A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között"

Átírás

1 A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között Garadnai Zoltán A tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar francia kétoldalú kapcsolatok 1975 és 1985 közötti történetét, 1 és ezen keresztül megértesse a kétoldalú kapcsolatokban végbement nyitási politika belpolitikai okait és nemzetközi összefüggéseit. Magyarország számára az enyhülés folyamatában Franciaország a hatvanas évektől kiemelt politikai szerepet kapott, amiben a sajátos De Gaulle tábornok által kezdeményezett francia enyhülési politika is szerepet játszott. A Kádár-rendszer számára ugyanakkor a nemzetközi enyhülés, a külpolitikai sikerek elérése és a belpolitikai stabilitás biztosítása (életszínvonal növelése) kiemelt jelentőségűnek számított, és a détente-entente-cooperation politika lehetőségeinek kihasználása révén a magyar vezetők és diplomaták mindent megtettek azon cél érdekében, hogy a magyar rendszert a nemzetközi színtéren elfogadtassák. A hetvenes években a kádári Magyarország számára a Szovjetunió melletti elkötelezettség 2 és az európai enyhülési folyamatban való aktív részvétel kiegészítette egymást, 3 miközben a szocialista országok közül az el nem kötelezett országnak számító Jugoszláviát nem számítva Magyarország volt az, amely leginkább érintett és érdekelt volt a nemzetközi enyhülés fenntartásában és a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésében. 4 Magyarország számára ugyanis a rendszer stabilitásának megőrzése, az életszínvonal növelése és a belső konszolidáció kiszélesítése kiemelt szerepet játszott, ami egyfajta magyar sajátosságot eredményezett nemcsak a belpolitikában, hanem a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében is. 5 Tanulmányunkban egy sajátos a helsinki záróokmány aláírása és Gorbacsov pártfőtitkár hatalomra jutása közötti időszakot vizsgálunk. Elsődlegesen a magyar francia kétoldalú közeledési politika jellegzetességeinek elemzésére vállalkozunk, miközben a két vezető Kádár János és François Mitterrand személyes viszonyának alakulása is figyelmünk fókuszába kerül Külügyi Szemle

2 A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között Kezdeményezések a magyar francia kapcsolatok mozgásba lendítésére ( ) Magyarország és Franciaország kapcsolataiban 1975 után egy új együttműködés, párbeszéd kezdett kialakulni, 7 és a gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok új szintet értek el. Magyarország az együttműködés fejlesztését a helsinki szerződés alapján képzelte el, és Budapesten elsődlegesen a kétoldalú kapcsolatok területein az együttműködés kiszélesítésével kívántak konkrét előrelépéseket elérni. 8 A legfontosabb területet a hatvanas évekhez hasonlóan továbbra is a gazdasági kapcsolatok jelentették, 9 ezek azonban továbbra is elmaradottnak számítottak. Franciaország e tekintetben a hatvanas évek óta nem tudott érdemi pozíciót szerezni, amit jól mutat az a tény, hogy a magyar francia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok volumene a magyar nyugatnémet gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek alig egyhatodát tette ki. 10 Magyarország ugyanakkor elsődlegesen a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében volt érdekelt, ezért Budapest a francia lengyel, illetve a francia román kapcsolatokhoz hasonló szintre kívánta emelni a két ország kapcsolatait. Raymond Barre miniszterelnök 1977-es budapesti látogatása alkalmával a tárgyaló felek már a két ország együttműködésének hagyományait hangoztatták, és mindkét részről a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését szorgalmazták ban Lázár György, a magyar minisztertanács elnöke tett hivatalos látogatást Párizsban, és kezdeményezte a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, 11 a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok megduplázását, valamint a politikai kapcsolatok fejlesztését, vagyis a magas szintű találkozók lebonyolítását. 12 Lázár György és Raymond Barre látogatásai a kapcsolatépítés fejlesztését célozták meg, és lényegében előkészítették a későbbi együttműködést, 13 amelynek legfontosabb eseményei a legmagasabb szintű vezetők látogatásai voltak. A két ország kapcsolatában a közös nevezőt az enyhülés melletti elkötelezettség és az abból következő közös érdekek képezték, 14 és ehhez járult hozzá kezdetben az a szubjektív tény, hogy a francia miniszterelnök magyar származású felesége révén érzékenyebbnek és megértőbbnek mutatkozott Magyarország irányába, illetve az, hogy a Mitterrand elnök által vezetett francia diplomácia számára a nyolcvanas évek első felében a sajátos jegyeket magán viselő kelet-közép-európai kis ország jelentősége megnövekedett. Kádár János párizsi utazása (1978. november ) A hetvenes évek végének és a nyolcvanas évek elejének történései a nemzetközi kapcsolatokban egy új feszültség korszakát kis hidegháborút eredményezték, 15 s ez a magyar francia kapcsolatok alakulását is befolyásolta. 16 Ezen időszak alatt nyár 39

3 Garadnai Zoltán a magyar vezetők úgy tekintettek Franciaországra, mint egy olyan országra, amely valós és a nemzetközi eseményekre hatással bíró tekintéllyel rendelkezik a nemzetközi kapcsolatokban. 17 A hetvenes nyolcvanas évek fordulóján a magyar vezetők a nemzetközi kapcsolatokban egy viszonylag független utat választottak, de ezt úgy tették, hogy a diplomáciai tevékenység súlyát elsődlegesen a kétoldalú kapcsolatokra helyezték. Ezen időszak alatt Magyarország igyekezett egyfajta közvetítő és sajátos bár erősen korlátozott diplomáciai híd szerepet betölteni. Ezzel párhuzamosan Magyarország aktívabb szerepet kívánt játszani a helsinki folyamatban is, miközben a közvetítőegyensúlyozó diplomácia sarokpontját és meghatározó tényezőjét a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez való tartozás jelentette. 18 Mindezeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a kelet-európai országokhoz viszonyítva Magyarország megítélése fokozatosan pozitív irányba változott, és a francia külügyminisztérium értékelése szerint a magyar francia politikai és diplomáciai tárgyalások hangneme baráti és közvetlen volt, ami azonban továbbra is elsősorban a személyes kapcsolatokban kialakult jó viszonynak volt köszönhető. 19 Kádár János franciaországi látogatását az Elnöki Tanács tagjaként hívták meg számos tény határozta meg. 20 Ez utóbbiak figyelembevétele elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar vezetők céljait és elképzeléseit megértsük. A belpolitikai stabilitás biztosításának elsődlegessége, az életszínvonal fenntartásának politikai fontossága. Magyarország számára a gazdasági kapcsolatok fejlesztése elsődlegesnek számított, mivel a külkereskedelmi kapcsolatok 40 százaléka a nyugati, 50 százaléka a keleti országokkal zajlott. A magyar rendszer a kelet-európai rendszerek között a legstabilabbnak számított, mivel az 1956-ban hatalomra jutó Kádár akkor már 22 éve volt első titkár. A magyar kül- és belpolitikai konszolidáció és az első nyugati nyitási politika sikeres volt az közötti időszakban, s ebben Franciaországnak kiemelt politikai-diplomáciai jelentősége volt. Magyarország viszonylagos nyitottsága és a Kádár-rendszer liberalizmusa a többi kelet-európai szocialista rendszerhez képest. Feltétlen hűség a Szovjetunióhoz. A magyar vezetők érdekeltek voltak abban, hogy a kedvező nemzetközi feltételek megmaradjanak, és továbbra is lehetőség legyen a nyugati kapcsolatok építésére. Ebben a kapcsolatépítésben a kétoldalú kapcsolatok mivel konkrét és politikailag kevésbé érzékeny területet jelentettek kiemelt jelentőségűnek számítottak. Magyarország elsődlegesen Európában gondolkodott, és a magyar diplomácia fő mozgástere Európára helyeződött. 21 A magyar francia politikai és diplomáciai kapcsolatok fejlesztése mellett a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szélesítése. A magyar politika a célok elérése érdekében a francia érdekeket rugalmasabban kívánta kezelni Külügyi Szemle

4 A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között A magyar kommunista vezetésnek sikerült egy rugalmasabb és nyitottabb rendszert létrehozni, a magyar életszínvonal magasabb volt a többi szocialista országénál, és Kádár János személye teljes körben elfogadottá vált, így a rendszer stabil és kiegyensúlyozott volt, ami erősítette a nemzetközi pozíciókat. 23 A magyar politikai célokat a nyolcvanas évek elején tehát határozottan megfogalmazták, és a magyar francia kapcsolatok tekintetében Franciaország nemzetközi tekintélye, az európai és nemzetközi ügyekhez történő hagyományosan sajátos hozzáállás együttesen erősítették a magyar külpolitikai aktivitást ebben a relációban. Ehhez járult hozzá az a hagyományos magyar szándék, hogy az NSZK rovására Franciaország irányába is szélesítsék a kapcsolatokat, vagyis diverzifikálják Magyarország külkapcsolatait. Franciaország érdekei és céljai az alábbiak voltak a kelet-közép-európai térség és azon belül Magyarország irányába: a magyarországi enyhülési politika támogatása, mivel annak Párizs értékelése szerint kiemelt jelentősége volt. Franciaország közvetlen kapcsolatokat akart kiépíteni a keleti tömb országaival a helsinki záróokmány alapján, és elsősorban a kétoldalú kapcsolatokra helyezték a hangsúlyt, amelyben érdekazonosság alakult ki Magyarországgal. Kihangsúlyozni és megerősíteni a francia jelenlétet Közép-Európában, és a lehetőségekhez képest erőegyensúlyt létrehozni a németek hagyományos érdekszférájában. Fenntartani, megerősíteni és fejleszteni a francia gazdasági és kulturális pozíciókat, nem kihagyva ebből Magyarországot, ahol a francia pozíciók hagyományosan gyengébbek voltak a többi országhoz képest. 24 A többi kelet-európai országhoz főképpen Romániához és Lengyelországhoz viszonyítva azonban a magyar francia kapcsolatok semmilyen különleges jellegzetességet nem hordoztak, kivéve a kulturális kapcsolatokat, és nem véletlenül fogalmazták meg a Quai d Orsay diplomatái: Szeretnénk kihangsúlyozni a magyarok számára, hogy mi is azt akarjuk, hogy Franciaországot [országuk] kiemelten kezelje. Szeretnénk tehát elmondani nekik, hogy minden eszközzel e cél érdekében járunk el azért, hogy erőteljesebbé tegyük a [velük folytatott] dialógust, és kormányzati szinten fejlesszük a kapcsolatokat. 25 Kádár János a Valéry Giscard d Estaign francia köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásán 26 az alábbi kijelentést tette: a francia kultúra mindig nagy vonzerőt gyakorolt hazánkra, de a múltban nagyon kevés kapcsolat alakult ki Franciaországgal. ( ) Van tehát egy elmaradás, amit szeretnénk bepótolni. Amikor Franciaországgal való kapcsolataink erősítéséről beszélünk, a szándékaink nem más országok ellen irányulnak, a Franciaország és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok európai keretekben helyezhetők el, és hasznosak lehetnek, mivel az európai biztonság nem csak egyoldalú folyamat. Jobb lenne, ha az a folyamat [európai biztonság] több szálon bontakozna ki, hogy a végén egyfajta háló alakulna ki. Franciaország számunkra mindig világítótornyot jelentett. Támogattuk Franciaország nyitási politikáját De Gaulle tábornok idejében és a közelmúltban ( ). A helsinki szerződésre úgy tekintünk, hogy nyár 41

5 Garadnai Zoltán az nem valaminek a kezdete vagy vége. Mi Magyarországon és ezt tudnia kell elnök úrnak 1956 óta már megcsináltuk Helsinkit, és ez a nemzeti realitásaink alapján működik. Mi mindig is el akartuk kerülni a sündisznó politikát, vagyis azt, hogy elszigetelve legyünk összegömbölyödve minden irányba kinyitott tüskékkel, és hermetikusan bezárva. ( ) Óh, Elnök úr, bárcsak minden olyan jól alakulna, mint a mi belső enyhülésünk. 27 A tárgyalások során a tárgyalópartnerek kicserélték véleményüket az enyhülésről, és Kádár János mint ahogy a fenti idézetből is kitűnik nem csekély büszkeséggel és önbizalommal értékelte és hangsúlyozta a magyar sajátosságokat. Ami a nagy nemzetközi kérdéseket jelentette, a magyarok természetesen és szigorúan a szovjet irányvonalat követték. Kádár János párizsi utazása a szovjet diplomácia érdekét is szolgálta, és így beleilleszkedett egyrészt az általános nemzetközi enyhülés, másrészt a francia keleti nyitási politikába. Ugyanakkor a párizsi tárgyalások hangneme, a magyar vezető iránt tanúsított tisztelet azt mutatta, hogy Párizsban értékelték a magyar rendszer eredményeit, és már régen túltették magukat az 1956-os forradalom magyarországi leverése miatti erkölcsi dilemmákon. A francia diplomaták értékelése szerint Magyarország a kelet-európai országok között a legnyitottabbnak számított, és ez a megítélés a tárgyalások hangnemében is megmutatkozott. Párizsban a látogatásnak alapvetően politikai jelentőséget tulajdonítottak, de a gazdasági, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének a célját is megfogalmazták. 28 A gazdasági kapcsolatok terén a franciák hangsúlyozták, hogy a magyarok részéről a francia termékek nagyobb volumenű vásárlása jelentős mértékben javítaná a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulását, és mindkét részről egyaránt hangoztatták a kulturális kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. 29 Franciaországi látogatása során Kádár János találkozott François Mitterrand-nal, majd Georges Marchais-val a magyar nagykövetség épületében, ezekről előzetesen a francia köztársasági elnököt is tájékoztatták, kihangsúlyozva, hogy magyar részről ezekkel a találkozásokkal is a két ország kapcsolatainak fejlesztését kívánják elérni. 30 Georges Marchais előtt aki nemtetszését nyilvánította ki a Francia Szocialista Párt vezetőjének fogadása miatt a magyar első titkár célzást tett arra is, hogy a magyar vezetők számára a magyar francia kapcsolatok nem pusztán pártközi kapcsolatokat jelentenek. Kádár természetesnek tartotta tehát azt, hogy kereste a kapcsolatot a szocialista párt vezetőjével, aki találkozásuk alkalmából szintén nagyon fontosnak értékelte a magyar francia kapcsolatokat, és visszaemlékezett budapesti útjára, amely nagy hatással volt rá, bár a látogatásáról megjelent összefoglalót az 1956-os események eltérő megítélése miatt Budapesten másképpen értékelték. 31 Mitterrand kifejtette azon véleményét, hogy sokkoló számára az a tény, hogy Franciaország egyáltalán nem érdeklődik Magyarország iránt. Franciaország számára a kétoldalú kapcsolatok szép szólamokban és nyilatkozatokban merülnek ki, ahelyett, hogy egy reális és hosszú távú fejlesztést kezdeményeznének, ami számukra szintén hasznos és fontos lenne Külügyi Szemle

6 A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között Párizsban a látogatás után Magyarország megítélése kedvezően változott, nemcsak a diplomácia, hanem a francia sajtó amelynek hangvételét, véleményét és helyzetértékelését a francia külpolitikai érdekek és instrukciók alapvetően befolyásolták köreiben is. Összességében a látogatás tíz év után áttörést eredményezett a két ország kapcsolatában, és új fejlődés lehetőségét teremtette meg. Valéry Giscard d Estaing köztársasági elnök elfogadta a Magyarországra szóló meghívást. Magyar részről szintén pozitívan értékelték az utat, 33 bár nem kis mértékben az elmúlt évtizedek egyoldalú vonzódása miatt kritikusak és óvatosak maradtak, hiszen mindaddig szinte kizárólag magyar kezdeményezésre történtek változások a kétoldalú kapcsolatokban. 34 A Központi Bizottság ülésén pozitívnak értékelték azokat a fejleményeket, amelyek lehetővé tették a Magyar Népköztársaság nemzetközi presztízsének a növelését és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. 35 Lázár György a minisztertanács elnöke párizsi utazása (1979. november ) a párbeszéd folytatásának és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szándékát jelezte. 36 A tárgyalások során ennek lehetőségeit vitatták meg, elsődlegesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szélesítésére fókuszálva. A tárgyalófelek megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok nem fejlődnek olyan mértékben, mint a politikai kapcsolatok. Francia és magyar részről egyaránt azok bővítését tűzték ki célul, miközben a francia szándékok mögött meghúzódott az a tény is, hogy Párizsban értékelték, hogy Magyarországon belső stabilitás és a nyugati kapcsolatok tekintetében viszonylagos nyitottság volt tapasztalható. 37 André François-Poncet külügyminiszter magyarországi útja (1980. július ) kilenc év után az első francia külügyminiszteri látogatást jelentette. Magyar részről ekkor már egyértelműen a francia köztársasági elnök magyarországi útjában látták azt a lehetőséget, amellyel a kapcsolatokon tovább lehetne lendíteni. Ennek az útnak a szovjetek afganisztáni bevonulása után egyértelműen politikai jelentősége volt. Nem volt véletlen tehát, hogy magyar részről az enyhülés fenntartásának fontosságáról, illetve Budapest Párizs és Moszkva közötti egyenlő távolságáról beszéltek, amit egyértelmű utalásként értékeltek a francia fővárosban. 38 A magyar francia kapcsolatok jellegzetességei a kis hidegháború ideje alatt ( ) Az közötti időszak történései lényegesen kihatottak a kelet nyugati kapcsolatok későbbi változásaira. 39 A nyolcvanas évek eleje a kelet nyugati kapcsolatok elhidegülését és az úgynevezett kis hidegháború időszakát jelentette. A nagy válságok alapvetően meghatározták a diplomáciai és politikai kapcsolatokat és a magyar francia kapcsolatokra alapvető befolyással bíró francia szovjet kapcsolatokat is, amelyet a Mitterrand-nal szembeni bizalmatlanság miatt a leépülés és az elhidegülés jellemzett. Ezt Budapesten nyár 43

7 Garadnai Zoltán is figyelembe kellett venni. Ugyanakkor Párizsban a kelet-közép-európai országok között Magyarország jelentősége megnövekedett, mivel a hagyományos partnernek számító Lengyelország külkapcsolatait a belső válság, miközben Románia nemzetközi és párizsi megítélését a rendszer diktatórikus jellege és az azzal járó szalonképtelensége határozta meg. 40 Ezen időszakot ugyanakkor alapvetően a hidegháborús konfliktusok jellemezték (afganisztáni szovjet intervenció, lengyelországi szükségállapot bevezetése, fegyverkezés és a két szuperhatalom rivalizálása), miközben a kelet-európai országokat a nyolcvanas évek közepén elérték a gazdasági (és később politikai) nehézségek. 41 Ez a helyzet azonban összességében kedvezett azon szándékoknak, amelyek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul, és a hatvanas évekhez hasonlóan a bilaterális kapcsolatok felértékelődtek. A magyar francia kapcsolatok értékelése céljából a Politikai Bizottság 1980 decemberében ült össze, és elemzés alá vette azokat az eredményeket, amelyek a két ország kapcsolatainak alakulásában 1978-tól bekövetkeztek. Az eseményeket a PB-ben alapvetően pozitívnak, de egyoldalúnak értékelték. A budapesti francia nagykövet Jacques Lecompt szintén a kapcsolatok féloldalasságáról értekezett a Quai d Orsay-nak írt jelentésében, és hangsúlyozta a kereskedelmi kapcsolatok vártnál lassúbb fejlődését. 42 Az elnökválasztás után, François Mitterrand hatalomra jutásával új szakasz kezdődött a két ország viszonyában, és a hetvenes évek második felében Kádár János és az új francia elnök között kialakult kapcsolatok, illetve Kádár 1978-ban Mitterrand felé tett gesztusa következtében Budapesten nagy várakozással tekintettek a további kapcsolatépítés lehetőségei elé. A kialakult új helyzetben magyar részről minden alkalmat megragadtak arra, hogy megtalálják a közeledés újabb lehetőségeit. 43 Magyarország céljai a következők voltak. A politikai kapcsolatok területén: fenntartani a rendszeres találkozókat a kelet nyugati enyhülés rendszerében, és elérni azt, hogy 1982-ben az új francia elnök Budapestre látogasson. Rendszeres és hivatalos kapcsolatok kialakítása a miniszterek, elsősorban a miniszterelnökök és a külügyminiszterek között. A társadalmi kapcsolatok szélesítése. A gazdasági kapcsolatok területén: a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a két ország között, és Franciaország kereskedelmi részesedésének növelése. A magyar kereskedelem szerkezetének megváltoztatása és a magyar termékek skálájának szélesítése Franciaországban. A szakminisztériumok közötti együttműködés szélesítése. A vállalati kapcsolatok fejlesztése a két ország között. A kulturális kapcsolatok területén: a kulturális csere egyensúlytalanságának csökkentése. A propaganda fejlesztése, magyar hetek rendezése Párizsban Külügyi Szemle

8 A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között François Mitterrand francia köztársasági elnök magyarországi utazása (1982. július 8 9.) 45 François Mitterrand elnök nem felejtette el Kádár Jánosnak a hetvenes évek második felében az irányába tett gesztusait, és elhatározta, hogy a lehetőségekhez képest újabb lendületet ad a kétoldalú együttműködésnek, elsősorban a kulturális kapcsolatokra helyezve a hangsúlyt. Az új francia diplomácia részéről az úgynevezett megkülönböztetés politikája jelentette a változást. Ebben a megkülönböztetésben kiemelt szerepet kapott a rendszer viszonya a saját lakossághoz, ami Magyarország esetében a rendszer sajátosságát mutatta a többi szocialista országhoz képest. 46 Mitterrand nyíltan megfogalmazta az álláspontját Budapesten: Franciaország a megbékélés politikáját szeretné elindítani Magyarországgal. ( ) Ugyanakkor látunk egy komoly gazdasági irányt, és elemezve a jelenlegi helyzetet, éppen csak eldöntöttük, hogy keressük a megoldást. 47 A közeledést segítő tényezők voltak: Franciaország támogatta Magyarország nyugati nyitási politikáját. A helsinki folyamathoz való magyar hozzáállás, a III. kosár tiszteletben tartásának kérdése. A magyar reformok támogatása Párizs részéről, és a nyugati nyitási politika értékelése. Magyarország kelet nyugati közvetítő szerepe. A magyar sajátosságok megőrzésének budapesti szándéka, és a kelet nyugati enyhülés melletti elkötelezettség, a gazdasági együttműködés kiemelt fontossága. Francia részről igyekeztek Magyarországot a kelet-közép-európai államokhoz képest kiemelten kezelni. Megerősíteni a francia jelenlétet a régióban. 48 A francia köztársasági elnök magyarországi útja nemcsak a kétoldalú, hanem a kelet nyugati kapcsolatok vonatkozásában is kiemelt jelentőségűnek számított, mivel először fordult elő, hogy francia köztársasági elnök Magyarországra látogasson. Az esemény egyértelműen fordulópontot jelentett a magyar francia kapcsolatok történetében, és a Kádár-rendszer számára ez az út kiemelt politikai-ideológiai jelentőségűnek számított, mivel a rendszer elfogadottságát és nemzetközi tekintélyét érzékeltette. 49 A látogatás kifejezte a kapcsolatépítés mindkét oldalon meglévő szándékát: Magyarország tulajdonképpen az az ország Keleten, amely pozitív mérleget tud felmutatni az emberi jogok tekintetében. Ez az ország mindazonáltal I. Szent István király óta ezer éve igyekszik mutatni európai és keresztény elkötelezettségét. 50 Összességében, az elnöki látogatás fordulópontnak bizonyult a két ország és a kétoldalú diplomácia kapcsolatok történetében, 51 és a konkrét együttműködés területén a kapcsolatok fejlődésnek indultak. 52 Ezzel párhuzamosan az európai enyhülési folyamatban is megerősödött a két ország közötti együttműködés, amit az a tény is bizonyított, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő Szovjetunió is elfogadta a magyar nyár 45

9 Garadnai Zoltán diplomácia törekvéseit. 53 A látogatást a Politikai Bizottság is pozitívan értékelte, 54 s hangsúlyozta annak kiemelt politikai-diplomáciai jelentőségét. 55 A kapcsolatépítés hagyományos forgatókönyve szerint a legfelső szintű látogatás után ismét miniszteri látogatáscsere történt, majd a magyar külügyminiszter utazott Párizsba (1983. február 9 13.), 56 miközben a francia miniszterelnök Pierre Mauroy Magyarországra látogatott (1983. július ). E látogatások során mindkét fél a kapcsolatok fejlesztéséért dolgozott, és francia részről érezhetően nagy gondot fordítottak arra, hogy megerősítsék a kapcsolatok szorosabbá fűzésének politikáját. 57 Kádár János második párizsi útja (1984. május ) Kádár János második párizsi hivatalos útja idején a körülményekhez és a hetvenes évek első feléhez képest a kétoldalú kapcsolatok elsősorban a politikai és diplomáciai együttműködés szintjén kitűnően alakultak, amit erősített az is, hogy érezhetően közvetlen és korrekt viszony alakult ki a két ország vezetői és diplomatái között. 58 A francia diplomácia értékelése szerint a francia pozíciók erősödtek Magyarországon, és a francia nyelv tanulása előtt is több lehetőség nyílt meg. A kulturális kapcsolatok fejlődésnek indultak október 12-től egyetemközi magyar francia központ kezdett működni a Sorbonne Nouvelle épületében, bár francia értékelés szerint összességében 1982 és 1984 között a kulturális kapcsolatok terén korábban meglévő egyensúlytalanság továbbra is megmaradt. 59 A gazdasági együttműködés szintje továbbra sem érte el a politika és kulturális kapcsolatok színvonalát. 60 Mitterrand elnök magyarországi útja lendületbe hozta a magyar francia kapcsolatokat, és a kétoldalú látogatások során a franciák egyre inkább hajlandónak mutatkoztak a korábbi nagyon udvarias, ám formális és felszínes viszony felülbírálására. A kétoldalú kapcsolatok terén konkrét lépéseket tettek francia részről is, és Párizsban is igyekeztek szorosabbá fűzni az együttműködést, bár francia részről továbbra is elsősorban piacot kerestek, és így a magyar termékek franciaországi exportja a hatvanas évekhez hasonlóan nehézségekbe ütközött. 61 Párizsban tehát egyre inkább felismerték a magyar kapcsolat jelentőségét, mint ahogy azt is, hogy Magyarország egy sajátos, köztes helyzetben van a szocialista országok között. 62 A francia diplomácia értékelése szerint a Kádár-rendszer Magyarországa a többi szocialista országhoz képest pragmatikus kül- és belpolitikát folytatott, az emberi jogok tekintetében a mérleg viszonylag pozitívnak volt értékelhető, és a magyar vezetők valóban késznek mutatkoztak a párbeszédre a nyugati országokkal, mivel a magyar külkereskedelem 40 százaléka ezekbe az országokba irányult, s a gazdasági fejlődés és az életszínvonal biztosítása a rendszer számára alapvető fontosságúnak számított. 63 Ezzel párhuzamosan Párizsban egyáltalán nem idealizálták Magyarországot, és teljesen tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a rendszer külpolitikája a nemzetközi kérdésekben hűségesen követi a Szovjetunió irányvonalát. 46 Külügyi Szemle

10 A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között Kádár János franciaországi megítélése azonban 1984-re lényeges változáson ment keresztül. Személyének értékelése közvetlenül 1956 után elkezdődött. Az első mérvadó összefoglaló 1961-ben született meg, 64 és a két ország kapcsolatának 1963 és 1968 közötti látványos fellendülése során számos további elemzés látott napvilágot, s ezek tovább árnyalták a magyar első titkárról kialakult képet. 65 Kádár 1978-as franciaországi útja után Mitterrand 1982-es budapesti látogatása tette teljessé a képet re a megítélés kiforrott: a magyar vezető tekintélye Franciaországban is elfogadottá vált, s már Párizsban is a további kapcsolatépítés garanciáját látták személyében és stabilnak ítélt rendszerében egyaránt. Kádár 1984-es párizsi útja így többet jelentett a kétoldalú kapcsolatok építésénél. A kétségtelenül kellemes, közvetlen és barátinak mondható megbeszélések hangneme mellett nem szabad elfeledkezni a látogatás politikai-diplomáciai jelentőségéről. Abban a politikai helyzetben ez az út mint ahogy Kádár többi nyugat-európai útja is egyfajta önállóságot és sajátos magyar utat jelentett, amelyhez kellő fogadási készség társult Párizsban is. 67 Az eredmény mindenféleképpen pozitív volt: a kétoldalú kapcsolatok a hidegháborús konfliktusok ellenére is tovább fejlődhettek, és Mitterrand elnök valóban megfelelő helyen értékelte a kétoldalú kapcsolatokat, s Párizsban már a magyar francia kapcsolatok (Lengyelországhoz és Romániához hasonló) sajátosságairól beszéltek. 68 Összegezve a látogatás tapasztalatait és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét 1984-ben, megállapíthatjuk, hogy azokat a hidegháború nemzetközi realitásai, vagyis az enyhülés és a kelet nyugati kapcsolatok elhidegülése egyaránt befolyásolták ugyan, de a kétoldalú kapcsolatok területén nem elsősorban azok, hanem a kapcsolatok fejlesztésre vonatkozóan a két országban meglévő eltérő megítélés, célok és érdekek érvényesültek. 69 A politikai kapcsolatok köszönhetően a magyar diplomácia felkészültségének is jók voltak, 70 miközben Budapesten itt is egyensúlytalanságot érzékeltek, hiszen az 1975 és 1985 közötti időszakban kevesebb francia politikus érkezett Budapestre, mint magyar Párizsba. 71 A Quai d Orsay-ban az alábbi véleményt fogalmazták meg: Egy nagyon pozitív álláspontot képviseltünk abban a vonatkozásban, hogy támogattuk Magyarország nyitási politikáját a Nyugat irányába. ( ) A terület, ahol leginkább együtt tudunk működni, az az európai biztonsági konferencia, amelynek egyforma jelentőséget tulajdonítunk, úgy, mint az Európa-közi kapcsolatok prioritásként történő kezelésében. 72 A gazdasági kapcsolatok területén Magyarország továbbra is Franciaország ötödik helyen álló partnere maradt, és az egyensúlytalanság a politikai-diplomáciai és a gazdasági kapcsolatok között továbbra sem változott. 73 A magyar összegző értékelések szerint Kádár János második útja elsősorban politikai jelentőséggel bírt a hatvanas évek első felének nyitási politikájához hasonlóan, és alapvetően a magyar érdekeket szolgálva túlnőtt a két ország kapcsolatain nyár 47

11 Garadnai Zoltán Összegzés Magyarországon a belpolitikában és a külpolitikában egyaránt a stabilitás volt az a tényező, amelyet Párizsban értékeltek. A helsinki folyamat aktív részeseként a magyar rendszert viszonylagos nyitottság és liberalizmus jellemezte. Magyarország nemzetközi és franciaországi tekintélye megerősödött. Ehhez járult hozzá a belpolitikai stabilitás biztosításának igénye és a gazdasági reformok újbóli elindításának szándéka, amelyek tovább növelték és erősítették a magyar rendszer enyhülésérzékenységét. Ennek következtében a nemzetközi enyhülés melletti elkötelezettség valódi és őszinte volt, ami a Kádár-rendszer belpolitikai érdekeit szolgálta ugyan, de az egybeesett a nemzetközi enyhülés fenntartásában érdekelt Franciaország érdekeivel. A magyar francia kapcsolatok az általunk vizsgált évtizedben tovább fejlődtek. Bár egyértelmű volt mindkét oldal számára, hogy a személyes vonzalmak (Raymond Barre magyar felsége, Mitterrand és Kádár közvetlen viszonya) ellenére a nemzetközi realitásokon nem lehetett túllépni, de a tíz év kapcsolatépítése nem múlt el nyomtalanul. A kétoldalú kapcsolatok alapvetően javultak, intenzívebbé váltak, és bár végül is nem következett be a magyar részről nagyon remélt minőségi változás, de az 1985 utáni időszakra mégis megteremtődött egy valódi kapcsolatépítés előfeltétele. 75 Az utókor szemszögéből láthatjuk, hogy a valódi változáshoz a nemzetközi kapcsolatok feltételrendszerének kellett megváltoznia. Ez azonban csak Mihail Gorbacsov szovjet első titkár hatalomra jutása után következett be, de ez már egy újabb korszakot jelent nemcsak a hidegháború, hanem a magyar francia kapcsolatok történetében is. 76 Jegyzetek 1 A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja támogatásával készült. A francia külügyi levéltári iratokat a Francia Külügyminisztérium Levéltára 3517/2006 számú kutatási engedélye birtokában tártam fel. 2 AMAE (Archives du Ministère des Affaires Étrangères) Série Europe Sous série Hongrie Carton Note de synthèse. Visite officielle en France de M. Kadar, 10 novembre Békés Csaba: Magyar külpolitika a szovjet szövetségi rendszerben, In: Magyar külpolitika a 20. században. Tanulmányok (szerk. Gazdag Ferenc Kiss J. László). Budapest, o.; Borhi László: A nagyhatalmak kelet-közép-európai politikája 1918 után (Kutatási összefoglaló). Grotius, február o. 4 Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza, november június. Budapest: Szabad tér Kossuth, o. 5 Zoltán Garadnai: La Hongrie de Janos Kadar et le processus d Helsinki. La nécessité de la détente et ses limites intérieures et extérieures, In: Vers la réunification de l Europe, (szerk. Elisabeth du Réau Christine Manigand). Párizs: L Harmattan, o. 48 Külügyi Szemle

12 A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között 6 M. Szebeni Géza: Vigyázó szemetek Moszkvára vessétek. Fejezetek a Kádár-korszak diplomáciatörténetéből. Grotius e-könyvtár, szebeni%20g%c3%a9za_vigy%c3%a1z%c3%b3%20szemetek%20moszkv%c3%a1ra%20 vess%c3%a9tek%e2%80%a6.pdf, o.; Garadnai Zoltán Thomas Schreiber: A magyarországi rendszerváltozás a Quai d Orsay szemével. Külügyi Szemle, Vol. 7. No. 2. (2008) o., 10. lábjegyzet: Klein Márton visszaemlékezése. 7 Thomas Schreiber: A francia magyar nyitás: egy szemtanú emlékeiből. Le Monde diplomatique, szeptember, o.; Garadnai Schreiber: i. m o. 8 MOL (Magyar Országos Levéltár)-XIX-J-1-j-00326/35/1979. Franciaország, 52. doboz. Előterjesztés a Minisztertanácsnak a magyar francia kapcsolatokról. 9 Garadnai: i. m o. 10 MOL-XIX-J-1-j-00326/35/1979, i. m.; AMAE Série Europe, Sous-série: Hongrie, Carton Relations franco-hongroises, Note N 68/Eu., 16 janvier MOL-XIX-j-1-j-00369/1/1978. Franciaország. 52. doboz. A Barre-látogatás értékelése; MOL-XIX-J- 1-j /1980. Franciaország, 55. doboz; Kecskés D. Gusztáv: Franciaország Közép-Kelet-Európa politikája 1918-tól napjainkig. Grotius, o. 12 MOL-XIX-J-1-j /12/1976. Franciaország, 55. doboz. Magyarország és Franciaország kapcsolatai. 13 Thomas Schreiber: Les actions de la France à l Est ou l absence de Marianne. Párizs: L Harmattan, o. 14 MOL-XIX-J-1-j-00369/5/1978. Franciaország, 52. doboz. Miniszteri értekezlet. 15 Geoges-Henri Soutou: La guerre de Cinquante Ans, Les relations Est-Ouest Párizs: Fayard, o.; Mihály Fülöp: Transition en Europe centrale, In: Vers la réunification de l Europe (szerk. Elisabeth du Réau Christine Manigand). Párizs: L Harmattan, o. 16 Felkay András: Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatai a Kádár-rendszer évei alatt, In: Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században (szerk. Romsics Ignác). Budapest: Teleki László Alapítvány, o. 17 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Note. Les relations politiques francohongroises, 24 février AMAE Série Europe, Sous série Hongrie, Carton Hongrie. Situation du pays et ses caracteristiques. 19 AMAE Série Europe, Sous série Hongrie, Carton Communication pour le Conseil des Ministres, 21 novembre MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. B 60. doboz. Feljegyzés; AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Relations franco-hongroises, Note N 68/Eu., 16 janvier AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Note, Politiques extérieure de la Hongrie, 6 novembre 1978; Uo. Hongrie: situation intérieur, 9 novembre MOL-M szekció-288 f. 5/757. ő.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság október 17-én tartott üléséről. Jelentés a Politikai Bizottságnak a magyar francia kapcsolatokról o. 23 Huszár: i. m o. 24 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C. Jelentés a Politikai Bizottságnak Kádár János elvtárs hivatalos franciaországi látogatásáról. 25 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Note de synthèse. Visite officielle en France de M. Kadar, 10 novembre 1978.; Uo. Carton Note. Relations politiques franco-hongroises, 10 novembre 1978; MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m. 26 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m. 27 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Entretien en tête à tête de la Republique et de M. Janos Kadar, 15 novembre MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m. 29 Uo. 30 Uo nyár 49

13 Garadnai Zoltán 31 MOL. M-KS Külügyi Osztály. Franciaország MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m. 33 Magyar Nemzet, november MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-85/PF/1978. C, i. m.; MOL-M szekció-288 f. 5/760. ő.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság november 28-án megtartott üléséről. 2. o. 35 MOL-M szekció-288 f. 4/160. Jegyzőkönyv a Központi Bizottság december 6-án megtartott üléséről. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. 17. o. 36 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Nº 829. Circulaire. 29 novembre Schreiber: i. m o.; AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Nº61. Audience de départ chez M. J. Kadar, le 29 mars Télégramme à l arrivée. 38 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton Compte rendu de la conversation entre le Ministre et M. Janos Kadar (31 juillet de 11 heures à 12 heures). 39 Geoges-Henri Soutou: i. m o.; Fülöp Mihály Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Budapest: Aula, o. 40 AMAE Série Europe Sous série: Hongrie. Carton Hongrie et politique à l Est de la France, 6 juillet Huszár: i. m o. 42 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Propositions sur les meilleurs moyens de développer les relations franco-hongroises. 43 MOL-M szekció-288 f. 5/840. ő.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság november 10-én megtartott üléséről. Jelentés a Politikai Bizottságnak, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének irányelvei. 17. o. 44 MOL-M szekció-288 f. 5/840. ő.e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság november 10-én megtartott üléséről. Jelentés a Politikai Bizottságnak, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének irányelvei. A magyar francia kapcsolatok alakulása, kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének irányelvei o. 45 Schreiber: i. m o.; François Mitterrand egy hosszú beszélgetés után egy tragikus sorsú embernek látta Kádár Jánost. (Interjú Thomas Schreiber diplomáciai újságíróval, szeptember 21.) 46 Uo. 47 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-0030/8/PF/ doboz. Jelentés François Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról. 48 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton N 705/EU, Note de synthèse, 28 juin Klein Márton nyugalmazott diplomata szerint az elnöki látogatás jó és közvetlen légkörben zajlott. (Interjú Klein Mártonnal, szeptember 19.); Bernard Lachaise: Le voyage de François Mitterrand en Hongrie en Öt Kontinens, Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, o. A francia történész idézi a francia elnökkel készített interjú szövegét. 50 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton Note. Relations politiques franco-hongroises. 6 janvier AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton N 513/EU., Note. Suites de la visite du Président de la République en Hongrie (juillet 1983), 21 juin MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-0030/8/PF/ doboz, i. m. 53 Uo. 54 MOL-M szekció-288 f. 5/858..Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság július 20-án megtartott üléséről. 2. o. 55 MOL-M szekció-288 f. 4/188. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 11-i üléséről. 27. o. 56 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton Fiche opérationnelle, 7 février AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5284 N 542/Eu. Fiche opérationnelle, 4 juillet 1983; Uo. Télégrammes arrivés. 58 Schreiber: i. m o. 59 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-00/5/VP/ doboz. Tájékoztató Kádár János elvtárs franciaországi látogatásáról. 60 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton 5281 N 68/Eu. Note. Relations franco-hongroises. 16 janvier Külügyi Szemle

14 A magyar francia kapcsolatok története 1975 és 1985 között 61 Uo. 62 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton N Entretien du Ministre avec M. Peter Varkonyi, Ministre des Affaires Étrangères de Hongrie, 25 septembre Uo. A francia értékelések szerint Magyarország a gazdasági függetlenségét próbálta elérni azzal, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait szélesíteni kívánta a nyugati országokkal, de ebben a politikában a magyar francia kapcsolatok terén nem sikerült érdemi előrelépést elérni. 64 Garadnai Zoltán: Iratok a magyar francia kapcsolatok történetéhez, ( ). Budapest: Gondolat Magyar Országos Levéltár, számú dokumentum o. (Magyarország és a világ. Diplomáciatörténet) 65 Garadnai Zoltán: Iratok a magyar francia kapcsolatok történetéhez, ( ). Budapest: Gondolat Magyar Országos Levéltár, o számú dokumentumok. (Magyarország és a világ. Diplomáciatörténet) 66 Schreiber: i. m o. 67 AMAE Série Europe Sous série Hongrie Carton Secrétariat général du Gouvernement. Compte rendu. Visite officielle en France de M. Kadar, Premier secrétaire du Parti socialiste ouvrier hongrois (15 16 octobre 1984.) Az MSZMP elsőtitkárának hivatalos útja lehetőséget teremt számunkra, hogy diszkréten kifejezzük a szimpátiánkat a magyarországi folyamatok irányába, és konkrétan Kádár úr személyét illetően. 68 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-00/5/VP/ doboz, i. m. 69 Uo. 70 AMAE Série Europe Sous série Hongrie, Carton Visite en france de M. Janos Kadar, Télégramme au départ. 71 AMAE Série Europe Sous série: Hongrie, Carton Hongrie. Situation du pays et ses caracteristiques. 72 Uo. 73 MOL-XIX-J-1-r-Titkárság-00/5/VP/ doboz, i. m. 74 Uo.; AMAE Série Europe Sous Série, Hongrie Carton Hongrie. Situation du pays et ses caracteristiques; AMAE Série Europe sous série Hongrie, Carton La Hongrie à l été 1985, Politique intérieure et politique extérieure. 75 Jól mutatja a francia diplomácia Magyarország értékelését, hogy egészen 1989 végéig a reformkommunistákat tekintették az elsődleges partnernek, és csak a négyigenes népszavazás után kezdték felismerni a változások lényegét. (Interjú Thomas Schreiber diplomáciai újságíróval május 25-én.) 76 Garadnai Schreiber: i. m o. Résumé History of Hungarian-French relations between The aim of Hungarian policy between was to maintain the internal stability of the Kadar regime, and, at the same time, to extend the scope of action of Hungary in Europe, appreciated by the French diplomacy. Hungary s position and János Kádár s opening toward the West policy have to be interpreted in this context, and as such matched Hungarian intentions to bring the country in the sphere of international relations, and was closely related to the internal-external consolidation of the post 1956 regime nyár 51

15 Résumé After 1975 due to the Helsinki process classical spheres of diplomacy, such as bilateral relations, played increasingly important roles for the East-Central European countries. In Budapest, the French connection gained political and ideological importance as part of the western recognition of the Kádár s regime. From a Hungarian point of view, during the years between Hungary had the opportunity to extend of its scope of action and could break out of international isolation. One way was to develop cooperation with France, which reinforced the diplomatic and political aspects of Hungary s opening towards the West. Consequently, the western connections acted as definitive political and ideological factors in Hungarian politics during the period of serving the international consolidation of the regime. Between , the bilateral relations provided a new alternative and more possibilities for Hungary. The central issue of this intra-european relationship was the Helsinki process, related to it was east-west detente and the questions of European security. By playing the role of diplomatic mediator in this process (as well as gradually recognizing the geopolitical importance of Eastern Europe), French foreign policy aimed to rebuild its traditional eastern connections on the basis of the bilateral relations, starting with the re-establishment of relations broken off after 1968/69, primarily in line with current French political interests which differed from those of their allies and adversaries. The Hungarian-French relations developped during the analysed period, and Hungarian opening policy toward the West can be analysed in international context, in comparison with the evaluation of the role of other European satellite countries. In this way it is possible to get a real picture of the political goals and interests which emerged in the process of establishing relationships between Hungary and France, and of course, Kádár s opening toward the West policy has to be interpreted in this context. Examining the events in this context, Hungarian diplomacy appears to have undergone a learning cycle, and the Hungarian diplomats of the era created a new international network besides, and to a new structure of relations, which survived the change of regime and is an informally decisive factor even today. The fact is that contemporary Hungarian foreign policy recognised and took advantage of favorable international relations, had to be based on realities, and consequently, it made efforts to take the best advantage of the state of affairs and the possibilities offered, and though it was not independent, it was by no means short of achievements. To acquire a better understanding of the opportunities and external-internal limitations of Hungarian policy, the exploration of the history of the international and the Hungarian-French ones are also indispensable relations for the period after But this is a new issue 52 Külügyi Szemle

Franciaország, Közép-Kelet-Európa és Magyarország Georges Pompidou elnöksége idején, *

Franciaország, Közép-Kelet-Európa és Magyarország Georges Pompidou elnöksége idején, * Múltunk, 2011/3. 129 136. 129 [ ] KECSKÉS D. GUSZTÁV Franciaország, Közép-Kelet-Európa és Magyarország Georges Pompidou elnöksége idején, 1969 1974 * Charles de Gaulle kudarca az 1969. áprilisi népszavazáson,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A magyarországi rendszerváltozás a Quai d Orsay szemével

A magyarországi rendszerváltozás a Quai d Orsay szemével A magyarországi rendszerváltozás a Quai d Orsay szemével Garadnai Zoltán Thomas Schreiber Franciaország nem mond le arról, hogy konszolidálja azokat a szálakat, amelyek bizonyos mértékben közte és Magyarország

Részletesebben

BTK MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATAI, LEHETŐSÉGEI, DIPLOMATÁI 1945 UTÁN MEGHÍVÓ

BTK MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATAI, LEHETŐSÉGEI, DIPLOMATÁI 1945 UTÁN MEGHÍVÓ BTK MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATAI, LEHETŐSÉGEI, DIPLOMATÁI 1945 UTÁN MEGHÍVÓ Az EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARA és a NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA tisztelettel meghívja Önt MAGYARORSZÁG

Részletesebben

A magyar francia kapcsolatok története De Gaulle tábornok elnöksége alatt ( ) 1

A magyar francia kapcsolatok története De Gaulle tábornok elnöksége alatt ( ) 1 A magyar francia kapcsolatok története De Gaulle tábornok elnöksége alatt (1958 1969) 1 A De Gaulle vezette Franciaországgal kialakítandó kapcsolatokra 1958 folyamán a magyarkérdés problémája nyomta rá

Részletesebben

Franciaország keleti nyitási politikája és a magyar-francia kapcsolatok jellegzetességei ( ) 1

Franciaország keleti nyitási politikája és a magyar-francia kapcsolatok jellegzetességei ( ) 1 Háda Béla-Ligeti Dávid -Majoros István-Maruzsa Zoltán-Merényi Krisztina (szerk.): Nemzetek és birodalmak. Diószegi István 80 éves. ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, 2010. Garadnai

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

A békés egymás mellett élés politika lehetőségei a magyar-francia kapcsolatok változásain keresztül ( ) 1

A békés egymás mellett élés politika lehetőségei a magyar-francia kapcsolatok változásain keresztül ( ) 1 Garadnai Zoltán Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 A békés egymás mellett élés politika lehetőségei a magyar-francia kapcsolatok változásain keresztül (1957-1962)

Részletesebben

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ

IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ IRATOK A MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956 Az állami- és pártkapcsolatok rendezése, az októberi felkelés, a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató

Részletesebben

Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja (1968. március 25 30.) 1

Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja (1968. március 25 30.) 1 (1968. március 25 30.) 1 Garadnai Zoltán A francia keleti nyitási politika lehetőségei 1968 első felében Az 1967 1968 folyamán kialakult konfliktusok fordulópontot eredményeztek a francia keleti nyitási

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

EEA, Eionet and Country visits. Bernt Röndell - SES

EEA, Eionet and Country visits. Bernt Röndell - SES EEA, Eionet and Country visits Bernt Röndell - SES Európai Környezetvédelmi Ügynökség Küldetésünk Annak elősegítése, hogy az EU és a tagállamok a szükséges információk alapján hozhassák meg a környezet

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

integrációs folyamatok

integrációs folyamatok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország és a nemzetközi integrációs folyamatok 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kétpólusú világrendszer

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères

Részletesebben

EN United in diversity EN A8-0206/419. Amendment

EN United in diversity EN A8-0206/419. Amendment 22.3.2019 A8-0206/419 419 Article 2 paragraph 4 point a point i (i) the identity of the road transport operator; (i) the identity of the road transport operator by means of its intra-community tax identification

Részletesebben

NOTE Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts concerning the European Arrest Warrant

NOTE Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts concerning the European Arrest Warrant COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION Brussels, 25 August 2005 11519/05 COPEN 117 EJN 39 EUROJUST 43 NOTE from : to : Subject : Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat. Szerkeszti: a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria

KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat. Szerkeszti: a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria LIII. évfolyam 3. szám 2013 KORRÓZIÓS FIGYELÕ korrózióvédelmi mûszaki tudományos folyóirat Szerkeszti: a szerkesztõbizottság A szerkesztõbizottság elnöke: Zanathy Valéria Dalmay Gábor Dr. Haskó Ferenc

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Construction of a cube given with its centre and a sideline

Construction of a cube given with its centre and a sideline Transformation of a plane of projection Construction of a cube given with its centre and a sideline Exercise. Given the center O and a sideline e of a cube, where e is a vertical line. Construct the projections

Részletesebben

Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában ( )

Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában ( ) Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában (1958 1962) Garadnai Zoltán Előzmények, keretek és lehetőségek Az 1958-ban a hatalomba visszahívott De Gaulle elutasította az úgynevezett jaltai

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

Európai szakszervezet fordul a miniszterelnökhöz

Európai szakszervezet fordul a miniszterelnökhöz Magyarországon sérülnek a szakszervezeti jogok - állítja az UFE http://nol.hu/belfold/magyarorszagon_serulnek_a_szakszervezeti_jogok_-_allitja_az_ufe (UFE) a magyarországi szakszervezeti jogok sérülése

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Sebastián Sáez Senior Trade Economist INTERNATIONAL TRADE DEPARTMENT WORLD BANK

Sebastián Sáez Senior Trade Economist INTERNATIONAL TRADE DEPARTMENT WORLD BANK Sebastián Sáez Senior Trade Economist INTERNATIONAL TRADE DEPARTMENT WORLD BANK Despite enormous challenges many developing countries are service exporters Besides traditional activities such as tourism;

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 7. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 7. (OR. en) Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 7. (OR. en) 14156/15 LIMITE PUBLIC PV/CONS 63 RELEX 920 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2015. november 16 17-én Brüsszelben

Részletesebben

A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI RENDSZERVÁLTÁS ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA,

A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI RENDSZERVÁLTÁS ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA, Kecskés D. Gusztáv A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI RENDSZERVÁLTÁS ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA, 1988 1990 1 Az 1988 májusában újra a Francia Köztársaság elnökévé választott François Mitterrand államfői hatalmának gyakorlására

Részletesebben

A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése

A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése Pándi Balázs 1 A zártcélú távközlõ hálózatokról szóló hatályos jogszabályban megfogalmazottak alapján a Magyar Honvédség Hálózata 2 mentesített az Elektronikus

Részletesebben

UNIVERSITY OF PUBLIC SERVICE Doctoral School of Military Sciences. AUTHOR S SUMMARY (Thesis) Balázs Laufer

UNIVERSITY OF PUBLIC SERVICE Doctoral School of Military Sciences. AUTHOR S SUMMARY (Thesis) Balázs Laufer DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.021 UNIVERSITY OF PUBLIC SERVICE Doctoral School of Military Sciences AUTHOR S SUMMARY (Thesis) Balázs Laufer LAW ENFORCEMENT AND NATIONAL SECURITY CHALLENGES POSED BY

Részletesebben

Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985

Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985 Magyarország külpolitikája I. A Szovjetunió A szovjet érdekszféra kettõs megítélése Magyarország az 1956. évi, fegyveres erõszakkal elfojtott

Részletesebben

Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában

Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában Bartha Eszter Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában A hatalom kérdései a munka világában REWORK-OTKA Kutatócsoport műhelyszemináriuma 2017. január 19. hivatalos ideológia

Részletesebben

MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK DECEMBER FEBRUÁR

MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK DECEMBER FEBRUÁR MAGYAR-JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK 1956. DECEMBER - 1959. FEBRUÁR A magyar-jugoszláv kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa Dokumentumok MTA Jelenkor-kutató Bizottság 1995 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 5 Szerkesztői

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére Előterjesztés 4. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Testvérvárosi kapcsolat felvétele Jászberény Várossal Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

24th October, 2005 Budapest, Hungary. With Equal Opportunities on the Labour Market

24th October, 2005 Budapest, Hungary. With Equal Opportunities on the Labour Market 24th October, 2005 Budapest, Hungary Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok With Equal Opportunities on the Labour Market Equal Opportunities for the Roma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok The government

Részletesebben

Titkok és kincsek a francia Külügyminisztérium levéltárában

Titkok és kincsek a francia Külügyminisztérium levéltárában Garadnai Zoltán Titkok és kincsek a francia Külügyminisztérium levéltárában A francia Külügyminisztérium Levéltára A francia diplomácia tanulmányozása és elemzése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Abstract. 1. Bevezetés

Abstract. 1. Bevezetés 257 ZSÓTÉR BRIGITTA:* A közúti forgalom alakulása Mezőhegyesen (1995-08) Abstract To sum it up, it can be said that winding-up of the sugar factory had an effect on the public traffic, too. I drew a parallel

Részletesebben

Smaller Pleasures. Apróbb örömök. Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor

Smaller Pleasures. Apróbb örömök. Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor Smaller Pleasures Apróbb örömök Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor Smaller Pleasures Oriental lacquer, or urushi by its frequently used

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági szempontok Az ipari termelési folyamatok kedvezőbbé tétele és az ipari együttműködési láncok sűrűsége pozitív társadalmi és gazdasági eredmények létrejöttéhez is hozzájárul. A társadalmi

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. Utoljára frissítve: SZEMÉLYES ADATOK. Kisőrsi Zsófia. Cím: 9700 Szombathely, Négyesi út 3/a Telefon:

ÖNÉLETRAJZ. Utoljára frissítve: SZEMÉLYES ADATOK. Kisőrsi Zsófia. Cím: 9700 Szombathely, Négyesi út 3/a Telefon: ÖNÉLETRAJZ Utoljára frissítve: 2017.04.18. SZEMÉLYES ADATOK Név: Születési adatok: 1992.03.12. Szombathely Cím: 9700 Szombathely, Négyesi út 3/a Telefon: +36309619590 E-mail cím: kisorsizsofia@gmail.com;

Részletesebben

Gondolatok Botos Balázs: Az iparpolitika metamorfózisa című könyvéről Thoughts on The Metamorphosis of Industrial policy by Balázs Botos

Gondolatok Botos Balázs: Az iparpolitika metamorfózisa című könyvéről Thoughts on The Metamorphosis of Industrial policy by Balázs Botos Tóth Gergely Gondolatok Botos Balázs: Az iparpolitika metamorfózisa című könyvéről Thoughts on The Metamorphosis of Industrial policy by Balázs Botos A könyv szerzője Dr. Botos Balázs a Nemzetgazdasági

Részletesebben

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Rostoványi Zsolt

Oktatói önéletrajz Dr. Rostoványi Zsolt egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1976-1977 MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézet, nemzetközi gazdasági kapcsolatok

Részletesebben

M. Szebeni Géza A golyószórótól a pápai emlékéremig: Kádár János és VI. Pál találkozója

M. Szebeni Géza A golyószórótól a pápai emlékéremig: Kádár János és VI. Pál találkozója M. Szebeni Géza A golyószórótól a pápai emlékéremig: Kádár János és VI. Pál találkozója A lassan gyülekező viharfellegek ellenére az 1970-es évek Kádár János politikai pályafutásának kétség kívül legsikeresebb

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1995-2000 BKÁE, közgazdász nemzetközi kapcsolatok szakon 1994-1998 Kereskedelmi

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Borvendég Zsuzsanna. 1. 1993 1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Borvendég Zsuzsanna. 1. 1993 1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár SZAKMAI ÉLETRAJZ Borvendég Zsuzsanna KÖZÉPISKOLA 1989 1993 Bárdos László Gimnázium, Tatabánya EGYETEM 1. 1993 1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

Kerthelyreállítások kezdeményezése, koncipiálása és vezetése a Forster Központban 2007 és 2010 között a KEOP 3.1.3 kódszámú, gyűjteményes és történeti kertek helyreállítása című pályázati konstrukció kiírását

Részletesebben

12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C

12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 29. (OR. en) 12671/17 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség Előző dok. sz.: 12112/17 az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács FREMP 99 JAI 847 COHOM

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

PUBLIC. 8974/16 pu/pn/kb 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PV/CONS 23 RELEX 402

PUBLIC. 8974/16 pu/pn/kb 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PV/CONS 23 RELEX 402 Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PUBLIC PV/CONS 23 RELEX 402 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. május 13-án Brüsszelben tartott

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. TORÓ Tibor

Szakmai önéletrajz. TORÓ Tibor Szakmai önéletrajz Személyes adatok Név TORÓ Tibor Lakcím Temesvár, Dej 23 B/10 Telefon 0722-322839 E-mail torotibor@sapientia.ro Állampolgárság román Születési idő, születési hely Temesvár, 1981. május

Részletesebben

A Present Perfect Tense magyar megfelelői

A Present Perfect Tense magyar megfelelői - 105 - Donga György A Present Perfect Tense magyar megfelelői Szövegelemzés közben egyik hallgatómnak szeget ütött a fejében, hogy egyik olvasmányunk két mondatát, egy jelen idejű és egy múlt idejű mondatot

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK ( )

PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK ( ) PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK (1950-1973) Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Ágnes Kecskemét, 2003 TARTALOM Bevezető. 1. Budapest, 1950. március 21. A Vallás- és Közoktatási

Részletesebben

A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER

A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és

Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és a belpolitikai erőviszonyok tükrében Dr. Ferkelt Balázs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Szeged,

Részletesebben

Kína a keleti nyitás keretében: a magyar kormány szerepe a gazdasági kapcsolatok élénkítésében

Kína a keleti nyitás keretében: a magyar kormány szerepe a gazdasági kapcsolatok élénkítésében Kína a keleti nyitás keretében: a magyar kormány szerepe a gazdasági kapcsolatok élénkítésében Dr. Fábián Emília osztályvezető Kína Főosztály Külgazdasági és Külügyminisztérium Kétoldalú Kapcsolataink

Részletesebben

KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS ZENÉBEN

KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS ZENÉBEN Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS

Részletesebben

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE Dr. Varga Emilné Dr. SZŰCS Edit Dr. PAPP Péter Debreceni Egyetem, AMTC Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

Részletes beszámoló. a T38289 sz. Az Európai Unió és közvetlen környezete a kibővítésen túl c. OTKA-projekt zárójelentéséhez

Részletes beszámoló. a T38289 sz. Az Európai Unió és közvetlen környezete a kibővítésen túl c. OTKA-projekt zárójelentéséhez Részletes beszámoló a T38289 sz. Az Európai Unió és közvetlen környezete a kibővítésen túl c. OTKA-projekt zárójelentéséhez Összefoglaló A kutatás során azt kívántuk megvizsgálni, hogyan alakulnak az Európai

Részletesebben

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL TEACHING EXPERIENCES OF THE IT ENGINEERING COURSE OF UNIVERSITY OF DEBRECEN Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglaló A Debreceni

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről

Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről Dr. Tálas Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Budapest, 2017. május 24. Az előadás vázlatpontjai A V4 együttműködés

Részletesebben

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50 Magyar külpolitika A tantárgy kódja: 7NK40NBK06M A tantárgy megnevezése (magyarul): Magyar külpolitika A tantárgy neve (angolul): Hungarian Foreign Policy A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat

Részletesebben

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

A francia német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában

A francia német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában A francia német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában Fejérdy Gergely A francia német együttműködés a keleti blokkból nézve Szokatlan, de rendkívül informatív a francia

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben