A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközei

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközei SZAKDOLGOZAT Készítette: Baji Klaudia VKY12A Konzulens: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology Tools for preventing and managing child and delinquency THESIS Author: Klaudia Baji VKY12A Tutor: Dr. Erika Váradi Csemáné associate professor a docens Miskolc

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS 4 1. A fiatalkorúak és a gyermekek fogalma a büntetőjogban 6 2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma és általános jellemzői 8 3. A gyermek- és fiatalkori bűnözés okai hazánkban Iskolai hatások Család hatása Kortárshatások Individuális hatások A gyermek- és fiatalkori bűnözés a hazai statisztikai adatok alapján A gyermekkorúak bűnözése A fiatalkorúak bűnözése A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének eszközei Bűnmegelőzés fogalmának tisztázása Bűnmegelőzés háromszintű modellje A bűnözés eszközei, aktuális iránya Prevenció a bűntető igazságszolgáltatáson keresztül Generális prevenció Speciális prevenció B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság preventív programja Gyermek- és ifjúságvédelmi programok D.A.D.A. Program Sulizsaru A Bűn küszöbén A tanulói és pedagógusi mentorképző SZEBB jövőért 39 ÖSSZEGZÉS 40 IRODALOMJEGYZÉK 41 JOGSZABÁLYJEGYZÉK 42 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE 43 KÉPEK- ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 46 3

4 BEVEZETÉS 1. kép 2. kép Forrás: A gyermek kriminális állapotára nem a büntetés, hanem a nevelés gyakorolja a kellő hatást (Ligeti Miklós) 1. Ligeti Miklós idézet: ( :02) 4

5 Napjainkban is időszerű téma a gyermek- és fiatalkori bűnözés, melynek mindenkori aktualitását az adja, hogy a bűnözés mértéke egyre nagyobb arányban nő. Egy olyan társadalmi problémával állunk szemben, mely során a gyermekkori bűnözés vizsgálatára kevés figyelem jut. Ennek oka talán az is lehet, hogy a sértettek az elkövető gyermekkel szemben ritkán tesznek feljelentést, mert úgy ítélik meg, hogy az elkövető gyermek, úgysem büntethető, vagy nem feltételezik, hogy az elkövető gyermek. Olyan törekvésekre van szükség, mely a végső büntetés a börtön, elkerülése érdekében a bűnözés visszaszorítására és megelőzésére irányul. A fiatalok számára fontos a megfelelő családi háttér, a társadalom által elvárt és elfogadott szülői minta annak érdekében, hogy a jövő nemzedéke megfelelő értékrenddel rendelkezzen. Büntetőjog tantárgy során figyeltem fel a témára. A probléma kapcsán elsősorban a prevenció gondolata fogalmazódott meg bennem. Dolgozatom témájaként azért választottam a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzés eszközeinek vizsgálatát, mert olyan aktuális társadalmi problémával állunk szemben, melynek létezése adott, viszont a valódi okok feltárása és ebből adódóan a megelőzés mai napig nehéznek bizonyul. Dolgozatomban arra törekszem, hogy szakirodalom segítségével tisztázzam a fiatalkorúak- és gyermekek büntetőjogi értelemben vett fogalmát, feltárjam a bűnözés vélhető okait, majd hazai statisztikai adatok segítségével bemutatom a gyermek- és fiatalkori bűnözés jelenlegi okát és mértékét, majd a feltárt statisztikai adatok és szakirodalmi háttér segítségével igyekszem taglalni a megelőzésének lehetőségeit, eszközeit. 5

6 1. A fiatalkorúak és a gyermekek fogalma a büntetőjogban A fiatalkorú büntetőjogi fogalmát a Büntető Törvénykönyv 105. (1) bekezdése szabályozza, mely szerint Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. Tehát hatályos szabályok szerint tehát, nem büntethető az, aki a tizenegyedik életévét a bűncselekmény megvalósításakor még nem töltötte be. A gyermekkorú személy ellen, akkor sem lehet büntetőeljárást indítani, ha közben betölti a tizenegyedik évet. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény IV. fejezete alapján a büntetőjog a gyermekkor büntethetőség szempontjából kizáró, illetve korlátozó okként említi. A 16. szerint nem büntethető az, aki a büntetendő cselekmény elkövetése során a tizennegyedik életévét nem töltötte be. A főszabály alóli kivételek, ha az elkövető a tizenkettedik életévét betöltötte és emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, terrorcselekmény, rablás, kifosztás cselekmények bármelyikét hajtja végre, valamint az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés esetén az életkornak kiemelt jelentősége van a büntethetőség megállapítása szempontjából. A gyermekkor felső és a fiatalkor alsó korhatárát a Büntető Törvénykönyv nem egyértelműen értelmezhető módon a gyermekkor esetében tizennegyedik, illetve tizenkettedik életévben határozta meg, mivel általában ilyen kortól kezdődően vélelmezhető a testi és a szellemi fejlettségnek olyan foka, amely a büntetőjogi felelősségre vonást megengedhetővé teszi. A fiatalkor felső határa pedig a tizennyolcadik életév. A tizennegyedik illetve tizenkettedik születésnapon az elkövető még gyerekkorúnak számít, így a fiatalkorúság kezdetének a születésnapot közvetlenül követő nap tekinthető. Ez irányadó a tizennyolcadik születésnapra is, vagyis e napon az elkövető még fiatalkorú, másnap azonban már nagykorú. 6

7 A bűncselekmény elkövetésének időpontja alatt a tényállásszerű elkövetési magatartás utolsó mozzanatának a megvalósítását kell érteni 2. A fiatalkorúaknál csak a bűnösen megvalósított bűncselekmény kimerítése jelentheti a büntetőjogi beavatkozás és felelősségre vonás alapját. Az elkövetett bűncselekményre vonatkozó büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazását önmagában nem határozhatja meg a büntetőjogilag felelősségre vonható fiatalkorú nevelési, illetve kezelési szükséglete. A fiatalkorúakkal szemben kiszabott büntetések célja, a fiatalkorú helyes irányba fejlődése. Intézkedés illetve a büntetés kiszabása során, a fiatalkorú nevelését és védelmét szemelőt kell tartani 3. A Büntető Törvénykönyv pontja szerint a Tizenegyedik életévét még be nem töltött személlyel szemben a bűncselekmény elkövetésekor csak intézkedés alkalmazható. A pontja szerint a Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. Tehát a törvény egyértelmű fogalmazása szerint a gyermekkel szemben intézkedést kell alkalmazni, míg fiatalkorú esetében mérlegelni kell, elkövetés súlyosságára való tekintettel, hogy elegendő a kiszabott intézkedés, büntetés vagy már szabadságelvonást kell alkalmazni. A büntetőjog szerint a személyiség kialakulásának folyamatosságával magyarázható az a sokféleség, amely a büntetőjogilag releváns életkorok kialakítása kapcsán a büntető törvénykönyvben is megnyilvánul. Abban nagy az egyetértés, hogy a gyermekkorú elkövetők viselkedése büntetőjogi eszközökkel nem befolyásolható érettség hiányában, ezért büntetlenül hagyják a gyermekeket. A büntethetőség alsó korhatárának tekintetében a törvényi meghatározás szerint viszont eltérés mutatkozik Belovics E. Békés I. Busch B. Domonkos A. Gellé B. Margitán É. Molnár G. Sinku P. Büntetőjog. Általános rész. 5. hatályos kiadás ( :02) 7

8 2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma és általános jellemzői A tudományos kutatások a bűnözés szempontjából három korcsoportot különböztet meg. A gyermekbűnözést említi elsőként, mely esetben az elkövető büntetlensége miatt csak kriminológiai megközelítésben beszélhetünk bűnözésről. Másodikként a fiatalkori bűnözés következik, melynek életkori határai nem egységesen került meghatározásra. A fiatalkori bűnözésről elmondható, hogy megváltoztatta a bűnügyi tudományok perspektíváját, mely során átalakultak a szankciós célok, a büntetőjogi eszközök és azok felhasználásának lehetőségei 4. Harmadik csoport a felnőttek csoportja, mely dolgozatom szempontjából lényegtelen kérdés, ezért nem foglalkozom vele, de megjegyezni kívánom, hogy az általam vizsgált témához hasonlóan igen csak fontos és szintén megoldásra váró társadalmi probléma. A fiatalkori bűnözés a szak kriminológia szerint egy társadalmi tömegjelenség, mely a tizennegyedik életévüket már betöltött, de a tizennyolcadik életévüket be nem töltött bűnelkövetőket és bűncselekményeiket foglalja magába. A fiatalkorúak biológiai, pszichológiai és szociológiai helyzetük tekintetében egy olyan sajátos társadalmi réteg, akik védelemre szorulnak, és mint jövő építőkre különös figyelmet kell fordítani. A fiatalkorú bűnözőkről a társadalom feltételezi, hogy felnőttként is bűnelkövető lesz majd, vagy a büntetés hatására megjavulnak. Tehát bűnözés tekintetében, egy olyan társadalmi tömegjelenség, amely egy adott társadalomban, egy meghatározott időszak alatt elkövetett és ismertté vált bűncselekmények és azok elkövetőinek és áldozatainak összességét jelenti Belovics E. Békés I. Busch B. Domonkos A. Gellé B. Margitán É. Molnár G. Sinku P. Büntetőjog. Általános rész. 5. hatályos kiadás ( :02) 5. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2014, oldalról. 8

9 Bűnelkövetés cselekményének elkövetése tekintetében: Gyermekbűnözésről beszélünk a 14. életévüket be nem töltött elkövetők esetén. Fiatalkori bűnözésről beszélünk a 14. életévüket betöltött, de a 18. életévüket még be nem töltött fiatalkorúak esetén. Ifjú/fiatal felnőtt bűnözésről beszélünk a 18. életévüket betöltött, de a 24. életévüket még be nem töltött elkövetők esetén 6. A szakirodalmak alapján elmondható, hogy a gyermek és fiatalok szocializációja során nagy hangsúlyt kell fektetni, főként a szülők, nevelők, részéről a társadalmilag elfogadott normák hangsúlyozására. Ennek hiányában a gyermekek könnyel elkallódnak és bűnt követhetnek el. Az egyszer megtévedt gyermeket és fiatalt a társadalom könnyen elítéli, akár ki is rekesztheti, minek következtében elkallódhat, bűnözővé válhat. Nagy hangsúlyt kell fektetni, tehát a preventív megoldásokra, mely csak akkor válhat sikeressé, ha ismertek az okok és a csoportsajátosságok. A következőkben szakirodalom segítségével vizsgálom, milyen okok vezetnek ahhoz, hogy a gyermek- és fiatalkorú eljusson addig, hogy a bűncselekmény elkövetésének gondolata megfogalmazódjon benne. 6. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira. In.: Prof. Dr. Farkas Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Doktori tanulmányok 3. Miskolc,

10 3. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés okai, rendszerszemléletű vizsgálata Azt gondolom, minden jelenségnek oka van, így a bűnözésnek is. A következőkben azt tekintem át a szakirodalmak segítségével, hogy milyen okok vezetnek a gyermekek- és fiatalkorúak bűnözésének kialakulásához. A gyermekek és fiatalkorúak viselkedését befolyásolják azok az életkori sajátosságok, melyek kriminogén tényezőként például: család, családi viszonyok, alkoholizmus és bűnözés a családban, gyermeknevelés elhanyagolása, bántalmazás 7 jelentkeznek életvitelükben. A fiatalok életkoruknál fogva több időt töltenek felügyelet nélkül, nagyobb az önállóságuk és sok esetben az egyedül töltött időt a dolgok kipróbálásával töltik. A legtöbb ember elkövet kiskorúsága idején valamilyen normasértő cselekményt, de csak kevesen válnak bűnözővé. A probléma a sajátos élethelyzet megszűnésével, esetleg lebukás hatására, megszűnik. Ebből következtetni lehet arra, hogy a kiskorúak deviáns viselkedése lehet alkalmi és lehet tartós. A szakirodalmak arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek k okát korántsem szabad együtt kezelni. A bűnelkövetővé válás nem következik be, ha főként fiatal korban, megfelelő időben, megfelelő segítséget biztosítanak, ezáltal segítik a fiatal helyes irányba történő fejlődését. A közösségsértő magatartások, nem minden esetben utalnak devianciára, de mindenképp érdemes korán odafigyelni rájuk, melyhez ismerni kell a gyermek- és fiatalkorúak magatartásának okait 8. Quetelet szerint tehát a társadalmi fejlődéssel egy meghatározott mennyiségű és minőségű bűnözés törvényszerűen együtt jár. Kiváltó okai között igen nagy jelentősége van a természeti adottságoknak, az állati eredetű hajlamoknak, az alacsony morális színvonalnak, ész azoknak az új kínálkozó alkalmaknak, amelyek bűnre csábítanak 9. 7.Jegyzetportál: 8. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest o. 9. Gönczöl Katalin: Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest o. 10

11 A fiatalkorúak egy olyan életszakaszba lépnek, amelyben a megszokottól komolyabb helyzetekkel és biológiai, tudati, pszichikai, erkölcsi érési folyamatokkal kell megküzdeniük. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a szociális tevékenységeknek, melyben az önmagáról és a világról alkotott kép formálódik. Az élethelyzet meghatározza a fiatal tevékenysége formáit. Egy adott élethelyzet, adott intézményes kereteket is jelent, mely több szereplős és melyben a fiatal élete zajlik, mint például a család, az iskola, a rokonok, a szomszédok, a barátok. A több irányból érkező elvárásoknak való megfelelés, közben önmaga megtalálása, a társadalomban való eligazodásában problémákba ütközhet a fiatal személy. A bűnözési viselkedés szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a társas csoport és a családi háttér, melyek a fiatalkorú személy lelki- és személyiségfejlődésben meghatározó tényezők. A legfontosabb emberi hatások serdülőkorban a kortársak és a szülők, akik az emberi viselkedésnek ingerei és modelljei is Iskolai hatások A fiatalok másodlagos szocializációs színtere az iskola, mely meghatározó szerepet játszik a társadalomba történő beilleszkedésben. Az iskolai kapcsolataik kialakításához nem rendelkeznek olyan eszközökkel, melynek segítségével, a kortársaikkal szemben kialakult konfliktusaikat megfelelően tudják kezelni. Ezért sokszor negatív élmény, kudarc éri őket. A fiatal ideje nagy részét az iskolában tölti, mely a tudás és nevelés színtere és, amely az életre, a munkaerő-piaci helyzetre készíti őket, ezért nem lényegtelen a végzettség szintje és a teljesítmény sem. Az iskola egy olyan köztes állomás a fiatalok életében, ahol szakember, azaz pedagógus segítségével tetten érhetők lennének a normasértő viselkedések. 10. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest o. 11

12 Kutatás igazolja, abban az esetben, ha a pedagógus igyekszik megváltoztatni az otthonról hozott negatív viselkedési attitűdöket, a gyerekek nagy része több mint kétharmada szabálykövetővé vált Család hatása A család a fiatal számára az a közvetlen környezet, mely sajátosságával meghatározza a személy fejlődését. A gyermek szorosan kötődik biológiailag ehhez a közeghez, mely a lelki fejlődésében és az én kép kialakulásában is jelentős szerepet játszik. Alapvető és meghatározó szerepe abban van, hogy az érés külső hatásoktól mentes, míg ennek ütemét a külső tényezők befolyásolják. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából fontosak az olyan objektív tényezők, mint például a családtagok iskolázottsága, foglalkozása, etnikai, vallási hovatartozása, életminősége, életszínvonala, életkörülmények, életvitele. Ugyanakkor a szubjektív tényezők is befolyással vannak a személyiségfejlődésre, mint például a szülők önbecsülése, önértékelése, önbizalma, devianciájuk, nevelési hibák, gyermekkori élményeik, családon belüli erőszak, kötődés. A hibásan működő család káros folyamatokat szülhet, amely a gyermek körülményekhez való alkalmazkodó képességének kialakulását hátráltatja. Azok a családok, akik társasági kapcsolatokat tartanak fent, vannak barátok, életcélok, könnyebben tudják kezelni a serdülőkorú önállósodási vágyát. Az ilyen nyitott családok könnyebben kezelik fiatalok problémáit. Ugyanakkor szükséges egy zárt rendszer is a családok részéről, mely védelmet nyújt a gyermekek számára, de nem zárja ki a külső hatások beáramlását. A serdülőkör időszakában, a családok által betöltött kettősségnek igen fontos szerepe van, nélküle devianciák, bűnözés alakulhat ki Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Előadás Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest o. 12

13 Fiatalok körében, kutatások során végzett mély- és életinterjúkkal igazolható, hogy a csalás gyermekhez való viszonya meghatározó a devianciák, a bűnözés kialakulása során A kutató négy tipikus élettörténetet határoz meg. 1. A teljes érzelmi elhanyagolás. Azokban a családokban, ahol a fiatalt elhanyagolják a munka, a rossz anyagi körülmény, családon belül zajló konfliktus, alacsony iskolai végzettség miatt, a gyermekek úgy érzi, egyedül van. Az ehhez társuló iskolai kudarcok miatt elszigetelődik környezetétől és magányosan csavargásba kezd, közben olyan fiatalok társaságát kezdi keresni, akik hozzá hasonló helyzetben vannak. Az itt kapott figyelem, mint pozitív élmény arra készteti, hogy elfogadja a csoport normáit, még akkor is, ha nem mindig ért azokkal egyet. 2. Agresszív, erőszakos család A gyermek erőszak, bántalmazás, lelki terrort megélt családi környezetből érkezik az iskolai környezetbe, mely a megélt negatív élmények miatt nem nyújt számára pozitív élményeket. Az otthon megtapasztalt viselkedésminta nagyban meghatározza a fiatal viselkedést is. Az önmaga és környezete között kialakult diszharmónia agresszív viselkedésre készteti környezetével szemben. Viselkedése miatt a kortársak kirekesztik, melynek általában a teljesítményromlás a következménye, végül az iskolától való elzárkózás. A család támogatása hiányában és az iskolában megélt kudarcok miatt csavargásba kezd a fiatal, míg megtalálja azt a csoportot, akik hozzá hasonló háttérrel rendelkeznek, akik az erőszakkal szemben elfogadóak, és bandákat alakítva élnek. 3. Váltás a fiatal életében A fiatalkorú életének első szakaszát olykor alkoholproblémával és személyiségzavarokkal küzdő atyai szigor uralja, mint például a túlzott korlátozás, testi fenyítés, nyilvános megszégyenítés. A fiatal félni kezd apjától, és elfogadni kényszerül apja értékrendjét. Azonban, ha az apa meghal, váltás történik a fiatal életében, megszűnik a kényszerűség. Ekkor az anya lesz az irányadó minta, aki elveti az 13

14 erőszakot, tekintélyét elveszítve, megengedővé válik, vagy érzelmileg teljesen elhanyagolja gyermekét. A fiatal egy érzelem nélküli környezetbe, és a családban szerzett negatív élmények hatására, rossz társaságba kerülve csavarogni kezd, melynek következménye a garázda életmód. 4. Mélyszegénység A család megélhetési problémái újabb problémát generál, mely a családon belüli konfliktushoz, majd a gyerek elhanyagolásához vezet. Az t, elfojtott feszültségétől az iskolában tanúsított agresszív viselkedéssel igyekszik megszabadulni, mely egyben gátolja az iskolai környezetbe történő beilleszkedését. Problémájával egyedül maradt gyermek, szülői segítség hiányában nem találja a helyes utat. A folyamatos kudarcok csavargásra késztetik, míg egy olyan közösségen nem talál, ahol hozzá hasonló fiatalok vannak Kortárs hatások Buda Béla a serdülőkor problematikáját a szereptanulás nehézségeiben látja. A fiatal belép a felnőttek világába, mely során új szerepeket kell elsajátítania, mely során számos kudarcot él meg. Az szereptanulás problematikája akkor jelentkezik, mikor a fiatal a választásra kényszerül a gyermek maradni vagy felnőtté válás között, valamint a család és kortársak között. Ebben a zavaros helyzetében a fiatal kortársaikkal csoportokat alkotva keresnek megoldást. A csoporthatás leginkább a serdülőkor elején a legerőteljesebb, melyek idővel differenciálódnak és akár párkapcsolatok is kialakulhatnak, mely a csoporttal szembehelyezkedik. 13. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés, o. 14

15 A kortárscsoportok segítséget nyújtanak az identitás kérdéseire, valamint az összetartozás érzetét és érzelmi életet is nyújt. Az iskola a kortárscsoportok szocializációs színtere, melyben ideje nagy részét tölti, ezért fontos, hogy alkalmazkodni tudjon ahhoz. Az eredményes alkalmazkodás, sikeres szocializáció következményeként törvénytisztelővé válik. Az iskolai erőszakok hátterében olyan serdülők állnak, akik kitaszítottak. A szocializációnak van egy másik aspektusa, ha a fiatal olyan kortársakkal találkozik, akik kitaszítottak, azok mintáját követve a társadalmi normákat figyelmen kívül hagyva válhat bűnözővé. A bevallott erőszakos cselekmények száma alapján az erőszakos magatartások száz fiatalra jutó száma és aránya az általános iskolát, speciális iskolát vagy szakképző iskolát végző éves gyerekek között háromszor-négyszer magasabb, mint a gimnazisták körében 14. A kortárscsoport nem csupán az együvé tartozást jelenti, hanem kifejeződik benne a kirekesztett csoporttal való szembenállás is. Identitást megalapozó tényezők közül legfontosabb a csoportok közti ellentétek, harcok, melyek súrolják a bűnözés határát 15. A kortárscsoport szocializációjának másik jelentősége, hogy a nemek egymással történő érintkezése felkészíti a fiatalokat a felnőtt szerepekre. A kortárscsoportnak nagy hatása van a serdülő fiatalokra, hiszen egy olyan fejlődési stádiumban vannak, amelyet a tudatosság és önállóságra törekvés, a saját értékeinek felismerése, megvalósítása zajlik, ez ezek formálására nyújtanak lehetőséget a csoportok. 14. Csemáné Váradi Erika: Új tendenciák a fiatalok bűnözésében nemzetközi kitekintés. Rendészeti Szemle, 2008/ o. 15. Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata. Corvinus Kiadó, Budapest o. 15

16 Ennek okán a csoporthatása és a bűnözés között is feltételezhetők összefüggések, például, ha a fiatal a deviáns csoporthoz elköteleződik, elkövetővé és egyben áldozattá is válik. A bűnelkövetés során sok esetben a fiatalokat a csoportnak megfelelés és kíváncsiság vezet és tetteik következményeit figyelmen kívül hagyva követnek el bűntetteket, vagy bűncselekményeket magányosan, vagy a csoportokkal. A fiatalkorú bűnelkövetők 2012-ben a következő ábrán látható módon oszlott meg. fiatal korúval 28 felnőtt korúval 15,6 egyedül 43,5 vegyesen 10, ábra A fiatalkorú bűnelkövetők elkövetői csoportja 2012-ben Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Budapest, oldal alapján saját készítés Az ábra alapján látható, hogy a fiatalkorúak körében legnagyobb számban egyedül követnek el bűncselekményt, de nem csekély a társakkal elkövetések száma sem. Ez arra utal, hogy a galeriknek, bandáknak erős csoporthatása van. 16

17 3. 4. Individuális hatások Az individuális tényezők, mint a veleszületett és öröklött tulajdonságok, alkati tényezők mentális és személyiségbeli tényezők, melyek hatással lehetnek a gyermek- és fiatalkorú bűnözővé válására. Kutatások szerint a személyiségjegyek között meghúzódó antiszociális viselkedésre hajlamosító jegyek okoznak erőszakos magatartást. Olyan tulajdonságokat soroltak kockázati tényezők közzé, mint a koncentrációs képesség hiánya, figyelemzavar, nyugtalanság, hiperaktivitás. Az alacsony intelligencia szintje, a fejletlen verbális készségek a társadalomba való beilleszkedés akadályai lehetnek. A fiatalkorú folyamatos akadályokkal szembesül hiányosságai miatt, ami feszültségbe torkoll és végül bűnelkövetéssel zárul. 17

18 4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a hazai statisztikai adatok alapján A hazai vonatkozásban a bűnözés tekintetében, annak visszaszorítására irányuló törekvésekre van szükség, különös tekintettel a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének csökkentésére. Számtalan kutatás és vizsgálat áll a szakemberek rendelkezésére, melyek segítséget nyújtanak a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésének vizsgálatára, a változások elemzésére, az elkövetés okainak megismerésére, és az elkövetés megelőzését segítő intézkedések kidolgozására. A következőkben a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya által készített 16 statisztikai adatokat tekintem át a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése jegyében A gyermekkorúak bűnözése Az elmúlt öt évben a büntetőjogilag felelősségre vonható gyermekkorú elkövetők szám 2008-ban 3433 fő, míg 2012-ben 2604 főre csökkent Borsod-Abaúj-Zemplén megye/fő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye/fő Jász-Nagykun-Szolnok megye/fő 2. ábra Gyermekkorú elkövetők száma 2012-ben lakóhely szerinti megoszlásban Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év alapján saját készítés 16. Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év o. 18

19 A gyermekkorú elkövetők száma lakóhely szerinti megoszlásban az Ügyészség évi adatai alapján általam készített 2. ábrán jól látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb 482 fő (18,51%), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 333 fő (12,79%) elkövetőt tartottak nyílván, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 217 fő (8,33%). A gyermekkorúak által ekövetett bűncselekmények 2012-es adatok alapján: o A vagyon elleni erőszak volt jellemző 2012-ben. Az elkövetők aránya 59,6% - 71,42% között volt. Az Ügyészség 2016-os adatai alapján a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, rablás, kifosztás, csökkenő tendenciát mutat. o A vagyon elleni bűncselekmény 2008-ban 2452 volt, mely csökkenő tendenciát mutatott, 2012-re ez a szám 1552-re csökkent. Az Ügyészség 2016-os adatai alapján a lopás csökkenő, a sikkasztás csökkenő és a csalás növekvő tendenciát mutat. o A közrend elleni bűncselekmény 2012-ben 21,39%. Az Ügyészség 2016-os adatai alapján a garázdaság bűncselekménye csökkent. o A személy elleni bűncselekmények 13,67% volt. Az emberölés, testi sértés bűncselekmény Ügyészség 2016-os statisztikai adatai alapján csökkent. Az elkövetők száma, mind a közrend elleni és személyelleni bűncselekmények során egyenletes növekedés mutatkozik. A bűncselekmények elkövetésének módját tekintve nőtt a csoportos elkövetések száma. vegyesen 9,1 felnőtt korúval 3 fiatalkorúval 11,9 gyermekkorúval 35,6 egyedül 40, ábra Gyermekkorú elkövetői csoportok százalékos megoszlása 2012-ben Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év alapján saját készítés 19

20 A gyermekkorú elkövetők nemek szerinti arányának tekintetében a lányok aránya (17,05%) kisebb volt a fiúkkal (82,95%) szemben. lány; 17,05 fiú; 82,9 4. ábra Gyermekkorú elkövetők nemek szerinti megoszlása Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés A gyermekkorú elkövetők életkor szerint a 13 évesek (40,55%) alkották. 13 éves 40,6 % 12 éves 25% 11 éves 14,3% 0-10 éves 20,2% ábra Gyermekkorú elkövetők korcsoport szerinti megoszlásban Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés 20

21 A gyermekkorú elkövetők háromnegyedét (75,35%) 2012-ben a szülők közösen nevelték ,35% 10,14% 0,12% 3,15% 10,33% 0,92% 6. ábra Gyermekkorú elkövetők tartózkodási helye Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés A szülők nagy számban a foglakoztatás alsó szintjén állnak, vagy éppen egyáltalán nem dolgoznak. A gyermekek nagy része veszélyeztetett környezete, vagy hátrányos helyzete által Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés előadás. 5. o. 21

22 4. 2. A fiatalkorúak bűnözése Mintegy fő fiatalkorú bűnelkövető volt 2012-ben, mely 8,9%-kal volt kevesebb a évi főnél. A fiatalkorúak bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlását a következő, 7. ábra szemlélteti. Fővárosban 8,34 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 9,64 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 12, ábra Fiatalkorú bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlása Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés A vizsgálat szerint 2012-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb 12,87% arányú a bűnelkövetés, melyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ 9,64%-al, és 8,34%-os arányban a fővárosban volt jelent fiatalkorú bűnelkövetés. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények: o Legnagyobb arányban vagyon elleni bűncselekmények voltak a 2012-es statisztikai adatok szerint. Ez az arány a évhez képest csökkenő tendenciát mutat. A vagyon elleni bűncselekmény 2008-ban 60,68% volt, az elkövető fiatalkorúak száma 6941 fő, addig 2012-ben végzett kutatások szerint a vagyon 22

23 elleni bűncselekmény 51,12% és az elkövető fiatalkorúak száma 5141-re csökkent, melyet a 8. ábra szemléltet. o A közrend elleni bűncselekmények elkövetőinek aránya 30,65% A csoportosan elkövetett bűncselekmények aránya 2012-ben növekvő tendenciát mutat 2008 évihez (23,67%) képest. A 8. számú ábrán a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények változását szemléltetem ,68 51, ,67 30, vagyon elleni bűncselekmény közrend elleni bűncselekmény 8. ábra Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés Az ábra alapján elmondható, hogy 2012-ben az elkövetett bűncselekmények közül a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében csökkenés figyelhető meg évhez viszonyítva. Az Ügyészség adatai szerint a csökkenő tendenciának egyik oka, hogy a bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak száma is csökkent, 2008-ban 6941 fő, míg 2012-ben 5141 fő követett el bűncselekményt. 23

24 A közrend elleni bűncselekmények esetében a 2008-as évhez képest növekedés figyelhető meg. Az Ügyészség adatai szerint a növekedést a bűncselekmény csoport elkövetőinek arányának növekedése okozza. A fiatalkorúakra, a gyermekkorúakhoz hasonlóan a csoportos elkövetés jellemző. A fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása a 9. ábrán látható módon alakult a 2012-es évben. lányok; 17,59 lányok fiúk fiúk; 82,41 9. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés Az ábrán jól látható, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők közül nagyobb arányban vannak a fiúk, 82,41%-al, míg a lányok 17,59%-a válik bűnelkövetővé. 24

25 Az Ügyészség adatai alapján, az elkövetők életkorát tekintve 17 évesek száma a legmagasabb, melyet a 10. ábrán szemléltetek ,3 28,8 31, ,3 14 éve 15 éves 16 éves 17 éves 14 éve 15 éves 16 éves 17 éves 10. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők korcsoportos megoszlása 2012-ben Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés A 17 éves bűnelkövetők száma 31,2%, melyhez képes a 14 évesek 4,3%-a csekély számú, de létező probléma. A szakirodalmi háttér ismeretében azt gondolom, hogy a 14 éves korosztály bűnelkövetésére tett megfelelő intézkedések megválasztásával, csökkenhető a további bűnelkövetés. Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy a büntetést követően, ha a gyermek ugyanabban a környezetben folytatja életét, nagy valószínűséggel visszaesővé válhat. 25

26 A következő, 11 ábra azt szemlélteti, hogy a bűnelkövető gyermek- és fiatalkorúak, milyen környezetben nevelkednek. egyéb helyen 3,36 nevelőotthonban 12,23 nagyszülőnél, nevelőszülőnél testvérnél, 0,65 3, egyedülálló szülőnél él 18,01 szülőknél nevelkedik 62, ábra Fiatalkorú családi környezete Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés Az ábra szerint a szülőknél nevelkednek az elkövetők és a családi környezet jellemzője, hogy többnyire mindkét szülő együtt neveli a fiatalkorút. Az arány 2012-ben 62,29% volt, mely magasabb volt a 2008-as évhez képest. 26

27 Az elkövetés okát a 12. számú ábrán mutatom be , , alkohol hatása alatt kábítószer hatása alatt 12. ábra Bűnelkövetés oksági tényezői Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés A bűnelkövetések oksági tényezője, 2012-ben legtöbb esetben az alkohol hatása (5,94%) alatt és kábítószer hatása (3,31%) alatt elkövetett bűncselekmények voltak a legnagyobb arányban, ahogyan az ábrán is látható. 27

28 A sértettek és az elkövetők viszonyát a 13. ábra szemlélteti. egyéb, nem állapítható meg idegen hivatalos, közfeladatot ellátó személy egyéb ismerőse munkatársa iskolai kapcsolata szomszédja lakótársa ivócimborája alkalmi szexuális partnere tartós szexuális partnere barátja egyéb hozzátartozója volt élettársa élettársa volt házastársa házastársa testvére nevelője, gondozója 2012 szülő, nagyszülő ,27 39,6 0,45 9,76 0,2 8,39 0,98 1,13 0,05 0,06 0,01 1,7 0,86 0,08 0,05 0,02 0,01 0,25 0,46 0, ábra Fiatalkorú bűnelkövetők és sértett kapcsolata Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év alapján, saját készítés A fiatalkorú bűnelkövetők legnagyobb arányban, 2008-ban (46,89%), és 2012-ben (39,6%) is idegenek sérelmére, míg 35,27% egyéb esetekben, 9,76% egyéb ismerősök sérelmére követtek el bűncselekményt a tájékozató statisztikai adatok alapján. Az ábrán az is látható, hogy legkevésbé házastárs ellen követnek el bűncselekményt, melynek oka lehet, hogy az elkövetőnek nincs házastársa, vagy a házastárs a következményektől és újabb bűncselekménytől tart, ezért nem jelenti az ellene elkövetett bűncselekményt. 28

29 A hazai statisztikai adatok alapján az is ismertté válik számunkra, hogy milyen intézkedések, büntetések kerültek kiszabásra a bűnelkövetőkre. Az Ügyészségi adatok alapján a 14. ábra szemlélteti a különböző büntetéseket. 17 éves 16 éves 10 fő fő fő 102 fő 184 fő 202 fő 170 fő 194 fő Lakhelyelhagyási tilalom 2012 Lakhelyelhagyási tilalom 2008 Előzetes letartóztatás éves fő fő 140 fő Előzetes letartóztatás éves fő fő Őrizetbe vétel 2012 Őrizetbe vétel ábra Fiatalkorú elleni kényszerintézkedések Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés A statisztikai adatok alapján készített 14. ábra szerint 2012-ben összesen 304 fiatalkorú gyanúsított került előzetes letartóztatásban, mely 2008 évi adatokhoz (298 fő) képest növekvő tendenciát mutat. Az előzetes letartóztatás tekintetében növekedést látható a 16 és 17 évesek esetében, míg a 14 és 15 éveseknél csökkenő tendenciát mutat az öt év viszonylatában. Az őrizetbe vételek száma 2008-ban 536 esetről számolt be az Ügyészség Informatikai Főosztálya, míg 2012-ben ez a szám 525-re csökkent. 29

30 Az őrizetbe vételek alapján a 14 éves korosztály esetében látható a legnagyobb változás, azaz 2008-ban nem volt őrizetbe vétel, majd öt év elteltével 61 fő került őrizetbe. A többi korosztály tekintetében 2008-as évhez képest csökkenés figyelhető meg. A büntetések tekintetében a lakhelyelhagyási tilalom a 15 évesek esetében csökkenő, míg a többi korosztály tekintve növekvő tendencia figyelhető meg. A fiatalkorú bűnelkövetővel szemben folytatott nyomozás 5899 esetben fejeződött be vádemeléssel. A nyomozás megszűntetésének aránya 2012-ben növekvő tendenciát (5380) mutat. Az Ügyészségi vizsgálatok, bűnelkövetés szempontjából fontosnak tarják a bűnelkövető előéletének vizsgálatát is. Ezek alapján a 15. számú ábrán szemléltetem a fiatalkorú bűnelkövetők előéletét. 30

31 ,8 91, Büntetlen előéletű 15,2 8,7 Büntetett előéletű 0,1 0,1 0,3 0,6 1,8 0,9 Többszörös visszaeső Különös visszaeső Visszaeső 13,1 7 Nem visszaeső 15. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők előélete Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről év, alapján saját készítés A büntetlen előéletű fiatalkorúak száma évihez képes 84,8%-ról évben 91,3%-ra nőtt, míg a büntetett előéletűek esetében 2008 évihez képest 15,2%-ról csökkent 2012 évben 8,2%-ra. A visszaesések száma változatlan vagy csökkenő tendenciát mutat, míg a nem visszaeső esetében egyértelmű csökkenés látható. A 2012-es statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a büntetlen előéletű fiatalok nagyobb számban követnek el bűncselekményt, azokkal szemben, akik már egyszer megtapasztalták a bűncselekmény elkövetését követő retorziókat. A Legfőbb Ügyészség 2012-es statisztikai adatai alapján összességében elmondható, hogy hazánkban a gyermekkorúak részéről elkövetett legtöbb bűncselekmény Borsod- Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható. Az elkövetett bűncselekmény, legtöbb esetben vagyon elleni bűncselekmény. Az elkövetők, gyermekkorúak esetében többségében tizenhárom évesek, és többnyire fiúk, akik a legtöbb esetben szülőknél nevelkednek. 31

32 Fiatalkorúak esetében szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható a legtöbb bűncselekmény, és szintén nagy arányban jellemző a vagyon elleni bűncselekmény elkövetése. Az elkövetők többsége tizenhét éves, többségében fiúk, akik a legtöbb esetben-családban nevelkednek. A szakirodalom és a statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a gyermek- és fiatalkorú személyek alsó korhatárán lévők kevesebb esetben követnek el bűncselekményt, mint idősebb társaik. Bár a gyermek- és fiatalkorú elkövetők családban nevelkednek, de a rossz életkörülmény, melynek oka, hogy a szülők nagy számban a foglakoztatás alsó szintjén állnak, vagy éppen egyáltalán nem dolgoznak, vezethet a bűncselekmény elkövetéséhez. Számukra nagyfokú segítségre van szükség a bűnmegelőzés érdekében. A következőkben a bűnmegelőzés eszközeinek feltárására vállalkozom szakirodalmak segítségével. 32

33 5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének eszközei Bűnmegelőzés fogalmának tisztázása Meg akarjátok előzni a bűntetteket? Tegyétek, hogy a törvények világosak, egyszerűek legyenek, és hogy a nemzet egész ereje azok védelmére összpontosuljon, s egyetlen része se használtassék fel megsemmisítésükre. Tegyétek, hogy a törvények ne annyira az emberek osztályait, mint inkább magukat az embereket szolgálják. Tegyétek, hogy az emberek tartsanak tőlük, de csakis tőlük tartsanak. A törvényektől való félelem üdvös, de végzetes és melegágya a bűnöknek az embernek embertől való félelme. 18 (Cesare Beccaria) A bűnmegelőzés eszközeinek feltárása előtt, fontosnak tartom a fogalom tisztázását. A szakirodalmak tanulmányozása során a bűnmegelőzés szó sokféle értelmezésével találkozhatunk. Általánosságában elmondható, hogy egy társadalmi problémára tett intézkedések sorozata, melynek célja a bűncselekmény bekövetkezésének megakadályozása. A bűnmegelőzés tekintetében egy olyan védelmi rendszerről van szó, amely az adott jogrendszer keretein beül az állami intézmények irányításával és a polgárok támogatásával óvja a jogkövető állampolgárokat a törvénysértő magatartástok bekövetkezésével szemben. 19 Európai Unió - magyar stratégia: minden olyan intézkedés, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása. Célja a bűnalkalmak csökkentése, bűnözési okok hatásának mérséklése, áldozattá válás megelőzése Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről. Attraktor Könyvkiadó Kft, Budapest, ( :02) 19. Balázsfalvi Gusztávné Csóra György Dr. Dobos László Dudás Péter Jenei Károly Dr. Kratkóczi Ferenc Perge Bertalanné Sárkány M. Dóra Simkó Imre: Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, o. 20. Bűnmegelőzés fogalma. ( :02) 33

34 A bűnözés okainak korlátozására, vagy sértetté, elkövetővé válás akadályozására, közvetve vagy közvetlenül alkalmas társadalmi és jogi eszközök a megelőzés eszközei. 21 A megelőzés során olyan programok kialakítására irányuló törekvésekre van szükség, mely a korai iskolai szakaszban lévő fiatalokat célozza meg 22, hogy csírájában fojtsa el a bűnözés kialakulásának lehetőségét. A dolgozat során oly sokszor említést tettem arról, hogy egy társadalmi problémával állunk szemben, ily módon a megoldás eredményessége érdekében együttműködésre van szükség az állam, az önkormányzatok, közösségek, üzleti szféra, állampolgárok részéről és mely eredményhez kommunikációra és visszacsatolásra van szükség. A bűnmegelőzés jellemzői: a komplexitás, három pillér elve, differenciáltság, partnerség elve Bűnmegelőzés háromszintű modellje A bűnmegelőzés tevékenység kutatásával számos tudományterület, mint például természettudományok, állam- és jogtudományok, pedagógia, szociológia, kommunikáció is foglalkozik. A bűnmegelőzés három pillérre épül, melyek együttes eredménye a biztonság. A modell Brantingham és Faust nevéhez fűződik. A modell megelőzési szintjei a bűnalkalmak megelőzését, áldozattá és elkövetővé válás megelőzését és a bűnismétlés megelőzését foglalja magába. o A bűnalkalmak csökkentése, mint elsődleges megelőzés. Megfelelő igazságszolgáltatás, a társadalmi intézmények megfelelő működését biztosító intézkedéseket rejt magában. A vagyonvédelem, közterületek védelme érdekében a közbiztonság erősítése civil szervezetek, köztük a polgárőrség segítségével, biztonsági berendezések alkalmazásával nagyfokú védelemre törekvés. 21. Balázsfalvi Gusztávné Csóra György Dr. Dobos László Dudás Péter Jenei Károly Dr. Kratkóczi Ferenc Perge Bertalanné Sárkány M. Dóra Simkó Imre: Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, o. Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, o. 22. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Előadás oldal 23. Csemáné Dr. Váradi Erika: Bűnmegelőzési ABC Miskolc,

35 o Az áldozattá és elkövetővé válás megelőzése, mint másodlagos megelőzés. Kutatások segítségével feltárni az áldozattá válás okait és a védelem lehetőséit, illetve az elkövetővé válás okait és annak elkerülését. Az iskoláskorúaknak tartott bűnmegelőzésről szóló oktatásokkal, az iskolakerülés megelőzése, veszélyeztetettek megkeresésével, segítésével, gyermek- és ifjúságvédelem erősítése, szabadidős programok sokszínűségének feltárásával, az elkövetők felkarolása ismételt bűn elkövetésének megelőzése érdekében. o A bűnismétlés megelőzése, mint harmadlagos tényező. A már elkövetett bűncselekmények újbóli elkövetésének megakadályozása. A fiatalkorú szabadságvesztés ideje alatt reintegrációs programban való részvételével, segítséget kap, a társadalomba történi visszailleszkedésre úgy, hogy saját elhatározása alapján váljon törvénytisztelővé A bűnmegelőzés eszközei, aktuális irányai A bűnmegelőzés eszközének megválasztását a bűnözés természete határozza meg. Tonry és Farrington (1995) szerint Négy irányt különböztethetünk meg: 1. A büntető igazságszolgáltatáson keresztül történő megelőzés, büntetőjogi szankciók, bűnüldözés, büntető igazságszolgáltatási rendszer, mely a harmadlagos megelőzési területre irányul, de feladatokat lát el a megelőzés többi szintjén is. 2. A kockázatközpontú megelőzés, bűnelkövetővé válás megelőzése, bűnmegelőzést elkerülő olyan javaslatok, melyek az egyén életútjára és személyiségének alakítását segítik. 3. A közösségi megelőzés koncepciója, mely a bűnelkövetést az egyént körülvevő formális és informális hálózatok helytelen működésével magyarázza. A másodlagos megelőzés területére irányul, mely a közösség védelmét hangsúlyozza. 4. A szituációs és áldozatközpontú megelőzési stratégiák a veszélyhelyzet közvetlen elhárítására és az önvédelmi képességek fejlesztésére irányul, az egyén és csoport szintjén. Mind az elsődleges, másodlagos és harmadlagos szinten jelen van Borbíró Andrea Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve o. 35

36 5. 4. Prevenció a büntető igazságszolgáltatáson keresztül 25 A bűnmegelőzés sokféle eszköz segítségével valósítható meg, ahogyan azt az előző pontban is láthattuk. A preventív beavatkozás az ágazati szakpolitikák, mint a szociálpolitika, foglalkozáspolitika, oktatáspolitika, ifjúságpolitika, esélyegyenlőségi politika, révén valósul meg. A sikeres bűnmegelőzés érdekében az ágazatok együttműködésére van szükség. A bűntető igazságszolgáltatás élhet a bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőjogi kényszer alkalmazásával, de hangsúlyozni kell, hogy elsődleges feladata a megelőzés. A bűncselekmény elkövetésének okát feltárni, a büntető igazságszolgáltatáson kívüli megelőzés alkalmas. A társadalmi folyamatok, deviáns viselkedések okát képes feltárni, kerülve kényszer alkalmazását. Ma még a büntető igazságszolgáltatás, csak kis mértékben bír prevenciós célokkal. A büntetőpolitika és a bűnmegelőzés közti kapocs lehet a büntető igazságszolgáltatás. A büntető igazságszolgáltatáson keresztül megvalósuló prevenció a harmadlagos megelőzés szintjére esik, de fontos szerepet játszik az elsődleges és másodlagos megelőzésben is, melyhez a generális prevenciót köti Generális prevenció A generális prevenció lehetősége egy olyan megelőző hatás, melyet a büntető igazságszolgáltatás működésével a társadalomra, illetve tagjaira gyakorol. Célja a jogkövető magatartás megerősítése állampolgáraiban és egyben elfogadni a büntető igazságszolgáltatást. A prevenció érdekében igazságos és egyértelmű törvényekre, gyors igazságszolgáltatásra van szükség, csak így nyerhető el az állampolgárok részéről a büntető hatalom iránti bizalom. Az állampolgárok sok esetben azért nem tesznek feljelentést, mert nem bíznak az igazságszolgáltatás hatékonyságában, derül ki a magyarországi látenciavizsgálatokból. A bizalom javítása a nyugati társadalmak prevenciós politikájában uralkodó törekvés. Elsődleges és másodlagos szinten valósul meg a generális prevenció, melynek ereje a jól működő büntető igazságszolgáltatásban rejlik, mely befolyásolja a jogkövetési hajlandóságot is. 36

37 Az általános elrettentés az amerikai kriminálpolitikában vált jelentőssé. James Q. Wilson úgy vélte, hogy ha a bűnelkövetővel magasabb árat fizetettnek, tehát szigorítják a büntetőrendszert, akkor ezzel elrettentő példát statuálnak. Kutatások nem igazolták az elrettentő büntetés pozitív hatásait, szemben a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének erejével. Egy másik elrettentési kísérlet az USA-ban került bevezetésre, mely során a fiatalokat börtönlátogatásokba szervezték. A kezdeti népszerűséget követően a hatékonyságvizsgálatok a program káros hatásait tárták fel Speciális prevenció A speciális prevenció a bűnismétlés megakadályozására szolgál. Már megtörtént bűncselekmények ismételt elkövetését előzi meg, a bűnmegelőzés része, és a harmadlagos megelőzés területéhez tartozik. A társadalom védelmének érdekében az ártalmatlanná tétel során a prevenció akkor valósul meg, ha az elkövető képtelen ismételten bűncselekmény elkövetésére. Ilyen módszer az izoláció, azaz szabadságelvonás, mely az USA-ban valósult meg elsőként. A speciális elrettentés során a büntetés által okozott szenvedésben rejlik a visszatartó erő, mely a 20. század fiatalkori bűnözésben nyújtott segítséget. Kutatások a módszer eredményességét ellentmondásosnak tartják. A reszocializáció és reintegrációs programok, melyek az elkövetők nevelésének hatékony módszere. A hatékonyság bizonyosodását követően, napjainkban is egyre terjedőben lévő technikáknak bizonyulnak, melyet a bűnmegelőzési stratégia is szorgalmaz. A helyreállító igazságszolgáltatás ereje abban rejlik, hogy elkövetőt szembeállítja cselekményének következményével és annak helyreállításával lelki úton gyakorol hatást az elkövetőre, mely a speciális prevenciót segíti. A módszer elfogadottsága növekvő tendenciát mutat. A szakirodalmak alapján elmondható, hogy a bűncselekmények csökkentése leginkább a megelőzéssel érhetők el. Bár számos megelőzési lehetőség létezik, azért meg kell, jegyezzem, hogy igencsak nehéz feladat hárul a szakemberekre a helyes eszköz megválasztásakor. 25. Borbíró Andrea Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, o. 37

38 6. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr főkapitányság preventív programja 26 A statisztikai adatok rámutattak arra, hogy hazánk, bűnözés szempontjából, legproblémásabb területe Borsod-Abaúj-Zemplén Megye. Ezért azt gondolom, hogy érdemes megemlíteni és néhány jelentősebb programot áttekinteni, melyek a bűnmegelőzése és kezelése érdekében a megyében bevezetésre kerültek. A megelőzés és a bűnözés visszaszorítása érdekében a Rendőrség és az Önkormányzatok közös összefogással számos kezdeményezést tettek a biztonság növelése érdekében, melyet minél nagyobb körben igyekszenek propagálni. A következőkben néhány programot tekintek át, melyek nagy része saját kidolgozású, de vannak olyan programok is, melyek az országosan bevezetett programokból vettek át Gyermek- és Ifjúságvédelmi programok D.A.D.A Program A D.A.D.A program nem más, mint egy biztonságra nevelő iskolai program. Az USAban működő D.A.R.E. Program mintájára készítette el hazánk Országos Rendőr főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya. A hazánkban ismert mozaik szó betűinek jelentése: dohányzás-alkohol- drog-aids. A program nem új keletű, hiszen már től működik hazánkban. Egy komplex és biztonságra nevelő program, mely a tanulók személyiségfejlesztésén keresztül készíti fel a gyermekeket az előttük álló veszély felismerésére, és a helyes döntés meghozatalára, valamint a következményeinek vállalására. A program célja, hogy a fiatalok ne váljanak bűncselekmények áldozatává és ne kövessenek el bűncselekményeket, illetve ne fogadjanak el drogot, ne használják azokat. A fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő módszereket dolgoztak ki a szakemberek, mint például szituációs játékok, melyek segítségével az ismereteket, könnyen és észrevétlenül ültetik át a gyermekekbe. Az információt adó egyenruhás rendőr megjelenésének lényegi eleme, hogy a rendőr és a diákok közel kerüljenek egymáshoz, ne féljenek szükség esetén segítséget kérni. A program tehát nem elrettenteni próbálja a fiatalokat, hanem fejleszteni interperszonális kapcsolatait, kommunikációs képességeit, és a törvény tiszteletére, betartására nevel. 38