pontokat kell kihangsúlyozni a nemzeti K+F+I rendszert illetően: A Magyar Kutatási és Technológiai és Innovációs irányítási rendszer formálisan egy fejlett Nemzeti Innovációs Rendszer szerkezeti elemeiből áll. Azonban az instabilitás magas foka figyelhető meg: az irányítási rendszer kritikus elemeinek státuszában, mandátumaiban és működésében megfigyelhető gyakori változások nyílvánvalóan megakadályozták a szervezeti tanulást és így a politikatervezés, együttműködés és végrehajtás jó gyakorlatának létrejöttét. A közelmúltban hagytak jóvá főbb törvénykezéseket. A 2004-ben elfogadott Kutatási és Technológiai Innovációs Törvény meghatározta az alapvető irányelveket

8 7 a K+F és tecnnológia innovációs köztámogatása terén. Az újonnan létrehozott Kutatási és Technológiai Innovációs Alap segít a magánszektor forrásainak újraorientálását az innovatív tevékenységek felé, megfelelő köztőkével segíti és lehetővé teszi a több éven keresztül történő támogatást. Az új Felsőoktatási Törvény és módosításai, megfelelve a bolognai folyamatnak, jelentős változtatásokat eszközöltek a felsőoktatási intézmények vezetésében és működésében. Az egyik legészrevehetőbb eredménye ennek a növekvő tevékenységnek, szellemi javaiknak az eladhatóvá tételével kapcsolatos, beleértve a spin-off formációkat is. A bemenet hiánya meggátolja a bizonyíték alapú politikacsinálást, a folyamatok nem megfelelően átláthatóak. Ritkán használják a modern döntéselőkészítési módszereket, mint például a technológiai előrelátást, technológiai kiértékelést, teljesítményértékelést, monitoringot és értékelést, stb. A politikára hatással lehetnek nyomásgyakorló csoportok és rövid távú politikai megfontolások, ahelyett, hogy megfelelően megértenék a megelőző döntések hatásait és a jelenlegi (és az előrelátható jövőbeni) társadalmi-gazdasági szükségleteket. A 2007-ben jóváhagyott középtávú STI stratégia ambíciózusnak tűnik a célkitűzéseinek és a kinyílvánított teljesítménymutatóinak a tükrében. A jelenlegi STI politika összetétele körülbelül negyven intézkedésből áll, néhány esetben jelentős átfedésekkel. Az RTDI köztámogatása nem lehet hatékony és effektív a különböző szervezetek által működtetett STI politika eszközök és intézkedések rendszertelen és ad hoc együttműködési természete miatt. Mivel az egyes intézkedések csak korlátolt számban lettek eddig kiértékelve, lehetetlen a politika összetételét, mint egészet, értékelni. Azonban az NKTH által újonnan bevezetett monitoring és kiértékelési stratégia és az EU által megkövetelt monitoring és az EU Alapok felhasználása megváltoztathatja ezt a helyzetet re hozzávetőlegesen harminc intézkedést jelentettek be az év elején végéhez közeledve úgy tűnik, hogy a kihirdetett intézkedések közül néhány nem kerül bevezetésre ebben az évben. Ez a fajta instabilitás nehezebbé teszi a jövőbeni tevékenységek tervezését a kutatóközösség számára, amely főként pályázatokra és ajánlattevések felhívására támaszkodik.

9 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K S z l o v é n i a 8 S z l o v é n i a Parlament Tudományos és Technológia Bizottság Tudományos és Technológia Tanács Kormány Stratégiai Tanács Gazdasági Minisztérium Felsőoktatási, Tudomány és Technológia Minisztérium Vállalkozásés Versenyigazgatóság Tudományos és Felsőoktatási Igazgatóság Technológiai Igazgatóság ARRS JAPTI TIA SIPO Felsőoktatási Szervezetek és Közös Kutatási Intézetek Közvetítő struktúrák Magánszemélyek, Magán K+F Intézetek/ Osztályok Az innovációpolitika intézményes kerete számos változáson ment keresztül Szlovénia függetlensége óta, ami részben a minisztériumok közötti hatékony feladatmegosztás keresésének, részben pedig a tudományos és üzleti közösségek hatásának tulajdonítható. Az elmúlt évek választásai mind új ötleteket hoztak abban a vonatkozásban, hogy miként lehet a kormányt a leginkább támogatóvá tenni a tudományok, a technológia és az innováció terén. A Szlovén Köztársaság kormánya által javasolt fontos stratégiai dokumentumok: Szlovénia Fejlesztési Stratégiája , a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program és a Lisszaboni Stratégiát megvalósító Reform Program ( ). A fenti sematikus ábra jól tükrözi a jelenlegi intézményi felállást a kutatás és az innováció területén. Kulcsfontosságú szerepe van a kutatás-fejlesztési politikában a Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztériumnak, amely az ötéves Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program előkészítése során az irányelvek meghatározásáért felelős. A Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium alatt két fontos kutatás-fejlesztési és innovációs testület működik. A Tudományos és Felsőoktatási Igazgatóság a felsőoktatási tevékenységek tervezésével, igazgatásával és finanszírozásával, a diákok kollégiumi létesítményeivel és felsőoktatási könyvtárakkal foglalkozik. A Technológiai Igazgatóság a technológiai fejlesztés és innováció terén lát el feladatokat. A Gazdasági Minisztérium felelős a vállalkozások fejlesztési programjaiért és számos tevékenységért az innovációs politika területén. A Gazdasági Minisztérium alatt működik a Vállalkozási és Versenyigazgatóság, amely olyan programokat és intézkedéseket hajt végre, melyek céljai a vállalkozásfejlesztés promóciója és az országban lévő vállalkozások versenyképességének növelése a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fejlesztésén keresztül. Az intézkedési program egy működési dokumentum, amely a Szlovén Köztársaság kormánya által javasolt négy fontos stratégiai dokumentumon alapul. Ezek: Szlovénia Fejlesztési Stratégiája, Nemzeti Kutatás-fejlesztési Program , Gazdasági és Társadalmi Reformok Kerete a Szlovén Jólét Növeléséhez és Nemzeti Akcióterv a Lisszabon Stratégiához. A Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium alatt működik két fontos innovációs és K+F testület: a Tudományos és Felsőoktatási Igazgatóság, amely a felsőoktatás és a kutatás terén végez feladatokat és a Technológiai Igazgatóság, amely a technologóiai fejlesztés és innováció terén lát el feladatokat. Ez utóbbi felelős a technológiai központokért, a kis- és középvállalkozások (SME) kutatási és fejlesztési projektjeinek támogatásáért, a technológiai platform programért, és az üzleti vállalkozások nemzetközi K+F tevékenységekben (különösen EUREKA) való részvételének támogatásáért. A Tudományos és Felsőoktatási Igazgatóság a felsőoktatási tevékenységek tervezésével, igazgatásával és finanszírozásával, a diákok kollégiumi létesítményeivel és felsőoktatási könyvtárakkal foglalkozik. A felsőoktatási politika kiindulópontjait és céljait határozza meg; a diákok társadalmi és gaz-

10 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K S z l o v é n i a 9 dasági kérdéseit elemzi; szakértői feladatokat végez az Európai Unió Felsőoktatási Térségbe való integrációhoz kapcsolódóan, stb. Ezeken kívül az Igazgatóság meghatározza a szakértői alapokat a politikai dokumentumok elfogadásához a kutatáspolitika területén. Törvényeket fogalmaz meg és szabályokat hoz létre a kutató tevékenységekkel kapcsolatban. A Technológiai Igazgatóság modern fogalmakat vezet be, melyek elősegítik a technológiai fejlődést és innovációt a szlovén iparban. Munkájában négy alap irányt követ: horizontális ösztönzések a kis- és középvállalkozások (SME) K+F projekteihez; technológia programok a kiválasztott technológiai területeken; K+F infrastrukúra és humán erőforrás fejlesztés; a gazdaság résztvétele a nemzetközi K+F-ben. A következő szint a innovációs rendszer felépítésében a testületek, melyeket minisztériumok hoztak létre azért, hogy megvalósítsák a politkai irányelveket. A Szlovén Technológiai Ügynökség (TIA) innovációs és technológiai programokat támogat, innovációbarát környezetet teremt, valamint a vállakozásokba történő tudástranszfert és technológia diffúziót támogatja. A Szlovén Kutatási Ügynökség (ARRS) a jóváhagyott Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programot és egyéb olyan feladatokat hajt végre, amely a kutatási tevékenységeket ösztönzi. Az ARRS tudományos programjai: hosszú távú Kutatási Programok olyan területeken, ahol a nemzeti érdekeltség fellelhető; alap, alkalmazott és poszt-doktorális kutatási projektek indítása, a Cél Kutatási Program, amely a gazdaságfejlesztési stratégia alapvető irányaira összpontosít; a Fiatal Kutatók Programja, mely fiatalok számára kívánja vonzóvá tenni a kutatói karrier választását a közszférában. A Vállalkozások és Külföldi Befektetések Ügynöksége (JAPTI) kis- és középvállalkozásoknak szolgáltat információt jogi és adminisztratív ügyekben, tanácsot ad finanszírozási kérdésekben, ösztönzi a vállalkozási kultúrát és támogatja a szlovén kis- és középvállalkozások nemzetközi megjelenítését. A Szlovén Szellemi Tulajdon Hivatal (SIPO) a szellemi tulajdon területén végez feladatokat, ideértve a szerzői jogot és az iparjogvédelmet. Ezen túlmenően a szellemi tulajdon területéhez kapcsolódó törvénykezést készíti elő és képviseli a Kormányt a Szellemi Tulajdon Világszervezetének és a Világkereskedelmi Szervezeten belüli TRIP tanácsának a vezetői testületeiben. A felsőoktatási intézmények és a kutatással foglalkozó közintézetek, illetve a magánszemélyek (beleértve a vállalkozásokat is) és a magán kutatóintézetek egyaránt fontosak, mint az új tudás és a technológiák megteremtői és/vagy felhasználói. Közöttük közvetítő struktúrák működnek, amelyek arra hivatottak, hogy hidat képezzenek a gazdaság és a tudományos szféra között. A szlovén innovációs rendszerben ezektől várják a legkézzelfoghatóbb eredményeket. Technológia transzfer irodák jöttek létre minden egyes szlovén állami egyetemen, ám a kezdeti finanszírozás és tapasztalatok hiányában helyzetük bizonytalan. A kutatási közintézmények közül a legrégebb óta a Jozef Stefan Intézetben működik technológia transzfer iroda. Minden egyetem rendelkezik technológiai parkkal is, bár némelyik még építés alatt áll (pl. a Maribori Egyetemen). Technológia hálózatok, klaszterek, platformok és központok is jelen vannak a rendszerben, közülük néhány figyelemre méltó sikerrel működik. A jelenlegi rendszer előnyei közé tartozik a fejlett és államilag támogatott háttér infrastruktúra. Jelentős a közberuházás az oktatási rendszerben és ennek következtében a felsőoktatásban részt vevők száma folyamatosan növekszik. Intézményi szempontból a közvetítő struktúrák száma emelkedik, és egyre inkább megfigyelhető fejlődésük. Új lehetőségek nyílnak meg az EU programok által, melyek egyik tematikus prioritása az innováció és amelyek a nemzetközi együttműködés által lehetővé teszik a tudás és a jó gyakorlatok cseréjét. A jövőbeni fejlődéshez szükséges erőfeszítések a következőkre irányulnak: a törvénykezés innováció-barátabbá tétele; a kutatói agyelszívás megelőzése; az innovációt támogató szervezeteken belüli hosszú adminisztratív folyamatok megszüntetése, hosszú távú támogatási programok alkalmazása; a kis-és középvállalkozások szükségleteire való nagyobb összpontosítás; kiegyensúlyozott regionális innováció-ösztönzés biztosítása. Cél, hogy a különböző érdekképviseleti csoportok minél szélesebb köre rendelkezzen képviselővel a stratégiai dokumentumok megformálásakor, ezáltal szilárd egyetértés alakuljon ki az innovációs rendszer szereplői között. Mindemellett szükséges adó/pénzügyi ösztönzések bevezetése, a vállalkozási és innovációs kultúra népszerűsítése, külföldi befektetések elősegítése és a vállalkozási és innovációs ismeretek bevezetése az oktatási rendszerbe.

11 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K S z l o v é n i a 10 Erősségek Viszonylag magas a köz- és a magán befektetések részesedése a K+F-ben A K+F-ben részt vevő humán erőforrások megfelelnek az EU átlagnak EU-s szinten működik néhány szektorban az innovációs tevékenység (gyógyszeripar, ICT, elektrotechnika) Az oktatásra szánt költségvetésből viszonylagosan nagy a részesedés; a felsőoktatásban résztvevő diákok számának növekedése K+F szervezetek magas szintű együttműködése a nemzetközi projektekben Gyenge pontok A gazdaság és az tudományos szféra közötti együttműködés hiánya A társadalmi szereplők között alacsony az egyetértés szintje A K+F-ben lévő magas szintű befektetések magas koncentrációja csak néhány vállalatban és szektorban van jelen Alacsony innovációs tevékenység a kis- és középvállalkozásokban (SME) A magánszektor lassú újrastrukturálása, különösen a munka intenzív szektorokban Az innovációs politika és az értékelés hiánya Űr a stratégiai dokumentumok és a valóság között A természettudományok és társdalomtudományok területén tanuló diákok nem megfelelő aránya Az intézeti struktúra hiánya a technológiai együttműködésekben a gazdaság és a technológiatranszfer terén Lehetőségek Az állami befektetések növekedése a K+F-ben Jobb együttműködés a gazdaság és a tudományos szféra között Nagyobb innováció- és vállakozástámogatás Intézkedések a magánszektor támogatására a K+F-be fektetés érdekében Intenzív nemzetközi K+F együttműködés Veszélyek Az oktatási rendszer lassú modernizációja Az innovációs tevékenységek és a kis- és középvállalkozásokban (SME) lévő humán erőforrások és pénzügyi források alacsony szintje A K+F és innováció hosszútávú adó- és pénzügyi ösztönzőinek hiánya A közszféra lassú újrastrukturálása a projektfinanszírozás felé Agyelszívás A versenyképesség hiánya néhány szektorban, következésképp kevesebb forrás a K+F-nek A hátrányok közé sorolható a társadalmi szereplők közötti egyetértés alacsony szintje, nem egységes innovációs politika és stratégiaértékelés, a gazdaság- és technológiatranszferben a technológiai együttműködést támogató intézmények nem hatékony működése, az innováció támogatásáért és kompetenciameghatalmazásért felelős testületek nem világos kompetenciafelosztása. INFORMÁCIÓFORRÁS: A felsorolt tesületek és szervezetek honlapjai, Szolgáltatás Innováció Politika Feltérképezés Tanulmány. További információ: Gazdasági Minisztérium: Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium: Szlovén Kutatási Ügynökség: Szlovén Technológiai Ügynökség: Szlovén Szellemi Tulajdon Hivatal: Vállalkozások és Külföldi Befektetések Ügynöksége:

12 N e m z e t i F e j l e s z t é s i R e n d s z e r e k C s e h K ö z t á r s a s á g 11 C s e h K ö z t á r s a s á g Fő partnerek Regionális testületek Kormány Parlament Ipari Tulajdonhivatal Kamarák K+F intézmények Bankok Egyetemi közösségek Belföldi Partnerek Külföldi Partnerek Kormányzati Központi Testületek Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium Munkaügyi és Szociális ügyek Minisztériuma Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Regionális Fejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Minisztérium A 83/90 Coll. Törvény alatti szövetségek és más partnerek - AIE CR tagok A Cseh Köztársaság Tudomány és Technológia Parkjainak szövetsége Új Anyagok és Technológiák Cseh Társasága Cseh Tudományos Társaságok Tanácsa Általános mérnöki kar, CTU Prága Kutatószervezetek Szövetsége Cseh Köztársaság Ifjúsági Tudományos és Technológia Szövetség Prágai Károly Egyetem Plzeňi Nyugat-csehországi Egyetem Megújuló Energia Cseh Szövetsége Brno Műszaki és Technológiai Intézet A Tudományos Menedzsment Cseh Bizottsága Feltalálók és Megvalósítók Cseh Szervezete Libereci Műszaki Egyetem Cseh Vállalkozók Szövetsége Németországban Az Öntözés és Élővíz Kezelés Management Szövetsége Vállalkozói alanyok A Cseh Köztársaság Innovatív Vállalkozásainak Szövetsége Társaság a Technológiatranszfer Támogatására Általános és Szerkezeti mérnökök Cseh Intézete Gépészeti Kar, CTU Prága Brnói Műszaki Egyetem Gépészek Prágai Szervezete Cseh Mezőgazdasági Egyetem, Prága Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem Vegyészeti Technológiai Intézet, Prága VŠB Műszaki Egyetem, Ostrava RRSCCE, Orosz Szövetség Cseh Társaság a Minőségért Bruecke Kelet-Európa e. V. (Németország) Fejlesztési Ügynökségek Cseh Szövetsége Tanácsadói Szövetség Technológiatranszfer Munkahely Tudomány és Technológia Parkok Innovatív vállalatok Más Vállalkozói Alanyok IAz innovációs teljesítményt általában a nemzeti innovációs rendszer minősége határozza meg. A nemzeti innovációs rendszert a köz- és magánszektor intézményhálózata alkotja, melynek tevékenységei és kölcsönös kapcsolatai biztosítják az országon belül az új tudás létrehozásának folyamatát, transzferjét és felhasználását. Háttér és politikai kontextus A nemzeti innovációs rendszeren belül a politikaalkotók szerepe az, hogy előnyös környezetet biztosítsanak az innovációs folyamat résztvevői közötti kapcsolatok kialakításához, ideértve a hatékony intézményi háttér és magas színvonalú infrastruktúra megteremtését, megfelelő létszámú, képzett humán erőforrás biztosítását, pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést és megfelelő eszközök segítségével a piaci mechanizmusok elégtelenségeiből eredő hiányosságok megszüntetését is. Ebben a kontextusban, a versenyelőny változó jellegénél fogva a politikák fókuszpontját a kutatás, a fejlesztés és az innováció környezeti fejlesztésének hangsúlyozása felé szükséges eltolni. Ugyanakkor fontos garantálni a nemzeti innovációs rendszer összes összetevőjének egyforma fejlődését az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció és a vállalkozások területén folytatott politikák összekapcsolása által. Intézményi kompetenciák Az intézményi környezetet az állami szinten lévő intézmények alkotják, melyek létrejöttét és működési szabályait jogszabályi keret írja elő. Az államigazgatás egyes központi hatóságainak kompetenciáit az úgynevezett

13 N e m z e t i F e j l e s z t é s i R e n d s z e r e k C s e h K ö z t á r s a s á g 12 Kompetencia Törvény határozza meg. A kutatás-fejlesztésben lévő fő kompetenciát a 130/2002 Coll. számú törvény biztosítja, amely a kutatás és fejlesztés közalapokból való támogatásáról rendelkezik. Az államigazgatás fő testülete a középiskolákra, az egyetemekre, a tudománypolitikára, a kutatás-fejlesztésre és az ezen területeken lévő nemzetközi együttműködésre vonatkozóan az Oktatási Minisztérium. Az Oktatási Minisztérium elsősorban a Cseh Köztársaság Kutatási és Fejlesztési Nemzetpolitikájának előkészítéséért felelős, és felügyeli ennek megvalósítását. Kutatási prioritásokat állít fel a Nemzeti Kutatási Program alapján és közülük néhányat végre is hajt, továbbá a kutatás-fejlesztésre vonatkozó jogi szabályozást készít elő, valamint felbecsüli a kutatás-fejlesztésre vonatkozó egyéb jogi szabályozás hatásait. Mindezek mellett felelős a Cseh Köztársaság nemzetközi együttműködéséért a kutatás-fejlesztés területén. A Kutatási és Fejlesztési Tanács a kormány szakmai és tanácsadó testülete. A vonatkozó törvény értelmében feladatai közé tartozik a Cseh Köztársaság hosszú távú kutatás-fejlesztési alapelvelveinek kidolgozása tanácsadó testületein keresztül; a Cseh Köztársaságban a kutatás-fejlesztés állapotáról szóló éves elemzések és kiértékelések elkészítése; a kutatás-fejlesztésre fordított teljes költségvetés mértékének előterjesztése, és elosztása az egyéni költségvetési kategóriákban. A K+F támogatási rendszerében összesen 22 szolgáltató vesz részt változó mértékben, ami jelentősen bonyolítja mind a tematikus mind az adminisztratív együttműködést, és amely a köztámogatás jelentős szétaprózódásához vezet. Közvetítő struktúrák magas szintű szolgáltatásai Az inkubátorok, a technológiai és tudományos parkok, technológia transzfer irodák, klaszterek és hasonló struktúrák fontos helyet foglalnak el az innovációs rendszerekben. Ezek jelenléte elősegíti a tudás- és technológia transzfert, támogatja az innovációs tevékenységeket és biztosítja a kutatóközösségek, vállalkozások és a kormány közötti jobb összeköttetést.ű Képzett humánerőforrás Az ezen a területen tett erőfeszítések célja a kutatók számának növelése, és a kutatás minőségének magas színvonalúvá tétele. Ez nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy a cseh kutatásban megvalósuljon a kiválóság, hanem ahhoz is, hogy létrejöjjön az a fajta új tudás, amely a gyakorlatban is alkalmazható, és amely növelheti a vállalkozások versenyképességét. Pénzügyi források hatékony elosztása A K+F+I területén globális cél a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra fordított köz és magán pénzügyi források hatékony elosztásának biztosítása, a nemzeti K+F alapok gazdaságos felhasználása, az Európai Kutatási Területen való aktív közreműködés, a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra irányuló magánfinanszírozás és kockázatitőke-befektetések ösztönzése. Infrastruktúra és felszerelés A nemzeti és regionális szinten megvalósuló kutatási infrastruktúrára irányuló befektetéseket felhasználva, a hatékonyan dolgozó személyek sűrű hálózatát kell kiépíteni, amely elégséges kutatáskapacitást biztosít a saját tevékenységek számára, illetve más személyek igényeit is kielégíti. Ez az állami támogatással kiépített innovációs infrastruktúra lehetővé teszi az új innovatív vállalkozások felemelkedését és fellendíti a tudástranszfert, ezáltal támogatva az innovációs fejlesztést. Ugyanakkor, az egyéni résztvevők együttműködését az innovációs folyamat során hatékonyan kell ösztönözni a hármas helix modell alapján. Monitoring és értékelés A kifinomult és objektív értékelés megvalósulása alapvető fontosságú a kutatás-fejlesztés és az innovációs politikák terén, beleértve az aktuális eredmények értékelését. Úgyszintén szükséges szisztematikusan figyelemmel követni és értékelni az egyéni intézkedéseket és az ezek közötti kapcsolatokat, elemezni és módosítani amenynyiben szükséges -, például a finanszírozásra, részvételi feltételekre, és a kiterjesztésre vonatkozó szabályok megváltoztatásával. Nemzetközi kapcsolatok A cseh K+F népszerűsítése tulajdonképpen azt jelenti, hogy a K+F eredmények megfelelő módon kerülnek bemutatásra külföldön. Ez pozitív hatással lehet a cseh kutatás megítélésére, és a K+F területén megvalósuló nemzetközi együttműködés kiszélesítését és a cseh kutatók neves nemzetközi kutatócsoportok tevékenységében történő részvé-

14 N e m z e t i F e j l e s z t é s i R e n d s z e r e k C s e h K ö z t á r s a s á g 13 telét eredményezheti, tehát a cseh kutatók szélesebb körű nemzetközi mobilitását segíti elő. Vezető külföldi szakértők Csahországba érkezését támogatja, illetve ösztönzi a vállalkozások K+F-re irányuló befektetéseit. Stabilitás és fenntarthatóság A stabil és fenntartható innovációs rendszerhez a fent említett kulcsfontosságú tényezőket kell alkalmazni, különös hangsúlyt fektetve a hosszú távú orientációra, a pozitív közfelfogásra és a célzott befektetésekre. Nincs jogilag meghatározott innovációért felelős intézmény (testület), amely elkészíti és végrehajtja az innovációs politikát. Noha a Kompetenciatörvény egyik létező központi hatóságot sem bízza meg egyértelműen versenyképesség- vagy innovációpolitika kompetenciával, mégis legalább három olyan hatóság van, amely olyan tevékenységet végez, amely a cseh gazdaság versenyképességének növelését tűzi ki célul. Más országokban az innovációpolitika megalkotása és végrehajtása általában a gazdasági-, ipari- vagy kereskedelmi minisztériumok kompetenciái alá esnek. A Cseh Köztársaságban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (MIT) feladatai és belső szervezete az, amely a legközelebb áll egy ilyen küldetésű minisztériumhoz. A Kompetenciatörvény értelmében az MIT, többek között az államigazgatás központi hivatala, amely felelős az állami, ipari és kereskedelmi politikáért, a kis- és középvállakozások ügyeiért, az ipari kutatásért és a műszaki fejlesztésért, valamint a technológiák fejlesztéséért. Más országokban a versenyképességhez kapcsolódó főbb tevékenységeket a regionális minisztériumok is biztosítják. A Cseh Köztársaságban ez a testület a Regionális Fejlesztési Minisztérium (MRD). Mivel a versenyképesség szorosan kötődik a kutatásfejlesztéshez, az innovációs ügyek az Oktatási Minisztériumhoz is kötődnek. Más központi és regionális szinten működő intézmények és szervezetek a Cseh Kereskedelmi Kamara regionális és körzeti ágazatai, információs és tanácsadó ügynökségek, a Kutatási Szervezetek Szövetsége, az Innovatív Vállakozások Szövetsége, a Tudomány- és Technológia Parkok Szövetsége, a Fejlesztési Ügynökségek Cseh Szövetsége és más szövetségek és társaságok. Másrészt viszont a kis- és középvállakozáok szakmai szövetségei kevésbé fejlettnek tekinthetőek. A K+F és innováció cseh rendszere A Cseh Köztársaságban jelenleg átalakulás zajlik a hatékonyság-központúság felől az innováció-központúság irányába. A Cseh Köztársaság a gazdasági növekedését főleg azzal érte el, hogy a termeléskapacitás kiterjesztésébe invesztált, magáévá téve a tudás szempontjából előrehaladottabb országokban kifejlesztett modern technológiákat. A jövőbeni versenyképesség megtartása érdekében szükséges lesz folyamatosan kitolni a termelés technológiai határait, ugyanakkor innovációkat bevezetni új termékek, technológiai folyamatok, munkamenedzsment formájában, vagy termékek és szolgáltatások új értékesítési módozataival. A K+F és innovációs irányítás országos és regionális szinten lévő előnyös innovációs környezete és minőség rendszere fontos feltételei az innovációs teljesítmény növekedésének. Noha a Cseh Köztársaságban viszonylag régóta szentelnek figyelmet az innovációs környezet javítására, a K+F és innovációs irányítás jelenlegi rendszere nem teljesen tükrözi egy modern inovációközpontú gazdaság szükségleteit. Ez a K+F innovációs rendszerében mélyreható reformok elindítását kezdeményezte országos szinten 2008-ban, amelyeket a felsőoktatás és az általános oktatás területén reformkísérletek követtek. A Cseh Kormány 2008 márciusában jóváhagyott egy dokumentumot, melynek címe A Kutatás, Fejlesztés és Innovációs Rendszerének Reformja a Cseh Köztársaságban. A dokumentum körvonalazza az alapvető irányt és részletesebb lépéseket tartalmaz egy hatékonyabb K+F és innovációirányítás rendszer érdekében. A mottó A tudomány a pénzt tudássá alakítja, az innováció a tudást pénzzé alakítja megfelelően jellemzi a K+F és innovációs rendszer reformját. A Cseh Kormány arra törekszik, hogy olyan innovatív környezetet és K+F- és innovációs rendszert hozzon létre, amely hatékonyan hozzájárulna ezen mottó teljesüléséhez. A reformtörekvések ezért főleg arra irányulnak, hogy egyszerűsítsék a K+F közalapokból való támogatásrendszerét (csökkentse a K+F-hez hozzájáruló költségvetési fejezetek számát) és egy olyan K+F értékelési rendszert hozzon létre, amely a kutatócsapatokat kiválóságra ösztönözné és arra motiválná őket, hogy olyan tudást hozzanak létre, amely a gyakorlati alkalmazásokban is felhasználható lenne, más szóval innovációkat.

15 N e m z e t i F e j l e s z t é s i R e n d s z e r e k C s e h K ö z t á r s a s á g 14 A reform jelentős hangsúlyt fektet a kutatásfejlesztés és az innováció területén történő együttműködés erősítésére az innovációs folyamatban résztvevő egyéni szektorok között és nemzetközi szinten pedig hozzájárul az ERA fejlesztéséhez. A humánerőforrás területén a reform főleg a kutatók alacsony számára és az ő szektorok és nemzetek közötti nem megfelelő mobilitásukra reagál. Azon tény ellenére, hogy a Cseh Köztársaságban lévő K+F és innovációs rendszer reform számos népszerűtlen lépést tartalmaz, erős politikai támogatást kapott. Ez a támogatás többek között a gyorsasághoz is hozzájárult, amellyel a reformintézkedéseket megvalósították. Már 2008 nyarán a kormány benyújtott egy új törvényt a K+F közalapokból való támogatásáról. Ezen törvény alapján most van alakulóban a Cseh Technológiai Ügynökség és ez fogja elosztani a közalapok nagy részét az alkalmazott kutatások támogatására. Ennek eredménye egy jelentősen egyszerűbb és átlátható K+F köztámogatási rendszer lesz, amelyet mind a szolgáltató mind a befogadó számára az adminisztrációs költségek csökkenése fog kísérni. Hogyha a K+F és innovációs rendszer reformjának célkitűzései teljesülnek, akkor várható a cseh innovációs környezet fokozatos fejlődése, amely a Cseh Köztársaságot, a funkcionális és modern innovációs rendszerével, más EU-ban lévő fejlett országok mellé emelné. Előnyök és hátrányok A cseh innovációs rendszer komoly gyengesége az új tudás létrehozásának, transzferjének és felhasználásának a folyamati kohéziójában van. A politikák kialakítása, amelyek megalapozzák egy tudásalapú gazdaság fejlődéshez szükséges feltételeket, számos központi államigazgatási testület kompetenciája alá tartozik, amely ugyanazon célt elérni kívánó intézkedések közötti eltéréseket vagy intézkedések kettősségét okozza. A kutatás és fejlesztés köztámogatottsága meglehetősen szétszórt. Jelenleg huszonkettő költésgvetési fejezet létezik, mindegyik saját adminisztrációval. Ennek többek közt az az eredménye, hogy sok kisebb volumenű projekt finanszírozása valósul meg, amely bizonyos mértékben meggátolja a cseh kutatást abban, hogy a kiválóságot elérje. Ki kell hangsúlyozni, hogy a kulcsfontosságú lépés egy eddig nem létrehozott harmadik generációs innovációpolitika irányelvein alapuló hatékony nemzeti innovációs rendszer felállítása felé egy megfelelő kompetenciafelosztás lenne az államigazgatás központi testületeinek szintjén. Az egyes kutatóintézetekben megvalósítandó kutatás minőségének a megkülönböztetésének, a képességének a kulcsfeltétele a kutatási és fejlesztési eredmények szisztematikus kiértékelése. Noha néhány ellátó a Cseh Köztársaságban már 1993 óta végez különböző formákban köztámogatott kutatásértékelést (1999-ben lett bevezetve a kutatási tervek értékelése és az első egységes értékelési módszert ben hagyta jóvá a kormány), a pénzalapok elosztása még nem megfelelően köthető a kutatási munkák eredményeinek utóértékeléséhez. Ez azt eredményezi, hogy a magas színvonalú csoportok mellett átlagos vagy átlagon aluli kutatócsoportok is kapnak támogatást. Ez nemcsak a kutatási munkateljesítmény minőségének elégtelenségét okozza, amelyet tükröz a cseh tudományos publikációk alacsonyabb hivatkozási aránya a legtöbb területen, hanem alacsonyabb a kutatók motivációja a magas minőségű munka elvégzésére is. A gyakorlati alkalmazásokhoz felhasználható teljesítmények kiértékelésére helyezett hangsúly ellenére ezek aránya az összesített eredményekben nagyon alacsony, és ennek gyakorlati vetülete az új tudás nem elégséges piacosítása. A kutatás, fejlesztés és innováció stratégiai irányításának a fontossága nincs megfelelően megbecsülve a Cseh Köztársaságban, amelyet többek között a fentebb említett támogatási tevékenységek szétaprózódása is tükröz. A támogatási tevékenységek hatékonyságának elégtelen szisztematikus kiértékelése mellett a Cseh Köztársaság fejlődéséhez szükséges stratégiai szükségletek meghatározásának a hiánya is látszik, amely lehetővé tenné a kutatásban a kiválóság megvalósításához a források koncentrációját, és az új tudás felhasználásának létrehozását. A kutatás fejlesztés felhasználói szempontból történő keresletének a figyelemmel kísérése nem történik szisztematikus módon. Az innovációs kultúra is fontos szerepet játszik egy tudásalapú társadalom kialakulásában. De a Cseh Köztársaság még mindig hiányolja a megfelelő széles körű tudatosságot a kutatás, fejlesztés és innováció fontossága iránt, amely az életminőség és a versenyképesség javításához szükséges. Ehhez ugyanakkor a társadalomnak az újdonságok iránti túlzott visszafogottsága és a kockázatvállalás hiánya is társul, amely negatívan tükröződik az innovatív megoldások nem elégséges igénylésében. Ugyanakkor a tömegmédia sem teljesíti tájékoztatási feladatát a kutatás és új kutatástudás területén és ezek gazdasági és az emberek életminőségére kiható előnyeit.

16 N e m z e t i F e j l e s z t é s i R e n d s z e r e k C s e h K ö z t á r s a s á g 15 A Cseh Köztársaság egyik erőssége egyrészről az oktatási és kutatási intézmények fejlett hálózata, másrészről az ipari és műszaki szektor tradíciója és erős alapja. Mindazonáltal az üzleti szektorban véghezvitt innováció a külföldön már meglévő technológiák alkalmazásán alapul és nem a kutatási szektorban lévő tudás felhasználásán. A Cseh Köztársaságban a kutatási és az üzleti szektor nagy mértékben különállóan működik és az ezen két szektor közötti együttműködés ritka és korlátozott. Ezen felül a K+F eredmények külföldi transzfere, amely a cseh kutatás minőségére és intenzitására ösztönzően hanta, nem kielégítő a Cseh Köztársaságban. A hatékony tudástranszferhez vezető kutatás és üzleti szektor közötti együttműködés hiányának az okai az infrastruktúra, a humánerőforrások, a szellemi tulajdonjogok tudatossága és a kutatásfejlesztés kiértékelési rendszerének a területein találhatóak. A Cseh Köztársaság gazdaságának erős gyökerei és hagyományai vannak a műszaki-mérnöki és a gépészet területén, amelyet tükröz a high-tech és közepes hightech szektor magas hozzájárulása az értékhozzáadott Cseh gazdaság megvalósulásához. A Cseh Köztársaság egy olyan országgá vált, ahol kiváló tudás lett megteremtve, amely összehasonlítható a a világ elitjével. A cseh kutatás hírneve a kiválasztott tudományos területeken olyan külföldi kutatókat vonz, akik azért jönnek a Cseh Köztársaságba, hogy tudást és tapasztalatot szerezzenek. Ők magukkal hozzák a knowhow -t, melyet cseh kutatók együttműködésével fejlesztenek egy magasabb szintű tudássá. Az ezekben a szektorokban csúcsszínvonalú csapatok által elvégzett alapkutatás eredményei nagy hatással jelennek meg külföldi folyóiratokban, s ez növeli a cseh kutatás presztízsét. Kiváló tudósok kezdenek visszatérni a Cseh Köztársaságba, ahol ki tudják teljesíteni karrierjüket és ki tudnak fejleszteni új kutatói központokat. Cseh kutatócsoportok nagyon keresett partnerek nemzetközi kutatási projektekhez és ezek a csoportok maguk is számos projektet koordinálnak. A cseh kutatócsoportok résztvételét nemzetközi projektekben egy hatékony információs hálózat segíti elő, mely mind nemzeti, mind regionális szinten működik. Egy hatékony oktatási rendszer, mely képes kinevelni rendkívül szakképzett diplomásokat, lényeges tényező a cseh kutatás minőségében. Egy vitathatatlan előny az a tény, hogy a diákoknak tanulmányuk alatt nagy választási lehetőségük van külföldi tanulmányaik során tapasztalatszerzésre, ahol be vannak vonva nemzetközi kutatói együttműködésekbe, és elismert külföldi szakértőkkel alakítanak ki kapcsolatokat. INFORMÁCIÓFORRÁSOK: A Kutatás, Fejlesztés és Innovációs Rendszerének Reformja a Cseh Köztársaságban, Zöld Tanulmány a Kutatásról, Fejlesztésről és Innovációról a Cseh Köztársaságban, Fehér Tanulmány a Kutatásról, Fejlesztésről és Innovációról a Cseh Köztársaságban, Kutatási EU magazin fókusz a Cseh Köztársaságon, Befektetés és Üzlet Fejlesztési Ügynökség honlapjai - A plzeňi Üzlet és Innováció Központ - Vállalkozás Európa Hálózat, Cseh Köztársaság - A dél-morvaországi Innováció Központ Kapcsolat Cseh Tudományos Akadémiai Központ Tel.: További információ Kutatás és Fejlesztési Tanács: Cseh K+F: Cseh Tudományos Akadémia:

17 REGIONÁLIS, SZEKTORÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK É s z a k - A l f ö l d i R é g i ó, M a g y a r o r s z á g 16 É s z a k - A l f ö l d R e g i o n ( N o r t h - G r e a t P l a i n ), H u n g a r y Regionális Innovációs és Informatikai Tanács Regionális Innovációs Ügynökség REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS Regionális Fejlesztési Ügynökség Kutatóintézetek és főiskolák a régióban Vállalkozások az Észak-alföldi régióban Kereskedelmi és Iparkamara Klaszterek Bioinkubátor-központ Tudás- és Technológai Transzfer Iroda Debreceni Egyetem Jogi háttér Mivel az EU Strukturális Alap megkövetelte az NUTS2 régiókkal kompatibilis nagyobb egységek létrehozását, az utóbbi években erőfeszítések lettek téve, hogy létrehozzanak és megerősítsenek magyar régiókat. Az 1998-as Nemzeti Regionális Fejlesztési Koncepció eredményeképp hét régió lett kialakítva, de ezek pusztán statisztikai-tervezési célokat szolgálnak, amelyek képesek az EU Strukturális Alap igazgatására. A régióknak nincs sem demokratikusan megválasztott vezetősége, sem bármilyen hatalma a bevételek megteremtésére ben Regionális Fejlesztési Tanácsokat, ezek után pedig ezek végrehajtó testületei a Regionális Fejlesztési Ügynökségeket állították fel. Ezen lépések fontosak a regionális innovációban, mivel a felállított regionális szereplők kiemelt szerepet kapnak a regionális innovációs rendszerben. Más, a regionális innovációs rendszerre hatással lévő törvényeket már leírt a Nemzeti Innovációs Rendszer szekciója. Nincs regionális törvénykezés, mivel a Regionális Fejlesztési Tanácsnak csak döntéselőkészítő funkciója van az EU-s és K+F+I alapokat illetően. A végső döntések főleg nemzeti szinten születnek. A régió innovációs szereplői Magyarországon a regionális fejlesztésért és a regionális innovációs, a kutatási és fejlesztési projektek megvalósításáért a Regionális Innovációs Tanácsok (RIT) és a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) a felelős szervezetek. Az RITek felelősek a döntéselőkészítési folyamatokért, a hosszú távú prioritások meghatározásáért, az Innovációs Alap által finanszírozott regionális pályázati rendszer működtetéséért és szakmailag felügyelik a regionális innovációs stratégiát. Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. egy non-profit vállalkozás, amelynek tagjai a Regionális Fejlesztési Tanács, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Szolnoki Főiskola, az Észak-Alföld Regionális Fejlesztési Zrt. és a Magyar Innovációs Szövetség.

18 REGIONÁLIS, SZEKTORÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK É s z a k - A l f ö l d i R é g i ó, M a g y a r o r s z á g 17 Az INNOVA felelős a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból megvalósuló észak-alföldi regionális innovációs programok stratégiai tervezéséért. Az INNOVA hálózatba rendezi továbbá az innováció szereplőit, és összehangolja a regionális innovációs folyamatot az innovációs szolgáltatatók, az egyetemi tudásközpontok és az innovatív vállalkozások között. Az INNOVA évente elemzést végez a régió KKV-inak igényeiről és az innovációs tendenciákról, illetve tanfolyamokat szervez mind vállalkozások, mind kutatók számára. A Regionális Fejlesztési Tanácsok a fő döntéshozó és döntéselőkészítő testületek Magyarország különböző régióiban. Az Észak-Alföld Regionális Fejlesztési Tanács felállított egy Innovációs Tanácsot döntéselőkészítésekre, regionális innovációs stratégia szakmai felügyeletére és az innovációs alap által támogatott regionális innovációs finanszírozási rendszerre. Közel 18 millió eurós éves K+F bevételével a Debreceni Egyetem az egyik leggyorsabban fejlődő tudásközpont Magyarországon. Az Egyetem diákkal rendelkezik, akik közül en nappali tagozatos hallgatók. A 11 egyetemi és 4 főiskolai karral, valamint 21 doktori iskolával rendelkező intézmény a szakok és egyéb kurzusok igen széles kínálatát nyújtja. Az integrált Debreceni Egyetem három központra épül (Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Orvosés Egészségtudományi Centrum, Tudományegyetemi Karok), amelyek együttműködésüknek köszönhetően biztosítják azt a multidiszciplináris hátteret, amely vezető szerepet biztosít az egyetem részére a kutatási és oktatási intézmények között. Az Egyetem küldetése, hogy vállalkozásokkal övezett kutatóegyetemmé váljon, és kulcsfontosságú szerepet töltsön be az Észak-alföldi régió gazdasági növekedésében. Az egyetemi Tudás- és Technológia Transzfer Iroda (DE TTI) nagy hangsúlyt fektet az innovációs kultúra terjesztésére, és az egyetemi kutatatók és a cégek közötti kapcsolat megteremtésére. A DE TTI legfőbb feladatának a Debreceni Egyetemen kifejlesztett K+F eredmények és technológiák hasznosítását tekinti. Az egyetemen működő Bioinkubátor-központ modern kutatási infrastruktúra biztosításával és üzleti szolgáltatások nyújtásával segíti a régió spin-off vállalkozásait. A Debreceni Egyetem több regionális klaszter tagja és aktív kapcsolatot tart fenn cégekkel, inkubátorokkal és más kutatóintézetekkel, illetve innovációs közvetítő szervezetekkel. A Nyíregyházi és a Szolnoki Főiskola jelentős tudásközpontok a műszaki alapképzésben. Az Agrár és Molekuláris Kutató Intézetet 2005-ben alapította a Nyíregyházi Főiskola azzal a céllal, hogy elősegítse és integrálja a K+F tevékenységeket a természettudományok, az agrár-és környezettudományok és a biotechnológia területén. A Kereskedelmi-és Iparkamara fellelhető a régió nagyobb városaiban, és irodái aktív szerepet töltenek be a szakmai képzés, az alapvető vállalkozói tanácsadás és érdekképviselet területén. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Hálózata fontos szerepet játszik a régióban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében. Elsősorban mikrohiteleket nyújtanak a kisvállalkozásoknak, emellett tanácsadást végeznek alapvető vállalkozói ügyekkel kapcsolatban, valamint képzési eseményeket, kiállításokat szerveznek kis-és középvállalkozások számára. Az Észak-alföld régióban működő jelentősebb innovációs klaszterek: Pharmapolisz Innovatív Gyógyszeripari Klaszter Észak-Alföldi Informatikai Klaszter Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter Pharmapolisz Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Az Atommagkutató Intézet és Regionális Kutatások Központja a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóintézetei. Finanszírozás A magyarországi innováció-politika négy különböző finanszírozási módot biztosít a régióban: az intézmények saját költségvetése közvetlen hazai források a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból hazai és uniós vegyes források, beleértve az Észak-Alföldi Operatív Programot és a szektorális operatív programokat (pl: Gazdaságfejlesztési Operatív Program), európai uniós források: FP7, CIP, Európai Területi Együttműködés (pl: Central Europe Programme, INTERREG IV, stb.) A Baross Gábor Program egy olyan nemzeti, központilag irányított program, mely közvetlenül a régiókat célozza meg

19 REGIONÁLIS, SZEKTORÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK É s z a k - A l f ö l d i R é g i ó, M a g y a r o r s z á g 18 és az egyes Regionális Innovációs Stratégiákban azonosított kihívásokhoz nyújt támogatást. A program hét, egymástól némileg eltérő regionális kutatási pályázati program meghirdetéséhez biztosít lehetőséget, amelyek mindegyikét az érintett régió innovációs igényeihez igazítják. A tervezési folyamatot a Regionális Innovációs Ügynökségek felügyelik: ők alakítják ki saját programjaikat a régiójuk konkrét szükségleteinek és prioritásainak megfelelően. A különböző regionális és megyei fejlesztési tervek/stratégiák alkalmanként prioritásokat állapítanak meg a K+F+I teljesítmény megerősítésére, de ezek általában nemzeti és EU programokra és finanszírozásokra épülnek, azaz egyedülálló regionális/helyi innovációs politika tervezet nem létezik. A Strukturális Alap nem jutott említésre méltó szerephez a regionális RTDI programok finanszírozásában: az első Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) csak egy Regionális Fejlesztési Operációs Programot tartalmazott specifikus RTDI prioritások nélkül, és egy Gazdasági Versenyképesség Operációs Programot (3-as prioritás az RTDI-re) regionális szempontok nélkül. Így a prioritásokat nemzeti szinten határozták meg. Az uniós vegyes forrásokat tekintve az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ), valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1. Prioritási tengelye 6+1 úgynevezett fejlesztési pólust határozott meg (a hat magyarországi régiónak és Budapestnek megfelelve). Ezen felül a Regionális Operatív Program hat alprogramot tartalmaz, amelyek mindegyike alkalmazkodik a régiók egyéni igényeihez. Ezek többsége a gazdasági versenyképességet emeli prioritássá, hangsúlyozva az innováció feltételeinek javításának fontosságát. A Közép-Magyarországi Operatív Programot a legversenyképesebb magyar régió számára hozták létre. Az első célkitűzés első prioritása a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése. Mivel az első erre vonatkozó kutatási pályázatok csak 2007 végén kerültek kiírásra, jelenleg még nem állapítható meg, hogy az operatív programok által finanszírozott pályázati projekteknek milyen mértékű lesz regionális hatása. A kulcsfontosságú kutatási területek az úgynevezett a fejlesztési pólusok által regionális aspektust nyernek: Debrecen: gyógyszeripar és mezőgazdasági innováció; Miskolc: nanotechnológia, vegyipar, mechatronika és megújuló alternatív energiaforrások ( Technopolis ); Szeged: egészségügyi és környezeti ipar, mezőgazdasági biotechnológia ( Biopolis ); Pécs: kulturális és környezeti ipar; Győr: autóipar, gépgyártás, megújuló energiaforrások ( Autopolis ); Székesfehérvár és Veszprém: ICT, mechatronika, logisztika és környzeti ipar. Előnyök és hátrányok Noha van néhány kezdeményezés és szervezet, amelynek célja a regionális innovációs rendszer létrehozása és támogatása, nem beszélhetünk egy jól fejlett, jól működő és független regionális innovációs rendszerről Magyarországon. A regionális innovációs rendszer keretrendszere létezik, de a régióknak nincs sem demokratikusan megválasztott vezetősége, sem bármilyen hatalma a bevételek megteremtésére. Továbbá a régióban magas a K+F+I-ben rejlő lehetőség köszönhetően a régióban működő felsőoktatási központok magas hozzáadott értékű kompetenciáinak, így a K+F+Iben résztvevőknek meg kell erősíteni és támogatni kell a regionális K+F+I környezetet. Meg kell erősíteni a K+F+I szereplői közötti együttműködést és hálózatot.

20 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Dél-alföldi régió, Magyarország 19 Egyetemek és Kutatóintézetek Társadalmi szervezetek Kamarák NFÜ Irányító testületek Hídképző intézmények Piaci szervezetek DARFT KKV-k NKTH RIÜ IPAR Nagyvállalatok R&D&I actors of the Southern Great Plain Region A régió innovációs rendszere három fő elemből épül fel: az innovatív vállalkozásokból, a felsőoktatási intézményekből és tudományos kutatóintézetekből, illetve az innovációt támogató szervezetekből. Az innovációs indikátorok tekintetében (innováció sikeres alkalmazása, szabadalmak száma, K+F munkahelyek száma, K+F kiadások nagysága, stb.) a régió innovatív vállalkozásai kiemelkednek Magyarország vidéki régiói közül. A régió innovatív vállalkozásainak nagy része a kis- és közepes vállalkozások körébe tartozik, ezen belül is jellemzően mikro- és kisvállalkozások. Földrajzi elhelyezkedésük tekintetében jelentős egyenlőtlenségek figyelhetők meg, különösen Csongrád megyében, ahol Szeged jelentősen túlreprezentált e tekintetben. Ugyanakkor a régió innovatív vállalkozásai komoly hátrányban vannak Budapest vagy Pest megye hasonló vállalkozásaival szemben. A felsőoktatási intézmények és tudományos kutatóintézetek kapacitását tekintve a régió az elsők között található az országban, ami főként a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának köszönhető. A Kecskemétre tervezett jelentős projektek nagy távlatokat nyithatnak a jövőben a Kecskeméti Főiskola K+F+I tevékenységei számára. A régió felsőoktatási intézményei a következők: Szegedi Tudományegyetem Kecskeméti Főiskola Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas Eötvös József Főiskola, Baja Tomori Pál Főiskola, Kalocsa A régió legjelentősebb kutatóintézetei a következők: MTA Szegedi Biológiai Központ Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Halászati és Öntözési Kutató Intézet A régióban nemzetközi szintű tudományos kapacitás található, különösen Szegeden. A legjelentősebb tudományos kapacitás a biotechnológia területén összpontosul. A tudományos felfedezéseken nyugvó szabadalmak magas technológiai színvonalat képviselnek és magas hozzáadott értékű termékek kifejlesztését teszik lehetővé, jóllehet ez jelenleg még nem általános, annak ellenére sem, hogy komoly kitörési lehetőséget jelentene a régió számára. A kutatási eredmények hasznosításának hiánya leginkább a régió gazdasági gyengeségeivel magyarázható, például a tőke csekély intenzivitásával és a vállalkozások versenyképességbeli hiányosságaival. A régió tudásalapú gazdasági életének kulcsszereplői a spinoff vállalatok, amelyeket a régió kutatási eredményeinek gazdasági kiaknázása céljából hoztak létre. A spin-off vállalatok nagyfokú innovativitással, magas K+F kiadásokkal, ugyanakkor alacsony alkalmazotti létszámmal jellemezhetők. Az innovációt támogató szervezetek ugyancsak aktív szere-

21 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Dél-alföldi régió, Magyarország 20 pet játszanak a régióban. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Innovációs Szövetség Dél-Alföldi Irodája, a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az ITD Hungary Zrt. és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet egyaránt fontos és hasznos tevékenységet fejt ki a régió innovációs életében. Ezen intézmények mellett a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a VÁTI is említést érdemel. A régióra a klaszterek viszonylag nagy száma is jellemző. Egy régió versenyképességét csakúgy, mint gazdasági fejlődésének irányelvei a régió innovációs képessége határozza meg. Az innovációs kapacitás magában foglalja a kutatásfejlesztés minden aspektusát, valamint a gazdasági hátteret, tehát a régiós szervezetek gazdasági teljesítményét, a magas hozzáadott értékű termékek kapacitását, az oktatási és kutatási potenciált, a hídképző szervezetek fejlettségi szintjét és a különböző szervezetek együttműködési hajlandóságát. Az utóbbi évtizedekben a régió gazdasági struktúrájának átalakítására tett erőfeszítések ellenére, a régió továbbra is elsősorban mezőgazdasági jellegű maradt. Jelenleg a régió gazdasági életében az ipari tevékenység nem domináns. A csekély mértékű ipari tevékenységen belül még mindig a gyáripar játssza a legjelentősebb szerepet, bár a gyáripar mellett, az átlagot meghaladó százalékos arányban van jelen az elektromos-, a gáz- és a vízszolgáltató szektor is. Sajnálatos módon a régió GDP tekintetében nemcsak az EU-s átlagtól marad el jelentős mértékben, hanem Magyarország hét régiója közül is az ötödik helyen stagnál. A régiós GDPhez a szolgáltató szektor járul hozzá a legnagyobb arányban. Szükségessé vált tehát a régió gazdasági struktúrájának átalakítása, amelynek fő irányvonala a tercier szektor és a tudásalapú ágazatok felé való elmozdulás lehet. A vállalkozások számának tekintetében a régió nagyon előkelő helyezést foglal el, egyrészt a mezőgazdasági mikrovállalkozások nagy száma, másrészt a spin-off vállalatok magas aránya miatt. Ez is bizonyítja a régióban megfigyelhető magas vállalkozói aktivitást. A régió kutatási és fejlesztési adatai kedvezőnek mondhatók magyar viszonylatban, amiben jelentős szellemi potenciál rejlik. A K+F indikátorok magasan a nemzeti átlag feletti értéket mutatnak, csak a Közép-magyarországi régió hasonló mutatói kedvezőbbek. A K+F+I tevékenységek aránya kiemelkedő a régióban, ami nemcsak a kutatóintézeteknek köszönhető, hanem azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek innovatívabbak a nemzeti átlagnál. Ugyancsak nagy szerepet játszanak a kedvező arány kialakulásában az egyetemek és kutatóközpontok spin-off vállalatai is. A fent említett erősségek mellett a régió innovációs rendszerének a gyengéi a következők: innovatív vállalkozások nem elégséges száma regionális egyenlőtlenségek a korporatív vállalkozói környezet hiánya a tudáskiaknázás hiányos volta fejlesztésre szorul a forrásfelszívó képesség K+F együttműködések alacsony száma.

22 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Dél-alföldi régió, Magyarország 21

23 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK M a r i b o r i E g y e t e m, S z l o v é n i a 22 A Maribori Egyetem a második legnagyobb egyetem Szlovéniában. Mariborban található, de tevékenysége az egész ország területére kitrjed. Több, mint 23,000 hallgató tanul a maribori Egyetem 17 karán. Az Egyetem fontos szerepet játszik Szlovénia vállakozói környezetében, állandóan alkalmazkodva a különböző piaci körülményekhez, és új lehetőségek után kutatva, mely lehetőségek sokszor az Egyetem által alapított üzleti és innovációs központokban lelhetők fel. Ezen szervezetek két kiemelt közös célja a Maribori Egyetemet összekötni a gazdasági szférával és ezáltal lehetővé tenni az innováció gyors közvetítését az üzleti életbe. Így a Maribori Egyetem lefekteti a tudás gyakorlatba történő sikeres átvitelének alapjait és hozzáadott értéket teremt a gazdaság számára. A Venture Factory egy egyetemi üzleti inkubátor Mariborban. Az inkubátor irodákat biztosít a betelepült vállalatok számára, ezen felül egy 70 fő befogadására alkalmas multimédiás előadóterem, egy közös szemináriumi terem hat asztali számítógéppel, egy kisebb előadóterem és egy könyvtár is rendelkezésre áll. A Venture Factory jelenleg 20 vállalatnak ad otthont és ezzel a harmadik legnagyobb inkubátor a régióban. Az inkubátor három különböző módon segíti vállalkozásait: egyfelől kedvezményes irodahely-bérletet kínál és kedvezményes adminisztrációs költséget számol fel; másodsorban vállalkozói környezetet teremt, amely a vállalkozások közötti információcserét és a tapasztalatok megosztását teszi lehetővé, illetve szakértői tanácsadást biztosít az inkubált vállalatok számára. Harmadsorban pedig magasabb piaci értéket biztosít nekik azáltal, hogy elismeri az üzleti modelljüket és hisz a képességeikben. A Venture Factory sok egyéb szolgáltatást is nyújt, melyek szélesebb körben fejtik ki hatásukat a vállalkozói környezetre: Egyetemi üzleti portál (Venture Factory internetes portál). Karrierinformációs központ, mely egyben információt nyújt az oktató jellegű üzleti szemináriumokról, ötletbörzeként szolgál és találkozási pont a tagok számára.

24 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK M a r i b o r i E g y e t e m, S z l o v é n i a 23 Microsoft Innovációs Központ és Üzleti Akcelerátor Program. Ezzel a programmal a Microsoft Innovációs Központnak és partnereinek célja a meglévő kezdeményezések támogatása, mint például a Microsoft ImagineCup felfejlesztése és a résztvevők felkészítése a különböző üzleti versenyekre. Start:up Szlovénia. Egy teljes egészében szlovén kezdeményezés az induló vállalkozások számára, mely lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassák magukat, versenyezzenek üzleti modelljeikkel, és kapcsolatba lépjenek lehetséges befektetőkkel, illetve szakmai támogatást, pénzügyi jutalmat és nagyobb nyilvánosságot kapjanak. ITIME üzleti accelerator. Innovatív ötletek továbbfejlesztése az információ technológia területén sikeres személyek támogatásával, majd az ötletek prezentálása lehetséges befektetők számára. Az egyetemi üzleti portál egy olyan internetes portal, amely a Vállalkozás Gyár szolgáltatásairól nyújt információkat és találkozási pontot biztosít a diákok, szakértők és a vállakozók számára. Ajánl egy karrierinformációs központot, információkat az oktató jellegű üzleti szemináriumokról, ötletek piacát és a tagok találkozási pontja, ahol diákok, vállalatok és innovatív egyének megmutathatják magukat és kapcsolatba léphetnek egymással. Az összes szolgáltatás nagy segítség a vállakozók számára, de egy szolgáltatás különösen újszerű. Az ötletbörze lehetőséget ad a tagoknak, hogy felajánlják a tudásukat, ötleteiket vagy tőkéjüket. A tagok írhatnak a kompetenciáikról és a specifikus tevékenységi területről, amelyben ők érdekeltek. Így más tagok is kapcsolatba léphetnek velük, hogyha lehetőséget látnak az együttműködésre. A tagok felajánlhatnak ötleteket és tőkét egy specifikus beruházásra. Ők megírják és bemutatják ötleteiket vállalkozói módon megválaszolva három fő kérdést: az ötlet mely problémát oldja meg, miért jobb ez az ötlet, mint mások a megoldásban és milyen az ötlet felhasználhatósága. Az ötletbörze egy része egy esettanulmányi sarok, ahol a tagok egyéni üzleti esettanulmányokat oldhatnak meg. Az üzleti gyorsító program főleg a műszaki területen tevékenykedő diákokat, kutatókat és fejlesztőket célozza meg. A program célja megtalálni a legjobb módot az üzleti lehetőségek sikeres piacosításához induló vállalatok formájában. Ezzel a programmal a Microsoft Innovációs Központnak és partnereinek célja a meglévő kezdeményezések, mint például a Microsoft ImagineCup feljavítása és a résztvevők felkészítése a különböző üzleti versenyekre. Ez egy három hónapos program, melynek a végső eredménye egy lehetséges befektetők vagy üzleti partnerek számára bemutatott üzleti terv. Start:up Szlovénia egy teljesen szlovén verseny az induló vállalatok számára. A verseny lehetőséget nyújt induló vállalatok számára, hogy bemutassák magukat és versenyezzenek a saját üzleti modelljükkel. Továbbá ez esélyt ad nekik, hogy kapcsolatba lépjenek lehetséges befektetőkkel, szakmai támogatást, pénzügyi jutalmat és nagyobb nyílvánosságot kapjanak. Noha ez az esemény egy évben egyszer kerül megrendezésre, a tanulás folyamata egész évben zajlik. Az innovatív üzleti modellek azonosításának a folyamatain alapul és a workshopok, iskolák, fórumok és üzleti konferenciák formájában megvalósuló tanulási folyamatra. Így a vállalkozók nemcsak jobban informáltak, képzettebbek és jobban felkészültek a végső versenyre, hanem innovatívabbak és versenyképesebbek a piacon. A Verseny így vállakozókból, befektetőkből, tanácsadókból, a médiából, a kormányból és non-profit szervezetekből (NGO) álló társadalmi szereplők hálózatát hozza létre, amely kulcsfontosságú a sikeres üzleti fejlődéshez. Az ITIME az informatika területén lévő újszerű ötletekkel rendelkező induló válallkozásokat célozza meg. Ennek a projektnek a célja ezen ötletek feljavítása a telekommunikáció, internet, media és szórakoztatás területén tevékenykedő sikeres egyének tanácsai és ötletei felhasználásával, és bemutatni ezeket a lehetséges befektetőknek. A projekt a pályázó jelöltek kiválasztásával kezdődik. Ezeket a pályázókat aztán meghívják egy üzleti hétvégére. Ez egy három napos esemény, amely során a résztvevők tovább tudják fejleszteni az ötletüket, dolgozhatnak mentorokkal, sikeres esettanulmányokat hallgathatnak meg és más résztvevőkkel léphetnek kapcsolatba. Továbbá a szemináriumok és a workshopok is nagyon fontos helyek, ahol a vállalkozók gyakorolhatják a végső prezentációjukat a lehetséges befektetők előtt. A hétvége zárásaként a három legjobb ötletet választják ki, amelyek bemutatásra kerülnek a lehetséges befektetők előtt. Az üzleti hétvége után, egy csúcseseményt szerveznek, ahol a vállakozók bemutatják az ötleteiket lehetséges befektetők előtt. Továbbá egy különleges konferenciát is szerveznek, ahol a pályázó vállalatok bemutatják magukat a közönségnek és tudást cserélnek.

25 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK M a r i b o r i E g y e t e m, S z l o v é n i a 24 A TechnoCenter (TC) a Maribori Egyetemen sok szolgáltatást biztosít, amelynek céljai a technológia és tudástranszfer fejlesztése és támogatása. Technológiatranszfer irodaként alakult azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a regionális és a nemzeti gazdasági fejlődéshez. A TechnoCenter ezt a célt azáltal éri el, hogy összeköti az egyetemi kutatási területet, az ipart, az intézményeket és az államot. A fő kompetenciái közé tartozik a technológiatranszfer, innovációk piacosítása és a szellemi tulajdon menedzselése. A TechnoCenter segít az ügyfeleinek, hogy az innovációkat vagy az új technológiájukat az üzleti gyakorlatba átültessék és pénzügyi támogatást kapjanak nemzeti vagy EU-s alapokból. Szabvány és más védelmi területeken tanácsokat ad, és segít az ügyfélnek találmányok, márkák, a modellek és más alkotások védelmi formájának az eldöntésében. A széles hatáskörével a TC segít összekötni az ügyfeleket lehetséges partnerekkel, kiértékeli egy bizonyos találmány piaci értékét és ezen találmányt sikeresen engedélyezteti vagy eladja a piacon természetesen szigorúan bizalmasan kezelve azt. A fő kompetenciái mellett a TC részt vesz sok különböző projektben, amelyek technológiatranszfer megoldásokhoz járulnak hozzá. Az egyik legfontosabb részleges társulás egy új tudománypark létrehozásában. A tudománypark a Maribori Egyetemen egy nagy projekt, amely egy helyre fogja gyűjteni a legjobb induló vállalatokat, intézeteket és szervezeteket. Ezáltal a park az összekapcsolódás új módját teszi lehetővé és maximalizálja a közös lehetőségeket. Más TC projektek a technológiai transzfer területén tevékenykedő szakemberek és az EU programok alapján az innovációs környezet különböző kutatóinak az éves találkozója. A Maribori Egyetemen található Tudománypark sok partner közös projektje. Ez is mutatja a projekt nagy fontosságát és értékét az állam és a régió számára. A Maribori Egyetem indította a kezdeményezést és a Szlovén Köztársasággal, a Maribori Önkormányzattal, az EU-val és más projektpartnerekkel együtt létrehozott egy új tudományos központot. Ez a központ ma még mindig az alakulás fázisában van, de már sok dolog elő lett készítve. Ha kész lesz, egy olyan szervezetként fog működni, melynek a fő célja a közösségek jólétének a növelése lesz, az innovációkultúra a tagvállallatok versenyképessége és a tudásintézmények támogatása által. Ösztönözni és irányítani fogja a tudás és a technológia áramlását az egyetem és a tudományos vagy kutatóintézetek, a vállalatok és a piac között. Az induló tagvállalatok inkubációja során meg fogja teremteni a feltételeket a növekedésre és a folyamatok gyorsabb spin-off-jára. A Tudománypark biztosítani fog egy magas színvonalú helyszínt és más szolgáltatásokat is, amelyekre a tagvállalatoknak szüksége lesz. A kész park hét épületből fog állni egy helyszínen, Maribor városközpontjához közel. Az is fontos szempont, hogy a park az egyetemi campushoz közel fog elhelyezkedni lehetővé téve a még könnyebb együttműködést. A tudománypark ezáltal össze fogja kötni az innovációs technológiát, az induló vállalatokat, az intézményeket, a szervezeteket és az egyetemet, hozzájárulva a régió nagyobb növekedéséhez és jobb versenyképességéhez. A Net Spin-off Inkubátor Celje-ben található és hasonlóan működik, mint a korábban említett Venture Factory. Jelenleg 13 tagja van és része egy nagyobb üzleti inkubátornak, amelynek jövőbeni terve 50,172 m 2 irodahelység kialakítása. A celjei inkubátor fő célja a Maribori Egyetemről indult vállalkozási kezdeményezések elősegítése, ezért főleg az Egyetem karainak kutatóit és diákjait célozza meg. Kapcsolatot tart ugyanakkor olyan cégekkel és technológiai központokkal is, amelyek érdeklődnek a Net Spin-off Inkubátorban létrejövő ötletek és programok vállalkozásokban történő alkalmazása iránt. Az incubator szívesen működik együtt továbbá vállalati klaszterekkel, szakértőkkel és innovátorokkal. A Maribori Egyetemen található Science Park számos partner közös projektje, amely a projekt kiemelkedő fontosságát és értékét mutatja az állam és a régio számára. A Maribori Egyetem kezdeményezésének eredményeként az Egyetem a Szlovén Köztársasággal, a Maribori Önkormányzattal, az EU-val és más projektpartnerekkel együtt egy új tudományos központot hozott létre. Ez a központ ma még kialakítás alatt áll és a végső cél az, hogy egy olyan szervezetként működjön, melynek fő céljai a közösségek jólétének a növelése, az innovációs kultúra terjesztése, valamint a vállalatok és a tudás alapú intézmények versenyképességének növelése révén. Ösztönözni és irányítani fogja a tudás és a technológia áramlását az egyetemek, illetve kutatóintézetek, a vállalatok és a piac között. Az induló vállalatok inkubációja során megteremti a feltételeket a növekedéshez és a spin-off folyamatok felgyorsításához.

26 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK M a r i b o r i E g y e t e m, S z l o v é n i a 25 A Maribori Egyetem innovációs rendszere új lehetőségeket hoz létre a diákok, tudományos munkatársak, vállalkozók, vállalatok és intézmények számára, mely a következő előnyöket biztosítja: könnyebb hozzáférés a tudáshoz, új technológiákhoz és pénzügyi forrásokhoz, továbbá az üzleti modellek gyorsabb transzferje a gyakorlatba, és a vállalatok jobb versenyképessége. A Maribori Egyetem nem csak regionális, hanem nemzeti szinten is támogatja a vállalkozásokat, az együttműködést és az innovációt, ezért a kormány is támogatja ezeket a projekteket. Egy másik aspektus a szervezetek közötti pozitív szinergiák, amelyek ösztönzik az együttműködést a közös siker elérése érdekében. A SAŠA Inkubátornak jelenleg nyolc tagvállata van. A célja a régió ezen részében lévő innovatív induló vállalatok segítése ösztönző üzleti környezet kínálásával és az indulási folyamat segítésével. Tevékenységei a helyi környezetben a meglévő vállalatok vállalkozási ötletei gyorsabb fejlesztésének a bátorítására fókuszálnak. A fő tevékenységei mellett két ötletfejlesztő projekt szervezője is. Az első neve a Győztes Ötlet, amely a fiatal vállalatokat célozza meg, melyek bemutatják az üzleti tervüket az inkubátor bizottságnak. A legjobb üzleti terveket jutalmazzák financiális és tanácsadói előnyökkel. A projekt egy nagyszeű lehetőség az új kapcsolatok és partnerek megszerzésére. A második projekt neve a Győztes Kihívás, ez olyan diákokat céloz meg, akikben nagyszerű innovatív lehetőség rejlik. Egy helyi vállalattal együttműködve különleges kutatási esettanulmányokat készítenek elő és adnak oda diákcsoportoknak. Ezek a csoportok aztán elemzik az esettanulmányokat és megoldáskat készítenek a specifikus problémákra. Ez a projekt lehetővé teszi a vállalat számára, hogy találkozzanak lehetséges jövőbeli alkalamazottaikkal és lehetővé teszi a diákok számára a képességeik és a csapatmunka készségeik javítását. Az Inkubátor ezáltal ösztönzi a kreativitást és az összekapcsolódást egy jobb, innovatívabb üzleti környezet megvalósítása érdekében. A Maribori Egyetem a szervezeteivel összekapcsolja a diákokat, az elméleti órákat, a vállalkozásokat, a vállalatokat, a szakértőket és a kormányt azzal a céllal, hogy elérjék a gazdaság jobb versenyképességét és zavartalanabb tudástranszfert a Maribori Egyetem és az üzleti világ között. Erősségek Különböző szervezetrendszerek, a régiónak, néha az egész ország specializált piacvezetői; Jó kapcsolat az üzleti világgal; Jó együttműködés a kormánnyal; A szervezeteknek erős márkáik és hatásuk van a vállalati környezetre; Szolgáltatásaik magas minősége; Tudásztranszfer a Maribori Egyetemről az üzleti világba; Tevékenységek, jól ismert és elismert események széles spektruma; Kapcsolatok a szervezetek között a rendszeren belül; Gyenge pontok A rendszernek sok erőforrásra van szüksége, ahhoz, hogy működjön pénzügyi erőforrások, alkalmazottak, stb.; A szervezetek néha hasonló vagy azonos szolgáltatásokat ajánlanak a piacon, egyénileg; Nagyon erős függés az állami költségvetéstől; Lehetőségek Új társas viszonyok a vállalatokkal és más egyetemekkel; Diákprogramok kapcsolata néhány rendszerszervezeti tevékenységgel; Új induló vállalatok; Együttműködés a szomszédos országokkal; Nemzeti és EU-s alapok; Az üzleti környezet megnövekedett versenyképessége a vállalkozók új tudásra fognak törekedni; Veszélyek Verseny, szolgáltatások, más inkubátorok, innovációs központok; Nagy tehetségű induló vállalatok hiánya; Technológiai tanulmányokkal foglalkozó diákok hiánya; Egyre nehezedő feltételek a pénzügyi támogatások megszerzéséhez; Kulcsfontosságú innovációs jellemzők Az egyetem és a vállakozói környezet összekapcsolása inkubátorok, intézetek és tudományparkok létesítésével; Többszörösen specializálódott szervezetek széles körű tevékenységi körrel; Non-profit és profit szolgáltatások kínálata; Nagy volumenű közesemények a nagyobb nyílvánosság eléréséért;

27 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK M a r i b o r i E g y e t e m, S z l o v é n i a 26 Kapcsolatépítés a piac különböző résztvevői között; Jól működő vállalkozások közötti együttműködés; Transzferálható szempontok A Maribori Egyetem innovációs rendszere transzferálható bármilyen más üzleti területre. Pénzügyi szempontból ez eléggé megterhelő, de ugyanakkor nagyon megfelel az EU-s vagy nemzeti támogatásoknak és ezért létrehozása könynyebb. Egy ilyen rendszer megalkotásának eredményei egy bizonyos régió fejlődésétől függnek, ami azt jelenti, hogy ha már vannak hasonló szolgáltatásokkal rendelkező jól működő szervezetek, akkor az eredmény kevésbé lesz hatékony. De megfelelő hozzáállással jó márkanevek, nagy volumenű közesemények, versenyek, konferenciák és az egyetem, a kormány és az üzleti világ közötti jó együttműködés létrehozása egy sikeres innovációs rendszert eredményez. A rendszer a tevékenységeihez és működéséhez sok forrást használ fel. Sok pénzügyi forrás és alkalmazott is a Maribori Egyetemről érkzik. Az egyetem elsődleges célja jól képzett, felkészült és az üzleti világ által megkívánt diplomások kitermelése. Mivel az összes forrás nem közvetlenül az elsődleges célra van felhasználva, elképzelhető, hogy néhány diákprogram nem tudja kiaknázni a benne rejlő összes lehetőséget. Emellett a szervezetek néha egyénileg hasonló vagy ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtanak. Ez néha az úgynevezett kannibalizmushoz vezethet, ahol ugyanazon rendszer szervezetei ugyanazért az ügyfélért versenyeznek. Kapcsolat: Maribori Egyetem rektorat@uni-mb.si Tel: ss effective. But with the right approach, the establishment of good brands, big public events, competitions, conferences and good cooperation between universities, the government and the business world, it is definitely a successful innovation

28 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK T E C O S, S z l o v é n i a 27 T E C O S VEZETŐSÉGI TANÁCS/ MENEDZSMENT PROJEKT MUNKA ÁLTALÁNOS ÜGYEK KÉPZÉS K+F Projektek CAE Intézet Fröccsöntés Fémlemez formázás Fém öntvény technológiák DigiCEN Gyors prototipizálás CAD/CAM TAGOK/PARTNEREK A TECOS egy szlovén szerszám- és csavarmenetvágó fejlesztési központ, melynek fő célkitűzése a szlovén szerszámkészítő ipar támogatása saját tudása és felszerelése kihasználásával. A vállalkozást a Szlovén Köztársaság kormánya, a Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara és Celje város önkormányzata alapította. A szerszámkészítő piacok egyre inkább igényesek ezért a szerszámkészítő vállalatoknak egy lépéssel a versenytársak előtt kell járniuk. Új termékeket kell kifejleszteniük, új módszereket kell kidolgozniuk ezeknek az előállítására és saját irányvonalakat kell létrehozniuk. A TECOS éppen erre hivatott: a szoros együttműködés a szlovén egyetemekkel és tudományos, kutató- és szakmai intézetekkel lehetővé teszi a TECOS számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban oldja meg a kitűzött feladatokat és problémákat. A TECOS fő feladatai: a szerszámkészítő ipar támogatása a csúcstechnológiák kivitelezése érdekében; alkalmazott kutatási és fejlesztési munka végzése az ipar számára; kis- és középvállalatok számára támogatás és képzés biztosítása a K+F terén; együttes lépések megtétele a szerszámkészítő ipar külföldi piacokon való népszerűsítéséhez; közös nemzeti és nemzetközi K+F projektek menedzselése és koordinálása; a specifikus szerszámkészítői készségek elsajátításához specializált képzések szervezése; A TECOS-nak 92 tagja van, amely közül 75 szerszámkészítő, 4 beszállító, 6 iskola, 2 intézet és 5 egyéb, a szerszámkészítéshez kapcsolódó szervezet. A közvetlen haszon a TECOS által szervezett kedvezményes tevékenységekhez és szolgáltatásokhoz történő hozzáférésből származik. Mindemelett a TECOS közvetítő szerepet lát el a külföldi partnerekkel való kapcsolatfelvétel során. kapcsolatot biztosít a tagok között, évenkénti találkozókat szervez és lehetőségeket ad vállalkozások bemutatkozására és kapcsolatok kiépítésére. Noha a TECOS-t főleg állami intézmények hozták létre, nem kap semmiféle támogatást az állami költségvetésből, így összes bevételét piaci alapon szerzi, ezért versenyképesnek, haté-

29 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK T E C O S, S z l o v é n i a 28 konynak és partnerei számára előnyösnek kell lennie, ahhoz, hogy sikeres legyen. Átlagosan 15 nemzeti/regionális projektet és 270 ipari projektet irányít az üzleti partnerei számára. Éves bevétele körülbelül 1 millió euró. A szervezeti séma tetején a vezetői testület, a vezérigazgató és a szakértői tanács helyezkedik el. Lejjebb két szektor található: az Általános Ügyek Szektor és a Projektmunka Szektor. Az Általános Ügyek Szektor feladata az adminisztráció, a partnertámogatás és képzések szervezése. A tudás a haladás legfőbb alapja, ezért a képzések nagyon fontos részét képezik a TECOS szolgáltatásainak. A képzések terület-specifikusak és szakértőknek szólnak. A kínált képzéseknek számos formája létezik: Egynapos szemináriumok; Tanusítványképzések; Ügyfél-specifikus képzések; Szakmai kirándulások; Konferenciák és fórumok (Ipari Szerszámok Nemzetközi Konferenciája, a Nemzetközi Mélyhúzás Kutatócsoport konferencia). Az egynapos szemináriumok különböző témaköröket kínálnak és a résztvevőknek új tudást, specifikus problémákra megoldásokat adnak, és lehetőséget kapnak a területen tevékenykedő más profi szakemberekkel való találkozásra. A TECOS a műanyag-, fém- és szerszámkészítés területén tart szemináriumokat. A gyakorlatiasabb megközelítés érdekében gyakorlati workshopok formájában is tart szemináriumokat. Így a résztvevők elméleti és gyakorlati tudást is elsajátíthatnak. A tanúsítvány képzések olyan résztvevők számára szól, akik tudásuknak vagy szakképzettségüknek a specifikus kialakítását szeretnék. A több blokkban megtartott szemináriumok végén a résztvevőknek át kell menniük egy teszten és ha sikeresek, egy tanusítványt kapnak kézhez. A tanusítványt elismeri a szlovén Szerszámkészítő klaszter. A képzés egy másik formája az ügyfélspecifikus képzés. Néhány ügyfélnek nagyon különleges óhaja van a témát, előadókat, helyszínt és időpontot illetően. Nekik a TECOS speciálisan alalkított képzéseket készít. A szakmai kirándulásokat azért szervezik, hogy a résztvevők kapcsolatba léphessenek nemzetközi vállalatokkal. A kirándulások különböző vállalatokhoz és regionális központokhoz történnek. A legfontosabb az Euromold kiállításra szervezett kirándulás. Az Euromold az egyik legnagyobb szerszámkészítő vásár a világon és ezért minden tag számára egy fontos látogatás. A konferenciák és a fórumok is fontos részét képezik a tanulás és a technológiatranszfer gyorsításának. A TECOS sok konferenciát és fórumott szervezett már, többek között az Ipari Szerszámok Nemzetközi Konferenciáját (ICEM) és a Nemzetközi Mélyhúzás Kutatócsoport (IDDRG) konferenciát. Az ilyen találkozások ideális lehetőséget biztosítnak egyrészről a legmodernebb tudás, vívmányok, teszteredmények, gyakorlati tapasztalatok cseréjére, másrészről új üzleti kapcsolatok kiépítésére. A Projekt Munka Szektor két intézetből áll: Számítógéppel támogatott Gépészet (CAE) Intézet és K+F Projektek Intézete. A CAE Intézet számítógéppel támogatott alkalmazások kivitelezését segíti a szerszámkészítésben és más ipari szektorban, főként a gépészet, az építészet és az elektronikai ipar területein. A TECOS minőségi tanácsadói szolgáltatást is nyújt a specifikus technológiai problémák megoldására, amelyek a gyártási folyamat bármely stádiumában jelentkezhetnek. A működési terület széles spektruma miatt a CAE intézeten belül számos informális alosztály és csoport működik a következő feladatkörökkel: fröccsöntés; fémlemezformázás; fémöntvény technológiák; digicen (3D digitalizálás és fordított mérnöki tevékenység reverse engineering; gyors prototipizálás; számítógéppel támogatott tervezés (CAD) és számítógéppel támogatott gyártás (CAM). A fröccsöntés folyamata fémöntvényeket használ különféle műanyag részek gyártásához. A TECOS megoldásokat kínál az összes technológiai problémára, amely a fröccsöntés szerszámainak gyártása során merül fel és azokra a problémákra, amelyek a termék fröccsöntésének optimalizálásához való szerszámhasználatkor jelentkeznek. Az összes elemzés a Moldflow MPI 5.0-ás szoftvercsomaggal törénik. A fémlemez formázást a kiválasztott tervező és technológia megoldások elemzésére használják. A termékeket a megfelelő geometria és tulajdonságok szempontjából átvizsgálják. A folyó termelések elemzése is lehetséges. A fémöntvény szimulációk az öntvény különböző folyamatait mutatják meg. A ProCast szoftvercsomaggal vég-

30 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK T E C O S, S z l o v é n i a 29 zik a szimulációkat, amely meg tudja jósolni a töltést, a hőmérsékleteloszlást, a légbuborékok kialakulását, a ciklus idejét, a nyomáselosztást a szerszámüregben, a deformációt és a keményedést. A 3D digitalizáló és fordított fejlesztői Tebis szoftvercsomag lehetővé teszi a fordított fejlesztési folyamatok végrehajtását, digitalizált termékek gyors előállítását, mérési előírások, tolerancia ellenőrzések és szerszám digitalizáció kivitelezését. A gyors prototipizálás segít a technológiák és a beszállítók kiválasztásában. A nagy tapasztalattal rendelkező TECOS nem csak a prototipizáláshoz szükséges legmegfelelőbb technológia és anyagok kiválasztásában ad tanácsot, hanem a gyártás során tanácsadói partner lesz. A CAD és CAM tervező modell egy olyan számítógépes technológia, amely segít a termékek tervezésében, elemzésében és előállításában. A K+F Projekt Intézet a TECOS egyik legfontosabb tevékenységét látja el. A K+F nagyon fontos egy vállalat növekedéséhez és versenyképességéhez. Különösen a kis- és középvállakozások esetében a K+F-be való befektetés sokat követel a humán erőforrásból, a pénzügyi forrásokból és a rendelkezésre álló időből. A TECOS segítséget nyújt befektetők számára projekt konzorcium keresésében, amely a megfelelő szervezeti, human és pénzügyi források rendelkezésre bocsátása révén képes lesz megvalósítani a K+F projektet. A TECOS a K+F három fázisában a K+F tevékenységekben, alkalmazásban és koordinációban - nyújt szolgáltatásokat. Mindemelett a K+F Intézet segítséget nyújt további támogatások elnyerésére Szlovéniában, a szomszédos országokban és az EU-ban is. A finanszírozás fő forrásai az EU-s támogatások, hazai támogatások, a kétoldali projektek vagy a közvetlenül az ipartól kapott támogatások. Kulcsfontosságú innovációs jellemzők a tudás és a felszerelés közös használata, jobb teljesítmény, alacsonyabb költségek; összeköttetés/együttműködés a szerszámkészítők/tagok között; könnyebb információ-hozzáférés és nemzetközi mobilitás; Transzferálható szempontok Ez a jellegű rendszer sok módon transzferálható, beleértve egy közös központ különböző iparokban való felhasználását. A high-tech tudásalapja miatt szüksége van elégséges kezdő támogatásra és egy technológia-specifikus téren tevékenykedő szakértői csoportra. Úgyszintén fontos az is, hogy egy ilyen központ az ügyfelei nagy részéhez földrajzilag közel működjön. A TECOS központ megmutatja a választ egy nagyon specifikus téren jelenlévő problémákra. Ezen a téren a TECOS meglátta a piaci keresletet és a szolgáltatásait arra összpontosította, hogy ezt a keresletet kielégítse. A TECOS-hoz hasonló bármilyen új rendszert így kellene kialakítani. Ügyfélközpontúnak kell lennie és a tagok jövőbeli elégedettségére és a köztük lévő együttműködésre kell helyeznie a hangsúlyt. A TECOS szolgáltatásainak használata révén a vállalatok kevesebb forrással érhetik el a kívánt eredményeket. A TECOS nagyszerű lehetőséget kínál a kapcsolatok, a tudás és a lehetséges partnerek megszerzésére, és ideális terepet biztosít az együttműködésre, és a tagok közötti közös projektek megvalósítására. Kapcsolat: TECOS info@tecos.si Tel:

31 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK F I L A S L a b o r a t ó r i u m, O l a s z o r s z á g 30 A Filas azon jelentős szereppel rendelkező hálózat kontextusában működik, amelyet a Lazio Régió azért hozott létre, hogy a terület gazdasági fejlődéséhez szükséges feladatokat ellássa. A regionális hálózatban jelen lévő, a Régió tulajdonában lévő vállalatok a következők: FILAS Laboratórium: A FILAS az a vállalat amely a Lazio régióban lévő vállalkozási szerkezet fejlesztése és az innovációs folyamatok támogatása mellett kötelezte el magát. A FILAS vállalkozáson keresztül - amelyet 1975-ben hoztak létre, mint a Lazio Régió gazdasági tervezését megvalósító eszközt - a Régió specifikus lépéseket indít el a kis- és középvállalkozások fejlett technológiai szolgáltatásainak támogatása céljából, emellett az egyéni kategóriáknak szóló, a standardok, megoldások és közös technológiai platformok megvalósítását célzó projekteket is támogat. A vállalat a Lazio régión belüli kutatás és ipar közötti kapcsolat folytonosságának megtartását is garantálja és ösztönzőként hat a vállalkozásokra innovatív intervenciós modellek bevezetésével felhasználva az EU fejlettebb országaiban sikeresen kipróbált modelleket, olyan finanszírozás eszközök támogatását véglegesítve, mint a kockázati tőke intervenció, amely szükséges az új vállalkozási kezdeményezések indulásához. Fenntartja és megerősíti az új kezdeményezéseket, amelyek képesek új hozzáadott értéket és új munkahelyeket teremte-

32 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK F I L A S L a b o r a t ó r i u m, O l a s z o r s z á g 31 ni a területen mind a vezetés szintjén, mind a pénzügyi területen. A lakosok és a vállalkozások számára új szolgáltatások fejleszési megoldásainak a megfogalmazásához is hozzájárul egy un. háromszög folyamatot létrehozva a helyi Hatóságok, a Kollektív Kutatótestületek és a Vállalkozói Szövetségek között. A FILAS küldetése a Lazio Régió gazdasági fejlesztését célzó tevékenységek megvalósítása, különös tekintettel az új tecnológiák szektorában. A FILAS szerepe az innovációhoz, az új technológiákhoz és az internet-gazdasághoz kapcsolódó eszközök irányítása azzal a céllal, hogy a Lazio Régió versenyképességét fokozza mind a belső termelés növekedése által, mind a külső befektetések idevonzása révén. Ezek a feladatok az innovatív vállalkozások fejlesztését célozzák, és a Lazio Régió Kormányát támogatják a vállalkozások állapotának és szükségleteinek állandó figyelemmel kísérésében. A FILAS feladatai a következők: pénzügyi támogatás nyújtása a Lazio Régió pénzügyi alapja inak menedzselése a produktív szektorban és más különböző területeken a fejlesztési támogatások népszerűsítése és működtetése az Európai Unió programjainak működtetése. A FILAS különböző projekteket hoz létre a Lazio Régióban lévő vállalkozási szerkezet fejlesztésére és az innováció közvetlen vagy közvetett támogatására: elősegíti az üzleti ötletekből (Business Lab) induló új vállalkozások létrehozását; támogatja a régió űrkutatási osztályát a Galileo Projekt eredményeinek maximalizálásához szükséges feltételek megteremtése révén (Űrkutatás Terület, amelynek fő projektje a GTR - Galileo Test Range); hazai és nemzetközi viszonylatban is népszerűsíti a Lazio Régiót és az itt lévő filmkészítési lehetőségeket (Filming In Lazio Makes Sense); menedzseli az innovációs folyamatok irányítási eszközeit (In Governance). A Filas projektjei megtalálhatóak az alábbi webportálokon: chttp://lazio-side.it/: a Lazio Régió vállalkozásainak és szakembereinek Szociális Hálózata, munkakereslet és kínálat, e-learning és szakmai gyakorlatok az intézmények, a mikro-, kis, és középvállalatok referencia és orientációs pontja, amely a Lazio Régió innovációs fejlődéséről teljes és világos képet ad. Technológiai Területek A FILAS három technológiai területen játszik fontos szerepet a helyi önkormányzat tevékenységében, melynek célja az innováció és a versenyképesség beintegrálása a globális piac azon szektoraiba, amelyek alapvető szerepet játszanak a Régió gazdaságában. Jelenleg a Lazio Régióban három Technológiai Terület található: Az Űrkutatás Technológiai Területe A Biotudományok Technológiai Területe A Kultúrális Tevékenységek és Termékek Technológiai Területe DTA Az Űrkutatás Technológiai Területe A több mint százéves történelemmel büszkélkedő Lazio Régióban lévő űrkatatás egy fejlett ipari és nagy presztízzsel rendelkező képzési és kutatási rendszer. A DTA 2004 júniusában alakult a Lazio Régió, az Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium és a Gazdasági és Pénzügyminisztérium közötti megállapodás alapján, 62 millió euró ráfordítással. DTB A Biotudományok Technológiai Területe A Lazio Régió Olaszországban a második a gyógyszeripari és a biomedikális szektorban lévő cégek és alkalmazottak számának tekintetében, és az első helyet foglalja el a helyi iparban történő részesedését illetően. A DTB célkitűzése az élettudományi szektorban lévő kutatási rendszer és vállalati rendszer közötti kölcsönhatás javítása. A DTB-t 2008 április 4-én alapította a Lazio Régió, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium 77 millió eurós hozzájárulásával. DTC Kulturális Tevékenységek Technológiai Területe Olaszország büszkélkedhet a legtöbb, az UNESCO Világörökség listáján szereplő területtel. Emellett az ICT (információs és kommunikációs technológiák) - mind a vállalkozások mind az alkalmazottak létszámát tekintve a - Lazio Régióban lévő legnagyobb ipari szektor, ahol az olasz mozgókép és audiovizuális vállalkozások 69%-a található. A DTC-t 2007 novemberében hozták létre az Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium, Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Kultúrális Örökség Minisztérium és a Lazio Régió megegyezése alapján, 2008 és 2010 között 61 millió euró befektetéssel.

33 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK F I L A S L a b o r a t ó r i u m, O l a s z o r s z á g 32 Tervezett területek Két további Technológiai Terület van tervben, melyek az alábbi területekhez kapcsolódnak: ICT és a multimédia Megújuló energiák és a fenntartható technológiák. A FILAS innovatívnak tekinthető a finanszírozás, a támogatás- és információnyújtás területén, továbbá mert párbeszédet hoz létre a Régióban, és ösztönzi a KKV-kat. Kapcsolat: FILAS Laboratórium info@filas.it Tel.: Támogatás 2009 márciusában a régió 107 millió 875 ezer eurót adott a Filas-nak a es időszakra kutatásra, beleértve egy fontos intézkedést a fiatal kutatók támogatására. Öszszesen, 2013-ig, a Filas 148,5 millió euró regionális nemzeti és európai köztámogatást fog kezelni, amely az űrkutatást, a biotudományokat, a kultúratechnológiákat, az ICT-t és multimédiát, a megújuló energiákat és fenntartható technológiákat fogja támogatni. A Filas 2009 és 2011 között majdnem 108 millió eurót fog fordítani kutatásra a Lazio régión belül a Tudományos Kutatási Alap és Gazdasági, Kutatás és Innovációs Tőke Fejlésztési Alap által. A Tudományos Kutatási Alap (22 millió 875 ezer euró) az intervenció egy új szektorát vezeti be, amely lehetővé teszi nem csak azoknak a projekteknek a finanszírozását, amelyek a korábbi gyakorlat szerint kis- és középvállalkozásokkal együttműködő kutatószervezetek által lettek létrehozva, hanem azokat is, amelyeket a kutatók a regió által azonosított stratégiai fontosságú szektorokon belül hoznak létre: űrkutatás, biotudományok, kulturális tevékenységekhez és termékekhez alkalmazott kutatás, alternatív energiák és multimédia. A kutatók támogatása érdekében a Lazio régió meghatározza azon projekteket, amelyek finanszírozásra kerülnek a Crul, a Lazio régió egyetemeinek Rektori Tanácsa beleegyezésével, amelyek az egyes egyetemekkel történő működési megállapodáson keresztül fognak létrejönni. Ez egy innovatív kezdeményezés a Lazio régióban, amelyre Olaszországban eddig kevés példa akadt. A Gazdasági, Kutatási és Innovációs Tőke Fejlésztési Alap összege eléri a 85 millió eurót, melyből 24 millió euró a Lazio régió állami egyetemeinek modernizációjára fordítanak, új tudományos eszközök átképzésére és beszerzésére a laboratóriumok számára. 24 millió eurót a tudományparkokra és 40 millió eurót pedig a fontos kutatószervezetekre szánnak. A as időszakban a Filas már 64,5 millió eurót fordított a Lazio régióban folyó kutatásokra: 15 millió euró lett olyan projektekhez rendelve, melyeket kis- és középvállalkozások valósítottak meg együttműködve egyetemekkel és más kutatói szervezetekkel. 24 millió euró lett felhasználva a kormányzati egyetemek laboratóriumainak átképzésére és modernizációjára olyan tevékenységek által, melyeknek pozitív visszahatása van a vállalkozási szerkezetre. 21 millió euró lett átutalva a Tudományos és Technológiai Parkokban történő technológiatranszfer tevékenységekre a kis- és középvállakozások felé. 4,5 millió euró lett felh asználva a regionális kutatás egy pólusában lévő neurológia szektornak a társfinanszírozására a Rita Levi Montalcini E.B.R.I Alapítvány, a CNR és az S. Lucia Alapítvány közötti megállapodás alapján. Emellett a PITT-en (Szellemi Tulajdon és Technológiatranszfer) keresztül, amely az innovációban érdekelt vállalkozások számára euró támogatást és technológiai szakértőket bocsájtott rendelkezésre, a Filas ezer kis- és középvállalkozással (SME) lépett kapcsolatba a Lazio régióban, ezáltal 80 olyan projektet létrehozva, amelyekben fontos kutatási testületek dolgoznak magáncégek oldalán. A FILAS a következő megközelítésekben innovatív: pénzügyi alapozás, támogatás, információ, párbeszédet segít elő a régióban és ösztönzést ad a kis- és középvállakozásoknak (SME). Előnyök és hátrányok A jelenlegi szolgáltatás előnyei: innovációs és kutatási tevékenység a K+F szervezetek, egyetemi és kutatási központok nemzetközi együttműködésének magas szintje képzett kutatók beáramlása a befektetések magas aránya a Lazio régió fejlesztésére és innovációra Emellett néhány erősség: fiatal kutatók erős támogatása kis- és középvállalatok (SME) támogatása a kutatói és termelői szektorok közötti job együttműködés INFORMÁCIÓFORRÁSOK: Honlap:

34 REGIONÁLIS, SZEKTORÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Q u E S T I O, O l a s z o r s z á g 33 Portfólió politikák Portfólió politikák Irányítás Tervezés támogatása Finanszírozás eszközei és politikája Technológia transzfer Kutatók képzése Határokon átnyúló politikák Fókuszált Többszektorú Lombardia Régió közelítése a kutatáshoz és az innovációhoz A QuESTIO (Minőségértékelés a Tudományban és Technológiában az Innovációs Lehetőségek Kiaknázására) a Kutatóés Technológia Transzfer Központok számára nyújt tudásalapot. A QuESTIO rendszerét a Lombardia Régió hozta létre a valós viszonyok feltérképezésére. Az információgyűjtésen keresztül a QuESTIO bemutatja a kutatás, a technológia transzfer és innováció legfontosabb témáit és szereplőit. A rendszer azok számára hasznos, akik K+F és technológia transzfer szolgáltatásokat kívánnak vásárolni, továbbá lehetőséget biztosít az intézmények számára, hogy egymás munkásságával megismerkedjenek és kapcsolatba lépjenek egymással. Ezen túlmenően a QuESTIO egy olyan eszköz Lombardia Régió számára, mellyel a kutatás és az innováció finanszírozására, és a kiválóság jutalmazására dolgoz ki politikákat. A QuESTIO, amellett, hogy a Lombardia Régión belüli Kutató- és Technológia Transzfer Központok regisztrációs rendszerének széles skáláját képviseli, bemutatja a kutatás-fejlesztés és a globális innováció perspektíváit, és a közvetlen fórumként szolgál a Kutató- és Technológia Transzfer Központok, a vállalkozások, a szövetségek és az egyének között, a következők által: Közösség, amely lehetővé teszi a Kutató- és Technológia Transzfer Központok számára, hogy egymással párbeszédet folytassanak közös érdeklődési területeiken, és hogy közvetlen kapcsolatban kerüljenek a vállalkozá- sokkal és ezek szövetségeivel a kommunikáció fejlett és interaktív eszközeinek segítségével (blogok, fórumok), kérdések megválaszolása vagy megoldások keresése révén. Informatív multimédia szolgáltatások csatornája, mely nemeztközi szinten gyűjti a híreket és innovatív ötleteket, illetve ad hoc információt nyújt a finanszírozás és a támogatás lehetőségeiről regionális, nemzeti, valamint nemzetözi szinten. A rendszer jelenleg 250 akkreditált kutatóintézettel rendelkezik és eddig 372 intézmény feltérképezése történt meg. Részleteiben kibontva a QuESTIO rendszer a Kutató- és Technológia Transzfer Központok azonosítására és értékelésére létrehozott eszköz, melyet a következő tevékenységek elvégzésére terveztek: az innováció különböző résztvevői közötti kohézió elősegítése a Központok láthatóságára építve; az innovációs mechanizmusok köreinek kidolgozása, a kutatási és technológia transzfer rendszer fejlesztése. A QuESTIO-t Lombardia Régió a Szakmai Tudás, az Új Gazdaság, Kutatási és Technológiai Innováció Általános Igazgatósága, hozta létre mely a Lombardiai Regionális Kutatóintézettel együttműködve koordinálta a projekt munkacsoportját a következő célkitűzésekkel: mélyrehatóbban feltérképezni a kutatás és technológia transzfer aktualitásait Lombardia Régió egészében;

35 REGIONÁLIS, SZEKTORÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Q u E S T I O, O l a s z o r s z á g 34 a kutatási és technológiai innováció hálózatának megalapításához szükséges biztos alapok lefektetése Lombardiában; a szükséges eszközök megteremtése a kutatás és technológia transzfer finanszírozására vonatkozó újszerű és fenntartható módszerek kidolgozására. A rendszer nemrég ki lett bővítve a kutatásra és technológia transzferre irányuló szélesebb körű másodlagos szolgáltatásokkal, melyek célkitűzése a hozzáadott érték növelése a rendszerben, és ezáltal vonzerejének növelése a résztvevők számára. Ezen megközelítés szerint az osztályozás különbséget tesz a kutatás + technológia transzfer alapszolgáltatások és a kutatás + technológia transzferhez kapcsolódó támogató vagy kiegészítő szolgáltatások között: kutatás technológia transzfer támogatás a technológia transzferhez kiegészítő szolgáltatások a kutatáshoz és a technológia transzferhez. A QuESTIO rendszer a célkitűzéseit az innovációs rendszer résztvevőihez kapcsolódó információk összegyűjtése, kezelése és publikációja által kívánja megvalósítani. A rendszer a résztvevőket kettős funkcionalitással szolgálja: Kompetenciák repertoárját azonosítja: ki mit csinál a Kutató- éa Technológia Transzfer Központokban, régiótól függetlenül; Értékelési rendszert készíti: mélyebben megérteni, hogy hogyan végzik a Kutató- és Technológia Transzfer Központok tevékenységeiket. A két funkció különböző, de egymást kiegészítő perspektívákat nyújt: A Repertoár funkció a fogyasztókat látja el minden egyes Kutató- és Technológia Transzfer Központ kompetencia profiljának leírásával, lehetővé téve az érdekközpontok azonosítását, a specifikus jellemzők és szükségletek alapján. Az Értékelési rendszer funkció a főként kvantitatív indikátorok széles skáláján alapul, és lehetővé teszi a központok kutatási- és technológia transzfer tevékenységeinek összehasonlítását különböző adatfeldolgozó eszközök által. A rendszer nemcsak a mérete miatt (regionális/ multiregionális), hanem az eredményei és az együttműködő partnerek relációjában is különleges. Valójában három féle résztvevőre/felhasználóra lett kifejlesztve: 1. a Régió, 2. a Kutató- és Technológia Transzfer Központok, 3. a vállalkozások és ezek szövetségei (általánosítva azok a fogyasztók, akik jobban meg akarják érteni a kutatási és technológia transzfer tevékenységet). Előnyök és hátrányok A rendszer az innovatív rendszerben lévő különböző szereplők számára biztosított eszköz egy kiterjedt és megosztott tudásalapért; tudás- és információforrás a kutatás- és technológiatranszfer rendszer fejlődésének az állapotáról és irányvonalairól, azzal a céllal, hogy irányítsa mélyebb tudásbázissal a regionális kutatás és innováció politikát; és bevezessen egy új finanszírozás politikát. A rendszer célja, hogy csökkentse az információs asszimetriát, mely gyakran akadályozza a tudás előállítói és felhasználói közötti együttműködést, és hogy kezelje a kutatáshoz és technológia transzfer tevékenységhez kapcsolódó nagy mennyiségű információt a web-portál segítségével. Kapcsolat: QuESTIO question@irer.it tel:

36 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Emilia Romagna High-Tech Hálózat, Olaszország 35 Emilia-Romagna Regionális Kormányzat ASTER Tudomány Technológia Üzlet Technopólus Bologna Manifattura Technopólus Bologna-CNR Technopólus Ferrara Technopólus Forli-Cesena Technopólus Modena Technopólusok Technopólus Parma Technopólus Piacenza Technopólus Ravenna-Faenza Technopólus Reggio-Emilia Technopólus Rimini HIGH-TECH HÁLÓZAT Az Emilia-Romagna Regionális Kormány az utóbbi években stratégiát dolgozott ki a helyi termelési rendszerben jelenlévő innováció fejlesztésére és támogatására, az Ipari Kutatás, Innováció és Technológia Transzfer Regionális Programon keresztül. Ebben a kontextusban teremtette meg az Emilia Romagna Régió Hightech Hálózatát. A Hálózat az ipari kutatási tevékenységeket kapcsolja össze és koordinálja, melyeket főként közszféra szervezetei - ipari kutatólaboratóriumok és innovációs központok hajtanak végre. Ezen struktúrák tematikus platformokba lettek szervezve, amelyek céljai: - megfelelni az üzleti kutatási igényeknek a stratégiai területeken - azonosítani technológiai modelleket és követelményeket, melyeket a vállalatok még nem ismertek fel - bátorítani a vállalatok elmozdulását a differenciált kutatástól az innováció felé - nemzetközi szinten versenyezni és mércévé válni az ipari kutatásban. A Régió elkötelezett a stratégia folytatása iránt, ennek érdekében úgynevezett Technopólusokat fog létrehozni, melyek az egyetemek, kutatótestületek és helyi önkormányzatok által igényelt infrastruktúrával és technológiai felszereléssel lesznek ellátva. A Technopólusok célja az ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és technológia transzfer tevékenységek, szolgáltatások és létesítmények támogatása. Emilia Romagna Régióban tíz városban hoznak majd létre Technopólusokat: a tartományok fővárosaiban és néhány jelentős önkormányzatnál. A Hálózat központját a Bolognai Technopólus fogja képviselni, mely az Ex Manifattura Tabacchi -ban helyezkedik el, és amely az egész Technopólus hálózat középpontjaként fog működni. A bolognai Technopólus által biztosított szolgáltatásokat az ASTER Tudomány Technológia Üzlet fogja megvalósítani és koordinálni. Az ASTER egy Konzorcium, melynek tagjai: Emilia Romagna Regionális Kormánya, öt egyetem, három, a régióban elhelyezkedő nemzeti kutatóközpont (ENEA Olasz Nemzeti Új Technológiák, Energia és Fenntartható Gazdasági Fejlődés Ügynökség, CNR Nemzeti Kutatási Tanács, INFM a Fizikatudományok Nemzeti Intézete) és a Régió Vállalkozói Szövetsége. A Konzorcium célja a speifikus szolgáltatásokat nyújtó Technopólusok hálózatának koordinálása, és közös szolgáltatások megvalósítása.

37 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Emilia Romagna High-Tech Hálózat, Olaszország 36 TEMATIKUS PLATFORMOK A Technopólusok laboratóriumai és kutatóközpontjai úgynevezett Tematikus Platformokba szerveződnek: ÉLELMISZERIPARI PLATFORM MECHANIKA ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK PLATFORM ÉPÍTŐIPARI PLATFORM ICT (INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK) PLATFORM KÖRNYEZET, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ENERGETIKAI PLATFORM ÉLET- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYOK PLATFORM Platforms TECHNO PÓLUSOK Piacenza Parma Reggio- Emilia Modena Bologna Manifattura Bologna CNR Ferrara Ravenna Faenza Forli- Cesena Rimini ÉLEMISZERIPAR MECHANIKA ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK ÉPÍTŐIPAR ICT ENERGETIKA, KÖRNYEZET ÉLET- ÉS EGÉSZSÉG- TUDOMÁNYOK TECHNOPÓLUSOK A 7/2002-es számú Regionális Törvény jóváhagyásával és az első PRRIITT létrehozásával lehetővé vált elindítani az első fontos intézkedéseket az Emilia-Romagna Régióban, támogatni a K+F-be irányuló befektetések fejlesztésének kontextusát, melynek célja a technológiai innováció támogatása. A POR FESR mal a régió folytonosságot adott a tevékenységeknek, amelyek megpróbálják megerősíteni őket a technopólusok kezdeményezésével. A 7/2002-es Regionális Törvény és a PRRIITT a következő fő célkitűzéseket követte: a termelési rendszer kutatás fejlesztés és technológiai innováció felé orientálása; regionális infrastruktúra létrehozása, amely elkötelezett a vállalkozások ipari kutatásához és technológiatranszferjéhez; a vállalatok és a kutatásban résztvevők közötti kapcsolat erősítése új high-tech vállalatok létrehozásának elősegítése Az ERDF (POR FESR )-hoz kapcsolódó új regionális program a regionális jelentőségű programokat népszerűsíti, támogatva a tudásgazdaságot és a fenntartható fejlődést. A POR végrehajtásához rendelkezésre álló regionális források egyharmada elkötelezett a ipari kutatás hálózat megerősítése iránt és a versenyképesség növelése iránt a technopólusok létrehozásának bátorításával. A technopólusok egy kutatási és innovációs infrastruktúra hálózat lesz, amely magába foglalja a következőket: ipari kutatólaboratóriumok személyzettel és tudományos felszereléssel; terjesztés, demonstráció és információszolgáltató létesítményei; létesítmények vállalatoknak; terek innovatív spin-offoknak vagy magánlaboratóriumoknak. A TECHNOPÓLUSOK JELLEMZŐI ÉS KÖZÖS FUNKCIÓI A Technopólusok integrált és koordinált innovációs szolgáltatásokat nyújtanak vállalkozások, kutatószervezetek és központok, illetve vállalatok számára az Emilia-Romagna Régióban. Az általános célkitűzés a kutatási kereslet és kínálat között jelenlevő rés csökkentése, a kapcsolatok egyszerűsítése és az együttműködések támogatása. Minden egyes kutatóközpont, vállalat vagy laboratórium, amely a Technopólusban fog működni, képes lesz saját érdekeinek megfelelő kapcsolatokat és együttműködéseket kiépíteni, és ezen felül hozzájuthat a magas hozzáadott értékkel bíró közös szolgáltatások teljes skálájához is. Az öszszes tervezett tevékenység a régió szervezeteivel, és innovációs központjaival együttműködve valósul meg.

38 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Emilia Romagna High-Tech Hálózat, Olaszország 37 Ipari kutatás és technológiai fejlesztés A Technopólusok az ipari kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez és technológia transzferhez szükséges specializált humán erőforrással rendelkeznek majd. A Technopólusok elsődleges feladataikat a szaktudás biztosítását, a K+F szolgáltatások nyújtását és egyéb tevékenységek elvégzését a tudományos témákra szakosodott kutató laboratóriumok közreműködésével fogják ellátni. A Technopólusok laboratóriumai modern tudományos felszereléssel lesznek ellátva. Technológia transzfer A technológia transzfer szolgáltatások széles körét jelenti, mely elsősorban vállalkozásoknak szóló, a kutatói szféra és a vállalkozások közötti együttműködés tudatosítására hivatott informatív kampányok szervezését foglalja magába. Másodsorban pedig segítségnyújtást a vállalatok követelményeinek elemzésében, és a kutatóintézetekkel való együttműködés kialakításában. Ezek a tájékoztató jellegű szolgáltatások és támogató tevékenységek a tudás és a kompetenciák, az ipari kutatási eredmények, a vállalatok és a kutató intézetek technológiai innovációinak a védelmét és megvalósítását biztosítják. A tevékenység célcsoportjai tehát a kutatóközpontok és a vállalkozások lesznek, és két fő terület köré fog szerveződni: információáramlás biztosítása és technikai támogató tevékenységek nyújtása. Az üzleti kultúra megteremtése A Technopólusok az üzleti kultúrát terjesztik majd annak érdekében, hogy növeljék a magas innvációs potenciállal rendelkező vállalkozások számát, és lehetővé tegyék az induló vállalkozások növekedését és fokozzák azok versenyképességét. Ezen tevékenység specifikus célja, hogy felsimerje a magas technológiai tartalmú üzleti ötleteket, és konkrét szolgáltatásokat biztosítson az üzleti ötletekkel rendelkező személyeknek és high-tech induló vállalatoknak. Kommunikáció és támogatás A cél minden egyes Technopólus szolgáltatásának elősegítése és a különböző laboratóriumok által elért eredmények kiterjedt disszeminációja. Ezen szolgáltatás helyi és regionális szinten valósul majd meg, de adott esetben a földrajzi kiterjedés nemzeti és nemzetközi szintekre is kiszélesedhet. Az Emilia-Romagna High Tech Hálózata magába foglalja a region kilenc Innovációs Központját. A Központok összeköttetésben állnak a Platformokkal, de nincsenek elkülönítve a Technopólus szerkezeten belül. A Technopólusok kialakítása jelenleg is folyamatban van, ezért a Platformok és Központok változhatnak. BOLOGNA CESENA (Forlì-Cesena) PIACENZA PORRETTA TERME (Bologna) IMOLA (Bologna) ÉLELMISZER IPAR MECHANIKA ÉS ANYATUDOMÁNY ICT és DESIGN ISML Innovációs Központ Bologna tervező központ Központ a Digitális Innovációnak a Multimédiában CENTURIA RIT Innovációs Központ CITIMAP Innovációs Központ KÖRNYEZET ÉS ENERGETIKA CAN Innováció CITI Innovációs Központ CISA Innovációs Központ INNOVAM Innovációs Központ Kapcsolat: Emilia Romagna HIGH TECHNOLOGY NETWORK info@aster.it Tel:

39 REGIONAL, SEC TORIAL AND UNIVERSITY-LEVEL INNOVATION SYSTEMS L o m b a r d i a R e g i o n, I t a l y 38 TECHNOPÓLUS BOLOGNA MANIFATTURA; Helyszín: EX MANIFATTURA TABACCHI FEJLETT MECHANIKA ÉS AUTOMATIZÁLÁS Laboratórium: automatizálás, robotika és mechatronika FELSZERÉLÉS Laboratórium: fejlett anyagok a tervező és fotonikus alkalmazásokhoz ELÉRÉSI Laboratórium: vegyi anyagok jellemzése REGENERÁLÓ GYÓGYSZEREK ÉS GENOMIKUS Laboratórium: transzlációs gyógyszer innovatív terápiákhoz és degeneratív ideg- és szívbetegségekhez, technológiák élet- és egészségtudományokhoz ÉPÍTŐ ÉS SZERKEZETI Laboratórium: patrimónium fenntarthatóság építésének, biztonságának és hatékonyságának gyártása és menedzsmentje Ezen laboratóriumok összeköttetésben állnak a Bolognai Egyetemmel. PROMETEO Laboratórium: regeneráló gyógyszerek termékei és szövettervezés az ortopédiában BITTA Laboratórium: biokompatibilitás, technológiai innováció és fejlett terápiák RAMSES Laboratórium: vázizomzati rendszer regeneratív gyógyszere NABI Laboratórium: nano-biotechnológiák BIC Laboratórium: számítógépes bio-technika CLIBI Laboratórium: klinikai bioinformatika Ezen laboratóriumok összeköttetésben állnak az Istituto Tecnico Rizzoli- Tanszékkel, Rizzoli Kutatás Innováció és Technológia KÖRNYEZET Laboratórium: rendszerek, termékek és folyamatok, víz és levegő fenntarthatósága ENERGIA Laboratórium: energia hatékonyság ANYAG Laboratórium: nyomonkövethetőség radioizotópokkal ICT Laboratórium: együttműködés és gyors prototipizálás Ezen laboratóriumok összeköttetésben állnak az ENEA-val Olasz Nemzeti Ügynökség az új technológiákért, energiáért és fenntartható gazdasági fejlődésért. T3 Laboratórium: mechanika, automatizálás, elektronika Ezen laboratórium összeköttetésben áll a Konzorcium T3 Laboratóriummal. LARCO ICOS Laboratórium: fenntartható építkezés Ezen laboratórium összeköttetésben áll a RICOS Konzorciummal. TECHNOPÓLUS BOLOGNA CNR; Helyszín: CNR kutatási terület Consiglio Nazionale Ricerche MIST-ER Laboratórium: mikro- és nanotechnológiák fejlesztése az új generációs környezetileg fenntartható gyártóipar számára PRO-AMBIENTE Laboratórium: felszerelés és szolgáltatások tervezése és fejlesztése a környezet számára TECHNOPÓLUS MODENA; Helyszín: A MODENAI EGYE- TEM TERÜLETE, EX FONDERIE, EX SIPE INTERMECH Laboratórium: gépészet, anyagok mechanikája, ICT a vállalkozások számára KÖZPONT A REGENERATÍV GYÓGYSZEREK SZÁMÁ- RA, STEFANO FERRARI : sejt- és génterápia TECHNOPÓLUS REGGIO-EMILIA; Helyszín: EX REGGIANE EN&TECH Laboratórium: fenntartható építőipar INTERMEC Laboratórium: mechatronika BIOGEST.SITEIA Laboratórium: biológiai források genetikája a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek és ipari érdek számára CRPA LAB Laboratórium: termékek jellemzése, folyamatok optimalizálása és élelmiszerhulladék hasznosítása TECHNOPÓLUS PARMA; Helyszín: A PÁRMAI EGYETEM TERÜLETE SITEIA Laboratórium: mechano-élelmiszer témák, élelmiszerek minősége és biztonsága, egészségügyi szempontok CIPACK Laboratórium: élelmiszerek és gyógyszerészeti termékek palackozása és csomagolása CIM Laboratórium: fejlett műszeres technikák RFID&VISION Laboratórium: autóipar, logisztika and robotika BIOPHARMANET-TECH Laboratórium: gyógyszerészet COMT Laboratórium: terápiák rákkezeléshez TECHNOPÓLUS PIACENZA; Helyszín: CASINO MANDELLI, EX CENTRALE EMILIA MUSP Laboratórium: szerszámgépek LEAP Laboratórium: energiahatékonyság

40 REGIONAL, SEC TORIAL AND UNIVERSITY-LEVEL INNOVATION SYSTEMS L o m b a r d i a R e g i o n, I t a l y 39 TECHNOPÓLUS FERRARA; Helyszín: FERRARAI EGYE- TEM, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI EGYETEMI TERÜLET, KÉMIAI ÉS BIOEGÉSZSÉGÜGYI EGYETEMI TE- RÜLET, KÖRNYEZETI EGYETEMI TERÜLET, CENTO TERÜ- LETE TEKNEHUB Laboratórium: helyreállítás és kulturális örökség TERRAEACQUATECH Laboratórium: környezet, víz, termőföld, terület. MECH-LAV Laboratórium: akusztika és rezgés, szimuláció és mechanikai tesztelés, folyadékdinamika FEJLETT TERÁPIÁK TECHNOLÓGIÁJA Laboratórium: biotechnológiák gyógyszerre alkalmazva. TECHNOPÓLUS RAVENNA-FAENZA; Helyszín: RAVENNA COMPARTO AGIP EX PETROLCHIMICO SAROM, AREA RIVOIRA; FAENZA PARCO TORRICELLI. NAVIGÁCIÓ Laboratórium: szimuláció módszertan és navigációelemzés ENERGIA Laboratórium: bio-energia and biomasszák HELYREÁLLÍTÓ Laboratórium: történelmi örökség helyreállítása és renoválása, anyagok edzése és helyreállítása TECHNOPÓLUS FORLÍ-CESENA; Helyszín: FORLÍ LÉGITECHNOLÓGIA EGYETEMI TERÜLET; PREDAPPIO EX GALLERIE CAPRONI, ROCCA DELLE CAMINATE; CESENA VILLA ALMERICI LÉGÜGY ÉS FOLYADÉK DINAMIKA Laboratórium: mechanika és alkalmazott technológiák a légügyben és folyadékdinamikában MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ ÉLELMISZER Laboratórium: élelmiszer, folyamatok, egészség, bioaktivitás, mikrobiológia és baktériumtörzs raktározás ICT Laboratórium: információmobilitás és -lokalizálás TECHNOPÓLUS RIMINI; Helyszín: AREA EX MACELLO COMUNALE ÉLETCIKLUS TECHNOLÓGIA Laboratórium: ipari ökotervezés, anyagok és energia visszanyerése a hulladék életciklusából, termékek életciklusának fenntartható előállítása és menedzsmentje DIVATTECHNOLÓGIÁK Laboratórium: innovatív technológiák a divatban Az Emilia-Romagna Régió Magas Technológia Hálózata a régió Innovációs Központjait is tartalmazza, összesen kilencet. A Központok összeköttetésben állnak a Platformokkal, de nincsenek meghatározva a Technopólus szerkezeten belül. Előnyök és hátrányok ELŐNYÖK: A Hálózat szolgáltatások széles választékát nyújtja egy integrált rendszeren belül. Ez egy multidiszciplináris rendszer, mely lehetővé teszi a laboratóriumok számára, hogy könynyebben hozzáférhessenek a központokhoz, mivel ezek teljesen interaktívak. A rendszer képes kifejleszteni és alkalmazni a megjelenő tecnológiákat a termelési láncba annak érdekében, hogy az egész régió számára a létező termékek minősítését és kifinomultságát adja. Ebben az értelemben fontos a jó együttműködés a helyi magán- és közszereplők között és a befektetés magas aránya a K+F-ben és technológiatranszferben. Tényezők, melyek a legfontosabbak az innovációs rendszerek hatékonnyá és életképessé tételében jó szerveződés a társadalmi partnerek között képzett humán erőforrások párbeszéd a bevont alanyok között információ és tudatosság kampány

41 I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N E u r ó p a i K u t a t á s i T é r s é g ( E R A ) E U 40 Európai Bizottság ERA EU Kutatási Keretprogram Tagállamok, kutatóintézetek és más szervezetek, vállalatok, üzletek, Az Európai Kutatási Térség (ERA) egy egész Európára kiterjedő közös kutatási terület kialakítását megcélzó kezdeményezés. Célja, hogy a kutatásban belső piacot hozzon létre, olyan területet, ahol a tudás, a kutatók és a technológia szabad áramlása valósul meg az együttműködés növelése, a verseny ösztönzése, a források jobb elosztása, a nemzeti kutatási tevékenységek és politikák együttműködésének javítása, és az európai kutatáspolitika kidolgozása céljából. A kezdeményezést az Európai Bizottság indította 2000-ben. Céljai között szerepel, hogy: lehetővé tegye a kutatók mozgását és együttműködését, hogy ezáltal világszínvonalú infrastruktúrához kapjanak hozzáférést, és a kutatóintézetek kiváló hálózataival tudjanak együtt dolgozni; hatékonyan megossza, tanítsa, értékelje és használja a tudást társadalmi, üzleti és politika célokra; optimalizálja és megnyissa az európai, nemzeti és regionális kutatási projekteket; összehangoltabban használja a közeszközöket és közforrásokat; erős köteléket építsen ki partnerekkel világszerte azért, hogy Európa profitáljon a tudás egész világra kiterjedő fejlődéséből, hozzájáruljon a globális fejlődéshez és vezető szerepet vállaljon a globális problémák megoldására irányuló nemzetközi kezdeményezésekben; kritikus tömeget hozzon létre a tudományok fő fejlődési területein, különösképp a mértékadó gazdaságok elérésére céljából, a források jobb elosztása végett, valamint hogy csökkentse a negatív külső gazdasági hatásokat, amelyek a tényezők elégtelen mobilitásából és a működtetők felé történő gyenge információ szolgáltatásából erednek. Az ERA fogalma összekapcsolja az európai kutatási belső piacot, amelyben biztosított a kutatók, a technológia és a tudás szabad mozgása; a hatékony, Európa egészére kiterjedő eggyüttműködést a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, programok és politikák között; illetve a kezdeményezéseket, amelyeket európai szinten finanszíroznak és hajtanak végre. Az ERA megerősítheti a régiók közötti tudás áramlását egy olyan csatorna által, amely biztosítja a különböző országokban lévő cégek és kutatóintézetek közötti kapcsolatot. A jobb hálózatban működő intézetek még inkább képesek a tehetségek vonzására és megtartására. Az ERA honlapja Forrás: index_en.html

42 I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N E u r ó p a i K u t a t á s i T é r s é g ( E R A ) E U 41 Az EU vezető szerepéből adódóan támogatást, környezetet és keretet biztosít a tagállamok által egyénileg indított kezdeményezések kihangsúlyozására és felerősítésére, hogy ezáltal Európát nyitottá tegye a kölcsönös együttműködésre, illetve a multilaterális kezdeményezésekre. A tagállamok egyetemei, kutatóintézetei, vállalatai részt vesznek a hálózatban és használják azt. Az ERA elősegíti a kapcsolattartást és kommunikációt a szereplők között, akik támogatják, előállítják és használják a kutatási tevékenységeket és eredményeket. A redszer fő gyenge pontjai a következők: Európában a kutató tevékenységekre irányuló fő referenciakeret még mindig nemzeti; a legtöbb intézkedést a hatóságok hozzák; még mindig az aprózódás, elszigetelődés és részekre tagolódás jellemzi a nemzeti kutatási erőfeszítéseket és rendszereket, és jelentős a szabályozó és adminisztratív rendszerek közötti egyenlőtlenség; a kutatók még mindig jogi és gyakorlati akadályok által megkurtítva látják a karrierlehetőségeiket, amelyek akadályozzák mobilitásukat az intézetek, szektorok és országok között; a vállalatok gyakran nehézkesnek találják az európai kutatóintézetekkel való együttműködést, különösen országok közötti viszonylatban; az internetes portál nem hozzáférhető minden Eu-s nyelven. Az innovációs rendszer fő erősségei a következőek: mobilitás a kutatók körében, a kutatók és a vállalatok közötti tudástranszfer; az ERA struktúrákat és mechanizmusokat teremt az információ- és tapasztalatcsere lebonyolítására munkacsoportok, szakértők és operátorok hálózatainak kialakítása és működtetése révén; pénzügyi és jogi eszközök használata (szabályozások és direktívák); politika-koordinációs eszközök megléte. A javulás szempontjai Jobb összeköttetés a különböző szereplők között; egy integráltabb kutatóközösség építése; a kutatók és a tudás jobb mobitlitása; több politikai akarat a kitűzött célok elérése érdekében; lásd a lenti ábrát az ERA vívmányait illetően a 2000-től 2008-ig tartó időszakban. Forrás: Az európai kutatás Kihívása: Az Európai Kutatási Terület (ERA) alapjai; EC 2008, 11.o. A rendszer kulcsfontosságú innovációs elemei a következők: maga az ötlet egy közös EU-s kutatási terület létrehozására; a kutatók mobilitása; kapcsolat a vállalkozásokkal; fejlett eszközök a nemzetközi együttműködés népszerűsítésére. A rendszer transzferálható jellemvonásai pedig a nemzetközi együttműködés, politika-alkotás és a jogi és pénzügyi mechanizmusok kombinációja. Az ERA Európa mintegy országának nyitotta meg a kutatási lehetőségek kapuját, melyek eddig még nem voltak képesek a fentiekhez hasonló módszereket alkalmazni. Az ERA különböző szolgáltatásokat is nyújt, mint például az ERAWATCH, mely az EU-n belül és azon túlmenően is információkat szolgáltat az európai, nemzeti és regionális kutatási politika, annak szereplői és programjai terén. Jelenleg az ERAWATCH összesen 43 országban van jelen: 27 EU tagállamban, az Európai Közösség Kutatási Keretprogramjában résztvevő országokban és az EU fő kereskedelmi partnerországaiban. Mindazonáltal eddig kevés sikerrel járt a kezdeményezés alapvető célkitűzéseinek elérésében, amelyek oka főként az internetes portál kialakításában keresendő: a portál ugyanis nem hozzáférhető az összes EU-s nyelven és bonyolult rajta a navigáció. Honlap: Kapcsolat: Az online formanyomtatvány elérhető a következő honlapon:

43 INNOVÁCIÓS RENDSZEREK AZ EURÓPAI UNIÓBAN E u r o p e I N N O V A E U 42 Sectoral Innovation Watch Innovation Panels Cluster Mapping Innovation Managment Cluster Networks Financing Networks Standards Networks A kezdeményezés a szektor alapú megközelítést előtérbe helyezve támogatja az üzleti klaszterek, pénzügyi és standardizációs szakemberek közötti együttműködést hálózatok kialakítása révén. A tapasztalatcsere, a jó gyakorlat és tudás megosztása, a tanuló platformok kilalakítása a kis- és középvállalkozásokat szolgálják. A tevékenységek célja a kis- és középvállalkozások, különösképp az induló vállalkozások számára új, innováció támogató szolgáltatások kifejlesztése és tesztelése európai innovációs szakemberek közreműködésével. Europe INNOVA Forum Europe INNOVA Communications A Europe INNOVA az Európai Bizottság Általános Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának a kezdeményezésére jot létre. A Europe INNOVA tulajdonképpen nem más, mint az innováció elősegítéséhez szükséges új eszközök kifejlesztését és tesztelését megvalósító laboratórium. Elsődleges célja, hogy az innovatív vállalkozások működését segítse, illetve összekapcsolja a köz- és magánszférában tevékenykedő innovációs szolgáltatásokat nyújtó szereplőket, mint például az innovációs ügynökségeket, technológia transzfer irodákat, üzleti inkubátorokat, pénzügyi közvetítőket, klaszterszervezeteket és másokat. Az Europe INNOVA 2006-ban indult azzal a céllal, hogy azonosítsa és kielemezze a különböző szektorokban az innovációt segítő és akadályozó tényezőket a megfelelő és célzott támogatáspolitika intézkedéseinek megvalósulása érdekében. A Europe INNOVA a Gate2Growth-ra és a PAXIS-ra épít, illetve továbbfejleszti a hálózatban működő innovációs szereplők megközelítését az elemző szakértelem és a tapasztalat ötvözése által. A Europe INNOVA több mint 300 partnert kapcsol öszsze 23 tagállamból, és jelenleg a fenti ábrán bemutatott emelekből áll. A Szektorális Innovációs Figyelő 9 ipari szektor innovációs teljesítményét (biotechnológia, információs és kommunikációs technológia, energiaipar, autóipar, élelmiszeripar, űrkutatás, textilipar, vegyipar, gépészet/eszközök) és két horizontális vetületét (öko-iparok és gazellák, azaz gyorsan fejlődő kis- és középvállakozások) vizsgálja. Különböző ipari szektorokban lévő vállalatok különböző innovációs mintákat követnek, például a nem-technológiai innováció fontosabb a szolgáltatói szektorokban, mint a gyártásban. A Szektoriális Innovációs Panelek célja az innovatív vállalkozások felől visszacsatolást biztosítani az innovációt előrehajtó erők és az innovációt akadályozó tényezők terén. A Panelek rangos innovációs szakértőkből állnak és arra szolgálnak, hogy kiegészítsék a Szektorális Innovációs Figyelő és más európai innováció politikák kérdéseinek analitikus eredményeit. Az ő feladatuk a politika javaslatok megfogalmazása. A tíz Innovációs Támogató Hálózat célja az innovatív vállalatok pénzügyi támogatásához történő, jelenleg gyenge hozzáférésének javítása, mely az innováció gyakori akadálya sok szektorban. A Hálózatok vállalkozókat, inkubátorokat és pénzügyi közösséget fognak össze és megvizsgálják azok innovációs pénzügyi igényeit, hogy új eszközöket fejlesszenek ki az innováció támogatásához, és hogy politikai javaslatokat fogalmazzanak meg. A Europe Innova honlapja Forrás: A klaszterek jelenleg az innováció kulcstényezői. 11 Klaszter Hálózat biztosít platformokat a már meglévő ipari klaszterek számára Európában azért, hogy tapasztalatokat osszanak