ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET LAPJA

Átírás

1 ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET LAPJA

2 Erdészeti Lapok Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXXXII. évfolyam 5. szám (május) A Szerkesztőbizottság tagjai: Apatóczky István, dr. Balázs István, dr. Bartha Dénes, Gencsi Zoltán, dr. Gőbölös Antal, Kertész József, Kovács Gábor, Mizik András, Pintér Ottó, Pápai Gábor (a bizottság elnöke), Sántha Antal, dr. Szendrődi László, dr. Szikra Dezső, dr. Szodfridt István, Varga Béla, Vaski László FŐSZERKESZTŐ PÁPAI GÁBOR TERVEZŐSZERKESZTŐ: SÁGI MARGIT Kiadó: Felelős kiadó: Szerkesztőség: Telefon: Nyomdai munkák: Felelős vezető: Országos Erdészeti Egyesület 1027 Budapest, Fő u. 68. Dr. Szikra Dezső 1027 Budapest, Fő u Csathó és Társa Nyomdaipari Kft. Eger Csathó Emil A kézirat lezárva: április 28. Terjeszti: az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal kapcsolatban az Egyesület ad (1027 Budapest, Fő u. 68.) Megjelenik havonta. A címlaphoz: Fotó: Évszázados tölgy alulnézetben. Pápai Gábor COAEPiKAHME H. CAEAJJOUI: OfipasoítaiHi e rocyjiapctbennot i Jiecioíi chctomu ( Macn> IL 13 8 X. FIArOIIh, H. TOT: Mojkho jih roöexatb liapaacenh e KopiKBOf l ryőkoí i XBOflnwx njiaiitauh H II. ratepauhh? 15 0 Pafíma (l)apkait i H ohh o Jieconojrcre, iiaiihcamiaf l n rojryfv) 16 1 TARTALOM ERDÉSZETI POLITIKA Vándorgyűlés Szabados János: Az állami erdészet alakulása (II. rész) 138 Dr. Páll Miklós: Az erdőterületek árverési adatainak vizsgálata Zala megyében 141 Répászky Miklós: Magánerdő ma - holnap 143 Dr. Lenár György - dr. Páll Miklós: Első lépések az európai integráció felé 146 Dr. Czerny Károly: A magánerdő-gazdálkodás integrálódása 147 Dr. Németh József: Faanyagok származástanúsítása (sürgős vagy még ráérünk) 148 Dr. Lett Béla: Az erdőgazdálkodási finanszírozás változása 149 ERDÉSZETI KUTATÁS Pagony H. - Tóth J.: Kiküszöbölhető-e a gyökérrontó tapló fertőzése második generációs fenyves ültetésekor? 150 Dr. Lengyel László: Új lehetőség a tápanyagutánpótlásra szabadföldi csemetetermesztésben 152 AZ ÉV FÁJA A KISLEVELŰ HÁRS Konkolyné dr. Gyúró Éva: A kislevelű hárs kultúrtörténete, kertépítészeti szerepe (II. rész) 153 MAGGAZDÁLKODÁS Dr. Marjai Zoltán: Az erdészeti mag - Maggazdálkodás - Magközpont 155 ERDŐKERÜLŐBEN Pápai Gábor: Több mint ünnepség a nyíri erdészháznál 158 Dr. Szendrődi László: Az európai" erdészek Sopronba jönnek! 160 Czuczor Ferenc: Rókalesen 160 Bolyai Farkas Erdészeti csonka munkája (V. rész) 161 Fidlóczky József: Pusztulnak-e az őserdők Malajziában? 162 KÖNYVESPOLC 163 EGYESÜLETI HÍREK 165 INHALT Szabados, J.: Gestaltung der Staatswáldem (II.) 138 Pagony, H., Tóth, J.: Ist die wurzelpilzinfektion zu vermeiden bei dem Anbau zweiter Generation von Coniferen Kulturen? 150 Bolyai, F.-s verstümmelte Arbeit in Sache der Forstwirtschaft vom Jahre 1820 (V) 161 CONTENTS Szabados, J.: State forestry formation ( ). Part II. 138 Pagony, H., Tóth, J.: Can we avoid Annosum Root Rot disease in the pine plantation? 150 Work on the forestry written by Farkas Bolyai in the year of 1820 (V) 161

3 Vándorgyűlés vár romjait. Az út során bemutatkozik a régmúlt és a jelenkor erdőgazdálkodás;!. A program várható időtartama 4 óra. C/ Az Ipolytarnóci természetvédelmi terület megtekintése, ahol Európában egyedülálló régészeti leletegyüttes tanúskodik a 20 millió évvel ezelőtti élővilág fajgazdagságáról. A világhírű természetvédelmi terület megközelítése vonattal történik, a helyszínen szakszerű idegenvezetés biztosított. A program várható időtartama 3 óra 30 pere. Az Országos Erdészeti Egyesület idei Vándorgyűlését az Ipoly Erdő Rt. működési területén tartja augusztus 8-án ás 9-én. A rendezvény központi helyszíne: Balassagyarmat (városi napközis tábor). A helyszín elérhető autóbusszal (Népstadion, illetve Árpád hídi buszmegállóktól), valamint vonattal Budapest Keleti pályaudvarról. Elszállásolás Balassagyarmaton, illetve a környező településeken kollégiumokban, panziókban. A Vándorgyűlés programja a következő: augusztus 8-án: Érkezés, illetve regisztráció a szálláshelyeken: óráig Utazás a szálláshelyekről a közgyűlés színhelyére: óráig Étkezés: óráig Közgyűlés óráig A közgyűlés ideje alatt hölgyprogram (a város történelmi és idegenforgalmi nevezetességeinek megtekintése). 19 órától közös vaesora, baráti beszélgetés, majd visszautazás a szálláshelyekre augusztus 9-én: Reggeli a szálláshelyeken: 8 órakor A résztvevők az alábbi szakmai programok közül választhatnak, melyek kezdete: 9 óra A/ Cserháti barangolás (kb. 5 km) Cserhátszentivántól a hegység jellemző erdőlársulásait megismerve könnyű sétával jutunk el Hollókő váráig, majd a palóc faluba, amely építészeti hagyományaival, helyreállított középkori várával része a világörökségnek. A program várható időtartama 6 óra. B/ Börzsönyi gyalogtúra (kb. 5 km) Rövid kiránduláson ismerkedhetnek meg a Börzsöny változatos földtani képződményeivel és történelmi nevezetességeivel a nagyoroszi Pénzásástól a honti Tsitári árokig. A börzsönyi séta közben a kirándulók felkeresik a magyar történelemből jól ismert drégelyi D/ Városnézés Balassagyarmaton A város sokszínű történelmi, művészettörténeti és kulturális összképének megismerése a nevezetességeken keresztül. Ennek során a látogatók megtekintik a Palóc Múzeumot, a Városi Képtárat, a helytörténeti gyűjteményt és az ortodox zsidó temetőt. Séta közben a város történetének rövid ismertetésére kerül sor. A program várható időtartama 4 óra. Részvételi díjak: 1. Teljes (kétnapos) program: Et 2. Egynapos nyugdíjas program (csak az első napi közgyűlés, ebéd, illetve vacsora, emléktárgyak nélkül): 6000 Ft Az érdeklődők részletes információkat kapnak az OEE helyi csoportjainál, mivel a rendező balassagyarmati csoport közvetlenül ezekkel tartja a kapcsolatot. A jelentkezési határidő a helyi csoportoknál: június 10. Minden résztvevőt szerelettel vár az OEE Balassagyarmati Csoportja és az Ipoly ErdőRt. dolgozói Kedves Kolléganő! A Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezetése, valamint az OEE Egri Helyi Csoport nevében szeretettel meghívjuk az Erdésznők II. Országos Találkozójára. A rendezvény helye: Mátrafüred A rendezvény ideje: július Szállást a Vadas Jenő" Erdészeti Középiskola (Mátrafüred, Erdész u. 11.) kollégiumában biztosítunk. Érkezés és szállásfoglalás július 11-én 11 óráig (aki előző nap érkezik, a jelentkezési lapon jelezze). A vonattal érkezőket a vámosgyörki vasútállomáson gépkocsi várja. A jelentkezési és statisztikai lapokat kérjük mielőbb az alábbi címre visszaküldeni: MEFAG Rt., Kovács Gyuláné, 3301 Eger, Pf. 55. (3300 Eger, Kossuth u. 18.) Erdészüdvözlettel Schmotzer András Garamszegi István vezérigazgató az OEE Helyi Csoport titkára V! J

4 SZABADOS JÁNOS Az állami erdészet alakulása * (2. rész) A társasággá alakítás elvi alapjai Az évi LIII. és LIV. törvény átalakulásra vonatkozó paragrafusai alapvetően meghatározták a teendőket és egyúttal megadták a lehetőséget, hogy az átalakulás a tő melletti, gyakorlati erdészmunkát ne érintse hátrányosan. A legfőbb szempont az volt. hogy az állami erdőgazdálkodás alapegységeit, az erdészeti üzemeket az átalakulás ne bolygassa meg. Mindenáron el kellett kerülni az átszervezésekkel járó anyagi és erkölcsi veszteségeket. Ennek egyik biztosítéka az volt. hogy a döntések egy részét a helyi vezetők ismeretére és tapasztalatára támaszkodva kellett meghozni. Tennészetesen voltak olyan kérdések, amelyek nem képezhették mérlegelés tárgyát. Ilyen volt az átalakulás lényegét érintő vagyonértékelés filozófiája és a társaságok új tőkeszerkezetének megállapítása. Mivel üzleti alapon történő erdőkezelésre kellett felkészülni, ugyanakkor a tulajdonosi feladatok közül az állami vagyon védelme volt a legfontosabb, meg kellett találni az eszközalapú és az üzleti alapú vagyonértékelés közötti középutat. Fő szabályként az eszközalapú értékelést kellett alkalmazni, de a jogszabály adta kereteken belül ezt korrigálni lehetett a tőkeszerkezet kialakításakor. Mivel minden cég elkülönítette azokat a vagyontárgyait, amelyeket az erdőgazdasági alaptevékenység ellátásában feleslegesnek ítélt, ki lehetett jelölni az értékesítésre szánt vagyonelemeket. Az úgynevezett decentralizált privatizációra jelölt eszközöknél általában az üzleti érték figyelembevételével korrigált vagyonérték került be a mérlegbe. Ezek az eszközök nem képezték a jegyzett tőke részét, ugyanúgy mint a kincstári erdővagyonhoz fizikailag kapcsolódó, de a vállalatok mérlegében szereplő ingatlanok. Ezeket a vagyontárgyakat (utak, vasúti pályák, közjóléti eszközök stb.) ugyancsak a tőketartalékban kellett számításba venni, mivel korlátozott volt a forgalomképességük. Az úgynevezett kincstári vagyon meghatározásakor az erdészeti hatóságok véleménye volt a döntő. Az átalakításnak az új vagyonmérleg és helyes tőkeszerkezet kialakítása mellett lényeges eleme volt a testületek (igazgatóság, felügyelőbizottság) személyi összetételének meghatározása. Itt is szükség volt elvi alapokra, a nemkívánatos politikai befolyás elkerülésére. Az erdészeti portfolió a következő elveket kívánta érvényesíteni. a vezérigazgató és legalább még egy vezető alkalmazott tagja legyen az igazgatóságnak, minden igazgatóságban a külső tagok között is legyen erdész szaktekintély (Egyetem, ERTI), szükség van közgazdász és jogász képzettségű' tagokra is a testületekben, ezek lehetőleg helyi szakemberek legyenek, a felügyelőbizottságokban vagy az Erdőfelügyelőség, vagy az Erdészeti Hivatal képviselőjének szerepet kell kapnia. az igazgatóságok öttagúak, a felügyelőbizottságok háromtagúak legyenek. A fenti elvek többé-kevésbé érvényesíthetők voltak. Az ÁV Rt erdészeti stratégiája Az ÁV Rt. fennállása két és féléves időszakában mindvégig küszködött azzal a kérdéssel, hogy mi is a hokiing feladata, voltaképpen mi is az ÁV Rt. Erre a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló évi LIII. törvény csak részben és ellentmondásosan adott útmutatást. Ezért a holding vezetése a megalapítás pillanatától megkísérelte misszióját megfogalmazni és azt a döntéshozókkal elfogadtatni. Kezdetben a holding legfontosabb feladatának egyértelműen a vagyonkezelést, ezen belül a vállalatok feljavítását tekintette. * ERTI Kutatási projekt (CIPA-CT ) keretében készült lanulány. Az 1992/1993-as éves jelentésben - vezetőváltást követően - már így fogalmazza meg küldetését" az ÁV Rt.: Az Állami Vagyonkezelő Rt. arra kapott megbízást, hogy a portfoliójába tartozó vagyon értékél maximalizálja, osztalékot fizessen tulajdonosának, a Magyar Köztársaságnak, eközben vagyonúnak közel 50%-át 1996 végéig privatizálja. " 1994 márciusában - közvetlenül a választások előtt - a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter már kifejezetten arról beszél a holdinghoz tartozó társaságok vezérigazgatói és vezető tisztségviselői előtt, hogy a legfontosabb feladat a magánosítható állami vagyonrészek értékesítése. A holding identitászavarai a kormány vagyonpolitikai célkitűzéseinek bizonytalanságától, illetve a kormánytagok ezzel kapcsolatos eltérő szándékaiból következtek. Ezzel magyalázható, hogy a holding számára támpontot jelentő éves vagyonpolitikai irányelveket - mint szinte minden évben ban is csak novemberben fogadta el az Országgyűlés. Ebben a hektikus környezetben a 19 erdészeti vállalkozást öszszefogó erdészeti portfolió viszonylagos stabilitást élvezett. Noha az állam függőben hagyta erdeivel kapcsolatos távlati szándékának kinyilvánítását (hiszen az erdő csak ideiglenesen tartozott az ÁV Rt.-hez). az erdészeti portfolió az induló filozófiára épített saját stratégiáját mindvégig meg tudta őrizni. Ennek lényege az volt. hogy az ÁV Rt.-nek, mint az állam tulajdonosi képviselőjének, a rábízott erdővagyon felelős őrzőjeként eleget kell tennie tulajdonosi kötelezettségeinek, mindezt azonban üzleti alapon, és közvetett irányítási módszerekkel. Az erdészeti részvénytársaságokkal szemben támasztolt elvárásaiban tehát az erdővagyon megőrzése, védelme, gyarapítása kapott prioritást, és csak ezt követték a jövedelmezőségi követelmények. Mivel kezdettől nyilvánvaló volt, hogy magas szintű erdővagyon-gazdálkodást csak pénzügyileg stabil, erős gazdasági pozícióban lévő társaságok tudnak folytatni, kiemelt szerepet kapott a társaságok feljavítása, reorganizációja. Noha három kivételtől eltekintve az erdészeti társaságokban lévő állami tulajdoni hányad maxünum 49 százaléka privatizálható vagyonrész volt. az értékesítés komoly formában nem merült fel. Áz ÁV Rt. erdészeti stratégiájából következett, hogy a holding vezetése határozottan ellenállt az állami erdővagyon felaprózására és értéken aluli átadására tett kísérleteknek. így az ÁV Rt. az Erdészeti Hivatallal egyetértésben kezdeményezte a 60 ha feletti erdőtömbök kárpótlási kijelölésének tiltását. Az ÁV Rt. igazgatóságára erős politikai nyomás nehezedett, hogy az állami vagyonból vonzóbb kínálatot teremtsen a kárpótlási jegyek ellenében, azok értékvesztésének megakadályozására. Néhány profitábilis ipari és szolgáltató társaság részvényein kívül a papírok iránt nem volt kereslet. Nagy föld- és erdőéhség alakult ki. különösen azért, mert a törvényadta lehetőséggel élve a licitálásokon általában megegyeztek a minimál árban (az erdő esetében átlagosan 2000 Ft/ha). Ezért a kárpótlási földalap bővítése, illetve a kárpótlási jegyek tömegének csökkentése céljából különböző technikák alkalmazására születtek javaslatok. Egyik ilyen technika volt két brókercég által kidolgozott erdőbefektetési alap koncepció". Ennek lényege az volt, hogy az állam értékes nagy erdőbirtokot (kb ezer hektár) ingyenesen átad egy ingatlanbefektetési alap vagyonába és a kibocsátott befektetési papírokat lehet kárpótlási jegyre cserélni. A javaslat kidolgozói azzal érveltek, hogy ezen technika segítségével elkerülhető a nagy erdőbirtokok felaprózódása. ugyanakkor az állam a kárpótoltakat közvetve erdőtulajdonhoz juttatja. Az erdő alacsony jövedelmezősége és az alanyi jogon kárpótlási jeggyel rendelkezők közvetlen erdőtulajdonlási igénye miatt ez a technika nyilvávalóan csak a piacon lévő. feltételezhetően spekulációs céllal megvásárolt kárpótlási jegyek csökkenését eredményezte volna. Ez beláthatatlan következményekkel járt volna.

5 hiszen az Alap tulajdonosainak és főleg kezelőinek az Alap csődbevitele és felszámolása, végeredményben az erdőbirtok értékes területeinek eladása árán valósult volna meg spekulációs számításuk. Ezért az ÁV Rt. igazgatósági határozatban foglalt állást erdőterületek ingatlanbefektetési alapba történő átadása ellen. A befektetési alap elleni harcban" oroszlánrészt vállalt az igazgatóság akkori alelnöke, dr. Hajtó Ödön (jelenleg a Mérnöki Kamara elnöke), de csatlakozott hozzá többek között Horn Péter akadémikus, dr. Kocsis István, Nógrádi László és az igazgatóság elnöke, dr. Bakay Árpád is. A fentieknek köszönhető, hogy az átvett 1 millió hektár erdőből az ÁV Rt. jóváhagyásával csak 50 ezer ha-t jelöltek ki kárpótlásra, illetve ennyivel csökkent az ÁV Rt. vagyonába került állami erdőterület. Összegzésképpen megállapítható tehát, hogy az ÁV Rt. induló filozófiája az erdészeti stratégiában a holding két és féléves fennállása alatt végig érvényesült. Ennek lényege az volt. hogy az államnak felelős tulajdonosnak kell lennie, de piaci viszonyok között csak ugyanolyan eszközökkel élhet, mint a magántulajdonosok. Nem keverhető össze tehát az állam tulajdonosi joggyakorlása a közhatalmi szerepkörrel. A stratégia arra az alapfeltevésre épült, hogy az állami vagyonkezelés - a fenti elvek betartásával - alkalmas arra, hogy a közérdekű erdőgazdálkodás számára megteremtse a korlátozott versenyszféra feltételeit. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy hogyan érvényesültek ezek a stratégiai célok a vagyonkezelési gyakorlatban. A stratégia gyakorlati megvalósítása A társasági erdőkezeléssel szemben leggyakrabban felhozott érv az volt, hogy a társaság, mint piaci szereplő, csődbe mehet, felszámolási helyzetbe kerülhet. Ugyanakkor az erdő nem maradhat kezelő nélkül. Emiatt az állami erdőt még 100%-ig állami tulajdonú társaságba sem célszerű apportálni. Másrészt viszont a szervezeti stabilitás alapvető tulajdonosi érdek egy olyan ágazatban, ahol a termelési ciklus év. Ezért az erdészeti társaságok vagyonkezelésében a megelőző magatartásnak kulcsfontossága van. Nem juthat a vagyonkezelő tudta nélkül egyetlen társaság sem kritikus pénzügyi helyzetbe. Ehhez olyan kontrolling rendszer kiépítésére volt szükség, amelyik a havi ellenőrzést és szükség esetén a beavatkozást lehetővé tette. Ez az ÁV Rt.-nél rövid idő alatt korszerű formában kiépült. Az ÁV Rt. azonban kritikus pénzügyi helyzetben lévő cégeket is örökölt". A társasággá alakítás feltétele volt ezek feljavítása, hiszen felszámolás alatt lévő céget a törvény sem engedett átalakítani. A stratégia megnyilvánulása az átalakulás előtt Átalakulás előtt lényegében két eszközzel élt a vagyonkezelés. A rossz likviditású, eladósodott, de folyó fizetési kötelezettségeinek eleget tevő cégek esetében a decentralizált privatizáció volt a reorganizáció eszköze. A felesleges vagy az alaptevékenységben nélkülözhető eszközök (ingatlanok, üzemek, üzemrészek) értékesítésére két okból volt szükség. Az értékesítésből befolyt összeg csökkentette az adósságállományt és ezáltal megszűnt vagy mérséklődött a kamatfizetési teher, másrészt az erdőfelújítások finanszírozása miatt is szükség volt pótlólagos forrásbevonásra. Ezért az ÁV Rt. kezdettől ösztönözte a decentralizált értékesítést és minden esetben hozzájárult a bevételek reorganizációra és erdőfenntartási célra való felhasználásához. Ez azonban nem mindig volt elegendő. Az adósságteher mértéke vagy az értékesíthető vagyontárgyak iránti kereslet hiánya, gyakran mindkettő együttesen, három vállalat esetében külső segítség nyújtását tette szükségessé. Az adósságok csődegyességben való átütemezése mellett szükségessé vált a rövid lejáratú hitelek, közép- vagy hosszú lejáratúvá konvertálása. Ezen hitelek felvételéhez készfizető kezességet vállalt az ÁV Rt. Két vállalat - az Ipolyvidéki EFAG és a Nagykunsági EFAG - csődegyezség létrejöttét követően kérte a garanciát. A több évre előremutató üzleti terv alapján kockázatelemzés készült mindkét kezességvállalásra és a kis kockázat alapján 99, illetve 125 millió forint középlejáratú hitel felvételére garanciát vállalt az ÁV Rt. (Mindkét cég rendben kifizette mind a kamat, mind a tőketartozást, így a garancia érvényesítésére nem volt szükség.) A Felsőtiszai EFÁG sikertelen privatizációs tranzakciói és felgyülemlett köztartozásai miatt közvetlen felszámolási helyzetbe került év közepére. A felszámolás megakadályozása céljából az ÁV Rt. 250 millió forintos kötvénykibocsátás kamat és tőketartozásaira vállalt készfizető kezességet. A kezességvállalást követően kinevezett vállalati biztos feltáró munkája alapján 1993 novemberében világossá vált, hogy a 250 millió forint hitel a céget nem stabilizálta. Megoldásnak a hitelezőkkel való csődegyezség megkötése és annak sikeres teljesítése mellett is millió forint külső forrás bevonása látszott. A számítások és elemzések ugyanakkor azt is alátámasztották, hogy az 50 ezer ha állami erdő fenntartásának garantálásához minden más megoldás többe kerül. A felszámoláskor, illetve végelszámoláskor bekövetkező nagy vagyonvesztés mellett a gazdátlanná váló erdőt ért veszteség még nagyobb lett volna, nem szólva a magas színvonalú szakmai kultúrát ért erkölcsi veszteségről. Ezért az ÁV Rt. támogatta a csődegyezség létrejöttét és Ígéretet tett, hogy a kötvény lejártakor a 150 millió forintot és kamatait - a jegyzett tőke egyidejű megemelésével - kifizeti. (Ezt az ígéretet már az ÁPV Rt. teljesítette 1995-ben.) Az 1994 végén átalakult erdőgazdaság eddigi eredményei teljes mértékben igazolták az ÁV Rt. döntéseinek helyességét, és egyúttal annak előnyét, hogy a vagyonkezelő az erdőnek és a vállalatnak is tulajdonosa. A stratégia megnyilvánulása átalakulás után Az eltérő termőhelyi, piaci és pénzügyi adottságok között működő erdőgazdaságok átalakítása időben elhúzódott. Néhány vállalatot - visszamenőleges hatállyal - már január 1-től részvénytársaságként bejegyzett a cégbíróság, noha a legkorábbi átalakulási döntés csak júniusában született meg. A cégek zöme június 30-i dátummal alakult át, de még 1994-re is áthúzódott átalakulás. A Felsőtiszai EFAG átalakulása - a már említett okokból - csak szeptember 30-án történt meg. Az átalakulás után a stratégia a gazdasági társaságokról szóló törvény (GT) adta kereteken belül a részvényesi jogok gyakorlásán keresztül érvényesült. Tekintettel arra. hogy mind a 19 erdészeti részvénytársaság 100%-os állami tulajdonban maradt, valamennyi tulajdonosi jogosítványt - amit a GT a részvényesek közgyűlésének hatáskörébe utal - az ÁV Rt. gyakorolta. A társaságok ügyvezetési feladatait a közgyűlés által kinevezett igazgatóságok, az ellenőrzési feladatokat a felügyelőbizottságok, illetve a könyvvizsgálók látják el. A felelősség és a hatáskör a társaságok alapító okiratában pontosan szabályozott. Az ÁV Rt. a vagyoni körébe tartozó erdő tulajdonosi irányítását csak közvetve, a társaságok erdőgazdálkodásának üzleti szabályozásán keresztül látta el, mivel az állami erdő nem kerülhetett a társaságok vagyonába elején készült egy javaslat, miszerint az ÁV Rt. kössön a társaságokkal vagyonkezelői szerződést, amely polgári jogi eszközökkel szabályozná az erdőállomány használatát, illetve annak védelmét. A javaslat szerint egy hosszú távú keretszerződés rögzítette volna a jogokat és kötelezettségeket, illetve évente megállapodtak volna egyrészt a társaságok által fizetendő használati díj, másrészt az ÁV Rt. által fizetendő vagyonkezelői (megbízási) díj összegében. A szerződés volt hivatva kiváltani az Erdészeti Alap különbözeti járadékelven működő keresztfinanszírozási funkcióját. Az éves díjak a költséghozam elemzéseket is tartalmazó normatív járadékkülönbség-számításra épülnek. Az egyezség megkötésénél természetesen figyelembe kellene venni a kezelt erdő értékét, a változó piaci feltételeket, a tulajdonos speciális igényeit és a társaságok éves mérlegadataiból nyerhető információkat is. A szerződés mellett szól, hogy egyértelmű és hosszú távon tervezhető feltételrendszert teremt az erdőgazdálkodó számára anélkül, hogy figyelmen kívül maradna a külső (például piaci) körülmények változása. Mivel ezt a javaslatot az ÁV Rt. ügyvezetése elvetette, maradt a közvetett irányítás eszköze: az ötéves stratégiai és az éves üzleti

6 tervek. Az éves beszámolók felülvizsgálatakor az erdőfelügyelőségek erdőállomány-gazdálkodási jelentésére támaszkodva történt a minősítés, az eredményfelosztás és a következő évi üzleti terv jóváhagyása. Üzleti tervek, éves beszámolók A tulajdonos az üzleti tervek elfogadásán felül konkrét követelményekben fogalmazta meg éves elvárásait. Kiemelt szerepet kaptak az erdővagyon-gazdálkodás színvonalát meghatározó erdőművelési munkák, valamint a közcélú feladatok, azok forrásai, az esetleg ebból származó veszteségek adatai. Az erdőgazdálkodásra között érvényesített sajátos elszámolási szabályok miatt az erdőfelújítás költségei nem jelentkeztek veszteségként a mérlegben. A számvitelben kimutatott, valójában azonban fiktív nyereség után adózási kötelezettség állt fenn, illetve látszólagos osztalékalap jelent meg a mérlegekben. Ezért az erdészeti rt.-knél a szokásosnál nagyobb jelentősége volt az üzleti tervek naturális adatainak. Az erdőfelújítási lemaradások csökkentésére tett erőfeszítéseket oly módon ismerte el az ÁV Rt., hogy esetenként az emiatt bekövetkezett vagyonvesztést" is tudomásul vette. (Az éves mérlegben nem jelentkezett a vagyoncsökkenés, hiszen az erdőfelújítások aktiválási kötelezettsége elfedte az eszközértékesítésekből befolyt összegek erdővagyonba történő befektetése miatt bekövetkező társasági vagyoncsökkenést.) A decentralizált privatizáció bevételeinek felhasználása és az erdőfelújítás forrásszükséglete közötti összefüggést jól érzékelteti az alábbi kimutatás: Megnevezés Az erdészeti portfolió összesített adatai MFt-ban Összesen Erdőfelújítás költsége Erdőfelúiítás normatív támogatás Eltérés (saját forrás) Decentralizált értékesítés 1409* * Az évi értékesítéssel együtt. Az erdőfelújítások elszámolási gyakorlata ugyanakkor megnehezítette, hogy az üzleti tervekről, illetve a beszámolókról normatív pénzügyi követelmények alapján döntsön a tulajdonos. Mivel a cégek az 1995-ös mérlegből a tőketartalék terhére egy összegben kivezették a korábbi években felhalmozott fiktív eszközértéket (az erdőfelújítások értékét), és mivel 1996-tól az erdőfelújítást költségként kell elszámolni, lefeklelhetők egy egzaktabb vagyonkezelői követelményrendszer alapjait. Osztalékpolitika Az előző pontokban kifejtett fiktív nyereség" tényét, valamint a közcélú feladatokat az ÁV Rt. mind az 1993, mind az 1994-es osztalék megállapításakor messzemenően figyelembe vette ban a portfolio-szintű 240 millió Ft-os adózás előtti nyereség mellett 43 millió Ft, 1994-ben a 325 millió Ft nyereség után 57 millió Ft osztalékot kellett a társaságoknak befizetni. Az adózott nyereség átlagosan 70-80%-a az alaptevékenység fejlesztése céljából a társaságoknál maradt. Tulajdonosi elvárás, vezetői minősítés, motiváció Az ÁV Rt. erdővagyonnal kapcsolatos stratégiai céljaival a vállalati céloknak is összhangba kellett kerülnie. Valamennyi rt. kö- Kerületvezető erdészek figyelem! Az Erdészeti Lapok felmérést végez aktív kerületvezetők körében. Kérjük, hogy írják meg a szerkesztőségnek, hogy havonta mennyi az az idő, amit a napi feladatokon kívül jerdőné - zéssef", a z életközösség vizsgálatáva l tudna k tölteni. Nyugdíjas kollégák véleményét is várjuk! A felmerés kiértekeléséhez nem feltétlenül szükséges a név és a cím. A Szerkesztőbizottság zéplávú stratégiai tervet nyújtott be. amelyet az ÁV Rt. elfogadott, és erre építette az éves üzleti tervben megfogalmazott tulajdonosi elvárásait. Ezek teljesítése képezte a vezetők minősítésének és premizálásának alapját. A tulajdonosi elvárások között minden esetben kiemelt szerepet kapott az üzemterv szerinti és az erdőfelügyelőségek egyetértésével folytatott magas szintű erdőállomány-gazdálkodás. Ennek a motivációnak is köszönhetően az erdőfelügyelőségek és évi erdőállomány-gazdálkodásáról készült beszámolóiban szinte kivétel nélkül elismerik az rt.-k szakmai tevékenységét. Képzés és koordináció Az ÁV Rt. kezdetben erőteljesen hangsúlyozta a képzés Fontosságát. A vezető tisztségviselőktől elvárta, hogy a társaság és a tulajdonos érdekeinek egyidejű képviseletét felkészülten és helyes szerepfelfogással lássák el. Tisztában kellett lenniük a tagságból fakadó felelősséggel és hatáskörrel, meg kellett ismerni a céget és a tulajdonos irántuk támasztott elvárásait. Az erdőgazdasági portfoliónál az állami erdővagyon összehangolt kezelése miatt ennek még sokkal nagyobb volt a jelentősége, mint más területen. Kritikusan kell szólni ezzel kapcsolatban a negatívumokról. A képzési elképzelések csak részben realizálódtak. így egyenetlen volt az egyes testületek teljesítménye. Nem jutott elegendő energia és figyelem azoknak a tapasztalatoknak a felhasználására, amelyeket a jól működő testületektől át lehetett volna venni. Hiányzott, illetve nagyon csekély volt portfolió szinten a koordináció. Egyedüli sikeres közös fellépés a kedvezményes MÁV tarifák bevezetése érdekében történt. Nagy szükség lenne a koordinációra még az export, a közös befektetések és a vezetők képzése terén. Az állami tulajdonon való osztott erdőkezelés az elmúlt években sok előnnyel járt, helyet adott az egyéni kezdeményezőkészségnek, a versenyhelyzet miatt jobb teljesítményre ösztönzött, segítette a piaci gondolkodást. Vannak azonban hátrányai is az osztottságnak. Ezért a koordinációra nagyobb hangsúlyt kell fordítani az alábbi területeken: a stratégiai célok folyamatos alakítása, vezetésfejlesztés, pénzügy, erdővagyon, fafeldolgozás, költségszintjavítás. hitel- és osztalékpolitika, marketing. Következtetés Az években a 19 részvénytársaság egyre javuló pénzügyi helyzetben egyre színvonalasabb erdőállomány-gazdálkodást folytatott. Beigazolódott, hogy az állam az erdőgazdasági társaságokat nemcsak profitszerzésre, hanem elsősorban az állami erdő vagyonkezelésére hozta létre. A vagyont azonban nem igazgatási, hanem gazdálkodási megfontolások alapján kell kezelni. Ezáltal biztosított az erdő fennmaradása és értékének a köz javára történő takarékos növelése. Közérdek tehát, hogy az állami erdészet sorsát alakítók a létrehozott értékekre alapozva, felelős módon döntsenek az állami erdészet jövőjéről. Hivatkozások, felhasznált irodalom \.ÁV Rt.: Éves jelentés 1992/ I. Országos Erdész Gyűlés (FM Erdészeti és Faipari Főosztály, 1993) 3. Mctáas L. ár.: A magyar erdészeket izgató néhány kérdésről (Erdészeti Lapok, 1991) 4. Merkel G.: Az erdőfenntartási alap múltja, jelene - jövője? (Erdészeti Lapok, 1991) 5. Niesslein, E. ár.: Zur Staatswaldorganisation in Ungarn (Vitaanyag, 1994) 6....Elgondolás új, államerdészeti szervezet létrehozására (Erdészeti Lapok, 1992) 7. Szabaáos J. - Gerely F.: A vagyonkezelés szerepe a közcélú erdőkezelés ösztönzésében ( INTACT '95" Konferencia. Budapest) 8. Voszka É.: Az agyaglábakon álló óriás (Pénzügykutató Rt )

7 Az erdőterületek árverési adatainak Zala megyében vizsgálata Az évi XXIV. törvény, az úgynevezett kárpótlási" törvény alapján került sor az elmúlt években arra a nagy jelentőségű" tulajdoni változásra, melynek során erdőterületek is magántulajdonba kerültek, árverések útján. Hz a folyamat, különösen az erdőterületek esetében, egyelőre igen nehezen kezelhető, szinte megoldhatatlan helyzetet teremtett, mind az erdőtulajdonosok, mind az erdészeti igazgatás számára. Mivel a kárpótlási árveréseknek a főként szövetkezeti termőföldekre vonatkozó első' csoportja már lezajlott és az árverési adatok rendelkezésre állnak, lehetőség nyílik az adatok elemzésére. Miért van szükség az árverési adatok elemzésére? Azért, mert a tulajdonváltás folyamatát módosítani, az eredeti állapotot visszaállítani már nem lehet. A kialakult kaotikus helyzetből kivezető lehetséges megoldások keresésekor a tényekből kell kiindulni. Racionális elemzésre van tehát szükség, hogy megtudjuk, mi is történt valójában. Az idő sürget, az erdő gazdátlan, működőképes gazdálkodó egységek hiányában belátható időn belül le fog romlani. De le fog romlani az önmagát fenntartani nem tudó kis erdőbirtok is. Ha nem születik megoldás, a magyar erdőgazdálkodás legalább 50 évet lép vissza a történelemben! Az adatállomány leírása Mezőnév Információtartalom Település Az árverésre kerülő földrészlet községhatára Hrsz Az árverésre kerülő helyrajzi szám Betű Az alrészlet betűjele Tter A helyrajzi szám teljes területe ha és írr-ben Tak A helyrajzi szám teljes aranykorona értéke AK-ban Tulajnév Az új tulajdonos neve Tlakcímp Az új tulajdonos lakhelyének irányító száma Tlakcímt Az új tulajdonos lakhelye, település neve Thikcíme Az új tulajdonos lakhelye, utca, házszám Ak A megvásárolt aranykorona-érték Rter Az aranykoronára eső terület Az eredeti adatállomány az 'Rter' mezőt nem tartalmazta, azt a vásárolt aranykorona és a helyrajzi szám teljes aranykorona értékének arányával képeztük. Egységes erdészeti stratégia megalkotására tett az Európa Parlament lépéseket január végén. Felhívta az Európa Bizottságot, hogy két éven belül dolgozza ki az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat ismerje el az egyes tagállamok sajátos erdőpolitikájának sokféleségét, intézkedéseiben határolja el a közösség és az egyes tagok illetékességét, legyen összhangban a riói és helsinki határozatokkal és vegye figyelembe a térségben zömmel magántulajdonlás tényét. A felhívás a továbbiakban részletes útmutatást ad a javasolandó intézkedések főbb szempontjaira is. Gondol a felhívás az EU tervbe vett bővítésére is és az új stratégiát a várományos államoknak vonatkozási alapnak szánja. Az Európa Bizottsággal való szorosabb kapcsolat fenntartása végett a CEFTA államok minisztereinek nemrég Pozsonyban tartott konferenciáján ezért határozat született állandó erdészeti bizottság felállítására. Képviseltette magát ezen a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia, megfigyelőként pedig Bulgária és Lettország. (ÖFZ Ref.: Jéróme R.) Az adatállományban csak az erdő művelési ágban elárverezett területek szerepelnek. Az. ingatlan-nyilvántartás hiányosságai miatt számos, a valóságban erdővel, gyakran üzemtervezett erdővel borított terület más művelési ágban lett eladva Ennek mértéke az adatokból nem állapítható meg. Az elemzés eredményei Az adatállomány rekordot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy az elárverezett összes területhez ennyi természetes személy neve tartozik, tehát ennyi eladás" történt. Természetesen a tulajdonosok jelentős része azonos személy, hiszen a tulajdonosok több helyen is licitáltak. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az adatállomány nem az összes Zala megyei árverési adatot tartalmazza, hanem annak csak egy részét! Az adatállomány csak mintának tekinthető. Az adatállományban szereplő elárverezett összes erdő területe ,1805 ha, a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség illetékességi területének közel 12%-a. Az eladott összes aranykorona ,50 AK, vagyis a hektáronkénti átlagos aranykorona érték 4,41 AK. Látható, hogy a földrészletek aranykorona értéke, amire az árverezés történt, igen alacsony. Ugyanakkor itt közismerten az ország legértékesebb erdőállományai találhatók, mely tényt az árverezés során egyáltalán nem vettek figyelembe. Az egyes eladások jellemzői Az egy eladásra eső' átlagos terület 0,4724 ha. Az egy eladásra eső átlagos aranykorona 1,09 AK. A legnagyobb terület eladásonként vizsgálva 18,2576 ha. A legnagyobb aranykorona eladásonként vizsgálva 121,10 AK. A legkisebb terület eladásonként vizsgálva 0,0160 ha. A legkisebb aranykorona eladásonként vizsgálva 0,01 AK. Az egy eladásra jutó területnagyság megoszlását a táblázat tartalmazza: Területnagyság 0-1 ha 1-5 ha 5-10 ha ha 30 ha felett Terület Terület % Eladások száma A táblázatból, de az egy eladásra jutó átlagos területből is jól érzékelhető, hogy az. eladások zöme 1 ha alatt van! A zártkerti területek jellemzői A zártkerti földrészletek száma 367 db, 11%. A zártkerti földrészletek összes területe 103,8635 ha, 0,8%. A zártkerti földrészletek összes aranykorona értéke 589,72 AK. Az átlagos zártkerti földrészlet területe 0,2830 ha. Az átlagos zártkerti földrészlet aranykorona értéke 1,61 AK. A legnagyobb zártkerti földrészlet területe 7,5038 ha. A legnagyobb aranykorona értékű zártkerti földrészlet 51,36 AK. A legkisebb zártkerti földrészlet területe 0,0016 ha. A legkisebb aranykorona értékű zártkerti földrészlet 0,01 AK. A zártkerti területek azért érdekesek, mert az itt található erdéík csak az új földtörvény hatályba lépésével kerültek az erdőtörvény hatálya alá. Róluk az erdészeti igazgatásnak semmiféle térképe, nyilvántartása nincs. Ezek a földrészlelek a természetben igen nehezen azonosíthatók, az erdészeti igazgatást szinte megoldhatatlan feladat elé állítják. Ugyanakkor ökológiai értékük alacsony.

8 A tulajdonosok és tulajdonuk A név és lakcím szerint különböző tulajdonosok száma 7 148, vagyis, feltételezve az adatállományban szereplő adatok helyességét, az erdőterület ennyi természetes személy tulajdonába került. Ha a kigyűjtést csak a lakcímek különbözőségére végezzük'el, vélelmezve, hogy az azonos lakcímű, de különböző nevű tulajdonosok egy családba tartoznak, a különböző lakcímú'ek száma Megállapítható, hogy kevésbé jellemző az az eset, amikor egy lakóhelyen lakó, de különböző nevű személyek licitáltak. Az összes eladások számát elosztva a tulajdonosok számával megállapítható, hogy átlagosan 3,79 földrészletből vásárolt egy tulajdonos. Az egy tulajdonos által megvásárolt átlagos aranykorona érték 7,90 AK. Az egy tulajdonosra eső átlagos terület 1,7884 ha. A tulajdonoskénti terület megoszlása: Terület ha nagyság ha ha ha ha felett Terület % A nyilvántartásban szereplő legtöbb tulajdont szerzett tulajdonos a saját nevében 191 (!) földrészletből vásárolt 505,99 AK értékben 138,2707 ha területet. A eladásnál a vásárló lakhelye esetben, az esetek 41%-ában azonos a vásárolt erdő helyével. Tehát az esetek többségében a vásárlás nem a lakóhelyen történt, ami az erdőtulajdonosoknál az erdővel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését mindenképpen nehezíteni fogja. Külföldi lakhellyel 102 esetben jegyeztek be tulajdonost. A külföldi lakhelyű személyek száma a név és lakcím szerint elkülönítve 39, ami a tulajdonosok 0,54%-át jelenti. Az általuk megvásárolt terület 60,8182 ha (0,48%) és 290,10 AK (0,51 %). A külföldiek lakhelyei között a világ minden tájáról találunk bejegyzést Miami Beachtól Bécsig. A külföldön élők tulajdonszerzése tehát elenyésző, bár nem kizárt, hogy többen zsebszerződéssel" is szerezhettek tulajdont. Az árverések során az erdők döntő többsége, helyrajzi számonként, jellemzően több személy tulajdonába került. A pontos adatokat a következő táblázat tartalmazza: Tulajdonosok száma Földrészletek száma Terület ha A földrészleteknek a tulajdonos száma szerinti %-os megoszlását a következő ábra mutatja: % % 11% % % 2-5 Az összes terület 7%-ának van egyetlen tulajdonosa, a többi földrészlet osztatlan közös tulajdonba került. A legnagyobb arányt azok a helyrajzi számok képviselik, ahol 11 és 50 közé esik a tulajdonosok száma. Következtetések A minta elemzéséből összefoglalóan az alábbi következtetések vonhatók le: - viszonylag sokan szereztek tulajdont, de eladásonként csak kis területet, -jellemzően több, különböző helyen is vásároltak tulajdont, - a tulajdon általában nem a lakóhelyen van, - nem ismert, hogy a bejegyzett tulajdonos a valódi tulajdonos-e, - a területeknek általában több tulajdonosa van, osztatlan közös tulajdonban, - a tulajdonszerzés az erdő értékét, elhelyezkedését, természeti határait teljesen figyelmen kívül hagyta. Az erdőgazdálkodás megszervezése ma az erdőtulajdonosok feladata. A tulajdonosok nem igazán tudják, hogy mit vásároltak, erdészeti szakismereteik nincsenek. Ugyanakkor az erdőgazdálkodás csak megfelelő, legalább néhány száz hektáros birtoknagyság esetén biztosít megfelelő hasznot is a tulajdonosnak. A kis erdőbirtokot lehet szakszerűen kezelni, de eredményes gazdálkodást megvalósítani rajta aligha. Az elemzés eredményéből és az Erdőfelügyelőség eddigi tapasztalataiból megállapítható: Bánokszentgyörgyi bükkös Fotó: Szakács László A nagyszámú, nem a helyszínen lakó, szakismeretekkel nem rendelkező tulajdonosi kör, az eredményes gazdálkodást lehetővé tevő birtoknagyság összehozását önkéntes társulással képtelen megvalósítani! Nem volt célunk a tanulmány készítése során a lehetséges megoldások részletes kidolgozása. Ezért csak vázlatosan vetem fel javaslatunkat. Politikai döntés szükséges arról, hogy az állam a jogi keretek megteremtésével beleavatkozik az érdé/kezelés megszervezésébe és életképes erdőkezelési egységeket hoz létre, hatósági közreműködéssel a közérdekre hivatkozva, vagy a tulajdonosokra bízza vagyonuk kezelését, ami a vagyon feléléséhez, az erdőgazdálkodás szakmai színvonalának jelentős csökkenéséhez vezet. A kárpótlás folyamatát már többször, többen minősítették. Közülük egy nagyon udvarias és visszafogott változatot idézek befejezésül: A kárpótlás egész rendszere végiggondolatlan, előkészítetlen döntés eredménye; végrehajtása során törvénysértésekre is sor került; gazdasági hatása pedig,_ főként az agrárágazatban, kimondottan romboló" - állítja az Állami Számvevőszék helyzetfeltáró jelentése. (Fahidi" G.: Ászérvek. HVG szám, 1995.) DR. PÁLL MIKLÓS

9 Magánerdő ma - holnap Községhatár: Akárhol Magyarországon. Erdőrészlet jele: 33 A (például) Fafaja: Őshonos? Jövevény? Állománycserére ítélt? Pusztavágás? Tulajdonos: Én, Te, Ó, Mi- Jelentem a Tisztelt Köz-nek, hogy az évi I. és II. törvény végrehajtása befejezéshez közeledik (?), s az erdőrészleteket így vagy úgy. részben - vagy. teljes egészben - kijelöltük, nevesítettük, határozatot hoztunk és bejegyeztük, magánosítottuk. Egyszóval hol van. hol nincs jogszerű" új tulajdonos. Az erdő még csak folyónövöget meg fogyogat. Egy biztos: ma Magyarországon a magánosítás eredményeként jelentős (egyes hírforrások szerint az országos összesenbóí 40% feletti erdő) területen, s az ország egészére kiterjedően beindult (?) a magánerdő-gazdálkodás. Ha ez a megállapítás kissé túlzásnak hat, kérem a Kedves Olvasót, hogy szűken vett környezetén kívülebbre is tekintsen, s látnia kell. hogy a magánkézbe adott erdők új tulajdonosai erdőiket vagyonként kezelik, amelynek nemcsak aranykorona értékét nézik - bár akként szerezték, s ezzel az értékkel jegyezték be -, hanem jelentős értékkel mérik a rajta levő faállományt is! Mindaz a sokféleség, amely jellemzi a mai magyar magánerdő helyzetét, a jelen, de még inkább a közelmúlt ágazatpolitizálásának az egyenes következménye. Jelen sorok megfogalmazásakor az új erdőtörvény már ismert, de a végrehajtási utasítás csak tervezetben jelent meg. E legfelsőbb szintű erdészeti előírásunk a kor követelményének megfelel, azt ma már végrehajtanunk kell, s nem tovább kritizálnunk. Törvényünk, mely az erdő többcélú hasznosítását ismeri el és írja elő - tekintet nélkül a tulajdonosokra - a közérdeket szolgálja elsősorban, s csak utána a tulajdonosi magánérdeket. Ezt én magam is helyeslem! Azonban a szakmánk kötelessége, hogy a fontossági sorrend felállítása során az egyáltalán nem elhanyagolható tény, az erdő faállomány értéke olyan hangsúlyt kapjon, hogy annak szerepe mindannyiunk érdekében nagyon jelentős legyen. Az erdő (természetesen a magánerdő is!) mint életközösség egyaránt szolgálja az Embert, a többi élőlényt. Nem kis szerepet kell vállalnunk abban, hogy az erdőtől távolabb élők is előnyükre szolgálóan használhassák erdeinket. kulturált éleünód legyen az erdőlátogatás, érezzék az erdő fontosságát. Ha az új erdőtulajdonosok nagy többsége felismeri a haszonszerzés lehetősége mellett az előbb említett kötelezettséget is. akkor általános megítélésében az erdő előnyt fog élvezni. S ez elsősorban az erdő életközösségének kárára végzett cselekmények megítélésében fog kifejezésre jutni. Elérhetjük rövid idő alatt azt. hogy a kárt okozók - gazdálkodási, környezetszennyezési, urbanizációs károk - jogtalan faanyag eltulajdonítok felelősségrevonása rövid és hatékony lesz. elrettentő példaként fog szolgálni a helyrehozhatatlan, vagy csak sok év és nagy költség árán helyrehozható károk okozóival szemben. Éppen ezért a szakfelügyeletnek, szakhatóságnak következetesnek kell lenni. A volt tulajdonosok és korábbi - ma már vissza nem vezethető elkövetők - hanyagsága miatt beállott károk helyreállításában támogatni kell az új tulajdonosokat. De ugyanazzal a következetességgel kell valamennyi erdészeti tevékenység végrehajtását halogatóval szemben is eljárni. A magánerdő tulajdonosai közül sokan választják azt a lehetőséget, hogy egyénileg folytatják erdőgazdálkodói tevékenységüket. Én ezt a módot nem látom célravezetőnek, mert rövid időn belül anyagi források hiánya miatt - s ezt elsősorban a gyengébb értékű faállománnyal borított erdőkre értem - az erdő' fogja kárát látni. Nagyobb erdőterületen folytatott társult erdőgazdálkodás tudja biztosítani az erdő tartamosságát, a terhek arányos eloszlását és a szakszerű munkák elvégzését. A szakirányítás - amikor valamilyen erdőgazdálkodó szervezet vállalja a magánerdő szakkezelését stb. - a szakmai követelményeknek megfelel, de mint vagyonkezelés már kifogásolható. Célszerűbb az anyagi érdekeltséggel foglalkoztatott erdész szakember alkalmazása (ismereteink a végrehajtási rendelet erdőgazdálkodóként is elfogadja ezt a megoldást) nagyobb erdőtulajdonosi közösség erdejében. Azok megszervezése hallatlanul sok időt és fáradtságot igénylő munka. Akik ezt már ismerik, azok bizonyítják, hogy a meggyőzés, az érvelés milyen nehéz dolog. Hisz ahány ház - annyi szokás" egy-egy település között is, de tulajdonosi kör és tulajdonosi kör közötti különbségek és különérdekek is csak nagy nehézségek árán oldhatók fel. A már működő egyéni és társult erdőgazdálkodóknál tett látogatások és szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a tulajdonosi közösség szempontjából is. de az erdő érdekében is célravezetőbb a társult erdőgazdálkodás. (A szakigazgatás szempontjából ez egyértelmű.) Igen fontos tényező a gazdálkodói forma megválasztásában és engedélyezésében a kitermelhető faállomány értéke és értékesítése. Ma gombamódra elszaporodtak és mind újabb felvásárolók és faanyag kereskedők jelennek meg az erdőben, akik a pillanatnyi és busás haszon reményében még a kétes kimenetelű üzleti ajánlatoktól és üzletkötésektől sem riadnak vissza. A vastagfa termelésének befejezése után angolosan távoznak és magára hagyják az erdőtulajdonost vágástakarítási és erdőfelújítási gondjaival. Mint erdőbirtokosok szövetkezete sajnos több kéréssel találkoztunk - s várhatóan ez csak növekedni fog -, hogy az erdőfelújítások munkáit az erdészeti alapból kapott összegért végezzük el és fejezzük be. Természetesen a mai árviszonyok ezt nem teszik lehetővé. Ezért célszerű lenne az erdőfelügyelőség (bocsánat). ÁESZ Igazgatóság előtt egy a tulajdonos nevén megnyitott folyószámlán a faanyag árának egy bizonyos részét - mely biztosítékul szolgálna - tartalékolni. Állítom, hogy ez a megoldás garancia lenne az elhagyásra ítélt pusztavágások megszüntetésére. Az utólag megindított szakhatósági eljárástól kevesebb eredmény várható. Teljesen más természetű, de komoly megoldatlan problémája a magánerdőnek a szétaprózódott, egymástól függetlenül dolgozó érdekképviselet. Meggyőződéssel állítom, hogy a jelenlegi helyzet senkinek sem jó- Hiszen egy jól működő szakmai érdekképviselet hihetetlenül sok segítséget tud adni mind a tulajdonosnak, mind a szakigazgatásnak. Erre megvan az igénye mindkét felnek. A kötelező" tagságú AGRÁRKAMARÁ-t látnánk e szerepkörben a legalkalmasabbnak a MOSZ-FAGOSZ mellett. A Kamara Erdészeti Osztályában olyan erdészeti vezetők kerültek beválasztásra, akik szűkebb (megyei - térségi) körzetükben jelentős személyiségek, s tőlük elvárható a választóik kányában megnyilvánuló elkötelezettség. Talán ez segíthet ezen gond megoldásában. Magánerdő elősegítésére és célszerű működtetésére igen hasznos kezdeményezés az állami erdő- és fagazdaságok szakirányítői és gazdálkodást segítő - kölcsönös előnyöket adó - tevékenységük beindítása. Ha ez nem megy át egyoldalú nyereségszemléletbe, úgy komoly eredménye rövid időn belül jelentkezik. (Ellenpéldáit a '60-as évek elején már átéltük, nem kevés kárt okozva ezzel szakmánknak.) Befejezésül ide kívánkozik összegző véleményem: Mindnyájunk érdeke, hogy a magánkézbe került erdők tulajdonosai meg ismerj ék és megértsék az erdeik többcélú hasznosításának fontosságát és értékét. Mielőbb teljes területen az erdő életközösségét kímélő, a tulajdonos és a köz hasznát szolgáló erdőgazdálkodás beinduljon. És nem utolsósorban tulajdonosa legyen minden erdőnek. Minden egyesületi tagnak: működő erdőgazdálkodásban, a szakigazgatásban, a tudományos és szakoktatás területén dolgozó erdésznek hivatásából fakadó kötelessége legyen az önkéntes segítségadás. Szükséges a magukra maradt erdészkollégáink tevőleges támogatása, a helyi csoportok és a szakosztályok által történő felkarolásával. Az Országos Erdészeti Egyesület magán és társult erdészeti szakosztálya minden tőle telhetőt megtesz az Ugy előbbrevitele érdekében. Kérjük tagtársainkat, hogy közvetítő szerep vállalásával is segítsük a magánerdő-gazdálkodást. RÉPÁSZKY MIKLÓS az Erdőbirtokosok Szövetkezetének elnöke

10 Első lépések az európai integráció felé Október 13. és 30. között tanulmányúton vettünk részt Németország Schleswig-Holstein tartományában. Az utat eredményes pályázat, majd kiválasztó beszélgetés eló'zte meg a Földművelésügyi Minisztériumban. Végül a 17 fős csoport, a mezőgazdaság szinte minden ágazatából, nagy érdekló'déssel cs felfokozott várakozással indulhatott útnak október 13-án az esti órákban. Mi erdészek, hárman voltunk: dr. Lenár György, Havas Tibor, dr. Páll Miklós. Az út célja: Az EU szervezetének, fejlődésének tanulmányozása, különös tekintettel az agrárszektorra, valamint egyhetes szakmai gyakorlat során megismerni az ottani erdőgazdálkodást. Természetesen a csoport többi tagja saját szakmájában kapott gyakorlati lehetőségei. Az erdőgazdálkodásról általában Schleswig-Holstein tartományban ha erdő található, ami 9,2%-os erdősültségnek felel meg, és ezzel SH a legkevésbé erdősült tartomány Németországban. Az erdők 51%-a magánerdő, 34%-a állami és 15% önkormányzati. Az erdőgazdálkodás gazdasági jelentősége elenyészően kicsi. Közjóléti szerepe azonban egyre növekszik. Ennek köszönhető, hogy az erdőgazdálkodás felügyelete a tartomány szocialista-zöld kormánykoalíciójának nemrég hatalomra kerülésével, a Környezetvédelmi Minisztériumhoz került a Mezőgazdasági Minisztériumtól. Egyeló're nem lehet megítélni, hogy ez a szervezeti változás használ-e az erdőgazdálkodásnak vagy sem. Többszöri kérdésünkre vendéglátóink ezt a lépést politikai döntésnek minősítették, eredményességét még nem tudták megítélni. Az erdők közjóléti fontosságát jelzi, hogy az államerdészet 1995-ben hektáronként 450 DM veszteséggel dolgozott, amit a költségvetés fedezett. A magánerdőket 1996-ban 9 millió DM támogatásban részesítették. Magyarországon egy ilyen mértékű támogatás a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az erdőgazdálkodás rövid időn belül nálunk sem lesz képes eltartani önmagát. Különösen támogatásra fog szorulni a magánerdő, hiszen a működőképes erdőgazdálkodási egysegek szétverésével alig van esélyük a gazdaságos működésre. Az államerdészet most tervezi könyvelésileg is elkülöníteni és kimutatni a tisztán erdőgazdálkodási és közjóléti költségeket. Az államerdészetről Az államerdészet egységes szervezetben működik és a minisztérium felügyelete alá tartozik. A magánerdőkkel nem foglalkozik, ezt a feladatot a Mezőgazdasági Kamara látja el. Az államerdészet most áll átszervezés alatt. Több erdészetet összevontak, valószínűleg takarékossági okokból, bár a kollégák elmondása szerint az átszervezésnek egyelőre semmilyen előnye nem mutatkozik. Érzékelhető volt, hogy egységes szakmai irányítás még az egyes erdészeteken belül sincs meg. Az egységes államerdészet Magyarországon is mindenképpen követendő lenne, amint a szakma jelentős része ezt már többször kinyilvánította. Irigylésre méltó az informatikai fejlesztés, mely most fejeződik be az államerdészetnél. Több mint 1 millió DM költséggel egységes számítástechnikai és informatikai rendszert építettek ki alig fél esztendő alatt. Minden kerületvezetőt és erdészetet elláttak a legmodernebb Pentium processzoros személyi számítógéppel, ISDN telefonvonallal és terepi adatrögzítővel. A teljes rendszer Windows 95 rendszerben, Windows NT programcsomag alatt működik. Valamennyi szakmai program egységes! Az adatátvitel az ISDN vonalon, modem segítségével történik. Sajnos Magyarországon, az erdőgazdálkodás területén az egységes informatikai rendszer régóta várat magára. Még a tíz erdőfelügyelőségnek sincs azonos rendszere. Ezt az egységes szemléletű fejlesztést nálunk is sürgősen meg kellene kezdeni, erre nem szabadna az anyagiakat sajnálni. Az elmúlt évek száraz időjárása náluk is jelentős szúkárokat okozott a lucfenyvesekben. A kipusztult állományokat kénytelenek voltak tarvágásszerűen felújítani. A felújítás alapvetően lombfafajokkal történt (bükk, tölgy, éger, cseresznye stb.), de itt is törekedtek az elegyességre és a duglászfenyőt, vörösfenyőt is elegyítik. A szúcsapdák szakszerű üzemeltetésével, melyet a gyakorlatban is megismerhettünk, a várható károsítás jó előre jelezhető. A fertőzési gócpontokat azonnal felszámolják és így a nagyobb tarvágások kényszere elmarad. A szúkárosítás megelőzésével kapcsolatos ismereteket mindenképpen célszerű lenne Magyarországon is hasznosítani. Jelenleg nálunk nagyfokú érdektelenség kíséri a jelenséget, hiszen lucfenyveseink viszonylag fiatalok, értéket nem adnak. Az erdőkezelő számára, aki sajnos rövid távon gondolkodik, csak gondot és költséget jelentenek. Az államerdészet közjóléti munkáját példázza a Trappenkamp vadaspark. A létesítmény a legszélesebb igényeket igyekszik nagyon színvonalasan kielégíteni, játszóterekkel, pihenőhelyekkel, oktatótermekkel. A fő hangsúlyt azonban az ifjúság, az iskolások nevelésére, oktatására helyezik. A vadaspark éves költségvetése 1 millió DM körül van. Eddig látogatása ingyenes volt, most tervezik a belépődíj bevezetését. Megállapítható, hogy hasonló létesítményekre, éppen a fiatalok természetszeretetének megalapozása érdekében, nálunk is szükség van! Azonban inkább kevesebbet, de jól felszereltet és jól működőt kell létesíteni, s az igénybevételért mérsékelt térítési díj szedhető. A természetszerű erdőgazdálkodásról Az úgynevezett természetszerű"' erdőgazdálkodásra, melyet az erdőtörvényük is előír, különösen az állami erdőkben és a nagyobb magánbirtokokon igyekeznek átállni. A Bad Segenberg-i erdészetnél ez a gyakorlatban a vágásos üzemmódban kezelt fenyves monokultúrák fokozatos átalakítását jelenti lombelegycs, minél több fafajos és vegyeskorú erdővé. Az egykorú lucosokat, duglászfenyveseket erőteljes tőszámcsökkentés, zárődásbontás után, bükk-, kocsányos tölgy, helyenként gyertyán- és hárscsemetével telepítik alá, de felkarolják a megjelenő bármilyen természetes újulatot is. A fenyők közül csak a duglászfenyőt használják alátelepítésként, mivel továbbra is ezt tekintik a jövő értékadő fafajának. Igyekeznek mindenképpen kerülni a tarvágásokat és minél előbb áttérni a célátméró't elért törzsek egyenkénti használatára. Az így kialakított erdőszerkezet további fejlődéséről pontos képük még nincs. Arra a kérdésre, hogy a fenyves monokultúrák erőteljes lombosítása után melyik fafajt tekintik a jövő értékadő fájának, a duglászfenyőtf!) jelölték meg. A bükköt inkább szerkezeti elemként képzelik el. Felmerül a kérdés, mennyire elfogadható a duglászfenyő, mint nem őshonos fafaj, a jövő erdőgazdálkodásában. Elmondásuk szerint, a duglászfenyőt a gazdasági erdőben, a zöld" mozgalmakkal is sikerült honosított fafajként elfogadtatni. Számunkra úgy tűnt, hogy az erdészet mindennapi tevékenysége és ;iz üzemterv között nincs szoros kapcsolat. Az üzemtervet inkább általános irányadónak, illetve erdőleltárnak tekintik. Vendéglátóim jóvoltából sikerült kapcsolatba kerülnöm (dr. Páll Miklós) a Természetszerű Erdőgazdálkodás Munkacsoportjával. A csoport képviselői bőségesen elláttak szakirodalommal és meghívtak egy a linaui kerületben megrendezett terepi bemutatóra is (kobergi erdészet, Lübecktől délre). A bemutató tárgya a természetszerű erdőgazdálkodás gyakorlati

11 kérdései voltak, elsősorban bükkös állományokban. A bemutatót a résztvevő mintegy 30 fő élénk vitája kísérte. Először egy véghasználatra érett bükköst mutattak be, kevés kocsányos-tölgyeleggyel, helyenként jó újulatfoltokkal. A felújítást természetes úton, a célátmérőt elért egyedek fokozatos kivételével tervezik. Az újulatcsoportokat gondozzák, a terület 20%- án pedig csoportosan vörösfenyőt és duglászfenyőt(!) kívánnak ültetni. Az egyik következő részletben, a helyi viszonyok közötti legjobb termőhelyen álló bükkös gyérítés utáni állapotát mutatták be. Az állomány, egyébként szép, igen jó minőségű törzsei, a magyar viszonyokhoz képest kisebb törzsszámmal, alacsonyabb záródás mellett uralták a részletet. Ennek ellenére egyáltalán nem jelentkezett gyomosodás, cserjésedés a talajszintben. Az ok nyilvánvalóan a termőhelyi különbségekben keresendő. SH tartomány jóval északabbra helyezkedik el Magyarországnál, teljesen mások a fényviszonyok, más a klíma is. Vitát váltott ki az állomány jövőbeni kezelése. Felmerült a felújításnál a kocsányos tölgy elegyítésének lehetősége, mely egy esetleges klímaváltozás során ökológiailag biztonságosabbá tenné az állományt, de ettől a vendéglátók, meglepetésemre, határozottan elzárkóztak. Kitartottak az elegyetlen bükkös ismételt létrehozása mellett. Nem volt egyöntetű a sűrű bükkfiatalosok ápolásának, törzsszám-csökkentésének megítélése sem. Az egyik álláspont szerint a munka felesleges pénzkidobás, a természet majd elvégzi a kiválasztást, a másik vélemény szerint, a böhöncök, villások eltávolítására igenis szükség van. Tapasztalatainkat, a természetszerű erdőgazdálkodással kapcsolatban a következők szerint lehet összegezni: A természetszerű erdőgazdálkodás - a meghirdetett alapelvek szerint - olyan gazdálkodási mód, mely a termőhelyet kímélve és adottságait messzemenően figyelembe véve, lehetőleg őshonos fafajokból álló, elegyes és vegyeskorú erdőket hoz Erdőkép Schleswig-Holsteinből (Fotó: Szerzők) létre, melyekben az erdőnevelés és használat az egyes törzsekre irányultan történik, átalakulva örökerdó'vé. A gazdálkodási mód egyelőre kísérleti stádiumban van, a gyakorlati kérdésekben a szakemberek között is nézetkülönbségek mutatkoznak. Magyarországon a jelenlegi vágásos üzemmódról történő ilyen ütemű és mértékű átállásra lehetőséget nem látunk. Ehhez nincsenek meg a feltételek. Mindenképpen, haladéktalanul meg kell kezdeni kisebb kísérleteket a magyarországi alkalmazhatóságról, az említett alapelvek szerint. Nagyon ügyelni kell azonban arra, hogy a mi klimatikus viszonyaink mások, tehát a sablonos másolás nem vezet eredményre! Az eljárás egyik lényeges eleme a fényviszonyok szabályozása az erdőállományban, amihez magas szintű szakismeretekre van szükség. A barlohei erdészetvezető azon kérdésemre (dr. Lenár György), hogy van-e itt falopás, a világ legtermészetesebb hangnemében felelte: ez itt ismeretlen fogalom. A dolgok jobb megértéséhez tudni kell, hogy 1 liter fűtőolaj ára a kérdéses időpontban 54 pfennig volt. Az orvvadászatot firtató kérdésre már nem kaptam ilyen egyértelmű tagadó választ. Van, de jelentéktelen és szigorúan bünetik, mondták. Elmerengtem azon, ha itt nálunk, a szakemberek idejének, erejének nem kötné le egyre nagyobb részét az erdő védelme, vajon mennyivel többet tudnának megfigyelni az erdő életközösségéből. Ebből profitálva, mennyivel több és szebb erdőt tudnánk az utókorra hagyni. Ezen a téren is mielőbbi tettekre, törvényi szabályozásra van szükség (Erdőtörvény Végrehajtási utasítás), mivel a jelenlegi helyzet kinn a végeken" tarthatatlan. A fakitermelést saját dolgozókkal, valamint vállalkozókkal végzik. Norvég vállalkozót láttam (dr. Lenár György) saját processzorával dolgozni 40 éves elegyetlen lucfenyvesben. Kevés választékot termelnek, azokat az erdei feltáró úthoz kiközelítve adják el. A mi fogalmaink szerinti apró választékkal nem foglalkoznak, az szabadon gyűjthető. Tekintettel az alacsony erdősültségre, nagy jelentőséget tulajdonítanak az erdőtelepítéseknek. A magántulajdonosok erdőtelepítését támogatják, de az államerdészet is vásárol fel erdőtelepítés céljára területeket. Az erdészetek évente rendszeresen telepítenek változó nagyságrendben. A barlohei 8000 hektáros erdészet évenként hektáros erdőtelepítési munkálatokat végzett az elmúlt időszakban, mintaszerű eredménnyel. Ez utóbbit, nálunk is be kellene vezetni, hiszen a hazai erdőtelepítések egyik legnagyobb akadálya, hogy az arra alkalmas föld nem azoknak a kezében van, akik a munka elvégzésére hajlandóak és képesek is. Érdekes gyakorlati módszere az erdőtelepítésnek, amikor a talaj-előkészítés után a területet ősszel rozzsal bevetik, s az első kikelt vetésbe történik meg tavasszal. A rozs egyrészt elnyomja a gyomokat, másrészt kedvező mikroklímát biztosít a csemetéknek. Érdemes lenne nálunk is kipróbálni. Az erdőfelügyeletről A hazaihoz hasonló erdőfelügyelet nincs. Az erdőfelugyelő az államerdészethez beosztott személy, de csak a magánerdőket felügyeli. Munkáját zömében a művelési ág változási és egyéb szakhatósági ügyek teszik ki. Legnagyobb gondjuk, hogy a magánerdőkről nincs pontos nyilvántartásuk, hiszen az üzemterv sem kötelező! Az államerdészetnek felügyelete nincs. Véleményünk szerint a mi körülményeink között a jelenlegi rendszerünk egyértelműen jobb, de feltétlenül egyszerűsíteni kell a munkát. Kevesebb dolgot kellene ellenőrizni, de azt határozottabban és hatékonyan. A hatósági munkát végzőknek szolgálati fegyverük nincs, azt teljesen értelmetlennek és feleslegesnek tartják. Sajnos új erdőtörvényünk ezt nálunk, a szakma tiltakozása ellenére, előírja. Érdekes és számunkra is tanulságos módja az erdőterületek növelésének a termelésből való kivonás esetén alkalmazott csereerdősítés előírása. Ha valaki erdőterületet más célra akar felhasználni, termelésből kivonni, akkor az erdészeti hatóság, az

12 eset jellegétől függően kétszeres vagy háromszoros nagyságú új erdő telepítését írja elő. Tehát elsődleges cél az erdőterület növelése és nem a termelésből való kivonás pénzbeli megváltása. Ezt az elvet nálunk is érvényesíteni kellene új erdőtörvényünk - éppen most szerkesztés alatt álló - végrehajtási rendeletében. A magánerdőkről Egy napot töltöttem (dr. Páll Miklós) az Agrárkamara erdészeti tanácsadójával, aki a magánerdők szakmai irányítását, pénzügyi támogatását intézi. Az erdészeti szaktanácsadás az Agrárkamara szervezetén belül működik. Az ő alkalmazottai az erdészek is, akik a területükre eső magánerdők valamennyi ügyét intézik, a pályázat megírásától a csemete elültetéséig. Térítés ellenében, nem kötelezően, de az állami támogatás, ami igen jelentős, rajtuk keresztül érhető el. Számos tarvágásos területet jártunk be a területileg illetékes erdészekkel az első kiviteli fafajok meghatározása céljából. A fafaj megválasztása az igen részletes termőhelyfeltárás alapján történt. A kiválasztásnál markánsan megjelentek a gazdasági érdekek, a jelenlegi ismereteik szerint legnagyobb haszonnal kecsegtető fafajok (cseresznye, kőris). Tapasztalataim szerint a legfeljebb néhány hektáros magáncrdővel rendelkező tulajdonosokat nem igazán érdekli erdejük, hiszen nyereséget alig, vagy egyáltalán nem termel számukra. A szakmai munka olyan mértékű, amennyire a szakmai gondozást végző erdész a támogatások segítségével meg tudja szervezni és keresztül tudja vinni a tulajdonosnál. Az államerdészetnél tapasztalt természetszerű erdőgazdálkodás, a kevés kivételtől eltekintve, egyáltalán nem jellemző. Valamivel jobb a helyzet ott, ahol a tulajdonosok valamilyen, legalább néhány ezer hektáros társulásba tömörültek. A tapasztalatok ismét megerősítettek abban, hogy nálunk is minden eszközzel, még törvényi kényszerrel is elő kell segíteni a magánerdőknél az életképes méretű és szerkezetű erdőkezelő egységek mielőbbi megalakulását. Ez az egyetlen esélye a sokat hangoztatott tartamosság megvalósulásának. Felelőtlen és felbecsülhetetlenül káros politika az, amikor hagyjuk a tulajdonost saját kárára, no meg az erdőjére is, felismerni ezt a lehetőséget. Ezért a politikáért a felelősség minket, de főként vezetőinket terheli. A gyakorlatban töltött hét egy napján vendéglátóink fűrészüzem-látogatást szerveztek részünkre. Ennek során meglátogattunk Bad Segenberg mellett egy 220 ezer ní éves kapacitású modern magánüzemet, ahol a dolgozók összlétszáma 90 fő. Az itt látott magas szintű technológia kizárólag fenyőfa feldolgozásra alkalmas, nálunk nem alkalmazható. Lenyűgöző volt azonban látni ezt a számítógéppel vezérelt, majdnem teljesen automatizált rendszert. Visszatérve Kiéibe, október 26-án szombaton hajókiránduláson vettünk részt a kiéli öböl (fjord) vagy ahogyan itt nevezik Förde" mentén. Nagy hatással volt csoportunk tagjaira az. öböl bejáratánál levő laboei tengerész emlékmű, és az itt kiállított tengeralattjáró, az U-995-ös, a II. világháborúból. Másnap, vasárnap megnéztük az Északi-tenger partján Húsúm város közelében levő ár-apály jelenséget. Itt a sekély tengerpart naponta kétszer kerül víz alá, és a tenger emberi segítséggel (fonott alacsony kerítések) lassan tölti fel a partvidéket. Ez a Wattenmeer. A tengerparton áramfejlesztő szélerőművekkel hasznosítják a természetes energiát. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a tanulmányút rendkívül hasznos és tanulságos volt részünkre. Az út során megismerhettük a helyi erdőgazdálkodás viszonyait: nehézségeiket, eredményeiket, az erdő funkcióinak jelentőségét. Megismerhettük a szakemberi oldal felépítését, működését, az eléjük állított követelményrendszert. Az előadások során pedig közelebb kerültünk az Európa Unióhoz, miután felvázolták a tagországokkal (leendő tagokkal) szembeni elvárásokat, a tagsággal járó előnyöket és hátrányokat. Teljes mértékben osztjuk az egyik előadónk által mondottakat: a XX. század eseményei bizonyítják, hogy az elszigetelt nemzetállamok ideje Európában lejárt. A további fejlődés és békés egymás mellett élés csakis az Unió keretei között képzelhető el és valósítható meg. Erre és ehhez kell felkészülni a magyar mezőgazdaságnak és erdőgazdálkodásnak, a rendelkezésre álló, reméljük nem túl hosszú időszak alatt. Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni mindazoknak, akik hozzásegítettek ahhoz, hogy ezen a csodálatos, sok tanulságot nyújtó úton részt vehettünk. DR. LENÁR GYÖRGY DR. PÁLL MIKLÓS Az erdőrendezési koncepció újjáalakításra szorul Németországban. Szükségessé teszi ezt az erdőkezelő szervekben országszerte végrehajtott racionalizálás, s nem kevésbé az erdőművelési elgondolásokban az elmúlt 10 év alatt végbement jelentős szemléletváltozás. Ezt a feladatot a baden-württembergi rendszer általános elismertségére tekintettel ennek a tartománynak vidéki ügyek minisztériumára bízták. A gyakorlat szempontjainak rögzítésére a minisztérium széles körű, kérdőíves véleménygyűjtést szervezett a tartomány állami erdőgazdaságainak közép- és alsó fokú vezetői között. A feltűnően nagyszámú válaszok általában elégedettek a rendezési művek adatainak pontosságával, a tervezés és végrehajtás összhangjáról tanúskodnak, és az erdőrendezésnek az új célok és eljárások bevezetése, elterjesztése terén játszott szerepéről - motorja lehet a természetközeli erdőművelés kialakításának. Az erdőrendezési egységek kialakításával - annak átlagosan 3,5 ha-s nagyságával - általában egyetértettek, de jelentős mértékű volt a nagyobb egységek alakítására irányuló igény is. Ez utóbbi egyezik az erdőrendezés szempontjaival. Megoszlott a vélemény a tervbe vett nagyobb tervezési és elszámolási egységek kialakítására voatkozóan. Nem volt egység - főleg a nagyobb mértékű természetes felújítást végzőknél - a belenyúlásoknak elő- és véghasználati megosztására vonatkozóan. Az állománykorok tájékoztató jellegű megjelölésére irányuló igény arra mutat, hogy még sok a korosztályokban való gondolkodás, bár a fejlettebb szerkezetű állományokra nézve a kormeghatározás értelmetlen. Erős az igény a bővebb szöveges leírás iránt és sokan kérnek bővebb teret az állománytörténet megadására és vezetésére. Fontos szerepe van az erdőrendezésnek a természetbeni végrehajtás ellenőrzése terén, főleg erdészkerületi szinten fokozandó. Az erdőhivatalok a tervadatokkal általában elégedettek, azonban nagyobb mértékben igénylik a célállomány, célszerkezet megadását, a kerületek fontosabbnak tartják a számszerű tervezést. A részletes kiértékelés a minisztériumon keresztül megkapható. (AFZ DW Ref.: Jérőme R.) 146 Erdészed Lapok, CXXXII. évf. 5. szám (1997. május)

13 A magánerdő-gazdálkodás integrálódása A magánerdő-gazdálkodás sokrétűsége már a tulajdonszerzés, a privatizáció során is kialakult. Volt, aki csak véletlenül szerzett erdőt, mert már nem jutott neki szántó, volt, aki inkább jó befektetésnek gondolta az erdőtulajdont, mások egyszerűen csak egy kis téli tüzelőt, netán munkaalkalmat kerestek ezen a területen. A részarányos" tsz vagy állami gazdasági földkiadások során még viszonylag olcsó és jó minőségű erdőkhöz lehetett jutni, míg a későbbi földárveréseken - különösen a II/2-es liciteken - inkább a gyengébb minőségű, erősen tagolt, és általában sok tulajdonossal megáldott, osztatlan erdőbirtokok alakultak ki, rendszerint az uraságoktől levetett", volt állami erdőgazdasági területeken. Míg az állami erdőgazdaságoknál a gazdálkodás racionalizálása, addig a volt tsz-területeken az erdők kivitele okozott komoly egzisztenciális, emberi és anyagi válságot több száz erdész szakembernek, akik vagy maguk is erdőtulajdonosok, vagy erdészeti vállalkozók lettek, esetleg időlegesen vagy végérvényesen elvesztek a szakma számára. A többéves bizonytalan időszak után - ha még nem is beszélhetünk igazi konszolidációról - már kezdenek kirajzolódni a rendező elvek. Különösen jótékony hatása van az új erdőtörvénynek, amely komoly támogatást nyújtott az erdőfelügyeló'ségek eddigi helytállásához azzal, hogy korlátozta az egy tömbben kivitelezhető tarvágásokat, valamint, hogy előírta az erdészeti szakszemélyzet kötelező alkalmazását, illetve igénybevételét. Nagy jelentősége van az erdőfenntartási járulék és az egységáras támogatási rendszer, az alap" megmentésének is. Az egyes erdész vagy nem erdész körök által szent tehénnek" gúnyolt rendszer ugyanis alapvetően szükséges ahhoz, hogy a kitermelt fa adószerűén számbavehető' legyen, és hogy az erdőfelújításra és az erdőtelepítésre is központi források, illetve átcsoportosított pénzek álljanak rendelkezésre, mivel a fatermesztés nem egynyári" növénytermesztés, a tartalékképzés pedig nem erőssége egyik mai magyar gazdálkodónak sem. A szigorodó gazdálkodási feltételek mellett a magánerdőgazdálkodás erkölcsi megítélése folyamatosan javul, hiszen ma már tudjuk, hogy a látványos kirablások ellenére inkább a véghasználatok elmaradása volt a jellemző. Örömmel tapasztalhatjuk azt is, hogy a magánerdőkben az ápoló vágásoknak, A magánerdőben a vékony fa is kelendő portéka. így a tisztításoknak és a növedékfokozó gyérítéseknek is nagyobb a becsülete, mert a kisgazdaságokban a vékonyabb fát is jól tudják hasznosítani, a tulajdonosi érzés, az erdő szeretete pedig a jó állapotban tartásra ösztönzi a gazdákat. Színesítik az összképet az egyre nagyobb erőt felmutató erdészeti vállalkozói szervezetek, amelyek ma már egy-egy korábbi erdészetet meghaladó szakmai és technikai kapacitással rendelkeznek. Ahogyan az állami erdészetek jelentős része egyre inkább kvázi" tulajdonosként tiszta profilú szakkezelővé válik, úgy közeledik a magát is tulajdonosként megjelenítő magánerdőgazdálkodáshoz, és mindkettőjük eredményességét a szakirányítókon kívül az egyre dominánsabb szerepet játszó külső vállalkozói réteg határozza meg. A magánerdő-gazdálkodás kapcsán le kell számolnunk még egy illúzióval is, nevezetesen, hogy a magánerdő-tulajdonosok tömegesen válnak majd erdészeti szakemberekké, netán egyesületi tagokká is, ehelyett inkább az erdeiket kezelő erdészkollégák munkáját kell jobban segítenünk, akik nehéz küzdelmet folytatnak azért, hogy a tőlünk elszakadni vélt magánerdőket az egységesnek remélt magyar erdőgazdálkodás kebelébe visszatérítsék. Kép és szöveg: DR. CZERNY KÁROLY A Tiszafa-barátok" egyesületének alapításáról lapunk évi májusi számában adtunk hírt, a tavaly áprilisi számban már két összejöveteléről számolhattunk be, most pedig a tavaly beharangozott szlovákiai tanulmányútjáról olvashatunk. A híradás szerint Közép-Szlovákiában található Európának legnagyobb tiszafa előfordulása ha-on példánnyal. Ezt látogatták meg többek között a Kárpát-koszorú országainak képviselői több mint 60 fő tiszafa-barát társaságában. A zólyomi műegyetem rendezésében előadások hangzottak el Románia, Ukrajna, Lengyelország és Szlovákia tiszafásairól. A Pavelcovoban meglátogatottak átíagkora év, az egyes állományok általában bükkösök természetes újulataiból származnak, csak részben telepítésből, felújításuk időtartama év között mozog. A plavnoi természefvédelmi területen 6%-os a tiszafa előfordulása, a Hlboky járok használat alatt álló területén részaránya 7%-os és itt a belenyúlások után az 1-6 éves magoncok hektáronként néhány ezres példányszámot érnek el. A látottak meggyőztek arról, hogy ennek a kihalással veszélyeztetett fafajnak a további fenntartásához erdőművelési és védelmi eljárások kidolgozása szükséges. A legnagyobb veszélyt a túltartott csülkösvad jelenti. Az egyesület legközelebbi ülését a svájci műegyetem és az állami erdőgazdaság meghívása alapján ez évben Zürichben fogja megtartani. Ezen remélhetőleg már nemcsak a Kárpát-koszorú, de a medence is képviseltetni fogja magát... (AFZ/DW Ref.: jéröme R.)

14 Faanyagok származástanúsítása (sürgős vagy még ráérünk) A Holz-Zentralblatt évi 115. számában érdekes cikk jelent meg arról, hogy az Osztrák Kereskedelmi Kamara és a Mezőgazdasági Kamara egy márkanevet Holz aus Österreich Natürlich Kontrollirt" regisztráltatott az Európai Unió télé. Hasonló jellegű kezdeményezés várható Németországban, ahol a német fa" (deutsches Holz) márkanevet kívánják bevezetni, illetve elfogadtatni. Az Európai Gazdasági Közösségben már ma is igen komolyan veszik és szabályozzák az olyan kategóriákat, mint a minőségvédelem, az eredetvédelem és nagy biztonsággal állítható, hogy az ilyen irányú szabályozás még szigorúbb és kiterjedtebb lesz. A 2081/92/EGK sz. rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelölésével és földrajzi jelzéseinek védelmével, a 2082/92/EGK sz. rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek hagyományosan különleges tulajdonságainak tanúsításával foglalkozik. Faanyagok tekintetében ez jelenleg kizárólag & tartamos erdőgazdálkodási mód által létrehozott faanyagra és az ebből készült termékekre vonatkozna. A tanúsítási rendszer deklarált célja pozitív diszkrimináció lehetővé tétele a tartamos erdőgazdálkodásra vonatkozóan. A tartamos erdőgazdálkodási mód preferálása úgy történne, hogy a tanúsított fanyersanyag ára magasabb lenne a nem tartamos erdőgazdálkodásból kikerülő fanyersanyag áránál. Az árkülönbözetet a tartalmas erdőgazdálkodás bővítésére, illetve a működés fenntartására fordítanák. A tanúsítási rendszer nem deklarált célja kemény piaci korlát a nem tartamos erdőgazdálkodási módból származó import fanyersanyag ellen. Természetesen a behozatali tilalmat deklarálni nem lehet, de környezetvédelmi szempontokkal magyarázni és azok alapján elfogadtatni igen. Azzal, hogy a bevezetendő tanúsítási (certifikáciős) rendszer révén a tartamos erdőgazdálkodás előnyben részesül a más erdőgazdálkodási módokkal szemben, a haszonelvűség szerint három vonatkozásban számolhatunk haszonnal: - globális jellegű haszon az egész emberiség számára jelentkezik, mivel a tartamos gazdálkodási módban kezelt erdő garantáltan biztosítja az üvegházhatás" és a környezetterhelés csökkentését; - nemzeti jellegű haszon jelentkezik, amikor a tartamos erdőgazdálkodás egy adott ország számára bővítetten újratermelhető módon biztosítja az értékes ipari nyersanyagok és tüzelőanyagok létrehozását, továbbá tartósan garantálja az üdülési és közjóléti funkciók teljesítését; - gazdálkodási haszon jelentkezik, amikor egy tartamos erdőgazdálkodást folytató gazdasági szervezet a kitermelt és tanúsított faanyagért a fafeldolgozóktól, illetve a fakereskedőktől magasabb árat tud érvényesíteni. A tanúsítási rendszer kiépítése és fenntartása is költségekkel jár. Az erdőgazdálkodás felülvizsgálata, a tanúsítás felügyelése pénzbe kerül. Irodalmi adatok szerint ezen költségcsoport 1 köbméter kivágott faanyagra vetítve 0,2-2,0 USD között mozog. Ezen költségek a tanúsítást igénylő erdőgazdálkodókat terhelik. A tanúsítást rendszer működéséből származó legnagyobb költségtényező a faárakban kerül elszámolásra. Ezt a többletköltséget értelemszerűen a fa-, papíripar, illetve a fakereskedelem kénytelen elviselni. Ennek mértékére kialakított korrekt adatok még nincsenek. Egyes vélemények szerint a tartamos erdőgazdálkodás alatt álló erdőterületekről eredő fanyersanyag áremelkedése nem lehet több 15-20%-nál. Végezetül beszélni kell a fahasznosítást végző iparágak és a fakereskedelem számításba veendő hasznáról. Ez a következő lehet: - a fahasznosítást végző vállalkozó image-ének javulása a fogyasztók felé; - a környezetbarát termékek révén új vásárlók megnyerése, de főleg a régiek megtartása; - a piacon maradás lehetősége. Megfogalmazható az is, hogy az előnyök élvezésének és költségek viselőjének végső címzettje a fából készült terméket vásárló polgár és végső soron a rendszer bevezethetőségéi is a vásárló magatartása dönti el. Ezen propagandisztikusnak tűnő megfogalmazás érvényességét kis országok esetében (pl. Magyarország) az is motiválja, hogy az importált faanyagok és fatermékek ára akkor is magasabb lesz, ha nem értünk egyet a rendszerrel, továbbá a faexport csak tanúsított faanyagokból lesz lebonyolítható, akkor is, ha kénytelenek leszünk a többletköltséget elviselni. A tartamos erdőgazdálkodásból származó faanyag tanúsításával kapcsolatosan már most egy sor probléma jelentkezik, ezek közül a fontosabbak. - A fogalmi, értelmezési problémák között első helyen áll magának a tartamos erdőgazdálkodásnak az értelmezése és mindenki által elfogadható definiálása. Fontos kritériumok elfogadottak, de más esetekben nincs egyetértés. - Nyitott kérdés, hogy az erdőgazdálkodás milyen területére vonatkoztatható a tartamosság. A nemzetközi vélemények túlnyomórészt elsősorban erdőgazdasági egységekre (például gazdaság) vonatkoztatják, de egyes vélemények szerint a tartamosság vonatkoztatható egy-egy régióra vagy egy-egy ország erdőgazdálkodására is.

15 - A tanúsítási rendszer szabályait illetően az a vélemény alakult ki, hogy kell egy általános követelményösszeállítás az egész rendszerre vonatkozóan és kellenek konkrét kritériumok (pl. záródási határértékek, a tarvágások megengedett aránya stb.) a tanúsítási gyakorlattal összefüggésben. - Fontos kérdés az is, hogy ki jogosult a tanúsítás végzésére, ki adhat tanúsítványt? Abban általános egyetértés van, hogy a tanúsítás végzését nem szabad természetvédőkre, állami hivatalokra és tanúsítás révén érdekelt gazdasági szervezetekre bízni. Azon tekintetben is egyezőek az álláspontok, hogy egy kétlépcsős tanúsító szervezetet kellene felépíteni: a nemzetközi tanúsító szervezet alakítja ki az általános elveket, továbbá meghatározza a követelményeket az alsóbb szintű tanúsító szervek felé; a nemzeti tanúsítási szervek végzik a gyakorlati munkát, megítélik az erdőgazdálkodási módot és felügyelik a faértékesítési láncot. Hazai szakkörökben felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben még oly sok megoldatlan kérdés van a tanúsítási rendszer területén, akkor jobb lesz várni és majd egy kiforrott szisztémát bevezetni, illetve ahhoz csatlakozni. Véleményein szerint ez súlyos hiba lenne, hiszen kis ország révén ha tetszik, ha nem, alkalmazkodnunk kell a Közösség rendszeréhez, akkor is, ha esetleg nem leszünk rövid időn belül tagok. A tanúsítási rendszer bevezetésére, a szervezet kiépítésére a szükséges lépéseket nekünk is meg kell tennünk, időrendben párhuzamosan az európai törekvésekkel. A probléma bonyolult jellege és nagysága miatt javasolható az MTA Erdészeti Bizottságának feladatkijelölése és bábáskodása mellett a Soproni Egyetem Erdőmérnökí és Faipari Mérnöki Karainak pénzdíjas munkavégzése. A nagy ráfordítást igénylő munka - ezen belül első lépésként egy alapozó tanulmányterv elkészítése - finanszírozására szóba jöhet az Erdészeti Alap, az 1KM exportfejlesztést szolgáló lehetőségei és nem utolsósorban a faimportban érintett erdészeti és faipari társaságok. Valószínűsíthető, hogy egy esetleges késedelem ára a magyar faexport visszaesése lesz, ezt pedig jó lenne elkerülni. DR. NÉMETH JÓZSEF DR. LETT BÉLA Az erdőgazdálkodási finanszírozás változása Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásai módosulást hoztak - az erdő tulajdoni viszonyaiban, - az erdő, az erdőgazdálkodás társadalmi megítélésében, - az erdőgazdálkodás jövedelmezőségi és finanszírozási helyzetében. A finanszírozási-támogatási elszámolás ellentmondása a korábbi teljes körű finanszírozás egy magasabb szintű elvonás mellett sem lehetséges a források szűkössége miatt. Ezért mind a befektetők, akik magasnak tartják az elvonás mértékét, mind a kedvezményezettek sérelmezik az Alap jelenlegi működési rendszerét." (Dauner M.: Erdészeti Lapok). Az Európa Unióval konform új rendszer a célok és az eszközök áttekintésével körvonalazható. Az erdőgazdálkodás kiemelt hozamát a fakitermelési árbevétel, ráfordításait az ehhez kapcsolódó fakitermelési költségek, illetve az erdőművelési ráfordítások alkotják. Szokás az üzemági szemléletben a fakitermelés árbevételét csökkenteni a költségeivel, kitermelési költségmentes fakitermelésről és az erdőművelési ráfordításokról beszélünk. Vázlatosan: Hozamok Ráfordítások Fakitermelés árbevétel - Fakitermelés költsége = Kitermelési költségmentes Erdó'f'elújítási fahasználati árbevétel ráfordítások A tiszta sémát bonyolítja a hazai erdészeti gazdasági szabályozó lebontási rendszer tovább élő elvonása és támogatása. A vázlatban: Kiterm. ktg. mentes árbevétel Erdőfenntartási Erdőfelújítás Erdőfelújítás járulék támogatása költsége Az így megnövelt tételeket azután már ki-ki kedve és érdeke szerint csoportosítja, de el is hagynak vagy kiemelnek belőle viüamelyeket, elhomályosítva az alapképletet. PL: Kiterm. ktg. ( mentes árbevétel Erdőfenntartási \ Erdőfelújítási Erdőfelújítási \ járulék ' ^ráfordítások " támogatás ' A magántulajdonon alapuló gazdálkodásban az erdőfenntartási járuléknak nincs, nem is kell és nem is lehet különbözeti járulékelvonó szerepe. Az erdőfelújítások költségéi már elméletileg sem fedezi az erdőfelújítás normatív támogatása, hozzájárulás a ráfordításokhoz. Másik megközelítés: Kiterm. ktg.,,.. mentes _(..... árbevétel V a > U k m támogató. ráfordítások Az összefüggés figyelembe veszi a kiindulási alapot, és az elvonás-támogatás egyenlegére koncentrál, évtizedes felesleges, feloldhatatlan szakmai vitát provokálva, amelyben az érdekérvényesítő képesség a meghatározó. A befizetők és a kivevők ellentétében már azt sem vesszük észre, ha szinte mindenki befizető" lesz. Elméletileg sem képviselhető olyan gazdaságban, ahol a vagyonérték és a hozamérték összefüggését terjesztjük. Az erdőfenntartási járulék, az erdőfelújítás normatív támogatása és a kettő speciális viszonyszáma (az önfinanszírozási mutató mvha) mértékének évi változását szemlélteméin és évhez viszonyítva. Év Bevétel Kiadás (eft) terv tény terv tény (2310) (3220) 3420

16 PAGONY HUBERT - TÓTH JÓZSEF Kiküszöbölhető-e a gyökérrontó tapló fertőzése második generációs fenyves ültetésekor? Homoki fenyveseink területi növekedésével fokozott mértékben emelkedett a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) okozta állományfertó'zés. Különösen a második, harmadik generációs fenyvesek esetében súlyosbodott a károsodás korai megjelenése. Nem volt ritka eset, hogy még a 20 évesnél fiatalabb erdeifenyvest is véghasználni kellett a tapló pusztítása miatt (Pagony, 1987). A taplóval kapcsolatosan sűrűsödő gondok arra késztettek bennünket, hogy országosan kiemelten foglalkozzunk a gyökérrontó tapló erdőgazdasági nagytájankénti előfordulásával. Az 1982-es felmérés adatai szerint (Pagony-Tóth, 1987) az egyes lényőtermesztési körzetekben a kórokozó gyakorisága a következő volt: Dunántúli-középhegységben 5% Kisalföldön 5% Nyugat-Dunántúlon 8% Nagyalföldön 23% Dél-Dunántúlon 54% A Nagyalföldön és a Dél-Dunántúlon nagyon magas értéket mutatott a gyökérrontó tapló előfordulása, amit elsősorban az általunk másod- és harmadlagos fertőzésnek tulajdonítottunk, azaz a gyökérérintkezések során a fertőzés átterjed az egészséges fára, illetve a véghasználatot követően a fertőzött tuskókat gyökerestől nem távolítják el a területről. Az os Duna-Tisza közi felmérések során a éves állományokban a tapló okozta foltos pusztulás miatt a vizsgált erdőrészletnek (7397 ha) 57%-a volt fertőzött és csak 43% volt mentes. Az állományok 17%-a olyan állapotban volt, hogy javasoltuk azok 10 éven belüli kitermelését (Pagony-Tóth, 1987). Dél-Dunántúlon nem végeztünk ilyen részletes felmérést, de tudjuk, hogy még rosszabb a helyzet, mint a Duna-Tisza közén. Ennek pedig alapvető oka, hogy az újraerdősítésnél a fertőzött tuskók a talajban maradnak. Hogy meddig képesek a károsodott fák tuskói, gyökerei fertőzőképességüket megtartani, arról csak külföldi adataink voltak és javaslatainkat ennek ismeretében tettük meg. Javasoltuk a biolgóiai (Penofiles) tuskókezelést, a kituskózást, valamint a fafajváltást. A talajban visszamaradt tuskók kérdéskörével az angol szakirodalomban találkoztunk. Greig és Burdekin (1970) a Peniophora (Phlebia) gigantea antagonista gombával végzett védekezési kísérletek során megállapították, hogy a H. annosummal súlyosan fertőzött állományokban a nevelővágások során Könnyező házigomba erdei változatának (Merulius sp.) friss telepe EF tuskósorokban. Fotó: dr Tóth József alkalmazott tuskókezelés mintegy 50%-kal csökkenti a fertőzött tuskók és gyökerek arányát. Greig és Low (1975) későbbi vizsgálatai azt igazolták, amennyiben a tuskók és gyökerek a talajban maradnak, akkor számolni kell azzal, hogy a gyökérrontó tapló okozta fertőzési készség évig is aktív maradhat. Greig (1976) a tuskók biológiai kezelése során megerősíti azt a korábbi vizsgálati eredményt, hogy a Peniophora (Phlebia) gigantea által végzett tuskóoltások csökkentették ugyan a H. annosum mennyiségét, de a fertőző forrás a területen maradva (t.i. a fertőzött tuskók) elegendő ahhoz, hogy a következő vágásfordulóban nagyarányú veszteségek keletkezzenek a kórokozó fertőzése miatt. Megerősíti ezért egyik munkatársával korábban közölt véleményét (Burdekin és Greig, 1972), mely szerint a súlyosan fertőzött termőhelyeken mint gátló rendszabály (t.i. a P. gigantcával végzett oltás) nem olyan hatásos, mint a tuskókiszedés, amikor a tuskókat és gyökereket nagy terjedelemben kiirtják és majdnem teljesen kiküszöbölik a kórt." Pagony (1980) véleménye szerint - ott ahol nem végeznek tuskózást - lesznek olyan fertőzött területek, ahol a fenyővel történő erdőfelújításra nem gondolhatunk. Itt - ha lehet - fafajcserét kell foganatosítanunk legalább egy vágásfordulóra, hogy a fertőző anyag a talajban elpusztuljon, amely Greig és Low (1975) véleménye szerint évig is aktív maradhat. A kérdés hazai tisztázása érdekében 1995 őszén a Duna-Tisza közén a gyökérrontó tapló által egyik legfertőzöttebb körzetben Kunbaracs és Kunadacs térségében felkerestünk több erdőrészietet, amelyek korábban erdei-, illetve feketefenyővel kerületek betelepítésre, de a gyökérrontó tapló erőteljes fertőzése miatt az erdőrészleteket idő előtt véghasználni kellett. A területeket kituskózták, a vastagabb gyökereket ugyancsak eltávolították, majd teljes mélyforgatást követően kevés kivétellel lombos fafajjal újraerdősítették (akác, nemes és szürke nyár. pusztai szil stb.). A két községhatárban a következő erdőrészleteket vizsgáltuk: Kunbaracs 34D, 35C, 48D, 57B, 61B; Kunadacs 14J, 4IC, 41K, 48D, 48J, 49F. A vizsgálat módszere kétirányú volt: 1. Az erdőrészletek különböző pontjaiban véletlenszerűen ásóval emeltünk ki a rnutatóujjnái vastagabb gyökereket. Eze- Homokkal kevert, beszáradt gyantabunkók fenyőgyökéren: a fa védekezési reakciójának eredménye Totó: dr. Tóth József

17 ket eldarabolva előzetesen sterilizált nagyméretű' epruvettákbá helyeztük, laboratóriumi leoltás céljára. 2. Végigjártuk a tuskósorokat, megforgattuk a tuskókat annak megállapítására, van-e rajtuk élő gyökérrontó tapló, mint potenciális fertőzési forrás, illetve van-e más élő gombaszervezet, amely esetleg a tapló életfeltételeit ellehetetlenítette. A tuskók bontott faanyagából ugyancsak mintát vettünk leoltás céljára. A talajból vett számtalan mintát malátás agaros táptalajra helyeztük. Ezekből mindössze egy alkalommal, egy hüvelykujjvastagságú 'gyökérdarabból sikerült a gyökérrontó taplót visszaigazolnunk. Az erdőrészletet (Kunadacs 48J) a vizsgálatot megelőzően 2 évvel tuskózták ki. A többi erdőrészletből származó gyökerekből, amelyek 2, illetve több évvel ezelőtt kerültek kituskózásra, aktív H. annosum tenyészetet nem sikerült nyernünk. Nagy figyelmet fordítottunk a kitolt tuskósorokra, amelyeket végigforgatva megállapíthattuk a következőt: a tuskók többsége vörösrevesedés következtében szétkorhadt, méghozzá olyan mértékben, hogy azokat fejszével könnyen szét lehetett aprítani. Eszleltük a gyökereken az erőteljes gyökérrontó tapló okozta fertőzést. Ez abban nyilvánult meg, hogy számtalan gyökeret találtunk, amelyeken gyantával átitatott, homokkal kevert nagy bunkókat észleltünk (/. fotó). Leggyakoribb gombafaj volt a hasadüemezíí gomba (Schizophyllum commune). Esetenként találkoztunk Radulum, illetve Pholiota fajokkal, valamint Poria sp. okozta korhadással. Legnagyobb meglepetésünkre a legerőteljesebb korhasztást a könnyező házigomba, vagy annak erdei változata (Merulis lacrimans, ül. var silvester) okozta (2. fotó). Bontása olyan erőteljes volt, hogy a méretes tuskókat fejszével könnyen szétapríthattuk. Lefolytatott vizsgálataink igazolni látszanak Burdekin és Greig (1972) megállapításait, mely szerint a tuskóknak és gyökereknek a talajból történő eltávolítása...majdnem teljesen radikálisan kiküszöböli a kórt". Ez, hazai adottságaink figyelembevételével azt jelenti, hogy a gyökérrontó taplóval fertőzött Az erdeifenyő fehér fagyöngye a német köztudatban általában károsítóként, az ökológiai erdőművelés akadályozójaként él. Egyik kutatójuk felvázolta elterjedési területét és rájött, hogy az megegyezik azokkal a helyekkel, amelyeket magas nyári hőmérséklettel, alacsony évi csapadékmennyiséggel száraz részeknek ismerünk, amelyeken az erdeifenyő természeténél fogva lassabban nő és ezért csökkent sebbenövése nem tud ellentállni a fehér fagyöngy támadásának. így elterjedését maga az ember segítette elő. Ilyenformán a fagyöngy nem akadályozza, de egyenesen támogatója az ökológiailag helyes erdőkép kialakításának, mert megjelenésével figyelmeztet a klimatikusan előidézett vegetációfejlődésre, a fafajcsere szükségességére. Ugyanez figyelhető meg a jegenyefenyő fagyöngyén is. Nem szabad ezért pénzt költeni a fagyönggyel fertőzött faállományok drága stabilizációs eljárásaira, hanem követnünk kell a természet útmutatását. A fagyöngyöt nem okos dolog kártevőnek tekinteni ökológiai szempontból, fajgazdag, elegyes erdőkre törekvés hátterével. (AFZ/DW Ref.: Jéröme R.) állományt a letermelést követően ismételten fel szabad fenyővel újítani, mivel a telepített csemeték nem kaphatnak másodlagos, illetve harmadlagos fertőzést. Mindez azonban nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nevelővágások során a tuskók vágáslapját a Peniophora gigantea spóraszuszpenziójával kezelni kell (hazai megfigyelések szerint legalább 40 ezer spóra/ml). Csak ebben az esetben érheti el az állomány a tervezett vágásérettségi kort. Különben akár a Duna-Tisza közén, a Nyírségben vagy Belső-Somogy homoki termőhelyein a kényszer-véghasználati kort éves korra kell ütemezni. Erdészek, h a az Egyesület központjába n jártok, keresséte k az U L T R A T H O N rovarriasztó kréme t é s sprayt. A leghatásosabb készítmény repülő és mászó vérszívók távoltartására. szúnyog bögöly Hosszan tartó védelem: kullancs darázs krém - 12 óra spray - 8 óra A krém víz- és izzadságálló, nem tartalmaz alkoholt, nem illatosított; a spray enyhén illatosított, környezetkímélő, hajtógáz nélküli. Csomagolás: krém - 59 ml tubus, spray ml flakon, gyújtőkarton: 12 db. Erdészetek, vadásztársaságok részére gyú'jtőkartonos megrendelés esetén nagykereskedelmi áron (634 Ft/db + 25% ÁFA) megrendelhető: MIKROLAB GM 1027 Budapest, Fő u. 68. II. emelet 243. Telefon/fax: f

18 Új lehetőség a tápanyag-utánpótlásra szabadföldi csemetetermesztésben A minőségi csemetetermesztés alapfeltétele a talajok megfelelő tápanyag-utánpótlása. Csak harmonikus tápanyagellátás mellett érünk el egy év alatt megfelelő méretű, erdősítésre alkalmas szaporítóanyagot. Az eddig ismert lehetőségek mellett - szervestrágyázás, műtrágyázás, lombtrágyázás - mód nyílott arra, hogy egy teljesen új, céljainknak maximálisan megfelelő szervesanvag-formulációt próbáljunk ki szabadföldi körülmények között. így került sor a Biomass super komposzt" tesztelésére KST-makkvetésben. Ez az anyag nem más, mint szennyvíziszap-komposzt. Kedvező tulajdonságait az alábbiakban foglalom össze: - a fő (N, P, K) tápanyagok mellett a növényi élethez nélkülözhetetlen mikroelemeket, humuszanyagokat és bioaktív anyagokat (hormonok, vitaminok, enzimek) is tartalmaz harmonikus arányban; - a tápelemeket szerves kötésben tartalmazza, így a kimosódás veszélye nélkül igény szerint hasznosulnak; - minden grammja tartalmazza a talajtermékenységéri felelős hasznos mikroorganizmusok millióit; - előnyösen egyesíti a műtrágyák és az istállótrágyák szervesanyag-pótló, talajélet-élénkítő hatását; - műtrágyázáshoz képest ugyanazon hatóanyagmennyiség (N. P. K) kijuttatásának összes költsége (anyag, szállítás, kiszórás) 30-50%-kal kevesebb, istállótrágya esetén még kedvezőbb ez az arány, összehasonlítva csak az anyagköltséget egy hektár vonatkozásában: istállótrágya t/ha 1000 Ft/t Ft komposzt t/ha 1000 Ft/t Ft - ajánlott dózisa csemetetermesztésben tonna/ha, - használata esetén gilisztáktól hemzsegő, termékeny, tápdús talajt kapunk, - hatástartam egy év. A végzett kísérlet leírása, eredmények, következtetések A kísérlet célja: annak megállapítása, hogy a szennyvíziszap-komposzt tápanyagként való alkalmazása milyen hatást gyakorol a kocsányostölgy-csemete fejlődésére. A kísérlet helye: Hegymagas 055/6. hrsz. szabadföldi engedélyes csemetekert. Talajtani adottsága: a kezelt terület talajtani szempontból a tőzeges és az ásványi talajok között átmeneti zónába tartozik. A fizikai talajféleség alapján vályog, homokos vályog kategóriába sorolható. Genetikai talajtípusát tekintve homokos alapkőzeten kialakult lápos réti talaj. A terület mély fekvésű, ezért késő ősztől kora tavaszig a talajvízszint magasan helyezkedik el. Alkalmazott dózis: 10 t/ha. Kezelt terület nagysága: 5000 m 2 Kontroll parcella nagysága: 1000 m 2 Kijuttatás időpontja, módja: szeptember T-06- os szervestrágya-szóróval. A komposzt alászántása szeptember 29-én történt. Szántás utáni kiszórás esetén lehetőség van tárcsás bedolgozásra is. Makkvetés időpontja, módja: október e,.3 soros ágyásrendszerben. Kiértékelés időpontja: szeptemberi csemeteleltárkor és a novemberi kiemeléskor. Eredmények - következtetések A kezelés hatásának mérésére az egy folyóméterre jutó átlagos csemeteszám, a növénymagasság és a minőségi osztályok szerinti megoszlási százalékot használtam. Az egy folyóméterre jutó átlagos csemeleszámhoz a szeptemberi csemeteleltárnál l-l kezelt, illetve kontroll ágyás középső sorát számoltam meg. A növénymagasság méréséhez a kiemelnésnél db csemetének a gyökér feletti szárrészt mértem le és azt átlagoltam (1. táblázat). Ugyanezt a csemetemennyiséget osztályoztam és az osztályozás után a minőségi kategóriák megoszlását %-ban fejeztem ki. Kiültetésre (erdősítésre) alkalmasnak a 15 cm feletti növénymagasságot tekintettem (2. táblázat). 1.táblázat Az 1 fm-re jutó csemeteszám és szármagasság alakulása Megnevezés 1 fm-re jutó csemeteszám (db) Átlagos szarmaqassáq (cm) Komposzttal kezelt Kontroll Kezelt a kontrollhoz viszonyítva 103% 132% 2. táblázat Minőségi osztályok alakulása Meqnevezés Kiültethető Nem kiültethető Összesen Komposzttal kezelt 90% 10% 100% Kontroll 75% 25% 100% Az adatokból megállapítható, hogy az 1 fm-re jutó csemeteszámban nincs számottevő különbség, míg a másik fontos paraméternél, nevezetesen a növénymagasságnál lényeges (32%) növekedés tapasztalható a kontrollhoz képest. A minőségi osztályok megoszlásának vonatkozásában is kedvező arány alakult ki. A szár-gyökér arány mindkét esetben megfelelő volt. A különbséget jól szemlélteti az kép is, ahol bal oldalon a kezelt, jobb oldalon a kontroll parcellákról származó csemetékből, véletlenszerűen kiválasztott egyedeket mutatok be. Összességében megállapítható, hogy az egy éves kísérleti eredmények a jövőre nézve biztatóak. A széles látókörűség érdekében célszerű más fafajokat is a további vizsgálatba szabadföldi körülmények között bevonni. Szöveg és kép: DR. LENGYEL LÁSZLÓ

19 AZ ÉV FÁJA A KISLEVELŰ HÁRS AZ EV FAJA A kislevelű hárs kultúrtörténete, kertépítészeti szerepe II. rész A hárs a tájban és a kertépítészetben A kislevelű hárs az üde, jó vízellátású talajokat kedveli. Mint a forrásokban gazdag hegységek fájáról szól a hársról már 900 év előtt PLINIUS, római természettudós is, és Friedrich Fuchs, Magyarország őserdei című művében a múlt század közepén a folyószabályozások és a vízrendezések előtt, az országra jellemző különlegességként tesz említést a mély fekvésű területeken található több ezer hold kiterjedésű tiszta hársállományokról, amelyeket leírása szerint a nyári és a téli hárs" alkot. Ezzel szemben a fehér" hársat egyedi előfordulásúként és tölggyel, bükkel elegyes állományokban fellelhetően említi. A hazai kertépítészetben a reneszánsz kor óta alkalmazzák a hársakat. Évszázadokon át ültetik előszeretettel a kastélyok és kúriák kertjeiben és telepítenek hársfasorokat a parkokon kívül, sétautak, autóutak mellé. A kislevelű hárs szabályos terebélyes lombkoronája kitűnően árnyékol, zegzugos, sűrű ágrendszere jól tűri a metszést, a koronaalakítást, gyorsan nő, évről évre bőven hozza illatos virágait és több százéves életkort is megél. A hársat számos előnyös tulajdonsága méltán tette kertépítészetünk egyik legkedveltebb fájává. Hársak a reneszánsz kertekben A reneszánsz kor magyar királyi kertjeit Bonfini és Oláh Miklós feljegyzéseiből ismerjük. Mátyás visegrádi kertjének leírásában a fűz és a hárs a két megnevezett fafaj. Itt a szőlős és a gyümölcsös kertek mellett elterülő teraszos, márványkutakkal ékesített díszkertben, a pázsitos és virágos kerthez csatlakoztak a hársfasorok és a fűzligetek. A hazai reneszánsz kertkultúra kedvelt eleme a filagória, a kerti ház, amelyet kezdetben Európa-szerte fákra építenek (ábra). A jól alakítható koronájú hársak különösen alkalmasak voltak filagória kialakítására és amint Takács Sándor kutatásai alapján ismert, a 17. századi magyar kertekben is szép számmal találhatunk fákra épített filagóriákat. Az egykori magyar udvarházak patriarchális életében - írja Takáts - a hársfák voltak a mulatságok szemtanúi. A magyar uraknál ugyanis az a szokás járta, hogy a hársfák ágait mesterséges úton növesztették és hajtogatták mindaddig, amíg az árnyékos lombok és az egyenesre növesztett ágak alkalmasakká lettek egy-egy nyári mulatóház vagy filagória építésére. Az ilyen mulatóházba vagy filagóriába kétfelől partosaan csinált garádics vitt, mely garádicsnak hol több, hol kevesebb lépcsője volt. A filagória körül könyöklő karfás folyosó futott végig, ahonnan rendesen igen szép kilátás nyílt a virágos kertre. Amikor a hideg melegre tért s a hársfák rügyei fakadásra fordultak, a szép iratos filagóriák tornácai, emblémás és virágos szobái lettek az udvarházak népének legkedvesebb mulatóhelyeivé. Ott fönt az illatos hársfavirágok közt és a mesterségesen kibocsátott gallyak alatt folytak a magyar urak, nagyasszonyok és az ifjak mulatságai és játékai... Még a nyári estéket is legszívesebben ezekben a filagóriákban töltötték. S midőn az idő estvéhez közelítve, az inas vaskarikákba gyertyatartókat függesztettek s úgy világítottak. Azután elkövetkezett a fülemülevárás. Kicsije-nagyja unos-untalan leste a fülemüle megszólalását. S mikor a kedvelt dalosmadár szózatot adott, bokorról bokorra követték s némán lestek csattogását, édes-bús sírását és trillázó füttyeit. Annyira szerették a kedves madarat, hogy sok filagóriában madaras házat vagy madártartó kast építettek számára." Hársfasorok, hársligetek a barokk kertekben Az első hársfasor Magyarországon minden bizonnyal Mátyás visegrádi kertjét díszítette. A későbbiekben a században telepítettek mind több hársfasort, köztük a már említett zborói 100 hársfából álló allét. Több kastélykertben az átalakításhoz kapcsolódik a fasorok ültetése. A Lippay György esztergomi érsek által, a 17. században építtetett reneszánsz stílusú palotakertet, a messze földön híres posonyi érsekkertet a későbbi tulajdonos Keresztély Ágost, a 18. században barokk stílusú franciakertté építette át. Az átalakítás során - amelyetse/ Mátyás leírásából ismerünk - a parterek gyümölcsfáit kivágták és kétoldalt hársfasort ültettek. A szilfaligetben, a két nagy hársfasor és a vadgesztenyesor alatt, vasárnaponként sok száz ember sétált, a hercegprímás ugyanis kegyesen megengedte, hogy a kertben hetenként kétszer rendezett hangversenyt minden tisztességes ember meghallgassa" - itlzroten-stein Gottfried, pozsonyi polgár. Kismartonban, az Eszterházy kastély parkjában szintén a négyzetes táblákra osztott reneszánsz kert barokk stílusúvá alakításához kötődik a hársfák ültetése. Pölt Mátyás, a hercegi család főkertésze a 18. században készít gyönyörű tervet a kert átépítésére. A park három fő részét az ekkor divatba jött vadgesztenyesorok választják el, a kastélyhoz azonban hársfaliget csatlakozik. A legfényesebb barokk kert hazánkban Eszterházán, a korábbi Suttörön létesült. Eszterházy Miklós herceget, aki franciaországi utazását követően a Fertő vizétől negyedórányira fekvő süttöri vadászkastélyát átépítteti és a család székhelyét Kismartonból az ekkor már Eszterházának elnevezett birtokra helyezi át, az a nem titkolt terv vezérli, hogy a hansági mocsarakon versaillesi mintára létesítsen nagyszabású, pompás kertet. A saját tervei szerint épített hatalmas kertben a 200 öl hosszú nagy parterről nyíló félkör alakú térségben 34 kerekre nyírt hársfa állt. A barokk kor hatalmat, abszolutizmust tükröző kertművészetében a grandiózus parkok térrendszerét meghatározó tengelyek, vue"-k létesítésekor a környező táj látványát összekapcsolják a kerti képpel. Ezáltal kitágítják, megnövelik a rendezett teret". A kert és a táj összekapcsolásának egyik eszköze az épített kert határain túl folytatódó fasorok telepítése. Igen impozáns hársfasor állott a Mosón megyei Köpcsényben. A kastélyból, amely nagy síkságon emelkedik, gyönyörű

20 AZ ÉV FÁJA A KISLEVELŰ HÁRS kilátás nyílik a hosszú négyzetes hársfasoron át, amely ötnegyedóra hosszúságban majdnem a Dunáig ki van kövezve, a posonyi várkastélyra." - jegyezte fel Rotenstein. Az erdélyi Bonchidán, a Bánffy család ősi birtokán az 1750-es évek végén épített kertben, a kastély nyugati oldalán ívelő hídtól indulóan telepítettek három sugárirányban rendezett, közel ezer méter hosszúságú hársfasort. A hazai hársfasorok között talán méltán nevezhető a legjelesebbnek a bonchidaival közel azonos időben ültetett nagycenki hársfasor, amelynek történetét Bartha Dénes foglalta össze a Soproni Szemle évi 48. számában. A fasor pontos telepítési évét nem ismerjük, az között készített vízrendezési terven azonban már feltüntették a végében épített remeteséggel együtt. A fasor, amelyet a kastély főtengelyének irányában létesítettek, 2130 méter hosszú, szélessége 23 méter, a fák lőtávolsága 7 méter. Az eredetileg ültetett 600 db hársfából mára 374 időskorú és 74 későbbi pótlásból származó egyed maradt. A kettős fasor jellegzetes példája az ún. allé vert"-nek, amelyben a fák között gyepfelület húzódik, ami a sétalovaglás célját is szolgálta. A gyalogösvény a fasor két szélén haladt. Az észak-déli irányú fasor Fertő felé eső végében, a tengely lezárásaként remeteség épült, amely szabályos hatszögletű alaprajzú volt, két íves lépcsőfeljárattal. Innen már a Fertő nagyszerű látványa tárult a szemlélő elé. A remeteség helyén emeltek 1918-ban síremléket Erdődy Hanna, gróf Széchényi István fia, gróf Széchényi Béla 1872-ben elhunyt feleségének emlékére, akit kívánsága szerint a hársfasor végében temettek el. Hársak a tájképi kertekben és a városokban A barokk helyébe a 18. század utolsó harmadában hazánkban is a tájképi stílus lépett. Az architektonikus francia kerteket részben átalakították, de számos újonnan létesített festői, szentimentális és gyűjteményes kert létesül, amelyekben az oldott formák, a csoportokba és a szoliterként ültetett növények természetes alakgazdagsága jut érvényre. A hársak kedvelt fajok a tájképi kertekben. Több kertleírás számol be hársfacsoportokról és tájképi kertjeinkben, arborétumainkban ma is állanak hatalmas méreteket elért kislevelű hárspéldányok. Példa erre a felvidéki Vedrőd Petri Bemard által tervezett 150 holdas parkja, a Mátra lábánál, az Alföldön elterülő Erdőtelki Arborétum, amely a Mikszáth regényhős Buttler grófok birtoka volt, valamint Vépen az Erdődy család birtokán a 18. század közepén létesített tájképi kert és élőfagyűjtemény, ahol a sok exóta örökzöld faj mellett a hársak gyertyánok, mezei juharok, mézgás égerek és vadgesztenye, szil, kocsányos tölgyek és akác társaságában állanak a park lombos fákkal betelepített részében. A városi sugárutak építése Európában a barokk városrendezési koncepció jegyében kezdődött. A kocsi- és gyalogútként szolgáló széles bulvárokon hárs-, platán- és bokrétafasorokat telepítettek és emellett fásított terek és sétányok, promenádok, valamint közparkok létesültek. A 18. század végétől kezdődően - jóllehet szerényebb keretek között - de hazánkban is megkezdődött a városi utak, terek fásítása. Az első belvárosi sétány fáinak telepítését a Duna-parton, a mai Vigadó épülete helyén Zrínyi hárs Nagykanizsa mellett (Balogh A ) állott pesti hajóhíd hídfőjénél 1789-ben kezdte meg a pestvárosi tanács. A későbbi Duna-korzó csíráját jelentő promenád látogatott esti sétahely lett, csupán annyi a fogyatkozása, hogy a kocsik pora kellemetlen a sétálóknak. A fasorban padok vannak elhelyezve, ahová esténként csapatostul tódul a pesti közönség, hogy fiatal hárs és akácfák árnyékában élvezhesse a természet szépségeit és gyönyörködjék a hajóhíd forgalmában" - írja Schams Ferenc Pest város és Magyarország leírása című munkájában, 1821-ben. Századunk harmincas éveiben a főváros több, mint ötszáz utcáját díszítették fasorok és a számos amerikai és ázsiai származású fafaj között Rapaics Raymund felsorolásában szerepelnek a hársak, amelyek a leírás szerint már fél évszázaddal ezelőtt is károsodtak a nagyvárosi klímában. Sajnos az árnyékos fák ma már úgyis alig teljesíthetik feladatukat, mert a nagyváros sivatagi klímája úgyis idő előtt megfosztja lombjuktól a legszebb fákat, s a nyári árnyék elvesztésért sem kárpótlás a másodszori lombosodás és másodvirágzás, amely előbbi a hársakat és a szilfákat, az utóbbi a vadgesztenyéket jellemzi." A hársak ma erdeink igen kis hányadában lelhetők lel elegyfaként és kertépítészeti jelentőségük is csökkent a múlt század közepe óta, jóllehet az utóbbi évtizedekben a várostűrő fajok nemesítése és forgalomba hozatala révén ismét mind gyakrabban ültetik kertekbe, parkokba és alkalmazzák azokat útlásításoknál. Újrafelfedezésük szép példája, hogy 1996-ban az országos millecentenáriumi faültetési mozgalom keretében, a Balaton-felvidéken, a Dörögdi-medencében, a Kapolcsról Taliándörögd felé vezető út mentén - lelkes tájépítészek közreműködésével kislevelű hársat ültetlek el. KONKOLYNÉ DR. GYÚRÓ ÉVA

21 DR. MARJAI ZOLTÁN Az erdészeti mag - Maggazdálkodás - Magközpont MEGHATÁROZÁSOK Az erdészeti mag Az erdészeti magot az élő fa kicsinyített másaként foghatjuk fel. Van gyökér- és szárkezdeménye, valamint sziklevélként megjelenő levele. A kettő - mármint a fa és a mag - azonban gyökeresen" különbözik egymástól. A fa röghöz kötött, léte függ tőle. A mag autonóm, helyhez nem kötött független szervezet. Ráadásul dimenziói (tömege, méretei) kicsik, a mozgató erőknek (szél, víz, állat stb.) könnyen engedelmeskedő, kézbe vehető, tanulmányozható, kezelhető. Ha a magot rendeltetése oldaláról nézzük, eszköz, amennyiben az öröklődő lényeges tulajdonságok hordozója és a szaporodás szolgálója. A magnak egyéb funkciói is vannak - mint később láthatjuk -. de a maggazdálkodáson, mint mesterséges tevékenységen belül, csak a szák értelmezés érvényesül, a mag csupán örökít és szaporít, azaz vetőmag. Maggazdálkodás A bevezető tanulmány - Bővített újratermelés - genetikai megjavítás - mag" (Erd. Lapok, 1997/2.) - így ír: ez áll a mag megtermeléséből(a különböző magforrásokon), annak megvédéséből, hozamának fokozásából, begyűjtéséből, feldolgozásából, kezeléséből, tárolásából és forgalmazásából, valamint a mindezek szolgálatában álló magvizsgálatból. Másként fogalmazva, számos mozzanatból álló komplex tevékenység, amelyben a részletek egymással összefüggésben, kölcsönhatásban állnak és egységes rendszert alkotnak"( Maggazdálkodásunk korszerűsítése", Az Erdő, 1963/9.). A maggazdálkodás tehát tevékenységek sora, rendszer, üzem, s mint ilyen, szervezési szempontjai is vannak. Üzemszervezési megfontolások Az üzemszervezés bármilyen idegen csengésű is a maggazdálkodásban, hozzá kell szoknunk, mert e körülmény érzékelése és elfogadása, vagy tagadása és kizárása döntő befolyással van az egész alakulására, annak fejlődésére, vagy kudarcára. Ennek igazolására egyelőre csak annyit, hogy miközben a szakma elfogadta, hogy a plantázsokat nagyüzemileg és regionálisan kell kialakítani (Cikota, Albertirsa, Kai), a technológiai sor további tagjait (feldolgozás, tárolás stb.) már decentralizált és függetlenített infrastruktúrában valósította meg (Szombathely, Mikebuda). Talán a káli megoldás a legszervezettebb. Üzemszervezésről azért is szokatlan beszélni, mert maga a maggazdálkodás is újkeletű (kb. 50 éves), előtte a jó gazda mentalitása, gondoskodása választotta és válogatta meg azt a magot, amelyből mai erdőállományaink eredeztek. Visszatérve az üzemszervezés szempontjaira, döntő körülmény a gazdálkodás körébe vont anyag mennyiségi- (tömeg) és értékdimenziójának alakulása, beleértve földrajzi eloszlását is. A mezőgazdaság esetében fajonként (olykor fajtánként) akkora mennyiségekről, értékekről van szó, hogy önálló vállalatok/intézmények jöttek létre. Van napraforgó, cukorrépa, fű, dohány, gabona, kukorica (ezen belül IKR) vetőmagtermelő létesítmény, de pl. önálló vetőmagtermesztési főiskolai kar is. Erdészeti viszonylatban a szakosodáshoz szükséges dimenzió még vállalat (rt.) integrációban sem jöhet létre, legfeljebb egyes mozzanatok (pl. magpergetés) tekintetében. (Kivételes az akácmaggazdálkodás (Baktalórántháza, Pusztavacs), ahol a technikai integráció majdnem teljes. A személyi szakosodás lehetősége azonban csak erre a fajra terjed ki, részmunkaidős foglalkoztatásban. Egyes részletekre - ebben az összefüggésben - még visszatérünk, de az általánosítás szintjén már most kimondhatjuk, hogy az erdészeti maggazdálkodásban műveletileg, térben, erőforrásokban egyaránt összevonásra van szükség, hogy a fejlődéshez nélkülözhetetlen szakosodást elérjük, kiművelt emberfők tekintetében is! A koncentrálásban a növényi lét egyébkénti helyhezkötöttsége nem akadály, mert a mag ennek nincs alávetve, autonóm, gazdálkodása központosítható. A koncentrálás mértéke Az összevonást, elvi helyességét nem vitatva, természetesen ésszerű differenciáltsággal célszerű alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy az ún. nagy magvak (tölgymakk, dió, gesztenye) távolsági szállítása - méghozzá oda-vissza - igen költséges, de kockázatos (sérülés veszélye) is. Máskor km megtétele is indokolt lehet, ha olyan művelet elvégzéséről van szó, amelyik beruházás-, így igen költségigényes. Ha az egyes maggazdálkodási mozzanatokat nézzük, a kérdéskörben az alábbi következtetésekre jutunk: A mag megtermelése tekintetében lényegében két forrásféleséggel számolhatunk, a magtermelő állományokkal és a magtermelő ültetvényekkel, röviden plantázsokkal. Az állományok földrajzi elhelyezkedése, eloszlása adott. Koncentrálásukról tehát szó sem lehet, legfeljebb primus inter pares alapon. Az egyforma adottságú állományok közül azt választjuk ki egy konkrét esetben, amelyik könnyebben megközelíthető, vagy nagyobb tömeg begyűjtését teszi lehetővé. A plantázsok ellenben tetszés szerinti helyre és koncentráltan telepíthetők - az egyéb maggazdálkodási szempontoknak megfelelően. Ha a meglévőket vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy ezek (Cikota, Albertirsa, Kál) az összevonás jegyében születtek, regionális rendeltetéssel. Úgy tűnik, hogy a koncentrálás foka arányos, továbbiakban is tartható, követhető, különösen a fenyőfajok esetében. Ha a lombos fajok köre is kibővül (ami kívánatos), új alapítású plantázsok létesítése is indokolt lehet, de megintcsak nagyüzemi kivitelben és ésszerű földrajzi eloszlásban. A feldolgozás, kezelés, tárolás stb. technológiai sorára térve, a helymegválasztás tekintetében olyan szabadok vagyunk, mint a plantázsok esetében. A fenyő- és lombos fajok csoportját nézve sincs ez másként, mégis külön tárgyaljuk őket. A fenyőfélék technológiai sora, a magtermelő állományokkal és plantázsokkal összhangban, tulajdonképpen kialakult - az említett cikotai és albertirsai fogyatékossággal. Nagy kár, hogy kmen múlik a földrajzi egység, a munkafolyamatok szétszakadása, az irányítás egysége, az üzemszerűség és megfeneklett a szakosodás

22 is. A helyzet megváltoztatása költséges feladatnak látszik, vigasztaló az lehet, hogy a megrekedt állapotnak legalább diagnózisa már van. A lombos fajokra térve, a fenyőknél rosszabb helyzetben vagyunk. A technológiai sorral rendelkező akácot nem számítva, valamint egy részművelet (a hűtőtárolás) meglétét egyes nagyüzemű csemetekertekben, korszerű technikáról, még kevésbé technológiai sorról nem 1 beszélhetünk. Arról sem, hogy hazánkban valahol is specialista, legalább maggazda dolgozna. A technológiai sor a lombos fajok esetében hústalahításből. szikkasztásból, tisztításból, hűtésből, melegítésből, rétegelésből, csávázásból, raktározásból áll s noha nem minden faj megy végig valamennyi műveleten, a fajok összessége érinti őket. Minél fajgazdagabb populációra törekszünk, ahogy ezt a klasszikus erdőművelés tette, vagy ahogy a jövő előírásai meg fogják követelni, annál több eszközre, technológiára lesz szükségünk. A gazdálkodók anyagi teherbírása, a gépek, berendezések kihasználása, a kezelőszemélyzet kiképzése, a szervíz stb. mind azt sugallják, hogy központosítsunk. Erre - racionális keretek között - háromlépcsős megoldás kínálkozik. Az első lépeséiben - Erdészet szintjén vagy vállalati integrációban - a nagy magvakkal foglalkozzunk és a tömeges közepes magva fajok egyszerű' kezelésével, amikor a begyűjtést hamarosan vetés követi. A második fokozatú koncentrálásra azon technológiák alkalmazása esetén van szükség, amelyek műszeres, vagy egyszerűbb laboratóriumi vizsgálattal - pl. szikkasztás közbeni nedvességcsökkenés méréssel - járnak. Ez esetben általában regionális megoldásban gondolkodhatunk, a meglévő és leendő nagyüzemű plantázsokban. A harmadik fokozatú készültség" minden lehetséges technológiái magában foglalna, minden laboratóriumi feladatra, mérésre, megfigyelésre felkészülten, beleértve specialistáik) alkalmazását is. Hazánk kiterjedését, a várható dimenziókat alapul véve - és figyelemmel később tárgyalt körülményekre is -. Magyarország ilyenből csak egyet bír el. Erre viszont nélkülözhetetlenül szükségünk van! Kell legyen egy hely, egy bázis, amelyik - szakmai sajátságait megőrizve - valamennyire is hasonlít a differenciált mezőgazdasági vetőmagüzemekre! Ezzel a levezetéssel tulajdonképpen eljutottunk fő témánkhoz, az Erdészeti Magközponthoz. A Magközpont szerkezete Az üzemi tevékenységek boncolgatása arra a következtetésre vezetett, hogy az erőket, eszközöket kisebb és nagyobb mértékben összegezni kell. Végső, felső fokon egy szakosított nagyüzem létrehozása indokolt és elkerülhetetlen. Arról is esett szó. hogy amennyire bonyolódnak a technológiák, annyira megkívánják a műszeres, laboratóriumi nyomonkövetést, tesztelést, a technológiába vont anyag változásainak érzékelését. Ez az érzékelés adott esetben egyszersmind minőségmeghatározás is. melynek ellátására, intézményes formában a magvizsgálat hivatott. Az a magvizsgálat, amelyik az elmúlt 50 évben változó helyeken (Sopron, Ráckeve, Sárvár, Budapest) és különböző (ER TI, OSZAFE, OVEF, NÖM1, OMMI) keretek között működött. A korszerű üzemben a helyi rendeltetésű laboratórium nemcsak az említett feladatokat látja el, hanem a technológiák fejlesztését is, technikai és magökológiai kutatásokkal. Mint említve volt, adott hozzá a kiművelt emberfő'(k) is. Mindezt végiggondolva, mi sem kézenfekvőbb, minthogy az erdészeti maggazdálkodás valamennyi mozzanatának egységes képviseleteként egy komplett bázist hozzunk léire!- A bázist egyedülállósága arra is predesztinálja, hogy ^szakképzés bemutatóhelye legyen. Fentiek alapján a Magközpont szerkezete a következőképpen alakul: üzemi egység, laboratóriumi egység, szakoktatási egység. Üzemi egység Felöleli a korábban tárgyalt technológiákat, de magában foglalja a leginkább központosításra szoruló magforgalmazás feltételrendszerét is. Ennek oly nagy a jelentősége, hogy külön tárgyalást kíván és a mostani összefüggésben. A magforgalmazásnak két fő eleme van: áruvá formálás és marketing. Az áruvá formálás az erdészeti maggazdálkodásban megintcsak újkeletűnek tekinthető, mivel szakmánkban eddig a saját, belső felhasználás dominált, továbbá az ömlesztett megjelenés és a származásszavatolás igen laza, vagy mellőzött formája. A magánerdő-gazdálkodás visszaállásával. a származás számonkérésének várható szigorodása és a magexport bővülése folytán az erdészeti mag is egyre inkább kereskedés tárgyává válik, áruvá formálódik. Megkövetelt lesz a begyűjtés helye, ideje, módja, a feldolgozás, kezelés stb. megoldása szerint elkülönített és csomagolt, ún. tétel szerinti maggazdálkodós. A szabatos áruvá formálás műszaki és szervezési feltételei példa nélkül aligha fognak megvalósulni. A magközpont berendezése, nyilvántartási rendszere és egyáltalán a tétel szerinti gyakorlata, azt hiszem, az egyik hiányzó láncszem volt ahhoz, hogy eddig valós ivaros szaporítóanyag kontrollról beszélhettünk volna. Az áru jelző nemcsak származásszavatolást jelent, hanem megfelelő vetőmagértékeket, így tisztaságot, csírázó/életképességei és nedvességtartalmat is. Ennek elérése, biztosítása nagyobb odafigyelést, szakértelmet kíván, nemegyszer magvizsgálatot. A csomagolás és védjeggyel ellátás kifogástalan minősége - mint a kereskedelem igen fontos előfeltétele - elaprózva aligha valósítható meg. Az erdészeti maggazdálkodás belföldi lehetőségei korlátozottak - az aktuális mesterséges erdősítések függvényei -. szerény összértéket, tömegei, dimenziót képviselnek, mérsékelt öneltartó képességgel. Létezik azonban egy kitörési pont. a magexport. Hazánk ökológiai viszonyai a magtermés szempontjából kedvezőek. Tömérdek mag hever az erdőkben, nagyobbrészt enyészetre ítélve. Ha egy részét hasznosítjuk, holt tőkét mobilizálunk anélkül, hogy az erdő biológiai egyensúlyát veszélyeztetnénk. Az erdőgazdálkodók az árualapot tekintve birtokon belül vannak. Ezek az esélyek tették lehetővé már a 60-as években, hogy a volt Gödöllői Állami Erdőgazdaság éves tiszta nyereségének 10%- át a szerény, többnyire jelentéktelennek tartott maggazdálkodásexport biztosította. Hozzáteszem, anélkül, hogy különösebb technikai bázisa, külkereskedelmi joga lett volna. A magexporttal a következő tanulmányban még foglalkozom. Ide csak azért szorítottam be. mert a magforgalmazás másik fontos területével, a marketinggel - éppeni altémánkkal - szoros kapcsolata van. Marketingre hovatovább belföldi viszonylatban is szükség lesz. nem beszélve az exportról. A piackeresés, -bővítés, -megtartás igen költséges technikai hátterel, de egyszersmind személyi felkészültséget is (szakmai tárgyalóképességet és nyelvkészséget) kíván. A technikai előfeltételre még rámondható, hogy a meglevő fakereskedelem révén adott. Az. utóbbi kritérium azonban olyan specifikum, ami a sokat emlegetett magközpont nélkül aligha áll rendelkezésre. Az üzemi egység mindezekkel válik teljessé, a mag fogadásától, felkészítésén át annak kibocsátásáig. Laboratóriumi egység A korábbiakban már utalás történt arra, hogy a laboratórium a magkészlet-változások érzékelésére, a technológiák milyenségének megállapítására szolgál és ha már adott, lássa el az ún. üzemi magvizsgálatot, annak intézményesített formáját is.

23 Az erdészet esetében a magvizsgálat (maradjunk most már az egyszerű megnevezésnél) sokkal több, mint áruminősítés, bizonylatolás. A magvizsgálat egyrészt gyakorlati üzemi feladat, másrészt elméleti kutatás, amelynek eredményei azonban az üzem termelékenységének fejlesztését szolgálják" - írja Mátyás Vilmos, Erdészeti maggazdálkodási utasítás c. munkájában, már 1958-ban. Ez azt is jelenti, hogy miközben a magvizsgálat ellát egy üzemi feladatot, intézményes szolgáltatást végez, egyúttal adatgyűjtése, feldolgozása révén tudományos munkát is folytat. Hozzátehető, hogy mindez kvázi melléktermékként, nem független monitoring költséges eredményeként. De a beszállítók és felhasználók (vevők) közötti árumozgás tesztelése el sem képzelhető helyi hivatalos magvizsgálat nélkül. A maglabor és magvizsgálat, magvizsgálat - magközpont - erdőgazdálkodók együttműködése, egymásra utaltsága, egyáltalán kapcsolata olyan sokrétű, hogy további fejezeteket indokol, későbbi publikációkban. Annyi azonban még idekívánkozik - mindennemű félreértés elkerülése végett -, hogy a magközpont laboratóriuma tematikus kutatásokat is fog végezni, hiszen az erre szolgáló feltétel (technika, szakértelem, információ, érdekeltség) sokkal inkább jelen, és együtt van, mint bárhol másutt az országában. Szakoktatási egység A szakoktatási egység annak ellenére egyenrangú szerepel kap a magközpontban, hogy nincs külön személyi állománya, jóformán traktusa sem - legfeljebb előadó stúdiója, bemutatóhelyisége -, mert jelentősége felér az üzem és laboratórium funkcionális szerepével a maggazdálkodásban. Jelenleg az országban van néhány termelőhely (plantázs), részleges műszaki háttér (hűtőkamra, magpergető, csávázó - többnyire csemetekertben), tanszéki laboratórium, de a folyamatot, az öszszetartozásokat érzékeltető üzemszerú'ség és szakavatott kalauzolás, a maga teljességében nincs..4 magközpont tehát egy referencia-létesítmény, s mint ilyen, hiányt pótló! Nem tagadva a puszta szemlélődés, az ismertetők meghallgatásának nagy jelentőségét, magát a múzeumlátogatás jellegét öltő tanulmányút fontosságát, a legértékesebbnek a személyes találkozásokat tartom, méghozzá az ihlető környezetben! A gyakorló kollégákban mennyi gyönyörű erdőrész fog felbukkanni - megörökítésre érdemesen, hány megoldási ötlet merül fel, mennyi anyagi és szellemi kincs kerül a felszínre?! Megannyi érték, ami önmagában is igazolhatja a Magközpont létét! Bizonyos emelkedettségtől megérintve, talán nem túlzón Magközpontot műhelynek tekinteni, iskolaként felfogni és a szakmai szándékokat, akaratot ennek alárendelni! A mag, amikor nemcsak vetőmag A bevezetőben a magot definiálva - azt genetikai hordozó és szaporító eszköznek tekintve - utaltam rá, hogy létezik egy teljesebb értelmezés is: A mag a vég és a kezdet, az öröklődő' lényeges tulajdonságok hordozója, jelképezi a sokszorozódást és elterjedést, a folyamatosságot és a változást, a túlélést, a megújulást és a születést. " Heydecker (197.1) Seed ecology"-jában adja a pontos és megragadó, poétikus meghatározást, érzékeltetve Humboldt víziójának esélyét (ha az emberiség elhagyná Európát, 100 év múlva az egészet erdő borítaná), vagy Gárdonyi minden magból van" költői meglátását. Ha lejjebb ereszkedünk, meglátjuk az avarban rejtőzködő magot, amelyen a természetes felújítás múlik; felsejlenek a repülő, utazó magvak, a kihűlt lávafolyások, parlagok, vízmosások erdősítői; a bögötei égett erdő, amelyik úgy újult fel, hogy a drótférgek, giliszták, csimaszok stb. előtte évvel tűzvédett mélységbe forgatták le az akácmagot. A mezőgazdaságban a szántóföldi (s egyben kultúr-) növényeknek csak vetőmagja van, a gyep már hasonlít az erdőhöz (természetesen a mag funkcióinak aspektusában), a heydeckeri értelmezést mégis a vad fa- és cserjemagvak adják vissza, tükrözve az antropobiogeocönózist. Az erdészeti maggazdálkodás, mint tudatos emberi tevékenység, szorosan véve szintén vetőmagban gondolkodik, de tágabb értelmezésben - és ez szakmai sajátság - a növényfaj folytonosságának zálogát látja benne, mindennapos munkájában ezzel is számol és ebben a teljességben erdészeti semenológiává válik. Pályázati felhívás Az Országo s Erdészet i Egyesüle t Erdészettörténet i Szakosztály a erdészettörténet i pályázato t hirdet A személyiség szerepe az erdőgazdálkodásban" témában. Szívesen fogadjuk a szakmai önéletrajzokat, visszaem - lékezéseket, több generáción átívelő erdész-vadász családok történetét, szakmai elődökre, példaképekre val ó visszaemlékezést. Eze n kívü l a pályázatr a beküldhet ő bármilye n erdővel, erdészettel, vadászattal, termé - szetvédelemmel foglalkozó, történeti szemlélet ű dolgozat. Pályadíjak: I. dí j F t II. dí j 1 III. dí j F t F t A pályázato t november 15-i g kell eljuttatni a z OE E titkárságár a (102 7 Budapest, F ő u. 68. ) Eredmény - hirdetés december 15-én. A pályáza t jeligés. A pályaművö n a jelige tüntetend ő fel, a pályázó adatai t (nevét, címét ) zár t borítékba n kérjük csatolni. A jelig e hiánya, agy a z eredményhirdeté s előtt i publikálás a pályázatból val ó kizárássa l jár. A pályáza t nyilvános, tehát azon részt vehetnek azok is, akik nem tagjai az Országos Erdészeti Egyesületnek. A pályázato k beküldöt t példány a a z OE E tulajdonáb a kerül, d e a z eredményhirdeté s utá n a pályázóna k jogában ál l tanulmányá t bárho l publikálni. A pályázato k terjedelm e ritkán gépel t olda l legyen. Illusztrációk készítés e ajánlott, d e ne m kötelező. A dolgozatho z felhasznál t forrásmunká k a jegyzetekbe n vagy a z irodalomjegyzékben legyene k feltüntetve. A bírál ó bizottsá g fenntartj a magána k a jogot, hogy ne m megfelel ő színvonal ú vag y mennyiség ű pályáza t beérkezése eseté n a díja k eg y részé t visszatarts a vagy a díjazá s mértéké n változtasson.

24 Több mint ünnepség a nyíri erdészháznál A nyíri erdészház a második erdészgyú'lés alkalmával vált közismertté az erdészek körében. Az alföldi ligeterdrjk utolsó maradványaival övezett szinte meseszerű erdészházat tulajdonképpen a Szulyovszky-féle gyűjtemény tette nevezetessé. Harminc év ragaszkodásának eredményeképpen a nyíri erdészház - már nemcsak szakmai berkekben - fogalom lett. A ragaszkodás az erdőhöz, a tájhoz, az itt élő emberekhez és a kiolthatatlan hazaszeretet hozta létre a Szabadságharcos Alapítvány "-et. Az Alapítvány öt éve folytatja a hagyományt, melyet Szulyovszky László és felesége Ágnes asszony évtizedek óta elkezdett. A március 15-i ünnepség helyi megrendezését. Több mint ezer ember jött el az idén is. Neves művészek, színészek, zenészek, politikusok, megbecsült üzletemberek, és természetesen a környék apraja-nagyja, akiknek sokat mond a hazaszeretet. Ahogy Virág Benedek (a Szent Öreg, a tabáni remete, ahogy kortársai hívták a felvilágosodás korában) írja: Nemzetünk példái lesztek Míg lesz egy jó Hazafi, Mégis, volna-e miről szólnuk, mire emlékeznünk, ha elődeink nem éreztek volna kényszerítést: megvédeni a legszentebb ügyet, a MAGYAR SZABADSÁG és HAZA egymástól elválaszthatatlan szellemi és fizikai kettősségét. Hogy mára mégis oda jutottunk, ahol vagyunk, az megtéveszthetőségünknek, könnyelműségünknek, feledékenységünknek, és hősi elődeink iránti mélységes hálátlanságunknak köszönhető! Kit dücsőség, mint nagy inger, Lelkesíteni tudni fog, 'S a' hazáért férfi szívvel Élni s halni megtanít."...és Petőfije Több mint ezer ember volt tanúja, hogy lám az. erdészek ismét valami jót cselekszenek, a haza épülésére. (Külön köszönet illeti a KEFAG Rt. és a kecskeméti Erdészeti Szolgálat sok-sok segítségét.) Szörényi Levente zeneszerző beszédéből idézünk: Tavasz van, újra tavasz, a megújuló emlékezések ideje őseinkre és hőseinkre. Áll a magyar, az agyongyötört, szétrángatott magyar a friss tavaszi szélben és a másikat nézi, vajon mit szólna, hogyan viselkedne egy jókora kiáltás nyomán: ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG, ÉLJEN A HAZA! De csönd van, csak a szél igyekszik elszántan lelket önteni a barázdált tekintet mögé, mely iménti lelkesedését máris önmarcangoló kérdésekké alacsonyítja: - Mert az, hogy ÉLJEN, világos. De mi az, hogy SZA BADSÁG, meg HAZA? És legfőképpen mit lehet kezdeni manapság azzal, hogy MAGYAR'.'! - A hétköznapi keresztrefeszített bizonytalan léptekkel elindul az úton, halovány mosollyal takargatva belső kétségeit, mert szégyenli, hogy akár ily kevés időre is megszólalt benne a lelkiismeret hangja. Ne mondjunk ítéletet fölötte, mert magunkról tennénk azt, és talán úgy gondoljuk minket cz nem illet? Sajnos igen, annak ellenére, hogy lelkesedéseink arcul csapása ezredéves múltra tekint vissza. Az alkalomra hirdetett gyermekrajzpályázat szabadságharca...

25 Hát miért nem vagyunk hajlandók észrevenni, hogy mi történik körülöttünk, fölöttünk?! Miért nem látjuk meg, hogy az elveszejtésünkre szőtt tervek nem újkeletú'ek, és azok kiagyalói úgy forgatják István király palástját, Kossuth és Széchenyi gondolatait, Petőfi Sándor lángoló hazaszeretetét, ahogy az nekik éppen alkalmas! Nem arról van szó tehát, hogy a magyarság nagyon régi időkre visszanyúló történelme, hagyományrendszere és az arra épülő újabb eszmények útjába lennének a globális gondolkodóknak, éppen ellenkezőleg. Mindössze két akadály látszik számukra ez idejú'leg leküzdhetetlennek és ez a MA GYAR SZABADSÁG és a HAZA eszményképe. Hogy sikerüljön ördögi elképzelésük kivitelezése, először kedvünket igyekeznek szegni egymás és múltunk iránt, majd ha már ezt elérték, a példaértékű szellemi és kulturális hagyaték alól egyszerűen kicserélni óhajtják az addigra nemzetnek már nemigen nevezhető szolgai tömeget saját beltenyészetükre, amely természetesen rendkívül büszkén fogja viselni szerzett identitását. Most még nem tartunk itt, de a folyamat elkezdődött és iránya világosan látható. Kertész József átveszi a kitüntető emlékérmet Múltat ünnepelt a jövendő Tavasz van, újra tavasz, a megújuló emlékezések ideje őseinkre és hőseinkre. Állunk a piros szélben és ereje felkorbácsolja lelkünk alig pislákoló mécsesét, gyorsan elharapózó lángra lobbantva azt. Lehetetlen ilyen állapotban csöndben maradni és nem kiáltani: ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG, ÉLJEN A HAZA! Pápai Gábor Kitüntetések március 15-e alkalmából A földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint az agrárszakoktatás területén végzett kiemelkedő munkássága elismeréséül az ÚJHELYI IMRE-DÍJAT ADOMÁNYOZTA dr. Barabits Elemérnek, a soproni faiskola nemesítőjének, dr. Vicze Ernőnek, nyugdíjas erdőmérnöknek, közgazdásznak, a Magyar Méhészek Egyesülete tiszteletbeli elnökének; PRO SILVA HUNGÁRIÁÉ DÍJAT ADOMÁNYOZOTT dr. Bán Istvánnak, az Állami Erdészeti Szolgálat osztályvezetőjének, dr. Tóth Bélának, az Erdészeti Tudományos Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadójának, Varga Bélának, a Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. nyugalmazott erdőmérnökének; MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉL KITÜNTETÉST ADOTT Bárányi Lajosnak, az Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatóság erdő-felügyelőjének, Major Sándornak, a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság nyugalomba vonuló kerületvezető erdészének.

26 SOPRON MÁR EURÓPÁBAN VAN Az európai" erdészek Sopronba jönnek! Sopronban tanácskozik az európai erdész, faipari és papíripari kutatók bizottsága Az Európai Tudományos és Mú'szaki Kutatási Együttműködés (COST) Erdészeti és Faipari Bizottsága, valamint ennek Erdészeti. Faipari és Papíripari Munkabizottságai november 6-án és 7-én Sopronban, a Soproni Egyetemen tartják rendes évi ülésüket. A COST-nak jelenleg 25 európai és csatlakozásra váró ország, valamint az Európai Közösség a tagja. A telekommunikációtól a mezőgazdasági kutatásokig összesen 17 tudományterületen folynak koordinált kutatások a COST égisze alatt, de összesen csak kilenc bizottsága van. Ezek egyike az Erdészeti és Faipari Bizottsága, amelynek nemrégen három évre megválasztott elnöke Fergal Mulloy úr, Írország képviselője. Mulloy úr az ír delegáció vezetőjeként a Vadászati Világkiállítás idején 1971-ben már járt Magyarországon. A bizottság és a munkabizottságok legfontosabb feladata új, közös érdeklődésre számot tartó kutatási témák meghirdetése, illetve a korábban meghirdetett, folyamatban lévő koordinált európai kutatások eredménycinek figyelemmel kísérése, a témavezetők beszámoltatása. Az 1996-ban folyamatban lévő három erdészeti témájú kutatás közül Magyarország kettőhöz, csatlakozott. A COST felsőbb vezetősége január 15-i ülésén újabb három téma meghirdetését engedélyezte, amelyhez hat hónapon belül lehet az együttműködési egyezmény hivatalos aláírásával csatlakozni. Egy negyedik téma előkészítése folyamatban van, valószínűleg a soproni ülés után ezt is indítani fogják. A soproni ülés házigazdája az egyetem rektora lesz. Az Erdészeti Munkacsoport magyar tagja dr. Szendrődi László egyetemi docens, a Faipari Munkacsoportba dr. Kovács Zsolt intézetigazgató egyetemi tanárt, a Papíripari Munkacsoportba dr. Polyánszky Évát, a Papíripari Kutató Intézet igazgatóját delegálta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében működő magyar COST titkárság. A Tudományos Együttműködési Bizottság kihelyezett ülése nagy elismerés a magyar erdészeti, faipari és papíripari kutatásoknak és a felsőoktatásnak, ugyanis az ülés megrendezéséért más ország is folyamodott, dc a delegáltak szavazással Magyarország mellett döntöttek. Az esemény jól szolgálja az európai csatlakozás előkészítését, és reméljük, tovább fogja erősíteni a magyar tudományos eredmények megbecsülését az Európai Közösségben. DR. SZENDRŐDI LÁSZLÓ egyetemi docens Rókalesen 1964 tele hosszú és kemény tél volt. Gyakran húszfokos hideggel. Kisbattyán mellett egész télen folyt a fakitermelés. Gyakran be kellett mennem Kárászra az erdészethez, intézni a termeléssel kapcsolatos ügyeimet. Az egész környék egy hómező volt. A téli napsütéstől és a nagy hidegtől csak úgy szikrázott a hótakaró. Lovasszánnal mentein, jó gyors lóval, ebben a gyönyörű környezetben nagyon szép élmény volt. Estefelé jöttem haza, Magyaregregyet elhagyva emelkedőnek vitt az út, itt már lépésre fogtam a lovamat, és figyeltem a téli táj szépségét. Észrevettem, hogy Kövestető felől egy jól megtermett róka közelít. Annyira fehér volt, hogy összeolvadt a havas környezettel. Nem messze a ló előtt váltott át. Mert a vad - legyen az őz vagy szarvas - a csendesen közelítő lovasszánt bevárja. Elhatároztam, hogy megszerzem a csodálatos fehér deres bundáját. Ki is mentem ahhoz a biztos váltóhoz, amelyet már megfigyeltem. De most már nem szánnal, hanem gyalog. Pedig elég messze volt a lakásomtól. Nagy reményekkel mentem a leshelyre, és gyönyörködtem a havas tájban. Csikorgó hideg volt, -20 fok. Elfoglaltam jó takarásban a leshelyemet, pontosan a váltó mellett és vártam az én csodálatos rókámat. Már szürkület volt. Jött is az én vágyaim szürkederes rókabundája, pontosan felém tartott. Már biztosra vettem, hogy enyém lesz a gyönyörű bundája. De nem így történt. Célba vettem a rókámat, biztos voltam benne, hogy eltalálom. Nagy hidegben a gyújtószög befagyott és mikor meghúztam a ravaszt, durranás helyett egy csattanás volt az eredmény. Gyorsan megtörtem a puskát és lőttem. De már késő volt, az én rókám eltűnt a havas éjszakában. így végződött a nagy reményekkel előkészített rókavadászat. Kép és szöveg: Czuczor Ferenc A soproni Zettl-fagyűjteményről Emlékezve Csatkai Endre több évtizeddel ezelőtti ösztönzésére és részben támaszkodva a két Varga Gábor munkásságára, most Firbás Oszkár hívja fel a figyelmet a soproni Felsőlővereknek kicsi, de nagyon értékes gyöngyszemére", a Zef íí-családnak kereken 100 évvel ezelőtt telepített fagyűjteményére, a Csatkai emlékére kiadott tanulmánykötetben. Alkalmat adott a fagyűjtemény leírása a lőverek" fogalom tisztázására és abban a nevezetes Zettl-lőver keletkezésének leírására is. Ezt követi az ban, majd 1976-ban, 1993-ban és ben végzett felmérés alapján összesen 240 egyedet magában foglaló állományleltár. Ezek közül 26 a még élő, 100 évvel ezelőtt telepítettekből való. Valamennyi fenyőféleség, a legkülönfélébb származási helyekről. Számunkra talán legérdekesebb a 100 éves tiszafa, 7 m magasságával és 19 cm vastagságával, ami nem egészen 1 mm évgyűrű-szélességet jelent. Az óriásfenyő két példányban is képviselt, 32 m magassággal, 104 és 107 cm átmérővel. Firbás legértékesebbnek a kínai származású sárgafát tartja, ami nálunk rendkívül ritka és igen jó illatú virágú. Hálásak lehetünk a tanulmánykötet szerzőjének, hogy nem engedte ezt a kis, de igen értékes tanulmányt végleg a fiókban veszni. Jérőme René

27 Jegyzetek Bolyai Farkas erdészeti munkájához 18. lap. A föld elkészítése iökélyesebb az iskolára s különbözik a fák s hely nemei szerint: minden esetben a burjánt a lehetőleg ki kell irtani s a földet legalább súllyal terhelt vas vagy tövis boronával felkarcolni az apróbb vékony földtakarót kivánó magokra nézve is azzal a megjegyzéssel, hogy némely pedig p. o. a nyirmagoí nem puha feldolgozott földbe kell vetni, hanem gyenge esőn kell, vagy megöntözve. Lehet néha disznókkal is turatni fel a helyet, de legbátorscigosabb nem bízni a természetre. Ha puhába esett a vetés, jó azután marhával tapodtatni meg, vagy nehéz hengerrel nyomatni meg, hogy a szél s nap ki ne szárassz.a kivált a fenyő vetés után. A hegyen, ha másként nem lehet, vizfektüleg vont barázdákra kell vetni, vagy legbiztosabban ősszel mindenik fának külön gödröt kell csinálni kevés mélységgel s abba ültetni, sőt a mennyire a fa neme kívánja, kevés por ganéjt vagy más hegyre vak) erős trágyáit is tenni hozzá. A kis csemetéket, kivált a fenyőt legjobb földestől tenni. Az iskoláit öntözni kell s jó eleintén fedni mikor szükség, melyre könnyű módokat gondolni s vigyázta, hogy a burján el ne ölje, melyre a más nevendék erdéfkben is a mennyire lehet, vigyázni kell; a hol lehet jó a helyet néhány évig mivelni valami olyasnak - ami megterem - közibe vetésivel. Ami az oltást illeti, némely fajtákat lehet szaporítani oltás s aztán homlitás általi meggyökereztetéssel. Larixra próbállak Cédrust oltani. Az oltóágra nézve megjegyzendő különösen a gyümölcsfákra nézve, hogy nem kell északról s vén fáiról venni. A homlitás sima hajú fiatal ágaknak földbe való lehajtása által esik, de ez a fenyőknél, kivévén a larixot, nem megyén s néha a 3 évben ver gyökeret. 19. lap. A 3-ik pont vala fölebb a mindenkori fakimélés, melyre nézve 1. első az, hogy minden használtassák, a mi a fáit pótolja. 2-or sz.apo rítt ássanak, mind a vizben, mind a szárazon való épületek mennél kevesebbfával készüljenek, sőt a nagyobb hordók is fa nélkül készíttessenek 4-er. A fa maga is minél kisebb vesztéssel s több nyeréssel haszjiáltassék s mennél kevesebbel érodjék cél. A mi az elsőt illeti: Szalma, izék, nád, törökbuza s egyéb kóré s nyárban ganéj, a mennyire egyéb szükségektől marad, tűzre fordittassék. A másodikra nézve: olyas helyt napraforgó s több nagy kórójuak vettessenek; az elsőnek magva majorságnak s enni s égetni való olajnak használtatván. Továbbá tölfet, kőszenet kell keresni; töifet bizonyosan lehelne a mezőségen kettős nyeréssel találni a tók fenekén, ha a vizek árkokba vétetvén a folyóvizek vidékeivel összeköttetnék a mezőség. Ennek Jelelte sok helyt a havasokon sok olyan fa, mely a kíhozást meg nem érdemli, ha szénné égettetnék jó móddal s a közelebbi vizjg vitetvén, tutajon lehozatván magazinumba ra- ' Értsd: kozos, nyilvános. katnék, azt mind melegíteni, mind főzni igen jól lehetne használni s annak is nagy haszjiot tenne, a ki nagyban kezdene. Lehetne ugyan a havasokon olyas fival mindenféle bogyóból, gyümölcsből pálinkát főzni s abból spirituszt készítvén, lehozni, ezzel is lehetne melegíteni s ízni is bizonyos esetekben s bizonyos módokon. A mi az építést illeti: a téglák s cserepek jobb és fakimélőbb móddal készíttessenek. 2- or. A nagyobb hordók állólag építtessenek, francia Ingenieur Loriot szerint, vagy ahoz. közelítve mész kevercscsel vagy Tophstemmel (terra puzzolanea) a milyen Magyarországon van s Erdélyben is találtatni fog, ha kerestetik. Ugyanezen módon olyan pádimentumokat is lehet csinálni, mintha egy kő volna házakba is, legalább tornácokba. 3-or. A vizi épületek közt fő a gát; ez ugyan akadályozza a hajózást, áradást okoz: mindazáltal ha csakugyan csinálni kell Ixtriot módra jól építve egyszeri költés s kevesebbe kerül több évekre véve, melyek alatt annyiszor erdéík levágásával kell ujon építeni. Ha csakugyan fából készíttetnek: a leviben vágott nyers bükk és tölgy mindjárt vízbe tétetve állandók s lehet ugy építeni csapanólag a viz ellen s megrakva két ilyen falközt kavicscsal, ugy nem könnyen romlik el. így az áradás ellen is sokat tenne, ha kapuk volnának rajta, ugy csinálva, hogy az áradó viz maga felnyissa: ugyanezen kapuk a hajóknak is megnyílhatnának. Olyan csapógátakat is lehetne így fanélkül építeni. A szárazon való építésre nézve: 1. A sok fapu.sz.tita kerteket mind eleven gyepüvé kellene változtatni vagy fáidból tömött (pisé) falakat csinálni, csak az, utóbbiak alatt a cseppegés, felül az eső ellen bátorságosittassanak. 2. Sok épületeket lehet ugyan vagy földből építeni, sőt eléghetetlenül Hábáni módon agyagos szalmás zsindelylyel fedni; kár, hogy a tehetősebbek ezen tartós s a tüz ellen bátorságos fedés módjót nem hozzák be. 3. A fedél is a padlással együtt sok fát pusziit. Széljegyzetek: Eleven gyepű. Galagonya maggal mint kell bánni, egy év múlva tőből levágni s földdel betakarni. Augusztusban nyírni s végre fenn kétfelé)! csappanólag hagyni. Licinus. 5 vederre egy tojás fehérre s fertály tej. Uhiuts cainpestris mag június végén nem mélyen, kőris 1/2" fenyő 1/8".. 1/2" eger... nyír 1/12" tölgy l"... 3" bükk 1"... 3". A magot triplámban meg nem adó. Egy más impurum jegyzék szerint a fa kímélést illetőleg még az eddig jegyzetteken kivid ezek állanak: 7. Vagy annál a tűznél kell sütni, a melyek fríznek, vagy közönséges* sütőkemencéket kell állítani, melyek ki nem hűlhetvén, kevesebb ját kívánnak, mint azok, a melyek mindenkor ki hűlvén, a másik használásig merőben uj hevítést kívánnak. 8. Különösnek tetszik, de a havasokon sok csak elrothadó fával lehetne mindenféle bogyóból, a mi ott is terem, pálinkát főztü s azzal is lehetne, ha onnan nagy mennyiségben hoznák, arra való kemencékben pótolni a fát némely apróbb főzésekre. Felhat ennek sugara az őrük zöldfa koronájára", Sebesítsétek meg az ázsiai vácitokét s oltsátok meg európai nemes ággal, mely a műveltség egére terüljön; ezen örökzöld fa alatt találja sok meg azt a szépséget, mely vénülve (öiegbedve szépül)." Én tavaszomból akkori barátim temetőjén egy idős fa. melynek havas feje a lement nap után hajlott s udvából bagoly huhog, a hajdan fülemüle-hangok közt virágzott remények korói felett.",.a havasi téli zöld fenyvesből lejött hasonkorú nymphától átölelt uj házas (ó és fenyőfa koporsója) vitessék párjával szekerén az uj házba, dissonans consonantia nélkül házasságra." Valóban mélységesen sajnálhatjuk, hogy ő. aki ily fönséges eszményitésre volt képes, mi ránk. kik a téli zöld fenyvesekben éljük le - talán szürke egyhangúságban - napjainkat, nem hagyhatott mást. mint a néhány lapra olvadt tanulmányát. Ezen munkáeskának szak szempontokból való részletesebb vizsgálatára s annak mintegy bírálatára nem érzem magam hivatottnak: ugy tudom, ezen ügy avatottabb kezekben van: csak röviden annyit jegyzek meg. hogy nézetem szerint azon tollhibábói eredhető egy állításon kivül. hogy a pinus silvestris nem szereti a világosságot. (16. lap) az abies igen", az egészből semmi kivetni való nincs; értékességét egyebek mellett abban látom, hogy magvai nyelven van írva. akkor, midőn a magyar erdészetnek még hire-hamva nem volt. de még azután csak közel félszázaddal kezdett kialakulni. Arra nézve, hogy Bolyai szivesebben irta munkáit a magyar, mint latin nyelven, idézem a Tentamen előfizetési felhívásából: Sajnálom, hogy ezen munkát magyarul nem adhatom ki. részszerint azért, mivel a dolog természetét igazán és minden más nyelven bévetteknél jobban kifejező mesterszókat lehetne behozni."* Csakugyan nem egy igen magyarosan hangzó mester szó üti meg fülünket ezen munkában is. mint évi nagy fakarikák, maglóvágás, tövi vágás, leszurás (dugványozás Jielyett). megmezitlenités. a fának (lágyabb) kivülje (szijács), vizén hozott, vizvivés. patakvitel, helytmaradó termesztés, repülő mag. közibevetés stb. Feltehető, hogy ezeknek a szavaknak egyikét-másikát a nép szájából hallotta, de maga is csinált bizonyára. Csak ugy futólag emelem ki azokat az eljárásokat, melyek a mai gyakorlattól lényegesen elütnek, mint a fát fontra méri. a vastagságot spárgával, vagyis a kerületet, azután krétával körüljegyzi. a különböző fanemeket az elhasznált színes fejű szegekből tudja meg. a taroló vágásos szálerdőt nem ismeri, ültetést csak puszta foltokon említ. ' Bedöházy i. h (Folytatjuk.)

28 FIDLÓCZKY JÓZSEF Pusztulnak-e az őserdők Malajziában? E sorok írója több mint hat évet töltött a térségben, s szinte életem fontos tényezőjévé váltak a trópusi erdők, néhány gondolatot fűznék dr. Molnár Sándor írásához. Malajzia az északi szélesség 1-7 fok közé esik, vagyis az egyenlítőhöz nagyon közel a trópusi esőerdők övében. Ebből következik, hogy területének 90%-át még 100 évvel ezelőtt is sűrű trópusi esőerdő borította (Lee, 1993). Ha elfogadjuk a cikkben közölt 58,3%-os mai erdősültséget, akkor azt mondhatjuk, hogy Malajzia erdősültsége 100 év alatt 10,4 millió hektárral csökkent, azaz átlagosan évi hektárral. Most vizsgáljuk meg a Maláj-félsziget erdősültségének alakulását az utóbbi közel két évtizedben. Év A Maláj-félsziget erdősültsége (millió ha ) , , ,19 Csökkenés 1000 ha/é v Forrás Arshad (1979 ) Thang (1984 ) Ministry o f Primary Industr y (1988) 199S(?) 5,96 Molnár (199 7 Erdősültség Mit mutatnak ezek a számok? Hogy a 70-es és 80-as években a Maláj-félsziget erdőterület-csökkenése egymagában meghaladta a 100 éves országos átlagot. A 90- es években viszont jelentősen mérséklődött a csökkenés a félszigeten. Megválaszolásra vár néhány további kérdés. Elképzelhető-e ilyen mértékű csökkenés építkezések következtében, ahogy Molnár Sándor állítja? Nos, már a számok is ellentmondanak ennek, de még inkább tarthatatlan az állítás, ha megnézzük Malajzia vegetáció-térképét. Mi akkor ennek a valóságos oka? Nos, a nemzetközi, elsősorban amerikai, japán és tajvani érdekeltségű holdingok rablógazdálkodása és az ezt követő (M.S. szerint nem létező) égetéses gazdálkodás. Hatch (1982) szerint Sarawakon a 70-es években évente ezer ha-t égettek fel. Mivel magyarázható a 90-es évek jelentősen csökkenő erdőterület-vesztesége a szárazföldi országrészben? Egyrészt azzal, hogy a könnyen elérhető területeket kirabolva a holdingok áttelepültek a szigetekre, másrészt a nyugateurópai országok által meghirdetett bojkottal, illetve az ennek hatására a malajziai kormány által bevezetett drákói szigorításokkal. (Az engedély nélkül termelő cégek eszközeinek elkobzása, a vezetők bebörtönzése.) Ennek hatására a holdingok fejvesztve menekültek el Majalziából és igyekeztek a térség más országaiba áttelepülni. Ez már országosan is mérsékelte az erdőterület-csökkenés ütemét. Most vizsgáljuk meg az erdő minőségi leromlását. Vegyük ismét a Maláj-félsziget példáját. Itt 1985-ben a 6,19 miilió ha erdőnek már csak a 49%-a, azaz csak 3,04 millió ha volt többé-kevésbé érintetlen, amelyből azonban további 160 ezer ha mezőgazdasági hasznosításra volt kijelölve. Ez természetesen tovább csökkent már azóta. A trópusi esőerdőkre jellemző a fajgazdagság. A Maláj-félszigeten például kb növény és 200 emlős, 110 kígyó, többszáz madár és a rovarfajok ezrei lakják. A madarak 60%-a, az emlősök 78%-a (denevéreket nem számítva) az érintetlen vagy az ahhoz közeledő másodlagos erdőben él. Csak 10%-uk képes a civilizációhoz alkalmazkodni. így a fakitermelések komolyan veszélyeztetik fennmaradásukat. A jávai rinocérosz például már 1932-ben eltűnt. Maláj tigrisből az 50-es évek elején még 3500 volt. Mára már csak 250 példány maradt. Az elefántállomány 700-ra zsugorodott. A sík vidéki, illetve dombvidéki örökzöld trópusi esőerdő a fő erdőformáció a félszigeten. Ez az erdő gazdag az ipar által kedvelt Dipterocarpaceae-kben (Anisoptera, Dipterocarpus. Dryobalanops, Hopea és Shorea), ezért ez fogy a leggyorsabban. Borneőn (ennek része Sabah és Sarawak) az erdőirtások miatt veszélybe került a sisakos orszarvúmadár (Rhinoplax vigil), a nagy zöldgalamb (Treron capellei). Pusztulnak-e hát az esőerdők Malajziában? Sajnos a válasz egyértelműen igen! És a veszteség pótolhatatlan. A faültetvények pedig nem erdők, különösen nem az a tág hálózatú gumifaés olajpálma-ültetvény, azokat semmiképpen sem lehet erdó'nek tekinteni. A gumifa egyébként sem egy fa, hanem egy kreáció. A gyökere még csak Havea brasiliensis, de a törzse egy sok latexet adó klón, a koronája pedig egy, a károsítóknak ellenálló másik klón. Egy ilyen ültetvényt kéne a 3000 fafaj alkotta esőerdővel összevetni? És mégis van egy halvány remény! 1970 óta van Nemzeti Erdőpolitika, működik a területosztályozás. A 70-es évek végétől működik a SMS (Szelektív Erdőkezelési Rendszer), folyik az égetéses gazdálkodás lassú átváltása tartamos mezőgazdálkodásra. Vannak szigorú törvények, jó szakemberek, akik ismerik az esőerdőt, kidolgozták és alkalmazzák az SMS-t. Vannak jelentős természetvédelmi területek. És vannak - tudom, ezt itt leírni szentségtörés - nemzetközi természetvédő szervezetek, amelyek segítenek látni a fától az erdőt. Ennek ellenére még mindig pusztul az őserdő Malajziában és ne felejtsük, hogy pusztul az őserdő szerte a világban! A Soproni Egyetem III. Erdészeti és Faipari Állásbörzéjére összesereglett munkát kínálók és végzés előtt állásra várók töltötték meg a Soproni Egyetem rektori tanácstermét. A kínálattevők ismertették tevékenységüket, és úgy tűnik, hogy a leendő erdő- és faipari mérnökjelölteknek nem lesz gond az elhelyezkedés. Elméletileg. Az, hogy a kínált lehetőségek valamennyije megfelelő volt-e a jelölteknek, már nem az állásbörze rendezőin múlik. Az ajánlatok hallgatói......érdeklődnek a részletek felől 162 Erdészed Lapok, CXXXII. évf. 5. szám (1997. május)

29 Tollas, lombos bűvölet A cím lírai, minthogy maga a könyv tartalma is az. Alcíme már beszédesebb: Madarak és fák a költészetben. Tematikusán rendezett képeskönyv, amelyben az idézetek melletti sötétbarna, rézkarcszerű illusztrációk sárgult lapokat utánzó alapon jelennek meg. Az író negyed évszázada dolgozik a környezeti nevelés területén. Évente legalább egy könyve megjelenik. Hivatása legfőbb célkitűzésének tartja az érzelmi megalapozásra épülő ismeretszerzést. Mint maga is rendszeres erdőjáró - két évtizeden át a Balaton-felvidéken élt - tudja, hogy a természetbarát embert nem elégítheti ki csupán a felismerés: megjelentek a barkák a fűzfán szól a cinke vagy a kakukk, fülemüle, pinty stb. Az erdő varázslatos hangulata igényli, hogy a meghitten sétáló, szemlélődő ember költőktől kölcsönvett lírai verssorokba foglalja amit lát, amit hall. Ugye mennyivel szebb így: Selymit a barka már *...pici lakatosinasnak reszelnek acélreszelővel"? kiiakarta" Korábban egy erdei biológiai ösvény iránymutató tábláira válogatott idézeteket. Legutóbb tetszető's könyvbe szerkesztette neves költőknek madarakról és fákról szóló sorait. S mivel a költői szabadság itt-ott homályosan fogalmaz. Hermán Ottó és Jankovich Marcell magyarázataival fűszerezte könyvét, amelyet lapozgatásra, olvasgatásra szán. Reméli, hogy néhány fülbemászó" sor megragad a figyelmes természetbarátban és felidéződik, ha az erdőben sétál. Kiknek is szánja könyvét a szerző? Elsősorban erdészeti szakiskolák tanárainak, hallgatóinak, iskolai könyvtáraknak, Madarak és fák napi ünnepséget szervezőknek. Aki egyszer belelapozott, meglátja.hogy Természetjáró körökben vagy Erdei iskolákban jeleskedők számára is kitűnő jutaiontkönyv lehet. A könyv kiadását az FM Ember az Erdőért" Alapítványa és az MKM Közművelődési Főosztálya anyagilag támogatta. Megrendelhető a Dinasztia Kiadónál, 1142 Budapest Erzsébet királyné útja 36/b évi ára 450 Ft/db volt. Eredményes használatát reméli a szerző dr. Nádai Magda Az ember és az erdő Nagysikerű rendezvényt tartott a Kisalföldi Erdészeti Rt. a győri pedagógusok számára. Majd ötven tanító és tanár jelent meg az erdőgazdaság központjában, ahol az erdészeti tevékenységről tartott tájékoztatást dr. Magas László vezérigazgató, és Molnár Gábor, a rendezvény fő szervezője. Az ismertetés után levetítették Az ember és az erdő" videófilmet. Szakmánknak tanulságos beszélgetés következett ezután. Megerősítette az elhatározást - amit az elmúlt időszakban számtalan szerveződés célul tűzött maga elé -, hogy az erdészek és tevékenységük népszerűsítését az ifjúság körében fokozni kell. Ehhez a jelenlévő pedagógusok segítségükről biztosították a győri kollégákat. A rendezvény végén a cégismertetőkön kívül minden pedagógus ajándékba vihetett egy-egy példányt a videókazettából. Magas László arra kérte a jelenlévőket, hogy a tanulók rajzokkal és dolgozatokkal jelezzék, hogy mit tanultak a filmből. A legjobbakat a Kisalföldi Erdészeti Rt. különböző díjakkal jutalmazza. A rendezvényt Kapuváron és Mosonmagyaróváron a helyi pedagógusok részvételével megi'sméüik. A győri pedagógusok egy csoportja VSl i mm" J T J f m \ ' Bit J. Szujkó-Lacza and D. Kováts: The flóra of the Kiskunság National Fark I. (A Kiskunsági Nemzeti Fark flórája I.) A Magyar Természettudományi Múzeum kiadásában megjelent angol nyelvű kötet nevével kissé ellentétben nemcsak a Nemzeti Park, hanem az egész Duna-Tisza köze növényvilágát mutatja be bőséges szakirodalmi anyag felhasználásával és a Természettudományi Múzeum szakembereinek terepi feltáró munkája nyomán. A kötet ismertetését azért tartjuk hasznosnak, mert a növényvilágon kívül bő tájékoztatást találunk a térség éghajlatáról, talajviszonyairól is. Közülük a számos Walter-diagramra kell utalnunk, segítségükkel a táj egészéről és részleteiről is nagyon jó képet kaphatunk. A fafajok elterjedését saját megfigyelések alapján közlik, talán szélesebb körű bemutatásra kerülhetett volna sor, ha az erdőtervek adatait is felvették volna a kötetbe. Másik kritikai észrevétel az, hogy a fafajokat a jól kialakult gyakorlat szerint mutatják be, vagyis nem szerepelnek az újabb kutatási eredmények, a rendszertanilag kisebb, fajon belüli egységek. Ez a fehér és szürke nyarak és a tölgyek körében adhat a jövőben kiegészítő továbbfejlesztésre lehetőséget. Ajánljuk a könyvet mindazok kezébe, akik erről a vonzó és sok természeli értéket magábttn foglaló tájról többet kívánnak tudni. Erdészek számára is segítséget nyújthat, mivel az. erdőgazdálkodás és természetvédelem érdekeinek egyeztetése aligha képzelhető el másként, csak úgy, ha az élővilág képviselőiről földrajzi elterjedésükre vonatkozó elmélyült ismeretekkel is rendelkezünk. (Ref.: dr. Szodfridt István)

30 Hozzászólás dr. Király Pál 130 éves az OEE" című cikksorozatához 1996 jubileumunkban gazdag éve elmúlt. Az ünnepnapok után megint a dolgos hétköznapok kövtkeznek, amelyek tárgyilagos légköre jobban megengedi a múlttal való számvetést, mini az ünnepnapok felfűtött hangulata. Mint már az egyesület több tagja, jó pár évvel ezelőtt én is behatóan foglakoztam egyesületünk megalakulásának történetével. Ennek következtében rájöttem, hogy amit Király az addigi, az egyesület különböző jubileumi évfordulóihoz írt cikkeiben és az erdészettörténeti szakosztály rendezésében tartolt előadásban kifejtett, hogy december 9-én az ún. pesii Kisteleken" 43 alapító tag. új vezetőséggel, új név alatt, új alapszabályzattal, egy teljesen új egyesületei alapított - enyhén szólva -, nem felel meg a történelmi valóságnak. Én - mint előttem már többen mások (Kolossváryné, Csőre, Kollwentz), a korabeli adalok kiértékelése során arra a megállapításra jutottam, hogy az. OEE csak az 1851-ben alapított Magyar Erdész Egylet-ból (a továbbiakban MEE) csak átalakult, léhát ennek csak jogutódja. Ezért, miután 1991-ben Sopronban az OEE 125. éves jubileumi közgyűlésén résztvettem, tudatában voltiun ;uinak, hogy voltaképpen egy 140 éves évfordulóról kellene megemlékezni, likkor elhatároztam, hogy írok egy cikket, amelyben feltárom az igazságot. Ezt a cikket 1992 első felében elküldtem az Erdészeti Lapok szerkesztőségének, abban a reményben, hogy le fogják közölni. Miután hosszú idő után ez a remény szétfoszlott, akkor a cikket az egyesület vezetőségéhez is eljuttattam. Ezt azért tettem, mert Hanságomban azt gondoltam, hogy a vezetőség a cikkben felsorolt tények bizonyítéka miatt majd a megfelelő kövelkezletésekel fogja levonni. Király, alapjában megmaradt régi meggyőződésénél, hogy a döntő bizonyítékok köveüxeztében: új név, új alapszabály, egyesületi pecsét..egy teljesen új egyesület megszületését hirdeti". A képtelenség csak az, hogy ezt annak ellenérc leszi, hogy idézi Horváüt Sándor ( ig az OEE lilkára) egyik írását, amelyben Ilorváüi az OEE keletkezéséi tárgyalja: Tulajdonképpen nem új egyesület alakult meg e napon hanem az addigi Magyar Erdészeti Egylet" alakult ál az országos erdészeti egyesületié anélkül, hogy a régi egylet megelőzőleg feloszlott volna. Tagjainak kötelezettsége, legalább névre, továbbra is fennmaradt, vagyona is át- A Róth Gyula Erdészeti Technikum levelező tagozatán évben végzett hallgatói részére augusztus 23-ra 30 éves találkozót szervezünk. Részt venni szándékozók jelentkezését mielőbb várjuk az alábbi címeken: Préglerné Adomány Emma Sopron, Balfi u Telefon: A55. Stanka Sándor 8161 Ősi, Petőfi S. u. 10. ment az új egyesület tulajdonába, sőt az alapszabályok sem alkottattak újak, hanem csak a régiek módosttoltak..." A/t hiszem, további magyarázat ehhez nem szükséges. Cikkemben azt is megemlítenem, hogy az 1867-ben megváltoztatott egyesületi név: OEE sem volt új. Még 1864 januári számában, az első lapon közölte az. Erdészeti Lapok szerkesztősége, hogy az Erdőszeli Lapok az Országos Magyar Erdőszegyesiilet közlönyévé váltak". Tehát 1867-ben az egyesüld neve csak a magyar" jelzővel lett szegényebb. (Ennek ellenére ha az egyesület nevét idegen nyelvre kell lefordítani, mindig ki kell lenni a magyar" jelzőt, meri különben nem tudnák, hogy melyik ország szülöttje, legyük fel azonban, hogy egyesülelünk 1867-ben egy teljesen új nevet veti fel. Egyetemünk fennállása óta tudtommal 6-szor vagy 7- szer változtatott nevet. (1996. szeptember l-től nevében még arra sincs utalás, hogy valamiféle erdészeti oktatás folyik benne.) Erdészeti szaklapunk keletkezése óta kétszer. Ezek alapján egyetemünk megszűnt létezni? Szaklapunk életéhői pedig 4 évtizedet ki kell törölni, mert nevel, szellemet és irányt változtatott'.' Ezért írtam már többször idézed cikkemben, hogy minden hagyományos, régi erdészeti intézményünk történetéből döntőbb érvekkel lehetne nem 15 évet - mint az OEE éleiéből -, hanem ennek többszöröséi megtagadni és kitörölni, ha eddigi működésünket hasonló mértékkel bíráljuk. Tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi magyar erdőgazdaságnak és így erdész társadalmunknak is nagyobb problémái vannak, mint egy akadémiai etikai kérdésnek az eldöntése, hogy 130 vagy 145 év múltra tekint-e vissza egyesülelünk. A történelmi igazság és kegyelet azonban megkívánja, hogy egyszer világosságot teremtsünk ebben a kérdésben. Ezért szerelném hinni, hogy mind a MEE-nek. mind azon tagjainak, akik az egyesület megalakulásától kezdve minden erejüket és tudásukat egy magyar erdőgazdaság megteremtésére szemelték, az utókor egyszer igazságtételt fog szolgáltatni. Ennek beváltására senki más nem jogosult jobban, mint egyesülelünk lagsága. Egy demokratikus, közgyűlési szavazással majd eldöntheti, hogy egyesületünk múltját 1851-től vagy továbbra is csak 1866-tól kívánja elismerni. Ehhez a döntéshez azonban szükséges volna, hogy az egyesület a megkérdőjelezett 1866-os megalakulásáról a korabeli hivatalos adatokra (pl. a MliE december 9-én és 10-én megtartott választmányi ülések és közgyűlések 16 oldalas jegyzőkönyve) támaszkodó tanulmányt kiadna. (A nyomdai költségeket szívesen vállalnám.) Ezenkívül hajlandó vagyok egy előadás keretében dr. Király Pál eddigi, az OEE alapításával kapcsolatban teli hiányos állításait pontról pontra megcáfolni. (Végül szeretnék köszönetet mondani Riedl Gyulának, aki az egyesület Könyvtárából egyes forrásmunkákat a rendelkezésemre bocsátott) Erdészüdvözlettel Leipold Árpád

31 ROVATVEZETŐ: DR. SZIKRA DEZSŐ Régiótanácskozás a Vértesben Régiótanácskozást tartottak március 20-án a Vértesi Erdő Rt. területén a Pest-Komárom-Esztergom -Fejér megyékben és Budapesten működő OEE helyi csoportok elnökei és titkárai részvételével. Dr. Dobroszláv Lajos vezérigazgató, a vendéglátó helyi csoport elnöke tájékoztatta a résztvevőket az rt. gazdálkodásáról, a vadászterületek kialakításáról és az agrárjogszabályi változások nyomán várható költségnövekedésekről. Kubinyi Balázs erdészetvezető, a helyi csoport titkára a jól működő és a külföldi kapcsolatokat is építő csoportjuk egyesületi munkájáról számolt be. A tanácskozáson részt vett dr. Marjai Zoltánné ügyvezető titkár és dr. Szikra Dezső főtitkár is, aki ismertette a balassagyarmati vándorgyűlés előkészítését, a tervezett közgyűlési és szakmai programokat. Dr. Czerny Károly régió képviselő az új alapszabály-tervezet szükséges és lehetséges változásait emelte ki. A résztvevők megtekintették Vértestolna határában a 450 hektáros vaddisznóskertet és egy jól sikerült erdőfelújítást is, majd fehér asztal mellett értékelték ki az egyesületi élettel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos tapasztalataikat, véleményeiket és javaslataikat. Kép és sz.öveg: dr. Czerny Károly A győri erdőgazdaság nyugdíjas szakembereinek évi hagyományos találkozójának szervezőihez A postás idén is hozott egy meghívót, Köszönöm e napot kollégák nevéb Idén is rendeznek erdésztalálkozót, Ma itt részt vehettünk ily szép ünnep Huszonhatan éltünk ezen meghívással, Köszönjük, hogy ismét egymássa Huszonhatan fogtunk itt kezet egymással. Egy gyönyörű napot mi itt eltölthettün Köszönjük, hogy ismét láthattuk a Erdőgazdaságunk, mint minden év végén, Melynek szeretete életéket átszőt Tartotta nyugdíjas összejövetelét. Most mindezek után csak az a kéré Egyesületünknek a győri csoportja Még sok ilyen napot szerezzenek nék Ezt a találkozót szintén támogatta. A 26 kolléga és kollegina nevében: Idén ünnepeljük mi a honfoglalást, Ezeregyszáz éve e vidék a hazánk. Erdész őseinknek mi is tisztelegtünk, Az emlékmű előtt Rájuk emlékeztünk. Fotó és vers: Tóth Imre nyugdíjas kerületvezető erdész Ravazd Erdőjárás után a fehér asztalnál, Jánosházán sok-sok finom falat várt ránk. Itt a vadászházban étel, ital mellett, Az óra kereke nagyon gyorsan pergett. Jó volt az az érzés e sivár életben, Volt munkahelyünkön minket nem felednek. Ősz hajszálak alatt a szemek csillogtak, Összetartozástól a szívek dobogtak. Táskákból fényképek mind előkerültek, Régi szép emlékek felelevenedtek. Bende művésznőnek köszönjük műsorát, Jövőre hozza el a Krasznai Tamást.

32 Jegyzőkönyv az OEE OMMI Helyi Csoportjának alakulóüléséről Helyszín: OMMI Erdészeti Osztálya, Budapest, Kitaibel P. u.4. Időpont: március 6. de. 10 óra. Az alakulóülésen a megjelenteket dr. Zsombor Ferenc osztályvezető mint házigazda köszöntötte. Ezután átadta a szót dr. Szikra Dezső, OEE főtitkárnak, aki jelezte örömét az új helyi csoport megalakulását illetően. Röviden tájékoztatta a jelenlévőket az Egyesület által biztosított lehetőségekről és a helyi csoporttal szemben támasztott elvárásokról. Majd felkérte dr. Bordács Sándort, a csoport szervezőjét, hogy ismertesse a megalakulás és működés indítékait és céljait. Az új helyi csoport alakításának gondolata már évekkel ezelőtt felvetődött.az indokok elég kézenfekvőek voltak. Az Intézetnél dolgozó körzeti felügyelő kollégák majd mindegyike otthoni irodájában dolgozik, így elvesztette korábbi kapcsolatát a helyi csoportokkal, ahol korábban tagok voltak. Egyéni tagokként pedig nem tudtak igényeiknek megfelelő szinten az egyesületi életbe bekapcsolódni. Az Intézetben végzett munka és az itt kialakított munkarend szinte sugallta egy, elsősorban szaporítóanyag-gazdálkodási és nemesítést, genetikai kérdésekkel foglalkozó egyesületi közösség létrehozását. Ez a szakmai közösség informálisan már amúgy is működött, hiszen a mindennapos szakmai munkakapcsolaton túl is intenzív szellemi élet folyt az Intézetnél. Ugyanakkor külső igény is jelentkezett a fenti szakmai területeken mutatkozó gondok, feladatok megoldására. Például csak az elmúlt néhány évben többszörösére emelkedett az erdészeti csemetekertek és ezzel a - sokszor szakmán kívüli - tulajdonosok száma. A hivatalos államigazgatási csatornák sokszor nem megfelelőek a szakterületi problémák rendezésére. Ezen nagyon sokat lendíthet egy kis létszámú, de jó szellemi háttérrel rendelkező egyesületi csoport tevékenysége. Az OEE-t sok vád éri, hogy nem eléggé nyitott a társadalom felé. Az. új csoport már megalakulásával javít ezen a helyzeten, hiszen egy kifejezetten mezőgazdasági irányultságú intézményben alakul meg, tagjai között erdészek és nem erdészek egyaránt megtalálhatók. Jól szervezett csoportprogramok révén a 4 új tagjelölt mellett még sok, a szaporítóanyag-termelésben és felhasználásban érintett, csatlakozni szándékozó kapcsolódhat be majd az Egyesület életébe. Az egyesületi alapszabálynak megfelelően lebonyolított választáson a 12 jelenlevő elnöknek Bagaméry Gáspár (11 igen, 1 tartózkodás), titkárnak dr. Bordács Sándor (10 igen, 2 tartózkodás) kollégákat választotta meg. A szavazás végeztével a titkár ismertette a csoport évre összeállított munkatervét. Dr. Szikra Dezső főtitkár ezután sok sikert kívánt az újonnan megalakult csoport tevékenységéhez, majd kötetlen baráti beszélgetéssel fejeződött be az ülés. Dr. Bordács Sándor a A Vadgazdálkodási Szakosztály március én a Nyírerdő Rt.-nél Guthon tartotta soros rendezvényét. Először Kovács Gábor vezérigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd rövid tájékoztatót kaptunk az rt.-ről. Örömmel hallgattuk, hogy a korábbi csődhelyzet már a múlté, a társaság működése stabil. Ezt követően Pintér István, az FM Vadászati és Halászati Főosztályának munkatársa adott rövid tájékoztatást az évi LV. törvény végrehajtásával kapcsolatban. Sajnos nagyon sok még a nyitott kérdés, a végrehajtással kapcsolatos dolgok csúsznak, az FM a határidők folyamatos átütemezésére kényszerül. A meglehetősen kaotikus helyzetből következett az a kérdéstömeg, mely az előadóra zúdult, aki di- A dió erdőgazdasági hasznosításának a Thüringiai-medencébe hagyománya van. Tudatos törzsalakítás nélkül is meglepően jó törzsalakot mutat fel helyenként. Állományban egyes egyedeit előszeretettel hagyják meg a nevelővágások során, de nagyobb mértékű alkalmazásra a telepítésekben klimatikus igényei folytán nem kerül. Hasonló jó eredményeket érnek el a fekete dióval és igyekeznek fokozottan bevonni erdőművelési terveikbe. Egy 116 éves hikori állomány most kísérleti területként növekedési adatokat szolgáltat. Fásításban utóbb egyre szívesebben alkalmazzák a török mogyorót. Sorfaként a századforduló táján telepített egyedei 40 cm átmérőt mutatnak, állományban - jó termőhelyen - 30 m magasságot érnek el. Ezt mutatta be a Dió Érdekközösség tavaly májusban tartott közgyűlésével kapcsolatban tartott tanulmányút. (AFZ/DW Ref: Jérőme R.) Elektrodiagnosztika a fák vitalitásának meghatározására A fák vitalitását egészen a mai időkig a levél vagy tűveszteség alapján próbálták számszerűen is meghatározni. A Forstwiss Centbl száma egy csehszlovák módszert mutat be, ami egészen más alapon kívánja a vitalitást értékelni. A Vladimír Rajda cseh kutató által a hatvanas években kifejlesztett módszer mikroamperos egyenáram felhasználásával dolgozik. Ezt az áramot áramoltatják a fa és környezete között. Az egészséges fák jelentősen több áramot vezetnek, mint a sérült vagy pusztulóban lévő egyedek. A geo-phyto-áramnak nevezett áramot még kalibrálni kell és olyanná tenni alkalmazását, ami kiiktatja a fák eltérő korából és eltérő környezeti körülményeiből fakadó különbségeket. Az amerikai Arizonában kipróbálták a módszert, az első eredmények biztatóak, a fák vitalitásának mérése objektív és számszerű módon lehetségesnek látszik ezzel a megoldással. Ref.: Dr. Szodfridt István

33 Wacha Tamás erdőmérnök ( ) Az 1969-ben végzett évfolyamtársai gyászolják. A csendest, a megbízhatót, a vibrálva szemlélődőt, a hűségest. Mérnöki munkáját a földmérőknél kezdte, és ott is fejezte be, 51 évesen. A földet igazgatta számokkal, képletekkel, hogy az a kíméletesen gyors halál után ismerősként fogadja. Olvassuk Ady sorait lassan, halkan, hogy az üvöltő csendben ő is érezze, nem felejtjük. A halál pitvarában Pápai Gábor során saját szemünkkel győződhettünk meg a táj változatosságáról, szépségéről. Istenem, Halál, te tudod, Hogy tőlem elmúltak a bálok, Körülállhattuk azt a kopjafát, melyet azon a helyen emeltek, ahol a világrekorder dámbika elesett. A program záró Lakodalmak és hős murik: Pitvarodban állok. akkordja a rekord agancs másolatának és a CIC Edmond Gyáván ülök, nem hencegek S ha valaki azt mondja rólam: Üssétek le ezt a kevélyt". Én sóhajtok, jól van. Minden jó, jog, ami lesújt, Minden megszentel, ami büntet: Istenem, Halál, pitvarod Megjavít bennünket. Csaba a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. ravazdi kerületvezetőjének erdésze életének 30. évében elhunyt. Sohse szerettem úgy magam, Mint most a halál pitvarában, Megszerettem a múltamat Felkészült, szorgalmas, segítőkész kollégát veszítettünk. S lépek beljebb, bátran. Emlékét kegyelettel megőrizzük. KAEG Rt. dolgozói Nem lehet az rossz valaki, Akit annyian űztek, téptek S rosszabb úr nem lesz a Halál, Minő volt az Élet. Istenem, Halál, te tudod, Czerny Károly Czuczor Ferenc erdőmérnök erdész Ráckeve Pécs Fidlóczky József Hogy vérvevő, szomorú harcban erdőmérnök Budapest Konkolyné dr. Gyúró Éva Soproni Egy. Sopron Űztem, kerestem önmagam: Lenár György Északerdő Rt. Sátoraljaújhely Rosszat nem akartam. Lengyel László BEFAG Rt. Keszthely Cikkeink a szerzők személyes véleményét tükrözik, amely nem feltétlenül azonos a szerkesztőség véleményével. A felkérés nélkül beküldött kéziratokat és fotókat a szerkesztőség lehetőség szerint gondozza és közli. A szerzői honoráriumok kifizetésével kapcsolatos rendelkezések miatt felhívjuk szerzőink figyelmét, hogy a cikk, fotó, grafika stb. megjelenését követően szíveskedjenek a szerkesztőséggel a nevüket, lakcímüket, születési dátumukat, adószámukat (azonosító jelüket), és a nyugdíjasoknál a törzsszámot is közölni. A beérkezett adatok alapján kötött felhasználási szerzó'- dést követően negyedévenként utaljuk ki a honoráriumokat. A fentiek januártól érvényesek! cseretéré legyen mondva igyekezett állni a sarat, de sok kérdésre csak úgymond tájékoztató" jellegű választ tudott adni, mert a jogi rendezés nem elég egzakt. A vita az előadó távozása után is folytatódott, mert a végrehajtás során felmerülő kétes kérdésekkel kapcsolatosan mindenki az általa járt út helyességéről igyekezett meggyőzni a többieket. Másnap reggel Bartucz Péter erdészetvezető és Váradi János fővadász röviden ismertette a guthi erdészet és vadgazdálkodás jellemzőit. Majd az erdészet részletes bejárása Blanc díjának megtekintése volt. Búcsú Katona Csabától Csontos István Derengve lengő csóka-csapatok Rikoltva-sírva hordják szét a gyás Mély megrendüléssel vettük tudomásul, hogy Katona E havi számunk szerzői Lett Béla Soproni Egyetem Sopron Marjai Zoltán erdőmérnök Budapest Németh József Soproni Egyetem Sopron Pagony Hubert ERTI Budapest Páll Miklós Erdészeti Szolg. Nagykanizsa Pápai Gábor OEE Budapest Répászky Miklós Erd.Birt.Szöv. Abádszalók Szabados János erdőmérnök Szentendre Szendró'di László Soproni Egyetem Sopron Szodfridt István Soproni Egyetem Sopron Tóth József ERTI Kecskemét A lapban aláírás nélkül megjelenő fotókat Pápai Gábor készítette. O

34 CSÚCSMINŐSÉGGEL A LEGJOBB FORMÁBAN A biztonság új szabványa: 3-szorosan kioldódó Quickstop Super láncfék. ÚJ STIHL elektromos fűrészek A benzinmotorral ellátott motoros fűrészek világelső márkájának gyártója a z elektromo s fűrésze k ú j generációjá t fejlesztett e ki. A z új elektromos fűrésze k biztonságát, tökélete s kezelhetőségét, illet - ve vágó garnitúráját a STIHL ezerszeresen kipróbált benzinmotoro s fűrészei garantálják. A formatervezésr e rányomt a a tervező a bé - lyegét: Rid o Buss e processzor. Ezze l a háro m ú j STIH L elektromo s fűrész esetébe n a példaszerű technika, a szigorúa n ellenőrzöt t mi - nőség, magas funkcionalitás é s ergonómia kapcsolódi k egybe. Ráadásul mé g szépe k is. A STIH L legújab b elektromo s fűrésze i egyarán t kielégíti k a professzionális alkalmazó k é s a z alkalmi felhasználó k igényeit. Eze k a gépek pontosa n vágjá k a léceket, gerendáka t a kíván t méretr e é s jól használható k a kandall ó fájána k felvágásáho z is. A hivatáso s felhasználók kezébe n i s értéke s é s gyor s segítsége t nyújthatnak, pl. istállóboxok, gerendázato k vag y éppe n tetőszerkezetek építésé - nél. Az elektromos fűrésze k erősség e a z ácsmunkáknál mutatkozi k meg, melye t a zár t térbe n é s a műhelybe n végzet t munk a sorá n értékelhetnek. E z abból fakad, hog y a z elektromotorna k ninc s ká - rosanyag-kibocsátása é s csak csekél y zaj t kelt. A zavar ó za j miat t nem kel l se m a szomszéddal, se m a kollégákka l vitatkozni. A z ú j STIHL E 140-t, E 160-t és E 180 C-t a berlin i Szövetség i Környezet - védelmi Hivata l Ké k Angyal"-la l tüntett e ki, mive l eze k a gépe k különösen zajmentesek. Profi igénye k kielégítésér e fejlesztetté k k i a STIH L E 2 0 típus ú fűrészgépet, melye t központ i vezérl ő elektronikáva l látta k el. A nagy teljesítmény ű fűrés z indítófeszultsé g határolóval, túlára m é s túlhevülés elleni védelemmel, felfutásgátlóval, illetv e jelzőlámpával is rendelkezik. A nag y teljesítmén y miat t nagyméret ű szellőztet ő ventillátorral láttá k el. Ha ennek ellenére túlmelegedne, működésb e lép a termikus túlterhelé s gátló. A STIH L elektromo s fűrészeine k sorozatba n gyártot t modelljei t automatikus kikapcsol ó berendezésse l láttá k el, amely a szénkefé k elhasználásakor lé p működésbe. A láncot óva is kényelmesen fűrészelhet: az automatikus lánckenéssel A gep nem melegszik tul: ezt megakadályozza a túlhevulésgátló. Fogról fogra a legjobb vágásmmóseg: az Oilomatic-fureszlanc. Példaszerű biztonságtechnika: a háromszorosan kioldódó láncfék-rendszer Az elegán s műanya g burkola t alat t mindháro m elektromo s fű - rész különlege s bels ő értékeke t rejt, é s különlege s biztonság i jel - lemzőként a háromszorosa n kioldód ó STIH L Quickstop Supe r lánc - fők gondoskodi k a használ ó biztonságáról. A gé p elüls ő fogantyú - járól manuálisa n i s aktiválható, d e a gép felcsapódásakor automa - tikusan i s kiold. Eze n kívül akko r i s önműködőe n leál l a lánc, h a a kezet a használ ó levesz i a z egykaro s kapcsolóról. A z Oilomati c tí - pusú fűrészlán c - min t minde n svájc i precizió s gyártmán y - a z integrált olajhoron y segítségéve l mindi g tökéletese n kenődik. E z nemcsak a fűrészelés i munká t könnyít i meg, hane m meghosszab - bítja a nag y érték ű fűrészlánc élettartamá t is. Nem kell hozzáérnie a Még nagyobb kényelem: a gyors fureszlanchoz: ott van az oldalsó láncfeszítő révén, láncfeszítő berendezés. Kifizetődik és komfortos is A STIH L E 140- t olcs ó indul ó gépkén t a há z körül i fűrészelés i munkákhoz tervezték. Má r enné l a modellné l i s megtalálhat ó a kiemelkedő Quickstop Supe r láncfék, a bekapcsolásretesz, a z önműködő lánckené s é s a z olajszin t ellenőrzésér e szolgál ó kémlel ő ab - lak. A STIH L E 160 a kézműve s munk a é s a mezőgazdasá g maga - sabb követelményeihe z igazodv a készült. Terhelésvédelm e a z áramellátás megszakításáva l akadályozz a me g a moto r túlhevülé - se', h a példáu l tú l gyor s lenn e a z előtolá s vag y a lán c a fába n szorulna. Az oldalsó láncfeszít ő szerkezet lehetőv é tesz i a láncna k a burkolaton keresztül való megfeszítését anélkül, hogy a kéz érintkezne a lán c éle s fogaival. A STIH L E 180 C az ú j elektromos fűrésze k komfortmodellje. Fel - szereltsége megegyezi k a STIH L E 160-éval, d e nagyob b teljesít - ménnyel é s a lán c megfeszítésé t gyerekjátékk á minősít ő lánc - gyorsfeszítóvel rendelkezik. Mive l a legtapasztaltab b meste r se m találja néh a a legmegfelelőb b szerszámot, ezér t a STIH L E 18 0 C esetében tulajdonképpe n ninc s i s szüksé g láncfeszítésre.

35 STIHL A világon az első. Ú, EGYEDÜLÁLLÓ TELJESÍTMÉNYSOROZATÚ ELEKTROMOS FŰRÉSZEK A STIHL-TŐL Válassza a minőséget!

36 Vándorgyűlés Az Országos Erdészeti Egyesület idei Vándorgyűlését az Ipoly Erdő Rt. működési területén tartja augusztus 8-án és 9-én. A rendezvény központi helyszíne: Balassagyarmat (városi napközis tábor). A helyszín elérhető autóbusszal (Népstadion, illetve Árpád hídi buszmegállóktól), valamint vonattal Budapest Keleti pályaudvarról. Elszállásolás Balassagyarmaton, illetve a környező településeken kollégiumokban, panziókban. A Vándorgyűlés programja a következő: augusztus 8-án: Érkezés, illetve regisztráció a szálláshelyeken: óráig Utazás a szálláshelyekről a közgyűlés színhelyére: óráig Étkezés: óráig Közgyűlés óráig A közgyűlés ideje alatt hölgyprogram (a város történelmi és idegenforgalmi nevezetességeinek megtekintése). 19 órától közös vacsora, baráti beszélgetés, majd visszautazás a szálláshelyekre augusztus 9-én: Reggeli a szálláshelyeken: 8 órakor A résztvevők az alábbi szakmai programok közül választhatnak, melyek kezdete: 9 óra AJ Cserháti barangolás (kb. 5 km) Cserhátszentivántól a hegység jellemző erdőtársulásait megismerve könnyű sétával jutunk el Hollókő váráig, majd a palóc faluba, amely építészeti hagyományaival, helyreállított középkori várával része a világörökségnek. A program várható időtartama 6 óra. BJ Börzsönyi gyalogtúra (kb. 5 km) Rövid kiránduláson ismerkedhetnek meg a Börzsöny változatos földtani képződményeivel és történelmi nevezetességeivel a nagyoroszi Pénzásástól a honti Tsitári árokig. A börzsönyi séta közben a kirándulók felkeresik a magyar történelemből jól ismert drégelyi vár romjait. Az út során bemutatkozik a régmúlt és a jelenkor erdőgazdálkodása. A program várható időtartama 4 óra. Cl Az Ipolytarnóci természetvédelmi terület megtekintése, ahol Európában egyedülálló régészeti leletegyüttes tanúskodik a 20 millió évvel ezelőtti élő-világ fajgazdagságáról. A világhírű természetvédelmi terület megközelítése vonattal történik, a helyszínen szakszerű idegenvezetés biztosított. A program várható időtartama 3 óra 30 perc. DJ Városnézés Balassagyarmaton A város sokszínű történelmi, művészettörténeti és kulturális összképének megismerése a nevezetességeken keresztül. Ennek során a látogatók megtekintik a Palóc Múzeumot, a Városi Képtárat, a helytörténeti gyűjteményt és az ortodox zsidó temetőt. Séta közben a város történetének rövid ismertetésére kerül sor. A program várható időtartama 4 óra. Részvételi díjak: 1. Teljes (kétnapos) program: Ft 2. Egynapos nyugdíjas program (csak az első napi közgyűlés, ebéd, illetve vacsora, emléktárgyak nélkül): 6000 Ft Az érdeklődők részletes információkat kapnak az OEE helyi csoportjainál, mivel a rendező balassagyarmati csoport közvetlenül ezekkel tartja a kapcsolatot. A jelentkezési határidő a helyi csoportoknál: június 10. Minden résztvevőt szeretettel vár az OEE Balassagyarmati Csoportja és az Ipoly Erdő Rt. dolgozói