Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2018) 399 final 2018/0221 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás 2. és 3. melléklete módosítására irányuló javaslatnak az Európai Unió nevében történő előterjesztéséről HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) célja a vízimadárfajok és élőhelyeik védelme Afrikában, Európában, a Közel- Keleten, Közép-Ázsiában, Grönlandon és a kanadai szigetvilágban. A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény keretében kidolgozott és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében kezelt Megállapodás több országot tömörít, és összefogja a szélesebb körű nemzetközi természetvédelmi közösséget a vándorló vízimadarak összehangolt védelme és kezelése érdekében azok teljes elterjedési területén. A Megállapodás november 1-jén lépett hatályba. Az Európai Unió október 1-je óta e Megállapodás részes fele 1. A Megállapodásnak jelenleg hetvenhét részes fele van, melyek közül negyvenegy eurázsiai (köztük az EU), harminchat pedig afrikai. A vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv) 2 átülteti az uniós jogba a Megállapodásban foglalt vállalásokat. A madárvédelmi irányelv a tagállamok Szerződésben érintett európai területén természetesen előforduló összes vadon élő madárfaj védelmére vonatkozik. Célja e fajok védelme, kezelése és ellenőrzése, továbbá szabályokat állapít meg hasznosításukkal kapcsolatban A Felek találkozója A Felek találkozója a Megállapodás legfőbb döntéshozó testülete. Hatáskörrel rendelkezik arra, hogy felülvizsgálja a Megállapodás mellékleteit, és háromévente ülésezik. A Megállapodásban részes Felek hetedik találkozójára december 4-e és 8-a között kerül sor Dél-Afrikában. A Megállapodás X. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében a Megállapodás mellékleteinek a módosítására irányuló bármely javaslatot el kell juttatni a Megállapodás Titkárságára legalább százötven nappal a Felek találkozójának kezdete előtt, vagyis július 7-ig Horvátország és Olaszország javaslatai Horvátország és Olaszország azt javasolja, hogy az Európai Unió nyújtson be módosító javaslatot a Megállapodás 2. mellékletére vonatkozóan, amely tartalmazza a Megállapodás 1 A Tanács határozata (2005. július 18.) az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről (2006/871/EK). HL L 345., , 24. o. 2 HL L 20., , 7. o. HU 1 HU

3 hatálya alá tartozó fajok felsorolását, és egészítse ki a 2. mellékletet az üstökös kárókatonával (Phalacrocorax aristotelis). Horvátország és Olaszország javasolja továbbá, hogy az Európai Unió nyújtson be módosító javaslatot a Megállapodás 3. mellékletére vonatkozóan, és a 3. melléklet 1. táblázatának A. oszlopában szerepeltesse a Phalacrocorax aristotelis aristotelis nem uniós populációját (Barents-tenger), valamint a Phalacrocorax aristotelis desmarestii uniós populációját (a Földközi-tenger keleti térsége Horvátország, Adriai-tenger) (a 2. csoportban 3, illetve az 1. c) csoportban 4 ). Ezeket a javaslatokat a következők indokolják. A Phalacrocoracidae (kárókatona-félék) családja már szerepel a Megállapodás 2. mellékletében. Vándorló státusa alapján a Megállapodás földrajzi hatálya alá tartozó területen tenyésző nyolc faj közül hat faj szerepel a 2. mellékletben. A két nem szereplő faj az üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis) és az afrikai kárókatona (Phalacrocorax africanus). Az üstökös kárókatona Európa és Észak-Afrika atlanti-óceáni partvidékén él, Marokkótól Norvégia északi részéig és a Kola-félszigetig, beleértve Izlandot, valamint a földközi-tengeri térséget és a Fekete-tenger partvidékének részeit (del Hoyo et al., 1992). Három alfaja létezik: Ph. a. aristotelis az Atlanti-óceán térségében, Ph. a. desmarestii a Földközi-tenger és a Fekete-tenger térségében, valamint Ph. a. riggenbachi Marokkó területén. Ez a faj általában helyhez kötött vagy helyváltoztató, vannak azonban igazi vándorló populációk is: a Norvégiában és Oroszországban élő Ph. a. aristotelis legészakibb populációi, valamint a Ph. a desmarestii adriai-tengeri populációja. Becslések szerint a globális populáció az 1990-es években kb pár, míg 2004-ben pár volt (BirdLife International, 2004). A kihalással fenyegetett fajok vörös listáján ez a faj a nem fenyegetett fajok között szerepel (Birdlife, 2015). Az általános tendencia csökkenő, habár egyes populációk stabilak lehetnek (Wetlands International, 2006). Jelentős fluktuációt jegyeztek fel a populáció méretében. Például az Egyesült Királyságban élő populáció 1969 és 1987 között 21 %-os növekedést mutatott, és az ben feljegyzett párról re párra emelkedett, amit aztán az közötti időszakban 27 %-os visszaesés követett, 2011-ig pedig újabb 26 %-os hanyatlás következett be (Balmer et al., 2013). A populáció Norvégiában is jelentős fluktuációt mutat. A barents-tengeri térségben a legészakibb vándorló populáció az 1980-ban feljegyzett párról 1994-re mintegy párra csökkent, 2013-ig viszont megint párra nőtt (Fauchald et al., 2015). A Ph. a. desmaresti alfaj a becslések szerint költő párt számlált (Bazin és Imbert, 2012) ban a becslések szerint kb egyed tartozott a populációhoz (Culioli, 2006). Korzikán a populáció csökkenését jegyezték fel, miután a korábban stabil 3 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázata szerint a 2. csoport a és közötti egyedszámú populációkat foglalja magában. 4 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázata szerint az 1. csoport a következőket foglalja magában: a) A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény I. függelékében szereplő fajok; b) A Természetvédelmi Világszövetség által vezetett, kihalással fenyegetett fajok vörös listáján fenyegetettnek nyilvánított fajok, a BirdLife International legfrissebb összefoglalójában foglaltak szerint; vagy c) nél kevesebb egyedből álló populációk. HU 2 HU

4 populáció, amely között akár párt is magában foglalt, 1994-re több mint 50 %-kal, kb. 375 párra csökkent, utólagos helyreállítás mellett (Dubois et al., 2008). A Ph. a. desmarestii alfaj védett az elterjedési terület európai részén, és több országban is szerepel a vörös listán, így például: a sebezhető besorolást kapta Bulgáriában, míg a veszélyeztetett besorolást Albániában. A Ph. a. aristotelis védett az elterjedési terület egy részén (Egyesült Királyság). Az Egyesült Királyságban nemrégiben sorolták át a sárga listáról a vörös listára (Eaton et al ), Oroszországban pedig a vörös listán szerepel a populáció kis mérete miatt. A populációban 10 éves időszak során bekövetkezett %-os csökkenés miatt a fajt Norvégiában a mérsékelten fenyegetett kategóriába sorolták (Korneev et al., 2015). Velando és Freire (2002) hangsúlyozza, hogy a P. a. desmarestii alfaj hatékony védelmének előfeltétele a költőhelyek, valamint a táplálékszerzési és alvóhelyek védelme, és a tengerfenéken élő fajok halászatának szabályozása a táplálékszerzési területeken. Velando és Freire (2002) szerint a Birdlife által 2015-ben javasolt természetvédelmi fellépések magukban foglalják 1) az e fajok számára fontos tengeri területek meghatározását; 2) védett tengeri területként történő későbbi kijelölését; 3) a kulcsfontosságú költőhelyek és telelő alvóhelyek kezelését, ideértve az idegenhonos inváziós ragadozók felszámolását; 4) halászhajók fedélzeti ellenőrzési programjait a kopoltyúhálós járulékos fogások szempontjából nagy kockázatú területek meghatározása érdekében; 5) adott esetben mérséklő és védelmi intézkedések végrehajtását Luxemburg javaslatai Luxemburg javasolja az alábbi három faj összes populációjának átsorolását a Megállapodás 3. melléklete 1. táblázatának A. oszlopába: sarlós partfutó 5 (Calidris ferruginea), lunda 6 (Fratercula arctica) és alka 7 (Alca torda). Luxemburg ugyan nem javasol semmilyen konkrét csoportot erre a három fajra vonatkozóan, a Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában meghatározott kritériumok szerint a sarlós partfutó (Calidris ferruginea) és az alka (Alca torda) a 4. csoportba 8, a lunda (Fratercula arctica) pedig az 1. b) csoportba 9 tartozik. 5 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában jelenleg a Caladirs ferruginea két populációja szerepel: a B. oszlopban, a 2. c) csoportban szereplő nyugat-szibériai / nyugat-afrikai populáció, valamint a B. oszlopban, a 2. c) csoportban feltüntetett közép-szibériai / délnyugat-ázsiai, kelet- és dél-afrikai populáció. 6 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában jelenleg a Fratercula arctica három populációja szerepel: a C. oszlopban szereplő, a Hudson-öbölben és Maine-ben, Grönland keleti és déli részén, Izlandon, a Medveszigeten, Norvégiában, Novaja Zemlja déli részéig terjedő területen élő populáció, az A. oszlopban, a 3. a) csoportban szereplő, Északkelet-Kanadában, Észak-Grönlandon, a Jan Mayen-szigetig, a Spitzbergákig, Novaja Zemlja északi részéig terjedő területen élő populáció, valamint a C. oszlopban szereplő, a Feröerszigeteken, Norvégia és Svédország déli részén, Nagy-Britanniában, Írországban, Északnyugat- Franciaországban élő populáció. 7 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában jelenleg az Alca torda két populációja szerepel: az Alca torda torda C. oszlopban szereplő, Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon, a Balti-tenger és a Fehér-tenger térségének keleti részén élő populációja, valamint az Alca torda islandica C. oszlopban szereplő, Izlandon, a Feröer-szigeteken, Nagy-Britanniában, Írországban, Helgolandon, Északnyugat-Franciaországban élő populációja. 8 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázata szerint a 4. csoportba olyan fajok tartoznak, amelyeket a kihalással fenyegetett fajok vörös listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriába soroltak a BirdLife International legfrissebb összefoglalójában foglaltak szerint, de nem elégítik ki az 1., a 2. vagy a 3. csoport kitételeit, és lényegesek a nemzetközi fellépés szempontjából. HU 3 HU

5 A Luxemburg által előterjesztett javaslat hivatkozik a Megállapodás Feleinek 6. találkozója során elfogadott 6.1. számú határozatra 10, amelyben megállapították, hogy a pehelyréce (Somateria mollissima), a barátréce (Aythya ferina), a füles vöcsök (Podiceps auritus), a csigaforgató (Haematopus ostralegus), a bíbic (Vanellus vanellus), a kis goda (Limosa lapponica), a sarki partfutó (Calidris canutus), a sarlós partfutó (Calidris ferruginea), az örmény sirály (Larus armenicus), a lunda (Fratercula arctica) és az alka (Alca torda) a közelmúltban felkerült a kihalással fenyegetett fajok vörös listájára, és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy figyelembe kell venni az ezeken a listákon eszközölt változtatásoknak a következményeit a Megállapodás Feleinek 7. találkozója során A javaslatok elemzése A 2. és a 3. melléklet Horvátország, Olaszország és Luxemburg által javasolt módosításai alapján az üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis), a sarlós partfutó (Calidris ferruginea), a lunda (Fratercula arctica) és az alka (Alca torda) összes populációjára vonatkozna a Megállapodás 3. mellékletének pontjában foglalt követelmény, amely megállapítja a Megállapodás 3. melléklete 1. táblázatának A. oszlopában szereplő fajok populációi tekintetében alkalmazandó, fajok védelmére irányuló jogi intézkedéseket. Így különösen azok a Felek, amelyeknek a területén az 1. táblázat A. oszlopában felsorolt populációk előfordulnak, ezen Megállapodás III. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint biztosítani fogják azok védelmét. E Felek egyebek mellett és a pont figyelembevételével: a) megtiltják a területükön előforduló populációk egyedeinek és azok tojásainak zsákmányolását, b) megtiltják a szándékos zavarást, amennyiben ezen zavarás jelentős az érintett populációk védelme szempontjából, valamint c) megtiltják azon madarak és tojások birtoklását, hasznosítását és kereskedelmét, amelyeket a fenti a) alpontban foglaltak dacára zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik az ilyen madarak és tojások bármely könnyen felismerhető részére vagy származékára. Kivételesen azon populációk esetében, amelyek az A. oszlop 2. vagy 3. csoportjába tartoznak és csillaggal vannak jelölve, valamint az A. oszlop 4. csoportjába tartozó populációk esetében a vadászat a fenntartható használat elvét követve folytatható 11. Ezt a fenntartható használatot egy megfelelő nemzetközi szintű, adott fajra vonatkozó cselekvési terv speciális rendelkezéseinek keretén belül kell folytatni, melynek során a Felek törekszenek az adaptív terítékkezelés elvének 12 érvényesítésére. Az ilyen használatra legalább ugyanazok a jogi intézkedések vonatkoznak, mint az 1. táblázat B. oszlopában felsorolt populációk egyedeinek zsákmányolására, a pontban előírtak szerint. 9 Lásd fent a 4. lábjegyzetet. 10 UNEP/AEWA/MOP6/Res A fenntartható használat a biológiai sokféleség alkotóelemeinek olyan módon és olyan mértékben történő használatát jelenti, amely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú hanyatlásához, és ezáltal az továbbra is alkalmas marad arra, hogy kielégítse a jelen és a jövő generációinak szükségleteit és elvárásait. 12 Az adaptív terítékkezelés vadászati jogszabályok létrehozásának időszakos eljárása, amely a populációk és az élőhelyek ellenőrzését, a teríték szintjének rögzítését, adatelemzést és a jogi lehetőségek meghatározását magában foglaló rendszeren alapul. HU 4 HU

6 Az olasz-horvát javaslat, valamint a luxemburgi javaslatok megalapozottak. Összeegyeztethetők az uniós joggal és kiegészítik azt, különös tekintettel a madárvédelmi irányelvre. A természetvédelmi irányelvek szakértői csoportjával folytatott írásbeli konzultációt követően a Bizottság javasolja, hogy az Unió támogassa a fenti javaslatokat, mert azok tudományosan megalapozottak és összhangban állnak az Unió azon kötelezettségvállalásával, hogy nemzetközi együttműködés keretében fellép a biológiai sokféleség védelme érdekében. A módosításra irányuló javaslatok nem teszik szükségessé a meglévő uniós jogszabályok módosítását. A Megállapodás mellékleteinek a módosítására irányuló bármely javaslatot el kell juttatni a Megállapodás Titkárságára legalább százötven nappal a Felek találkozójának kezdete előtt (lásd a Megállapodás X. cikkének (2) és (3) bekezdését), vagyis július 7-ig. A Tanácsnak ezért sürgősen határoznia kell a fenti javaslatnak az Európai Unió nevében történő előterjesztéséről a Megállapodás Titkársága felé. Ez az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése értelmében az Unió által képviselendő álláspontnak minősül. HU 5 HU

7 2018/0221 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás 2. és 3. melléklete módosítására irányuló javaslatnak az Európai Unió nevében történő előterjesztéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1) Az Unió a 2006/871/EK 1 tanácsi határozattal megkötötte az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodást (a Megállapodás), és az hatályba lépett október 1-jén. A Megállapodás célja a vándorló vízimadárfajok és élőhelyeik védelme Afrikában, Európában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, Grönlandon és a kanadai szigetvilágban. (2) A Megállapodásban részes Félként az Unió javaslatokat tehet a Megállapodás mellékleteinek módosítására. A 2. melléklet tartalmazza a Megállapodás hatálya alá tartozó vízimadárfajokat. A 3. melléklet cselekvési tervet tartalmaz, amely meghatározza, hogy a Feleknek milyen lépéseket kell tenniük a legfontosabb fajokkal kapcsolatban, úgymint a fajok védelme, az élőhelyek védelme, az emberi tevékenységek szabályozása, kutatás és monitorozás, oktatás és tájékoztatás, valamint végrehajtás, a Megállapodás III. cikkében vázolt általános védelmi intézkedésekkel összhangban. (3) Horvátország és Olaszország azt javasolja, hogy az Európai Unió terjesszen elő javaslatot a Megállapodás 2. mellékletének a módosítására, és egészítse ki azt az üstökös kárókatonával (Phalacrocorax aristotelis). (4) Horvátország és Olaszország javasolja továbbá, hogy az Európai Unió terjesszen elő javaslatot a Megállapodás 3. mellékletének a módosítására, és a 3. melléklet 1. táblázatának A. oszlopában szerepeltesse a Phalacrocorax aristotelis aristotelis nem uniós populációját (Barents-tenger), valamint a Phalacrocorax aristotelis 1 HL L 345., , 24. o. HU 6 HU

8 desmarestii uniós populációját (a Földközi-tenger keleti térsége Horvátország, Adriai-tenger) (a 2. csoportban 2, illetve az 1. c) csoportban 3 ). (5) Luxemburg javasolja az alábbi három faj összes populációjának átsorolását a Megállapodás 3. melléklete 1. táblázatának A. oszlopába: sarlós partfutó 4 (Calidris ferruginea), lunda 5 (Fratercula arctica) és alka 6 (Alca torda). Luxemburg ugyan nem javasol semmilyen konkrét csoportot erre a három fajra vonatkozóan, a Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában meghatározott kritériumok szerint a sarlós partfutó (Calidris ferruginea) és az alka (Alca torda) a 4. csoportba 7, a lunda (Fratercula arctica) pedig az 1. b) csoportba 8 tartozik. (6) A 2. és a 3. melléklet Horvátország, Olaszország és Luxemburg által javasolt módosításai alapján az üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis), a sarlós partfutó (Calidris ferruginea), a lunda (Fratercula arctica) és az alka (Alca torda) összes populációjára vonatkozna a Megállapodás 3. mellékletének pontjában foglalt követelmény, amely megállapítja a Megállapodás 3. melléklete 1. táblázatának A. oszlopában szereplő fajok populációi tekintetében alkalmazandó, fajok védelmére irányuló jogi intézkedéseket. Így különösen azok a Felek, amelyeknek a területén az 1. táblázat A. oszlopában felsorolt populációk előfordulnak, megtiltják a területükön előforduló populációk egyedeinek és azok tojásainak zsákmányolását, és megtiltják a szándékos zavarást, amennyiben ezen zavarás jelentős az érintett populációk védelme szempontjából. Kivételesen azon populációk esetében, amelyek az A. oszlop 2. vagy 3. csoportjába tartoznak és csillaggal vannak jelölve, valamint az A. oszlop 4. csoportjába tartozó populációk esetében a vadászat a fenntartható használat elvét 2 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázata szerint a 2. csoport a és közötti egyedszámú populációkat foglalja magában. 3 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázata szerint az 1. csoport a következőket foglalja magában: a) A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény I. függelékében szereplő fajok; b) A Természetvédelmi Világszövetség által vezetett, kihalással fenyegetett fajok vörös listáján fenyegetettnek nyilvánított fajok, a BirdLife International legfrissebb összefoglalójában foglaltak szerint; vagy c) nél kevesebb egyedből álló populációk. 4 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában jelenleg a Caladirs ferruginea két populációja szerepel: A B. oszlopban, a 2. c) csoportban szereplő nyugat-szibériai / nyugat-afrikai populáció, valamint a B. oszlopban, a 2. c) csoportban feltüntetett közép-szibériai / délnyugat-ázsiai, kelet- és dél-afrikai populáció. 5 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában jelenleg a Fratercula arctica három populációja szerepel: a C. oszlopban szereplő, a Hudson-öbölben Maine-ben, Grönland keleti és déli részén, Izlandon, a Medveszigeten, Norvégiában, Novaja Zemlja déli részéig terjedő területen élő populáció, az A. oszlopban, a 3. a) csoportban szereplő, Északkelet-Kanadában, Észak-Grönlandon, a Jan Mayen-szigetig, a Spitzbergákig, Novaja Zemlja északi részéig terjedő területen élő populáció, valamint a C. oszlopban szereplő, a Feröerszigeteken, Norvégia és Svédország déli részén, Nagy-Britanniában, Írországban, Északnyugat- Franciaországban élő populáció. 6 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázatában jelenleg az Alca torda két populációja szerepel: az Alca torda torda C. oszlopban szereplő, Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon, a Balti-tenger és a Fehér-tenger térségének keleti részén élő populációja, valamint az Alca torda islandica C. oszlopban szereplő, Izlandon, a Feröer-szigeteken, Nagy-Britanniában, Írországban, Helgolandon, Északnyugat-Franciaországban élő populációja. 7 A Megállapodás 3. mellékletének 1. táblázata szerint a 4. csoportba olyan fajok tartoznak, amelyeket a kihalással fenyegetett fajok vörös listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriába soroltak a BirdLife International legfrissebb összefoglalójában foglaltak szerint, de nem elégítik ki az 1., a 2. vagy a 3. csoport kitételeit, és lényegesek a nemzetközi fellépés szempontjából. 8 Lásd fent a 15. lábjegyzetet. HU 7 HU

9 követve folytatható 9. Ezt a fenntartható használatot egy megfelelő nemzetközi szintű, adott fajra vonatkozó cselekvési terv keretén belül kell folytatni, melynek során a Felek törekszenek az adaptív terítékkezelés elvének 10 érvényesítésére. (7) Az olasz-horvát javaslat, valamint a luxemburgi javaslatok megalapozottak. Összeegyeztethetők az uniós joggal és kiegészítik azt, különös tekintettel a 2009/147/EK irányelvre 11. (8) A javaslatok tudományosan megalapozottak és összhangban állnak az Unió azon kötelezettségvállalásával, hogy nemzetközi együttműködés keretében fellép a biológiai sokféleség védelme érdekében. (9) A vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv már kiterjed a szóban forgó fajokra, és az üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis) is szerepel ezen irányelv I. mellékletében. Következésképpen a javasolt módosítások nem teszik szükségessé az uniós jogszabályok módosítását. (10) Az Uniónak ezért a Megállapodás Titkársága elé kell terjesztenie a javaslatokat, tekintettel a Felek hetedik találkozójára, amely december 4-e és 8-a között kerül megrendezésre Dél-Afrikában, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk (1) Az Unió az alábbi javaslatokat terjeszti elő az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás 2. és 3. melléklete módosítására vonatkozóan: a) Az üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis) szerepeltetése a Megállapodás 2. mellékletében. b) A Phalacrocorax aristotelis aristotelis nem uniós populációja (Barents-tenger), valamint a Phalacrocorax aristotelis desmarestii uniós populációja (a Földközi-tenger keleti térsége Horvátország, Adriai-tenger) feltüntetése a 3. melléklet 1. táblázatának A. oszlopában (a 2. csoportban, illetve az 1. c) csoportban). c) A sarlós partfutó (Calidris ferruginea), a lunda (Fratercula arctica) és az alka (Alca torda) átsorolása a Megállapodás 3. melléklete 1. táblázatának A. oszlopába (a 4., az 1. b), illetve 4. csoportba). 9 A fenntartható használat a biológiai sokféleség alkotóelemeinek olyan módon és olyan mértékben történő használatát jelenti, amely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú hanyatlásához, és ezáltal az továbbra is alkalmas marad arra, hogy kielégítse a jelen és a jövő generációinak szükségleteit és elvárásait. 10 Az adaptív terítékkezelés vadászati szabályok időszakos meghatározása, amely a populációk és az élőhelyek nyomon követését, a teríték szintjének rögzítését, adatelemzést és a szabályozási lehetőségek meghatározását magában foglaló rendszeren alapul. 11 HL L 20., , 7. o. HU 8 HU

10 (2) A Bizottság az Unió nevében továbbítja a javaslatot az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Titkárságához. Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje. Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2. cikk a Tanács részéről az elnök HU 9 HU