H A T Á R O Z A T. Zsikla Imre Zsolt egyéni vállalkozó részére e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

Átírás

1 CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: /2015. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Filakné Enyedi Andrea Balatonyi Zsolt Berényi Anita Tel.: +36 (62) /44268 Tárgy: Zsikla Imre Zsolt ev., Kerekegyháza, egységes környezethasználati engedély módosítása (jelentős változtatás miatt) egységes szerkezetben H A T Á R O Z A T Zsikla Imre Zsolt egyéni vállalkozó (6041 Kerekegyháza, Faludűlő tanya 0211/101 hrsz.) részére a /2013. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt jelentős változtatás miatt január 23-án benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján az alábbiak szerint módosítom, és az engedélyt egységes szerkezetben az alábbiak szerint adom ki: Zsikla Imre Zsolt egyéni vállalkozó részére e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Kerekegyháza, Faludűlő tanya, 0211/100 és 0211/101 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1. sz. mellékletének 1/a. pontja szerinti (Intenzív állattartó telep, baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára); 2. sz. mellékletének 11/a pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára) tevékenység folytatásához. Az engedélyes adatai: Neve: Zsikla Imre Zsolt Székhelye: 6041 Kerekegyháza, Faludűlő tanya 0211/101 hrsz.. Adószám: KÜJ száma: A telephely adatai: Megnevezése: Baromfinevelő telep KTJ telephely KTJ létesítmény : NOSE-P kód: EKHE kód: 11.a. Telephely helyrajzi száma: Kerekegyháza, Faludűlő tanya, 0211/100 és 0211/101 hrsz. A telephely súlyponti koordinátái: X= Y= Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part Szeged, Pf (62) (62) alsotiszavideki@zoldhatosag.hu

2 Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás TEÁOR szám: 0147 Férőhelyszám (db): db brojler csirke A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Abdiás-Öko Mérnöki és Szolgáltató Kft. Címe: 6090 Kunszentmiklós, Ősz u. 3. Elhelyezkedés: A létesítmény Kerekegyháza közigazgatási területén található a település DKi részén. A telephely Kecskemét irányából a településen áthaladó 5214 számú Kecskemét - Kerekegyháza - Szabadszállás összekötő útról közelíthető meg. A vizsgált telephely környezetében ipari telephelyek, üzemanyagtöltő állomások, lakóingatlanok és mezőgazdasági területek találhatók. A telephelyektől északi irányban fafeldolgozó telephely, illetve egy Tüzép telep, valamint egy benzinkút található. Ebben az irányba távolabb lakóépületek találhatók. D-DNy-i irányban csak mezőgazdasági területetek húzódnak. DK-K-i irányban mezőgazdasági területek helyezkednek el, illetve irodaház és benzinkút. A telephelyektől távolabb szintén mezőgazdasági területek. ÉK-É-i irányban a kétsávos, aszfaltborítású Szabadság utca húzódik, melynek túloldalán földszintes, előkertes családi házak találhatók. A telephelytől 330 m távolságban, DNy-i irányban található a legközelebbi időszakos vízfolyás, mely a Kondor tóhoz kapcsolódik. A telephelytől É-ÉNy-i irányban a kerekegyházi vízmű 4 kútja található. A legközelebbi felszínalatti vízbázis (K-24. kút) 122 m távolságban van a telephely legközelebbi pontjától. Tartástechnológia, állattartó épületek: A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE A telephelyen a baromfitartást mélyalmos technológiával végzik. Minden ólba 9 hetente (6 hét nevelési időszak és 3 hét szerviz idő) új turnus kerül. A naposcsibe betelepítés előtt, aprított szalmát szórnak szét kézi erővel az ólakban. A betelepítést követően, három hét után a munkaműveletet megismétlik. Átlagosan, turnusonként 2,5 kg aprított szalmát használnak fel m 2 -ként. A 6. hetet követően történik a felnevelt csirkék telepről történő elszállítása, értékesítése. Az ólak kiürítését követően, az almos trágyát erőgéppel összetolják, majd pótkocsira rakják. A kitrágyázást mosás és fertőtlenítés követi. Épület megnevezése Alapterület (m 2 ) Műszaki tulajdonságok Férőhely szám (db) Tartástechnológia I. (meglévő) 1111,00 falazott, kétszintes mélyalmos II. (meglévő) 1716,43 könnyűszerkezetes, egyszintes III. (meglévő) IV. (meglévő) 2478,43 hőszigetelt falpanel, egyszintes 2455,47 hőszigetelt falpanel, egyszintes mélyalmos mélyalmos mélyalmos V. (meglévő) 2455,47 hőszigetelt falpanel, mélyalmos 2

3 VI. (tervezett) VII. (tervezett) VIII. (tervezett) IX. (tervezett) egyszintes 2455,47 hőszigetelt falpanel, egyszintes 2455,47 hőszigetelt falpanel, egyszintes 2455,47 hőszigetelt falpanel, egyszintes 2455,47 hőszigetelt falpanel, egyszintes Összesen: mélyalmos mélyalmos mélyalmos mélyalmos Az I.-II.-III.-IV.-V. sz. épület üzemel, a VI.-VII.-VIII.-IX sz. épület a tervezett bővítés része. A tervezett VI.- IX.-es számú ólakat KINGSPAN típusú hőszigetelt falpanelekből és hőszigetelt tetőpanelekből tervezik megépíteni. Az ólak szellőzését az épületek DNy-i homlokzatán 12 db négyzet keresztmetszetű, végfali axiális ventilátor, illetve 4 db ventilátorral ellátott tetőszellőző fogja biztosítani. Mindegyik ól esetében 1-1 db Agro Clima Unit típusú hőcserélő berendezés kerül telepítésre. Az aljzatbeton középre lejt, alatta a technológiai szennyvíznek gyűjtőcsatorna épül, mely az épületen kívüli zárt, szivárgásmentes műtárgyban kerül gyűjtésre. A nyílászárók acél, ill. alumíniumból készülnek hőszigetelten, valamint az ablakok is hőszigetelt üvegezéssel kerülnek kialakításra. Az állattartó épületeken kívül az alábbi építményeket tervezi megvalósítani az engedélyes: Fedett trágyatároló Fedett-nyitott szalmatároló épület Αlapanyagraktár Mezőgazdasági tárolóépület Silópark bővítés Takarmány-előállítás, tárolás: A telephelyen lévő terménytároló silókból látják el a 2,5 t/h teljesítményű kalapácsos darálókeverő berendezést. Az alapanyagokhoz receptura szerint premixet, olajat és egyéb adalékokat kevernek. A takarmánykeverőben működő darálóhoz és keverő berendezéshez 2-2 db mechanikai tisztítású, zsákos porleválasztó kapcsolódik, melyek a leválasztott terményszemcséket a silókba vezetik vissza. Az elkészült takarmány csővezetéken keresztül kerül az átmeneti tároló silóba. A telep férőhely bővítésével a terménytároló silók számát is növelik. Meglévő silók térfogata: 4 db 500 tonnás 2 db 100 tonnás 2 db 40 tonnás 2 db10 tonnás 1 db 5 tonnás Épülő új silók térfogata: 2 db 2000 tonnás 2 db 30 tonnás 3

4 Takarmányozás: A takarmány tárolása az istállóhoz kapcsolódó takarmánysilókban történik. Innen spirálos rendszerrel folyamatos önetetés valósul meg. A tálcás etető berendezések úgy vannak felépítve, hogy a takarmány adagolása az etetőben a baromfi növekedésének megfelelően változtatható legyen. A takarmány adagolását a fogyás függvényében automatika irányítja. A telephely vízellátása a települési közműről biztosított. Az ólakban alkalmazott önitató egységek, ún. aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, csészés itatók, amelyek víztakarékosak. Csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, ezzel kizárják a fölösleges víz alomra való jutását, így többek közt a bűzkibocsátás mértéke is csökken. Vízellátás: Az ingatlan vízellátása jelenleg teljes mértékben közüzemi vízhálózatról biztosított. A vízfelhasználás költségeinek csökkentése érdekében, engedélyes vízjogi engedélyezési eljárás keretében egy mélyfúrású kutat létesített. Az ivóvíz-, illetve szociális vízigény (343,0 m 3 /év) biztosítása a jövőben is közüzemi vízhálózatról fog történni, az itatási-, technológiai-, illetve egyéb vízigényt (29852,57 m 3 /év) a létesítendő mélyfúrású kútról kívánják a jövőben biztosítani. Szennyvízkezelés, -elhelyezés: Szociális szennyvíz: A meglévő szociális épületekben keletkező kommunális szennyvizet (337,5 m 3 /év) zárt szennyvízgyűjtő aknákban gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező vállalkozással a kecskeméti szennyvíztisztító telepre szállítják ártalmatlanítás céljából. Technológiai szennyvíz: Technológiai szennyvíz az ólak mosása során keletkezik. A mosóvizeket (kb. 800 l/ól) zárt aknákban gyűjtik, majd szippantást követően a trágyatárolóra szállítják, ahol az almos trágyára locsolják, elősegítve annak érését. A korszerű boncoló helyiségnek köszönhetően, boncolói szennyvíz jelenleg nem keletkezik a telepen, de esetleges későbbi igény felmerülés miatt, zárt akna létesült. Kerékfertőtlenítő medence szennyvize: A hátsó bejáratnál létesülő kerékfertőtlenítő medence szennyvizét folyamatosan utántöltik és az állategészségügyi előírásoknak megfelelő időközönként kicserélik. A műtárgyból kiszivattyúzott vizet a benne lévő híg fertőtlenítőszer kémiai hatásainak ellenálló hordókban gyűjtik és szakcégnek adják át ártalmatlanítás céljából. Trágyakezelés, -tárolás: A telephelyen a baromfitartást mélyalmos technológiával végzik. Az ólak kiürítését követően, az almos trágyát erőgéppel összetolják, majd pótkocsira rakják. A kitrágyázást mosás és fertőtlenítés követi. Az almostrágyát platós szállítójárműre rakodva szállítják el. Kitrágyázási időszakban közvetlenül mezőgazdasági területekre, tilalmi időszakban az almostrágya tároló műtárgyakba szállítják, és itt tárolják a tilalmi időszak végéig. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 5. sz. mellékletének 5.1. C) pontja alapján 4

5 1000 db brojler 218 kg trágyát termel hetente. A telephelyi állatlétszám, illetve a tartástechnológia alapján, az éves szinten keletkező, számított trágyamennyiség kg. Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. (8) értelmében az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására, így a tervezett férőhelyszámhoz egy legalább kg, vagyis mintegy 1.476,2 m 3 mennyiségű trágya tárolására alkalmas trágyatárolót kell biztosítani. A telepen jelenleg 2 db trágyatároló áll rendelkezésre, melyek összes kapacitása m 3. Az állattartó telep bővítése során létesül 2 db új trágyatároló, melyek tárolókapacitása ugyancsak m 3. Fentiek alapján, az összes tárolókapacitás m 3. Fentiek értelmében, a meglévő és a létesítendő trágyatárolók (6.138 m 3 ) nagy biztonsággal elegendők a telephelyen keletkező 6 havi almostrágya (1.476,2 m 3 ) tárolására. Csurgalékvíz-elvezetés: A meglévő 2 db trágyatároló fedetlen, ezért a lehulló csapadék szabadon érintkezik a trágyával. A trágya bizonyos mennyiségű csapadékot magába fogad, a többletet pedig, a trágyatárolókhoz kapcsolódóan létesített 2 db csurgaléklé tárolóban tárolják, amit később a trágyaszarvasra öntöznek vissza. Az újonnan kialakítani tervezett 2 db trágyatároló ugyan fedett kialakítású lesz, ezért a benne tárolt trágya csapadékvízzel nem érintkezik, azonban a keletkező csurgalék trágyalé részére 2 db csurgalék trágyalé tároló létesül. Csapadékvíz-elvezetés: Az állattartási tevékenység kizárólag fedett helyen történik, így trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. Az épületek tetőfelületén-, valamint a burkolt felületeken összegyülekező tiszta csapadékvizek az ingatlan területén lévő csapadékvíz elvezető és - szikkasztó árkokban kerülnek elvezetésre, elszivárogtatásra. Tűzivíz tározás: A telephelyen egy 30 m 3 -es zárt tűzivíz tározó található. Monitoring: A telephelyi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése jelenleg 3 db talajvíz-mintavételi monitoring kút (1. sz., 2. sz., 3. sz. kút) által biztosított, azonban a évi bővítés miatt vízjogi engedélyezési eljárás keretében folyamatban van további két monitoring kút (4. sz., 5. sz. kút) létesítése, illetve üzembe helyezése. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek Az állattartó épületek és azok hőcserélői diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. Szellőzés Az állattartó épületek szellőztetését ventilátorok biztosítják, melyek az állattartó épületek levegőjét a környezeti levegőbe juttatják. A légbeejtők és a ventilátorok működését komputer vezérli, az állattartó épület levegőjének hőmérséklete alapján. 5

6 Az I-V. számú állattartó ólakból elszívott beltéri meleg levegő épületenként letelepített egyegy Agro Clima Unit+200 típusú keretes hőcserélőbe van vezetve. A hőcserélő az elszívott belső levegővel előmelegíti az állattartó épületekbe bevezetett friss levegőt és a hőenergiáját vesztett beltéri levegőt kürtőn keresztül a szabadba vezeti. A megépülő VI.-IX. számú állattartó épületeknél is tervezett egy-egy Agro Clima Unit+200 típusú keretes hőcserélő az ólakba bevezetett friss levegő előmelegítése céljából. A hőenergiáját vesztett belső téri levegő a hőcserélő berendezés körtűjén keresztül történik a szabadba kibocsátásra. Megnevezés I. sz. istálló (meglévő) II. sz. istálló (meglévő) III. sz. istálló (meglévő) IV. sz. istálló (meglévő) V. sz. istálló (meglévő) VI. sz. istálló (tervezett) VII. sz. istálló (tervezett) VIII. sz. istálló (tervezett) IX. sz. istálló (tervezett) Szellőző ventillátorok Végfalra szerelt Oldalfalra szerelt darabszám légszállító telj. (m 3 /h) darabszám légszállító telj. (m 3 /h) Légszállító kürtőbe kötött Végfalra szerelt Légszállító kürtőbe kötött Állattartó épületek fűtése légtechnikája Az állattartó épületekben földgáz üzemű hőenergiatermelő berendezések biztosítják a technológiához szükséges hőenergiát. A hőenergiatermelő berendezések füstgázelvezető kéményei a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében nem bejelentés köteles pontforrások. A telep tervezett fejlesztése során az állattartó épületek földgáz üzemű berendezéseit pellet tüzelésű kazánokkal fogják kiegészíteni, amennyiben a kazánok névleges bemenő hőteljesítménye a 140 kw-ot meghaladja későbbiekben lefolytatott levegővédelmi engedélyeztetési eljárásban fogja az engedélyes azt engedélyeztetni. A hőenergiatermelő berendezések az épületekben lesznek elhelyezve, a pelletet energiatermelő berendezésenként az épületek mellett elhelyezett egyenként 18,5 m 3 tároló kapacitású silókból fogják a kazánokba juttatni. 6

7 Megnevezés I. sz. istálló (meglévő) II. sz. istálló (meglévő) III. sz. istálló (meglévő) IV. sz. istálló (meglévő) Fűtési rendszer fűtőberendezés darabszáma hőteljesítménye (kw/db) műanya hőlégbefúvó hőlégbefúvó 4 70 hőlégbefúvó 4 70 V. sz. istálló (meglévő) hőlégbefúvó 4 70 VI. sz. istálló (tervezett) VII. sz. istálló (tervezett) VIII. sz. istálló (tervezett) IX. sz. istálló (tervezett) hőlégbefúvó 4 70 hőlégbefúvó 4 70 hőlégbefúvó 4 70 hőlégbefúvó 4 70 típusa Agro Clima Unit+200 Agro Clima Unit+200 Agro Clima Unit+200 Agro Clima Unit+200 Agro Clima Unit+200 Agro Clima Unit+200 Agro Clima Unit+200 Agro Clima Unit+200 Agro Clima Unit+200 Hőcserélő A telephelyen bejelentés- és engedélyköteles légszennyező pontforrás nem üzemel. teljesítménye (m 3 /h) A telephelyi fűtésrendszer átalakítása tervezett állattartó épületenként 1-1 db pellet tüzelésű kazán beépítésével. A tárgyi berendezések pontos típusa és bemenő névleges hőteljesítménye még nem ismert. A tervezett energiatermelő berendezések létesítésekor az érvényben lévő jogszabályi előírásoknak megfelelő engedélyeztetési eljárásokat az engedélyes a későbbiekben fogja lefolytatni. Hűtés A meglévő IV. és V., valamint megépülő VI., VII., VIII., IX. számú állattartó épületek belső légterének hűtését az épületek oldalán kialakított ablaksor előtti hűtőpanelekben keringtetett hidegvízzel biztosítják. Tartalék áramforrás Az esetleges áramszünet esetén az elektromos energia ellátást egy Wilson típusú aggregátor biztosítja. Az áramfejlesztő eddigi üzembentartása esetén üzemideje nem haladta meg az 50 h/évet, illetve a tüzelőanyag felhasználása 50 kg/h alatti. 7

8 Takarmány tárolás A telephelyre beszállított szemestermény fogadó garatba kerül leürítésre, a fogadógaratba történő leürítés ponyvatakarás alatt történik, amely a diffúz kiporzást mérsékli. A takarmány alapanyagát képező szemestermény, illetve a telephelyen előállított táp takarmány silókban kerül tárolásra felhasználásig. A silók feltöltése csigás rendszerű, ezért kiporzás nem várható. A telephelyi terménydaráló és takarmánykeverő berendezéshez 2-2 db mechanikus tisztítású zsákos porleválasztó kapcsolódik. A leválasztott takarmányport a silókba vezetik vissza, a berendezésekhez bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrás nem kapcsolódik. Trágyatárolás Az állattartó épületekből jellemzően csak a kihelyezési időszakban az almostrágyát turnusváltáskor a telep délnyugati részében lévő 2 db, illetve bővítéskor megépülő további 2 db egyenként 568,33 m 2 alapterületű trágyatároló tálcán helyezik el. A telepen keletkező almostrágyát mezőgazdasági termőterületek tápanyag ellátására használják fel. Állati hulla ártalmatlanítás A saját telephelyen elhullott állati tetemek ártalmatlanítása egy VOLKAN 150 típusú állati melléktermék égetőben történik. Az égető AZUR 60 típusú 69,8 kw bemenő hőteljesítményű földgáztüzelésű égőfejjel üzemel, a berendezés égetési kapacitása 50 kg/óra. Az égető füstgázának hőmérséklete minimum 2 másodpercig 850 C-on van tartva. Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás a közút forgalma által okozott szennyezéshez képest nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK A telephelyen keletkező állati hullát és almos trágyát az állategészségügyi jogszabályok szerinti melléktermékként tartják nyilván. A keletkező állati hulla elkülönített gyűjtése a telephely szilárd burkolattal ellátott fedett területrészén történik mélyhűtő ládákban. A telepen keletkező saját elhullott állati tetemet egy AZUR 60 típusú földgáztüzelésű égetőben ártalmatlanítják. A keletkező almos trágyát turnusváltásonként távolítják el az állattartó épületekből. A telephelyen jelenleg 2 db szigetelt és fedetlen almostrágya tároló van megépítve. A telephely bővítésével egyidőben a meglévő trágyatároló létesítmények mellé további szigetelt és fedett trágyatároló kerül megépítésre. Az almostrágyát trágyázási tilalmi időszakban a trágyatárolóban helyezik el, majd ezt követően mezőgazdasági termőföldön hasznosítják. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A telephely bővítése során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A tereprendezés és a földmunkák során kitermelt talajt a telephelyen fogják hasznosítani. A kivitelezés során keletkező építési-bontási hulladék engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerül átadásra hasznosítás, illetve ártalmatlanítás céljából. Az építési-bontási hulladékokat hulladékkezelőnek történő átadásig a telepen tárolják. 8

9 Telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Az állati hulla égetése során keletkező hamut zárható, fémkonténerben gyűjtik, engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásig. A telephelyi tevékenységek végzése során keletkező nem veszélyes hulladékokat telephelyen belül kijelölt hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásig. A telephelyi gépek és berendezések javítását, gépjárművek tisztítását telephelyen kívüli szakvállalkozások végzik. A telephelyi állatállomány orvosi felügyeletét szerződött orvos látja el, aki a tevékenysége során keletkező orvosi hulladékot saját hulladékaként elszállítja, amennyiben keletkezik állatgyógyászati hulladék, azt megfelelő gyűjtőedényben gyűjtik, fedett épületben, engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásig. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A települési szilárd hulladékot szilárd burkolatú fedett helyen elhelyezett hulladékgyűjtő edényekben gyűjtik, majd települési szilárd hulladék kezelőnek adják át ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése Hulladék megnevezése kazánhamu és salak, amely különbözik a től egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is Azonosító kód * * További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja átadás engedéllyel rendelkezőnek lerakás a közszolgáltatás szerint Hulladék nyilvántartás A vállalkozó a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. 9

10 A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Kerekegyháza DK-i részén található. A telephely környezetében, északi irányban lakóövezet, a többi irányban ipari övezet helyezkedik el. A legközelebbi lakóház távolsága az állattartó telep határától 23 m. A vizsgált telephelytől ÉNy-i irányba a Kerekegyházi Fanyűvő Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft. fafeldolgozó telepe található (16 óráig üzemel). A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szellőztetést biztosító ventilátorok, a terménytároló silókhoz kapcsolódó garatfeltöltés, a takarmánykeverő zajkibocsátó berendezései, valamint a szállítási tevékenység (trágya kiszállítása, belső anyagmozgatás, takarmány és az állatállomány beszállítása, az állatállomány kiszállítása). A szellőztető ventilátorok folyamatosan üzemelnek. A szállításból és takarmánykeverésből származó zajkibocsátás rendszerint nappal történik. A jelenlegi telephely zajkibocsátására vonatkozóan, a Rezonátor Bt., december 9-én műszeres zajmérést végzett. A / azonosító számú zajmérési jegyzőkönyvet az ABDIÁS-ÖKO Mérnöki és Szolgáltató Kft., január 22-én beküldte az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre. A mérési eredmények alapján megállapításra került, hogy a telephely zajkibocsátása a legközelebbi védendő homlokzat előtt nappal elérte a határértéket, de azt nem haladta meg, míg éjszaka határérték alatti volt. A domináns hatásterület alakulását a védendők irányába nappal a daráló-keverő technológia, míg éjszaka a hőcserélők határozzák meg. A többi irányba (ezekben az irányokban védendő épület nem található) éjszaka alakul ki a nagyobb hatásterület, melyet szintén a hőcserélők, illetve az ólak végfali ventilátorai határoznak meg. Az állatállomány ellátásához szükséges takarmány előállítása saját takarmánykeverőben történik. A daráló és keverő épület mellett található a fogadógarat, valamint 7 db terménytároló siló. A bővítéssel a növekvő takarmányigény kiszolgálására az engedélyes a jövőben a meglévő terménytároló silók mellé, 2 db 2000 t tárolókapacitású és 2 db 30 t tárolókapacitású terménytároló (tranzit) silót tervez. A négy új ól DNy-i végfalán, egyenként 12 db Pericoli 140 x 140 cm-es axiális átömlésű ventilátor létesül, illetve a tetőhéjazaton ólanként, 4 db Fancom típusú, kürtőbe épített ventilátor kerül telepítésre. Az új ólak oldalsó falánál 1-1 db Agro Clima Unit típusú hőcserélő lesz telepítve. A termény beszállítását jelenleg a Szabadság utca felől végzik. Az új teleprész megépülését követően, a zajvédelmi szempontokat is figyelembe véve, a nehéz-tehergépjárművel történő közlekedés teljes mértékben a kialakítani tervezett hátsó kapun keresztül fog történni. A termény beszállítását kamionokkal végzik, melyek közvetlenül a garatba billentik a terményt, majd ezt követően a garathoz kapcsolódó felhordó egy váltó, majd surrantócsövek segítségével tölti fel a silókat. A terménytároló silókból csigák szállítják a terményt a Karsystem típusú kalapácsos darálóba, és az azonos típusú keverő berendezésbe. A beruházást követően a daráló, keverő berendezés nem változik, az üzemideje is 3 óra/nap marad, azonban a heti 3 napos keverés, heti 6 napra fog emelkedni. Az üzemelés alatt a lakóövezet irányába a telephely meglévő zajforrásai alakítják ki a jelenleg is fennálló hatásterületet, melyet az új beruházás üzemeltetése érdemben nem befolyásol, azok védendőktől való jelentős távolsága miatt. Az új zajforrások működése a telephely nagyobb 10

11 zajkibocsátását, illetve a jelentősebb hatásterület kialakulását DNy-i irányba eredményezik éjszaka, a mezőgazdasági övezet irányába. A decemberi műszeres zajmérés alapján megállapításra került, hogy a meglévő telephely zajterhelését, a legközelebbi védendő épületnél (Szabadság u. 48. sz.), az új zajforrások beüzemelése várhatóan nem növeli meg. Az éjszakai zajterhelés mértéke kb. 1,2 db-lel növekedhet amennyiben a telephelyen éjszakai közlekedés is van. A fentiek alapján megállapításra került, hogy az új zajkeltő berendezések a legközelebbi védendő épületek előtt a zajterhelést az éjszakai időszakban csak kismértékben módosíthatják. A telephelyen belüli közlekedés nélkül, a zajterhelésben növekedés még éjszakai időszakban sem várható. A jelenlegi telephely közvetlen hatásterülete a telekhatártól számítva É-i irányban 24 m, ÉK-i irányban 91 m. Az új beruházás zajkibocsátó berendezései a meglévő telephely zajvédelmi közvetlen hatásterületét nem változtatják meg, a régi és új zajforrások által meghatározott közvetlen zajvédelmi hatásterületek nem kerülnek fedésbe egymással. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Műszaki védelem: Az állattartó épületek, a trágyatárolók, a csurgalékvízgyűjtő-medencék, valamint a szennyvizeket befogadó aknák egyaránt megfelelő műszaki védelemmel ellátottak. Trágyakezelés, -tárolás: A telephelyen a baromfitartást szivárgásmentes aljzatbetonnal ellátott, zárt ólakban, mélyalmos technológiával végzik. Turnusváltáskor az almos trágyát erőgéppel összetolják, majd pótkocsira rakják. Az almostrágyát platós szállítójárműre rakodva szállítják el. Kitrágyázási időszakban közvetlenül mezőgazdasági területekre, tilalmi időszakban az almostrágya tároló műtárgyakba szállítják, és itt tárolják a tilalmi időszak végéig. A meglévő 2 db trágyatároló nyitott, oldalfallal ellátott, szulfátálló vasbeton trágyatároló tálca. A 2 db új trágyatárolót fedett kialakításúra tervezik, szulfátálló bevonattal ellátott vasbetonból. Üzemi kárelhárítási terv: A meglévő telep /2011. számon jóváhagyott, május 1. napjáig érvényes kárelhárítási tervvel rendelkezik, melyet az engedélyes a benyújtott dokumentáció értelmében tárgyi engedélyezési eljárás lefolytatását követően, a bővítésre való tekintettel, felül kíván vizsgálni. A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELMI VONATKOZÁSAI Az állattartó telep, illetve az üzemeléssel érintett környező területek országos jelentőségű védett természeti területnek, Natura 2000 területnek nem részei. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagy létszámú baromfi telepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. 11

12 A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A baromfi nevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. BAT-nak való megfelelés: Valamennyi egységben automatizált takarmányozási rendszer működik, ami a baromfi életkorának, állapotának, súlyának megfelelő összetételű és mennyiségű takarmányt adagol. A technológia figyelembe veszi a napi gyarapodást és ennek megfelelően, naponta emeli a takarmányadagot. A telepen az állatok etetése spirális, automata köretető rendszerrel biztosított. Az etetés technológiája megfelel a BAT takarékossági követelményeinek. Az ólakban alkalmazott önitató egységek, ún. aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, csészés itatók (víztakarékos), melyek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, ezzel kizárják a fölösleges víz alomra való jutását, így többek közt a bűz kialakulását is. Az alkalmazott technológia víztakarékossági szempontból megfelel a BAT követelményeinek. Az ólak takarítása, fertőtlenítése állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembe vételével állománycserék alkalmával történik, melyhez nagynyomású mosó berendezést alkalmaznak. A BAT-nak való megfelelés levegővédelmi szempontból Az épületek hőszigeteltek. A szellőző rendszer elemei újak, a BAT-nak megfelelően kerültek kialakításra. A fűtésre alkalmazott tüzelőberendezések alacsony légszennyező anyag kibocsátás mellett jó hatásfokkal biztosítják a nevelő épületek szükséges hőmérsékletét. A takarmánytároló silók légzőnyílásaira szerelt szűrőzsákok megakadályozzák a környezeti levegő szilárd légszennyező anyaggal történő diffúz szennyezését. A telep járófelületeinek rendszeres takarítása csökkenti a környezeti levegő porszennyezettségét. A megfelelően összeállított, optimális fehérje és ásványi anyag tartalmú takarmánnyal való etetés csökkenti a keletkező trágya mennyiségét, ezáltal a bűzhatást is. A tartástechnológiában bűzcsökkentő készítmények felhasználásával csökkenti az állattartási technológia bűzkibocsátását. A keletkező mélyalmos trágya mezőgazdasági területeken hasznosul, mint tápanyag. Az ólak a megfelelő szellőztetés és hőigény biztosításával az optimális baromfitartás, nevelés követelményeinek megfelelnek. A telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etetőrendszer, és megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést minimalizálja. A BAT-nak való megfelelés zaj-és rezgésvédelmi szempontból A telephely megközelítése szilárd, burkolt útfelületen keresztül történik. A szellőztetési technológia alacsony zajteljesítményű ventilátorokból épül fel, vezérlése automatikus, ezért a zajkibocsátás effektív idejét a technológiai minimum követelmények szabályozzák. A telephelyhez legközelebbi védendő épületeknél a zajvédelmi határértékek teljesülnek. 12

13 A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából A telephelyen folytatott állattartó tevékenység vízzáró padozattal ellátott állattartó épületekben történik. A trágyatárolók, a csurgalékvízgyűjtő-medencék, valamint a szennyvizeket befogadó aknák egyaránt megfelelő műszaki védelemmel ellátottak. A telephelyen keletkező almos trágyát mezőgazdasági (növénytermesztési) területeken helyezik el tápanyagpótlás céljából. A telephelyen csak tiszta csapadékvíz keletkezik. A földtani közeg védelme a megfelelő műszaki védelem, illetve a folyamatos karbantartás által biztosított. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások a fenti állapot fenntartását hivatottak biztosítani, melyek betartásával a telep megfelel az elérhető legjobb technika (BAT) feltételrendszerének. A BAT-nak való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból A telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etetőrendszer, és megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést minimalizálja. A tartástechnológiát és a kapcsolódó tevékenységeket hulladékszegény módon üzemeltetik. A tartástechnológiából keletkező hulladékok szelektív gyűjtése biztosítja a hasznosítható hulladékok újrahasznosítását. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Környezetvédelmi tárgyú panasz bejelentésére az elmúlt 5 évben a telephelyre vonatkozóan nem került sor. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a hatóságunk által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egy időben a hatóságunkra kell jelenteni. 4. Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul a hatóságunkra be kell nyújtani. 5. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. A telephelyen egyidejűleg tartható állatok száma max.: db brojler csirke. 13

14 6. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 7. Az évi LIII. törvény 96/B (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig. Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 8. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 9. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások rendelkezésre álljanak. 11. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás található, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 12. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 13. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. Felelősség: 14. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a hatóság felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. 14

15 Jelentéstétel: 15. Az engedélyes köteles a hatóság részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóság által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a hatóság részére című részben előírtakat. Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés: 16. Az engedélyes köteles értesíteni a hatóságot vagy bármely, megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a természeti környezet, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 17. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 18. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , e- mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét Deák F. tér 3., telefon: +36/76/ , 76/ , fax: +36/76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét 15

16 Indokolás: (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Előírások: ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 19. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 20. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 21. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 22. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 23. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. Védelmi övezet: LEVEGŐVÉDELEM 24. A nagyüzemi állattartással összefüggő bűzkibocsátásra vonatkozóan a levegővédelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. 16

17 rendelet 5. (5) bekezdése alapján a Kerekegyháza, 0211/101 hrsz. alatti állattartó telepen a védelmi övezetet az alábbiakban jelölöm ki: Létesítmény megnevezése Létesítmény körül kijelölt levegővédelmi hatásterület nagysága I. számú állattartó épület 62 m II. számú állattartó épület 70 m III. számú állattartó épület 90 m IV. számú állattartó épület 97 m V. számú állattartó épület 97 m VI. számú állattartó épület 97 m VII. számú állattartó épület 97 m VIII. számú állattartó épület 97 m IX. számú állattartó épület 97 m Meglévő trágyatároló 107 m Tervezett trágyatároló 107 m 25. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Kerekegyháza (hrsz.) Művelési ág Területe (ha) Védelmi övezettel érintett terület (m 2 ) 0123/90 gyümölcsös, mocsár 5, /92 kivett út 0, /94 szántó 1, /96 szántó 0, /98 szántó 1, /99 szántó 0, /103 szántó 0, /105 szántó 0, /106 szántó 1, /108 szántó 1, /180 szántó, legelő 0, /182 szántó, rét 0, /32 kivett telephely 1, /49 szántó 1, /50 szántó 2, /62 szántó 1, /80 erdő 1, /81 legelő, fásított terület 0,

18 0211/82 kivett telephely, redő 1, /85 kivett telephely, redő 3, /95 szántó, legelő 0, /99 szántó, legelő 0, /101 kivett telephely, szántó 9, /102 szántó 1, kivett közút 1, A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. Indokolás: A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. A védelmi övezet nagysága meglévő telep esetében 300 m-nél kisebb távolságban is megállapítható, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. Az engedélyes az állattartó telepet a /2011. iktatószámú egységes környezethasználati engedély birtokában üzemeltette. Az engedélyben az állattartó létesítmények körül a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. (6) bekezdése értelmében 300 m- es védelmi övezet kijelölése történt. A jelen engedélyeztetéskor a védelmi övezet meghatározásakor a telep bővített létesítményeivel is számolva történt a védelmi övezet lehatárolása. A telepen az elmúlt időszakban az állattartási technológia etető, itató és szellőztetési technológiáját is korszerűsítették, illetve bűzhatás csökkentő készítmények alkalmazását kezdték meg, mellyel a telep bűzkibocsátása csökkent. Mindezek figyelembevétele mellett a 300 m-es védelmi övezet a már meglévő létesítmények esetében is lecsökkentésre került a fentiekben megadottak szerint. A védelmi övezet nagyságának megállapításánál a hatóság a technológia zártságát és a BATnak való megfelelést egyaránt figyelembe vette. Általános előírások: 27. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 28. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, a termoneutrális és légszennyezettségi komfortzónához közeli állapotot, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést, ezen keresztül is csökkentve az emésztetlen takarmányhányad mennyiségét. 29. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a kifogástalan műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 30. Az évenkénti takarmány összetétel és felhasználás vizsgálat keretében részletesen elemezni kell, hogy a telepen alkalmazott takarmányozási technológia (különösen az etetett takarmányok összetétele) megfelel-e az aktuális takarmányozási 18

19 követelményeknek, követ-e kutatási eredményeket. Különös részletességgel kell elemezni a takarmányok beltartalmának megfelelősségét. 31. A takarmányozás során a legújabb kutatási eredmények alkalmazhatóságát folyamatosan vizsgálni, az elérhető legjobb technikának és a tartástechnológiának megfelelő megoldásokat alkalmazni kell. 32. A tüzelőberendezések kéményein kiáramló légszennyező anyagok mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. 33. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 34. A telephelyi létesítmények fűtésrendszerében bekövetkező változásokról írásban értesíteni szükséges az engedélyező hatóságot. Határidő: fűtésrendszer módosítást követő 15 napon belül. 35. Bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrás csak pontforrás létesítési engedély birtokában létesíthető. 36. Az ólakból történő kitrágyázás csak az ólak lakóépületektől távolabb eső ajtaján keresztül végezhető. 37. A trágya ólakból történő kitárolását a lehetséges legrövidebb idő alatt (maximálisan 24 óra alatt) kell elvégezni, és a trágyát telephelyről azonnal el kell szállítani, vagy trágyatárolóba kell elhelyezni. 38. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. 39. A telep zöld felületét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 40. Az állattartó telep nyitott trágyatárolóját diffúz forrásként LAL adatlapon be kell jelenteni. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. 41. Az állattartótelep CH 4 és NH 3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. 42. Hatékony kellemetlen szagkibocsátást csökkentő készítményt kell alkalmazni a takarmányozás, vagy telephelyi almozás során. 43. A felhasznált kellemetlen szagkibocsátást csökkentő készítmény felhasználási dózisát, és felhasználásának gyakoriságát a termék gyártója szerinti ajánlás szerint kell végezni. 44. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen mindenkor felhasznált kellemetlen szaghatást csökkentő készítmény felhasználásról. A nyilvántartásban fel kell jegyezni a felhasználás helyét, felhasznált mennyiséget, kijuttatás módját, kijuttatást végző, illetve a kijuttatásért felelős személy nevét. Indokolás: A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásunk a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. -ában előírtakon alapul. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. 19

20 Előírások: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 45. Be kell nyújtani hatóságunkra a kivitelezés során keletkező hulladékok tételes kimutatását, a végleges hulladékkezelők átvételi igazolását, a helyben hasznosított hulladék(ok) esetében igazolni kell a hulladékok beépítését. Határidő: A létesítmények kivitelezésének befejezését követő 30 napon belül. 46. A telephely bővítése során keletkező építési hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 47. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 48. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 49. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 50. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 51. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 52. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente a hatóság részére adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 53. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani hatóságunkra. 54. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 55. A telephely üzemeltetésének időszakában fenn kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését biztosító gyűjtőhelyet. 56. A tevékenység végzése során az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatában előírtakat maradéktalanul be kell tartani. 57. Az üzemi gyűjtőhelyen alkalmazott gyűjtőeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült eszközt haladéktalanul épre kell cserélni. 58. Az üzemi gyűjtőhelynek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell, hogy rendelkezzen, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. 59. Az üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen a hulladék keletkezési időpontjától számolva a hulladékgazdálkodónak történő átadásig maximum 1 évig gyűjthető hulladék. Indokolás: A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 4. -a alapján: Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés 20