A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

Átírás

1 51 I n n ovációs rendszerek kéziköny ve A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

2 52 Debreceni Egyetem Prof. Dr. Mátyus László Tel: Fax: Municipality of Velenje Rok Matjaž Tel: Maribori Egyetem TechnoCenter Anton Habjanič, Ph.D anton.habjanic@uni-mb.si Tel: Centuria RIT Chiara Pari c.pari@centuria-rit.com Tel: Fax : Amitié Pier Giacomo Sola pgsola@amitie Tel: Fax: Klimentovská a. s. Petra Jirásková petra.jiraskova@klimentovska.as Tel: Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Dr. Lakó Sándor lako.sandor@aranyhomok.hu Tel: Fax: Kiadás dátuma: április A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

3 1 Tartalomjegyzék HU SLO CZ IT HU SLO IT HU SLO IT EU FREE projekt 2 Útmutató 3 Nemzeti innovációs rendszerek 5 Magyarország 5 Szlovénia 8 Cseh Köztársaság 11 Regionális, szektorális és egyetemi innovációs rendszerek Emilia Romagna High-Tech Hálózat 15 Észak-alföldi régió 19 Maribori Egyetem 22 Filas Laboratórium 25 Dél-alföldi régió 28 TECOS 33 QuESTIO 35 Innovációs rendszerek az Európai Unióban 38 Európai Kutatási Térség 38 Europe INNOVA 41 BOOST-IT 44 Európai Innovációs és Technológiai Intézet 47

4 F R E E P R O J E K T 2 F R E E p r o j e k t A FREE projekt célja, hogy hozzájáruljon Közép-Európa regionális fejlődéséhez olyan innovációs rendszerek kialakításával, amelyek képesek összekapcsolni a szakembereket, kutatókat, vállalkozókat, valamint a regionális és országos intézményeket. A régió szereplőinek azon képessége, hogy a tudást és a készségeket fenntartható és versenyképes előnynyé alakítsák át, kulcsfontosságú a régiók gazdasági teljesítményének szempontjából, mivel az innováció regionális szinten a leghatékonyabb, ahol a fizikai közelség elősegíti a szereplők közötti együttműködést. A projekt általános céljai a következők: a technológia transzfer és tudáscsere mechanizmus ösztönzése; a tudományos ismeretekhez történő hozzáférés biztosítása és a már meglévő tudás hasznosításának elősegítése; az egyetemek, illetve kutatóintézetek és az ipar között alkalmazás-orientált együttműködés kiépítése és megerősítése. Ezen célok keretében az Innovációs Rendszerek Kézikönyve áttekintést nyújt a nemzeti, regionális és ágazati innovációs rendszerekről a projektpartnerek országaiban, valamint az Európai Unióban. Az elemzés különböző irányelvek alkalmazásával lehetővé teszi az innovációs rendszerek közötti kritikai összehasonlítást, valamint meghatározza a megvalósíthatóság és a hatékonyság legfontosabb tényezőit. Egyéb, a FREE projekt célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek: innovációs szolgáltatások elemzése regionális, országos és uniós szinten; K+F Arany oldalak létrehozása, amely tartalmazza a partnerek régióinak K+F eredményeit; innováció-közvetítői hálózat kialakítása, amelyben a tudástranszfert elősegítő, számos interdiszciplináris képességgel rendelkező személyek vesz részt; képzési modulok kidolgozása és képzések szervezése az innováció témakörében; Szabadalmi és Technológiai Hírlevél kiadása; technológia transzfer napok szervezése. A projekt 2011 júniusában ér véget, azonnal megvalósítható és továbbfejleszthető eredményeket kínálva. Projekt partnerek: Debreceni Egyetem (Magyarország), Velenje város önkormányzata (Szlovénia), Maribori Egyetem TechnoCenter (Szlovénia), Centuria RIT (Olaszország), Amitié (Olaszország), Klimentovská a.s. (Csehország), Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás (Magyarország). További információ a projekt honlapján érhető el:

5 Ú T M U T A T Ó 3 Ú t m u t a t ó Háttér- és vezérelvek Egy jól működő innovációs rendszer legfőbb jellemzője az erős és naprakész innovációs politika, mely szorosan kapcsolódik az oktatás, kutatás-fejlesztés és gazdaság terén folytatott politikákhoz. A politikák koordinációját nemzeti és regionális szinten egyaránt biztosítani kell. A K+F prioritások meghatározásával a politika célratörőbb lesz. Kiemelten fontosak azok a stratégiák, melyek célja a K+F szervezetekben és a felsőoktatásban az új tudás és a szellemi tulajdon védelmének kialakítása, biztosítása. A társadalmi partnerek közötti egyetértés és a politikák közös kidolgozása biztosítja a stratégiai, hosszú távú működést és a tudásalapú gazdaság fejlődését. Intézményi kompetenciák A kulcsfontosságú államigazgatási szervek tevékenységeit koordinálni kell és pontosan meg kell határozni működési területük és felelősségi köreik határait. Az innovációs folyamatban az egyéni résztvevők közötti összetartás és kölcsönhatás pozitív összhanghoz vezet. Közvetítő struktúrák magas szintű szolgáltatásai Az innovációs rendszerekben fontos szerepet kapnak az inkubátorok, technológiai és tudományos parkok, technológia transzfer irodák, klaszterek és ezekhez hasonló szervezetek. Ezek jelenléte elősegíti a tudás- és technológia transzfert, támogatja az innovációs tevékenységeket és biztosítja a kutatóintézetek, a vállalkozások és a kormány közötti magas szintű összekapcsolódást. Képzett humánerőforrás A sikeres innovációs rendszerhez megfelelő mennyiségű humánerőforrás szükséges a kutatás-fejlesztésben és innováció területén. Ez a tudásba történő befektetéssel, a kutatók mobilitásának elősegítésével érhető el, illetve új, hiánypótló oktatási programok célzott népszerűsítésével valósítható meg. Pénzügyi források hatékony elosztása A kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozását a gazdaság területén érvényesülő politikák alapján kell megvalósítani. Ezen belül kiemelten fontos a befektetési politika és a forrásokhoz való hozzáférés átlátható szabályozása. Infrastruktúra és eszközpark Az innovációs rendszer működésének előfeltétele a megfelelő infrastruktúra kialakítása. Az ilyen jellegű befektetésekhez biztosítani kell a pénzügyi forrásokat. Innovációs kultúra A tudás alapú gazdaság kialakulását egy innovációt pártoló környezetnek kell ösztönöznie, illetve az egész társadalomban tudatosítani kell a kutatás-fejlesztés és innováció fontosságát (a társadalom innovációra-érettsége ). A kutatásfejlesztés és innováció népszerűsítése a médiában, közeseményeken, versenyeken, konferenciákon és workshopokon mind-mind segít az innováció-barát környezet kialakulásában. Kulcsfontosságúak az egyéni szervezeteken belül az innovációs kultúrát támogató erőfeszítések. Monitoring és értékelés Az innovációs politikát és eszközeit folyamatosan fejleszteni kell az elemzések eredményei alapján a tudás alapú gazda-

6 Ú T M U T A T Ó 4 ság minden területén. Minden innovációs rendszernek be kell vezetnie a hatások és eredmények rendszeres és következetes visszamenőleges értékelését. Nemzetközi kapcsolatok A kiválóságra való törekvéskor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország határain túlra történő kitekintést. A tudás és jó gyakorlatok cseréje megoldásokat nyújthat a fennálló problémákra vagy javíthatja a folyamatban lévő tevékenységeket. Stabilitás és fenntarthatóság A stabil és fenntartható innovációs rendszer eléréséhez a fenti kulcsfontosságú tényezőket kell figyelembe venni, különös hangsúlyt fektetve a hosszú távú irányvonalakra, az ellenőrzött működésre és folyamatos értékelésre, a pozitív közfelfogásra és a célzott befektetésekre.

7 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K M a g y a r o r s z á g 5 M a g y a r o r s z á g Az innovációpolitika kormányzati szereplői A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium a miniszterelnök vezetésével működő, a kormány által alapított legfelső kormányzati tudomány-, technológia- és innovációpolitikai egyeztető fórum. A fórum munkáját egy tanácsadó, döntéselőkészítő, koordináló és értékelő testület, a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület segíti. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal együtt végzi munkáját, és stratégiai ügyekkel foglalkozik. A Tanács, együttműködve a Hivatal vezetőjével, álláspontokat határoz meg az Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tervezésének, működésének és hasznosításának stratégiai kérdéseivel kapcsolatban. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben kialakított egy középtávú K+F és innovációs stratégiát a kormány számára. A stratégia általános célkitűzése, hogy Magyarország ig olyan országgá váljon, amelynek gazdaságát az innováció hajtja, valamint annak a biztosítása, hogy a magyar vállalatok versenyképes termékekkel legyenek képesek megjelenni a nemzetközi piacon. A stratégiában megjelölt fő feladatok: I. Magyarországon a vállalati K+F ráfordítások aránya érje el a GDP 1,4%-át, miközben az állami ráfordítások mértéke megmarad 0,7%. Oktatási és Tudományos Bizottság Kutatási és Innovaációs Eseti Bizottság Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok OTKA Bizottság Minisztériumok Parlament Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) Kormány Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT) Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Gazdasági Kabinet Fejlesztéspolitikai Kabinet Kutatási és Tudománypolitikai Tanács Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Magyar Tudományos és Technológiai Alapítvány Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közreműködő Szervezetek Új Magyarország Fejlesztési Terv (EU Strukturális Alapok) Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) Forrás: II. Épüljenek ki nemzetközileg is elismert K+F kapacitások, központok. A költségvetési és a non-profit szférában működő kutatóhelyeken javuljon a minőség és a hatékonyság, kiemelt tevékenység legyen az eredmények hasznosítása és erősödjön a gazdasággal való kapcsolat. Jöjjenek létre a világ élvonalába tartozó kutatóegyetemek, amelyek szorosan együttműködnek a vállalatokkal és rugalmasan reagálnak a gazdaság igényeire.

8 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K M a g y a r o r s z á g 6 III. Megkülönböztetett módon szükséges kezelni a hazai kis- és középvállalati kört. Az innovatív KKV-k fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia kimunkálása az egyik legsürgetőbb feladat. Az állami támogatás ne egyszerűen tőkepótló eszköz, hanem az innovációs aktivitást élénkítő tényező legyen. Az innovációpolitika szereplői A Kutatási és Tudománypolitikai Tanács a legmagasabb szintű TTI tanácsadó és koordinációs testület a kormányon belül. A Tanács feladata a kormánynak benyújtott politika-előkészítő dokumentumok megvitatása, a TTI politika intézkedéseinek koordinálása, illetve megvalósításuk elősegítése. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: a minisztérium számos innovációs intézkedést működtet, és felügyeli a minőségirányításért, a szellemi tulajdonért, standardizációért, metrológiáért, energiaügyért és fogyasztóvédelemért felelős kormányirodák munkáját. A kormány nevében a miniszter felügyeli a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt. Oktatási és Kulturális Minisztérium: a minisztérium a tudomány- és oktatáspolitika kialakításáért és megvalósításáért felelős. Felügyeli a teljes közoktatási rendszert az általános iskoláktól az egyetemekig, így széles körű felelősséggel rendelkezik a megfelelő oktatás elősegítéséért az innovációhoz szükséges humán erőforrás megteremtése érdekében. A szakminisztériumok, különösen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium felelős a saját területéhez kapcsolódó küldetésorientált kutatásokért. Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács: a Tanács legfontosabb felelőssége a stratégiai döntéshozatal a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról (elosztási stratégia, elindulásra váró támogatási tervek stb.). A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal felelős a kormány TTI politikájának megvalósításáért, beleértve a K+F és innovációs programok megtervezését és a kormány nevében a nemzetközi K+F együttműködések kezelését. Elnökét és alelnökét a miniszterelnök jelöli ki. Az elnök felelős a Hivatal operatív irányításáért. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. kezeli a gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos EU alapokból és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból finanszírozott pályázatokat és támogatási szerződéseket. A Magyar Szabadalmi Hivatal feladatai egyebek között (1) hivatali eljárások lefolytatása az iparjogvédelem területén, (2) a kormány stratégiájának előkészítése és megvalósítása a szellemitulajdon-védelem érdekében, (3) küldetéséhez kapcsolódó intézkedések javaslatainak kidolgozása és gyakorlati megvalósítása, valamint (4) nemzetközi és európai együttműködés folytatása a szellemitulajdon-védelem területén.

9 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K M a g y a r o r s z á g 7 Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok intézménye 1991-ben jött létre egy törvény nyomán azzal a határozott küldetéssel, hogy támogatást nyújtson a tudományos kutatásnak, valamint fejlessze a kutatási infrastruktúrát. Független támogató ügynökségként végzi munkáját, mely az alapkutatásra összpontosít. Különös figyelmet fordít arra, hogy kutatók új nemzedéke jelenjen meg. Teljes függetlenséget élvez alapjának elosztási stratégiáját illetően, a támogatási tervek indításában és a kutatóprojektek támogatását célzó döntésekben. ( Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: a kormányügynökség feladata közép- és hosszú távú fejlesztési és tervezési tevékenységek folytatása, stratégiai tervek és operatív programok előkészítése és megvalósítása az EU Kohéziós és Strukturális Alapjának kiaknázására, beleértve a TTI-politika I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) által meghatározott prioritásait. Magyar Tudományos Akadémia: az évi XL. törvény értelmében a Magyar Tudományos Akadémia egy önálló irányítású állami testület. Magas fokú önállósággal rendelkezik tudományos, politikai és pénzügyekben. A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szakmai jelentéseket készít a kormány számára. Szakmai csoportok támogatják az irányítást a döntéshozási folyamat során. Az NKTH felelős a kormány politikájának megvalósításáért. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács felügyeli az Innovációs Alap felhasználását, és kezeli a stratégiai kérdéseket. További információ: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Oktatási és Kulturális Minisztérium: Magyar Tudományos Akadémia: Magyar Szabadalmi Hivatal: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok: Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.:

10 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K S z l o v é n i a 8 S z l o v é n i a Parlament Tudományos és Technológiai Bizottság Tudományos és Technológia Tanács Kormány Stratégiai Tanács Gazdasági Minisztérium Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium Vállalkozási és Versenyigazgatóság Tudományos és Felsőoktatási Igazgatóság Technológiai Igazgatóság ARRS JAPTI TIA SIPO Felsőoktatási Intézmények és Közfinanszírozású Kutatóintézetek Közvetítő struktúrák Magánszemélyek, Magán K+F Intézetek/ Osztályok Az innovációpolitika intézményes kerete számos változáson ment keresztül Szlovénia függetlensége óta, ami részben a minisztériumok közötti hatékony feladatmegosztás keresésének, részben pedig a tudományos és üzleti közösségek hatásának tulajdonítható. Az elmúlt évek választásai mind új ötleteket hoztak abban a vonatkozásban, hogy miként lehet a kormányt a leginkább támogatóvá tenni a tudományok, a technológia és az innováció terén. A Szlovén Köztársaság kormánya által javasolt fontos stratégiai dokumentumok: Szlovénia Fejlesztési Stratégiája , a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program és a Lisszaboni Stratégiát megvalósító Reform Program ( ). A fenti sematikus ábra jól tükrözi a jelenlegi intézményi felállást a kutatás és az innováció területén. Kulcsfontosságú szerepe van a kutatás-fejlesztési politikában a Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztériumnak, amely az ötéves Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program előkészítése során az irányelvek meghatározásáért felelős. A Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium alatt két fontos kutatás-fejlesztési és innovációs testület működik. A Tudományos és Felsőoktatási Igazgatóság a felsőoktatási tevékenységek tervezésével, igazgatásával és finanszírozásával, a diákok kollégiumi létesítményeivel és felsőoktatási könyvtárakkal foglalkozik. A Technológiai Igazgatóság a technológiai fejlesztés és innováció terén lát el feladatokat. A Gazdasági Minisztérium felelős a vállalkozások fejlesztési programjaiért és számos tevékenységért az innovációs politika területén. A Gazdasági Minisztérium alatt működik a Vállal-

11 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K S z l o v é n i a 9 kozási és Versenyigazgatóság, amely olyan programokat és intézkedéseket hajt végre, melyek céljai a vállalkozásfejlesztés promóciója és az országban lévő vállalkozások versenyképességének növelése a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fejlesztésén keresztül. A Szlovén Technológiai Ügynökség (TIA) innovációs és technológiai programokat támogat, innovációbarát környezetet teremt, valamint a vállalkozásokba történő tudástranszfert és technológia diffúziót támogatja. A Szlovén Kutatási Ügynökség (ARRS) a jóváhagyott Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programot és egyéb olyan feladatokat hajt végre, amely a kutatási tevékenységeket ösztönzi. Az ARRS tudományos programjai: hosszú távú Kutatási Programok olyan területeken, ahol a nemzeti érdekeltség fellelhető; alap, alkalmazott és poszt-doktorális kutatási projektek indítása; a Cél Kutatási Program, amely a gazdaságfejlesztési stratégia alapvető irányaira összpontosít; a Fiatal Kutatók programja, mely fiatalok számára kívánja vonzóvá tenni a kutatói karrier választását a közszférában. A Vállalkozások és Külföldi Befektetések Ügynöksége (JAPTI) kis- és középvállalkozásoknak szolgáltat információt jogi és adminisztratív ügyekben, tanácsot ad finanszírozási kérdésekben, ösztönzi a vállalkozási kultúrát és támogatja a szlovén kis- és középvállalkozások nemzetközi megjelenítését. A Szlovén Szellemi Tulajdon Hivatal (SIPO) a szellemi tulajdon területén végez feladatokat, ideértve a szerzői jogot és az iparjogvédelmet. Ezen túlmenően a szellemi tulajdon területéhez kapcsolódó törvénykezést készíti elő és képviseli a Kormányt a Szellemi Tulajdon Világszervezetének és a Világkereskedel- mi Szervezeten belüli TRIPS tanácsának a vezetői testületeiben. A felsőoktatási intézmények és a kutatással foglalkozó közintézetek, illetve a magánszemélyek (beleértve a vállalkozásokat is) és a magán kutatóintézetek egyaránt fontosak, mint az új tudás és technológiák megteremtői és/vagy felhasználói. Közöttük közvetítő struktúrák működnek, amelyek arra hivatottak, hogy hidat képezzenek a gazdaság és a tudományos szféra között. A szlovén innovációs rendszerben ezektől várják a legkézzelfoghatóbb eredményeket. Technológia transzfer irodák jöttek létre minden egyes szlovén állami egyetemen, ám a kezdeti finanszírozás és tapasztalatok hiányában helyzetük bizonytalan. A kutatási közintézmények közül a legrégebb óta a Jozef Stefan Intézetben működik technológia transzfer iroda. Minden egyetem rendelkezik technológiai parkkal is, bár némelyik még építés alatt áll (pl. a Maribori Egyetemen). Technológia hálózatok, klaszterek, platformok és központok is jelen vannak a rendszerben, közülük néhány figyelemre méltó sikerrel működik. A jelenlegi rendszer előnyei közé tartozik a fejlett és államilag támogatott háttér infrastruktúra. Jelentős a közberuházás az oktatási rendszerben és és ennek következtében a felsőoktatásban részt vevők száma folyamatosan növekszik. Intézményi szempontból a közvetítő struktúrák száma emelkedik, és egyre inkább megfigyelhető fejlődésük. Új lehetőségek nyílnak meg az EU programok által, melyek egyik tematikus prioritása az innováció és amelyek a nemzetközi együttműködés által lehetővé teszik a tudás és a jó gyakorlatok cseréjét.

12 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K S z l o v é n i a 10 A jövőbeni fejlődéshez szükséges erőfeszítések a következőkre irányulnak: a törvénykezés innováció-barátabbá tétele; a kutatói agyelszívás megelőzése; az innovációt támogató szervezeteken belüli hosszú adminisztratív folyamatok megszüntetése; hosszú távú támogatási programok alkalmazása; a kis- és középvállalkozások szükségleteire való nagyobb összpontosítás; kiegyensúlyozott regionális innováció-ösztönzés biztosítása. Cél, hogy a különbö- ző érdekképviseleti csoportok minél szélesebb köre rendelkezzen képviselővel a stratégiai dokumentumok megformálásakor, ezáltal szilárd egyetértés alakuljon ki az innovációs rendszer szereplői között. Mindemellett szükséges adó/pénzügyi ösztönzések bevezetése, a vállalkozási és innovációs kultúra népszerűsítése, külföldi befektetések elősegítése és a vállalkozási és innovációs ismeretek bevezetése az oktatási rendszerbe. További információ: Gazdasági Minisztérium: Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium: Szlovén Kutatási Ügynökség: Szlovén Technológiai Ügynökség: Szlovén Szellemi Tulajdon Hivatal: Vállalkozások és Külföldi Befektetések Ügynöksége:

13 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K C s e h K ö z t á r s a s á g 11 C s e h K ö z t á r s a s á g Fő partnerek Regionális testületek Kormány Parlament Iparijogvédelmi Hivatal Kamarák K+F intézmények Bankok Társaságok Belföldi Partnerek Külföldi Partnerek Központi Kormányzati Testületek Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium Munkaügyi és Szociális Minisztérium Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Regionális Fejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Minisztérium A 83/90 Coll. Törvény szerinti társulások és más partnerek - AIE CR A Cseh Köztársaság Tudomány és Technológia Parkjainak Szövetsége Új Anyagok és Technológiák Cseh Társasága Cseh Tudományos Társaságok Tanácsa Általános mérnöki kar, Cseh Műszaki Egyetem, Prága Kutatószervezetek Szövetsége Cseh Köztársaság Ifjúsági Tudományos és Technológia Szövetség Prágai Károly Egyetem Plzeňi Nyugat-csehországi Egyetem Megújuló Energia Cseh Szövetsége Brno Műszaki és Technológiai Intézet A Tudományos Menedzsment Cseh Bizottsága Feltalálók és Megvalósítók Cseh Szervezete Libereci Műszaki Egyetem Cseh Vállalkozók Szövetsége Németországban Az Öntözés és Élővíz Kezelés Szövetsége Vállalkozói alanyok A Cseh Köztársaság Innovatív Vállalkozásainak Szövetsége Társaság a Technológia Transzfer Támogatására Általános és Szerkezeti mérnökök Cseh Intézete Gépészeti Kar, Cseh Műszaki Egyetem, Prága Brnói Műszaki Egyetem Gépészek Prágai Szervezete Cseh Mezőgazdasági Egyetem, Prága Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem Vegyészeti Technológiai Intézet, Prága VŠB Műszaki Egyetem, Ostrava RRSCCE, Orosz Szövetség Cseh Társaság a Minőségért Brücke Osteuropa e. V. (Németország) Fejlesztési Ügynökségek Cseh Szövetsége Tanácsadói Szövetség Technológia Transzfer Munkahely Tudományos és Technológia Parkok Innovatív vállalatok Egyéb vállalkozók

14 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K C s e h K ö z t á r s a s á g 12 Az innovációs teljesítményt általában a nemzeti innovációs rendszer minősége határozza meg. A nemzeti innovációs rendszert a köz- és magánszektor intézményhálózata alkotja, melynek tevékenységei és kölcsönös kapcsolatai biztosítják az országon belül az új tudás létrehozásának folyamatát, transzferjét és felhasználását. Háttér és politikai kontextus A nemzeti innovációs rendszeren belül a politikaalkotók szerepe az, hogy előnyös környezetet biztosítsanak az innovációs folyamat résztvevői közötti kapcsolatok kialakításához, ideértve a hatékony intézményi háttér és magas színvonalú infrastruktúra megteremtését, megfelelő létszámú, képzett humán erőforrás biztosítását, pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést és megfelelő eszközök segítségével a piaci mechanizmusok elégtelenségeiből eredő hiányosságok megszüntetését is. Ebben a kontextusban, a versenyelőny változó jellegénél fogva a politikák fókuszpontját a kutatás, a fejlesztés és az innováció környezeti fejlesztésének hangsúlyozása felé szükséges eltolni. Ugyanakkor fontos garantálni a nemzeti innovációs rendszer összes összetevőjének egyforma fejlődését az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció és a vállalkozások területén folytatott politikák összekapcsolása által. Intézményi kompetenciák Az intézményi környezetet az állami szinten lévő intézmények alkotják, melyek létrejöttét és működési szabályait jogszabályi keret írja elő. Az államigazgatás egyes központi hatóságainak kompetenciáit az úgynevezett Kompetencia Törvény határozza meg. A kutatás-fejlesztésben lévő fő kompetenciát a 130/2002 Coll. számú törvény biztosítja, amely a kutatás és fejlesztés közalapokból való támogatásáról rendelkezik. Az államigazgatás fő testülete a középiskolákra, az egyetemekre, a tudománypolitikára, a kutatás-fejlesztésre és az ezen területeken lévő nemzetközi együttműködésre vonatkozóan az Oktatási Minisztérium. Az Oktatási Minisztérium elsősorban a Cseh Köztársaság Kutatási és Fejlesztési Nemzetpolitikájának előkészítéséért felelős, és felügyeli ennek megvalósítását. Kutatási prioritásokat állít fel a Nemzeti Kutatási Program alapján és közülük néhányat végre is hajt, továbbá a kutatás-fejlesztésre vonatkozó jogi szabályozást készíti elő, valamint felbecsüli a kutatás-fejlesztésre vonatkozó egyéb jogi szabályozás hatásait. Mindezek mellett felelős a Cseh Köztársaság nemzetközi együttműködéséért a kutatás-fejlesztés területén. A Kutatási és Fejlesztési Tanács a kormány szakmai és tanácsadó testülete. A vonatkozó törvény értelmében feladatai közé tartozik a Cseh Köztársaság hosszú távú kutatás-fejlesztési alapelvelveinek kidolgozása tanácsadó testületein keresztül; a Cseh Köztársaságban a kutatás-fejlesztés állapotáról szóló éves elemzések és kiértékelések elkészítése; a kutatás-fejlesztésre fordított teljes költségvetés mértékének előterjesztése, és elosztása az egyéni költségvetési kategóriákban. A K+F támogatási rendszerében összesen 22 szolgáltató vesz részt változó mértékben, ami jelentősen bonyolítja mind a tematikus mind az adminisztratív együttműködést, és amely a köztámogatás jelentős szétaprózódásához vezet.

15 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K C s e h K ö z t á r s a s á g 13 Közvetítő struktúrák magas szintű szolgáltatásai Az inkubátorok, a technológiai és tudományos parkok, technológia transzfer irodák, klaszterek és hasonló struktúrák fontos helyet foglalnak el az innovációs rendszerekben. Ezek jelenléte elősegíti a tudás- és technológia transzfert, támogatja az innovációs tevékenységeket és biztosítja a kutatóközösségek, vállalkozások és a kormány közötti jobb összeköttetést. Képzett humánerőforrás Az ezen a területen tett erőfeszítések célja a kutatók számának növelése, és a kutatás minőségének magas színvonalúvá tétele. Ez nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy a cseh kutatásban megvalósuljon a kiválóság, hanem ahhoz is, hogy létrejöjjön az a fajta új tudás, amely a gyakorlatban is alkalmazható, és amely növelheti a vállalkozások versenyképességét. Pénzügyi források hatékony elosztása A K+F+I területén globális cél a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra fordított köz és magán pénzügyi források hatékony elosztásának biztosítása, a nemzeti K+F alapok gazdaságos felhasználása, az Európai Kutatási Területen való aktív közreműködés, a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra irányuló magánfinanszírozás és kockázatitőke-befektetések ösztönzése. Infrastruktúra és felszerelés A nemzeti és regionális szinten megvalósuló kutatási infrastruktúrára irányuló befektetéseket felhasználva, a hatékonyan dolgozó személyek sűrű hálózatát kell kiépíteni, amely elégséges kutatáskapacitást biztosít a saját tevékenységek számára, illetve más személyek igényeit is kielégíti. Ez az állami támogatással kiépített innovációs infrastruktúra lehetővé teszi az új innovatív vállalkozások felemelkedését és fellendíti a tudástranszfert, ezáltal támogatva az innovációs fejlesztést. Ugyanakkor, az egyéni résztvevők együttműködését az innovációs folyamat során hatékonyan kell ösztönözni a hármas helix modell alapján. Innovációs kultúra A tudásalapú társadalom létrehozásához kulcsfontosságú egy olyan környezet kialakítása, amely ösztönzi a kutatás-fejlesztést és az innovációt. Ehhez hozzájárulhat az innovációt támogató kultúra megteremtése és a társadalomban az innovációhoz kapcsolódó általános szemlélet tudatosítása. Létfontosságú a K+F+I népszerűsítése a társadalom szélesebb rétegei között. A tömegmédia jelentősen segítheti az innovációs környezet fejlesztését és a cseh társadalom nyitottabbá válását. Monitoring és értékelés A kifinomult és objektív értékelés megvalósulása alapvető fontosságú a kutatás-fejlesztés és az innovációs politikák terén, beleértve az aktuális eredmények értékelését. Úgyszintén szükséges szisztematikusan figyelemmel követni és értékelni az egyéni intézkedéseket és az ezek közötti kapcsolatokat, elemezni és módosítani amennyiben szükséges, például a finanszírozásra, részvételi feltételekre, és a kiterjesztésre vonatkozó szabályok megváltoztatásával. Nemzetközi kapcsolatok A cseh K+F népszerűsítése tulajdonképpen azt jelenti, hogy a K+F eredmények megfelelő módon kerülnek bemutatás-

16 N E M Z E T I I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K C s e h K ö z t á r s a s á g 14 ra külföldön. Ez pozitív hatással lehet a cseh kutatás megítélésére, és a K+F területén megvalósuló nemzetközi együttműködés kiszélesítését és a cseh kutatók neves nemzetközi kutatócsoportok tevékenységében történő részvételét eredményezheti, tehát a cseh kutatók szélesebb körű nemzetközi mobilitását segíti elő. Vezető külföldi szakértők Csehországba érkezését támogatja, illetve ösztönzi a vállalkozások K+F-re irányuló befektetéseit. Stabilitás és fenntarthatóság A stabil és fenntartható innovációs rendszerhez a fent említett kulcsfontosságú tényezőket kell alkalmazni, különös hangsúlyt fektetve a hosszú távú orientációra, a pozitív közfelfogásra és a célzott befektetésekre. Kapcsolat Cseh Tudományos Akadémia Technológiai Központ Tel.: További információ Kutatás és Fejlesztési Tanács: Cseh K+F: Cseh Tudományos Akadémia: Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem: Befektetési és Üzleti Fejlesztési Ügynökség:

17 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Emilia Romagna High-Tech Hálózat, Olaszország 15 Emilia-Romagna Regionális Kormányzat ASTER Tudomány Technológia Üzlet Technopólus Bologna Manifattura Technopólus Bologna-CNR Technopólus Ferrara Technopólus Forli-Cesena Technopólus Modena Technopólusok Technopólus Parma Technopólus Piacenza Technopólus Ravenna-Faenza Technopólus Reggio-Emilia Technopólus Rimini HIGH TECH HÁLÓZAT Az Emilia-Romagna Regionális Kormány az utóbbi években stratégiát dolgozott ki a helyi termelési rendszerben jelenlévő innováció fejlesztésére és támogatására, az Ipari Kutatás, Innováció és Technológia Transzfer Regionális Programon keresztül. Ebben a kontextusban teremtette meg az Emilia Romagna Régió Hightech Hálózatát. A Hálózat az ipari kutatási tevékenységeket kapcsolja öszsze és koordinálja, melyeket főként a közszféra szervezetei ipari kutatólaboratóriumok és innovációs központok haj- tanak végre. Ezen struktúrák tematikus platformokba lettek szervezve, amelyek céljai: - megfelelni az üzleti kutatási igényeknek a stratégiai területeken - azonosítani technológiai modelleket és követelményeket, melyeket a vállalatok még nem ismertek fel - bátorítani a vállalatok elmozdulását a differenciált kutatástól az innováció felé - nemzetközi szinten versenyezni és mércévé válni az ipari kutatásban.

18 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Emilia Romagna High-Tech Hálózat, Olaszország 16 A Régió elkötelezett a stratégia folytatása iránt, ennek érdekében úgynevezett Technopólusokat fog létrehozni, melyek az egyetemek, kutatótestületek és helyi önkormányzatok által igényelt infrastruktúrával és technológiai felszereléssel lesznek ellátva. A Technopólusok célja az ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és technológia transzfer tevékenységek, szolgáltatások és létesítmények támogatása. Emilia Romagna Régióban tíz városban hoznak majd létre Technopólusokat: a tartományok fővárosaiban és néhány jelentős önkormányzatnál. A Hálózat központját a Bolognai Technopólus fogja képviselni, mely az Ex Manifattura Tabacchi -ban helyezkedik el, és amely az egész Technopólus hálózat középpontjaként fog működni. A bolognai Technopólus által biztosított szolgáltatásokat az ASTER Tudomány Technológia Üzlet fogja megvalósítani és koordinálni. Az ASTER egy konzorcium, melynek tagjai: Emilia Romagna Regionális Kormánya, öt egyetem, három, a régióban elhe- lyezkedő nemzeti kutatóközpont (ENEA - Olasz Nemzeti Új Technológiák, Energia és Fenntartható Gazdasági Fejlődés Ügynökség, CNR Nemzeti Kutatási Tanács, INFM a Fizikatudományok Nemzeti Intézete) és a Régió Vállalkozói Szövetsége. A Konzorcium célja a specifikus szolgáltatásokat nyújtó Technopólusok hálózatának koordinálása, és közös szolgáltatások megvalósítása. TEMATIKUS PLATFORMOK A Technopólusok laboratóriumai és kutatóközpontjai úgynevezett Tematikus Platformokba szerveződnek: ÉLELMISZERIPARI PLATFORM MECHANIKA ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK PLATFORM ÉPÍTŐIPARI PLATFORM ICT (INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK) PLATFORM KÖRNYEZET, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ENERGETIKAI PLATFORM ÉLET- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYOK PLATFORM Platforms TECHNO PÓLUSOK Piacenza Parma Reggio- Emilia Modena Bologna Manifattura Bologna CNR Ferrara Ravenna Faenza Forli- Cesena Rimini ÉLEMISZERIPAR MECHANIKA ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK ÉPÍTŐIPAR ICT ENERGETIKA, KÖRNYEZET ÉLET- ÉS EGÉSZSÉG- TUDOMÁNYOK

19 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Emilia Romagna High-Tech Hálózat, Olaszország 17 A TECHNOPÓLUSOK JELLEMZŐI ÉS KÖZÖS FUNKCIÓI A Technopólusok integrált és koordinált innovációs szolgáltatásokat nyújtanak vállalkozások, kutatószervezetek és központok, illetve vállalatok számára az Emilia-Romagna Régióban. Az általános célkitűzés a kutatási kereslet és kínálat között jelenlévő rés csökkentése, a kapcsolatok egyszerűsítése és az együttműködések támogatása. Minden egyes kutatóközpont, vállalat vagy laboratórium, amely a Technopólusban fog működni, képes lesz saját érdekeinek megfelelő kapcsolatokat és együttműködéseket kiépíteni, és ezen felül hozzájuthat a magas hozzáadott értékkel bíró közös szolgáltatások teljes skálájához is. Az öszszes tervezett tevékenység a régió szervezeteivel, és innovációs központjaival együttműködve valósul meg. Ipari kutatás és technológiai fejlesztés A Technopólusok az ipari kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez és technológia transzferhez szükséges specializált humán erőforrással rendelkeznek majd. A Technopólusok elsődleges feladataikat a szaktudás biztosítását, a K+F szolgáltatások nyújtását és egyéb tevékenységek elvégzését a tudományos témákra szakosodott kutató laboratóriumok közreműködésével fogják ellátni. A Technopólusok laboratóriumai modern tudományos felszereléssel lesznek ellátva. Technológia transzfer A technológia transzfer szolgáltatások széles körét jelenti, mely elsősorban vállalkozásoknak szóló, a kutatói szféra és a vállalkozások közötti együttműködés tudatosítására hivatott informatív kampányok szervezését foglalja magába. Másodsorban pedig segítségnyújtást a vállalatok követelményeinek elemzésében, és a kutatóintézetekkel való együttműködés kialakításában. Ezek a tájékoztató jellegű szolgáltatások és támogató tevékenységek a tudás és a kompetenciák, az ipari kutatási eredmények, a vállalatok és a kutató intézetek technológiai innovációinak a védelmét és megvalósítását biztosítják. A tevékenység célcsoportjai tehát a kutatóközpontok és a vállalkozások lesznek, és két fő terület köré fog szerveződni: információáramlás biztosítása és technikai támogató tevékenységek nyújtása. Az üzleti kultúra megteremtése A Technopólusok az üzleti kultúrát terjesztik majd annak érdekében, hogy növeljék a magas innovációs potenciállal rendelkező vállalkozások számát, és lehetővé tegyék az induló vállalkozások növekedését és fokozzák azok versenyképességét. Ezen tevékenység specifikus célja, hogy felismerje a magas technológiai tartalmú üzleti ötleteket, és konkrét szolgáltatásokat biztosítson az üzleti ötletekkel rendelkező személyeknek és high-tech induló vállalatoknak. Kommunikáció és támogatás A cél minden egyes Technopólus szolgáltatásának elősegítése és a különböző laboratóriumok által elért eredmények kiterjedt disszeminációja. Ezen szolgáltatás helyi és regionális szinten valósul majd meg, de adott esetben a földrajzi kiterjedés nemzeti és nemzetközi szintekre is kiszélesedhet. Az Emilia-Romagna High Tech Hálózata magába foglalja a régió kilenc Innovációs Központját. A Központok összeköttetésben állnak a Platformokkal, de nincsenek elkülönítve a Technopólus szerkezeten belül. A Technopólusok kialakítása jelenleg is folyamatban van, ezért a Platformok és Központok változhatnak.

20 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Emilia Romagna High-Tech Hálózat, Olaszország 18 BOLOGNA CESENA (Forlì-Cesena) PIACENZA PORRETTA TERME (Bologna) IMOLA (Bologna) ÉLELMISZER IPAR MECHANIKA ÉS ANYATUDOMÁNY ICT és DESIGN ISML Innovációs Központ Bologna tervező központ Központ a Digitális Innovációnak a Multimédiában CENTURIA RIT Innovációs Központ CITIMAP Innovációs Központ KÖRNYEZET ÉS ENERGETIKA CAN Innováció CITI Innovációs Központ CISA Innovációs Központ INNOVAM Innovációs Központ Kapcsolat: Emilia Romagna HIGH TECHNOLOGY NETWORK info@aster.it Tel

21 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK É s z a k - a l f ö l d i r é g i ó, M a g y a r o r s z á g 19 Regionális Innovációs és Informatikai Tanács Regionális Innovációs Ügynökség REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS Regionális Fejlesztési Ügynökség Kutatóintézetek és főiskolák a régióban Vállalkozások az Észak-alföldi régióban Kereskedelmi és Iparkamara Klaszterek Bioinkubátor-központ Tudás- és Technológai Transzfer Iroda Debreceni Egyetem A régió innovációs szereplői Magyarországon a regionális fejlesztésért és a regionális innovációs, a kutatási és fejlesztési projektek megvalósításáért a Regionális Innovációs Tanácsok (RIT) és a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) a felelős szervezetek. Az RIT-ek felelősek a döntéselőkészítési folyamatokért, a hoszszú távú prioritások meghatározásáért, az Innovációs Alap által finanszírozott regionális pályázati rendszer működtetéséért és szakmailag felügyelik a regionális innovációs stratégiát. Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. egy non-profit vállalkozás, amelynek tagjai a Regionális Fejlesztési Tanács, a Deb- receni Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Szolnoki Főiskola, az Észak-Alföld Regionális Fejlesztési Zrt. és a Magyar Innovációs Szövetség. Az INNOVA felelős a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból megvalósuló észak-alföldi regionális innovációs programok stratégiai tervezéséért. Az INNOVA hálózatba rendezi továbbá az innováció szereplőit, és összehangolja a regionális innovációs folyamatot az innovációs szolgáltatatók, az egyetemi tudásközpontok és az innovatív vállalkozások között. Az INNOVA évente elemzést végez a régió KKV-inak igényeiről és az innovációs tendenciákról, illetve tanfolyamokat szervez mind vállalkozások, mind kutatók számára.

22 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK É s z a k - a l f ö l d i r é g i ó, M a g y a r o r s z á g 20 Közel 18 millió eurós éves K+F bevételével a Debreceni Egyetem az egyik leggyorsabban fejlődő tudásközpont Magyarországon. Az Egyetem diákkal rendelkezik, akik közül en nappali tagozatos hallgatók. A 11 egyetemi és 4 főiskolai karral, valamint 21 doktori iskolával rendelkező intézmény a szakok és egyéb kurzusok igen széles kínálatát nyújtja. Az integrált Debreceni Egyetem három központra épül (Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Tudományegyetemi Karok), amelyek együttműködésüknek köszönhetően biztosítják azt a multidiszciplináris hátteret, amely vezető szerepet biztosít az Egyetem részére a kutatási és oktatási intézmények között. Az Egyetem küldetése, hogy vállalkozásokkal övezett kutatóegyetemmé váljon, és kulcsfontosságú szerepet töltsön be az Észak-alföldi régió gazdasági növekedésében. Az egyetemi Tudás- és Technológia Transzfer Iroda (DE TTI) nagy hangsúlyt fektet az innovációs kultúra terjesztésére, és az egyetemi kutatatók és a cégek közötti kapcsolat megteremtésére. A DE TTI legfőbb feladatának a Debreceni Egyetemen kifejlesztett K+F eredmények és technológiák hasznosítását tekinti. Az Egyetemen működő Bioinkubátor-központ modern kutatási infrastruktúra biztosításával és üzleti szolgáltatások nyújtásával segíti a régió spin-off vállalkozásait. A Debreceni Egyetem több regionális klaszter tagja és aktív kapcsolatot tart fenn cégekkel, inkubátorokkal és más kutatóintézetekkel, illetve innovációs közvetítő szervezetekkel. A Nyíregyházi és a Szolnoki Főiskola jelentős tudásközpontok a műszaki alapképzésben. Az Agrár és Molekuláris Kutató Intézetet 2005-ben alapította a Nyíregyházi Főiskola azzal a céllal, hogy elősegítse és integrálja a K+F tevékenységeket a természettudományok, az agrár-és környezettudományok és a biotechnológia területén. A Kereskedelmi-és Iparkamara fellelhető a régió nagyobb városaiban, és irodái aktív szerepet töltenek be a szakmai képzés, az alapvető vállalkozói tanácsadás és érdekképviselet területén. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Hálózata fontos szerepet játszik a régióban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében. Elsősorban mikrohiteleket nyújtanak a kisvállalkozásoknak, emellett tanácsadást végeznek alapvető vállalkozói ügyekkel kapcsolatban, valamint képzési eseményeket, kiállításokat szerveznek kis-és középvállalkozások számára. Az Észak-alföldi régióban működő jelentősebb innovációs klaszterek: - Pharmapolisz Innovatív Gyógyszeripari Klaszter - Észak-Alföldi Informatikai Klaszter - Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter - Pharmapolisz Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Az Atommagkutató Intézet és Regionális Kutatások Központja a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóintézetei. Finanszírozás A magyarországi innováció-politika négy különböző finanszírozási módot biztosít a régióban: az intézmények saját költségvetése közvetlen hazai források a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból

23 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK É s z a k - a l f ö l d i r é g i ó, M a g y a r o r s z á g 21 hazai és uniós vegyes források, beleértve az Észak- Alföldi Operatív Programot és a szektorális operatív programokat (pl: Gazdaságfejlesztési Operatív Program), európai uniós források: FP7, CIP, Európai Területi Együttműködés (pl: Central Europe Programme, INTERREG IV, stb.) A Baross Gábor Program egy olyan nemzeti, központilag irányított program, mely közvetlenül a régiókat célozza meg és az egyes Regionális Innovációs Stratégiákban azonosított kihívásokhoz nyújt támogatást. A program hét, egymástól némileg eltérő regionális kutatási pályázati program meghirdetéséhez biztosít lehetőséget, amelyek mindegyikét az érintett régió innovációs igényeihez igazítják. A tervezési folyamatot a Regionális Innovációs Ügynökségek felügyelik: ők alakítják ki saját programjaikat a régiójuk konkrét szükségleteinek és prioritásainak megfelelően. Az uniós vegyes forrásokat tekintve az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ), valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1. Prioritási tengelye 6+1 úgynevezett fejlesztési pólust határozott meg (a hat magyarországi régió és Budapest). Ezen felül a Regionális Operatív Program hat alprogramot tartalmaz, amelyek mindegyike alkalmazkodik a régiók egyéni igényeihez. Ezek többsége a gazdasági versenyképességet emeli prioritássá, hangsúlyozva az innováció feltételeinek javításának fontosságát. A Közép-Magyarországi Operatív Programot a legversenyképesebb magyar régió számára hozták létre. Az első célkitűzés első prioritása a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése. Mivel az első erre vonatkozó kutatási pályázatok csak 2007 végén kerültek kiírásra, jelenleg még nem állapítható meg, hogy az operatív programok által finanszírozott pályázati projekteknek milyen mértékű lesz a regionális hatása.

24 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK M a r i b o r i E g y e t e m, S z l o v é n i a 22 A Maribori Egyetem a második legnagyobb egyetem Szlovéniában. Mariborban található, de tevékenysége az egész ország területére kiterjed. Több, mint hallgató tanul a Maribori Egyetem 17 karán. Az Egyetem fontos szerepet játszik Szlovénia vállalkozói környezetében, állandóan alkalmazkodva a különböző piaci körülményekhez, és új lehetőségek után kutatva, mely lehetőségek sokszor az Egyetem által alapított üzleti és innovációs központokban lelhetők fel. Ezen szervezetek két kiemelt közös célja a Maribori Egyetemet összekötni a gazdasági szférával és ezáltal lehetővé tenni az innováció gyors közvetítését az üzleti életbe. Így a Maribori Egyetem lefekteti a tudás gyakorlatba történő sikeres átvitelének alapjait és hozzáadott értéket teremt a gazdaság számára. A Venture Factory egy egyetemi üzleti inkubátor Mariborban. Az inkubátor irodákat biztosít a betelepült vállalatok számára, ezen felül egy 70 fő befogadására alkalmas multimédiás előadóterem, egy közös szemináriumi terem hat asztali számítógéppel, egy kisebb előadóterem és egy könyvtár

25 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK M a r i b o r i E g y e t e m, S z l o v é n i a 23 is rendelkezésre áll. A Venture Factory jelenleg 20 vállalatnak ad otthont és ezzel a harmadik legnagyobb inkubátor a régióban. Az inkubátor három különböző módon segíti vállalkozásait: egyfelől kedvezményes irodahely-bérletet kínál és kedvezményes adminisztrációs költséget számol fel; másodsorban vállalkozói környezetet teremt, amely a vállalkozások közötti információcserét és a tapasztalatok megosztását teszi lehetővé, illetve szakértői tanácsadást biztosít az inkubált vállalatok számára. Harmadsorban pedig magasabb piaci értéket biztosít nekik azáltal, hogy elismeri az üzleti modelljüket és hisz a képességeikben. A Venture Factory sok egyéb szolgáltatást is nyújt, melyek szélesebb körben fejtik ki hatásukat a vállalkozói környezetre: - Egyetemi üzleti portál (Venture Factory internetes portál). Karrierinformációs központ, mely egyben információt nyújt az oktató jellegű üzleti szemináriumokról, ötletbörzeként szolgál és találkozási pont a tagok számára. - Microsoft Innovációs Központ és Üzleti Akcelerátor Program. Ezzel a programmal a Microsoft Innovációs Központnak és partnereinek célja a meglévő kezdeményezések támogatása, mint például a Microsoft ImagineCup felfejlesztése és a résztvevők felkészítése a különböző üzleti versenyekre. - Start:up Szlovénia. Egy teljes egészében szlovén kezdeményezés az induló vállalkozások számára, mely lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassák magukat, versenyezzenek üzleti modelljeikkel, és kapcsolatba lépjenek lehetséges befektetőkkel, illetve szakmai támogatást, pénzügyi jutalmat és nagyobb nyilvánosságot kapjanak. - ITIME üzleti akcelerátor. Innovatív ötletek továbbfejlesztése az információ technológia területén sikeres személyek támogatásával, majd az ötletek prezentálása lehetséges befektetők számára. A Net Spin-off Inkubátor Celje-ben található és hasonlóan működik, mint a korábban említett Venture Factory. Jelenleg 13 tagja van és része egy nagyobb üzleti inkubátornak, amelynek jövőbeni terve m2 irodahelység kialakítása. A celjei inkubátor fő célja a Maribori Egyetemről indult vállalkozási kezdeményezések elősegítése, ezért főleg az Egyetem karainak kutatóit és diákjait célozza meg. Kapcsolatot tart ugyanakkor olyan cégekkel és technológiai központokkal is, amelyek érdeklődnek a Net Spin-off Inkubátorban létrejövő ötletek és programok vállalkozásokban történő alkalmazása iránt. Az inkubátor szívesen működik együtt továbbá vállalati klaszterekkel, szakértőkkel és innovátorokkal. A Maribori Egyetemen található Science Park számos partner közös projektje, amely a projekt kiemelkedő fontosságát és értékét mutatja az állam és a régió számára. A Maribori Egyetem kezdeményezésének eredményeként az Egyetem a Szlovén Köztársasággal, a Maribori Önkormányzattal, az EU-val és más projektpartnerekkel együtt egy új tudományos központot hozott létre. Ez a központ ma még kialakítás alatt áll és a végső cél az, hogy egy olyan szervezetként működjön, melynek fő céljai a közösségek jólétének a növelése, az innovációs kultúra terjesztése, valamint a vállalatok és a tudás alapú intézmények versenyképességének növelése révén. Ösztönözni és irányítani fogja a tudás és a technológia áramlását az egyetemek, illetve kutatóintézetek, a vállalatok és a piac között. Az induló vállalatok inkubációja során megterem-

26 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK M a r i b o r i E g y e t e m, S z l o v é n i a 24 ti a feltételeket a növekedéshez és a spin-off folyamatok felgyorsításához. A Maribori Egyetem innovációs rendszere új lehetőségeket hoz létre a diákok, tudományos munkatársak, vállalkozók, vállalatok és intézmények számára, mely a következő előnyöket biztosítja: könnyebb hozzáférés a tudáshoz, új technológiákhoz és pénzügyi forrásokhoz, továbbá az üzleti modellek gyorsabb transzferje a gyakorlatba, és a vállalatok jobb versenyképessége. A Maribori Egyetem nem csak regionális, hanem nemzeti szinten is támogatja a vállalkozásokat, az együttműködést és az innovációt, ezért a kormány is támogatja ezeket a projekteket. Egy másik aspektus a szervezetek közötti pozitív szinergiák, amelyek ösztönzik az együttműködést a közös siker elérése érdekében. Kapcsolat: Maribori Egyetem rektorat@uni-mb.si Tel:

27 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK F I L A S L a b o r a t ó r i u m, O l a s z o r s z á g 25 A FILAS azon jelentős szereppel rendelkező hálózat kontextusában működik, amelyet a Lazio Régió azért hozott létre, hogy a terület gazdasági fejlődéséhez szükséges feladatokat ellássa. A regionális hálózatban jelen lévő, a Régió tulajdonában lévő vállalatok a következők: FILAS Laboratórium: A FILAS az a vállalat, amely a Lazio Régióban lévő vállalkozási szerkezet fejlesztése és az innovációs folyamatok támogatása mellett kötelezte el magát. A FILAS vállalkozáson keresztül amelyet 1975-ben hoztak létre, mint a Lazio Régió gazdasági tervezését megvalósító eszközt a Régió specifikus lépéseket indít el a kis- és középvállalkozások fejlett technológiai szolgáltatásainak támogatása céljából, emellett az egyéni kategóriáknak szóló, a standardok, megoldások és közös technológiai platformok megvalósítását célzó projekteteket is támogat.

28 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK F I L A S L a b o r a t ó r i u m, O l a s z o r s z á g 26 A FILAS küldetése a Lazio Régió gazdasági fejlesztését célzó tevékenységek megvalósítása, különös tekintettel az új technológiák szektorában. A FILAS szerepe az innovációhoz, az új technológiákhoz és az internet-gazdasághoz kapcsolódó eszközök irányítása azzal a céllal, hogy a Lazio Régió versenyképességét fokozza mind a belső termelés növelése által, mind a külső befektetések idevonzása révén. Ezek a feladatok az innovatív vállalkozások fejlesztését célozzák, és a Lazio Régió Kormányát támogatják a vállalkozások állapotának és szükségleteinek állandó figyelemmel kísérésében. A FILAS feladatai a következők: - pénzügyi támogatás nyújtása - a Lazio Régió pénzügyi alapjainak menedzselése - a produktív szektorokban és más különböző területeken a fejlesztési támogatások népszerűsítése és működtetése - az Európai Unió programjainak működtetése. A FILAS különböző projekteket hoz létre a Lazio Régióban lévő vállalkozási szerkezet fejlesztésére és az innováció közvetlen vagy közvetett támogatására: elősegíti az üzleti ötletekből (Business Lab) induló új vállalkozások létrehozását; támogatja a régió űrkutatási osztályát a Galileo Projekt eredményeinek maximalizálásához szükséges feltételek megteremtése révén (Űrkutatás Terület, amelynek fő projektje a GTR Galileo Test Range); hazai és nemzetközi viszonylatban is népszerűsíti a Lazio Régiót és az itt lévő filmkészítési lehetőségeket (Filming In Lazio Makes Sense); menedzseli az innovációs folyamatok irányítási eszközeit (In Governance). A Filas projektjei megtalálhatóak az alábbi webportálokon: a Lazio Régió vállalkozásainak és szakembereinek Szociális Hálózata, munkakereslet és kínálat, e-learning és szakmai gyakorlatok az intézmények, a mikro-, kis-, és középvállalatok referencia és orientációs pontja, amely a Lazio Régió innovációs fejlődéséről teljes és világos képet ad. Technológiai Területek A FILAS három technológiai területen játszik fontos szerepet a helyi önkormányzat tevékenységében, melynek célja az innováció és a versenyképesség beintegrálása a globális piac azon szektoraiba, amelyek alapvető szerepet játszanak a Régió gazdaságában. Jelenleg a Lazio Régióban három Technológiai Terület található: Az Űrkutatás Technológiai Területe A Biotudományok Technológiai Területe A Kulturális Tevékenységek és Termékek Technológiai Területe DTA Űrkutatás Technológiai Területe A több mint százéves történelemmel büszkélkedő Lazio Régióban lévő űrkutatás egy fejlett ipari és nagy presztízszsel rendelkező képzési és kutatási rendszer. A DTA 2004 júniusában alakult a Lazio Régió, az Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium és a Gazdasági és Pénzügyminisztérium közötti megállapodás alapján, 62 millió euró ráfordítással.

29 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK F I L A S L a b o r a t ó r i u m, O l a s z o r s z á g 27 DTB Biotudományok Technológiai Területe A Lazio Régió Olaszországban a második a gyógyszeripari és a biomedikális szektorban lévő cégek és alkalmazottak számának tekintetében, és az első helyet foglalja el a helyi iparban történő részesedését illetően. A DTB célkitűzése az élettudományi szektorban lévő kutatási rendszer és vállalati rendszer közötti kölcsönhatás javítása. A DTB-t április 4-én alapította a Lazio Régió, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium 77 millió eurós hozzájárulásával. DTC Kulturális Tevékenységek Technológiai Területe Olaszország büszkélkedhet a legtöbb, az UNESCO Világörökség listáján szereplő területtel. Emellett az ICT (információs és kommunikációs technológiák) mind a vállalkozások, mind az alkalmazottak létszámát tekintve a Lazio Régióban lévő legnagyobb ipari szektor, ahol az olasz mozgókép és audiovizuális vállalkozások 69%-a található. A DTC-t 2007 novemberében hozták létre az Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium, Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Kulturális Örökség Minisztérium és a Lazio Régió megegyezése alapján, 2008 és 2010 között 61 millió euró befektetéssel. Tervezett területek Két további Technológiai Terület van tervben, melyek az alábbi területekhez kapcsolódnak: 1. ICT és multimédia 2. Megújuló energiák és fenntartható technológiák. A FILAS innovatívnak tekinthető a finaszírozás, a támogatásés információnyújtás területén, továbbá mert párbeszédet hoz létre a Régióban, és ösztönzi a KKV-kat. Kapcsolat: FILAS Laboratóruium info@filas.it Tel.:

30 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Dél-alföldi régió, Magyarország 28 Egyetemek és Kutatóintézetek Társadalmi szervezetek Kamarák NFÜ Irányító testületek Hídképző intézmények Piaci szervezetek DARFT KKV-k NKTH RIÜ IPAR Nagyvállalatok A régió innovációs rendszere három fő elemből épül fel: az innovatív vállalkozásokból, a felsőoktatási intézményekből és tudományos kutatóintézetekből, illetve az innovációt támogató szervezetekből. Az innovációs indikátorok tekintetében (innováció sikeres alkalmazása, szabadalmak száma, K+F munkahelyek száma, K+F kiadások nagysága, stb.) a régió innovatív vállalkozásai kiemelkednek Magyarország vidéki régiói közül. A régió innovatív vállalkozásainak nagy része a kis- és közepes vállalkozások körébe tartozik, ezen belül is jellemzően mikro- és kisvállalkozások. Földrajzi elhelyezkedésük tekintetében jelentős egyenlőtlenségek figyelhetők meg, különösen Csongrád megyében, ahol Szeged jelentősen túlreprezentált e tekintetben. Ugyanakkor a régió innovatív vállalkozásai komoly hátrányban vannak Budapest vagy Pest megye hasonló vállalkozásaival szemben. A felsőoktatási intézmények és tudományos kutatóintézetek kapacitását tekintve a régió az elsők között található az országban, ami főként a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának köszönhető. A Kecskemétre tervezett jelentős projektek nagy távlatokat nyithatnak a jövőben a Kecskeméti Főiskola K+F+I tevékenységei számára. A régió felsőoktatási intézményei a következők: Szegedi Tudományegyetem Kecskeméti Főiskola Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas Eötvös József Főiskola, Baja Tomori Pál Főiskola, Kalocsa

31 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Dél-alföldi régió, Magyarország 29 A régió legjelentősebb kutatóintézetei a következők: MTA Szegedi Biológiai Központ Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Halászati és Öntözési Kutató Intézet A régióban nemzetközi szintű tudományos kapacitás található, különösen Szegeden. A legjelentősebb tudományos kapacitás a biotechnológia területén összpontosul. A tudományos felfedezéseken nyugvó szabadalmak magas technológiai színvonalat képviselnek és magas hozzáadott értékű termékek kifejlesztését teszik lehetővé, jóllehet ez jelenleg még nem általános, annak ellenére sem, hogy komoly kitörési lehetőséget jelentene a régió számára. A kutatási eredmények hasznosításának hiánya leginkább a régió gazdasági gyengeségeivel magyarázható, például a tőke csekély intenzivitásával és a vállalkozások versenyképességbeli hiányosságaival. A régió tudásalapú gazdasági életének kulcsszereplői a spinoff vállalatok, amelyeket a régió kutatási eredményeinek gazdasági kiaknázása céljából hoztak létre. A spin-off vállalatok nagyfokú innovativitással, magas K+F kiadásokkal, ugyanakkor alacsony alkalmazotti létszámmal jellemezhetők. Az innovációt támogató szervezetek ugyancsak aktív szerepet játszanak a régióban. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Innovációs Szövetség Dél-Alföldi Irodája, a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az ITD Hungary Zrt. és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet egyaránt fontos és hasznos tevékenységet fejt ki a régió innovációs életében. Ezen intézmények mellett a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a VÁTI is említést érdemel. A régióra a klaszterek viszonylag nagy száma is jellemző. Egy régió versenyképességét csakúgy, mint gazdasági fejlődésének irányelvei a régió innovációs képessége határozza meg. Az innovációs kapacitás magában foglalja a kutatás-fejlesztés minden aspektusát, valamint a gazdasági hátteret, tehát a régiós szervezetek gazdasági teljesítményét, a magas hozzáadott értékű termékek kapacitását, az oktatási és kutatási potenciált, a hídképző szervezetek fejlettségi szintjét és a különböző szervezetek együttműködési hajlandóságát. Az utóbbi évtizedekben a régió gazdasági struktúrájának átalakítására tett erőfeszítések ellenére, a régió továbbra is elsősorban mezőgazdasági jellegű maradt. Jelenleg a régió gazdasági életében az ipari tevékenység nem domináns. A csekély mértékű ipari tevékenységen belül még mindig a gyáripar játssza a legjelentősebb szerepet, bár a gyáripar mellett, az átlagot meghaladó százalékos arányban van jelen az elektromos-, a gáz- és a vízszolgáltató szektor is. Sajnálatos módon a régió GDP tekintetében nemcsak az EU-s átlagtól marad el jelentős mértékben, hanem Magyarország hét régiója közül is az ötödik helyen stagnál. A régiós GDPhez a szolgáltató szektor járul hozzá a legnagyobb arányban. Szükségessé vált tehát a régió gazdasági struktúrájának átalakítása, amelynek fő irányvonala a tercier szektor és a tudásalapú ágazatok felé való elmozdulás lehet. A vállalkozások számának tekintetében a régió nagyon előkelő helyezést foglal el, egyrészt a mezőgazdasági

32 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Dél-alföldi régió, Magyarország 30 mikrovállalkozások nagy száma, másrészt a spin-off vállalatok magas aránya miatt. Ez is bizonyítja a régióban megfigyelhető magas vállalkozói aktivitást. A régió kutatási és fejlesztési adatai kedvezőnek mondhatók magyar viszonylatban, amiben jelentős szellemi potenciál rejlik. A K+F indikátorok magasan a nemzeti átlag feletti értéket mutatnak, csak a Közép-magyarországi régió hasonló mutatói kedvezőbbek. A K+F+I tevékenységek aránya kiemelkedő a régióban, ami nemcsak a kutatóintézeteknek köszönhető, hanem azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek innovatívabbak a nemzeti átlagnál. Ugyancsak nagy szerepet játszanak a kedvező arány kialakulásában az egyetemek és kutatóközpontok spin-off vállalatai is. A fent említett erősségek mellett a régió innovációs rendszerének a gyengéi a következők: innovatív vállalkozások nem elégséges száma regionális egyenlőtlenségek a korporatív vállalkozói környezet hiánya a tudáskiaknázás hiányos volta fejlesztésre szorul a forrásfelszívó képesség K+F együttműködések alacsony száma.

33 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK Dél-alföldi régió, Magyarország 31

34 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK T E C O S, S z l o v é n i a 32 VEZETŐSÉGI TANÁCS/ MENEDZSMENT PROJEKT MUNKA ÁLTALÁNOS ÜGYEK KÉPZÉS K+F Projektek CAE Intézet Fröccsöntés Fémlemez formázás Fém öntvény technológiák DigiCEN Gyors prototipizálás CAD/CAM TAGOK/PARTNEREK A TECOS egy szlovén szerszám- és csavarmenetvágó fejlesztési központ, melynek fő célkitűzése a szlovén szerszámkészítő ipar támogatása saját tudása és felszerelése kihasználásával. A vállalkozást a Szlovén Köztársaság kormánya, a Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara és Celje város önkormányzata alapította. A szerszámkészítő piacok egyre inkább igényesek, ezért a szerszámkészítő vállalatoknak egy lépéssel a versenytársak előtt kell járniuk. Új termékeket kell kifejleszteniük, új módszereket kell kidolgozniuk ezeknek az előállítására, és saját irányvonalakat kell létrehozniuk. A TECOS éppen erre hivatott: a szoros együttműködés a szlovén egyetemekkel és tudományos, kutató- és szakmai intézetekkel lehetővé teszi a TECOS számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban oldja meg a kitűzött feladatokat és problémákat.

35 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK T E C O S, S z l o v é n i a 33 A TECOS fő feladatai: - a szerszámkészítő ipar támogatása a csúcstechnológiák kivitelezése érdekében; - alkalmazott kutatási és fejlesztési munka végzése az ipar számára; - kis- és középvállalatok számára támogatás és képzés biztosítása a K+F terén; - együttes lépések megtétele a szerszámkészítő ipar külföldi piacokon való népszerűsítéséhez; - közös nemzeti és nemzetközi K+F projektek menedzselése és koordinálása; - a specifikus szerszámkészítői készségek elsajátításához specializált képzések szervezése; A TECOS-nak 92 tagja van, amely közül 75 szerszámkészítő, 4 beszállító, 6 iskola, 2 intézet és 5 egyéb, a szerszámkészítéshez kapcsolódó szervezet. A közvetlen haszon a TECOS által szervezett kedvezményes tevékenységekhez és szolgáltatásokhoz történő hozzáférésből származik. Mindemellett a TECOS közvetítő szerepet lát el a külföldi partnerekkel való kapcsolatfelvétel során, kapcsolatot biztosít a tagok között, évenkénti találkozókat szervez és lehetőségeket ad vállalkozások bemutatkozására és kapcsolatok kiépítésére. Noha a TECOS-t főleg állami intézmények hozták létre, nem kap semmiféle támogatást az állami költségvetésből, így összes bevételét piaci alapon szerzi, ezért versenyképesnek, hatékonynak és partnerei számára előnyösnek kell lennie, ahhoz, hogy sikeres legyen. Átlagosan 15 nemzeti/regionális projektet és 270 ipari projektet irányít az üzleti partnerei számára. Éves bevétele körülbelül 1 millió euró. A szervezeti séma tetején a vezetői testület, a vezérigazgató és a szakértői tanács helyezkedik el. Lejjebb két szektor található: az Általános Ügyek Szektor és a Projektmunka Szektor. Az Általános Ügyek Szektor feladata az adminisztráció, a partnertámogatás és képzések szervezése. A tudás a haladás legfőbb alapja, ezért a képzések nagyon fontos részét képezik a TECOS szolgáltatásainak. A képzések terület-specifikusak és szakértőknek szólnak. A kínált képzéseknek számos formája létezik: - Egynapos szemináriumok; - Tanúsítványképzések; - Ügyfél-specifikus képzések; - Szakmai kirándulások; - Konferenciák és fórumok (Ipari Szerszámok Nemzetközi Konferenciája, a Nemzetközi Mélyhúzás Kutatócsoport konferencia). A Projekt Munka Szektor két intézetből áll: Számítógéppel támogatott Gépészet (CAE) Intézet és K+F Projektek Intézete. A CAE Intézet számítógéppel támogatott alkalmazások kivitelezését segíti a szerszámkészítésben és más ipari szektorban, főként a gépészet, az építészet és az elektrotechnikai ipar területein. A TECOS minőségi tanácsadói szolgáltatást is nyújt a specifikus technológiai problémák megoldására, amelyek a gyártási folyamat bármely stádiumában jelentkezhetnek. A működési terület széles spektruma miatt a CAE intézeten belül számos informális alosztály és csoport működik a következő feladatkörökkel: fröccsöntés; fémlemezformázás; fémöntvény technológiák; digicen (3D digitalizálás és fordított mérnöki tevékenység - reverse engineering); gyors prototipizálás; számítógéppel támoga-

36 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK T E C O S, S z l o v é n i a 34 tott tervezés (CAD) és számítógéppel támogatott gyártás (CAM). A K+F Projekt Intézet a TECOS egyik legfontosabb tevékenységét látja el. A K+F nagyon fontos egy vállalat növekedéséhez és versenyképességéhez. Különösen a kis- és középvállalkozások esetében a K+F-be való befektetés sokat követel a humán erőforrásból, a pénzügyi forrásokból és a rendelkezésre álló időből. A TECOS segítséget nyújt befektetők számára projekt konzorcium keresésében, amely a megfelelő szervezeti, humán és pénzügyi források rendelkezésre bocsátása révén képes lesz megvalósítani a K+F projektet. A TECOS a K+F három fázisában a K+F tevékenységekben, alkalmazásban és koordinációban nyújt szolgáltatásokat. Mindemellett a K+F Intézet segítséget nyújt további támogatások elnyerésére Szlovéniában, a szomszédos országokban és az EU-ban is. A finanszírozás fő forrásai az EU-s támogatások, hazai támogatások, a kétoldali projektek vagy a közvetlenül az ipartól kapott támogatások. A TECOS szolgáltatásainak használata révén a vállalatok kevesebb forrással érhetik el a kívánt eredményeket. A TECOS nagyszerű lehetőséget kínál a kapcsolatok, a tudás és a lehetséges partnerek megszerzésére, és ideális terepet biztosít az együttműködésre, és a tagok közötti közös projektek megvalósítására. Kapcsolat: TECOS info@tecos.si Tel:

37 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK QuESTIO, Olaszország 35 Portfólió politikák Portfólió politikák Irányítás Tervezés támogatása Finanszírozás eszközei és politikája Technológia transzfer Kutatók képzése Határokon átnyúló politikák Fókuszált Többszektorú A Lombardia Régió közelítése a kutatáshoz és az innovációhoz A QuESTIO (Minőségértékelés a Tudományban és Technológiában az Innovációs Lehetőségek Kiaknázására) a Kutató- és Technológia Transzfer Központok számára nyújt tudásalapot. A QuESTIO rendszerét a Lombardia Régió hozta létre a valós viszonyok feltérképezésére. Az információgyűjtésen keresztül a QuESTIO bemutatja a kutatás, a technológia transzfer és az innováció legfontosabb témáit és szereplőit. A rendszer azok számára hasznos, akik K+F és technológia transzfer szolgáltatásokat kívánnak vásárolni, továbbá lehetőséget biztosít az intézmények számára, hogy egymás munkásságával megismerkedjenek és kapcsolatba lépjenek egymással. Ezen túlmenően a QuESTIO egy olyan esz- köz Lombardia Régió számára, mellyel a kutatás és az innováció finanszírozására, és a kiválóság jutalmazására dolgoz ki politikákat. A QuESTIO, amellett, hogy a Lombardia Régión belüli Kutató- és Technológia Transzfer Központok regisztrációs rendszerének széles skáláját képviseli, bemutatja a kutatás-fejlesztés és a globális innováció perspektíváit, és egy közvetlen fórumként szolgál a Kutató- és Technológia Transzfer Központok, a vállalkozások, a szövetségek és az egyének között, a következők által: - Közösség, amely lehetővé teszi a Kutató- és Technológia Transzfer Központok számára, hogy egymással párbeszédet folytassanak közös érdeklődési területe-

38 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK QuESTIO, Olaszország 36 iken, és hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a vállalkozásokkal és ezek szövetségeivel a kommunikáció fejlett és interaktív eszközeinek segítségével (blogok, fórumok), kérdések megválaszolása vagy megoldások keresése révén. - Informatív multimédia szolgáltatások csatornája, mely nemzetközi szinten gyűjti a híreket és innovatív ötleteket, illetve ad-hoc információt nyújt a finanszírozás és a támogatás lehetőségeiről regionális, nemzeti, valamint nemzetközi szinten. A rendszer jelenleg 250 akkreditált kutatóintézettel rendelkezik és eddig 372 intézmény feltérképezése történt meg. Részleteiben kibontva a QuESTIO rendszer a Kutató- és Technológia Transzfer Központok azonosítására és értékelésére létrehozott eszköz, melyet a következő tevékenységek elvégzésére terveztek: - az innováció különböző résztvevői közötti kohézió elősegítése a Központok láthatóságára építve; - az innovációs mechanizmusok köreinek kidolgozása, a kutatási és technológia transzfer rendszer fejlesztése. A QuESTIO-t Lombardia Régió a Szakmai Tudás, az Új Gazdaság, Kutatási és Technológiai Innováció Általános Igazgatósága, hozta létre mely a Lombardiai Regionális Kutatóintézettel együttműködve koordinálta a projekt munkacsoportját a következő célkitűzésekkel: - mélyrehatóbban feltérképezni a kutatás és technológia transzfer aktualitásait Lombardia Régió egészében; - a kutatási és technológiai innováció hálózatának megalapításához szükséges biztos alapok lefektetése Lombardiában; - a szükséges eszközök megteremtése a kutatás és technológia transzfer finanszírozására vonatkozó újszerű és fenntartható módszerek kidolgozására. A rendszer nemrég ki lett bővítve a kutatásra és technológia transzferre irányuló szélesebb körű másodlagos szolgáltatásokkal, melyek célkitűzése a hozzáadott érték növelése a rendszerben, és ezáltal vonzerejének növelése a résztvevők számára. Ezen megközelítés szerint az osztályozás különbséget tesz a kutatás + technológia transzfer alapszolgáltatások és a kutatás + technológia transzferhez kapcsolódó támogató vagy kiegészítő szolgáltatások között: - kutatás - technológia transzfer - támogatás a technológia transzferhez - kiegészítő szolgáltatások a kutatáshoz és technológia transzferhez. A QuESTIO rendszer a célkitűzéseit az innovációs rendszer résztvevőihez kapcsolódó információk összegyűjtése, kezelése és publikációja által kívánja megvalósítani. A rendszer a résztvevőket kettős funkcionalitással szolgálja: - Kompetenciák repertoárját azonosítja: ki mit csinál a Kutató- és Technológia Transzfer Központokban, régiótól függetlenül; - Értékelési rendszert készíti: mélyebben megérteni, hogy hogyan végzik a Kutató- és Technológia Transzfer Központok tevékenységeiket.

39 REGIONÁLIS, SZEKTORIÁLIS ÉS EGYE TEMI INNOVÁCIÓS RENDSZEREK QuESTIO, Olaszország 37 A két funkció különböző, de egymást kiegészítő perspektívákat nyújt: - A Repertoár funkció a fogyasztókat látja el minden egyes Kutató- és Technológia Transzfer Központ kompetencia profiljának leírásával, lehetővé téve az érdekközpontok azonosítását, a specifikus jellemzők és szükségletek alapján. - Az Értékelési rendszer funkció a főként kvantitatív indikátorok széles skáláján alapul, és lehetővé teszi a központok kutatási- és technológia transzfer tevékenységeinek összehasonlítását különböző adatfeldolgozó eszközök által. A rendszer nemcsak a mérete miatt (regionális/multiregionális), hanem az eredményei és az együttműködő partnerek relációjában is különleges. Valójában három féle résztvevőre/felhasználóra lett kifejlesztve: 1. a Régió, 2. a Kutató- és Technológia Transzfer Központok, 3. a vállalkozások és ezek szövetségei (általánosítva azok a fogyasztók, akik jobban meg akarják érteni a kutatási és technológia transzfer tevékenységet). A rendszer célja, hogy csökkentse az információs aszimmetriát, mely gyakran akadályozza a tudás előállítói és felhasználói közötti együttműködést, és hogy kezelje a kutatáshoz és technológia transzfer tevékenységhez kapcsolódó nagy mennyiségű információt a web-portál segítségével. Kapcsolat: QuESTIO question@irer.it tel

40 I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N E u r ó p a i K u t a t á s i T é r s é g 38 Európai Bizottság Európai Kutatási Terület EU Kutatási Keretprogram Tagállamok, kutatóintézetek és egyéb szervezetek, vállalatok, üzletek. Az Európai Kutatási Térség (ERA) egy egész Európára kiterjedő közös kutatási terület kialakítását megcélzó kezdeményezés. Célja, hogy a kutatásban belső piacot hozzon létre, olyan területet, ahol a tudás, a kutatók és a technológia szabad áramlása valósul meg az együttműködés növelése, a verseny ösztönzése, a források jobb elosztása, a nemzeti kutatási tevékenységek és politikák együttműködésének javítása, és az európai kutatáspolitika kidolgozása céljából. A kezdeményezést az Európai Bizottság indította 2000-ben. Céljai között szerepel, hogy: - lehetővé tegye a kutatók mozgását és együttműködését, hogy ezáltal világszínvonalú infrastruktúrához kapjanak hozzáférést, és a kutatóintézetek kiváló hálózataival tudjanak együtt dolgozni; - hatékonyan megossza, tanítsa, értékelje és használja a tudást társadalmi, üzleti és politikai célokra; - optimalizálja és megnyissa az európai, nemzeti és regionális kutatási projekteket; - összehangoltabban használja a közeszközöket és közforrásokat; - erős köteléket építsen ki partnerekkel világszerte azért, hogy Európa profitáljon a tudás egész világra kiterjedő fejlődéséből, hozzájáruljon a globális fejlődéshez, és vezető szerepet vállaljon a globális problémák megoldására irányuló nemzetközi kezdeményezésekben; - kritikus tömeget hozzon létre a tudományok fő fejlődési területein, különösképp a mértékadó gazdaságok elérése céljából, a források jobb elosztása végett, valamint hogy csökkentse a negatív külső gazdasági hatásokat, amelyek a tényezők elégtelen mobilitásából és a működtetők felé történő gyenge információ szolgáltatásból erednek. Az ERA fogalma összekapcsolja az európai kutatási belső piacot, amelyben biztosított a kutatók, a technológia és a tudás szabad mozgása; a hatékony, Európa egészére kiterjedő együttműködést a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, programok és politikák között; illetve a kezdeményezéseket, amelyeket európai szinten finanszíroznak és hajtanak végre. Az ERA megerősítheti a régiók közötti tu-

41 I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N E u r ó p a i K u t a t á s i T é r s é g 39 kapcsolattartást és kommunikációt a szereplők között, akik támogatják, előállítják és használják a kutatási tevékenységeket és eredményeket. Az ERA honlapja Forrás: dás áramlását egy olyan csatorna által, amely biztosítja a különböző országokban lévő cégek és kutatóintézetek közötti kapcsolatot. A jobb hálózatban működő intézetek még inkább képesek a tehetségek vonzására és megtartására. Az EU vezető szerepéből adódóan támogatást, környezetet és keretet biztosít a tagállamok által egyénileg indított kezdeményezések kihangsúlyozására és felerősítésére, hogy ezáltal Európát nyitottá tegye a kölcsönös együttműködésre, illetve a multilaterális kezdeményezésekre. A tagállamok egyetemei, kutatóintézetei, vállalatai részt vesznek a hálózatban és használják azt. Az ERA elősegíti a A rendszer fő gyenge pontjai a következők: - Európában a kutató tevékenységekre irányuló fő referenciakeret még mindig nemzeti; - a legtöbb intézkedést a hatóságok hozzák; - még mindig az aprózódás, elszigetelődés és részekre tagolódás jellemzi a nemzeti kutatási erőfeszítéseket és rendszereket, és jelentős a szabályozó és adminisztratív rendszerek közötti egyenlőtlenség; - a kutatók még mindig jogi és gyakorlati akadályok által megkurtítva látják a karrierlehetőségeiket, amelyek akadályozzák mobilitásukat az intézetek, szektorok és országok között; - a vállalatok gyakran nehézkesnek találják az európai kutatóintézetekkel való együttműködést, különösen országok közötti viszonylatban; - az internetes portál nem hozzáférhető minden EU-s nyelven. Az innovációs rendszer fő erősségei a következőek: - mobilitás a kutatók körében, a kutatók és a vállalatok közötti tudástranszfer; - az ERA struktúrákat és mechanizmusokat teremt az in-

42 I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N E u r ó p a i K u t a t á s i T é r s é g 40 formáció- és tapasztalatcsere lebonyolítására munkacsoportok, szakértők és operátorok hálózatainak kialakítása és működtetése révén; - pénzügyi és jogi eszközök használata (szabályozások és direktívák); - politika-koordinációs eszközök megléte. A rendszer kulcsfontosságú innovációs elemei a következők: maga az ötlet egy közös EU-s kutatási terület létrehozására; a kutatók mobilitása; kapcsolat a vállalkozásokkal; fejlett eszközök a nemzetközi együttműködés népszerűsítésére. A rendszer transzferálható jellemvonásai pedig a nemzetközi együttműködés, politika-alkotás és a jogi és pénzügyi mechanizmusok kombinációja. Az ERA Európa mintegy országának nyitotta meg a kutatási lehetőségek kapuját, melyek eddig még nem voltak képesek a fentiekhez hasonló módszereket alkalmazni. Az ERA különböző szolgáltatásokat is nyújt, mint például az ERAWATCH, mely az EU-n belül és azon túlmenően is információkat szolgáltat az európai, nemzeti és regionális kutatási politika, annak szereplői és programjai terén. Jelenleg az ERAWATCH összesen 43 országban van jelen: 27 EU tagállamban, az Európai Közösség Kutatási Keretprogramjában résztvevő országokban és az EU fő kereskedelmi partnerországaiban. Mindazonáltal eddig kevés sikerrel járt a kezdeményezés alapvető célkitűzéseinek elérésében, amelynek oka főként az internetes portál kialakításában keresendő: a portál ugyanis nem hozzáférhető az összes EU-s nyelven és bonyolult rajta a navigáció. Honlap: Kapcsolat: Az online formanyomtatvány elérhető a következő honlapon:

43 I N N O V Á C I Ó S R E N D S Z E R E K A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N E u r o p e I N N O V A 41 Sectoral Innovation Watch Cluster Mapping Innovation Panels Cluster Networks Financing Networks Standards Networks lat és tudás megosztása, a tanuló platformok kialakítása a kis- és középvállalkozásokat szolgálják. A tevékenységek célja a kis- és középvállalkozások, különösképp az induló vállalkozások számára új, innovációt támogató szolgáltatások kifejlesztése és tesztelése európai innovációs szakemberek közreműködésével. Innovation Management Europe INNOVA Forum Europe INNOVA Communications A Europe INNOVA az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának a kezdeményezésére jött létre. A Europe INNOVA tulajdonképpen nem más, mint az innováció elősegítéséhez szükséges új eszközök kifejlesztését és tesztelését megvalósító laboratórium. Elsődleges célja, hogy az innovatív vállalkozások működését segítse, illetve összekapcsolja a köz- és a magánszférában tevékenykedő innovációs szolgáltatásokat nyújtó szereplőket, mint például az innovációs ügynökségeket, technológia transzfer irodákat, üzleti inkubátorokat, pénzügyi közvetítőket, klaszterszervezeteket és másokat. A Europe INNOVA 2006-ban indult azzal a céllal, hogy azonosítsa és kielemezze a különböző szektorokban az innovációt segítő és akadályozó tényezőket a megfelelő és célzott támogatáspolitika intézkedéseinek megvalósulása érdekében. A Europe INNOVA a Gate2Growth-ra és a PAXIS-ra épít, illetve továbbfejleszti a hálózatban működő innovációs szereplők megközelítését az elemző szakértelem és a tapasztalat ötvözése által. A Europe INNOVA több mint 300 partnert kapcsol össze 23 tagállamból, és jelenleg a fenti ábrán bemutatott elemekből áll. A kezdeményezés a szektor alapú megközelítést előtérbe helyezve támogatja az üzleti klaszterek, pénzügyi és standardizációs szakemberek közötti együttműködést hálózatok kialakítása révén. A tapasztalatcsere, a jó gyakor- A Europe Innova honlapja Forrás: