Új utakon. Oktató védőnői továbbképzés

Átírás

1 Új utakon Oktató védőnői továbbképzés

2 KORAGYERMEKKORI PROGRAM TOVÁBBKÉPZÉS I.

3 Dr. Bányai Emőke PhD Dr. Dávid Mária PhD Dr. Fedor István Jávorné Erdei Renáta Kissné Dányi Éva Lévárdy Edit ÚJ UTAKON Oktató védőnői továbbképzés HALLGATÓI KÉZIKÖNYV GYEMSZI, Budapest 2014

4 Szerzők: Dr. Bányai Emőke PhD, Dr. Dávid Mária PhD, Dr. Fedor István, Jávorné Erdei Renáta, Kissné Dányi Éva, Lévárdy Edit Szakmai lektorok: Batka Tiborné Bajusz Judit, Petőné Dr. Csima Melinda PhD, Dr. Szabó László A TÁMOP kiemelt projekt szakmai vezetése Prof. Fogarasi András szakmai vezető Kereki Judit szakmai vezető koordinátor Borbás Krisztina képzési alprojekt szakmai vezető Kispéter Lászlóné, Kurucz Magdolna, Hajdu Emese A jelen műben megjelenő képek, ábrák, fényképek és illusztrációk a GYEMSZI szerzői jogi tulajdonában állnak, vagy engedéllyel használja azokat. Azon képek, ábrák, fényképek és illusztrációk esetében, melyek nem a GYEMSZI tulajdonát képezik, a források megjelölésre kerültek. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési intézet, 2014

5 TARTALOM I. KÖSZÖNTŐ II. RÖVIDEN A KORAGYERMEKKORI (0 7 ÉV) PROGRAMRÓL II./1 Főbb feladatok, tevékenységek a programban II./1.1 Módszertani fejlesztések II./1.2 Képzésfejlesztés és továbbképzések szervezése II./1.3 Informatikai fejlesztés II./1.4 Védőnői Módszertani Egység (VME) kialakítása II./1.5 Kommunikációs-disszeminációs tevékenység III. AZ OKTATÓ VÉDŐNŐI TOVÁBBKÉPZÉS CÉLJAI IV. BEMUTATKOZÁS IV./ V. A SZAKMAI GYAKORLAT KERETEI, FOLYAMATA V./1 Etikai kódex, adatvédelem és titoktartás a védőnő munkájában V./1.1 munkájában V./ V./1.3 Etikai dilemmák V./2 Szakmai gyakorlat mint folyamat V./2.1 Prezentáció: Szakmai gyakorlat mint folyamat V./2.2 Képzőhelyi követelmények VI. BEMENET: FOLYAMAT ELŐKÉSZÍTÉSE (SZERVEZÉS) ÉS AZ OKTATÓ VÉDŐNŐ FELADATAI VI./1 A gyakorlatot megelőző előkészítő találkozás VI./1.1 Az előkészítő találkozás szempontjai VI./1.2 A hallgatói önértékelő lap VI./1.3 Az előkészítő találkozás VI./1.4 Játszmák a tereptanításban VI./2 Előnyben részesített tanulási stratégiák VI./2.1 Kérdőív VI./2.2 A tanulási stratégiák értékelése VI./2.3 Az alapvető tanulási stratégiák jellemzői VI./2.4 Kolb tanulási köre

6 6 Új utakon VI./3 Motiváló megállapodás VI./3.1 A megbeszélés lépései VI./3.2 Ellenőrzés, értékelés VI./3.3 Megállapodásminta VI./4 Az oktató védőnő feladatai VI./4.1 Prezentáció: A szakmai gyakorlat célja, jogi szabályozása 72 VI./4.2 A védőnői gyakorlatok folyamatának tervezési, szervezési kérdései VI./4.3 A tanítási-tanulási folyamat legáltalánosabb elvei VII. A FEJLESZTÉSI TERV MEGÁLLAPODÁS VIII. AZ OKTATÓ VÉDŐNŐ KAPCSOLATRENDSZERE, EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉG VIII./1 Meghatározó kapcsolatok VIII./2 Túlterhelés, szerepkonfliktusok VIII./3 Kapcsolati térkép IX. MUNKASZAKASZ A KÜLÖNBÖZŐ GONDOZÁSI SZÍNTEREKEN, A GYAKORLAT LEBONYOLÍTÁSA IX./1 A gyakorlat első napja IX./2 Kommunikációs stílusok IX./2.1 A különböző viselkedések hatása IX./2.2 Helyzetgyakorlatok IX./2.3 Hallgatói önreflexió támogatása IX./2.4 Kérdéstechnika IX./2.5 A kérdések típusai IX./3 Konfliktuskezelés IX./3.1 A konfliktuskezelés lépései IX./3.2 A konfliktusok okai IX./3.3 Kérdőív a konfliktuskezelésről IX./3.4 Konfliktuskezelési módok X. KIMENET: A FOLYAMAT ZÁRÁSA X./1 A védőnői gyakorlatok értékelési rendszere X./1.1 Állításlista az értékelés funkcióinak megismeréséhez X./1.2 Az értékelés funkciói X./1.3 A védőnői gyakorlatok értékelése X./1.4 Tervezőlap minta értékelő megbeszéléshez X./1.5 A megbeszélés lépései X./1.6 Akcióterv X./1.7 A megbeszélés folyamata

7 Tartalom 7 XI. RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ XI./1 Oktató védőnői státusz XI./2 Továbbképzési témajavaslatok megbeszélése XI./3 Akcióterv XII. FÜGGELÉK XII./1 További helyzetek szerepjátékokhoz, etikai dilemmákhoz, elemzésekhez XII./2 A GROW-modell segítő kérdések XII./3 Hallgatói önértékelő lap XII./ XII./ XII./ XII./ XII./4.4 során XII./ XII./4.6 során XII./ XII./ XII./5 Hallgatói teljesítmény-értékelő lapok XII./5.1 Hallgatói teljesítmény-értékelőlap (a területi védőnői gyakorlat végén történő értékeléshez) XII./5.2 Hallgatói teljesítmény-értékelő lap (az iskola-egészségügyi gyakorlat végén történő értékeléshez) XII./6 Dorothy E. Pettes: Stáb- és hallgatói szupervízió

8

9 I. KÖSZÖNTŐ Kedves Védőnő! Üdvözlöm a TÁMOP-6.1.4/12/ számú, Koragyermekkori (0 7 év) program elnevezésű kiemelt projekt oktató védőnők számára szervezett továbbképzésén. Köszönjük, hogy belépett hiánypótló képzési programunkba, hiszen hazánkban eddig nem volt még olyan, kizárólag oktató, gyakorlatvezető védőnők számára fejlesztett többnapos, intenzív továbbképzés, mely nem a védőnői, egészségügyi ismeretek megerősítésére, hanem kimondottan a pedagógiai, a mentorálási, a hallgatók kísérésére irányuló feladatokra, illetve a pályaorientációjuk hatékony támogatására és az ezekkel összefüggő kompetenciákra fokuszált volna. Amikor a tanulási folyamat vége felé, a pályakezdés küszöbén álló védőnő hallgató a gyakorlatvezetőhöz nagy gyakorlatra érkezik, tele van különféle szakmai és személyes kérdéssel, elvárással, félelemmel, vagy éppen nagyra törő, magabiztos tervekkel. Lehet, hogy bizonytalanul mozog különféle élethelyzetű szülőkkel való munkában, esetleg küzd a rá háruló felelősséggel, vagy tart az önálló feladatvégzéstől. A hallgató benyomásokat gyűjt a szakmáról abban a pár hétben, amíg az oktató védőnő mellett bontogatja saját védőnői szárnyait. Sok szakember gondol vissza tanulmányainak meghatározó momentumaira, mint az első vizsgára, egy nehéz tantárgyra, a szakdolgozatra, vagy éppen arra az oktatójára, aki megismertette őt a terepen mindazzal a sok örömmel és nehézséggel, ami a szakmájában a következő években várhat rá. Az ilyen találkozás a jelölt és a mentor, azaz a védőnő hallgató és az oktató védőnő között egy életre emlékezetes lehet, bevésődnek az ott elhangzott jó tanácsok, intelmek és bátorító szavak. A szakmai gyakorlat a hallgatót felvértezi, megerősíti a pályakezdésben, ugyanakkor arra is rávilágíthat, hogy milyen területeken kell még saját magát fejlesztenie, esetleg hol vannak hiányosságok az ismereteiben. Az oktató és a hallgató közötti együttműködés kapcsolati munka. A segítő szakmában tevékenykedők kapcsolati alapon dolgoznak a kliensekkel, így a védőnő is a saját személyiségét használva foglalkozik a gondozottjaival. A szülők, gyermekek megszólítása, együttműködésre történő megnyerése, a tanácsadási munka, esetleg rossz hírek közlése stb. akkor működik, ha a védőnő figyel és hitelesen reagál a gondozottra. Sok türelem, empátia szükséges ehhez. Az oktató védőnő kétszeresen kerül ilyen szakmai kapcsolati helyzetbe, hiszen az egészségügyi munkája mellé még pedagógiai jellegű segítői feladatokat is magára vállal a hallgatóval történő együttműködésben, ahol szintén fontos a hallgató motivációinak megismerése, a közös nevező kialakítása. Ez a kettős feladat megterhelő lehet, hiszen egyszerre kell kétféle relációban helytállni, miközben ezt a kulcsfontosságú munkát jelenleg nem övezi kiemelt megbecsülés. Projektünk továbbképzési programja arra irányul, hogy az oktatásban közreműködő védőnőknek segítsen átgondolni a gyakorlat folyamatát és felépítését, a hallgató tanulását

10 10 Új utakon támogató módszereket, a mentorálási jellegű munka nehézségeit és örömeit, továbbá jól alkalmazható ötleteket adjon például egy értékelési vagy kommunikációs helyzetben is. Ez a képzés eltér a megszokott, ismeretátadásra épülő programoktól, mivel a már megszerzett tapasztalatok megosztására is teret ad, hiszen az egymástól történő tanulásban is komoly lehetőségek rejlenek. A képzéssel párhuzamosan a projekt törekszik arra is, hogy az oktató védőnői státuszt megerősítse és a programot elvégzett szakemberekből egy közös, a képzőintézmények számára is elérhető névjegyzéket alakítson ki. A továbbképzési programunkhoz intenzív szakmai munkát és jó tanulást kívánok a teljes projektstáb nevében! Borbás Krisztina képzési alprojekt szakmai vezető

11 II. RÖVIDEN A KORAGYERMEKKORI (0 7 ÉV) PROGRAMRÓL Az európai uniós forrásból megvalósuló TÁMOP-6.1.4/12/ azonosítószámú, Koragyermekkori (0 7 év) program elnevezésű kiemelt projektet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által alkotott konzorcium valósítja meg. A két és fél éves projekt október 1-jén indult és március 31-én zárul. A program a 0 7 éves korú gyermekek fejlődésének komplex támogatását és az őket segítő egészségügyi alapellátás színvonalának és hatékonyságának növelését célozza. A projekt egyik kiemelt célja a gyermekek fejlődését akadályozó rizikó- és védőtényezők beazonosítása. Ezen a téren sajnos ma még sok a hiányosság, a jelenlegi rendszerben nem elég hatékony a fejlődési problémák korai életkorban történő felismerése. Többek között ez az egyik oka annak, hogy a fejlődésben elakadt gyermekek korai intervenciója sok esetben túl későn kezdődik meg. Egy hazai felmérés adatai alapján az iskola első osztályába járó sajátos nevelési igényű gyermekek egyharmada semmilyen intervenciót, fejlesztést nem kapott élete első 6-7 évében. Projektünk ezért a 0 7 éves korosztály optimális fejlődésének komplex támogatását célozza meg, ami a rizikó- és védőfaktorok felmérése mellett magában foglalja a gyermekek fejlődésének nyomon követését, az eltérő fejlődést mutató gyermekek kiszűrését. Ezzel párhuzamosan a projekt az egészségügyi alapellátás szakembereinek hatékonyabb munkavégzését is támogatja. A többféle továbbképzési program szolgálja az alapellátásban dolgozók korszerűbb, egységesebb tudásának megalapozását. A védőnők, házi gyermekorvosok/háziorvosok 1 adatgyűjtése a gyermekekről, illetve a köztük lévő adatáramlás lassú, megbízhatatlan, csak töredéke történik elektronikusan, ezért egy egységes informatikai infrastruktúra épül ki a projekt során. Az alapellátók képzése és az informatikai fejlesztés mellett a projekt a szülők számára is háttértámogatást nyújt a gyermekeik fejlődésének kibontakoztatásához és a felmerülő tipikus nevelési problémák megoldásához. II./1 FŐBB FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A PROGRAMBAN II./1.1 Módszertani fejlesztések A módszertani fejlesztések során szakmai anyagok, koncepciók, útmutatók kidolgozása történik. Néhány, a legfontosabb fejlesztések közül: 1 Jelen dokumentumban a házi gyermekorvosok/háziorvosok kifejezésben a háziorvos alatt a gyermeket is ellátó, vegyes praxisban dolgozó háziorvosokat értjük.

12 12 Új utakon SZÜLŐI KÉRDŐÍV ÉS GYERMEK-ALAPELLÁTÁSI ÚTMUTATÓ A gyermekeknek a fejlődési elmaradása, zavara, netalán fogyatékossága sokszor rejtve marad a közoktatási, illetve a szociális rendszer előtt, és az iskolai teljesítményzavarok megjelenésekor válik nyilvánvalóvá, diagnosztizálhatóvá. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárul a szülők tájékozatlansága, a megfelelő ismeretanyagok hiánya is. A projektben kifejlesztett, szülői megfigyelésen alapuló kérdőív (röviden szülői kérdőív), valamint az ehhez kapcsolódó szülőknek szóló tájékoztató, edukációs anyagok célja, hogy a gyermekek életkor szerinti vizsgálatai szülői megfigyelésen alapuljanak, illetve bővítsék a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteit. Ezzel párhuzamosan a Gyermek-alapellátási útmutató a 0 7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez című segédanyag segíti a védőnők, házi gyermekorvosok/háziorvosok munkáját a kérdőív minél hatékonyabb alkalmazása érdekében. A szülői kérdőív révén a szülők tapasztalatai is bekerülnek az ellátórendszerbe, elősegítve ezzel azt a törekvést, hogy még korábban felfedezhetőek legyenek azok a problémák, amelyeket korai kezeléssel korrigálni lehet. A szülői ismeretek átadásával tudatosítjuk az első évek fontosságát és az ezzel kapcsolatos szülői szerepben rejlő lehetőségeket és felelősséget. A gyermekek fejlődését a szülők véleménye alapján vizsgáló kérdőívet szakértők állították össze. A kérdéssor 15 életkorban vizsgálja a 0 7 éves gyermekek pszichomotoros fejlődését. A kérdőív tesztelése egy pilot program keretében 1650 gyermek (és szüleik) és a pilotra speciálisan felkészített védőnők, illetve házi gyermekorvosok/háziorvosok bevonásával történt. A pilotban részt vevő gyermekek, családok területi, populációs és gazdasági-szociális körülményei is a vizsgálat tárgyát képezték, valamint a pilot kiterjedt a nyelvi értelmezhetőségre is. Jelenleg a korai életszakaszban kiszűrt, eltérő fejlődést mutató gyermekek aránya 5% alatt van. A szülői kérdőív segítségével a pilot végén ez az arány 7,33%-ot mutatott. Hosszú távon azonban nem is ez a néhány százalékos növekedés a legfontosabb, hanem hogy hamarabb, a korai intervenció hatékonysága szempontjából kedvezőbb életkorban történhet meg a felismerés, az intervencióra szoruló gyermek kiszűrése. A projekt támogatja azt a törekvést, hogy a nagyobb arányban és főként korábban kiszűrt gyermekek optimális ellátása érdekében célszerű jelen projektre épülően a korai intervencióért felelős intézményrendszer korszerűsítése, kapacitásának bővítése is, illetve a rászoruló gyermekek eljuttatása a megfelelő fejlesztő szakemberekhez. A pilot programban részt vevő házi gyermekorvosok/háziorvosok és védőnők visszajelzései alapján a kérdőívet valamennyi szülő kellően részletesnek és érthetőnek találta (néhány esetben kellett csak védőnői segítség a kitöltéshez), illetve segített nekik megismerni a saját gyermekük fejlődési szintjét. A kapcsolódó tájékoztatókat informatívnak, egyértelműnek találták, sokszor hiányt pótló kiadványként írták le. Az eredmények alapján dolgoztuk ki azt a megújuló szűrési metodikát, amelyet a projekt keretében megvalósuló továbbképzések során átadunk a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak/ háziorvosoknak.

13 II. Röviden a Koragyermekkori (0 7 év) programról 13 IRÁNYELVEK Alapvető cél, hogy a 0 7 éves korú gyermekek ellátási folyamatában egységes szakmai szabályok érvényesüljenek, ennek érdekében a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek készüljenek, melyek felhasználják a tapasztalati bizonyítékokat és az ellátási környezetben megfelelően alkalmazhatók. A projektben az új szakmai irányelvek témakörei: 1. A 0 7 éves korú gyermekek nyilvántartásáról az alapellátásban. 2. Az újszülött és a gyermekágyas anya területen történő első ellátása során az egészségügyi alapellátás feladatairól. 3. Az egészséges újszülött és csecsemő gondozása az egészségügyi alapellátásban. 4. Az egészséges csecsemő (0 12 hónap) táplálásáról. 5. Az 1 3 éves kor közötti egészséges kisgyermekek táplálásáról. 6. A gyermekek testi fejlődésének, növekedésének és tápláltsági állapotának értékeléséről. 7. A 0 18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséről. 8. A 0 18 korú gyermekek látásfejlődésének követéséről, a kancsalság és a fénytörési hibák felismeréséről. EGYÜTTMŰKÖDÉS KOMPETENCIÁK Az egészségmegőrzéssel, a nők és gyermekek gondozásával és a fejlődéssel kapcsolatos információk sokaságában nehéz eligazodni, ugyanakkor a családoknak hiteles forrásból származó tanácsadásra és segítségre van szükségük. Miközben az ellátásban és az ellátás szabályozásában sok a párhuzamosság, mégsem állapítható meg egyértelműen bizonyos feladatok ellátásában a felelősség. Ugyanez mondható el az egészségügyi alapellátás, a köznevelés, a családsegítés, gyermekvédelem együttműködéséről is. Ezért a projekt egyik fontos törekvése az egészségügyi alapellátás preventív ellátási feladatainak, a szakemberek együttműködésének és feladatmegosztásának áttekintése, a szakmai kompetenciáiknak megfelelő célszerű munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása. A védőnői ellátást segítendő, az utóbbi években számos protokoll és iránymutatás született, a házi gyermekorvosok/háziorvosok számára viszont nem állnak rendelkezésre hasonló, a prevenciót segítő irányelvek, és ezek hiányában a feladatok összehangolása amelyre pedig nagy az igény nehéz. A projekt a prevenció szintjeinek megfelelően tagolta a szükséges ellátásokat, és javaslatokat dolgozott ki a házi gyermekorvos/háziorvos és területi védőnő, valamint a napközbeni ellátás gyermekintézményeiben ellátást végző bölcsődeorvos, óvodaorvos és védőnő közötti feladatmegosztásra. Kompetenciavizsgálattal kapcsolatos új dokumentumok: 1. Ellátási szükségletek a prekoncepcionális életkortól az iskoláskorig. Célszerű és hatékony feladatmegosztás a gyermek-egészségügyi alapellátásban. 2. Egészségügyi ellátási szükséglet a napközbeni ellátás intézményeiben, valamint az óvodai nevelés során, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre. Orvos és védőnő feladatai.

14 14 Új utakon 3. A gyermekjóléti alapellátást és szakellátást biztosító intézmények és a gyermek egészségügyi alapellátás kapcsolata. 4. Jogi és szakmai szabályozást, fejlesztést igénylő javaslatok. II./1.2 Képzésfejlesztés és továbbképzések szervezése A projektben kidolgozott szakmai, módszertani elemek számos újítást vezetnek be a gyermek-alapellátásban dolgozó szakemberek mindennapi munkájában, ezért a projekt során a szakmai újítások tananyaggá fejlesztése, majd ezek ingyenes, pontszerző továbbképzések formájában történő oktatása is megtörténik a védőnők, házi gyermekorvosok/háziorvosok részére. A projekt által kínált összes továbbképzési programot figyelembe véve kb fő továbbképzése, fejlesztése zajlik a projektidőszak alatt. A projekt keretein belül minden továbbképzés ingyenesen vehető igénybe, a szakemberek széles kínálatból választhatják ki azt, vagy azokat a programokat, amely(ek) iránt leginkább érdeklődnek. Az alábbiakban bemutatjuk a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak/háziorvosoknak szóló továbbképzések fajtáit. IRÁNYTŰ VÉDŐNŐI KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉS A védőnői komplex továbbképzés célja, hogy a területen dolgozó védőnők megismerkedjenek a Koragyermekkori (0 7 év) program kiemelt projekt módszertani fejlesztéseivel: a Szülői megfigyelésen alapuló kérdőív használatával, a Gyermek-alapellátási útmutatóval, ezáltal a koragyermekkori pszichomotoros fejlődés és az abban észlelt zavarok tekintetében rendszerszemléletre alapozott ismeretekre tegyenek szert. Cél, hogy a védőnők ismerjék a gyermekutakat, képesek legyenek a fejlesztő szakemberekkel történő teammunkára a hatékony gondozás kialakítása érdekében, és hogy megismerjék a védőnői tevékenységre vonatkozó új szakmai szabályokat, irányelveket, melyek változást vagy új gyakorlatot eredményeznek a területi védőnők mindennapi munkájában. Tervezetten 3000 területi védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat egyaránt. Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő), a területi védőnőkhöz lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz járási központi városokban és megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban elméleti jellegű továbbképzés napos bentlakásos, kontaktórás blokkokban zajlik, melynek sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek.

15 II. Röviden a Koragyermekkori (0 7 év) programról 15 IDEJÉBEN KIDERÜL HÁZI GYERMEKORVOSOK ÉS VEGYES PRAXISÚ HÁZIORVOSOK KOMPLEX TOVÁBBKÉPZÉSE A házi gyermekorvosok/háziorvosok komplex továbbképzése tematikájában azok a módszertani fejlesztések, szakmai ismeretek, metodikák jelennek meg, amelyek új irányelv, útmutató vagy módosított jogszabály stb. révén változtatást vagy új gyakorlatot eredményeznek a házi gyermekorvosok/háziorvosok munkájában Ilyen például a Gyermek-alapellátási Útmutató a 0 7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez, vagy a gyermeki fejlődést befolyásoló (rizikó)tényezők objektív értékelésére szolgáló kérdőív. Tervezetten 1200 házi gyermekorvos/háziorvos vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat egyaránt. A házi gyermekorvosok/háziorvosok komplex továbbképzése kétféle képzési forma szerint kerül megrendezésre: kontaktnap, illetve távoktatás formájában. Kontaktnap esetén az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő) a házi gyermekorvosokhoz/háziorvosokhoz lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz járási központi városokban és megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban elméleti jellegű továbbképzés 1+2 napos bentlakásos, jelenléti képzés keretében zajlik. Távoktatás formájában az akkreditált (minősített) továbbképzés a projekt által kifejlesztett e-learning felületen teljesíthető. Mindkét továbbképzés típus sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek. TÉMASPECIFIKUS AKKREDITÁLT (MINŐSÍTETT) TOVÁBBKÉPZÉSEK A témaspecifikus továbbképzések egy-egy témára mélyebben és gyakorlatorientáltabban fokuszálnak, mint a komplex továbbképzések. Tervezetten 975 területi védőnő, illetve házi gyermekorvos/háziorvos vesz részt a továbbképzéseken, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat egyaránt. Az akkreditált (minősített) továbbképzéseket kiscsoportokban (7 20 fő) a területi védőnőkhöz, illetve a házi gyermekorvosokhoz/háziorvosokhoz lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz járási központi városokban és megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban interaktív, gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás formában zajlik. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjthetnek.

16 16 Új utakon Az alábbi hat témaspecifikus tréning jellegű továbbképzésre várjuk a résztvevőket: 1. A képessé tevés művészete A védőnő, a házi gyermekorvos és a vegyes praxisú háziorvos mint a családok segítője A továbbképzés elvégzése után a résztvevők képesek lesznek értelmezni a hétköznapi elvárásokból kiindulva nehezen vagy egyáltalán nem érthető kommunikációs helyzeteket és erre a megértésre építve képessé válnak tudatosan, irányítottan alkalmazni mind a hétköznapi, mind a speciális kommunikációs technikákat. A továbbképzés egyfajta hétköznapi pszichológiai szemléletből indul ki, ami a megszokottól eltérő helyzetek, emberi megnyilvánulások mögé néző értelmezésére épít, vagyis a tréning íve a korábban rendelkezésre álló tudás alapján nem érthető dinamikák megértésére alapoz. 2. Szemünk fénye Koragyermekkori fejlődés és zavarai A tréning jellegű továbbképzésen mozgásos, játékos gyakorlatok során multiszenzoros támogatással átélt saját élmények értelmező feldolgozásán keresztül sajátíthatják el a résztvevők a szükséges ismereteket és készségeket a vonatkozó témákkal kapcsolatban, melyek a következők: Koragyermekkori fejlődés mozgásoktól elkezdve a pszichoszociális fejlődésig, Koragyermekkori diagnosztika, Koragyermekkori intervenciós lehetőségek. A tréning jellegnek köszönhetően az aktív részvétel garancia a későbbi lehető leghatékonyabb önálló hasznosításra, valamint a legmodernebb hazai és nemzetközi megközelítések, módszerek aktív feldolgozása elősegíti, hogy a megismert információk, kipróbált technikák valóban készség szinten ivódjanak be a személyiségbe és valóban hatékonyan, kézzel foghatóan járuljanak hozzá a mindennapi szakmai munka sikeréhez. 3. Ki emel, ki emel, ringat engemet? Koragyermekkori fejlődés-lélektani ismeretek A továbbképzés célja a résztvevők fejlődés-lélektani ismereteinek bővítése, kompetenciái nak fejlesztése az édesanyák és a csecsemők, kisgyermekek kapcsolati problémáinak prevenciójára, illetve észlelésére és jótékony befolyásolására. A továbbképzés gyakorlatorientált módon áttekinti a fejlődéslélektan modern irányait, mely során a szakemberek a koragyermekkorral foglalkozó modern fejlődéslélektan fő irányzatait ismerik meg, ezekkel kapcsolatban élményeket szereznek, valamint érzékenyekké válnak a megszerzett tudástartalmak és a mindennapos szakmagyakorlás összefüggéseire. 4. Családi összjáték Családdinamikai ismeretek elmélete és gyakorlata védőnők, házi gyermekorvosok és vegyes praxisú háziorvosok számára A továbbképzés általános célja olyan ismeretek átadása a család működésével, a tünetek és családi diszfunkciók összefüggésével kapcsolatban, melyeket a továbbképzésben részt vevők mindennapi munkájukban használni tudnak, valamint célja a továbbképzésben részt vevők érzékenyítése, készségeinek fejlesztése, szemléleti keret megalapozása önismereti elemekkel. A továbbképzés formája interaktív, tapasztalati tanulás módszertanán alapuló csoportmunka, melynek kulcsfogalma a változás. A rendszerelvű családterápiás szemlélet elsajátítása az egészségügyi szakemberek segítségére lehet abban, hogy jobban

17 II. Röviden a Koragyermekkori (0 7 év) programról 17 megérthessék betegeik, gondozottjaik lelki folyamatait, családi kapcsolatait, beleértve azt is, milyen kapcsolatban vannak egymással. Ezen ismeretek és készségek birtokában a szükséges beavatkozásokat könnyebben tudják megtervezni, vagy a megfelelő társszakembereket bevonni. 5. Majd kinövi (?) A koragyermekkori intervenciós rendszer és a korai fejlesztés A továbbképzés célja, hogy a szakemberekkel megismertesse a 0 7 éves korú, speciális támogatást igénylő gyermekek és családjaik ellátásában részt vevő koragyermekkori intervenciós rendszer működését, hogy széles körű információt nyerjenek a különböző ágazati irányítás alá tartozó ellátók, szolgáltatók tevékenységeiről, a különböző szakterületeken működő szakemberek feladatairól, kompetenciáiról, együttműködési lehetőségeiről. A szakemberek képet kapnak az ellátásokhoz való hozzájutást akadályozó tényezőkről, a hozzáférési egyenlőtlenségekről, az érintett gyermekek és családok jellemzőiről. Az ellátások, szolgáltatások széles választékának bemutatása, valamint a legismertebb terápiákról, fejlesztési eljárásokról való tájékoztatás hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók a minél korábban megtörténő, megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban jobban tudják támogatni a családokat. A szülősegítő szolgáltatásokról, a szociális juttatások rendszeréről nyert információkat a saját gyakorlatukban adaptív módon tudják majd érvényesíteni. Megismerkednek az egészségügyi, szociális, oktatási intézményrendszereken belüli és az intézményrendszerek közötti továbbjutási útvonalakkal, jelzési lehetőségekkel, és egy lehetséges gyermekút modellel, amely a jövőbeni szolgáltató rendszer alapját képezheti majd. Ez remélhetőleg segíteni fogja az alapellátásban dolgozókat abban, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberekkel jól működő kapcsolatokat építsenek ki, és szorosabban együtt működjenek a gyerekek és családjaik hatékonyabb ellátása érdekében. 6. A csoport mint pszichológiai tér Különböző élethelyzetű szülők csoportos foglalkozása A továbbképzés felkészíti a résztvevőket arra, hogy különleges élethelyzetben élő szülők számára támogató csoportokat alapítsanak, vezessenek és tartsanak fenn. A továbbképzés során a résztvevők megismerkedhetnek a csoportvezetés alapvető ismereteivel, a csoport kommunikációs igényeivel, a találkozók során felmerülő problémák megoldási lehetőségeivel, a csoportszervezés alapjaival. A tréning elméleti ismereteket, gyakorlati képzést és saját tapasztalatok szerzését biztosítja a továbbképzésben részt vevők számára, mely a felkészíti őket arra, hogy különleges élethelyzetben élő szülők számára támogató csoportokat alapítsanak, vezessenek és tartsanak fenn. A szülőcsoportokban rejlő lehetőségek ma még kiaknázatlanok; számtalan család küzd különleges problémákkal, de nehezen találnak egymásra, nehezen találnak olyan bázisra, amely kielégítő információkkal, lelki támasszal és gyakorlati segítséggel látná el őket. A szülőcsoport megfelelő megoldás számukra. Ha felkészült szakmai vezető jelenlétében rendszeresen találkozhatnak sorstársaikkal, védett, bizalmi környezetben, új információkra, elfogadásra és támogatásra számíthatnak, könnyebben küzdhetnek meg különleges élethelyzetük nehézségeivel. Legyen akár szoptató anyákból álló csoport, vá-

18 18 Új utakon randósok csoportja, sérült gyermeket nevelő szülők csoportja, cukorbeteg gyereket nevelő szülők csoportja, a rendszeres összejövetelekkel biztos segítséget nyernek. ÚJ UTAKON OKTATÓ VÉDŐNŐI TOVÁBBKÉPZÉS A projekt célja a védőnői alapképzésben közreműködő területi/iskolai gyakorlatvezető oktató védőnők számára oktatásmódszertanra specifikált továbbképzés szervezése, valamint a továbbképzést sikeresen elvégzettekből egy közös, a képzőintézmények számára is elérhető névjegyzék létrehozása. A képzési program hiánypótló, hiszen eddig nem volt még olyan kizárólag oktató, gyakorlatvezető védőnők számára fejlesztett intenzív továbbképzés, mely nem a védőnői, egészségügyi ismeretek megerősítésére, hanem kimondottan a pedagógiai, a mentorálási, a hallgatók kísérésére irányuló feladatokra, illetve a pályaorientációjuk hatékony támogatására és az ezekkel összefüggő kompetenciákra fokuszált volna. A program az oktatásban közreműködő védőnőknek segít átgondolni a gyakorlat folyamatát és felépítését, a hallgató tanulását támogató módszereket, a mentorálási jellegű munka nehézségeit és örömeit, továbbá jól alkalmazható ötleteket ad például egy értékelési vagy kommunikációs helyzetben is. Tervezetten gyakorlatvezető oktató védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat is. A továbbképzések vezetését trénerpárok látják el, ahol a pár egyik tagja felsőoktatásban, védőnői módszertanban jártas szakember, a másik pedig tréningvezetési tapasztalattal rendelkező szakember. Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő), megyeszékhelyeken szervezzük. A blended learning típusú továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás és e-learning blokkokat egyaránt tartalmaz. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek és lehetőségük lesz a névjegyzékbe bejelentkezni. HÁZI GYERMEKORVOS TUTORÁLÁS MÓDSZERTANI KÉPZÉS TOVÁBBKÉPZÉS OKTATÓ HÁZI GYERMEKORVOSOK (TUTOROK) SZÁMÁRA A továbbképzés célja a területen működő gyakorló házi gyermekorvos tutorok felkészítése a család- és gyermekgyógyászati, illetve háziorvostani szakorvosképzéshez kapcsolódó külső szakmai gyakorlatok vezetésére. A mit oktassunk kérdése mellett fontos a hogyan oktassunk kérdése is, mindezért a kizárólag tutorok számára fejlesztett intenzív továbbképzés elsősorban nem az orvosi, egészségügyi ismeretek megerősítésére, hanem kimondottan a pedagógiai, a mentorálási, a szakorvosjelöltek oktatásának módszertani elemeinek támogatására irányul. A távlati cél a továbbképzést sikeresen elvégzettekből álló házi gyermekorvosi tutor rendszer kialakítása jól működő praxisokból, illetve jól képzett oktató házi gyermekorvosokból áll, akik nemcsak a szakmájukban, hanem a jövő orvos generációjának oktatásában is korszerű ismeretekkel, módszerekkel rendelkeznek. Tervezetten 60 tutor vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat is. Az akkreditált (minősí-

19 II. Röviden a Koragyermekkori (0 7 év) programról 19 tett) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő), tervezetten az orvosi egyetemek városaiban szervezzük. A blended learning típusú továbbképzés 3 napos bentlakásos, kontaktórás és e-learning blokkokat egyaránt tartalmaz. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek. SZUPERVÍZIÓ PILOT TERÜLETI VÉDŐNŐK SZÁMÁRA A szupervízió a munkahelyi kontextusban felmerülő kommunikációs és együttműködési problémákra reflektáló, a résztvevő (szupervizált) saját tapasztalataiból kiinduló és oda-viszsza csatoló tanulási folyamat, mely abban segít, hogy a megszokottól eltérő módon, más nézőpontból lássunk rá a munkahelyi elakadásokra. A szupervízió célja a hivatásszemélyiség gondozása, azaz a szakmai működéshez szükséges kompetenciák, viselkedési formák átgondolása, megértése. A szakmai személyiség karbantartását és fejlesztését célzó szupervízió a projektben csak a területi védőnők számára érhető el továbbképzés formájában. A szupervíziós folyamat teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek szeptemberében 40 csoportban 334 területi védőnő kezdte meg a szupervíziós folyamatot a projekt keretein belül. A csoportok közül 17 indult leghátrányosabb helyzetű térségben. A programra jelentkezők száma messze felülmúlta az előzetes várakozást. Határidőn belül 626 egyéni védőnői jelentkezés, illetve ezzel párhuzamosan 93 csoport regisztrációja érkezett be. Ez a projekt lehetőségeihez képest kb. 100%-os túljelentkezést jelentett. A szupervíziós folyamat iránti nagyfokú érdeklődés miatt keressük további csoportok indításának lehetőségét. BETÖLTETLEN SZOLGÁLATOK PILOT TERÜLETI VÉDŐNŐK SZÁMÁRA A védőnői szolgálat hozzávetőleg 260 betöltetlen üres állást tart nyilván, ennek közel fele olyan szolgálat, amit már több mint egy éve helyettesítéssel látnak el. A pilot célja a betöltetlen helyekre a védőnői képesítéssel rendelkező, pályaelhagyó, tartósan távol lévő védőnők visszailleszkedésének segítése. Tervezetten 50 pályaelhagyó, illetve tartósan távol lévő védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási segédanyagokat és az oktatókat is. A szintre hozó, gyakorlati képzési program egy akkreditált továbbképzési csomag, mely három kétnapos, egymásra épülő továbbképzést, illetve egy ösztönző programot tartalmaz. Az ösztönző program keretében a projekt a képzést sikeresen elvégzetteknek segítséget nyújt a védőnői szakmában történő elhelyezkedéshez. ÚTRAVALÓ KÓRHÁZI VÉDŐNŐK TOVÁBBKÉPZÉSE A továbbképzés célja, hogy támogassa és hosszú távon is segítse megőrizni a kórházi védőnők empátiás készségét. A szakmai identitás megszilárdítását segítő modulok lehetővé teszik az összetartozás és kölcsönös támogatás élményének megtapasztalását, ami hozzájárul a segítő szakmában gyakran fenyegető kiégés veszélyének csökkentéséhez. A továbbképzés további

20 20 Új utakon célja a kórházon belüli és kívüli eredményorientált együttműködés, a kompetenciahatárok tisztázásának és tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a hatékony kommunikáció fejlesztése. További részcélok: egyéni (gyermekágyi depresszió) és családi krízishelyzetek (sérült, veleszületett rendellenességgel született csecsemő) megelőzésére, korai észlelésére és megoldási módokra vonatkozó ismeretek, készségek átadása; a laktáció kérdését érintő korszerű ismeretek átadása; valamint hogy a kórházi védőnők ismerjék meg az örökbefogadás hazai rendszerét, így az örökbeadás eljárási rendjét, formáit, és képesek legyenek az ehhez kapcsolódó kórházi védőnői feladatok meghatározására és ellátására. Tervezetten 30 kórházi védőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási segédanyagokat és az oktatókat is. Az akkreditált (minősített) továbbképzés kiscsoportokban (7 20 fő) Budapesten kerül megrendezésre. Az elsősorban gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, blended learning típusú, tehát tartalmaz e-learning és kontaktnapos blokkokat egyaránt. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek. ÚTITÁRS ISKOLAVÉDŐNŐK TOVÁBBKÉPZÉSE Az iskolavédőnők továbbképzésének célja a projekt módszertani anyagainak bemutatása, a koragyermekkori pszichomotoros fejlődést vizsgáló Szülői megfigyelésen alapuló kérdőív beépítése az alapellátásba különös tekintettel a 7. életév kérdőívére. További cél az iskolavédőnők felkészítése az összetett szemléletű iskolai egészségfejlesztésre, egészségnevelő programok, projektek tervezésére és szervezésére, az iskola-egészségügyi ellátással kapcsolatos korszerű ismeretek átadása, valamint a jogszabályok által előírt, önálló védőnői kompetenciakörbe tartozó vizsgálatok elsajátítása, különös tekintettel a pajzsmirigy- és az ortopédiai szűrővizsgálatokra. A továbbképzés olyan ismereteket kíván átadni és olyan készségeket kíván fejleszteni, melyekkel az iskolavédőnő képessé válik az egyéni és családi krízishelyzetek felismerésére, a kialakuló krízis korai észlelésére és a kivezető út megmutatására. A továbbképzésen az iskolavédőnő megismeri a segítő beszélgetések módszertanát, és képessé válik annak használatára, hogy a különböző életesemények során adekvát segítője lehessen a gyermeknek és családjának. Tervezetten 300 iskolavédőnő vesz részt a továbbképzésen, amely térítésmentes, tehát a projekt biztosítja a szállást, az ellátást, az oktatási anyagokat és az oktatókat is. Az akkreditált (minősített) továbbképzést kiscsoportokban (7 20 fő) az iskolavédőnőkhöz lehetőség szerint a legközelebbi helyszíneken, azaz megyeszékhelyeken szervezzük. Az elsősorban gyakorlati jellegű továbbképzés 3 napos bentlakásos, blended learning típusú, tehát tartalmaz e-learning és kontaktnapos blokkokat egyaránt. A továbbképzés sikeres teljesítésével a résztvevők továbbképzési pontokat gyűjtenek.

21 II. Röviden a Koragyermekkori (0 7 év) programról 21 TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK A VÉDŐNŐKÉPZÉSBEN ÉS A SZAKORVOSKÉPZÉSBEN A védőnőképzésre irányuló projekttevékenységben a fő partnerek a védőnőképzést folytató felsőoktatási intézmények, illetve a szakorvosképzésre irányuló tevékenységben a gyermekklinikák és a családorvosi tanszékek. A tevékenység egyik kiemelt célja, hogy a projekt fejlesztései, főbb tartalmi elemei új módszertani irányelvek, szűréssel kapcsolatos szülői kérdőívek és tájékoztató anyagok, rizikókérdőív, gondozási terv stb. elérhetővé váljanak a képzőhelyek számára és bekerüljenek a graduális képzésbe a védőnők esetében, illetve a szakorvosképzésbe a házi gyermekorvosok/ háziorvosok esetében, miközben a fenti továbbképzések formájában a jelenleg területen dolgozó szakemberek megismerik ezeket. A projekt során negyedévenkénti műhelysorozatot szervezünk a képzőhelyek delegált oktatói, szakemberei részvételével. Cél, hogy az intézmények oktatói számára szervezett keretek között lehetőséget teremtsünk a graduális képzésről való együttgondolkodásra, a harmonizációs lépésekre, valamint további együttműködések kezdeményezésére. II./1.3 Informatikai fejlesztés Az informatikai fejlesztés lényege az elektronikus kapcsolatteremtés kialakítása az ellátórendszer szakmai feladat-végrehajtásában részt vevő tagjai között. Cél a hatékonyabb információáramlás az alapellátás szereplői között, hogy azok a releváns adatok, amelyeket az egyik ellátó gyűjt, de a másik ellátónak is szüksége van rá, a lehető legautomatikusabban megosztásra kerüljenek, illetve hiteles, naprakész információ álljon rendelkezésre az esetleges beavatkozásokhoz. Alapvető cél továbbá, hogy lényegesen csökkentsük, sok esetben teljesen kiváltsuk a papír alapú adminisztrációt. A gyermek fejlődésének nyomon követését és az ellátási folyamatot a védőnők és a házi gyermekorvosok/háziorvosok számára egyaránt hozzáférhető központi védőnői szakrendszer fogja tartalmazni, amelyhez megfelelő jogosultsági szinteken keresztül férhetnek hozzá a szereplők. Ennek egyik kiemelt célja, hogy a gyerekút átlátható és jól követhető legyen, illetve lényegesen könnyítsen az adminisztrációs terheken. A rendszer használata ingyenes lesz és biztosítja a központi alkalmazást és adattárolást, jogosultsági rendszerrel támogatott adatkezelést és a magas rendelkezésre állást. A védőnői szakrendszer mellett elkészül az alapellátásban részt vevő szakemberek számára egy szakmai információs portál, a szülők számára egy szülői információs portál, valamint a továbbképzések megszervezését és lebonyolítását, a továbbképzések e-learning moduljainak megvalósulását segítő távoktatási rendszer.

22 22 Új utakon II./1.4 Védőnői Módszertani Egység (VME) kialakítása A VME célja a védőnői szolgálat működését és a védőnői feladatokat összehangoló, a védőnői ellátás működését elemző, preventív kutatásokhoz hátteret biztosító, országos szakmaimódszertani programokat, tevékenységeket végző, szervező és működtető szervezeti egység létrehozása. A VME feladata a projektben fejlesztett továbbképzések fenntartása is. II./1.5 Kommunikációs-disszeminációs tevékenység A kommunikáció feladata a projekt szakmai megvalósításának támogatása, a kötelező tájékoztatási és disszeminációs feladatok ellátása, az előállított ismeretanyag terjesztése a közvetlen és közvetett célcsoport körében.

23 III. AZ OKTATÓ VÉDŐNŐI TOVÁBBKÉPZÉS CÉLJAI Az egészségtudományi karokon folyó védőnőképzés egy gyakorlatorientált képzés, amely a hallgatókat önálló védőnői munkavégzésre készíti fel. A védőnői hivatásra, szakmára történő felkészítésben kiemelkedő jelentőségű a területi szakmai gyakorlatok rendszere. A képzés részeként a tantervben rögzített óraszámot terepen kell a hallgatóknak teljesíteni (védőnői terület, iskola). A gyakorlat célja a hallgató felkészítése arra, hogy képes legyen a komplex családgondozói és iskola-egészségügyi munkához szükséges elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására. További célja, hogy segítse a szakma értékeinek, módszereinek, kompetenciáinak tanulmányozása és gyakorlása után a saját munkastílus kialakítását. A helyszíneken az oktató védőnő irányításával folyik a gyakorlat, feladatuk a hallgatók munkájának szakmai vezetése, támogatása, értékelése és a képzési követelményrendszerben meghatározottak teljesítése. Az oktató védőnők komoly szerepet játszanak a hallgatók motiválásában, pályaorientációjában. Szakmai, hivatásbeli, etikai, emberi értékközvetítő modellszerepük vitathatatlan. Az eredményes gyakorlati képzés egyik feltétele a képzett oktató, akinek szakemberként és mentorként is meg kell felelnie. A gyakorlati oktatás alapos szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséget, valamint módszertani kulturáltságot kíván az oktatótól. Így valósítható meg a gyakorlat hármas oktató, támogató és értékelő feladatrendszere. A területi gyakorlatvezető oktató védőnők kiválasztására vonatkozóan nincs egységes szabályozás, nem ismertek a velük szemben támasztott szakmai és etikai elvárások. Nincs egységes értékelési, számonkérési rendszer sem a hallgatókra, sem a területi/iskolai gyakorlatvezető oktatókra vonatkozóan. Képzésük, továbbképzésük megoldatlan. A TÁMOP-6.1.4/12/ kiemelt projekt keretében valósulhat meg a jelen oktatásmódszertani fókuszú, akkreditált továbbképzés. A továbbképzés: általános célja a szakmai személyiség fejlesztése, a tapasztalatból tanulás, a szakmai tevékenység reflexiója, ami tudatosabb, professzionálisabb munkavégzést tesz lehetővé; speciális célja a meglévő kompetenciák (szakmai, személyes, társas és oktatás-módszertani) fejlesztése; megerősítés egy magasabb státuszú szerepben; gyakorlatban alkalmazható módszertan/technika átadása. A továbbképzés átfogó célja, hogy az eredményes befejezést követően az oktató védőnő a szakmai gyakorlatok során a hallgatókat eredményesebben segítse a jövőbeni hivatásuk gyakorlásának megalapozásában, az ehhez szükséges kompetenciák és az együttműködő, értékelő és önértékelő magatartás kialakulásában, a hallgatói innovációs készség fejlesztésében, valamint az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálásában.

24

25 IV. BEMUTATKOZÁS IV./1 ODAFIGYELÉS, AVAGY ÉRTŐ FIGYELEM A hatékony kommunikáció egyik alapvető feltétele, hogy érdeklődjünk a másik iránt, és odafigyeljünk arra, amit mond. Ez az értő figyelem. Ilyenkor igyekszünk félretenni saját ötleteinket, történeteinket. Nem beszélünk arról sem, hogy mi mit gondolunk az adott témáról. Csak hallgatjuk a másikat, igyekszünk minél jobban megérteni, amit mond. Az odafigyelés szabályai: hagyj teret a másiknak, ne irányítsd; ne ítélkezz, ne vitatkozz; bírd ki a csendet; tarts szemkontaktust, és testbeszédeddel is figyelj; nyitott kérdéseket tegyél fel; foglald össze, hogy mit hallottál; vagyis: mutass érdeklődést (testbeszéd, nyelv, hozzáállás); hatékonyan kérdezz (hogyan?, mit?, miért? nyitott kérdések); foglald össze, mit értettél meg az elmondottakból (ha jól értem, akkor ).

26

27 V. A SZAKMAI GYAKORLAT KERETEI, FOLYAMATA ÉS A KÉPZŐHELYEK ELVÁRÁSAI V./1 ETIKAI KÓDEX, ADATVÉDELEM ÉS TITOKTARTÁS A VÉDŐNŐ MUNKÁJÁBAN V./1.1 Prezentáció: Etikai kódex, adatvédelem és titoktartás a védőnő munkájában Tartalom Bevezetés Etikai kódex Szakmai gyakorlat mint folyamat Thompson-modell Kiscsoportos megbeszélések Jegyzetek:

28 28 Új utakon Bevezetés Miért van szükség erre a modulra? Az e-learning tananyag felidézése. Melyek a védőnői munkában megjelenő legfontosabb alapelvek. Milyen feladatok jelentkezhetnek az etikai kódexben foglaltakkal kapcsolatban? Mit kell tudni általánosságban az etikai dilemmákról és azok feloldásáról? Jegyzetek:

29 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 29 Szabályok Szükség van a csoport aktív közreműködésére. Nincsenek rossz kérdések és hozzászólások, a kérdések bármikor feltehetők. Jegyzetek:

30 30 Új utakon Az etikus viselkedés A védőnők esküjükhöz híven, a szakma szabályait és az általános, valamint a közszolgálatokra jellemző etikai normákat megtartva gyakorolják hivatásukat. Figyelmet kell fordítani a védőnői hivatás tisztaságára, az érvényben lévő jogszabályokat, szakmai szabályokat, módszertani ajánlásokat és erkölcsi normákat be kell tartani az egyes tevékenységek során. Elmarasztalandó az a védőnő, aki nem esküjének, a szakmai és etikai követelményeknek megfelelően látja el feladatát. Jegyzetek:

31 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 31 Etikai kódexek Egyre kiterjedtebb, egyre számon kérhetőbb szabályozás, melynek célja, hogy a törvényi szabályozásokon felül kialakításra kerüljenek az etikus magatartás követelményeit rögzítő szabályok és szervezeti kulturális elemek. A védőnők Etikai Kódexét a Magyar Védőnők Egyesülete hozta létre az érvényes jogszabályok alapján 1999-ben. Ennek helyét 2011-től a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Etikai Kódexe vette át, amely minden egészségügyben dolgozó szakdolgozóra, köztük a védőnőkre is érvényes. Jegyzetek:

32 32 Új utakon Miért van szükség etikai kódexre? Irányt mutat a hivatásukat gyakorlók számára, hogy egy-egy adott helyzetben mi a helyes, követendő magatartás. Az etikai felelősökhöz nemcsak etikai vétségek vagy visszaélés gyanúja bejelentése miatt, hanem a munkavállalók számára nem egyértelmű etikai kérdések tisztázása érdekében lehet fordulni. Az etikai kódexben lefektetett alapelvek iránymutatást adnak a munkavégzés során követendő elvekhez. Jegyzetek:

33 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 33 A gyakorlati munka folyamán az oktató védőnő feladata, hogy a gyakorlati helyzetekben oktatással és példamutatással megtanítsa a hallgatókat arra, hogyan tudják munkájukat értékalapúan végezni és megközelíteni. Az oktató védőnőnek észre kell venni a hallgatók által megélt dilemmákat és segítenie kell abban, hogy a hallgató képes legyen feszültségekkel terhelt helyzeteket átgondolni, ilyen helyzetekben etikusan, jogszabályokat betartva cselekedni és döntéseket meghozni. Jegyzetek:

34 34 Új utakon Az oktató védőnőnek segítenie kell a védőnő hallgatók munkáját. Az oktató védőnőnek egy időben több szerepet kell betöltenie: oktató, dolgozó, szakember, munkatárs. Minden szerepben felelősségteljesen és etikusan kell helytállnia, minden helyzetben a legjobb megoldásra törekedve. Jegyzetek:

35 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 35 Thompson-modell lépései 1. A helyzet áttekintése, hogy meghatározzuk a problémát, a szükséges döntéseket, az etikai összetevőket és a kulcsfigurákat. 2. A helyzet tisztázásához szükséges kiegészítő információk összegyűjtése. 3. A személyes és a szakmai morális helyzet meghatározása. 4. A bevont kulcsfigurák morális helyzetének meghatározása. 5. A helyzet etikai kérdéseinek meghatározása. 6. Az értékkonfliktusok ha vannak ilyenek meghatározása. 7. A döntéshozó személyének meghatározása. 8. Az előre látható kimenetelű cselekmények sorrendjének meghatározása. 9. Döntés a cselekvésről és annak végrehajtása. 10. A döntés eredményeinek értékelése. Jegyzetek:

36 36 Új utakon Etikai dilemmák a védőnői munkában és a gyakorlat során Jegyzetek:

37 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 37 V./1.2 A Thompson-modell lépései 2 Azokban az élethelyzetekben, szituációkban, amelyek etikai kérdéseket vetnek fel, segítséget nyújthat a Thompson-modell lépéseinek követése. A Thompson-modellt alkalmazhatják az egészségügyi szakemberek (pl. védőnők, ápolók, orvosok) a területükön jelentkező bioetikai dilemmák feloldására, de kiválóan alkalmazható az oktató védőnői szerep kapcsán előforduló etikai kérdések tisztázására is. Az alábbi lépések mentén végiggondolhatóak azok az etikai dilemmák, amelyeket a modell bemutatását követően olvashatnak. 1. A helyzet áttekintése, meghatározzuk a problémát, a szükséges döntéseket, az etikai összetevőket és a kulcsfigurákat. 2. A helyzet tisztázásához szükséges kiegészítő információk összegyűjtése. 3. A személyes és a szakmai morális helyzet meghatározása. 4. A bevont kulcsfigurák morális helyzetének meghatározása. 5. A helyzet etikai kérdéseinek meghatározása. 6. Az esetleges értékkonfliktusok meghatározása. 7. A döntéshozó személyének meghatározása. 8. Az előre látható kimenetelű cselekmények sorrendjének meghatározása. 9. Döntés a cselekvésről és annak végrehajtása. 10. A döntés eredményeinek értékelése. 2 Ian E. Thompson: Ápolási etika. Medicina Könyvkiadó Rt., könyve alapján.

38 38 Új utakon V./1.3 Etikai dilemmák 1. A védőnőt felkérik egészségnap lebonyolítására a helyi iskolában. A program egyik fő eleme egy szülőknek szóló dohányzásprevenciós előadás. A védőnő és a gyakorlatot teljesítő hallgató együtt készülnek az egészségfejlesztő előadásra. A tanácsadóból való elindulást követően az utcán a hallgató rágyújt egy cigarettára, mondván, hogy napközben úgysem lesz rá lehetősége. Hogyan kezeli a helyzetet a védőnő, aki maga is dohányzik? 2. A 11 éves korban járó MMR revakcinációt a gyermekek 6. osztályban kapják az iskolában. Amikor az iskolában oltották a gyermekeket, az egyik gyermek hiányzott. Édesanyja tudja, hogy jár neki az oltás, de nem az iskola-egészségügyi szolgálattal köztük a védőnővel egyeztet, hanem kihívja a háziorvost, aki otthon beadja a készítményt. Az oltást sehol nem dokumentálják. Az iskolában pótoltást szerveznek, mert az első oltás idején sokan hiányoztak betegség miatt. A pótoltást a védőnő és az iskolaorvos szervezi és végzi, így mindenki megkapja az oltást, az a gyermek is, akit már beoltottak. A szülő nem tájékoztatta időben a védőnőt éves anyuka 1 hónapos csecsemőjével a területi védőnőhöz fordul azzal a problémával, hogy a csecsemőnek éjszakánként gyakran fáj a hasa. A védőnő azt tanácsolja, hogy itassanak a gyermekkel édesköményteát. A fiatal anyuka, mielőtt ezt a tanácsot megfogadná, elmegy a háziorvosához és kikéri annak véleményét is. A háziorvos azt javasolja, hogy nem kell a csecsemővel semmit sem itatni, hiszen a hasfájás nagyon gyakori a babáknál. A munkaidő lejárta után az orvos megkeresi a védőnőt és számon kéri tőle a fiatal anyukának adott tanácsát. 4. Adott két eltérő beosztású védőnő. A hallgatót fogadó védőnő hibát ejt munkájában (pl. várandós-tanácsadáson nem méri meg a kismama vérnyomását). A vezető védőnő, miután észrevette a hibát, durván, kiabálva, a hallgató előtt, nem megfelelő hangnemben leteremti a hibázó védőnőt. 5. Egy eszméletét vesztett nőt hoznak be az utcáról a védőnői tanácsadóba, ahol a védőnő és a hallgató éppen végzett a csecsemő-tanácsadással, a gondozottak már elmentek. Nem tűnik komolynak az eset, de kivizsgálást javasolnak, mert az eszméletvesztés már nem először fordult elő. A vizsgálatok után kiderül, hogy a nőnek súlyos, halálos kimenetelű betegsége van. A nő nem szeretné, ha a családja megtudná, ezért megkéri a védőnőt és a hallgatót, hogy ne mondják el a családjának, hogy halálos beteg. Ezt tiszteletben kell tartani, hiszen köti őket a titoktartás. Közben azonban az is kiderül, hogy a betegség az öröklődés révén a családot is érintheti, és a korai felismerés életmentő lehet. 6. A védőnő hallgató önálló családlátogatásra megy egy problémásnak mondható családhoz, ahol a 6 hónapos csecsemőt látogatja meg. A védőnő elmondja a családlátogatás előtt, hogy nagyon szegény a család, a gyermek beteges, de mindig elviszik orvoshoz, gyógy-

39 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 39 amikor kiderült, hogy tüdőgyulladása van a gyermeknek. A családlátogatáson a hallgató azt tapasztalja, hogy bár a felírt gyógyszereket kapja a gyermek, nem javul megfelelően az állapota. Javasolja, hogy keressék fel a háziorvost. Másnap az anyuka elmegy a rendelésre, de az orvos a rendelési idő vége előtt elmegy, az utcán találkoznak, ránéz a gyerekre, és közli, hogy csak szedjék a gyógyszert, még nem fejtette ki a hatását. Az anya aggódik, ezért megkeresi a védőnőket, akik azt tanácsolják, menjenek be a kórházba. Másnap 7. Iskola-egészségügyi gyakorlaton az oktató védőnő megkéri a védőnő hallgatót, hogy tartson abortusz prevenciós előadást a 11. osztályban. A foglalkozás három nap múl - va esedékes. A védőnő megkéri a hallgatót, hogy a következő napra állítsa össze az óravázlatot, hogy időben meg tudják beszélni. Javasolja, hogy vetítse le a Néma sikoly lelkesedik a feladatért. Másnap reggel a hallgató beteget jelent és jelzi, hogy az adott héten már nem tud gyakorlatra menni, így az előadást nem tudja megtartani. A védőnő a betegsége felől érdeklődik, megkérdezi volt-e orvosnál, mire zavaros válaszokat kap. Délután a hallgató megjelenik a védőnőnél, hogy beszéljen vele. Kiderül, hogy a hallgatónak egy hónappal korábban terhességmegszakítása volt. 8. Tisztasági vizsgálat elvégzésére készül a védőnő és a hallgató az óvodába, ahol négy csoport működik. Az első csoportban három roma származású kisgyermek van, akiknél tetvességet nem tapasztalnak, de ápolatlanok, gondozatlan a ruházatuk, hajuk koszos és a gyermekek jelenlétében. A védőnő megkéri a hallgatót, hogy véleményét majd a tanácsadóban mondja el, amikor kettesben lesznek. A következő csoportban már az első megvizsgált gyermek tetves. A hallgató ismét hangosan közli, hogy nem érti, hogy engedhetik meg az óvónők, hogy egy kisgyermek ilyen ápolatlanul járjon a közösségbe, és ha ő is elkapja a fertőzést? A gyermekek hallják a jelenetet, és a nagyobbak már el is kezdik csúfolni a kiszűrt kislányt.

40 40 Új utakon V./2 SZAKMAI GYAKORLAT MINT FOLYAMAT V./2.1 Prezentáció: Szakmai gyakorlat mint folyamat Szakmai gyakorlat mint folyamat, képzőhelyek követelményrendszere és az oktató védőnők képzőhellyel való együttműködése, kapcsolata Jegyzetek:

41 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 41 Tartalom Bevezetés Védőnői módszertan és gyakorlat A szakmai gyakorlatok folyamata és struktúrája, egyezések és eltérések a képzőhelyek között Kiscsoportos megbeszélések Jegyzetek:

42 42 Új utakon A védőnők képzése egy gyakorlatorientált képzés, amely a védőnő hallgatókat az önálló védőnői munkavégzésre készíti fel. Az egészségügyi gondozás és prevenció alapszak védőnő szakirány képzési és kimeneti követelményei [15/2006 (IV.3.) OM rendelet] határozzák meg mindazokat a célokat és kompetenciákat, amelyekkel rendelkeznie kell a Bsc. fokozatot megszerzett védőnőknek. Jegyzetek:

43 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 43 A védőnői módszertant meghatározó ismeretek, készségek és értékek elsajátításával, az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálásával szerzik meg a hallgatók a területi gyakorlatok folytatásához szükséges tudást. A védőnői módszertan oktatás elméleti és gyakorlati tárgyakból épül fel. Tantermi előadások és demonstrációs gyakorlatok segítségével sajátíthatják el a hallgatók a védőnői módszertan általános és szakmódszereit, azok alkalmazásának ismereteit, továbbá az etikai szabályok értelmezését és a szakmai készségek fejlesztését. Jegyzetek:

44 44 Új utakon A területen zajló gyakorlatok (pl. évközi gyakorlatok, részgyakorlatok, vagy más összefüggő, területi nagygyakorlat) biztosítják a terepen való tanulást, ahol a védőnő hallgatók fokozatosan sajátítják el és alkalmazzák a védőnői munka módszereit. A szakmai gyakorlatok során a hallgatóknak lehetőségük nyílik a védőnői munka főbb területeinek megismerésére, mint iskola-egészségügy, területi védőnői munka városi és falusi jellegű körzetekben. Jegyzetek:

45 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 45 A gyakorlati struktúra A szakmai gyakorlatok alapozó, elmélyítő és integráló szakaszokban épülnek egymásra. Az alapozó gyakorlatokon (ilyenek például az évközi gyakorlatok, amelyek legtöbb esetben a III IV. félévben kerülnek bevezetésre a védőnői módszertan kapcsán), a hallgatók betekintést nyernek a védőnői szolgálat működésébe, a védőnői feladatokba és tevékenységekbe. Ezeken a gyakorlatokon a részt vevő hallgató megfigyelő pozícióból gyűjt információkat a védőnő munkájáról, a védőnői munka módszereiről és eszközeiről, a gondozottakról és a terület jellegéről. Jegyzetek:

46 46 Új utakon Az elmélyítő szakasz (részgyakorlatok, pl. nyári gyakorlat) során a hallgatók mélyebb szakmai ismereteket szerezhetnek meg, közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek a gondozottakkal, társszakmákkal, részfeladatokat végezhetnek a gyakorlat során. Ez a szakasz előkészíti a következő integráló szakaszt. Jegyzetek:

47 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 47 Az integráló szakasz (területi nagygyakorlat) a védőnői munka területi és iskolai tevékenységeihez kapcsolódik, a hallgatók teljes időben terepen vannak a védőnői szolgálatoknál, védőnő mellett. Jellegét tekintve egyéni gyakorlatról van szó, amikor egy oktató védőnő mellett egy hallgató teljesít gyakorlatot. A gyakorlatok ezen szakaszában a védőnő hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteiket, jártasságukat ötvözik. Az integráló szakaszban a gyakorlatokat vezető védőnők fokozatosan adnak teret a hallgatóknak részben önálló, majd önálló feladatok, tevékenységek elvégzésére. Jegyzetek:

48 48 Új utakon A gyakorlatok tartalma az alábbiakban tekinthető egységesnek a képzőintézmények vonatkozásában Egységesen a hallgatónak minimum 12 hét (480 óra) kötelező védőnői gyakorlatot kell teljesítenie, a 12 hetet területi gyakorlaton (város 4 hét/vidék 4 hét, vagy város 4 hét/vidék 5 hét) és iskolai gyakorlaton (4 hét, vagy 3 hét) teljesítheti a hallgató. Jegyzetek:

49 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 49 A szakmai gyakorlat folyamatának és a képzőhelyek követelményeinek megbeszélése, megvitatása Jegyzetek:

50 50 Új utakon V./2.2 Képzőhelyi követelmények A TERÜLETI ÉS ISKOLAI GYAKORLATOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES KÖVETELMÉNYRENDSZER A képzőhelyek követelményrendszerének feldolgozását követő egyeztetések azt mutatják, hogy a védőnőképzésben részt vevő intézmények igénylik, hogy a védőnő hallgatók gyakorlati képzéséhez kialakított követelményrendszerben legyenek közös pontok. Így a cél az, hogy a védőnőképzést folytató intézmények követelményei alapján egységes, a képzők által elfogadott rendszer alakuljon ki. A védőnők képzése egy gyakorlatorientált képzés, amely a védőnő hallgatókat az önálló védőnői munkavégzésre készíti fel. Az egészségügyi gondozás és prevenció alapszak védőnő szakirányának képzési és kimeneti követelményei [15/2006 (IV. 3.) OM rendelet 1. melléklet, továbbiakban: kkk] határozzák meg mindazokat a célokat és kompetenciákat, amelyekkel rendelkeznie kell a BSc. fokozatot megszerzett védőnőknek: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségtudomány eredményei alapján az emberi egészség megőrzése törvényszerűségeinek megismerésével gondozzák a társadalom egyéneit, közösségeit és elősegítik az egészségük fejlesztésének lehetőségeit. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához. A védőnői módszertant meghatározó ismeretek, készségek és értékek elsajátításával, az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálásával a hallgatók megszerzik a területi gyakorlatok folytatásához szükséges tudást. A védőnői módszertanoktatás elméleti és gyakorlati tárgyakból épül fel, amely lefedi a képzési idő jelentős részét. A 8 féléves képzés során a kkk-ban lefektetett kompetenciák és alkalmasság kialakítását tantermi előadások és demonstrációs gyakorlatok teszik lehetővé a védőnő hallgatók számára, itt sajátítják el a védőnői módszertan általános és szakmódszereit, azok alkalmazásának ismereteit, továbbá az etikai szabályok értelmezését és a szakmai készségek fejlesztését. KÖZÖS PONTOK A KÉPZŐHELYEK KÖVETELMÉNYEIBEN A védőnői területi gyakorlatok során, a védőnő hallgatók függetlenül attól, hogy mely képzőhelyen tanulnak a látogatások és tanácsadások alkalmával az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek, illetve az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan az alábbi feladatokat kell ellátniuk: Várandósgondozás először jelentkező várandós felvétele, látogatása otthonában, környezet megfigyelése, 20 hetesnél idősebb várandós látogatása otthonában, 36. hét utáni várandós látogatása otthonában, veszélyeztetett várandósok gondozása,

51 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 51 várandós-tanácsadás szervezése, előkészítése, lebonyolítása, MSZSZ-tanácsadáson való részvétel, előkészítés, a várandósokat megillető jogokkal kapcsolatos tanácsadás, a szülésre és az újszülött fogadására való felkészítés, dokumentációs feladatok gyakorlása, minimum 10 várandós látogatása otthonában, önállóan. Gyermekágyas-gondozás a gyermekágyas megfigyelése, testi és biológiai szükségleteinek biztosítása, 6 hetes nőgyógyászati kontroll megbeszélése, a szülők családtervezési ismereteinek bővítése, dokumentációs feladatok gyakorlása, 5 gyermekágyas látogatása otthonában, önállóan. Újszülött- és csecsemőgondozás újszülött látogatása, fogadása, első védőnői látogatás, környezet megfigyelése, BCG-oltással kapcsolatos védőnői teendők, különböző korú csecsemők látogatása (gondozási, nevelési, táplálási tanácsok, D- és K-vitamin-adagolás módja, anaemia megelőzése, védőoltások, csípőficamszűrés), házi betegápolás alapjainak megtanítása (lázcsillapítás, gyógyszerek beadása stb.), veszélyeztetett csecsemők gondozása, tanácsadások szervezése, előkészítése, lebonyolítása, dokumentációs feladatok gyakorlása, 5 újszülött látogatása otthonában, önállóan, 25 csecsemő látogatása otthonában, önállóan. Kisdedgondozás (1 3 éves) különböző korú kisdedek látogatása (gondozási, nevelési, táplálási tanácsok adása), védőoltások rendje, pszichés, szomatikus fejlődés megfigyelése, veszélyeztetettek gondozásának módszerei, a védőnő és a bölcsőde kapcsolata, dokumentációs feladatok gyakorlása, 15 kisded látogatása otthonában, önállóan. Kisgyermekgondozás (3 6 éves) különböző korú kisgyermekek látogatása (gondozási, nevelési, táplálási tanácsok adása), védőoltások rendje, pszichés, szomatikus fejlődés megfigyelése, veszélyeztetettek gondozásának módszerei, a védőnő és az óvoda kapcsolata, tisztasági vizsgálat lebonyolítása,

52 52 Új utakon dokumentációs feladatok gyakorlása, 10 kisgyermek látogatása otthonában, önállóan. Iskola-egészségügy tanulók egészségi állapotának szűrése, alkalmassági vizsgálatok elvégzése, közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása, elsősegélynyújtás, részvétel egészségtan oktatásban, iskolafogászati tevékenység megismerése, az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése, nyilvántartás vezetése. Tanácsadások Minimum 2 várandós- és 2 csecsemő-tanácsadás önálló megtartása. Egyéb feladatok A területen működő segítő, gondozó szervezetek megismerése (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, vöröskereszt, egyházi és egyéb karitatív szervezetek). A nőitej-akció módjának, adminisztrációjának megismerése. Elengedhetetlen a védőnő hallgatók képzésében a tervszerű gondolkodás kialakítása, ezért a területi gyakorlatokon a tervszerű védőnői gondozás folyamata szerint kell a hallgatóknak a védőnői munkában részt venniük. Az ellenőrzésnek és értékelésnek folyamatosnak kell lennie a gyakorlat során, ezt egységes szempontok és dokumentumok segíthetik minden területen. Jelenleg az értékelés rendszere és az értékeléshez használt dokumentumok eltérőek a képzőhelyeken. Jelen projekt keretében elkészülnek azok az értékelő és önértékelő lapok, melyek bevezetése egységesítheti és korszerűsítheti az értékelési rendszert. A GYAKORLATI KÉPZÉSI STRUKTÚRA A képzőhelyek gyakorlati struktúrájának feltárását követően igény fogalmazódott meg az intézmények részéről a területi gyakorlati struktúra harmonizálására is. A területen zajló gyakorlatok (pl. évközi gyakorlatok, részgyakorlatok, vagy más összefüggő, területi nagy gyakorlat) biztosítják a terepen való tanulást, ahol a védőnő hallgatók fokozatosan sajátítják el és alkalmazzák a védőnői munka módszereit. A szakmai gyakorlatok során a hallgatóknak lehetőségük nyílik a védőnői munka főbb területeinek iskolaegészségügy, területi védőnői munka városi és falusi körzetekben megismerésére. Fontos a különböző jellegű területek egyenrangú megjelenítése a képzés során, hogy az eltérésből adódó különbségeket és az ezekhez kapcsolódó munkamódszereket lehetősége legyen minden hallgatónak megismerni és gyakorolni.

53 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 53 A védőnőképzést folytató intézmények gyakorlatában eltérések vannak a védőnői gyakorlatokra vonatkozó elvárások óraszámában, típusában és követelményrendszerében. Minden intézményben megjelenik a területi gyakorlat, ennek időtartama azonban hét között van, esetenként változóan. Az önálló iskola-egészségügyi gyakorlat egyes intézményeknél nem épült be a gyakorlatok rendszerébe. Jelenleg eltérés mutatkozik a gyakorlatok követelmény- és értékelési rendszerében is. Legtöbbször a látogatások számához, gondozási program készítéséhez, az oktató védőnő hallgatói értékeléséhez köthető a gyakorlat teljesítése. A gyakorlat ideje alatt a hallgatók esetenként és szóban kapnak visszajelzést a munkájukról, a gyakorlatok végeztével pedig írásban, a gyakorlatvezető védőnő értékelése, illetve a képzőintézmény oktatójának minősítése alapján. A védőnői módszertan oktatása során a tantárgyi tematikák összeállításánál szem előtt kell tartani, hogy az elméleti oktatásra és a gyakorlati képzésre nagymértékben hatnak a társadalmi folyamatok, az egyéni szükségletek, a környezeti feltételek és az aktuális népegészségügyi helyzet. Ezeket a folyamatokat tantermi keretek között meg kell ismertetni a hallgatókkal, és emellett olyan gyakorlóterületeket kell biztosítani a hallgatók számára, ahol minden helyzetre felkészítést kaphatnak. Ezt olyan oktató védőnők képesek sikeresen megtenni, akiket célzottan készítettek fel a gyakorlati oktatásra és a gyakorlatvezetésre. A szakmai gyakorlatok alapozó, elmélyítő és integráló szakaszokban épülnek egymásra. Az alapozó gyakorlatokon ilyenek például az évközi gyakorlatok, amelyekre legtöbb esetben a III IV. félévben kerül sor a védőnői módszertan kapcsán a hallgatók betekintést nyernek a védőnői szolgálat működésébe, a védőnői feladatokba és tevékenységekbe. Ezeken a gyakorlatokon a hallgató megfigyelő pozícióból gyűjt információkat a védőnő munkájáról, a védőnői munka módszereiről és eszközeiről, a gondozottakról és a terület jellegéről. Az alapozó szakaszban a gyakorlatot teljesítő hallgatók megismerik a védőnői munka célcsoportjait, a szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokat, tevékenységeket és szakmai módszereket. Az alapozó szakasz jelentőségét az adja, hogy az itt megismert célcsoportokra, módszerekre, tevékenységekre épül az elmélyítő szakasz. Az elmélyítő szakasz (részgyakorlatok, pl. nyári gyakorlat) során a hallgatók mélyebb szakmai ismereteket szerezhetnek, közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek a gondozottakkal, társszakmákkal, részfeladatokat végezhetnek a gyakorlat során. Ez a szakasz előkészíti a következő, integráló szakaszt. Az integráló szakasz (területi nagy gyakorlat, a védőnői munka területi és iskolai tevékenységeihez kapcsolódik, a hallgatók teljes időben terepen vannak a védőnői szolgálatoknál, védőnő mellett) jellegét tekintve egyéni gyakorlat, amikor egy oktató védőnő mellett egy hallgató teljesít gyakorlatot. A gyakorlatok ezen szakaszában a védőnő hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteiket, jártasságukat ötvözik. Az integráló szakaszban a gyakorlatokat vezető védőnők fokozatosan adnak teret a hallgatóknak részben önálló, majd önálló feladatok, tevékenységek elvégzésére.

54 54 Új utakon KÖZÖS PONTOK A KÉPZŐHELYEK GYAKORLATI ELVÁRÁSAIBAN A gyakorlatok tartalma az alábbiakban tekinthető egységesnek a képzőintézmények vonatkozásában: egységesen minimum 12 hét (480 óra) kötelező védőnői gyakorlat hallgatói teljesítése; a 12 hetet a hallgatónak területi gyakorlat formájában kell teljesítenie (4 hét városi, 4 hét vidéki és 4 hét iskolai, illetve ifjúsági védőnő mellett; vagy 4 hét városi, 5 hét vidéki és 3 hét általános vagy középiskolai, illetve ifjúsági védőnő mellett). A képzőintézmények védőnői módszertanhoz kötődő külső szakmai gyakorlatait foglalja össze a következő oldali táblázat, melyből kitűnik, hogy a fentiekben leírt 12 hetes, azaz 480 órás területi gyakorlat minden képzőhely vonatkozásában megvalósul. Eltérések mutatkoznak az egyéb külső gyakorlatok típusai és időtartamai között, ilyenek pl. az évközi gyakorlatok és a tömbösített (pl. nyári) gyakorlatok.

55 V. A szakmai gyakorlat keretei, folyamata és a képzőhelyek elvárásai 55 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 3 Szakmai területi gyakorlatok szerkezete intézményenként (fajta, időtartam, óraszám) Képzőhely Szakmai gyakorlat neve Kapcsolódó, kísérő tantárgy neve Budapest Védőnői területi gyakorlat 12 hét Nyíregyháza Kaposvár Szombathely Összefüggő szakmai gyakorlat Iskolaegészségügyi gyakorlat Szakmai elemzés Időtartam (óraszám) óra hét óra 8. 4 hét óra 7. Nyári gyakorlat 2 hét 80 óra 6. Védőnői módszertan külső gyakorlat Védőnői módszertan VI. Vm.ter.gyak.V. isk.eü. ter. gyak. Védőnői módszertan II. területi gyak. Védőnői módszertan gyakorlat VI. és VII. területi gyakorlata Időtartam (hét/munkanap) Szemeszter Egészségnevelésegészségfejlesztés és iskolaegészségügyi gyakorlat Védőnői módszertan gyakorlat II. területi gyakorlata Védőnői módszertan II. Védőnői módszertan III. Védőnői módszertan IV. 5 hét + 5 hét 28 óra óra óra óra 8. 3 hét 100 óra 7. 2 hét 80 óra munkanap 12 munkanap 8 munkanap óra óra óra április 12-i adatok alapján.

56 56 Új utakon Képzőhely Szakmai gyakorlat neve Kapcsolódó, kísérő tantárgy neve Időtartam (hét) Időtartam (óraszám) Szemeszter Miskolc Védőnői szakmai nagy gyakorlat 4 hét 160 óra 4 hét 160 óra 4 hét 160 óra 8. Nyári gyakorlat 1 hét 40 óra 4. 2 hét 80 óra 6. Szeged Védőnői területi gyakorlat Iskola-egészségügyi gondozás gyakorlat Szakmai szupervízió védőnőknek hét 480 óra + 4 alkalom óra 7.

57 VI. BEMENET: FOLYAMAT ELŐKÉSZÍTÉSE (SZERVEZÉS) ÉS AZ OKTATÓ VÉDŐNŐ FELADATAI VI./1 A GYAKORLATOT MEGELŐZŐ ELŐKÉSZÍTŐ TALÁLKOZÁS Tartalma 1. Az oktató védőnő előzetes feladatai 2. Az előkészítő találkozás 3. A hallgatói önértékelő lap elemzése 4. Fejlesztési terv előkészítése VI./1.1 Az előkészítő találkozás szempontjai 1. Az oktató védőnő előzetes feladatai a hallgató érkezése előtt Az előkészítő találkozás előtt mind a képzőintézmény, mind az oktató védőnő feladata egyeztetni arról, hogy mikor várható a hallgató, meddig tart a gyakorlat, milyen elvárásai vannak a képzőintézménynek. Az oktató védőnőnek egyeztetnie kell a saját munkahelyi vezetésével, kollégáival, valamint fel kell készítenie a területet a hallgató fogadására. 2. Az előkészítő találkozás Nagyon lényeges megfelelő helyet, időt biztosítani a megismerkedésre. Fontos a nyugodt, bizalmi légkör kialakítása. A találkozás vezetését az oktató védőnő irányítja, ő kezdi személyes bemutatkozással, a munkahely és a gyakorlóterület rövid ismertetésével, majd a hallgatót kéri meg, mondjon saját magáról néhány információt, fogalmazza meg elvárásait a gyakorlattal kapcsolatban. 3. A hallgatói önértékelő lap elemzése A hallgatói önértékelő lap tételes megbeszélésével próbálják közösen vázolni a gyakorlat menetét. 4. Fejlesztési terv előkészítése A hallgatói önértékelő lap alapján egyéni szükséglet szerint kerüljön sor a fejlesztési terv kidolgozására és a megállapodás megkötésére, amelyben rögzítik, miben szeretne fejlődni a hallgató. A gyakorlat előkészítése során kiemelt jelentősége van az oktató védőnő és a hallgató első, még a gyakorlat megkezdése előtti találkozásának. Ez a találkozás az összes további

58 58 Új utakon találkozás prototípusa lesz, ezért fontos, hogy minden fontos feladatra sor kerüljön az első alkalommal, és az oktató védőnő a keretek kijelölésével csökkentse a hallgató bizonytalanságát. A felkészülés azonban nem az előkészítő találkozásnál kezdődik. Néhány lépés semmiképpen nem maradhat ki, pl. a következők: előzetes egyeztetés a képzőintézménnyel; a képzőintézmény elvárásainak és a hivatalos kapcsolattartás módjának tisztázása; kölcsönös bemutatkozás; a gyakorlóhely előkészítése a hallgató érkezésére; a családok felkészítése a hallgató érkezésére; az előzetesen kitöltött hallgatói önértékelő lap áttekintése; az első nappal kapcsolatos intézményi elvárások tisztázása stb. FOGALMAK Előkészítő találkozás: Az oktató védőnő és a hallgató között a gyakorlat megkezdése előtt történő megbeszélés. Hallgatói önértékelő lap: A hallgató ismeret- és készségszintjének önértékeléssel történő felmérésére szolgál, a hallgató a gyakorlati képzés elején és végén tölti ki. VI./1.2 A hallgatói önértékelő lap A hallgatói önértékelő lap a gyakorlatra érkező védőnő hallgató előzetes ismereteinek, meglévő készségeinek önbevalláson alapuló megismerésére szolgál. A függelékben található minta lista a védőnői tevékenységgel kapcsolatos ismeretek, készségek meglétére vonatkozó állításokat tartalmaz. Az állítások a védőnői feladatoknak megfelelően hat csoportba (nővédelem, várandósgondozás, gyermekágyasgondozás, csecsemőgondozás, kisded- és óvodáskorúak gondozása, iskoláskorúak gondozása) sorolhatók. A hallgató feladata, hogy 1 5-ig terjedő skálán jelölje az állításhoz tartozó saját ismeretének, képességeinek szintjét, ahol az 1-es szám az állítással való egyet nem értést, míg az 5-ös szám az állítással való teljes egyetértést jelenti. Az önértékelő lap elemzését követően elkészített összegzés adja a hallgatóval közösen kialakított fejlesztési terv alapját. Az önértékelő lapot a hallgató a gyakorlat elején és végén tölti ki. (A mintául szolgáló hallgatói önértékelő lap, a függelékben található.) VI./1.3 Az előkészítő találkozás Az alábbi részlet Dorothy E. Pettes Stáb- és hallgatói szupervízió című könyvében a szociális munkások terepgyakorlatáról szól. A tereptanár megnevezés felel meg a gyakorlatvezető oktató védőnői szerepnek.

59 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 59 Sokszor a hallgató és a tereptanár az egyetem vagy a főiskola által szervezett találkozón ismerkedik meg egymással. 4 A legtöbb szemináriumvezető megpróbál ilyen találkozókat öszszehozni. Így hangsúly kerül arra, hogy a terepmunka a képzés része, és lehetőséget ad arra, hogy általánosságban beszélhessenek a terepmunka céljáról. De akármi legyen is az általános cél, általában adódik alkalom arra, hogy a tereptanár egyénileg beszélhessen a hallgatóival. Készen kell állnia arra, hogy válaszoljon az intézménnyel kapcsolatos kérdésekre, illetve arra, hogy mik az elvárásai a hallgatókkal szemben. Nyilván egy csomó gyakorlati kérdésük van, amire választ szeretnének kapni. Mikor kell jelentkezni? Hogy lehet megközelíteni az intézményt? Van-e parkolóhely? Ezeket a találkozásokat mindig némi félénkség jellemzi. Mindketten tudatában vannak annak, hogy a másik éppen őket méricskéli. A tereptanárnak meg kell hallania, mi van az elhangzó kérdések mögött. Ha egy már tapasztalatokkal rendelkező gyakornok tájékozott kérdéseket tesz fel az intézményről, az lehet információszerzés, vagy lehet annak a jelzése, hogy a tereptanár tekintse őt már gyakorlott hallgatónak, esetleg lehet mindkettő. Ha egy gyakorlattal még nem rendelkező hallgató megkérdezi, hogy az első napon találkozik-e kliensekkel, az jelezheti, hogy vár erre az eseményre, de azt is, hogy fél tőle, esetleg mind a kettőt. A tereptanár a hallgató elsődleges aggodalmára szeretne reagálni. Pontos információkkal és tapintatos közeledéssel csökkenteni lehet a hallgató szorongását. Ha a tereptanár nem tud megjelenni ezen a találkozón, nemcsak ki kell mentenie magát a szemináriumvezetőnél, hanem meg kell keresnie a gyakornokot. Nehéz helyzetbe kerül a hallgató, ha mindenki más találkozott a tereptanárával, csak ő nem. Ha az eszével meg is érti, miért maradt távol a tereptanár, mégis érez némi visszautasítást. Nem tud senkivel beszélni, mikor a többiek éppen azzal vannak elfoglalva, hogy minél többet megtudjanak a gyakorlatról. Még ha a tereptanár el is mondott neki bizonyos dolgokat a gyakorlatról, mégsem tudja elkezdeni az ismerkedést, ha nem találkozik vele személyesen. Természetesen segít, ha találkozhatnak egy másik időpontban, legjobb esetben még az említett összejövetel előtt. Ha ez nem lehetséges, akkor a tereptanár egy személyes hangú levélben, néhány gyakorlati információval megmutathatja, hogy legalább érdeklődik és foglalkozik a dologgal. Nem minden iskola rendez ilyen kihelyezés előtti összejöveteleket, mint láttuk, sok esetben a gyakorlóhelyen találkozik először és gyakornok, mikor ez utóbbi a gyakorlat megkezdése előtt látogatást tesz az intézménybe. 5 4 A hazai egyetemek gyakorlatában jelenleg ezek a központilag szervezett találkozók csak ritkán jelennek meg. Reméljük, hogy a következő években elterjed majd ez a jó gyakorlat is. 5 Dorothy Pettes (1967): Staff and Student Supervision. A Task-centred Approach. Allen & Unwin, London, pp , magyarul: Dr. Katz Katalin (vál.) (2009) Kortárs szociálismunka-elméletek, tereptanítás, szupervízió. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület ELTE TáTK Budapest, p. 229.

60 60 Új utakon VI./1.4 Játszmák a tereptanításban 1 A tereptanításban is megjelennek hasonló játszmák, mint amelyeket Eric Berne (1984) Emberi játszmák című könyvében páros vagy családi játszmákként ír le. A tereptanítási játszmák tudatalatti funkciója a feszültségek feloldása és a stressz levezetése. Mint ilyenek, segíthetnek az összeszokásban, az új, ismeretlen helyzethez való adaptációban. Mindkét fél lehet a játszma kezdeményezője, általában tudat alatt. A gyakorlati oktatásból a játszmák két esetben tűnnek el: a) amikor oldódnak a feszültségek, és már nincs rá szüksége sem a gyakorlatvezetőnek, sem a hallgatónak; b) amikor tudatosul a játszma mibenléte, és azt megbeszéléssel vagy akár anélkül egyik fél (általában a gyakorlatvezető) abbahagyja. Ha a játszma állandósul probléma van. A tanár felelőssége felfedezni és megállítani ezt az akár károssá is válható folyamatot. A játszmákat a tereptanításban Kadushin (1992) nyomán tekintjük át 6 A hallgatók játszmái Ketten az intézmény ellen. A hallgató a szakma és a bürokrácia konfliktusára panaszkodik állandóan. A sok papírmunka miatt nem lehet a kliens problémájával foglalkozni. Légy kedves velem, mert én is kedves vagyok veled! A hallgató részéről: hízelgés, csodálat. A gyakorlatvezető részéről: legyünk jó viszonyban, töltsük kellemesen az időnket együtt. A hallgató haszna? Közös szerződés az adminisztráció ellen. A hallgató lerázza magáról a papírmunkát, vagy azt, hogy a kliens problémájával foglalkozzon. Kontrollálja az elvárásokat, hasonló viszonzást vár. Miért megy bele a gyakorlatvezető? a) Nem akar bürokratának látszani. b) Azonosul a hallgatóval, ő is utálja az adminisztrációt. c) Inkább leveszi a hallgató válláról ezt vagy azt a funkciót, mint hogy túlságosan követelőzzön. Jólesik a csodálat. Szorongásoldó: a gyakorlatvezető is meg akar felelni a hallgatónak, ezt fenn akarja tartani. 6 Dr. Katz Katalin (2011) Szociális munka és szupervízió. Irányelvek, megközelítések, dilemmák. ELTE TáTK Budapest, pp Az eredeti kiadvány a TÁMOP /2/A/KMR keretében jelent meg elektronikus tankönyvként, letöltve május 27.

61 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 61 A hallgatók játszmái Légy megértő, ápolj, kezelj! A hallgató a saját problémáiról beszél, nem a munkájáról. Nem szokás értékelni barátok között. A hallgató baráti viszonyt szorgalmaz. A hallgató haszna? A szupervíziós viszony helyett terápiás viszony alakul ki. Nem kell a munkát megbeszélni. Nehezíti a követeléseket és a kritikát. Miért megy bele a gyakorlatvezető? A gyakorlatvezető együtt érez vele, hízelgő számára a felé irányuló nyitottság, sajnálja, hasznosnak tartja. A gyakorlatvezető nem kíván fölényesnek, sznobnak, autoritariánusnak látszani. Esetleg neki is kellemes a barátság. Működj együtt velem! A hallgató pontosan tudja, hogy mit akar, és mit kell megtanulnia, mik az elvárásai. Birtokolja a szupervízió tartalmait, így nem kell belemenni a számára nehezebb témákba. A gyakorlatvezető nem kíván régimódinak, autokratának látszani vagy figyelmen kívül hagyni a hallgató jogait. Ha te is úgy ismernéd Thomas Mannt, mint én A hallgató olyan területre tereli a gyakorlatvezetőt, amiről többet tud nála. Mit tudsz te erről? A hallgató hangsúlyozza tapasztalati fölényét az adott terepen vagy élethelyzetben. Nevezzük nevén a gyereket! A hallgató durva stílust használ, különösen ha úgy gondolja, hogy ez zavarja a gyakorlatvezetőt. Van egy listám. A hallgató kérdéslistával jön, és nem hagy időt a mélyebb megbeszélésre, vagy a gyakorlatvezető témáira. Az erőviszonyok közötti szakadék és a szorongás csökkentése. Az erőviszonyok közötti szakadék és a szorongás csökkentése. Megdöbbenti a gyakorlatvezetőt és kihozza a sodrából, ezzel kontrollálja a helyzetet. A hallgató irányítja, miről szóljon a szupervízió. A gyakorlatvezető részvétele kontrollált. A gyakorlatvezető támadva érzi magát, és fél, hogy gyengeségei feltárulnak. A gyakorlatvezető támadva érzi magát, és fél, hogy gyengeségei feltárulnak. Fél, hogy a gyenge pontján sérti meg a hallgatót. Nem kellemes maradinak látszani. A gyakorlatvezetőnek könnyebb a passzív és mindentudó válaszoló szerepe. Tiszteletben akarja tartani a kérdezés jogát.

62 62 Új utakon A gyakorlatvezetők játszmái A gyakorlatvezető haszna? Miért megy bele a hallgató? Nem értem, hogy ezt miért mondod! Lélegzetvételnyi időm sincs! A nehéz dolgokat hagyjuk a végére! A magyarázat felelősségét átteszi a hallgatóra. Elhárítja a gyakorlatvezetői kötelezettséget. Nem kell a szupervízióban túl mélyre menni. Kibújhat a nehéz dolgokkal való megbirkózás felelőssége alól. Tartózkodik attól, hogy felfedje tudatlanságát. Félti a presztízsét, védi saját szakmai nézőpontját. Nem lehet őt sem kritizálni, nem kell túl sokat dolgozni, nem kell felfedni a munkája részleteit. Önállóság. Mert nincs más választása. A kontroll a gyakorlatvezetőnél van. Ne felejtsd el, ki az úr a háznál! Tudom, hogy nélkülem is meg tudod csinálni! Csak segíteni akarok, tudom, hogy nélkülem nem tudod megcsinálni! Kontroll hatalmi helyzetből. Nem elérhető. A segítség megvonása, a felelősség elhárítása. A kontroll megőrzése, segítségnyújtás nélkül. Fél, sebezhető helyzetben van. Mint fent. Mint fent. Irodalom Berne, Eric: Emberi játszmák. Gondolat Kiadó Budapest, Göncz Kinga: A tereptanár és a gyakornok. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség Budapest, 1996., pp Kadushin, Alfred: Games People Play in Supervision. Social Work, Vol. 13. No. 3. July Kadushin, Alfred: Supervision in Social Work. 3rd ed. Columbia University Press New York, 1992.

63 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 63 VI./2 ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT TANULÁSI STRATÉGIÁK VI./2.1 Kérdőív A lenti állítások különböző tanulási módokat jelentenek. Jelöld meg mindegyik állítás mellett, mennyire jellemző rád 0 4 között (a 4-es a leginkább jellemző)! 6 7 Tanulási mód Állítás KGy Többször megbeszélem a munkámmal kapcsolatos kérdéseket a kollégáimmal, mert ez segít gondolkozni azon, hogy mit csinálok. 2. RM Többször visszagondolok szituációkra, például amikor valaki más munkáját megfigyeltem; átgondolom amit láttam és hallottam. 3. AF Általában logikusan elemzem a tapasztaltakat, a történéseket és a kapcsolatokat. 4. AK Sokszor kipróbálom a saját ötleteimet. 5. AK Csoportos megbeszéléséken szeretem elmondani a gondolatai mat, meghallgatni a csoport véleményét, és aztán eldönteni, hogy mit tegyek. 6. KGy Általában mindennapos helyzetben többekkel (pl. kollégákkal, barátokkal, családtagokkal) való interakció során alakul ki a véleményem. 7. AF Sokszor olvasok szakmai irodalmat, és az olvasott anyag jelentését elemzem magamban. 8. KGy Jobban szeretek konkrét munkát végezni, például egy szakmai interjút vezetni, mint az elméletet olvasni. 9. RM Többször merítem a véleményemet, gondolataimat abból, hogy kritikusan visszaidézem régebbi tapasztalataimat, szakmai élményeimet, például valamilyen készségem kialakulását, vagy régebbi írásaimat. 10. AF Véleményem, felfogásom sokszor a szakértők megnyilatkozásai vagy a szakirodalom alapján alakul ki. 11. KGy Általában bízom az ösztönös megérzéseimben, így értem meg az általános helyzetet. 6 A kérdőív és a tanulási stratégiák forrása: Dr. Katz Katalin (2011) Szociális munka és szupervízió. Irányelvek, megközelítések, dilemmák. ELTE TáTK Budapest, pp

64 64 Új utakon Tanulási mód Állítás AK Sokszor új módszerek és ötletek kipróbálásából, kikísérletezéséből tanulok. 13. AF Általában ismert elméletek vagy alapelvek szolgálnak útmutatásként munkámban (a praxisban vagy a gyakorlatvezetésben). 14. RM Többször megfigyelem kívülről is, mi történik a munkahelyemen (az intézményben). 15. RM Szeretek olyan csoportban dolgozni, melyben fantasztikus és kreatív ötleteket dobhatok be, akkor is, ha nem mindig logikusak. 16. AK Többször belevágok új, felfedezésre váró feladatba, vagy elvállalok ilyet, a bizonytalanság és az esetleges kritika ellenére is. VI./2.2 A tanulási stratégiák értékelése Tanulási mód Rövidítés Maximális pontszám Állítás száma Pontszám Konkrét gyakorlati KGy 16 1, 6, 8, 11 Reflektív megfigyelő RM 16 2, 9, 14, 15 Absztrakt fogalomalkotó AF 16 3, 7, 10, 13 Aktív kísérletező AK 16 4, 5, 12, 16 A tanulási stratégiák értékelésekor kiderülhet, hogy egy vagy több tanulási stílusod van. Amire a legtöbb pontot adtad magadnak, azok az általad többször használt megközelítések. Ez a felismerés segíthet, hogy ezekkel a megközelítésekkel kezdd a tanulást és a tanítást, később pedig még gyakorolhatod az általad kevésbé ismert stílusokat is. A tanítás és a tanulás hatékonyabb lesz, ha önbizalommal használhatod mindegyik stílust. A tanulási stílus azért olyan fontos, mert: a) csak úgy lehet hatékonyan tanítani egy ilyen, könyvtárban nem tanulható szakmát, hogy odafigyelünk a hallgató helyzetére, és a számára legjobb helyen kezdjük; b) tudnunk kell, mennyire találkozik a hallgató stílusa a sajátunkkal. Ha nagyon jól találkoznak, jó lesz a hangulat, de lehet, hogy fontos képességeket elhanyagolunk melyek mindkettőnknél marginálisak. Ha nagy az ellentét, lehet, hogy feszültség lesz közöttünk, és ez zavarja a tanulást-tanítást.

65 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 65 A kitöltött kérdőíven a négy tanulási stratégiát láttunk. Ezek Kolb (1984) szerint mind jelen vannak a tanulási folyamatban, váltakozó hangsúllyal. De nemcsak jelen vannak, hanem két tengelyen helyezkednek el: egy függőleges és egy vízszintes tengelyen, négy tanulói típust képezve. VI./2.3 Az alapvető tanulási stratégiák jellemzői Konkrét gyakorlati (KGy): az érzésekre helyezi a hangsúlyt Jellemzői: az érzéseket használja a helyzetek megértéséhez, a bennük való részvételhez, emocionális, megértő és támogató viszonyt fejleszt ki másokkal, intuitívan kutatja és elemzi a helyzeteket, felfedezi: itt és most, a praktikus következményekkel foglalkozik. Reflektív megfigyelő (RM): figyel Jellemzői: pontosan visszaidézi megfigyeléseit, és az emberekkel, a tranzakciókkal kapcsolatos tapasztalatait, elkülöníti a lényeges és a mellékes információkat, nyitott gondolkodású, és részrehajlás nélkül gyűjt információt, nem ítél addig, míg az összes lehetséges forrást, részletet meg nem ismeri, és számításba nem veszi, a reflexiót hangsúlyozza a tettekkel, a beavatkozással szemben. Absztrakt fogalomalkotó (AF): gondolkozik Jellemzői: felismeri a fogalmak közötti kapcsolatokat, következtetéseket von le az adatok elemzéséből, kísérleti magyarázatokat ad, az információkból általánosít és alapelveket fejleszt ki, tervet vagy javaslatot fejleszt ki a felismert jelenségekkel kapcsolatban. Aktív kísérletező (AK): cselekszik Jellemzői: kipróbálja a már kifejlesztett ötleteket, módszereket, új tevékenységeket próbál ki az ötletek megvizsgálására,

66 66 Új utakon a feltevéseket aktív kísérletezéssel vizsgálja meg, felismeri azokat a következményeket, melyeket azonnal alkalmazni lehet. A két tengelyen elhelyezett tanulási/gondolkodási módok négy típust hoznak létre a tengelyek között: 1. A KGY és RM között a szerteágazó: kreatív, megértő, észreveszi a problémákat, csoportban, brainstormingban gondolkodik, nyitott. 2. Az RM és AF között az asszimilátor: tervez, modelleket épít, problémákat definiál, elméleteket fejleszt, türelmes. 3. Az AF és AK között konvergens: problémákat old meg, döntéseket hoz, deduktívan gondolkodik, problémákat definiál, logikus. 4. Az AK és KGY között a helyzethez alkalmazkodó: kivitelez, végrehajt, vezet, irányít, veszélyt, felelősséget magára vesz, kezdeményező, gyakorlatias. Irodalom D. A. Kolb: Experimental learning. Experience as the source of learning and development. Englewood Cliffs, New York, Prentice Hall, 1984.

67 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 67 VI./2.4 Kolb tanulási köre KONKRÉT GYAKORLATI AKTÍV KÍSÉRLETEZŐ HELYZETHEZ ALKALMAZKODÓ kivitelez, végrehajt; vezet, irányít; veszélyt, felelősséget magára vesz; kezdeményező, SZERTEÁGAZÓ problémákat old meg; döntéseket hoz; SZERTEÁGAZÓ megértő; észreveszi a problémákat; csoportban, brain stormingban gondolkodik; ASSZIMILÁTOR tervez; modelleket épít; REFLEKTÍV MEGFIGYELŐ gondolkodik; problémákat logikus. elméleteket fejleszt; türelmes. ABSZTRAKT FOGALOMALKOTÓ

68 68 Új utakon VI./3 MOTIVÁLÓ MEGÁLLAPODÁS 1. Mit szeretnél a hallgatóval megbeszélni? 2. Honnan fogod tudni, hogy a hallgató motivációja változott a megbeszélés után? 3. Az eddigi találkozás és a hallgatóról kapott információk közül melyeket kell figyelembe venned a megbeszélés során? TÉMA Határoljuk körül! TEENDŐK ELKÖTELEZŐDÉS Mit fogsz tenni most? CÉL Milyen célt tűzzünk ki a témával kapcsolatban? LEHETŐSÉGEK Vegyük közösen számba: mit lehet tenni? VALÓSÁG Mi történt eddig? Mi a helyzet?

69 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 69 VI./3.1 A megbeszélés lépései 8 1. Határozd meg a beszélgetés célját, és hogy ki mit vár tőle (téma/cél)! Miért fontos beszélnünk erről? Miről szeretne beszélni a hallgató? Technikák: nyitott kérdés, meghallgatás 2. Helyzetkép (valóság) Milyen tapasztalatai vannak eddig? Mi érdekli most leginkább? Mi az a gyakorlati munkában, amitől leginkább tart? Mit kell még tudnom, hogy tisztábban lássam a helyzetet? Technikák: nyitott kérdések, visszatükrözés, saját élmények megosztása 3. Gondold végig, mivel tudod segíteni, hogy elsőként ő mondja el az ötleteit! Ötleteljetek közösen mit lehet tenni? Milyen támogatást tudsz adni neki, hogy motivált legyen a gyakorlat megszerzésére? Technikák: meghallgatás, ötletelés, felelősségek tisztázása 8 John (2004) Coaching for Performance. Nicholas Brealey Publ. London.

70 70 Új utakon 4. Állapodjatok meg a gyakorlat hangsúlyaiban, folyamatában (teendők/elköteleződés)! Vegyétek ehhez figyelembe a hallgató igényeit és a gyakorlati hely adottságait. Mivel fogtok kezdeni? (Hiszen fontosak az első közös sikerek a motiváció fenntartásában.) Beszéljetek arról is, hogyan fogjátok megítélni/elemezni az előrehaladását. Foglaltasd össze a hallgatóval, hogy miben maradtatok. Technikák: felelősségek tisztázása VI./3.2 Ellenőrzés, értékelés Módja Idő/gyakoriság Megjegyzés

71 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 71 VI./3.3 Megállapodásminta A hallgató tölti ki a megbeszélést követően. Miben akarok fejlődni? Mit teszek érte? Hogyan tudsz támogatni? Kelt: Hallgató Oktató védőnő

72 72 Új utakon VI./4 AZ OKTATÓ VÉDŐNŐ FELADATAI VI./4.1 Prezentáció: A szakmai gyakorlat célja, jogi szabályozása Szakmai gyakorlat A képzésnek azon része, amely a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt: a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására; az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására; a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására; a gyakorlati készségek elsajátítására és elmélyítésére. Jegyzetek:

73 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 73 A területi gyakorlat jellemzői: Az intézményen kívül zajlik. Az intézmény által irányított, ellenőrzött. Oktató (gyakorlatvezető) vezetésével végzett szakmai tevékenység. Jegyzetek:

74 74 Új utakon A külső szakmai helyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: legalább 6 hét Jegyzetek:

75 VI. Bemenet: folyamat előkészítése (szervezés) és az oktató védőnő feladatai 75 A felsőoktatási intézménynek és a szakmai gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötnie a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlatának biztosítására, ha a szak képzési és kimeneti követelményei hat hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg (kivétel ez alól a költségvetési szerveknél folytatott szakmai gyakorlat). A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a Munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. Jegyzetek:

76 76 A szakmai gyakorlat célja OKTATÁS és a gyakorlat összekapcsolása. ELLENŐRZÉS Értékelő és önértékelő magatartás fejlesztése. TÁMOGATÁS Munkavállalói kompetenciák munkafolyamatban történő fejlesztése fejlesztése Innovációs készség fejlesztése. Jegyzetek: