Villámvédelem. II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (2017.)

Átírás

1 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Villámvédelem II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (2017.) Villámvédelem 1 Tartalom 1. Hasznos ismeretek 2. Villámvédelmi tervező felelősségének különféle területei 3. A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása 4. Építési kivitelezési tervdokumentáció tartalma (MMK: Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzata) 5. A villámvédelmi tervezéshez kell-e építési engedélyezés? Villámvédelem 2 1

2 Hasznos ismeretek villamos szakembereknek A jogszabályokat időnként ajánlatos ellenőrizni, hogy érvényesek-e! Villámvédelem 3 Hasznos ismeretek villamos szakembereknek A szabványokat időnként ajánlatos ellenőrizni, hogy érvényesek-e! Villámvédelem 4 2

3 Tervezői felelősség a PTK szerint Ceterum censeo Carthaginem esse delendam (Cato) Az új Polgári Törvénykönyv (PTK) 6:251. (2) szerint: A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. Villámvédelem 5 Tervezői felelősség a PTK szerint A (3) pont szerint: A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. Villámvédelem 6 3

4 Tervezői felelősség a PTK szerint A jog az élet számos területén alkalmazza a következő kifejezéseket: kellő körültekintés, és elvárható gondosság Az építményvillamossági tervezőknek ezt a vezérelvet kell követniük a tervkoncepciók kialakítása közben. Azonban még egyéb, szakmai és jogi feltételeket is be kell tartaniuk! Villámvédelem 7 Tervezői felelősség a Kivitelező felé Idézet egy villámvédelmi tervből: az épület utcai frontjára tervezett földelőszondákat közműegyeztetést követően kell leverni. Viszont a villámvédelmi tervező nem végezte el az előírt közműegyeztetést! A nevezett munkát készítő tervező egyrészt nem érti a tervezői felelősség fogalmát, másrészt megszegte: a PTK előírását; a tervezési tevékenység elemi elvárásait; Csak egy alaposan végiggondolt, és teljes körűen megtervezett dokumentációt szabad átadni a megrendelőnek, illetve a kivitelezőnek. A tervezőnek munkája révén azt kell igazolnia, hogy a terve megépíthető. Nem lehetnek benne kidolgozatlan részek! Villámvédelem 8 4

5 Tervezői felelősség a Kivitelező felé Kérdés: köteles-e a kivitelező maradéktalanul megvalósítani a villámvédelmi tervben leírt műszaki megoldásokat? Ha a villámvédelmi tervező egy alaposan végiggondolt, és a szakma elvárásainak eleget tevő, vagyis teljes körűen megtervezett dokumentációt adott át a kivitelezőnek, akkor ezzel eleget tett a tőle elvárható követelményeknek. Habár nem ajánlatos, de a kivitelező eltérhet az adott kiviteli tervtől, csak ekkor egyúttal azt kell vállalnia a nyilatkozatában, hogy műszakilag egyenértékű vagyis a tervnél nem rosszabb az a VV rendszer, amit megépített. Magyarán mondva garanciát kell vállalnia az üzembiztosságra. Villámvédelem 9 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása 1. kérdés: Hány villámvédelmi szabvány hatályos jelenleg? Villámvédelem 10 5

6 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása 1. kérdés: Hány villámvédelmi szabvány hatályos jelenleg? 1. válasz: Csak az MSZ EN 62305:2011 szabvány hatályos. Villámvédelem 11 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása 1. kérdés: 1. válasz: 2. kérdés: Hány villámvédelmi szabvány hatályos jelenleg? Csak az MSZ EN 62305:2011 szabvány hatályos. Hány villámvédelmi szabvány alapján tervezhetünk? 2. válasz:? Villámvédelem 12 6

7 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása 1. kérdés: 1. válasz: Hány villámvédelmi szabvány hatályos jelenleg? Csak az MSZ EN 62305:2011 szabvány 2. kérdés: 2. válasz: Hány villámvédelmi szabvány alapján tervezhetünk? A tervezés körülményeitől függően: MSZ 274 szabvány; 2/2002. (I. 23.) BM rendelet; 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet; MSZ EN 62305:2009 szabvány; MSZ EN 62305:2011 szabvány; Villámvédelem 13 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása Az előbb felsoroltakon kívül be kell tartani a hatályos OTSZ (54/2011. XII. 5. BM rendelet) vonatkozó előírásait, valamint az OKF honlapján olvasható Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI 7.2: ) előírásait is. Villámvédelem 14 7

8 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása 3. kérdés: Tervezés esetén milyen előírások alapján választunk a hatályos, illetve a visszavont VV szabványok (rendeletek) közül? 3. válasz: Az OTSZ 140. (1) és (2) pontjaiból kiemelten leírtak alapján: (1) Új építménynél, valamint meglévő építmény rendeltetésének megváltozása esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel kell biztosítani. (2) a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani. A VV tervezőnek azt kell eldöntenie munkája kezdeténél, hogy a 274V, vagy az NV előírásai szerint tervezi meg az építmény villámvédelmét. Villámvédelem 15 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása Egy adott tervezési munkánál a tervező öt VV követelményrendszer közül választhat, a feladat műszaki és jogi körülményeitől függően: - MSZ 274 szabvány; - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet; - 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet; - MSZ EN 62305:2009 szabvány; - MSZ EN 62305:2011 szabvány; Az egyiket ki kell választani és csak egyet lehet alkalmazni. Megjegyzés: a villámcsapások fizikai jellemzői a szabványoktól függetlenek, csak a jellemzők értelmezése változott valamelyest! Villámvédelem 16 8

9 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása A villamos tervező a kiválasztott villámvédelmi követelményrendszer előírásai alapján készítheti el a kiviteli tervét. Kizárólag csak egyszínű villámvédelmi munka tervezhető! Hibrid műszaki megoldás alkalmazása, több szabvány követelményeiből összeállított kétszínű terv nem készíthető, mert annak a korrekt VV felülvizsgálata nem lehetséges. Villámvédelem 17 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása A VV felülvizsgálónak az a feladata, hogy a tervben nevesített szabvány minden lényeges előírását ellenőrizze a gyakorlatban, és vizsgálata alapján nyilatkoznia kell. Ha a kiviteli terv alapján elkészített villámvédelmi rendszer műszaki állapota, valamint a geometriai paraméterek az adott szabvány követelményeivel maradéktalan összhangban állnak, akkor a megállapítás eredménye: MEGFELŐ Ha a kiviteli terv alapján elkészített villámvédelmi rendszer műszaki állapota, vagy BÁRMELYIK geometriai paramétere a szabvány követelményeivel nem áll maradéktalan összhangban, akkor a megállapítás eredménye: NEM MEGFELELŐ Villámvédelem 18 9

10 A villámvédelmi szabványok és rendeletek alkalmazása Miként változott meg az éghetőnek minősített tetőkre tervezett felfogóvezetékek távolságának számértéke? MSZ 274 szabvány: V3c esetén: c=legalább 50 cm, b= legalább 15 cm; 9/2008 ÖTM: V3c esetén: c=legalább 50 cm, b= legalább 10 cm; MSZ EN 62305:2009 szabvány: nádtető esetén 15 cm legyen a felfogóvezető és az (éghető) tetőfelszín között. Más éghető anyagok esetén legalább 10 cm tekinthető elegendőnek. Megjegyzés: a villámcsapások fizikai jellemzői a szabványoktól függetlenek, és a jellemzők értelmezése valamelyest változott, de ez a helyzet nem jogosít fel arra senkit sem, hogy pld. a norma szerinti szabvány 10 cm-s távolságát alkalmazza 274V tervezések esetén! Villámvédelem 19 Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalma (MMK) TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYZATA (MMK ) 7 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI- ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Védelmek, létesítési előírások c) Új építésnél, illetve meglévő épület rendeltetésváltása esetén tervezői nyilatkozat a norma szerinti villám- és túlfeszültség-védelem létesítéséről és a kockázatkezelési számítás elvégzésének szükségességéről. Villámvédelem 20 10

11 Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalma (MMK) TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYZATA (MMK ) d) Az érvényes jogszabály által megkövetelt minimális villám- és túlfeszültségvédelmi intézkedések felsorolása, illetve annak rögzítése, ha az épületre jogszabály szerint nem kötelező villámvédelmi rendszer kiépítése. e) Meglévő építmény bővítésekor, átalakításakor tervezői nyilatkozat a meglévő nem norma szerinti villám- és túlfeszültség-védelem alkalmazhatóságáról, az áttervezés esetleges szükségességéről. Lehetőség szerint a meglévő villámvédelemről kivitelezési tervek, ill. felülvizsgálati jegyzőkönyvek becsatolása mellékletként. Villámvédelem 21 Építési kivitelezési tervdokumentáció tartalma (MMK) TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYZATA (MMK ) 12 ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI KISFESZÜLTSÉGŰ ERŐSÁRAMÚ RENDSZEREK KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ SPECIFIKUS RÉSZEINEK KÖTELEZŐ TARTALMA Villámvédelem a. Tervezői állásfoglalás a létesülő épület villámvédelmi környezetéről. Ha az új épület építészetileg hozzákapcsolódik egy meglévő építményhez, és amennyiben az nincs leválasztva tűzszakasszal, akkor annak villámvédelmi meglétéről a villamos tervező nyilatkozik. Ebben minősíti a meglévő, valamint a tervezett épületek villámvédelmeinek összeköthetőségét, és szükség esetén a régi épület villámvédelmét áttervezi NV rendszerűre. Villámvédelem 22 11

12 Építési kivitelezési tervdokumentáció tartalma (MMK) e) Villámvédelmi (felülnézeti és oldalnézeti) rajz elkészítése az épületről, az LPZ zónák (védett terek) meghatározó síkban, illetve nézetben történő ábrázolásával. Szabvány szerinti villámvédelmi felfogók, levezetők és földelők rajzos ábrázolása a vizuális érthetőséghez szükséges léptékben. f) Áramütés elleni védelem, villámvédelem és az épület fő földelő-sín összekötés rajzon való ábrázolása. Villámvédelem 23 Tervezési esetek I. 1. példa Régi építésű többemeletes társasház mellé három oldalról építenek egy annál is magasabb irodaépületet. A lakóépület kéményeinek füstcsöveit meg kell hosszabbítani tüzeléstechnikai előírások miatt. A tüzeléstechnikai átalakítás munkálatainak költségeit az új építkező magára vállalja, de a magasabb csövek megváltoztatják az öreg épület villámvédelmi állapotát. Kinek a feladata a lakóépület villámvédelmi tervének elkészítése, és az milyen előírások szerint készüljön el? Villámvédelem 24 12

13 Tervezési esetek I. Villámvédelem 25 Tervezési esetek I. Villámvédelem 26 13

14 Tervezési esetek I. A lakóépület villámvédelmi tervének elkészítése, és a vonatkozó előírások alkalmazása több tényezőtől függ. Legfontosabb kérdés, hogy az épület környezetében tervezett új építkezési munkálatok megkezdése előtt, az épületen volt-e már fent villámvédelmi rendszer. Külön dolog azt eldönteni, hogy kinek a feladata megterveztetni a lakóépület villámvédelmét. Villámvédelem 27 Tervezési esetek I. Villámvédelem 28 14

15 Tervezési esetek I. Villámvédelem 29 Tervezési esetek II. 2. példa Egy nagyméretű, tömegrendezvények tartására szolgáló épület tetőfelszínére utólag lesznek feltelepítve mobilszolgáltató rendszer külsőtéri antennatartói valamint rádiótechnikai berendezései. Az építmény eredeti villámvédelmi tervezője elkészítette az NV tervet az R1 kockázatkezelési számítás eredményeként, és a villámvédelmi rendszer fokozata: LPS II, SPM II. A közszolgáltatási kockázat meghatározása nem volt szükséges az épület funkciója miatt. Villámvédelem 30 15

16 Tervezési esetek II. Villámvédelem 31 Tervezési esetek II. Villámvédelem 32 16

17 Tervezési esetek II. Villámvédelem 33 Tervezési esetek II. Kérdések 1. Az épületre nézve jelent-e R1 kockázatnövelő veszélyt a mobilszolgáltató rendszer külsőtéri berendezéseinek elhelyezése? Az új, 3 m magas antennatartók miatt a tetőfelszínen kiépített kb. 30 db 3 m magas VV felfogó-rudak közül 2-t le kellett cserélni 4 m magasra. Ilyen mértékű magasságnövelés nem tekinthető érdemi méretváltozásnak az épületre nézve. 2. Az építmény tetőfelszínén LPZ 0B zónába kerülő új AC kábelek megnövelik-e az épület eredeti VV gyűjtőterületét? Az új AC kábelek közül az egyik bevezet az épület belsejébe, vagyis az LPZ1 zónába. Miután nem az épületen kívülről érkezik, tehát nem a külső oldalfalán halad keresztül, emiatt nem hoz be újabb AI gyűjtőterületet az eddigi csatlakozó vezetékekhez képest. Viszont egy ÚJABB VESZÉLYFORRÁST jelent az épület meglévő VV rendszerére, tehát ezt az AC kábelt el kell látni diszkrét védelmi eszközzel (SPD) a zónaváltási hely közelében. Villámvédelem 34 17

18 Tervezési esetek II. Kérdések 3. Az építmény tetőfelszínén LPZ 0B zónába kerülő új AC kábelekre milyen típusú diszkrét védelmi berendezést kell telepíteni, és hová? Ahol az új AC kábel bevezet az épület belsejébe (LPZ1 zóna), oda az ÉPÜLET VÉDELME MIATT kell az épületre korábban kiszámolt LPS II fokozatnak eleget tevő túlfeszültség-védelmi készüléket kell felszerelni. Ha az s biztonsági távolság a tetőn az új AC kábel és a külső villámvédelem között végig be van tartva, akkor a belépési pont közelében elegendő a 2. típusú túlfeszültség-védelmi készülék beépítése. Ha az s távolság nem tartható be, akkor 1+2. típusú túlfeszültség-védelmi készülék telepítendő. A tetőre kerülő új AC kábelek állapotát külön kell értelmezni. Villámvédelem 35 Tervezési esetek II. Kérdések 4. Az építmény tetőfelszínén LPZ 0B zónába kerülő AC berendezéseket meg kell-e védeni a villámcsapások hatásai ellen? Az új AC berendezések kábelei a kiemelkedő magasságú, de villámcsapásoknak fokozottan kitett helyzetben lévő felfogó-rudak által védett LPZ 0B zónában jutnak el a külsőtéri elosztóig. Az elosztóba LPS II fokozatnak eleget tevő, 2. típusú túlfeszültség-korlátozót kell felszerelni a kinti Mobilszolgáltató berendezések védelmére, ha az s biztonsági távolság a tetőn az AC kábel és a külső villámvédelem között végig betartható, továbbá az LPZ1 zónába való belépési pont és a kinti Mobilszolgáltatói berendezések közötti távolság nagyobb, mint 10 m. Ha az s távolság nem tartható be a tetőn, továbbá az LPZ1 zónába való belépési pont és a kinti Mobilszolgáltató berendezések közötti távolság nagyobb, mint 10 m, akkor 1+2. típusú túlfeszültség-védelmi készülék telepítendő a Mobilszolgáltatói berendezésekbe. (Lásd MSZ HD :2016) Villámvédelem 36 18

19 Tervezési esetek II. Kérdések 5. Az építmény tetőfelszínén LPZ 0B zónába kerülő új DC kábelekre milyen típusú diszkrét védelmi berendezést kell telepíteni, és hová? Az új DC kábelekre, illetve a DC elosztókba szintén fel kell szerelni túlfeszültségvédelmi készülékeket. Ennek véleményezése a mobilszolgáltatói rendszer műszaki paramétereitől függ, tehát ezt az AC rendszertől függetlenül kell értelmezni. 6. Az építmény tetőfelszínén lévő túlfeszültség védelmi eszközök földelő kapcsait hová kell kötni? Az épület belső EPH rendszeréhez kiépítendő új földelő vezetőkkel, illetve az épület fém szerkezeti részébe, amennyiben az földelő rendszer részének tekinthető. Villámvédelem 37 Tervezési esetek II. Villámvédelem 38 19

20 A biztonsági távolság értelmezése Villámvédelem 39 A biztonsági távolság értelmezése Villámvédelem 40 20

21 A biztonsági távolság értelmezése Az oldalfalakba épített villámvédelmi levezetők környezetében milyen irányban és miért számoljuk ki a biztonsági távolságot? A falsíkra merőlegesen kifelé is és belülre is kell számolni. - az épületen belüli védelmi övezet betartása a zavarra érzékeny (vagyonvédelmi, stb.) berendezések elhelyezése miatt szükséges. - az épületen kívül az esetleges installációs vezetékek védelme miatt kell figyelni a biztonsági távolságra. A falsíkkal párhuzamosan is kell számolni a fém anyagú nyílászárók, valamint az installációs vezetékek miatt. Villámvédelem 41 A biztonsági távolság értelmezése Villámvédelem 42 21

22 Tervezői felelősség a Megrendelő felé A villámvédelmi tervezőnek a jogszabályokban előírtak szerinti módon kell elkészítenie a terveket. Egy lakóépületen nincsen villámvédelmi rendszer, mert a megépítésének idejében lévő villámvédelmi előírások szerint nem szükséges rajta VV létesítése. (Tíz méternél alacsonyabb a lakóház) Bérleti szerződés alapján egy mobilszolgáltató állomás 4 m-nél kisebb magasságú antennatartót telepít az épület tetőszerkezetére. (nem építési engedély köteles a beruházás) Az üzemeltetési előírások miatt a tartóra fel kell szerelni VV rendszert. Milyen villámvédelmi tervet kell elkészíteni? Villámvédelem 43 Tervezői felelősség a Megrendelő felé Mottó: kellő körültekintés, és elvárható gondosság A villámvédelmi tervezőnek választ kell adnia a következő kérdésekre: - A lakóépületre telepítendő antennatartó növeli-e, vagy inkább csökkenti az épület villámvédelmi veszélyeztetettségét? - Elegendő-e csak az antennatartó villámvédelmét megoldani, vagy kell az egész házra is egy VV rendszer? - Kinek a költségére kell megépíteni a villámvédelmi rendszert? Milyen szabvány alapján kell a villámvédelmi tervet elkészíteni? Az elvárható gondosság mire terjedjen ki? Villámvédelem 44 22

23 Tervezői felelősség a Megrendelő felé Az aktuális MSZ EN 62305:2011 szabvány alapján kell elkészíteni az épület villámvédelmi tervét. A teljes épületet, valamint a mobilszolgáltató antennatartót beleértve a rajta üzemelő berendezéseket is - el kell látni NV, norma szerinti villámvédelemmel. A létesítés teljes költségét a mobilszolgáltatónak kell állnia, mert a lakóépületről korábban hiányzó villámvédelem - az OTSZ 144. alapján megengedett jogszerű állapot volt. Elfogadhatatlan tervezői álláspont, hogy az épületnek csak egy részére terjedjen ki a villámvédelmi rendszer. Partikuláris NV létesítés nem lehetséges! Villámvédelem 45 Tervezői felelősség a Megrendelő felé Hány közműfajta tartozik a közműszolgáltatások körébe? A TvMI 7.2: kiadás pontja alapján négy közmű-fajta tartozik a közműszolgáltatások körébe, és ezek között a szerepelnek a mobilszolgáltatók is. Tehát a lakóépületi példánk esetén, a kockázatkezelési számításnál kell számolni az L2 veszteségtípussal is! Villámvédelem 46 23

24 A villámvédelmi tervezéshez kell-e építési engedélyezés? 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 1. melléklete Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárítóberendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése. Megjegyzés: a védett (műemlék, stb.) épületekre tervezett VV létesítéseket műemlékvédelemmel, KÖH illetékessel, stb. véleményeztetni kell. Villámvédelem 47 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Köszönöm a figyelmet! Dely Kornél okleveles villamosmérnök dekoterv@t-online.hu Villámvéldelem 48 24