A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2013) 640 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Második jelentés a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások ( közötti programozási időszak) végrehajtásáról {SWD(2013) 335 final} HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Háttér és áttekintés A közösségi prioritások végrehajtása Kitekintés HU 2 HU

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Második jelentés a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások ( közötti programozási időszak) végrehajtásáról Ez a jelentés a Bizottság második jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a nemzeti stratégiai tervek 1 és a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások ( közötti programozási időszak) 2 végrehajtásáról. Ez a bizottsági jelentés 3 a tagállamok által 2012-ben benyújtott összefoglaló jelentések 4 elemzésén és értékelésén, valamint egyéb rendelkezésre álló információkon, különösen a közös pénzügyi és fizikai nyomonkövetési mutatókon és az Európai Vidékfejlesztési Hálózatból származó egyes eredményeken alapul. A jelentés a nemzeti stratégiai tervek és a közösségi stratégiai iránymutatások végrehajtásához kapcsolódó főbb aktuális fejleményeket, tendenciákat és kihívásokat foglalja össze. Fontos megjegyezni, hogy a tagállamok évi összefoglaló jelentéseiben felhasznált adatok a programozási időszak évi kezdetétől 2011 végéig tartó időszakból származó aggregátumok. Ez a jelentés figyelembe veszi a nemzeti stratégiai terveknek és az ezekhez kapcsolódó vidékfejlesztési programoknak a KAP állapotfelmérését és az európai gazdasági fellendülés tervét 5 követő, 2010-ben véglegesített módosításait Lásd az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet II. címének II. fejezetét. A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról ( közötti programozási időszak) szóló, február 20-i 2006/144/EK tanácsi határozat. Lásd a szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet A Bizottság jelentése című 14. cikkét. Lásd a szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 13. cikkét. Ezek az összefoglaló jelentések ismertetik a nemzeti stratégiai tervek és célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladást, valamint azt, hogy ezek a tervek hogyan járultak hozzá a közösségi stratégiai iránymutatások megvalósításához. A KAP állapotfelméréséről és az európai gazdasági fellendülés tervéről szóló információk, valamint a 2009-ben elfogadott kapcsolódó jogszabályok megtalálhatók a következő oldalon: HU 3 HU

4 1. HÁTTÉR ÉS ÁTTEKINTÉS 1.1. A Közösség vidékfejlesztéssel kapcsolatos prioritásai között 2006 februárjában az Európai Unió Tanácsa elfogadta a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat a közötti időszakra, amelyek három fő tematikus prioritást határoztak meg: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak (EMVA 6 ) elő kell segítenie egy erős és dinamikus európai agrárélelmiszer-ipari ágazat kialakulását azáltal, hogy az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadást, korszerűsítést, innovációt és minőséget támogatja, továbbá a fizikai és humántőke-befektetés szempontjából prioritást élvező ágazatokra koncentrál. Az 1. tengelybe tartozó intézkedéseknek elsősorban a vidékfejlesztési programok versenyképességét kell elősegíteniük. A környezet és a vidék fejlesztése. Az EU vidéki területein található természeti erőforrások és tájak védelme és ezek minőségének javítása érdekében az erre a prioritásra előirányzott forrásokkal három uniós szintű prioritási területet kell előmozdítani: a biológiai sokféleség és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek, valamint a hagyományos mezőgazdasági vidékek megóvása és fejlesztése; víz; és éghajlatváltozás. A vidékfejlesztési programok 2. tengelyébe tartozó intézkedéseknek elsősorban a környezetvédelmi célkitűzés elérését kell elősegíteniük. A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása. Az e területekre szánt források segítségével a foglalkoztatási lehetőségek és a növekedési feltételek megteremtésének mindenek felett álló prioritását kell előmozdítani. A támogatásokat különösen kapacitásépítésre, készségfejlesztésre és a helyi stratégiák fejlesztésének megszervezésére, valamint annak biztosítására kell fordítani, hogy a vidéki területek a következő nemzedékek számára is vonzóak maradjanak. A képzés, a tájékoztatás és a vállalkozói szellem előmozdítása során figyelembe kell venni a nők, a fiatalok és az idősebb dolgozók különleges igényeit. A vidékfejlesztési programok 3. tengelyébe tartozó intézkedéseknek a 4. tengellyel együtt elsősorban a szélesebb értelemben vett vidékfejlesztési célkitűzések elérését kell elősegíteniük. A tematikus prioritásokon felül a stratégiai iránymutatások kiemelték, hogy szükség van a következőkre is: - A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében - egyúttal a tematikus prioritások előmozdítása. E horizontális, vagy más néven Leader-tengelynek (4. tengely) a helyi fejlesztési stratégiák révén fontos szerepet kell játszania az irányítás javításában és a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósításában. - A programozás koherenciájának biztosítása. A tengelyek között és azokon belül a lehető legtöbb szinergiát kell létrehozni. Adott esetben egyéb uniós szintű 6 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet. HU 4 HU

5 stratégiákat is figyelembe kell venni. Rendelkezésre kell bocsátani az irányítás és a politika végrehajtásának javítására szolgáló eszközöket. Különösen európai és nemzeti szintű vidékfejlesztési hálózatokat kell kiépíteni, amelyek platformként szolgálnak az érintettek között a helyes gyakorlat és a szakértelem cseréjére a politikaformálás, az irányítás és a végrehajtás minden vetületével kapcsolatban. - A közösségi eszközök egymást kiegészítő jellege. A strukturális, a foglalkoztatási és a vidékfejlesztési politikák közötti szinergia elősegítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a különböző uniós alapok által finanszírozandó fellépések egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját. Ezek a stratégiai iránymutatások keretet biztosítottak a tagállamok számára a nemzeti stratégiai tervek elkészítéséhez, amely tervek az uniós prioritásokat nemzeti prioritásokká alakítják át, és hivatkozási alapként szolgálnak a vidékfejlesztési programokhoz. E tervek a prioritásokat tengelyek szerint csoportosított, kiválasztott intézkedések révén hajtják végre (lásd az egyes tengelyekhez tartozó intézkedések felsorolását tartalmazó 1. táblázatot 7 ). A programok nemzeti vagy regionális léptékűek lehetnek, és azokat a Bizottság 2007-ben és 2008-ban hagyta jóvá. Végrehajtásuk nyomon követése és értékelése a közös monitoring- és értékelési keret alapján történik A költségvetés és az operatív célok áttekintése Miután a KAP állapotfelméréséből és az európai gazdasági fellendülés tervéből 4,95 milliárd EUR-t kapott, az EMVA teljes költségvetése a közötti programozási időszakra 96,2 milliárd EUR 8 lett. A kiegyensúlyozott stratégia biztosítása érdekében az EMVA az egyes tematikus tengelyre vonatkozóan a vidékfejlesztési programokban alkalmazandó minimális kiadási szinteket határozott meg (ezek az 1., a 2. és a 3. tengely esetében 10 %, 25 %-, illetve 10 %). A Leadertengely számára az egyes programokhoz nyújtott uniós támogatás legalább 5 %-át (az új tagállamok esetében legalább 2,5 %-át) tartják fenn. Mivel megosztott 7 8 Valamennyi táblázat szerepel a bizottsági szolgálati munkadokumentumban óta az EMVA közötti programozási időszakra vonatkozó költségvetése (elsősorban a KAP állapotfelmérésének és az európai gazdasági fellendülés tervének köszönhetően) 96,2 milliárd EUR-ra emelkedett. HU 5 HU

6 irányítás hatálya alá tartoznak, az EMVA-forrásokat nemzeti állami támogatással kell kiegészíteni 9. A tagállami szintű programozást követően a különböző tengelyek közötti pénzügyi bontásnak és a 2013-ra vonatkozó fő célok meghatározásának eredményei 2011 decemberében a következők voltak 10 : - A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása elnevezésű 1. tengely az összes EMVA-támogatás 35 %-ában részesült ra a tengely várhatóan , a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését célzó beruházási projekthez és , a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelését elősegítő vállalkozás számára nyújt majd támogatást, valamint 2,8 millió résztvevő számára teszi lehetővé a mezőgazdasággal és/vagy erdészettel kapcsolatos képzési tevékenység sikeres elvégzését. - A környezet és a vidék fejlesztése elnevezésű 2. tengely az összes EMVAtámogatás 47 %-ával a hozzájárulások legnagyobb hányadát élvezi. A tervezett eredmény szerint 47 millió hektár mezőgazdasági földterületet vonnak agrárkörnyezetvédelmi gazdálkodás alá, 55 millió hektár hátrányos helyzetű vagy hegyvidéki térségben található mezőgazdasági földterület számára nyújtanak kompenzációt, hektárt erdősítenek és 1,3 millió hektár mezőgazdasági földterület részesül a NATURA 2000 követelményeinek teljesítését célzó támogatásban. - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása elnevezésű 3. tengely részesedése kisebb, az összes EMVA-támogatás 18 %-a. Ennek keretében a tervek szerint 2013-ra 88 millió, vidéken élő lakos részesül majd jobb szolgáltatásokban, és , a falvak megújítását célzó projekt kap támogatást. A Leader-tengely az összes EMVA-támogatás 6 %-ában részesült. A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtását elősegítő támogatás legnagyobb része a tervek szerint a diverzifikálásra és az életminőségre (3. tengely szerinti projektek) fordítható. Az intézkedések szintjén továbbra is az agrár-környezetvédelmi kifizetések (214. intézkedés) jelentik a legfőbb intézkedést, amelyhez a tárgyidőszak egészére vonatkozóan 23 milliárd EUR-t rendeltek. Költségvetési vonzatukat tekintve a következő két legjelentősebb intézkedés a kedvezőtlen helyzetű térségeknek nyújtott, 13,4 milliárd EUR összegű támogatások (211. és 212. intézkedés) és a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését célzó intézkedés (121. intézkedés), amely 11 milliárd EUR-t tesz ki. 1. ábra: az EMVA ( ) intézkedésenkénti felosztása (a végi állapot) (milliárd EUR) A jelentésben szereplő valamennyi pénzügyi adat kizárólag az EMVA-ra vonatkozik. A LEADER programhoz nyújtott támogatások egy részét, a technikai segítségnyújtást és a közvetlen kifizetéseket arányosan rendelték hozzá az alábbi ábrákon és táblázatban szereplő három fő tengelyhez. Az intézkedések jelmagyarázatát lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. Táblázatában. HU 6 HU

7 A KAP állapotfelmérése és az európai gazdasági fellendülés terve 2010-ben véglegesített egyedi programozásának pontosabb ismertetése érdekében a 2. ábra a KAP állapotfelmérésének és az európai gazdasági fellendülés tervének kiegészítő költségvetését a különböző prioritások szerinti bontásban mutatja. A finanszírozás legnagyobb része a biológiai sokféleség és a vízgazdálkodás területére összpontosul (az előbbi célra a finanszírozási összegek 31 %-át, azaz 1,5 milliárd eurót, míg az utóbbira 27 %-át, azaz 1,3 milliárd eurót szánnak). A kiegészítő költségvetésből a tejipari ágazat szerkezetátalakítása 15 %-ot (0,7 milliárd eurót), az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések 14 %-ot (0,7 milliárd eurót), a megújuló energiaforrások pedig 6 %-ot (0,3 milliárd eurót) kaptak. A vidéki területek széles sávú infrastruktúrájának fejlesztése továbbra is kiemelt feladat. A tagállamok ezért úgy határoztak, hogy az európai gazdaságélénkítő csomag forrásainak 35 %-át a széles sávú infrastruktúrába fektetik, ami a rendelkezésre álló 1 milliárd euróból 360,4 millió eurót jelent. 2. ábra: A KAP állapotfelmérése és az európai gazdasági fellendülés terve alapjainak új kihívások szerinti bontása (%) HU 7 HU

8 Forrás: A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. táblázata 12 A KAP állapotfelmérése és az európai gazdasági fellendülés terve által felszabadított, a vidékfejlesztési programokra átcsoportosított új források az EMVA teljes költségvetéséhez adódnak, és így növelik azt az összeget, amely az azonosított egyedi kihívásokra fordítható. Számos esetben az intézkedések eleve is a programok részét képezték, és finanszírozásukat a KAP állapotfelmérésén és az európai gazdasági fellendülés tervén keresztül megnövelték. 2. A KÖZÖSSÉGI PRIORITÁSOK VÉGREHAJTÁSA 2.1. Az eredmények, nehézségek és megoldások áttekintése A 27 tagállam által megvalósított összes EMVA-kiadás 2011 végén 44,5 milliárd EUR-t 13 tett ki, amely a közötti időszak 96,2 milliárd EUR összegű teljes költségvetésének 46 %-a. Mivel a szóban forgó időkeret a kifizetési időszak 56 %-a (a ből 5 év), a közötti programozási időszak első éveiben tapasztalható lassú kezdet után az éves kiadás összege nőtt. Az egyes tagállamok helyzete rendkívül eltérő (2. ábra): a kiadási szint két tagállamban hozzávetőleg 70 % volt, míg négy tagállam kevesebb, mint 40 %-ot költött. Megjegyzendő, hogy az átmeneti szabályoknak megfelelően az előző, közötti programozási időszak kötelezettségvállalásaira vonatkozó kifizetések többnyire lezárultak Az innovációra szánt összegeket a többi kihívás között osztották fel. A 2007., 2008., 2009., és naptári évre vonatkozó, a tagállamok részére nyújtott kifizetések. Nem lehet összehasonlítani a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, az EMVAprogramok végrehajtását ismertető ötödik pénzügyi jelentésével, amely pénzügyi éveken alapul. Kifizetésre legkésőbb az utolsó kötelezettségvállalás (2013) után 2 évvel, vagyis 2015 végéig kerülhet sor. HU 8 HU

9 3. ábra: Az EMVA költségvetésének általános végrehajtása 2011 végéig, a közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg arányában A 2. tengelyre vonatkozó kiadás kellő lendületet kapott, ami főként a kulcsfontosságú intézkedések (agrár-környezetvédelem, kedvezőtlen helyzetű térségek) visszatérő éves kifizetésű többéves jellegének köszönhető. Összességében az 1. tengely végrehajtása is jó úton halad. Másrészről a 3. tengely felhasználási aránya alacsony, és elképzelhető, hogy ennek oka a potenciális kedvezményezettek nehézsége a szükséges társfinanszírozás megszerzésében. A 4. tengely tekintetében jellemzően lassú kezdés volt megfigyelhető, amely azzal magyarázható, hogy a projektek végrehajtásának megkezdése előtt ki kellett alakítani a helyi stratégiákat és a helyi akciócsoportokat (lásd a 4. táblázatot). HU 9 HU

10 4. ábra: A vidékfejlesztési támogatások teljes összege (EMVA, milliárd EUR), és a felhasználás aránya 2011 végéig Ha az állapotfelmérés és az európai gazdasági fellendülés terve végrehajtásának ütemét nézzük, a 4,95 milliárd EUR teljes programozott összegből 2011 végéig 1,27 milliárd EUR került elköltésre. Ez a teljes összeg 26 %-át jelenti, azonban a 2010 és 2011 között tapasztalható igen jelentős növekedés (+235 %) a 2010-es tervezett szerény kezdet után pozitív tendenciát tükröz. Ha a kihívásonkénti felhasználást vizsgáljuk meg, az látható, hogy az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség esetében az átlagnál magasabb 52 %-os és 32 %-os a felhasználás arány, míg a széles sáv, a vízgazdálkodás és a megújuló energiaforrások 10 % körüli felhasználás arányukkal lemaradást mutatnak. A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás magasabb felhasználási arányát az magyarázza, hogy ezeket a kihívásokat elsősorban a 2. tengely intézkedésein keresztül kezelték, amelyek bizonyos mértékben már korábban is léteztek. 5. ábra: Az állapotfelmérésnek és az európai gazdasági fellendülés tervének a vidékfejlesztési támogatásokra szánt teljes költségvetése (EMVA, milliárd EUR), és az indikatív felhasználási arány 2011 végéig A 2011-es közös monitoring- és értékelési keretből származó adatok alapján. HU 10 HU

11 A teljesítménymutatókkal kifejezett végrehajtásnak a tagállami programokban meghatározott, 2013-ig elérendő átfogó célokhoz viszonyított aránya nagy vonalakban megfelel a végrehajtás pénzügyi szintjének. A teljesítménymutatókra vonatkozó összes adatot a 3. táblázat tartalmazza. A végrehajtás általános nehézségei és azok megoldása A tagállamok által leggyakrabban említett nehézség a gazdasági válság. A kedvezményezettek saját forrásainak hiánya, a kérelmezők kölcsönszerzési nehézségei és az állami kezdeményezéseket korlátozó költségvetési megszorítások miatt a válság megnehezítette a beruházási intézkedések felhasználását. A magánszektor általában kevésbé volt hajlandó kockázatot vállalni, ezért lehetséges, hogy egyes beruházásokat kevésbé ambiciózus projektekhez irányítottak át, vagy egyszerűen elhalasztottak. A helyzet kiegyenlítetlen a 27 uniós tagállamban, egyes tagállamok még mindig nehéz helyzetben vannak, míg másoknál bizonyos fellendülés tapasztalható 2008 óta. Ez a probléma kihatással volt az 1. tengelyre is, azonban főként a 3. tengely például az infrastruktúrát támogató programjait sújtotta jelentősen, amelyekre hosszabb finanszírozási és megvalósítási szakaszok jellemzőek. Egyes vidékfejlesztési programok esetében a végrehajtó szervek (irányító hatóságok, kifizető ügynökségek) még mindig adminisztratív és kapacitásbeli problémákkal küzdenek az összes kérelem kezelésében. A potenciális kedvezményezettek ismereteinek és tapasztalatainak hiánya szintén akadályozhatja a végrehajtást, elsősorban az EU-12 egyes tagállamaiban (a humántőke-intézkedések lassú előrehaladása; nem megfelelő alkalmazás), illetve új intézkedések bevezetésekor mind a 27 uniós tagállamban. Néhány tagállam e problémák megoldása érdekében jelentős mennyiségű képzési/mezőgazdasági tanácsadó szolgáltatási tevékenységet hozott létre, de ezek hatása késleltetett. Vannak már megoldások, és sokat közülük módosítások formájában már be is építettek a programokba, főleg a félidős értékelés ajánlásai alapján. A tagállamok a HU 11 HU

12 pénzügyi válság nyomán különböző programkiigazításokat végeztek, úgymint: az állami támogatások fedezetének, a támogatások szintjének és a kevésbé vonzó intézkedésekre vonatkozó támogatási hányadnak a megváltoztatása, a kiválasztási kritériumok és a demarkáció módosítása, az uniós társfinanszírozás arányának növelése, pénzügyi tervezési eszközök, például garanciaalapok vagy kamatmentes kölcsönöket biztosító mechanizmusok használata és/vagy a források újraelosztása. A jelenlegi szakaszban az EMVA és az az EU strukturális alapjai között az egymást kiegészítő jelleget biztosító mechanizmusok kialakításra kerültek és működnek. Ezek kijelölik az egyes intézkedések hatályát, és koordinációs mechanizmusok (például tárcaközi szerv) révén valósulnak meg A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása A közötti időszakra rögzített, 1. tengelyre vonatkozó összes EMVAkiadás a közötti időszak teljes keretösszegének 42 %-a (EU-27 átlag). E célkitűzés főbb eredményei 2011 végén a következők: A mezőgazdasággal és/vagy erdészettel kapcsolatos képzési tevékenységet sikeresen befejező résztvevők száma: (a évi becsült célkitűzés 49 %-a). Az új termékeket vagy új technikákat bevezető gazdaságok száma: (a évi becsült célkitűzés 29 %-a). Az intézkedések végrehajtása 16 A 121. intézkedés (a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) költségvetési vonzatát tekintve az 1. tengelyhez tartozó legjelentősebb intézkedés (11 milliárd EUR). Az erre az intézkedésre felhasznált kifizetések aránya a teljes saját költségvetés 51 %-a, amelyből eddig korszerűsítési projektet valósítottak meg (ez a évi célkitűzés 37 %-a). Ezek közül több mint 3000 projekt és a teljes (magán- + állami) befektetésből 765 millió euró a KAP állapotfelmérésén keresztül a tejipari ágazat szerkezetátalakítását célozta. A kedvező felhasználási arány a mezőgazdasági termelők beruházások iránti nagy érdeklődését jelzi. Ott, ahol a végrehajtás üteme elmarad a célkitűzésektől, a tagállamok elsősorban a gazdasági válságot tették felelőssé, amely kedvezőtlenül befolyásolta a gazdaságok beruházási kapacitását. A 123. intézkedést (a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése), amely költségvonzatát tekintve az 1. tengely második legnagyobb intézkedése, 35 %-os felhasználás jellemzi, és (a 2013-ig előirányzott ből) gazdaság számára nyújtott támogatást. Az 1. tengely további intézkedéseire vonatkozóan a következő felhasználási szintek figyelhetők meg: a 112. intézkedésnél (fiatal mezőgazdasági termelők elindítása) 50 %, vagyis fiatal mezőgazdasági termelő támogatása; a 141. intézkedésnél (félig önellátó gazdálkodás) pedig 51 %, vagyis félig önellátó mezőgazdasági üzem támogatása. 16 Az 1698/2005/EK rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében előirányzott nem és kor szerinti bontást lásd a 4. táblázatban. HU 12 HU

13 2.3. A környezet és a vidék fejlesztése A közötti időszakban a 2. tengelyre vonatkozó összes EMVA-kiadás a teljes keretösszeg 58 %-a. E célkitűzés kapcsán a főbb eredmények 2011 végén a következők: 50 millió hektár, a biológiai sokféleséghez hozzájáruló, sikeres földgazdálkodással érintett terület; 32 millió hektár, a vízminőség javulását elősegítő, vagy 40 millió hektár, a talajminőség javulását elősegítő terület 17. Az intézkedések végrehajtása Költségvetési vonzatát tekintve a három legnagyobb intézkedés egyben a 2. tengely legnagyobb felhasználási aránnyal rendelkező intézkedése is, ezek: a 211. intézkedés (a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések, 74 %-os felhasználási aránnyal), a 212. intézkedés (a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések, 67 %-os felhasználási aránnyal) és a 214. intézkedés (agrárkörnyezetvédelmi kifizetések, 58 %-os felhasználási aránnyal). A 211. és 212. intézkedés együtt 52,8 millió hektár, míg az agár-környezetvédelem 41 millió hektár 18 területet támogat, a KAP állapotfelmérésén keresztül az éghajlatváltozáshoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó problémák kezelését elősegítő 4 és 5,2 millió hektárt is beleértve 19. Ezeket az intézkedéseket a pénzügyi felhasználás tekintetében a 215. és a 221. intézkedés követi (állatjólét, 50 %-os pénzügyi felhasználási arány és ez idáig támogatott szerződés, illetve mezőgazdasági földterület első erdősítése, 41 %-os pénzügyi felhasználás és ez idáig hektár erdősített terület) A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása A közötti időszakban a 3. tengelyre vonatkozó összes EMVA-kiadás a teljes, a as időszakra előirányzott keretösszeg 31 %-a, és a tagállamok között jelentős különbségek tapasztalhatók (lásd a 4. táblázatot). A tagállamok szerint az alacsony felhasználást magyarázó fő okok a pénzügyi válság (a magán- és nemzeti/helyi források szűkössége) és egyes adminisztratív követelmények (ellenőrzési kötelezettségek, hosszú jelentkezési és kiválasztási eljárások). Néhány tagállamban továbbá a 3. tengely végrehajtása kizárólag a Leaderen keresztül történik, ezért a Leader végrehajtásának késedelmei a 3. tengely felhasználási arányára is hatással voltak A közös monitoring- és értékelési keretből származó eredménymutató; egy terület több probléma megoldásához is hozzájárulhat. Kizárólag a 2007 utáni kötelezettségvállalások. A programban meghatározott termőföld-gazdálkodási gyakorlatok természetétől függően ugyanazon a hektáron egymást kiegészítő gyakorlatok is végezhetőek. HU 13 HU

14 E célkitűzés kapcsán a főbb eredmények 2011 végén a következők: A 3. tengely a növekvő munkanélküliséggel jellemzett vidéki területeken hozzájárult (több mint munkahely létrehozásával) a munkahelyteremtéshez. 20 Az EMVA által támogatott, jobb szolgáltatásokból részesülő vidéki területeken élő lakosok száma 62 millió fő. 21 A vidéki területeken további 3,5 millió háztartás rendelkezik potenciális internethozzáféréssel. Az intézkedések végrehajtása 22 Költségvonzatukat tekintve a 3. tengely legjelentősebb intézkedései a 321. intézkedés (a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások, 31 %-os pénzügyi felhasználás és megvalósult projekt, amelyek közül 550 a széles sávú infrastruktúra növelését célozta az európai gazdasági fellendülés tervén keresztül támogatott vidéki területeken) és a 322. intézkedés (a falvak megújítása és fejlesztése, 42 %-os pénzügyi felhasználás és felújítási tevékenységek által érintett falu). A 3. tengely intézkedései közül a 341. intézkedés esetében (készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása) mérték a legnagyobb felhasználást, amely 41 % volt, és projekt valósult meg, illetve a 323. intézkedés (a vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése) esetében, amelynél a felhasználási arány 30 %, és ezidáig projekt valósult meg A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében 2011 végén 25 tagállamban megtörtént a helyi akciócsoportok kiválasztása. A helyi akciócsoportok teljes száma jelenleg A helyi akciócsoportok száma a Leader+-hoz képest megduplázódott, és a területek felén először hajtják végre a Leader-megközelítést. Mivel a helyi akciócsoportok kiválasztási folyamata viszonylag későn fejeződött be, számos kiválasztott csoport még épp csak megkezdte a helyi fejlesztési stratégiájához kapcsolódó projektek végrehajtását. Ez magyarázza az EMVA 4. tengelyének alacsony pénzügyi felhasználását, amely a programozási időszakban az erre a tengelyre elkülönített teljes keretösszeg 18 %-a, azonban a legutóbbi negyedéves kiadásban jelentős növekedés történt A munkanélküliség általában a évi 7,1 %-ról 2011-ben 10,1 %-ra emelkedett a gyéren lakott vidéki területeken, és a évi 7 %-ról 2011-ben 8,5 %-ra nőtt a közepes népsűrűségű területeken (forrás: Eurostat). A szolgáltatások előnyeit élvezőket is beleértve. Az 1698/2005/EK rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében előirányzott nem és kor szerinti bontást lásd a 4. táblázatban. Miután Romániában és Bulgáriában 2012-ben lezárult a helyi akciócsoportok kiválasztási eljárása. HU 14 HU

15 Néhány tagállam sajátos nehézségekre mutatott rá. A Leader érvényre juttatása ugyanis más megközelítést jelent, ami jelentős adminisztratív változtatásokat tett szükségessé (adminisztratív átszervezés, munkatársak képzése). 3. KITEKINTÉS Számos program tényleges végrehajtása csak 2008-ban kezdődött el. Az ezt követő évekre vonatkozó adatok gyorsulást mutatnak, és 2011 végére a teljes pénzügyi felhasználás a kedvezőtlen feltételek, például a gazdasági helyzet ellenére nagyjából jó úton haladt. A legtöbb vidékfejlesztési program képes lesz EMVA költségvetésének teljes mértékű felhasználására. Az egyedi programok esetében a végrehajtást érintő problémák többsége mostanra megoldódott. A végrehajtás kezdeti éveiben tapasztalt nehézségek kiküszöbölése érdekében számos módosítást hajtottak végre a vidékfejlesztési programokban, felhasználták a félidős értékelések ajánlásait, és beemelték az új kihívások kezelését (állapotfelmérés) és a gazdasági válság enyhítését (európai gazdaságélénkítő csomag) célzó kiegészítő támogatásokat. A felhasználás maximalizálása érdekében várható néhány, a tengelyek közötti átcsoportosítás, de az egyes tengelyekre vonatkozó minimális kiadási szinteket tiszteletben kell tartani. A Leader késői végrehajtása miatt azonban néhány vidékfejlesztési program esetében különösen az EU-12 tagállamaiban nehézségekbe ütközhet a 4. tengely vonatkozásában meghatározott minimális kiadási szint teljesítése. A szakpolitikai célkitűzések szempontjából a végrehajtás befejezése előtt négy évvel az mondható el, hogy a programokban meghatározott célok megvalósítása az 1. és a 2. tengely esetében jó úton halad, míg a 3. és a 4. tengely esetében továbbra is lemaradás figyelhető meg a megvalósításban, azonban összességében a tendenciák pozitívak. Részletesebben elmondható, hogy az 1. tengelyben eddig korszerűsítési projekt valósult meg (ez a évi célkitűzés 37 %-a), és a különböző befektetéseket támogató intézkedések eredményeként gazdaság vezetett be új termékeket vagy új technikákat (a évi becsült célkitűzés 29 %-a). A 2. tengely esetében ezidáig 41 millió hektáron hajtottak végre környezetvédelmi intézkedéseket (ez a évi célkitűzés 87 %-a). A 3. tengely esetében , a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokat érintő projekt valósult meg a (2013. évi célkitűzés 40 %-a), és mikrovállalkozást támogattak vagy hoztak létre (a évi célkitűzés 25 %-a). Végül pedig eddig Leader-projekt (4. tengely) részesült támogatásban (ez a évi célkitűzés 25 %-a). A közös monitoring- és értékelési keret hasznos információkkal szolgált a jelentéstételhez, valamint hozzájárult a programvégrehajtásban elért előrehaladás és az eredmények folyamatos nyomon követéséhez. A évre vonatkozó előzetes adatok azt jelzik, hogy a 3. és a 4. tengely legtöbb programja esetében, amelyeknél 2011 végéig még alacsony felhasználás volt tapasztalható, felzárkózás figyelhető meg. HU 15 HU