Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 12. (OR. en) Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 12. (OR. en) 9898/15 AGRI 326 AGRISTR 47 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: június 11. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2015) 288 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Harmadik jelentés a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások ( közötti programozási időszak) végrehajtásáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2015) 288 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2015) 288 final 9898/15 DG B 1B HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 288 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Harmadik jelentés a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások ( közötti programozási időszak) végrehajtásáról {SWD(2015) 114 final} HU HU

3 ELŐSZÓ Ez a jelentés a Bizottság harmadik jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a nemzeti stratégiai tervek 1 és a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások 2 ( közötti programozási időszak) végrehajtásáról. E bizottsági jelentés 3 alapját a tagállamok által 2014-ben benyújtott összefoglaló jelentések 4 elemzése és értékelése, valamint egyéb rendelkezésre álló információk képezik, különös tekintettel a közös pénzügyi és fizikai nyomonkövetési mutatókra és az Európai Vidékfejlesztési Hálózat tevékenységeire. A jelentés a nemzeti stratégiai tervek és a közösségi stratégiai iránymutatások végrehajtásához kapcsolódó főbb fejleményeket, aktuális tendenciákat és kihívásokat foglalja össze. Fontos megjegyezni, hogy a felhasznált adatok a programozási időszak évi kezdetétől 2013 végéig tartó időszakának összesített adatai. Jóllehet a programozási időszak 2013 végéig tart, a végrehajtási időszak nem ekkor ér véget, hanem december 31-én. Addig még jelentős számú műveletre kerül sor, ezért a program eredményeinek végleges áttekintése legkorábban 2016 végén áll majd rendelkezésre. 1 Lásd az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet II. címének II. fejezetét. 2 A Tanács február 20-i 2006/144/EK határozata a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról ( közötti programozási időszak). 3 Lásd a szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet A Bizottság jelentése című 14. cikkét. 4 Lásd a szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 13. cikkét. Az összefoglaló jelentések a nemzeti stratégiai tervek és célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladást ismertetik, valamint azt, hogy ezek hogyan járultak hozzá a közösségi stratégiai iránymutatások megvalósításához. 5 Az úgynevezett N+2 szabály értelmében a tagállamok 2015 végéig eszközölhetnek kiadásokat a közötti programozási időszak címén. 2

4 TARTALOM 1. HÁTTÉR ÉS ÁTTEKINTÉS A Közösség vidékfejlesztéssel kapcsolatos prioritásai a közötti időszakra A költségvetés és az operatív célok áttekintése A KÖZÖSSÉGI PRIORITÁSOK VÉGREHAJTÁSA A főbb eredmények áttekintése A végrehajtás tengelyek és intézkedések szerinti bontásban KITEKINTÉS

5 1. HÁTTÉR ÉS ÁTTEKINTÉS 1.1. A Közösség vidékfejlesztéssel kapcsolatos prioritásai a közötti időszakra 2006 februárjában az Európai Unió Tanácsa elfogadta a közötti időszakra 2 a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat, amelyek három fő tematikus prioritást határoztak meg: A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak (EMVA 6 ) elő kell segítenie egy erős és dinamikus európai agrárélelmiszer-ipari ágazat kialakulását azáltal, hogy az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadást, korszerűsítést, innovációt és minőséget helyezi előtérbe, továbbá a fizikai és humántőke-befektetés szempontjából prioritást élvező ágazatokra koncentrál. Az 1. tengelybe tartozó intézkedéseknek elsősorban a vidékfejlesztési programok versenyképességi célkitűzésének elérését kell elősegíteniük. A környezet és a vidék minőségének javítása. Az EU vidéki területeken található természeti erőforrásainak és tájainak védelme és minőségük javítása érdekében az erre a prioritásra előirányzott forrásokkal három EU-szintű prioritási területet kell előmozdítaniuk, amelyek a következők: a biológiai sokféleség és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek, illetve a hagyományos mezőgazdasági tájak megóvása és fejlesztése, vízgazdálkodás, valamint éghajlatváltozás. A vidékfejlesztési programok 2. tengelyébe tartozó intézkedéseknek elsősorban a környezetvédelmi célkitűzés elérését kell elősegíteniük. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. Az e célkitűzésekre szánt források segítségével a foglalkoztatási lehetőségek és a növekedési feltételek megteremtésének átfogó prioritását kell előmozdítani. A támogatásokat főként kapacitásépítésre, szakismeretszerzésre és a helyi stratégia fejlesztésének megszervezésére, valamint annak biztosítására kell fordítani, hogy a vidéki területek a jövő nemzedékek számára is vonzóak maradjanak. A képzés, a tájékoztatás és a vállalkozói szellem előmozdítása során figyelembe kell venni a nők, a fiatalok és az idősebb dolgozók egyedi igényeit. A vidékfejlesztési programok 3. tengelyébe tartozó intézkedéseknek a 4. tengellyel együtt a szélesebb értelemben vett vidékfejlesztési célkitűzések elérését kell elősegíteniük. A tematikus prioritásokon felül a stratégiai iránymutatások kiemelték, hogy szükség van a következőkre is: A foglalkoztatottságot és a diverzifikációt elősegítő helyi kapacitás kiépítése és egyúttal a tematikus prioritások előmozdítása. E horizontális más néven Leader tengelynek (4. tengely) a helyi fejlesztési stratégiák révén fontos szerepet kell játszania az irányítás javításában és a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósításában. A programozás koherenciájának biztosítása. A tengelyek között és azokon belül a lehető legtöbb szinergiát kell létrehozni. Adott esetben egyéb uniós szintű stratégiákat is figyelembe kell venni. Rendelkezésre kell bocsátani az irányítás és a politika végrehajtásának javítására szolgáló eszközöket. Különösen európai és nemzeti vidékfejlesztési hálózatokat kell kiépíteni, amelyek az érintettek között platformként szolgálnak a helyes gyakorlat és a szakértelem megosztására a politikaformálás, a vezetés és a végrehajtás minden vetületével kapcsolatban. A közösségi eszközök egymást kiegészítő jellege. A strukturális, a foglalkoztatási és a vidékfejlesztési politikák közötti szinergia elősegítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a különböző uniós alapok által finanszírozott fellépések között az egymást kiegészítő jelleget és a koherenciát. A stratégiai iránymutatások keretet biztosítanak a tagállamok számára nemzeti stratégiai terveik elkészítéséhez, amelyek az uniós prioritásokat nemzeti prioritásokká alakítják, és hivatkozási alapként szolgálnak a regionális fejlesztési programokhoz. E regionális fejlesztési programok a prioritásokat 6 A Tanács szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról. 4

6 tengelyek szerint csoportosított, kiválasztott intézkedések révén hajtják végre (lásd az egyes tengelyekhez tartozó intézkedések felsorolását tartalmazó 1. táblázatot 7 ). A programok nemzeti vagy regionális jellegűek lehetnek, és 2007-ben vagy 2008-ban kapták meg a Bizottság jóváhagyását. Végrehajtásuk ellenőrzése és értékelése a közös monitoring- és értékelési keretrendszer (CMEF) alapján történik. 7 A táblázatok a bizottsági szolgálati munkadokumentumban szerepelnek. 5

7 1.2. A költségvetés és az operatív célok áttekintése Az EMVA teljes költségvetése a közötti programozási időszakra 96,2 milliárd EUR. A kiegyensúlyozott stratégia biztosítása érdekében az EMVA a vidékfejlesztési programokban alkalmazandó minimális kiadási szinteket határozott meg az egyes tematikus tengelyekre vonatkozóan (az 1., a 2. és a 3. tengely esetében 10%, 25%, illetve 10%). A 4. (Leader) tengely számára az egyes programokhoz nyújtott uniós támogatás legalább 5 %-át (az EU-12 esetében legalább 2,5 %-át) tartják fenn. A teljes rendelkezésre álló költségvetés ennél nagyobb, ugyanis az EMVA-forrásokat tagállami támogatások egészítik ki 8. 2.tengely 45% 3.tengely 14% 1.tengely 33% 4.tengely Technikai 6% segítségnyújtás 1.5% Közvetlen kifizetések, RO és BG 0.5% 1. ábra A tengelyek egymáshoz viszonyított jelentősége a teljes EMVA-hozzájáruláson belül a közötti programozási időszakban EU-27. A tagállami szintű programok kidolgozását követően a különböző tengelyek közötti pénzügyi bontás és a 2013-ra vonatkozó fő célok meghatározása az 1. ábrán látható alábbi helyzetet eredményezte: A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása elnevezésű 1. tengely az összes EMVA-támogatás 33 %-ában részesült. A tengely a programozási időszak végéig várhatóan , a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését célzó beruházási projekthez és , a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelését elősegítő vállalkozás számára nyújt támogatást; A környezet és a vidék minőségének javítása elnevezésű 2. tengely az összes EMVAtámogatás 45 %-ával a hozzájárulások legnagyobb hányadát élvezi. A tervek szerint 47 millió hektár mezőgazdasági földterületet vonnak agrár-környezetvédelmi gazdálkodás alá, 55 millió hektár hátrányos helyzetű vagy hegyvidéki térségben található mezőgazdasági földterület számára nyújtanak kompenzációt, és 1,3 millió hektár mezőgazdasági földterület részesül a NATURA 2000 követelményeinek teljesítését célzó támogatásban. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése elnevezésű 3. tengely részesedése kisebb, az összes EMVA-támogatás 14 %-a. Ebből a tervek szerint 2013-ra vállalkozás fejlesztése vagy alapítása részesül támogatásban a vidéki régiókban, és , a falvak megújítását célzó projekt kap támogatást; A 4., ún. LEADER tengely az összes EMVA-támogatás 6 %-ában részesült. A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtását elősegítő támogatás legnagyobb része a tervek szerint a diverzifikálásra és az életminőségre (3. tengely szerinti projektek) fordítható. 8 Kifejezett eltérő tájékoztatás hiányában a jelentésben szereplő valamennyi pénzügyi adat kizárólag az EMVA-ra vonatkozik. 6

8 A KAP állapotfelmérése és az európai gazdaságélénkítési terv keretében meghatározott hat kihívás 4,9 milliárd EUR összegű költségvetés-kiegészítést eredményezett. A finanszírozás legnagyobb része a biológiai sokféleség és a vízgazdálkodás területére összpontosul (az előbbi célra az összegek 31 %- át, azaz 1,5 milliárd eurót, az utóbbira 27 %-át, azaz 1,3 milliárd eurót szánnak). A kiegészítő költségvetésből a tejipari ágazat szerkezetátalakítása 15 %-ot (0,7 milliárd eurót), az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések 14 %-ot (0,7 milliárd eurót), a megújuló energiaforrások pedig 6 %-ot (0,3 milliárd eurót) kaptak. A tagállamok ezen felül úgy határoztak, hogy az európai gazdaságélénkítési csomag forrásainak 35 %-át, azaz a rendelkezésre álló 1 milliárd euróból 0,3 milliárd eurót a széles sávú infrastruktúrába fektetik. 2. A KÖZÖSSÉGI PRIORITÁSOK VÉGREHAJTÁSA 2.1. A főbb eredmények áttekintése A 27 uniós tagállam által megvalósított összes EMVA-kiadás 2013 végén 71 milliárd EUR-t tett ki 9, amely a közötti időszak 96,2 milliárd EUR összegű teljes költségvetésének 74 %-a (a szóban forgó időszak 7 évet fed le a teljes, 9 éves végrehajtási időszakból 10 ). Az éves kiadások összességében jó úton haladnak a közötti programozási időszak első éveiben tapasztalható lassú kezdet után. Az általános kép korántsem egységes a tagállamok között (lásd a 2. ábrát), ugyanis míg két tagállam kiadási szintje meghaladta a 90%-ot, nyolc másiké nem érte el a 70%-ot. 100% 80% 60% 40% 20% 0% IE AT LU FI LV BE SE SK EE DE SI UK CZ FR PT LT EU-27 NL PL CY HU DK ES MT IT BG RO GR 2. ábra Az EMVA költségvetési kiadások összege 2013 végéig, a közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg arányában Az 1. tengely végrehajtása (68%) általában véve megfelel a közötti időszakra vonatkozó kiadási célnak, mivel jelentős számú jóváhagyott beruházási projekt vár lezárásra. 9 A 2007., 2008., 2009., 2010., 2011., és naptári évre vonatkozó, a tagállamok részére nyújtott kifizetések. Ezek nem összehasonlítható adatok az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, az EMVA-programok végrehajtását ismertető bizottsági pénzügyi jelentéssel, amely pénzügyi éveken alapul. 10 A közötti időszakra vonatkozó EMVA-kifizetésre legkésőbb az utolsó kötelezettségvállalás (2013) után 2 évvel, vagyis 2015 végéig kerülhet sor. 7

9 A 2. tengely esetében a legmagasabb a költségvetés-végrehajtási arány (86%), amely megfelelő egyensúllyal párosul a tagállamok között. A magas arányszám magyarázata az 1. és a 3. tengely beruházási projektjeinek, illetve a 2. tengely legjelentősebb intézkedéseinek eltérő végrehajtási mechanizmusaiban rejlik. A 3. tengely számottevő növekedést mutat 2011 végéhez viszonyítva (a 2011 végén tapasztalt 31%- hoz képest elérte a 60%-ot), amikor is jelentős késedelem volt tapasztalható az intézkedések végrehajtása terén 11. A tagállamok viszonylatában ugyanakkor eltérések tapasztalhatók, egyesek közülük továbbra is lemaradásban vannak céljaik teljesítésével. A 4. tengely költségvetés-végrehajtási aránya 46%, amiben jelentős szerepe van a helyi stratégiák végrehajtása és a helyi akciócsoportok kialakítása terén a tagállamokban tapasztalható késedelemnek. A Leader végrehajtása terén számottevő egyenlőtlenségek mutatkoznak a tagállamok között. 50 milliárd EUR EMVA kiadások EMVA allokáció tengely 2. tengely 3. tengely 4. tengely 3. ábra Az EMVA költségvetési kiadások tengelyenkénti lebontásban 2013 végéig, a közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg arányában A KAP-állapotfelmérés és az európai gazdaságélénkítési terv végrehajtásának konkrét vonatkozásában 2013 végéig 3,3 milliárd EUR összegű kiadás valósult meg az összesen 4,95 milliárd EUR keretösszegből (74%), ami igazolja a 2010-ben lassan beinduló program 2012-ben már megmutatkozó pozitív trendjét. Ami az egyes kihívások szerinti adatokat illeti, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a tejágazati kihívások esetében a legmagasabb 100 %-os, 94%-os, illetve 85 %-os a felhasználási arány, míg a széles sáv, a vízgazdálkodás és a megújuló energiaforrások 31%, 28%, illetve 21% körüli felhasználási arányukkal lemaradást mutatnak. A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás kimagasló felhasználási arányát az magyarázza, hogy ezeket a kihívásokat elsősorban a 2. tengely intézkedéseinek keretében kezelték. 11 A Bizottság második jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások ( közötti programozási időszak) végrehajtásáról. 8

10 1.500 Állapotfelm. és gazdaságélénkítési terv kiadások Állapotfelm. és gazdaságélénkítési terv allokáció millió EUR Éghajlatv áltozás Megújuló energia Vízgazdál kodás Biológiai sokfélesé g Tejágazat Széles sávú infrastru ktúra Új kihívások 4. ábra A KAP-állapotfelmérés és az európai gazdaságélénkítési terv költségvetési kiadásai (EMVA) új kihívások szerinti lebontásban 2013 végéig, a közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg arányában (a CMEF 2013-as adatai). A programozási folyamat során tekintetbe vették a tengelyek között és az azokon belül létező szinergiákat és az általános következetesség igényét (az erősségek és gyengeségek tekintetében elvégzett helyzetelemzések beépítése a vidékfejlesztési programokba, a vidékfejlesztési programok előzetes értékelése stb.). Ez a folyamat az egész programozási időszak során folytatódott, elsősorban a nyomonkövetési tevékenység (monitoringbizottságok stb.), valamint a nemzeti vidéki hálózatok és az Európai Vidékfejlesztési Hálózat értékelései és tevékenységei keretében (közös elemzések, információk és bevált módszerek megosztása a vidékfejlesztési programok irányítói és érdekelt felei között stb.). A végrehajtási időszak első évében kialakításra kerültek az EMVA és az uniós strukturális alapok egymást kiegészítő jellegét biztosító mechanizmusok. Ezek az egyes intézkedések közötti egyértelmű határvonalak és/vagy koordinációs mechanizmusok, például tárcaközi szervek révén valósulnak meg A végrehajtás tengelyek és intézkedések szerinti bontásban 1. tengely A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A közötti időszakban az előirányzatok szerint az 1. tengelyre fordított összes EMVAkiadás a közötti időszak teljes keretösszegének 68%-a (EU-27 átlag). E célkitűzés főbb eredményei 2013 végén a következők: fő sikeresen teljesített a mezőgazdasággal és/vagy erdészettel kapcsolatos képzési tevékenységet (a évi becsült célkitűzés 88%-a); gazdaság vezetett be új termékeket és/vagy új technikákat (a célkitűzés 54%-a); 9

11 80 milliárd EUR összegű beruházás valósult meg (a célkitűzés 80%-a 12 ) az 1. tengely fő beruházási intézkedéseinek keretében, 17 milliárd EUR összegű EMVA-hozzájárulással (28 milliárd EUR összegű közkiadás mellet (EMVA + tagállami társfinanszírozás)). 15 EMVA kiadások EMVA allokáció milliárd EUR Egyéb 1. teng. Intézkedések 5. ábra Az 1. tengelyben megvalósult EMVA költségvetési kiadások intézkedések szerinti lebontásban 2013 végéig, a közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg arányában A 121. intézkedés (A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) EMVA-költségvetési vonzatát tekintve az 1. tengelyhez tartozó legjelentősebb intézkedés (11,6 milliárd EUR). Az erre az intézkedésre felhasznált kifizetések aránya a teljes keretösszeg 75 %-a, amelyből eddig korszerűsítési projekt zárult le (a célkitűzés 66 %-a). A megvalósult beruházások teljes volumene meghaladja a 39 milliárd EUR-t, és várhatóan a közötti programozási időszak végére eléri a 49 milliárd EUR-t. A kedvező felhasználási arány a mezőgazdasági termelők beruházások iránti nagy érdeklődését jelzi, amit a keretösszeg növekedése is igazolt a programozási időszak során. A 123. intézkedést (a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése) 58%-os felhasználási arány jellemzi, és az előirányzott ből gazdaság számára nyújtott támogatást. A beruházások teljes összege 17,4 milliárd EUR (a célkitűzés 71%-a). A 125. intézkedés (A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztésével és átalakításával kapcsolatos infrastruktúra) pénzügyi végrehajtási aránya 2013 végéig 55% volt. Az eddig megvalósult, 2,6 milliárd EUR összegű EMVA-kiadás összesen 7,2 milliárd (köz- + magánpénzből megvalósult) beruházást eredményezett. A támogatott projektek száma meghaladja a at (a célkitűzés 99%- a), a beruházások átlagos értéke mintegy EUR volt ez a tervezettől elmaradó összeg összhangban van az alacsonyabb kiadás-felhasználási aránnyal (55%). A 112. intézkedést (Fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdése) 77%-os felhasználási arány jellemzi, az EMVA-kiadások meghaladják a 2,1 milliárd EUR-t, az intézkedés keretében közel gazdálkodó részesült támogatásban. 12 A beruházás teljes összege a következő beruházási intézkedések keretében megvalósult köz- és magánkiadásokat foglalja magában (112; 121; 122; 123; 125; 126). 10

12 2. tengely A környezet és a vidék minőségének javítása A közötti időszakban a 2. tengelyre fordított összes EMVA-kiadás a teljes keretösszeg 86 %-a. E célkitűzés főbb eredményei 2013 végén többek között a következők: 46,9 millió hektár került be a földgazdálkodással érintett területek körébe, hozzájárulva a környezet minőségének javításához (biológiai sokféleség, vízminőség, talajvédelem és az éghajlatváltozás kezelése); ez az EU mezőgazdasági hasznosítású területeinek (MHT) 27%-a 13. Ennek részeként 7,6 millió hektár részesült a biogazdálkodáshoz nyújtott támogatásban; 1,5 millió hektár részesült a NATURA 2000 területekből vagy a vízvédelmi keretirányelv révén különleges területgazdálkodási támogatásban; és hektárnyi területet érintett a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületek erdősítése EAFRD expenditure EAFRD allocation billion EUR Others Ax2 Measures 6. ábra A 2. tengelyben megvalósult EMVA költségvetési kiadások intézkedések szerinti lebontásban 2013 végéig, a közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg arányában Költségvonzatát tekintve a három legnagyobb intézkedés egyben a 2. tengely legnagyobb felhasználási aránnyal rendelkező intézkedése is, ezek: a 211. intézkedés (A hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések, 100 %-os felhasználási aránnyal), a 212. intézkedés (A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések, 91 %-os felhasználási aránnyal) és a 214. intézkedés (Agrár-környezetvédelmi kifizetések, 87 %-os felhasználási aránnyal). A 214. intézkedés esetében az EMVA-kiadások meghaladják a 20 milliárd EUR-t. Az agrárkörnyezetvédelmi kifizetések több mint 1,5 millió gazdaságot érintettek, a támogatott földterületek összesített nagysága 46,9 millió hektár. Az európai vidékfejlesztési programok nem egységesen hajtják végre a különböző intézkedéseket, de az összesített felhasználási arányok igazolják az agrárkörnyezetvédelmi kifizetések vezető szerepét a környezetvédelmi intézkedések között. A 214. intézkedés emellett vezető szerepet játszik a KAP állapotfelmérése keretében a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás kapcsán kitűzött célok teljesítésében. 13 A évi gazdaságszerkezeti összeírás szerinti MHT (Eurostat, 2014 novemberében frissített adatok). 11

13 A 211. és a 212. intézkedés együttesen 55 millió hektár földterületet támogatnak, a hegyvidéki és hátrányos helyzetű régiókban a hátrányos természeti adottságok kompenzálása érdekében. A pénzügyi végrehajtási arány megközelíti a 100%-ot. A 221. intézkedés (mezőgazdasági földterületek első erdősítése) is szerepet játszik a 2. tengely költségvetésében, nevezetesen a korábbi időszakról megmaradt kötelezettségvállalások folytatásában. A vidékfejlesztési programok többsége esetében a teljes keretösszeg nagysága csökkent a programozási időszak kezdete óta. Az intézkedés emellett 77%-os felhasználási arányt mutat, és több mint hektárnyi erdősített területre terjed ki. A 226. intézkedés (Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése) és a 227. intézkedés (Nem termelő beruházások) a költségvetés elosztása tekintetében a másik két leginkább releváns intézkedés az erdészeti ágazat támogatása szempontjából. A két intézkedés együttesen több mint 3 milliárd EUR összegű beruházást támogatott az európai erdőkben. 3. tengely Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése A közötti időszakban a 3. tengelyre fordított összes EMVA-kiadás a teljes keretösszeg 60 %-a. E célkitűzés főbb eredményei 2013 végén a következők: A 3. tengely a növekvő munkanélküliséggel jellemzett vidéki területeken hozzájárult ( munkahely létrehozásával) a munkahelyteremtéshez 14 ; 21 milliárd EUR összegű beruházás valósult meg (magán- és közpénzből) a 7 milliárd EUR összegű EMVA-hozzájárulás révén (10 milliárd EUR összegű közkiadás mellet (EMVA + tagállami társfinanszírozás)) projekt irányult a vidéki területeken folytatott nem mezőgazdasági tevékenységek köztük vállalkozásalapítások és új idegenforgalmi tevékenységek támogatására A munkanélküliség általában a évi 7,1 %-ról 2013-ban 10,3 %-ra emelkedett a gyéren lakott vidéki területeken, és a évi 7 %-ról 2013-ban 10,2 %-ra nőtt a közepes népsűrűségű területeken (forrás: Eurostat). 15 A következő beruházási intézkedések figyelembe vételével (311, 313, 321, 322 és 323). 16 A 311., 312. és 313. intézkedést figyelembe véve. 12

14 4 EMVA kiadások EMVA allokáció milliárd EUR Egyéb 3. Intézkedések teng. 7. ábra A 3. tengelyben megvalósult EMVA költségvetési kiadások intézkedések szerinti lebontásban 2013 végéig, a közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg arányában Költségvonzatát tekintve a 3. tengely legjelentősebb intézkedése a 321. intézkedés (A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások) 60%-os pénzügyi felhasználási aránnyal és megvalósult projekttel. A 2013 végéig megvalósult beruházások teljes volumene mintegy 5,3 milliárd EUR, amihez az EMVA 2,3 milliárd EUR összegű hozzájárulást nyújtott. A végrehajtás tekintetében ugyanakkor a 3. tengely intézkedései közül a 322. intézkedés (A falvak megújítása és fejlesztése) van a legelőrehaladottabb állapotban, 73%-os felhasználási aránnyal, ami összesen 6,8 milliárd EUR összegű beruházást jelentett a falvak megújítására irányuló tevékenységekbe (2,5 milliárd EUR összegű EMVA-hozzájárulással), közel faluban. Ezzel szemben alacsony felhasználási szint tapasztalható a 312. intézkedés (Vállalkozások létrehozása és fejlesztése) esetében (45%-os felhasználási arány), jóllehet a támogatott mikrovállalkozások száma (több mint ) megközelíti a célkitűzést (84%). Végezetül a 311. intézkedés (Nem mezőgazdasági tevékenységekké történő diverzifikálás) végrehajtási szintje összhangban van a 3. tengellyel (62%). A beruházások teljes összege meghaladja a 4,2 milliárd EUR-t, melyből kedvezményezett részesült. 4. tengely A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében A közötti időszakban a 4. tengelyre fordított összes EMVA-kiadás a teljes keretösszeg 46 %-a. E célkitűzés főbb eredményei 2013 végén a következők: helyi akciócsoport közel projektet finanszírozott. 13

15 5 EMVA kiadások EMVA allokáció milliárd EUR 2, Egyéb 4. teng. Intézkedések 8. ábra A 4. tengelyben megvalósult EMVA költségvetési kiadások intézkedések szerinti lebontásban 2013 végéig, a közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg arányában végén a helyi akciócsoportok száma volt 18. A helyi akciócsoportok száma a Leader+-hoz képest megduplázódott, és a területek felén először hajtják végre a Leader-megközelítést. Mivel a helyi akciócsoportok kiválasztási folyamata viszonylag későn fejeződött be, számos kiválasztott csoport késedelmesen kezdte meg a helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódó projektek végrehajtását. Ez magyarázza az EMVA 4. tengelyének viszonylag alacsony pénzügyi felhasználását, amely az erre a tengelyre elkülönített teljes keretösszeg 46 %-a, azonban a legutóbbi negyedéves kiadásban jelentős növekedés történt. Néhány tagállam sajátos nehézségekre mutatott rá. A Leader érvényre juttatása ugyanis más megközelítést jelent, ami jelentős adminisztratív változtatásokat tett szükségessé (adminisztratív átszervezés, munkatársak képzése). 3. KITEKINTÉS Egyes kedvezőtlen feltételek, például a gazdasági helyzet ellenére az összesített pénzügyi felhasználási arány jó úton halad. A 2013 végére elért végrehajtási arány, illetve a teljesítménymutatók összesített eredményei megerősítik, hogy a korábbi jelentésekben kiemelt főbb végrehajtási nehézségeken általában sikerült túllépni. Ugyanakkor egyes tagállamokban továbbra is alacsony a felhasználási arány, különösen a 3. és 4. tengely végrehajtása tekintetében. E két tengely esetében a rendelkezésre álló adatok eltéréseket mutatnak a tagállamok között, főként a LEADER végrehajtása terén. Az általánosságban megfelelő végrehajtás egyértelműen mutatja a LEADER kivitelezhetőségét, az egyes vidékfejlesztési programok esetében jelzett alacsony végrehajtási arányok azonban kidomborítják az Unió vidéki területei közötti 17 A 413. intézkedés a 3. tengely típusú LEADER-műveleteknek, a 431. intézkedés pedig a helyi akciócsoportok működésének és szervezésének felel meg. 18 Az ENRD felmérése szerint (2014. június). 14

16 egyenlőtlenségeket. E tekintetben jelentős szerep hárulhat az Európai Vidékfejlesztési Hálózat keretében végzett hálózatépítési tevékenységre. Az egyes programok esetében a végrehajtás kezdeti éveiben tapasztalt nehézségek miatt számos korrekciós jellegű módosítást hajtottak végre, melyek során tekintetbe vették a félidős értékelések ajánlásait, és beemelték az új kihívások kezelését (állapotfelmérés) és a gazdasági válság enyhítését (európai gazdaságélénkítő csomag) célzó kiegészítő támogatásokat. A változtatások többsége az intézkedések közötti költségvetési átcsoportosításra, a megcélzott kedvezményezetti csoport kiigazítására, és/vagy a támogathatósági kritériumokra irányult. Az ezek során tapasztalt költségvetési változtatások fő okai a stratégiai prioritások módosításában, az alacsony felhasználási arányokban, illetve a tágabb szakpolitikai, gazdasági és jogalkotási kontextusból adódó, előre nem látott problémák leküzdésében rejlett. A vidékfejlesztési politika nyomonkövetési rendszere átfogó képet ad a KAP második pillérének teljesítményéről és főbb eredményeiről. Konkrétan az 1. tengely esetében mintegy 2,4 millió gazdálkodó vett részt sikeresen továbbképzésen, és több mint 80 milliárd EUR összegű beruházást sikerült mozgósítani projektre. A 2. tengely esetében 47 millió hektáron hajtottak végre környezetvédelmi intézkedéseket. A 3. tengely , a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokat érintő projektet zárt le, és mikrovállalkozás fejlesztéséhez vagy alapításához nyújtott támogatást. Végül pedig eddig LEADER-projekt (4. tengely) részesült támogatásban. Ezt az összképet kiegészíti majd a vidékfejlesztési politika átfogó hatásait vizsgáló utólagos értékelés. Az irányító hatóságok végéig benyújtják a Bizottságnak az egyes vidékfejlesztési programok utólagos értékelését, melyekről azután uniós szintű összegzés készül. 15