Környezeti izotópgeokémia (gg2n1308)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezeti izotópgeokémia (gg2n1308)"

Átírás

1 Környezeti izotópgeokémia (gg2n1308) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Központi Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest,

2 Telefon Pontosság Táplálkozás Víz

3 Előadás Hétfő: (Mauritz-terem) szept. 11, 18, 25, okt. 2, 9, 16?, 23, 30 nov. 6, 13, 20, 27, dec. 4, hét (2 + 2 pótolandó) Pótóra ideje és helye:?? Zárthelyi: dec. 18. ( ), Mauritz Béla Terem (személyi azonosítót Mindenki hozzon magával!) Szóbeli (és javító) vizsga ideje: jan. vége (2 alkalom) helye: Mauritz Béla Terem Jegylezárás: jan

4 Geokémia tárgya: Bevezetés: - Földnek mint egésznek, valamint a Föld alkotó részeinek (hidroszféra, atmoszféra, litoszféra, kéreg, stb.) a kémiája /része a geológiának és több is, mint a geológia/ elvárható számonkérhető - az elemek eloszlásának és vándorlásának a változása a Földben a Föld fejlődése során /főleg fizikai kémián alapuló történet/ - az elemek tér- és időbeli körforgása, annak törvényszerűségei (a biológiai hatások vizsgálata BIOGEOKÉMIA) - az elemek előfordulása és eloszlása az Univerzumban /a Nap és a bolygók kémiája a Naprendszerben, valamint a csillagok kémiája a bolygóközi és csillagközi térben/ KOZMOKÉMIA integráló tudomány (föld-, környezettudomány, planetológia)

5 Bevezetés: Geokémikus feladata: - az elemek relatív és abszolut mennyiségének a meghatátozása a Földben és a Föld alkotó részeiben (pl. kéreg, hidroszféra, atmoszféra) globális adatbázis ( - az elemek (izotópok) eloszlásának és vándorlásának a leírása a Föld alkotó szféráiban (az ásványokig) - az eloszlás és vándorlás törvényszerűségeinek a feltárása átfedés ásványtannal és kőzettannal

6 Geokémia története - fiatal tudomány, fejlődése különösen a XIX. században, bár - Lazarus Ercker (II. Rudolf bányafőfelügyelője) érzek és elemzésüknek leírása 1574-ben - a svájci Schönbein - az ózon felfedezője - vezette be a geokémia fogalmát 1838-ban - mivel elemekkel foglalkozik, felöleli az elemek felfedezésének a történetét: ban Lavoisier már értette és elkülönítette a következő elemeket: O, N, H, S, P, C, Cl, F, B, Sb, Ag, As, Bi, Co, Cu, Sn, Fe, Mn, Hg, Mo, Ni, Au, Pt, Pb, W, Zn, Ca, Mg, Ba, Al, Si (ősi időkben, alkimisták tanulmányozták) : U, Zr, Sr, Ti, Y, Be, Cr és Te : Na, K, Nb, Rh, Pd, Ce, Ta, Os, Ir, Li, SE, Cd, I, Br, Th, V, La, Ru, Tb, Er - 46 elem volt felfedezve!

7 Geokémia története - optikai emissziós spektrográf felfedezése 1860 (analitika és geokémia kapcsolata elválaszthatatlan) : Rb, In, Cs, Tl, Sc, Ga, Sm, Ho, Tm, Yb, Ge, Pr, Nd, Gd, Dy, He, Ne, Ar, Kr, Xe, Po (Becquerel, 1896), Ra (Curie-házaspár, 1898), Ac /Mendelejev megjósolta (1869) eka-al (Ga), eka-b (Sc), eka-si (Ge) : néhány rövid életű elem, Eu, Lu, Hf, Re : kőzetek és ásványok elemzése: F.W. Clarke (USGS, 1908), Data of the Geochemistry (fontos adatgyűjtemény; modern rendszerben: elemek, atmoszféra, hidroszféra alkotói, vulkáni és mélységi kőzetek, mállás, szedimentek, metamorf kőzetek, ércek), 5 kiadás

8 Geokémia története : Geophysical Laboratory (Carnegie Institution of Washington), kisérleti kőzettan kezdete, a fizikaikémiai ismertek figyelembe vétele, kőzetek és érctelepek keletkezése : Bowen: Evolution of the Igneous Rocks (geokémiai differenciáció) : Brian Mason: Principals of Geochemistry (termodinamika, ásványok stabilitása, ionok mobilitása), tankönyv

9 Geokémia története : V.M. Goldschmidt doktori disszertációja kontaktmetamorf kőzetről az Oslói Egyetemen, ásványtani fázisszabály és kémiai egyensúly alkalmazása (ÚJ IRÁNY, geokémia fejlődése) : Goldschmidt és munkatársai az Oslói Egyetem felfedezik a kristályok szerkezetének a jelentőségét (rtg), ami megszabja az elemek eloszlását a kristályos anyagokban : Goldschmidt Göttingenben az egyes elemek geokémiáját vizsgálja és kifejleszti a mennyiségi spektrográfiai módszerek alapját, itt gyökerezik a geokémiai körforgás koncepciója, a Föld és Naprendszer geokémiai fejlődése a geológiai és pregeológiai időkben, elemek helyettesítése, nyomelemek szerepe (Goldschmidt 1947-ban meghalt Geochemistry 1954, Alex Muir)

10 Geokémia története től jelentős orosz iskola: V.I. Vernadszkij, A.E. Fersman és A.P. Vinogradov: kutatás ásványi nyersanyagok felfedezéséért - II. világháború előtt, alatt és után: radioaktivitás tanulmányozás => kifejlődik a neutronaktivációs elemzés => izotópok tanulmányozása, ami a geokronológia alapjai => tömegspektrometria => kisebb mennyiségű vizsgálandó anyag, tökéletesebb és több adat : lemeztektonika => anyag körforgása (forradalom a geokémiában is), műholdak, űrhajók adatai, meteoritok és holdi kőzetek feldolgozása => planetológia és kozmokémia feljődése

11 Goldschmidt s Views on Geochemistry Goldschmidt was not shy in his thinking about the importance of geochemistry, as illustrated by a quotation from Geochemistry (Goldschmidt, 1958, edited by Alex Muir following Goldschmidt s death): From a human point of view, geochemistry is of the greatest practical importance, especially in its applications to mining, metallurgy, chemical industry, agriculture and, of course, the study of terrestrial materials, particularly the accessible outermost parts of our planet The results of mineralogy, petrology, and geology form the foundation of geochemistry. Modern atomic chemistry and atomic physics, as well as physical chemistry and chemicalphysics, give in many cases an essential basis for the understanding of geochemical problems. Geochemistry, however, is not a debtor only in its relations to theoretical chemistry and physics, since modern inorganic crystal chemistry originated from the study of geochemical problems, e.g., the practical use of X-ray spectra for chemical analysis and the development of quantitative optical spectroscopy with the carbon arc. Goldschmidt was also prescient in his thinking about the linkages among geochemistry, biology, and the environment: Very close relationships exist between modern geochemistry and pure and applied biology. The circulation and distribution of many chemical elements in nature (are) closely related to biochemical processes in which both plants and animals are involved. Some of the dominant geochemical factors of our time result from the activities of modern man agriculture, mining, and industry. We resonate particularly with Alex Muir s and Goldschmidt s thoughts on the important connections between observation and theory: In the general evolution of geochemistry during the last quarter of a century, the most remarkable trend is the tendency not only to accumulate analytical facts, but to find a theoretical explanation of these facts. (Goldschmidt, 1958).

12 Környezeti izotópgeokémia

13

14 Környezetgeokémia

15 Környezetgeokémia Collage of the European radon maps published by the nationa authorities. Colours and levels have not been harmonized in the figure

16 Környezetgeokémia 1. Európai beltéri radon térkép helyzete AM, MED, MAD átlagosan 4 ± 3 mérés per cella

17 Környezetgeokémia Source: European Commission, DG Joint Research Centre (JRC), Institute of Environment ans Sustainability, REM Group

18 Környezetgeokémia

19 Urbán geokémia Nagy városok Föld természetes arculata (víz, talaj, levegő) vízválasztó, talajvízszint; talaj szövet, szerkezet, sűrűség aeroszol kémiai összetétel (szennyezés: közlekedés, ipar, bányászat, fűtés, tömeg hulladék, hő) Scheyer and Hipple (2005) természetes geokémiai körforgás életminőség (fel nem robbant bomba: pge, rfy, Li) The movement of water into a soil depends on land surface slope, vegetation, degree of surface loading, and soil texture, structure, density and compaction. More water moves into the soil zone on natural landscapes compared to urban landscapes with disturbed soils. These schematic drawings compare the generalized disposition and movement of incoming water on a natural plant-covered landscape (A) with that in a disturbed urban landscape (B) with limited vegetation and abundant impervious surfaces.

20

21 Tisza River disaster, cyanide spill (2000)

22

23 Környezetgeokémia Környezetgeokémia = geokémia + környezettudomány) (felszín, kis PT, rövid t) élettérre hat földtan+kémia biológia+kémia+fizika+ földtudományok Természetes folyamatok leírása, jellemzése, törvényszerűségek megállapítása az atmoszféra hidroszféra bioszféra litoszféra globális/regionális/lokális laboratóriumaiban végleten, kifogyhatatlan

24 Környezetgeokémia - Technoszféra objektumjai, produktumjai zömében természetellenesek - Nyílt rendszerek, amelyekben anyag, energia és információ átadaás történik anyag energia fizikai, kémiai, biológiai folyamatok állapotváltozás energia anyag - Lokális, regionális és globális változás - Kutatási területek (pl.): környezetanalízis (minta, módszer) körfolyamatok (szűkebb geokémai)

25 The stable environmental isotopes Isotope 2 H 3 He 6 Li 11 B 13 C 15 N 18 O 34 S 37 Cl 81 Br Ratio % natural abundance Reference (abundance ratio) Commonly measured phases 2 H/ 1 H VSMOW ( ) H 2 O, CH 2 O, CH 4, H 2, OH minerals 3 He/ 4 He Atmospheric He ( ) He in water or gas, crustal fluids. basalt 6 Li/ 7 Li 7.5 L-SVEC ( ) Saline waters, rocks 11 B/ 10 B 80.1 NBS 951 ( ) Saline waters, clays, borate, rocks 13 C/ 12 C 1.11 VPDB ( ) CO 2, carbonate, DIC, CH 4, organics 15 N/ 14 N AIR N 2 ( ) N 2, NH 4+, NO 3, N-organics 18 O/ 16 O VSMOW ( ) VPDB ( ) H 2 O, CH 2 O, CO 2, sulphates, NO 3, carbonates, silicates, OH minerals 34 S/ 32 S 4.21 CDT ( ) Sulphates, sulphides, H 2 S, S-organics 37 Cl/ 35 Cl SMOC (0.324) Saline waters, rocks, evaporites, solvents 81 Br/ 79 Br SMOB Developmental for saline waters 87 Sr 87 Sr/ 86 Sr 87 Sr = Sr = 9.86 Absolute ratio measured Water, carbonates, sulphates, feldspar

26 The environmental radioisotopes Isotope Half-life (years) Decay mode Principal Sources Commonly measured phases 3 H Cosmogenic, weapons testing H 2 O, CH 2 O 14 C 5730 Cosmogenic, weapons testing, nuclear reactors DIC, DOC, CO 2 CaCO 3, CH 2 O 36 Cl 301,000 Cosmogenic and subsurface Cl, surface Cl-salts 39 Ar 269 Cosmogenic and subsurface Ar 85 Kr Nuclear fuel processing Kr 81 Kr 210,000 electron capture Cosmogenic and subsurface 129 I yr Cosmogenic, subsurface, nuclear reactors I and I in organics 222 Rn 3.8 days Daughter of 226 Ra in 238 U decay series Rn gas 226 Ra 1600 Daughter of 230 Th in 238 U decay series Ra 2+, carbonate, clays 230 Th 75,400 Daughter of 234 U in 238 U decay series Carbonate, organics Kr 234 U 246,000 Daughter of 234 Pa in 238 U decay series UO 2 2+, carbonate, organics 238 U Primordial UO 2 2+, carbonate, organics + 10 Be, 26 Al, 32 Si

27 Folyóiratok, szakkönyvek Geokémiai folyóiratok - Geochimica et Cosmochimica Acta (GCA) - Geokhimiya (= Geochemistry International) - Applied Geochemistry (ApplGeochim) - Chemical Geology (ChemGeol) - Aquatic Geochemistry - Journal of Geochemical Exploration -Elements Geokémiai szakkönyvek: - Geochemistry (1954) V.M. Goldschmidt - Geochemistry (1951) K. Rankama & T.G. Sahama - Handbook of Geochemistry (1969-) K.H. Wedephol - Geochemistry (1979 ill. 1996) A.H. Brownlow - Principles of Geochemistry (1982) B. Mason, & C.B. Moore - Principals of Geochemistry (1997) G. Ottonello - Principals and Applications of Geochemistry (1998) G. Faure - Encyclopaedia of Geochemistry (1999) C.P. Marshall & R.W. Fairbridge - Treatise on Geochemistry (2003, 2014) H.D. Holland & K.K. Turekian

28 Halmazállapotok (Kondenzáció)

29 Halmazállapotok A plazma a gáz-halmazállapotból keletkezik az atomok ill. molekulák ionizációja révén. Nagyon nagy hőmérsékleten, sugárzás vagy elektromos kisülés hatására az atomokból elektronok szakadnak le. A plazma állapotban szabadon mozgó pozitív ionok és negatív elektronok vannak olyan arányban, hogy az egész rendszer elektromosan semleges. A szabadon mozgó részecskék miatt a plazma jól vezeti az elektromos áramot. A szilárd halmazállapotnak két formája ismeretes: kristályos és amorf. Ebben az állapotban a molekulák ill. az atomok energiaszintje olyan kicsi, hogy adott poziciójukból nem tudnak kiszabadulni. Kristályos anyag esetén azok a kristályrács által meghatározott egyensúlyi helyzetben vannak, és ekörül végeznek rezgőmozgást. Szilárd anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van. A térfogat általában a hőmérséklet emelésével kiterjed. (H 2 O?). A kiterjedés mértékét a hőtágulási együttható fejezi ki, ami egy jellemző tulajdonság. A szilárd anyagok ellenállást fejtenek ki az alak- és térfogat-változtatással szemben, ennek megfelelően több tulajdonságuk összefügg ezzel az ellenállással: keménység, szilárdság, rugalmasság, hőtágulás. Melegítés hatására általában csökken a szilárdságuk és az olvadáspontjukon (a likvidusz hőmérsékleten) folyékonnyá válnak. A folyékony anyagok (folyadékok) térfogata állandó, de alakja változó. A nehézségi erő hatására képesek felvenni a tároló edény alakját. Erőtérmentes környezetben viszont gömb alakúak a felületi feszültség következtében. A folyadékokban a molekulák közötti összetartó erő lényegesen kisebb, mint a szilárd anyagokban, és noha az anyaghalmazt összetartja, de lehetővé teszi a molekulák egymáshoz képest történő szabad mozgását. Ennek következtében a viszkozitásuk a szilárd testekéhez képest kicsi, de az összenyomhatóságuk (kompresszibilitásuk) azokhoz hasonló (azaz kicsi). A légnemű anyagoknak nincs meghatározott alakjuk és meghatározott térfogatuk, a rendelkezésre álló térfogat egyenletes kitöltésére törekszenek. Az elemi állapotú anyagok nagy többsége légnemű állapotban (gőz/gáz) színtelenek, aminek az az oka, hogy a látható színképtartományban nincs fényabszorpció (kivéve a S és a halogén elemek). A reális gázok esetében a molekulák között viszonylag kicsi az összetartó erő, a forgó, rezgő és az egyenes vonalú, egyenletes mozgás miatt egymással ütköznek és távolodni igyekszenek egymástól, ezért töltenek be minden rendelkezésre álló teret, ha a gázra nem hatnak külső erők. A földi nehézségi erőtér hatására például a légkör sűrűsége felfelé exponenciálisan csökken (kis magasságkülönbség esetén azonban elhanyagolható. A légnemű anyagok alakja és térfogata viszonylag kis erővel megváltoztatható, mert kicsi a viszkozitásuk és nagy a kompresszibilitásuk a folyadékokéhoz és a szilárd testekéhez képest.

30 Fázisszabály A Gibbs-féle fázistörvény a többkomponensű, heterogén rendszer komponenseinek (K), fázisainak (F), szabadsági fokainak (SZ) száma és a külső állapotjelzők (nyomás, hőmérséklet, koncentráció stb.) száma között állapít meg viszonylag egyszerű és általános érvényű összefüggést, ami F + SZ = K + 2 vagy SZ = K - F + 2. Komponensnek (K) nevezzük a rendszer kémiailag független alkotórészeit (egymástól függetlenül létező atom- és molekulafajtákat). Ha a rendszer különféle molekulái között reakciók játszódhatnak le, a komponensek számát a jelenlevő anyagfajták és a köztük lehetséges független reakciók számának különbségeként kell figyelembe venni. Fázisnak (F) nevezzük a rendszer azonos fizikai és kémiai paraméterekkel rendelkező (homogén) légnemű, folyadék vagy szilárd halmazállapotú részeit. Nem halmazállapotfajtákról van szó, mert mind folyadék, mind szilárd fázis többféle is lehet jelen a rendszerben. Szabadsági foknak (állapotjelzőnek) (SZ) a szabadon változtatható intenzív paraméterek (rendszer mennyiségétől, azaz alkotó részecskék számától független) számát nevezzük. Például: a hőmérséklet, a nyomás, a feszültség, a sűrűség, a fajlagos ellenállás, a felületi feszültség, a moláris térfogat és minden egyéb fajlagos és moláris mennyiség. A heterogén rendszerek tulajdonságainak megismerése szempontjából fontos, hogy az adott komponensszámú rendszerben hány fázis lehet egymással egyensúlyban, továbbá, hogy milyen összefüggés van a komponensek, a fázisok és a szabadsági fokok száma között. A rendszer állapotának jellemzéséhez szükséges a hőmérsékleten és a nyomáson kívül a komponensek koncentrációjának ismerete minden fázisban (ha jelen lehet). Ez összesen KF + 2 adatot jelent. A szabadsági fokok vagyis a szabadon változtatható intenzív állapotjelzők száma: SZ = K + 2 F A fázistörvénynek ez az alakja akkor érvényes, ha a rendszer állapotát a p, a T és a X határozzák meg. Ha a rendszer egyensúlyát más intenzív állapotjelzők is befolyásolják, akkor azok számát is figyelembe kell venni. Ha viszont a rendszer egyensúlyi viszonyaira például a nyomás gyakorlatilag nincs hatással bizonyos esetekben a kondenzált rendszerekben, akkor a szabadsági fokok száma csökken 1-gyel, s a Gibbs-féle fázistörvénynek az alábbi alakja lesz érvényes: F + SZ = K + 1

31

32

Geokémiai ciklusok (gg1c102)

Geokémiai ciklusok (gg1c102) Geokémiai ciklusok (gg1c102) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Kari Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email:

Részletesebben

Geokémiai ciklusok (gg1c1l02)

Geokémiai ciklusok (gg1c1l02) Geokémiai ciklusok (gg1c1l02) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Kari Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email:

Részletesebben

Geokémia (ag1d1053) Geokémia III (ga1c1061)

Geokémia (ag1d1053) Geokémia III (ga1c1061) Geokémia (ag1d1053) Geokémia III (ga1c1061) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Kari Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest,

Részletesebben

Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,

Részletesebben

Izotópkutató Intézet, MTA

Izotópkutató Intézet, MTA Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,

Részletesebben

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek

Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek 1. Atomspekroszkópiai módszerek 1.1. Atomabszorpciós módszerek, AAS 1.1.1. Láng-atomabszorpciós módszer, L-AAS 1.1.2. Grafitkemence atomabszorpciós

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Prompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt

Prompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analitika Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analízis gerjesztés: neutronnyaláb detektált karakterisztikus sugárzás: gamma sugárzás Panorámaanalízis Elemi összetétel -- elvileg

Részletesebben

Halmazállapotok. Gáz, folyadék, szilárd

Halmazállapotok. Gáz, folyadék, szilárd Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk. A bróm illékony, azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá. A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel

Részletesebben

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl 1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése

A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények

Részletesebben

RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS

RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 1. Mire jó a röntgen-fluoreszcencia analízis? A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA vagy angolul XRF) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idõ alatt

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1755/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ISOTOPTECH Nukleáris és Technológiai Szolgáltató Zrt. Vízanalitikai Laboratórium

Részletesebben

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából

Részletesebben

Kőzettan.

Kőzettan. Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens. Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

1.ábra A kadmium felhasználási területei

1.ábra A kadmium felhasználási területei Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok

Részletesebben

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Oxigén és hidrogén stabil izotópjai

Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Stabil: H ( 1 H=99.985; 2 H/D/=0.015) Radioaktív: T= Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Jól ismert, széles körben használt T becslésre és a szilárd, folyadék és gáz

Részletesebben

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII

Részletesebben

Szigetelők Félvezetők Vezetők

Szigetelők Félvezetők Vezetők Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai

Részletesebben

Kőzettan.

Kőzettan. Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

Radioizotópok az üzemanyagban

Radioizotópok az üzemanyagban Tartalomjegyzék Radioizotópok az üzemanyagban 1. Radioizotópok friss üzemanyagban 2. Radioizotópok besugárzott üzemanyagban 2.1. Hasadási termékek 2.2. Transzurán elemek 3. Az üzemanyag szerkezetének alakulása

Részletesebben

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this

Részletesebben

Kőzettan (ga1c1053)

Kőzettan (ga1c1053) Kőzettan (ga1c1053) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Központi Kutató és Műszer Centrum ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

Atomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás

Atomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen

Részletesebben

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 - Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

AZ MFGI LABORATÓRIUMÁNAK VIZSGÁLATI ÁRAI

AZ MFGI LABORATÓRIUMÁNAK VIZSGÁLATI ÁRAI 1. ELŐKÉSZÍTÉS Durva törés pofás törővel pofás törő 800 Törés, talaj porló kőzetek törése pofás törő+ Fritsch szinterkorund golyósmalommal max. 20 g +szitálás 1000 0,063 mm-es szitán Törés, kőzet masszív

Részletesebben

Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján

Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján Készítette: Zsélyné Ujvári Mária, Szalma József; 2012 Előadó: Zsély István Gyula, Javított valtozat 2016 Laborelőkészítő előadás,

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É. RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska

Részletesebben

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N), Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag

Részletesebben

Röntgen-gamma spektrometria

Röntgen-gamma spektrometria Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

3. Az Sn-Pb ötvözetek termikus analízise, fázisdiagram megszerkesztése. Előkészítő előadás

3. Az Sn-Pb ötvözetek termikus analízise, fázisdiagram megszerkesztése. Előkészítő előadás 3. Az Sn-Pb ötvözetek termikus analízise, fázisdiagram megszerkesztése. Előkészítő előadás 2018.02.05. A gyakorlat célja Ismerkedés a Fizikai Kémia II. laboratóriumi gyakorlatok légkörével A jegyzőkönyv

Részletesebben

a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A METALCONTROL Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ Központ Kft. (3540 Miskolc, Vasgyár u. 43.) akkreditált

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz, asztronómia,

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

2011/2012 tanév I. félév

2011/2012 tanév I. félév Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi http://www.foxitsoftware.com gyakorlatokhoz For evaluation only. 2011/2012 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek

Részletesebben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti földtudomány program II. évfolyam Témavezető: Szabó Csaba Kőzettani

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a

Részletesebben

a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Élelmiszerminõségi és Élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),

Részletesebben

Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához. Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center

Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához. Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center A késő neutron kibocsájtás felfedezése R. B. Roberts, R. C. Meyer és

Részletesebben

Elemanalitika hidegneutronokkal

Elemanalitika hidegneutronokkal Elemanalitika hidegneutronokkal Szentmiklósi László MTA Izotópkutató Intézet, Nukleáris Kutatások Osztálya szentm@iki.kfki.hu http://www.iki.kfki.hu/nuclear/ Mik azok a hideg neutronok? A neutron semleges

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév

Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280 pont) 50%-át, (140 pont) kell teljesíteni, ami az

Részletesebben

Ásványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia

Ásványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia Ásványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia Teleptan II. 1. témakör: Bevezetés, és az Archaikum metallogéniája Dr. Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani Tanszék A kurzus tartalma 1.

Részletesebben

KLÓR. A Cl geokémiailag: erősen illó, oldható mobilis.

KLÓR. A Cl geokémiailag: erősen illó, oldható mobilis. KLÓR A Cl geokémiailag: erősen illó, oldható mobilis. A geofázisok egyik uralkodó anionja. A természetben a klór közel 100%-át a 35 Cl (75.77%) és 37 Cl (24.23%) stabil izotóp alkotja. A kozmogén radioaktív

Részletesebben

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)

Részletesebben

Mivel foglalkozik a hőtan?

Mivel foglalkozik a hőtan? Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:

Részletesebben

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

Stabil izotóp geokémia - Bevezetés

Stabil izotóp geokémia - Bevezetés Stabil izotóp geokémia - Bevezetés Izotópok mennyiségének (arányának) és elterjedésének, megoszlásának tanulmányozása geofázisokban. A geokémia tárgya és feladata. Modern fizika, magfizika fejlődése, neutron

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Geológiai alapok (ktangeol1g17ea)

Geológiai alapok (ktangeol1g17ea) Geológiai alapok (ktangeol1g17ea) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Kari Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2 Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm

Részletesebben

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE. KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, május 12.

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE. KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, május 12. A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, 2012. május 12.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A tanuló jeligéje:

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 1. hét

Általános és szervetlen kémia 1. hét Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés

Részletesebben

A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai

A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai Sc Y La Ce Pr Nd Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai Dr. Márton István Genfi Tudományegyetem (Svájc) Babeş-Bolyai Tudományegyetem

Részletesebben

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 14. hét

Kémiai alapismeretek 14. hét Kémiai alapismeretek 14. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 6. 1/9 2010/2011 I. félév, Horváth Attila c 1785 Cavendish:

Részletesebben

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD

Részletesebben

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből

Részletesebben

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik

Részletesebben

Jellemző redoxi reakciók:

Jellemző redoxi reakciók: Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak

Részletesebben