KM Építő Kft. Karancsberény Külterület 040 hrsz. alatti. anyagbánya. Környezeti hatástanulmánya augusztus

Átírás

1 KM Építő Kft. Karancsberény Külterület 040 hrsz. alatti anyagbánya Környezeti hatástanulmánya augusztus

2 Tartalom I. ELŐZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 4 I. 1. FELÜGYELŐSÉG ÉS A SZAKHATÓSÁGOK ÁLLÁSFOGLALÁSAI, A NYILVÁNOSSÁG ÉSZREVÉTELEI A TELEPHELYEN KORÁBBAN FOLYTATOTT BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG KAPCSÁN... 5 I. 2. KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁNAK MENETE... 6 I. ÁLTALÁNOS ADATOK... 7 II. TERVEZETT HULLADÉKKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES BEMUTATÁSA... 8 II. 1. ÁSVÁNYI ANYAG KITERMELÉSI, BÁNYÁSZATI, VALAMINT A KŐZETANYAG FELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIA ÉS TELEPHELYI LÉTESÍTMÉNYEK JELLEMZÉSE II. 2. TELEPHELY KÖRNYEZETFÖLDTANI VISZONYAINAK BEMUTATÁSA II. 3. TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉHEZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LÉTESÍTMÉNYEK II. 4. KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK II Anyagfelhasználás főbb mutatói II Tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje II. 5. TERVBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK III. EGYES HATÓTÉNYEZŐK RÉSZLETEZÉSE III. 1. LEVEGŐ III.1.1. Légszennyező anyagok kibocsátása a telepítés (bánya újranyitás) szakaszában III Légszennyező anyagok kibocsátása a működés során III Légszennyezés és terhelés a felhagyás során III. 2. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG TALAJRA GYAKOROLT HATÁSA III Telepítés szakaszában a talajra gyakorolt hatás III Anyagbányászati és kőzetanyag feldolgozási tevékenység talajra gyakorolt hatása III Talajra gyakorolt hatás a felhagyás szakaszában III Talajra gyakorolt hatás havaria esetén III. 3. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG VIZEKRE GYAKOROLT HATÁSA III VIZEK IGÉNYBEVÉTELE ÉS TERHELÉSE AZ ÉPÍTÉS IDŐSZAKÁBAN III.3.2. Vizek igénybevétele és terhelése az üzemeltetés időszakában III Keletkező szennyvizek kezelése III Csapadékvíz elvezetés III. 4. HULLADÉK III Telepítés (építés) fázisában III Működés fázisában III Hulladék a felhagyás fázisában III. 5. ZAJ III.5.1. A hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése a bánya újranyitási tevékenység, 039/2 hrsz út javítása esetén, azaz a telepítés időszakában III.5.2. Bánya művelés III.5.3. Bánya bezárás, rekultiváció III.5.4. A hatótényezők megjelenése, tevékenységhez való hozzárendelés, környezeti elemek érintettsége zajvédelmi szempontból III.5.5. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők zajvédelmi szempontból III.5.6. A környezethasználó tevékenységétől független, potenciális külső kiváltó okok és az ezekből származó hatótényezők bemutatása zajvédelmi szempontból III.5.7. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása zajvédelmi szempontból A HATÁSTERÜLETEK KITERJEDÉSE ÉS TÉRKÉPI BEMUTATÁSA A HATÁSTERÜLETNEK A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSA NÉLKÜL FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT AZON TÉNYEZŐI, AMELYRE A TEVÉKENYSÉG MIATT A VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOKKAL VALÓ ÖSSZEVETÉSNÉL SZÜKSÉG VAN A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ZAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL

3 5.1. A HATÁS ERŐSSÉGE, TARTÓSSÁGA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA, TÉRBELI KITERJEDÉSE ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSA, KEDVEZŐ VAGY KEDVEZŐTLEN MIVOLTA A HATÁS HOZZÁADÓDHAT-E MÁS TEVÉKENYSÉGEK HATÁSAIHOZ A KÖRNYEZETKÁROSODÁS, KÖRNYEZETTERHELÉS HATÁSAI ELKERÜLÉSÉNEK, MÉRSÉKLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A KÖRNYEZETÁLLAPOT VÁLTOZÁSA A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK VÁLTOZÁSA MIATT VÁRHATÓ KÖZVETLEN GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK BECSLÉSE A ORSZÁGHATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATA KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A ZAJVÉDELEM TERÜLETÉN EGYÉB ADATOK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ III. 6. Élővilág III. 7. HATÁSOK BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HIÁNYÁBAN IV. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK IV. 1. HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLET BECSLÉSE IV Levegő IV Vizek IV Talaj és geológiai viszonyok IV Élővilág IV Hulladék IV Zaj IV. 2. HATÁSOK BECSLÉSE IV Hatások becslése a telepítés időszakban IV Hatások becslése az üzemeltetés időszakában IV Hatások becslése a felhagyás időszakában IV Hatások becslése havaria esetén IV A tevékenység következtében az országhatáron átterjedő környezeti hatások IV. 3. HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE, HATÁSTERÜLET Hatótényezők, hatásfolyamatok a tevékenység fázisaiban IV. 2. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS MELLÉKLETEK LISTÁJA

4 I. Előzmények összefoglalása A KM Építő Korlátolt Felelősségű Társaság januárjában vásárolta meg Karancsberény külterületén; a 040. hrsz. alatti földrészleten található, mintegy 14 ha, 9143 m 2 területet, melynek földhivatali nyilvántartás szerinti besorolása kivett anyagbánya. A KM Kft. célja, hogy a telephelyen ásványi anyagot termeljen ki, bányásszon. Tárgyi telephelyen már korábban folyt andezit bányászati tevékenység, melyet még a Karancsaljai Karancs MgTsz folytatott a bányatelek DNy-i részén; olyan területen is, ami a korábbi a Karancsberény I. andezit védőnevű bányatelek területén kívül esett. A bányászati tevékenység tárgyi telepen 1979-ben kezdődött meg a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. A szövetkezet megszűnését követően a Bianco-Nord Kft. szerezte meg a bányászati jogot között évben a bányászati jogosultságot a Kékes- Trans Kft. kapta meg a Bányakapitányságtól. A Kékes Trans Kft éves időszakra kidolgozott MÜT (Műszaki Üzemi Tervet) a Bányakapitányság nem fogadta el, így gyakorlatilag az érintett területen óta nem folyt ásványi anyag kitermelés. A korábbi bányászati tevékenység eredményeként visszamaradó terület tájba illesztése, helyreállítása sem történt meg. A KM Építő Kft. célja a korábbi bánya ásványi anyagkészletének hasznosítása, valamint a bányászati tevékenység során fennmaradt tájseb megszüntetése; majd ezt követően, illetve a bányászati tevékenységgel párhuzamosan a terület rekultivációja. Tervei szerint évente mintegy t kőzetanyagot kíván kitermelni robbantásos módszerrel. A robbantással kitermelt kőzetet a telephelyen belül letelepítendő korszerű, a BAT (elérhető Legjobb Technika) követelményeinek megfelelő törő és osztályozó technológiai gépsorral tervezik a piaci értékesítési igényeknek megfelelően kezelni, majd kereskedelmi forgalomban értékesíteni. A művelni kívánt andezitbánya déli oldalán 25 m-es szintosztással, 75 o -os rézsűket alakítanának ki, míg az északi oldalon 20 m-es szintosztású lépcsők kialakítása tervezett a rendelkezésre álló Környezethasználói üzemeltetői elképzelés alapján. Tárgyi telephelyen végezni kívánt tevékenységek TEÁOR szerinti besorolása: TEÁOR 0812 TEÁOR 0811 Kavicsbányászat Kőfejtés A fentiekben foglaltakra tekintettel a Környezethasználó, Engedélykérő szeptemberében kívánja benyújtani a Karancsberény 040 bányatelekre vonatkozó a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. kormányrendelet ( 1. sz. melléklet 10 b. pont ) követelményei figyelembe vételével elkészített környezeti hatásvizsgálati dokumentációt a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi engedély megszerzése céljából. A környezetvédelmi engedély megszerzésének birtokában, az abban foglalt követelmények maradéktalan betartásával tervezik tárgyi telephelyen a kőzetanyagot kitermelni, építőipari alapanyagot előállítani; majd a bányászati tevékenység zárásaként a tájba illesztési feladatokat végrehajtani. 4

5 I. 1. Felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei a telephelyen korábban folytatott bányászati tevékenység kapcsán A tervezett tevékenység jellegére és annak telepítési helyére tekintettel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 1. számú melléklet 10. pontjában foglaltak alapján / -egyéb bányászat (védett természeti területen külszíni bányászat esetében méretmegkötés nélkül / a tevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősül. A jogszabályi előírások nyomán készítettük el a jövőben a KM Építő Kft. által a Karancsberény, Hrsz.: 040 alatti telephelyen folytatni kívánt ásványi nyersanyag bányászati tevékenység végzésére vonatkozó környezeti hatástanulmányt. Tekintettel arra, hogy előzetes konzultáció nem került lefolytatásra, így jelen fejezetben a telephelyre vonatkozóan korábban kiadott hatósági ügyiratokat vettük figyelembe időszakban a területen a bányászati jog jogosultja a Kékes Trans Kft. volt, mely cég évben elkészítette a bányászati művelésére vonatkozó időszakra kiterjedő Műszaki Üzemi Tervet (MÜT). A kérelmet és ezáltal a MÜT elfogadását a Bányakapitányság 5261/2006. számú határozatával elutasította, figyelemmel a Közép-Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: /2006. számú szakhatósági állásfoglalására, melyben a Felügyelőség nem járult hozzá a kitermelési MÜT engedélyezéséhez. A Bányakapitányság határozatában kötelezte a Környezethasználót, hogy újabb kitermelési vagy szüneteltetési vagy bányabezárási és tájrendezési tervet nyújtson be. Jelezte továbbá, hogy a bánya eddig nem művelt északkeleti részén tervezett ásványvagyon kitermelést addig nem engedélyezik, amíg a korábban művelt déli részen a bányaművelési területen a biztonságos állapotok helyreállításáról nem gondoskodnak. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, mint az ügyben eljáró másodfokú hatóság a Bányakapitányság határozatát helyben hagyta 1345/5/2006. számú határozatával. A Felügyelőség KTVF: 49526/2006. számú határozatával a Környezethasználót, mind a Karancsberény I. andezitbánya üzemeltetőjét a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat készítésére kötelezte. A Felügyelőségre a Kékes-Trans Kft. megbízásából az Encotech Kft. (1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41/I.) augusztusában nyújtotta be a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati anyagot. A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció szakmai elbírálása céljából megkereste az érintett szakhatóságokat, mely szakhatóságok szakmai álláspontját az alábbiakban foglaljuk össze. Felügyelőség és szakhatóságok állásfoglalásai a területre vonatkozóan készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció vonatkozásában: A Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 21.2/11-44/2/2007. számon a dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadta. Az ÁNTSZ Észak-Magyarországi Regionális Intézete a /2007. számon a létesítéssel kapcsolatban kifogást nem emelt, közegészségügyi szempontból elfogadta. Karancsberény Község Önkormányzat Jegyzője 231-2/2007. számon tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a bányatelek megfelel a község településrendezési tervéről és a helyi építési szabályokról szóló 5/2004. (X.21.) rendeletében foglaltaknak. 5

6 A Miskolci Bányakapitányság a MBK/5064/2/2007. számon az alábbiakról tájékoztatta a Felügyelőséget: A tervezett bányászati tevékenység megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyre irányul, ami az Állami Ásványvagyon nyilvántartásban kódszámon, a Homorú-hegy K, Csákta-tető (Karancsberény I) néven szerepel. A megkutatott készleteket a 624/1979/1 Salgótarján Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségi határozattal megállapított és a 884/1981/1 szintén Salgótarján Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségi határozattal bővített Karancsberény I. /andezit bánya/ védnevű bányatelek fed le. A védőfelület kibontásával és a bányabiztonsági feltételek betartása mellett egyetértünk. A Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 19.3/5461/2007. számú levelében tájékoztatta a környezetvédelmi hatóságot, hogy mivel a bányászat erdőterület igénybevételével jár nem támogatja azt. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága I-609/3/2007. számú levelében az alábbi véleményt adta: A Karancsberény I.- andezit védőnevű bánytelek a 9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelettel létrehozott Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet határain belül található. A hivatkozott rendelet 4. számú mellékletében a Karancsberény 42A erdőgazdasági üzemtervi jelű erdőrészlet fokozottan védett természeti területként szerepel. Az erdőrészlet a bányaterület DNy-i részét is magában foglalja, melyet az elmúlt időszakban részben bányászati tevékenységgel érintettek (lefejtettek). A bányatelek Natura 2000 területet nem érint, de a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterület elemén helyezkedik el. A bánya területén foglalt forrás volt található, melynek hozama elérte az 5 l/perc értéket (vagyis a évi LIII. törvény alapján 23. (2) bekezdése alapján e lege védett forrásnak minősül. A Felügyelőség a dokumentációt átvizsgálva és a szakhatósági, valamint a Magyar Madártani Egyesület észrevételeinek figyelembe vétele mellett megtiltotta a bányászati tevékenység végzését az érintett területen. I. 2. Környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete Jelen dokumentáció a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendeletben foglalt követelmények szerint került összeállításra. Jelen hatástanulmány elkészítése, összeállítása során részleteiben áttekintettük és átvizsgáltuk a telephelyen korábban folytatott bányászati tevékenységre vonatkozóan kiadott hatósági iratanyagot, valamint ennek kapcsán felmerült korábbi hatósági, szakhatósági észrevételeket, megfogalmazott kérdéseket, valamint a tárgyi területen részletes ökológiai vizsgálatokat végeztünk. A hatásfolyamatok és a tevékenység hatásterületének meghatározásához bekértünk a Környezethasználatótól valamennyi a tervezett bányászati és kőzetanyag feldolgozási tevékenységgel kapcsolatos technológiai vázrajzot és műszaki leírást. A telephelyre irányuló teherforgalom, valamint a telephelyi munkafolyamatok és technológiai folyamatok bemutatásához bejártuk a telephelyet, adatokat, információkat kértünk a KM Építő Kft. vezetésétől. 6

7 Beszereztük a részletes környezetföldtani alapadatokat, a telephelyi térképeket (átnézeti és részletes helyszínrajz, geodéziai felmérés stb.), valamint Karancsberény település rendezési tervét is. A beszerzett fenti adathalmazt felhasználva elemeztük az egyes környezeti elemeket érintő hatásokat, azok erősségét és végeztük el a hatásterület számítását. Készítette: Név: Hősfi László okl. gépész-környezetvédelmi mérnök, környezetvédelmi szakértő Cím: 3121 Somoskőújfalu, Boróka út 1. 32/ , 30/ Név: Dr. Kovács Tibor okl. biológia-földrajz szakos középiskolai tanár Cím: 1165 Budapest, Hunyadvár út 43/a. Jogosultság: SZTV élővilágvédelem SZTV földtani természeti értékek és barlangok védelme 1. számú melléklet: Szakértői engedélyek másolata I. Általános adatok Engedélykérő neve: KM Építő Korlátolt Felelősségű Társaság Engedélykérő rövidített neve: KM Kft. KSH azonosítószáma: Adószáma: KÜJ száma: Felelős vezető neve: Csonka Tamás, ügyvezető Engedélykérő címe, székhelye: 2310 Szigetszentmiklós, Bánki Donát utca 5. Létesítmény helyszíne: Karancsberény, külterület Hrsz.: 040. A Környezethasználó/Engedélykérő által megvásárolt telephelyen évente tonna ásványi nyersanyagot kíván kitermelni robbantásos eljárással, majd a kitermelt elsődleges ásványi anyagot telephelyen belül mechanikailag a piaci igényeknek megfelelően kívánják kezelni, aprítani és osztályozni. A különböző frakcióméretű kő és kavicsanyagot építőanyagként tervezik értékesíteni és forgalomba hozni. 7

8 A fentiekben megjelölt bányászati tevékenység végzésére szolgáló telephely Karancsberény település közigazgatási területén, a község belterületétől mintegy 3 km-re délnyugati irányban található. A bányateleknek Ny-i irányban a Homorú-tető, K-felől a Csákta-tető hegygerincei képezik a természetes határait. É-i irányban egy Karancsberénybe vezető erdészeti út határolja a bányaterületet. D-i irányból morfológiailag, rögzíthető jellegzetes határ nem jelölhető meg. Ebben az irányban a Homorú-völgy folytatódik tovább, a völgy kb. 500 m-re található völgyfőjéig. A bányatelek keleti határától mintegy 340 m-re húzódik a Szlovák-Magyar országhatár. A bányatelek területén 1979-től 2000-ig végeztek ásványi anyag, kőzetanyag kitermelést és feldolgozást. Az érintett terület a településrendezési terv szerinti övezeti besorolása: kőbányakülönleges övezet. A telephely megközelítése a Karancslapujtőt Karancsberénnyel összekötő közlekedési útról ( számú bekötőút), a községek határában a kőbányához kiépített 3 km hosszú, 039/2 hrsz-ú bekötőúton történik, melynek felújításáról és tehergépjármű forgalom általi járhatóságának biztosításáról az Engedélykérő fog gondoskodni a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzését követően. A telep iparvágánnyal nem rendelkezik. Tervezett üzemmenet: kizárólag nappali ( ) időszakra korlátozódik. A telephely teljes területe 14 ha 9143 m 2. A telephelyen a munkavállalók szociális igényeinek kielégítésére alkalmas épület nincs, a korábban kialakított bányatelken belüli épületek romosak, állagmegóvásukról az elmúlt közel 10 évben nem gondoskodtak, így azok elbontásra szorulnak. A tervezett bányászati tevékenység megkezdését megelőzően a telepen belül meg kell oldani a régi, romos épületek elbontását, az így keletkező inert hulladékok engedéllyel rendelkező végpontba szállítását; továbbá ki kell alakítani a szociális blokknak is helyet adó portaépületet és infrastruktúrát, valamint a törő-osztályozó gépsor számára szükséges telepítési területet. II. Tervezett hulladékkezelési tevékenység részletes bemutatása A telephelyen az Engedélykérő/Környezethasználó szándéka szerint külszíni műveléssel, robbantásos jövesztéssel kíván kőzetanyagot kitermelni a korábban már művelt (2002-ig bányászott), Karancsberény I andezitbánya bányaterületen. Az elvégzett geológiai és ásványtani felmérések alapján mintegy t mennyiségű andezit anyagot szándékoznak kitermelni évente, lépcsős már a rekultivációs igényeket is figyelembe vevő m szintosztású lépcsőkkel, átlagosan o -os meredekségű rézsűket kialakítva. A teljes ásványvagyon kitermelése előre láthatólag 10 éven keresztül folyna a területen. 8

9 A Karancsberény I andezitbánya területen és a bányát nyugati irányban lezáró vető nyugatra-délnyugatra eső területén, az úgynevezett Homorú-hegy gerincvonalán előzetes szintű ásványi nyersanyag kutatást folytattak. A kutatás során a bánya területén (Homorú-hegyi kőbánya) 157 ezer tonna B ismertségű, a délnyugatra csatlakozó területen (Homorú-tető terület) előzetes kutatási szinten tonna C2 és tonna D /reménybeli/ ásványvagyont mutattak ki ben a lefolytatott részletes fázisú kutatás nem igazolta a Homorú-tető területen becsült ásványvagyont: a területet lezáró nyugati terület kőzetanyaga hidrotermálisan erősen bontott és így nem alkalmas a felhasználásra. Az előzetes kutatás során rögzített ásványvagyont így törölték a nyilvántartásból. A növekvő útépítési kőzetanyag kielégítési igény miatt 1975-ben előzetes, majd 1977-ben részletes ásványi nyersanyagkutatást végeztek a Homorú-hegyi bányától keleti irányban, az ún. Csákta-tető-i területen (Forrás: Forgó László: Karancsberény Csákta tetői É-i andezit kutatásának összefoglaló földtani és készletszámítási jelentése 1977). A kutatás során kimutatásra kerül 2065 ezer tonna földtani vagyon, amelyből ezer tonna zúzott kő minősítésű és 287 ezer tonna vegyes építőkő minősítésű kitermelhető vagyon. A Homorú-tetői és a Csákta-tetői előfordulások ásványvagyonát tartalmazza az egységesített 884/1981/1. bányatelek. Az ásványi anyag kitermelés az érintett területen 1979-ben kezdődött meg, és évente változó mennyiségű kőfejtés 2000-ig zajlott. A kitermelt kőzetmennyiségre vonatkozó információk alapján a korábban feltárt ásványvagyon mennyiséget csökkentették ban az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban az ásványvagyon mértékegysége tonnáról m 3 -re változott, olyan formában, hogy a állapotú készletek elosztásra kerültek a nyilvántartott térfogattömeggel. Az akkor nyilvántartott ásványvagyon a Karancsberény I. andezit bánya területen az alábbi adatokkal jellemezhető: Földtani vagyon m 3 Kitermelhető vagyon m 3 (nem műrevaló vagyon 183 m 3 ) Pillérben lekötött vagyon nincs nyilvántartva. Minősége: nyersanyagkód: 1142 megnevezése: andezit. A bányaterületen rendelkezésre álló ásványvagyon készlet az alábbi adatokkal jellemezhető. 1. számú táblázat: Karancsberény I. védnevű bányaterületen rendelkezésre álló ásványvagyon készlet adatai Megnevezés Földtani készlet (t) Pillér készlet (t) Kitermelhető készlet(t) C1 Mv C1 Nmv 491 C2 Mv C2 Nmv Össz. Mv Össz. Nmv 491 Mindössz A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség Salgótarján által 884/1981/1. számú határozattal megállapított, összevont /a Homorú-hegyi és Csákta-tetői megkutatott előfordulást is tartalmazó/ bányatelek, a 16 db töréspontra a határpillért nem a bányatelek a dokumentumban szereplő 413 mbf szintjére, hanem a Csákta-tetői kutatási terület kutatási zárójelentésében megadott 460 mbf szintre vonatkozóan adta meg. 9

10 A bányatelekre vonatkozó határpillért, a bányakapitánysággal történt egyeztetést követően a bányatelek tényleges 413 mbf talpszintjére a hites bányamérő alábbiak szerint határozta meg. 2. számú táblázat: Bányatelekre vonatkozó határpillér adatok Töréspont száma h m r m pv m P m 1. 9,0 3,8 5,0 8,8 2. 9,0 3,8 5,0 8,8 3. 8,0 3,4 5,0 8, ,0 20,0 5,0 25, ,0 39,5 5,0 44, ,0 54,8 5,0 59, ,0 53,5 5,0 58, ,0 27,6 5,0 32, ,0 20,8 5,0 25, ,0 42,4 5,0 47, ,0 49,7 5,0 54, ,0 44,6 5,0 49, ,0 35,7 5,0 40, ,0 33,5 5,0 38, ,0 28,0 5,0 33, ,0 12,3 5,0 17,3 A felhasznált összefüggések: P = r + pv r = h ctg ß ß = (70 o + ß ) Ahol: P a védősávval növelt pillérszélesség a 413 mbf. szintre vonatkozóan. pv : védősáv szélessége 5m. h : a bányatelek talpszintjének mélysége a töréspont alatt. ß : a nyersanyag határszöge az andezitre 70 o ß : a határszög meghatározásának hibája 3 o Tervezett termelési rend: kitermelés és kőzetanyag feldolgozás kizárólag nappal, természetes fény mellett történik. Jelen hatástanulmány keretében a 040 hrsz. alatt nyilvántartott andezitbánya újranyitásának, az ásványi anyag kitermelésének (bányászatának), valamint az ásványi anyagok telephelyen belül történő feldolgozásának (kőzet aprítása és osztályozása telepített gépsorokkal) és az így előállított építési anyagok szállításával kapcsolatos kibocsátásokat részleteztük és vizsgáltuk. 10

11 II. 1. Ásványi anyag kitermelési, bányászati, valamint a kőzetanyag feldolgozási technológia és telephelyi létesítmények jellemzése Telephelyen alkalmazott bányászati és ásványi anyag feldolgozási technológia az alábbiakkal jellemezhető: Letakarás A jövőbeni kitermelés által érintett bányatelek területén nagy vastagságú /100 m-t meghaladó/ andezit-összlet felett, fedő képződményként 1,5-2,0 m vastagságú andezitgörgeteges erdei talaj található. A fedőréteg-vastagság és a nyersanyagösszlet ilyen viszonyából adódik a viszonylag kicsiny letakarási arány, ami azt jelenti, hogy egységnyi mennyiségű nyersanyag kitermeléséhez nagyon kevés fedőt kell eltávolítani. A letakarási munkákból származó meddőanyagot, az alkalmazott technológia szerint, a bánya meddőhányóján helyeznék el, és a tájrendezés keretében a bányaudvarban terítik vissza, illetve rekultivációs takaróanyagként használják fel a tájbaillesztési igények figyelembe vételével. Ásványi nyersanyag kitermelés A tervek szerint a bányászott nyersanyag kitermelése nagyátmérőjű fúrólyukakban történő robbantásos jövesztéssel történik majd. A munkaszintekhez tartozó bányafalak magassága, az egy szeletben történő robbantások maimális fogásmélysége, m. Bányaterület déli oldalán tervezett ásványi nyersanyag kitermelés Az üzemeltetői elképzelések alapján a bánya déli oldalán, a már korábban bányászott meredek oldalfal védelembe helyezésével kezdik az ásványi anyag kitermelést. A Bükki Nemzeti Park és a bányahatóság 1998-ban egyeztetett állásfoglalása szerint a végrézsű kialakítása érdekében a bánya akkor művelt részét határoló DNY-i rézsűjén kialakított egyenetlen rézsűperemet meg kellett szüntetni, és közel egyenletes lejtésű rézsűt kellett kialakítani. Mivel a szóban forgó bányafal mentén a III. szint feletti szintkülönbség meghaladja az 50 m-t, az egy szeletben, robbantással történő kialakítás nem volt megoldható. A kialakult helyzetben a bányahatóság, a kivitelező fúrócég, és az üzem képviselői egyeztető tárgyalást folytattak, amelyen döntés született a munkálatok kivitelezésének lehetséges módjáról. Az márciusában kelt jegyzőkönyv alapján a bányahatóság engedélyezi, - a maradó végrézsű kialakításához szükséges mértékben, - bányatelken kívül található további területek korlátozott igénybevételét, valamint, a III. szint feletti területen egy IV. szint kialakítását, amelyre vonatkozóan további feltételeket határozott meg. Az előirányzott munkálatok első fázisára május 28-án került sor, a kijelölt rézsűszakasz első 60 m-es szakaszán a szükséges robbantásra, amit 5-10 m-es fogásszélességben hajtottak végre. Az elvégzett robbantás eredményeként a szóban forgó szakaszon sikerült a határoló rézsűperemet, és az erősen tagolt bányafalat is egyenletesebbé tenni. A robbantás azonban nem mozdította ki teljes mélységben a kőzetösszletet, hanem csak részben, így az 523 mbfszen alakult ki egy / ideiglenesnek tekinthető/ szint, ez alatt, a tervezett 510 mbf-szintig terjedő kőzetösszletet a robbantás csak összetörte, fellazította. A bánya déli részén a szintosztás 25 m magasságban, 75 o -os maradó rézsű kialakítása a kőzetanyag gravitációs fejtésével felülről lefelé haladó sorrendben történik majd. A művelése során 510 mbf tervezett IV. szintre egy utat alakítanak majd ki, ami közel szintesen, a domboldal csapásvonalát követve készül. Az így létrehozni kívánt IV. szintről történik a kőzetanyag jövesztése a III. szintre. A IV. szint szerepe a művelésben funkcióját tekintve csak annyi, hogy az alatt, a III. szintig tervezett következő szelet robbantásos 11

12 jövesztésének helyet biztosítson. Rakodás, szállítás erről a szintről nem történik, ezért a tervezett szélessége csak kb m. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az ásványi anyag kitermelés korábban már átnyúlt déli irányban a bányaterület határain a rendezést a telken kívül is elvégzik majd. A fejtéssel párhuzamos a rekultivációs munkákat is végrehajtják a bánya déli oldalán a tájbaillesztési feltételek teljesítése érdekében. A déli oldalon a III. szintre letermelt kőzetanyagot homlokrakodó géppel tehergépjárművekre rakják és szállítják a bányaterületen belül kialakított feldolgozó területre, ahol törőgépekkel az építési céloknak megfelelő frakcióméretűre alakított termékeket állítanak elő. Bányaterület északi oldalán tervezett ásványi nyersanyag kitermelés Az üzemeltetői elképzelésekkel összhangban a bánya északi oldalán robbantásos jövesztéssel mintegy 20 m-es szinteket kívánnak kialakítani, átlagosan 75 o -os maradó rézsű kiképzéssel. A felsőbb szintekről az alsóbb szintekre robbantással kitermelt, rézsűlábak tövében felhalmozódó kőzetanyag telephelyen belüli anyagmozgatásához és tehergépjárművekre történő felrakodásához egy kotró és egy homlokrakodó gépet terveznek igénybe venni. A kőzetanyag kitermeléséhez évente a bánya területén mintegy 5 6 robbantást végeznek, alvállalkozó bevonásával. Az egyidejűleg robbantott mennyiség m 3. Az üzem a robbantási munkálatokat külső vállalkozó cégekkel, bérmunkában végezteti el, így az esedékes robbantási munkálatoknak a bányatörvényben, és egyéb hatósági előírásokban foglalt előírásainak betartása az igénybevett vállalkozót terheli. Az omlásveszélyes rézsűlábat, a rakodógép előremenetben történő mozgásának kivételével, személyek, járművek, gépek, berendezések, csak 4 m-re közelíthetik meg. A munkaszintek peremén, veszélyes mélységek mentén, a gépjárművek közlekedésre szolgáló utak lejtős szakaszain 0,8 m-es védőtöltéseket alakítanak majd ki. A bányaüzemben kitermelésre kerülő andezit igen állékony, nagy szilárdságú kőzet, amelyben a művelés során kialakított o dőlésű munka- és maradórézsűk hosszú időtávon is állékony, stabil bányafalakat alkotnak. A lerobbantott kőzethalmok magassága m, amelyek egy oldalról a bányafalaknak támaszkodnak, szabad oldaluknál, a darabos kőzet természetes rézsűszögének megfelelően o meredekségben állnak be. A művelés alatt álló bányafalak, és a lerobbantott kőzethalmok esetében is megállapítható, hogy csúszás, ill. suvadás veszélye nem áll fenn. A termelőszinten csak gépi rakodás folyik. Bár a bányafalak rézsűcsúszás szempontjából állékonynak tekinthetők, a magas helyzetű bányafalakról, a csapadékvizek, és időjárási körülmények hatására kisebb-nagyobb kőzetpergés előfordul. Az ebből adódó balesetveszély elkerülésére a rézsűlábakat rakodógép kivételével 4 m-en belül megközelíteni tilos! 12

13 Kitermelt kőzetanyag feldolgozása bányatelken belül kialakított feldolgozó téren A tehergépkocsival leszállított darabos követ, a bányatelken belül létesített feldolgozó térre telepített törőművek töltőgaratába billentik a szállítójárművek, amelyhez folyamatos technológiai láncba kapcsolt rostarendszer kapcsolódik, amely 6 termékfrakcióba osztályozza a kőzetanyagot. A törőket és rostákat folyamatos szállítóberendezések kötik össze. Az üzemi rakodásra, szállításra, a törő-osztályozó gépsorra, azok üzemeltetését rögzítő technológiai utasítások készültek, amelyek részletesen szabályozzák a munkafolyamatok biztonságos kivitelezésének módját. A kőfeldolgozás technológiai eszközei: komplett tőrő és osztályozó technológia az alábbi főbb egységeket foglalja magában: - anyag fogadó és előtörő egység o 80 tonnás fogadó garat o hidraulikus adagoló asztal o 2 síkú meddőleválasztó berendezés o PSP DCJ 1021 típusú pofás előtörő-berendezés o anyag leadó surrantók o komplett alépítmény kezelő és szerviz színpaddal járó felületekkel és lépcsőkkel - előtöret depó alagút adagolóval és felhordó szalagokkal - Másod törőegység: o 1 db direkt adagolású PSP KDC 25 kúpos törő o anyag leadó surrantók o komplett alépítmény kezelő és szerviz színpaddal járó felületekkel és lépcsőkkel - Meddő leválasztó egység, elő osztályozó: o CVS kétsíkú rostaszekrény o anyag leadó surrantók o komplett alépítmény kezelő és szerviz színpaddal járó felületekkel és lépcsőkkel - második lépcsős rostaszekrény egységek: o 2 db CVS 720 HI/3 három síkú rostaszekrény o anyag leadó surrantók o komplett alépítmény kezelő és szerviz színpaddal járó felületekkel és lépcsőkkel - komplett szállító és depószalag rendszer, mely biztosítja a teljes technológia összeköttetését. Az egyszerűsített kőzetanyag feldolgozási technológiát az alábbi folyamatábra szemlélteti. 13

14

15 Technológiai folyamatábra tételei: Durva aprítás/előtörés: 1. fogadó bunker, 80 tonna befogadó képesség 1.1. lengő adagoló asztal 2. kétsíkú meddőleválasztó 0-50 mm-es meddőfrakció leválasztására, felsősíkon terhelést felvevő rudazat, alsósíkon mm-es perforált lemez rostapanel 2.1. leadó mm-es meddő tartalmú frakciót deponáló szállítószalag 4. Egyingás pofás előtörő, típusa PSP DCJ1021 ( mm-es szabad nyílás ) 4.1. Alváz 4.2. töret terelő surrantók 4.3. töret kihordó segéd szállítószalag Puffer tároló és előtört anyag adagoló: 5. puffer tároló deponáló szállítószalag 6. alagút adagoló 7. Anyag továbbító szállítószalag a másodtörőhöz 7.1. fémleválasztó mágnes Másodtörés: 8. direkt adagolású kúpos másodtörő / utótörő, típusa PSP KDC25 melléklet másodtörő alépítmény leadó surrantóval Meddő leválasztás: 9. Szállítószalag a meddőleválasztó rostaszekrényhez 10. Technológiai kétsíkú rostaszekrény meddőleválasztásra, leválasztási méret változtatható Rostaszekrény és leadó surrantóegység alépítmény csatornás leadó surrantó szekrény 11. Meddő tartalmú frakciót deponáló szállítószalag 12. Szállítószalag a finom/ harmad törőkhöz 13. Iker fogadó garat és vibrációs adagoló egység 16. Gyűjtő szállítószalag 17. Szállítószalag az előosztályozó rostaszekrényhez 18. Előosztályozó rostaszekrény, CVS 720 HI 3, mm/3 sík Rostaszekrény és leadó surrantóegység alépítmény csatornás leadó surrantó szekrény 19. Szállítószalag a 24 mm feletti frakció visszaforgatására 20. Késztermék deponáló szállítószalag 21. Késztermék deponáló szállítószalag

16 22. Szállítószalag a finom frakciókat elválasztó rostaszekrényhez 23. Finom frakciókat elválasztó rostaszekrény, CVS 720 HI 3, mm/3 sík Rostaszekrény és leadó surrantó egység alépítmény csatornás leadó surrantó szekrény 24. Késztermék deponáló szállítószalag 25. Késztermék deponáló szállítószalag 26. Késztermék deponáló szállítószalag 27. Késztermék deponáló szállítószalag 28. Késztermék deponáló szállítószalag 29. Késztermék deponáló szállítószalag 30. Vezérlő szekrény és/vagy kabin 31. Vezérlő szekrény és/vagy kabin 32. Vezérlő szekrény és/vagy kabin A fenti technológia további két mobil osztályozó berendezéssel egészül ki. 2. számú melléklet: Telep átnézeti térkép A tervezett létesítmény megközelítése a Karancslapujtőt Karancsberénnyel összekötő számú közlekedési útról, a községek határában a kőbányához kiépített 3 km hosszú, 039/2 hrsz-ú bekötőúton történik. A bekötőút jelenleg erősen leromlott, így a bányanyitás esetén annak helyreállítása szükséges a tehergépjárműforgalom zavartalan biztosítása céljából. A Környezethasználó szándéka szerint a bánya újranyitása esetén tekintettel a telepített gépészeti egységek magas bekerülési értékére - a telep folyamatos őrzését biztosítaná, a vagyonvédelem, valamint a szabotázsakciók elleni védelem érdekében a bányaterületet kerítéssel határolná. A bányát jelenleg nem őrzik, az üzemi létesítmények jelentősen leromlott állapotban vannak, az újranyitás esetén azok elbontása szükséges. A meglévő bányászatilag művelt területi egység felületi kiterjedése az elvégzett részletes geodéziai felmérés alapján 4 ha, 6238 m 2. A 040. hrsz-ú, az Engedélykérő tulajdonában lévő anyagbánya területe 14 ha, 9143 m 2. A már művelt déli, nyugati oldal bányafal magasság m. A tervezett bányabővítés által érintett területen korábbi kézi kőfejtés és a domboldalban oldalazó traktorút nyomai látható. 16

17 1. számú fotó: A bányatelek jövőben művelni kívánt keleti oldala A völgy délnyugati oldalán a 90-es években lezárt külszíne fejtés sziklafala található, melyen a növényzet regenerációja az elmúlt közel 20 évben (mely időszakban nem történt ásványi anyag kitermelés a területen) alig történt meg. A kitermelésre szánt északkeleti hegyoldal alsóbb térszínén gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdő található, mely felfelé haladva fokozatos átmenettel vált cseres-kocsányos tölgyesbe. Az élővilágvédelmi jelentés alapján a tervezett beruházás területén letermelni szánt erdőrészlet élővilága fajokban gazdag, ami jól indikálja a terület háborítatlanságát. 2. számú fotó: A korábbi bányaművelés után visszamaradt terület A bányászati művelés alá vonni kívánt terület jelenlegi tájhasználati módja erdőművelés. A bányatelek része az országos ökológia hálózatnak, annak magterületére esik. A terület országos jelentőségű tájképvédelmi területbe tartozik az országos területrendezési terv alapján. 17

18 A bezárt bánya rekultivációját a felhagyás után nem fejezték be, ezért sem a meglévő terepformák, sem pedig a megtelepedett növényzet nem tekinthető tájba illőnek (melyet a 2. számú fotó is szemléltet). A korábbi bányaművelés által érintett térrész végleges rendezése nélkül a terület balesetveszélyes, rendezetlen, tájképi szempontból negatív hatású. Ökológiai folyosó funkcióját jelen állapotában nem, vagy csak korlátozottan látja el. Ezeknek a területeknek az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő tájrendezése rekultivációja hosszabb távon kedvező hatást gyakorolhatna az ökológiai folyosó működésére. Jelenleg ez a terület rendezési terv szerinti övezeti besorolás - anyagbánya. Az engedélykérő rendelkezik az ásványi anyagok kitermelési (bányászati) és feldolgozási tevékenységhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. A tervezett bányászati tevékenység folyamatos felügyelet mellett, műszaki vezető és bányaüzemi felelős műszaki vezető (bányamérnök) alkalmazásával tervezett. A telepen belüli anyagmozgatás érvényes gépkezelői igazolványokkal rendelkező alkalmazottakkal végzik majd. II. 2. Telephely környezetföldtani viszonyainak bemutatása A bányatelek Magyarország természeti tájegységeinek kataszterében, az Észak- Magyarországi-Középhegység makrorégió, Cserhátvidék mezorégió, Karancsság szubrégió Karancs mikrorégióban fekszik. A bánya területét is magában foglaló kistáj, a tájegység K-i részén elhelyezkedő É D-i csapású Karancs vulkáni tömegéből, és a tőle ÉNY-ra lévő, a Dobroda-patak, az Ipoly és a Füleki-patak közötti közepes magasságú dombvidék, hazánkra eső területéből tevődik össze. A kistáj tszf-i magassága 188 m és 720 m közötti, ezen belül a bányatelek talpszintje 413 m fedőszintje 550 m magasságban helyezkedik el. Az átlagos relief 140 m/km 2 a bányatelket is magában foglaló K-i részen m/km 2. A kistáj meghatározó képződménye a Karancshegység középső miocén andezitből álló szubvulkáni lakkolitja, amely a tőle Ny-ra, a felszínen lévő felsőoligocén homokkőre, márgára, illetve ezek közé települ. A hegységtől Ny-ra a felszínen fokozatosan egyre fiatalabb, alsómiocén slír képződmények, majd a széntelepes összlet rétegei következnek. A terület jellegzetes tektonikai törésvonalainak irányai ÉNY-DK-i, valamint erre közel merőleges ÉK-DNY csapásiránnyal jellemezhetők. A fő tektonikai irányok jól megfigyelhetők a kőbánya által feltárt bányarézsűk kőzetfalain. A Dobroda-patak mellékvölgyei erősen felszabdaltak, a vízfolyássűrűség 4,2 km/km 2, a keleti részen 5-6 km/km 2. Az erősen denudálódott dombvidék átlagmagassága 300 m, és jellemzően É-D-i csapásirányú völgyekre és völgyközi hátakra tagolódik. A kőbánya, a kistájon belül, a Karancs-hegység tömegének ÉNY-i részén, a 614 m magas Málnás-tető É-i gerincnyúlványát alkotó Homorú-tető K-i oldalán létesült. A hegyoldal igen meredek, a szintkülönbség a hegytető és a Homorú-völgy talpa között eléri a m-t. 18

19 A bányatelek déli, illetve délnyugati részén lévő bányafalán jelenleg három, illetve kezdetlegesen egy negyedik szint van kialakítva, melyek között a szintkülönbség m között változik. A bányarézsűk dőlésszöge változó, általában o között adható meg, a bányafalak kitettsége K-i. A bányateleknek Ny-i irányban a Homorú-tető, K-felől a Csákta-tető hegygerincei képezik a természetes határait. É-i irányban egy Karancsberénybe vezető erdészeti út határolja a bányaterületet. D-i irányból morfológiailag, rögzíthető jellegzetes határ nem jelölhető meg. Ebben az irányban a Homorú-völgy folytatódik tovább, a völgy kb. 500 m-re található völgyfőjéig. A bányatelek keleti szélétől mintegy 340 m-es távolságra húzódik a Szlovák- Magyarország határ. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében a település felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület. A vulkáni terület felszín alatti vizekben szegény, a kőzetekbe beszivárgó jelentéktelen mennyiségű hasadékvíz, a kőzetréseken keresztül a Homorú-völgy talpának lejtőtörmelékében szivárog végig a völgyön. A völgy alján egy nagyon keskeny patakmenti égerrel elegyes üde erdő húzódik. A völgyben állandó felszíni vízfolyás nincs, de egy forrást és a belőle fakadó búvópatak-szerű eret sikerült azonosítani a völgy alsó részén. A korábbi bányaművelési tevékenységnek kitett déli, délnyugati részen az eredeti növény és állatvilág már nyomokban sem található meg a korábbi jelentős bolygatás és a rekultivációs, tájba illesztési tevékenység hiánya miatt. A bányaterületen belül számos védett növény, illetve állatokfaj fordul elő. II. 3. Tevékenység végzéséhez rendelkezésre álló létesítmények Tárgyi telephelyen a korábbi bányászati tevékenység során megépített építmények mára már leromlott állapotúak, így azok elbontása szükséges. A bánya megnyitása esetén a Környezethasználó egy konténerépületet kíván letelepíteni a telepen dolgozók szociális igényeinek kielégítésére, mely korszerű a technológiai követelményeknek megfelel. A konténerépület pontalapokra telepíthető, melynek áramellátása a kiépített villamos hálózatról biztosítható. Gázellátás a telephelyen nem tervezett, a portaépület fűtését hősugárzóval oldják meg. Az ásványi anyagok kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges technológia a BAT (elérhető legjobb technika) követelményeinek megfelel, új beszerzésűek. A telepíteni tervezett komple ásványi anyag törő és osztályozó technológia vezérlő egységgel ellátott, melynek révén a teljes feldolgozási folyamat felügyelhető és irányítható. A komple kőzetanyag feldolgozó gépegység mellett további két mobil osztályozó berendezést is terveznek a bányatelken belül használni. A kőfeldolgozáshoz használt gépészeti egységek villamos árammal üzemelnek. A telepen belül nem létesül bejelentésköteles légszennyező pontforrás. A fentiekben leírt ásványi anyag bányászati és feldolgozási technológia során vízfelhasználással nem kell számolni, így technológiai szennyvíz nem keletkezik. 19

20 A bányatelken belül használt dízelüzemű munkagépek (kotrógép, homlokrakodó) üzemanyag feltöltése a bányatelken belül tervezett; kármentő, cseppfogó tálcák használatával. A tehergépjárművek üzemanyag ellátását nem a telepen belül, hanem a legközelebbi kiépített üzemanyagkúton oldják meg. Az anyagmozgatáshoz, valamint a telephelyi kiszállításokhoz használt tehergépjárművek karbantartását szakszervízben végzik. Gépjármű és munkagép mosást a telepen nem végeznek. Bányában a közlekedés ideiglenes jelleggel kialakított földutakon lehetséges. A bányatelep művelt területe a bánya újranyitása esetén körbekerítésre kerül, a teherforgalmat egy kapu biztosítja majd. A bányatelekhez vezető bekötő út eleje sorompóval lesz lezárva. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése A telephelyen keletkező kommunális szilárd hulladékok szabványos, erre a célra kialakított hulladékgyűjtő konténerben kerülnek elhelyezésre, melyet a VGÜ Nonprofit Kft. heti rendszerességgel szállít majd el, lerakással történő ártalmatlanítás céljából a regionális hulladékgazdálkodási rendszerben kijelölt térségi hulladéklerakó telepre. A telepen használt munkagépek rendkívüli meghibásodása, egy esetleges baleset (havaria) során keletkező veszélyes hulladékokat egy a portaépület mellett kialakításra kerülő munkahelyi gyűjtőhelyen, 200 l-es UN minősített fémhordóban tervezik gyűjteni, melynek féléves gyakorisággal történő elszállításáról a 246/2014. kormányrendeletben foglalt követelményeknek megfelelően érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezet bevonásával gondoskodnak. Üzemszerű működés során a telephelyen veszélyes hulladékok keletkezésével nem kell számolni. A bányászati és kőzetanyag feldolgozás nem jár technológiai jellegű nem veszélyes hulladék képződésével. II. 4. Kapcsolódó műveletek A telepen folytatni kívánt főtevékenység: ásványi anyag bányászat és a helyben kitermelt kőzetanyag feldolgozási tevékenység. A főtevékenységhez az alábbi kapcsolódó műveletek tartoznak. - adminisztráció nyilvántartás A telephelyen folytatott bányászati tevékenységről részletes nyilvántartást kell vezetni, az adatokat a műszaki üzemi terv szerint dokumentálni és rögzíteni kell. - kezelt hulladékok szelektív tárolása A telephelyen használt munkagépek, szállítójárművek rendkívüli meghibásodás során keletkező veszélyes hulladékokat anyagminőség szerint (HAK) külön 200 l-es fémhordókban kerülnek elhelyezésre. Az egyes hordókon feltüntetésre kerül az abban gyűjtött hulladék 72/2013. VM rendelet szerinti azonosító kódja és megnevezése. 20

21 A 200 l-es fémhordókat a portaépület mellett kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen helyezik el, a veszélyes hulladékok féléves gyakorisággal történő elszállításáról a 246/2014. kormányrendeletben foglalt követelmények figyelembe vételével gondoskodnak. A kommunális hulladékokat az Engedélykérő az önkormányzat által szervezett közszolgáltatási rendszer keretében heti rendszerességgel adja át. - rakodás, belső anyagmozgatás A bányatelken belül kitermelt elsődleges kőzet nyersanyagokat a robbantásos jövesztés után forgókotró, illetve homlokrakodó géppel tehergépjárművekre rakodják fel. A bányatelken belüli kitermelési helyekről a kőzetanyagot a szintén bányatelken belül vízszintes felületűre kialakított feldolgozási területre szállítják át, ahol a kiépített technológiai gépsor adagoló garatjába ürítik le a teherjárművek a kőzetanyagot. - vízellátás A telephelyen nem érhető el a vezetékes víz. A dolgozók ivóvíz igényét kereskedelmi forgalomból beszerzett ásványvízzel biztosítják. A szociális vízigény biztosításához a portaépülethez telepített IBC tartályból, azok rendszeres feltöltéséből oldják meg. Technológiai jellegű vízfelhasználásról nem beszélhetünk, hiszen az ásványi anyag bányászat és kőfeldolgozási tevékenységhez, valamint ahhoz kapcsolódó technológiához víz nem kerül felhasználásra (gépjármű és munkagép mosás a telephelyen nem történik). - szennyvízelvezetés, kezelés A szociális vízfelhasználás során keletkező kommunális szennyvíz egy előregyártott műanyag/vasbeton gyűjtőtartályban gyűlik össze, melynek tartalmát rendszeres időközönként a megtelés üteméhez igazodva szállítják el engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával a karancslapujtői szennyvíztisztító telepre. - csapadékvíz kezelés A tervezett bányaterületen belül egy forrás, illetve egy ehhez tartozó búvópatakszerű ér húzódik. A bányaművelés során a területre hulló csapadékvíz a felszínen, illetve a hasadékokban gyűlik össze, majd a felszíni lefolyási viszonyoknak megfelelően a felszínen összegyűlik és elszivárog. A bányaterület külvízi védelme szempontjából külön csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése nem indokolt. II Anyagfelhasználás főbb mutatói A telephelyen tervezett technológia üzemeltetése kapcsán jellemzően üzemanyag felhasználásról beszélhetünk. A kotró és homlokrakodó gép gázolaj felhasználása éves szinten a ledolgozott üzemóra függvénye. Előzetes számítások szerint a rakodógép éves szintű üzemóra igénye Rakodógép éves telephelyi üzemóra: 600 üzemóra Rakodógép üzemanyag normája: 14 l/üzemóra, Gázolaj felhasználás kb. 320 l gázolaj/hét. 21

22 A rakodógép tankolására, üzemanyaggal való feltöltésére a bányatelken belül kerül sor, kármentő tálca (cseppfelfogó tálca) használata mellett. Az üzemanyag szállítására minősített edényzetet használnak. A telepen belüli belső anyagmozgatáshoz, valamint az előállított építőanyagok kiszállításához nehéztehergépjárműveket használnak. A gépjárművek telephelyen belül szükséges futásteljesítménye a mindenkori művelési állapot függvénye, a magasabb térszínekről nagyobb a kőzetanyagok szállítási távolsága, mint az alacsonyabban fekvő művelési szintekről. A tehergépjárművek átlagos üzemanyag fogyasztása 12 l/üzemóra, az éves üzemanyag felhasználás a futott km (üzemóra szám) függvénye. Kapcsolódó tevékenységek anyagigénye Szociális vízfogyasztás Használati vízigény 50 l/fő/nap Tervezett teljes, 4 fős dolgozói létszámra számolva: 0,2 m 3 /nap. Sajátos anyagfelhasználást jelent a dolgozók számára biztosított tisztálkodó szerek, melyek beszerzésére kereskedelmi forgalomból kerül sor. Mennyisége éves szinten néhány kg-ot tesz ki, juttatására vonatkozóan a munkavédelmi szabályok, előírások az irányadók. A jövesztéshez szükséges robbantási feladatokat külső szakcég végzi. A külső szakcég kéri meg a robbantáshoz szükséges engedélyeket, illetve szállítja és helyezi üzembe a robbanóanyagot. II Tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje Az ásványi anyagok bányatelken belüli mozgatása, valamint a végfelhasználók felé történő kiszállítása nehéztehergépjárművekkel történik. A bányaterületről tervezett kiszállítás maimális nagyságrendje napi 40 db tehergépjármű. A szállítási útvonala 039/2 hrsz út Karancsberény sz. bekötő út sz. összekötő út. A 039/2 hrsz-ú úton a gépjárművek átlagos sebessége 50 km/h. A kiszállítást úgy szervezik, hogy a megítélési időkben (06:00 14:00 és 14:00 22:00) ne haladja meg a db nyerges kamion / nap értéket. A telephelyen foglalkoztatott létszám nagysága: 4 fő. A dolgozók munkába járása jellemzően személygépjárművel eszközzel, illetve gyalogosan történik tekintettel a környékbeli lakosság foglalkoztatására. A fentiekben foglaltakat figyelembe véve a telephelyen folyó anyagbányászati és kőzetanyagfeldolgozási tevékenység sajátosságait figyelembe véve a teherszállítást, illetve annak hatásait kell értékelnünk környezeti szempontból. A személyszállítás nagyságrendje elhanyagolható mértékű, így további számításaink közt nem szerepel. 22

23 II. 5. Tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések Környezetvédelmi, illetve környezeti kockázatot kizáró létesítmények, intézkedések A telephelyen a korábbi anyagbányászati tevékenység eredményeként a bányatelek déli, délnyugati részén, a Karancsberény 040. hrsz-ú területen, illetve attól déli irányban túlnyúlva a 041. hrsz-ú területen is folyt ásványi anyag kitermelés, melynek eredményeként egy meredek is egyenetlen, nagy szintkülönbséggel jellemezhető tájseb maradt fenn. A területen 2000-től nincs kitermelés, kőfejtési tevékenység, így gyakorlatilag közel év állt az élővilágnak rendelkezésre a regenerálódásra. A kőbányát a Bányászati Hivatal korábbi rendelkezéseinek megfelelően- tájba kell illeszteni és rekultiválni kell, biztosítani kell a megfelelő szintosztást és rézsűkialakítást. Az Engedélykérő célja ugyanakkor nem kizárólag a bányatelek déli és délnyugati oldalán a tájba illesztéssel együtt végzett fejtési tevékenységgel kitermelt kőzetanyag hasznosítása, hanem a teljes bányatelken meglévő ásványi nyersanyag kitermelése és feldolgozás utáni értékesítése. 3.számú kép: Vizsgált terüket (piros kerettel körülhatárolva a jövőbeni bányaművelés kapcsán érintett részt) A kőzetanyag kitermelést a jelenleg erdővel borított bányatelek keleti részén is végezni kívánják, mely területen a teljes élőhely maradéktalanul fel fog számolódni a külszíni fejtés jellegénél fogva. Ezzel együtt jár majd számos állatfaj, köztük mintegy védett faj élőhelyének eltűnése. Mobilitási adottságaik miatt többségüket nem fenyegeti a közvetlen pusztulás veszélye, de rosszul megválasztott fakitermelési időszakban denevérek, madarak is kerülhetnek közvetlen veszélybe. Másrészt figyelembe kell venni, hogy a bányaterületre jelentős tehergépjármű forgalom fog irányulni. A kitermelés és a forgalom együttesen erőteljes zavarást fog jelenteni, melynek hatását az élővilágra csak általánosan lehet megfogalmazni. Többek között várható, hogy m távolságon belül radikálisan le fog csökkeni a fészkelő madarak száma. 23

24 Amennyiben a külszíni fejtés a vizsgált területen megkapja a bányászati engedélyt, az alábbi pontokban kell védelmi intézkedéseket végrehajtani. 1. Maggyűjtéssel vagy hasonló, adekvát módszerrel a védett növényfajok genetikai állományának megőrzését biztosítani kell. 2. Fakitermelést tilos a madarak fészkelési, fiókaröptetési ideje alatt, azaz március 1. és július 31. között végezni. 3. Az esetlegesen megtelepedő denevérkolóniá(ka)t lokalizálni kell és megfelelő időpontban befogásukról, eltávolításukról gondoskodni kell. 4. A szalamandrák aktivitási időszakában, még a tehergépjármű-forgalom indulása előtt a célzott akció keretében össze kell gyűjteni az aktív egyedeket. Ugyanez igaz a forrásmedencében talált lárvákra is. Áttelepítésüket nemzeti parki felügyelet alatt kell elvégezni. 5. A 4. pont érvényes a bogárközösségre. Az erdő letermelése előtt minél több egyedet kell élve befogni és átmenekíteni háborítatlan környezetbe, úgyszintén nemzeti parki felügyelet mellet. 6. Megfelelő szakértő bevonása mellett az említett forrásmedencék hidrológiai státusát fel kell tárni, és a munkálatok során el kell keríteni őket, sértetlenségük biztosítása érdekében. Az érintett területen a további környezetvédelmi intézkedéseket tervezi az Engedélykérő/Környezethasználó alkalmazni: - üzemanyag átfejtés a munkagépekbe kizárólag kármentő (cseppfelfogó tálca) használata mellett végzik, biztosítva így a környezetre kockázatot jelentő szénhidrogén származékok földtani közegbe, felszíni és felszín alatti vizekbe történő bemosódásának elkerülését. - a kőzetanyag-feldolgozó gépsor a BAT (Best Available Technic) Elérhető Legjobb Technika követelményeinek megfelelő, új és korszerű berendezés. 24

25 III. Egyes hatótényezők részletezése Az ásványi anyag bányászat, valamint a telephelyen tervezett további kőzetanyag feldolgozási technológiák környezeti hatásainak értékelését, számbavételét a 314/2005. kormányrendelet 6. (2) bekezdése értelmében a tevékenység alábbi szakaszai (a telepítés, megvalósítás és a felhagyás) szerint csoportosítva végeztük el. Az egyes szakaszokat külön-külön vizsgálva a 3. számú táblázat szerint határoztuk meg a környezeti elemek igénybevételét és a környezetre gyakorolt hatásokat. A fentiekben foglaltak értelmében a tevékenység egyes fázisaihoz tartozó hatótényezők és érintett környezeti elemek áttekintését az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 3. számú táblázat: Környezeti tényezők összefoglaló táblázata Tevékenységi fázis Hatótényező/ tevékenység Közvetlenül érintett környezeti elem Telepítés Bánya újraindítási Levegő/ tevékenység, 039/2 Élővilág/ hrsz-ú út felújítása Zaj és rezgés Megvalósítás (üzemeltetés) Bányabezárás, rekultiváció A telepítés szakaszai Bányaművelés Kitermelt kőzetanyag telepen belüli feldolgozása (aprítás, osztályozás) Szállítás, rakodás Rakodás, szállítás Levegő Élővilág Zaj és rezgés Levegő Zaj és rezgés Élővilág Levegő Élővilág Zaj és rezgés Levegő Zaj és rezgés Közvetve érintett elem Földtani közeg Felszín alatti víz Felszíni víz Földtani közeg Felszín alatti víz Felszíni víz Felszín alatti víz Földtani közeg Földtani közeg Felszín alatti víz Felszíni víz Élővilág Tájba illesztés Élővilág Földtani közeg Felszín alatti víz Felszíni víz Ezen fázis gyakorlatilag a bánya megnyitását, a kőzetanyag feldolgozásához szükséges technológiai gépsor telephelyre történő leszállítását és szerelését, összeállítását, valamint az előre gyártott konténer épület bányatelken belüli letelepítését (és annak alapjait biztosító mintegy 8 db betonozott pontalap kialakítását) és a közművek (villamos bekötés, belső közlekedési utak, felvonulási, telepítési terület létesítése) foglalja magában. Ekkor kell sor kerüljön a szennyvízközműpótló műtárgy kivitelezésére is. A telepítés szakaszának elején a bányatelken belüli már leromlott állapotban lévő épületeket el kell bontani, és az így keletkezett hulladékokat érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező végpontba kell szállítani. Ezen szakaszban történik meg a 039/2 hrsz. alatti bekötőút javítása és burkolati munkáinak kialakítása. 25

26 A megvalósítás szakaszai Az üzemeltetés technológiai lépéseit a fenti II.1. fejezetekben részleteztük, így ennek ismétlésétől jelen részben eltekintünk. A felhagyás szakaszai A felhagyás esetében gondoskodni kell a bánya végleges tájba illesztéséről, a szükséges rekultivációról. Tekintettel arra, hogy az Üzemeltetői elképzelések szerint a fejtés során már a megfelelő dőlésszögű (tervek szerint 70 o -os rézsűket alakítanak ki), így a bánya bezárása során már jelentős felszínformáló, tereprendezési munkákra nem lesz szükség. A bányatelekre szállított gépészeti egységek jelentős értéket képviselnek, így azokat előre láthatólag értékesítik és szétszerelt állapotban a telepről elszállítják. A konténer portaépület szintén elszállításra kerül. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetősége minimális, az alkalmazni kívánt technológiára és munkarend szerinti előírásokra tekintettel. Az egyes környezeti elemek és tevékenységek kapcsolatait az alábbi fejezetekben vizsgáljuk. III. 1. Levegő III.1.1. Légszennyező anyagok kibocsátása a telepítés (bánya újranyitás) szakaszában A telepítés időszakában nem létesül a bányatelek területén légszennyező pontforrás. A telepítés időszakában történik meg a telepen található mára már romos épületek elbontása, valamint a technológiai gépsor helyszíni telepítéséhez szükséges tereprendezési munkák kivitelezése (a technológiai gépsor helyszíni összeállításához nem szükséges betonozott burkolat kialakítása) elegendő egy közel egyenletes fogadótér kialakítása, melynek helyigénye az előzetes adatok alapján 25 m -20 m alapterület. A romos épületek elbontása során keletkező inert hulladék ma. 2 db tehergépjárművel elszállítható a telephelyről érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező végpontba (Salgótarján Térségi Hulladékkezelő Központ Üzemeltető: VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Nonprofit Kft.). A bánya újranyitása szükségessé teszi a bányatelekhez vezető 039/2. hrsz-mal jelölt bekötő út felújítását, burkolatának kialakítását is. Az anyagbánya újranyitásának, azaz a telepítési munkák időszakában a légszennyező anyag kibocsátást döntően a területen dolgozó munkagépek és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A telepítés során a környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok mennyisége várhatóan a következő lesz: A bányatelken belüli régi épületek elbontása, a tereprendezés és a közlekedési út kivitelezése során a környezeti levegőbe kerülő por a tapasztalatok szerint normál időjárási viszonyok között m-es távolságon belül kiülepszik. A telepítés helyszínének a legközelebbi lakott területnek a viszonyát figyelembe véve megállapítható, hogy ebből a műveletből lakott területre szilárd szennyező anyag nem kerül el. A telepítés időszakában az alábbi gépjárművek fognak dolgozni: 26

27 Kotrógépek: - JCB + CX Super kanalas kotró - Catepillar 225 lánctalpas kotró - Liebherr 902 árokásó gép Rakodógép: VOLVO MB 4300 homlokrakodó Útépítő gép: GREDER földgyalu Szállítógép: VOLVO billenőplatós tehergépkocsi. A fenti gépek kb %-a dolgozik egyszerre a területen. A területen dolgozó és a szállításra használt gépjárművek fajlagos emisszió értékeit használva /a Közlekedés Tudományi Intézet adatai/ kiszámítottuk a területen végzett munkákból és a szállításból eredően várható légszennyező anyag kibocsátásokat, amelyeket a következő táblázatban foglaltuk össze. 4. számú táblázat: A gépjárművek által előidézett várható légszennyező anyag emissziók Légszennyező anyag Emisszió (mg/s-m) Szén-monoid 0,0511 Szénhidrogének 0,0025 Nitrogén-oidok 0,0085 Kén-dioid 0,0035 Korom 0,0039 A fenti táblázatban összefoglalt kibocsátás adatokat használva kiszámítottuk a várható légszennyezettség mértékét a munkaterület és a szállítási útvonal 25 m-es környezetében. A számításokat a légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározásáról szóló MSZ /2-81 /Területi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása/ szabvány előírása szerint végeztük. A légszennyező anyagok transzmissziós paramétereit az MSZ /4-80 szabvány előírása szerint számítottuk. A vizsgált területre jellemző szélsebesség 3-3,5 m/s, ezért a számításokat elvégeztük 2 m/s. 3m/s és 4 m/s szélsebességre és semleges légköri viszonyokra. A számítások eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 5. számú táblázat: 25 m távolságban lévő környezetben a légszennyezettség várható mértéke Légszennyező Koncentráció Szélsebesség anyag 2 m/s 3 m/s 4 m/s Szén-monoid μg/m 3 2,89 1,93 1,45 Szénhidrogének μg/m 3 0,14 0,09 0,07 Nitrogén-oidok μg/m 3 0,48 0,32 0,24 Kén-dioid μg/m 3 0,19 0,13 0,09 Korom μg/m 3 0,22 0,15 0,11 A fenti táblázatban bemutatott számítási eredmények alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás építési fázisban működő munkagépek kipufogógázai a levegőminőséget minimális, alig kimutatható mértékben és átmeneti jelleggel befolyásolják. A számítási eredmények kiegészítéseképpen az is megállapítható, hogy a szállítási útvonal és a munkaterület 25 m-es környezetén kívül a tevékenység légszennyező hatása alig kimutatható lesz. A szállítási tevékenységből származó porkibocsátás hatásterülete az út és annak 25 m-es sávjában határozható meg. A kivitelezés időszakában jelentősebb porkibocsátás a tereprendezési és útfelújítási munkák során fordulhat elő. Ezen munkák végrehajtásának időtartama 1 hónapra becsülhető. A földmunkák során keletkező por felkeveredése a szél irányában kb m-es sávban várható. 27

28 A felkeveredésből származó porkoncentráció növekedés mértéke maimum µg/m 3 mennyiségű, átmeneti (néhány órás) hatású. A koncentrációk értékét hasonló körülmények között történt építkezéseken történt mérések alapján adjuk meg. A kivitelezés időszakában a levegőterhelés közvetlen hatásterülete a bányatelek körüli 100 m-es terület (figyelembe véve a bányatelek körüli erdős vegetáció általi szűrőfunkciót). A közvetett hatásterület (anyagszállítás útvonalán jelentkező légszennyezés) a 039/2 hrsz. út és annak 25 m-es sávja. A telepítés időszakában a hatásterület által érintett ingatlanok az alábbiak: 6. számú táblázat: Építkezés időszakában a hatásterület által érintett ingatlanok Hrsz.: Ingatlan nyilvántartás szerinti besorolása 041/4 erdő 040 anyagbánya A hatásterület a telepítés időszakában az anyagbánya körüli erdőterületen (Hrsz.: 041/4) lokalizálódik. A telepítés időszakában a levegővédelmi hatásterület nagysága alapján határon átnyúló hatásokkal nem várhatók. III Légszennyező anyagok kibocsátása a működés során Pontszerű légszennyező források A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet értelmében bejelentés köteles légszennyező pontforrás kialakítására nem kerül sor. A telepíteni kívánt portaépületben a fűtés hősugárzóval biztosítják meg. A kőzetanyafeldolgozási technológiához nem tartozik elszívó egység, berendezés, melynek kürtője légszennyező pontforrásként jelenne meg. Mozgó légszennyező források A telephelyen végezni kívánt ásványi anyag bányászat és kőzetanyag feldolgozási tevékenység során az üzemmenet hétköznaponként folyamatos, napi egy (8 órás) műszakban (reggel 7 órától délután 4 óráig). A tervezett tevékenység során építési anyagot állítanak elő, melyet értékesítenek. Az egyes bányaművelési szintekről robbantással jövesztett kőzetanyag az alatta lévő szintre kerül, melyet forgókotróval gravitációsan tovább termelnek le (70 o -os rézsűket kialakítva). A rézsűlábaknál felhalmozott kőzetanyagot kotrógéppel és egy homlokrakodó gép segítségével pakolnak fel a tehergépjárművek platófelületére. A bányaművelés során a telepen belüli anyagmozgatáshoz maimum 2 db tehergépjárművet használnak. A tehergépjárművekre felrakott kitermelt kőzetanyag további megmunkálás (aprítás, osztályozás) céljából a bányatelek területén belül kialakított feldolgozótérre szállítanak át; az ürítés a telepíteni kívánt komple technológiai gépsor adagoló garatába történik. A kőzetfeldolgozási technológiában előállított a végfelhasználói igényeknek megfelelően, különböző frakcióméretűvé alakított alapanyagokat nehéztehergépjárművekkel szállítanák el a területről. A kiszállítás a 039/2. hrsz. alatti úton keresztül a számú mellékutat, majd a számú úton történik, mely végül a 21. számú főközlekedési útra csatlakozik. A kiszállítás maimális gépjárműforgalma 40 db tehergépkocsi/nap

29 A tevékenység során a szállításból adódóan kipufogógázok és szilárd por terhelik a levegőt. Mozgó légszennyező források vonatkozásában a kibocsátásokat két csoportra bonthatjuk: - telepen belüli kibocsátások - közúti kibocsátások (feldolgozott kőzetanyag szállításából eredő kibocsátások) telepen kívül Helyhez kötött légszennyező diffúz források A bányaművelés robbantásos eljárással történik, az előzetes számítások szerint évente 5-6 robbantás tervezett. A robbantás külső alvállalkozó végzi, az egyes robbantások során számolni kell szilárd por légkörbe kerülésével. A robbantások időszakában egyéb tevékenység (kőzetfeldolgozás és kőzetanyag kiszállítás, rakodás) a telephelyen nem folyik, tehát a robbantások időszakában a hatásterület kiterjedését erre tekintettel számítottuk. Az egyes robbantások során m 3 kőzetanyagot jövesztenek, a robbantás átlagosan m 2 bányafelület megbontásával jár. A robbantást követően a jövesztett kőzetanyagot az anyagbánya területéről homlokrakodó géppel termelik ki és rakják fel nehéztehergépjárművekre (a bányaterületen belüli egyidejűleg művelt rakodási, gépi fejtési tér területe 60 m 2 ), melyek az anyagot a telepített technológiai egységbe ürítik, majd az előállított, osztályozott kőzetanyagot egy átlagosan 40 m 50 m-es területen tárolják és onnan homlokrakodó géppel rakják fel a kiszállítást végző gépjárművekre. A kőzetanyag feldolgozása során diffúz forrásként jelenik meg a komplett technológiai egység gépi törőelemeinek (1 db pofás törő és 1 db kúpos törő) garata, valamint a rosták felülete, illetve a rosták alatti ürítőtér. A fenti diffúz források egyesített felülete 85 m 2, mely felületről szilárd szennyező anyag, por jut a levegőbe. A késztermék felrakodásakor, melyet a késztermék tárolótérről végeznek el szintén jut por a légkörbe, a rakodási felület 10 m 2. A kőzetanyag kitermelése (homlokrakodó géppel végzett felrakodása, feldolgozása és kiszállítást végző gépjárművekre rakodása) egyidejűleg folyik a telepen. Telepen belüli kibocsátások A fentiekben leírtaknak megfelelően a bányászati tevékenység során a telepen belüli anyagmozgatáshoz egy homlokrakodó gép, illetve egy forgó-kotrógép üzemel a telepen. A belső anyagmozgatást maimum 2 tehergépjárművel oldják meg, a kiszállítások maimális gépjármű forgalma 40 db tehergépjármű (mely utóbbi gépjárművek m-t tesznek meg a bányatelek területén a felrakodási helyig). A legrosszabb esettel, a fenti munkagépek egyidejű működésével számoltunk. A munkagépek légszennyező anyag kibocsátását a fajlagos értékek segítségével, a gépek egyidejű működését feltételezve számoltuk ki, a számítás eredményét az alábbi táblázatban foglaltunk össze. 7. számú táblázat: Légszennyezőanyag kibocsátás fajlagos értéke Fajlagos Homlokrakodó Forgó-kotró kibocsátás (g/h) lánctalpas (kg/t) munkagép Légszennyező anyag Tehergépjárművek (g/h) Összesen (g/h) (g/h) kén-dioid 7,

30 szén-monoid 63, nitrogénoidok 9, szilárd 12, szénhidrogének 2, aldehidek 0, PAH-ok 1, A munkagépek működése általi légszennyezettség kalkulációjánál meghatároztuk a rövid átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozó maimális talajközei koncentrációt, valamint a környező település legközelebbi lakóingatlanára a füstfáklya tengelye alatti koncentráció értéket. Számításnál az alábbi paraméterekkel dolgoztunk: - szélsebesség: 3,0 m/s - kibocsátás magassága: 1,2 m - Pasquil-féle stabilitási indikátor: D - érdességi paraméter: 0,1 m A maimális talajközeli koncentrációk az alábbi értékekkel jellemezhetők szennyezőanyagonként. Számításaink eredményét, valamint az egyes szennyező anyagokra vonatkozó egészségügyi határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellékletében 1 órás egészségügyi határértékeivel vetettük össze, értékeltük. Kibocsátások légszennyező anyagonként 8. számú táblázat: Kibocsátások légszennyező anyagonként Számított kibocsátás Határérték Kibocsátás/határérték viszonyszám (% érték) kén-dioid (µg/m 3 ) ,8 szénmonoid (µg/m 3 ) ,29 nitrogénoidok (µg/m 3 ) ,0 szilárd (µg/m 3 ) 43 50* 86 szénhidrogének (µg/m 3 ) 1,7 - aldehidek (µg/m 3 ) 0,3 - PAH-ok (µg/m 3 ) 1,0 - *24 órás határérték előírás A táblázatban foglalt értékek alapján megállapítható, hogy 50 m-es távolságban egyik légszennyező anyag sem okoz határérték feletti légszennyezettséget. A számítások szerint ekkora távolságban a szennyező anyagok koncentrációja minimális, a határérték alatt marad. A bányaművelési illetve a kőzetanyag feldolgozási tevékenység során a légkörbe kerülő szilárd anyag/por kibocsátás kapcsán az alábbiak szerint végeztük el a hatásterület számítást: A levegővédelmi hatásterületet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendeletben foglalt kritériumok szerint határoztuk meg. Hatásterület az a távolság: a, az egy órás légszennyezettségi határérték 10 %-ánál nagyobb, b, a terhelhetőség 20 %-ánál nagyobb. A szálló porra vonatkozó egészségügyi határérték: 24 órás egészségügyi határérték 50 µg/m 3 30

31 A telep üzemeltetésének légszennyező hatásait két diffúz forrás modellezésével vizsgáltuk. A két felületi forrás: - törés és osztályozás területe 85 m 2 - bányaművelés és a késztermék depóból történő felrakodási terület (figyelembe véve a rakodás által aktuálisan érintett területet) 70 m 2 A modell-számításoknál az alábbi alapvetésekből indultunk ki: - a kőzetanyag feldolgozási (törés és osztályozás) tevékenység összesített felülete 85 m 2 és az egyidejűleg gépi rakodás, fejtés által érintett bányaterület felülete 70 m 2, melyeket felületi forrásként vettünk alapul, a kőzetanyag feldolgozási tevékenységet 3,1 m magassági ponttal, a rakodási tevékenységet 0,5 m magassági ponttal értékeltük, gyenge inverzióval számolunk a völgy légköri adottságai alapján - szennyezőanyag terjedését az MSZ /2-81 szabvány előírásainak megfelelően határoztuk meg - a terjedést legkritikusabb időjárási körülményeknek megfelelően, a csapadékmentes időszakban számoltuk - a törés, osztályozás során porkibocsátás mértéke 300 g/h értékkel becsülhető (vízpermetes pormegkötés mellett), a bányászati tevékenységgel járó kiporzást 0,028 kg/h értékkel vettük figyelembe a tapasztalati adatok alapján. A szálló por (PM 10 ) esetén a rövid idejű (24 óra) átlagolási időszakra vonatkozó talajközeli koncentráció változásának mértékét az alábbi diagram szemlélteti a törésosztályozási terület középpontjától szélirányba kiindulva. A maimális koncentráció távolsága 9 m-es távolságban alakul ki. A törés, osztályozás hatásterülete 95 m, mely távolságban a szálló por koncentrációja az egészségügyi határérték 10 %-át eléri. A bányászati és kőzetanyag feldolgozási tevékenységgel járó szálló por kibocsátást, a rövid idejű (24 óra) átlagolási időszakra vonatkozó talajközeli koncentráció változásának mértékét az alábbi diagram szemlélteti a tárolási területek középpontjától szélirányba kiindulva, mely alapján a hatásterület nagysága 95 m-ben határozható meg. Modelleztük a robbantási tevékenység levegőminőségre gyakorolt hatását is, mely esetében meghatározó, hogy a robbantás során egyéb tevékenységet a telephelyen nem végeznek (nincs szállítás, sem kőzetanyag kitermelés és feldolgozás). 31

32 A modell-számításoknál az alábbi alapvetésekből indultunk ki: - a robbantási tevékenység által érintett felület 1000 m 2, melyeket felületi forrásként vettünk alapul - szennyezőanyag terjedését az MSZ /2-81 szabvány előírásainak megfelelően határoztuk meg - a terjedést legkritikusabb időjárási körülményeknek megfelelően, a csapadékmentes időszakban számoltuk - a robbantás során porkibocsátás mértéke g/h értékkel becsültük A robbantási tevékenységgel járó porkibocsátás számított hatásterülete 198 m. Közúti szállítás A közúti szállításból származó kibocsátások tekintettel a telephely elhelyezkedésére a 039/2 hrsz.-ú utat illetve az azt fogadó számú mellékutat érinti. Az Országos Közúti Adatbank (OKA-ÁKMI) adatbázisa szerint a számú bekötő úton 2015-ben a következő gépjármű forgalom volt: számú bekötő út Számlálóállomás kódja: számú táblázat: számú közlekedési út gépjármű forgalom adata Járművek megnevezése Forgalmi adatok [db/nap] 1. Személygépkocsi Kistehergépkocsi Autóbusz, szóló 8 4. Autóbusz, csuklós Tehergépkocsi, középnehéz Tehergépkocsi, szóló nehéz Tehergépkocsi, pótkocsis 3 8. Tehergépkocsi, nyerges 1 9. Tehergépkocsi, speciális Motorkerékpár 38 32

33 Az előzetes elképzelések alapján az anyagbányából átlagosan napi db gépjárművel fognak kiszállítani építőipari alapanyagot; a maimális szállítási ütem esetében napi 40 db tehergépjármű forgalommal számolhatunk. A napi 40 db tehergépjármű forgalom mellett a napi többletforgalom mértéke 80 db tehergépjármű/nap. A kőzetanyag kiszállítási tevékenység általi többletterhelés mértékét az alábbi adatok figyelembe vételével számítottuk: A szélirány és a vonalforrás által bezárt szög: mindkét út mentén 2 O. Uralkodó szélsebesség: kisebb, mint 2 m/s. Eredmények: A függőleges irányú szóródási együttható: 1,5 A függőleges irányú turbulens szóródási együttható: 7,17. Ezek alapján a folytonosan működő vonalforrás rövid időtartamra vonatkozó gázállapotú szennyező anyag emissziója a kőzetanyag szállítási tevékenység nélkül: 10. számú táblázat: számú közlekedési útra számított emissziós adatok (kg/h ) CO-ra számított E C H y re számított E NO -ra számított E Karancskeszin áthaladó út 0,013 0, ,0167 A megnövekedett forgalom hatása esetén a számított értékeket az alábbi táblázat tartalmazza. 11. számú táblázat: A kőzetanyagszállítási tevékenység esetén számított emisszió (kg/h ) Karancskeszin áthaladó út CO-ra számított E C H y re számított E NO -ra számított E 0, , ,0192 A következő koncentráció értékeket (μg/m 3 ) kapjuk a szállítás napjain a megnövekedett forgalomra: 12. számú táblázat: Számított szennyezőanyag koncentráció értékek a szállítási tevékenységből származó többlet gépjármű-forgalomra tekintettel C H y CO NO számú út Tevékenység nélkül 0,698 25,24 27,54 Többletforgalom révén 0,723 27,9 29,9 A számítás eredményei alapján az érintett út mentén a közlekedésből származó károsanyag imisszió számszerűsíthető mértékben nem növekedett. A fentiekben foglaltak alapján megállapítható, hogy a kőzetanyag feldolgozási tevékenység végzésével okozott többlet-levegőterhelés az utak forgalmára tekintettel semleges mértékűnek minősíthető. A fentiekben részletezetek szerint végeztük a bánya üzemeltetése során a porkibocsátás hatásterületét (melynek felületi kiterjedése a legnagyobb az elvégzett 33

34 terjedésszámítási eredmények alapján), melynek kiterjedése 198 m-ben határozható meg (a robbantási hely középpontjától számítva). Hatásterületen lévő ingatlanok az üzemeltetés időszakában 13. számú táblázat: Üzemeltetési tevékenység hatásterülete Hrsz.: Ingatlan nyilvántartás szerinti besorolása 041/4 erdő 040 anyagbánya III Légszennyezés és terhelés a felhagyás során A felhagyás, megszüntetés gyakorlatilag a bánya bezárását jelenti, melynek során a már művelés során megfelelő lejtéssel kialakított, jellemzően 70 o -os rézsűket tájba illesztik. A telepített gépek jelentős gazdasági értéket képviselnek, így azok a helyszínről elszállításra kerülnek. Ebben az esetben környezetvédelmi szempontból káros hatással, kibocsátással nem kell számolnunk. A levegőt érintő kibocsátás mértéke hasonló a bánya újranyitás (telepítési) szakaszban meghatározottal. III. 2. Tervezett tevékenység talajra gyakorolt hatása A tervezett tevékenység a talajra gyakorolt hatása az alábbiak szerint jellemezhető: A terület kistáj-kataszter alapján a Karancsi kistájhoz tartozik. A kistáj a keleti részén a Karancs középső-miocén andezitjéből álló lakkolit helyezkedik el, amely a tőle nyugatra a felszínen lévő felső oligocén homokkőre, márgára, illetve ezek közé települt. A bányaművelés hatása az a területfoglalás, mely a bányászatilag művelt területen a talaj megszűnésével jár. Tárgyi tevékenység kapcsán az alábbi megállapítások tehetők: A bányatelek déli, délnyugati részén ahol a korábbiakban ( közötti időszakban) már folyt a kőzetanyag kitermelés, a talaj eredeti funkciója megszűnt. A bányászati tevékenység után visszamaradt meredek rézsűk felszínén a tájba illesztés nem történt meg. A bányarézsűk dőlésszöge változó, általában o között adható meg, a bányafalak kitettsége K-i júliusban elvégzett részletes geodéziai felmérés alapján a korábbi bányaművelés által érintett terület felületi kiterjedése 4 ha, 6238 m 2 ; mely területen a talaj eredeti funkciója megszűnt (és rekultiváció, tájba illesztés hiányában az nem is regenerálódott, nem alakult ki humuszos takaróréteg). A 040. hrsz-ú anyagbánya északi, keleti részén jelenleg erdőtársulás van (nyomokban ezen a területen kézi kőfejtés és traktorút fedezhető fel), a területet 1,5-2,0 m vastagságú andezitgörgetes erdőtalaj borítja. A Környezethasználó Műszaki Üzemeltetési Szabályzatában rendelkezik a bányaművelés során betartandó előírásokról, amelynek részét képezi a 34

35 humuszgazdálkodási terv, azaz a feltárás során letermelésre kerülő humuszos talajréteg elkülönített deponálása és a későbbi rekultivációs munkák során történő felhasználás is. A bányavállalkozó a bánya üzemeltetése mellett köteles gondoskodni a megfelelő rézsű dőlésszögek, (70 O -or rézsűk) kialakításáról. Az ásványi anyag kitermelését követően a művelés befejezését követően gondoskodni kell a terület tájba illesztéséről őshonos fafajok és cserjefajok telepítésével. III Telepítés szakaszában a talajra gyakorolt hatás A bánya művelése szempontjából két területrészt kell elkülönítenünk az egyik a bányatelken is már túlnyúló déli, délnyugati részt, melyen már a korábbi bányaművelési tevékenység során a talaj letermelésre került, így annak eredeti funkciója is megszűnt a tájba illesztést, rekultiváció hiányában. A bánya nyitásával egyidejűleg elvégzendő rekultiváció javító hatású, hiszen a jelenlegi roncsolt felület tájba illeszthető ennek révén tudja majd az érintett terület ökológiai folyosó állapotát betölteni. A korábbi tevékenység után visszamaradt bányaterületet mind balesetvédelmi, mind természet és környezetvédelmi szempontból kezelni, tájba illeszteni szükséges. A Környezethasználó ezen feladatot vállalja a bánya újranyitásával elvégezni. A másik, jelenleg érintetlen, bányatelek keleti része a telepítés időszakában a talaj, illetve földtani közeg szempontjából nem bolygatott, az az üzemeltetési (külszíni bányászati időszakban) jelentkezik. A bánya újranyitásához szükséges gépi berendezéseket a jelenleg már kialakított (azonban felújításra szoruló) 039/2 hrsz.-ú úton kell a bányatelekre beszállítani, így külön felvonulási utak kialakítása nem szükséges a telepítés időszakában. III Anyagbányászati és kőzetanyag feldolgozási tevékenység talajra gyakorolt hatása A bánya újranyitását követően, a természetvédelmi státuszba sorolt 040 hrsz-ú területen (bányatelek) keleti oldalán az anyag-kitermelési folyamat megkezdésével járó, ún. letakarási művelettel; a kitermelt humuszban gazdag talajréteget letermelik és azt a bányaudvarban elkülönített részen deponálják és rekultivációs takaróanyagként a kőzetanyag kitermelést követően kialakított végleges rézsűk és az egyes bányaművelési szintekhez tartozó teraszok takarására, tájba illesztésére használják fel. A jövőbeni tervek szerint mintegy 7,5 ha területen, a bányatelek keleti részén a talaj eredeti funkciója megsemmisül. A hatás a bányaművelés során jelentkezik, majd a kőzetanyag kitermelés befejezését követően az így roncsolt terület a rekultivációs munkák végrehajtásával tájba illeszthető, az eredeti állapot a talaj szempontjából visszaállítható, helyreállítható. A kőzetanyag kitermelése a tervek alapján robbantásos jövesztéssel, majd ezt követő gépi kitermeléssel és rézsűrendezéssel történik. A kőzetanyag feldolgozása száraz technológiával folyik, így a feldolgozás során nem kell számolni olyan jellegű technológiai szennyvízzel, mely a földtani közeg szennyezését eredményezné. A kommunális szennyvíz, mely a telephelyen kialakítani tervezett portaépület szociális blokkjában keletkezik egy új, szivárgásmentes tárolóban gyűjtik majd össze, melynek 35

36 rendszeres elszállításáról engedéllyel rendelkező kezelő bevonásával fognak gondoskodni, így a földtani közeg elszennyezése csak havaria helyzetben fordul elő. A bányaműveléshez használt gépek üzemanyag átfejtéséhez kármentő (cseppfogó tálcát) használnak, melynek révén minimálisra csökkentik a földtani közeg veszélyeztetésének lehetőségét. A munkagépek és a szállító járművek karbantartását szakszervízben végzik el, így ezen tevékenységből káros hatással nem kell számolnunk. III Talajra gyakorolt hatás a felhagyás szakaszában A korábbi anyagbánya gödör a rézsűvédelmi munkák végrehajtását követően, illetve a bányatelek keleti oldalán kitermelni kívánt cca t ásványi kőzetanyag kitermelése után a terület rekultivációra kerül, melynek befejezését követően az tájba illesztett terület ökológiai folyosó funkcióját majd el tudja látni. III Talajra gyakorolt hatás havaria esetén Az anyagbánya üzemeltetése, valamint a kőzetanyag feldolgozása kapcsán jelentős talajszennyezéssel járó havaria esemény bekövetkezése nem várható. A telephelyi technológiai üzemeltetési és környezetvédelmi szabályok a gépészeti egységekre vonatkozóan a havaria események bekövetkezésének lehetőségét minimális szintre csökkenti, illetve kizárja. III. 3. Tervezett tevékenység vizekre gyakorolt hatása III Vizek igénybevétele és terhelése az építés időszakában A telepítés időszakában vizsgált beruházás kapcsán csekély mértékű vízigény jelentkezésével kell számolni. Az ásványi anyagbánya újranyitása kapcsán a portaépület alapozási munkái során kell számolni betonfelhasználással, melyet készbeton felhasználásával oldanak meg, az a vízigényt jelentősen csökkenti, teljesen azonban nem szünteti meg. Vízre lehet szükség a készbeton nedvességtartalmának a helyszíni beállításához is, és attól függően, hogy az építési munkák milyen évszakra esnek a beton öntözéséhez is. A helyszínen munkát végző dolgozók létszáma várhatón a kivitelezés szakaszában alacsony lesz, akiknek az ivóvízellátása palackozott ásványvíz biztosításával megoldható, szociális vízigényük ideiglenes jelleggel telepített konténerekben szintén tartálykocsival a helyszínre szállított vízzel oldható meg. A vízigény nagysága előre láthatólag napi literben határozható meg az előzetes számítások során. A telepítési munkálatok során ipari/technológiai szennyvíz nem keletkezik. Az anyagbánya újranyitásának időszakában sorra kerülő munkák tereprendezési jellegűek lesznek. Nem kerül sor olyan műveletekre, amelyek a csapadékvíz, illetve a felszín alatti víz szennyezésének a veszélyével járnak. A kivitelező feladata lesz a telepítés során a területen munkát végző munkagépekből, illetve gépjárművekből esetlegesen elcsepegő vagy 36

37 elfolyó olajjal szennyeződött talaj haladéktalan összegyűjtése, és a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásoknak megfelelő kezelése. III.3.2. Vizek igénybevétele és terhelése az üzemeltetés időszakában A tervezett beruházás üzemelése nem jár technológiai víz igénnyel. Az anyagbányászat, valamint a kitermelt kőzetanyag feldolgozása szolgáló telephelyen 4 fő számára létesül munkahely. Ezen oknál fogva minimális mértékű szociális vízigény keletkezik. A kommunális szennyvíz zárt rendszerű, szivárgásmentes aknában gyűlik össze, melyet rendszeres jelleggel engedéllyel rendelkező kezelő szervezet bevonásával szállíttatnak el a legközelebbi, karancslapujtői szennyvíztisztító telepre. A zárt tároló megakadályozza, hogy a kommunális szennyvíz a csapadékvizet, vagy a felszín alatti vizeket terhelje, szennyezze. Az üzemeltetésre vonatkozó szigorú előírások melyek a telephelyen használt munkagépek (forgó rakodó és homlokrakodó gép) üzemanyag feltöltésére is kiterjednek minimálisra csökkentik. A telephelyen nem érhető el a vezetékes vízhálózat és annak kialakítását a közüzemi rendszer jelentős távolsága miatt a bánya megnyitásával sem tervezik. A dolgozók ivóvízigényét kereskedelmi forgalomból beszerzett ásványvizzel elégítik ki. A szociális vízigény biztosításához a portaépülethez telepített IBC tartályokból, azok rendszeres feltöltéséből oldják meg. III Szociális vízigény Kapcsolódó tevékenységek anyagigénye Szociális vízfogyasztás 50 l/fő Tervezett teljes, 4 fős dolgozói létszámra számolva: 0,2 m 3 /nap. III Technológiai vízigény fel. Technológiai vízigény a kőzetanyag feldolgozási tevékenység kapcsán nem merül A telephelyen gépjárművek, konténerek mosására nem kerül sor. III Keletkező szennyvizek kezelése A szociális vízfelhasználás során keletkező kommunális szennyvíz a porta konténerépület mellé letelepítésre kerülő, előregyártott vasbeton/műanyag közműpótló létesítményben gyűlik majd össze; mely a gyártói nyilatkozatok és megfelelőségi igazolás birtokában lesz használatba véve. A közműpótló létesítménynek vízzárónak és szivárgásmentesnek kell lennie, melynek révén biztosítható, hogy környezetre 37

38 kockázatos anyagok ne kerüljenek sem a földtani közegbe, sem a felszíni, illetve felszín alatti vizekbe. A kommunális szennyvíz mennyisége a szociális vízfelhasználás mértéke alapján becsülhető, mely a felhasznált víznek becsülhetően mintegy 90 %-át teszi ki, 0,18 m 3 /nap. III Csapadékvíz elvezetés A bányatelek területén nincs kiépített csapadékvíz gyűjtő övárok rendszer. A területre hulló csapadékvíz a felszínen gyűlik össze, majd szivárog a talajba. A bányateleknek otthont adó völgyben állandó felszíni vízfolyás nincs, de egy forrást és a belőle fakadó búvópatak-szerű eret sikerült azonosítani. A forrás hidrológiai felmérése nem történt meg, így annak részletes adatai nem álltak rendelkezésre. Az anyagbánya újra nyitásával a csapadékvíz felszíni lefolyási viszonya az alábbiak szerint változik meg: - letermelésre kerül a növényi fás vegetáció, valamint talajréteg - ami miatt a felszínen összegyülekező és infiltrálódó csapadékvíz mennyiségi aránya eltolódik a felszínen összegyülekező csapadékvíz javára. A lejtési viszonyoknak megfelelően, illetve a bányaművelés során kialakult andezit hasadékokban a csapadékvíz beszivárog és a völgy aljában gyülekezik össze. III. 4. Hulladék III Telepítés (építés) fázisában A bánya újranyitása esetén a telephelyen meglévő régi, mára már romos állapotú építmények elbontásáról és az így keletkezett inert hulladékok elszállításáról és engedéllyel rendelkező hulladékkezelő végpont felé történő átadásáról gondoskodni kell. A telepen két romos épület van, amit el kell bontani, a keletkező hulladék mennyisége az alábbi adatokkal jellemezhető: 14. számú táblázat: A telepítés szakaszában várhatóan keletkező hulladék mennyisége és tervezett kezelési módja Hulladék megnevezése (azonosító Mennyisége (t/év) Kezelés módja kódja) Tégla (HAK ) 10 Telephelyi gyűjtés konténerben, majd elszállítás engedéllyel rendelkező végpontba (Salgótarján Térségi Hulladékkezelő Beton ( ) 4 központ) kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól (HAK ) 2 A bánya újranyitása (telepítés) időszakában egyéb hulladék keletkezése nem prognosztizálható. 38

39 III Működés fázisában A telephelyen folytatni kíván ásványi anyag bányászati tevékenység és az ahhoz tartozó kőzetanyag feldolgozása során technológiai nem veszélyes hulladék képződése nem várható. A telephelyen dolgozó munkavállalók jelenlétéből fakadóan számolni kell kommunális szilárd hulladék keletkezésével, melyet a telephelyen szabványos hulladékgyűjtő edényben gyűjtenek és adnak át a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás keretében. A kommunális szilárd hulladék (HAK ) éves mennyisége 2 tonna. A telephelyen használt gépjárművek és munkagépek szervizelése speciális szakszervízben, illetve javítóműhelyben történik, így ezen tevékenységből nem keletkezik veszélyes hulladék a telephelyen. Egy esetleges havaria esemény során kell számolnunk veszélyes hulladék képződésével (pl. tehergépjármű felborulása, munkagép rendkívüli meghibásodása), melynek során az alábbi hulladékok keletkezhetnek: 15. számú táblázat: Havaria esetén keletkező veszélyes hulladék mennyisége, kezelési módja HAK Megnevezés Prognosztizált éves mennyiség (kg) * veszélyes anyagokkal szennyezett 350 abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat III Hulladék a felhagyás fázisában A tevékenység megszüntetése során a bányaművelés utáni területet tájba illesztik. A munkagépek és technológiai gépsor jelentős értéket képvisel, így a telephelyről elszállításra és értékesítésre kerül, mely oknál fogva nem kell számolnunk hulladékkeletkezéssel. A portaépület egy előre gyártott konténerépület lesz, melyet szintén értékesíteni és a telepről kiszállítani terveznek. III. 5. Zaj Hatótényezők zajvédelmi szempontból a bánya újranyitási tevékenységnél: a 039/2 hrsz út Karancsberény javítása Hatótényezők zajvédelmi szempontból a bányászati tevékenységnél: robbantási zaj törő-osztályozó működéséből származó zaj szállítási zaj Hatótényezők zajvédelmi szempontból a bánya bezárásnál: rekultiváció 39

40 III.5.1. A hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése a bánya újranyitási tevékenység, 039/2 hrsz út javítása esetén, azaz a telepítés időszakában A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: /2008 határozatában szerepelt a Bányakapitányság következő feltétele a bányanyitás engedélyezéséhez: a bánya eddig nem művelt ÉK-i részére tervezett kitermelést a Bányakapitányság addig nem engedélyezi, amíg a korábban művelt D-i rész bányaművelését biztonságos állapotokat nem fejezi be. Fenti előírás azt jelenti, hogy a hivatkozott bányafal rézsűjét ki kell alakítani. Erre vonatkozóan ki kell dolgozni a pontos technológiát és a bányászati tevékenység hatóságával jóvá kell hagyatni a műszaki üzemi tervet. A pontos technológia hiányában a tevékenység zajkibocsátását csak becsülni tudjuk. A területen találhatók olyan romos épületek, amelyeket nagy valószínűséggel el kell bontani. A bontáshoz homlokrakodót, a bontott anyagok elszállításához teherautókat kíván igénybe venni a bányát működtetni kívánó cég. A bányaudvar csak részben alkalmas a tervezett tevékenység végzésére, így ki kell alakítani a törő-osztályozó gépsor fogadási helyeit, a bánya területén belül a közlekedési útvonalakat. A bányában ki kell alakítani a működtetéshez szükséges épületeket, infrastruktúrát. Tervezett géppark, homlokrakodó, teherautók, daru, betonszállító autók. Tervezett hangteljesítményszint: L W = 100 db A bánya közvetlen megközelítése a 039/2 hrsz-ú úton történik. Az út jelenlegi állapotában nem alkalmas a tervezett forgalom lebonyolítására, fel kell újítani. Az útjavítás gépei, zajforrásai: homlokrakodók, teherautók, betonszállító autók, esetleg aszfaltozó gépsor. Tervezett hangteljesítményszint: L W = 100 db Fenti építési feladatokat a szükséges engedélyek megszerzése után 6 hónap alatt el lehet végezni. Fenti munkák zajvédelmi szempontból építési tevékenységnek számítanak. Az építési területen kívüli szállítási tevékenység közlekedésből származó zajnak tekinthető. Az építési területen kívüli szállítási tevékenység nagyságrendje elmarad a bányaműveléshez köthető szállítási tevékenységhez képest, így a zajkibocsátása is kisebb lesz annál. III.5.2. Bánya művelés III Robbantási zaj A robbantási zaj pontos hangteljesítménye nem ismert, függ a tervezett robbantás módjától, a töltet fajtájától, mennyiségétől, a robbantási helyszíntől és kierjedésétől, a közet fizikai tulajdonságaitól, és egyéb tényezőktól. Társaságunknak tevékenysége során alkalma volt hasonló bányáknál a robbantási zaj 40

41 megmérésére. A bányák zajmérésére vonatkozó teljes jegyzőkönyveket nem mellékeljük, hanem csak azokat a mérési adatokat, amelyeket fel kívánunk használni a tervezéshez. 1. Andezitbánya, robbantás Robbantás: Andezitbánya - 32 db 29 m-es lyuk, 80mm - 64 db gyutacs lyukanként: 60 kg PERMON 25 kg EMZIT 50 kg ANDÓPRILL 25 kg ANDÓ egyidejű legnagyobb töltet: 320 kg A robbantás a bánya É-i részén történt, szintről szintre. A robbantási tevékenységnél a mérést szintén 1. pontossági osztályú műszerrel, A súlyozószűrővel, de F (gyors) időállandó kapcsolásával végeztük. Az alapzaj pillanatnyi A-hangnyomásszintjét (L Aa ) is gyors (F) időállandóval mértük közvetlenül a robbantás előtt és azt követően is. A mért robbantási zaj és az alapzaj különbség meghaladta a 10 db-t, így a L A 10 db feltétel teljesült, így a robbantási zajszint értéke megegyezik a mért értékkel. Jelölések: L Aeq, mért : a mért egyenértékű A-hangnyomásszint t: vonatkoztatási idő L Aa : az alapzaj minimális A-hangnyomásszintje K a : alapzaj miatti korrekció K ton : tonalitás miatti korrekció K imp : impulzitás miatti korrekció L Aeq : egyenértékű A-hangnyomásszint L* AE : zajkibocsátási (egész számra kerekített érték) A-hangnyomásszint L* AM : mértékadó A-hangnyomásszint (egész számra kerekített érték) A mérési eredmények értékelése ha a vonatkoztatási időt részidőre kell bontani az n 1 0,1 L AMj, AEj L AM 10 lg tv, j 10 Tv j 1 kifejezés szerint történik, melyben az L AE, L AMj = L Aeq + K imp + K ton L Aeq = L Aeq, mért + K a K a = 10 lg ( ,1 LA ) L A = L Aeq, mért - L Aa Robbantási zajnál a következő kiegészítéseket kell figyelembe venni: L A = L AF ma, mért L Aa ha L A 10 db, 41

42 akkor L AF ma = L AF ma, mért ha 3 db L A 10 db, akkor L AF ma = L AF ma, mért + K a ha L A 3 db, akkor a robbantási zajszint értéke az alapzajtól függetlenül nem határozható meg, a K a korrekció nem alkalmazható. Ebben az esetben csak azt lehet megállapítani hogy a robbantási zajszint értéke kisebb az alapzajnál. L AF ma < L Aa L AML = 10 lg [(5 T 0 /T M (N k 10 0,1 Lk )], ahol robbantási zajnál alatt. db T M : megítélési idő, s N k : az összes robbantás k-adik zajkibocsátási állapotban a megítélési idő Jelen esetben értéke: 1 L k : a k-adik zajkibocsátási állapotra jellemző átlagos egyedi robbantási zajszint, Jelen esetben: L AF ma = L AF ma, mért T 0 = 1 s A számításhoz rendelkezésre álló adatok: A robbantás távolsága a mérési ponttól: r robbantás = m Mért legnagyobb A szint Megítélési idő Alapzaj Robbantási zajszint Robbantásból származó megítélési szint L* AM L AF ma, mért T L Aa K a L AF ma L AML db perc db db db db db 69, ,3-69, ,4 Számított megítélési szintek a mérési pontban: L AM, robbantás = 31 db Feltételezés: A hangforrások pontszerűnek tekinthetők, mivel a méretük az észlelési távolsághoz képest kicsi. A hangterjedésre vonatkozó MSZ 15036:20002 szabvány megadja azokat az összefüggéseket, amely alapján számítható egy egyedi hangforrás középpontjától adott távolságra eső terhelési ponton a hangnyomásszint. A számításokat A-színtre végezzük el és 500 Hz adatokat használtunk. L t = L W + K ir + K - K d K L K m K n K B - K e A mért adatokból az egyenletet rendezve meghatározzuk a megítélési időre vonatkozó hangteljesítményszíntet. K ir = 0 K = 3 db K d = 20lg(s t / s 0 )

43 robbantásra K d = 75,6 db K L robbantásra K d = 3,2 db K m robbantásra K m = 4,7 db K n = 0 K B = 0 K e robbantásra K e = 6,3 db A számításokat elvégezve: L W robbantásra L W = 118,5 db 2. Andezitbánya, robbantás Robbantás: Andezitbánya A számítási összefüggések azonosak az 1. robbantásnál használt összefüggéssel. Robbantás: 12 db 19 m-es lyuk, 80mm Robbanóanyag-szükséglet: 850 kg andó 240 kg Permon-10 öml 48 kg Permon q A robbantás a bánya É-i részén történt, szintről. A számításhoz rendelkezésre álló adatok: A robbantás távolsága az 1002 jelű mérési ponttól: r robbantás = m A robbantás hely magassága: 325 m Az 1002 jelű mérési pont magassága: 250 m A hang terjedésének irányában lévő akadály magassága (hegy): 364 m Az akadály (hegygerinc) távolsága a robbantási helytől: 750 m Mért legnagyobb A szint Megítélési idő Alapzaj Robbantá si zajszint Robbantásból származó megítélési szint L* AM L AF ma, mért T L Aa K a L AF ma L AML db perc db db db db db 56, ,4-0,04 56,26 18,7 19 Számított megítélési szintek a mérési pontban: L AM, robbantás = 19 db A mért adatokból a robbantásra meghatároztuk a megítélési időre vonatkozó hangteljesítményszintet. K ir = 0 K = 3 db K d = 20lg(s t / s 0 ) + 11 robbantásra K d = 73,6 db K L robbantásra K L = 2,6 db K m robbantásra K m = 4,7 db K n = 0 K B = 0 43

44 K e robbantásra K e = 6,3 db A számításokat elvégezve: L W robbantásra L W = 109,5 db 3. Andezitbánya, robbantás Robbantás: Andezitbánya Robbanóanyag-szükséglet: 1600 kg ANDÓ 1755 kg ANDÓ ÉV 1950 kg ANDÓ PRILL A robbantás a bánya ÉK-i részén történt, szintről, a talp szintje +205 szint. A számításhoz rendelkezésre álló adatok: A robbantás távolsága az 1002 jelű mérési ponttól: A robbantás hely magassága: Az 1002 jelű mérési pont magassága: A hang terjedésének irányában lévő akadály magassága (hegy): Az akadály (hegygerinc) távolsága a robbantási helytől: r robbantás = m 230 m 120 m 265 m 400 m 44

45 Mért legnagyobb A szint Megítélési idő Alapzaj Robbantási zajszint Robbantásból származó megítélési szint L* AM L AF ma, mért T L Aa K a L AF ma L AML db perc db db db db db 61, ,2-0,01 61,39 23,8 24 Számított megítélési szintek a mérési pontban: L AM, robbantás = 24 db (1002) A mért adatokból a robbantásra meghatároztuk a megítélési időre vonatkozó hangteljesítményszintet. K ir = 0 K = 3 db K d = 20lg(s t / s 0 ) + 11 robbantásra K d = 73,9 db K L robbantásra K L = 2,7 db K m robbantásra K m = 4,9 db A forrástól a hegygerincig: h k = 17,5 m A hegygerinctől az észlelési pontig: h k = 1,5 m H k (összesített) = 6 m K n = 0 (elhanyagolható) K B = 0 K e robbantásra K e = 15,0 db C 1 = 3 C 2 = 20 = 0,7 A számításokat elvégezve: L W robbantásra L W = 117,5 db 4. Andezitbánya, robbantás Robbantás: Andezitbánya Robbanóanyag-szükséglet: 250 kg ANDÓ 500 kg PERMON 10 ömlesztett 24 kg PERMON g-os A robbantás a bánya közepén történt, III. szintről (+ 221 m), II. szintre (194 m). A robbantott magasság: 28 m (átlag). A számításhoz rendelkezésre álló adatok: A robbantás távolsága az 1002 jelű mérési ponttól: A robbantás hely magassága: A 1002 jelű mérési pontmagassága: r robbantás = 830 m 221 m 115 m 45

46 Mért legnagyobb A szint Megítélési idő Alapzaj Robbantási zajszint Robbantásból származó megítélési szint L* AM L AF ma, mért T L Aa K a L AF ma L AML db perc db db db db db 52, ,9-0,00 52,4 14,79 24 Számított megítélési szintek a mérési pontban: L AM, robbantás = 14,79 db (1002) K ir = 0 K = 3 db K d = 20lg(s t / s 0 ) + 11 robbantásra K d = 69,5 db K L robbantásra K L = 1,6 db K m robbantásra K m = 4,6 db A forrástól az észlelési pontig változatos felszín alakult ki, így a h k = 6 m. ezt az értéket a biztonság javára történő közelítés alapján határoztuk meg. K n = 0 (elhanyagolható) K B = 0 K e robbantásra K e = 10,7 db C 1 = 3 C 2 = 20 = 0,7 Geometriai méretek: d A = 580 m d Q = 260 m s t = 837 m A számításokat elvégezve: L W robbantásra L W = 98,2 db 5. Andezitbánya, robbantás Robbantás: Andezitbánya Robbanóanyag-szükséglet: 600 kg ANDÓ EV Gyutacs szükséglet 55 db DEM-S A robbantás a es szintről a es szintre történt. A robbantott magasság: 12 m (átlag). A számításhoz rendelkezésre álló adatok: A robbantás távolsága a 3001 jelű mérési ponttól: r robbantás = m 46

47 Mért legnagyobb A szint Megítélési idő Alapzaj Robbantási zajszint Robbantásból származó megítélési szint L* AM L AF ma, mért T L Aa K a L AF ma L AML db perc db db db db db 43, ,4-0,00 43,5 5,9 6 Számított megítélési szintek a mérési pontban: L AM, robbantás = 5,90 db (3001) A mért adatokból a robbantásra meghatároztuk a megítélési időre vonatkozó hangteljesítményszintet. K ir = 0 K = 3 db K d = 20lg(s t / s 0 ) + 11 robbantásra K d = 74,97 db K L robbantásra K L = 3,05 db K m robbantásra K m = 4,67 db A forrástól az észlelési pontig változatos felszín alakult ki, így a h k = 6 m. ezt az értéket a biztonság javára történő közelítés alapján határoztuk meg. K n = 0, a biztonságra való közelítés miatt K B = 0 K e robbantásra K e = 0 db, a biztonságra való közelítés miatt A számításokat elvégezve: L W robbantásra L W = 85,6 db Az ismertetett robbantások azt mutatják, hogy a robbantási zaj hangteljesítményszíntje széles tartományban mozoghat. Összefoglalva: Robbantás L W (db) 1. andezitbánya 118,5 2. andezitbánya 109,5 3. andezitbánya 117,5 4. andezitbánya 98,2 5. andezitbánya 85,6 Fenti konkrét mérési adatok azt mutatják, hogy a robbantási technológia zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevő helyes megválasztásával minimalizálható a robbantási zaj. A későbbiekben a számításoknál L W = 90 db értékkel számolunk. 47

48 III Törő-osztályozó működéséből származó zaj A II.1. fejezetben ismertettük a törő-osztályozó technikai sémáját. Az összekapcsolt berendezések összesített hangteljesítménye nem ismert, ezért hasonló andezitbányákban mért adatok alapján határoztuk meg azt a tervezési adatot, amelyet a későbbiekben tervezési adatként kívánunk használni. A robbantási zaj mérésekor az adott andezitbányáknál megmértük a törő osztályozó berendezések által kibocsátott zaj hangnyomásszintjeit egy-egy adott távolságban és a korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk a törő-osztályozók hangteljesítményeit. 1. Andezitbánya, törés-osztályozás Kőfeldolgozás: - 2 db 12-es pofás törő - 7 db szállítószalag (össz. fm: 530 m) - 2 db vibrátor - 4 db 40 tonnás dömper (+ 1 db tartalék) - 2 db homlokrakodó - 1 db mélyásó A kőfeldolgozás távolsága a mérési ponttól: r kőfeldolgozás = m Számított megítélési szintek a mérési pontban: L AM, kőfeldolgozás = 41 db A számításokat elvégezve: L W kőfeldolgozásra: L W = 122,7 db 2. Andezitbánya, törés-osztályozás Kőfeldolgozás során alkalmazott gépi berendezések az alábbiak: - 1 db CAT 325 kotrógép - 1 db KRAZ szállító jármű - 1 db CAT 950 homlokrakodó gép - 1 db CAT 936 homlokrakodó gép - 1 db JM 1108 törőgép - 3 db vibrátor - 16 db szalag - 1 db Wageneder törőgép - 1 db Barmac törőgép A kőfeldolgozás távolsága az 1001 jelű mérési ponttól: Számított megítélési szintek a mérési pontban: L AM, kőfeldolgozás = 41 db r kőfeldolgozás = 170 m 48

49 A számításokat elvégezve: L W = 110,0 db 3. Andezitbánya, törés-osztályozás Kőfeldolgozás során alkalmazott gépi berendezések az alábbiak: - 1 db CAT 980 homlokrakodó gép - 1 db AUK-KRUPP kalapáccsal (aprítás) - 3 db BELAZ 540 dömper - 1 db CAT 950 homlokrakodó gép (árukiadás) - 1 db JM törőgép - 1 db DUOFOL vibrátor - 16 db szalag - 1 db SYMONS IV törőgép - 1 db Barmac törőgép A kőfeldolgozás távolsága a 7001 jelű mérési ponttól: r kőfeldolgozás = 150 m Számított megítélési szintek a mérési pontban: L AM, kőfeldolgozás = 52 db (7001) A számításokat elvégezve: L W = 108,3 db 4. Andezitbánya, törés-osztályozás Kőfeldolgozás során alkalmazott gépi berendezések az alábbiak: - 1 db CATERPILLAR 950F homlokrakodó gép - 1 db KRAZ 256 tehergépkocsi - 1 db OKRH5 kotrógép - 1 db SZMD 86 röpítő-törő - 2 db vibrátor - 4 db szállítószalag A számításokat elvégezve: L W = 99,5 db 49

50 5. Andezitbánya, törés-osztályozás Az osztályozás gépei: - 1 db VMHC típusú adagoló vibrátor - 1 db JM 1211 típusú egyingás pofás törő - 1 db DUOFLO 21,2 típusú meddőleválasztó vibrátor - 1 db HP 300 típusú kúpos törő - 28 db szállítószalag - 1 db VP típusú osztályozó vibrátor - 1 db VP típusú osztályozó vibrátor - 1 db VP típusú osztályozó vibrátor - 1 db H-4000 F típusú kúpos törő L AM, kőfeldolgozás = 52,68 db (1001) A számításokat elvégezve: L W =109,7 db Összefoglalva: Törés-osztályozás L W (db) 1. andezitbánya 122,7 2. andezitbánya 110,0 3. andezitbánya 108,29 4. andezitbánya 99,52 5. andezitbánya 109,7 Fenti konkrét mérési adatok azt mutatják, hogy a törés-osztályozás technológia kibocsátott hangteljesítménye széles tartományban változhat. A korszerűbb gépek, esetleges hanggátak alkalmazása, valamint a működési idők csökkentése a nettó 8 óráról nettó 6 órára a megítélési időben elérhető az, hogy a törés-osztályozás hangteljesítménye nem haladja meg az L W = 100 db értéket. A későbbiekben a számításoknál L W = 100 db értékkel számolunk. III Szállítási zaj A kiszállítás tervezett mértéke az alábbiak szerint alakulhat: 40 db nyerges kamion / nap (maimum) A szállítási útvonala 039/2 hrsz út Karancsberény sz. bekötő út sz. összekötő út. A kiszállítást úgy szervezik, hogy a megítélési időkben ( és ) ne haladja meg a db nyerges kamion / nap értéket. 50

51 A 039/2 hrsz-ú úton a gépkocsik 50 km/óra sebességgel mozognak. ( A sz. bekötő út és a sz út településen belüli részén a sebesség 50 km/h) A tehergépkocsik által lesugárzott zajt a 25/2004 (XII. 20.) KvVM rendelet 2. melléklete szerint számoltuk. Éjszakai időszakban kiszállítás nincs. Az LAeq(7,5)g,s,t,j,i kiszámítása: A [ K t ] g,s,t,j,i számítása: L Aeq (7,5) g,s,t,j,i = [ K t + K D ] g,s,t,j,i ahol: az adott akusztikai járműkategóriához tartozó A i, B i, C i, D i, E i, F i állandókat a táblázat szerint kell behelyettesíteni: i = A i B i C i D i E i F i v g,s,t,j,i az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség, km/óra p g,s,t,j.i az adott akusztikai járműkategóriához tartozó terhelési paraméter A [ KD ] g,s,t,j,i számítása: [ KD ] g,s,t,j,i = 10 lg (Q g,s,t,j,i /v g,s,t,j,i ) - 16,3 ahol v g,s,t,j,i az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség, km/óra Q g,s,t,j,i az adott akusztikai járműkategóriához tartozó forgalomnagyság, jármű/óra Megjegyzés: Ha Q/v nagyobb 43-nál, akkor a jelen előírás szerinti számítás nem végezhető el. 51

52 Nappal 039/2 hrsz út Karancsberény, a sz. bekötő út és a sz út településen belüli részén L Aeq (7,5) = 48,98 db ahol: Q3, nappal = 2,5 db/óra K = 0,67 (Töredezett út) (biztonság javára történő közelítés) [K t ] 3, g,s,t,j,i = 78,29 db [K D ] 3, g,s,t,j,i = - 29,31 db L Aeq, 3 (7,5) = 48,98 db III.5.3. Bánya bezárás, rekultiváció A bánya bezárás az ásványvagyon kimerülésével tervezetten történik. A jóváhagyott tervek szerint kialakítják a biztonságos rézsüket, a bányát a rekultivávációs terveknek megfelelően zárják be. A gépsorok egy része valószínűleg eladásra kerül, ha azok alkalmasak feladatuk elvégzésére. A bánya bezárás, rekultiváció zajvédelmi szempontból kisebb zajkibocsátással jár, mint a bányanyitás és működtetése. Fenti építési feladatokat a szükséges engedélyek megszerzése után 4 hónap alatt el lehet végezni. Fenti munkák zajvédelmi szempontból építési tevékenységnek számítanak. A bontott anyagok elszállítása közlekedésből származó zajnak tekinthető. A szállítási tevékenység nagyságrendje elmarad a bányanyitás, a bányaműveléshez köthető szállítási tevékenységhez képest, így a zajkibocsátása is kisebb lesz annál. 52

53 III.5.4. A hatótényezők megjelenése, tevékenységhez való hozzárendelés, környezeti elemek érintettsége zajvédelmi szempontból Sorszám Hatótényezők Tevékenység besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint 1. Bánya újranyitási tevékenység, 039/2 hrsz út javítása 1.1. Bánya újranyitási tevékenység, 039/2 hrsz út javítása 1.2. Bánya újranyitási tevékenységhez és a 039/2 hrsz út javításához kapcsolódó szállítás Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj A közlekedéstől származó zaj Környezeti elemek érintettsége Élővilág és a települési környezet 2. Bánya művelés Élővilág és a települési környezet 2.1. Robbantási zaj Üzemi létesítményektől származó zaj 2.2. Törő-osztályozó zaj Üzemi létesítményektől származó zaj 2.3. Árukiszállítás zaja A közlekedéstől 3. Bánya bezárás, rekultiváció 3.1. Bánya bezárás, rekultiváció műveletei 3.2. Bánya bezárás, rekultiváció szállítási feladatai származó zaj Üzemi létesítményektől származó zaj A közlekedéstől származó zaj Élővilág és a települési környezet Hatás tervezett ideje 6 hónap 6 hónap 6 hónap Az ásványvagyon gazdaságos kitermeléséhez szükséges idő Műszaki üzemi terv szerinti gyakorisággal Folyamatos Folyamatos 4 hónap 4 hónap 4 hónap 53

54 III.5.5. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők zajvédelmi szempontból. A robbanóanyagok tárolására, felhasználására szigorú felhasználási szabályok vonatkoznak. Ezek maradéktalan betartása esetén nem következhet be olyan baleset, amely nem tervezett robbanást okozna. Természetesen egy esetleg robbanás zaja jelentősen meghaladná a bányaműveléshez köthető robbantási zaj mértékét. Ez a zaj azonban egyszeri, és az élővilág egyszeri zavarását jelenti. A bányaművelés gépeinek meghibásodása kisebb zajkibocsátással jár, mint amely működtetésükkor keletkezik, nem kell figyelembe venni. III.5.6. A környezethasználó tevékenységétől független, potenciális külső kiváltó okok és az ezekből származó hatótényezők bemutatása zajvédelmi szempontból. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázazát, illetve hatásait. Nincs a bánya közelében veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, így ez a hatás kizárható. A természeti katasztrófákra (különösen földrengések, vízkárok) visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázazát, illetve hatásait. Zajvédelmi szempontból a természeti katasztrófák zajkibocsátással is járnak, de hatásuk az élővilágra a természeti katasztrófák egyéb elsődleges hatásaihoz képest elhanyagolható. III.5.7. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása zajvédelmi szempontból III A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatok elemzése az élővilágra és az épített környezetre környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükben, a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat. A jogszabályalkotó az élővilág és épített környezet védelmét törvényekben és rendeletekben előírt módon védi. Amennyiben ezeket az előírásokat teljesítik a zajt kibocsátó üzemek, akkor nagy valószínűséggel a zaj által kiváltott hatásfolyamatok nem okoznak olyan hatásokat, amelyek visszafordíthatatlanok, egyértelműen károsak. A zajra vonatkozó speciális előírások: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 54

55 2. E rendelet alkalmazásában: a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell; Ezen paragrafus azt mondja ki, hogy a védelem az emberekre vonatkozik. p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti pa) lakó-, üdülő-, vegyes terület, pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei, pc) zöldterület (közkert, közpark), pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el; q) védendő (védett) épület, helyiség: qa) kórtermek és betegszobák, qb) tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban, qc) lakószobák lakóépületekben, qd) lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben, qe) étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben, qf) szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei, qg) éttermek, eszpresszók, qh) kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek; u) fokozottan védett terület: a szabadban eltöltött csendes pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas közterület, amelyre fokozott zajvédelmi követelmények érvényesek; A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. (1) szerint amennyiben a tevékenység a rendelet 1. számú mellékletében szerepel zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője gyakorolja. 41 épületek építése 42 egyéb építmények építése 43 speciális szaképítés 45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 nagykereskedelem 47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár) 55 szálláshely szolgáltatás 56 vendéglátás 73 reklám, piackutatás 81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés 90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység 93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység Fenti rendelkezés azt jelenti, hogy a bánya megnyitásával kapcsolatos építés, beleértve 55

56 a 039/2 hrsz út javítását is önkormányzati hatáskör, míg a bánya működéséval kapcsolatos tevékenység a Kormányhivatal hatásköre. Vonatkozó zajterhelési, zajkibocsátási határértékek A 27/2008. (XII. 03.) KvVM-EüM együttes rendelet szabályozza a terhelési határértékeket. Az építésre vonatkozó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken A vonatkozó zajterhelési határértékeket az építési zajra a 27/2008. (XII. 03.) KvVM- EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében határozza meg. 3.. (2) Az építési kivitelezési tevékenység teljes időtartamát a 2. melléklet szerinti szakaszokra kell bontani, és azokra a határértéket a 2. mellékletnek megfelelően külön-külön kell meghatározni. Sorszám Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Zajtól védendő terület Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre* (db) 1 hónap vagy kevesebb nappal óra ha az építési munka időtartama éjjel óra 1 hónap felett 1 évig nappal óra éjjel óra 1 évnél több nappal óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ szabvány szerint. Az építés csak nappali időszakban történik, az éjszakai munkavégzés kizárt. Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint éjjel óra 12. A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. 13. (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. (2) A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett 56

57 időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. (3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást. A működésre vonatkozó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken A vonatkozó zajterhelési határértékeket a működési zajra a 27/2008. (XII. 03.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében határozza meg. 2.. (2) Az 1. melléklet 1. pontjának határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra. (3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület a) 2 zajtól védett területen helyezkedik el, az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott határértéknél 5 db-lel kisebb, b) 3 zajtól nem védett területen helyezkedik el, az 1. melléklet 1. pontjában az üdülő területi besorolásnak megfelelő zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (L TH) az L AM megítélési szintre* (db) nappal óra éjjel óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ szabvány és az MSZ szabvány szerint. A bánya csak nappali időszakban működik. A szállítási tevékenységre vonatkozó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken A vonatkozó zajterhelési határértékeket a működési zajra a 27/2008. (XII. 03.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében határozza meg. 4.. (2) A 3. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): 16 óra, b) éjjel (22:00-6:00): 8 óra. (3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület a) zajtól védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben meghatározott határértéknél 5 db-lel kisebb, b) zajtól nem védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben az üdülő területi 57

58 besorolásnak megfelelő zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén. 4) A 3. melléklet határértékeinek új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen kell teljesülniük. (5) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra a) a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják; b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (L TH ) az L AM kö megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől*** származó zajra nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület A zajtól védendő területeket a település szabályozási tervének megfelelően kell besorolni. 58

59 A bánya és közvetlen környezetének bemutatása Településrendezési terv átnézeti Andezitbánya 59

60 Fenti szabályozási tervek alapján a bánya környezetének besorolása Helyszín Terület helyrajzi száma Településrendezési terv szerinti besorolás Bánya közvetlen Karancsberény EV: Erdőterület - környezete 041/4 hrsz védelmi 039/2 hrsz út Karancsberény sz. bekötő út melletti területek Karancsberény bányához legközelebbi lakóházai sz. bekötő út melletti területek a szállítási útvonal mellett A bánya közvetlen környezetében A megközelítési útvonal Karancsberényhez közelebbi szakaszán, 044 hrsz alszámai EV: Erdőterület - védelmi Má: terület Mezőgazdasági Lf: Falusias lakóterület Zajvédelmi besorolás Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület Gazdasági terület - zajtól nem védendő részén Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület Karancslapujtő Lf: Falusias lakóterület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület 60

61 A jelenlegi bányaudvar távolsága a legközelebbi védendő homlokzatú épületektől a bánya közelében lévő településeken: Karancsberény, Petőfi út 9.: 2276 m Karancslapujtő: 3117 m Somoskőújfalu: 3077 m Sátorosbánya (Szlovákia): 3078 m 61

62 Közvetlen és közvetett hatótényezők hatása Sorszám Közvetlen Közvetett hatótényezők Hatás értékelése hatótényezők Bánya újranyitási Nincs hatás. tevékenység, /2 hrsz út javítása Nincs jelentős hatás, határérték teljesíthető Bánya újranyitási tevékenységhez és a 039/2 hrsz út javításához kapcsolódó szállítás 2.1. Robbantási zaj A védendő homlokzatra nincs hatás, a fokozottan védett területre nincs jelentős hatás Törő-osztályozó zaj A védendő homlokzatra nincs hatás, a fokozottan védett területre nincs jelentős hatás Árukiszállítás zaja A védendő homlokzatra nincs hatás, a fokozottan védett területre nincs jelentős hatás Bánya bezárás, Nincs hatás. rekultiváció műveletei 3.2. Bánya bezárás, rekultiváció szállítási feladatai Számítások: A hangnyomásszintek számítását a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet és az MSZ Hangterjedés a szabadban szabvány szerint végeztük Bánya újranyitási tevékenység Építési zaj: 1 hónap felett 1 évig L W = 100 db Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre: 60 db Határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,25 0,06 1 2, ,68 h m számításához felhasznált adatok: A zaj forrásközéppontja a talajszint felett: 0,5 m A kritikus pont magassága a talajszint felett: 1,5 m A határérték teljesül az akusztikai középponttól számítva 29 m távolságban. Hangnyomásszint a védendő homlokzat előtt 2 m-rel. 62

63 S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,14 4,39 1 4, ,68 Az építési zaj alacsonyabb, mint a védendő homlokzat előtt az alapzaj. A számításnál elhanyagoltuk a növényzet és az árnyékolás hatását, amely ilyen körülmények mellett jelentős csillapítást okoz /2 hrsz út javítása Építési zaj: 1 hónap vagy kevesebb L W = 100 db Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre: 65 db Határérték teljesülése EV területen (A növényzet csillapítását K n =a n * s n értékkel vettük figyelembe.) S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,11 0,03 1 1,06 0, ,60 A határérték teljesül az út középvonalától számítva 18 m távolságban. Ez azt jelenti, hogy 6 m-es út esetén az út szélétől 15 m távolságban nem teljesülnek az építési zajra vonatkozó határértékek. Amennyiben az útjavítás technológiáját sikerül úgy megszervezni, hogy a megítélési időben az építési, útjavítási zaj hangteljesítménye nem haladja meg az L W = 82 db értéket, akkor az út szélén már teljesül az építési zajra vonatkozó határérték. S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,54 0, , Bánya újranyitási tevékenységhez és a 039/2 hrsz út javításához kapcsolódó szállítás Alacsonyabb, mint a bánya működtetésekor jelentkező áruszállítás zaja Robbantási zaj Üzemi létesítményből származó zaj L W = 90 db Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre: Lf területre 50 db, fokozottan védett területre 45 db. Határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva Lf területre S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,25 0,6 1 2, ,78 A határérték a bányatelken belül teljesül. 63

64 Hangnyomásszint a védendő homlokzat előtt 2 m-rel A robbantási hely távolságát a tervezéskor a legközelebbi védendő homlokzathoz képest 2400 m-re vettük fel. S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e P ,60 4,63 1 4, ,98 A robbantási zaj alacsonyabb, mint a védendő homlokzat előtt az alapzaj. A számításnál elhanyagoltuk a növényzet és az árnyékolás hatását, amely ilyen körülmények mellett jelentős csillapítást okoz. Határérték teljesülés távolsága az akusztikai középponttól számítva fokozottan védett területre S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t L t P ,26 0,09 1 3, ,48 A határérték a bányatelken belül teljesül Törő-osztályozó zaj Üzemi létesítményből származó zaj L W = 100 db Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre: Lf területre 50 db, fokozottan védett területre 45 db. Határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva Lf területre S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,62 0,15 1 4, ,99 A határérték a bányatelken belül teljesül. Hangnyomásszint a védendő homlokzat előtt 2 m-rel S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,14 4,39 1 4, ,68 A törési-osztálysozási zaj alacsonyabb, mint a védendő homlokzat előtt az alapzaj. A számításnál elhanyagoltuk a növényzet és az árnyékolás hatását, amely ilyen körülmények mellett jelentős csillapítást okoz. Határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva fokozottan védett területre S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,28 0,25 1 4, ,97 A határérték a bányatelken belül teljesül. 64

65 A törő osztályozó konkrét telepítése előtt ellenőrízni kell, hogy a gépcsoport akusztikai középpontja legalább 130 m-re kerüljön a természetvédelmi terület határától. A konkrét építési engedélyezési dokumentációt úgy kell elkészíteni, hogy a törő-osztályozó akusztikai középpontja a lehető legtávolabb legyen a természetvédelmi terület határától Árukiszállítás zaja L Aeq (7,5) = 48,98 db (Az út szélső sávjának középpontától számított 7,5 m távolságban) ahol: Q3, nappal = 2,5 db/óra K = 0,67 (Töredezett út) (biztonság javára történő közelítés) [K t ] 3, g,s,t,j,i = 78,29 db [K D ] 3, g,s,t,j,i = - 29,31 db L Aeq, 3 (7,5) = 48,98 db Lf területre a határérték 60 db, amely magasabb, mint a 7,5 m távolságra kiszámított zaj, vagyis a védendő homlokzatoknál ez csak alacsonyabb lehet még a visszaverődés hatását is figyelembe véve. Fokozottan védett területre a határérték 55 5 = 50 db, amely magasabb, mint a 7,5 m távolságra kiszámított zaj, vagyis a fokozottan védett területek határán is teljesül a határérték A hatásterületek kiterjedése és térképi bemutatása A környezeti zajforrás hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) szerint a 6. szerinti méréssel, számítással kell meghatározni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (6) szerint a környezetvédelmi hatóságnak a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül 6. szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. meghatározza a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterület megállapításának módját. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben gazdasági területek kivételével egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00 22:00) 55 db, éjjel (6:00 22:00) 45 db. (2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni, 65

66 b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható, és van zajtól védendő homlokzat. (3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható Bánya újranyitási tevékenység Építési zaj: 1 hónap felett 1 évig L W = 100 db Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre: 60 db Lf területre, zöldterületre Lehatárolási határérték: = 50 db Lehatárolási határérték teljesülés távolsága az akusztikai középponttól számítva S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,62 0,15 1 4, ,99 A hatásterület határa az akusztikai középponttól számítva 76 m távolságban. Lehatárolási Rendelet Hatásterület nagysága határérték Irány bekezdésének (m) L /db(a)/ jelzése Lf területre, zöldterületre Gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal Nappal Éjjel Nappal Éjjel 76 m-re az akusztikai középponttól számítva, telephelyen belül 6 (1) a 50-6 (1) e m-re az akusztikai középponttól számítva, telephelyen belül A hatásterület a telephelyen belül helyezkedik el, ábrázolása felesleges /2 hrsz út javítása Építési zaj: 1 hónap vagy kevesebb L W = 100 db Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre: 65 db, zöldterületre Lehatárolási határérték: = 55 db Lehatárolási határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,60 0,07 1 3,49 1, ,94 A hatásterület határa az akusztikai középponttól számítva 38 m távolságban van. Irány Rendelet bekezdésének jelzése Lehatárolási határérték L /db(a)/ Hatásterület nagysága (m) Nappal Éjjel Nappal Éjjel Lf területre, 6 (1) a m-re az akusztikai 66

67 zöldterületre Gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal 6 (1) e 55 - középponttól számítva, telephelyen belül 38 m-re az akusztikai középponttól számítva, telephelyen belül Hatásterület határa 67

68 Hatásterület határa 2.1. Robbantási zaj Üzemi létesítményből származó zaj L W = 90 db Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre: Lf területre 50 db, fokozottan védett területre 45 db. Lehatárolási határérték: = 40 db Lf területre Lehatárolási határérték: = 35 db fokozottan védett területre Lehatárolási határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva Lf területre S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,62 0,15 1 4, ,99 A hatásterület határa az akusztikai középponttól számítva 76 m távolságban van. Lehatárolási határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva fokozottan védett területre S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,28 0,25 1 4, ,97 A hatásterület határa az akusztikai középponttól számítva 130 m távolságban van. 68

69 Irány Rendelet bekezdésének jelzése Lehatárolási határérték L /db(a)/ Lf területre, 6 (1) a 40 - zöldterületre 6 (1) a 35 - Gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal Hatásterület nagysága (m) Nappal Éjjel Nappal Éjjel 76 m-re az akusztikai középponttól számítva, telephelyen belül 6 (1) e m-re az akusztikai középponttól számítva 20 m-re az akusztikai középponttól számítva, telephelyen belül Hatásterület határa 69

70 2.2. Törő-osztályozó zaj Üzemi létesítményből származó zaj L W = 100 db Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre: Lf területre 50 db, fokozottan védett területre 45 db. Lehatárolási határérték: = 40 db Lf területre Lehatárolási határérték: = 35 db fokozottan védett területre Lehatárolási határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva Lf területre S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,97 0,43 1 4, ,97 A hatásterület határa az akusztikai középponttól számítva 223 m távolságban van. Lehatárolási határérték teljesülésés távolsága az akusztikai középponttól számítva fokozottan védett területre S t [m] L W K ir K K d K L h m [m] K m K n K B K e L t P ,57 0,73 1 4, ,99 A hatásterület határa az akusztikai középponttól számítva 379 m távolságban van. Irány Rendelet bekezdésének jelzése Lehatárolási határérték L /db(a)/ Hatásterület nagysága (m) Nappal Éjjel Nappal Éjjel Lf területre, 6 (1) a m-re az akusztikai középponttól számítva zöldterületre 6 (1) a m-re az akusztikai középponttól számítva Gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal 6 (1) e m-re az akusztikai középponttól számítva, telephelyen belül 70

71 Hatásterület határa (40 db) Hatásterület határa (35 db) 2.3. Árukiszállítás zaja Szállítási zaj a 039/2 hrsz úton. L Aeq (7,5) = 48,98 db Lf területre a határérték 60 db, Lehatárolási határérték: = 50 db Fokozottan védett területre a határérték 55 5 = 50 db Lehatárolási határérték: = 40 db A távolsági korrekciót a 25/2004 (XII. 20) KvVM rendelet 6. melléklete szerint vesszük figyelembe. [K d ] g,s,t,j, = c g,s,t,j lg (7,5/d) ahol c g,s,t,j = 12,5 Lf területre d= 7 m, L = 49,35 db Fokozottan védett területre d= 40 m, L = 39,94 db 71

72 Irány Rendelet bekezdésének jelzése Lehatárolási határérték L /db(a)/ Hatásterület nagysága (m) Nappal Éjjel Nappal Éjjel Lf területre, 6 (1) a 50-7 m-re az akusztikai középponttól számítva zöldterületre 6 (1) a m-re az akusztikai középponttól számítva Gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal 6 (1) e 55 - Nem éri el egyetlen távolságban sem a lehatárolási határértéket a szállítási zaj. Szállítási zaj hatásának megítélése a sz. bekötő út melletti területeken a szállítási útvonal mellett A tevékenységhez kapcsolódó szállítási útvonalak bemutatása és az érintett úton, utakon a szállítási tevékenység által okozott járulékos zajterhelés meghatározása A kiszállítás tervezett mértéke az alábbiak szerint alakulhat: - 40 db nyerges kamion / nap A szállítási útvonala sz. bekötő út sz. összekötő út. A vizsgálatot a sz. bekötő útra végeztük el. Közúti közlekedési zaj meghatározása A vizsgált terület jelenlegi zajterhelése Az Országos Közúti Adatbank (OKA-ÁKMI) adatbázisa szerint a számú bekötő úton 2015-ben a következő gépjármű forgalom volt: számú bekötő út Számlálóállomás kódja: Járművek megnevezése Forgalmi adatok [db/nap] 1. Személygépkocsi Kistehergépkocsi Autóbusz, szóló 8 4. Autóbusz, csuklós Tehergépkocsi, középnehéz Tehergépkocsi, szóló nehéz Tehergépkocsi, pótkocsis 3 8. Tehergépkocsi, nyerges 1 9. Tehergépkocsi, speciális Motorkerékpár 38 A számításokat a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 2. melléklete szerint végeztük. 72

73 ÁNF 1 = 932 db ÁNF 2 + ÁNF 4 + ÁNF 7 = 78 db ÁNF 3 + ÁNF 5 + ÁNF 6 = 50 db Q 1, napköz = 0, /12 = 62,29 db Q 2, napköz = 0,799 78/12 = 5,19 db Q 3, napköz = 0,795 50/12 = 3,31 db Q 1, este = 0, /4 = 32,39 db Q 2, este = 0,138 78/4 = 2,69 db Q 3, este = 0,136 50/4 = 1,70 db Q 1, éjjel = 0, /8 = 6,87 db Q 2, éjjel = 0,063 78/8 = 0,61 db Q 3, este = 0,069 50/8 = 0,43 db (kis éjszakai forgalmú út) v = 50 km/h (becsült érték) Az egyes út- és időszakhoz tartozó vonatkoztatási egyenértékű A-hangnyomásszint (L Aeq (7,5) g, s, t, j ) számítása A számítást a hivatkozott rendelet alapján végezzük. L Aeq (7,5) g, s, t, j = [K t + K D ] g, s, t, j, i A számítás alkalmazhatóságának ellenőrzése: Napközben Este Éjjel Q 1 /v 1,25< 43 0,65< 43 0,14< 43 Q 2 /v 0,10< 43 0,05< 43 0,01< 43 Q 3 /v 0,07< 43 0,03< 43 0,01< 43 A módszer alkalmazható. Útburkolati korrekció A meglévő burkolat aszfalt, repedezett. Erre a kopórétegre az akusztikai kategória: D [K] g, s, t, j, i = 0,67 (repedezett aszfalt) Akusztikai járműkategóriához rendelt terhelési paraméter A vonatkozó útszakaszon alapvetően egyenletesen áramló forgalom alakul ki. Pályaszakasz jellege: vízszintes 73

74 [K t ] g, s, t, j, i számítása A számítási képlet: Ai [ K ] g, s, t, j, i Bi log( v) g, s, t, j, i Ci Di log( v) g, s, t, j, i Ei Fi log( 11 pg, s, t, j, i) [K t ] g, s, t, j, i = 10 lg [K t ] g,s,t.j,1 77,02 [K t ] g,s,t.j,2 80,97 [K t ] g,s,t.j,3 84,41 [K D ] g,s,t,j,i számítása A számítási képlet: [K D ] g,s,t,j,i = 10 lg (Q g,s,t,j,i / v g,s,t,j,i ) 16,3 Napközben Este Éjjel [K D ] g,s,t,j,1-15,34-18,18-24,92 [K D ] g,s,t,j,2-26,13-28,99-35,41 [K D ] g,s,t,j,3-28,08-30,98-36,94 L Aeq (7,5) g,s,t,j,i számítása A számítási képlet: L Aeq (7,5) g,s,t,j,i = [K t + K D ] g,s,t,j,i Napközben Este Éjjel L Aeq (7,5) g,s,t,j,1 61,68 58,84 52,10 L Aeq (7,5) g,s,t,j,2 54,84 51,98 41,61 L Aeq (7,5) g,s,t,j,3 56,32 53,42 40,08 L Aeq (7,5) g,s,t,j számítása A számítási képlet: L Aeq (7,5) g, s, t, j 3 n 0,1L Aeq (7,5) g, s, t, j, i 10lg i 1 v 0,1L Aeq (7,5) g, s, t, j, v Napközben Este Éjjel L Aeq (7,5) g,s,t,j 63,44 60,58 52,72 74

75 A számításokat elvégezve a következő értékek adódtak: Közúti közlekedésből származó mértékadó sz. bekötő út Számlálóállomás kódja: Egyenértékű hangnyomásszint L AM, kö = L 1 Aeq Nappal (6-22 h) Éjszaka (22-6 h) Alapállapot 62,88 52,72 Alapállapot + tervezett ki- és beszállítás által okozott többletforgalom: A kiszállítás során az alábbi gépjárműforgalom-többlet került megállapításra: - III. járműkategória: napközben: 40 db/nap, este: 0 db/nap, éjszaka: 0 db/nap Q 1, napköz = 0, /12 = 62,29 db Q 2, napköz = 0,799 78/12 = 5,19 db Q 3, napköz = 0,795 50/ /12 = 6,65 db Q 1, este = 0, /4 = 32,39 db Q 2, este = 0,138 78/4 = 2,69 db Q 3, este = 0,136 50/4 = 1,70 db Q 1, éjjel = 0, /8 = 6,87 db Q 2, éjjel = 0,063 78/8 = 0,61 db Q 3, este = 0,069 50/8 = 0,43 db (kis éjszakai forgalmú út) v = 50 km/h (becsült érték) Az egyes út- és időszakhoz tartozó vonatkoztatási egyenértékű A-hangnyomásszint (L Aeq (7,5) g, s, t, j ) számítása A számítást a hivatkozott rendelet alapján végezzük. L Aeq (7,5) g, s, t, j = [K t + K D ] g, s, t, j, i A számítás alkalmazhatóságának ellenőrzése: Napközben Este Éjjel Q 1 /v 1,25< 43 0,65< 43 0,14< 43 Q 2 /v 0,10< 43 0,05< 43 0,01< 43 Q 3 /v 0,13< 43 0,03< 43 0,01< 43 A módszer alkalmazható. 75

76 Útburkolati korrekció A meglévő burkolat aszfalt, repedezett. Erre a kopórétegre az akusztikai kategória: D [K] g, s, t, j, i = 0,67 (repedezett aszfalt) Akusztikai járműkategóriához rendelt terhelési paraméter A vonatkozó útszakaszon alapvetően egyenletesen áramló forgalom alakul ki. Pályaszakasz jellege: vízszintes [K t ] g, s, t, j, i számítása A számítási képlet: Ai [ K ] g, s, t, j, i Bi log( v) g, s, t, j, i Ci Di log( v) g, s, t, j, i Ei Fi log( 11 pg, s, t, j, i) [K t ] g, s, t, j, i = 10 lg [K t ] g,s,t.j,1 77,02 [K t ] g,s,t.j,2 80,97 [K t ] g,s,t.j,3 84,41 [K D ] g,s,t,j,i számítása A számítási képlet: [K D ] g,s,t,j,i = 10 lg (Q g,s,t,j,i / v g,s,t,j,i ) 16,3 Napközben Este Éjjel [K D ] g,s,t,j,1-15,34-18,18-24,92 [K D ] g,s,t,j,2-26,13-28,99-35,41 [K D ] g,s,t,j,3-25,06-30,98-36,94 L Aeq (7,5) g,s,t,j,i számítása A számítási képlet: L Aeq (7,5) g,s,t,j,i = [K t + K D ] g,s,t,j,i Napközben Este Éjjel L Aeq (7,5) g,s,t,j,1 61,68 58,83 52,10 L Aeq (7,5) g,s,t,j,2 54,84 51,98 41,61 L Aeq (7,5) g,s,t,j,3 59,35 53,42 40,08 76

77 L Aeq (7,5) g,s,t,j számítása A számítási képlet: L Aeq (7,5) g, s, t, j 3 n 0,1L Aeq (7,5) g, s, t, j, i 10lg i 1 v 0,1L Aeq (7,5) g, s, t, j, v Napközben Este Éjjel L Aeq (7,5) g,s,t,j 64,21 60,58 52,72 A számításokat elvégezve a következő értékek adódtak: Közúti közlekedésből származó mértékadó sz. bekötő út Számlálóállomás kódja: Egyenértékű hangnyomásszint L AM, kö = L 1 Aeq Nappal (6-22 h) Éjszaka (22-6 h) Alapállapot + tervezett ki- és beszállítás, közlekedés 63,55 52,72 Vizsgálati eredmény A számítások azt mutatják, hogy a többletforgalom nappali időszakban várhatóan 0,67 db-lel növeli meg az alapállapotot. Hatásterület meghatározása szállítási tevékenységnél A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. meghatározza a létesítmény közlekedési zajvédelmi szempontú hatásterület megállapításának módját. Ezek szerint: 7. (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 db mértékű járulékos zajterhelésváltozást okoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg, és b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles. (3) Az (1) bekezdés szerinti hatásterület megállapításához a járulékos zajterhelést a szállítási útvonalak mentén az alaptevékenység megvalósítási helyszínétől legfeljebb 25 km távolságon belül kell vizsgálni. (4) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet a közútkezelő által nyilvántartott, legutolsó rendelkezésre álló, éves átlagos napi forgalmi adatok alapján és a szállítási, fuvarozási tevékenység várható legnagyobb napi forgalma alapján külön jogszabály szerinti számítással kell meghatározni. A hivatkozott rendelet szerint a szállítási tevékenység hatásterülete nem értelmezhető, nem határozható meg, mivel a változás mértéke alatta marad a 3 db járulékos zajterhelés változásnak (0,67 db). 77

78 4.3. A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapota A környezeti állapot azon tényezői, amelyre a tevékenység miatt a várható változásokkal való összevetésnél szükség van A változást megelőző állapot megismeréséhez szabványos zajmérést végeztünk. Mért értékek: Időszak Mérési pont helye L 95 Nappal Karancsberény, Petőfi út 9. 33,0 Nappal Megközelítési út mellett a bánya bejáratához képest 40 m-re, az út akusztikai középvonalától 7,5 m-re. 29,0 L 95 : 95 %-os A-hangnyomásszint Méréshez használt műszerek Brüel-Kjaer 2236 C típusú integráló hangnyomásszintmérő Gyári szám: OMH bélyegzés: M Ügyiratszám: BP/0103-AKU/ /2017 Érvényességi ideje: Szélsebességmérő Hőmérő 5. A várható környezeti hatások becslése és értékelése zajvédelmi szempontból 5.1. A hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta A bányászati tevékenység a védendő homlokzatokra nincs hatással, a szállítási tevékenység a sz. bekötő úton 0,67 db-lel növeli meg az alapállapotot. A bánya beindítása és majdani bezárása nem tartós, viszonylag rövid ideig tartó folyamat, míg a bánya működtetését az ásványvagyon kimerüléséig tartana. A hatások visszafordíthatók, mivel a zaj a zajforrások leállítása után megszűnik. A zaj a bánya környezetében és a szállítási útvonalak mellett érzékelhető, a vonatkozó határértékek tarthatók. A bánya munkarendje hétköznapokon: A tevékenység végzése a környezetre zajvédelmi szempontból kis mértékben kedvezőtlen, hiszen a bezárt bánya nem bocsátott ki zajt A hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz A bányászati tevékenységnél nem, mivel a hatásterület nincs fedésben más üzemi hatásterülettel. A szállítási tevékenységnél igen, de a hatás az út forgalmában csak 0,67 db változást okoz. 78

79 5.3. A környezetkárosodás, környezetterhelés hatásai elkerülésének, mérséklésének lehetőségei Korszerű géppark telepítése, mind a törő-osztályozónál, mind a szállító járműveknél. Törekedni kell olyan robbantási technológia alkalmazására, amely figyelembe veszi a zajvédelmi szempontokat is. A törő osztályozót a védendő területektől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A kitermelést úgy kell tervezni, hogy a természetes akadályok maradjanak a zaj terjedésének útjában A környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotában. Nem várható kedvezőtlen változás a zajkibocsátás miatt, mivel a bányászati tevékenység a védendő homlokzatú épületeknél nem érzékelhető, a szállítási zaj is minimális kedvezőtlen változást okoz a szállítási útvonal mentén. (0,67 db növekedés) 5.5. A környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése Nem várható kedvezőtlen változás a zajkibocsátás miatt, mivel a bányászati tevékenység a védendő homlokzatú épületeknél nem érzékelhető, a szállítási zaj is minimális kedvezőtlen változást okoz a szállítási útvonal mentén. (0,67 db növekedés). A szállítás volumene nem olyan nagy mértékű, hogy határértéket megközelítő rezgést okozna a szállítási útvonal mentén A országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálata A bánya a magyar szlovák államhatár mellett fekszik. A bányászati tevékenység zajvédelmi hatásterülete nem terjed át az országhatáron túlra. 6. Környezetvédelmi intézkedések a zajvédelem területén A tevékenység megkezdését követően szabványos zajméréssel kell igazolni a zajterhelési határértékeknek való megfelelést. A mérést javasoljuk kiterjeszteni a szállítási zaj mérésére is. 7. Egyéb adatok A bányászati tevékenység gépeinek, valamint a robbantási zajnak nem ismertük a hangteljesítményszintjét. A tervezés folyamán hasonló bányák mért adatait használtuk fel. A számítások során igyekeztünk minden olyan hatást figyelembe venni, amely felmerülhet a bánya újbóli megnyitása, üzemeltetése, valamint későbbi bezárása során. 8. Közérthető összefoglaló A bányászati tevékenység a védendő homlokzatokra nincs hatással, a szállítási tevékenység a sz. bekötő úton 0,67 db-lel növeli meg az alapállapotot. A szállítás volumene nem olyan nagy mértékű, hogy határértéket megközelítő rezgést okozna a szállítási útvonal mentén. 79

80 A bánya a magyar szlovák államhatár mellett fekszik. A bányászati tevékenység hatásterülete nem terjed át az országhatáron túlra. III. 6. Élővilág Jelen tanulmány célja, hogy a Karancsberény település 040 hrsz.-ú közigazgatási területén található korábban bezárt kőbánya újra indításának és új fejtési terület kitermelésbe vonásának az élővilágra gyakorolt hatását értékelje. A bányaterület a Homorú nevű keskeny völgyben és annak két oldalán helyezkedik el cca m. tszf magasságban. A völgy délnyugati oldalán a 90-es években lezárt külszíne fejtés sziklafala található, melyen a növényzet regenerációja az elmúlt >20 évben alig hagyott nyomot. A völgy alján egy nagyon keskeny patakmenti égerrel elegyes üde erdő húzódik. A völgyben állandó felszíni vízfolyás nincs, de egy forrást és a belőle fakadó búvópatak-szerű eret sikerült azonosítani (részletezve később). A kitermelésre szánt északkeleti hegyoldal alsóbb térszínén gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdő található, mely felfelé haladva fokozatos átmenettel vált cseres-kocsányos tölgyesbe. 4. számú kép: A bányatelek átnézeti képe a jellemző növényzettel, piros vonal jelzi a megnyitásara tervezett terület hozzávetőleges határát. Az élővilág felmérésére a megbízás szerint között volt lehetőség, ez. A rövid időtartam miatt kifejezetten olyan csoportokat céloztunk meg, melyek indikációs szerepe magas az adott élőhelyen és felmérésük, ha nem is minden esetben optimálisan, de a fenti időszak alatt elvégezhető. Ennél fogva az alábbi rendszertani kategóriákat választottuk ki. 80

81 Denevérek (Chiroptera). Az egyetlen emlőscsoport, mely ezen a területen indikációs szereppel bírhat. Elsősorban kolóniáik lehetnek sérülékenyek, főleg azok, melyek szoptató azaz ún. laktációs időszakban vannak. A területen akár odúlakó, akár barlanglakó fajokra is számítottunk, tekintettel arra, hogy az erdőben elszórva ugyan, de találhatók idősebb fák, illetve a korábban felhagyott fejtő csupasz sziklafalában megtelepedésre alkalmas repedések vannak. Madarak (Aves): Erdei környezetben jelentős számú fészkelő állománnyal lehet számolni. Ezen felül jelentős számot tesz ki a táplálkozási céllal idelátogató madarak egyed- és fajszáma is. A területen korábban mind a Magyar Madártani Egyesület, mind pedig a helyben illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatósága is végzett adatgyűjtést ebben a csoportban. Hüllők (Reptilia): Hüllők köréből siklókkal és gyíkokkal számoltunk. Mindkét csoport meglehetősen emberkerülő, egyedszámuk általában mindenhol kevés. Általában széles ökológiai tűrésűen, azonban némelyik fajuk erősen érzékeny az ember közelségére. Kétéltűek (Amphibia): Mivel a bánya esetleges újra nyitása nem érint jelentős méretű vizes élőhelyeket, ezért nagy volumenű kétéltű-vándorlásra itt nem kell számolni. Mindazonáltal a terület korábban már ismert lelőhelye a foltos szalamandrának, továbbá várható volt, hogy a névtelen forrás által kialakított nm-es természetes sekély medencékben kis léptékű peterakás is zajlik. Bogarak (Coleoptera): A rovarok közül a bogarak rendjében több olyan családot is találunk, melyek jellegzetesen erdei környezetben élnek, elsősorban azért, mert vagy fásszárú növények képezik táplálékbázisukat vagy pedig az árnyékos, üdébb aljazzon vadásznak. Olyan bogárcsaládokat céloztunk meg a vizsgálattal, melyek között jelentősebb számban fordulnak elő védett fajok. Így a gyűjtési módszert a Carabidae, a Lucanidae, a Scarabaeidae és a Cerambycidae családok képviselőire állítottuk be. Edényes növények (Cormophyta): Minden terület általános leírásához alapvető szükséglet az edényes flóra ismertetése, mivel ez meghatározza a betelepedő állatvilág összetételét és jelentőségét is. A fenti csoportok gyűjtésében eltérőek az optimális és szuboptimális időszakok. A 16. számú táblázat mutatja, hogy az egyes csoportok felmérésére havi lebontásban melyik időszak lett volna a leginkább megfelelő. 16. táblázat. A kiválasztott élőlénycsoportok felmérésének körülményei. Optimális=sötétzöld, szuboptimális=világoszöld, alkalmatlan=fehér, X=felmérési időszak Denevér Madár Kétéltű Hüllő Bogár Növény I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII X X X X X X DENEVÉREK MÓDSZER 81

82 Hálózásos befogást és ultrahang-detektoros megfigyelést alkalmaztunk. Az állatok hálózását lengyel Ecotone-típusú 12 méter hosszú hair-net (ún. hajhálót) fehér függönyhálóval végeztük. A háló a fenti kisebb víznél került felállításra. Mivel a környék meglehetősen száraz, az ilyen kisvizeknél gyakran tömörülnek a denevérek, így ideálisak az állatok megfogására és megfigyelésére. Az erdőlakó denevérfajok gyakran nyíltabb térszínekre járnak inni és vadászni, így a kimutatott fajok a környező erdőállományok fajkészletét is reprezentálják. A hálózást éjfélig végeztük, míg a detektorozásra a bányaudvarban, és a bányához vezető dózerút nyiladékában is lehetőség volt. EREDMÉNY A bányaterület környékén összesen 3 denevérfaj 5 egyedét sikerült kimutatni. A terület egyedi értékét jól jellemzi, hogy a számos helyen kriptikus fajoknak mondható és a mytacinus fajcsoportba tartozó kistermetű Myotis fajok minden tagját sikerült megfogni. A bajuszos denevér (Myotis mystacinus) az Északi-középhegységben több helyen inkább csak szórványosan fordul elő a Brandt denevérrel (M. brandtii) együtt. A bajuszos denevértől néha csak nehezen megkülönböztethető, 2001-ben leírt új denevérfaj a nimfadenevér (M. alcathoe) szintén képviselteti magát. A bányát környező erdők több tekintetben is alkalmasak a kimutatott denevérfajok számára. Az elegyes szerkezetű, jobbára középkorú bükkös és gyertyános-tölgyesek kiváló élőhely a felsorolt fajok számára. Több helyen található lábon száradt álló holtfa és élő, odvas fa, amelyek az erdőlakó denevérfajok túléléséhez nélkülözhetetlen elemek. Az erdő szerkezetéből adódik, hogy a fenti fajokon kívül más fokozottan védett fajok, például a nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) vagy a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) számára is alkalmas a feltárt élőhely. A kimutatott denevérfajok mindegyike odúlakó, azaz többnyire erdőkben fordul elő, jelenlétük indikátorként jelzi a szóban forgó terület ökológiai állapotát. TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉK PÉLDÁNYONKÉNT Myotis mystacinus = Ft Myotis brandtii = Ft Myotis alcathoe = Ft 82

83 MADARAK Módszer 1. A terepi vizsgálat távcsöves megfigyeléssel történt, mégpedig a völgy mindkét oldalán, mivel a madarak mobilitása miatt kissé tágabb körzetet kell feltárni, mint a konkrét beruházás területe 2. Az elmúlt évtizedekben több kutató, illetve természetkedvelő ember járta a Karancs vidékét, melynek során különböző biotikai adatokat gyűjtöttek. Egy részük publikálásra került, és többségük összefoglalva megtalálható a Karancs-Medves monográfiában (A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet). Melynek eredményeként a kistáji szinten viszonylag sok adat áll rendelkezésre, viszont a konkrét bányatelekre vonatkozóan kevés az irodalmi adat. Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja tíz éve a bánya újranyitásának kapcsán egyszer már összegyűjtötte a madárfaunára vonatkozó adatokat, melyet a 2. táblázatban mutatunk be. EREDMÉNY Védett madárfajok és természetvédelmi értékük (T): Egerészölyv (Buteo buteo): a terület nyíltabb részeit táplálkozó területként használja, de nem fészkel ott. Többször megfigyelésre került a bánya felett. T: Ft Kék galamb (Columba oenas): a terület közvetlen közelében 2 hím énekelt. Fészekodúját nem találtuk a bányatelken, de több alkalmas odvas fa is van rajta, így költhet ott. Táplálkozásra is használja a területet. T: Ft Hamvas küllő (Picus canus): éneklő hím a területen, minimum 1 revír érinti a bányatelek területét. T: Ft Zöld küllő (Picus viridis): éneklő hím a bányaudvar felett, minimum 1 revír érinti a bányatelek területét. T: Ft Fekete harkály (Dryocopus martius): 2-3 egyed kiáltozott a terülten, minimum 1 kirepült család és/vagy 2 egymással határos revír egyedei. T: Ft Nagy fakopáncs (Dendrocopos major): 3-4 egyed is szólt, több pár is költhet a bányatelken. T: Ft Közép fakopáncs (Dendrocopos medius): 2-3 egyed kiáltott, minimum 2 revír érinti a bányatelket. T: Ft Ökörszem (Troglodytes troglodytes) 2 egyedet detektáltunk, egyik a völgyben másik a gerinc közelében. 2 revír. T: Ft Vörösbegy (Erithacus rubecula) több egyed is énekelt. Gyakori árnyas erdei élőhelyeket preferáló madárfajként 5-10 páros állománya is lehet a területen. Kirepült fiatalokkal is találkoztunk. T: Ft Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros): a bányaudvarban 2 kirepült családot is találtunk. T: Ft 83

84 Fekete rigó (Turdus merula): leggyakoribb madarak egyike állományát több egyedét is észleltük biztosan költ a területen. T: Ft Énekes rigó (Turdus philomelos): gyakori faj, több egyedét is észleltük biztosan költ a területen. T: Ft Léprigó (Turdus viscivorus): két helyen is észleltük a jelenlétét a Csákta-tetőhöz közel több egyedet is egy helyen, valószínűleg költ a területen. T: Ft Kis poszáta (Sylvia curruca): egy egyed szólalt meg a völgyben. T: Ft Barátposzáta (Sylvia atricapilla): egyik leggyakoribb költőfaj, frissen kirepült családot figyeltünk meg etető öregekkel. T: Ft Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatri): a bányatelek erdős része alkalmas élőhely a faj számára, de csak 1 példányt detektáltunk valószínűleg egy korábbi felmérés alkalmával jelentősebb példányszámban került volna elő. Költőfaj a területen. T: Ft Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita): több éneklő egyedét észleltük, költőfaj a területen. T: Ft Örvös légykapó (Ficedula albicollis): nem került szem elé a terülten, de bizonyos, hogy költőfaj a korábbi évek megfigyelései alapján. T: Ft Barátcinege /Parus palustris/ (Poecile palustris) kirepült családot is észleltünk a területen, költőfaj. T: Ft Kék cinege /Parus caeruleus/ (Cyanistes caeruleus): egy kirepült családot észleltünk a területen, költőfaj. T: Ft Széncinege (Parus major): több kirepült családokat észleltünk a területen, költőfaj. T: Ft Csuszka (Sitta europaea): több egyedet köztük kirepült fiatalokat is észleltünk, fészkelő faj. Több pár is költhet a területen. T: Ft Hosszúkarmú (hegyi) fakusz (Certhia familiaris): erdei faj, egy helyen észleltük kirepült még fiókáit etető családot találtunk. T: Ft Sárgarigó (Oriolus oriolus): ligetesebb erdők lomboronájának fészkelője, a terület szélén éneklő hímet észleltünk. T: Ft Erdei pinty (Fringilla coelebs): gyakori faj, több helyütt szólt. T: Ft Zöldike (Carduelis chloris): átrepülő egyedeket észleltünk, de költhet is. T: Ft Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes): átrepülő egyedeket észleltünk, több kirepült családot a területen költhet. T: Ft Citromsármány (Emberiza citrinella): több egye szólt a bányaudvar felett, költőfaj. T: Ft Holló (Corvus cora): Egy példány hangját hallottuk a völgy felett. T: Ft 84

85 A kiszállások során 29 védett madárfaj került meg, ezek közül több is bizonyítottan költ a bányatelek terülten. A 17. számú táblázat mutatja be a 2007-ben, egy lényesen átfogóbb felmérés eredményét. Egybehangzó szakértői vélemények szerint ez a 10 évvel ezelőtti fajlista szinte teljes egészében a ma napig is helytálló lehet. 17. táblázat. Az eddig ismert legteljesebb madárfaj-lista a vizsgált területről 2007-ben ARDEIDAE Gémfélék Ardea cinerea Szürke gém ritka táplálkozó CICONIIDAE Gólyafélék Ciconia nigra Fekete gólya 1 pár költő Ciconia ciconia Fehér gólya ritka táplálkozó ANATIDAE Récefélék Anas platyrchynchos Tőkés réce ritka táplálkozó ACCIPITRIDAE Vágómadárfélék Pernis apivorus Darázsölyv 1 pár táplálkozó Circus aeruginosus Barna rétihéja ritka táplálkozó, vonuló Circus cyaneus Kékes rétihéja ritka táplálkozó, vonuló, telelő Accipiter gentilis Héja ritka táplálkozó, vonuló, Accipiter nisus Karvaly 1 pár költő Buteo buteo Egerészölyv 2 pár költő Hieraaetus pennatus Törpesas ritka kóborló FALCONIDAE Sólyomfélék Falco tinnunculus Vörös vércse ritka táplálkozó, vonuló Falco peregrinus Vándorsólyom ritka kóborló TETRAONIDAE Fajdfélék Bonasa bonasia Császármadár ritka kóborló PHASIANIDAE Fácánfélék Coturni coturni Fürj közepesen gyakori költő Phasianus colchicus Fácán gyakori költő SCOLOPACIDAE Szalonkafélék Scolopa rusticola Erdei szalonka ritka vonuló Tringa totanus Piroslábú cankó ritka vonuló COLUMBIDAE Galambfélék C. l. f. domestica Parlagi galamb gyakori vonuló Columba oenas Kék galamb 2-4 pár költő Columba palumbus Örvös galamb 2 pár költő Streptopelia turtur Vadgerle közepesen gyakori költő CUCULIDAE Kakukkfélék Cuculus canorus Kakukk gyakori költő STRIGIDAE Bagolyfélék Bubo bubo Uhu ritka kóborló Stri aluco Macskabagoly 2 pár költő Stri uralensis Uráli bagoly 2 pár költő Asio otus Erdei fülesbagoly 1 pár költő CAPRIMULGIDAE Lappantyúfélék Caprimulgus europaeus Lappantyú 1 pár költő MEROPIDAE Gyurgyalagfélék Merops apiaster Gyurgyalag közepesen gyakori táplálkozó, vonuló UPUPIDAE Búbosbankafélék Upupa epops Búbosbanka 1 pár költő PICIDAE Harkályfélék Jyn torquilla Nyaktekercs gyakori költő Picus canus Hamvas küllő 1-2 pár költő Picus viridis Zöld küllő 1 pár költő Dryocopus martius Fekete harkály 1-2 pár költő 85

86 Dendrocopos major Nagy fakopáncs gyakori költő Dendrocopos medius Közép fakopáncs 1-2 pár költő Dendrocopos leucotos Fehérhátú fakopáncs 1-2 pár költő Dendrocopos minor Kis fakopáncs 2 pár költő ALAUDIDAE Pacsirtafélék Lullula arborea Erdei pacsirta közepesen gyakori költő Alauda arvensis Mezei pacsirta gyakori költő HIRUNDINIDAE Fecskefélék Hirundo rustica Füsti fecske közepesen gyakori táplálkozó Delichon urbica Molnárfecske közepesen gyakori táplálkozó MOTACILLIDAE Billegetőfélék Anthus trivialis Erdei pityer közepesen gyakori költő Motacilla cinerea Hegyi billegető ritka kóborló Motacilla alba Barázdabillegető közepesen gyakori költő BOMBYCILLIDAE Csonttollúfélék Bombycilla garrulus Csonttollú közepesen gyakori vonuló, telelő TROGLODYTIDAE Ökörszemfélék Troglodytes troglodytes Ökörszem közepesen gyakori költő PRUNELLIDAE Szürkebegyfélék Prunella modularis Erdei szürkebegy közepesen gyakori költő TURDIDAE Rigófélék Erithacus rubecula Vörösbegy gyakori költő Luscinia megarchynhos Fülemüle gyakori költő Phoenicurus ochruros Házi rozsdafarkú közepesen gyakori költő Saicola torquata Cigánycsuk közepesen gyakori költő Turdus merula Fekete rigó gyakori költő Turdus pilaris Fenyőrigó gyakori vonuló, telelő Turdus philomelos Énekes rigó gyakori költő Turdus iliacus Szőlőrigó ritka vonuló, telelő Turdus viscivorus Léprigó ritka vonuló, telelő SYLVIIDAE Poszátafélék Locustella fluviatilis Berki tücsökmadár közepesen gyakori költő Sylvia nisoria Karvalyposzáta közepesen gyakori költő Sylvia curruca Kis poszáta gyakori költő Sylvia communis Mezei poszáta gyakori költő Sylvia atricapilla Barátposzáta gyakori költő Phylloscopus sibilatri Sisegő füzike gyakori költő Phylloscopus collybita Csilpcsalpfüzike gyakori költő MUSCICAPIDAE Légykapófélék Muscicapa striata Szürke légykapó közepesen gyakori vonuló Ficedula parva Kis légykapó ritka vonuló Ficedula albicollis Örvös légykapó gyakori költő Ficedula hypoleuca Kormos légykapó közepesen gyakori vonuló AEGITHALIDAE Őszapófélék Aegithalos caudatus Őszapó gyakori költő PARIDAE Cinegefélék Parus palustris Barátcinege gyakori költő Parus montanus Kormosfejű cinege ritka költő Parus ater Fenyvescinege közepesen gyakori költő Parus caeruleus Kék cinege gyakori költő Parus major Széncinege gyakori költő SITTIDAE Csuszkafélék Sitta europaea Csuszka gyakori költő CERTHIIDAE Fakuszfélék Certhia familiaris Hegyi fakusz ritka költő Certhia brachydactyla Rövidkarmú fakusz közepesen gyakori költő ORIOLIDAE Sárgarigófélék Oriolus oriolus Sárgarigó közepesen gyakori költő 86

87 LANIIDAE Gébicsfélék Lanius collurio Tövisszúró gébics közepesen gyakori költő Lanius ecubitor Nagy őrgébics közepesen gyakori vonuló, telelő CORVIDAE Varjúfélék Garrulus glandarius Szajkó gyakori költő Pica pica Szarka közepesen gyakori költő Corvus corone corni Dolmányos varjú ritka táplálkozó Corvus cora Holló 1 pár költő STURNIDAE Seregélyfélék Sturnus vulgaris Seregély gyakori költő FRINGILLIDAE Pintyfélék Fringilla coelebs Erdei pinty gyakori költő Fringilla montifringilla Fenyőpinty gyakori vonuló, telelő Serinus serinus Csicsörke ritka költő Carduelis chloris Zöldike közepesen gyakori költő Carduelis carduelis Tengelic közepesen gyakori költő Carduelis spinus Csíz gyakori vonuló, telelő Carduelis cannabina Kenderike közepesen gyakori költő Loia curvirostra Keresztcsőrű közepesen gyakori költő Pyrrhula pyrrhula Süvöltő gyakori költő Coccothraustes coccothraustes Meggyvágó gyakori költő EMBERIZIDAE Sármányfélék Emberiza citrinella Citromsármány gyakori költő Miliaria calandra Sordély közepesen gyakori vonuló A bányaudvar és bányatelek még erdővel borított része jelentősen eltér flórájában, s ezáltal madárfaunájában is. A keleti még nem lebányászott, erdőtársulásokkal borított rész jó természetességi állapotban van. Jelen vannak benne az erdei karakter fajok, mint például a harkályfélék, melyek közül csak a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), illetve a kis fakopáncs (Dendrocopos minor) nem került elő. Valószínűleg egy korábbi a fészkelési időszakban történő bejárás kapcsán ezen fajok egyedei is előkerülnek a környékről. A harkályféléknek és a jelentős holtfa mennyiségnek köszönhetően az odúlakó madárfajok is jelentős egyedszámban kerültek elő, például cinegefélék, csuszka (Sitta europaea). A talajon fészkelők, mint a füzikék kis egyedszámba, de előkerültek. A bányaudvar és annak környékének madárfaunája jóval szegényesebb, köszönhetően a szinte teljesen csupasz növényzet nélküli sziklafalaknak. Itt költőfajként mindössze a vörösbegy (Erithacus rubecula), házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) fekete rigó (Turdus merula), barátposzáta (Sylvia atricapilla) citromsármány (Emberiza citrinella) kerültek elő. A sziklafalakat időszakosan a ragadozómadarak, illetve a holló (Corvus corra) bizonyosan használja, ürülékük nyomai jól látszanak a sziklákon. 87

88 KÉTÉLTŰEK MÓDSZER A kétéltűek felmérésére elsősorban azok a vizes élőhelyek alkalmasak, ahova petéiket lerakják és/vagy ahol lárváik fejlődnek. A bánya területe alapvetően száraz, csupán a völgy aljában fakadó forrás környéke nedves. A forrás néhány négyzetméternyi vizét hálóval szűrtük át, így kerestünk benne lárvákat a peteérési időszak áprilisban véget ért. EREDMÉNY A forrásmedencékből 18példány foltos szalamandra (Salamandra salamandra) került elő, premetamorph állapotban. Ez az egyedszám azt jelzi, hogy legalább 2, de talán 5-10 nőstény egyedtől származik az idei szaporulat. Továbbá erdei béka (Rana dalmatina) ebihalait is megtaláltunk ugyanezen medencében. Ezen felül megfigyeltünk még kifejlett erdei békát, és barna varangyot (Bufo bufo) is az érintett erdőrészletben A táji környezet ismeretében még gyepi béka (Rana tamporaria) és pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) előfordulására lehet itt számítani. TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉK PÉLDÁNYONKÉNT Salamandra salamandra = Ft Rana dalmatina = Ft Bufo bufo = Ft HÜLLŐK MÓDSZER A hely nem kifejezetten alkalmas standard mintavételezésre, mivel nehezen járható a bányatelek meredek oldala. A felvételezést pusztán vizuálisan végeztük el, körbejárva a fejteni kívánt terület. EREDMÉNY Az erdőből megkerült a zöld gyík (Lacerta viridis) és a faligyík (Podarcis muralis) 3-3 példánya. Gyíkok körében még a lábatlan gyík (Anguis fragilis) előfordulására lehet számítani. Az egyedszám valószínűleg nem magas, mivel a bányatelek (jelenlegi állapotában) meglehetősen leárnyékolt, így viszonylag kevesebb hüllőeltartására képes. Egy levedlett siklóbőr alapján bizonyos a rézsikló (Coronella austriaca) előfordulása, illetve egy korábbi megfigyelésként tartjuk valószínűnek az ikonikus értékű erdei siklót (Zamenis longissimus) jelenlétét is. TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉK PÉLDÁNYONKÉNT Lacerta viridis = Ft Podarcis muralis = Ft Coronella austriaca = Ft Zamennis longissimus = Ft 88

89 BOGARAK MÓDSZER A felmérés során azokat az élőhelyek vizsgáltuk meg, melyekben a Bevezetésben felsorolt bogárcsoportok előfordulására lehetett számítani. Így a völgy aljában levő, főképp virágzó gyalogbodzás-bozótot, az árnyasabb erdőrészletek talaját, főképp a korhadó tuskók alatt, és az idősebb fák törzsét. A Felmérés egyedi kereséssel, vizuális úton történt. EREDMÉNY A megtalált 40 bogárfaj közül tíz védettet azonosítottunk, őket a 18. táblázat mutatja be. Kiemelendő a Natura 2000 jelölő nagy szarvasbogár és a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata a havasi cincér. 18. táblázat. Védett bogárfajok és példányonkénti természetvédelmi értékük (T) Tudományos név Magyar név T (Ft) Carabus coriaceus pseudorugifer bőrfutrinka 5000 Carabus conveus conveus selymes futrinka 5000 Carabus hortensis hortensis aranypettyes futrinka 5000 LUCANIDAE Dorcus parallelipipedus kis szarvasbogár 5000 Lucanus cervus nagy szarvasbogár SCARABAEIDAE Protaetia aeruginosa pompás virágbogár 5000 Protaetia marmorata marmorata márványos virágbogár 5000 CERAMBYCIDAE Ceramby scopolii kis hőscincér 5000 Rosalia alpina havasi cincér Tekintettel arra, hogy 1) a felméréshez rendelkezésre álló idő elmaradt az általában szükségesnek tartottól, illetve 2) a felvételezés időpontja kívül esett az optimális perióduson, fontosnak tartjuk megemlíteni azon védett bogárfajokat, melyek bizonyosan előfordulnak egy efféle habitatban, és hosszabb felmérési idő után ki lehetne mutatni jelenlétüket itt is (19. táblázat). 19. táblázat. A vizsgált területen valószínűleg előforduló további védett bogárfajok Tudományos név Magyar név T Calosoma inquisitor kis bábrabló 5000 Aesalus scarabaeoides szőrős szarvasbogár 5000 Protaetia (Potosia) fieberi fieberi rezes virágbogár Eurythyrea quercus tölgy-díszbogár Ampedus quadrisignatus négyfoltos pattanó Prostomis mandibularis európai fogasállúbogár Necydalis ulmi aranyszőrű fürkészcincér Saperda scalaris létracincér Trichoferus pallidus sápadt éjicincér

90 NÖVÉNYEK MÓDSZER A növényzet felmérése egyszerű terepbejárással történt. Azonosítottuk az érintett területen előforduló élőhely-típusokat, ezeket ÁNÉR kódjuk szerint osztályoztuk. A megtalált védett növények koordinátáit külön táblázatban adtuk meg. EREDMÉNY 1. Körülmények A vizsgálat időpontja a lágyszárúak tekintetében nem volt optimális. Bár láthatóan a közelmúltban is voltak a területen kisebb esők, a nedvesség inkább csak a völgyben volt érzékelhető, az oldalban lévő erdőrész már az alsóbb részeken is száraz volt. Fontos megemlíteni, hogy a területen, elsősorban a hegyoldalban jelentős a vadkár, a növényzet sokszor a meghatározhatatlanságig lerágott. Az egész területre általában jellemző, hogy az alább felsorolt élőhelytípusok nem különülnek el határozottan, számos növényfaj többen is megtalálható. A környéken meszes és mészkerülő foltok egyaránt előfordulnak. Az erdős hegyoldal felsőbb részén, nyíltabb erdőrészek alatt több olyan faj is megjelenik, melyek egyébként nem erdei fajok. 2. Növényzet 2.1. Hegyoldali zárt, zártabb, illetve felnyíló erdőrészek A vizsgált erdőtömb változatos, ami kitettségének, illetve annak köszönhető, hogy völgyaljból indul és viszonylag meredeken felfelé haladva jelentős térszintkülönbséggel lankásabb felső részben végződik. Az alsóbb, árnyékoltabb részeken jellemző a közönséges bükk (Fagus sylvatica), melynek tisztább állományai már inkább a lehatároláson kívül vannak. Üdébb részeken jellemző még a közönséges gyertyán (Carpinus betulus). Kissé feljebb, gyertyánnal többfelé vegyülve meghatározó a kocsánytalan tölgy (Quercus robur agg.), majd a legfelső részeken a csertölgy (Quercus cerris), valamint a molyhos tölgy (Quercus pubescens agg.) kocsánytalan tölggyel (Quercus petraea agg.) alkotott átmeneti alakja. Említésre méltó elegyfa a madárcseresznye (Cerasus avium), a barkócafa (Sorbus torminalis), a mezei juhar (Acer campestre), a közönséges vadkörte (Pyrus pyraster). Az alsó részeken nő néhány hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) és hegyi szil (Ulmus glabra) is. Tájidegen, zavaró fásszárú a tisztások közelében növő, nem túl sok fehér akác (Robinia pseudo-acacia) és a néhol mutatkozó fekete fenyő (Pinus nigra). A cserjeszint az alsóbb, sziklásabb, kőmurvásabb részeken gyakorlatilag hiányzik, a felsőbb részen ezt főleg fiatal mezei juharok (Acer campestre) alkotják. Lágyszárú aljnövényzet néhol, elsősorban a zártabb, meredekebb, kőmurvásabb részeken alig van (legalábbis nyáron), másutt szórványos. Egyik jellemző faj az erdei csitri (Moehringia trinerva). A nyitottabb foltokon többfelé gyakori a közönséges méreggyilok (Vincetoicum hirundinaria), szórványos a sátoros margitvirág (Tanacetum corymbosum), az orvosi veronika (Veronica officinalis). Terepbejáráskor olyan jobb erdei lágyszárú fajok kerültek szem elé, mint a szagos müge (Galium odoratum), a fénytelen és szürke galaj (Galium schultesii, G. glaucum), az erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides), indás ínfű (Ajuga reptans), erdei szélfű (Mercurialis perennis), hagymás fogasír (Dentaria bulbifera), az erdei margitvirág (Leucanthemum margaritae), a zöldvirágú habszegfű (Silene viridiflora). Ide sorolható védett faj a keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta), a madárfészek (Neottia nidus-avis), a bársonyos 90

91 kakukkszegfű (Lychnis coronaria). Ismert, potenciális védett faja a területnek a nyugati csillagvirág (Scilla drunensis) és a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla). Az erdőfolt természetessége összességében jó, néhol kiváló; lágyszárúak alapján a legzavartabb a legfelső, laposabb rész. (A pontos besoroláshoz fontos lenne a kora tavaszi tavaszi lágyszárúak ismerete is.) A jelentős vadkár ellenére lehet találkozni magoncokkal is. Megfigyelt ÁNÉR 2011 élőhelyek: K5 Bükkösök nagyon kis kiterjedésben K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek meghatározó LY4 Tölgyes jellegű sziklaerdők és tetőerdők kevés L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek szórványos L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek - kevés L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek meghatározó S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai kevés 2.2 Hegyoldali másodlagos erdei tisztások A tervezett fejtő terület, tszf szerint középmagasságban, egykori bontások helyén (régi utak) másodlagosan kialakult, már jó ideje nem zavart, benövényesedő foltokat találunk. Ezeken jellemzőek a vadrózsák (Rosa spp.), a galagonyák (Crataegus spp.), de néhol megjelenik kökény (Prunus spinosa) is. Az itt növő lágyszárúak általában azonosak a nyíltabb cseres (Quercus cerris) részekben is növő fajokkal, de ezeken a még inkább napsütötte foltokon gyakran nagyobb számban találhatóak. Ilyen pl. a nemes cickafark (Achillea nobilis), a festő pipitér (Anthemis tinctoria), a sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), a szurokfű (Origanum vulgare), a borsfű (Clinopodium vulgare). A zavartabb részeken jellemző a közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), a terjőke kígyószisz (Echium vulgare). Néhány nyílt gyepi, sziklagyepi jobb faj is előkerült ezeken a foltokon. Említést érdemel a borzas és kardoslevelű peremizs (Inula hirta, I. ensifolia). Jellemző védett faja ezeknek a foltoknak a magyar bogáncs (Carduus collinus). A terület természetessége másodlagossága ellenére közepesnek, néhol jónak mondható. Megfigyelt ÁNÉR 2011 élőhelyek: P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OF Magaskórós ruderális gyomnövényzet 2.3. Völgyalji üde erdőszegély, út menti sáv, kis vízállások Az út menti rész a legtöbb helyen jellemzően üde magaskórós nagy csalánnal (Urtica dioica), földi bodzával (Sambucus ebulus). Az erdőszegélyben nő néhány enyves éger (Alnus glitunosa) és megjelennek olyan üde cserjés fajok, mint a fekete bodza (Sambucus nigra), a veresgyűrűjű som (Cornus sanguinea) és a közönséges mogyoró (Corylus avellana). A nyíltabb részeken jellemző a lómenta (Mentha longifolia), a réti madárhúr (Cerastium vulgare), a pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), a franciaperje (Arrhenatherum elatius), a zavartabb részeken a mezei aszat (Cirsium arvense), a siskanád (Calamagrostis epigeios), az egynyári seprence (Erigeron annuus agg.). Jobb mocsári fajok közül említhető a deres és békaszittyó (Juncus effusus, J. infleus), a felfutó sövényszulák (Calystegia sepium). A legalább időszakosan vízállásos területeken többfelé nő kúszó boglárka (Ranunculus repens) is. Külön figyelmet érdemel az erdőszegélyben, az úttól a bánya felé eső részen található néhány kicsi, egyenként csak néhány m2-es vízfelület és ezek közvetlen környéke. Itt került csak elő a fülemüleszittyó (Juncus articulatus), az ebszőlő (Solanum dulcamara) a ritkás sás (Care 91

92 remota), a deréceveronika (Veronica becca-bunga); és az egyik vízfoltban néhány gyékénylevél (Typha sp.) is nő. E részterület természetessége összességében közepesnek mondható. Megfigyelt ÁNÉR 2011 élőhelyek (mindegyik kis kiterjedésű): P2a Üde és nedves cserjések E1 Franciaperjés rétek BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OD Lágyszárú évelő özönfajok állományai OG Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet 2.4. Szárazabb nyílt, köves-murvás terület az völgyaljban A vizsgált terület ÉNy-i sarkánál lévő nyílt terület déli felének növényzete jellemzően zavart. A terület másodlagos, köves, kőtörmelékes. Üdébb és szárazabb foltok váltakoznak olyan fajokkal, mint a nagy csalán (Urtica dioica), a siskanád (Calamagrostis epigeios), a terjőke kígyószisz (Echium vulgare), a héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), a mezei katáng (Cichorium intybus). Az egyébként védett közönséges harangláb (Aquilegia vulgaris agg.) néhány tőlevele került meg ezen a részen, de mivel ez a faj dísznövény is és a környékről nem ismert, a megjelenése valószínűleg kivadulás eredménye. Alacsony természetességű terület. Megfigyelt ÁNÉR 2011 élőhelyek (mindegyik kis kiterjedésű): H2 Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OF Magaskórós ruderális gyomnövényzet Regisztrált védett növényfajok koordinátákkal 20. számú táblázat: Regisztrált védett növényfajok Tudományos név Magyar név Látott/becsült állománynagyság Koordináta (EOV) Aquilegia vulgaris Közönséges harangláb 2-3 tő / agg. Epipactis neglecta Keskenyajkú nőszőfű 4 tő / Carduus collinus Magyar bogáncs min. 40 tő / ; / ; / ; / ; / Neottia nidus-avis Madárfészek (kosbor) 4 kóró / Lychnis coronaria Bársonyos kakukkszegfű min. 5 tő / ; / számú táblázat: Megtalált növényfajok listája, a védettek pirossal szedve Részterületek Taon Acer campestre Acer platanoides Acer pseudoplatanus Achillea collina Achillea millefolium Achillea nobilis Acinos arvensis 92

93 Agrimonia eupatoria Agrostis stolonifera Ajuga reptans Alliaria petiolata Alnus glutinosa Ambrosia artemisiifolia Anagallis arvensis Anthemis tinctoria Anthericum ramosum Aquilegia vulgaris agg. Arctium sp. Arenaria serpyllum Arrhenatherum elatius Artemisia vulgaris Astragalus glycyphyllos Ballota nigra Bidens tripartita Brachypodium sylvaticum Calamagrostis epigeios Calystegia sepium Campanula persicifolia Campanula rapunculoides Campanula trachelium Cardaminopsis arenosa Carduus acanthoides Carduus collinus Carduus crispus Care remota Care spicata Carlina vulgaris agg. Carpinus betulus Caucalis platycarpos Centaurea jacea agg. Cerastium vulgare Cerasus avium Chaerophyllum temulum Chelidonium majus Cichorium intybus Circaea lutetiana Cirsium arvense Cirsium vulgare Cleistogenes serotina Clematis vitalba Clinopodium vulgare Cornus sanguinea Crataegus laevigata Crataegus monogyna Cynodon tactylon Cynoglossum officinale Dactylis glomerata Dactylis polygama Daucus carota 93

94 Dentaria bulbosa Dianthus armeria Dipsacus laciniatus Dipsacus pilosus Echium vulgare Elymus caninus Elymus repens Epilobium hirsutum Epipactis neglecta Erigeron annuus agg. Eupatorium cannabinum Euphorbia amygdaloides Fagus sylvatica Fallopia dumetorum Fragaria vesca Galeopsis sp. Galium aparine Galium glaucum Galium odoratum Galium schultesii Genista pilosa Geranium robertianum Geum urbanum Hieracium lachenalii Hylotelephium telephium subsp. maimum Hypericum hirsutum Hypericum perforatum Impatiens noli-tangere Inula conyza Inula ensifolia Inula hirta Juncus articulatus Juncus effusus Juncus infleus Lapsana communis Leontodon hispidus Lepidium campestre Leucanthemum margaritae Ligustrum vulgare Lolium perenne Lotus corniculatus Lychnis coronaria Lysimachia nummularia Medicago lupulina Melica transsylvanica Mentha longifolia Mercurialis perennis Moehringia trinerva Mycelis muralis Myosotis ramosissima Neottia nidus-avis 94

95 Nepeta cataria Origanum vulgare Oalis stricta Persicaria maculosa Physalis alkekengi Picris hieracioides Pinus nigra Plantago lanceolata Plantago major Poa annua Poa compressa Poa nemoralis Poa palustris Poa trivialis Polygonum aviculare agg. Populus alba Potentilla argentea Primula veris Prunella vulgaris Prunus spinosa Pulmonaria obscura Pyrus pyraster Quercus cerris Quercus petraea agg. Quercus petraea agg. Q. pubescens agg. Quercus pubescens Ranunculus lanuginosus Ranunculus repens Robinia pseudoacacia Rosa canina agg. Rosa rubiginosa Rubus fruticosus agg. Rume obtusifolius Rume sanguineus Sali caprea Sali purpurea Sambucus ebulus Sambucus nigra Sanguisorba minor Scrophularia nodosa Securigera varia Senecio erraticus Senecio viscosus Seseli osseum Setaria pumila Setaria viridis Silene latifolia subsp. alba Silene viridiflora Silene vulgaris Solanum dulcamara Solanum nigrum 95

96 Sorbus torminalis Stachys recta Stachys sylvatica Staphylea pinnata Stellaria holostea Tanacetum corymbosum Tanacetum vulgare Teucrium chamaedrys Torilis japonica Trifolium aureum Trifolium pratense Trifolium repens Tussilago farfara Typha sp. Ulmus glabra Urtica dioica Verbascum blattaria Verbascum chaiii subsp. austriacum Verbascum densiflorum Veronica anagallis-aquatica Veronica becca-bunga Veronica chamaedrys Veronica officinalis Vicia dumetorum Vincetoicum hirundinaria Viola reichenbachiana Viola sp. Viola tricolor Irodalom: Csiky J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja (in. Tilia, Vol. XI., NYME Erdőmérnöki Kar Növénytani Tsz., Sopron, 2003) ÉRTÉKELÉS A kiteremésre szánt terület flórája és faunája egyaránt említésre méltó értékeket hordoz. Az elmúlt több mint 2 évtized alatt, amióta az előző fejtés művelését felhagyták, a vegetáció jelentős részben regenerálódott. Kicsit csalóka képet mutat a száraz és helyenként kifejezetten kopár erdőalj, azonban az aprólékosan feltárt növénylista közel érett és fajokban moderáltan gazdag összképet eredményezett. Mind a bükkelegyes gyertyános tölgyes, mind pedig a cseres-tölgyes állományban nem nagy számban ugyan, de találunk idősebb fákat, ami úgyszintén a háborítatlanság egyik jele. A lokalizált védett növényfajok a közepesnél lényegesen jobb természetességet jelzik. A terület fő madártani értékei a lombos erdőkhöz köthető madártársulások. Ezért ezek megőrzése kiemelkedő fontosságú. Amellett, hogy az összes lombos erdőkre jellemző karakterfaj jelen van, ritkábban jelen felmérés során ki nem mutatott madárfajok megjelenésére is számíthatunk, melyek a korábbi években, mint fészkelők is ki lettek mutatva a Homorú-völgyből. Köztük a fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra), uráli bagoly (Stri uralensis) császármadár (Bonasa bonasia) vagy a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) említésre méltó. E két hegyvidéki faj korábban előfordult, illetve költött is a 96

97 területen. A fent említett fajok közös jellemzője, hogy mind a háborítatlan erdőket választja költőhelyül. A denevérek jelenléte, és elsősorban a nőstények laktációs állapota arra utal, hogy kolóniáik a közelben vannak, mivel szoptatási időben nem távolodnak el messzire a lakóhelyül szolgáló odútól vagy sziklarepedéstől. Habár kis egyedszámban figyeltük meg őket, egy ilyen kis területen ez a mennyiség is már közepesen erős populáció jelenlétét sejteti. A terület kétéltűi és hüllő közül kiemelt jelentőséggel bír a foltos szalamandra. A Homorúvölgy nem túl gazdag üde völgyszakaszokban, így a forrásmedencékben talált lárvák speciális helyzetű populációt jeleznek itt. Kígyók, gyíkok és békák tekintetében a regisztrált fajösszetétel az élőhelyi viszonyoknak megfelelő képet mutat. A feltárt bogárközösség és ezen belül is a 9 védett faj ugyancsak az erdőállomány érett állapotára és kiegyensúlyozott ökológiai státusára utal. Összességében megállapítható, hogy a tervezett beruházás területén letermelni szánt erdőrészlet élővilága fajokban gazdag, ami jól indikálja a terület háborítatlanságát. A zárt völgyben ritkán bukkan fel ember, turista utak sem vezetnek fel idáig. Ennek következtében a vadászható vadak (őz, gímszarvas, vaddisznó) is rendszeres használja búvóhelyként. Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a völgy aljában, a korábban már művelt bányaudvar bejáratánál egy névtelen és nem regisztrált forrás található. Pontosabban sejtésünk szerint forrásról van szó, de semmilyen dokumentációt nem találtunk erre vonatkozóan. Figyelembe kell venni, hogy a források országos szinten is e lege védettséget élveznek. JAVASLATOK A bányászat újbóli megnyitása az adott területen kettős hatású lesz. Egyrészt a teljes élőhely maradéktalanul fel fog számolódni a külszíni fejtés jellegénél fogva. Ezzel együtt jár majd számos állatfaj, köztük mintegy védett faj élőhelyének eltűnése. Mobilitási adottságaik miatt többségüket nem fenyegeti a közvetlen pusztulás veszélye, de rosszul megválasztott fakitermelési időszakban denevérek, madarak is kerülhetnek közvetlen veszélybe. Másrészt figyelembe kell venni, hogy a bányaterületre jelentős tehergépjármű forgalom fog irányulni. A kitermelés és a forgalom együttesen erőteljes zavarást fog jelenteni, melynek hatását az élővilágra csak általánosan lehet megfogalmazni. Többek között várható, hogy m távolságon belül radikálisan le fog csökkeni a fészkelő madarak száma. Amennyiben a külszíni fejtés a vizsgált területen megkapja a bányászati engedélyt, az alábbi pontokban kell védelmi intézkedéseket végrehajtani. 1. Maggyűjtéssel vagy hasonló, adekvát módszerrel a védett növényfajok genetikai állományának megőrzését biztosítani kell. 2. Fakitermelést tilos a madarak fészkelési, fiókaröptetési ideje alatt, azaz március 1. és július 31. között végezni. 3. Az esetlegesen megtelepedő denevérkolóniá(ka)t lokalizálni kell és megfelelő időpontban befogásukról, eltávolításukról gondoskodni kell. 4. A szalamandrák aktivitási időszakában, még a tehergépjármű-forgalom indulása előtt a célzott akciókeretében össze kell gyűjteni az aktív egyedeket. Ugyanez igaz a 97

98 forrásmedencében talált lárvákra is. Áttelepítésüket nemzeti parki felügyelet alatt kell elvégezni. 5. A 4. pont érvényes a bogárközösségre. Az erdő letermelése előtt minél több egyedet kell élve befogni és átmenekíteni háborítatlan környezetbe, úgyszintén nemzeti parki felügyelet mellet. 6. Megfelelő szakértő bevonása mellett az említett forrásmedencék hidrológiai státusát fel kell tárni, és a munkálatok során el kell keríteni őket, sértetlenségük biztosítása érdekében. III. 7. Hatások beruházás megvalósításának hiányában Tekintve hogy az érintett terület nyugati és déli területén márt korábban folyt bányászati tevékenység, melynek eredményeként az eredeti érintett bánytelken megszűnt az életközösség a beruházás megvalósításának hiányában nem történik meg a terület helyreállítása, rekultivációja (melynek végrehajtására az Engedélykérő/Környezethasználó kötelezettséget vállal). A bányatelek további, azaz jövőben művelni kívánt részén a beruházás hiányában nem szűnik meg az eredeti életközösség, valamint a kőzetanyag kitermeléssel és feldolgozással járó teherszállítási tevékenység révén a környezet levegő- és zajterhelés sem jelentkezik, nem változnak meg a csapadékvíz felszíni összegyülekezésének módja (mely további környezetterhelési hatással jár). IV. Várható környezeti hatások A környezetet érintő hatásokat abból a szempontból kell minősítenünk, hogy hogyan teljesülnek a környezetvédelem általános szabályait megállapító, módosított évi LIII. törvény előírásai, miszerint: 6. (1) bekezdésében előírtak alapján a legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel előidézésével kell a környezethasználatot megszervezni és végezni, valamint a környezetszennyezést meg kell előzni, a környezetkárosítást ki kell zárni. A környezet jelenlegi állapota (azaz a jelenleg ott folytatott tevékenység) képezi azt a viszonyítási alapot, amelyet összehasonlítunk a várható helyzet mennyiségi és minőségi jellemzőivel, majd az eredményeket értékeljük és minősítjük. Az alábbi fejezetekben bemutatásra kerül az alapállapotot meghatározó környezeti tényezők jellemzése. A várható környezeti hatások minősítését az alábbi, 22. számú táblázatban foglaltuk össze. 22. számú táblázat: Várható környezeti hatások minősítése Minősítési kategória jele Minősítési kategória neve Az alapállapothoz viszonyított változás jellemzése Határértékekhez viszonyított helyzet jellemzése J Javító Mérhető, vagy észlelhető javulás Határérték alatt H Helyreállító A környezet - mérhetően vagy észlelhetően visszakerülése az eredeti állapotba Határérték alatt S Semleges Változás nem mérhető, vagy nem Határérték alatt 98

99 észlelhető Z Zavaró Változás nem mérhető, de pszichológiai hatása van E Elviselhető A változás jóval a határérték vagy szakmailag elvárt érték alatt marad T Terhelő A rövid ideig tartó hatás szignifikáns tünetet nem okoz, de a hosszú ideig tartó igen. A környezeti hatás jelentős, de a hatás elmúltával megszűnik. V Veszélyeztető A rövid ideig tartó hatás is szignifikáns változást okoz, amely a hatás elmúltával nem szűnik meg. K Károsító Rövid vagy hosszú ideig normatívát vagy szakmai elvárást meghaladó hatás Határérték alatt Határérték alatt Átmenetileg határérték felett vagy közelében Határérték közelében vagy határértéken Határérték felett IV. 1. Hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásterület becslése IV Levegő Az érintett terület levegő-minőségi állapotát az éghajlati viszonyok jelentősen befolyásolják. A terület éghajlata mérsékelt övi hegyvidéki. Mikroklímája eléggé hűvös; az évi középhőmérséklet 6-7 o C, a környező falvaké közel 9 o C. Télen, ha erős a lehűlés a völgyekben a hőmérséklet gyakran 20 o C alá süllyed, a csúcsokon az ilyen hideg jóval ritkább. Az évi csapadékmennyiség általában mm között ingadozik, területi és időbeli eloszlása is egyenetlen: késő őszi és tavaszi időszakban mm csapadék esik, míg ezen kívül eső időszakban mm is. Az uralkodó szélirány ÉNy-i. Az évi napfényes órák száma évi 1900-nál kevesebb. A januári középhőmérséklet -4 o C körül alakul, a júliusi 18 o C körül. A legelső hó általában október-november tájékán esik le, legutolsó hó március-április hónapban olvad el. IV Vizek A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében Karancsberény község közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület. 99

100 A bányatelek nincs ivóvízbázisvédelmi területen, illetve 500 m-es körzetén belül nincs vízbázisvédelmi terület. A telephely völgyi részében egy forrás fedezhető fel, valamennyi forrás e lege védettnek minősül. A forrás és a körülötte kialakult vizes élőhely számos védett állatfajnak ad otthont. A telephelyen keletkező kommunális szennyvíz egy előre gyártott, vízzáró szivárgásmentes közműpótló műtárgyban gyűlik össze, majd engedéllyel rendelkező kezelő szervezet bevonásával elszállításra kerül a legközelebbi, Karancslapujtői szennyvíztisztító telepre. IV Talaj és geológiai viszonyok A bánya területét is magában foglaló kistáj, a tájegység K-i részén elhelyezkedő É D-i csapású Karancs vulkáni tömegéből, és a tőle ÉNY-ra lévő, a Dobroda-patak, az Ipoly és a Füleki-patak közötti közepes magasságú dombvidék, hazánkra eső területéből tevődik össze. A kistáj tszf-i magassága 188 m és 720 m közötti, ezen belül a bányatelek talpszintje 413 m fedőszintje 550 m magasságban helyezkedik el. Az átlagos relief 140 m/km 2 a bányatelket is magában foglaló K-i részen m/km 2. A kistáj meghatározó képződménye a Karancshegység középső miocén andezitből álló szubvulkáni lakkolitja, amely a tőle Ny-ra, a felszínen lévő felsőoligocén homokkőre, márgára, illetve ezek közé települ. A hegységtől Ny-ra a felszínen fokozatosan egyre fiatalabb, alsómiocén slír képződmények, majd a széntelepes összlet rétegei következnek. A terület jellegzetes tektonikai törésvonalainak irányai ÉNY-DK-i, valamint erre közel merőleges ÉK-DNY csapásiránnyal jellemezhetők. A fő tektonikai irányok jól megfigyelhetők a kőbánya által feltárt bányarézsűk kőzetfalain is. 100